Fehér Péter: Informatikai beruházások pénzügyi értékelése
Informatikai beruházások megtérülésének vizsgálata Forrás: Fehér Péter (2008) Informatikai beruházások pénzügyi értékelése
Megtérülés számítás és értelmezés Tekintsük a következő példát: Egy cég informatikai beruházást hajt végre. A beruházás hardver, szoftver és infrastruktúra beruházási tételekből áll össze. A beruházás előzetes hasznainak vizsgálata kimutatta, hogy az első évtől kezdődően (a hatékonyság növekedésével) folyamatosan növelhető a beruházáshoz kapcsolódó bevétel, és kiadáscsökkentés mértéke, ugyanakkor a működési kockázatot is elfogadható szinten sikerül mérsékelni. 0
1
2
3
Összesen
Hardver
-30 000
-30 000
Szoftver
-34 000
-34 000
Infrastruktúra
-50 000
-50 000
Bevételnövekedés
30 000
50 000
120 000
200 000
Költségcsökkentés
45 000
65 000
95 000
205 000
Működési kockázat mérséklése
50 000
50 000
50 000
150 000
125 000
165 000
265 000
441 000
Összes pénzáramlás
-114 000
Fehér Péter: Informatikai beruházások pénzügyi értékelése
A beruházás megtérülését 3 éves időszakon vizsgáljuk, és láthatóan jelentős hasznot tudunk realizálni. 441 000 ROI =
= 3,87 = 387% 114 000
A mutató alapján látható, hogy jelentős haszonnal kecsegtető beruházásról van szó – talán irreálisan magas haszonról beszélhetünk. Nem lehet, hogy valahol hibát vétettünk? Ezen számítás csak a kezdeti beruházási költségeket veszi figyelembe, miközben a vizsgált időszakban a bevételi források mellett kiadási tételek is jelentkeznek. Mindezek miatt ez az alapmodell hibásnak tekinthető! A vizsgált időszak alatt felmerülő költségeket is figyelembe kell venni, és ezekkel korrigáljuk a bevételeket. Ez a megközelítés a gyakorlatban a TCO szerinti költségek beépítését jelenti, és sokkal valósabb képet nyújt, mint az alapvető beruházási számítások. A ROI megközelítés filozófiája szerint a beruházási költségeket tekintjük a számítás alapjának (hardver, szoftver, infrastruktúra), míg a működési költségekkel a bevételeket korrigáljuk. Kiadások (TCO) 0
1
Hardver
30 000
Szoftver
34 000
Infrastruktúra
50 000
2
3
Összesen 30 000
12 000
7 000
7 000
60 000 50 000
Személyi költségek
50 000
50 000
50 000
150 000
Külső szolgáltatások
70 000
70 000
70 000
210 000
Projektköltségek
10 000
10 000
10 000
30 000
114 000
142 000
137 000
137 000
530 000
0
1
2
3
Kiadások összesen Bevételek
Összesen
Bevételnövekedés
30 000
50 000
120 000
200 000
Költségcsökkentés
45 000
65 000
95 000
205 000
Működési kockázat
50 000
50 000
50 000
150 000
mérséklése
50 000
50 000
50 000
150 000
125 000
165 000
265 000
555 000
1
2
3
Bevételek összesen
-
Összes pénzáramlás 0 Összes pénzáramlás
-114 000
-17 000
28 000
128 000
Összesen 25 000
Ebben az esetben a tiszta bevételekre már szemmel láthatóan reálisabb képet kaphatunk. 25 000 ROI =
= 0,2193 = 21,93% 114 000
A mutató szerint a vizsgált időszakra vonatkoztatva láthatóan jelentős mérséklődés tapasztalható a beruházásarányos megtérülést figyelembe véve.
