Az enyhe tél miatt Európa most megúszta a gázválságot

Döntő szerepe van az egyébként szinte minden szempontból aggasztóan enyhe időjárásnak, hogy mára már egyértelműen elhárult a valós veszélye annak, hogy tél végére földgázellátási válság alakuljon ki az EU-ban. Azonban a következő fűtési szezon a jelenlegi kedvező kilátások ellenére még alakulhat kritikusan, ehhez már egy tavalyihoz hasonló extrém forró nyár is hozzájárulhat.

Az idei fűtési szezonnak nagy bizonytalanság mellett vágott neki Európa. Oroszország már 2021-ben elkezdte visszafogni a gázszállítást, 2022-ben pedig megszüntette bizonyos útvonalakon a vezetékes gázszállítást válaszul egyrészt az Ukrajna melletti kiállásukra, másrészt az orosz agresszió miatt Moszkvával szemben hozott gazdasági szankciókra, harmadrészt pedig az európai gáztőzsdék manipulálásával zavart okozni Európában, és ezzel együtt maximalizálni az energiahordozók eladásából származó bevételeket. Ennek hatására egyre többen látták esélyesnek annak a forgatókönyvnek a megvalósulását, mely szerint Oroszország már akár a mostani tél előtt is lényegében teljesen elzárhatja az európai gázcsapokat. Ez a közösség tagjait arra késztette, hogy a lehető legmagasabb szintre töltsék fel gáztárolóikat, a folyamatos és nagy igény és a csökkenő kínálat miatt pedig a gázárak nyár végére minden korábbinál magasabbra szöktek. Az elemzők sokáig a jelentős biztonsági gáztartalék, az alternatív források és a takarékosság mellett sem tartották kizártnak, hogy tél végére fizikai gázhiány alakul ki Európában, ha a hideg évszak időjárása a megszokottnál keményebb lesz.

Végül a legvalószínűbb forgatókönyv érvényesült: Oroszország alaposan visszafogta ugyan, de nem zárta el teljesen a gázcsapot, hiszen nem állt érdekében, hogy bevétel nélkül maradjon, és az orosz tárolói töltöttségi szintek már szeptember közepén megközelítették a 100%-ot. Európa pedig jelentős új gázforrásokat – elsősorban

LNG-t – tudott bevonni az ellátásába, valamint érdemben csökkent a felhasználás is, így már decemberre világossá vált, hogy a mostani telet akár további orosz ellátás nélkül is biztonságosan átvészelheti az Unió. A fogyasztás visszaesése csak részben köszönhető a takarékossági, energiahatékonyságot növelő intézkedéseknek. Ezek mellett a piaci áron energiát vételező társaságok aktivitásának gyengülése is szerepet játszott a folyamatban.

Azonban a legfontosabb tényező a szokatlanul meleg tél volt. Az eddigi adatok alapján az átlagosan 20%-os gázfogyasztás csökkenés 60%-a ebből adódott, tehát egyértelmű, hogy az enyhe idő sietett leginkább a gazdaság, az elszálló energiaárak megsegítségére, ezzel pedig sikerült elhessegetni ezen a télen az áramkimaradásoktól és a fagyos otthonoktól való félelmet. Az ING várakozásai szerint a meleg időjárás miatt Európa a gáztárolók 50%-os töltöttségével léphet ki a jelenlegi fűtési szezonból, így enyhülhet a nyomás a tárolók ismételt feltöltésével kapcsolatban.

A fűtési igény ebből következő mérséklődésének hatása olyan nagy lehet, hogy érezhetően hozzájárulhatott ahhoz, hogy Európa megússza a recessziót, legalábbis egyelőre. Nagyrészt a váratlanul meleg idő következtében az uniós gáztárolók töltöttsége szokatlan módon még az év vége felé is bővülni tudott, és még január közepe felé is nagyobb volt, mint a korábban célul kitűzött 80%.

Nem kis részben az időjárás e szempontból kedvezőnek nevezhető alakulása következtében az európai gázárak január közepére már az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintekre süllyedtek vissza. A másik, szintén az európai gázáraknak kedvező hatás kiváltója a zéró-COVID politika volt, emiatt ugyanis visszaesett kínai kereslet, és így az Ázsiába tartó cseppfolyósított földgáz (LNG) tartályhajók az EU-ban kötöttek ki.

Magyarország földgázfelhasználása 2022-ben 17%-kal, közel 2 milliárd m3-rel mérséklődött a 2021-es mintegy 11 milliárd m3-hez képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az augusztus-novemberi időszakban pedig közel 20%-kal, az uniós átlagnál valamivel kisebb mértékben csökkent a 2017–2021-es időszakhoz képest. Decemberben pedig már mintegy negyedével kevesebb gáz fogyott itthon, mint 2021 utolsó hónapjában az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint. A háztartások több mint 23, a gazdasági szereplők pedig közel 25%-kal csökkentették földgázfelhasználásukat decemberben, részben az árak emelkedése, részben pedig az enyhe időjárás miatt.

