Page 1

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének ciklusprogramja a 2002-2006-ig terjedő időszakra vonatkozóan

Az elmúlt négy év Szentendrén (rövid összefoglaló)

Az előttünk álló időszak tennivalóit akkor tudjuk meghatározni, ha röviden mérleget vonunk, mit tudtunk megvalósítani korábban megfogalmazott terveinkből és számba vesszük, hol tart városunk. • A polgármesteri hivatalról: Az irodák száma a hatékonyabb munkaszervezés érdekében csökkent. Összevonásra került a korábbi városüzemeltetési és építéshatósági iroda, a pénzügyi és vagyon iroda. A kisebb munkák végzésénél is előírásra került a három árajánlat kérése. A vállalkozók kiválasztásánál azonos ajánlat esetén a szentendreiség előnyt jelenhet. A költségtakarékos gazdálkodást segítette a papír és irodaszerek központosított beszerzése, a telefonrendszer átalakítása, a kódok bevezetése, a limitált mobilhasználat. A hivatal létszáma jelentősen csökkent, annak ellenére, hogy az okmányirodai feladatok önkormányzatokhoz kerülése miatt nyolc fővel növelni kellett a létszámot. Új felkészült vezetők kerültek a pénzügyi, a műszaki és a közigazgatási iroda élére. A hivatal megszerezte az ISO minősítést és azt a későbbi felülvizsgálatokon is megtartotta. • A városfejlesztésről: Az 1998-2002 közötti időszak legfontosabb eredménye, hogy több tucat szakember munkájával és majd ezer városi polgár véleményének megismerése után a képviselőtestület konszenzussal elfogadta a város fejlesztési, szerkezeti és szabályozási tervét. E tervek visszafogott


2

növekedést, a zöldfelületek védelmét biztosítják, emellett lehetővé teszik vállalkozások letelepítését. A képviselőtestület kijelölte az új temető helyét. Céltámogatási pályázatot nyújtott be csatorna építésére, címzett támogatást a Barcsay, a Petzelt iskolák, a szakorvosi rendelő fejlesztésére, a millenniumi pályázaton a MűvészetMalom továbbépítésével, a Széchenyi terv keretében bérlakások, a Középmagyarországi Területfejlesztési Tanácsnál az izbégi iskola építésére pályáztunk. A Phare tükörrégiós pályázaton a Kőzúzó utca újjáépítésével és a csatornázással indultunk. E nagy értékű pályázatok mellett sok pályázaton vettünk részt, a célok között többek között szerepelt: játszóterek létesítése, a Duna korzó, a templomdomb felújítása, megvalósíthatósági tanulmány és kiviteli tervek készítése. • A csatorna építésére többszöri beadás után kaptunk forrást, bár a törvény a kielégítés sorrendjére egyértelmű utasítást ad. Ezt az Izbég III. ütemnek nevezett beruházást idén fejezzük be. Jelentős városi áldozatvállalással új szárnnyal gazdagodott az iskola Izbégen. A 36 bérlakás átadása rövidesen várható. Épül a Kőzúzó utca. Az elmúlt négy évben elkészült a tűzoltólaktanya, a város közvilágítás felújítása, a fűtőmű gázmotoros beruházása, játszótér épült a Matáv-val együttműködve Pannónia telepen, városi beruházásban Izbégen és játszóeszközök kerültek a Postás strandra és a Szegedi utca alatti játszótérre erdélyi fafaragók munkája nyomán. A lakossággal együttműködve ….. méter út épült. A belvárosi csatornarendszer szétválasztása anyagi okok miatt nem valósult meg, de a DMRV-vel kötött megállapodás alapján a belvárosi lefolyók átépítésében jelentős előrelépés, hogy azokat átépítették „bűzelzárós” kivitelben. A belvárosi lakások felmérése és az elsődleges javaslatok a főépítész és munkatársa, valamint a közigazgatási és vagyon iroda részvételével elkészültek. A belvárosból származó bevételek a rendeletek és a pályáztatási rendszer átalakításával és az ellenőrzés szigorításával jelentősen növekedtek. • A Püspökmajor lakótelepen a bérlakásépítéssel, a kedvezményes lakásépítéssel és a parkolás bővítésével megkezdtük a régi sebek és gondok orvoslását. S bár pályáztunk, a sportpálya felújítására nem kaptunk támogatást. A Pannónia telepen a csapadékvíz elvezetésben pénzhiány miatt nem tudtunk jelentős előrelépést elérni, csak egy régebbi csapadékvízszikkasztó és az odavezető árok kitisztítására volt lehetőség. Az elmúlt négy évben az fordult elő, ami eddig semmikor, a város egyetlen címzett támogatási pályázata sem kapott támogatást. Ez a helyzet, a csökkenő állami források és néhány 1994 és 1998 közötti rossz döntés is nehezítette a korábban megfogalmazott célok teljesülését. • A biztonságról: Az elmúlt négy évben a szociális támogatási rendszert jelentősen átalakítottuk. A fő elvek a rászorultság, az igazságosság és a


3

szigor volt. A lakbér-támogatási rendszer megváltoztattuk a valódi élethelyzetet figyelembevevő, úgynevezett „maradékjövedelem” számításon alapuló ellátási gyakorlattá. A rászorultság elvének valóraváltását jelenti a vagyoni korlát bevezetése. A közgyógyellátásnál és a lakásfenntartási támogatás esetében is ezt az elvet alkalmazzuk a méltányossági elbírálásnál. A lakásmobilitást és városi bérlakás visszanyerését jelentheti a lelépésért fizetendő térítések rendeletbe foglalása. A családvédelmi munkacsoport tevékenysége segíti az igazságosság érvényesülését. A Szentendréért Közalapítvány létrehozásának egyik célja teljesül, azzal a gyakorlattal, hogy immár hagyományosan, a kultúra napján jótékonysági koncertet szervezünk az egészségkárosodott gyermekek támogatása érdekében. Létrehoztuk a hajléktalan szállót is, igaz egyelőre csak férfiak számára. A rendőrség és a polgárőrség munkáját a lehetőségek figyelembevételével támogattuk. A polgárőrség egy –igaz felújítandó- Lada Niva gépkocsit is kapott. A város közbiztonságát segítheti az e célból létrehozott alapítvány. A belvárosban szolgálatot teljesítő posztos rendőr a vendéglősökkel és a rendőrséggel együtt jött létre. Kérésünkre újra kiépült a körzeti megbízotti rendszer. Egyelőre a HÉV megállónál, a Püspökmajor lakótelepen, a belvárosban és Pismányban van kialakítva hely. Sajnos nem folyamatos a működés. A közterület-felügyelet működése bár sok feszültséget okozott, bebizonyította, hogy működésükre szükség van. • Az egészségről: Az Egészséges Városért Közalapítvány szervezésében, soksok szentendrei munkájával elkészült a város környezet-egészségügyi akcióprogramja. Az ott megfogalmazottakat a város döntéseinél a fejlesztések megvalósításakor kell érvényesítenünk. Az elkészült szabályozási terv is a fenntartható fejlődés elve alapján készült. A szociális ellátórendszer helyi átalakítása is figyelembe vette az egészségügyiek elvárásait. Lásd például a közgyógyellátás rendszere. A feltételrendszerben jelentős változásokat nem sikerült elérni. Már említettem, hogy pályáztunk a szakorvosi rendelő felújítására, támogatást nem kaptunk. A fogorvosokkal tárgyalásokat folytattunk az elhelyezésük végleges megoldásáról, és kérésüknek valamint a jogszabályi változásoknak megfelelően kétszer is módosítottuk a velük kötött szerződéseket. Bár rendszeressé nem tudtuk tenni, szűrési akciókat rendeztünk jórészt az Egészséges Városért Közalapítvány szervezésében. Terveink között szerepelt a betegelégedettségi szint mérése, mely nem valósult meg.


