Page 1

#002

BESZÉLGETÉS COYOTE-TAL

+ mozi lemeztáska dj charts


TARTALOM 4 / TOP AJÁNLÓ 5 / EXKLUZÍV INTERJÚ 5 / BESZÉLGETÉS COYOTE-TAL

10 / MOZI 11 / DJ CHARTS 12 / TREND / FASHION 14 / A 27-ESEK KLUBJA 16 / TECH

10 / ÓZ, A HATALMAS

19 / LEMEZTÁSKA

IMPRESSZUM Shift Győr ShiftMagazin Magazin– Győr

12 / SANDOR LAKATOS MENSWEAR

16 / ARTURIA MINIBRUTE

Ingyenes zenei- és programmagazin Ingyenes Zenei- és Programmagazin INTERNET: www.shiftmag.hu INTERNET: www.shiftmag.hu E-MAIL: info@shiftmag.hu E-MAIL: info@shiftmag.hu TELEFON: +36 70/601-8120 TELEFON: +36 70/601-8120 HIRDETÉSFELVÉTEL: Hofer Albert / +36 70/607-7880 HIRDETÉSFELVÉTEL: Albert / +36Group 70/607-7880 DESIGN: MeccaHofer Events & Media DESIGN: Mecca Events & Media Group TÖRDELÉS: Gál Krisztián TÖRDELÉS: Gál Krisztián FŐSZERKESZTŐ: Szilágyi Norbert FŐSZERKESZTŐ: Szilágyi MUNKATÁRSAK: Zagorski Péter, PreyerNorbert György, Gazsi Tilla, MUNKATÁRSAK: Pörneczy Zagorski Gábor, Péter, Preyer Vinya György, Gazsi Tilla KÖZREMÜKÖDŐ PARTNER: Soundhead.hu KÖZREMÜKÖDŐ PARTNEREK: Soundhead.hu; Elektroom.hu KIADÓ,GRAFIKAI GRAFIKAIés ésNYOMDAI NYOMDAIELŐKÉSZÍTÉS: ELŐKÉSZÍTÉS: KIADÓ, Mecca MeccaEvents Events&&Media MediaGroup Group www.sikztah.com www.sikztah.com–-www.mecca.hu www.mecca.hu

TERJESZTÉS: Győr, Csorna, Kapuvár, Sopron, Mosonmagyaróvár és környéke. Nagyobb rendezvényeken, partikon, klubokban, lemezboltokban egyéb üzletekben. Megjelenés: hat hetente. A Shift Magazin bejegyzett márkanév. Ennek, valamint a logonak jogosulatlan használata jogi következményeket von maga után. A szerkesztőség az ingyenes megjelenítésre alkalmas információkat a saját szerkesztési elveinek megfelelően közli le a lapban. A programok, helyszínek, időpontok megváltozásáért, valamint ezek jogtisztaságért a kiadó és a szerkesztőség nem vállal felelősséget.

3


4

TOP AJÁNLÓ

Guy J gondolatai az elmúlt évről Guy J hazánkban is óriási népszerűségnek örvend a minőségi prog-house kedvelőinek körében. Most 2012-es évértékelőjét, gondolatait olvashatjátok a Shiftben. Február 15-én pedig a győri közönség is találkozhat vele a The Etiket-en! Ami a legérdekesebb volt a 2012-es esztendőben, az az, hogy eddig még nem látott országokban járhattam, és új érdekes klubokban léphettem fel, de mindemellett ugyanannyira jó volt azt is átélni, amikor már egy ismerős helyen köszönthettem egy régebbi barátot. Jó tudni, hogy a bolygó másik felén is létezik valaki, akit ismerek, és igen, mindezt a zenének köszönhetem. Tudjátok mindezen helyek és emberek részesei annak az inspirációnak, melyekből a zeném fakad. Elképesztő, hogy hány arca van a zenének a különböző országokban, de ugyanakkor két borzasztóan távoli helyen is lehet pontosan ugyanolyan üzenete és értéke. A zene egy közös nyelv, melyet mindenki ért, mégis közben mindenki máshogyan értelmezi azt. Azonban, én mindig a saját zeném és történetemet írta: kezu játszom, függetlenül attól, hogy hol vagyok éppen. Az elektronikus tánczene robbanásával rengeteg új név került be a vérkeringésbe és a köztudatba, ennek ellenére egyre nehezebb igazán jó számokat találni. Ennek oka lehet, hogy sokkal könnyebb lett magát a zenét létrehozni, és a kreativitást könnyen megöli ez az egyszerűség, de ezzel jár a technikai fejlődés. Szokták mondani, hogy „bezzeg az én időmben sokkal jobban csinálták”, ez a mondás egyre gyakrabban jelenik meg a tánczene körül, ám én ezt átkölteném, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz: „bezzeg az én időmben ezt sokkal jobban akarták csinálni”. Miután már milliók kezében ott van az eszköz, hogy valamilyen zenét kreáljanak, így egyszerűen túl öldöklő az a harc, ami a sikerességért