A teljes éves országos felhasználás mintegy harmadát adó lakossági felhasználás alakulását elsősorban a hőmérsékleti hatások magyarázzák, így a magasabb téli külső hőmérséklet elsősorban a lakossági fűtési igény visszafogásán keresztül mérsékli az országos gázfelhasználást.

Az időjárással összefüggő keresletváltozások önmagukban 10–30%-kal módosíthatják a teljes gázigényt az elemzések szerint. Ha azonban a klímaváltozás extrém hatásait is figyelembe vesszük, ennél akár jóval nagyobb mértékű eltolódások is keletkezhetnek. A napi földgázfelhasználás és a napi középhőmérséklet alakulása ugyanis erőteljesen összefügg. Míg például +5°C-os napi középhőmérséklet mellett Magyarország napi gázfelhasználása körülbelül 35–45 millió m3, addig -5°C-os napi középhőmérsékleten már 50–60 millió m3, -10°C alatt pedig meghaladja a 70 millió m3-t.

A téllel nem múlnak el a nehézségek

A jelenlegi hosszabb távú meteorológiai prognózisok szerint a következő hetekben és hónapokban folytatódhat az átlagnál jóval melegebb időjárás Európában. Ez továbbra is kulcsfontosságú tényező lehet abban, hogy a gázhelyzet a következőkben is kevésbé alakuljon kedvezőtlenül. Németország esetében ez azt jelenti, hogy ha a hőmérséklet továbbra is az átlaghoz közel vagy afelett alakul, március végén a gáztárolók töltöttsége elérheti a 65%-ot. De ha hidegbetörések, az orosz szállítások további csökkenése és az LNG-import gyengülése jellemzik az előttünk álló időszakot, úgy a készletszint akár a kritikus 20% alá csökkenhet március végére.

Ha a fűtési szezon végére a gáztartalék nem süllyedne extrém alacsony szintre, ez egyben a következő, a földgázellátás szempontjából az ideinél is keményebbnek ígérkező 2023/24-es télre való felkészülést is jelentősen támogatná, lehetővé téve a gáztárolók ismételt feltöltését is. Egy ilyen, az energiahelyzet tekintetében pozitív forgatókönyv megvalósulására már csak azért is jó esély mutatkozik, mert a fűtési igény csökkenése egy hoszszabb trend részét képezi. A klímaváltozás és a globális felmelegedés azonban a várakozások szerint térben és időben egyre extrémebb kilengéseket produkál majd az időjárási viszonyokban.

Az időjárásnak ráadásul nem csak télen van jelentős hatása az energiafogyasztásra. A fűtési igény csökkenésével együtt jár a nyári hűtési igény fokozódása is, az ehhez felhasznált villamos energia előállításában pedig a földgáz szintén kulcsszerepet tölt be. Ezért egy forró nyár hatására ismét megugorhat a gázkereslet és az árak. Egyéb tényező lehet, hogy Oroszország tovább mérsékli a földgázexportot. Ha az Európai Unióba irányuló csővezetékes import 2023-ban nullára csökken, és a kínai LNG-kereslet visszaáll a 2021-es szintre, az Európai Unió 2023-ban komoly kereslet-kínálati szakadékkal szembesülhet a Nemzetközi Energiaügynökség szerint.

Ezzel tehát a kontinens jövő télen elégtelen energiaellátással és az egekbe szökő árakkal szembesülhet. Így pedig nyáron az energiaválság újabb szakasza kezdődhet el, amelyet olyan egyéb tényezők is súlyosbíthatnak, mint például a vízenergia-termelő potenciált csökkentő újabb csapadékszegény időszak.

Képek forrása: Freepik prémium

Kelner Máté

Üvegfelületek energiahatékonysági

Megold Sa

Az energiahatékonyság minden ember életében fontos – kellene, hogy legyen. Vállalatok, vállalkozások életét megnehezíti a jelenlegi energiaárak szintje. Folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, melyek alkalmazásával a vásárolt energiamennyiségek csökkenthetővé válnak.

