Pedagógiai program by Vas- és Viallamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium

A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

TARTALOM I.

ÖNMEGHATÁROZÁS

II.

BEVEZETÉS

III.

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1. Az intézmény adatai 2. Az intézmény tevékenysége 2.1. Általános jellemzők 2.2. Tárgyi feltételek 2.3. Személyi feltételek 2.4. Az iskola képzési kínálata 3. Visszatekintés az iskola történetére 4. Az iskola jelene 4.1. A tanulók 4.2. A szülők

7 7 10 10 10 11 12 15 17 17 17

IV.

AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 1.1. Általános alapelvek 1.2. Pedagógiai célok 1.3. Pedagógiai feladatok 1.4. Oktatási célok 1.5. Pedagógiai módszerek 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 6. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának, integrációjának programja 7. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 9. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 11. A szülő, tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 12. Együttműködés az egy osztályban tanító pedagógusok között 13. Az intézmény egészségnevelési programja 14. Az intézmény környezeti nevelési programja

19 19 19 20 20 24 24 25 27

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE, SZAKMAI PROGRAMJA 1. A tantervkészítés szempontjai 2. A helyi tantervek forrásai 3. Tantárgyi rendszer, órafelosztás (kötelező és választható órakeretek) 4. Szakmai program 5. Választható, tanórán kívüli foglalkozások 6. A tankönyvek, taneszközök, tanulói segédletek kiválasztásának általános rendje

44 44 44 44 44 45

28 29 30 33 35 35 36 37 40 40 43

VI.

7. Tanulófelvétel, osztályba sorolás, tanulóátvétel 8. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 9. A tanulói jogviszony szüneteltetése külföldön folytatott tanulmányok miatt 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 10.1. A számonkérés, az értékelés és minősítés alapelvei 10.2. Az ellenőrzés funkciói 10.3. Az ellenőrzés, számonkérés módjai 10.4. Házi feladatok 10.5. Értékelés 10.6. Osztályozó vizsga 11. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése 12. A tanulói teljesítmények elismerése 13. A tanulók fizikai állapotának mérése

48 49

AZ INTÉZMÉNY ÉLET- ÉS MUNKARENDJE 1. Működési szabályok 1.1. Az iskola nyitvatartása, a vezetők intézményben tartózkodásának rendje 1.2. A létesítmények és helyiségek használatának rendje 2. Az iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a hatáskörök átruházása, ellenőrzés 2.1. Az iskolavezetés 2.2. A vezetők közötti feladatmegosztás, a hatáskörök átruházása , a helyettesítés rendje, a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 3. Az iskolai élet rendje 3.1. A tanév rendje 3.2. A tanítási nap rendje 4. Az iskola közösségei 4.1. A nevelőtestület 4.2. A szakmai munkaközösségek 4.3. A diákok közösségei 4.4. A szülők közösségei 5. A kapcsolattartás, a tájékoztatás, az információk továbbításának általános formái és eszközei az iskolában 5.1. A nevelőtestületi információáramlás szabályozása 5.2. Kapcsolattartás a tanulókkal 5.3. Kapcsolattartás a szülőkkel 5.4. Egyéb kapcsolatok 6. Hagyományok 7. Osztálykirándulások 8. Felmentés az óralátogatás, a tantárgy tanulása, illetve az értékelés alól 9. Magántanulók 10. Hivatalos kikérések 11. A fegyelmező intézkedések, a fegyelmi eljárás 12. A diákpanaszok kezelése 13. Intézményi PR

59 59

49 49 49 50 50 52 53 54 54 56 56

59 60 60 60

61 61 61 61 62 62 62 62 62 62 62 62 62 63 63 63 64 65 66 66 66 66

VII.

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM 1. Idegennyelvi képzés 2. Informatika képzés 3. Egyéb tantárgyak

67 67 68 69

VIII. FELNŐTTOKTATÁS (ESTI-LEVELEZŐ TAGOZAT)

IX.

ZÁRÓDOKUMENTUMOK 1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a hozzáférés lehetőségei 2. Felülvizsgálati módok 3. A Pedagógiai Program elfogadása, érvényessége

FÜGGELÉK Óratervek

XI.

MELLÉKLETEK Tantervek, tantárgyfelosztás (CD-melléklet)

73 73 73

I. ÖNMEGHATÁROZÁS Az 1988 óta működő soproni Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium a város egyik meghatározó, többféle közoktatási, illetve szakképzési feladatot ellátó intézménye, mely elkötelezte magát a folyamatos fejlődés mellett. Pedagógiai programunk készítésekor figyelembe vettük az új közoktatási elképzeléseket, az új társadalmi értékrendet (piacgazdaság, demokrácia), a hagyományokat, az oktatásban résztvevők érdekeit, az anyagi támogatások megszerzésének lehetőségeit (pl. pályázatok), valamint a belső és külső intézményi kommunikáció erősítésének fontosságát. Iskolánk célja, hogy a nevelés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységével, a pedagógiai alapelvek következetes érvényesítésével biztosítsa tanulóink eredményes ismeretszerzését és ismeretbővítését, képességeik és készségeik hatékony fejlesztését, egyéniségük kiteljesedését. A helyi tanterveinkben és a pedagógiai programunkban megfogalmazott nevelési-oktatási célok, feladatok meghatározásakor a közoktatás, a szakképzés tartalmi és formai követelményeit, a tanulóink és a szüleik elvárásait, valamint társadalmi és a gazdasági környezet igényeit egyaránt figyelembe vesszük. Feladatainkat úgy tervezzük, hogy az iskolánkban végzett tanulók jó alapokat szerezzenek a munkába álláshoz, a továbbtanuláshoz, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakulásához. Ennek érdekében az intézmény fő feladatait az alábbiakban határoztuk meg: § korszerű, a tanulók életkorának megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása § személyre szabott, illetve a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján § a valamely területen kiemelkedően tehetséges tanulók kibontakozásának segítése § az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése § az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás fejlesztése § felkészítés a magasabb iskolafokokon történő helytállásra (technikusképzés, gimnázium, felsőoktatás) § a reális önismeret kialakítása, toleranciára nevelés, a vitakészség fejlesztése § a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívüli szervezett szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás iránti igény felkeltése § egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés § a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű, tanulók segítése § lehetőségeinkhez mérten megteremtjük a magas színvonalú munka tárgyi feltételeit § arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink rendezettségükkel és precizitásukkal jól szolgálják a tartalmi munkát. § a pedagógustestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást: o a szakmai igényesség terén o a munkafegyelem terén o az etikus magatartás terén o az egymás közötti, illetve a tanulókkal, a szülőkkel való kapcsolatokban (türelemre, megértésre törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás) 4

§ § § § § §

tiszteljük és ápoljuk az intézmény hagyományait segítjük a pályájuk elején és végén lévő pedagógustársainkat a fenntartóval, a szakminisztériummal és intézményeivel korrekt, feszültségmentes kapcsolatra törekszünk távol tartjuk az intézménytől a napi politikát a történelmi egyházakkal, az alapítványainkkal és a tudományos-kulturális feladatokat ellátó civil szervezetekkel, intézményekkel korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatot tartunk arra törekszünk, hogy az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek.

A program hatékony megvalósításához felkészült, lelkes, a tanítványaikat szerető, elhivatottsággal bíró pedagógusokra és partnerként együttműködő tanulókra, szülőkre, valamint társadalmi környezetre számítunk. Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, amely egyaránt szolgálja az eredményes, hatékony nevelő-oktató munkát és mindannyiunk − diákok, pedagógusok és intézményi dolgozók − jó közérzetét. Ennek érdekében az alábbiakra kiemelt figyelmet fordítunk: § a tanuló személyiségének tiszteletben tartása § a tanulók bevonása saját iskolai életük megszervezésébe § a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vétele az oktatás során § diákjaink előre ismerhessék meg a velük szemben támasztott követelményeket § minden tanuló számíthasson a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban § együttműködésen, bizalmon és kiszámíthatóságon alapuló kapcsolatok alakuljanak ki és működjenek tanuló és tanuló, tanuló és pedagógus, szülő és pedagógus, pedagógus és pedagógus között. § Az iskola olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöljön, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben § az iskola oktató tevékenysége a személyiség széles körű fejlesztését szolgálja § diákjaink sajátítsák el az egyéni tanulás módszereit § tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete § legyen követendő a humánum, az egyén és a közösségek iránti tisztelet § alakuljanak ki és erősödjenek meg az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normái és helyes formái § tanulóink ismerkedjenek meg nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival Iskolánk folyamatosan részt vállal a közéletben, folyamatosan fejleszti partnerkapcsolatait. Ennek érdekében: § rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel § lehetőségeket teremtünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék iskolánk életét, tevékenységét, eredményeit § ápoljuk és bővítjük városi, térségi, országos és nemzetközi kapcsolatainkat (iskolák, intézmények, a gazdaság szereplői) § eddigi hagyományainkhoz híven továbbra is képviseltetjük magunkat a különféle rendezvényeken, versenyeken, vetélkedőkön.

II. BEVEZETÉS A magyar közoktatási rendszer megújításának kezdetét az 1985-ben elfogadott oktatási törvény jelentette. Ennek hatására a központi szabályozás helyett egyre több szerepet kapott a szakmailag önállónak deklarált iskola és a benne dolgozó, a korábbinál lényegesen nagyobb mozgástérhez jutott pedagógus. A tartalmi változásokon túl megkezdődött a hozzájuk jobban igazodó szerkezet kialakulása is, hat és nyolc osztályos gimnáziumok jöttek létre. Az oktatás szerkezete és tartalma általában csak utólag igazodik a társadalmi változásokhoz, ebben az esetben azonban az 1985-ben megkezdődött oktatási reform csak az 1990-es rendszerváltással teljesedett ki. A szakmunkásképzés szervezése évtizedeken keresztül központilag történt. A vállalatok bejelentették igényüket a megyei munkaügyi osztályra, amely az összesítéseket követően közölte az iskolákkal a „keretszámokat”. Így a képzésbe belépő tanuló azonnal összekapcsolódott egy vállalattal, amely az oktatás során biztosította a gyakorlat feltételeit, a szakmunkásvizsgát követően pedig állást ajánlott a végzett szakembernek. Az 1989-ben kezdődött politikai változások hatására megindult a gazdaság gyors ütemű átalakítása is, ami különös erővel jelentkezett Sopronban és a hozzá hasonló nagyságú városokban, amelyekben általában a budapesti székhelyű üzemrészek voltak jellemzőek. Természetes volt, hogy a csőd először ezeket érte el, és talán az is természetesnek mondható, hogy ennek először a közvetlenül a termelésben részt nem vevő tanműhelyek estek áldozatul. Ez a változás az iskolák számára közvetlenül is jelezte a megváltozott gazdasági igényeket. A jelzést természetesen érzékelték a pályaválasztó tanulók és szüleik is. Csökkent az érdeklődés a szakmunkásképzés iránt, hiszen a megszerzett bizonyítvány már nem jelentett elhelyezkedési garanciát, a specializált képzés nem tett lehetővé igazi mozgást a munkaerőpiacon. A változások hatására felértékelődött az érettségit is adó szakközépiskolai és gimnáziumi képzés. Igaz, hogy ezek időtartama 4, esetenként 5 vagy 6 év, de a tanulók többsége kifejezetten a tanulmányi idő növekedésében lett érdekelt. 1993-ban – az addigi tapasztalatokra építve – az új helyzethez igazodó törvényeket fogadott el a parlament. Ettől kezdve külön törvény szabályozta a közoktatás és a szakképzés rendszerét. A szétválasztásban is megfogalmazódó törekvés, mely a teljes képzési rendszer átalakítását igényli, napjainkig hat. A változás legjelentősebb eleme, hogy a 16 éves korig tartó általános tankötelezettség teljesítéséig döntően csak közismereti képzésben részesülhet a tanuló, a szakképzés legkorábban csak ezt követően kezdődhet meg. A szakképző iskolák számára ez azt jelenti, hogy teljes eddigi képzési rendszerüket át kellett alakítaniuk. Megváltozott a képzés időtartama, a vizsgáztatás módja (a szakmai vizsga önállóvá vált, megszűnt az érettségi-képesítő vizsga), az iskolába járók korösszetétele stb. Tartalmi téren is új helyzetet teremtett a NAT elfogadása, valamint az OKJ-ben szereplő szakképesítések központi programjainak kidolgozása. A rendszerváltás során megalakuló önkormányzatok szinte minden kérdésben átvették az irányítói feladatokat, így szerepük a közoktatásban meghatározó lett. A helyi önkormányzat fogadja el a város közoktatásának fejlesztési tervét, ami − a megyei tervbe épülve − meghatározza az egyes iskolák jövőbeni helyzetét. Az önkormányzat feladata arról gondoskodni, hogy az általa fenntartott intézmények szakszerűen, eredményesen, törvényesen és gazdaságosan működjenek, figyelembe véve a településnek és vonzáskörzetének gazdasági, társadalmi körülményeit, illetve igényeit. A költségvetések készítése során a dologi kiadások tervezése is reálisabbá vált, javítva ezzel az iskolák működésének feltételeit, és megszüntetve egyúttal a közöttük korábban meglévő látens feszültségek jelentős részét. 6

III. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az iskola neve: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium Székhelye:

9400 Sopron, Ferenczy János u. 7.

Telefon:

99 – 511 820 (porta, központ) 99 – 511 821 (titkárság, T+F) 99 – 511 861 (Tanműhely, Ferenczy J. u. 60., T+F)

E-mail:

titkarsag@vasvill.hu

Web:

www.vasvill.hu

Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe Az intézmény alapító szerve: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Az alapítás éve: 1988 Az alapító okirat száma: 189/2009. (V.28.) Kgy. Kelte: 2009. május 28. Az intézmény fenntartó szerve: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény jogállása: Az intézmény jogi személy Az intézmény besorolása tevékenysége jellege szerint: közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási közintézmény Az intézmény besorolása a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő Az intézmény típusa: többcélú intézmény: gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Az intézmény OM azonosítója: 030762 Az intézmény statisztikai számjele: 15369804-8531-322-08 Az intézmény − fenntartó által meghatározott − alaptevékenysége: középfokú oktatás Az iskola feladatai, illetve feladatmutatói: 80221-4

80214-4

80216-6

Nappali rendszerű, szakiskolai nevelés, oktatás Feladatmutató: a tanulók létszáma (fő) Teljesítmény mutató: a tanulócsoportok száma (db) Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás Feladatmutató: a tanulók létszáma (fő) Teljesítménymutató: a tanulócsoportok száma (db) Gimnáziumi Felnőttoktatás Feladatmutató: a tanulók létszáma (fő) Teljesítménymutató: a tanulócsoportok száma (db)

80217-7

80224-1

80402-8

75192-2

Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Feladatmutató: a tanulók létszáma (fő) Teljesítménymutató: a tanulócsoportok száma (db) Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Feladatmutató: a tanulók létszáma (fő) Teljesítmény mutató: a tanulócsoportok száma (db) Iskolarendszeren kívüli, szakmai oktatás, vizsgáztatás Feladatmutató: az oktatásban részt vevők létszáma (fő) Teljesítmény mutató: a képzési csoportok száma (db Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

55232-3

Iskolai intézményi közétkeztetés Feladatmutató: intézményi étkeztetést igénybe vevők száma Teljesítmény mutató: éves élelmezési napok száma

92403-6

Diáksport

52691-5

Egyéb nem bolti kiskereskedelem

Kiegészítő tevékenységek: 75195-0 75195-2

Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek

Az intézmény főbb szervezeti egységei, telephelyei: a) Iskola: 9400 Sopron, Ferenczy János u. 7. b) Tanműhely: 9400 Sopron, Ferenczy János u. 60. c) Tanműhely: 9400 Sopron, Dózsa György u. 27. Bankszámla szám: 11600006-00000000 (ERSTE Bank Hungary Nyrt. Soproni Fiók) Költségvetési elsz. számla: 133254830 Vegyes elkülönített elszámolások számla: 33255075 Cisco Systems Networking Acade számla: 33254919 „EQUAL” Pályázat számla: 33255006 Az iskola tárgyi adómentes besorolású. Adószám: 15369804-0-08 Az intézmény adóalany. (Az alaptevékenység körébe sorolt − tanműhelyi gyakorlati oktatás keretében végzett − rendszeres termelési és szolgáltatási tevékenység miatt.) Szakágazat: 853100 Általános középiskolai oktatás 853200 Szakmai középfokú oktatás Az állami feladatként ellátott alaptevékenység forrásai: a) költségvetési támogatás b) saját bevétel

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek: Tervezés: a) az önkormányzat költségvetési rendelete, illetve koncepciója alapján b) a jóváhagyott kiemelt előirányzatokkal és éves létszámkerettel Végrehajtás: a) a tervezett bevételek teljesítése b) a tervezett kiadások teljesítése A végrehajtás feltételei: a) a költségvetési támogatás folyósítása b) a rendeltetésszerű működéssel összefüggő saját bevétel teljesítése c) a rendelkezésére álló pénzeszközök takarékos, hatékony felhasználása

Az intézmény vezetőjét Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése nyilvános pályázati eljárás útján bízza meg.

2. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE 2.1. Általános jellemzők Az iskolában a nevelés és oktatás pedagógiai program szerint folyik. Az intézmény a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai, felnőttoktatási (többcélú) tevékenységét egységes iskolaként (közös igazgatású intézményként), szakmailag egységes szervezet keretében végzi. A gimnáziumban a nevelés és az oktatás a 9. évfolyammal kezdődik és a 12. évfolyammal fejeződik be. (A képzést nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg.) A szakközépiskolának négy, általános műveltséget megalapozó évfolyama van. A középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. A tanulók a négy év során az érettségi vizsgára és/vagy a felsőfokú továbbtanulásra, a szakképzésbe való bekapcsolódásra, a munkába állásra készülnek fel. (Az informatikai szakközépiskolai képzést nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg.) A szakiskolának 9-10. évfolyama és kettő, illetve három szakképzési évfolyama van. A 9-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás folyik, a szakképzési évfolyamokon a szakiskola az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések körében felkészít az elméleti és gyakorlati szakmai vizsgára. Az iskola a szaképzés érdekében tanműhelyt működtet, aminek keretében vas-, villamos- és szerelőipari termelőtevékenységet folytat. Az intézmény az állami feladatként ellátott alaptevékenységét költségvetési támogatásból és saját bevételeiből finanszírozzza. Az iskola képzési és fejlesztési koncepciójának középpontjában a környezetkímélő, nem energiaigényes, színvonalas elméleti tudást igénylő, csúcstechnológiát célzó képzés mellett a kreatív, kommunikációképes, kooperációra alkalmas szakemberek nevelése áll. A korábbi szakmák közül csak azok maradtak meg, amelyek iránt a tanulói és a munkáltatói igények egyaránt viszonylag tartósnak ígérkeztek. Az elmúlt években folyamatosan alakultak át az iskolában folyó oktatás szervezeti keretei, sor került a szükséges tartalmi korszerűsítésre is, így a mostanra kialakult helyzetet fejlesztési törekvéseink elfogadható eredményének tekintjük, mely további alapvető változtatásokat nem igényel. Iskolánkban mára az érettségit is adó 4, illetve 5 éves képzés a domináns, de megtartottuk azokat a − nem érettségire épülő − szakmákat is, amelyekre igény mutatkozott. A középiskolai képzési formák szinte mindegyike jelen van: a 10. évfolyam utáni és az érettségi utáni szakképzés mellett a 4 éves szakközépiskolai, 6 éves technikusképzés, valamint nappali és esti tagozatos középiskolai oktatás folyik. Az intézmény nevében jelzett profil tehát már nem hagyományos értelemben értendő, sokkal inkább egy korszerű műszaki középiskolát jelöl. 2.2. Tárgyi feltételek Az iskola három különálló épületből áll. A főépület az elméleti oktatás bázisa, a tanműhely a gyakorlati alapképzés fő színtere. A Dózsa György utcai volt bölcsőde épületét az iskola oktatási célokra megkapta az önkormányzattól, lehetőséget teremtve a korábban hiányzó mérőtermek kialakítására. A főépület 14 normál méretű, egyenként 36 főt befogadó tanteremből, 4 szakosított előadóteremből (fizika, kémia, szakrajz, biológia-földrajz), 4 szakcsoport-teremből, egy kétfelé választható tornateremből, egy kondicionáló szobából, 4 számítástechnikai szaktanteremből, egy pneumatika-hidraulika mérőteremből, 4 villamos mérőteremből, 1 fémipari alapkép-

ző teremből, irodákból, aulából, szertárakból, klubból, tanácskozóteremből, könyvtárból, internet-teremből, ebédlőből és egyéb kiszolgáló helyiségekből áll. A világbanki program keretében modern, jelentős anyagi és szakmai értéket képviselő elektronikai, hidraulikai-pneumatikai, automatizálási és számítástechnikai kabineteket (mérőterem, labor, szaktanterem) alakítottunk ki. A számítástechnika szaktantermek fejlesztésével arra törekszünk, hogy a számítógép a tanulók mindennapi életének természetes része legyen. A szakmai tárgyak számítógéppel támogatott oktatása mellett szabad hozzáférési lehetőséget biztosítottunk mind a pedagógusok, mind a tanulók számára − külön-külön kabinet kialakításával − a géphasználatra, az önálló igények szerinti tevékenységre. Az iskola minden tanulója legalább 2 éven át számítástechnikát és a teljes képzési időben legalább egy idegen nyelvet tanul. A tantermek a központi stúdióból közvetített audio és video műsorok fogadására alkalmas rendszerbe vannak kapcsolva. Az épület megelőző karbantartását általában − a költségvetési lehetőségek függvényében − évente elvégeztük, így általános állapota jó. Sokáig komoly gondot okozott az udvari oldalfalak és a különböző bejáratok beázása. Ezt a problémát az önkormányzat anyagi segítségével sikerült megszüntetni. Az iskola tanműhelye (Ferenczy J. u. 60.) kizárólag a gyakorlati képzést szolgálja. Színvonalas fémipari alapképzést, csőszerelő, villanyszerelő, forgácsoló és hegesztő szakmai képzést tud biztosítani. A 3 gépjárműtechnikai műhely egy komplett autószervizt képez. A különböző márkaszervizek megjelenése és megerősödése folyamatos igényt eredményezett a jól képzett autószerelők iránt. Ennek a szakmának az utóbbi években végbement fejlődése rendkívül látványos. A korábbi meghatározóan kézműves jelleget felváltotta a modern diagnosztikai műszerekre alapozott javítás. Ezt felismerve kezdtük kialakítani saját tanműhelyünket. Első lépésként egy mérőtermet rendeztünk be, majd a teljes folyamat bemutatása, az életszerű körülmények megteremtése érdekében ezt továbbfejlesztettük, így a jelenlegi − nyitott, városi szervizszolgáltatást nyújtó − korszerű, a legfontosabb diagnosztikai műszerekkel ellátott autószerelő tanműhelyünk komplett javítások elvégzésére is alkalmas. Az oktatást szolgáló eszközellátottság területenként változó ugyan, de általában is színvonalasnak nevezhető. Az ezen a téren elért igen komoly fejlődést elsősorban a gazdálkodók által közvetlenül az iskolának nyújtott szakképzési hozzájárulás biztosította, de komoly szerepet játszott a világbanki program támogatása is. Önálló szaktanterme van a biológia, kémia, fizika és az informatika tantárgyaknak. A kis létszámú csoportok befogadására alkalmas termek elsősorban a nyelvi és matematika munkaközösség használatában állnak. 2.3. Személyi feltételek Minden tantárgyat arra képesített tanár, illetve pedagógiai végzettséggel rendelkező szakoktató oktat. A törzstag pedagógusokon kívül szerződéssel, illetve óraadóként is dolgoznak tanárok, elsősorban az esti tagozaton. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő, valamint az iskola működését biztosító nem pedagógus dolgozók esetében még nagyobb gondot jelent az alacsony bér, viszonylag nagy a fluktuáció, és a távozók helyett egyre nehezebb megfelelő dolgozókat találni. Különösen igaz ez a kvalifikált, de alacsony besorolású középfokú végzettségű szakemberekre.