folyik. Persze ez természetes folyamat, de az a rengeteg zene, ami kijön minden nap… Könnyű észrevenni, hogy számtalan producernek fontosabb az, hogy megjelenjen az adott zene időben, mintsem inkább arra figyelnének, hogy mit is adnak ki a kezeik közül. Nem vagyok bíró, hogy ítélkezzek a felett, hogy mi a jó és mi a rossz, de mégis egyszerű: ha zenét készítesz, akkor azt imádnod kell és hinni abban, hogy az másokban is elindít valamit. A tavalyi év közepe környékén indítottam a Lost & Found nevű kiadómat, ilyen rövid idő alatt is nagyszerű visszajelzéseket kaptam ezzel kapcsolatban. 2013-ban igyekszem ugyanazt a zenei minőséget képviselni vele, mint ahogyan azt tettem eddig, és célom új és izgalmas producereket találni, akik segítenek ebben. Tervezek egy új albumot is elkészíteni, valamit remélem lesz időm egy mix összeállítást is kidobni. A változásokról: remek lenne odáig eljutni, hogy az éjszakai élet és a szórakozás ilyesfajta módja végre mindenhol a kultúra valós, elfogadott részévé válik. Sok helyen járok ugyebár, csodás helyeken, ugyanakkor vannak még területek, ahol az emberekhez ez még nem jutott el. Mikor dj-zek Abletont használok, és imádom minden egyes pillanatát. Hozzásegít, hogy kreatív legyek, és egyediséget adjak a szettemhez, kicsit különlegessé tudom így tenni a trackeket, állandóan van mit változtatni rajta. Tudjátok én egy igen visszafogott, félénk személyiségű ember vagyok, ezért is szeretek a laptop mögé bújni és végig arra figyelni – az Ableton a félénk lemezlovasoknak való. Amikor zenét írok, akkor mindig az a célom, hogy önmagam egy részét is hozzáadjam, annak a pillanatnak vagy érzésnek a lényegét a legtisztább úton közvetítsem. Eközben a hallgatónak meg van a lehetősége, hogy azt önmaga, saját módján dolgozza fel (boldoggá váljék tőle, vagy pont szomorú). Kicsit olyan a zeneírás és a zenélés, mintha az ember egy titkot kreálna meg, vagy kódolna be. Néhány zenét nagyon boldogan, némelyiket szomorúan készítettem, amikor ezeket visszahallom, akkor pontosan azt az érzést hozzák vissza, amit készítésükkor éreztem.


EXKLUZÍV INTERJÚ

Beszélgetés Coyote-tal

Coyote február 22-én a győri The Club-ban játszik szóval gyorsan elkaptuk egy beszélgetésre… Régi motorosnak számít Coyote a hazai elektronikus zenei szcénában. 15 éve pörgeti a lemezeket, tekeri a potmétereket és kelti a hatást, megalkuvást nem ismerve. A győri éjszakában is évek óta rendszeresen hallgathatjuk egyedi hangvételű szettjeit. Olyan zenéket kapunk az arcunkba Tőle, amiket mástól nem! Ki ez a csodabogár? Ki ez a rebellis lemezlovas? Ki ez a mindig friss, ropogós hangzással operáló hangsebész? Egy rövid interjú keretében talán többet megtudunk róla.

– Védjegyeddé váltak az eklektikus dj szettek. Ezekben sokszor első ránézésre egymás mellett meg nem férő stílusokat hozol közös fedél alá, egyfajta zenei masszát képezve. Mennyire tudatos ez? – Maga a szett mindig improvizáció. Soha semmit nem tervezek meg előre. Sodródom a közönség együtműkődésével kialakított hangulati árral. Arra, hogy több zenei műfajból szelektálok – legyen az elektronikus/rock/pop/hip-hop/funk vagy jazz – mondhatjuk, hogy tudatos. Amikor csak egy fajta stílusból válogattam track-eket dj szettjeimbe, az egy idő után steril, számomra túlzottan homogén lett, unalmassá vált tőle a buli. Szeretem a hullámoztatást, néha betompítani a partyt és utána valami meghökkentővel előállni, derült égből villámcsapásként. Ha mindig csúcsra van járatva a hangulat, az szerintem pont olyan, mintha végig unalmas lenne. Kellenek a mélységek és magasságok, és erre csak az eklektika képes. Néha odaverni, ahogy kell és a lábakat lankadatlan táncra késztetni, majd a szürke állományt stimulálni, mikor már a lábak maguktól járnak. Olyan ez, mint a futás: egy idő után nem figyelsz a mozdulatokra, csak átadod magad az élménynek és suhansz. Ez a transz állapot, néhány csúcspontnak számító különc nótával lesz maradandó emlék. Számomra legalábbis ez a dolog az, amit fel tudok idézni évek múltán is, ha például elmegyek szórakozni és meghallgatok dj-ket vagy zenekarokat. – Zeneileg, tudjuk, hogy meglehetősen széles spektrumon mozogsz. Összehasonlítva más irányzatokkal, hogy látod az elektronikus zene helyzetét 2013-ban? – Még mindig a legnagyobb újdonság, potenciál ebben a műfajban van, ez tény. Azonban koránt sem meglepő, mivel újabb és újabb hangszerek (dobgépek, szintetizátorok, plug in-ek) bukkannak fel a piacon. A techno szó sem véletlen. Predesztinálja a műfajt, hisz mozgatórugója a technológiai innováció. A gitár, szitár, zongora, dob hangja eléggé kötött. Lehet változtatni a hangszer

