Ipari csarnokok tetejének hűtése

+ megfelelő

méréstechnika = költségmegtakarítás + hitelesíthető EKR elszámolás

A Nemzetközi Energia Ügynökség elemzései szerint a legkritikusabban növekvő energiafelhasználás az épületek hűtése 1. A legnagyobb hűtési energiafogyasztók pedig a nagy, lapos tetős ipari csarnokok.

Ahűtési igényt döntően az határozza meg, hogy a hő „magától”, energiabefektetés nélkül kifelé –vagy befelé áramlik. Nagy alapterületű csarnokoknál ez elsősorban a tető külső hőmérsékletétől függ.

A technológiai folyamatokból származó meleg levegő télen is, nyáron is felfelé, a mennyezet felé száll. Amíg a tető külső felszíne hidegebb a mennyezetnél, addig a hő „magától” is kifelé áramlik.

De amint melegebbé válik a tető a mennyezetnél, a hőáramlás iránya megfordul. Ettől a perctől az összes bent termelt hő a csarnokban marad – és ehhez adódik hozzá fokozatosan, néhány óra késéssel a napból érkező további hőterhelés, nyáron akár egy padlófűtés

8-10-szeresével (800-1.000 W/m2). A két hőmennyiség együttesen, mennyezeti hősugárzóként fűti az épületet, a technológiát és a dolgozókat.

De mitől függ a tető külső hőmérséklete?

Az alábbi (1) mérési grafikonon jól látható, hogy a hazai csarnokokon legjellemzőbb, világosszürke PVC tető május legelején (2023.05.04., Szentendre) 1618°C külső léghőmérsékleten. Átmeneti felhősödés (08:20-10:40 és 11:40-12:20) mellett is tartósan 6065°C ölé melegszik (nyári, folyamatos napsütésben 9:00-17:00 között 70-85°C). A döntő ok tehát a napsütés: zavartalan napsütésben 16-20°C-os külső léghőmérséklet mellett is passzív hőleadóból hőcsapdává

(1) A mérés 2023.05.04-én készült, az ÉMI szentendrei telephelyén, az EVAROOF moduláris monitoring rendszer tesztcsarnokán2 és hőfelvevővé válik minden lapos tető. A belső térben több a hőséghez kapcsolódó műszaki és a munkavédelmi probléma, valamint forró tető feletti, 40-45°C-os (nyáron 50-58°C-os) légrétegben jelentősen magasabb a roof-top klímák fogyasztása, mint 30-35°C-os, de felhős időben. hol, ahol rendelkezésre áll a szükséges mennyiségű, ipari (szürke) víz.” Az utóbbi technológiában hozott áttörést az SZTNH4 és az EPO5 állásfoglalása szerint a Tetőhűtés: „a technika mai állásánál jelentősen alacsonyabb vízfogyasztással” és „jelentősen jobb hűtési hatásfokkal” működik.

Az új EVAROOF rendszer hiteles, szabványos független szakértői adatokat rögzít, elemez és szolgáltat a tetőn, a tető fölött (a Roof-top légkezelő és klímagépek hőcserélőinek környezetében) és a belső tér légrétegeiben kialakuló klimatikus viszonyokról. A monitoring rendszer által szolgáltatott adatok lehetővé teszik a döntéshozók számára megalapozott koncepciók bevezetését a nagy kiterjedésű ipari csarnokok nyári hővédelme érdekében.

1. A tetőfelszínt 70-85°C helyett 32-35°C körül (tehát a kora tavaszinál alacsonyabb értéken),

2. a roof-top berendezések hőleadó légrétegét pedig 50-55°C helyett 35-40°C-on tudja tartani,

3. a vízigénye is alig 10-25%-a, mint a gépi technológia azonos hűtésteljesítményéhez szükséges áram előállításának.

Az EVAROOF nem csak tetőhűtő/bevonatos rendszerek tervezéséhez és működésük kiértékeléséhez szolgáltat hiteles, szabványos független szakértői adatokat.

Az energetikai auditokat végző és a szakreferens cégek számára a Szentendrén tesztelés alatt álló EVAROOF az első olyan eszköz, amely a hűtőgépek és a hűtési célú energiahatékonysági beruházások fogyasztási adatait az EKR előírásoknak megfelelő „előtte-utána” mérésekkel képes alátámasztani, hitelesíteni – a valós beltéri hűtési szükségletek, az időjárás és a klimatikus viszonyok adatai alapján.

Az adatokból jól látható, hogy a gépi hűtés csak a tüneteket kezeli: miután a napból beengedünk 6-8 padlófűtésnek megfelelő hőmennyiséget, valamint a forró tető alatt bent reked a teljes technológiai hő – és a kettő összegét igyekszünk visszajuttatni az épület körül található, forró légtérbe. A magas delta T miatt mindez nagyon rossz hatásfokkal, és hatalmas energiafogyasztással valósul meg.

Az okokat a tető felszínének és a tető feletti, a rooftop HVAC gépek hőleadó közegét képező légrétegnek a hűtése oldaná meg. Ezt a célt próbálják elérni a különféle hővisszaverő bevonatok, zöld tetők, árnyékolások – és a tetőket hűtő permetező rendszerek. Ez utóbbiakat az ASHRAE3 már 2012-ben „az ipari csarnokok hővédelmében a leghatásosabb és leggazdaságosabb módszer” -nek nevezte, „minden-

A 2023-as nyáron a tetők hűtésének technológiai megoldásairól és a hűtés energiafogyasztásának méréstechnikájáról sokat fog hallani a szakma, a közélet – és a piaci szereplők is.

Weeber István

1https://www.iea.org/reports/the-future-of-cooling

2Az EVAROOF az első olyan európai mérési és monitoring rendszer, amely alkalmas a belső térben és a tető fölött kialakuló klimatikus viszonyok szabványos, hiteles mérésére, rögzítésére. Az EU-s pályázati teszt-rendszer 3 tagú nemzetközi konzorcium együttműködésében jött létre, az ÉMI szentendrei telephelyén (fűtetlen, belső hőfejlődés nélküli csarnokon).

3American Society of Heating, Refrigerating and AirConditioning Engineers

4Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

5European Patent Organisation