2.4. Az iskola képzési kínálata a) Gimnázium − 4 évfolyamos (9-12.; – nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg) − Általános tantervű − Évfolyamonként egy osztály − Az érettségi vizsgára és a felsőfokú továbbtanulásra készít fel − Felvételi követelmények: o az általános iskola 7. osztály tanév végi, illetve a 8. osztály első félévi érdemjegyei a magyar nyelv és irodalom, matematika és a tanult idegen nyelv tantárgyakból. A rangsort az érdemjegyek összege alapján határozzuk meg. A sikeres érettségi vizsga, illetve a differenciált foglalkoztatás érdekében minden évfolyamon csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, az utolsó két évben pedig a matematikát és a fizikát is. Két idegen nyelv (angol és német) tanulása kötelező. A harmadik tanévtől kezdődően az egyik idegen nyelvet emelt óraszámban tanítjuk. Csoportbontásban oktatjuk a számítástechnika alapjait és a fontosabb felhasználói programokat. Erre építve a felsőbb évfolyamokon igény esetén megteremtjük a lehetőségét a számítástechnikai szoftverüzemeltető szakképesítés megszerzésének. b) Szakközépiskola − 4 évfolyamos (9-12.; – nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg) − Évfolyamonként és szakonként egy osztály − Általános képzés + szakmai előkészítés − Felvételi követelmények: o az általános iskola 7. osztály tanév végi, illetve a 8. osztály első félévi − a választott szaknak megfelelő tantárgyak szerinti érdemjegyei. A rangsort az érdemjegyek összege alapján határozzuk meg: − informatika szakon: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakból − elektronikai és gépész szakon: magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika tantárgyakból. − szakiskolában: magyar nyelv és irodalom; matematika, fizika tantárgyakból o A szakmai képzés megkezdéséig egészségi alkalmasság. o Az iskola felvételi vizsgát nem tart. − Szakok: Informatika szak A specializáció során (az érettségi után) megszerezhető szakképesítés: informatikai hálózattelepítő és üzemeltető(54 481 03 0010 54 01) A nyelvi előkészítő („nulladik”) évfolyamon az óraszám jelentős részében intenzív idegen nyelvi képzés folyik, melynek célja a nyelvvizsgára, illetve az emelt szintű idegen nyelvi érettségire való felkészítés. Ezen az évfolyamon a diákok informatikát, tanulásmódszertant is tanulnak, s különböző képességfejlesztő foglalkozások mellett megszervezzük az általános iskolában elsajátított matematikai, nyelvi stb. ismeretek szinten tartását is. A szakközépiskolai képzés négy évében a hangsúly a közismereti általánosan művelő tárgyak tanulásán van, amelyeket a gimnáziumi képzéssel azonos szinten oktatunk. A szakmai orientációt az első évben az

informatika segíti. A negyedik év utáni továbbtanuláshoz, szakmai képzéshez szükséges számítástechnikai, elektronikai és mérési ismereteket a felsőbb osztályokban folyó szakmai alapozás biztosítja. A tananyag modulrendszerű felépítése biztosítja a képzés rugalmasságát és a munkaerő-piaci igényekhez történő igazítását. Elektronikai szak A képzés során megszerezhető képesítések: elektronikai technikus (54 523 01 0000 00 00), autóelektronikai műszerész (52 525 01 1000 00 00), A képzés célja egy nemzetközileg elismert minősítésnek megfelelő, korszerű általános műveltség és elektronikai szakmai alapismeretek nyújtása. A képzés első négy évében az összes olyan elektronikai, számítástechnikai ismeretet oktatjuk, amelyek az adott szakmacsoportba tartozó valamennyi szakmához szükségesek. A kimenetek kiválasztásánál a széles szakmai alapozás miatt figyelembe vehető a tanulók irányultsága és a gazdaság mindenkori igénye. Gépész szak A képzés során megszerezhető képesítések: autószerelő (51 525 01 1000 00 00), mechatronikai műszerész (52 523 03 0000 00 00) A közismereti tárgyak jelentős részében a gimnáziumhoz közeli a képzés. A felsőbb évfolyamokon az általános művelés mellett széles szakmai alapozás folyik. A képzési programban súlyponti helyet foglal el a számítástechnika (és műszaki alkalmazásai), valamint a hagyományos gépészet ismereteit kiegészítő automatika és elektronika oktatása, ami a csúcstechnika elsajátítását jelenti. A jól változtatható elemekből felépített képzési tartalom nagyfokú variálhatóságot biztosít, így másféle kiegészítő szakképesítés megszerzését is lehetővé teszi (pl. CNC, PLC). A szakközépiskolai képzés célja, hogy széles ismeretalapozást nyújtva, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó felkészítést nyújtson, ugyanakkor a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódást is biztosítsa. A 9-12. (nyelvi előkészítő évfolyam esetén a 13.) évfolyamon (mely érettségi vizsgával zárul) a tanulók megszerzik az összes olyan ismeretet, melyek az adott szakmacsoportba tartozó valamennyi szakmához szükségesek. A képzésben kiemelt szerep jut az informatika (számítástechnika) oktatásának. A gimnáziumi, illetve az informatika szakközépiskolai képzést megelőzően – a tanévenkénti igényektől valamint a fenntartó önkormányzat által biztosított lehetőségektől függően – nyelvi előkészítő évfolyam indulhat. Az ott folyó képzés a jogszabályok, illetve a helyi szabályok által meghatározott keretek között folyik. A szabad órakeret felhasználásáról, az iskola által meghatározható képzési- illetve tantárgystruktúráról valamint az értékelés, minősítés módjáról – a tapasztalatok értékelése alapján – a nevelőtestület tanévenként dönt. c) Szakiskola − Képzési idő: 2 év + a szakképzés ideje Ebben az oktatási formában a 9-10. osztályban döntően közismereti tantárgyakat tanulnak az ide jelentkező tanulók, illetve a kilencedik évfolyamon a szakmacsoportban

folyó gyakorlati oktatás, valamint a tizedik évfolyamon szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás is megjelenik a tanulmányaik során. A szakiskolai képzésekre azok a sajátos nevelési igényű gyermekek is felvételt nyerhetnek, akik képesek az adott szakma ismereteinek elsajátítására. Részükre a jogszabályokban előírt külön foglalkozásokat biztosítjuk. A tizedik év után kezdődik a speciális szakmai képzés, az egyik csoportban gépész, a másikban villamos területeken. A szakmai képzés időtartama: 3 év 16 éves kortól tanulható (10. osztály után): gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő (31 582 09 0010 31 02), géplakatos (31 521 10 1000 00 00), villanyszerelő (33 522 04 1000 00 00), központifűtés- és csőhálózat-szerelő (31 582 09 0010 31 03), vízvezeték- és vízkészülék-szerelő (31 582 09 0010 31 04) d) Érettségi utáni szakképzés, illetve technikusképzés − két évfolyamos − az érettségi vizsgát vagy alapszakképesítés megszerzését követően a szakmai képzésre a tanuló érdeklődésétől és a lehetőségektől függően kerül sor, differenciált képzési időben, különböző formákban − Szakok (tanévenként azok indulnak, melyeknél együttesen teljesülnek a következő feltételek: tanulói-szülői igények + a csoport indításához szükséges minimális létszám + a képzési feltételek megléte + fenntartói jóváhagyás): o elektronikai technikus (54 523 01 0000 00 00) o autóelektronikai műszerész (52 525 01 1000 00 00) o autószerelő (51 525 01 1000 00 00) o mechatronikai műszerész (52 523 03 0000 00 00) f) Nyelvi előkészítő évfolyam A nyelvi előkészítő évfolyamok elsődleges célja, hogy intenzív nyelvtanulási keretek között, a nyelvi kompetenciák fejlesztésével, használható tudáshoz jussanak a tanulók, és iskolai tanulmányaik során középszintű, majd emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tegyenek. A nyelvi előkészítő évfolyamra vonatkozó külön szabályokat a VII. fejezet tartalmazza. g) Felnőttképzés (esti tagozat) − négy évfolyamos − általános tantervű − osztály/évfolyam: a jelentkezők számától és a fenntartó engedélyétől függ Az érettségi vizsgára és a felsőfokú továbbtanulásra készít fel. A képzés tanterve és követelményrendszere a nappali tagozatos gimnáziuméval megegyező. Az oktatás heti 3 alkalommal, délután, órarend szerinti tanítási órák (konzultációs foglalkozások) keretében folyik. A tanévek végén − három évközi beszámolót követően − tantárgyi osztályozóvizsgákat kell tenni. A felnőttképzésre vonatkozó külön szabályokat a VIII. fejezet tartalmazza.

3. VISSZATEKINTÉS AZ ISKOLA TÖRTÉNETÉRE Intézményünk, a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium 1988 szeptemberében kezdte meg működését. Sopron máig legújabb és ennek megfelelően legmodernebb középiskolája a 80-as évek közepén megfogalmazott igények kielégítésére alakult. Az akkor a városban működő egyetlen ipari szakképző iskola (403. sz. Pesti Barnabás Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola) kapacitása már nem volt elegendő arra, hogy kiszolgálja a gazdaság növekvő szakemberszükségletét és a tanulói, illetve szülői igényeket. Ebben az időszakban az általános iskola után továbbtanulók kb. fele a hároméves szakmunkásképzésben vett részt. Ennek a képzési formának a népszerűségét a viszonylag rövid képzési idő, valamint a tanulmányok befejezését követő biztos elhelyezkedési lehetőség adta. A megszerzett szakmunkás-bizonyítvány biztos munkahelyet és − a politikai prioritásoknak megfelelően − stabil egzisztenciát is jelentett. Reálisnak tűnt tehát, hogy a demográfiai hullámhoz alkalmazkodva a város egy új, alapvetően szakmunkásképzés folytató iskolát hozzon létre. Az ide tervezett tanulói létszám 800 és 1000 fő között volt, amit fokozatosan kellett volna elérni. (A szakmunkásképzés jellegéből adódóan a tanulók fele lett volna egyidőben az iskolában, a másik fele pedig gyakorlati munkahelyeken.) A korábbi iskola profiljának megosztása során az új intézménybe a vasipari és a villamos szakmák oktatása került. Az iskola 1988-as indulása idején már komolyan éreztette hatását az 1985-ös oktatási törvény, amely először tett kísérletet a merev központi szabályozás oldására, az iskolai önállóság alapjainak megteremtésére. Ezt kihasználva a szakmunkásképző iskolák sorra indítottak szakközépiskolai osztályokat, ami aztán később a talpon maradásuk legfontosabb biztosítéka lett. Ennek megfelelően iskolánk is kibővítette profilját szakközépiskolai képzéssel, melynek aránya kezdetben az összlétszám 30 %-át sem érte el. A közoktatási rendszer korábbi struktúrái – több ponton „felpuhulva” ugyan – még szilárdnak tűntek, így a képzés alapvetően a nagyüzemekre épült. Ezeknek az igénye határozta meg az indítandó szakmákat, és a felvehető tanulók létszámát is. Ők biztosították a gyakorlati képzés feltételeit, többen közülük saját tanműhelyt tartottak fenn, vállalati állományú szakoktatót alkalmaztak. Az induláskor az előző iskolából „hozott” autószerelő szakközépiskolai osztályok mellett az új intézményben megkezdődött az erősáramúberendezés-szerelő tanulók szakközépiskolai képzése is. Az az elképzelés, hogy növelni kell az érettségit is adó képzés arányát, helyesnek bizonyult, hiszen a második tanév végére világossá vált, hogy az iskola életképességének megtartásához alapvető változtatásokra van szükség, mivel a szakképzésre meghatározó hatást gyakorló gazdaság mély válságba zuhant. Rohamosan épült le a nagyipar, a költségcsökkentési törekvéseknek első körben estek áldozatul a tanműhelyek. A kialakuló új gazdálkodási formák, a különböző vállalkozások bőven találtak képzett munkásokat a munkanélküliek között, így az iskola rájuk nem számíthatott. Az új helyzetben is vonzó kínálatot kellett felmutatni, mégpedig úgy, hogy a képzéshez szükséges minden feltételről „házon belül” lehessen gondoskodni. Az átalakítás során az is fontos szempont volt, hogy ez lehetőleg ne járjon elbocsátásokkal. Könnyítette a helyzetet, hogy az iskola kezdettől rendelkezett saját tanműhellyel, továbbá a növekedési szakasz miatt nem egy teljesen kiépült tantestületet kellett átszervezni.

A változások főbb állomásai: • Megkezdődik a képzés az ötéves finommechanikai és automatizálási technikusi szakon • Az első gimnáziumi osztály megjelenése • Az iskolába kerül a dolgozók gimnáziuma és a szakmunkások szakközépiskolája • A „világbanki” szakközépiskolai kísérletet követő elektronikai osztály indul • A hagyományos szakmunkásképzést átalakítva megindul a képzés az „IPOSZ” rendszerű osztályokban • Egy sikeres pályázat eredményeként sikerült csatlakozni a „világbanki” programhoz, így már két szakközépiskolai osztály tanul az új rend szerint • A négyéves, informatika szakos képzés elindítása A felsorolásból két változást fontos kiemelni: a „világbanki” programhoz való csatlakozást és a gimnáziumi képzés beindítását. A már jelzett gazdasági változások nemcsak ezt az iskolát, hanem a szakképzést, sőt a teljes közoktatási rendszert érintették. Elkerülhetetlen volt a korábbi szerkezet újraértékelése, a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás. Ennek kidolgozására indult a világbanki hitelből támogatott, komoly anyagi eszközöket mozgósító kísérlet. Az iskola számára az ebben való részvétel azt jelentette, hogy a pedagógusok közvetlenül részesei lehettek a tantervfejlesztő munkának, továbbá az intézmény − a szakképzés eszközrendszerének korszerűsítését szolgáló − nagy értékű, a legkorszerűbb technikát képviselő eszközhöz jutott. A gimnáziumi képzés elindítását valójában a kényszer szülte, hiszen a demográfiai hullám csúcsán sok gyerek nem tudott volna bejutni a középiskolába, annak ellenére, hogy tanulmányi eredményük ezt indokolta volna. A város akkori vezetőinek kezdeményezésére vállalta az iskola ezt a feladatot, ami tovább színesítette az amúgy sem egyszínű képet. Mivel az ilyen típusú gimnáziumi képzés iránt azóta sem csökkent az igény, az átmeneti időszakra tervezett megoldás tartósnak bizonyult. Az iskola életére komoly hatást gyakorló utolsó változás a Kempelen Farkas Gépipari Szakközépiskola 1996. augusztus 31-én történt megszűnése volt. Ez rövid távon azt jelentette, hogy az addig ott tanuló diákok képzését az új iskolában kell befejezni, továbbá az ottani kollégák közül minél többnek kellett munkát ajánlani. Hosszabb távon legalább ilyen felelősséget jelent, hogy a város és környéke gépész szakemberek iránti igényét, a műszaki pályát választó fiatalok képzését egyedül iskolánknak kell ellátnia. A külső környezet változása az iskola belső szerkezetének megváltoztatását is kikényszerítette, hiszen az itt dolgozók foglalkoztatását csak egy új összetételű képzéssel lehetett biztosítani. A változtatást elősegítette a viszonylag fiatal, az új dolgokra fogékony, jól képzett tantestület is. Ez döntő volt abban, hogy az első jelzésekre megkezdődött az intézmény szerkezetének átalakítása, így a gazdaság átalakulására fel lehetett készülni. Az iskola alapítása óta eltelt rövid időben igen jelentős politikai, társadalmi, gazdasági változások mentek végbe Magyarországon. Az iskolának ebben az időszakban kellett elfogadtatnia magát, megtalálnia helyét a város közoktatási rendszerében. A Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium mára az ősi diákváros elismert oktatási intézménye lett. A rövid, de nagyon mozgalmas történethez tartozik az a tanórán kívüli, az oktatáshozneveléshez időnként csak laza szálakkal kapcsolódó tevékenység, amely az iskola auláját a különböző kulturális események fontos helyszínévé tette. Az itt rendezett kiállítások, koncertek hatása házon belül is kétségtelen, kisugárzása pedig döntően hozzájárult az iskola gyors elfogadtatásához városon belül és kívül egyaránt.

4. AZ ISKOLA JELENE 4.1. A tanulók Diákjaink többsége soproni, illetve a környékbeli településekről jár be naponta, de az ország bármely pontjáról jelentkezhetnek hozzánk továbbtanulásra, hiszen kollégiumi elhelyezésük a középiskolai kollégiumban megoldható. A kamaszkor gyors és dinamikus változások időszaka. A középiskolás korú gyermekek biológiai és pszichikus jellemzőiben sok az azonosság (testi és szellemi érés, önmegismerési vágy, kételkedés, vitakedv) ugyanakkor rendkívül széles az individuális sajátosságok skálája is. Ezek a tényezők az ismétlődő, rutinszerű pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek alkalmazásán túl számos esetben követelnek meg jó helyzetfelismerést és biztos szakmai alapokon nyugvó rögtönzéseket mind az iskolától mint intézménytől, mind az egyes pedagógusoktól. Az iskola sokrétű képzési szerkezete következtében a tanulók összetétele előképzettség, szociokulturális jellemzők tekintetében heterogén, amely megnyilvánul a tanuláshoz való viszonyukban, viselkedéskultúrájukban egyaránt. Intézményünk tanulóinak neveltségi szintje tükrözi a magyar társadalmi viszonyokat. Sok a munkában és a tanulásban igénytelen, önkritikával alig rendelkező, aszociális (esetenként antiszociális) megnyilvánulásokat mutató, empátiahiányos, különböző devianciákra (öltözködés, hajviselet, agresszivitás stb.) hajlamos diák. A magatartási hibák kialakulásának okai gyakran a családon belül keresendők: a problémás esetek kezelése során legtöbbször kiderül, hogy a szülők viszonylag kevés időt szánnak (képesek szánni) gyermekükre. A magatartási problémák rendszerint erőteljesebben tapasztalhatóak a csonka családban nevelkedő diákoknál, illetve azoknál, akiknek a szülei munka vagy egyéb okok miatt gyakran és/vagy sokat van távol otthonról. Sajnos sok diákból hiányzik, illetve az korábbi évtizedek alatt megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklődés, a kíváncsiság, a szükséges mértékű akaraterő, a tapasztalat és a tudás elvárható szintű tisztelete, a tolerancia, a kapcsolatteremtő technikák ismerete, a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye. Mindezek miatt gazdag pedagógiai eszköztár alkalmazására van szükség. Évről-évre több a hátrányokkal küzdő tanuló, ami részben a szociális természetű, részben a felzárkóztatást célzó tevékenység erősítését követeli meg az iskolától. Ugyancsak felzárkóztató módszerekre és formákra (továbbá az adható kedvezmények, könnyítések) biztosítására van szükség az iskolákban egyre növekvő számban megjelenő sajátos nevelési igényű (részképesség-hiányos, pl. dyslexia, dysgraphia) tanulók tanulási nehézségeinek enyhítésére. Tanulóinkat osztályokba szervezzük, minden osztály saját teremmel rendelkezik, és felel annak állapotmegőrzéséért. Megpróbáljuk hagyománnyá tenni, hogy a tanévek kezdetén a termek díszítésével kapcsolatos verseny induljon.

4.2. A szülők Az értékközvetítésben a legfontosabb partnereink a szülők. A velük fenntartott kapcsolatunkban legfontosabb: § Megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tekintett értékekkel (szükség esetén vitában meggyőzni őket ezek fontosságáról). § Tiszteletben tartani azt a jogukat, hogy gyermekeiket minden körülmények között védjék és (akár elfogultan is) szeressék. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát kell tanúsítanunk.

Tudatosítanunk kell azt a tényt, hogy a szülő más és több oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok. (Ezért a kialakult konfliktushelyzet okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk.)

Sok család anyagi helyzete rossz, illetve romló tendenciájú, nem ritka az egyik vagy mindkét szülő munkanélkülisége. A gyerekek egy része így otthon sem lát arra példát, hogy szülei rendszeresen dolgozni mennek. Ahol a családi háttér nem megfelelő, fokozottan felértékelődik a kortárs csoportok szerepe, ami sajnos sok esetben nem barátságot, tartalmas kapcsolatokat jelent, hanem negatív, antihumánus, antiszociális, agresszív hatást. Az intézmény fontos feladata, hogy a tanulókat ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük. Az egyes osztályok magatartását, viselkedési morálját illetően nagyon fontos az osztályfőnökök, valamint az osztályban tanító tanárok, oktatók, nevelők szerepe, akik a legtöbbet vannak a tanulóval − elsősorban a személyes példamutatáson keresztül. Ezért is fontos az intézmény következetes értékközvetítő tevékenysége, az egyéni problémákra való fokozott odafigyelés.