5


6

formáján, de az általa létrehozott hang merőben más nem lesz. Azokban a műfajokban, ahol ezek az alap hangszerek, egy új stílus létrehozása kizárólag a zenészen múlik. Elektronikus zenében a hangszerfejlesztőnek sokkal nagyobb a szerepe egy egy stílus létrehozásában, mintsem elsőre gondolnánk. Így mi, akik mindig a friss hangzást keressük, bizakodóak lehetünk. Annak ellenére is, hogy az utóbbi években merőben új irányzat nem ütötte fel fejét. – Mi a helyzet akkor a dubstep-el? Az elmúlt évben elég hangos sikert aratott ez a műfaj… – A dubstep, amit mi elektronikus zenészek, dj-k annak deffiniálunk, évek óta jelen van. Ami a köztudatba az elmúlt évben dubstepként bekerült, az többségében inkább egy kommersz vicc kategória! Keverve a 90-es évek német happy rave zenéje és az abban lévő gyerekhangra torzított vocal a fémes hangvételű vad drum ’n’ bass ámokfutamokkal. Megcsavarva az Ed banger-es francia electro-ra is jellemző, régi rádió állomáskeresőt agyatlanul csavargató, összetett algoritmusú idegtépéssel. Kétség ugyan nem férhet ahhoz, hogy dinamikusak ezek a zenék! Ám mivel semmi újdonság nincs bennük, csak massza, korábbi műfajok egybegyúrása, ezért elég hamar ki is lettek merítve. Hiába vették be rock zenekarok is, mint pl. a Korn új albumukba a hangzást, ők sem tudnak tovább építkezni belőle. Tiszavirág életű próbálkozás, mégha bugyutasága és hatásvadász elemei révén nagy sikert is arat a fiatalok

körében. Pár év múlva számukra is ugyanolyan vicc kategória lesz, mint nekünk a Scooter-es kihidrogénezett hajú HP Baxxter „microphone business”-es üvöltözése. Egy Luomo albumot 10 év távlatában is bármikor meg lehet hallgatni és a Tessio 2013-ban is megállja a helyét! – Ezek szerint egyhelyben toporogott volna az elektronikus zene 2012-ben? – Azt azért nem mondanám, szerencsére vannak most is olyan előadók, akik időtállót alkotnak. Gondoljunk csak 2012-ben a GusGusra, aki a modulár szintik használatával, viking melankóliával és plusz két vokalista bevonásával annyi év próbálkozása után a csúcsra jutottak, és az Arabian Horse albummal mérföldkövet fektettek le. Vagy ott van Maceo Plex, aki a sötét Maetrik alter ego éveken viselt kapucniját lehajtva most egy olyan arcát mutatta meg, mely az underground kísérletezések tapasztalatát egy masszív funk alapú disco-ban kamatoztatja. Megemlíthetnénk a pop-os, dallamos kísérleti elektronikában utazó When Saints Go Machine vagy az alternatív rock-ban jeleskedő Ewert and The Two Dragons zenekarokat is 2012 iránymutatóiként. Egyszóval van fejlődés, de kevésbé látványos, mint amikor a mostanság pop sztárrá avanzsált és Lenny Kraviz-el egy színpadon integető Luciano valamint dél-amerikai cimborái elkezdték a Perlon kiadó égisze alatt ontani magukból az egyenként is identitással rendelkező hangok tömkelegéből álló zenéket.


EXKLUZÍV INTERJÚ

– Az a hír járja, hogy mostanában stúdiózol. Kivel, mivel, mit, hogyan? Mesélj nekünk erről egy kicsit! – Az elmúlt években Collins-al dolgoztunk együtt. Jópár track-et és remix-et hoztunk össze közösen, ám önálló produceri karriere az elmúlt fél évben robbanás szerűen beindult. Ontja magából a jobbnál jobb táncparkett bombákat, melyeket olyan nevek pörgetnek folyamatosan, mint Loco Dice vagy Marco Carola. Neki 100 %osan erre kell koncentrálnia, nincs ideje más projektekre. Mostani stúdió partneremmel elég rendhagyó módon ismerkedtünk meg. Nem a zene, hanem az egyedi építésű Café Racer motorok iránti érdeklődés hozott össze éjszakákba nyúló beszélgetéseket egy sráccal, akiről időközben kiderült, hogy rock zenész. Van egy nagyon komoly stúdiója és több mint 40 rock, pop, alternatív, metál vagy épp népzenekar albumának volt zenei producere. Most szeretne elektronikus zenében is alkotni, innen jött a közös munka ötlete. Olyan technikai háttér áll rendelkezésünkre, amire az elektronikus zenei szcénában tevékenykedő sikeres producerek többsége legvadabb álmaiban sem mer gondolni. Rengeteg vintage analog vas, dobgépek szintik, gigászi méretű analóg keverőpult és mastering cuccok. Minden adott ahhoz, hogy nagyot alkossunk! – Sorsszerű ezek szerint, hogy egymásra találtatok? – Ki tudja? Egyikünk sem hisz a misztikumban, a spiritualitásban. Mindketten erős matematikus vénával megáldott materialista emberek vagyunk. Talán emiatt is nagy az összhang. Na és persze ugyanazt szeretnénk zeneileg:

analog vasakat, élőben rögzített hangszeres zenével vegyíteni. Elektronika funk és rock elemekkel fűszerezve. Csongor képzett zenész, a Liszt Ferenc Zeneművészetin végzett. Gitár az erőssége, de a billenyűsök is nagyon mennek Neki. Rám leginkább a stílus szelektor, szerkezeti építő szerepkör jut. Jogos az elvárás, hogy ha 15 évig ki tudtam válogatni a zenék javát, tudjam is megmondani azt az irányt, ami működni fog a táncparketten, vagy maradandó tud lenni az adott műfajban. Jelenleg demozunk gőzerővel, dalszövegeket írok, inspiráló zenéket gyűjtök össze zenei archívumaimból. Hamarosan feltehetően hetekre befészkeljük magunkat a stúdióba, hogy élőben rögzítsük a demo anyagokat. 2013 igazán mozgalmas és termékeny év lesz, ebben biztos vagyok. Remélem mielőbb megoszthatom Veletek stúdió munkánk gyümölcsét egy győri buli alkalmával. – Apropó Győr. Mi a legemlékezetesebb győri élményed? – Rengeteg van: A Jeró/Star Gate bulik a 90-es évekből. Az első Etiket-ek, még a szocreál Konferencia Hotelből. A repülőgépes buli a mostani Mundo helyén. A szétázott sáros szabadtéri DumDum és persze a mindig frenetikus hangulatú Vertigo-s bulik. Ezer szál köt Győrhöz. Képtelen lennék egy momentumot kiragadni. Nagy szerencse, hogy Sikztah személyében olyan ember koordinálja az elektronikus zenei kultúrát ebben a városban, aki mindig nyitott az újdonságra és hosszú távra tervez. Tényleg oázisnak számít Győr a hazai klubéletben. Nehéz lenne mégegy olyan vidéki várost mondani, ahol ennyire olajozottan és évek óta zökkenésmentesen fejlődne az elektronikus zenei közeg.