Épületeink a globális CO2 kibocsátás 40%-áért felelősek, amiben az üvegfelületeknek (ablakok, üvegfalak, függönyfalak, üvegtetők) fontos szerep jut. Általánosságban az üveg nagy hátránya, hogy az épületek energiavesztesége a homlokzati üvegfelületeken jóval gyorsabban távozik, mint a falakon keresztül. Hideg idő esetén így sok fűtési energia vész el, míg a meleg hónapokban túlmelegedéshez vezet az épületekben, amit csak a légkondicionáló berendezések kompenzációjával lehet közömbösíteni, ami további energiafogyasztással jár. Az ingatlanok üvegfelületei általános ablakméretek mellett is az épületek rezsijének 20-40%áért felelnek, így ezen területen kis változással is nagy energiamegtakarítás érhető el.

A „water-filled glass” szabadalomnak köszönhetően ez a probléma orvosolható, mert a vízzel töltött üveg panelek nyáron elnyelik a besugárzó napenergiát, fűtési szezonban viszont az épületben tartják a hőt (ahogy a víz elnyeli a meleget és „visszaforgatja” a házba).

A technológia a víz kiváló hőfelvevő és hőleadó képességét használja ki. A vízpanelek hagyományos gépészeti rendszerekhez kötve tudnak energiát mozgatni és tárolni az épületben. Ez a megoldás így jelentős, akár 30%-os energiamegtakarítást eredményez új épületeknél és épületfelújításoknál egyaránt. A felújításoknál a rendszer külön előnyei, hogy:

• akár meglévő épületek üveghomlokzatai mögé is könnyen, gazdaságos módon beépíthető, ami nemcsak az energiamegtakarítás miatt kedvező, hanem a hagyományos ablakcserénél is egyszerűbben kivitelezhető, mivel nincs szükség külső hozzáférésre (például állványzatra),

• a meglévő homlokzat megmarad (nincs hulladék, bontás vagy esztétikai hatás),

• a projekt szakaszolható (nem szükséges az egész épületen egyszerre megvalósítani, megoldható szintenként vagy épületrészenként is, mivel nem okoz látható változást a homlokzaton).

Ez a megoldás egy hosszú fejlesztés eredménye, mely Japánban kezdődött a Tokiói Egyetemen. A rendszer azóta több kísérleti épületben hatékonyan bizonyított, Magyarországon megkezdődtek az együttműködések üveggyárakkal, és több projekt is folyamatban van például Budapesten.

A vízpanel előnyei

• Átlátszó: az épületbe beérkező sugárzást a nemlátható spektrumon szűri meg és tárolja annak energiáját, emiatt a vízfeltöltés nincs semmilyen hatással az ablak megjelenésére.

• Egészséges környezetet biztosít: sokkal kisebb szükség van légkondicionálásra és ebből adódó felesleges légkezelésre. Hideg idő esetén viszont hőpajzsot képez az ablakfelületeken, így egész évben kellemes komfortérzetet (hőérzetet) biztosít.

• Jelentős energiamegtakarítás érhető el: az épületbe beáramló sugárzást a felületen nyeli el a technológia, mely elvezeti az így kinyert energiát, mely később más helyeken felhasználhatóvá válik.

• A megoldás egész évben kiválóan működik: nyáron a külső hőt tartja kint, télen pedig az ablakon belülről eltávozó meleget tartja bent az épületben.

• Napkollektor: a napenergiát a vízablak a benne található vízréteg magas hőfelvevő képességének segítségével gyűjti össze, így az ablak napkollektorként is működik. A tárolt energiát az épület hasznosítja a napkollektorhoz alkalmazott gépészeti megoldásokkal összekötve (például melegvíz, fűtés rásegítés).

• Hangszigetelés: a normál üveghez képest a vízablak kiváló akusztikai tulajdonsággal bír, így a magas zajszennyezettségnek kitett helyeken rendkívül jól alkalmazható.

• Árnyékolás: kiváltja a magas költségű külső árnyékolók kiépítésének szükségét, ezen felül azok motorizált üzemeltetése is megspórolható.

• Költségcsökkentés és megtérülés: a vízpanel használata a kétrétegű üveghez képest 30-70% megtakarítást is jelenthet, a háromrétegű üveggel szemben is akár 25-60%-kal kedvezőbb energiacsökkentés érhető el, így a beruházás rövid idő alatt megtérül.

Fenntarthatóság

A vízpanel technológia jelentős CO2 kibocsájtást takarít meg évente, miközben előállítása sem jár többlet CO2 termeléssel, ellentétben más szennyező bevonatokat felhasználó, ám jóval kisebb hatékonysággal működő, költséges üvegtechnológiákkal szemben, ezért alkalmazása az épület fenntarthatóságát és besorolási minősítését nagy mértékben javítja.

Alkalmazási területek és felhasználhatósági lehetőségek: A WFG technológia sikeresen alkalmazható bármilyen épületen, ahol a helyiségekben átlagos vagy annál nagyobb ablakméretek vannak. Használata elsősorban az alábbi esetekben ajánlott:

• Kereskedelmi épületek, középületek, irodaépületek, hotelek, üzletek, vendéglátó helyiségek felújításainál vagy akár egyes homlokzat szakaszok részleges felújításai során is.