IV. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1. Általános alapelvek Az iskolában folyó nevelő-oktató munkát az általános emberi értékeknek, a demokrácia értékeinek, a nemzeti és az európai értékeknek. Iskolánkat megalakulása óta a demokratikus légkör és a diákok érdekeit figyelembe vevő szemlélet jellemzi. Emellett fokozatosan törekszünk arra, hogy tanulóink értsék természeti és társadalmi környezetük jelenségeit, követni tudják és gyakorolják a demokratikus érdekérvényesítés módjait, hogy ezt követve aktívan vegyenek részt mindennapi életük alakításában. Alapvető célunk, hogy a hozzánk felvett tanulókat kulturált környezetben, nyugodt légkörben eljuttassuk az érettségi, illetve a szakmai vizsgáig. A felsőfokú tanulmányokra alkalmas és ennek érdekében tenni akaró, a tanárokkal partnerként együttműködő diákokat felkészítjük a továbbtanulásra. A szigorúan vett szaktárgyi munka mellett fontosnak tartjuk a tanórán kívüli színvonalas elfoglaltságok megszervezését, amelyekkel a polgári életforma tartalmasságára, az igazi emberi értékekre hívjuk fel diákjaink figyelmét. A különböző tárgyak tananyagának összehangolásával kívánjuk elérni, hogy tanulóink az általuk tanult nyelv országainak irodalmát, gazdasági és tudományos eredményeit mélyrehatóan megismerjék. Támogatjuk a külföldi − tanári és tanulói − cserekapcsolatokat. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy diákjaink milyen szellemi, lelki hátteret kapnak az itt töltött évek során. A nyitottság, a tolerancia, a kreativitás, az önképzés igényének felkeltése jelentik nevelőmunkánk alapelveit. A célunk gondolkodó, egészséges nemzedék oktatása és nevelése, amit igényes tanári és osztályfőnöki munkával kívánunk elérni. Intézményünk segíti diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt és felkészült szakemberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra, valamint egészséges életvitelre képes emberré válhatnak. Tanulóink életük során legyenek képesek művelt, kulturált emberként viselkedni és helytállni, tudásukat, fogékonyságukat, empatikus és kommunikációs készségüket érvényesíteni emberi kapcsolataikban és leendő munkahelyükön. A demokrácia értékrendjére építve olyan magatartásformákat kívánunk kialakítani diákjainkban, melyeknek gyakorlásával az egyén és a köz érdekei egyaránt, egymást nem kizárva érvényesíthetők. Arra törekszünk, hogy tanulóink elsajátítsák a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség alapjait, melyekre később biztonságosan és hatékonyan építhetik az új ismereteiket. Fontos szerepet szánunk a nemzeti értékeknek, hagyományoknak, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, tiszta értékrendek képviseletének, közvetítésének, törekszünk a világnézeti pluralizmus és semlegesség érvényre juttatására.

1.2. Pedagógiai célok A társadalmi környezet − az iskolahasználók, a munkaerőpiac − igényei megkövetelik, hogy az iskola feleljen meg a modern világ igényeinek. Ezért az iskola célja az, hogy kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a piacgazdaságban talpon maradni képes, embereket képezzen. Ehhez folyamatosan olyan iskolai tartalmakat kell közvetíteni és olyan formák között, melyek gyorsan képesek reagálni a társadalom változó igényeire. Az iskolánkban hosszú ideig folyó „világbanki képzés” során számos olyan képzési, tanítási formát ismertünk meg és próbáltunk ki (pl. a modul rendszerű oktatás), melynek sok eleme új területeken is hasznosan alkalmazhatóvá lett. Ugyanakkor érvényesíteni akarjuk az oktatás és az iskolai élet egyéb területein azokat a − tartalmi és formai − jó hagyományokat, szokásokat, melyek a középiskolák életét évtizedeken át jellemezték. Napjainkban alapvető követelmény, hogy a fiatalok, – bármely műveltségi területre vonatkozó felkészültségük, tudásuk mellett – egy vagy két idegen nyelvet is ismerjenek, legalább középfokon. Az idegen nyelv az ismeretszerzés, a világban való tájékozódás és kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ezért is tulajdonítunk kiemelt jelentőséget az idegen nyelvek tanításának az általános iskolában és a gimnáziumban, a csoportok/osztályok tagozatjellegétől függetlenül. Ugyancsak kiemelt fontosságúnak tekintjük, hogy mind tanulóink, mind pedagógusaink a kor igényeinek megfelelő műszaki-technikai-informatikai érdeklődéssel, tudással, intelligenciával rendelkezzenek. Ezért szorgalmazzuk, hogy az informatika, a média eszközei és lehetőségei az oktatási-nevelési folyamatok mindennapos, gyakorlottan használt tényezői legyenek. 1.3. Pedagógiai feladatok A feladatok meghatározásakor a célnak való megfelelés, azaz a minőség determináló hatása kell, hogy érvényesüljön. A legfontosabb feladat a nevelés, a képességek fejlesztése, hogy az általánosan művelő oktatás és a szakmai képzés szerves egységben szolgálja az iskolahasználók elvárásait. Ennek megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat kell elvégezni: § Érvényesíteni az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elvét: az iskola profiljának keretei között biztosítani kell az eltérő adottságú és motivációjú tanulóink számára az ismeretek bővítésének, a képességek és készségek fejlesztésének lehetőségét. § Igazodni a tanulók egyéni adottságaihoz, fejlettségéhez, fejlődési üteméhez: egyaránt biztosítani kell a szükséges felzárkóztatást, valamint a kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulók tehetséggondozását. § Meg kell találni a tanulási kudarcokat csökkentő, ösztönző, lehetőleg egyénhez igazodó, korszerű nevelés-oktatás módszereit, eszközeit. § Együttesen kell érvényesíteni a személyiség-, tevékenység- és teljesítményközpontú nevelés-oktatás eredményességet meghatározó pedagógiai eszközöket. § Ki kell dolgozni a tanulói aktivitást ösztönző, cselekedtető pedagógiai ráhatások módjait. § Biztosítani kell az iskolán, illetve az iskolarendszeren belüli átjárhatóság lehetőségét (igény esetén évfolyamismétléssel, szükség esetén tanterv-különbözeti vizsgával). § Törekedni kell a pedagógiai munka folytonos megújítására, az eredményesség javítására.

A szaktanári munkakör keretében ellátandó feladatok: § § § §

§ § § § § § § § § § §

A tanév tanítási tevékenységének megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként. A tanórán kívüli, órarend szerint folytatott egyéb foglalkozások (szakkör, felzárkóztatás, verseny-előkészítés stb.) megtervezése a tanévre, foglalkozásonként. Felkészülés a tanítási órákra. A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, érdemjegyek, osztályzatok megállapítása. o A tanulók írásbeli munkáit lehetőség szerint a soron következő tanítási órára, de legkésőbb két héten belül ki kell javítani. o Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók tudásukról szóbeli felelet formájában is számot adhassanak; továbbá, hogy minden kapott érdemjegyükről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzenek. Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagok készítése. Gondoskodás a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről. Az osztálynapló vezetése. A helyettesítési rend, illetve szükség szerint helyettesítés. Az ügyeleti rend szerinti folyosóügyelet ellátása. Szükség szerint tanulókíséret, illetve felügyelet ellátása. Közreműködés a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében. Részvétel a nevelőtestület, az osztályfőnöki és a szakmai munkaközösség értekezletein, valamint egyéb, a szaktárgy tanításával, a neveléssel kapcsolatos egyéb rendezvényeken. Közreműködés az iskola munkatervében szereplő rendezvényeken. A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről fogadóórán, illetve szülői értekezleten. Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai, módszertani továbbképzéseken, bemutató órákon, foglalkozásokon.

A szakoktatói és gyakorlati oktatói munkakör keretében ellátandó feladatok: § § § § § § § § § § § §

A gyakorlati oktatási tevékenység tantervi követelmények szerinti megtervezése (a szakmai munkaközösséggel egyeztetett koncepció szerint, a gyakorlati oktatásvezető irányításával). A kiegészítő képzés, illetve egyéb tanórán kívüli oktatási formák (szakkör, versenyfelkészítés) tematikájának meghatározása, a tevékenység tervezése. Bevezető foglakozások megtartása. A tanulók ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű munkafeladattal. A tanulók munkájának figyelemmel kísérése, szükség szerint segítségnyújtás. A gyakorlati oktatás helyének (kabinet) rendezett, tiszta, használatra alkalmas állapotban tartása. A tanulók teljesítményének rendszeres és következetes ellenőrzése, értékelése. A tanulói munkanaplók rendszeres figyelemmel kísérése, értékelése, érdemjegyek, osztályzatok megállapítása. A csoportnapló vezetése. A munkavédelmi, baleset-megelőzési teendők folyamatos ellátása. Közreműködés a tanműhelyi feladatok műszaki előkészítő munkálataiban. Közreműködés a tanműhely gazdaságos működésének a hatás-, illetve munkakörébe tartozó feladataiban, az ésszerű anyag-, eszköz-, szerszám-, energiafelhasználást eredményező oktatási tevékenységek és módszerek kimunkálásával.

§ § § § § § §

A helyettesítési rend, illetve szükség szerint helyettesítés. Szükség szerint tanulókíséret, illetve felügyelet ellátása. Közreműködés a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében. Részvétel a nevelőtestület, az osztályfőnöki, szakoktatói és a szakmai munkaközösség értekezletein, valamint egyéb, a szaktárgy tanításával, a neveléssel kapcsolatos egyéb rendezvényeken. Közreműködés az iskola munkatervében szereplő rendezvényeken. A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről fogadóórán, illetve szülői értekezleten. Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai, módszertani továbbképzéseken, bemutató órákon, foglalkozásokon.

Az osztályfőnök feladatai: § § § §

§ §

Éves munkájának tervezése során szeptember 15-ig (a 9. évfolyam esetében szeptember 30-ig) osztályfőnöki tanmenetet készít az osztályfőnöki munkaközösség ajánlása alapján. Közvetíti osztályának a kulturált iskolai élet szabályrendszerét. Megismerteti, értelmezi és betartatja az osztály tanulóival a Pedagógiai Programon alapuló HÁZIREND szabályait. Megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit. Az iskolai élet bármely területén (tanulmányi, kulturális, sport stb.) kiemelkedő teljesítményeket dicséri, jutalmazza, illetve dicséretüket, jutalmazásukat kezdeményezi. A szabályok ellen vétőket figyelmezteti, szükség esetén fegyelmező intézkedést alkalmaz, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez. Felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért (osztályünnepség, klubdélután, szalagavató stb.), ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz. Felelős az osztálya viselkedéséért az iskolán kívüli, de az iskola által az osztály számára szervezett eseményeken (színház, mozi, hangverseny, osztálykirándulások stb.) is. Ezeken maga vagy a segítő osztályfőnök is részt vesz, vagy helyettesítéséről az iskolavezetés tudtával személyesen gondoskodik. Felelős az osztály termének dekorációjáért. Arra törekszik, hogy a terem külleme legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel. A megszabott határidőre eleget tesz adminisztrációs kötelezettségeinek. (Osztálynapló, anyakönyvek, bizonyítványok, a féléves és az év végi osztályozó értekezletek elő készítésével kapcsolatos teendők, statisztikai összesítések, érettségi adminisztráció, a tanulók mulasztásainak figyelemmel kísérése, dokumentálása stb.). Figyelemmel kíséri az osztályban tanító tanárok munkáját. A Pedagógiai Program, a tanári munkaköri leírás, a Házirend, a szaktárgyi pedagógiai programok és az érvényes tantestületi határozatok alapján figyelmezteti kollégáit kötelességmulasztásaikra (adminisztráció, dolgozatjavítás, a tanóra védelme, tantervi előírások stb.). A figyelmeztetés eredménytelensége esetén köteles az iskolavezetéshez fordulni. Az osztályban tanító tanárokkal való harmonikus együttműködésről, a kiemelkedő szaktanári tevékenységről szintén tájékoztatja az iskolavezetést és a megfelelő szakmai munkaközösségeket. Köteles megvizsgálni az osztályban tanító tanárok bármelyike számára problémát jelentő eseteket. Kollégái kérésére összehívja az osztályban tanító tanárok értekezletét, ha szükségesnek látja, ilyen értekezletet maga is kezdeményez. A szervezett együttműködés formája az egy osztályban tanító szaktanárok, szakoktatók értekezlete, melyet tanulmányi félévenként legalább kétszer össze kell hívni:

§ §

o az osztály szülői értekezlete előtt legkésőbb egy héttel o a félévi és a tanév végi értekezlet előtt legkésőbb egy héttel. Össze kell hívni az értekezletet, ha azt rendkívüli esemény indokolja. Az értekezletek témája a tanulók előmenetele, az egyes tantárgyak követelményeinek, a számonkérések módjának, rendszerének koordinációja, az osztály, illetve az egyes tanulók tanulmányi, fegyelmi helyzetének értékelése. Az értekezleten az osztályban tanító pedagógusok 90%-ának jelen kell lennie. Az értekezletet az osztályfőnök hívja össze. Időpontját és napirendjét legkésőbb két nappal korábban bejelenti a nevelési igazgatóhelyettesnek. Az értekezletről jelenléti ívet, emlékeztetőt, indokolt esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. Képviseli az osztályába járó diákok érdekeit. A tudomására jutott jogsérelmeket saját hatáskörében vagy az iskolavezetés bevonásával orvosolja. Az éves munkatervében rögzített határidő szerint szervezi és adminisztrálja az osztály tanulóinak fakultációs elképzeléseit és pályaválasztását. Ugyancsak szervezi és adminisztrálja a két utolsó évfolyamra vonatkozóan a tantárgyválasztásokat, az érettségi vizsgára vonatkozóan az érettségi vizsga szintjét és a tantárgyválasztásait. Az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart az osztályban tanuló diákok szüleivel, kollégista tanulók esetén a tanulók nevelőtanárával. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet hív össze. Rendszeres információval segíti a szülőket, hogy gyermekük személyiségének fejlődéséről és tanulmányi előmeneteléről hiteles képet nyerjenek. Tájékoztatással, tanácsadással segíti a tanulókat a pályaválasztásban. Az osztályfőnök és a szülők kapcsolatában legyen meghatározó a Pedagógiai Pogram alapelveiben rögzített célok megvalósítása, illetve a megvalósítás színvonala. A szülőket anyagilag megterhelő programok megvalósítására akkor kerülhet sor, ha azokat az első szülői értekezleten a szülők többsége megerősíti. Az osztályfőnöki programban rögzítettek minőségi megvalósítása érdekében folyamatosan gyarapítja elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteit. Az önképzés mellett akkreditált rendszerű továbbképzési formát is választhat. A tanulók egészségének védelmében kapcsolatba lép a szülőkkel (gondviselővel, nevelőtanárral), ha egy tanulón a testi vagy lelki károsodás bármilyen jelét észleli. Szükség esetén konzultál az iskolaorvossal, illetve az iskola-egészségügyi szolgálat tagjaival, az iskola egészségnevelési programjában rögzítettek alapján. Különös gondot fordít az osztályába járó sajátos nevelési igényű tanulóra. Az osztály tanulóinak szociális helyzetével kapcsolatos információkkal segíti az iskolai szociális döntések meghozóit. Különös gondot fordít az osztályába járó hátrányos helyzetű tanulókra. Szociálisan hátrányos helyzetű tanítványairól a család megkeresésével személyesen is tájékozódhat. Szorosan együttműködik az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével a titoktartási kötelezettség betartásával. Rendszeresen kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal, részben az osztályképviselő k útján, részben a diákmozgalmat segítő pedagógussal együttműködve.

A segítő osztályfőnök feladatai: § § §

A segítő osztályfőnök helyettesíti, támogatja az osztályfőnököt, aktívan részt vállal annak osztályfőnöki munkájában, a pedagógiai feladatok sikeresen és hatékony ellátásában. Az osztályfőnök alkalmi vagy tartós hiányzása esetén őt teljes körűen helyettesíti, az osztályfőnök adminisztrációs és nevelési feladatait ellátja. Nagyobb rendezvényeken (pl. projektnap) részt vesz az előkészítésben és a lebonyolításban.

1.4. Oktatási célok A tantervekben meghatározott célokkal összhangban az iskola oktatási céljai: § az alapismeretek rendszerezése, a tantárgyi követelmények kiszélesítése, elmélyítése § az általános műveltség megalapozása, annak kiszélesítése, megerősítése, továbbépítése § a szakmai orientáció, a szakmai képzés megalapozása § a záróvizsgákra történő eredményes felkészítés § a felsőfokú tanulmányokra felkészítés § az önálló tanulás képességének kialakítása; § a munkába állásra történő felkészítés § a folytonos önképzés igényének kialakítása § A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki (különösen a 9-10. évfolyamon) § A középiskolában, a technikusképzésben és a szakképzésben kiemelten kell törekedni a kreativitás fejlesztésére. Kimeneti célok: § Képességeknek és érdeklődésnek megfelelő általános ismeretek, jártasságok, készségek, alkalmazóképes tudásszintek, kompetenciák kialakítása, követelmények teljesítése, komplex személyiségfejlődés. § A tanuló szerezhesse meg o az általa választott iskolai végzettséget és szakképzettséget o az általános ismeretek mellett azokat az ismereteket is, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (pl. társadalmi, gazdasági, vállalkozási ismeretek, minőségbiztosítás, idegen nyelv, informatika). § A tanuló kapjon o olyan szakmai alapokat, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák, gépek, berendezések alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam stb.) o a továbbtanulását biztosító felkészültséget. A felsorolt célok megvalósításának, a feladatok eredményes elvégzésének természetesen alapvető feltétele, hogy az iskola céljaival, törekvéseivel, módszereivel, pedagógusaival a tanuló azonosuljon, vállalja a kötelességeit és törekedjen a megfelelő mértékű együttműködésre. 1.5. Pedagógiai módszerek A módszerek, eljárások, eszközök alkalmazásának leghatékonyabb módja azok kombinációja. Az alkalmazott módszerek, eljárások kiválasztásakor figyelembe kell venni: § a tanulók életkori sajátosságait § a pedagógus személyiségét (pedagógiai kultúrája, felkészültsége, stílusa, egyénisége stb.) § a pedagógiai szituációt és annak tartalmát § az alkalmazás hatékonyságát A pedagógusoknál feltételezetten meglévő, a tanulóknál pedig kialakítandó jártasság az eszközhasználatban meghatározza a nevelés-oktatás során a tanár-diák kapcsolatokat, a pedagógiai eljárások, módszerek érvényesülésének hatékonyságát. Az eszközök alkalmazásakor direkt és indirekt módon tanítjuk is diákjainkat ezek használatára. Az iskola pedagógiai kultúrájának szélesítéséhez az alábbi eszközök, technikák állnak rendelkezésre:

Nyelvi eszközök: a nevelés-oktatás egyik nagyon fontos eleme, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz. Elvárás a pedagógusoktól a magyar nyelv helyes használata, a szép magyar beszéd, továbbá ezek megkövetelése a tanulóktól is. Tanulóink kommunikációs készségeinek alacsony szintje indukálja a nyelvhasználat valamennyi formájának alkalmazását: o tartalmát tekintve: a szabad beszélgetés, az irányított beszélgetés o szervezettségét tekintve: spontán és tervezett o formáját tekintve: az egyéni és csoportos Nem nyelvi eszközök: szélesítik és szintén színesítik az információcserét. Az arckifejezés, a tekintet, a testhelyzet, testtartás és térközszabályozás, gesztusok és egyéb kulturális szignálok segítenek a kölcsönös, valamint az értő figyelem kialakításában és fenntartásában. Szociális technikák (fejlesztő beszélgetés, minta- és modellnyújtás, megerősítés, szerepjáték stb.): a tanulók a felnőttektől tanulják el, ezért fontosak mind a családi, mind az iskolai minták.

A leghatékonyabban alkalmazható módszerek: §

A meggyőzés, felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló

A tanulói tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás

A magatartásra ható módszerek: ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, osztályzat, dicséret, jutalmazás kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés

Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, elmarasztalás

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség fejlesztésére iskolai körülmények között többféle „társas mezőben”: tanárosztály (csoport), tanár-diák, diák-diák, valamint − közvetetten, a tanár-szülő viszonyrendszerben van lehetőség. A személyiségfejlesztés legtöbb formája és módja csak a közösségfejlesztéssel összekapcsolódva alkalmazható. Az értelmi, az érzelmi, az erkölcsi, az akarati, a kommunikációs, az állampolgári, a hazafias, a testi, a mentálhigiénés stb. nevelés, illetve fejlesztés leggyakoribb színterei a tanítási órák (gyakorlatok), melyekhez kisebb, de nem kevésbé fontos mértékben járulnak az egyéb együttlétek, pl. a szakkörök, az iskolai rendezvények (diáknap, szalagavató, klubdélután, kirándulások stb.) és a diák-tanár közötti személyes beszélgetések. Az iskolai személyiségfejlesztés fő célja, hogy megtartsa, erősítse, javítsa a tanulók azon személyiségjegyeit, melyek segítik a konstruktív és eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek birtoklását, hozzájáruljon a bennük rejlő fejlődési, önfejlesztő és önmegvalósítási, önbecsülési képességek kibontakozásához, az önálló ismeretszerző, problémamegoldó, önkifejezési szándék és képesség erősítéséhez, a test, az értelem, a lélek és az erkölcs harmóniájához.