7


8


9


10

MOZI

ZERO DARK THIRTY

ANNAPURNA PICTURES / 2012 AMERIKAI FELIRATOS / 157 PERC / THRILLER / IMDB: 7.7 SZTÁROK: JESSICA CHASTAIN, MARK STRONG, JOEL EDGERTON, CHRIS PRATT, SCOTT ADKINS, ÉDGAR RAMÍREZ, JASON CLARKE, JENNIFER EHLE, KYLE CHANDLER, HAROLD PERRINEAU, DANIEL LAPAINE, FARES FARES, CALLAN MULVEY, NASH EDGERTON, JEFF MASH, LEE ASQUITH-COE RENDEZTE: KATHRYN BIGELOW

Az oscardíjas Kathryn Bigelow bemutatja a Zero Dark Thirty, azt a tíz éves krónikát filmesíti meg, melyben a keresése folyik az iszlám terrorista szervezet al-Kaida vezére, Oszama bin Laden holléte irányt, aki összefüggésbe hoztak számos véres támadással, köztük a szeptember 11-el. Film közönségét komplex skálán tájékoztatja az eseményekről, amelyek közvetlenül vezetnek el Osama bin Laden meggyilkolásáig… Premier: 2013. február 21.

ÓZ, A HATALMAS / Oz: The Great and Powerful ROTH FILMS / WALT DISNEY PICTURES / 2013

AMERIKAI SZINK. / FANTASZTIKUS SZTÁROK: JAMES FRANCO, MILA KUNIS, RACHEL WEISZ, MICHELLE WILLIAMS, ABIGAIL SPENCER, JOEY KING, ZACH BRAFF, BRUCE CAMPBELL, BILL COBBS, MARTIN KLEBBA, ÍRTA: L. FRANK BAUM / RENDEZTE: SAM RAIMI

Amikor Oscar Diggs (James Franco), egy másodrangú cirkuszi bűvész, megkérdőjelezhető morállal, aki a poros kansas helyett a nyüzsgő Óz birodalmában találja magát, azt hiszi, hogy nyert a lottón, és hogy övé a gazdagság és a világhír. Addig amíg nem találkozik három varázslóval Theodorával (Mila Kunis), Evanorral (Rachel Weisz) a Glindellel (Michelle Williams). Ők nem hisznek abban, hogy ő lenne az a nagy varázsló, akit már mindenki vár. Oscar, aki akaratlanul nagy problémákba keveredik Óz birodalmában, a lakosoknak kell rájönniük, hogy ki a jó és rossz, mielőtt még késő lenne. Premier: 2013. március 7.


DJ CHARTS

BETA

11

STEREOKILLAZ

COYOTE

Daniel Maloso – They Came At Night [Comeme] Tom Demac – Critical Distance Pt. 2 [Hypercolour] Loquace – Something Better [Upon You Rec.] The Digital Kid vs. The World feat. Lil’ Mark – Minority Report [Classic Music Company] Rush Midnight – Crush [Cascine] Festival Girlfriend – Blue Eyes (Dub) [Rebeat] Jesse Rose – Love The Feeling High [Play it Down] FaltyDL – Straight & Arrow (Four Tet Remix) [Ninja Tune] Robag Wruhme – Brumby Kapell [Gastspiel Records] Anthony Rother – Traumzeitreise [Datapunk]

www.facebook.com/hairyrecords

Stereokillaz & Dave Scorp – Kids from the Dark Side (Original) Future Echo – Dark Morph (Original Mix) The Prodigy + Botnek – Warriors Feel It (The Loops Of Fury Bootleg) Foreign Beggars – Apex (Prod. By Knife Party) Monsta – Holdin On (Skrillex and Nero Remix) Birdy Nam Nam – Goin’ In (Skrillex “Goin’ Hard” Mix) Tom Piper, Micky Slim & Majestic – Can’t Kill The Party (Denzal Park Remix) Dog Blood – Next Order Tim Healey, Atomic Drop, Dr. Who, ft. SirReal – Take Control (Dr. Who Remix) Pink Is Punk & Benny Benassi – Perfect Storm (Gigi Barocco Remix) www.facebook.com/stereokillaz1

www.facebook.com/coyote.logical

YVEL & TRISTAN

STATIK

CHRISS RONSON

SHOW-B – Sax ‘N’ MPC (Original Mix) [Compost] Yvel & Tristan – Pow Wow (Original Mix) [Hi!Fly Music] Supernova – Last Night in NY [Street King] Tini Garcia – Again And Again [Kerala Music] Alex Gori – Imagination (RILLS Remix) [Blackrose Records] Butch feat. Hohberg – Horus [Visionquest] Stefano Ritteri – Let Us Pray (Jaymo & Andy George’s Refix ‘96)[Pets Recordings] Yvel & Tristan – J’s Revenge [Hi!Fly Music] Reblok – Fashion Victims (Original Mix)[Suara] Giuseppe Aiello – Deep Space (Adam Coley & Lee Daines Remix)[Savoir Faire Musique]