4

• A környezet védelméről: A kommunális hulladék elszállításának problémái óriások voltak 1998-ban. A Barackos úti buszfordulóban, a Cseresznyés út több helyén, a Barackvirág és a Berkenye út gyűjtőhelyein, a Püspökmajor lakótelep felső részén és a bölcsödével szemben, a Csicserkónál és még nagyon sok részén a városnak valódi és állandósult szeméthegyek voltak. Átalakítottuk a hulladék szállítás rendszerét, folyamatosan elszállíttattuk a szemetet, a lakossággal összefogva a közterület-felügyelet ellenőrizte a területet. Mindezek hatásaként rendezettebb viszonyok alakultak ki. Bevezettük az évi nagytakarítást. A koncentrált munkavégzés hatására nagyobb rend alakult ki. A sarazás együttes végzése pedig meggátolta a porképződést és a záporok után nem vitte a víz az egyik utcából a másikba a sarat. A város takarítására és útjainak állapotára a lehetségesnél többet kellene költeni. Folytatódott a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása is. Az elemek és a papír gyűjtését kiegészítették a műanyagot és üveget váró gyűjtőszigetek. • Az iskolaügyről: A város iskolaszerkezete kialakult, az iskolák sokszínű kínálatot biztosítanak. Az intézmények ismerik egymás munkáját és képesek együtt gondolkodni feladataikról. Az egyházi iskolákkal jó kapcsolatot alakítottunk ki. Az is előfordult, hogy közös pályázatot nyújtottunk be. A várost is gazdagítja, hogy a református gimnáziumban ECLD számítástechnikai oktatási központot hoztak létre. A város intézményi feltételeit javította az izbégi iskola új szárnyának elkészülte. A közben elnyert címzett támogatási pályázat több mint 700 millió forintja pedig a város legnagyobb iskolájának feltételein fog javítani. A Nevelési Tanácsadó munkájával a gyermekek megfelelő irányítása valósul meg. A felzárkóztatást valósítja meg és a valamilyen hátránnyal küzdő gyerekeknek segít a kétévente a Barcsayban indított alacsony létszámú osztály. A gyermekek utazását segíti, hogy a reggeli iskolajáratokon nyugdíjas pedagógus utazik velük. A VOLÁN-nal együttműködve a Bárcziban végzettek Budapestre járását is megszerveztük, ezzel segítve azt, hogy szakmát tanulhassanak. Az intézményvezetők elismerésénél a felzárkóztatás vállalását és a kialakított nyelvi képzést is figyelembe vettük. A lakóhely ismerete alapozza meg a hazaszeretet. Ezért is fontos, hogy a tananyagba is beépült a városismeret. Minden évben van valamilyen a Szentendre ismeretet mérő vetélkedő, de talán a legsikeresebb a millenniumi helytörténeti vetélkedő volt. Az erdélyi Kézdivásárhely iskoláival is bővült a kapcsolat. A nyugati testvérvárosokkal kialakított kapcsolatok a nyelvtanulást is segítik. • A város gazdaságáról: A város stabil adórendszert alakított ki. A budapesti alatt tartottuk az iparűzési adó mértékét, eltöröltük a foglalkoztatást adóztató vállalkozók kommunális adóját. Az adórendszeren a négy év alatt egyszer változtattunk. Az eredmény jelentősen növekvő bevételek. Még a ciklus


5

elején elkészítettünk egy befektetési lehetőségeket összefoglaló anyagot, ebben német és angol nyelven is olvashatóak voltak a főbb paraméterek. E kiadvány segítségével találtunk partnert a Plusz áruház építéséhez, így jött létre a Pap szigeti tanulmányterv és így értékesítettünk vállalkozásra alkalmas más területeket is. A szabályozási terv elkészülte azért is volt meghatározó, mert lehetővé tett további fejlesztéseket, további vállalkozások városunkba való letelepedését. A volt szovjet laktanya ügyében nem ért véget a peres eljárás. Ez a terület értékes fejlesztési tér lehet. Az alperes NEREK Alapítvánnyal sem sikerült megállapodni a hasznosításról. A PMK-DMH ügyben sem sikerült lezárni a vitát peren kívül az akkori megyei vezetéssel. A legnagyobb eredmény az volt, hogy nem kellett létrehoznunk városi könyvtárat, mert a megyei könyvtár helyben maradt. A város két stratégiailag fontos ingatlant vásárolt az elmúlt négy évben, az egyik a volt TEÁTRUM étterem épülete, a másik a tűzoltóság mai telkének egy része. Az Állami Számvevőszék vizsgálata is megállapította, hogy a városvagyona gyarapodott, az ingatlan értékesítések szükségesek és célszerűek voltak. A költségvetés készítésének feladatfinanszírozási gyakorlata, a kiskincstár bevezetése, a felújítási feladatok felmérése és a sok problémát okozó korábbi gyakorlat megszüntetése a pénzek hatékonyabb felhasználását is jelentette. Két beruházásnál tudtunk –sok kisebb ügy mellett- jelentősebb vállalkozói tőkét megmozgatni. Az egyik az izbégi iskola bútorzata, a másik a Kőzúzó utca volt. • A turizmussal kapcsolatos történésekről: A vállalkozókkal egyeztetve újra szabályoztuk a közterületek hasznosítását. Az árubemutatás díjtételeit kétszer is a duplájára emeltük. Az árak emelésével valamint a szabályozás szigorításával és ellenőrzésével elértük, hogy a Bogdányi utca átjárhatóvá vált. Az épületek homlokzatának igénybevételét is megszigorítottuk. A vendéglátó előkertek engedélyezésével az autók kiszorítását kezdtük meg. A Duna korzóra egyre több rendezvényt szerveztünk és engedélyeztünk, bővítve ezzel a kínálatot és előkészítve egy valódi korzó kialakítását. A nyári lezárást nem sikerült megvalósítani. A városlakók rendkívüli módon elidegenedtek a belvárostól. Ezért „miénk itt a tér” címszóval a város hagyományaiból eredő, a városlakóknak, de az idelátogatóknak is programot adó rendezvényeket is életre hívtunk. A dalmát hagyományokat felelevenítő Szent Iván nap, a szerb búcsú, az Ister napok, a szüreti felvonulás és a régi szép szentendrei szokást élővé tevő városi szilveszter, az adventi programok mind-mind segítették a város közösségét, de a turizmust is. A város kiadásában megjelent egy könyvecske mely az igényesebb turistáknak mutatja be a várost. Ez a kiadvány magyarul, angolul, németül és franciául is megjelent. Beindult a MűvészetMalom is. Az összművészeti fesztiválok rangos programját kezdetben nagy médiaérdeklődés kísérte. A Szentendrei Festészet évszázada sorozat nem kapta meg azt a figyelmet amit