A különböző tantárgyi és egyéb keretek között arra törekszünk, hogy tanulóink minden fontos − értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési − képességét fejlesszük hozzájáruljunk életmódjuk motívumaik, szokásaik helyes kialakításához. A tanulók személyiségfejlesztése során − a tantervekben is megjelenítetten −az alábbi értékeket tekintjük meghatározóknak: Általános értékek: - az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom stb.) - a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke) - a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia stb.) - az intellektuális értékek (ismeretekre törekvés, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség, tanulási képesség, tanulási technikák) - a munka önmegvalósító és társadalmi értéke Testi nevelés: - a testmozgás, a testi képességek fejlesztése és karbantartása (fizikum, állóképeség) iránti igény erősítése - a testnevelési órák, a diáksportköri élet, a tömegsport és a város sportolási lehetőségeinek kihasználása - a mozgáskultúra fejlesztése (pl. ösztönzés a tánciskolán való részvételre) - az egészséges táplálkozás, öltözködés, életmód, életvitel a tisztálkodás, a testápolás iránti igény fejlesztése - az egészséget veszélyeztető tényezők (dohányzás, alkohol, drogok stb.) elkerülése és megelőzése Értelmi nevelés: - az érdeklődés, a megismerési vágy erősítése - az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése - problémamegoldó gondolkodásra való késztetés Akarati nevelés: - a szorgalom, a céltudatosság, a tevékenység-, illetve alkotásvágy, az igényességre, a jó teljesítményre való való törekvés, a siker és az elismerés akarásának, az önfejlesztés igényének erősítése Erkölcsi nevelés: - az alapvető erkölcsi értékek követésére való késztetés - a humanizált társadalom- és világkép értékeinek (hazaszeretet, egyetemes emberi jogok, emberi méltóság, a hazai és egyetemes kultúra értékei stb.) bemutatása Közösségi-szociális nevelés: - megfelelő szociális szokások, szabályok, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése - a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség jelentőségének tudatosítása - pozitív szociális szokások kialakítása (biztonságos iskolai életrendet, életvitelt biztosító, kiszámítható és átlátható magatartási szabályok alapján) - pozitív szociális minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi, irodalmi, közéleti személyiségek szociális viselkedésének feldolgozásával - a szociális kommunikáció és a szociális érdekérvényesítés képességének fejlesztése - a segítőképesség fejlesztése, olyan légkör kialakítására való törekvéssel, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység

az együttműködési képesség fejlesztése, tanórai és tanórán kívüli együttműködési formák alkalmazásával

Környezeti nevelés: - a természeti és az épített környezettel kapcsolatos környezettudatos magatartás kialakítása (értékeink védelme, a környezetszennyezés elkerülése) - az iskola belső és külső környezetének védelmére való ösztönzés Kommunikációs nevelés: - a szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség, a beszédértés, a rajzolvasás és a rajzi ábrázolás fejlesztése - a durva, közönséges érintkezés beszéd tiltása - azon viselkedési normák, alapkövetelmények elsajátíttatása, amelyek részint magasabb fokú önismeretet, önuralmat, fegyelmezettséget, részint kulturáltabb iskolai és iskolán kívüli viselkedést eredményeznek - az önkifejezési (előadói, szövegalkotó, improvizációs) képességek fejlesztése, szereplési lehetőségek (iskolai rendezvények, ünnepélyek, szavalóverseny, iskolanap, Kisfaludy Napok stb.) biztosításával.

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola egyik legfontosabb nevelési feladata a tudatos közösségfejlesztés. Sikerének alapja a pedagógusok tudatossága, igényessége, következetessége. A közösségi lét folyamatában alakíthatók, fejleszthetők a tanulókban azok a képességek, készségek (empátia, tolerancia, szolidaritás, kooperativitás, türelem stb.), melyek biztosítékul szolgálnak későbbi társas kapcsolataikban is, különös tekintettel a munkahelyi csoportokra. A közösségi élet iskolai színterei: § tanítási órák és gyakorlatok § tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök) § iskolai rendezvények § osztályrendezvények (pl. szalagavató) § a diákönkormányzat munkájában való részvétel (ODB, Diáktanács) § kirándulások § diákönkormányzati programok § sportrendezvények A különböző színtereken megvalósuló tevékenységek hozzájárulnak az egyén közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a másság elfogadásához, megtanítanak az együttműködő stratégiák alkalmazására, az egyéni és a közösségi érdekek, törekvések összehangolására, a közösségi értékek elfogadására és tiszteletére. A közösségfejlesztés nemcsak a pedagógusokra, hanem az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozóra feladatot ró: megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, a tanulókkal és egymással való érintkezésükkel jó vagy rossz példát mutatnak a diákoknak. A közösségfejlesztés eredményessége érdekében az intézmény minden dolgozójának arra kell törekednie, hogy a tanulók § ismerjék meg a társas együttélés alapvető szabályait § ismerjék meg a nemzeti és az egyetemes kultúra fontos értékeit

§ § § § § § § §

sajátítsák el azokat az ismereteket és gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, az iskola, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, tudatosuljon bennük a környezeti válság megakadályozásának, az élő természet fennmaradásának és a társadalmak fenntarthatóságának fontossága életmódjukban legyen meghatározó a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelésében és megoldásában legyen képesek az az egyre fejlődő audiovizuális környezetet megérteni és azt értelmesen, hasznosan, szelektíven használni tudjanak társaikkal és a felnőttekkel higgadtan, tárgyszerűen érvelve, a másik véleményét is tiszteletben tartva kommunikálni alakítsák ki magukban a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Tanulóink életkorából és a társadalmi környezetben bekövetkezett változásokból adódóan számos diák küzd beilleszkedési, magatartási nehézségekkel. Ennek leggyakoribb okozói: az iskolaváltás, a szülők egzisztenciájának romlása, a megnövekedett követelmények súlya, pszichoszexuális tényezők, a referenciacsoport megváltozása, új konfliktushelyzetek stb. A tünetek jelentkezhetnek kisebb vagy nagyobb mértékű magatartászavarban, viselkedésben, öltözködésben, de a tanuló nehézségeit jelezheti passzivitás, teljesítményromlás, a nehéznek tűnő helyzetekből való menekülés, valamilyen szer fogyasztása, szélsőséges esetben önmaga ellen fordulása is. A családi, szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése az iskola feladata. A deviáns magatartás, beilleszkedési zavar megszüntetése vagy enyhítése érdekében az iskola (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős pedagógus, nevelési igazgatóhelyettes) együttműködésre törekszik a szülőkkel, egyaránt számba véve az iskolai nevelés (egyéni beszélgetés, személyre szabott segítő módszerek) és a szakintézmények, illetve szakemberek (Nevelési Tanácsadó, pszichológus) közreműködésének lehetőségeit. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. Célunk, feladatunk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók személyiségfejlesztése, közösségbe kapcsolása, szocializálódásuk segítése. A fejlesztő, segítő tevékenység programját helyzetfelmérés alapján, egyénre szabottan határozzuk meg.

A beilleszkedési, magatartási zavarok enyhítésével kapcsolatos eljárás szokásos rendje: Feladat(ok) Az érintett tanulók felmérése

Felelős(ök) - a nevelőtestület tagjai - ifjúságvédelmi felelős pedagógus Szükség esetén szakértői vizsgálat kezdeményezése, - ifjúságvédelmi felelős pedagógus vélemény beszerzése Személyre szabott pedagógiai eljárások - nevelési tanácsadó, szakértő bevonásámegtervezése val az ifjúságvédelmi felelős pedagógus - a nevelőtestület tagjai - a tanulóval kapcsolatban állók Alkalmazandó pedagógiai eljárások: (család, diáktársak, pedagógusok, egyéb - a kiváltó okok megismerése (iskolán kívüli kördolgozók) nyezet hatása) - nevelési tanácsadó, szakértő - pozitív környezeti hatások kialakítása - személyiségfejlesztő (szociális készségfejlesztő) technikák alkalmazása - az együttműködés javítása, illetve kialakítása Szükség esetén a nevelési tanácsadó, illetve a - nevelési igazgatóhelyettes Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásainak igénybe - osztályfőnök vétele - ifjúságvédelmi felelős pedagógus A tanuló lehetőség szerinti bekapcsolása iskolai, - osztályfőnök közösségi tevékenységbe - szaktanárok - ifjúságvédelmi felelős pedagógus

5. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Tanulási kudarcélmény elsősorban a serdülőkori problémákkal, az általános iskolát követően megnövekedett követeményekkel küzdő, illetve a pályaválasztási hibát elkövetett diákokat sújtja. A kudarcok − a tanuló képességeitől és a kiváltó okoktól függően − lehetnek átmenetiek vagy tartósak. Az elhibázott pályaválasztás és/vagy tartós tanulási kudarc esetén a 9. évfolyam első félévének (de legkésőbb a tanévnek) végén irányváltási korrekciót javasolunk a szülőknek. A tanulási kudarccal küzdő tanulók segítése, illetve felzárkóztatása az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével történik. A 9. évfolyamos tanulók tudásszintjét a szaktanárok szeptember hónapban felmérik, s a felmérések, valamint az egyéni beszélgetések alapján megállapítják a tanulási nehézséggel vagy kudarccal küzdők körét. (Lehetőség szerint a tanév eleji felmérés képezi − elsősorban idegen nyelvből és matematikából − a csoportba sorolás alapját is.) A tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos eljárások az alábbiak lehetnek: § személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri probléma esetén a szülőnek szakember segítségét javasoljuk § ha a probléma átmeneti, megszűnéséig a szaktanárok az osztályfőnök javaslatára egyéni tanulási programot dolgoznak ki § ha a probléma állandó, nem megoldható, a szülőnek a tanuló képességének megfelelő továbbtanulási területre (iskolán belül vagy másik intézménybe) való áthelyezését javasoljuk § ha a tanuló a tananyagot az átlagosnál lassabban érti meg, illetve dolgozza fel, egyéni korrepetálással segítünk 29

§ §

ha az egyéni tanulási sebesség (a bevésés időtartama) kisebb a csoportra jellemző átlagosnál, a tanuló felkészülési időt kap, a szaktanár egyénileg ütemezi a számonkérést ha az otthoni tanulási körülmények nem megfelelőek, a tanuló kollégiumi elhelyezését kezdeményezzük.

A tanulási nehézségekkel, illetve kudarccal küzdő tanulók esetében alkalmazható módszerek: § az önértékelő képesség fejlesztése, helyes önismeret alakítása § a segítségnyújtás elfogadtatása. § segítségnyújtás a tanulói célok meghatározásához, a célok egyértelműsítése § a helyes tanulási technikák elsajátíttatása § a tanuló sikerélményekhez juttatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése csoportos formában a tantárgyi korrepetálások keretében történik. Felzárkóztató korrepetálás szervezésére a 9. évfolyamos tanulók tudásszintjének felmérése alapján a munkaközösségek tesznek javaslatot, egy tanulmányi félév időtartamára. Felzárkóztató korrepetálás a szaktanár javaslata és a tanulók indokolt igénye alapján tanév közben is szervezhető. Amennyiben igény van rá, bármely tantárgyból szervezhetők alkalmi korrepetálások is, abból a célból, hogy az előírt tananyagrész(ek) elsajátításában önhibájukon kívül lemaradó tanulók szaktanári segítséget kapjanak. A korrepetáláson való részvételre javasolt tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban értesíti. Ha a szülő egyetért gyermekének a korrepetáláson való kötelező részvételével, akkor a korrepetálásról való távolmaradás a tanórákról való hiányzással megegyező elbírálás alá esik. Megfelelő teljesítmény és szorgalom alapján – a korrepetálást tartó és a tanulót tanító szaktanár egyetértésével – a tanuló a részvétel alól felmenthető.

6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK, INTEGRÁCIÓJÁNAK PROGRAMJA A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részlegesen vagy nagymértékben sérültek, fejletlenek, e képességek fejleszthetősége pedig lassúbb ütemű és/vagy az átlagtól eltérő szintű. Sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (SNI-A), b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (SNI-B); A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú integráló pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az integráció a sajátos nevelési igényű tanulóknak az ilyen nehézséggel, akadályozottsággal, illetve rendellenességgel nem küzdő tanulók közé való beillesztését, illetve beillesz30

kedését jelenti, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az SNI tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Intézményünk a városi tevékenységmegosztás keretében az alábbi okokból sajátos nevelési igényű tanulók integrálását (együttnevelését, befogadását) végzi: − az organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességek körében: mozgássérült siket − az organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességek körében: diszlexia diszgráfia diszkalkulia diszfázia ép értelmű autista Osztályszervezés: A sajátos nevelési igényű tanulókat − az integráció jegyében − nem elkülönítve, hanem minden tanórán többi tanulóval együtt neveljük-oktatjuk. Fontos, hogy a tanórán kívüli programoknak (színház, kirándulás stb.) állandó állandó és egyenrangú résztvevői legyenek, úgy, hogy közben egyéni, egyedi képességeiket, tehetségüket is megmutathassák, és kapcsolatokat építhessenek. Az iskola által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatások jellemzői, formái: § § §

A sajátos nevelési igényű tanulók tanórai munkájának a megszervezésekor és a tantervi követelmények meghatározásakor figyelembe vesszük a tanulók speciális akadályozottságát, sérülését. (A 2/2005. (III.1.) OM. sz. rendelet alapján.) Ha szükséges, illetve lehetséges, a fejlesztő logopédiai és pszichológiai foglalkozásokat számukra a Pedagógiai Szakszolgálati Központtal kötött együttműködési megállapodás keretében biztosítjuk. A különböző kedvezményeket, mentesítéseket az intézmény igazgatója az érvényes jogszabályok előírásainak megfelelően biztosítja. (Ktv. 30.§.)

Az iskola által biztosított további, egyénre szabott támogatások: • • • • • • • • • •

egyéni haladási tempó biztosítása, kevesebb és differenciált feladat adása hosszabb felkészülési idő biztosítása segédeszközök használata mentesítés egyes tantárgyak vagy tananyagrészek értékelése és minősítése alól, a tanuló képességéhez és tudásszintjéhez alkalmazkodó ismétlő-rendszerező foglalkozások a tananyagnak vagy bizonyos tananyagrészeknek a minimum követelmények szerinti gyakorlása, teljesítményértékelése valamint a továbbhaladás szempontjából való elbírálása felmentés egyes beszámolási formák alól (pl. írásbeli felelet helyett szóbeli számonkérés) felzárkóztatás bátorítás, segítés a társas kapcsolatok kialakításában

• • • •

beilleszkedésük figyelemmel kísérése, a peremhelyzet elkerülése érdekében önállóságuk erősítése, az önálló tanulási módszerek megtanítása, szorgalmazása énképük pozitív oldalainak erősítése méltányos elbírálás

Az integrációt, inklúziót elősegítő pedagógiai tevékenységek: •

Pedagógusok továbbképzése: Célja, hogy a nevelőtestület képes legyen − a nyitottságra, az együttnevelésre, a sajátos nevelési igényű tanuló fogadására − a sérüléshez, az elmaradás mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó oktatási-nevelési módszerek alkalmazására, a tantárgyi tartalmak módosítására − a tanítást-tanulást segítő speciális eszközök használatára − a tanórai foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatok beépítésére − a támogató és a partneri kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák átvételére

•

Fejlesztőfoglalkozás: Célja a tanulási képességek, a kognitív és szociális képességek, készségek fejlesztése.

•

Szülői értekezlet, szülői fórum: Célja a befogadó szülői környezet kialakítása, társadalmi érzékenységet, integrációt támogató környezet megteremtése, az idegenkedés, az aggodalom mérséklése. A szülők közösségének a felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

•

Családkonzultáció: Célja a sajátos nevelési igényű tanuló szüleivel való együttműködés, kooperáció.

•

Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetmegbeszélés, nevelőtestületen belül és külső partnerekkel, Szakértői Bizottsággal, Pedagógiai Szakszolgálati Központtal, Gyermekjóléti szolgálattal: Célja a kudarcot valló pedagógiai és szülői tanítási-nevelői módszerek áttekintése, a változás, változtatás módszereinek a megkeresése.

Kiemelt fejlesztési feladatok: Az énkép, az önismeret fejlesztése: § erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá, § a fejlesztés az egész személyiségre irányuljon, a gyermekben reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön; a tanulót ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre, § a gyermekek állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére, képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjává § a fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket.

Információs és kommunikációs kultúra: • a beszédükben akadályozott gyermekek fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak. Tanulás • a fejlesztés tervszerű, tudatos felépítése (beszédállapot felmérés − egyéni terápiás terv stb.) Testi, lelki egészség • a tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre. Felkészülés a felnőtt létre • a szülők és a tanulók tájékoztatása a továbbtanulási lehetőségekről A sajátos nevelési igényű tanulók fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos dokumentációs feladatok: • • • •

A sajátos nevelési igényű tanulóval érkező szülői, szakértői dokumentumok, egészségügyi ellátási dokumentumok, szakvélemények, szakértői vélemények, javaslatok irattározása A sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésével, készség- és képességfejlesztésével öszszefüggő dokumentumok (határozatok, mentesítések, felmentések) összegyűjtése Alapító okirat, SZMSZ, PP, gyermekvédelmi tartalmú dokumentumok összegyűjtése Vonatkozó törvények és rendeletek részleteinek gyűjtése, az értelmezéshez szükséges szakszavak, fogalmak szótárának összeállítása

7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ifjúságvédelmi munkát az igazgató által megbízott ifjúságvédelmi felelős pedagógus koordinálja, aki munkaterv alapján, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, a Pedagógiai Szakszolgálati Központ, a Gyermekjóléti Központ, a Családsegítő Intézet, az iskolaorvos és a védőnő együttműködésével végzi tevékenységét. Heti rendszerességgel, állandó időpontban, továbbá − előzetes egyeztetés alapján − kérésre alkalmi fogadóórát tart (ennek időpontja a tanulók ellenőrző könyvében megtalálható), valamint az iskolai fogadónapokon is a szülők rendelkezésére áll. Állandó tagként részt vesz az iskola Fegyelmi Bizottságának, valamint a különböző támogatásokat és kedvezményeket megítélő iskolai bizottságok munkájában. Az iskola ifjúságvédelmi helyzetéről félévkor és a tanév végén értékelő és javaslattevő jelentésben számol be. A megbízott ifjúságvédelmi felelős pedagógus munkáját a nevelési igazgatóhelyettes felügyeli. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység fő feladatai: 1) A sajátos nevelési igényű, a veszélyeztetett, a hátrányos (illetve halmozottan hátrányos) helyzetű, az iskolának, illetve a szülőnek nevelési nehézséget okozó, beilleszkedési, tanulási, illetve magatartási zavarokkal küzdő, valamint az állami gondozott tanulók felderítése, nyilvántartása. 2) A veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet enyhítésére, illetve megszüntetésére irányuló tevékenység:

a) a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi munkájának, viselkedésének, beilleszkedésének, nehézségeinek, mulasztásainak folyamatos figyelemmel kísérése b) a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkájának irányítása, összehangolása c) az iskolaorvos, a védőnő, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat bevonása az ifjúságvédelmi feladatokba d) a tanulók és a szülők tájékoztatása az iskolai és az iskolán kívüli, intézményes segítség és tanácsadás, valamint a különböző szociális kedvezmények igénybe vételének lehetőségeiről e) rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az illetékes önkormányzatok gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó irodájával, illetve előadójával, az ifjúságvédelmi, valamint az egészségnevelő, illetve egészségvédő feladatokat ellátó intézményekkel (gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Intézet, Vöröskereszt, Ifjúságegészségügyi Szolgálat stb.), a kortárs segítő csoportokkal és szükség esetén a rendőri szervekkel és egyéb hatóságokkal f) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos, illetve mentálhigiénés felvilágosító tevékenység, előadások, viták, megbeszélések szervezése, szükség esetén külső szakember bevonásával g) indokolt esetben önkormányzati nevelési segélyben való részesítés kezdeményezése h) indokolt esetben családlátogatás Az osztályfőnökök és a szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: § az ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok ismerete § a tanév eleji felmérések, helyzetvizsgálatok elvégzése, a szükséges kimutatások elkészítése § az ifjúságvédelmi szempontból érintett tanulókkal való kiemelt törődés, foglalkozás § a veszélyeztettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetésére, illetve enyhítésére vonatkozó pedagógia eljárások, módszerek, eszközök alkalmazása, illetve javaslatok megfogalmazása § javaslattétel segélyezésre, támogatásra § indokolt esetben családlátogatás Az ifjúságvédelemmel összefüggő egyéb iskolai tevékenységi formák: § az egészségügyi szűrővizsgálatok § a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), § életviteli, tanulásmódszertani tanácsadás § felzárkóztató foglalkozások § pályaválasztási tanácsadás § egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése § a családi életre történő nevelés (osztályfőnöki órák, rendezvények stb.) § iskolai étkezési lehetőség § a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)

8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket családjuk körülményei (rossz vagy súlyos lakás-, jövedelmi, szociokulturális stb.) tényezők gátolnak adottságaikhoz, illetve képességeikhez mért fejlődésükben. Hátrányos helyzetet okozó tényezők különösen: a nem megfelelő családi mikrokörnyezet, a szülő(k) munkanélkülisége vagy alacsony jövedelme, a csonka család, a szülő(k) iskolázatlansága, tartós és/vagy betegsége, a családtagok kifogásolható, helytelen magatartása, életvitele, rendezetlen életmódja, a kulturális, nevelési és szociális hagyományok hiányosságai, áttelepülés, szükséglakás, az utca, a lakókörnyezet negatív hatásai, kifogásolható magatrtású és erkölcsű kortárs csoporttal való kapcsolat, stb. Az iskola az osztályfőnökök által tanévenként elvégzett felmérés segíti a hátrányos helyzetű tanulókat képességeik kibontakoztatásában és lehetőségeik bővítésében. Ennek fő formái: − Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. − Az iskola az éves költségvetésében tervezett szociális segélykeret. – Szociális juttatások, támogatások, díjkedvezmények − Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt szenvedő tanulók segítségben részesüljenek. − Kirándulások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére. − Önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam pénzügyi kiadásokkal járó programjainak tervezésekor. − Olyan költséges programot, amely nem minden tanuló számára elérhető, szorgalmi időszakban szülői kezdeményezésre sem szervezünk. − Igyekszünk olyan kedvezményeket szerezni, amelyek hozzásegítik a diákokat kulturális igényeik minél kevesebb költséggel járó kielégítéséhez − Pályázatokon nyert pénzzel próbáljuk bővíteni az iskola kulturális kínálatát. − Szorgalmazzuk, hogy az iskolai büfé választékában olcsóbb termékek (tej, kakaó, kifli) szerepeljenek. − A szociális juttatások, támogatások megállapításának elveit és szabályait a Házirend tartalmazza.

9. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A tehetséggondozás jegyében a tehetséges tanulókat ösztönözzük a szakkörökben, érdeklődési körökben való részvételre, a szakirodalom tanulmányozására, valamint a könyvtár és az internet használatára. Biztosítjuk differenciált foglalkoztatásukat, ezzel is elősegítve sikeres vizsgáikat, versenyeredményeiket és továbbtanulásukat. A tehetséggondozás során a tanuló egyéni fejlődési üteméhez igazodó pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek alkalmazására törekszünk, az alábbi keretek között: • Szakkörök, diákkörök: − A tantárgyi, szakmai vagy egyéb (kulturális, művészeti, tudományos) ismeretek mélyebb megismerésére törekvő, vagy öntevékeny csoportban résztvenni akaró tanulók igénye alapján szerveződnek. Minimális létszámuk 5 fő. Tevékenységüket, programjukat, működésük rendjét − az irányító felnőttel együttműködve − maguk állapíthatják meg.

• Versenyfelkészítő foglalkozások: − A versenyekre, vetélkedőkre való felkészülést szolgálják. • Tehetséggondozó foglalkozások (pl. nyelvvizsgára felkészítő) • Közismereti vagy szakmai ismeretbővítő foglalkozások • Felvételi (gyakorló, feladatmegoldó) előkészítő: • Öntevékeny művészeti csoportok (pl. diákszínpad, énekkar) • Önköltséges tanfolyamok: − A szaktárgyak tananyagát kiegészítő vagy arra ráépítő tartalommal (pl. számítástechnika, CAD) − belső szervezéssel vagy külső intézmény, illetve személy közreműködésével szervezhetők. A csoportok, illetve a foglalkozások az érintett tanulók, illetve a felkészítő szaktanár kezdeményezésére, az iskola anyagi lehetőségeitől függően ingyenes vagy önköltséges formában szerveződnek. Megszervezésükhöz az igazgató engedélye szükséges. A tehetség és a képességek kibontakozását szolgálják azok a rendszeres vagy eseti rendezvények vagy lehetőségek is, melyeket tanulóinknak rendszeresen ajánlunk. Ezek közül a legfontosabbak: § szervezett, kedvezményes árú színház- és filmklub § az iskolai könyvtár, az internet-terem, a tornaterem, a kondícionáló terem használata § tanulmányi és egyéb versenyeken, vetélkedőkön való részvétel § közreműködés az iskolai rendezvényeken § fakultatív tanulmányi kirándulások, sportrendezvények § részvétel az iskolai sportversenyeken

10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak; a tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök, felszerelések; valamint az egészséges munkavédelmi eszközök felsorolásáról a nevelési–oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete, és az ezt módosító 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet, valamint az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben leírtak az irányadók. Iskolánk rendelkezik a jogszabályok által előírt szükséges eszközökkel, felszerelésekkel. Az iskolai taneszközjegyzék tartalmazza: § az előírt eszközöket, felszereléseket § a rendelet szerinti, és a ténylegesen szükséges mennyiségi mutatókat § a leltár szerinti állapotot § a fejlesztés három éves ütemtervét Az eszközfejlesztéssel összhangban tervezzük az éves költségvetésben a beszerzéseket. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben, a szaktantermekben és a szertárakban elhelyezett felszerelések és eszközök szolgálják. A korszerűen felszerelt szaktantermek, tanműhelyek, valamint a stúdió, a könyvtár és a tanácskozóterem a legkorszerűbb, multimédiás oktatástechnológiák alkalmazását teszik lehetővé.

11. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és türelmet kíván mindhárom féltől. Az iskola akkor működhet eredményesen, ha a kölcsönös érdeklődésre, együttműködésre épít és figyelembe veszi a szülő – tanuló – iskola közös érdekeit. Az iskolai nevelés, a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusok koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés alapja a közös felelősség, megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és az ennek nyomán kedvezően fejlődő személyiség. A szülőknek − mint a „szolgáltatás” megrendelőinek − határozott elvárásaik vannak az iskolával (pedagógusokkal) kapcsolatban, ugyanakkor partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában társakként dolgozhassanak. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülő a gyermekéért felelősséggel tartozó személy, akinek joga és kötelessége, hogy annak érdekeit képviselje. A szülő az iskolaválasztással a pedagógust nevelőtársává fogadta, ami számos kötelezettséggel és lehetőséggel jár. A szülőknek joguk van hozzájutni minden olyan információhoz, amely gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk: § aktív szülők delegálása az osztály- és az intézményi szülői munkaközösségbe § szülői szervezetek működése, őszinte véleménynyilvánítás, kapcsolatkeresés § együttműködő magatartás, a pedagógusok munkájának tisztelete § a nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása § a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése § érdeklődő-segítő viszonyulás az iskola belső életéhez § szponzorok, támogatók szervezése, szponzori segítségnyújtás Az iskola részéről a helyes neveléshez a következő tevékenységi formákat ajánljuk: § rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, személyiségfejlődéséről, magatartásáról § rendszeres tájékoztatás az intézmény helyzetével, életével kapcsolatban § munkatervben előre tervezett szülői értekezletek, fogadóórák § szülő(k), pedagógus(ok) által kezdeményezett rendkívüli szülőértekezletek § szükség esetén családlátogatás § hátrányos helyzetű tanulók esetén a családtámogatás segítése, szervezése § felvilágosító, ismeretterjesztő előadások szervezése § szükség esetén nevelési, pályaválasztási tanácsadás szervezése A szülőkkel való együttműködés formái: 1) Ellenőrző könyv Célja, hogy a szaktanár, illetve az osztályfőnök a tanuló tanulmányi előmeneteléről (érdemjegyek), tanórai tevékenységének minőségéről (dicséret, fegyelmező intézkedés), az iskola által szervezett rendezvényekről, eseményekről (pl. szülői értekezlet, fogadónap, ünnepély stb.), továbbá minden fontos kérdésről (a tanév munkarendje, ok-

tatási szünetek, juttatott támogatások stb.) időben és rendszeresen tájékoztassa a szülőt. Ugyanakkor a szülőnek kötelessége az ellenőrző könyvben nyomon követni és aláírásával tudomásul venni a gyermeke tanulmányaival, magatartásával, hiányzásával stb. és az iskolai eseményekkel kapcsolatos bejegyzéseket (érdemjegyek, fegyelmező intézkedések, betegség miatti hiányzaás stb.), s lehetősége van arra is, hogy az iskola bármely pedagógusát a tanulót érintő kérdésekben tájékoztassa, illetve hozzájuk kéréssel forduljon. 2) Szóbeli tájékoztatók A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója és az osztályfőnökök informálják. (Az igazgató legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az intézményi, illetve évfolyam szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.) 3) Írásbeli tájékoztatók, értesítések, nyilatkozatok Céljuk a szülő, illetve a kollégiumi nevelő tájékoztatása − az ellenőrző könyv vagy levél útján − a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle intézményi vagy osztály szintű programokról. Különösen fontos (pl. a szülőt anyagilag érintő vagy szülői döntést, illetve felelősségvállalást igénylő) kérdésekben az iskola az iskola a szülőtől írásbeli nyilatkozatot kér. 4) Fogadóórák Céljuk, hogy a szülő és a pedagógus személyes találkozás során informálják egymást a tanulót érintő fontos kérdésekben (tanulmányi előmenetel, szorgalom, magatartás, életvitel stb.) A fogadóóra időpontja a pedagógus heti órarendjében rögzített. 5) Szülői értekezletek Céljuk a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az intézmény céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az intézmény és a szaktanárok értékelő munkájáról, a szülő gyermekének tanulmányi előmeneteléről, intézményi magatartásáról, az sztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az intézményi és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. A szülői értekezletre az osztályfőnök szükség szerint más személyt − az osztályban tanító szaktanár, igazgató, egészségügyi szakember stb. − is meghívhat. A szülők kérdéseit, véleményét, javaslatait az osztályfőnök összegyűjti és továbbítja az intézmény vezetésének. Tanulmányi félévenként legalább két osztály szülői értekezletet tartunk, továbbá a 9. és a végzős évfolyamok részére a tanév elején egy-egy összevont (évfolyam) tájékoztató értekezletet. 6) Fogadónapok A pedagógusok órarendben tervezett fogadóórájának időpontjáról az osztályfőnök az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket. A fogadónapok célja, hogy a szülők a gyermeküket tanító minden szaktanárral, oktatóval személyesen találkozhassanak, s ennek során tájékozódhassanak gyermekük tanulmányi munkájáról, szorgalmáról stb. Tanulmányi félévenként − a szülői értekezleteket követő két héten belül − két fogadónapot tartunk. 7) Családlátogatás Az osztályfőnök indokolt esetben kéri a szülőtől annak a lehetőségét, hogy a a felmerült − elsősorban életvezetési, illetve családi gyökerű − problémákat a tanuló otthoni környezetében beszélhesse meg.

8) Nyílt nap Célja, hogy az iskola-, illetve pályaválasztásra készülő általános iskolai tanulók szülei betekintsenek az iskola életébe, megismerjék a képzés tartalmi és formai körülményeit, az iskola létesítményei és eszközeit. 9) Szülői munkaközösségi értekezlet Az igazgató és a szülői munkaközösség elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az iskolai munkaterv, illetve a szülői munkaközösség munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. 10) Eseti szülői kezdeményezés A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőtestületével, pedagógusaival vagy a szülői munkaközösséggel. A szóbeli tájékoztatók, fogadóórák, fogadónapok, szülői értekezletek időpontjáról az osztályfőnök az ellenőrző könyv útján (esetenként az iskola levélben) tájékoztatja a szülőket, a nyílt napról a tanulók, illetve az általános iskolák írásban kapnak értesítést. A szülők és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: § osztály – család közös kulturális, sport és szabadidős tevékenységének szervezése § közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével § előre egyeztetett formában, tanulói részvétellel szervezett szülői értekezletek, fogadóórák tartása § szülők bevonása a fejlesztési koncepciók kidolgozásába § alapítványunk támogatása § a pedagógusnap közös ünneplése § szakmai orientáció keretein belül szakmai kirándulások szervezése A diákok részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk: § a választott képzési irány pedagógiai programbeli elfogadását § a problémák, javaslatok továbbítását § egymás segítését § egymás értékeinek elismerését § a kulturált magatartást § az iskola belső és külső környezetének, felszerelésének, berendezéseinek megóvását A tanulókkal való együttműködés formái: §

§ § §

A tanulókat az intézmény életéről, az éves munkatervről és munkarendről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, az osztályfőnökök, valamint a diákönkormányzat vezetője tájékoztatják. (Az igazgató évente legalább egyszer a diákközgyűlésen, szükség szerint a hirdetőn, az iskolarádió vagy körözvény útján, az osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók az általuk tartott órákon, foglalkozásokon. ) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok, szakoktatók, nevelők időben és rendszeresen (az ellenőrző könyv útján, illetve szóban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat − a diákmozgalmat segítő pedagógus támogatásával − az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő

ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez (gazdasági vezetőhöz, gyakorlati oktatásvezetőhöz) vagy a szülői munkaközösséghez fordulhat. A kollégiumi pedagógusokkal való együttműködés formái: § § §

Az iskola az intézményi éves munkatervről a tanév elején hivatalosan, írásban, az évközi eseményekről, aktuális feladatokról, intézményi vagy osztály szintű programokról az ellenőrzőkönyv útján tájékoztatja a kollégiumot. A kollégista tanulókat érintő ügyekről (tanulmányi, szorgalmi, magatartási, fegyelmi stb. kérdések) az iskola levélben vagy az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a kollégium igazgatóját, illetve a tanuló nevelőtanárát. Az iskola lehetővé teszi, hogy a tanuló kollégiumi nevelőtanára az osztálynaplóba való betekintés útján rendszeresen ellenőrizze a tanuló ellenőrző könyvében található érdemjegyeket, illetve bejegyzéseket, valamint hogy a tanuló fegyelmi tárgyalásán hozzászólási joggal részt vegyen.

12. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EGY OSZTÁLYBAN TANÍTÓ PEGADÓGUSOK KÖZÖTT Az egy osztályban tanító szaktanárok, szakoktatók a tanulók előmeneteléről, a tantárgyi koordinációról, egyes tanulók fegyelmi helyzetéről illetve az általános fegyelmi helyzetről értekeznek. Az értekezlet akkor működőképes, ha az adott osztályban tanítók 90%-a jelen van. A találkozót félévente kétszer kötelező megtartani: − az adott osztály szülői értekezlete előtt minimum egy héttel − a félévi, év végi értekezlet előtt egy héttel − rendkívüli esemény történésekor Az értekezletet az osztályfőnök szervezi, koordinálja és jelenti be a nevelési igazgatóhelyettesnek. Az értekezletről minden esetben jelenléti ívet, emlékeztetőt, indokolt esetben jegyzőkönyvet kell készíteni

13. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Az testi és lelki egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módjait. El kell érni, hogy alkalmazzák a megszerzett ismereteket: cselekedjenek saját egészségük érdekében. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: § a tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és az azok alkalmazásukhoz szükséges készségekkel, jártasságokkal § a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – elsősorban az alábbi területeken közvetítjük az egészség megőrzésével kapcsolatos ismereteket: − biológia, élettan − betegségek és megelőzésük − az egészségérték tudatosítása − az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés tennivalók − életvezetés 40

− − − − − − − − − −

konfliktusok kezelése életforma, életmód változtatási lehetőségek, döntési helyzetek a helyes táplálkozás túlsúlyosság alkohol- és kábítószer fogyasztás, drogprevenció dohányzás környezeti hatások, a környezet védelme aktív, mozgásgazdag életmód, sport személyes higiénia szexualitás, a társkapcsolatok egészségügyi vonatkozásai

Az intézményi egészségnevelést alapvetően a következő tevékenységformák szolgálják: § a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása (testnevelés órák) § a sportkörök foglalkozásai § a tömegsport foglalkozások § külső sportegyesületi tevékenység támogatása § A biológia, kémia, munka- és környezetvédelem tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin a helyi osztályfőnöki tantervben tanévenként legalább 10 órát az egészséges életre nevelésre, illetve egészségvédelemre kell fordítani. Az egészségügyi ellátás, a szűrővizsgálatok és testnevelési csoportba sorolás szabályait a Házirend tartalmazza. A mindennapi testedzés formái: o Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglakozások mellett az iskolai sportkör működésének támogatásával biztosítja. o Az iskolai sportkör vezetője az igazgató által megbízott pedagógus, tagjai az iskola nappali tagozatos tanulói. o Formák: • heti 3, illetve 2 testnevelés óra órarend szerint • délutáni foglalkozások (sportági házibajnokságok, a kondícionáló terem igénybevétele, osztály sportrendezvénye − külön egyeztetés és rend szerint) Az iskolai sportkör általános feladatai: o az ISK tagjainak rendszeres edzése és versenyzési lehetőségek biztosítása a szervezéstől a lebonyolításig o a tanulók személyiségének fejlesztése a sport speciális eszközeivel o az egészség megőrzésének megszilárdítása o az iskola sportéletének fejlesztése o az iskola eredményes képviselete a különféle alapfokú és diákolimpiai versenyeken o a különféle iskolán kívüli sportrendezvényekre való figyelemfelhívás Az iskolai sportkör tanéves feladatai: o Minden tanévben legalább 2 labdajátékból és 2 egyéni sportágból - az igények figyelembe vételével - házibajnokságokat rendez. o Minden tanévben legalább 2 labdajátékból és 2 egyéni sportágban − az igények és lehetőségek figyelembe vételével − részt vesz a városi alapfokú és a felmenő rendszerű diákolimpiai versenyeken.

Az iskolai sportkör minden tagja: o részt vehet a házibajnokságokon o részt vehet az egyéb iskolai sportrendezvényeken o részt vehet az alapfokú városi és a felmenő rendszerű diákolimpiai versenyeken, amennyiben az ISK-ben működő testnevelő tanárok alkalmasnak találják rá o a lehetőségeknek megfelelően az ISK-vezető és a diák sportcsoportok vezetőjével egyeztetve önállóan szervezhet sportrendezvényeket Az iskolai sportkör működési szabályzatát az intézményi SzMSz tartalmazza. A kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó diákok magántanulóként folytathatják tanulmányaikat. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: § gyalog- vagy kerékpártúra § egészség- és környezetvédelmi programokon való részvétel § véradás szervezése Az iskolaorvos, illetve a védőnő segítségének igénybe vétele: § felkérés egészségvédelmi tárgyú osztályfőnöki óra megtartására § a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálata Iskolánk elkészítette drogprevenciós programját, melynek fő célja, hogy a nem drogozó fiatalokat visszatartsa a szerek kipróbálásától. Az egészségnevelés szerves része a lelki egészség javítása. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy fejlesszük tanulóink § Önismeretét § önelfogadási képességét § kudarctűrő képességét § kapcsolatteremtési képességét § akaraterejét A szülők körében felvilágosító tevékenységet folytatunk (szülői értekezleteken, kiadványok útján), továbbá a gyermekük testi és leki egészségét szolgáló együttműködési formák megteremtésére törekszünk. Egészségvédelmi projektnap: A tanórákon folyó, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó egészségnevelési lehetőségeken túl minden tanévben megszervezzük az egészségvédelmi projektnapot, melynek programja az ismeretterjesztő, felvilágosító foglalkozásokon túl az egészséges táplálkozást bemutató, illetve népszerűsítő termék bemutatót, véradást és különböző (újraélesztési, csecsemőgondozási stb.) foglalkozásokat is tartalmaz.

14. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természet, az épített és társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az iskolai nevelés folyamatában igyekszünk megalapozni tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés célkitűzései: § § § § § § § §

rendszerszemléletre nevelés az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása a globális összefüggések megértése környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása a természet tiszteletére nevelés a természeti erőforrások ésszerű és előrelátó felhasználásának tudatosítása a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása a környezet értékeinek megőrzésére irányuló magatartás erősítése

A környezeti nevelés céljaiból adódó fő feladatok: § § §

környezetbarát attitűdök és szokások kialakítása a tanulókban a természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos problémamegoldó gondolkodás kialakítása segítségadás a környezeti folyamatok és összefüggések megértéséhez

Környezetvédelmi projektnap: A tanórákon folyó, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó környezeti nevelési lehetőségeken túl minden tanévben megszervezzük a környezetvédelmi projektnapot, melynek programja egyaránt magában foglalja a város természeti környezetének megismerésével és a környezeti értékek megőrzésével kapcsolatos pedagógiai programelemeket.

V. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE, SZAKMAI PROGRAMJA

1. A TANTERVKÉSZÍTÉS SZEMPONTJAI Tanterveinket a helyi igényeket, sajátosságokat, valamint az iskola pedagógiai célkitűzéseit figyelembe véve az alábbiak szerint készítettük el: − a 28/2000. ( IX. 21 ) OM. rendelet szabályozása − a rendelet központi kerettantervei − az OKJ szerinti szakképzések központi szakmai tantervei 2. A HELYI TANTERVEK FORRÁSAI − 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról − 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről − 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról − 20/2008. (II. 8) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának a rendjéről § Kerettanterv a gimnáziumok számára § Kerettanterv a szakközépiskolák számára § Kerettantervek a szakiskolák számára − 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról − 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról − 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól − A helyi tanterv készítéshez a Nemzeti Tankönyvkiadó által kiadott tantárgyi útmutatók − A szakminisztériumok által elfogadott és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kiadott szakmai tantervek 3. TANTÁRGYI RENDSZER, ÓRAFELOSZTÁS (KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ ÓRAKERETEK) Az óratervek, az órakeretek és az órafelosztás felülvizsgálatára − a törvényi és a fenntartói előírások, valamint a finanszírozás feltételeire figyelemmel − tanévenként kerül sor. 4. SZAKMAI PROGRAM Az iskolánkban oktatott szakmacsoportok OKJ alapfokú szakképzési (szakmunkásképzés) és a középfokú (technikus) szakképzési kimeneteivel, a rugalmas szakmastruktúrára törekvésünkkel igazodni igyekszünk a munkaerő-piaci igényekhez. Szakmai képzésünket központi szakmai tantervekre, a kimeneti követelményekre építjük, figyelembe véve partnereink szakmai igényeit is.

A szakmai program gyakorlati követelményrendszerét úgy szándékozunk megvalósítani, hogy az egyes tantervi területeket modulrendszerűvé tesszük. A képzés alapozó szakaszát iskolai tanműhelyben szervezzük, így az elmélet és a gyakorlat kapcsolata jól érvényesíthető. A helyi tanterveket, az óraterveket és a szakmai képzési programot a Pedagógiai Program mellékletei tartalmazzák. 5. VÁLASZTHATÓ, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az iskola a tanulók érdeklődés, igényei, szükségletei, valamint az intézmény gazdasági, tárgyi és személyi lehetőségei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tevékenységének körét és az adott tanévre (vagy tanulmányi félévre) érvényes időbeosztását az igények szeptemberi felmérését követően az igazgató határozza meg, az iskola tárgyi, személyi és pénzügyi feltételeinek figyelembe vételével. Időtartamuk heti 1 óra lehet. (Tanórán kívüli foglalkozás indokolt esetben tanév közben is szervezhető.) Tanórán kívüli foglalkozások szervezését a pedagógusok, illetve közösségeik, a tanulók és a szülők közösségei, valamint az iskolaszék kezdeményezhetik. A tanulók foglalkozásokon való részvétele önkéntes. A tanórán kívüli tevékenységek köre: §

Emelt szintű oktatás: matematikából, idegen nyelvekből (angol, német), informatikából, valamint tanévenként azokból a tantárgyakból, melyekre megfelelő létszámú igény van, illetve amelyek oktatását az iskola a fenntartóval és a többi, soproni középiskolával történt egyeztetést követően az iskola vállalja.

