ÚJVÁROSI ANZIKSZ by PaksNET

z--i

íl

Beregnyei Miklós

ÚJVÁROSI ANZIKSZ Paks épített környezete 1945–1990

Paks 2014

© Beregnyei Miklós A kiadás feltételeit az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. biztosította Kiadja a Jámbor Pál Társaság A borító Vincze Bálint munkája ISBN: 978-963-8388-11-7 Készült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyomdaüzemében 2014-ben (2014/72) Felelős vezető: Gergely Judit Etel Tördelés: Szabó Szabolcs Megjelent 1000 példányban

Tisztelt Olvasó! Ez a kiadvány Paks II. világháború utáni épített környezetében bekövetkezett változásait igyekszik nyomon követni, alapvetően a Tolnai Napló és a Tolna Megyei Népújság városunkról megjelent írásai alapján. Paks arculata az 1960-as évektől 1990-ig közel akkora változáson ment keresztül, mint 1860-tól a nagy háborúig (I. Világháború). A gyors változások miatt egyes létesítmények eltűntek, mint például a kenyérgyár, az autószerviz, de ide sorolom a Paksi Konzervgyárat is. Tehát éppen ideje volt elkezdeni ennek a nagy környezetváltozásnak a dokumentálását, mert 1990-től

egy újabb változás indult el, amely egyre látványosabb utcaképet eredményezett például a főutca esetében. Paks településképét meghatározó épületek jelentős részét az 1960-as évek bontásai változtatták meg. Az 1990-től jelentkező építészek tervei alapján elindult építkezések a még meglévő régi városképen is sokat változtattak, de ez már egy újabb fejezet története. Azt mondhatom, hogy az elmúlt félévszázad településképének változásait próbálja nyomon követni ez a kötet, amelynek a folytatására is szükség van.

Bevezető Óváros és újváros – nagyon találó ez a köznyelvben meghonosodott, két városrészt meghatározó kifejezés, amely időben és térben is elválasztja a település épített környezetét. Az óváros mai képének a kialakulása a három újratelepítési hullámot követően a XVIII. század elején kezdődött, majd az 1867-es kiegyezést követő évtizedekben csúcsosodott ki és a II. világháborúig be is fejeződött. Az óváros épületeinek múltját kutatónak nehéz a helyzete, mert nagyon kevés írásos adat áll rendelkezésre. Az épületekre vonatkozó adatok túlnyomó része szájhagyományon, nemzedékről nemzedékre hagyományozódó ismereteken alapszik. Valamivel kedvezőbb a helyzet az újvárosi rész kialakulásával kapcsolatban, mert az 1948-1990-es időszakról már korabeli tudósításokat olvashatunk a Tolna Megyei Népújság – és annak lapelődje, a Tolnai Napló – megjelent számaiban, továbbá az 1989-től megjelenő Paksi Hírnökben. Ennek ellenére több olyan épülettel gazdagodott Paks épített környezete, amelyekről szintén csak szájhagyomány útján fennmaradt adattal rendelkezünk. Ennek a könyvnek az anyaga zömmel a Digitális repertórium – Tolnai Napló 1953–56, valamint a Tolna Megyei Népújság 1957–1987 – anyagára támaszkodik és csak azokról az épületekről van szó, amelyekről sikerült adatokat találni az említett forrásokban. Paks épített környezetének II. világháború utáni változásait mindenkor egy-egy nagy országos közlekedési-ipari beruházás lendítette előre. A II. világégés óta lassan a negyedik generáció koptatja Paks rég lecserélt utcakövei helyett az aszfaltot, akik

már az 1970-es évek utcaképét sem igen tudják felidézni. Arról pedig, hogy milyen volt Paks hétköznapi élete 1945–46-ban, csak a családi emlékezetben él még az egyre halványuló kép. Az 1980-as évek elején kutatásokat végeztem, akkor még élő szemtanúkat kerestem fel és rögzítettem visszaemlékezéseiket az 1945–46-os idők eseményeiről. Ebből a kutatásból született az „És az élet újra indul – Paks, 1945–46” című publikálatlan tanulmányom. A mostani munkámhoz keresve az adatokat, előkerült ez a rég elfeledett helytörténeti dokumentum, amelynek segítségével idézem fel az „új időszámítás” kezdetét. A visszatekintést azért is tartom fontosnak, mert ilyen részletességgel nem tájékozódhat a mai nemzedék arról, milyen körülmények közepette kezdték el elődeink újra felépíteni országunkat, illetve Paksot. „1944. november 30-án hajnalban a Szovjet Dunai Katonai Flottilla 1. páncélosnaszád-dandárja, erős tüzérségi támogatással, Gerjennél partra szállította a 16. tengerészgyalogos-zászlóalj 475 harcosát, parancsnokuk Beljak őrnagy volt. Miközben a magyar 51. gyalogezred Gerjenből Dunaszentgyörgy felé hátrált, a szovjet 21. gárda-lövészhadtest 62. és 41. gárda-lövészhadosztályai Nagydorog délkelet és Paks vonaláig törtek előre, s bekerítették a magyar 51. gyalogezredet és a 7. rohamtüzérosztályt, valamint az 1. tábori tüzérosztályt. Miután a magyar 42. gyalogezred Nagydorog délkelet, Földes puszta, Paks vonalon lefékezte a szovjet előnyomulást, a december 1-re virradó éjszaka a magyar csapatok egy része kitört a bekerítésből.”1

Az előzőekben említett magyar alakulatok egy része vonult át Pakson november végén, illetve ürítették ki Paksot. Kivétel az 1. Újvidéki Csendőr-zászlóalj egy százada, parancsnoka Huszár Gusztáv főhadnagy, és a győri „Frigyes” utász laktanya egy alegysége. A csendőr-század október 16-a után érkezett Paksra – a Szálasi puccs után – mondta Németh Imre, a század volt szakaszvezetője.2 Úton Paks felé kapták a Szálasira feleskető parancsot, de Huszár Gusztáv főhadnagy (szegedi lakos) nem hagyta felesküdni a századot. Az utász alegység és a csendőr-század a Gerjennél történt szovjet partraszállás után hagyta el Paksot, Németkér irányába. A csendőr-század parancsnoka a 17. csoportot – kb. 20 fő – hátrahagyta Pakson, azzal a feladattal, hogy robbantsák fel a kőhidat (a mai gimnázium magasságában volt), ezzel is nehezítve az előretörő szovjet erők helyzetét, majd a csoport parancsnoka – Németh Imre szakaszvezető – a feladat végrehajtása után vezesse raját Németkér felé és csatlakozzon a századhoz. A rajnyi erő a Zsíros-közben volt elszállásolva, többek között Tuba János lakásán. A csendőrök úgy határoztak, hogy nem robbantják fel a hidat és nem is követik a századot.” Úgy vélekedtünk – mondja Németh Imre – nem szeretnénk a háború végén meghalni.” Civil ruhát kértek és átöltöztek. Németh Imrének Tuba János adott civil ruhát és menedéket is. Közben a szovjet csapatok gyors ütemben vonultak Dunaszentgyörgy felől Paks irányába és 1944. november 30-án a déli órákban érték el az Újváros területét. Ekkor Németkér felől német repülő támadást kaptak. A német támadás következtében kigyulladt a Konzervgyár egyik raktára.3 Közben Németkér felől aknavető tűz is érte a támadó szovjet csapatokat, mire visszahúzódtak Földes-puszta irányába, mondták a visszaemlékezők. Ezután síri csend lett a községben. Ez a nagy csend már a békét jelentette Paks lakosainak. 8

1944. november 30-án délután szinte mindenki a lakásában vagy pincéjében tartózkodott Pakson. A füstölőkben nem szalonna és kolbász lógott, hanem igen sok helyen a civil ruhába öltözött katonák egyenruhája. Bár volt olyan hely, ahol disznót vágtak aznap, mert attól tartottak, hogy a szovjet katonák elviszik a disznót és minden egyéb ingóságot. A szovjet harcosok újabb megjelenésére így emlékezik egy szemtanú: „Mi a Kereszt utcában laktunk és az utca felső felére tíz óra, féltizenegy felé már érkeztek szovjet katonák. Ekkor csak átvonultak az utcán és a házak között, de be nem mentek egyetlen házba sem. Reggel – december 1-jén – már a házunkba is bejöttek , de csak németek után érdeklődtek és már mentek is tovább.”4 „Mivel ablakunk a főutcára nézett, mi az ablakból lestük az utcát és úgy éjfél tájban láttuk, hogy jön egy kétkerekű lovas homokfutó, Tarisznyás Gerő főjegyző ült rajta és Girst Ádám községi bíró. A kocsin nagy fehér lepedő darab lobogott, úgy mentek Újvárosba az oroszok elé, hogy átadják Paksot. Így vették át Paksot az orosz katonák. Nem volt harc.5 Végezetül még egy szemtanút idézek, mégpedig azok közül, akik civilbe öltözött katonák voltak. Az ő várakozásuk – idegességük más gyökerekből fakadt mint a polgári lakosságé. Lukács Béla és társai egy pincébe húzódva látták meg az első orosz katonát. A találkozásra így emlékezik Lukács Béla. „Éjfél után újból visszajöttek az oroszok. Mi lementünk a pincébe, itt találtak meg bennünket, a Singer-féle ház pincéjében. Amikor oroszul kérdezték, hogy van-e német, én oroszul válaszoltam, hogy nincs, ugyanis több nyelven beszélek. Meg is lepődtek, hogy oroszul válaszoltam. Ezután a pince előtt sorba állítottak bennünket és átválogatták a ruháinkat. Ami jó volt nekik, azt elvették és adtak mást helyette, vagy nem. Tőlem a jó durábel bőrű bakancsot vették el. Közben megkérdezték, hogy a tolmács szere-

pet elvállalnám-e? Elvállaltam és mentem velük végig a városon, ellenőriztük van-e német. A támadó parancsnokságra kerültem, amely a Fő utcán volt a Ruff Ferenc féle házban. Két parancsnok nevére emlékszem, az egyik Csernyenko őrnagy, a másik Beljak őrnagy volt.”6 (Szepesi Imre szerint Mercsenko volt a neve és nem Csernyenko.) Az elkövetkezendő hónapokban Paks fontos szerepet töltött be a szovjet csapatok hadműveleti tevékenységének biztosításában. Fontos Duna-parti településnek tekintették, ezt többek között az alábbi adatok is alátámasztják: –– Mint parancsnoki székhely, állandóan 6000-8000 katona tartózkodik községünkben, írja Tarisznyás Gerő községi főjegyző 1945. február 26-án.7 –– A német „Balck” hadműveleti csoport „Konrad–III.” fedőnevű felmentési kísérletének első napjaiban – 1945. január 18–26 között – a 3. Ukrán Front harcálláspontja is Pakson volt.8 –– Januárra pontonhidat építettek a Dunán és a túlpartról szállították Paksra, majd innen tovább a hadműveletekhez szükséges lőszermennyiséget. Az említett szempontok igazolására tegyünk egy részletesebb – de nem teljes – számvetést arról, milyen szovjet katonai támpontokat kiszolgáló állomásokat telepítettek Paksra. 1. „ A községben lévő nagyobb üzemek, úgy mint a mezőkémia (Konzervgyár), malmok, szeszfőzdék üzemben vannak és az orosz katonaság részére dolgoznak.” Írja tarisznyás Gerő a már említett jelentésében. 2. A Dózsa György u. – Villany u. – 6-os műút – Táncsics u. által határolt négyszöget lezárták, innen sok embert ki-

telepítettek és jelentős katonai erőt szállásoltak el ezen a területen. a.) A Tolbuhin utcában (Égett u.) a következő elszállásolások történtek. – a 6. szám alatt: orosz főposta – a 9. szám alatt: orosz fogda – a 14. szám alatt: közös fogda (német-magyar) – a 21. szám alatt: Kiszli Pál péknél konyha működött – a 16. szám alatt. orosz őrnagyok (majorok) laktak – a 32. és a 34. szám alatt. „zászlótartó” tisztek, törzstisztek – a 30. szám alatt: Kern Ferenc lakott mint utcaparancsnok és ott orosz tisztek voltak elszállásolva. b.) Dózsa György út: – Ruff Ferenc féle házban: a támadó alakulatok parancsnoksága volt. – a 36. szám alatt: közös fogda (német-magyar) – Diósi ház: konyha működött – Vendliczki ház: suszter műhely működött – a Sánc Étterem helyén: az Erdős féle házban konyha működött – Kern Lászlónál pékség volt (a mai áruház helyén) c.) Kosár utca: – 7. szám és 10. szám alatt: (Kródi – Wolf féle ház) két konyha működött. 9

d.) Táncsics utca: – A volt Szabó féle házban: rádióadó állomást üzemeltettek. e.) Villany utca sarkán: a volt zsidó templom udvarán katonai fürdető gépkocsit telepítettek, vizet az ártézi kútból nyerték.

A „kivitelezők” Paks kőműves társadalma, köztük Tuba János és Jantner János volt. Az építkezés tolmácsa Széles Béla. Erről leánya, dr. Széles Klára visszaemlékezéséből tudunk. „Édesapám oroszul 45-ben tanult meg, hat hét alatt, persze konyhanyelven, de tolmácsolni tudott az eredeti emlékmű építésénél.” 9

3. K ereszt u.: Teljes egészében le volt zárva, itt magas rangú tisztek voltak elszállásolva. A Marosi és Jéger-féle házban volt kilenc napig Tolbuhin marsall és kísérete, valamint Paks község katonai parancsnoka, Antoskin őrnagy. Ifj. Jantner János visszaemlékezése szerint a későbbi – 1945 április utáni – városparancsnok Marcsenkó őrnagy volt. A Kereszt u. 9. számban lakott Tolbuhin.

Az emlékmű avatására 1945. február 23-án került sor, ez volt az első nyilvános ünnepség a II. világháború befejezését követően. Az emlékmű elkészültét a községi képviselőtestület 1945. március 31-i ülésének jegyzőkönyve így rögzítette: „A főjegyző bejelenti, hogy a Deák Ferenc út végén felállított orosz emlékművet leleplezés után megőrzésre, karbantartásra, fásításra az orosz parancsnokság a községi elől járóságnak átadta.” 10 A paksi kőművesek első – gondolom nem önként vállalt – munkája a szovjet emlékmű megépítése volt, amelyet a 6-os főútvonal korszerűsítése idején – 1950/51 – kb. 150 méterrel lejjebb, délre helyeztek el.

4. H attyú u. 26.: Antoskin őrnagy előbb itt lakott, a telefon is be volt vezetve a Zerza János-féle házba. 5. A volt Szülőotthon és a katolikus zárdában kórházat rendeztek be. 6. A vasútállomás katonai mosoda volt. 7. S zentháromság u.: a Molnár féle házban orosz tisztek voltak elszállásolva. A felsoroltakon kívül, majdnem minden házba jutott katona. Az örökös harc közben arra is szakított időt a szovjet vezetés, hogy hősi halottaiknak örök emléket állítsanak. Már 1945 januárjában megkezdték az emlékmű építését. 10

Paks épített környezetében az első nagy változást a Budapest – Pécs országos 6-os főútvonal korszerűsítése jelentette. Erről a hatalmas beruházásról részadatok nem kerültek elő, arról viszont igen, amikor a Paks – Szekszárd közötti útszakaszt és a Dunaföldvári hidat átadták. A Paks – Szekszárd közötti útszakaszt 1951. december 27-én adták át ünnepélyes keretek között. Az ünnepség a Tolnai elágazásnál volt, ahol „diadalkapu” volt felállítva és itt történt a hagyományos szalagátvágás is. Ünnepi szónok Bebrits Lajos közlekedési- és postaügyi miniszter volt.11

évben tovább folyik az építkezés Pécsig. Az új út közelebb hozza a fővárost a megye dolgozóihoz és a megnövekedett áruforgalom is sokkal gyorsabban bonyolódik le. Építik a paksi vasút fővonalat is, amely Sztálinvárossal lesz összekötve. Az építés, a vasútvonal Tolna községnek is vasútállomást biztosít. Ezáltal számos dolgozónak könnyítik meg utazását. Nem kell a három kilométerre fekvő mözsi állomásra gyalogolni.”12 A tervek szerint a pécsi bányákból a szenet a Pécs – Szekszárd – Paks – Dunaföldvár – Sztálinváros vonalon tervezték szállítani a kohókhoz.

