Élelmiszer-hulladékok csökkentése, tudatos élelmiszer-fogyasztás

Az éghajlatváltozás, a népesség növekedése és a politika egyre nagyobb nyomást gyakorol az élelmiszeriparra, ezért fontos, hogy a túlfogyasztó magatartás ne üsse fel fejét élelmiszervásárlás terén, illetve, ha módunkban áll, vásárláskor válasszuk a környezetet jobban kímélő termékeket. Az élelmiszer-előállítás környezeti hatásai a föld- és vízhasználat mennyiségének növekedése, a természeti erőforrások kimerítése és üvegházhatású gázok kibocsátása.

Ahhoz, hogy a víz-, energia- és területigények ne növekedjenek, oda kell figyelni arra, hogy tényleg csak annyit vételezzünk, amire szükségünk van, és ne kerüljenek kidobásra még használható ételek. Az élelmiszerhulladék nedvességtartalma magas, így elégetés helyett hulladéktárolóba kerül, melynek helyigénye világszerte több milliárd hektár. 2

A növekvő hulladékmennyiséggel csökken a megművelhető földterület, ám a növekedő élelmiszerigény kielégítése érdekében a természetes erdők, legelők, korábban érintetlen területek mezőgazdasági területekké válnak. Ez azt is jelenti, hogy egyre nagyobb területet szükséges műtrágyázni és növényvédő szerekkel kezelni, ami a talajvíz szennyeződését okozza.

Az élelmiszerlánc szereplői az adott ország gazdasági fejlettségétől függően más - más mértékben felelősek az élelmiszerhulladékok keletkezéséért: a fejlődő országokban jellemzően a termesztés, a betakarítás utáni kezelés és a tárolás során ke - letkezik a hulladék jelentős része, míg a fejlett országokban főként az előállítás, a feldolgozás, a disztribúció és a fogyasztás fázisaiban jelentkezik legnagyobb mennyiségben. 3

A keletkező hulladékokért Európában legnagyobb hányadban a háztartások felelősek, de emellett a vendéglátásban, közétkeztetésben is jelentős menynyiségű élelmiszer kerül kidobásra.

Az élelmiszer-hulladék, pazarlás, éghajlatra gyakorolt hatás csökkentése és fenntarthatóbb élelmiszerrendszer létrehozása érdekében az EU kidolgozott stratégiákat, és biztosítani kívánja, hogy igénynek megfelelően egyre több élelmiszer álljon rendelkezésre.1 Az Európai Unió irányelvben írja elő a tagállamok számára, hogy az élelmiszer-ellátási lánc minden fázisában kövessék nyomon, illetve csökkentsék a hulladék mennyiségét. A tagállamok számára kötelező az élelmiszerhulladék-megelőzési program kidolgozása, élelmiszer adományozás emberek vagy állatok számára, a hulladékban található anyagok újrahasznosítása, komposztálás, az élelmiszerhulladék anaerob bomlásából származó gáz hasznosítása, illetve az élelmiszer feldolgozási folyamatiból származó melléktermékek felhasználása.

A hulladékmennyiség csökkentésének eszközei

A termelési folyamatok hatékonyságának növelése mellett a háztartásokban való takarékoskodás, azaz a helyes fogyasztói magatartás a legkézenfekvőbb eszköz.

Tudatos termékválasztás, táplálkozás

Mindamellett, hogy az élelmiszer eredetű hulladékot redukálni próbáljuk, lehetőségünk van olyan termékeket kiválasztani, melyeknek előállítása kevesebb energiával, vízfelhasználással, földigénnyel vagy károsanyag-kibocsátással járt.

Érdemes figyelni a tojás, tejtermék, hús eredetére, az állattartás formájára - például a tojásokra nyomtatott kód a termék minőségét jelöli. Napjainkban egyre elterjedtebb a vegetáriánus és vegán étkezés, mely táplálkozási formák kiváltó okai nem feltétlen az állatok kíméletén alapul, hanem a környezetünk megóvásán.

