NRGMarket Plus Kft. Fénykörközösség Nonprofit Kft. Energymarket 24 Kft. Get Data Informatikai Kft

Tipp5: Hallgass a dinnyédre!

Többször megfigyeltem már a nagyobb üzletekben, hogy kopogtatják a dinnyéket, bár nem vagyok meggyőződve afelől, hogy tudják is, mit kellene hallaniuk. Azonban valóban egy bevett szokás a dinnye érettségének tesztelésére a kopogtatás, melynek lényege, hogy visszhangoznia kell a dinnyének. Amelyik dinnye nem kong (nincs üreges hangja), még éretlen. Ha megtaláltuk a számunkra tökéletes dinnyét, már csak a képzeletünk szabhatja határát azon lehetőségeknek, miként fogyasztjuk el kiszemeltünket. Legyen belőle saláta, turmix, fagyikehely vagy koktél, a hűsítő mindenképp el fogja érni célját: nem látunk több ördögszekeret a nappaliban.

Kovács-Sós Kitti

ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM FÖLD vs. PLASZTIK

Ha azt gondolják, hogy ez valami harmadosztályú világvége horrorparódia címe, akkor tévednek. Persze lehet még belőle az is, mert itt és most épp ez a valóság. Nézzünk csak körbe!

AKaliforniai és a Georgiai Egyetem összefogva a massachusettsi Óceánkutató Intézettel azt vizsgálta, hogy az 1950-es évek PVC forradalma óta mennyi műanyagot termelt az emberiség. Az eredményük elborzasztó, a szám 8,3 milliárd tonna, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy ebből 6.300 millió tonna már használaton kívüli szemét. És mi lesz a műanyagszeméttel? 12%-át elégetik = légszennyezés, 79%-a szemétlerakókba kerül = környezetszennyezés, és csupán 9%-a hasznosul újra. 9%, ez nem sok. Nem csoda hát, hogy a műanyagszenynyezés mértéke kezd kezelhetetlenné válni. Percenként 1 millió műanyag palackot vásárolnak az emberek világszerte, és percenként egy teherautónyi műanyagszemét kerül az óceánokba. 2050-re az ENSZ tudósai az óceáni szemét össztömegét magasabbra becsülik az óceánokban élő halak össztömegénél, ami kétségbeejtő. Hacsak persze nem oldják meg addig a műanyaghulladék élelmiszeripari hasznosítását – például nejlonzacskóból gumicukor. De személy szerint én inkább maradnék a plasztikmentes halaknál, mondjuk roston és citrommal.

Több a hulladék, mint a hal az óceánokban?

És a műanyag szívószál… Tudták, hogy míg egy szívószálat átlagosan 20 percig használunk, addig a lebomlási ideje 500 év is lehet? Nem éppen jó arány, igaz? És hogy mennyi fogyott a betiltásáig? Az USA-ban napi szinten 500 millió szívószálat használtak el, csak úgy, mint a magyar vendéglátóhelyek évente. Érzékletesebben: ha ezt az 500 millió szívószálat egymás mögé tennénk, akkor

a kapott szál két és félszer körbeérné a Földet naponta! Boóc Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány munkatársa szerint „A vizekben talált műanyagok közül a PET palack és a műanyag zacskók után a szívószálak okozzák a legnagyobb problémát. Nagyon gyakran, hogyha megvásároltunk akár a moziban egy üdítőt szívószállal, vagy bárhol egy fesztiválon, nem gondoltuk végig, hogy ez is ugyanolyan műanyag, és ha már megvettük, akkor ugyanúgy a műanyag szelektív kukában lenne a helye.” Szóval harmadosztályú világvége horrorparódia? Vagy van élet az egyszer használatos műanyagon túl?

„Franciaország, Brüsszel, Vallónia, de nagyon sok afrikai ország is betiltotta a műanyag zacskókat. Számos európai ország is olyan intézkedéseket vezetett be, amelyekkel próbálják nagyon jelentősen visszaszorítani az eldobható műanyag csomagolóanyagokat, így például a műanyag poharakat és műanyag tányérokat is. Hiszen, ugye, az újrahasznosítás láthatóan csak nagyon kis részben tud megoldást nyújtani erre a problémára, és hoszszútávon csak a megelőzéssel tudnánk erre a borzasztó nagy környezeti kihívásra választ adni.” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyagszakértője.