Mindscape – Stardust [Commercial Suicide] Maverik Sabre – These Days (Friction rmx) [Mercury] Kasra & Enei – So Real (Mefjus rmx) [Critical] Icicle – Timer [Shogun Audio] Wilkinson – Direction [RAM] Delilah – Shades of Grey (SpectraSoul rmx) [Warner] Mortem – Iceberg [Metalheadz] Chroma – Acetate [Program] Survival & Silent Witness – System Fault [Dispatch] Liz–E – The Last Time [Shogun LTD]

Booka Shade – White Dandi & Ugo – Evrything or Nothing Chriss Ronson – Carbon Douglas Greed – Sense feat. Delhia de France &Me – Matters & Ashes EP Duke Dumont – The Giver (Tiga rmx) Chriss Ronson – Madaba Philip Barder – Talk About It Michel Cleis – Tribute Sahar Z & Guy Mantzur – Sneaky Monkey

www.facebook.com/YvelAndTristanOfficial

www.facebook.com/bladerunnaz

www.facebook.com/chrissronson

HAIRY – HU

Ivano Tetelepta & Roger Gerressen – Floating [Fasten Musique] Scherbe – College Dropout [Uncanny Valley] Arapu – Slum [Te Iubesc Records] MFD – Track 2.2 [MFD] Panos & Sentenza – Mele [Soweso] Mome – Control [Fragil] Nicolas Duvoisin – Now You Sing [Foundsound] Evren Ulusoy – History Of Love / Terry Grant rmx [I Records] Vinyl Speed Adjust – Pending [Crystal Structures] Herbert – It’s Only / DJ Koze rmx [Pampa]

HI!FLY – HU

SHAX TRAX – HU

BLADERUNNAZ – HU

LOGICAL – HU

CRE8TION – HU


12

TREND / FASHION

SANDOR LAKATOS MENSWEAR A VOGUE-BAN! A kétgyerekes családapa és divattervező életének fontos állomáshoz ért. 2012–13-as kollekciója révén bekerült a divatszakma csúcsának számító olasz VOGUE magazin Talents rovatába. Múlt/jelen/jövő. Ezekkel kapcsolatban faggattuk Sándort.

fotó: dobos tamás


– Akik figyelemmel követik a magyar divatvilágot és munkásságodat, tudják, hogy márkád 2005-ben alapítottad. A kezdeti extravagáns lázadó darabokat mára felváltották a letisztult szabású, kiemelkedő minőségű anyagokból készült visszafogottabb modellek. Magyarázható ezzel a mostani siker, a VOGUE Talents megjelenés? – Az általam készített ruhákból többféle verzió létezik: Egyik a lookbookban látható adott évi kollekció. Másik a showroom-omban és designer üzletekben árusított darabok. A harmadik pedig a mérték utáni szabóság, amely során, többnyire üzletemberek, orvosok, politikusok számára készítek személyre szabott öltönyöket. A kollekciónak természetesen mindig figyelemfelkeltőbbnek kell lenni. Ezek tulajdonképpen imázsdarabok, de vannak közöttük olyanok, amiket árusítunk. A 2012–13-as kollekció eseténben tudatos volt a klasszikus vonalvezetés, a minimális, szinte rejve maradó apróságokkal megbolondított letisztultabb formavilág. Az extremitást most inkább a modellválasztás jelentette. A nemzetközi trendektől eltérően nem profi modelleket, hanem nagyon erős, első pillantásra jegyezhető karaktereket használtunk az aktuális kollekció fotózásához. A modellek mindannyian a barátaim, többek között: Müllner Csaba tetováló és festő művész, illetve Coyote, a honi elektronikus zene ismert alakja. – Ha már szóba került a zene, mely stílusok a kedvenceid? Szoktál egyáltalán elektronikus zenei bulikba járni? – Még szép! Az utóbbi 10 évben folyamatosan. Nem igazán van olyan hely vagy partysorozat a fővárosban, ahol ne fordultam volna elő legalább egyszer. Lételemem a bulizás. Coyote-tal is rendszeresen megyek budapesti fellépéseire, és természetesen miközben tervezek, szabok vagy varrok, folyamatosan szól a zene. Ilyenkor főleg a 80-as évek new

wave vagy szinti-pop csapatait, EBM valamint post punk zenekarokat hallgatok. – Volt Rád egyébként hatással a 80-as évek divatja? Mint tudjuk, a divat folyamatos körforgásban van, s mindig visszatér egy korábbi trendhez, hogy azt újra gondolja. Nincs igazán új a nap alatt. Neked melyik korszaka a leginkább inspiráló? – Abszolút beletaláltál! Ez az időszak az egyik kedvencem. Azt gondolom, hogy a mai divatra a 80-as évek hangulata erősen rányomja a bélyegét. Én is bele szoktam csempészni néhány motívumot a kollekcióimba ebből a korszakból. Egy példa erre a rövid-zippzáros dzseki, persze Sandor Lakatos stílusban, 21. századosítva. – Köztudott, hogy csak férfi ruhákat tervezel. Mi ennek az oka? – Nagyobb kihívás. A női ruhák területén több lehetőség áll egy tervező rendelkezésére, mint a férfi divat esetében. Ezen szeretnék személy szerint változtatni. Szeretném megmutatni, hogyan lehet még érdekesebbé és változatosabbá tenni a férfi ruhákat. – Lehet már tudni valamit következő kollekciódról?
 – Fejben nagyjából készen is van, már csak ki kell szabni és megvarrni őket. Nem szeretnék elárulni róla szokás szerint semmit, amit elmondhatok az annyi, hogy biztosan az év első felében fog debütálni. Megértjük, hogy titkolózol. Mégis arra kérünk oszd meg velünk néhány terved a közeljövőre nézve… – Tervek mindig újak és és egyre merészebbek születnek, de most a Vogue megjelenes utan úgy érzem, valóban egy nagyobb lepcsofokot kell lépnem. Ehhez elsődlegesen a megfelelo befektetőt vagy befektetőket kell megtaláljam, hogy a nemzetkozi piacon is professzionálisan tudjak jelen lenni. Azután jöhet New York, London, Milánó, Párizs, Tokió… Remélem hamarosan erről is beszámolhatok majd Nektek.