6

megérdemelt volna, bár az időzítésekkel és az előkészítéssel is voltak nehézségek, viták. Nagy sikerű volt az olaszországi Sola kiállítása. Összességében a kevesebb, talán több lett volna. A hírverésre kevés jutott. A kezdetben a megyével és a minisztériummal jól haladtak a tárgyalások a MűvészetMalom ügyének továbbvitele érdekében, ám az akkori minisztériumi személycserék után a tárgyalások leálltak. A kistérséggel együttműködve az utóbbi években már közös programfüzet jelenik meg, melyben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum is szerepel. Velük az együttműködés még döcög. A városról az interneten sok anyag elérhető, legutóbb egy belga cég készített igen részletes bemutatást a városról. A Turinform Iroda az anyagi lehetőségek szerint szervezi a város megjelenítését, de minden tanácskozást, a testvérvárosi kapcsolatokat is felhasználjuk városunk népszerűsítésére. Több esetben a vállalkozókkal együttműködve jelenik meg a város, mint például tavaly az RTL műsorában. 2001-ben sikerült elérni, hogy turisztikai szakírók, szerte Európából Szentendrére is ellátogassanak és megismerjék a város nevezetességeit és terveit. A város hírnevét viszi a világba az is, ha a hazánkba látogató hivatalos delegációk meglátogatják Szentendrét. Jó kezdeményezés volt a Népek karácsonya kiállítás is a MűvészetMalomban, sajnos anyagiak miatt ez a rendezvény elmaradt. Az új parkolási szerződés megkötése óta nem loptak el autót a parkolókból és a bevételek is jelentősen növekedtek. A turizmusból származó bevételei a városnak jelentősen növekedtek. Az iparűzési adó. A közterületfoglalási díjak, a parkolási bevétel a többszörösére emelkedett. • Az együttműködésről: Az 1994-1998 között működő képviselőtestület egy marakodó, összefogni képtelen társaság képét jelenítette meg. Ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni kellett és ez sikerült is. Több fórumát is kialakítottuk a város lakóival való konzultációknak. A Művészeti Tanács, a vállalkozói szalon, a városrészi egyesületek összejövetelei, az egyesületekkel való megbeszélések a költségvetés készítése előtt, a különböző ügyekben szervezet lakossági egyeztetések a jobb döntések lehetőségét teremtették meg. A bizalmi elv érvényesülése, a város érdekeinek szem előtt tartása a vitákat nem szüntethette meg, de a marakodásokat igen.


7

.

Szentendre 2002-2006 Feladataink egy jobb városért

Miakich Gábor polgármester


8

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének ciklusprogramja a 2002-2006-ig terjedő időszakra vonatkozóan

Feladatok Szentendrén


9

Elfogadva: a Képviselő-testület 93/2003. (V. 13.) Kt. sz. határozatával.

A következő három és fél évben a város vezetésének több feladatot kell egyszerre megoldania:

Városunk az EU-ban is helytállni képes kistérségi központtá válik.

A hivatalnak újra és újra meg kell felelni az ISO előírásainak, meg kell szereznie az ISO 9002-es minősítést. A hivatali munka fokmérője a lakossági elégedettség, az ügyek gyors, pontos, jogszabályoknak megfelelő intézése és a képviselőtestületi munka előkészítése. A kialakított rendszerek számítógépes kiszolgálását, az információszerzés, később az ügyintézés elektronikus módjának kiépítését is meg kell kezdeni. 

Folyamatos, szervezett kapcsolatot alakítunk ki a város egyesületeivel, szakmai csoportjaival. A város jövőjének alakításakor a helyi szellemi és szakmai potenciál nélkülözhetetlen. Nélkülük és a szentendrei polgárok aktív szerepvállalása nélkül nem lehet sikeressé és gazdaggá tenni Szentendrét. 

Stabilizálni fogjuk a város gazdálkodását. Az ehhez elengedhetetlenül szükséges első lépéseket megtettük. 

A kielégítő testületi munka érdekében nélkülözhetetlen az egyensúlyok keresése és a megfelelő döntés-előkészítés, beleértve az egyeztetéseket is. Ehhez azonban mindenki felelős munkája szükséges. A bizalmatlanság elvére épített SZMSZ lassítja a döntéshozatalt és a törvények által biztosított jogkörök érvényesítése még inkább körültekintő munkát igényel. 

A kiadások csökkentésével és a bevételek növelésével stabil pénzügyi helyzetet teremtünk 2002-ben bár a tervben szerepelt a város nem vett fel működési hitelt. A folyószámla hitellel hidalta át a nehézségeket. A kétéves országos költségvetés bérhiánya következtében keletkezett hiányra csak most a ciklus elején lehetett reagálni. A képviselőtestület döntött a megyei kötelező feladatot jelentő oktatási intézmények megyei fenntartásba adásáról. Ez idei szinten 240 millió forint


10

megtakarítást jelent. Még 2003-ban át kell alakítani a kommunális adó rendszerét, mert ez az adónem tovább nem növelhető. A döntés-előkészítés során vizsgálni kell a hulladékszállítás-adórendszer összefüggéseit is. A két döntés együttes hatásaként a hiány megszüntetendő. Az iparűzési adó és a város más bevételeinek valamint az esetleges szabályozásváltozásból adódó növekmény jobb feladatellátást eredményezhet. A kiadási szinteket folyamatosan vizsgálni kell minden területen. A hulladékszállítás rendkívül magas kiadásait felül kell vizsgálni, be kell fejezni a félbe maradt vizsgálatot. Fenn kell tartani, sőt erősíteni szükséges a feladatfinanszírozást, a kiskincstári gyakorlatot és a pénzügyi szigorúságot.

Tudatos fejlesztéssel és széleskörű összefogással rendezett, lakható várost a szentendreieknek A város szerkezetét követő, a lakóterületek gondjaira reagáló fejlesztések: Az elfogadott városi szabályozási tervet ez év végéig felül kell vizsgálni. E munkához észrevételek érkeznek a lakosságtól, ezeket a korábban kialakított értékőrző, értékteremtő elvek mentén szükséges mérlegelni. 

A városrendezési terv keretében újragondoltuk a város közlekedési rendjét. Az Egres úti jobbra kanyarodás két sávra alakítása, és a pismányi térség forgalmának a Sztaravodai útra való levezetése, majd hosszú távon elkerülő útra való terelése elkerülhetetlen lesz. 

A leendő köztemető helye is az elkerülő úton kívülre kerül, így elérve, hogy hosszú évtizedekre megoldjuk ezt a problémát. A város önerejéből csak akkor képes ezt a beruházást megvalósítani, ha pályázni lehet a kivitelezési költség nagyobbik hányadára. A korábban temető céljára kisajátított területen további építési terület alakítható ki városi célok megvalósítása érdekében. 

A belterületbe vonásokat csak a szabályozási tervben megfogalmazott ütemben és módon szabad megvalósítani. A város a lakossági kezdeményezéseket segíti. Az első ilyen terület a csicserkói terület lesz. 

