FEJEZETEK A MAGYAR OPTIKAI MŰVEK ÉS UTÓDAI TÖRTÉNETÉBŐL
pétől. Az 1963. január közepén zárult terepvizsgálatokon végig jelen voltam, egy ideig az elektromos tervezőnk is csatlakozott. A téli hideget az északi sarkkörön túl éltem át, és a vizsgálatok egy részét az ottani (akár –40 Celsius-fokos) klímán, havas terepen végeztük. Rohamtempóban készült 1963-ban a műszer nullszériája, és az évek során sok száz pörgettyűs teodolit készült el kifogástalan minőségben. Műszercsaládot alakítottunk, egyrészt a gyártási és felhasználási tapasztalatok figyelembevételével (Gi-B1, Gi-B3), a műszer elrendezése is változott (Gi-C1, Gi-C2), de a giro elve változatlan maradt. Módosítottuk a giro szögleolvasását, illetve mérési pontosságát is. A Gi-B11 műszerünk pontossága például plusz-mínusz két-három szögmásodperc volt. A CERN ilyen műszert alkalmazott Svájcban. Pusztai Ferenc személyesen is jelen volt a műszer átadás-átvételekor. Emlékezetes a kódteodolitunk (Ko-B1), ezen végeztük először teljesen digitálisan a szögérték leolvasását. Amikor 1971-ben a legrangosabb geodéziai világkiállításokon bemutattuk a mintapéldányt, a MOM műszerének egy szögmásodperces folyamatos és digitális leolvasása egyedülálló volt. Elfogadott szabadalmam védte ennek műszaki megoldását, Gyomai László készítette a digitális elektronikát. Olyan döntés született, hogy az elkészült nullszériát követően leáll a MOM a gyártásával, mert a később kialakított külföldi digitális geodéziai műszereknél nagyobb, nehezebb Ko-B1 nem volt perspektivikus, elsősorban az elektronikai egységek miatt. Ezt a műszerünket ennek ellenére még sok évig alkalmazták a Ferihegyi és a Prágai repülőtereken, főként a leszállópálya méréseire. Felhasználtuk az alkalmazók tapasztalatait a Gi-C3 típus fejlesztéseiben, itt a távcsőben nemcsak a tereptárgy látszik, hanem a giro mozgása is, amely megkönnyíti a kezelést. Mindig pontosan leolvasható az úgynevezett műszerállandó is. (Szakmai kérdés itt, hogy a hőmérséklet megváltozása úgynevezett mikrodeformációt okoz, annak hatása korrigálható, „kiejthető”, így javulhat a mérés pontossága.) Az alapműszert sújtólégbiztos kivitelben (MVGI) is megrendelték a szovjet partnerek, előbb elfogadták a prototípust, majd több tucat készült exportra. (Szakmai kérdés, hogy a műszert a lehető legkisebb légtérfogattal terveztük, és megvalósult a szikravédelem is). A MOM műszerével 1200 méter mélységű donyeci szénbányában 1990-ben ott mértünk, ahol sújtólégrobbanás volt pár nappal korábban, és még nem működött a hálózati villanyvilágítás. A vizsgálatokon egyedül én voltam magyar, mint a MOM tervezőmérnöke, képviselője. A giroteodolit ilyen kivitelére közös orosz–magyar találmányi bejelentésünk van. Dél-afrikai megrendelésre készült a Csörsz utcában a legutolsó giroteodolit (GT-12B) fejlesztése. Korábbi műszerünk képezte ennek az alapját, azonban igen nehéz követelményeket kellett kielégíteni. Ilyen volt például a tárolás (+80 Celsius-fokos), és a működés (+65 Celsius-fokos) hőmérséklete, a rázás- és ütésálló kivitel. Védetté tettük azokat a képleteket, műszaki megoldásokat, amelyekkel az 151