2
Fehér Péter: Informatikai beruházások pénzügyi értékelése
Nettó jelenérték számítás A korábbi példát folytatva ismertek az egyes években jelentkező költségek és hasznok, illetve a kezdeti beruházás nagysága. Mindezen értékeket korrigálnunk kell a kockázatmentes hozammal, mely példánkban legyen r=10%. A kezdeti beruházási összeg (0. időpont) értéke ezzel nem változik, de a következő évekre vonatkozóan a korrigálás egyre nagyobb mértékű (r(év) korrigálással). Kiadások (TCO), r= 10% 0
1
2
3
Összesen
Kiadások összesen
114 000
142 000,00
137 000,00
137 000,00
530 000,00
Kiadások összesen jelenértéke
114 000
129 090,91
113 223,14
102 930,13
459 244,18
Bevételek, r= 10% 0
1
2
3
Összesen
Bevételek összesen
-
125 000,00
165 000,00
265 000,00
555 000,00
Bevételek összesen jelenértéke
-
113 636,36
136 363,64
199 098,42
449 098,42
Összes pénzáramlás r= 10% 0
1
2
3
Összesen
Összes pénzáramlás
-114 000
-17 000,00
28 000,00
128 000,00
25 000,00
Összes pénzáramlás jelenértéke
-114 000
-15 454,55
23 140,50
96 168,29
-10 145,76
A korábbi példánkkal összehasonlítva látható, hogy a korábbi „ROI számítás és értelmezés” példában mérsékelt hasznot hozó beruházásunk a nettó jelenérték számítás alkalmazásával már veszteségessé változott. Összehasonlítva a kockázatmentes alternatívával ezen beruházást inkább elvetni lenne szükséges. A döntés ugyan egyértelmű, de a tisztesség kedvéért végezzük el erre a lehetőségre is a ROI számítást:ű
ROI =
-10 145,76 114 000
= - 0,088998 = - 8,8998%
Amennyiben a nettó jelenérték számítást nem végeztük volna el, úgy csekély hasznot hozó beruházást értelmezve akár pozitív döntést is hozhattunk volna, de a jelenértékre való korrekciót elvégzése után egyértelműen látható, hogy ez hibás döntés lett volna. Megtérülési idő vizsgálata Példánkban három beruházási esetet hasonlítunk össze. Az „A” beruházási esetben a legalacsonyabb a megtérülési idő, de látható, hogy nettó jelenérték tekintetében ez a legrosszabb választás. A „B” esetben a megtérülés csak a második év folyamán történik meg (erősebb második évről beszélhetünk), de magasabb nettó jelenértékű a projekt. A „C” projekt csak a harmadik év folyamán térül meg, de nettó jelenértékben kiemelkedik a többi projekt közül. „A” és „B” projekt közötti választás esetében célszerű az „A” variációt választani, mivel 1) a nettó jelenértékbeli eltérés nem jelentős 2) a megtérülési időből következően az „A” (rövidebb megtérülésű) beruházás kockázatmentesebbnek tekinthető. A megtérülési idő alapján való döntéshozatal nehézségeire hívja fel a figyelmet az „A” és „C” eset összehasonlítása. A „C” beruházás csak a harmadik év folyamán térül meg, ugyanakkor 3 éves időszak alatt a nettó jelenértéke jelentősen felülmúlja az „A” projekt értékét (ROIA=149,51%, ROIC=212,17%). A megtérülési időszak alapján hozan-
3
Fehér Péter: Informatikai beruházások pénzügyi értékelése
dó döntés az „A” beruházásnak kedvezne, ugyanakkor a teljes futamidőre számolt megtérülési mutató alapján érdemes – bár kockázatosabb – a „C” verzió választása, melynek hozama ellensúlyozza a kockázatokat. Összes pénzáramlás, r= 10% 0
A
B
C
1
2
3
Összesen
Pénzáramlás
-50 000
55 000,00
45 000,00
50 000,00
100 000,00
Pénzáramlás NPV
-50 000
50 000,00
37 190,08
37 565,74
74 755,82
Kumulált NPV
-50 000
0
37 190,08
74 755,82
Pénzáramlás
-50 000
25 000,00
125 000,00
0
100 000,00
Pénzáramlás NPV
-50 000
22 727,27
103 305,79
0
76 033,06
Kumulált NPV
-50 000
-27 272,73
76 033,06
76 033,06
Pénzáramlás
-50 000
25 000,00
25 000,00
150 000,00
150 000,00
Pénzáramlás NPV
-50 000
22 727,27
20 661,16
112 697,22
106 085,65
Kumulált NPV
-50 000
-27 272,73
-6 611,57
106 085,65
A belső megtérülési ráta használata Tekintsük az alábbi példát. Ebben az esetben azt az IRR értéket keressük, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke 0. Az egyenlet megoldása után IRR=9,7% értéket kapunk. Korábbi számításainkban a kockázatmentes kamatlábnak az r=10%-ot tekintettük. Mivel az IRR értéke alacsonyabb, mint a r értéke, a beruházást nem érdemes megvalósítani. Sokkal valósághűbb képet mutat ugyanakkor a MIRR mutató használata, mivelhogy számol az újrabefektetési lehetőséggel. Ebben az esetben az éves pénzáramlások időszak végére (jelenleg 3. év) számított jövőértékét kalkuláljuk és összesítjük. Azt a diszkontrátát keressük, mely a kezdeti beruházás jövőbeli értékének a projekt összértékét adja. Jelen példánkban ez az érték 12,51%, mely már belül van az elfogadhatósági szinten. r= 10%, IRR= 9,70% 0 IRR
MIRR
1
2
3
Összesen
Pénzáramlás
-50 000
20 000,00
20 000,00
20 000,00
10 000,00
Pénzáramlás NPV
-50 000
18 231,37
16 619,14
15 149,49
0
Pénzáramlás
-50 000
20 000,00
20 000,00
20 000,00
10 000,00
24 200,00
22 000,00
25 000,00
71 200,00
Pénzáramlás NFV MIRR= 12,51%
A példa rámutat arra, hogy a két mutató használatával eltérő eredményeket kaphatunk. Tisztább eredmény érhető el a MIRR mutató használatával, ezért ennek használata javasolt.
A belső megtérülési ráta használata sok esetben félrevezető. Az ajánlások szerint a mutatót sosem szabad technológiai beruházások értékelésére felhasználni. Measuring Return on Investment – Quick Reference Guide, 2002, Nucleus Research
4