Az elkövetkező időszakban folytatjuk a csatornaépítést. Évről-évre a céltámogatási pályázatokat kihasználva, a lakosság tevékeny közreműködésével lépünk előre a csatornázottság bővítésében. Minden szakmai érv amellett szól, hogy a pismányi rész csatornázásának tanulmánytervét egy ütemben 


11

készíttessük el. Így az Egres, Barackos és a Cseresznyés út és környékének készülhet el a pályázati anyaga. A városlakók és a vendégforgalom érdekeit is szolgálja a belvárosi szennyvíz és csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornarendszer bűzelzáró szifonokkal való ellátása, ezt a munkát a DMRV-vel egyeztetve folytatni szükséges. Az üdülőterületeket csak nagyon megfontoltan, a rendezési tervben megfogalmazott módon és ütemezésben minősíthetjük át vegyes vagy lakóházas övezetté. 

A belvárosban épülettömbönként felmértük a tulajdonviszonyokat, a használat jellegét, és az épületek állapotát. A gazdaságilag aktív részeken csak abban az esetben adjunk el a tulajdonrészt, ha a tömbön belül az önkormányzati tulajdon kis részarányú. A tulajdonviszony és a használat jellegének felmérése után, konkrét döntéseket hozunk a felújítások ütemezésére, az esetleges tetőtérbeépítés feltételrendszerére és a használat javasolt módjára. 

Már belekezdtünk a belváros rendjének megszervezésébe. Módosítottuk a belváros forgalmi rendjét, a közterület foglalás, a hirdető táblák és cégérek, a parkolási rend és a bérleti jog átadásának szabályozását. Cél, hogy a belváros és a Duna part is autómentes legyen. Ennek előfeltétele újabb parkolók kialakítása. A város északi és déli részén 1-1 parkoló övezetet hozunk létre, kialakítunk őrzött parkolókat is. A változások célja részben a rendteremtés, részben a nagyobb bevételek elérése. Koncessziós pályázatot írunk ki a parkolás új rendjére. Ma a Szentendrére látogatók nagy része nem fizet pakolási díjat, holott a zsúfolt belvárosban várakozik autójával. Ezért a sorompós rendszer bevezetését is meg kell fontolni. 

A város egyik legnagyobb gondja a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága. Vagy az elvezetetlenség (pl. Pannónia), vagy az erózió okoz nagy károkat. A probléma megoldására tervet készítünk és a legsúlyosabb helyeken megkezdjük a kivitelezést is. 

Izbégen a Közútkezelő KHT-val összefogva folytatni kell a Szentlászló út felújítását. 

A Püspökmajor lakótelep hőellátását biztosító fűtőmű megkezdett korszerűsítését folytatni fogjuk, beleértve a lakossági oldal korszerűsítését is. 

Pályázatokkal és lakossági forrásokkal bővítjük és javítjuk az úthálózatot.

Megkezdjük a Barcsay iskola bővítését. Az iskola melletti sportpályák felújítását is meg kell valósítani. 


12

A lehető legtöbb pályázaton részt kell vennünk, hogy bővíthessük fejlesztési lehetőségeinket. Címzett támogatásra a SZEI és a MűvészetMalom, más forrásokat játszótérépítésre, közterületeink és sportolási lehetőségek fejlesztésére kívánunk megszerezni. 

Beruházói tőke segítségével is bővítjük a sportolási lehetőségeket.

A város bevételeinek növelési kényszere megköveteli vállalkozások letelepedését is. E tevékenység javítja a helyben foglalkoztatottságot és ezáltal segít a közlekedés problémáját is megoldani. 

A helyi vállalkozások elvárása a Kőzúzó utcai iparterület bővítése. Sokan közülük kinőtték a lakóövezetben levő műhelyüket. Ezért újra el kell kezdeni a kisajátítási eljárást, vagy ha lehetséges az új tulajdonosokkal az egyeztetést, természetesen bevonva a leendő vállalkozókat is. 

A vízügyesekkel folyó vita lezárása után fejleszthető a Pap sziget.

A volt szovjet laktanya tulajdonjogi vitájának lezárása után jelentős fejlesztési területet jelent. 

A Szentendreiek biztonsága = szociális és közbiztonság Az elmúlt négy évben jelentősen átalakult a szociális támogatások rendszere. Ahol a törvény lehetővé tette az úgynevezett maradékjövedelem elvű támogatási rendszer, kiegészítve a vagyoni és a valós élethelyzet vizsgálatával azt eredményezte, hogy a valóban rászorultak kapnak támogatást. Ez a módszer a méltányosság gyakorlásának normatív lehetőségét is elősegíti. A törvényi változások átvezetése saját rendeleteinken kötelező feladat, de a rendszer finomítása, „újrahangolása” a fenti elvek gyakorlása mentén valósítható meg. 

Szakmai előkészítés után kell döntenünk a női hajléktalan probléma és a családok krízis elhelyezését biztosító megoldásról 

A lakáspiac mobilitását ösztönző rendszert alakítottunk ki, melynek segítségével a – lakásranglétrán – fel és le is nyitva áll az út az élethelyzet változásának függvényében. Az önkormányzati lakások építésével és cseréjének elősegítésével, elsősorban a szociálisan rászorulók helyzetén kívánunk javítani, míg a telek kialakításokkal és a támogatási rendszerrel, a lakás mobilitás segítése is a célunk. 


13

Az idei évben átadásra kerülő 36 bérlakás elosztásánál, fő szempont kell legyen, a lakásra várók elhelyezése, de figyelembe kell venni a belvárosi rekonstrukciós elképzeléseket is. Még az idén átadásra kerül a kedvezményes telekjuttatással épülő lakások első üteme. A második ütem maradéktalan megépítésének és a terület valós rendezésének feltétele a vendéglő tulajdonosával való végleges megegyezés. Az elkövetkező években a belvárosi rekonstrukció megkezdése, további bérlakás (szociális és-vagy önköltséges lakbérű) és alacsony komfortfokozatú krízis lakások építése a feladatunk. Az irányultság aszerinti kell legyen, hogy melyik feladathoz szerezhető több külső forrás. A megkezdett közmunka programot folytatni és szélesíteni szükséges. Több önkormányzati feladat látható el ily módon, kisebb költségigénnyel. 

Támogatjuk a lakosságot a polgárőrség szervezésében és működésében.

A vagyonbiztonság javítása érdekében szerződéses formában támogatjuk a rendőrséget. A megyei rendőrfőkapitánynál és a belügyminiszternél eljárva felhívjuk a figyelmet a Szentendrei Rendőrkapitányság létszámhelyzetre és a bűnözési problémákra. Nagyon fontos, hogy ebben a ciklusban megvalósuljon a rendőrség épületének bővítése. Hosszú távú megállapodást már kötöttünk a rendőrséggel, az új feltételeknek megfelelően újra kell gondolnunk és rögzíteni az együttműködés feltételeit és formáit. A város az elérhető rendőrség elvét megkövetelve a körzeti megbízotti rendszer működését és bővítését és a posztos rendőr intézményét mindenképpen meg kell, hogy követelje. A közterület-felügyelet működése sok vita forrása volt. Munkájuk nélkülözhetetlen Szentendre rendjének biztosításában. A napi vezényléssel és napi számonkéréssel tevékenységük hatékonysága javítható. 

