Megújuló egyetemi misszió Egymással karöltve, egymást segítve újulnak meg az egyetemi lelkészségek és missziók Budapesten. A cél azonban változatlan: az evangélium tiszta hirdetése.
Megtartás és misszió – röviden összefoglalva ez a kettős célja az idén kibővülő és megújuló Budapesti Református Egyetemi Missziónak (1RE), amely egységes keretbe foglalja mind az 1RE fővárosi egyetemi gyülekezetét, mind az egyes budapesti egyetemeken szolgáló református lelkipásztorokat. A Károli Egyetemi Lelkészséghez hasonlóan ez a missziós terület is új fejezethez érkezett, nemcsak a létszámbővülésnek, hanem az eddig többé-kevésbé különálló részterületek összefogásának köszönhetően. Az egyetemi lelkészi szolgálatnak egyrészt meg kell tartania azokat a keresztyén fiatalokat, akik életkorukból vagy a szabad hallgatói élet sajátosságaiból kifolyólag eltávolodhatnak a gyülekezeti élettől vagy az egyháztól. Másrészt meg kell szólítania és közösségbe hívnia a keresőket és bizonytalanokat. Minden fiatal szeretne tartozni valahová, és ha a református egyház nem kínál nekik vonzó és hiteles alternatívát, akkor máshol fogják megtalálni a helyüket.
Ezért kell kellő figyelmet és erőforrást fordítani a misszióra. Folyamatosság és változás A fővárosi egyetemi lelkészi szolgálat a 20. században indult el, és 1989 óta gyakorlatilag megszakítás nélkül jelen van a budapesti felsőoktatás életében. A legelső egyetemi istentiszteletet 1989 novemberében tartották a Kálvin téren, teológusok szervezésében. Azóta szinte minden szerdán megtartották valahol a városban, egy ideig meghívott igehirdetőkkel, a kilencvenes évek közepétől pedig erre kijelölt lelkésszel, aki még jó ideig nem főállásban végezte ezt a szolgálatot. Később bevezették az egyetemi gyülekezeti lelkészi státuszt, és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) székháza vált az istentiszteletek állandó helyszínévé. A fejlődés során három keretrendszer alakult ki. Egyrészt létrejött egy egyetemi gyülekezet (később 1RE Budapest néven újult meg), ahol a szerdai istentisztelet került a közös-
ségi élet középpontjába. Másrészt az egyes egyetemek rendszerén belül létrejöttek egyetemi lelkészségek, mint például a Károli Egyetemi Lelkészség a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE), ahol a lelkészi szolgálat végzése köré épül a közösségi élet, de a lelkész nem tart önálló istentiszteletet. Részben a lelkészségi keretrendszerből fejlődött ki az egyetemi misszió, amely már inkább szervezetközpontú, ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Mérnökmisszió. Kapacitáshiány miatt előfordult, hogy ugyanannak a lelkésznek kellett szolgálnia a Károli Egyetemi Lelkészségen és az egyetemi gyülekezetben, olykor egyéb feladatok végzése mellett is, emiatt vált sürgetővé, hogy egyrészt rendezzék ezeket a státuszokat, másrészt kibővüljön a szolgálók száma. A kellő eredményességhez egységes keretrendszerbe kell foglalni ezt a szolgálatot, és kellő erőforrásokat kell biztosítani a működéséhez. Mivel mindebben az
Karakter • parokia.hu • 13