A válasz tehát a megelőzés lehet. Ha pedig ez nem menne önerőből: 2021. július 3-tól bizonyos egyszer használatos műanyagokra uniós korlátozások léptek életbe. Nincs több műanyag fültisztító pálcika, egyszer használatos műanyag tányér és evőeszköz, léggömbpálcika, plasztik italkeverő, és nincs több szívószál. Legalábbis nem a mostani formájukban, a gyártóknak környezetkímélőbb, alternatív anyagokat kell találniuk. Külön figyelem irányul a tengerben elveszett vagy szándékosan otthagyott halászeszközökre is. A fentiekkel együtt ezek teszik ki ugyanis a tengerekben felgyülemlett hulladék 70%-át.

Kevesebb műanyag, több munkahely?

Ráadásul több legyet üthetnénk egy csapásra. Az új, egységes szabályozás révén nem csak a környezetünk lélegezhet fel egy kicsit idővel, hanem az európai vállalatok növelhetik versenyképességüket, vagy egyenesen vezető szerephez is juthatnak a fenntartható termékek globális piacán, és a műanyag-újrahasznosítási ágazat felvirágozhat Európában. Ez új beruházási, innovációs lehetőségeket, új munkahelyeket teremthet.

Kerüljük az egyszer használatos műanyagot! Föld, mi neked szurkolunk!

Halák Emese

Kép forrása: freepik prémium

ICONS

GoGreen Icons sorozatunk keretében a jövőben is szeretnénk lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Látogatást szervezünk szél-és vízerőművek mellett biogáz- és szalmatüzelésű erőművekbe, az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is lehetőséget kínálunk.

Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a gogeen@energyhub.hu e-mail címen folyamatosan lehet a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük. Tartsanak velünk!

ZÖLDHÍREK

a nagyvilágból

Illegális szemétlerakót számoltak fel a helyiek Teshimán

A helybelieknek köszönhetően menekült meg Teshima szigete, miután egy cég illegálisan ipari hullladékot importált. A lakosság kitartó megmozdulásainak köszönhetően a cég elnöke ellen vizsgálatot indítottak, majd letartóztatták, régi irodáját később múzeummá alakították, mely emléket állít Japán egyik legsikeresebb környezetvédelmi mozgalmának. A helyiek mintegy 913.000 t hulladékot távolítottak el a szigetről.

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/06/27/ szemetsziget-kornyezetvedelem-teshima-japan/

Megmenekülhet a keselyű

Egy újratelepítési projektnek köszönhetően ismét szabadon engednek 17 madarat a Rodope-hegység fölé, ahol a populáció az elmúlt 200 évben vészesen lecsökkent, nagyrészt a véletlen mérgezések miatt. A keselyűknek kulcsfontosságú szerepük van a helyi ökoszisztémában, hiszen a faj elhullott állatok tetemével táplálkozik, ezáltal segít bizonyos betegségek, például a lépfene és veszettség elterjedésének megállításában.

Forrás: https://index.hu/tudomany/2022/06/22/ europa-madar-kihalasveszely/

Megújulók és ellátásbiztonság

Az orosz-ukrán háborús konfliktus új megközelítésbe helyezi a megújuló energia kérdéskörét, ezúttal az árak és az ellátás biztonsága kerülhet középpontba. A MEKH elnöke egy online konferencia előadásában kiemelte, a magyar gazdaság erősen földgázfüggő, ám a kialakult helyzet jelentősen felgyorsíthatja a dekarbonizációs folyamatokat, a megújulók hosszú távon növelik az ellátásbiztonságot és energiafüggetlenséget.

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2022/06/15/ energiavalsag-megoldas-gazdasag-dekarbonizacio/

Hamarosan elkészül az úszó város a Maldív-szigeteknél

2024 elején már elkezdhetnek beköltözni a lakók az Indiai-óceánon úszó városba, mely a Maldív-szigetek fővárosától, Malétól csupán 10 percnyi hajóútra lesz majd. A projekt különösen fontos, hiszen a Maldív-szigetek mintegy 80%-a kevesebb, mint egy méterrel fekszik a tengerszint felett, így a klímaváltozás következtében majdnem az egész ország víz alá kerülhet.

Forrás: https://alternativenergia.hu/uszo-varosepul-a-maldiv-szigeteknel/98267