A gyártók kidobás helyett eladományozhatják az eladásra már nem alkalmas, sérült csomagolású termékeiket. Emellett a gyártók használhatnak környezetbarát anyagot a csomagolás során. 3 A kisebb kiszerelésű, többféle méretű csomagolások alkalmazása (egyszemélyes háztartások számára) lehetővé teszi a szükséges adaghoz való hozzáférést, csökkentené a kidobott termékek mennyiségét. A romlott ételek kidobásából származó hulladék mennyisége csökkenthető az eltarthatóság pontosabb meghatározásával, csomagolási innovációk alkalmazásával például oxigén jelenlétére foszforeszkáló szenzor előrecsomagolt sajtok, húsok esetében, és az üzemi higiénia tartásával. Fogyasztói szinten elsősorban törekedjünk arra, hogy megelőzzük a túlvásárlást, ha mégis van maradék, akkor találjuk meg az újrahasználás lehetőségét, például rászorulóknak, társállatoknak való adományozás.

Nem csupán kerttel rendelkező háztartásokban lehet külön gyűjteni és komposztban elhelyezni a lebomló szemetet. Budapesten számos helyen, kihelyezett ládákban vagy komposzttelepeken a lakosság számára 100 kg-ig ingyenesen adható le zöldhulladék. Emellett beltérbe, főképp irodákba tervezett komposztgyűjtő szemetesek, úgynevezett okoskukák is megtalálhatók már a piacon.4 Vásárlás során törekedhetünk a környezetbarát csomagolás választására. Több termék címkéjén található információ a gyártó szemléletformáló kampányairól, melyeket érdemes figyelnünk.

Az állattartás során, főképp a trágyatároláshoz és a szarvasmarhák emésztéséhez kapcsolódóan, ammónia és a metán szabadul fel, mely jelentősen hozzájárul a környezet terheléséhez. Emellett az állattenyésztés hely- és vízigénye jóval magasabb a növényekéhez képest, fajlagosan kevesebb élelemmel szolgál egy állattenyésztésre használt terület, mint amin növényeket termesztenek. Szerencsére rengeteg különféle növényi alapú termék áll rendelkezésünkre az állati eredetű ételek alternatívájaként. Már azzal is csökken a karbonlábnyomunk, ha a tehéntejről és tejtermékekről átváltunk növényi alapú termékekre, fehérjeforrásnak pedig inkább tofut vagy hüvelyeseket választunk.

Számos kutatás foglalkozott már a különböző tejek előállításának környezeti hatásával, melyet több mutató (1 liter tej előállításához felhasznált földterület, vízhasználat, ÜHG kibocsátás, eutrofizáció) szerint vizsgáltak. A tehéntejnek minden mérőszám tekintetében lényegesen nagyobb a hatása, mint a növényi alapú alternatíváknak. Körülbelül háromszor annyi üvegházhatású gázkibocsátást okoz, tízszer annyi földet használ fel, akár hússzor annyi édesvizet és sokkal nagyobb mértékű eutrofizációt okoz. Mindegyik alternatív tej környezeti hatása kisebb, de különféle mutatókat vizsgálva nem lehet egyértelmű következtetést levonni, hogy környezetünk szempontjából melyiket a legcélszerűbb fogyasztani. Területigény szempontjából a rizstej, vízhasználat alapján a szójatej, ÜHG kibocsátás alapján a mandulatej a legjobb.

Látható tehát, hogy környezetünk megóvása érdekében életünk minden területén választhatunk jobb megoldást. A fogyasztói magatartás megváltoztatásával, pazarlás csökkentésével kevesebb élelmiszerhulladék keletkezik, helyes termékek választása pedig károsanyag-kibocsátás csökkenéséhez vezethet.

Képek forrása: Freepik prémium

Források:

1. https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/haveyour-say/initiatives/13223-Food-waste-reductiontargets_en

2. https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2012/ kozelrol/elelmiszer-hulladek

3. https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1218772/ maradeknelkul_utmutato_ELELMISZERIPAR_webes. pdf/580e6f4d-b9b9-4756-02ce-0481970c3e05

4. https://forbes.hu/zold/okoskuka-komposztalo-startupcompocity/

5. https://ec.europa.eu/environment/resource_efficiency/ index_en.htm

6. https://maradeknelkul.hu/2018/07/23/azelelmiszerpazarlas-kornyezeti-es-gazdasagi-hatasai/