A műút (betonút) átadásán túl, 1952. február 13-án újabb adalékkal jelentkezett a Tolnai napló „Épülő megyénk” című cikkében. „A múlt év decemberében felavatott és a forgalomnak átadott hatos műút Budapesttől Szekszárdig elkészült. Ez

Az új 6-os főút Paks magasságában egy új töltésen fut, amely töltésnek kettős szerepe van. Egyrészről az országút fut rajta, másrészről a töltés megvédi Paksot a Duna rendszeres árvizeitől. Ugyanis a Duna rendszeresen elöntötte a Békaváros (innen a név) folyóra futó utcáit (Halász, Csónak, Duna, Villany, Szent János, Árok, Hattyú, Kosár, Síksor) a Konzervgyár magasságáig. Erről az évszázados gondról Jámbor Pál: Pakson című versében is megemlékezett (Paks, 1859): 11

„Az utcán köt ki már a gőzös, Hozzánk dobálva a habot Majd a piros hajnalt köszöntve, Majd a leáldozó napot. Oh drága város! Szép szülőföld A koszorús hegy oldalán, Őrizzen ég meg a haboktól! Őrizd meg ott alvó anyám!” 13

Jámbor Pál szülői háza a Lengyel-Magyar Barátsági Parkban elhelyezett szobrával majdnem szemben, a volt COOP-Áruház bejárata helyén állt, ám a Duna áradáskor majdnem a főutcáig jött fel. Ennél súlyosabb volt a helyzet a Konzervgyár környékén, ahol még a Wallner által készített településképen is úgy szerepel a terület, hogy beépítetlen ártéri terület.14

A töltésen futó műútnak védő és elválasztó szerepe lett, védte a várost az árvíztől, egyben elválasztotta a Dunától. Erről Börtsök László ír szemléletesen: „Így mindkettőnek a javára vált ez a megoldás, amikor a városon átvezető szakaszt a Duna és a város közti keskeny parti sávra helyezték. A város jól járt vele, még azon az áron is, hogy a part kiépítésével, megerősítésével megszűnt a Duna ősi, városromboló hatása. A kiépítésből származott viszont az az elkerülhetetlen hátrány, hogy az új út koronája jóval a régi utcák szintje fölé került. Így az úthoz képest a város mintegy elsüllyedt. Ez a szintkülönbség pedig súlyos problémát fog jelenteni a jövő városrendezésében.” 15 Víz alatt a Konzervgyár, 1941-ben

Az új betonút építésével egy új szakasz vette kezdetét a település épített környezetének kialakításában, hiszen a főutat hordozó töltés megmentette a Konzervgyárat a rendszeres árvízi elöntéstől, ezzel hozzájárult az üzem fokozatos fejlesztéséhez, majd az 1965–1970-es időszak rekonstrukciójához, amely egyre nagyobb hatással volt a gyár környékének fejlődésére.

„Épül a gyár is, az elmúlt években korszerű konyhát, ebédlőt, öltözőt, fürdőt kaptak a gyár dolgozói, jelenleg több mint 2 millió forintos költséggel átépítik az egész üzem tetőszerkezetét. A gyárral szemben, a régi vásártéren új, még vakolatlan épületek emelkednek a magasba, karéjban ölelik körül az üzemi bölcsőde épületét. Szinte új városrész épül itt, a házsorok benyúlnak a Kishegyre, a szántóföldek közé. Az új házaknak több mint fele konzervgyári dolgozóké. Sokan beköltöztek, mások pár hónap múlva költöznek az új otthonba. Egy névsort mutatnak a konzervgyárban, 32 konzervgyári munkás, tisztviselő, művezető épített, vagy épít új házat. Ékes István, Kovács György, Horváth József és még vagy húszan már az új házban laknak. Hollós László, Andráska Lajos és a többiek háza pedig rövidesen elkészül. Sáraiék új háza a dombon van, már majdnem kész. Sárai Szabó Dánielné, a gyár egyik legrégebbi dolgozója, nyolc gyereket nevelt fel. Hollósiéknál vakolnak. Hollósi László a gyár legrégebbi tisztviselője, maltert kever, vizet hord, kiszolgálja a kőművest. 13

Andráska Lajos – 26 éves fiatalember, az új ház küszöbén barkácsol, tavaly nősült, nem kapott lakást, hát épít. Ő tervezte a házat, feleségével együtt ásták az alapot. Asztalos szakmát tanult, a gyárban kádár munkát végez. 29 000 forint állami kölcsönt kapott, eddig 19 000-t használ fel. Haágéknál elkészült a tetőszerkezet, cserepeznek. Itt az egész rokonság. Húsvétkor már itt laknak, mondja Haag János, aki ládaszögező a gyárban. A gyár javaslatára kapta az állami kölcsönt.” 16 A konzervgyárral szembeni domboldal a háború utáni években épült be, külsőleg vegyes képet mutat Paksnak ez a negyede. Pár éve épült a Vegyesbolt, ahol kerékpárgumitól a kardigánon át a szalámiig minden kapható. Kárpáti József üzletvezető szerint kb. 1000-1200 féle árut kínál a betérőknek. Tágas az eladótér, nagy a kirakat. Kárpáti József 40 éve boltos, ennek nagy részét Pakson, sőt itt a valamikori szegénynegyedben töltötte, ahol régen „Fertlikiló” – így nevezték a tízdekás adagokat – cukrot vettek csak. Jelenleg a vásárlók nagy része gyerek, iskolába menet-jövet, néhány kifliért, csokiért bejönnek.17 Egyre nagyobb gondot jelentett Pakson az ivóvíz kérdése. Ezt érezte a tanács vezetése is, így 1958 elején nyilvános tanácsülést hívott össze a község vízellátásának javítása érdekében. Az ülésen szó volt egy törpe vízmű megépítésének szükségességéről, mert a község kútjainak egy része szennyezett és több kút már fertőzött volt. A kutak jelentős része időnként kiszáradt, amelyhez nagyban hozzájárult a Duna vízállása. Az ülésen parázs vita volt és háromféle vélemény alakult ki. Az egyik csoport azt vallotta, ha eddig jó volt ahogy volt, ezután is jó lesz, ahogy van. Az előbbre látók 1500-3000 forint hozzájárulást is hajlandók voltak elfogadni. A harmadik véleményhez tartozók is hajlandóak voltak fizetni, akár 5-6000 forintot, de csak a vízmű felépítése után. A tanács viszont nem tudta megelőlegezni az építési költséget. Végül csak megvalósult a beruházás, majd 14

ezzel párhuzamosan megkezdődött a víz és csatornahálózat kiépítése is. 1967-re már 35 km vízvezeték hálózat üzemelt a községben. A vízvezeték-építéssel egy újabb gond jelentkezett: a csőtörések, csepegések miatt egyre több helyen omlott be a Paks alatt húzódó pincerendszer valamelyik ága. Paks tízéves távlati fejlesztési tervét Haág Ferenc községi tanácselnök és Gosztola János tanácstitkár előterjesztésében 1959. november 18-án rendkívüli tanácsülésen tárgyalták meg és fogadták el. A terv foglalkozott a közlekedés fejlesztésével, amelyben megfogalmazódott az új autóbusz-pályaudvar építése, a vasútvonal továbbépítése a konzervgyár, a betonelemgyártó üzem és a borpincészet részére iparvágány fektetése. A terv rögzítette a hajórakodó kibővítését, új postafiók létesítését, új járási művelődési ház és mozi építését, továbbá új piactér létesítését irányozták elő. Tervezték a Béke Szálló felújítását, a Halászati Szövetkezet központjának, halászcsárdájának megépítését, a Duna-parti sétány felújítását és a Sánchegyen egy kilátó létesítését. A Halászati Szövetkezet már a következő évben megakarta kezdeni az építkezést a TÜZÉP telep jelenlegi (a mai KRESZ-park) helyén, közvetlenül a műút mellett.18 A Duna paksi szakaszán hajdanán, mintha egymáshoz lettek volna fűzve, sorakoztak a vízimalmok. Az utolsó vízimalom sorsáról így tudósít a Népújság 1958. február …-i száma: „Ott, ahol a paksi téglagyárnál majdhogy nem kilencvenfokos kanyart vesz a Duna, s ahonnan egyenes viziút vezet a zádori révhez, árválkodik egy korhadó deszkájú, minden eresztékében recsegő tákolmány. Vízimalom volt ez valaha száz évvel ezelőtt is már, de tizenegy évvel ezelőtt is még, s viselte a „Nepomuki Szent János” nevet. Az utolsókat rúgja, pedig minden nyáron egyszer, a vízbe fúlt szent napján, fényes ünnepségek színhelye volt. Itt végződött ugyanis a vízimolnárok csónakos felvonulása és az ájtatosnak induló ünnepet itt követte és fejezte be hajnalig

tartó ivászat. A Múzeum Központ megígérte, hogy ismét rendbe hozatja a malmot és olyan helyre szállítja, ahol megtekinthetik az érdeklődők. A szájhagyományban úgy él, hogy az utolsó vízimalmot az 1956-os jeges ár vitte el. Az árvízvédelmi probléma megoldása nem csak a Konzervgyár jövőképét formálta át, változásokat eredményezett az új főút mentén is. Gondolok itt a dunakömlődi és a paksi halászcsárdák felújítására-felépítésére, a Tüzép-telep átköltöztetésére, a Népfürdő felépítésére. Az építkezésekhez szakemberekre és építőanyagra volt szükség. A szakemberek első csoportját az 1952. március 20-án alapított (Kern István szóbeli közlése szerint) Paksi Épület-karbantartó Kisipari Termelőszövetkezet jelentette. A szövetkezet Paks épített környezetének kialakításában fontos szerepet vállalt. Munkájukat az alábbi – nem teljes – felsorolás fémjelzi: Marx téri társasházak, Duna utcai tömbházak, Táncsics és Hajnal utcai szalagházak, Kishegyi úti OTP lakások, autószerviz (lebontva), Dózsa György úti gyógyszertár (a volt SZTK mellett) belső berendezését is ők készítették. Később ők gyártották az atomerőmű 1-es kiépítésén a turbinaépület vasbeton falpaneljeit. Az eddig elmondottak támasztják alá az új 6-os főútvonal megépülésének pozitív hatásait Paks épített környezetére. A következő nagy állami beruházás a Konzervgyár 170 millió forintos korszerűsítése volt 1965–1970-ben. Valójában egy korszerű új gyárat építettek, amely hatással volt a lakásépítési folyamatokra is. A bérházépítések az 1968-69-es években kezdődtek, többek között a Konzervgyárral szemben és a Kishegyi úton. Az említett években 12-18 állami bérházi lakás építésére volt lehetősége a községnek.19 Hogyan nézett ki ebben az időben Paks településképe, milyen benyomást szerezhetett a nagyközségbe érkező vendég?

Erről plasztikus képet nyújt Rózsa László: Rózsa László: Duna mente – öt perccel az atomkor előtt című tudósítása: Első kép: Partoldalban, mint a fecskék. „Ott, ahol a Duna egy kis enyhe ívet ír le, s ahol a domboldalról meredeken szakad le a lösz fal, mintegy negyven család él még ma is hegybe vájt lakásokban. Nem is olyan régen nyolcvanan voltak, s hogy azelőtt mennyien, a környékbeliek sem tudják pontosan. Valamikor a század elején, a nagy agrár népvándorlások idején keletkeztek ezek az odúk. Falu és város között lebegő, fakult reményű agrárproletárok szállták meg a domboldalt. Valószínű, hogy itt egykor pincék voltak, amelyeket a szegényhad fokozatosan szállt meg. Partoldalba telepedtek, mint a fecskék, s bizonyára úgy számítottak, hogy el is szállhatnak innen. Negyven-ötven évre itt maradtak. Most már jócskán megbomlott a sor, és hamarosan el is kopik. Özvegy Balogh Jánosné huszonhat évvel ezelőtt költözött ide. Ezer ránc arcán kedves mosoly. Mesebeli nagyanyó: magános, megbékélt és derűs.” Második kép. sárgák voltak a házak. „Paks maga régi kereskedelmi góc volt. Pénzes polgárok lakták. Vaskos, zömök házakat építettek erős tölgyfakapukkal. Néhány klasszicista stílusban fogant épület a főutcán ma is figyelmet érdemel… A település egyébként városias jellegű, házai egymás mellett szoronganak, az utcákon sűrűn hullámzik a nép. Paksnak nagy átmenő forgalma van. Az emberek sietnek, mintha mindenkinek dolga lenne. S van is. Ebben a községben a felnőtt lakosság 75-80 százaléka dolgozik. A legnagyobb üzemében, a konzervgyárban télen 800 munkás, a főidényben pedig 2200 ember talál munkát. Van ezen kívül egy betonelem gyára, egy cipész ktsz, egy háziipari szövetkezet, egy halászszövetkezet és néhány egyéb vállalat.” 20 15

A fentebb jelzett építkezések az 1968-ban elkészült rendezési tervben megfogalmazottakkal összhangban valósultak meg. Ebben az időpontban valójában két terv is készült, egy az atomerőmű lakótelepével foglalkozott, amelyet a mai VOLÁN-telep helyére terveztek, a másik pedig Paks fejlesztésével. Ekkor még nem volt szó a Kishegyi lakótelepről, mert először még Szekszárdra tervezték azt a hatalmas beruházást, amely végül a Kishegyen valósult meg. Az atomerőmű építkezést 1969 őszén leállították, majd 1973-tól indult újra, de akkor már az atomerőmű lakótelepét a Kishegyen kezdték építeni, elvetve a szekszárdi és a VOLÁN-telep környéki megvalósítást. Ez a tervmódosulás nagyban befolyásolta a paksi állami bérházak építését. Erről a problémáról abból a levélből értesülhetünk, amelyet Örvös Ferenc, a Konzervgyár igazgatója küldött Bán Jánosnak, az MTV szerkesztőjének 1975. június 19-én, a Visszaszámlálás című riportműsort követő napon. A Magyar Televízió 1974-től Visszaszámlálás címmel indított riportsorozatot azzal a céllal, hogy folyamatosan beszámol az atomerőmű építéséről. Az 1975. június 18-i adásra reflektált Örvös Ferenc: „Nagyon sajnálom, hogy a tegnap esti „Visszaszámlálás…” című adásban Paks igazi problémái nem kerültek felszínre. Igaz, hogy az atomerőmű építése, és az építkezést kiszolgáló lakótelep építése szépen, ütemesen folyik, de a „régi község” építése nagyon lelassult, egy kis túlzással leállt. Amíg az erőmű építkezés nem indult be, évente kb. 100-150 lakás épült, kezdetben földszintes családi ház, később a többszintes OTP társasház. Ez az építési ütem évi 15-25 lakásra zsugorodott, pedig az igények sokkal nagyobbak (OTP társasházhoz kb. 200-an állnak sorba). A Paksi Konzervgyár dolgozói részére lakásépítési alapot hozott létre, sajnos nem tudjuk ezt a pénzt felhasználni, mert nem épül a paksiak számára Pakson lakás, az igények 10 százalékának megfelelő nagyságrendben sem. A lakásépítés leállása következtében a környező községekből az egészséges betelepülési folyamat is megakadt, ezért a férfiak au16

tóbuszokkal bejárnak dolgozni, de a nők otthon maradnak, tehát Pakson a közel 2000 munkás kommunális ellátásához szükséges női munkaerő (konyha, étterem, munkásszállás, takarítás stb.) üzemünkből vándorol el. A Paksi Konzervgyár, amely zömében női munkaerőt foglalkoztat, létszáma 200 fővel csökkent és ez már igen nagy problémát okoz nekünk. Nem akarom tovább sorolni a problémákat, és nagyon sajnálom, hogy Paksot csak a napsütéses oldaláról nézik. Túlzottnak tartom azt a kijelentést, hogy Paks 1980-ra város lesz, ha ilyen ütemű lesz a régi község átépítési üteme, akkor a nagyközségi cím is túlzott lesz.” 21 A kialakult kettős helyzet közepette is próbálkozott a községi vezetés megoldást találni a lakásigények kielégítésére. Egy ilyen próbálkozásról értesülhetünk a Tolnai Népújság tudósításából, amely szerint Pakson 1974 februárjában több mint 50 taggal megalakult az ifjúsági lakásépítő és fenntartó szövetkezet. Az alakuló gyűlésen a majdani lakástulajdonosokat dr. Tarján Balázs, a nagyközségi közös tanács vb-titkára tájékoztatta a tanács tervéről, elképzeléseiről. Elmondta, hogy az elkövetkezendő években kialakítandó községközpontban biztosít közművesített telket a tanács. A tervek szerint az új centrumban 200 lakást építenek a fiatalok, szövetkezeti formában.22 Az Örvös Ferenc által említett évenként felépülő 100-150 lakás jelentős részét a pedagógusok és állami alkalmazottak részére nyújtott kamatmentes kölcsönökből építették fel. Aztán megszületett az a döntés, amely a város történetében a legfontosabb változásokat eredményezte. Erről olvashatunk Szabó Benjamin Atomkorkép című könyvében: „Az Erőmű Beruházó Vállalat Igazgatója 1967. április 12-re 36 meghívott szervezet részvételével helyszíni szemlét hirdetett Paksra. A szemléről készült jegyzőkönyv szerint a szovjet szakértők és az ERŐTERV közös javaslatát fogadták el: az építendő atomerőmű telephelye Paks.” 23

Terepszemle, 1967. április 12-én. A kép baloldalán, majdnem szemben a kamerával Aradi Imre tanácselnök látható.

