h
Törvényi háttér
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény megszületése is egyértelműen jelzi a téma fontosságát és komplexitását. Első mondata így hangzik: „Az Országgyűlés a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, (…) továbbá a használt termékek újrahasználata, a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása, valamint a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása (…) érdekében a következő törvényt alkotja.” Az Alapelvek című részben (3. §) találkozhatunk az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés elvével, mely szerint „a hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését” elő kell segíteni. Egyéni törekvéseinken és a törvényi szabályozáson túl az Európai Unió is ösztönzi a tagállamokat a hulladékgazdálkodás javítására. A törvény 12. §-a fogalmazza meg a lakosság mint hulladékbirtokos feladatait. „A hulladékot a keze-
lésre történő elszállítás érdekében a hulladékbirtokos – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos.” A törvény külön említi a papír, fém, műanyag, biológiailag lebomló anyagok, építési-bontási törmelék, illetve üveg elkülönített gyűjtésének fontosságát.
Új, háromedényes hulladékgyűjtés A vegyes hulladékgyűjtés mellett a falvakban, illetve a városok családi házas övezeteiben bevezettük a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. A kék, illetve sárga színű zsákokat a kijelölt napon a házak elé kell kihelyezni. Indulócsomagot az önkormányzatoknál, cserezsákokat pedig a kukásautók sofőrjénél kérhetnek. (Szeles időben érdemes a zsákokat nehezékkel rögzíteni, az összegyűjtés megkönnyítése érdekében.) 15