Középfokú szoftverüzemeltető tanfolyam

AutoCAD szoftverüzemeltetői tanfolyam

Tantárgyi korrepetálások: o Felzárkóztató korrepetálás szervezésére a 9. évfolyamos tanulók tudásszintjének felmérése alapján a munkaközösségek tesznek javaslatot, egy tanulmányi félév időtartamára. Felzárkóztató korrepetálás a szaktanár javaslata és a tanulók indokolt igénye alapján tanév közben is szervezhető. o Amennyiben igény van rá, bármely tantárgyból szervezhetők alkalmi korrepetálások, abból a célból, hogy az előírt tananyagrész(ek) elsajátításában önhibájukon kívül lemaradó tanulók szaktanári segítséget kapjanak. o Tanulócsoportok, illetve a diákönkormányzat kezdeményezésére indíthatók olyan korrepetálások, amelyek vezetésével a szaktanár, az osztályfőnök vagy az igazgató jó tanulmányi előmenetelű és példás magatartású felsőbb évfolyamos tanulót bíz meg. E tanuló(k) munkáját jutalmazások, juttatások, kedvezmények elbírálásakor fokozott mértékben kell figyelembe venni.

Szakkörök, diákkörök: o A tantárgyi, szakmai vagy egyéb (kulturális, művészeti, tudományos) ismeretek mélyebb megismerésére törekvő, vagy öntevékeny csoportban résztvenni akaró tanulók igénye alapján szakkörök, illetve diákkörök szervezhetők. Mi-

nimális létszámuk 5 fő. Tevékenységüket, programjukat, működésük rendjét − az irányító felnőttel együttműködve − maguk állapíthatják meg. − Főbb szervezeti keretek: − versenyfelkészítő − szakmai, közismereti ismeretbővítő − érettségi, felvételi vizsgára felkészítő (gyakorló, feladatmegoldó) − tehetséggondozó (nyelvvizsgára felkészítő, stb.) − öntevékeny művészeti (diákszínpad, énekkar, stb.) §

Iskolai sportkör: A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A sportcsoportok irányításukkal vesznek részt az iskolai és iskolán kívüli sportági versenyeken, rendezvényeken. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt.

A diákok közösségei által szervezett foglalkozások, programok: A szükséges egyeztetéseket (hely, időpont, felügyelet, takarítás) követően az osztályok, diákkörök az iskola helyiségében (elsősorban pénteki napokon) tanári felügyelettel klubdélutánt, sportfoglalkozást, szalagavató ünnepséget, alkalmi programokat stb. szervezhetnek.

Szervezett eseti foglalkozások, programok: Tanulmányi kirándulás, szervezett közhasznú munka, iskolán kívüli bármely tevékenységben való csoportos részvétel csak az igazgató engedélyével szervezhető.

Tanulmányi kirándulások A kirándulások tervezése lehetőség szerint négy évre előre történik, az alábbi célok figyelembe vételével: o honismeret o az általános műveltség és tájékozottság növelése (múzeumok, történelmi értékek látogatása) o egészséges életre nevelés (gyalogtúrák, kerékpártúrák, vízitúrák, sítúrák stb.) o közösségformálás

Önköltséges tanfolyamok: Önköltséges tanfolyamok − elsősorban a szaktárgyak tananyagát kiegészítő vagy arra ráépítő tartalommal (pl. számítástechnika, CAD) − belső szervezéssel vagy külső intézmény, illetve személy segítségével, az igazgató engedélyével szervezhetők.

A tanórán kívüli tevékenységek értékelése: Az iskolai és iskolán kívüli tanulmányi és egyéb versenyeken sikerrel szerepelt diákok a verseny jellegétől függően részesülhetnek oklevélben, szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói vagy nevelőtestületi dicséretben. Hasonlóképpen ismerjük el azon tanulóink munkáját is, akik valamely nagyobb volumenű iskolai rendezvény szervezésében, lebonyolításában vállaltak szerepet.

6. A TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK, TANULÓI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS RENDJE Az egyes tantárgyak tanulásához az iskola által előírt tankönyveket, taneszközöket és tanulói segédleteket − elsősorban a tanévenként megjelenő, hivatalos közismereti és szakmai tankönyvjegyzékre alapozva − a szaktanárok, illetve a munkaközösségek választják ki és határozzák meg. Az adott szakterület tankönyvigényét a munkaközösség-vezető egyezteti és állítja össze. A szaktanároknak, illetve a munkaközösségeknek át kell tekinteniük a piaci kínálatot, és a tantervhez legközelebb álló tankönyvet, illetve taneszközt kell választaniuk. A választás során felhasználjuk eddigi oktatásban szerzett tapasztalatainkat, figyelembe vesszük diákjaink előképzettségét és előnyben részesítjük a helyi tanterveinkhez illeszkedő, már megjelent vagy előkészületben lévő, továbbá a készségeket fejlesztő tankönyveket. A képzés formájának megegyezése esetén az évfolyam minden osztályában egységes taneszközt (tankönyvet, munkafüzetet, segédletet) használunk. Több, szakmai szempontból egyformán jónak ítélt tankönyv, taneszköz közül azt kell választani, amelyik olcsóbban szerezhető be. A munkaközösségek, illetve a szaktanárok a tankönyveket, taneszközöket a tantárgy teljes képzési idejére választják ki. A választott tankönyvek listáját a szakmai területért felelős igazgatóhelyettes, illetve a tagozatvezető hagyja jóvá. Amennyiben − megalapozott munkaközösségi, illetve szaktanári szakmai vélemény alapján − a képzési idő során változtatás látszik szükségesnek (pl. lényegesen korszerűbb tankönyv jelenik meg), módosításra csak új tanév kezdetekor, az igazgató engedélyével és a szülői közösség, illetve a diákönkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Ha a szaktanár által választani kívánt és a munkaközösség által is használni javasolt tankönyv, illetve taneszköz nem szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben, valamint ha a választott tankönyv, taneszköz ára jelentősen meghaladja az átlagos tankönyv-, illetve taneszköz árakat, a választást az igazgatónak és a szülői munkaközösségnek jóvá kell hagynia. A közösen kiválasztott és meghatározott taneszközök mellett minden szaktanár jogosult egyéni döntésre is, amennyiben ezt a munkaközösség többi tagjával egyeztette, és az ő jóváhagyásukat, valamint az igazgató engedélyét megkapta. A munkaközösség-vezetők írásban, az erre a célra rendszeresített űrlapon jelzik a használni, illetve megrendelni kívánt tankönyvekre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal. A tankönyv- és taneszközkínálatot figyelemmel kísérjük, s a tájékozottság érdekében, illetve az esetleges tankönyv- vagy taneszköz változtatás megalapozottságához a jónak látszó könyvekből az iskolai könyvtár (ill. a szertári könyvtárak) részére egy-egy példányt megrendelünk. Az iskola által előírt tankönyvekről a munkaközösségek, illetve a szaktanárok tájékozatják a tanulókat és a szülőket. Az iskola a kötelezően használandó (előírt) tankönyvek listáját nyilvánosságra hozza. A nyilvánosságra hozatal módjai: − az iskolai hirdetőre kifüggesztett tájékoztató − tankönyvigény-felmérő lap (osztályonként, egyéni) − az iskola internetes honlapja A tanulók (szülők) a tankönyvvásárlási igényüket az erre a célra rendszeresített, megadott határidőre visszajuttatandó tankönyvrendelő lap kitöltésével és aláírt nyilatkozattal jelzik.

− Az iskola csak azokat a tankönyveket rendeli meg, amelyeket a tanuló (szülő) a tankönyvrendelő lapon megjelölt. − A tankönyvigénylés végleges nyilatkozatnak számít, tehát a megrendelt tankönyveket a tanuló köteles átvenni és kifizetni. − Az iskola által kötelezően előírt tankönyveket a tanuló nem köteles az iskolai tankönyvrendelés, illetve tankönyvterjesztés útján megvásárolni, tehát azokat más módon is jogában áll beszerezni. Ha a tanuló az iskola által szervezett tankönyvbeszerzés lehetőségével nem kíván élni vagy azt elmulasztja, a tankönyvek beszerzéséről magának kell gondoskodnia. A tankönyvtámogatás egy tanulóra (évfolyamonkénti, illetve tanulónkénti differenciálással) jutó összegét − a vonatkozó jogszabályokban és az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában megfogalmazottakat alapul véve − a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten határozza meg. A tankönyvtámogatás módjáról és összegeiről az igazgató az iskola gazdasági csoportját írásban tájékoztatja. A tanulók a támogatás összegét az iskola pénztárában vehetik fel, átvételi elismervény ellenében. Az osztályfőnökök az ellenőrző könyv útján értesítik a szülőket a tanulónak járó tankönyvtámogatás összegéről és a pénz átvételének tényéről. A tankönyvtámogatás (normatív állami hozzájárulás) 25%-ának terhére a munkaközösség-vezetők és az iskolai könyvtáros által javasolt tartós tankönyveket, segédkönyveket kell megrendelni. A tankönyvekre, segédkönyvekre, valamint a mennyiségükre vonatkozó írásos javaslatot az igazgató hagyja jóvá. A tankönyvek kiválasztásával, megrendelésével és a tankönyvellátással összefüggő feladatok leírását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

7. TANULÓFELVÉTEL, OSZTÁLYBA SOROLÁS, TANULÓÁTVÉTEL A Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium 9. évfolyamára azon tanulók nyerhetnek felvételt, akik eredményesen elvégezték az általános iskola 8. osztályát, és a megengedett keretszámon belül a legmagasabb számított pontszámmal rendelkeznek. Jelentkezéseket az iskola – a tanév rendjében meghatározott időpontig – az előírt nyomtatványon fogad el. A tanulók osztályba sorolása alapvetően a jelentkezésüknek megfelelően történik. Más osztályba való áthelyezést – a tanuló és szülő együttes írásbeli kérése, valamint az osztályfőnök és a tanulót tanító szaktanárok véleménye, javaslata alapján – az iskola igazgatója engedélyezhet. A csoportba sorolás rendesen a tanulók tudásszintje, illetve képezhetősége szerint történik, amit a szaktanárok felmérések, illetve a tanulmányi eredmények alapján állapítanak meg. A tanév közben érkezett diákok felvétele, illetve átvétele a másik iskolából hozott eredményeinek figyelembe vétele, illetve bizonyos esetekben tudásszintfelmérés alapján történik. Ha a tanuló más iskolatípusba vagy külföldön járt iskolába, az addig nem tanult tárgyakból eredményesen letett osztályozó (különbözeti) vizsgát követően vehető fel, illetve át. A különbözeti vizsgára kötelezett tanuló a különbözeti vizsga időpontjáig a tanítási órákat látogathatja. Tanulói jogviszony azonban csak eredményes különbözeti vizsga esetén jön létre. (Tanköteles esetében az iskola kérésre igazolja a rendszeres iskolába járást.)

8. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges szinten teljesítette. A tanév végi elégtelen osztályzat javítóvizsgán javítható. Sikertelen javítóvizsga esetén az évfolyamot meg kell, illetve − nem tanköteles tanuló esetében − meg lehet ismételni. Ha a mulasztások a tanévben meghaladják a 250 órát, a tanuló a tanév végén nem osztályozható. Ugyancsak nem osztályozható, ha az egyes tantárgyak esetében a hiányzás meghaladja az évi óraszám 30%-át, a szakképző évfolyamokon pedig a 20%-át. Ebben az esetben a nevelőtestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után.

9. A TANULÓI JOGVISZONY SZÜNETELTETÉSE KÜLFÖLDÖN FOLYTATOTT TANULMÁNYOK MIATT 1) Szünetel a tanuló tanulói jogviszonya, annak a tanulónak, aki bejelenti, hogy tanulmányait külföldön folytatja. 2) A tanulónak a külföldön létesített tanulói jogviszonyról szóló igazolást (iskolalátogatási bizonyítvány), valamint az e célra rendszeresített adatlapot bejelentéséhez csatolnia kell. 3) A bejelentésre az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót, illetve a szülőt a tanulói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos tudnivalókról. a) Az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya. b) A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait − ha jogszabály másképp nem rendelkezik − a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja. 4) A tanköteles tanulónak a félévi és tanév végi értesítő (bizonyítvány) másolatát a tanulmányi félévek befejezését követően be kell nyújtania. 5) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. 6) A tanulmányait külföldön folytató tanuló diákigazolványt az iskolában igényelhet, az e célra rendszeresített igénylőlap kitöltésével. 7) A tanulmányait külföldön folytató tanulónak a családi pótlék folyósításával kapcsolatos igazolást az iskola nem állít ki. (A külföldi oktatási intézmény által kiállított és lefordíttatott igazolást a családi pótlékot folyósító szervnél kell benyújtani.) 8) Tanulóbiztosítást egyéni igény alapján a szülő által választott biztosítónál lehet kötni.

10. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 10.1. A számonkérés, az értékelés és minősítés alapelvei Számonkérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájuthatott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.

Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. A számonkérés, illetve értékelés nem lehet magatartást minősítő vagy fegyelmező eszköz. 10.2. Az ellenőrzés funkciói − folyamatos munkára készteti a tanulókat − folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről − a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze. 10.3. Az ellenőrzés, számonkérés módjai Az iskola pedagógusai a tanulók tudását, munkáját a tanév során rendszeresen ellenőrzik és érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanév végén – az évközi érdemjegyek alapján – osztályzattal minősítik. A tanulmányi munka ellenőrzése, illetve értékelése feleletek, röpdolgozatok, témazáró és házi dolgozatok, házi feladatok, gyakorlati feladatok útján történik. A számonkérés egyik fontos alapelve, hogy a tanulónak az adott tantárgy minden témakörében rendelkeznie kell a minimumszintnek megfelelő ismeretekkel, tehát az előírt feladatokat − ha szükséges, ismétléssel vagy pótlással − el kell végeznie. (Ennek értelmében pl. elégtelen érdemjegy ellenére is pótolnia kell a házi feladatát, rajzfeladatát, vagy pl. számot kell adnia az előírt memoriterek és kötelező olvasmányok ismeretéről.) A számonkérés általános módjai: − az elméleti oktatásban: folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés − a gyakorlati oktatásban: a munkafolyamatok, a munkadarabok értékelése, félévi és év végi vizsgamunkák értékelése − magatartás, szorgalom: érdemjeggyel, osztályzattal (az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok, az osztály-diákbizottságok véleménye alapján) A számonkérés általános gyakorlata: − A szóbeli felelet 5-10 perces szóbeli megnyilatkozás (valamely témakörnek vagy egy részének kifejtése felelet, kiselőadás formájában; alapvetően önállóan, szükség esetén segítő vagy rávezető tanári kérdésekkel. Törekedni kell rá, hogy erre a tanuló félévenként egyszer, de legalább a tanév során egy alkalommal minden tárgyból lehetőséget kapjon. − Az évközi tesztek az adott témakörhöz tartozó témák tartalmának ismeretét ellenőrzik, feleletválasztásos, válaszadásos, gyakorlati stb feladatok formájában. A megoldás időtartama általában 15-20 perc, azonban nagyobb témakör esetén több is lehet.

− A témazáró dolgozatok megírására a nagyobb témakörök lezárását, összefoglalását követően kerül sor. A témazárók feladatai között különböző típusú ellenőrző kérdések (tesztfeladat, esszékérdés, fogalommagyarázat, bizonyítás, levezetés stb) szerepelhetnek. Időtartamuk általában 35-40 perc. A témazáró dolgozatok eredménye a félévi és az év végi osztályzatok megállapításakor súlyozottan szerepel − A nagydolgozatok a tanulók önálló elemzési, fogalmazási, értelmezési stb. képességét, ismereteit ellenőrzik, rendszerint egy tanult anyagrészhez kapcsolódóan, meghatározott formában, műfajban, illetve terjedelemben. A dolgozatokkal szembeni alapkövetelmény, hogy a tanuló a feladatot a tanulmányai során megismert fogalmi rendszerben − a tanult szakkifejezések helyes alkalmazásával − érthetően, logikusan, illetve kifejezően fogalmazza meg. A hiányzó tanulónak meg kell ismételnie, illetve pótolnia kell a témazáró dolgozatot és a nagydolgozatot, az osztály számára megállapított délutáni időpontban. A dolgozatok íratásával kapcsolatos elvek: o Legkésőbb az előző tanórán történő bejelentés nélkül nagydolgozatot, témazáró vagy felmérő dolgozatot nem íratunk. o Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró és/vagy nagy- és/vagy felmérő dolgozatot. (Az ütközés elkerülése céljából az osztályfőnök elkészíti osztályának havi „dolgozatnaptárát”.) o A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére s amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). o A sajátos nevelési igényű tanulót − a szülő, illetve saját írásbeli kérése és az ahhoz csatolt szakértői vélemény alapján − az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük. o Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.) o A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn (legkésőbb 2 héten) belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – viszszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. o Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus. − Évfolyamdolgozat elkészítése egyes tantárgyakból előírható. Az évfolyamdolgozatot a tanulóknak − a szaktanár által adott témakörök közül választható témában − otthoni, illetve könyvtári munka keretében kell elkészíteni, és az előírt terjedelemben, valamint formában határidőre benyújtani. Az évfolyamdolgozat témáit legkésőbb október végéig kell kiadni és legkorábban március 15-ig legkésőbb április 15-ig kell elkészíttetni.

− „Kisérettségi” (tantárgyi osztályvizsga) írható elő és szervezhető az érettségi vizsgára való eredményes felkészítés, illetve felkészülés céljából a tanév rendjében meghatározott tantárgyakból, valamint időpontokban, illetve időszakokban. (A szóbeli vizsgák lebonyolítására a tanév utolsó két hetében, az írásbeli vizsgákéra a szóbeliket egy hónappal megelőzően kerül sor.) Ezek tartalmukban és lebonyolításukban az érettségi vizsgához hasonlóak. Az itt szerzett érdemjegy az első félévi osztályzat és a második félévi teljesítmény (érdemjegyekből számított jegy) mellett egyharmad részben számít be a tanév végi osztályzatba. A vizsgák témaköreit, illetve tételeit a szaktanárnak a tanulókkal az első félév végéig ismertetnie kell. Az elmulasztott vizsgát pótolni kell. − „Kisérettségi” vizsgákat a 2009/2010-es tanévtől kezdődően az érettségi évét megelőző tanévben (a 11., illetve 12. évfolyamon) szervezünk minden kötelező érettségi tantárgyból. Az egyes tantárgyak részletes − az általánostól eltérő − számonkérési rendszerét, elveit és gyakorlatát a tantárgyi munkaközösségek alakítják ki, és a tantárgy helyi tantervében rögzítik. Erről a tanulókat és a szülőket szóban vagy írásban, közvetlenül vagy az osztályfőnök útján tájékoztatják. A tájékoztatás megtörténtét, illetve tudomásul vételét dokumentálni kell. 10.4. Házi feladatok A házi feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elmélyítését, gyakorlását, illetve a dolgozatok előkészítését szolgálják. Elkészítésük kötelező, a szaktanár osztályzatot adhat rájuk. A tanulók hétvégére is kaphatnak szóbeli és/vagy írásbeli házi feladatot, a tanulók a tanítási szünetek idejére − a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – azonban nem. A kijelölt feladat(ok)hoz a szaktanárok a szükséges információkat biztosítják. A házi feladatokkal kapcsolatos elvek: § § §

§ §

Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és szinte minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére / elkészítésére / megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot részben vagy teljesen mindig (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad o meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (pl. igazolt betegség) mulasztotta azt el o a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése stb.)

§ § §

Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

10.5. Értékelés Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: § folyamatosság, rendszeresség § korrektség § objektivitás és empátia egészséges aránya § a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye § segítő szándék § nem lehet büntető jellege § tartalmát, „üzenetét” a tanuló pontosan értse Az értékelés a hagyományos 5 fokozatú skála osztályzatai szerint történik. A félévi, illetve a tanév végi osztályzatok megállapításának alapja a félév, év végén az egész tanév során szerzett érdemjegyek átlaga. Az érdemjegyek hat tizedre végződő átlaga esetén a tanulónak a magasabb értékű osztályzatot kell megadni, azzal a megszorítással, hogy e feltételnek a második tanulmányi félévben külön is teljesülnie kell. Összetett − több, elkülönülő tartalmú tantárgyrészből álló − tantárgyak esetén az osztályzatot a − a tantárgyrészeket tanító tanárok egyeztetése alapján − az óraszámok szerint súlyozott közép alapján kell megállapítani. Ha valamelyik tantárgyrészre a tanuló elégtelen osztályzatot kapna, az összetett tantárgy osztályzata − a többi tantárgyrész érdemjegyeitől függetlenül − is elégtelen. Érdemjegyet kaphat a tanuló a házi feladatára, szorgalmi feladatára, valamint tanórai munkájára is. A tanárok feladata gondoskodni arról, hogy minden tanulónak félévenként valamennyi tárgyból tantárgyanként legalább három érdemjegye legyen. A tanév végi osztályzattal a szaktanár a tanulónak nem a második félévi, hanem az egész tanévi teljesítményét minősíti. A szülőket az éves munkatervben meghatározott időpontig januárban, illetve áprilisban értesíteni kell, ha gyermekük bukásra áll. Ha a tanuló tanév végi osztályzata lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestületi konferencián a testület felszólíthatja az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, illetve indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha ez nem történik meg, és a testület az indoklással nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. Az egyes − tanulmányi idő alatti és tanulmányokat záró − vizsgák (pl. a 20%-ot meghaladó mulasztás miatti vagy az érettségi vizsgára való jelentkezéshez előírt osztályozó vizsgák, az érettségi vizsgák stb.) időpontját a tanév rendje tartalmazza. A tantárgyi érdemjegyek, illetve osztályzatok a tanuló tudása − eredményei feleletei, dolgozatai, házi feladatai stb. és órai munkája − alapján állapítandók meg, viselkedésétől, magatartásától és szorgalmától függetlenül. Utóbbiak értékelésére, minősítésére a magatartás és a szorgalom osztályzatok szolgálnak.