A szemlélők gépjárművei

Megkezdődtek a terepfeltöltési munkák a Mátraaljai Szénbányák (MÁSZ) nehézgépeivel (1969 nyara) 17

A Népújság 1968. október 4-én rövid tudósításban közli, hogy Szekszárdon 480 lakást építenek fel, Pakson pedig hatvanat az erőmű dolgozói részére. Közli a szekszárdi lakótelep makettjét is.24

Nemsokkal később, novemberben újabb tájékoztatás jelenik meg a Népújságban, ezúttal Aradi Imre vb. tanácselnök mondja el, hogy 1969. második felében indul a felvonulási lakótelep építése, a község déli végén, a 6-os út és a Duna közötti húszholdas területen. Itt alakítják ki a község új vasútállomását is. 18

A lakótelep – háromemeletes épületeiben – négyezer építőnek ad majd szállást. Az épületek véglegesek lesznek, ha az erőmű építők elvonulnak, üzemeket és lakásokat lehet majd kialakítani bennük. Az építők „városa” rendelkezik majd mindazokkal a kommunális létesítményekkel, üzemekkel, amelyek ma már szerves részei az ilyen méretű, végleges településeknek. Déli sarkában kap helyet a távfűtőüzem, lesz sportpálya, 300 személyes mozija, buszmegállója, étterme, presszója, postahivatala, fodrászüzlete, ABC-áruháza stb… Az atomerőmű dolgozói készenléti lakótelepének helyét a község központjához közel, a Duna mellett jelölték ki. Ide építik a négyemeletes épületeket – hatvan lakást – erre azonban hasonlóan a szekszárdi lakótelephez, csak a későbbi években kerül sor, az atomerőmű üzembe helyezésének időpontjára lesz rájuk szükség.25 A felvonulási lakótelep terve: 26 Ezzel a tervezéssel párhuzamosan a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat megbízást kapott Paks rendezési tervének elkészítésére. Ebben a tervben megfogalmazódott, hogy a régi „történelmi” központ egyre kevésbé alkalmas funkciójának betöltésére, amely probléma már évekkel ezelőtt is foglalkoztatta a város illetékeseit. A régi városközpontban csak igen nagy költséggel lehetne az épületeket bővíteni, vagy újakat építeni, a szanálás nagyon sokba kerülne. Kedvezőbbnek kínálkozik az a megoldás, hogy a község mai központja maradjon meg eredeti formájában és főleg a kereskedelmi hálózatot fejlesszék itt és az új közigazgatási, kulturális központ helyét délebbre jelöljék ki. A község súlypontja úgyis délre tolódott az utóbbi évtizedekben. Bővült a konzervgyár, az új lakások zöme a község déli részén épült, a konzervgyár közelében építették fel az új középiskolát néhány évvel ezelőtt, most pedig az atomerőmű építése, az építkezés felvonulási lakótelepének létesítése gyorsítja meg ezt a folyamatot.

Az új központ helyét a Dózsa György út, Rosthy utca, Hajnal utca és a Rákóczi utca által határolt négyszögben jelölték ki. A község főutcájára néz majd a Rosthy utca sarkán épülő új pártszékház, valamint a járási és községi tanácsház. Újszerű megoldás, hogy a két épületet közös tanácsterem köti ös�sze. A párt és tanácsi székháztól délre lesz a járási művelődési ház mozival, szabadtéri színpaddal és cukrászdával. Ezt követi három kocka alakú lakóház, ezek földszintjét kereskedelmi és szolgáltató egységek kötik össze. A Dózsa György út és Rákóczi utca sarkán gyógyszertár zárja a középületek sorát. A terület nyugati felét teljes egészében többszintes lakóházak – állami bérházak és társasházak – számára jelölték ki.27

Aztán az építkezést 1969-ben felfüggesztették és csak 1973ban indították újra. A szüneteltetés ideje alatt sok és lényeges változás történt, köztük a felvonulási lakótelep helyének megváltoztatása, azzal indokolva, hogy közel van a szennyvíztelephez. Az új elképzelést egy 1976-os dokumentum tartalmazza: Az erőmű szállás és lakótelepe: ––Az építés – szerelés ideje alatt – a különleges csúcsterhelési igényeket figyelembe nem véve – minimálisan szükséges 6000 fő részére az építkezés közelében, de az erőműtől – sugárbiztonsági okból – legalább 3 km távolságra kell szállást biztosítani. Ezt a szállást végleges lakóépületekben biztosítottuk, tekintettel arra, hogy az erőmű további bővítése és a népgazdaság szempontjából ez látszott leggazdaságosabb megoldásnak. ––Folyamatosan le kell telepíteni az atomerőmű személyzetét nagy részben az erőműhöz közeli településen, amely a későbbi építési ütemek során bővíthető, kisebb részben a megye székhelyén, Szekszárdon, amelynek szükségességét szociális szempontok indokolják. Szabó Benjamin volt kormánybiztos szíves közlése szerint a szekszárdi telepítés indokai között szerepelt az építkezésre érkezett mérnökök feleségeinek jobb elhelyezési lehetősége, hiszen Pakson nem volt például tanári állás. Továbbá bizonyos fokú „engesztelésnek” is szánták a szekszárdi telepítést, mert a megye Szekszárdra tervezte a lakótelepet és nem Paksra. Annyira nem, hogy 1975-ben a megyei tanács tervében Paks nem szerepelt a jövendő városok között, amely befolyásolta az adott település közellátását, viszont Tolna igen. Később ez is hozzájárult a paksi közellátás akadozásához, az elégtelen húsellátáshoz. 20

A Zápor utcai területen a következő tömbök kerültek elhelyezésre: –– A telep központja egy közintézmény tömb. Itt található az üzletház, orvosi rendelő, 3000 adagos konyha-étterem komplexum, a munkásművelődési ház, az óvoda, bölcsőde, az általános iskola és sporttelep. –– E közintézmény blokktól keletre fekvő terület F1 és F2 jelű terület, amelyre két, egyenként 180 fő elhelyezésére alkalmas műszaki szálló kerül, valamint az üzemviteli személyzet részére 458 lakás, és a szovjet szakértők, továbbá az egyéb lakás igények kielégítésére 240 lakás. Itt lesz az egész lakótelep hő fogadó állomásának helye és egy kisebb kereskedelmi egység is ide kerül. –– A közintézmény blokktól északra fekvő terület a B szektor jelöléssel a második 880 MW üzemviteli létszámának céljaira épülő 300 lakás és a városépítési normák megfelelő szolgáltató kereskedelmi egység elhelyezésére szolgál. A rendezési terv ezen a részen további lakások építésére is lehetőséget biztosít, az ÁTB 5038/1974. sz. határozatában rögzített 4 000 MW-nak megfelelő üzemi személyzet későbbi elszállásolására. A.) Szállástelep A szállásépületek a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szekszárdi poligon üzemében gyártott panelekből épülnek. –– B1 típus: 30 lakásos, 54,41 nm/lakás lakóterülettel, 200 fő elhelyezésére. Készült 4 épület, férőhelyek száma 800 fő. –– B1X típus: 20 lakásos, 66,31 nm/lakás lakóterülettel, 210 fő elhelyezésére. Készült 1 épület, férőhelyek száma 200 fő. –– B1M típus: 30 lakásos, 62,85 nm/lakás lakóterülettel,

240 fő elhelyezésére. Készült 4 épület, férőhelyek száma 960 fő. –– B1ML típus: 30 lakásos, 76,26 nm/lakás lakóterülettel, 280 fő elhelyezésére. Készült 5 épület, férőhelyek száma 1400 fő. Építőipari szállás 14 épületben, 410 lakásban 3360 fő. A szerelőipari szállások az F2 jelű területen kapnak helyet. Az épületek az építőipari szállásépületekkel azonos elemekből, részben azonos, részben tovább fejlesztett épület típusokból készülnek: –– BML típus: 30 lakás, 68,42 nm/lakás lakóterülettel, 250 fő elhelyezésére. Készül 5 épület, férőhelyek száma 1250 fő. –– BZ2 típus: 20 lakás, 65,28 nm/lakás lakóterülettel, 160 fő elhelyezésére. Készül 4 épület, férőhelyek száma 640 fő. –– Szerelőipari szállás 9 épületben 230 lakás, 1890 fő. Összesítve az elszállásolható létszám a következőképpen alakul: F1 szektor (építőipari) 3360 férőhely F2 szektor (szerelőipari) 1890 férőhely Műszaki szállók 514 férőhely Szovjet szakértők, „H” munkaerő tisztjei 240 férőhely Összesen: 6004 férőhely B.) Erőművi dolgozók lakótelepe Az üzemi személyzet részére a következő lakások épülnek: –– V1 szektor: BZ2 típus, 20 db 3 szobás lakás, 65,28 nm/ lakás lakóterülettel. Készül 3 db épület 60 lakás –– V1 szektor: BZK típus, 20 db 2 szobás (52,27 nm) és 20 db 2,5 szobás lakás (60,4 nm) Készül 3 db épület 120 lakás

–– Összesen : 180 lakás –– V2 szektor: 278 lakás –– B szektor: 300 lakás Összesen Pakson épül : 758 lakás 58,13 nm átlagos alapterülettel. –– Szekszárdon az erőmű üzemviteli dolgozói részére a Wesselényi utcában 171 lakás/62,9 nm átlag alapterülettel. ÖSSZES ÜZEMELTETŐ LAKÁS: 929.28 Az erőmű szállás és lakótelepe Az 1976-os terv néhány változástól eltekintve valósult meg, létrejött a Kishegyen az „atom lakótelep” és a város új központjában is elindult a változás. A városban folyó tömeges lakásépítés az 1980-as évek elejére befejeződött, minőségi változás állt be, már nem sátortetős, kétszoba-konyhás házat akarnak építeni, hanem többszintes családi házakat, villákat, mondja Szalai Lajos, a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet elnöke. Ezek az igények nem a Kishegyen és nem a városközpontban akarnak „realizálódni”, hanem a kis villákat, különálló házakat a foghíjakon, illetőleg régi házak helyén és utcabelsőkben akarják felépíteni. (TN. 1981. 19. sz. 3. p.) Az atomerőmű építkezés előrehaladtával, az első két blokk országos hálózatra kapcsolásával napirendre került a beruházás második ütemének a beindítása. 1986. augusztus 7-én Moszkvában aláírták azt a jegyzőkönyvet, amelyben megfogalmazódott 2 db 1000 MW-os blokk építése. A jegyzőkönyv szerint az 5. blokkot 1994-ben, a 6. számút pedig 1996-ban kell üzembe helyezni. Ezt követően a magyar kormány részéről Kapolyi László ipari miniszter, a szovjet kormány részéről Kutasov K. F. 1986. augusztus 15-én írta alá az egyezményt. 21

Légi felvétel a lakótelepről 1985-ből

Az épülő buszpályaudvar és Márvány étterem, 1975-ből

A bővítéssel kapcsolatos fejlemények nagy reményeket indukáltak a város vezetésében is, ekkor lett Makovecz Imre Paks főépítésze. Új elképzelések születtek a városrendezésre, a város és az atomerőmű új reneszánszának az eljövetelét képzeltük el. Ennek fényében a Déldunántúli Tervező Vállalat 1986 márciusára elkészítette Pak általános rendezési tervét. A terv értékelte az előző elképzelések alapján épített környezet változásait és hiányosságait. Az értékelésben a következőket olvashatjuk: „A regionális jelentőségű ipari létesítmény üzemeltetéséhez szükséges szociális és műszaki infrastruktúra kiépítése robbanásszerű változást eredményezett a település szerkezetében, terület felhasználásában. A nagyságrendi változásra nem volt felkészülve a település. Ennek következménye az lett, hogy az a városfejlesztő erő, amely az atomerőmű beruházásnak volt köszönhető, a település egészének szerkezetét tekintve, a lehető legkedvezőtlenebbül lett felhasználva. A harmonikus, egységes városfejlesztés helyett, a városfejlesztő erő koncentrálása következett be. Ennek „eredménye” egyfelől az, hogy „új, összkomfortos város” született a település DNy-i részén. Területe kb. 15 %-a az össz. lakóterületnek, ezzel szemben a város lakónépességének kb. 50 %-a koncentrálódik. Az önálló, kolóniaszerűen megépített városrész, az építészeti megjelenést, a lakosság életformáját, életkörülményeit, a meglévő településtesttel való kapcsolatát tekintve „idegen testként” ékelődik a történetileg kialakult várostestbe. A koncentrált városfejlesztés másik következménye lett az, hogy a meglévő várostest műszaki állaga leromlott, konzerválódtak a „falusias” állapotok. A humán és műszaki – infrastruktúra kiépítése és karbantartása messze elmaradt attól a mértéktől, amely a város szerepköréből, jelentőségéből adódóan feltétlenül szükséges lett volna.” 29 23

A terv vázolja az új programot, amelyet a következőképen önt formába: „A településszerkezet és terület felhasználási rendszer továbbfejlesztésénél célunk volt: –– A városszerkezeti egységek arányos, összehangolt fejlesztése, a városfejlesztő erő megosztása, decentralizálása. –– A városközpont és közvetlen környezetének átépítése olyan módon, hogy alkalmassá váljon a Középfokú Központi szerepkör betöltésére, valamint igényes, „városias” lakókörnyezet kialakítására. –– Az átépítendő városközpont, a meglévő atomerőmű lakótelep, valamint a nagytelkes, falusias családi házas településrészek között, átmeneti „urbánus” zóna kialakítása. Lényege: a lakótelkes, családi házas jelleg megtartása, olyan módon, hogy a nagytelkek megosztásával, besűrítésével, az épületek városias megjelenítésével (pl. zártsorusítás), a telekhasználat módjával (elsősorban a lakófunkció erősítése, állattartás korlátozása) kialakítható egy olyan jellegű életmód, beépítési formáció, mely megfelelő, harmonikus átmenetet tud képezni, a jelenlegi állapot bántóan eltérő terület felhasználási elemei között. –– A városszerkezeti egységek közti kapcsolatok (gyalogos és gépjármű) megteremtése, különös tekintettel az atomerőmű ltp. és városközpont között. –– A település DNy-i irányú fejlesztésével szemben, az É-ÉNy-i irányú (Dunakömlőd felé) fejlesztés elősegítése, ezáltal törekedve a népesség, a szociális és műszaki infrastruktúra arányosabb elosztására, a történeti városközpont szerepkörének, súlyponti elhelyezkedésének visszaállítására, valamint a gazdaságos (jelenlegi, beépítetlen belterület igénybevétele) terület felhasználásra.” 30 24

A terv több érdekes és máig meggondolandó javaslatot sorol fel, például a városi kórház kérdését is elemzi. „Paks város körzetének (jelenleg 55, hosszú és nagytávban 60 000 fő) fekvőbeteg ellátása gyakorlatilag megoldatlan. Nem tekinthető megoldásnak ugyanis a betegek 40-50 km-es utaztatása (Dunaújváros és Szekszárd). Feltétlenül kiépítendőnek tartunk egy 400 ágyas kórházat Pakson. Indokok: –– A jelenlegi decentralizált megoldás nem megfelelő. –– A hosszú és nagytávú népességnövekedését sem Szekszárd, sem Dunaújváros nem tudja fogadni. –– Az atomerőmű veszélyes üzem és célszerű az ellátásra vonatkozó igényt ott kielégíteni, ahol keletkezik. A megvalósítandó kórház elsődleges feladata: –– az elsőfrontos fekvőbeteg ellátás biztosítása. Biztosítandó az alapszakmáknak megfelelő osztályok: belgyógyászat, traumatológia, sebészet, nőgyógyászat, szülészet, szemészet, orr-fül-gégészet. Az épületegyüttes elhelyezését célszerűnek tartottuk a IV-es szerkezeti egységben, az atomerőmű lakótelep közvetlen közelében. Indokok: a legnagyobb a lakósűrűség, maradéktalanul biztosítható a szükséges telekterület, jól megközelíthető, nyugodt, csendes, zöldfelületbe ágyazott, egészséges környezet biztosítható.” 31 (Mikor e sorokat írom – 2012 november utolsó hete – már megtörtént az országos sajtótájékoztató az atomerőmű bővítéséről (2012. 11. 22.). A tájékoztatót megelőzően, 19-én Kalocsán volt tájékoztató a környező települések polgármesterei és jegyzői részére. Ezen a megbeszélésen hangzott el azon véleke-

dés, miszerint a bővítés kapcsán új Duna-hídra lenne szükség, hogy a munkaerő részt vehessen az építésben és üzemeltetésben, továbbá a kalocsai kórház elérése egyszerűbb és gyorsabb lenne mint a szekszárdi kórházé.) Az új rendezési terv feloldotta a város egyes területére – pld. Békaváros – elrendelt építési tilalmat és egyre látványosabban mutatkozott be a város főépítésze, az általa és irodája által tervezett épületek megjelenésével. Érdekes és látványos színfoltja lett volna a városnak a Makovec Imre által elképzelt városrendezési terv megvalósulása. 32

Összegzés: Paks II. világháború utáni fejlődését mindig egy-egy nagy országos beruházás lendítette előre és négy szakaszra osztható. 1. szakasz 1948–1951, a Budapest – Pécs 6-os számú főút korszerűsítése. 2. szakasz 1965–1970, a Paksi Konzervgyár korszerűsítése. 3. szakasz 1973–1987, a Paksi Atomerőmű építése. 4. szakasz 1986–1989, a Paksi Atomerőmű bővítésének programja.

Aztán 1989-90-ben a bővítés lekerült a napirendről, a tervekben megfogalmazottak talán a 2015-2020-as években fognak megvalósulni.

Jegyzet 1. Veress D. Csaba: A Dunántúl hadi krónikája 1944–1945. (Zrínyi, 1984. 39. p.) 2. Németh Imre visszaemlékezése, szóbeli közlés. (Dunakömlőd) 3. Lukács Béla szóbeli közlése (Paks). 4. Kródi József szóbeli közlése (Paks). 5. Sipos Ilona visszaemlékezése (Paks). 6. Lukács ua. 7. Főjegyzői jelentés (Tm. L. 95/1945. 55/1945. sz.) 8. Veress uo. 168.p. 9. Dr. Széles Klára: Életrajz-szülőfalum (városom)-nak. (Kézirat, Bp. 1985. 02. 26. Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteménye) 10. Paks község képviselőtestületi jegyzőkönyve. 1945. (Pkt. jkv.) 11. Tolnai Napló (TN.), 1951. december 28. 301. sz. 1. p. 12. TN. 1952. február 13. 13. Jámbor Pál Emlékalbum c. (Paks, 2007. 92. p.) 14. Dr. Wallner Ernő: Paks településképe (Különnyomat a Földrajzi Közlemények 1958. 1. szám) 15. Börtsök László: Paks városképi és műemléki vizsgálata. (VÁTI, 1954. 21. p.)