Egészséges várost Az elkészült és a képviselőtestület által elfogadott környezet-egészségügyi akcióprogram összefoglalja, rögzíti a gondokat és javaslatot tesz a megoldásokra. A Szociális és Egészségügyi Bizottság együttműködve az Egészséges Városért Közalapítvánnyal szervezője és motorja lehet a szükséges változásoknak. Valamennyi érdekelt félnek - a lakosságnak, a civil szervezeteknek, a szakembereknek, az orvosoknak és az intézményeknek - a bevonásával, 


14

együttműködésével hozhatók olyan döntések, amelyek megvalósítása javítja a lakosság egészségét. Ezért közösen át kell gondolnunk mind a háziorvosi ellátás, mind a szakrendelések hosszú távú jövőjét, az ügyeleti rendszert; együtt a különféle (foglalkozás- és iskola-egészségügy, gyógyszerellátás, gondozók, stb.) szolgálatokkal és szolgáltatásokkal. Az iskolai testnevelés, a tömegsport rendezvények, a sportolási lehetőségek és az egészséges életmódra nevelés az egészségpolitika nélkülözhetetlen elemei. 

Mindehhez szükséges az erős szociálpolitikai háttér, benne a segélyezéssel, intézményi ellátásokkal. Az önkormányzat és a munkaügyi központ közötti együttműködéssel is szélesíteni kell a munkavállalói aktivitást ösztönző szociálpolitikai eszközök körét. 

Az egyedülálló idős emberek számára kedvezményeket kell alkalmazni a szociális ellátások feltételeinek a kialakításánál és az adórendszerben. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások összehangolt fejlesztése szükséges a létrejött idősek házi ápolása és házi gondozásának működését, ha kell támogatni is szükséges. 

A város szabályozási terve a környezet állapotát érintően, a közlekedés területén, a közműellátásban, az ivóvízbázisok védelmében, de sok más területen is megfogalmazza azokat az elvárásokat, amelyek megakadályozzák a holnap betegségeinek nagy részét. Ezért valamennyi döntésnél vizsgálni kell a döntés következtében kialakuló változások egészségi állapotra esetleges káros hatásait, és ki kell küszöbölni azokat. 

Az egészségügy városi szerkezete nagy vonalakban kialakult. Átfogó változtatások az egészségügy és a társadalombiztosítás teljes körű reformjával párhuzamosan képzelhetők el. A szakorvosi ellátás módját, fejlesztését az érdekeltekkel együtt kell eldönteni. 

A szakorvosi rendelő címzett támogatási pályázatát már idén be kell nyújtani. A kor követelményeinek megfelelő körülmények csak így biztosíthatóak. 

A város, és igény szerint a régió polgárai egészségének érdekében támogatjuk és megteremtjük annak feltételeit, hogy a tüdőszűréshez más szűrés jellegű vizsgálatok is kapcsolódjanak. Az elmúlt ciklusban gyakorolt alkalomszerű szűrési akciókat is folytatni szükséges. Ezzel a kiterjesztett szűréssel a megelőzést és a lappangó, korai szakaszban lévő betegségek felismerését szolgálnánk. Ehhez a célhoz és a szentendrei Rendelőintézet jobb feltételek 


15

közötti működéséhez összefogására.

is

szükség

lenne

a

Dunakanyar

településeinek

Az egészséges életmódra nevelés fontos megvalósítandó cél. Az iskolai és tömegsport rendezvények, a sportegyesületek az anyagi lehetőségek szerinti bővülő támogatása a szentendreiek sportolási lehetőségeit teremtsék meg. Az iskoláinkban gyakorolt környezettudatos nevelés, a Templomdombi Oktató Központ működése és a REC (Közép Európai Oktatási Központ) szellemi hátterét ki kell használnunk. 

A szolgáltatások társadalmi (lakossági) kontrollja érdekében, a betegjogok érvényesülésének helyi garanciájaként az alapellátásért felelős önkormányzat számára szükség lenne a lakosok elégedettségi szintjének ismeretére, tudva azt, hogy a lakosok közérzetük és biztonságuk szempontjából az egészségügyi ellátást igen fontos kérdésként minősítik. A hivatalon belül van felelőse az egészségügynek és immár bizottság is segíti ezt a tevékenységet. 

Hatékony környezetvédelem és környezetgazdálkodás E témakörben továbbra is aktuálisak a négy évvel ezelőtt megfogalmazottak: A Szentendrén élők kiegyensúlyozott mindennapjainak feltétele harmonikus kapcsolata a környezetével. Ebbe a harmonikus ember–környezet kapcsolatba épp úgy beletartozik a természeti- és épített környezet, mint az ezekhez kapcsolódó környezeti szolgáltatások köre. E kettő egységének kell biztosítania az itt lakók, és az idelátogatók számára a környezetünk nyújtotta esztétikai, szellemi és fizikai feltöltődés lehetőségét, a mindennapok rohanó életritmusához szükséges belső energiát. Szentendre csak részben képes eleget tenni a jelenlegi környezetvédelmi elvárásoknak, hiszen továbbra is gondot jelent: 

− − − − − − − −

a hulladék mennyisége, a hulladék helyi és regionális elhelyezése, a forgalmi túlterheltsége, zaj és levegő minősége, az utcák és közterületek színvonala, egységes arculatának kialakítása, a vízbázis-védelmi előírások betartása és korlátozó hatásai a közmunkások fokozottabb bevonása a köztisztasági munkába, egyes műemléki és városképi értékek állapota, a várost övező kiránduló helyek állapota,


16

ugyanakkor fel kell készülnünk a városfejlesztési koncepcióban megfogalmazott és a szabályozási tervben kezelni javasolt környezeti kihívásokra is. A környezetvédelmi referens foglalkoztatása megteremtette annak a feltételét, hogy a hivatalban felkészült felelőse legyen a környezetvédelem ügyének. Az ő munkájával, a bizottságok és a munkacsoport tevékenységével elérhető, hogy a már kialakult környezeti problémák megszűntetésén túl, hogy fel lehessen mérni, és fel lehessen vállalni a város fejlődéséből következő, újszerű környezeti szituációk megjelenését és még kialakulásuk előtt meg tudjuk teremteni azok konfliktusmentes feloldásának módjait. Ennek egyik legjobb példája a vízbázis védelem. 

A hulladékkezelés és gazdálkodás területén elért eredményeket tovább kell fejleszteni. Szélesíteni fogjuk a szelektív gyűjtést, hulladékgyűjtő szigetek további kialakításával. E munka a hulladékszállítást végző VSZRt feladata. Részt veszünk és minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy az Észak-kelet Pest megyei ISPA program megvalósuljon. 

Szentendre területi, úthálózati, lakásépítési, munkahely teremtési, egészségügyi és szociális, valamint idegenforgalmi fejlesztéséből közvetlenül és áttételesen jelentkező környezeti hatásokat, konfliktusforrásokat (pl. állattartás – állatvédelem; pihenő kertek – gazdálkodó kertek; kerékpárforgalom – motorizáció, stb.) előre felmérjük. 

Folytatjuk a csatornázási programot.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal együttműködve elkészítjük a város zajtérképét. Ez az amúgy több tízmilliós kiadás így nem a várost terheli. 

A Fűtőmű gázmotoros beruházását csak a szerződésben rögzített zajhatár érték teljesítése esetén vesszük át. 

A szükséges környezetvédelmi méréseket a nehézkesség ellenére is megtesszük, mert csak így szabható ki környezetvédelmi bírság, és csak így kényszeríthető ki a jogszabályokban rögzített határértékek betartása. 