14

A

HUSZONHETESEK KLUBJA Mit várunk, ha ez a példa?

Sok idősebb ember panaszkodik, hogy milyen is a mai fiatalság. Talán joggal tehető fel a kérdés, hogy mit is várhatunk, ha ilyen példa áll a mostani generációk előtt. A mai világot meghatározó dolgok közé tartozik, és nagy számban elterjedt a drogok használata. Persze régen sem volt ez másképpen, hiszen sok hajdani példakép is élt – és halt meg – ezzel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a bizonyos 27-esek klubja. Sokaknak talán nem kell bemutatni ezt a leltárt, de akik nem tudnák, itt egy kis magyarázat mellé: Ez a klub igazából zenészek listáját jelenti, akik – elsősorban – az amerikai popkultúrában, a rock és a blues világában töltöttek be meghatározó szerepet. Akik erre a listára kerültek, mind 27 éves korukban haltak meg, gyakran rejtélyes, bár sokat sejtető körülmények között. Az „alapító atyák” közé sorolhatjuk Brian Jonest (Rolling Stones), Jimi Hendrix-et, Janis Joplint, Jim Morrisont (Doors) vagy éppen Kurt Cobaint (Nirvana). Mellettük szerepel még több olyan név is, akiket több ezren követtek, például Freaky Tah és Fat Pat amerikai rapperek, Jean-Michel Basquiat graffiti – és festőművész is. 2011. július 23-án újabb tagja lett a klubnak, Amy Winehouse személyében, igaz, az énekesnő két hónap múlva ünnepelte volna a 28. születésnapját. Nem hiába a híres mondás „sex, drugs and rock’n’roll”, hiszen ezek szorosan egybe kapcsolódnak.

A zenészek nem utasítják vissza egyiket sem, kiváltképp a drogokat. Tudósok megállapították, hogy a médiaüzenetek nagyban befolyásolják az anyaghasználatot a serdülőknél, mivel nem rendelkeznek még olyan magas fokú ítélőképességgel és moralitással, mint az idősebbek. Talán ezzel is összefügg, hogy ez a bizonyos 27 éves kor egyre csökken az idők folyamán. Amerikai kutatók meghallgattak 279 számot még 2005-ből, és azt a következtetést vonták le, hogy az amerikai popzene a drogokról, az alkoholról és a cigiről szól. Az egyik – szintén amerikai – folyóirat közlése szerint, a dalok egyharmada világos utalást az a drogokkal való visszaélésre, kétharmaduk pedig pozitív fényben tünteti fel azokat. Ha a fiatalok naponta két és fél órát hallgatnak ilyen zenét (ami lássuk be, elég csekély számítás), akkor minimum nyolcvannégy ilyesfajta utalást hallanak arról, hogy milyen jó alkoholizálni, drogozni. Gyors számolással ez évente olyan harminc-


ezer utalást jelenthet. Eric Segalstad sokáig dolgozott a 27-esek klubjának tagjai körül terjengő mítoszok feldolgozásán. 2008ban megjelent könyvében leírja a fiatalon elhunyt zenészek történetét, hogy hogyan darálta be őket az ipar, az állandó éjszakázás, a fokozott életvitel és persze a mértéktelenül fogyasztott alkohol és drog. A 27-esek „elit” tagjai közé sorolható Janis Joplin heroin túladagolásban halt meg, Jimi Hendrix, minden egyik legjobb gitárosának halálát a rengeteg altató, és az ledöntött alkohol okozta. Legújabb tagjuk, Amy Winehouse halála habár nem tisztázott még, annyit tudni lehet róla, hogy többször is volt elvonón alkohol – és drogproblémái miatt. Talán azért olyan könnyen befolyásolhatók a fiatalok a zene által, mert ebben a korban, korszakban lázadnak leginkább a szülői szigor, a konzervativizmus ellen, ekkor menekülnek bele a dallamok világába, ami a legkönnyebben segíti kifejezni önmagukat. Ezekben a szövegekben vélik felfedezni azt, ami a saját világukban végbemegy, és ezektől a szövegektől várják a segítséget is. Persze nem csak a zene okolható azért, ha valaki a szerekhez nyúl. Hogy miért is könnyű beleesni a drogok mámorítónak tűnő – nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy tűnő – csapdájába? Mert szinte észre sem vesszük és máris függővé váltunk. A legegyszerűbben ezt úgy lehetne felvázolni, mint egy hópehely-lavina hasonlatot. Amikor a hópehely leesik a hegy tetejére, nem is foglalkozunk vele, hiszen olyan kicsi. Viszont elég neki egy ártalmatlannak tűnő szellő, hogy elinduljon a lejtőn, hógolyóvá, aztán pedig lavinává válva. Szóval nem kipróbálni könnyebb, mint esetleg megállítani vagy visszafordítani. A füvezéssel indul, mert ugye az nem okoz függőséget. Ugye… mert ez a tévhit. Lehet, hogy testi függőséget nem okoz, de lelkit már annál inkább. Sokan azt gondolják, hogy nem nagy cucc, ez csak fű. Pedig ez az a szellő, ami elindítja az embert a lejtőn. Innentől kezdve, már csak egy hajszál választ el a többi kábítószertől, és a függőségtől.