16. Jantner János: Házépítők c. (Tolnai Napló, 1956. 13. sz. 7. p.) 17. TN. 1964. 46. sz. 4. p. 18. TN. 1959. 272. sz. 1. p. 19. TN. 1969. 273. sz. 6. p. 20. Rózsa László: Duna mente – öt prccel az atomkor előtt (Népszabadság,1967. 04. 23.) 21. Atomenergetikai Múzeum adattára (AEM) 22. TN. 1974. 40. sz. 3. p. 23. Szabó Benjamin: Atomkorkép (Új Palatinusz, 2004. 100–101. p.) 24. TN. 1968. 233. sz. 1. p. 25. TN. 1968. 244. sz. 1. p. 26. AT–162. sz. terv, 1968. 09. 27. TN. 1969. 112. sz. 1. p. 28. Beruházási javaslat, 1976. 45–51. p. (AEM) 29. AEM 30. Paks ÁRT V–85007 31. ÁRT. 10. p. 32. Makona Kisszövetkezet, E–3, 1986. 12.

Képeslap helyett 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Agrokémiai Társulás ASE Sportcsarnok „Aradi telep” Atom komp Autóbusz pályaudvar Autókereskedés Autószerviz ÁBC áruház (Táncsics u.) ÁBC áruház (Kishegyi u.) ÁBC áruház (Konzervgyári) ÁBC kisáruház (Fehérvári u.) ÁFÉSZ áruház ÁFOR kút Állami Biztosító Általános Iskola (Bezerédj) Általános Iskola (Deák) Általános Iskola (IV. számú) Általános Iskola (II. Rákóczi) Bazársor (Újtemplom ú.) Bazársor (Építők ú.) Benzinkút (Palotás) Betonelemgyár Birkacsárda Borkombinát Bölcsőde (Konzervgyári) Bölcsőde (Villany u.) Bútorbolt DÉDÁSZ üzemház DÉLKER Shop

30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.

(betűrendes mutató)

Divatház Dunakömlődi ÁBC Dunakömlődi Faluház Dunakömlődi Halászcsárda Dunakömlődi Orvosi Rendelő Dunamenti MGTSZ irodaháza Duna-part megálló Duna Szálló Egészségügyi alközpont Energetikai Szakképzési Intézet (ESZI) Élelmiszerbolt Fiatalok garzonháza Fortuna panzió Főút (6-os) Frast ház FÜSZÉRT raktáráruház Gátőrház Gabonasilók Gesztenyefák Gépkocsi mosó Gyógyszertár és lakótömb Helytörténeti gyűjtemény IBUSZ – iroda Ifjúsági Ház Ifjúsági Iroda Járási Pártbizottság Járási Rendelő Intézet Járási Ügyészség

58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86.

Katolikus plébánia Kábelüzem Kenyérgyár és szaküzlet Kishegyi utcai lakások Kompkikötő Konzervgyár Konzervgyári bérház Konzervgyári mintabolt Kölcsönző bolt Költségvetési Üzem Könyvesbolt Környezetellenőrző labor Körzeti orvosi rendelők Közlekedési park KPM szociális háza Lakótelepi piac Lakótelepi strand Lengyel–Magyar Barátsági Park Lussonium Malomhegyi lakótelep Mentőállomás Munkás Művelődési Központ Munkásszállások Műszaki Áruház Műszaki Szálló Népfürdő NOVOTEX üzemegység Nyugdíjasok háza Ofotért üzlet 27

87. Orvosi rendelő 88. OTP Bank 89. OTP-házak (volt török temető) 90. OTP-házak (Váci u.) 91. OTP-társasházak 92. Óvoda a Kishegyen 93. Paksi Atomerőmű főépülete 94. Paksi Építőipari Szövetkezet 95. Paksi Halászcsárda 96. Patyolat szalon 97. Posta és telefonközpont 98. Presszó 99. PSE Sportpálya 100. Rövidárú bolt 101. Sarokház üzletház 102. Sánc Étterem 103. Szakmunkásképző Iskola 104. Szennyvíztelep 105. Szentlélek templom 106. Szövetkezeti lakások 107. Szovjet hősök temetője 108. Tanuszoda 109. TAURUSZ Márkabolt 110. Táncsics utcai lakótömb 111. Táncsics utcai tömbbelső 112. Támfal 113. Társasház (Marx tér) 114. Társasház (Dózsa u.) 115. Társasház (Kishegy) 116. Termálvíz keresés 117. Téglagyár 118. Téglagyári lakóépület 28

119. Teniszstadion 120. Titán Vas-Műszaki Áruház 121. Tulipános házak 122. TÜZÉP-telep 123. Tűzoltólaktanya 124. Új utcák 125. Új lakótömb 126. Vak Bottyán Gimnázium 127. Varroda 128. Vasútállomás 129. Vasút a Duna-partján 130. Vasúti Múzeum 131. Városi Könyvtár 132. Városi Pártbizottság 133. Városi Rendőrkapitányság 134. Városi Tanács 135. Vendéglátó ipari komplexum 136. Vietnami–Magyar Barátsági Park 137. Vízimalom 138. Vízmű 139. VOLÁN-telep 140. Zeneiskola 141. Zöldelefánt Bisztró 142. Zöldség-gyümölcs üzlet

Képeslap helyett

1. Agrokémiai Társulás A Paksi Állami Gazdaság és hat termelőszövetkezet hozta létre: paksi Dunamenti Egyesülés TSZ.; paksi Aranykalász TSZ.; dunakömlődi Szabadság TSZ.; madocsai Igazság TSZ.; németkéri Haladás TSZ.; dunaszentgyörgyi Ezüstkalász TSZ. A 22-es ÁÉV építette 4,4 hektáros területen. A szociális épületet a PÁG brigádja húzta fel. A telep vezetésével Vígh József, volt kerületvezetőt bízták meg. F: TN. 1978. 207. sz. 1. p.

2. ASE Sportcsarnok Az épület ívelt tetőszerkezetű, ragasztott fatartós konstrukció. 50×25 méteres játéktérrel, 400 fős ülő és 600 fős állóhellyel, valamint tribünnel rendelkezik. Az építkezés 1985 márciusában kezdődött és 1986. október 5-én lett átadva. Ekkor az egyesületnek 7 szakosztálya és 5 tömegsport szakcsoportja működött. Az átadási ünnepségen Deák Gábor államtitkár, az AISH elnöke adta át a csarnok jelképes kulcsát Balogi Jenőnek, az ASE elnökének. Az ünnepség után kezdődött az Atom Kupa nemzetközi (Szovjet, NDK, Magyar) cselgáncs viadal. A csarnok tervezői Virág László és Bozóki Judit (Agrokomplex Középület Tervező Csoport, Agárd). F: TN. 1986. 231. sz. 6. p.; 235. sz. 1. p.; PH. 1990. 6. sz. 1. p.

3. „Aradi-telep” A mai Penny–OMW-kút helyén cigánytelep volt, amelyet Aradi Imre tanácselnök ideje alatt szüntettek meg, létrehozva a mai elkerülő út mentén elhelyezkedő tanácsi lakások sorát. 30

4. „Atom” komp A korábbinál kétszer nagyobb, 40 tonnás kompot állítottak forgalomba 1976 májusában. Elsősorban azért, hogy az atomerőmű építésén dolgozókat szállító buszokat is elbírja. A komp üzemeltetői: Schmidt Ferenc, Madács Mihály, Diósi Mihály hajóvezetők és Blatt György, Kovács Mihály matrózok. F: TN. 1976. 125. sz. 5. p.

5. Autóbusz pályaudvar A terület kitűzési és előkészítési munkái 1980 szeptemberében kezdődtek. A műszaki átadásra 1982 decemberében került sor. A váróterem 119 négyzetméter alapterületű, művészi igénnyel kiképzett keményfa-körpadokkal, csobogóval. Az utasváró-teremtől elkülönített büféje van és 13 kocsiállása. Kivitelező a TÁÉV, az UVATERV tervei alapján. A 30 milliós építési költséget a városi tanács és a 11-es VOLÁN közösen vállalta. Ünnepélyes avatásra 1982. december 22-én került sor, de a forgalom 1983. január 5-én indult meg. Az avató ünnepségen Piegl Ferenc, a 11-es VOLÁN igazgatója adta át a létesítményt Hunyadi Szabolcsnak, a paksi üzemigazgatóság vezetőjének. Az ünnepségen részt vett Schiller József, a paksi városi-járási pártbizottság titkára és dr. Tóth Lajos, a városi tanács vb-titkára. Az első járat hajnali négy órakor indult Szekszárdra. Kilenc irányító dolgozó és az elővételi pénztáros tartozott a pályaudvarhoz. Az állomás főnöke Lacza Mihály, az első műszakban Benedek Lászlóné látta el a forgalmi szolgálattevő feladatait. F: TN. 1980. 224. sz. 8. p.; 250. sz. 1. p.; 1982. 143. sz. 1. p.; 295. sz. 8. p.; 301. sz. 1. p.; 1983. 6. sz. 16. p.

6. Autókereskedés Paks déli határában, a 6-os út mentén, a Tűzoltólaktanya szomszédságában nyílt meg a telephely 1990 májusában. Tulajdonosa egy fiatal györkönyi házaspár, Bősz Imre és felesége. Az NSZK-ban élő rokonuk ösztönzésére újrakezdési kölcsönt vettek fel, ezzel indították el vállalkozásukat. A tapasztalat vegyes, jobb eredményt vártak. F: TN. 1990. 131. sz. 3. p.

7. Autószerviz A megyei KISZOV- és OKISZ-támogatással, valamint állami kölcsönnel épült fel, 33 millió forintba került a Szövetkezet modern autószervize. A épület elrendezése, tervei megegyeztek a komlói AFIT-szervizével. Az ünnepélyes megnyitóra 1979. július 17-én került sor, amelyen megjelent Császár József, a megyei tanács elnök-helyettese, Mátyás István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Baksai Ferenc, a városi pártbizottság titkára és dr. Dallos Tibor, a városi tanács elnöke. Szalai Lajos, a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet elnöke mutatta be a vendégeknek az üzemet. (Ma a Lidl áruház áll a helyén.) F: TN. 1979. 166. sz. 3. p.

8. ÁBC áruház A Táncsics utca sarkán nyílt meg 1980. április 1-jén. A 491 négyzetméter alapterületű áruházat a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet építette. Az üzletben 21 fő dolgozott három pénztárral, a negyedik pénztár az áruházhoz kapcsolódó büfében volt, ahol a reggeli italokkal együtt többféle ételt készítettek egész nap, amíg a Sánc étterem meg nem nyílt. Az üzlet első vezetője Katári János volt. Az áruház és a büfé szomszédságában önkiszolgáló rendszerű papírbolt működött. F: TN. 1980. 9. sz. 8. p.; 78. sz. 8. p.; 164. sz. 8. p.

9. ÁBC áruház (Kishegyi 10-es) Oláh Mihály, Paks tanácselnöke nyitotta meg 1975. december 15-én. Az áruház a község tulajdona, a beruházás keretében készült. Sebestyén Zsigmond, a Paksi ÁFÉSZ-igazgatóság elnöke vette át. Élelmiszer, rövid- és kötött áru, üveg, műanyag, papír és iskolaszert árusított. F: TN. 1975. 294. sz. 1. p.

10. Konzervgyári ÁBC Már 1962-ben tervbe vették az építését. Juhász Károly községi tanácselnök 1971-ben adta át Sebestyén Zsigmondnak, a Paks és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága elnökének. A 15 főt foglalkoztató, 360 nm-es alapterületű üzletet a tanács Költségvetési Üzeme építette 2 millió 300 ezer forintért. Az áruház nagy segítséget nyújtott a konzervgyár több mint ezer dolgozójának. Húsárusítás a központi ellátásból és a Paksi Állami Gazdaságból volt. Bevezették a házhoz szállítási rendszert 250 forint összegű vásárlás felett. F: TN. 1962. 130. sz. 3. p.; TN. 1971. 284. sz. 10. p.

11. ÁBC kisáruház A Fehérvári úton nyitotta meg a paksi ÁFÉSZ 1979-ben, ahol kilencen dolgoztak, vezetőjük Grósz Endréné volt. F: TN. 1979. 46. sz. 1. p.

12. ÁFÉSZ áruház Tolna megye legnagyobb és legmodernebb áruházát 1969. február 3-án, pénteken, szakadó esőben nyitották meg. Jelen volt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács VB-elnöke, Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, Kálmán Gyula, a MESZÖV elnöke, Rigóczky István, a járási pártbizottság első titkára, Varga István, a járási tanács VB-elnöke. Avatóbeszédet Szabópál Antal mondott. A paksi ÁFÉSZ nevében Sebestyén Zsigmond, az igazgatóság elnöke köszöntötte a vendégeket. Az épületet Pecha Alfréd tervezte, a Tolna megyei Tanács Építő- és Szerelőipari

Vállalat építette, építésvezető Zalakovics Zoltán volt. Az alapkő ünnepélyes elhelyezésére 1967. december 8-án, pénteken került sor. Az épület teljes alapterülete 1420, eladótere 780, raktára 426, szociális helyisége 70 négyzetméter. Építési költsége 10 millió forint. Árukészlete 8,4 millió forint volt. F: TN. 1967. 291. sz. 8. p.; TN. 1969. 7. sz. 1. p.; 12. sz. 8. p.; 20. sz. 16. p.; 22. sz. 8. p.; 26. sz. 7. p.; 28. sz. 1. p.; PH. 1990. 23. sz. 8. p.

13. ÁFOR kút A kutat a Kecskeméti Építő- és Szerelőipari Vállalat szakemberei építették. Átadva 1972. június 30. Jelenleg MOL-kút. Előzőleg a 6-os úton, a hajóállomással szemben volt a kút. F: TN. 1967. 190. sz. 3. p.; TN. 1972. 95. sz. 7. p.; 279. sz. 7. p.

14. Állami Biztosító A Dózsa György úton lévő épület, a járási Állami Biztosító és tanácsi beruházásban épült, amelyet 1969-ben kezdtek építeni és 1970. június 30-ig kellett volna átadni. Az öt helyiségből álló és 160 négyzetméteres irodát Lux Sándor igazgató adta át 1971. szeptember 15-én. F: TN. 1970. 56. sz. 8. p.; 105. sz. 5. p.; 1971. 218. sz. 10. p.

15. Általános Iskola (Bezerédj) Az építést 1978-ban kezdték meg. Három házat kellett lebontani a Béke téren és a helyükön nyolc tantermes iskola épült. Az építkezést nehezítette a területén lévő négy kút, a két pince és néhol nyolc méter mélyre kellett lemenni az alapozással. Az alépítményt a Szekszárd-Paksi Vízi Társulat építette, művezető Domokos Lőrinc volt. Generál kivitelező a TOTÉV. Nyolc tanteremmel és tornateremmel bővült 24 tantermesre az iskola. A volt gimnázium épületének helyreállításával további 4 tantermet nyertek. A kialakítást 1978 tavaszán kezdték és 1982-ben fejezték be. F: TN. 1978. 69. sz. 8. p.; 164. sz. 3. p.; 1979. 114. sz. 3. p.; 1982. 154. sz. 7. p.

16. Általános Iskola (Deák ) Az iskola helyén a Szovjet hősök temetője volt, ott temették el a II. világháború Paks környéki harcaiban elesett 23-24 orosz katonát. Az iskola építését 1960-ban kezdték el, ekkor exhumálták a halottakat és átköltöztették a Fehérvári úti emlék38

helyre. Az iskolát a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat építette. Megnyílt 1962 szeptemberében, ekkor kezdődött az első tanítási év. F: Máté Dénes tanár szíves közlése.

17. Általános Iskola (IV. számú) 1987. január 1-je óta működött. Munkásszállásból lett átalakítva. Igazgatója Bernáth Lajosné volt. A II. számú iskola zsúfoltsága miatt váltak ki, mert a 32 tantermes épületben 1600 gyereket kellett elhelyezni. 345 diák és a tanári kar 90%-a a II-es iskolából került át. Hírmondó címmel indították el a város első iskolaújságját. 1988‑ban beköltözhettek a 3. barakképületbe is, majd felvették Herman Ottó nevét. Később visszaköltöztek az eredeti helyükre és Móra Ferenc néven működött az intézmény, végül II. Rákóczi Ferenc nevét vették fel. F: TN. 1987. 97. sz. 4. p.

18. Általános Iskola (II. Rákóczi) A volt II. számú általános iskola jogutódja 2005 szeptemberétől. A tantermek a négy szárnyban és két szinten helyezkednek el, a szárnyakat nagy zsibongó résszel kötötték össze. 1978 szeptemberében 8 tantermet vehettek birtokukba a gyerekek, a teljes épületet 1979 szeptemberére, a Nemzetközi Gyermek Év alkalmából adták át, amely eseményt márványtáblán is megörökítették. Az iskola első igazgatója Oláh Mihály, aki korábban Paks nagyközség tanácselnöke volt. Az építkezés műszaki ellenőre Rück István (ERBE), míg a kivitelező a TÁÉV volt. F: TN. 1978. 34. sz. 3. p.; 1979. 204. sz. 8. p.; PH. 2005. 13. sz. 9. p.

19. Bazársor (Újtemplom út) A volt November 7. út. Tervezte: Ritter József paksi építész. F: PH. 1990. 23. sz. 3. p.

20. Bazársor (Építők útja) A lakótelepen magánszemélyek részére 16 pavilont építettek, amelynek egyik részét 1987-ben adták át. Ide költözött a műszaki bolt, használt cikkek adása-vétele, Kisbárka, virág, kenyérboltok és presszó. Tervezte: Horváth András pécsi tervező F: TN. 1986. 221. sz. 1. p.; 1987. 133. sz. 4. p.; PH. 1990. 23. sz. 3. p.