10.6. Osztályozó vizsga A tanulónak a félévi és a tanév év végi osztályzatai megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie: − ha tanulmányait magántanulóként folytatta − ha felmentették a mindennapos iskolába járás, illetve a tanórai foglalkozások alól (Felmentést a mindennapi iskolába járás, illetve az egyes tantárgyak tanóráinak látogatása alól − a Közoktatási Törvény rendelkezései szerint − írásban benyújtott kérelemre, a szaktanár, ill. az osztályfőnök véleményét figyelembe véve igazgató adhat.) − ha engedélyezték, hogy a tantárgyi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget − ha (igazolt, illetve igazolatlan) mulasztása a jogszabályokban meghatározott óraszámot meghaladta, de a nevelőtestület határozata alapján osztályozó vizsgát tehet Az osztályozó vizsga lebonyolítási szabályai az érettségi vizsgáéval megegyezőek. Az osztályozó vizsga feladatai, illetve témakörei a tanév teljes tantervi anyagából, az iskolában használt tankönyvek alapján kerülnek meghatározásra: Több évfolyam tantervi anyagából tett osztályozó (pl. különbözeti) vizsga esetén a vizsgabizottság a tanuló osztályzatait − az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítése alapján − minden évfolyamra külön megállapítja. Az osztályozó vizsga jegyét a vizsgabizottság az írásbeli és a szóbeli vizsga jegyei alapján állapítja meg. A vizsgára történő felkészüléshez − ha a vizsgázó igényli, vele egyeztetett időpontokban − a szaktanárok konzultációs lehetőséget biztosítanak. Az osztályozó vizsga megismétlésére csak a következő vizsgaidőszakban van lehetőség.

11. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK MINŐSÍTÉSE: A tanuló magatartásának minősítése során arról alkotunk véleményt, hogy milyen a tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normákhoz, az íratlan viselkedési szabályokhoz, társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A tanuló magatartás jegyében kifejezésre jut: o az iskolába járási fegyelme o társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás stb.) o a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság) o beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken o a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás o óra alatti magaviselete (fegyelmezettség) A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítéséről félévkor és a tanév végén az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. A minősítés megállapításakor figyelembe kell venni az Osztály Diákbizottság véleményét is. A minősítés alapelvei: − A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva tükrözze a tanuló viszonyát az iskola- és az osztályközösséghez, tanáraihoz és oktatóihoz. A minősítésben fejeződjön ki a tanuló tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli magatartása is. −

− A szorgalom minősítése tükrözze a tanuló aktivitását, az elméleti és gyakorlati oktatás követelményeinek teljesítésére irányuló igyekezetét és tanulmányi előmenetelét. A félévi és a tanév végi minősítések megállapításakor tekintetbe kell venni: − a tanuló képességeit, valamint személyiségének sajátosságait, − a magatartás és a szorgalom javuló, illetve romló tendenciáját, − a félév, illetve a tanév során kapott dicséreteket, a hozott fegyelmező intézkedéseket és a fegyelmi büntetéseket. A magatartás minősítésének fokozatai: − példás (5) minősítést kaphat az a tanuló, aki a Házirend előírásait maradéktalanul betartja; viselkedése, tanulmányi fegyelme kiemelkedő, a közösségi élet formálódását munkájával, kezdeményezéseivel elősegíti, erre társait is ösztönzi, megbízható, pontos, segítőkész, udvarias. A tanév során fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben nem részesült és igazolatlan mulasztása nincs. − jó (4) minősítést kaphat az a tanuló, aki a Házirend, az iskolai együttélés előírásait, szabályait betartja; viselkedése, gyakorlati, tanulmányi és közösségi munkája megfelelő, azok ellen általában nem merül fel kifogás. A tanév során fegyelmi büntetésben, igazgatói intésben, az értékelés félévében intésben nem részesült, és legfeljebb 1 óra igazolatlan mulasztása van. − változó (3) minősítést kaphat az a tanuló, aki a Házirend előírásait kisebb mértékben megszegi (felszerelés, ellenőrző könyv többszöri otthon hagyása, stb.), illetve csak ismételt figyelmeztetéssel tartja be; viselkedése, tanulmányi, gyakorlati munkája erősen kifogásolható, a közösségi munkában csak alkalmanként vagy vonakodva vesz részt, fegyelme ingadozó, társaira gyakran nincs tekintettel. A tanév során fegyelmi büntetésben, ismételt igazgatói intésben nem részesült, és igazolatlan mulasztása a 8 órát nem haladja meg. − rossz (2) minősítést kaphat az a tanuló, aki a Házirend előírásait súlyosan és/vagy többször megsérti, illetve figyelmeztetés ellenére sem tartja be; a közösség fejlődését hátráltatja, szándékosan árt a közösségnek, viselkedésével rossz példát mutat, másokkal szemben durva és/vagy, tiszteletlen. A fegyelmi büntetést, az intéseket és az igazolatlan mulasztásokat az egész tanévre, a figyelmeztetéseket csak az értékelés félévére vonatkozóan kell figyelembe venni. A szorgalom minősítésének fokozatai: − példás (5) minősítést kaphat az a tanuló, aki tanulmányi feladatait töretlen szorgalommal, képességeinek megfelelően végzi. Munkavégzése pontos, igényes, megbízható; munkájában kitartó, képességeihez méltó tanulmányi teljesítményt nyújt, kötelességtudata magas fokú, az órákon figyel, dolgozik, érdeklődése túlmutat az iskolai ismeretanyagon. Tanulmányi átlageredménye legalább jó. − jó (4) minősítést kaphat az a tanuló, aki tanulmányi feladatait megfelelő szorgalommal végzi, de a rendszeres tanulásra ösztönözni kell. Teljesítménye, aktivitása ingadozó, de munkáját általában figyelmesen végzi, az órákon dolgozik, feladatait lelkiismeretesen elvégzi, ám érdeklődése a tananyag keretein belül marad.Tanulmányi átlageredménye legalább közepes. (A nagy erőfeszítések, sok tanulás ellenére is csak gyenge tanulmányi eredmény elérésére képes tanuló is kaphat „jó” minősítést.)

− változó (3) minősítést kaphat az a tanuló, aki feladatait képességeinél gyengébb, illetve erősen hullámzó szinten végzi. Tanulmányi munkája rendszertelen, váltakozó intenzitású, eredményei jóval képességei alatt maradnak, gyakran figyelmetlen, pontatlan, az órákon többnyire passzív, szétszórt. Osztályzatai képességeihez mérten gyengék. (Gyenge képességű, de kiemelkedő szorgalmú tanuló egy tantárgyból történt bukása ellenére kaphat „változó” minősítést.) − hanyag (2) minősítést kaphat az a tanuló, aki feladatait igen gyengén vagy egyáltalán nem teljesíti, kötelességeit elhanyagolja, nemtörődömség, figyelmetlenség jellemzi, órai magatartása passzív. Érdemjegyeinek többsége elégséges, illetve elégtelen; az értékelés félévében megbukott. A magatartás és szorgalom minősítést egymástól függetlenül, de bizonyos összefüggéseket figyelembe véve kell megállapítani. Például: a) Nem példás magatartású és szorgalmú az a tanuló, aki - bár magatartása kifogástalan és a tanulmányi eredménye jó -, nem vesz részt az osztályközösség munkájában, és társaihoz való viszonya kifogásolható. b) Nem példás magatartású az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye erősen változó szorgalma miatt gyenge. Nem példás szorgalmú az a tanuló, aki − bár tanulmányi átlageredménye jó −, nem törekszik a képességeinek megfelelő jobb teljesítményre. Az azonos szintű fegyelmeztető intézkedések és dicséretek (pl. osztályfőnöki intés és osztályfőnöki dicséret) csak azonos minősítési kategórián belül vehetők együttesen figyelembe. (Pl. a Házirend súlyos megsértéséért kapott intésnek a magatartás minősítésére kiható érvényességét a jó tanulmányi eredményért kapott dicséret nem szünteti meg.)

12. A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ELISMERÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI A kiemelkedő, illetve jó tanulói (tanulmányi, tanórán kívüli) eredményeket, teljesítményeket iskolai dicsérettel, illetve jutalommal lehet elismerni. A tanulói teljesítmények (dicséret, jutalmazás, díjazás) elismerésének részletes leírását a Házirend tartalmazza. 13. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy „…az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a diákok egészségi állapota fokozatosan romlik, és az egészségügyi problémák között vezető helyen szerepel a gerincbetegség. A szakképző iskolákban fokozottabban kell figyelni a tanulók fizikai állapotára, testi egészségére, hiszen egyes szakmaválasztások tekintetében irányadó, hogy alkalmas legyen a nehéz fizikai munka elvégzésére is.

A testnevelői tanári közösség az elmúlt évek tapasztalatai és az iskola tárgyi feltételeinek figyelembe vételével kidolgozta a fizikai – és motorikus képességek mérésének tesztjét, melyet rendszeresen elvégeztetünk a tanulóink körében. A teszt eredménye biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést a megadott követelményekhez viszonyítva. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából a leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat. A fizikai állapot mérése tehát nem cél, hanem kiindulópont a kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez. Az iskolai teszt az alábbi próbákat, pontszámokat illetve értékelést tartalmazza: − Aerob állóképesség mérése: 2000 méteres futás − Ciklikus gyorsaság mérése: 60 méteres futás − Dinamikus erő mérésére két gyakorlat: - medicinlabda dobás (kétkezes fejfeletti hátra) - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel 30mp-ig − Maximális erő ( fiúnak) mérésére két gyakorlat: - fekvenyomás - guggolás A tanév során felmérésre illetve osztályzásra kerülnek minden évfolyamnál az alábbi feladatok: Atlétikai jellegű feladatmegoldások: - síkfutás - távolugrás - magasugrás - kislabda-hajítás, illetve súlylökés Torna jellegű feladatmegoldások: - összefüggő talajgyakorlat - szekrényugrás - gyűrű-, korlát-, illetve gerenda gyakorlat Testnevelés és sportjátékoknál: - kosárlabdás feladatok - labdarúgó feladatok - asztalitenisz feladatok

FELMÉRÉSI SZINTEK − ÉRDEMJEGYEK A felmérést mind a két félévben teljesíteni kell.

évfolyam Fiú I. érdemjegy 2 eredmény 11

60 m

2000 m

Fekvenyomástestsúly százalékban

Guggolástestsúly százalékban

3 4 5 2 3 4 9.9 9.3 8.6 12:00 11:00 9:40

5 2 3 4 5 2 3 4 5 8:40 60 70 80 90 80 100 110 120

II.

érdemjegy 2 eredmény 10

3 4 5 2 3 4 9.7 9.1 8.4 11:30 10:30 9:20

5 2 3 4 5 2 3 4 5 8:20 60 70 80 90 80 100 110 120

III.

érdemjegy 2 eredmény 10

3 4 5 2 3 4 9.5 8.9 8.2 11:00 10:00 9:00

5 2 3 4 5 2 3 4 5 8:00 70 80 90 100 90 100 120 130

IV-V.

érdemjegy 2 3 4 5 2 3 4 5 2 3 4 5 2 3 4 5 eredmény 9.9 9.3 8.7 8,0 11:00 10:00 9:00 8:00 70 80 90 100 90 100 120 130 érdemjegy 2 3 4 5 2 3 4 5 2 3 4 5 2 3 4 5 I - V. lány eredmény 12 11 10 9.6 13:00 11:30 10:30 10:00 18 20 22 24

VI. AZ INTÉZMÉNY ÉLET- ÉS MUNKARENDJE 1. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1.1. Az iskola nyitvatartása, a vezetők intézményben tartózkodásának rendje Nyitvatartás Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 6 órától 20 óráig tart nyitva. Az iskolában a nyitva tartási időben és az épület zárását követően is állandó portaszolgálat működik. Több napos zárva tartás esetén – egyedi vezetői döntés alapján – a portaszolgálat szünetelhet. Az épületbe az alábbi rend szerint lehet belépni: a) Az iskola dolgozói a nyitva tartás alatt időbeli korlátozás nélkül léphetnek be a saját területükre. b) A tornaterem használatára külön rendelkezés vonatkozik. c) Rendezvények esetén a szokásostól eltérő nyitva tartásra az igazgató adhat engedélyt. Az elméleti oktatás kezdete 8,00 óra, az órák 45 percesek. A szünetek idejét a házirend szabályozza. Az iskola a tanítási szünetekben külön meghatározott rend szerint tart nyitva Az iskolában kártyás beléptetőrendszer működik, az épületet térfigyelő kamerarendszer riasztórendszer figyeli, illetve védi. Ügyelet A folyosókon 7,45-től a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. A tanulók a tanítási időben az iskolát csak külön engedéllyel hagyhatják el az iskolát. Az engedély megadását az engedélyező pedagógus személyesen vagy írásban köteles közölni a portással. Ügyintézés § § §

A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában (M 102) történik – hétfőtől csütörtökig 08,00 és 15,30 óra között – pénteken 08,00 és 14,30 óra között. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos igazolások kiadása a fenti időpontokban az adminisztrációs irodában (M 112) történik. A tanulók számára az ügyintézés külön rend alapján történik. A tanítási szünetek alatti ügyintézés rendjét az igazgató külön szabályozza.

A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül 7,30 óra és l6,00 óra között az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezető közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. Az ezen túli időben – amennyiben vezető nem tartózkodik az iskolában – a foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az iskola rendjéért.

1.2. A létesítmények és helyiségek használatának rendje Az iskola létesítményeit és helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás és a vagyonbiztonság szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: – a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, – az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, – az energia-felhasználással való takarékoskodásért, – a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az iskola helyiségeit – a diáktanács szobájának kivételével – általában csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól esetenkénti felmentést az igazgató adhat. Az óraközi szünetekben a tanulóknak a folyosón, illetve az udvaron kell tartózkodniuk. A kapcsolt órák közötti szünetben – ha azt feladatvégzés vagy a foglalkozás jellege indokolja (rajzfeladat, filmvetítés stb.) – a tanulók az órát tartó tanár engedélyével a tanteremben maradhatnak. Vagyonvédelmi okok miatt az üres termeket – a tanórák közti szünetben is – zárni ajánljuk. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az átengedett épületrészben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb szabályzataiban foglaltakat. Bármely, az iskola tulajdonát képező eszközt elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az egyes helyiségek használatának szabályait (házirendjét) a SzMSz mellékletei tartalmazzák. Tűz-, illetve bombariadó esetén az intézményi Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint kell eljárni.

2. AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS 2.1. Az iskolavezetés 2.1.1. Az iskolavezetés az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület, mely munkáját az éves munkaterv alapján végzi. 2.1.2. Feladata, hogy a programban megfogalmazott tervek megvalósulását az adott feltételrendszer keretei között menedzselje. 2.1.3. Operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tart. Az iskolavezetés feladata: Az iskolavezetés az intézmény oktatási-nevelési céljainak megvalósításával kapcsolatos munkát szervezi, vezeti, irányítja, ellenőrzi. A pedagógusok, a tanulók, a szülők közösségeit a feladatok megoldásába bevonja, jogosultságaik gyakorlását elősegíti. Az iskolavezetés tagjai: – az igazgató – az igazgatóhelyettesek

– a gyakorlati oktatásvezető – a levelező tagozatvezető – a gazdasági vezető 2.2. A vezetők közötti feladatmegosztás, a hatáskörök átruházása, a helyettesítés rendje, a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A vezetői feladatköröket, a vezetők közötti feladatmegosztás, a helyettesítés és a hatáskörök átruházásának valamint a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, illetve szabályait az intézményi SzMSz tartalmazza.

3. AZ ISKOLAI ÉLET RENDJE 3.1. A tanév rendje § § § § §

A tanév eseményeinek beosztása miniszteri rendelet (a tanév rendje) alapján történik. A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik, és az utolsó tanítási nappal fejeződik be. A szorgalmi idő a jogszabályokban meghatározott számú tanítási napból áll, két félévre tagolódva. A tanítási napok: hétfőtől-péntekig. (A rendkívüli eset miatt kimaradt tanítási napokat előzetes egyeztetést követően szombati napon pótolni lehet.) Tanítási napnak számít az éves munkaterv szerint projekt-rendszerben lebonyolított (városismereti, egészségvédelmi, környezetvédelmi) nap, valamint a tervezett és engedélyezett tanulmányi kirándulások napja. Az iskola éves munkatervében határozzuk meg: § § § § §

a tanítás nélküli munkanapokat a vizsgák rendjét és időpontjait az ünnepélyek, megemlékezések és egyéb iskolai rendezvények (pl. iskolabál, szavalóverseny) rendjét a szülői értekezletek, fogadóórák rendjét egyéb teendők időpontját (pl. a szülők értesítése a félévi tanulmányi eredményekről, bizonyítványosztás)

3.2. A tanítási nap rendje § § § § §

A kötelező tanítási órákat a munkanapok első felére szervezzük. A tanítás kezdetét, a csengetés rendjét a Házirend szabályozza. A tanítási órák általában 45 percesek, ezeket igyekszünk a pedagógiai szempontokat figyelembe véve egyenletesen szétosztani. Jó idő esetén az óraközi szüneteket a tanulók az udvaron is tölthetik. Tanítási időben az iskola épületét a diákok csak tanári engedéllyel (külön szabályozás szerint) hagyhatják el. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon, illetve az adminisztrációs irodában, fogadási időben történik. (A nyári szünetben ez minden szerda délelőtt.)

4. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI 4.1. A nevelőtestület 4.2. A szakmai munkaközösségek A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek működésének részletes leírását az intézményi SzMSz tartalmazza. 4.3. A diákok közösségei A demokratikus iskolai közélet egyik meghatározó eleme lehet a jól működő diákönkormányzat. A diákönkormányzat működésének fő céljai: − a tanulók már az iskolai keretek között készüljenek fel a közéletben való részvételre, az állampolgári jogok gyakorlására − az osztály diákbizottságok vezetői képviseljék csoportjuk érdekeit − a tanulók legyenek az iskolai közélet szervezői − A diákönkormányzat működésének részletes leírását az intézményi SzMSz tartalmazza. 4.4. A szülők közösségei A szülői közösségek működésének részletes leírását az intézményi SzMSz tartalmazza.

5. A KAPCSOLATTARTÁS, A TÁJÉKOZTATÁS, AZ INFORMÁCIÓK TOVÁBBÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS ESZKÖZEI AZ ISKOLÁBAN 5.1. A nevelőtestületi információáramlás szabályozása Az intézményben a pedagógusok tájékoztatásának, az információáramlás biztosításának alapvető módja a tanévnyitó utasítás alapján elkészített „Tanév rendje”, amely rögzíti a feladatokat, az értekezletek időpontjait. A „Tanév rendjének” melléklete a tanítási hetek és napok számát megjelölő naptár. A tanév rendjét és a naptárt az intézmény vezetője terjeszti elő elfogadásra a tanévnyitó értekezletnek. Az aktuális feladatokról készített írásos tájékoztatást a hirdetőtáblára kell kihelyezni, illetve a számítógépes hálózaton meg kell jelentetni. 5.2. Kapcsolattartás a tanulókkal: § osztályfőnöki órák § iskolai hirdetőtábla § iskolarádió, melyet a felelős pedagógus és a diákönkormányzat működtet § iskolaújság § iskolai képújság § iskolai honlap § iskolagyűlések, diákparlament § az iskolai diákönkormányzat fórumai 5.3. Kapcsolattartás a szülőkkel: § szülői értekezletek § fogadónapok § a szaktanári fogadóórák § ellenőrző könyv § iskolai honlap

5.4. Egyéb kapcsolatok: − Az iskolavezetés a munkaközösségekkel, a munkaközösségek egymással napi kapcsolatban állnak. − A szülőkkel fogadóórán, szülői értekezleteken folyamatos kapcsolatot tartunk, támogatjuk a Szülői Munkaközösség működését. − Az iskolafenntartóval intenzív, napi kapcsolatunk van, figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat. − Tartjuk a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Pedagógiai Szakszolgálati Központtal, az Ifjúság-egészségügyi Szolgálattal, valamint különböző hatóságokkal és szervezetekkel (pl. gyámhatóság, rendőrség stb.). − Kapcsolatot tartunk más iskolákkal, külföldi oktatási intézményekkel. − Kapcsolatot tartunk a sportegyesületekkel. Az információk, a tájékoztatás felelőse a nappali tagozaton az általános igazgatóhelyettes, a tanműhelyben a gyakorlati oktatásvezető, levelező tagozaton a tagozatvezető.

6. HAGYOMÁNYOK 6.1. Az iskola hagyományainak ápolása, gazdagítása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, erősítése az iskola minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. 6.2. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjének, a hagyományápolással kapcsolatos feladatoknak a részletes leírását az intézményi SzMSz tartalmazza.

7. OSZTÁLYKIRÁNDULÁSOK Az osztálykirándulások az ismeretbővítés, a hagyományápolás és a közösségépítés hasznos eszköze. Osztálykirándulás csak az iskola igazgatójának engedélye alapján szervezhető. A tervezetet − az időpont, a program, a kísérők, a várható költségek, az utazás módja, szállás, biztosítás stb. − megjelölésével szülőkkel meg kell ismertetni.A kirándulás előkészítésére, illetve szervezésére csak a szülők kérésére, illetve véleményük ismeretében és egyetértésükkel kerülhet sor. A tervezetet a tanév során megállapított határidő(k)ig a nevelési igazgatóhelyettesnek − az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével − kell írásban leadni. A pedagógiai szempontokat és az iskola pénzügyi lehetőségeit egyaránt figyelembe véve egy osztály teljes tanulmányi ideje során egy − legfeljebb 3 napos − kirándulás tekinthető indokoltnak. Osztálykirándulásra lehetőleg ne az első, illetve az utolsó tanévben kerüljön sor. A kirándulások javasolt időpontjai: őszi szünet, tavaszi szünet, az írásbeli érettségi vizsgák tanítási szünetes napjai. Tanítási napokon osztálykirándulás nem szervezhető. A tanulókíséretet mint az iskola által hivatalosan nem elrendelt feladatot a kísérő pedagógusok megbízási szerződés alapján látják el. E szerződés értelmében a kísérő pedagógus napidíjban, továbbá meghatározott összegű napi kísérési díjban részesül. A kísérő pedagógusok számlával igazolt utazási és szállásköltségét az iskola megtéríti. A kirándulást megelőzően a tanulókat körültekintő tájékoztatásban és kötelező balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni.