Szentendre a jó oktatási intézmények városa is Minden az oktatást érintő minden döntésünknek hosszú idő múlva “láthatjuk” az eredményét. Ezért a város oktatásáról gondolkodva különleges felelősség terhel


17

mindnyájunkat. Ezért volt nehéz, de szükségszerű döntés a megyei kötelező feladatot ellátó intézmények megyei fenntartásba adása. A döntés azért is nehéz volt, mert egy kisvároshoz a gimnázium, a zeneiskola, a szakképző, az elesettek gyámolítását biztosító intézmények természetes módon hozzátartoznak. A magyar önkormányzati rendszer szabályozása miatt azonban a döntést meg kellett hozni. Egy település jövőjét a gyermekek képzésének színvonala alapvetően meghatározza. Ha az alap- és középfokú képzés olyan színvonalú egy városban, hogy a diákok egyre nagyobb arányban szerezhetnek magasabb képzettséget, ha nyelveket beszélő polgárokat nevelünk, ha közben nem felejtjük el azokat sem, akik valamilyen ok miatt lemaradnak, akkor a leendő felnőtt polgártársaink érvényesülési és elhelyezkedési lehetőségei lényegesen javulhatnak. 

A város idegenforgalmi érdekeltsége, valamint az elérhető közelségbe került európai uniós tagság következtében kontinens-szerte gyakorolható munkavállalási és vállalkozási szabadság elengedhetetlenné teszi legalább egy idegen nyelv ismeretét. Prioritást igényel a tehetséggondozás és a különböző okok miatt hátrányos helyzetbe került gyermekek felzárkóztatása is. Végignézve a különböző országok oktatási rendszerét, azt látjuk, hogy az igazán sikeres és jelentősen fejlődő országok a tehetséggondozást nem elkülönült elit iskolákban oldották meg. Az iskolán belül, a belső versenyt és a szolidaritást is kihasználva érték el, hogy ismeretszerzésre képes, stabil alapismeretekkel rendelkező tanulókat nevelnek. A problémás gyerekeknek nem feltétlenül a kisegítő iskolában a helyük. A nevelési tanácsadó széleskörű munkájával biztosítani kell a megfelelő szakmai minősítést. Egyelőre kétévente indítunk kis létszámú osztályt, de a szakmai szükségszerűség és az anyagi lehetőségek függvényében, meg fogjuk vizsgálni az éves beiskolázás lehetőségét is. 

Olyan átjárható iskolaszerkezet kiépítésére törekszünk, amely egyaránt elősegíti a tehetséges és kevésbé tehetséges gyermekek képességeinek a kibontakoztatását, a teljesítmények egyidejű mérése mellett. A sikeres nyelvvizsgát vagy más területen kiemelkedő teljesítményt nyújtók száma szerint például differenciálni lehet a tanárok és az iskolák díjazásában. A felzárkóztatásra, a speciális problémák kezelésére ugyancsak figyelmet fordítunk, és az értékelés szempontjai közé ezt is beépítjük. A város teherbírásának és a központi finanszírozás függvényében csökkenteni fogjuk a szociális különbségek miatti tanulási hátrányokat (tankönyv, étkeztetés, korrepetálás, táboroztatás, stb.). 

Szentendre pedagógusai mindenkori partnerei a városvezetésnek. Velük és a szülőkkel együtt fogjuk áttekinteni a város oktatási koncepcióját és az iskolák 


18

pedagógiai programját. A következő időszakban megvizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy milyen feltételekkel lehetne a Templomdombi iskolát tantermes iskolává fejleszteni, és új épületbe költöztetni a lélekszámban gyarapodó településrészek közelébe.  Az elkövetkező évek nagyberuházása lesz a Barcsay iskola beruházása. Emellett a többi intézmény épületének állapotán és technikai felszereltségén is javítani kívánunk. Szentendrére –ha kissé lassuló mértékben is- nagyobbrészt fiatal és középkorú családok költöznek. E családok olyan életkorban vannak, ahol jellemző az iskoláskorú gyerek. Mindezt figyelembe kell venni az oktatási intézményrendszer működtetésekor. A város által fenntartott iskolák (általános és középiskolák) arculata kialakult, szerkezete stabil. Az iskolákban a közeljövő éveinek fő feladata a gyermekek korszerű és magas színvonalú oktatása, konszolidált körülmények között. 

A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, a sok beszédhibás gyermek szakmai kezelést igényel. 

Az együttműködő, hatékony, rugalmas és versengő városi iskolarendszer képes lesz létrehozni olyan modellt, amelyben „a jó közoktatás valódi haszna nem azok az ismeretek, amelyeket a gyermek elsajátít, hanem az a műveltség, amelyet értelmi felfogása ezekből kialakít”. Szentendre alapvető érdeke az általa fenntartott iskolák minőségének megtartása és javítása. 

Fontos kérdés a jó kapcsolat az egyházi, valamint alapítványi iskolákkal, a tiszthelyettes képzővel. 

A város diáksága akkor lesz partnere az önkormányzatnak, ha javaslatai beépülnek a programokba. Ehhez szükséges a folyamatos és érdemi párbeszéd, amelyet egy létrehívandó városi diákönkormányzat valósíthat meg. 

Jó együttműködést valósítunk meg az egyházi iskolákkal. A közös tanulmányi vetélkedők, a sportversenyek, egymás értékeinek megismerése mellett a szentendreiség és lokálpatriotizmus, mint a hazaszeretet alapja kialakulását is szolgálják. 

Az anyanyelvi oktatás színvonalának emelését, az idegen nyelvtanulásban a testvérvárosi kapcsolatok jelentőségét, az erkölcsi nevelés fontosságát és a hazaszeretet ápolásában az erdélyi testvérvárosokkal való aktív kapcsolattartást kiemelten kezeljük. 


19

Az izbégi óvoda fejlesztése a gyermekjóléti szolgálat helyére való költöztetése beruházást is igényel. A jobb elhelyezés, a megfelelő udvar biztosítása és a közlekedési helyzet megköveteli, hogy ebben a ciklusban lépjünk ebben a kérdésben. 

Felelős vagyon gazdálkodás Munkahelyteremtés, helyi vállalkozások Szentendre jó gazdasági adottságokkal rendelkezik. Földrajzi helyzete, Budapest közelsége, az egyedi, vonzó városkép, a természeti és kulturális környezet, a művészeti imázs együttesen komoly gazdasági potenciált jelentenek. Ugyanakkor sokkal rosszabb helyzetben van, mint más Budapest közeli települések, mert nagyon kevés könnyen hasznosítható saját tulajdonú földterülettel rendelkezik. A gazdaság bár aktív, de a vendéglátás a szürkegazdaság része, ezért a város bevételei elmaradnak a gazdasági potenciáltól. Az ÁFÁ-ból és a fogyasztási adóból az államnak jelentős bevételei származnak, ám ebből a város csak pályázatok útján kap vissza morzsákat. Fenntartjuk a stabil adórendszert, a kiszámítható városi gazdaságpolitikát. Nem adóztatjuk a foglalkoztatást és az iparűzési adó szintjét is a budapesti alatt tartjuk. A dunakanyari régió arculatába illeszkedő beruházások számára ideális környezetet lehet és kell teremteni. Vissza lehet és vissza is kell szerezni az egykori szovjet laktanya város számára igen értékes területét. Rendezni kell az évek óta húzódó vitás-peres ügyeket a megyei Önkormányzattal. Élni kell a belföldi és a különböző európai pénzalapok kínálta pályázati lehetőségekkel, hatékonyan kell együttműködni a régió érdekeiért a környező településekkel. 