21. Benzinkút Palotás János dunakömlődi vállalkozó új benzinkutat épített. Előzőleg az AFOR alkalmazottja volt 17 évig. A kút 1989 decemberében nyílt meg. F: TN. 1989. 288. sz. 3. p.

22. Betonelemgyár A város „lába alatt”, közvetlenül Pakstól délre, a már szépen kialakuló ipartelepen létesítette az üzemet a Tolna Megyei Építőanyag-ipari Vállalat. Gépek, daruk, targoncák kön�nyítik a dolgozók munkáját. A régi betontelepen – a konzervgyár, illetve a 6-os út mellett – alig állt rendelkezésre gépi eszköz. A dolgozók többsége régi dolgozó. Brezovszki Ferenc rakodógép-kezelő 21 éve dolgozik az üzemben, targoncás volt 13 évig. F: TN. 1981. 156. sz. 1; 5. p.

23. Birkacsárda Az 1. számú italboltot alakították át 1965 októberében csárdává. A nevét onnan kapta, hogy a környéken csak itt lehetett birkahúsból készült ételeket kapni. Az alapanyagot a környék termelőszövetkezetei biztosították. Miután az ÁFÉSZ megnyitotta a Sánc éttermét, a csárdát átalakították bútorbemutató hellyé (a Sánc Étterem 1981 decemberében nyílt meg). F: TN. 1965. 258. sz. 8. p.; TN. 1982. 48. sz. 8. p.

24. Borkombinát A Konzervgyárral szemben lévő egykori vásártéren kezdték építeni, az első ütemben 200 vagonos – kétmillió liter – befogadó képességű tartályokat, a Borforgalmi Vállalat részére. Öt tartályt a Budapesti Gyárkéményépítő Vállalat épít és még jóval a szüret előtt behelyezik, ugyanis ezeket még márciusban kezdték építeni. A többi 15 tartály is elkészül október 15-ig, amelyek építését a Baranya Megyei Mélyépítő Vállalat június elején kezdett el. F: TN. 1959. 197. sz. 1. p.

25. Konzervgyári bölcsőde A tulajdonosok 1939-ben egy tíz gyermeket befogadó napközi otthont létesítettek és a 6. életévüket el nem ért gyerekek gondozónő és óvónő felügyelete mellett gondozásban részesültek. Jóval később, 1963-ban bővítették a korábbi 20 férőhelyesről 40 férőhelyesre a bölcsődét. F: Kródi József: Volt egyszer egy konzervgyár, Paks, 2011. 11. p.; 22. p.

26. Bölcsőde A Dózsa György úti 50 férőhelyes bölcsőde egy lebontásra ítélt régi házban volt. Szomszédságában ugyancsak egy szanálásra szánt épületben 30 férőhellyel nyitottak szükségbölcsődét. A Villany utcai 55 férőhelyes bölcsőde valaha iskola volt, amelyet Az MN 2986 alakulat újított fel az 1980-as évek elején, 44

majd ezt az épületet is lebontották. A Kápolna utcai 60 férőhelyes bölcsődét 1979-ben adták át, a lakótelepi 120 férőhelyessel együtt. A Kápolna utcait a tanács Költségvetési Üzeme építette. F: TN. 1979. 35. sz. 3. p.; 296. sz. 8. p.

27. Bútorbolt A Tolna Megyei Népbolt Vállalat nyitotta abban a Báthory utcai – ma park van a helyén – szerelőcsarnokban, amelyet a VOLÁN használt. A régebbinél négyszer nagyobb helyet kaptak itt, mint korábbi helyükön, az Otthon Áruházban. Az Otthon Áruház műszaki és vasárukkal bővülhetett a bútorrészleg elköltözésével. A bútorbolt vezetője Tokaji Sándor volt. F: TN. 1979. 286. sz. 8. p.

28. DÉDÁSZ-üzemház Az egyszintes épület emeletén szolgálati lakás, a földszinten irodák és műhelyek találhatók. Az építkezés 1982-ben indult, átadva 1984 áprilisában. F: TN. 1983. 134. sz. 3. p.; 134. sz. 8. p.

29. DÉLKER Shop Barátság út. Különleges áruválasztékai miatt volt kedvelt. József Ferenc kiskereskedelmi igazgató adta át. Üzletvezető: Óbányainé Isgum Magdolna volt. Tíz nap alatt készült el az épület, 5 millió Ft-os árukészlettel indult. Megnyílt 1989. december 14-én. F: TN. 1989. 297. sz. 2. p.; 1990. 1. sz. 8. p.

30. Divatház A volt városi sporthivatal helyén nyílt meg a Tolna Megyei Népbolt Vállalat és a Paksi Városi Tanács csereprogramja keretében, 220 nm-en és 3,5 millió forint induló árukészlettel. Megnyílt 1988. november 15-én. F: TN. 1988. 272. sz. 1. p.

31. Dunakömlődi ÁBC A Paksi ÁFÉSZ áruházát 1979 elején kezdték építeni és 1981. február elején nyílt meg. A 360 nm alapterületű üzlet építését az ÁFÉSZ és a városi tanács közösen finanszírozta. A munkák zömét az ÁFÉSZ saját építőbrigádja végezte, a szerkezetet a TOTÉV állította össze. Az áruházban 12 fő dolgozott, vezetőjük Kasi Jánosné volt. F: TN. 1979. 185. sz. 8. p.; 1981. 28. sz. 8. p.

32. Dunakömlődi Faluház Dunakömlőd. Terveit Virág László, a Makona Kisszövetkezet építésze készítette. Az 1000 nm alapterületű faluházból mintegy 700 nm-es terület az első ütemben készült el. A könyvtári rész építésére a második ütemben került sor. Kivitelező a városi Költségvetési Üzem és a helyi családok, valamint egyének társadalmi munkában. A faluház építéséhez a PAV 3 millió forinttal járult hozzá. Átadás: 1991-ben. F: TN. 1988. 231. sz. 8. p.; 1990. 22. sz. 8. p.

33. Dunakömlődi Halászcsárda A Halászati Szövetkezet az 1950es évek elején, egy régi kocsmából alakíttatta át, a 6-os főút építésével egy időben. A második átalakítást 1962. augusztus 20-ra fejezték be. F: TN. 1961. 285. sz. 4. p.; TN. 1962. 130. sz. 3. p.; Paks, a tízéves város, 1979. Innen: Rauth János: Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás c. 60. p.

34. Dunakömlődi orvosi rendelő Az 1,5 millió forintos költséggel épült egészségügyi együttes korszerűen műszerezett, tágas váróhelyiséggel és szolgálati lakással rendelkezik. F: TN. 1982. 271. sz. 1. p.

35. Dunamenti MGTSZ. irodaháza A tervező a városban fellelhető sváb népi építészeti elemeket követi és Makovecz Imre Paks főépítészének elképzeléseit. Az építkezést 1989-ben kezdték, átadása 1991-ben várható. F: PH. 1990. 3. sz. 1–3. p.

36. Duna-part megálló A volt hajóállomás mellett található. Az atomerőmű építésének első fázisában, 1973-1975-ben épült ki a vasúti pálya Ó-Pakstól az erőműig, egy megállóval és egy pályaudvarral. F: PH. 1990. 7. sz. 7. p.

37. Duna Szálló Korábban Műszaki Szálló. Építette a TÁÉV, építtető az ERBE. Az építkezés művezetője Horog István. Tervező Link Péter (TOTÉV). A Székesfehérvári Építő KTSZ. készítette az előcsarnok faburkolatát. Átadva 1979-ben. Később magánkézbe került és a tulajdonos részlegesen felújította. F: TN. 1979. 256. sz. 3. p.; Paksi Hírlap, 2005. 23. sz. 5. p.

38. Egészségügyi alközpont Dr. Kiss József városi főorvos tervei alapján regionálissá szervezték a szétszórt községi rendelői struktúrát. Ennek a gondolatnak a szellemében hozták létre 1980 májusában a városi tanács kebelében működő Egészségügyi Gazdasági Ellátó Szervezetet. Az egykori járási hivatal épületében az 1986 áprilisában megkezdett átalakításokkal hozták létre 1987 márciusára 7,5 millió forintból. Kivitelező: a Költségvetési Üzem. F: TN. 1987. 63. sz. 3. p.

39. Energetikai Szakképzési Intézet (ESZI) A Városi Tanács közel 200 millió forintos beruházási pénzéből épült. A TÁÉV építette a TOLNABER irányításával. A főépületben 16 elméleti oktatásra alkalmas terem, valamint számítástechnikai, nyelvi, fizikai és kémiai laborok vannak. A nemzetközi szabványnak megfelelő tornacsarnoka (24×48 m) 1987-ben készült el. Konyhája 1000 adagos, ebédlője 250 férőhelyes. A Mátra-vidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet biztosította a bútorokat az ebédlőbe. Az intézmény speciális bútorait a TÁÉV készítette. 1986. augusztus 26-án tanévnyitóval egybekötött átadás volt, amelyen Kapolyi László ipari miniszter és Kováts Balázs megbízott intézményvezető köszöntötte a résztvevőket. Az ünnep52

ségen megjelent Péter Szigfrid megyei első titkár, Császár József megyei tanácselnök és a helyi párt és társadalmi vezetők. A sportcsarnokot a Pécsi Tervező Vállalat 2. számú irodája tervezte. Az építésben részt vett a TOLNABER, mint beruházó. Kivitelező a TÁÉV és a Költségvetési Üzem. A beruházás költsége 80 millió forint. Ünnepélyesen felavatva 1988. november 30-án. F: TN. 1985. 181. sz. 1. p.; 1986. 90. sz. 1. p.; 201. sz. 1–2. p.; 216. sz. 5. p.; 217. sz. 8. p.; 1987. 7. sz. 3. p.; 10. sz. 5. p.; 25. sz. 1.p.; 61. sz. 1. p.; 1988. 243. sz. 8. p.; 286. sz. 1. p.; 289. sz. 1. p.; Paksi Mozaik, 1984. 10. sz.; PH. 1990. 19. sz. 1–7. p.

40. Élelmiszerbolt A Kurcsatov úton, a Műszaki Szálló mögött, a DÉLKER áruház elődje. A Tolna Megyei Népbolt Vállalat nyitotta meg 1982. március 25‑én. Az önkiszolgáló élelmiszerbolt 300 nm-en kínálta áruit. F: TH. 1982. 71. sz. 8. p.; 104. sz. 1. p.

41. Fiatalok garzonháza A paksi városi KISZ-bizottság és a városi tanács támogatásával 40 állami bérlakást, pontosabban garzonlakást építtetett, amely lakásokat a fiatalok öt évig bérelhették. A lakásavatóra 1984. június 1-jén került sor, ahol Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bizottság első titkára, dr. Dallos Tibor, a városi tanács elnöke és Vajda Tibor, a városi KISZ-bizottság titkára volt az ünnepi szónok. F: TN. 1984. 57. sz. 4. p.; 129. sz. 8. p.

42. Fortuna panzió (alvóház) Rákóczi út. Tulajdonos és tervező: Kovács László. F: PH. 1990. 15. sz. 3–4. p.

43. Főút (6-os) A felújított Paks–Szekszárd közúti útszakasz átadására 1951. december 27-én került sor, a dunaföldvári híddal egy időben. Az útépítés főmérnöke Palotai Lajos volt. A Dunaföldvár–Paks szakasz átadása vélhetően 1950-ben lehetett. A főútvonal Paks magasságában új töltésen fut, amelyet árvízvédelmi okok miatt emeltek, mert a Duna rendszeresen elöntötte a Békaváros utcáit. F: Tolnai Napló, 1951. december 28. 301. sz. 1. p.; Paksi Tükör, 2008. 2. sz. 1–4. p.; Paksi Tükör, 2013. 3. sz. 50. p.

44. Frast-ház Rákóczi u. 6. Makovecz Imre 1986-ban lett Paks főépítésze. Az ő gondolkodásmódja gyökeres változást hozott a város építészeti elképzeléseiben. Alkotóműhelyének terméke a kétlakásos családi ház. Tervezője Zsigmond Ágnes. A városban fellelhető sváb népi építészeti elemeket követi. F: PH. 1990. 3. sz. 1–3. p.

45. FÜSZÉRT-raktáráruház A Mecsek FÜSZÉRT 340 nm-es alapterületen 1100 mázsányi, mintegy 1700 cikkelemet tartalmazó, 6 millió forintos nyitókészlettel nyitotta meg a raktárát a Nyárfa utcában 1987-ben. Raktárvezető Girst József, munkatársai: Mukli Lajosné és Gyaraki Péter. Az utcából eltűntek a nyárfák és a MOL -kút felőli oldala teljesen átalakult. F: TN. 1988. 1. sz. 1. p.; 1988. 26. sz. 8. p.

46. Gátőrház A Vízügyi Igazgatóság új gátőrház építését kezdte meg 1966 augusztusában és még az év vége előtt be is fejezték az építkezést. Az új gátőrházból irányítják majd a gátőrjárás árvízvédelmi munkáit, valamint a töltés karbantartását, amely a paksi vasútállomástól a Biskói réven túlig, mintegy egy kilométerre terjed ki. Építési költség 630 ezer forint. F: TN. 1966. 275. sz. 5. p.

47. Gabonasilók A 6-os út mellett 560 vagonos fémsilókból álló gabonatárolót épített a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. A beton tartószerkezetet a TOTÉV építette, a Borsodnádasdi Lemezgyár fémsilóit a GAMSZÖV bátaszéki részlege szerelte össze. 12 000 tonna termény tárolására alkalmas. Elkészült 1981 szeptemberére. F: TN. 1980. 87. sz. 3. p.; 1981. 205. sz. 1. p.

48. Gesztenyefák A főutcán 1977-ben kivágták az összes gesztenyefát a Kereszt utcától a központ felé vezető szakaszon. Szélesíteni kellett a főutcát, ezért elkerülhetetlen volt a fák kivágása. A Kereszt utcáig már 1976-ban elvégezték az útszélesítést, a fák helyére vízvezetéket fektettek. A fakivágás megosztotta a lakókat, egyesek sajnálták, mások örültek, mert világosabb lett a lakásokban. F: TN. 1977. 112. sz. 3. p.

49. Gépkocsi mosó Építtette a Paksi Atomerőmű Vállalat 1990-ben (?). Generál kivitelező a CSŐSZER. Alvállalkozó a paksi Költségvetési Üzem. Kapacitása: 50 db személygépkocsi/nap.

50. Gyógyszertár és lakótömb Az építkezés 1972-ben kezdődött a Költségvetési Üzem kivitelezésében. A gyógyszertár fölött 12 lakást építettek, amelyek 1975 márciusában átadásra kerültek. A gyógyszertár bútorzatát a Paksi Körzeti Építőipari Vállalat 1976 márciusára készítette el és abban az évben nyílt meg a gyógyszertár. F: TN. 1973. 38. sz. 8. p.; 223. sz. 1. p.; 1974. 24. sz. 7. p.; 1976. 23. sz. 5. p.

51. Helytörténeti gyűjtemény A hadseregben – a polgári élethez hasonlóan – az 1970-80-as években volt a reneszánsza a klubmozgalomnak. Az ifjúsági klubokban különböző szakkörök működtek, mint például a honismereti, amelynek tagjai a lakóhelyükről különböző néprajzi tárgyakat gyűjtöttek és hozták be a laktanyába. Ezek a tárgyak képezték a csapatmúzeum mellett létrehozott honismereti múzeum anyagát. A laktanyába érkező párt- és állami vezetőknek, nevesebb vendégeknek előszeretettel mutatták be ezt a helytörténeti gyűjteményt. A gyűjteményben több olyan tárgy is bekerült, amelyik a paksi barlanglakás berendezése volt (öntött vaskályha). F: TN. 1977. 147. sz. 5. p.

52. IBUSZ-iroda Táncsics u. 2–4. Az új, 130 nm-es kétszintes irodát 1980. szeptember 22-én adta át Szakala József, az IBUSZ vezérigazgatóság hálózatigazgatási főosztályának vezetője Balogh Ernőnének, az iroda vezetőjének. A régi iroda a Bazársor északi végén lévő helyiségben volt. F: TN. 1980. 223. sz. 1. p.

53. Ifjúsági Ház Tolna megye első ifjúsági háza 1962. február 4-én Pakson nyílt meg a volt Katolikus Legényegylet épületében. Pakson működött a járási művelődési ház, a volt Ipartestület székházában, ám azok a helyiségek már szűknek bizonyultak, ezért az ifjúság

részére egy külön házat biztosítottak. Az ifjúsági ház első vezetője Vajnai János tanár volt. A felújított Erzsébet (Béke) Szállóba 1979-ben költözött át. F: TN. 1962. 28. sz. 3. p.

54. Ifjúsági Iroda A Munkásművelődési Központban 1988. szeptember 16-án, péntek délelőtt nyitotta meg dr. Pongrácz Antal, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese az új irodát. Takács Zoltánné és munkatársai a hét minden napján 14–20 óráig várták a fiatalokat. F: TN. 1988. 223. sz. 8. p.

55. Járási pártbizottság Épül a járási pártbizottság, adta hírül a Népújság szeptember 19-én. (Ma a POLIGON irodaház.) F: TN. 1963. 219. sz. 8. p.

