Növények jelenléte a belső térben

A növények számos olyan pozitív tulajdonsággal rendelkeznek, me lyek az épületenergetika terén hasznosíthatók. Amellett, hogy esztétikusak és nyugtató hatással vannak az embe rekre, napközben megkötik a szén-dioxidot és oxigént termelnek. Manapság a zöldfal az élvonalbeli design trendek közé sorolható, számos irodában, szállodában, étteremben, fürdőben, plázában megtalálható.

A zöldfal

A zöldfal nem csupán kinézete miatt arat sikert, hanem a mögöttes gondolata is megfogja az embereket: ahol élőfalat telepítenek, ott érzékelhető a zöld gondolkodásmód, energia- és környezettudatosság. Amellett, hogy a növények mutatósak és növelik az emberek komfortérzetét, napközben szén-dioxidot és több szennyezőanyagot kötnek meg, javítják a levegő minőségét. Ezeket a tulajdonságaikat érdemes kihasználni beltéri helyiségekben. Jelentősebb menynyiségű növény nagyobb mértékben javítja a levegő minőségét, ám a belső helyiségek terét nem foglalhatják el. Így praktikussági okok miatt megfogalmazó- dott a zöldfal gondolata. Az irányzat úttörője Patrick Blanc, francia botanikus és művész. Az első élőfalat az 1930-as években teremtette meg, és 1938-ban szabadalmaztatta.

A növénytartó ládák általában vékony műanyagból vagy fémből készülnek, amik hagyományos földdel, tőzegalapú szubsztrátummal, szerves rostos közeggel, habalapú közeggel, ásványi alapú szálas és ásványi alapú szemcsés közeggel, vagy hasonló porózus, laza szerkezetű anyagokkal vannak megtöltve, hogy minél könnyebbek legyenek. A föld, a tőzeges keverékek és az ásványi szálas anyagok a locsolás miatt hamar tömörödnek, így alkalmazásuk nem elterjedt.

A habalapú anyagokat a gyökerek tönkre teszik, így ennek sem hosszú az élettartalma. A gyökérzetnek az ásványi alapú szemcsés közeg biztosítja a legjobb életkörülményeket, mivel a szemcsék között páradús környezet alakul ki. Hátránya, hogy enyhén lúgos kémhatású, ezért ezt tápoldattal korrigálni kell.

A zöldfalak helyes mértékű és rendszerességű víz- és tápanyagellátása létfontosságú. Ez monitorozással és automatizálással biztosítható. A tápanyag-összetétel a növények sóra való érzékenységétől, az évszaktól, illetve a növények aktuális életszakaszától függ. A tápoldat helyes arányaira nagy gondot kell fordítani, hiszen egyből közvetlenül a növényzet gyökereire jut.

Az olyan falak, amelyek éves átlagban kevesebb, mint napi 3 órán át kapnak fényt, csak árnyéktűrő fajokkal ültethetőek be, ha a besugárzás 3 és 6 óra közé esik, félárnyékot igénylő növények telepíthetőek (ezek a legsikeresebben üzemeltethetőek), ha pedig 6 óra fölötti a napsütéses órák száma, fényigényes növények ültethetők.

A növények pozitív hatásai

A növények képesek kiszűrni a légzési zavarokat vagy allergiát okozó, káros vegyi anyagokat a levegőből, és egészséges páratartalmat tartanak, telepítésük hatására sokkal kellemesebb komfortot alakítunk ki a belső terekben. A zöldfal esztétikus, emberekre frissítően hat, élénkít és csökkenti a stresszt, a növények levelei tompítják a verődő hangokat, csökkentik a zajszintet. Az irritáló, rossz levegőt legtöbb esetben az alacsony oxigén- és páratartalom, illetve szenynyezőanyagok okozzák. B.C. Wolverton, a NASA egyik kutatója vizsgálta a növények károsanyag-megkötésre való alkalmasságát. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy azon kívül, hogy a növények szén-dioxidot kötnek meg, képesek megtisztítani a levegőt a mérgező vegyületektől, falfestékből, bútorokból, épületből, tisztítószerekből kiváló szennyező anyagoktól. A lebontásában elsősorban a növények gyökerei játszanak szerepet. A gyökerek többféle méreganyagot képesek eltávolítani, köztük a VOC-t (volatile organic compounds, lakkok, festékek illékony szerves vegyülete), triklóretilént, benzolt, formaldehidet, szén-monoxidot, toluolt, xilolt. A méreganyagok kiszűrésében a leghatékonyabbnak a trópusi növények bizonyultak, mint például a szobai futóka (Scindapsus aureus), a nyíllevél (Syngonium podophyllum), anyósnyelv (Sanseveiria), sárkányfa (Dracaena). A növényekkel teli szobák 50-60%-kal kevesebb levegőben szálló penészt és baktériumot tartalmaznak, mint a növények nélküli szobák.

Energiatakarékosság

A növények épületenergetikai szempontból is jelentőséggel bírnak. Párologtatnak, ezzel hűtik környezetüket és megkötik a szén-dioxidot. Feltételezések szerint ezen tulajdonságaikat kihasználva energia takarítható meg, hiszen télen a párolgásuk miatt kisebb mértékben szükséges nedvesíteni a befújt levegőt, illetve elegendő lehet egy csökkentett frisslevegő térfogatáramot a belső térbe juttatni, mivel bent alacsonyabb a szén-dioxid koncentráció, ezáltal kevésbé szükséges a szellőztető rendszert működtetni.

Összeségében a növényeknek a legjelentősebb hatása az emberi komfortérzet növelése, illetve jelenlétük miatt frissebb a levegő.

Soós Eszter Zsófi

Képek forrása: Freepik prémium