Mindez hasonlít a görög egyházi hangsorok elrendezéséhez. Bár az azerbajdzsáni dallamok ambitusa sokszor csak egy tercet, kvintet, esetleg egy kvartot fog át, de dallammozgásuk és szerkezetük a gregorián dallamokhoz hasonlóan konjunkt. Az azerbajdzsáni dallamok elemzésénél hasznos elgondolkozni azon is, hogy az egyházi hangsorok jellegét nem csak az egyes fokok különbözősége határozza meg, hanem az ambitus, a finális, a tenor, tuba40 és a kezdő-, záró- és dallamformulák is. Az azerbajdzsáni népdalokban ezek közül az ambitus, a tuba és a dallamformulák figyelembe vétele sokat segít a dallamok vizsgálatában és rendezésében. Miután tisztáztuk a dallamsorok viszonyát, vegyük sorra a legfontosabb típusokat. Az azerbajdzsáni dallamok túlnyomó többsége ion, lokriszi vagy eol dallamcsoportokba tartozik. Másképpen fogalmazva, a fejezetben tárgyalt dallamok szoros stiláris egységbe tartoznak, az eltérőket majd mint – a többséghez képest – speciális dallam tárgyalom. A típusok közlési sorrendje a kis ambitusú konjunkt dallamok egymáshoz való nagyfokú hasonlatossága miatt többféle módon is lehetséges lett volna. A cél az volt, hogy az egymáshoz hasonló dallamok lehetőleg egymás mellé kerüljenek, amihez ideális esetben legalább kétdimenziós ábrázolás lett volna szükséges. Ettől szokatlansága miatt eltekintettem. Egy szokásosabb lineáris41 tárgyalási módszer lehetett volna, hogy a dallamokat formájuktól, szótagszámuktól stb. eltekintve bővülő ambitus szerint helyezem egymás után. Ekkor azonban egy-egy csoporton belül keveredtek volna a különböző szótagszámú és szerkezetű dallamok, ami megnehezítette volna a típusok közötti hasonlóságok és összefüggések felismerését. Végül a következő sorrend mellett döntöttem. Először szétválasztottam az ion, lokriszi ill. eol chordokon mozgó dallamokat, majd ezeken belül csoportokat, a csoportokon belül pedig típusokat kerestem. Egy chordon belül a dallamcsoportokat a dallammagok száma, a dallamsorok hossza és belső osztása határozza meg. Először a hét-nyolcszótagos dipodikus dal-
40
41
Az autentikus egyházi hangsorok esetén a tuba többnyire egy kvinttel a záró hang fölött helyezkedik el, míg az azerbajdzsáni népzenében a legmagasabb tuba kvarttal magasabb a záró hangnál, és nem ritka a terc magasságú tuba sem. A plagális hangsoroknak az azerbajdzsáni zenében nincs párhuzama. Tehát a dalokat egymás után tárgyaló és közlő.
45