56. Járási Rendelő Intézet Az építkezés 1970 áprilisában kezdődött, a TOTÉV volt a kivitelező. A beruházás 8 millió forintba került. Az egyemeletes épületben 13 szakorvosi munkahelyet biztosítottak. Átadva 1973. március 15-én. F: TN. 1971. 144. sz. 16. p.; 1973. 51. sz. 5. p.; 93. sz. 1. p.

57. Járási Ügyészség A Városi Rendőrkapitányság épületéhez szorosan simuló épületbe 1983-84-ben (?) költöztek be.

58. Katolikus plébánia A régi, műemlék jellegű épület bontására 1972. március 11én adta ki a Paksi Tanács a bontási engedélyt. Az építkezésre az elvi engedélyt Szabópál Antal megyei tanácselnök 1972. május 22-én aláírta, az építési szerződést június 5-én kötötték meg a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezettel. Építési költség 1 603 832 Ft. A régi épületet 1972. július 14-re lebontották, a területet átadták a kivitelezőnek. Alapkőletétel 1972. au-

gusztus 15-én 17 órakor volt. Az épület 1973-ban készült el és 1974-ben szentelték fel. Az épület tervezője Gosztonyi János. Kivitelező: Paksi Építőipari Szövetkezet. F: Paks nagyközség monográfiája (szerkesztette: dr. Németh Imre, 1976. 231. p.) Dr. Németh Imre: A paksi római katolikus egyházközség és plébánia története c. (Kézirat, 1978. 290–295. p.)

59. Kábelüzem A Költségvetési Üzem és az Elektrometál cég kötött üzletet az Audi gépkocsikhoz tartozó kábelek gyártására, 1989 decemberében. A próbagyártás 1990. február 15-én indult, mondta Csibi Ambrus, a KVÜ igazgatója. Az üzemben két műszakban dolgoztak 24 fővel és 50 főre tervezik emelni a létszámot. F: TN. 1990. 62. sz. 3. p.

60. Kenyérgyár és szaküzlet Tolnai u. a Szekszárdi Körzeti Sütőipari Vállalat (SZKSV) 20 millió forintért építtette. A megyében az első, az országban a harmadik ilyen típusú üzem. 1975. december 15-én 14 hatalmas ládában érkezett meg a szovjet PHSZ– 25M típusú alagútrendszerű sütőkemence. Az összeszerelést Nyikolaj Jakovlevics Melnyik szovjet gépészmérnök irányításával az SZKSV Kandó Kálmán bronzkoszorús szocialista brigádja végezte. Besegített Takács József, a Konzervgyár gépészmérnöke. A brigád műszaki vezetője Engle Károly, kivitelező a TOTÉV tolnai építésvezetősége volt. Átadva 1976. április 14-én. Korszerűsítették

1988-ban, TMS Pardubice kemencét állítottak be, amely takarékosabb és augusztus 20-ra készült el. A 150. számú sütőüzem 1988-ban levált a megyei vállalattól, önálló lett. A válást a PAV 6 millió forinttal támogatta, annak érdekében, hogy jobb legyen az ellátás. Az új vezető Gergely Lajos, aki Erdélyből érkezett 1989 májusában. Összesen 37 fő dolgozik az üzemben, de csak 5-6 fő az igazi pék, a többiek betanított dolgozók. Paks napi felvevő képessége 10 000 kiló kenyér. (A patinás Bauer pékség ebből az üzemből vált ki.) F: TN. 1976. 27. sz. 15. p.; 45. sz. 5. p.; 90. sz. 1. p.; 1988. 198. sz. 1. p.; 1990. 41. sz. 3. p.

61. Kishegyi utcai lakások A TÁÉV 1986 májusában kezdte meg a 16 lakásos OTP értékesítésű többszintes háztömb építését. A lakások első fele 1987 áprilisára, a második része júniusra készült el. F: TN. 1986. 131. sz. 1. p.; 1987. 82. sz. 8. p.

62. Kompkikötő Erősítik a nyúlgátat, köveket raknak ki az uszályokból, kompkikötő fog létesülni. F: TN. 1978. 213. sz. 1. p.

63. Konzervgyár (Paksi) A 3. ötéves terv legnagyobb Tolna Megyei ipari beruházása, egy 150 millió forintos rekonstrukció, amely 1965–1970 között valósult meg. Az új gyár beindulásával évente 4500 vagon konzerv került ki a gyárból. F: TN. 1969. 9. sz. 1. p.

64. Konzervgyári bérház 1967 májusában adták át a 12 lakásos bérházat. Az ÉM. Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat építette. F: TN. 1967. 107. sz. 8. p.

65. Konzervgyári mintabolt A konzervgyár teherportája mellett nyílt meg 1986. június 16-án. Kivitelező az ÉGSZÖV. F: TN. 1986. 141. sz. 1. p.; PH. 1990. 6. sz. 12. p.

66. Kölcsönző bolt A kishegyi új üzletsor része az a 160 nm-en megnyílt kölcsönző, amely a nemrég megnyílt könyvesbolt mellett van. Az üzletsort az ERBE beruházásában a TÁÉV készítette. A boltot a városi tanács adta használatba az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalatnak, amelynek ez az 56-os számú boltja, egymillió 250 ezer forint induló készlettel. F: TN. 1983. 63. sz. 8. p.

67. Költségvetési Üzem A város üzemeltetésére és kisebb építőipari munkák elvégzésére alapították. Eredeti profilját megtartva bővítették ki tevékenységét – az 1980-as évek második felében – vállalkozásokkal, melyek újabb 500 főnek biztosítottak munkaalkalmat. 100 millió forintos tőkerésszel külföldi vegyes vállalatot létesített, nyomdát üzemeltetett, majd kábelüzemet alapított az Elektrometál céggel – 1989 decembere – és Audi személygépkocsikhoz gyártottak kábeleket. A próbagyártás 1990. február 15-én indult. Az üzem vezetője ebben az időszakban Csibi Ambrus volt. Az új telephely kialakítása 1980 tavaszán kezdődött. F: TN. 1980. 150. sz. 8. p.; 1990. 62. sz. 3. p.; PH. 1990. 17. sz. melléklet, 2. p.

68. Könyvesbolt „Krónikás” nevet adták az 1982. november 30-án, a Kishegyen megnyílt könyvesboltnak. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak ez a 214. boltja az országban. Megnyitó beszédet dr. László József, a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának helyettes vezetője mondott. A működési engedély okiratát dr. Dallos Tibor, a városi tanács elnöke adta át Mácsik Erzsébet boltvezetőnek. Ünnepi műsort adott Dévai Nagy Kamilla előadóművész és Benkő Péter színművész. F: TN. 1982. 282. sz. 8. p.

69. Környezetellenőrző labor Az építkezés 1978-79-ben történt, 1980-tól már üzemel. A KÖJÁL 1981. április 7-i hatállyal adta ki a működési engedélyét és 1981 októberétől van a hálózati rendszerben. F: Dr. Germán Endre laborvezető szíves közlése.

70. Körzeti orvosi rendelők Évtizedes problémát oldottak meg az elmúlt napokban. A község orvosai ugyanis a központban laknak és rendelnek, ezért a község déli részéből kilométereket kell gyalogolni a betegeknek. A községi tanács a konzervgyár mellett vásárolt egy házat, ott rendezték be a községbe érkezett orvos házaspár – dr. Najzer Alajos és dr. Najzerné dr. Kollár Katalin – lakását és körzeti orvosi rendelőjét. Ezzel négyre növekedett Pakson az SZTK körzeti orvosok száma. A Kishegyi úton 1972-ben adták át az újabb orvosi lakást. F: TN. 1958. 225. sz. 1. p.; 1972. 307. sz. 9. p.

71. Közlekedési park A volt TÜZÉP helyén épült a játszótér és a kis szabadtéri tornapálya. A feltöltést kivéve, mindent társadalmi munkában építettek a Költségvetési Üzem és a város intézményeinek és vállalatainak dolgozói. Megnyílt 1980 tavaszán.

72. KPM szociális háza A KPM paksi üzemmérnökségen építették fel a 80 ember szociális ellátását szolgáló épületet. A régi épületet tetőtér beépítésével alakították át. Az üzemmérnökség 357 km utat tart karban Paks járásban. F: TN. 1982. 212. sz. 8. p.

73. Lakótelepi piac Terveit Zsigmond Ágnes, a Makona Kisszövetkezet építésze készítette, amelyek alapján a Paksi Építő-és Szolgáltató Kisszövetkezet építette mint alvállalkozó. Generál kivitelező a városi Költségvetési Üzem volt. Makovecz Imre városi főépítész tervei alapján zárt vásárcsarnok és bazársor kapott itt helyet. Két egymásnak támaszkodó U betűt kell elképzelnünk, amelyeknek a találkozásánál helyezik el a fedett csarnokot. A két-két épületszárny szabad elárusítótér, az árkádok alatt bazársor. A 90×27 méteres belső alapterületű piac építési költsége 26 millió forint. Piacként soha nem működött, az ÁBC áruház környékén árusítókat nem sikerült betelepíteni az épületbe. Jelenleg OTP-fiók, Lottózó és étterem üzemel az épületben, amelyet 1990. január 1-jén adtak át. Az OTP-fiók 1990. január 12-én, szombaton nyílt meg, Dudás Antal, az OTP megyei igazgatója adta át ünnepélyesen. A 155 nm-es alapterületű fiók 13 millió forintba került és 4 fő személyzettel dolgozik.

F: TN 1987. 212. sz. 3. p.; 1988. 233. sz. 1. p.; 1989. 283. sz. 1. p.; PH. 1990. 1. sz. 1. p.; 4. sz. 5. p.; 11. sz. 1. p.; 15. sz. 7. p.

74. Lakótelepi strand A Budapesti Vízépítési Vállalat és alvállalkozói építik. A létesítményhez tartozik majd egy 50 méteres nyitott versenymedence, gyermekmedence, öltözők, konditerem és terrárium is lesz. A 200 millió forintos beruházás befejezését 1991 májusára tervezik. F: TN. 1990. 90. sz. 1. p.

75. Lengyel-Magyar barátsági park Az atomerőmű építésén jelentős lengyel mérnök és szakmunkás csapat dolgozott, akik vasárnaponként a katolikus templomba mentek misére. Egy alkalommal elvállalták a katolikus templom tatarozását is. A jó kapcsolat demonstrálására nevezték el a parkot, amelynek kialakításában szintén részt vettek. Átadva 1981. május 1-jén. F: TN. 1981. 98. sz. 8. p.

76. Lussonium A IV. században a mai Bottyán-sáncon állt a késő római erőd. A feltárásának munkái 1969-ben kezdődtek, majd 1972-ben folytatódtak, míg 1987-89-ben részben be is fejeződtek. Az ásatásokon feltárt tárgyi emlékek állandó kiállítás keretében kerültek a nyilvánosság elé, amely kiállítás 1989. július 6-án nyílt meg a mai Városi Múzeum raktárépületében, ahol 1984-ig a munkásőrség fegyverraktára volt. Az ásatásokat zömmel a JPTE Ókortörténeti és Régészeti Szemináriuma végezte dr. Visy Zsolt adjunktus irányításával. F: Visy Zsolt (szerkesztő): Mozaikok a dunakömlődi ásatásokról, Pécs, 1989. PH. 1990. 15. sz. 14–15. p.; 21. sz. 7–8.p.; 22. sz. 15.p.

77. Malomhegyi lakótelep A nagy lakótelep Paks DNy-i részén, a Kishegyen terül el. A város rendezési tervében kis lakótelepek létesítése is szerepelt, családi házak, sorházak létesülnek a Malomhegyen. A kétszintes sorházakhoz udvar és kis kert is tartozik, négyféle beépítési rendszerben iker és sorházas kiépítésben. Építtető a LAGAMÜD (Lakás-Garázs-Üdülőépítő Szövetkezet). A félkész állapotban átadott épületek befejezését az építtetők fantáziájára, pénztárcájára és egyéni ízlésére bízták. Az építkezés kezdete 1983. F: TN. 1983. 234. sz. 1. p.

78. Mentőállomás Négy kocsiállással 1972-ben megkezdték építeni az új mentőállomást, mert a Kossuth utcait kinőtte. A Kossuth utcait 1959. december 30-án adták át. F: TN. 1959. 306. sz. 1. p.; 1972. 111. sz. 10. p.

79. Munkás Művelődési Központ A Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalat Balázs Csaba építész és kollégái munkája. A színházterem 450 férőhelyes és filmvetítésre is alkalmas. Az épület összes faburkolatát a Székesfehérvári Építő KTSZ. készítette. Átadva 1978. november 24-én, pénteken. Dr. Boros Sándor művelődésügyi miniszter-helyettes mondott ünnepi beszédet. Az első műsort a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese adta az ünnepélyes megnyitó után. Este Molnár Ferenc Liliom című darabját a Népszínház művészei játszották, zsúfolt nézőtér előtt. Építette a TÁÉV. Az intézmény elődje a Petőfi utcai volt Ipartestületi Székház épületében működő Járási Művelődési Ház. F: TN. 1977. 118. sz. 3. p.; 1978. 279. sz. 3. p.; 1979. 256. sz. 3. p.

80. Munkásszállások Az építési csúcsban 8500 embernek kellett szállást adni. Az építési csúcs 1980 közepén kezdődött és 1982 közepéig tartott. Hagyományos módon ezer személy elszállásolására alkalmas lakásokat 18-20 hónap alatt lehet megépíteni. Erre Pakson ennyi idő nem volt, ezért választották az Alu-tér lakóelemeket a tervezők. Az elemeket Hódmezővásárhelyen a Fémipari Vállalat gyártotta. Az Alu-térből kétszintes lakótömböt lehetett rendkívül rövid idő alatt összeszerelni. Az első két, nyolcvanszemélyes szálló szerelését 1979 decemberében kezdték el a 26-os ÁÉV szakemberei és 1980 február végére átadták. Az Alu-tér elemekből 6 hónap alatt 1040 munkásnak teremtettek szállást. Összesen 13 kétszintes ház épült a lakótelepen és egy raktárhelyiség, amelyben ruhatárat és pog�gyászraktárt rendeztek be. F: TN. 1980. 13. sz. 3. p.

81. Műszaki Áruház Háztartási felszereléseket, barkácsszerszámokat, villamos és egyéb alkatrészeket, valamint híradástechnikai cikkeket árusítottak. A nagyméretű bolt a lakótelep II-es szolgáltatóházában kapott helyet. Megnyílt 1983 szeptemberében. F: TN. 1983. 219. sz. 8. p.

82. Műszaki Szálló A hazai és külföldi szakemberek részére készült, azért kettő, mert így gyorsabb és olcsóbb mint egy toronyszálló. Állandó lakói közé tartoztak a VERTESZ, az ERŐTERV, IPARTERV és a GANZ-MÁVAG szakemberei. Egy szállóban 90 db kétágyas szobát alakítottak ki. Tervezte Balázs Csaba, a Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalat mérnöke. Átadva 1975-ben és 1977-ben. F: TN. 1975. 135. sz. 1. p.; 1976. 266. sz. 5. p.; 1977. 146. sz. 1. p.

83. Népfürdő Népfürdő épül Pakson társadalmi munkával és a községben lévő üzemek hozzájárulásával, mintegy 60 ezer forint költséggel, adta hírül a Tolnai Napló 1955. április 6-i szerdai száma. Az építkezésről újabb információt csak 1956. június 21-én, csütörtökön olvashatunk. A Tatarozó Vállalat paksi építésvezetősége az épület kőműves, ács és asztalos munkáival már csaknem teljesen elkészült. A munkákat a Rajos-brigád végezte, az idén megnyílik a fürdő, olvasható a lapban. Az átadás elhúzódott és 1957. április 18-án volt.

A fürdőszobák hiánya még a nyolcvanas évek közepén is gondot jelentett több utcában, ezért a régi helyéről (Villany u. vége) átköltözött a fürdő a Jámbor Pál utcába. A Víz- és Csatornamű Vállalat paksi üzemmérnöksége újította fel az épületet, mondta el Örkényi József üzemvezető. Az új tisztaságfürdőt 1983. november 5-én adták át. Szerdán és szombaton 13–20 óráig tartott nyitva. F: T. Napló, 1955. 77. sz. 4. p.; 1956. 145. sz. 1. p.; 1957. 94. sz. 1. p.; TN. 1985. 185. sz. 3. p.

84. NOVOTEX Üzemegység A NOVOTEX Nagykanizsai Vállalat paksi üzemegysége 1987-ben a pécsi bőrgyárnak végzett bérmunkát, viszont 1988 áprilisától kizárólag saját profillal dolgozik. A szalagon dolgozó 25 asszony női és férfi munkaköpenyeket varrt. A négyfős szabászat látja el a 45-ös létszámot elérő bedolgozókat. Készítenek ponyvavászon esőkabátot, pufajkákat, amiből 1988-ban 40 ezer darab kiszállítását tervezték. Tengízbe készítettek háromszorosan bélelt védőruhákat. 1987-ben 35 millió forint volt a termelési értékük, 1988-ban 45 milliós bevételt terveztek. Az üzem a Hajnal és Váci utca között helyezkedik el. F: TN. 1988. 154. sz. 1. p.

85. Nyugdíjasok háza A 32 lakásos épületet 1989 tavaszán kezdte építeni a Paksi Építőipari Kisszövetkezet. A lakások 1-1,5 szobásak, 30-40 nm-esek, az alagsorban 7 üzlethelyiséggel. A Kossuth Lajos utcai részen a kivitelező szövetkezet egy szolgáltató műhelyt is épít. Az egyemeletes épületet Dévényi Sándor tervezte, csak nyugdíjasok vehették meg a lakásokat, 25 000 Ft/nm-es áron. Az épület 45 millió forintba került. F: TN. 1989. 289. sz. 3. p.