A tájékoztatás fő információi: •

•

Kötelező: o az általános magatartási és viselkedési szabályokat, az osztályfőnöki, kísérőtanári utasításokat betartani o a sérülést, rosszullétet, veszélyt jelentő helyzetet azonnal jelenteni a csoport vezetőjének o az idegen környezet miatt fokozott figyelemmel és óvatossággal közlekedni Tilos: o balesetet, sérülést, ön- vagy közveszélyt okozó helyzetet előidézni o a csoportot engedély nélkül elhagyni o az engedélyezett határidőn túl kimaradni Ajánlott: o a tanulók vigyék magukkal a személyi igazolványukat, tb-kártyájukat, rendszeresen szedett gyógyszereiket o kisebb sérülések ellátására szolgáló egyszerű eszközök (pl. sebtapasz) legyenek a csoport tagjainál o a ruházat feleljen meg a kirándulás jellegének, az évszaknak és a várható időjárásnak o tisztában kell lenni az idegenekkel való ismerkedés lehetséges veszélyeivel o a járműveken az utazásra vonatkozó − általános és kifüggesztett − szabályokat, utasításokat betartani o a szálláshelyen előírt rendet betartani o a látogatott intézményben, üzemben a látogatók számára előírt, illetve ismertetett szabályokat betartani o túrázáskor, uszodában a helyszínen adott külön utasításokat betartani o a dohányzás, tűzgyújtás általános és helyi szabályait betartani o étel- és italfogyasztásban mértéket tartani

8. FELMENTÉS AZ ÓRALÁTOGATÁS, A TANTÁRGY TANULÁSA, ILLETVE AZ ÉRTÉKELÉS ALÓL Az iskolán belül vagy más iskolában vagy iskolarendszeren kívüli képzésben (pl. tanfolyam) szerzett végzettséget tanúsító bizonyítvány alapján az igazgató a tanulót kérésére felmentheti az adott tárgy tanóráinak látogatása, illetve a számonkérés alól. A felmentést a tantárgyat tanító szaktanár, ill. tantárgyi munkaközösség javaslata alapján lehet megadni. A felmentés mértékének és időtartamának alapja az iskolai és az egyéb képzésben oktatott tananyag tartalmának, ill. követelményeinek összehasonlítása. A felmentés engedélyezésekor rendelkezni kell: a) a felmentés mértékéről (óralátogatás vagy a tantárgy tanulása) b) a felmentés időtartamáról (lehet egy vagy több félév, ill.tanév, vagy a tanulmányok hátralevő ideje) c) a számonkérés, az értékelés, ill. a minősítés módjáról (pl. osztályozó vizsga) A közép- vagy felsőfokú, „C” típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve az azzal egyenértékű – államilag elismert – idegennyelv-tudást igazoló okirattal rendelkező tanuló kérvény útján, a vizsgabizonyítvány bemutatásával kérheti felmentését az óralátogatás, a tantárgy tanulása, illetve az értékelés alól.

A részleges vagy teljes felmentést az igazgató a nyelvi munkaközösség állásfoglalása alapján engedélyezi, azt figyelembe véve, hogy az idegennyelv helyi tantervi követelményrendszere tartalmaz-e többletet (pl. témakörök, projektmunka stb.) a tanuló által letett nyelvvizsga követelményeihez képest. Amennyiben tartalmaz, a teljes felmentés feltételeként különbözeti osztályozóvizsga írható elő. Teljes felmentés esetén a tanuló által letett, bizonyítvánnyal igazolt nyelvvizsga egyenértékűnek minősül az adott az iskola helyi tantervében szereplő idegennyelv tantárgy egész képzési idejére meghatározott követelményeinek teljesítésével, vagyis a tanuló a hátralevő képzési idő minden tanévében jeles osztályzatot kap. Ez a szabályozás az iskolában nem tanított idegen nyelvekre nem vonatkozik. A testnevelés tantárgy óráinak látogatása alóli felmentésre irányuló kérelmek elbírálásakor az alábbiakat kell figyelembe venni. A testnevelés tantárgy óráinak látogatása alól az a 12. vagy magasabb évfolyamos, rendszeresen és magas szinten sportoló tanuló menthető fel, aki – sportklub vagy egyesület igazolt sportolója – sportklub vagy egyesület által legalább heti rendszerességgel szervezett edzéseken, illetve versenyeken (mérkőzéseken) vesz részt – a felmentés kérésének évében vagy az azt megelőző évben o a Nemzeti Bajnokság első osztályában szereplő csapat tagja (beleértve az utánpótlás-csapatot is) o vagy egyéni sportágban a korosztálya országos bajnokságán I-VIII. helyezést ért el A kérelmet − a tanuló és a szülő (gondviselő) aláírásával az iskola igazgatójának kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérés indoklását.A kérelemhez csatolni kell a klub, illetve egyesület nyilatkozatát arról, hogy a tanuló sporttevékenysége, illetve eredményei megfelelnek felmentési feltételekben előírtaknak.

9. MAGÁNTANULÓK A magántanulói státust tanévenként írásban – a szülő nyilatkozatával megerősítve – kell kérelmezni, s a kérést indokolni kell. A magántanuló − az igazgató engedélye alapján − az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól felmentést kap. A magántanulónak minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból (a testnevelés kivételével) – a szaktanárokkal egyeztetett módon és időpontokban − félévkor beszámoló-, a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie. A magántanulónak joga és lehetősége, hogy a tanórákon való részvétel során a szóbeli és az írásbeli számonkérések útján osztályzatokat szerezzen. A tanév végi osztályzatok a félévi beszámoló és az osztályozóvizsga jegyei alapján kerülnek megállapításra. Ha a tanuló a tanórákon, illetve a számonkéréseken való részvétellel félévenként az értékeléshez szükséges mennyiségű érdemjegyet szerzett, azok alapján − kérésére − számára a félévi, illetve az év végi osztályzatot osztályozó vizsga nélkül meg lehet állapítani. Az elégtelen tanév végi osztályzat javítására a tanév végi (augusztusi) javítóvizsgán van lehetőség. A magántanuló értékelése-minősítése és továbbhaladás rendje a többi tanulóéval megegyező, azzal a kivétellel, hogy a magatartását és a szorgalmát nem kell minősíteni.

A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást, illetve segítséget (tananyagkijelölés, felkészülési program, konzultáció) nyújt. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. sz. rendelet 23.§-ában foglaltak szerint a magántanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetve a tanuló egyénileg készül fel. A vizsgára való felkészüléshez a szaktanárok segítséget adnak: o kijelölik a tananyagot (haladási, ill. felkészülési ütemterv) o legalább egy konzultációs lehetőséget biztosítanak. A magántanuló a tanulói jogviszonyból fakadó jogait korlátozás nélkül gyakorolhatja, s az intézményben tartózkodáskor az érvényes szabályokat, előírásokat (pl. Házirend) be kell tartania. A tanítási órákat az érintett szaktanárokkal, illetve az osztályfőnökkel való egyeztetést követően, az órák és az iskolai élet rendjének zavarása nélkül látogathatja. A magántanulói jogviszony időtartama alatt tanuló a felmerülő kérdéseivel felkeresheti az osztályfőnökét, illetve a nevelési igazgatóhelyettest.

10. HIVATALOS KIKÉRÉSEK Az iskolán kívüli szervezetben, egyesületben (társadalmi, kulturális, sport stb.) tevékenykedő tanulónak előzetes hivatalos kikérő alapján, esetenként távolmaradás engedélyezhető. A hivatalos kikérő alapján való távolmaradás engedélyezésével kapcsolatos szabályokat a Házirend tartalmazza.

11. A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK, FEGYELMI ELJÁRÁS A fegyelmező intézkedések formáit, alkalmazásuk elveit, valamint a fegyelmi eljárás szabályait a Házirend tartalmazza.

12. A DIÁKPANASZOK KEZELÉSE A tanuló panaszaival szaktanáraihoz, az osztályfőnökhöz majd az intézményvezetéshez fordulhat. A panasz jogosságát az érvényes jogszabályok, valamint illetékesség szerint kivizsgálják, és annak eredményéről az érintett(ek) számára szóbeli, szükség esetén írásbeli tájékoztatást adnak.

13. INTÉZMÉNYI PR A Pedagógiai program megvalósítása érdekében az intézményt gondos arculattervezéssel kell körülvenni. Az ezzel kapcsolatos fő feladatok: § az intézmény ismertségének növelése § hatékony tájékoztatás az intézmény pedagógiai programjáról, képzési kínálatáról, § munkájáról és elért eredményeiről § az intézmény sajátos arculatának felmutatása § hagyományteremtő akciók, rendezvények szervezése (lsd. az adott fejezetnél) § sajátos jelképek kialakítása (címer, zászló, dekoráció, nyakkendő) § kiadványok megjelentetése (évkönyv CD-n, tájékoztató füzet, szórólap) § kapcsolatok ápolása a média képviselőivel, rendszeres tájékoztatásuk az intézmény eredményeiről, életének érdekességeiről.

VII. NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM A nyelvi előkészítő évfolyam célja, hogy a magas óraszámú képzéssel biztosítsa a lehetőséget a tanulóknak az idegennyelvtudás megszerzéséhez, valamint az informatikai-számítástechnikai ismeretek megalapozásához. Iskolánkban a képzés nyelvi előkészítő évfolyammal kezdődik, a gimnáziumi és az informatika szakos szakközépiskolai osztályokba felvett tanulók számára.

1. IDEGENNYELVI KÉPZÉS A tanév során a tanulók egy választott idegen nyelvet tanulnak, heti 12 órában (éves óraszám: 444 óra), a nyelvi előképzettségnek megfelelő (kezdő – haladó) csoportbontásban. A cél: a nyelvi előkészítő évfolyamon választott nyelvből („első nyelv”)előrehozott középszintű, majd a középiskolai tanulmányok befejezését követően emelt szintű érettségi vizsga letétele. A második idegen nyelvet tanulóink a nyelvi évfolyamot követő tanévekben tanulják. Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam osztályaiba való felvételt nem előzi meg felvételi vizsga vagy előképzettségi szintfelmérés, az osztályokba eltérő képességű és eltérő nyelvi előképzettségű tanulók kerülnek, ezért az ott folyó képzés, oktatás célja és formája nem azonos a nyelvi tagozatos képzésével. A nyelvi előkészítő, 9. évfolyamos osztályok iskolai azonosítója a nyelvi előkészítésre utaló „N” betűvel egészül ki (pl. 9. AN). A nyelvi előkészítő évfolyamot követően az osztály az idegennyelv kivételével minden tantárgyból a 9. évfolyam tantervi anyagának elsajátításával folytatja a tanulmányait, ennek megfelelően a besorolása − és iskolai azonosítóval történő jelölése − is a „hagyományos” 9. évfolyamjelzéssel történik. A nyelvi előkészítő évfolyamon a nyelvoktatás a tanulók által választott egy idegen nyelven („első nyelv”) − a nyelvi előképzettség szerint (tanulta-e korábban a nyelvet) − két csoportban folyik. A két csoport oktatása a tanulók előképzettségének megfelelő, eltérő oktatási program (helyi tanterv, illetve tanmenet) alapján történik, azonban mindkét csoport haladási programja felkészíti a tantárgyi követelményeknek eleget tevő tanulókat a 10. évfolyam befejezését követő középszintű érettségi vizsga eredményes letételére. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók az iskola − négy tanévre megállapított − idegennyelv (német vagy angol) tantervi követelményeinek tesznek eleget, oly módon, hogy a 9. évfolyam tananyagából az első, a 10. évfolyam tananyagából a második tanulmányi félév végén szereznek a 9., illetve a 10. évfolyamra megállapított osztályzatot. Az osztályozó vizsgákon (írásbeli és szóbeli) szerezhető osztályzatot az alábbiak szerint kell megállapítani: 0-33% elégtelen 34-55% elégséges 56-75% közepes 76-89% jó 90-100% jeles Az adott évfolyamra vonatkozó osztályzatot a tanév (félév) során szerzett érdemjegyek átlagából számított osztályzat és az osztályozó vizsgán szerzett osztályzat átlagának számításával kell megállapítani, azzal a megkötéssel, hogy nem kaphat elégséges osztályzatot az a tanuló, aki az osztályozó vizsgán elégtelenre teljesített.

A nyelvi előkészítő évfolyamos tanulónak a tanév rendjében megállapított vizsgaidőszakokban − a következő évfolyam követelményeire épülő vizsgát megelőzően − lehetősége van mind javító, mind ismétlő („jegyjavító”) vizsgát tenni. (A 9. évfolyam tananyagának javító-, illetve ismétlő osztályozó vizsgáját a tanév végi „rendes” osztályozóvizsgákat megelőzően szervezzük.) Ha a tanuló a nyelvi előkészítő évfolyam tanévének végéig (augusztusi javítóvizsgák) nem képes vagy nem kíván eleget tenni a tanult idegennyelv tantárgy 9-10. évfolyamra megállapított követelményeinek, tanulmányait nem folytathatja a nyelvi előkészítő osztályra épülő osztályban. Ebben az esetben tanulmányainak folytatására − az iskolarendszer, illetve az iskola képzési rendszerének átjárhatósága által nyújtott lehetőségekkel élve − az iskola másik osztályában vagy másik iskolában kell keresnie lehetőséget. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanult idegennyelv tantárgyból − az adott évfolyamra meghatározott tantervi követelmények szerint szerzett osztályzatot − a tanuló bizonyítványába a megfelelő tanévhez (a szükséges záradékok alkalmazásával) kell bejegyezni. A nyelvi előkészítő évfolyamot eredményesen elvégző tanulók a 9. osztályban a 11., a 10. osztályban a 12. évfolyam idegennyelv tantervi követelményeinek megfelelően végzik a tanulmányaikat. Ennek megfelelően a tantárgy tanulását a 10. évfolyamon befejezik, és az általuk megválasztott időpontban érettségi vizsgát tehetnek. Az „első nyelv”-ből a 10. évfolyam végén tett előrehozott érettségi vizsgát követően a tanuló a 11. és/vagy a 12. évfolyamban emelt szintű képzésre jelentkezhet, melynek célja az emlt szintű érettségi vizsgára töténő felkészítés. 2. INFORMATIKA KÉPZÉS A nyelvi előkészítő évfolyamon az informatikai képzés heti 4 órában történik. Az informatikaoktatás célja az informatikai alapműveltség („informatikai írástudás”) kialakítása. Az informatikaoktatás célját, feladatait nagymértékben lefedi az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) követelményrendszere. A tanulók a tanév végén, a tanév rendjében megállapított időpontban (a nem végzős évfolyamok tanulmányok alatti − osztályozó − vizsga időszakában) osztályozó vizsgát tesznek. Az osztályozó vizsga tananyagát a tantárgy helyi tantervi követelményrendszere írja elő. A tanulók osztályzatot kapnak, ami a törzslapra és a bizonyítványba is bekerül. Az osztályozó vizsga témakörei: − szövegszerkesztés − prezentációkészítés − weblapkészítés (NVU szerkesztővel) Az osztályozó vizsga elvei: − minden csoport ugyanazt a feladatsort készíti el, amely érettségi szintű feladatokból (korábbi évek érettségi feladatai) áll. − az értékelés (pontozás) a feladatsorhoz kiadott érettségi javítási útmutató alapján, az érettségi értékelési elvek szerint − 20%-os − „lépcsőkben” történik. A feladatokat az osztályozóvizsga időpontja előtti napon kapják meg a szaktanárok. Az osztályozóvizsga időtartama 100 perc (2 tanóra + szünet) Sikertelen osztályozóvizsga (elégtelen osztályzat) esetén a tanuló a tanév rendjében meghatározott időpontban javítóvizsgát tehet. Elégtelen javítóvizsga esetén a tanuló a nyelvi előkészítő évfolyam informatika tananyagából a következő évfolyam végén ismételt javítóvizsgát tehet. Ha a tantárgy követelményeit az ismételt javítóvizsgán sem teljesíti, akkor az osztályt (évfolyamot) köteles megismételni.

3. EGYÉB TANTÁRGYAK A fennmaradó óraszámban nem a későbbi évfolyamok tantárgyainak tananyagát oktatjuk előre hozva, hanem olyan készség- és képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk, melyek elősegítik a hatékony ismeretszerzést, a szélesebb látókör kialakítását, fejlesztik az önismeretet és a kommunikációs készségeket. (Tanulásmódszertan, magánélettan, viselkedéskultúra, művelődéstörténet, könyvtári kutatási ismeretek, szövegértés-szövegalkotás, gépírás.) A magyar nyelvtan tantárgy (heti 1 órában) az idegen nyelv tanulását segítő grammatikai ismeretek megerősítését, a matematika tantárgy (heti 2 órában) az általános iskolában tanult ismeretek szinten tartását, illetve gyakorlását szolgálja.

VIII. FELNŐTTOKTATÁS (ESTI TAGOZAT)

1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az e fejezetben külön nem szabályozott kérdésekben a nappali tagozatra vonatkozó szabályozás az irányadó.

2. A FELNŐTTOKTATÁS CÉLJA ÉS FELADATAI A felnőttek gimnáziuma 9-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. Ez az iskolatípus olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, szakiskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek gimnáziuma megteremti az érettségi, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve az érettségire alapuló szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethoszszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A hangsúly arra is helyeződik, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására – különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztésére a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. A felnőttoktatásban részt vevő tanulók életkora és előképzettsége sok esetben eltérő, ezért a pedagógiai (andragógiai) munkában ennek az áthidalására az első időszakban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A tanulási-tanítási folyamat szervezésekor figyelembe veendő, hogy a tanulók esetenként munka- és élettapasztalattal is rendelkeznek. A felnőttoktatásban szükséges, hogy a tanulók tudatosan és egyre nagyobb önállósággal vegyenek részt az ismeretszerzésben.

2. A FELNŐTTOKTATÁS ISKOLÁNKBAN 2.1. Az oktatási törvény szerint a 2001/2002. tanévtől azok, akik nem tankötelesek és a nappali rendszerű iskolai oktatásban munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltság miatt nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, az életkorhoz igazodó iskolai oktatatásban (felnőttoktatásban) kezdhetik meg vagy folytathatják tanulmányaikat. 2.2 A felnőttoktatásban bevezetett kerettanterv helyi tantervként működik. 2.3. A 2003/2004 tanévtől felmenő rendszerben áttértünk a levelező rendszerű oktatásról az esti rendszerű oktatásra. 2.4. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása négy év alatt történik.

3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA VALÓ LÉPÉS 3.1. Az eredményesen elvégzett évfolyamot követő évfolyamra felvehető, illetve átvehető az a tanuló, aki az előző tanulmányait azonos képzésű iskolában végezte, ha a feltételeknek egyébként megfelel. 3.2. A magasabb évfolyamra való felvétel feltételeként különbözeti vizsga letétele írható elő (pl. szakmunkásképző iskolai vagy szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők esetében) azokból a tantárgyakból, illetve tananyagrészekből, melyeknek követelményeit a jelentkező korábbi tanulmányai során nem sajátította el. 4. A BESZÁMOLÓK (SZÁMONKÉRÉS) ÉS A VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSA 4.1. A tanév rendjéről, a beszámolók és a tanév végi vizsgák időpontjáról és formájáról a tanulók a tanév elején, illetve tanulmányaik megkezdésekor – az osztályfőnökök, illetve hirdetmények útján – tájékoztatást kapnak. 4.2. A beszámoltatás (számonkérés) a tanév rendjében rögzített időpontban, a tanítási órán történik. 4.3. A tanév végi vizsgák a tanítási órák terhére történhetnek – ha azok külön kiírás szerintiek. 4.4. A tanév végi tanulmányi eredmény az évközi és a félévi beszámoló figyelembe vételével, az év végi vizsga eredménye alapján állapítandó meg.

5. TANTÁRGYI RENDSZER, ÓRATERVEK, FELKÉSZÍTÉS 5.1. A felnőttoktatásban a kötelező vizsgatárgyakon kívül az alábbi tantárgyakból tesszük lehetővé a középszintű vizsgára való felkészülést: a) Idegen nyelv (német vagy angol) (A felnőttoktatásban első alkalommal a 2009/2010. tanévben kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni.) b) Földünk és környezetünk (földrajz) c) Művészettörténet (A vizsgakövetelmények a felnőttoktatásban a művészeti ismeretek tantárgy keretében biztosítottak: két évig vizuális oktatás, két évig művészettörténet a tananyag.) 5.2. Az emelt szinten való felkészítés a nappali tagozattal egyező. 5.3. A felnőttoktatás érettségi vizsgakövetelményei megegyeznek a nappali tagozatéval, így a témakörök is egyezőek, a művészettörténet tantárgy kivételével. . 71

6. TÉRÍTÉSI DÍJ Megállapítása a közoktatásról szóló törvény 115. § 1 bek. d. pontja, valamint Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének hatályos rendelete alapján történik. A térítési díj, tandíj megállapítására, befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések részletes leírását a Házirend tartalmazza.

IX. ZÁRÓDOKUMENTUMOK 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI A pedagógiai program nyomtatott formában egy példánya a titkárságon − munkanapokon 816 óráig −, egy példánya a könyvtárban − nyitvatartási időben − hozzáférhető, továbbá az iskola honlapján olvasható. Az iskola diákjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani. 2. FELÜLVIZSGÁLATI MÓDOK A pedagógiai programot évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatra a nevelőtestület jogosult. 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, ÉRVÉNYESSÉGE A Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium nevelőtestülete a 2004. június 22-i értekezletén az intézmény 2004. szeptember 1-jétől érvényes pedagógiai programját 41 igen szavazattal és 1 tartózkodással fogadta el. A Pedagógiai Program utolsó módosítását • a nevelőtestület 2009. március 19-én, • a Diákközgyűlés 2009. február 18-án, • a Szülői Munkaközösség 2009. március 13-án fogadta el.

Sopron, 2009. szeptember 1.

Hegyi Ferenc igazgató

X. FÜGGELÉK ÓRATERVEK 1. Gimnázium 2. Szakközépiskola o Informatika o Elektronika-elektrotechnika o Gépész 3. Szakiskola o 9-10. évfolyam o 11-12. évfolyam (szakmunkásképzés) 4. Technikusképzés 5. Érettségi utáni szakképzés 6. Nyelvi előkészítő évfolyam 7. Felnőttoktatás (Esti – levelező tagozat)