15

Olykor azért nyúlnak drogokhoz a serdülők, hogy tudat alatt (vagy inkább tudatosan) elhatárolódjanak a felnőttektől, leginkább saját szüleiktől. Sokszor – részben – a szülők is felelősek azért, ha csemetéjük lázadni kényszerül. Ugyanis, ahol nem uralkodnak felületes, álszent és nagyon merev sémák, ott nem is kell kitörni ezekből. A felnőttek, és viselkedésük fontos tényezők, ettől függ, hogy a fiatalok rátesznek-e még egy lapáttal a tiltakozásukra, avagy sem. Még lehetne sorolni az okokat, mert ott van például a közösségbe való tartozás vágya. A fiatalok nehezen viselik el, ha társaik valamiben elmaradottnak tekintik őket. Van, hogy ezt a felnőttség szimbólumának tekintik. Erős bennük a vágy, hogy minél előbb felnőttekké váljanak, és ettől érzik nagynak magukat. Ahogy Janis Joplin énekelte egyszer: „Élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon!” Csak reménykedni lehet, hogy ezt, és az ehhez hasonló, számunkra nagy emberektől származó „jó tanácsot” megtanuljuk átérezni, de nem követni. Mindenki számára kellenek példaképek, akikre felnézhet, akik példája erőt ad nekünk ahhoz, hogy tudjuk kezelni és legyőzni a problémáinkat. De mi van akkor, ha valaki olyanról van szó, akiről kiderül, mondjuk egy hét múlva, hogy túladagolásban meghalt? Egy szó, mint száz, szép dolog, ha valaki szeret egy előadót, egy művészt. Csak az nem mindegy, hogy tudunk-e különbséget tenni aközött, hogy megértjük őt vagy követjük még a halálba is…


TECH

ARTURIA MINIBRUTE Közel egy évtizeden át az Arturia a vintage cuccok minőségi szoftver emulációival alapozta meg hírnevét. Így, amikor a NAMM show-n bedobták az all-analóg MiniBrute-ot, gyakorlatilag mindenkinek elállt a lélegzete. Több hónapos várakozás után tavaly nyáron végül elkezdték szállítani. Ezt követően szinte azonnal hónapokat csúsztak a rendelések teljesítésével és még ma is alig tudnak lépést tartani az igényekkel. Hogy miért? Mert a MiniBrute ott folytatja, ahol a Roland klasszikus Sh-101 abbahagyta, ötvözvén az olyan 21. századi felszereltséget, mint például az USB MIDI vagy a fesztiválbarát Ultrasaw hullámforma az olyan vintage cuccokkal, mint a Steiner-Parker multimode szűrő, az arpeggiátor, és egy áthatóan piszkos feedback circuit, a saját signal path-án. Utcai ára 500 US $ körül mozog. Több info: http://www.arturia.com/evolution/en/products/minibrute/intro.html

A LEGJOBB HANGTECHNIKAI ESZKÖZÖK 2012-BEN írta: vinya

– www.soundhead.hu

DAVE SMITH INSTRUMENTS MOPHO X4 Fele annyiba kerül, mint a Prophet, de messze nem csak fele annyit tud. A Dave Smith Instruments Mopho X4 a 80-as évek óta az első megfizethető analóg polsynth, ami a piacra került. Mr. Smith Mopho szintijének felépítésén alapulva a 4 hang Mopho X4 a klasszikus Prophet signal path-on kívül, két szub-oszcillátort és egy filter feedback loopot is tartalmaz – mindez a krémesen melegtől a durván piszkosig terjedő hangzást eredményez. Nos, ez a rugalmasság az, amiért ez a cucc nyerő az olyan analóg hangzást kedvelők körében, akik odavannak a nagy akkordokért és a

„pad” hangokért Plusz ott van egy rakás előlapi gomb, egy tuti biztos konstrukció – és a Mopho X4 máris egy ellenállhatatlan kombináció, mind az abszolút kezdő felhasználók, mind az olyan profik számára, akik még egy, az arzenáljukba illő, titkos fegyverre vadásznak. Mindez 1300 US $-ért már megkapható.

Több info: http://www.davesmithinstruments.com /products/mophox4/


17

PROPELLERHEAD REASON 6.5 2011-ben a Propellerhead ötvözte a legendás Reason szinti és sequencer szoftverjét a nagyon jól kezelhető Record audio DAW-jával és ezzel, mint az egyik legközkedveltebb eszköz vetette meg lábát az elektronikus zeneírás terén. Idén végül megnyitották az ez idáig levédett rendszerüket a szoftverszintiket és effekteket gyártó cégek felé (a Rack Extension formátumú Reason plug-injeik által). Eleinte volt némi hümmögés, hogy tessék, itt van még egy plug-in format, de aztán olyan nagy nevektől érkeztek özönével első osztályú segédprogramok, mint pl. iZotope, Rob Papen vagy FXpansion. Így a Reason legfrissebb szüleménye egy olyan komplex stúdió szoftverré alakult, ami képes igazán nagypályás produkciók létrehozására is. Az új Reasonről több info: http://www.propellerheads.se/ products/reason/

