Tar talom

IMPRESSZUM

GoGreen kiadó: EnergyHub Kft.

Ügyvezető igazgató: Tóth Zoltán Szabó Ádám

Kapcsolat:

1118 Budapest, Rétköz utca 5.

Szerkesztő: Green Edge reklámügynökség

Közreműködők:

Kelner Máté, Atlas Copco Hungary Kft., Szabó Barbara Linda , Fehér Tamás Orbico Trade

Hungary Kft,

Gombkötő Csaba.

Kovács-Sós Kitti, Navratil Ágnes,

Soós Eszter Zsófi, Biró Barbara

Báló-Gazsó Ditta

Lajtos Edina

Tóth Zoltán

Rácz Attila Zoltán

EnergyHub Kft.

Fénykörközösség Nonprofit Kft.

Energymarket24 Kft. Get Data Informatikai Kft.

Van olyan téma, amiről szívesen olvasna?

Írja meg nekünk a gogreen@energyhub.hu e-mail címre!

ENERGIA ÉS GAZDASÁG

3 ENERGIAVÁLSÁG EURÓPÁBAN 2. RÉSZ

5 AZ ÚJ GENERÁCIÓ KOMPRESSZORA

TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET

6 KISTELEPÜLÉS ENERGIAELLÁTÁSA ORC ALKALMAZÁSÁVAL – 2.RÉSZ

8 FORRADALMIAN ÚJ HŰTŐKÖZEG

10 INTERJÚ TÓTH ZOLTÁNNAL, CÉGÜNK ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJÁVAL

ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM

12 „NÁLAM SEMMI NEM VÉSZ KÁRBA, NEM MEGY A KUKÁBA!” INTERJÚ NAVRATIL ÁGNES KACAT-DESIGNERREL – II. RÉSZ

17 ÉLELMISZER-HULLADÉKOK CSÖKKENTÉSE, TUDATOS ÉLELMISZER-FOGYASZTÁS

Borítókép: Unsplash (Zhou Xian)

Energiaválság Európában 2. rész

Tavaly hatalmasat kaszáltak az oroszok a földgázon, aztán jött a feketeleves

Már a háború előtt, 2021 második felétől, azaz az energiaválság kezdetétől is sok esetben az mozgatta az európai gázárakat, hogy milyen hírek érkeztek az oroszországi szállításokról, így pedig a gázcsapok tekergetésével feljebb és feljebb tornázták az energiahordozó európai tőzsdei árát. A háború kirobbanása után azonban szép fokozatosan csökkent a szállított földgáz mennyisége, de a gázbevételek a csökkenő szállítások mellett is a korábbi bevételek három-négyszeresét jelentették, és maradtak nagyjából ezen a szinten egész 2022-ben. Az év második felére szinte teljesen leállt az orosz import, a gázárak pedig szeptember végéig még olyan magasak voltak, amik túlkompenzálták a mennyiség csökkenését. A szállított vezetékes földgáz mostanra annyira minimális, hogy Moszkvának már esélye sincs érdemben felhajtani az árakat.

Avilágjárvány miatt a gázpiacon valójában már az orosz-ukrán háború, illetve a 2021 második felétől berobbanó energiaválság előtt sem volt teljesen normális a helyzet, de ebben az időszakban még stabilan érkezett a földgáz a kontinensre. A legfontosabb küldő országokból heti 6-7 milliárd m3 futott be, a mennyiség nagyjából 50%-a Oroszországból. 2021 őszén azonban az oroszok szép fokozatosan elkezdtek játszani a szállításokkal. Már a Magyarországgal kötött hosszútávú szerződésnek is volt egy olyan eleme, amely az útvona- lakat érintette: a megállapodás értelmében a magyar fél azt vállalta, hogy a korábban Ukrajnán keresztül beszerzett mennyiséget a jövőben Szerbián keresztül hozhatják be az országba. Ennek azonban érdemi hatása még nem volt a piacra, viszont a Lengyelországba befutó Jamal vezetéken keresztüli szállítások 2021 szeptember végi leállítása már rendesen megbolygatta a szektort.

Ettől kezdve a kereskedés legfőbb indikátora az lett, hogy az oroszok saját értékesítési platformjukon mekkora mennyiséget kínálnak fel eladásra, illetve, hogy kötnek-e le szállítási útvonalat Európába. Az oroszok pedig ki is használták a helyzetet, és a Jamal-szállítások újbóli csökkentését, illetve az Északi Áramlat körüli problémák nyilvánosságra hozatalát egy időpontra időzítették, és ez decemberben történelmi csúcsra repítette a gáz árát.

Az oroszok egész januárban jóval kevesebb gázt küldtek Európába a megszokottnál, és több európai ország is aggodalmát fejezte ki, hogy a hosszútávú szerződéseikben foglaltakkal sincsösszhangban ez az aránytalan és indokolatlan mennyiség csökkentés. A háború kitörését követően, a kiugróan magas gázárak mellett viszont az oroszok újra felpörgették a szállításokat, amiből további hatalmas nyereségre tettek szert. Mivel azonban az EU és Oroszország közötti viszony folyamatosan romlott, Moszkva fokozatosan leállította a különböző útvonalakat. A Jamalon, azaz a lengyel vezetéken keresztül tavaly május óta egyáltalán nem szállítanak, majd nyáron először lefelezték, később teljesen leállították a forgalmat az Északi Áramlat 1-en, az Északi-Áramlat 2 projektet viszont Németország állította le nyomásgyakorlás céljából. Ezen események pedig az utóbb említett két gázvezeték rejtélyes felrobbantásával csúcsosodtak ki.

Ez volt az a pillanat, amikor az oroszok végleg elveszítették az európai gázárak érdemi befolyásolásának lehetőségét. Az Északi Áramlat júliusi karbantartás miatti teljes leállításának időpontjára a piac már beárazta, hogy ezen a vezetéken nem fog több gáz érkezni. Pánik lett úrrá a piacokon, ami augusztus végére a földgáz tőzsdei jegyzésárát soha nem látott szintekre emelte, azóta viszont folyamatosan esik az árfolyam, jelenleg a tavaly augusztusi alig hetedén áll. Ennek hátterében természetesen nemcsak az orosz befolyásolás lehetőségének minimálisra csökkenése áll, de a teljes Oroszországgal szembeni bizalomvesztés után a földgáz pótlása az Európa egészével jóval stabilabb kapcsolatban levő és megbízhatóbb Norvégia, illetve Egyesült Államok felé terelődött, ezáltal a piaci mozgások is jóval kiszámíthatóbb mederbe kerültek.

Míg korábban a teljes európai behozatal közel fele érkezett Oroszországtól, mostanra 10% alá esett a részesedésük, ilyen relatíve kis mennyiséggel pedig sokkal nehezebb nyomást gyakorolni a piacra. Ezzel együtt pedig az orosz gázbevételek is drasztikusan estek, de még mindig jelentősek: az elmúlt fél évben a koronavírusjárvány előtti átlagosan 2,5 milliárd EUR/ hó szintről átlagosan 1,8 milliárd EUR/hó összegre. Az árak és a szállítási mennyiség alakulása alapján pedig a következő hónapokban ebben nem is lesz látványos változás.

Képek forrása: Freepik prémium

Kelner Máté