Haydar Ergülen
ÖZ GÜRLÜK!
(Az én gazdagsága)
Szabadság.
Az öz-gürlük azt jelenti, hogy semmitől sem füg-
Nem kell költőnek lenni ahhoz, hogy leírjuk, tudjuk
günk, és a testünk, a lelkünk, a szívünk és a tudatunk
vagy elmondjuk, hogy ez a lenyűgöző szó egyúttal a
képes megtenni, amit szeretnénk. Azt jelenti, hogy
legszebb szó, vagy még inkább: a legcsodálatosabb
urai vagyunk magunknak, cselekedhetünk a saját
érzés a világon.
gondolatainkkal összhangban. Ahogy a szabadság
Léteznek más szép szavak is, de ezek egyike sem
költője, Tevfik Fikret írta felejthetetlen soraiban: le-
fogható a szabadsághoz – ilyenek például a főnix
hetünk „szabadok gondolatban, szabadok lelkiisme-
vagy a szímurg. Talán azért nem foghatóak hozzá, mert
retben és szabadok a bölcsességben”. Rendben, de
ezek legendás, képzeletbeli, a tündérmesék világába
vajon tényleg szabad akar-e lenni az ember?
tartozó madarak. De az is lehet, hogy talán a szabad-
Néha úgy érzem, mintha velünk született módon
ság is azért varázslatos, elérhetetlen és gyönyörű, mert
tartanánk a szabadságtól. Miközben annyi akadály
maga is inkább valami tündérmese vagy álom.
tornyosul azelőtt, hogy szabadok lehessünk, a leg-
Először is el kell mondanom, hogy – természete-
nagyobb akadályt mégis mi magunk jelentjük a szá-
sen – nincs válaszom ezekre a kérdésekre. Talán van,
munkra. És amíg az emberek hajlandónak mutat-
akinek igen. De ha nincs is rá válaszunk, attól még
koznak arra, hogy konformisták maradjanak, vagyis
ugyanolyan nagyszerű kimondani azt a szót: „sza-
a kényelmet keressék, és kihívások nélküli, alávetett
badság”. Kimondani és megismételni, megnézni ma
„fajként” éljenek, addig a szabadság is megmarad fi-
gunk nak közelebbről, szeretni, leporolni a betűit,
lozófiai problémának. Előfordulhat, hogy ez lesz az
énekelni, mintha egy dal része volna, táncolni vele,
egyik elsőként feláldozott fogalom az olyasféle kér-
leírni, gondolni rá, ahogy egy szeretőre gondolunk,
désekben, amelyek úgy kezdődnek: „Mi haszna van
álmodni róla, és – miért is ne? – megcsókolni. Olyan,
a…?” „Szükség van-e a…?”
mint levegőt venni. Egy szóra pillantani és lélegezni. Ezt csak a szabadság adja meg nekünk.
Tényleg, vajon muszáj szabadnak lennie az embereknek?
A szabadság levegővétel. Törökül a szabadságra az
Talán nem. Talán a szabadság soha nem is létezett.
„özgürlük” szót használjuk. Ha ezt a szót kettébontjuk
Vagy talán nem is érdemes ezekkel a kérdésekkel
(„öz-gürlük”), akkor ez a kifejezés valami légzéshez
foglalkoznunk, hiszen olyan ősi problémákról van szó,
hasonlót nevez meg: a „gürlük” jólétet, egészséget,
mint amilyen Isten vagy a teremtés, és erősen két-
frissességet, gazdagságot, erőt, biztonságot és de-
séges, hogy valaha is megoldásra vagy egyetértésre
rűt, míg az „öz” „önmagát” jelenti. Vagyis „gazdag-
juthatunk felőlük. Néha elkerülhetetlen, hogy meg-
nak érezni magunkat” azt jelenti, hogy függetlenek és
játsszuk magunkat, vagyis ebben az esetben, hogy úgy
magabiztosak vagyunk, és képesek vagyunk egész-
tegyünk, mintha volna szabadság. Úgy értem, a sza-
ként megragadni a saját létezésünket.
badság éppolyan régi, mint Isten, és a léte kérdéses.
Haydar Ergülen (1956) török költő. Versei magyarul a Forrásban jelentek meg.
18