LIVID CNTRL:R Néhány rövid év alatt a Livid Instruments a kontrollerek egyik legnagyobb gyártójává vált. Csak ebben az évben piacra dobtak a valaha látott leginnovatívabb midivezérlők közül többet is. Az Elements kontroller egy teljesen moduláris cucc, tökéletesen kielégíti a felhasználók igényeit, és még EURORACK kompatibilis is. Az új Alias 8-cal pedig újra éled a sokak által kedvelt Evolution UC-33-as érzés. De a CNTRL:R az, ami igazán felkeltette az érdeklődésünket. Lévén, hogy társ-designere nem más, mint maga Mr. Richie Hawtin, a CNTRL:R a kontroller opcióknak egy igazi mesterműve. 36 tekerő potival, 32 megvilágított

gombbal, 8 faderrel és 16 megvilágított paddal ez egy olyan fenevad, amin a részletekre is nagyon odafigyeltek. Igazán hihetetlen, hogy az ára 700 US dollár körül mozog. További infó: http://lividinstruments.com/ hardware_cntrlr.php


LEMEZTÁSKA – COYOTE

19

Jesse Rose – Love The Feeling High /Play it Down/ A jelenleg Los Angeles-ben élő, de lakhelykét az utóbbi években Londont és Berlint is megjárt dj igazi old school bombával nyitotta a 2013-as évet. Ez az első darabja az idei évben minden hónapban megjelenő, vagyis mindöszesen 12 kislemeznek. A vocal inkább szövegelés vagy rap, ez azonban egyáltalán nem meglepő. Jesse Rose saját bevallása szerint is: amit hallgat az hip-hop, amit játszik pedig House. Nem egy korszakalkotó darab az tény, hallottunk már ilyen feka osztó szövegű chichago house-t nem egyet, amiknek sablonja egytől egyig a „Martin Luter King – I have a dream” opusz. Mégis meghatározó darabja lesz a house dj-k táskájának az elkövetkező hónapokban. Minden olyan magától értetődő, gördülékeny, egyszerű, mégis változatos benne. Nehogy azt gondoljuk, könnyű dolog ám ennyire sallangmentes zenét alkotni. Attól, hogy nem színpompás tollakban díszelgő paradicsommadárhoz hasonlítom, ez egy remek darab! Ugyan a ghetto-house minden stílusjegyét magán viseli, mégis valami megfoghatatlan dologban más, mint az eddig hallot versenyzők. A remixek nélküli kislemez tagolása is egyszerű mint a faék! Van egy vocal-os verzió, van egy amin nincs vocal, és egy accapella verzió ami meg csak vocal, zene nélkül. Minek bonyolítani a dolgokat kérem szépen?

Anthony Rother – Traumzeitreise /Datapunk/

A kis Kraftwerk-ként emlegetett Anthony Rother úgy tűnik felébredt több éven át tartó téli álmából. A Kanzleramt-nál és a Psi49net-nél az ezredforduló környékén napvilágot látott munkái a vegytiszta electro alapköveinek számítanak. Igazán széles körben ismert előadó azonban a Datapunk nevű kiadójánál 2004ben megjelent Popkiller albumával lett. Ennek segítségével az analog electro hangzást végérvényesen meghonosította a táncparketteken. 2012-ben úgy tűnik ismét nagyon magára és közönségére talált. Erről először a nyáron megjelent Ape Machine tett tanúbizonyságot, most pedig itt az újabb EP két újabb Rother bombával. Mostani stílusára nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy electro, vagy hogy techno. Anthony megtartott néhány jellegzetességet régi munkáiból, azonban létrehozott valamit, amit jelenleg nem tudok semmi máshoz hasonlítani. Analóg hangszerek szanaszét torzítva. Szinte trance-es szőnyegek, de mégsem trance a végeredmény. Mégcsak nem is electronica. Abszotút tánparkettre termett, de csak hallgatni is élvezetes, mivel rendkívül dallamos mindkét nóta. Kiváncsi vagyok, mikor érik be az újabb album, amivel egy világkörüli turné alkalmával ismét szinti tornyaival körülvéve a színpadon köszönthetjük Rother mestert.

Jamie Jones – Change /Hot Trax/

Új címkét hozott létre Jamie Jones a Hot Creations égisze alatt, Hot Trax néven. Ez a label elmondása szerint leginkább a táncparkett orientált underground zenék lakhelyéül fog szolgálni. Jamie be is költöztette az első lakókat, év elején rögtön egy 3 számos EP-vel nyitott. Az első track a Change igazi hipnotikus oszcillátor funk, ami elsodor minket a buli misztikus bugyraiba. Elhangzik benne egy eléggé megkérdőjelezhetetlen megállapítás: „The truth is we are all going through changes!”. Ezzel a kijelentéssel nehéz lenne vitaestet indítani, de mint tudjuk, a táncparkett nem is arra van kitalálva! Második track: „Road To The Studio”, ami tipikus Jamie Jones hangzás: testes basszus, funk alap, loop-olt vocal. Az egész track szinte egy nagy loop, néha szolidan kifilterezve a mély, vagy kiszedve pár sáv és újra vissza minden. Felbukkan még egy egy visszafogot delay is, hogy a dj-nek effectezéssel se kelljen bajlódnia. Nyugodtan integethet a dj pultból, a kitűnően eltalált groove viszi a lábakat ahogy kell. Ezzel a nótával garantált a tánc. A harmadik track a No Rush, meglehetősen oldschool garage-osra sikeredett. Ennél többet erről a számról azonban képtelen vagyok elmondani, hiába hallgatom újra és újra, nem igazán érzem…


20


23


basys.net

basys.net – Győr 9027 Győr, Budai út 2. | Tel.: +36 30/487-1042 | E-mail: gyor@basys.net


27


Shift Magazin #002  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you