• Átlagos vagy annál nagyobb üvegfelülettel rendelkező terek fit out korszerűsítésénél ajánlott a vízpanel alkalmazása a meglévő homlokzat megtartásával.

• Olyan épület esetén, ahol az adottságok okán a megújuló energiák alkalmazása egyébként limitált, például középmagas épületek esetében, ahol a nagy üveghomlokzatokhoz arányaiban kis tetőfelület párosul, emiatt például kevés hely van napkollektorok alkalmazására.

• Új épület építése esetén, ahol nagy energiahatékonyság elérése a cél.

• Kéthéjú üveghomlokzatok kiváltásának költséghatékonyabb alternatívájaként.

• Olyan épületek esetében, ahol a kert vagy a környező talaj alkalmas geotermikus energia kinyerésére.

• Reprezentatív projekteknél, ahol fontos szempont és presztízs értékű a zöld technológia alkalmazása.

• Üvegtetők esetén is kiválóan alkalmazható.

• Panorámás épületek esetén, ahol a WFG kiváltja az árnyékolókat vagy függönyöket, így előnyt jelent a kilátás megtartásában. Itt külön előny, hogy a WFG a gépészeti berendezések jelenlétét is csökkenti, például kevesebb fűtőtest vagy légkondicionálás beépítése szükséges.

• Nagy gépészeti eszközök kiváltó alternatívájaként, mivel az épület csúcsfogyasztását jelentősen csökkenti.

Alkalmazási területek kategóriái

1. Teljesen új épületek építése esetén korszerű 3 rétegű szigetelt vízpanelek alkalmazása célszerű.

2. Meglévő épületek homlokzatainak lecserélése során 3 rétegű szigetelt vízpanelek alkalmazása ajánlott.

Water-filled Glass csomópont diagramok: (bal oldalt: új építésnél vagy homlokzatcserénél alkalmazott 3 rétegű WFG, jobb oldalt: meglévő homlokhat mögé beépített 2 rétegű WFG) szerre elégíti ki. A technológia több beépítési megoldást kínál, ami változatos projektekre teszi alkalmassá: új épületek építésére és felújításoknál is egyaránt alkalmas. Utóbbi esetén a meglévő üvegek megtartásával is kivitelezhető, ami jelentős előnyt jelent anyagi és logisztikai szempontból egyaránt. Alkalmazása környezetbarát, hiszen nemcsak energiát takarít meg, de természetes anyagokkal (víz) és nem szennyező bevonatokkal dolgozik.

3. Meglévő épületek fit out felújítása során is kiválóan alkalmazható, ahol a megmaradó homlokzat mögé kétrétegű vízpanelek beépítése gyors és egyszerű megoldást jelent. Itt a szigetelés is jelentősen javul a meglévő homlokzati réteg és az új homlokzat közti tér felhasználásával. Ez olyan épületek esetén előnyös, ahol a homlokzat lecserélése nem szükséges, annak megtartásával jelentős hatékonyságnövekedés érhető el gyorsan, egyszerűen és költséghatékony módon.

A fotó egy fit-out felújítást mutat, ahol a water-filled glass a meglévő ablak mögé került beépítésre (belülről, jobb oldalt). Így egyszerűbb kivitelezéssel is jelentős megtakarítás érhető el.

Összegzésként elmondható, hogy a „water-filled glass” (WFG) egy innovatív időtálló megoldás, ami a környezeti, energiaszabályozási és felhasználói szempontokat egy-

A 21. században épületeink jelentős változáson esnek át: a klímaváltozásra válaszul jelentős figyelem hárul az üvegházhatásra és CO2 kibocsájtásra, ami nemcsak az energiafogyasztást jelenti, hanem az épületekbe beépített anyagok gyártása során kibocsájtott CO2-t is figyelembe kell vennünk. Ezzel kapcsolatban egyre nagyobb figyelmet kap az üveg, ami nemcsak az épület energiafogyasztásának nagy részéért felel, de a beépítéssel járó CO2 is magas. Ezen felül az új szabályozások (például EU ETS rendszer 2025-től) nemcsak új épületekre, hanem meglévő házakra is vonatkoznak majd. A technológia egy jó választ ad ezekre a kihívásokra, egyben jelentősen hozzájárul fenntartható jövőnkhöz: olyan ablakot kínál, ami a CO2 kibocsájtást csökkenti mind energia, mind gyártás szintjén, ami kiválóan alkalmazható új, illetve meglévő épületeken egyaránt.

Forrás: Water-Filled Glass Ltd. / www.waterfilledglass.com