86. Ofotért üzlet A Paks és Vidéke ÁFÉSZ és az Ofotért közösen nyitotta meg 1980‑ban a régi üzletet, ám az csak 25 négyzetméteres volt. Május 1-jén nyílott az új üzlet a Táncsics utcai tömbben, 100 négyzetméteren. F: TN. 1987. 143. sz. 8. p.

87. Orvosi rendelő (Kishegy) 1976 januárjában adták át és fogorvosi szakrendelés folyt kezdetben, majd az építők üzemorvosi rendelője volt, betegszobákkal és elkülönítő részleggel. Végül körzeti orvosi szakrendelő lett. F: TN. 1976. 24. sz. 8. p.

88. OTP Bank Az építkezés 1979. február 20-án kezdődött az alapgödör kiemelésével, az új postával szemben, a Birka Csárda mellett, ahol öt pincét, két kutat és négy emésztőgödröt kellett megszüntetni. Ös�szesen 2450 köbméter földet hordtak el innen. A tervezettnél 3,5 méternél mélyebbre mentek az alapozással és 70 köbméter betont tettek az alapgödörbe. A földszintes iroda mögött 16 lakás épült, négy szinten. A munkákat a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet végezte, a TÁÉV besegítése mellett. A bonyolult alapozást Kern János kőműves brigádja hajtotta végre. Az épület 365 nm alapterületű, ebből az ügyféltér 173 nm. Kozári József, az OTP vezérigazgató első helyettese adta át az épületet Rauh Konrád fiókvezetőnek 1981. október 8-án. A bank épületével együtt készült el a 16 lakásos épülettömb is. F: TN. 1979. 49. sz. 8. p.; 118. sz. 8. p.; 1981. 237. sz. 8. p.

89. OTP-házak A volt török temető alatt, 16 lakásos házat építettek magánszemélyek, OTP segítséggel. Az épületeket (4 tömb) a Paksi Építőipari Szövetkezet építette 1974 és 1976-os években. A há-

romszobás lakásokba 1977 elején kezdték meg a beköltözést. A négy tömb 1974 és 1976 között épült. F: TN. 1977. 75. sz. 5. p.

90. OTP-házak Rákóczi u.–Váci u. Az SZTK mögött épülő 16 lakásos OTP házat 1974-ben adták át. A mellette épülő 20 lakásos garzonházat 1975-ben készült el. F: TN. 1974. 162. sz. 3. p.

91. OTP-társasházak A Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet 8 új társasházat épít a Kishegyen. Az első kettőt 1971 októberében adták át és 1972 nyarára átadják mind a nyolcat. F: TN. 1971. 283. sz. 5. p.

92. Óvoda a Kishegyen Az építkezés 1982 áprilisában kezdődött, a 150 fős óvodát a TÁÉV építette. A 800 nm alapterületű óvoda 13 millió forintba került. Az építkezés különböző szakaszaiban társadalmi munkában segédkeztek az ERBE és a Paksi Cipészipari Szövetkezet szocialista brigádjai. Az építőket 1983. szeptember 23-án köszöntötték a határidőre történő átadás és a hibátlan munka elismeréseként. Homoki Sándor művezető és ifj. Storcz János építésvezető megkapta az Atomerőmű építésében végzett kiváló munkáért plakettet. Raj-

tuk kívül még több dolgozó és brigád vehetett át Hegedüs Györgytől, az atomerőmű építkezés pártbizottságának titkárától kitüntetést. Az óvodának 13 óvónője és 6 dajkája van. Első alkalommal 1983. szeptember 19-én fogadta a gyerekeket. F: TN. 1983. 219. sz. 1. p.; 226. sz. 16. p.

93. Paksi Atomerőmű főépülete Az atomerőmű építése 1969 nyarán kezdődött a tereprendezési és földmunkákkal, ám még abban az évben le is állítják. Az építkezés újrakezdése 1973-ban történik, majd 1982, 1984, 1986 és 1987-ben indulnak a blokkok. Generáltervező az ERŐTERV, technológiai tervező a TYEPLOELEKTROPROJEKT Kijev – Erőterv. Magasépítési tervezés IPARTERV, „B” „C” „H” iroda. Felelős tervező 1-2. blokk esetében Szittya Béla, 3-4. blokknál Tószegi Tamás. Építész tervezők: Börcsök László, Ferenczy Miklós, Sillye Zoltán, Tószegi Tamás. Statikus tervező Fejes Antal (MÉLYÉPTERV), Nagy Péter és Sziklai Ferenc. Acélszerkezeti tervező: Massányi Tibor, Berkecz József, Hajmási Péter, Komlódi András. Acélszerkezeti pódiumok, burkolatok: Deák Henrik, Farkas Endréné, Janiga

István, Nagy Perge Zoltán. Épületgépész tervező: Győrky Attila, légtechnikai tervező Vigh Istvánné, villamos tervező Homolya György, Kisgéczi Jenő, Tóth Gyula. Belsőépítész tervező Tóth György. Organizációs tervező Lénárt Árpád, Takács Gyula. Állandó helyszíni művezető Czékus György, Hollósy László, Kiss Ferenc. Generálorganizáció: ERŐTERV. Szub-altervezők: EGI, ÉTI-ÉMI, FTV, MÉLYÉPTERV, Műanyagipari Kutató Intézet stb. Generálkivitelező: 22. sz. ÁÉV. Beruházó: ERBE – PAV. Tervezés ideje: 1973–1986. Kivitelezés ideje: 1973–1987. Jellemző műszaki adatok (1-4. blokk): beépített alapterület 49 000 nm; összes színterület nettó: 185 000 nm; beépített térfogat: 2 275 000 légköbméter.

F: Magyar Építőipar, 1988. 5–6. szám.

Fotó: Vincze Bálint

94. Paksi Építőipari Szövetkezet Az új, kéthajós, 2000 nm-es üzemcsarnok építését a 6-os út és a vasút közötti területen kezdték el, az első részt 1983. december 31-én helyezték üzembe. F: TN. 1982. 175. sz. 8. p.

95. Paksi Halászcsárda A halászcsárdát a paksi ÁFÉSZ 1964-ben kezdte építeni és 1965. szeptember 6-án nyílott meg. A beruházás 3 millió forintba került. A tervtárgyalásra Szekszárdon került sor 1964. július 11-én. Budapesten, a Margit körút 14. alatt 1955. január 1-jén nyílt meg a Paksi Halászcsárda, amelyet Paksról láttak el hallal. A csárda az 1990-es évek végén megszűnt. F: Paks nagyközség monográfiája, szerkesztette: dr. Németh Imre, Budapest, 1976. 329. p. T. Napló, 1955. 65. sz. 4. p. TN. 1964. 162. sz. 10. p.; 1965. 70. sz. 5. p.; 199. sz. 8. p.; 210. sz. 2. p.

96. Patyolat szalon Pénteken, rövid ünnepség keretében a Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalat vezetői megnyitották a megyében – de túlzás nélkül mondhatjuk, az egész országban – legkorszerűbb Patyolat szalont. Az új szolgáltató üzem terven felül készült el. A IV. ötéves tervben nem szereplő beruházást takarékossággal és a paksi tanács támogatásával tudta kivitelezni a vállalat. A gépek és berendezések több mint 1,5 millió forintba kerültek. A fodrászokat és a többi szolgáltató céget megelőzve, ők az első fecskék az étterem mögött lévő szolgáltatóházban. Dán nagyteljesítményű automata mosógépet helyeztek üzembe, a hozzá tartozó szárító és vasalógéppel együtt. F: TN. 1975. 287. sz. 1. p.; 288. sz. 12. p.

97. Posta és telefonközpont A posta épületét a 22. ÁÉV építette, miután három lakóházat lebontottak. A négyemeletes épületet a hazánkban még új módszerrel, a csoportos födémemeléssel készítették. Az emelést bolgár szakemberek végezték. Az öttagú csapat vezetője Vaszil Vaszilev volt. Az emelőgépet a 22. ÁÉV kutatómérnökei és a Bolgár Építéstudományi Intézet szakemberei közösen készítették. Az épület födémlemeze 1000 köbméter vasbetont tartalmaz és 2500 tonna. Az építkezés művezetője Ujbányai Ferenc, a 22. ÁÉV 33-as építésvezetősége, építésvezető ifj. Storcz János. A POSTABER irányításával valósult meg, a Postai Tervező Intézet tervei alapján. A lakatos munkákat Genye István vezető technikus irányította. Átadva 1983 szeptemberében. A telefonközpontot 1979. november 7-én kapcsolták a crossbar-rendszerbe és 9-én délután kezdte meg a működését, ekkor szűnt meg a régi sokdugós telefonközpont. A régi központ 94

idején csak a kagylót kellett felemelni, jelentkezett a központos kisasszony és tőle kellett kérni a hívandó szám kapcsolását. A régi központban 480 alállomás volt kapcsolható, míg az újban 2000. Paks körzeti hívószáma 75. F: TN. 1977. 33. sz. 5. p.; 1979. 21. sz. 1. p.; 263. sz. 1.p.; 1980. 180. sz. 8. p.; 1981. 107. sz. 8. p.; 1982. 12. sz. 1. p.; 293. sz. 1. p.; 1983. 134. sz. 3. p.; 227. sz. 5. p.

98. Presszó A lakótelepen, a volt cipőszalon helyén szeszmentes presszót nyitott a Mecsek-vidéki Vendéglátó Vállalat. F: TN. 1983. 20. sz. 8. p.

99. PSE sportpálya Dr. Wallner Ernő 1958-ban készített térképén a sportpályát még a Konzervgyárral szemben, a vásártér és Kápolna utca között tünteti fel. Az emléktábla szerint 1966-ban adták át a létesítményt, amelyet Paks község tanácsa épített. A Népújság szerint az avatás időpontja 1966. május 1. F: TN. 1966. 105. sz. 6. p.; Dr. Wallner Ernő: Paks településképe, 1958, melléklet.

100. Rövidárubolt A Dózsa György út, Rosthy utca sarkán nyílt meg az édességbolt helyén. Az üzlet ideiglenesen működött, mert egy új áruházat terveztek megnyitni a főutcán, ahol helyet kaptak volna lakberendezési és ruházati cikkek is. F: TN. 1977. 118. sz. 8. p.

101. Sarokház Üzletház A tengelici Petőfi MGTSZ elnöke, Buják Imre és Jákli Péter tanácselnök nyitotta meg 1990. május 2-án. Az Alisca Patent Kft. szellemi terméke, ám az alapterv Horváth Andrásé. Leégett 2010-ben. Építész-tervező Bonyár Sándor, belső építész Székely Zoltán. Négyfunkciós szaküzlet: fagylaltozó, Snack-bár, kenyér- és húsbolt volt. F: PH. 1990. 10. sz. 15. p.; 23. sz. 3. p.

102. Sánc Éterem A Paks és Vidéke ÁFÉSZ építtette. Étterem, presszó, gyorskiszolgáló bisztró és cukrászüzem, összesen 1400 négyzetméteren. A műszaki átadás 1981 októberében volt, megnyílt 1981 decemberében. A beruházás összege 35 millió forint. Napi 700 adag ebédet készítettek a konyháján. Egy ebéd ára 13 forint 70 fillér volt. Az első üzletvezető Nagy János, Dunaújvárosból. F: TN. 1980. 222. sz. 16. p.; 1982. 112. sz. 7. p.

103. Szakmunkásképző Iskola A volt evangélikus iskola épületében nyílt meg 1990 szeptemberében. Az épületet 1880-ban építették. Az iskola később átköltözött Biritóra, a volt Biritói Állami Gazdaság központi épületébe. F: PH: 1990. 15. sz. 10. p.

104. Szennyvíztelep A beruházás generálkivitelezője a TÁÉV, a technológiai szerelést a Tatabányai Szénbányák Vállalat készítette. Átadva 1978-ban. F: TN. 1978. 163. sz. 3. p.

105. Szentlélek templom Makovecz Imre 1987. február 11-én kap megbízást a tervezésre, 1988 májusában tűzik ki a templom helyét és 1990. június 3-án, húsvét vasárnapján szentelte fel Mayer Mihály pécsi megyéspüspök. Oszter Sándor és Dévai Nagy Kamilla adott műsort. Az ünnepségen Jákli Péter tanácselnök a katolikus egyházközségnek Pro Urbe Paks kitüntetést nyújtott át Kovács Jánosnak, az egyházközség nevében. Josef Dunau reizhertshofeni plébános miseruhát és stólát nyújtott át Kolbert Mátyás esperes plébánosnak. A templom harangja Passauból érkezett. F: TN. 1990. 45. sz. 1. p.; 50. sz. 3. p.; 51. sz. 1–2. p.; PH. 1990. 10. sz. 4–5.p.; 1991. 1. sz. 1–2. p.

100

106. Szövetkezeti lakások A Hajnal utcában 24 szövetkezeti lakás épült, az első tömböt 1977 végén, a másodikat 1978 végén készítette el a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet. F: TN. 1977. 69. sz. 1. p.

101

102

107. Szovjet hősök temetője A konzervgyárral szembeni volt piactéren temették el a Paks környéki harcokban elesett Szovjet katonákat és a fényképen látható emlékművet építették fel, amelynek maradék lépcsőköve még ma is megtalálható az eredeti helyén. Az általános iskola építésének megkezdése előtt (1960-ban) exhumálták a temetőt és 23-24 katona maradványait helyezték az új emlékhelyre, amelyet Paks nyugati határán, a Németkéri úton alakítottak ki. 103

108. Tanuszoda A Paksi Uszodaépítő és Fenntartó Egyesület 1983. június 23-án alakult meg. Egyének évi 600 forint tagdíjat, szövetkezetek és vállalatok 60 000 forintot, nem paksi székhelyű vállalatok 30 000 forintot fizettek. Az érdemi előkészületek 1981-ben indultak meg. A terveket a MÉLYÉPTERV készítette, generál kivitelező a városi Költségvetési Üzem, alvállalkozóként pedig helyi vállalatok és a Pakson dolgozó nagyvállalatok is segítették az építkezést. Építő a 26. ÁÉV, az acélszerkezeteket a GYGV készítette. A fedett uszoda kéthajós, 29 m széles és 60 m hosszú acélszerkezetű csarnok, aludonga tetőszerkezettel. 18 × 8 m-es kismélységű tanmedencét, egy 25 × 8 m normál mélységű, feszített víztükrű úszómedencét, egy kör alakú pancsolót, öltözőket és gépészeti berendezéseket foglal magába – sorolta az adatokat Varga Imre tanácselnök-helyettes. Megnyílt 1989. február 13-án. F: TN. 1983. 145. sz. 8. p.; 1984. 164. sz. 16. p.; 285. sz. 1. p.; 1985. 127. sz. 7. p.; PH. 1990. 4. sz. 14. p.

109. Taurus Márkabolt A volt Birka Csárda helyén nyílt meg 1986. január 27-én, a Taurus Gumiipari Vállalat márkaboltja, amelyet a paksi ÁFÉSZ üzemeltet. F: TN. 1986. 23. sz. 8. p.

104

110. Táncsics utcai lakótömb A régi Paks legnagyobb, 41 lakásos lakástömbjét építették fel a Táncsics utcában 1977-ben. Ezek a lakások voltak az első központi fűtéses épületek a régi Pakson. A társasházat a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet építette. Az épület földszintjén ÁBC-áruház, tejivó, papírbolt volt. A tömb folytatásaként, a Duna felé 43 lakásos épületegyüttes épült, amelyet a TOTÉV épített. A 43 tanácsi bérlakásba 1981 júniusában kezdték meg a beköltözést. Közülük 8 garzonlakás, kettő háromszobás, a többi kétszobás. Az épület lakásainak felét olyanok kapták, akiket közérdekből kellett elhelyezni, vagy kisajátították az előző lakásukat. A legtöbb lakást fiatal házasok kapták. F: TN. 1978. 20. sz. 3. p.; 1979. 74. sz. 3. p.; 1980. 11. sz. 1. p.; 1981. 130. sz. 8. p.

105

111. Táncsics utcai tömbbelső Az OTP lakások kivitelezője a Paksi Építőipari Szövetkezet. 32 lakás (70-80 nm) 1987-ben lett átadva. F: TN. 1987. 82. sz. 8. p.

106

112. Támfal A Rókus utcai támfal építéséről nincs közvetlen adat, egyetlen hiteles bizonyíték egy betontábla, amely azt hirdeti, hogy 1958-ban építette a támfalat a tanács Költségvetési Üzeme. F: A falba épített emléktábla

113. Társasház A Marx (Szent István) téren épült társasházban egy lakást a nagyközségi tanács vásárolt meg, ahol körzeti orvosi rendelőt szereltek fel. A lakásokba 1976 tavaszán költöztek be a tulajdonosok. F: TN. 1976. 40. sz. 8. p.

107

114. Társasház (Dózsa Gy. u.) A Dózsa György út és Duna utca sarkán a városi tanács az OTP-vel közösen építette a 22 lakásos épületet, amelynek helyén három házat bontottak le 1979-ben. A kétszintes, tetőtér-beépítéses házban változó méretű lakások vannak, a garzontól a kétszintesig, 25 000 Ft/nm-es áron. A földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki, amelyeket bérbe adtak, vagy eladtak. Az áruház felőli oldalt a Hungária Biztosító vásárolta meg. Kivitelező: TÁÉV 14.sz. építésvezetősége, vezetője: Blandl Béla. Műszaki ellenőrök: a Városi Tanács részéről Lovász Aranka, az OTP részéről Metzger József. Az építés időtartama: 1989. június 15-től 1990. szeptember 28-ig. Kulcsátvétel: 1990. október 4. F: TN. 1979. 89. sz. 8. p.; 1989. 294. sz. 1. p.; PH. 1990. 22. sz. 12. p.

