A nyelvek közti összehasonlítás során a következő jelentős eredmények születtek: •
A magyar és német nyelvű zavarmentes mondatok között a nyolcból hét kategóriában létezik szignifikáns eltérés: a hiányzó mással- és magánhangzó, nyelvtani hiba, helytelen mással- és magánhangzó, és a helytelen, ill. a hiányzó szó kategóriában.
•
A magyar és szerb nyelvű zajmentes mondatok közt három kategóriában volt szignifikáns az eltérés: a helytelen magán- és mássalhangzó és a hiányzó szó kategóriában.
•
A szerb és német nyelvű mondatok közt a következő öt kategóriában volt szignifikáns az eltérés: hiányzó mássalhangzó, nyelvtani hiba, helytelen magánhangzó, helytelen szó, valamint a hiányzó szó kategóriában.
•
A magyar és német nyelvű hangzavaros mondatok közt öt kategóriában jelentkezett szignifikáns eltérés: hiányzó mássalhangzó, nyelvtani hiba, helytelen magánhangzó, hiányzó szó és hiányzó mondat.
•
A magyar és szerb hangzavaros mondatok közt három kategóriában volt szignifikáns az eltérés: a helytelen magánhangzó, hiányzó szó és hiányzó mondat kategóriábanvolt lényeges eltérés.
•
A szerb és német nyelvű hangzavaros mondatok közt három hibakategóriában volt lényeges az eltérés: a nyelvtani hiba, helytelen mássalhangzó, illetve a hiányzó szó hibakategóriában.
5. Következtetések A jelen dolgozat azzal foglalkozott, hogy milyen mértékben befolyásolja egy adott zajforrás (fehérzaj) a beszédfelismerést anyanyelven (magyar nyelv), környezetnyelven (szerb nyelv), valamint idegennyelven (német nyelv). A kutatásban az újvidéki Svetozar Marković Gimnázium magyar tagozatos tanulói vettek részt, akik a gimnazista mindennapjaikban különböző mértékben érintkeznek mindhárom nyelvvel. Ez a kutatás azért jelentős, mivel rá szeretne világítani a környezetnyelv státuszára a vajdasági magyarság körében. A nyelven belüli összehasonlítások eredményei megmutatták, hogy zaj jelenlétében a kutatási alanyok leginkább kihagytak egy adott mondatrészt, amelyet nem értettek meg, vagy akár az egész mondatot. Ezenkívül sűrűn előfordult az is, hogy téves szót értettek, viszont téves vagy hiányos magán- és mássalhangzó ritkán fordult elő. A nyelvek közti összehasonlítások eredményei alapján már a zavarmentes mondatoknál is szignifikáns különbség észlelhető a három nyelv megértésében, ami alátámasztja a nyelvi tapasztalat elengedhetetlen szerepét. A hangzavaros mondatok esetén is több kategóriában észlelhető a különbség a beszédfelismerés szintjében, főként a hiányzó szó kategóriában. A kutatás eredményei tehát bebizonyították, hogy a zaj igenis befolyásolja a beszédfelismerést, ezzel replikálva az előző kutatások eredményeit. A további következtetések azonban figyelembe veszik a környezetnyelv státuszát is az újvidéki magyar gimnazisták esetében. A zajforrás jelenléte mindhárom nyelv megértését befolyásolta, ami látszik az összhibaszámos táblázatban is. A legalacsonyabb hibaszám a zajmentes magyar mondatokban volt, a legnagyobb viszont a hangzavaros német nyelvű mondatokban. A szerb nyelvű mondatok esetén az össz hibaszám a magyar és a német nyelv között helyezkedett el, ami alátámasztja a kutatás hipotézisét, amely szerint a zaj valóban kihat a beszédfelismerésre, és hogy a környezetnyelv megér tésének a szintje zaj jelenlétében az anyanyelv és az idegennyelv között helyezkedik el.
…41