Tudatos, aktív, kezdeményező várospolitikával befektetőket, munkahelyteremtő beruházásokat lehet megnyerni. Az elkészült szabályozási terv lehetőséget ad erre. A helyi szabályozási terveket a leendő beruházókkal együttműködve, de a környezetterhelést is figyelembevéve készíttetjük el. Mindehhez kezdeményező, koncepciózus városvezetésre van szükség. Olyanra, amely megfelelő hozzáértéssel, felkészültséggel és emellett némi alázattal kezeli a város ügyeit. Összefüggéseiben átgondolja a helyzetet és eldönti mit tart fontosnak, mit akar. Nem az előző évi bázisokra épülő költségvetést készít, hanem a feladatok oldaláról közelíti meg azt, hogy mit tud elvállalni. 


20

Olyan várospolitika szükséges, amely újragondolja a város gazdasági szerepvállalását és helyét a térségben, azt, hogyan lehet egyrészt érdekelté tenni, másrészt bevonni a vállalkozókat, a civil szervezeteket, és minden létező szubjektív erőforrást a város működtetésébe, arculatának alakításába. Megvizsgálja, hogyan lehet növelni a város bevételeit. 

Ugyancsak alapvető kérdés, hogy a város miként tudja növelni forrásait. A bevételek növelése nem öncélú vállalkozás; azt látni kell, hogy ha a városnak belátható időn belül a bevételeit növelni kell, hiszen a fejlesztési kényszerek óriásiak. 

A helyi közbeszerzési szabályrendszer kialakításánál előnyben részesíthetők azon helyi vállalkozók, akik legalább 2/3 részben szentendrei polgárokat foglalkoztatnak. A helyben lakó, helyben vállalkozót további kedvezményekben részesítjük. Azonos árajánlatnál helyi vállalkozó kapja meg a munkát, bizonyos feltételek teljesülése esetén, árhátrány esetén is. 

A város és a szomszédos települések elsőrendű érdeke, hogy ne épüljünk egybe Budapesttel. Ezt elkerülendő Budakalásszal és Pomázzal egyeztetve alakítottuk ki a szabályozási tervben a Duna-part, a volt szovjet laktanya és a bányatavak környékének rendezését. A korábban már elkészült tervek, elképzelések hasznosításával kistérségi együttműködésben elkészült egy átfogó fejlesztési program a Szentendrétől Békásmegyerig terjedő területre. A különböző projektekhez igénybe kell venni a lehetséges kistérségi (regionális) fejlesztési programok adta forrásokat, központi támogatásokat. Tekintettel arra, hogy a város ingatlan vagyona korlátozott ez a terület a nagysága és fekvése miatt is különös jelentőséggel bír. Szentendre városfejlesztési koncepciójának megalkotásakor az egyik kulcskérdés lesz a terület hasznosításának hogyanja. 

Városunknak aktívnak kell lennie a város “eladásában”, a városmarketing terén, célirányosan és határozottan kell megismertetni a várost a potenciális partnerekkel. 

Vállalkozói alapállással és kezdeményező gyakorlattal kell számba venni a városi területeket és egyéb tulajdonokat. Az önkormányzat és más tulajdonosok elképzeléseinek egyeztetése alapján dől el, hogy hol, milyen jellegű vállalkozás megvalósítására van lehetőség. Mivel az elképzelések a városrészek érdekeit is érinthetik, fórumokon fogjuk az elképzeléseket egyeztetni a lakossággal. 

A vagyonleltár elkészítése és folyamatos karbantartása valamint a mozgósítható erőforrások (belterületi földek, értékesítendő vagy megvásárlandó ingatlanok) ismerete a jó döntések alapja. 


21

A városban egyre több szolgáltató kisiparos működik. Hatósági ügyeik gyors intézése, a helyi döntésekbe való bevonásuk fontos az együttműködésnek.

Szentendre a minőségi turizmustól gazdagodó város Szentendre ma is jelentős idegenforgalmi célpont, kiterjedt üdülőterülettel. A Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a munkaképes korú lakosság több mint 15%-a a vendégforgalomból él. Ha ehhez hozzátesszük e szakma jellegzetességeit és az egyéb kereskedelmi egységek forgalomnövekedésének eltartó képességét, akkor 20%-ra becsülhető azok részaránya, akik megélhetését a turizmus biztosítja. A vendégforgalomból származó bevételeket behatárolja, hogy az idelátogatók csak a Fő teret és közvetlen környékét ismerik. A térség kínálata sincs összehangolva, s ez a látogatás idejét lerövidíti. A feladat ezért kettős: szívós munkával javítani hírnevünket, és az értékeket megjelenítő kínálat bővítésével elérni, hogy minél több városlakó boldogulását segítse elő a vendégforgalom. Ennek alapvető feltétele, hogy – ne szégyelljük kimondani – „eladható” értéknek tekintjük Szentendre máshol fel nem lelhető sajátosságait: a belvárost, a Fő teret, a Szamárhegyet, a szerb templomokat, a Templomdombról kitáruló dunai panorámát, multikulturális hagyományokat, a nyári forróságban is hűs sikátorokat, a cserepes háztetőket, a Bükkös-patakot, a galériákat, kávézókat, s mindazt, ami ebbe a kisvárosba beleszerelmesedett festőket újra és újra magával ragadja. A Tavaszi Fesztivál és a Szentendrei Nyár rendezvényei mellett a városi események sora további kulturális és egyéb ajánlatokkal gazdagítható. A fesztiválvárosi rang kiérdemlése megköveteli a programkínálat és a PR megújítását. Városunknak ezen a téren fel kell vennie a versenyt nemcsak hazánk, hanem az Európai Unió országainak a fesztiválvárosaival is. Fontos feladat a városi és a városban működő kulturális intézmények valamint a városban működő kulturális szolgáltatást nyújtó egyéb civil szervezetek, egyesületek tevékenységének összehangolása. 

Ahhoz, hogy Szentendre valódi kulturális központ legyen, a meglévő intézmények mellett új lehetőséget kínál a MűvészetMalom, amely egy helyen mutatja be az idelátogatóknak a szentendrei képzőművészetet a kezdetektől napjainkig. A Minisztériummal és a Megyei Múzeumigazgatósággal újra kell indítani a tárgyalásokat annak érdekében, hogy egy valódi kulturális központ jöhessen létre. Egyetértünk a Malom Múzeum létrehozásának céljai között megfogalmazottakkal: „A város közösségének teremtsen lehetőséget a közös 


22

munkálkodásra, és az itt élők számára segítse a kötődést a városhoz. A város arculatának átalakításában, az idegenforgalom átstrukturálásában legyen vezető szerepe. A város és a kistérségbe irányuló idegenforgalom részére teremtsen gazdagabb kínálatot. Erősítse a város kisugárzását a kistérségben (Dunakanyar), az országban, Európában”.