108

115. Társasházak A Kishegyen, tíz telken négy lakásból álló sorházak épültek a panelházakkal szemben, 120 ezer forint/telek. Építő a LAGAMÜD Szövetkezet, egyéni tervek alapján. Az építkezés 1986-ban indult a Költségvetési Üzem kivitelezésében. F: TN. 1986. 221. sz. 1. p.

109

116. Termálvíz keresés A leendő strand és a fedett uszoda (tanuszoda) helyén, a konzervgyár mellett, ahol felszámolták a betontelepet, kútfúrók dolgoznak. Jelenleg 607 m mélyre fúrtak. Az Országos Vízkutató és Kútfúró Vállalat debreceni üzemegységének brigádja dolgozik, Brukner Kálmán vezető fúrómester irányításával. 110

A fúrógépen Zand József gépkezelő és Popovics Zoltán betanított munkás dolgozik. A feljövő vízhozam 200 liter percenként és 37 fokos. F: TN. 1982. 193. sz. 8. p.; 195. sz. 3. p.

117. Téglagyár Az 1. ötéves tervben 3 millió forintos korszerűsítést hajtottak végre. Üzembe helyezték a Keller-rendszerű szállítógépet, amely egyetlen a megyében. Üzemi konyha és étkezde, kultúrterem és munkáslakások épültek. Később átépítették az égetőkemencét és a mellette lévő fészer tetőszerkezetét. F: T. Napló, 1953. 157. sz. 3. p.; 1956. 116. sz. 1. p.

118. Téglagyári lakóépület Pakson az első üzemi lakóépület a téglagyárban épült 1952-ben. A nyolc kétszobás és egy szoba-konyhás lakrészben kilenc család kapott korszerű lakást. F: Paks nagyközség monográfiája c. (Szerk. dr. Németh Imre, 1976. 352. p.)

111

119. Teniszstadion A megyebajnokság megnyerésével ősztől már NB III.-ban folytatja a szereplést a Paksi SE teniszcsapata. A sikereken felbuzdulva, társadalmi munkában építik a teniszstadiont. Három bitumenes pálya kész és hét salakos pályán az utolsó simításokat végzik. Az utánpótlás biztosítása érdekében ötven iskolásból álló tenisz sulit szerveztek. F: TN. 1981. 179. sz. 4. p.

112

120. Titán Vas-Műszaki Áruház Lakótelep, Barátság u. 2. Az áruházat a Ragacsnak nevezett vendéglátó-ipari egység helyén nyitották meg 1988. augusztus 26-án. Kivitelező a Korall Építőipari Szolgáltató Szövetkezet, a Paksi Atomerőmű Vállalat és a Titán kirendeltség karbantartói. A kivitelezői munkákat 1988. június 6-án kezdték meg. Az 517 nm-es alapterületű áruház fele raktárhelyiség, másik fele eladótér. Nyitó készlete 31 millió forint volt. F: TN. 1988. 205. sz. 1. p.

113

114

121. Tulipános házak A nagypaneles-építkezés szülte gondokon próbált enyhíteni a Pécsi Tervező Vállalat Ifjúsági Irodájának Csete György által vezetett építész csoportja. D. Blazsek Gyöngyvér, Deák László, Dulánszky Jenő, Jankovics Tibor, Kistelegdi István, Kovács Attila, Nyári József, Oltai Péter és Pálfi Miklósné, a lakótelep építész tervezői. A kísérletezés országos vitát robbantott ki, amely „Tulipános vita – Építészeti vita” címen hosszú hónapokon keresztül zajlott az Élet és Irodalom című hetilap hasábjain. Az első 30 lakást 1974. június 27-én adták át, ide költözött 1975-ben az MN 2986-os építő műszaki zászlóalj. F: Csete György: Hasábok és virágok, Mozgó Világ, 1975. 1. sz. 45–52. p.; Élet és Irodalom, 1975. szeptember 27–november 29.; Bonta János: A posztmodern építészet felé? Kritika, 1981. 3. sz. 21–22. p.; Menyhárt László: Leveles ágból, Művészet, 1983. 3. sz. 40–41. p.;

115

122. Tüzép-telep 1979 januárjában kezdte meg a kiköltözést a mai játszótérről (KRESZ-park) az új helyére, a 6-os főút és az új vasútállomás közötti területre. A Dunamenti MGTSZ 1978-ban még aratott ezen a helyen. Az utakat és a tárolókat a Költségvetési Üzem építette, míg az irodaépületet a dunaszentgyörgyi tanács kőműves brigádja. 350 nm alapterületű zárt raktárral és 100 000 nm tárolótérrel indult, ám 1980-ban folytatódott a bővítés. Első vezetője Siklósi Attila volt. F: TN. 1979. 5. sz. 16. p.; 22. sz. 1. p.

123. Tűzoltólaktanya A Paksi Városi-Járási Tűzoltó parancsnokság területvédelmi feladatokat is ellátott az atomerőműnél, a városban és a járásban. Az első híradás így tudósított: Tűzoltólaktanyát épít Pakson a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat, a Volán-telep megüresedett helyén, a város déli csücskénél. A munkák kezdéséhez a felvonulás megtörtént. Az épület műszaki átadása 1981 májusában volt, az építés 52 millió forintba került. Kivitelező a TÁÉV, tervezte a Középület Tervező Vállalat. Avatása 1981. július 21-én volt, megjelent Cseke Ferenc tűzoltó ezredes, országos parancsnok-helyettes. Ünnepi beszédet Márton Pál alezredes, megyei parancsnok mondott. Első parancsnok Horváth Béla tűzoltó őrnagy volt. F: TN. 1979. 47. sz. 16. p.; 1980. 214. sz. 8. p.; 1981. 113. sz. 8. p.; 170. sz. 8. p.

116

124. Új utcák Az utóbbi három év alatt öt új utca épült – 137 házzal – tudtuk meg Koleszár József községi tanácselnök-helyettestől. Az utcák neveit sajnos nem közli a cikk. A Kishegyen négy utca kapott nevet: Tölgyfa, Árnyas, Fenyves és Gesztenyés. F: TN. 1958. 155. sz. 1. p.; 1979. 304. sz. 8. p.; PH. 1990. 16. sz. 7. p.

117

125. Új lakótömb A Széchenyi téren, a Kereszt utca és a Keskeny utca találkozásánál új lakások épülnek. F: TN. 1974. 39. sz. 5. p.

118

126. Vak Bottyán Gimnázium Az építkezést 1962-ben kezdték meg. Az Anna utcai korszerűtlen épületből 1964ben költözött a mai épületbe. Az új épületben 1964 szeptemberében kezdődött a tanítás, a korszerűen felszerelt 20 tantermes iskolában, amelynek építési költsége hét millió forint volt. F: TN. 1962. 302. sz. 1. p.; 1963. 295. sz. 2. p.; TN. 1964. 97. sz. 1. p.; TN. 1964. 268. sz. 1. p.; Paks, a tízéves város c. Innen: Herczeg Ágnes: A kiművelt emberfőért c. 81. p.

119

127. Varroda A volt közfürdő épületében alakította ki a paksi ÁFÉSZ 1989ben. Először a Sánc étterem emeleti bárhelyiségében dolgoztak, majd a tanácstól bérbe vették a volt fürdőt, ahol 1989. március 15-től üzemeltek. Gyermek- és sortnadrágokat készítettek, valamint szabadidőruhákat. Az árú nagyobb részét a Skála Coop-hálózaton keresztül forgalmazták. F: TN. 1990. 39. sz. 1. p.

120

128. Vasútállomás Az új vasútállomás hossza 85 méter, szélessége 12,6 méter, a váróterme 54 nm-es, az utas csarnok 108 nm. A több mint 30 000 nm térbetonozást Hepe János 25 fős brigádja végezte. Az állomás 1977 őszére készült el. Az első vonat, amelyet egy 424-es gőzmozdony húzott 1978 május utolsó vasárnapján futott be reggel 8 óra 8 perckor. A mozdonyvezető Vereb János volt, aki a dunaújvárosi fűtőház dolgozója. Pakson Molnár József állomásfőnök és Rajnai Józsefné forgalmi szolgálattevő fogadta a vonatot, amelynek vezetője Kovács Sándorné nagydorogi asszony, a jegyvizsgáló Kondor Valéria volt. A szerelvény fogadásában közreműködött még Hakstol János (bölcskei) és Kern József (paksi) vonalgondozók. F: TN. 1977. 39. sz. 3. p.; 1978. 125. sz. 3. p.

121

129. Vasút a Duna partján A paksi atomerőmű építése során nagy mennyiségű építő és szerelési anyagot kell a helyszínre szállítani, amelyet közúti forgalomban nem lehetne megvalósítani, ezért a paksi vasútállomástól (Ó-Paks) a leendő erőműig egy új vasútvonalat építenek. A vaspálya alapozását egy jó évvel ezelőtt kezdték meg, amikor az uszályokról daruk rakták ki a köveket. F: TN. 1975. 21. sz. 1. p.

122

130. Vasúti Múzeum Az első híradás szerint 1982 júniusában nyílik, a város, a Közlekedési Múzeum és a Pécsi Vasút-igazgatóság közreműködésével. Később a megyei lap így módosított: Ma délután a világon elsőként Pakson megnyílik az önálló Vasúti Múzeum (1985. július 24.), bemutatva a Magyar Államvasutak technikai és szervezeti történetét, Varga István mérnök főtanácsos

tervei alapján. Megnyitó beszédet Urbán Lajos közlekedési miniszter mondott. Jelen volt Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, István József megyei tanácselnök-helyettes, Jákli Péter, Paks tanácselnöke és számos helyi vezető. F: TN 1982. 80. sz. 8. p.; 1985. 172. sz. 3. p.; 173. sz. 1. p.

123

131. Városi Könyvtár A Villany utcai volt zsinagógát több mint kétmillió forintos költséggel alakították át könyvtárrá, majd ide költözött a Járási Könyvtár is. Az ünnepélyes megnyitóra 1968. július 5-én délelőtt 11 órakor került sor. Megnyitó beszédet mondott dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Darvas József, kétszeres Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szövetségé124

nek elnöke itt hirdette meg az „Olvasó Népért” országos mozgalmat. Fatula Tibor, a Művelődési Minisztérium munkatársa a minisztérium nevében Mikus Sándor szobrászművész „Anya” című rézszobrát adta át Szederkényi Lászlónénak, a könyvtár vezetőjének az avató ünnepség emlékére. F: TN. 1967. 294. sz. 3. p.; 1968. 156. sz. 3. p.; 157. sz. 1. p.

132. Városi Pártbizottság A TÁÉV építette a Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervei alapján. Az új székházba a városi pártbizottság, a városi KISZ bizottság és a Munkásőrség költözött. Hivatalos átadás 1985. november 15-én volt. A pártbizottság megszűnése után először rendelőintézetté kívánták átalakítani. F: TN. 1984. 269. sz. 8. p.; 1990. 1. sz. 4. p.; 37. sz. 3. p.

125

133. Városi Rendőrkapitányság A mai Városi Múzeum épületében működött, onnan költözött a Dózsa György úti kétszintes épületbe 1982 májusában. F: TN. 1982. 102. sz. 8. p.

126

134. Városi Tanács épülete Dózsa György u. 55–61. Ma az önkormányzat épülete. Az építés cölöpalapozással, 1981 júliusában kezdődött, a TÁÉV kivitelezésében. Béres János, a tanács műszaki osztályának vezetője szerint 40 millió forintba került. Összesen 103 fő költözött az épületbe az első ütemben. A régi tanácsházból történő költözésben nagy segítséget nyújtottak az MN 2986 alakulat katonái. 1984. szeptember 6-án adták át az épületet. Az ünnepségen megjelent K. Papp József megyei első titkár, Ribling Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Horváth Albert, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főtanácsosa. Dr. Dallos Tibor tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, majd Ribling Ferenc kitüntetéseket adott át, többek között Link Péternek, az épület tervezőjének. Dallos Tibor 11 üzemnek, szövetkezetnek és vállalatnak nyújtott át emlékplakettet. Az épület földszintjén 17 helyiség és garázsok vannak, az 1. emeleten 26 helyiség és a vb-terem, a 2. emeleten 30 helyiség és a tárgyaló, a 3. emeleten tervtár és raktár, valamint még 14 iroda. Az állampolgárokat 1984. július 16-án, hétfőn fogadták először. F: TN. 1981. 167. sz. 8. p.; 1984. 161. sz. 1. p.; 1984. 210. sz. 8. p.

127

135. Vendéglátóipari-komplexum Barátság u. 2. A TÁÉV mintegy 40 millió forintos beruházását átadta az ERBE és a Mecseki Vendéglátó-ipari Vállalatnak. Az étterem műszaki átadása 1974 decemberében kezdődött és az étteremhez csatlakozó bisztró és presszó 1975 első felében készült el. Az éttermet 1975 januárjában nyitották meg, a bisztró pedig 1975 augusztusában fogadta vendégeit. Az épülettömb nyugati oldalán volt a VIP-es vendégeknek az úgynevezett Bondor-terem. F: TN. 1974. 304. sz. 1. p.; 1975. 189. sz. 8. p.

136. Vietnami–Magyar barátsági park A 25 éves Vietnami Demokratikus Köztársaság jubileumának tiszteletére szolidaritási nap volt Pakson 1970. szeptember 24-én. Az ünnepségre vietnami vendégek érkeztek Paksra és a nap folyamán a településsel és a Konzervgyárral ismerkedtek. Az esti órákban a járási pártbizottság székháza mögött vietnami-magyar barátsági parkot avattak és emléktáblát lepleztek le. Az avatáson Juhász Károly, a községi tanács vb-elnöke mondott beszédet. Az emlékpark avatására 300 fiatal fáklyás menetben vonult a Duna-parti emlékhelyhez. F: TN. 1970. 226. sz. 3. p.

128

137. Vízimalom Az utolsó paksi vízimalom címmel tudósít a Népújság a pusztuló malomról: „Ott, ahol a paksi téglagyárnál majdhogy nem kilencvenfokos kanyart vesz a Duna, s ahonnan egyenes víziút vezet a zádori révhez, árválkodik egy korhadó deszkájú, minden eresztékében recsegő tákolmány. Vízimalom volt ez valaha száz évvel ezelőtt is már, de tizenegy évvel ezelőtt is még, s viselte a »Nepomuki Szent János« nevet. Az utolsókat rúgja, pedig minden nyáron egyszer, a vízbe fúlt szent napján, fényes ünnepségek színhelye volt. Itt végződött ugyanis a vízimolnárok csónakos felvonulása és az ájtatosnak induló ünnepet itt követte és fejezte be hajnalig tartó ivászat. A Múzeumi Központ megígérte, hogy ismét rendbe hozatja a malmot és olyan helyre szállítja, ahol megtekinthetik az érdeklődők.” F: TN. 1958. 48. sz. 4. p.

129

138. Vízmű A Nagydorogi úton épült a 2. számú vízmű. Építette a TÁÉV és sok alvállalkozó. A vízmű területén egy szűrő szivattyúház, két 500 köbméteres víztároló zárkamrával és vastalanítóval szolgálja a lakótelep vízellátását, ahová 7-8 bar nyomással, 400 milliméteres acélcsövön megy fel a víz. A beruházást 1980 februárjában fejezték be, a próbaüzemre áprilisban került sor. Májustól üzemel 2500 köbméter napi kapacitással. F: TN. 1977. 228. sz. 1. p.; 1980. 63. sz. 8. p.

130

139. Volán-telep A 11-es Volán paksi üzemegységében 1979. június 1-jén megnyílt a 64 főt befogadó étkezde és melegítő konyha. Az ebédet a Mecsek-vidéki Vendéglátó-ipari Vállalat biztosította. A telep 1977-ben készült el. F: TN. 1976. 21. sz. 1. p.; 1979. 135. sz. 8. p.

131

140. Zeneiskola Pakson 1967 szeptemberétől létesült fiók-zeneiskola a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola tagiskolájaként. Az első épületük a mai PLAKÉSZ épületében volt 1973–1984 között. F: Hanol Ferencné: Adatok a paksi zeneoktatás történetéhez c. (Várossá válni… Paks, 2001. 125–130. p.)

132

141. Zöldelefánt bisztró A községi tanács 1969 októberében kezdte az építkezést, amelyhez csatlakozott a Dunamenti Egyesülés MGTSZ 300 000 forinttal, ezért megkapta a földszinten kialakítandó üzlethelyiségeket, borkóstoló, zöldségbolt és pecsenyesütő részére. Átadva 1970 májusában. F: TN. 1969. 273. sz. 6. p.

142. Zöldség-gyümölcs üzlet A TSZKER együttműködve a madocsai Igazság MGTSZ-tel, a Szabó Erzsébet utcában egy nagy lakóház földszintjén nyitotta meg az áruval bőségesen ellátott üzletét. Az áruellátást a TSZ biztosította. Az üzlet vezetője, Csapó István elmondta: reggel

héttől este hétig tartanak nyitva. Élőcsirkét a hőgyészi Állami Gazdaságból szerzik be. Az üzletnek felvásárlói joga is van, így a helyi és a környékbeli háztáji gazdaságoktól is vásárolnak. F: TN. 1979. 182. sz. 16. p.

133