Hosszú távon ugyancsak ezt a célt szolgálná a szabályozási tervben rögzített CASTRUM feltárása és bemutatása. A föld alatt Közép-Európa legsértetlenebb római erődítménye dacol az elmúlással. Lépésről-lépésre haladva egy működő, élő városrész kialakításával szeretnénk bemutatni a párját ritkító műemléket. Ez a feladat mindenképp túlmutat egy önkormányzati cikluson. Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a térségben jelentős avar-kori régészeti lelőhelyek a Pilisben pedig jelentős Árpádkori leletek találhatók. 

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak stratégiai szerepe van városunk idegenforgalmának alakulásában. Jó kapcsolatra, kölcsönös együttműködésre törekszünk. Nagy beruházásaikkal új, stabil munkahelyeket is biztosítanak a szentendreieknek. 

A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával az eddigieknél szorosabban együttműködve a város polgárai és a megyei érdekek jobb összehangolásával megvalósíthatóak a szükséges közgyűjteményi átcsoportosítások és programok. Ezek közül kiemelt feladatként kezeljük a szentendrei helytörténeti anyag méltó helyen történő bemutatását. 

El nem évülő adottságunk a szerb-dalmát építészeti és egyházi emlékek sokasága, s az ezekkel kapcsolatos hagyományok ápolása. Szentendre valójában egy soknemzetiségű térség központja. 

A Dunakanyar-Pilis térség turisztikai kínálatát a szomszédos településekkel közösen lényegesen kifizetődőbb értékesíteni. A történelmi helyek, a természeti értékek, sípályák, nyári bob-pálya, golfpálya, a Duna és a gyönyörű természet, a múzeumok kínálatának összehangolása elősegítheti, hogy vendégeink hosszabb időt töltsenek Szentendrén. Kerékpárutak építésével – a szigetet is bekapcsolva – a kerékpáros, az ökoturizmus középpontja lehetne a térség. A Pap-sziget csodálatos adottságú hely, fejlesztése turisztikai és lakossági érdek. Az elkészült tanulmányterv alapján befektetőt kell keresnünk. 

A versenysportot felvállaló egyesületekkel, továbbá a városi sportélettel kapcsolatos koncepcionális kérdésekről – sportéletünk szereplőinek és az illetékes bizottság bevonásával – még a ciklus elején kell állást foglalni. 


23

Szentendrének büszkének kell lennie kiemelkedő sport-tehetségeire, akik hírét viszik a világba, és a teljesítményeknek megfelelő, a város anyagi lehetőségei szerint, bővülő támogatást kell nyújtani számukra. Ugyancsak kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk az ifjúsági- és szabadidő sportok támogatásának; egyrészt városi források biztosításával, másrészt a közösségi kezdeményezések felkarolásával, támogatásával. 

A konferencia- és kiállítási turizmus feltételeinek megteremtésével ugyancsak jócskán meghosszabbítható az ez idő szerint még csupán néhány hónapra korlátozódó turisztikai szezon. 

A minőségi várost, a turizmust, az itt lakók érdekeit és az építészeti értékek védelmét szolgálja az autómentes övezet kiterjesztése, a vendéglátó tér konkrét földrajzi körülírása. E területen belül a nyitvatartási időt nem korlátoznánk, azon kívül viszont szigorúan védenénk a városlakók nyugalmát. 

Meg kell vizsgálnunk, hogy miként érheti el Szentendre a szellemi világörökség címet. A város multikulturális hagyományai alkalmasak és a világ számára nagyon érdekesek. 

Összefogás egy jobban működő városért. Döntésképes önkormányzat, szolgáló hivatal Tekintélyes szentendrei polgárok bevonásával a polgármester és rajta keresztül a városvezetés munkájának segítésére folyamatosan működő tanácsadó testület, a Dumtsa Jenő kört hívtuk életre. A város meghatározó vállalkozóival, területi, szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel, az itt működő civil szervezetekkel, illetve azok vezetőivel is folyamatos munkakapcsolatot alakítunk ki, és biztosítjuk számukra a döntéshozatali mechanizmusban a részvételt. Folyamatosan működtetni kívánjuk a városrészi egyesületek fórumát. Folyamatos a kapcsolat a nyugdíjas klubokkal és a civil szervezetekkel.  A képviselőtestület döntés-előkészítési tevékenységét több lépcsőben szervezzük meg. Nem csak az elkészült anyagokról, hanem már koncepcionálisan is egyeztetéseket tartunk. A bizottsági munkában így az előterjesztések „finomítása” fog lefolyni, a képviselőtestületi üléseken pedig a még vitatott kérdésekben dönthetünk. Ez a hivataltól, de a képviselőktől is fegyelmezett, felkészült munkát igényel. 

Racionalizáljuk, hatékonyabbá tesszük a hivatal működését. Ehhez szükség van a nyugodt, kiegyensúlyozott hivatali működés feltételeinek megteremtésére. 


24

A köztisztviselők túlnyomó többsége képes feladatainak ellátására. Határozott követelményállítással, jól szervezett és megfelelően díjazott munkával növelhető a hivatal tekintélye. A cél a szolgáló hivatal, a döntésképes Önkormányzat, és végső soron egy jól működő város. E célok megvalósulását szolgálja az ISO 9001 minőségbiztosítás megszerzése, majd megtartása. A következő feladat az ISO 9002-es minősítés megszerzése. A folyamatok szervezettsége, nyomon követhetősége, a beszállítók minősítése a városlakók ügyeinek intézését emeli magasabb szintre. A kialakított mechanizmusok hatékonyabb működését az informatikai fejlesztés biztosítaná. A város be kíván kerülni azon városok közé, akik kiemelt támogatásban részesülnek, e céljaik eléréséhez. A városházán belüli rendszerszerű működés után a hivatal és a lakosság között alakítjuk ki először az információszerzés, majd az ügyintézés feltételeit, a végén pedig azt is el szeretnénk érni, hogy a város több pontján elhelyezett terminálok is működjenek. Szentendre polgárai joggal várják el, hogy a Városháza legyen nyitott, átlátható és szolgáltató. Az ügyintézés legyen gyors, precíz és természetesen udvarias. Legyen átlátható a döntéshozatal, működjék a helyi nyilvánosság kontrollja. Biztosítani kell, hogy a szentendreiek kiegyensúlyozott, mértéktartó, színvonalas lapja legyen a Szentendre és Vidéke. A helyi lapnak nemcsak a döntésekről (rendeletekről, határozatokról), hanem annak előzményeiről és következményeiről is tájékoztatnia kell pártatlan és kiegyensúlyozott módon. 

A helyi nyilvánosság színterének kiterjesztését jelentheti a kábeltelevíziós hálózat bővülése, és ezen belül egy városi csatorna működtetése. 

Bármely jó szándékú kezdeményezés csak akkor valósulhat meg, ha az új képviselő-testület tagjai csak a város érdekét tartják szem előtt. 

Az egyik legfontosabb feladat a kölcsönös bizalom megteremtése a képviselőtestületen belül, valamint a testület és a város polgárai között. Ennek egyik feltétele az információk továbbítása. A szükséges bizalmi légkör kialakítása azonban nemcsak a polgármester feladata és felelőssége, hanem valamennyi városi képviselőé. 

Szentendre, 2003. március 15.

Miakich Gábor polgármester


25

Feladataink egy jobb városért 2003.03.15.  

Ciklusprogram a 2002-2006-ig terjedő időszakra vonatkozóan

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you