Archenerg klaszterstratégia 2011-2014 by Norbert Hegyaljai

ArchEnerg Regionális M e g ú j u ló E n e r g e t i k a i é s É p í t ő i p a r i K la s z t e r

S T R AT É G I A 2011-2014

ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter

STRATÉGIA

Tartalomjegyzék

1 2

Vezetői összefoglaló .............................................................................................................................. 4 Klaszter bemutatása ............................................................................................................................. 6 2.1 Tevékenység ................................................................................................................................... 6 2.2 Struktúra ....................................................................................................................................... 13 2.3 Működés ........................................................................................................................................ 16 2.4 Teljesítmény és gazdaságélénkítő hatás, régióban betöltött szerep ..................... 21 3 Klaszter fókusz területeinek stratégiája .................................................................................... 28 3.1 Fókusz terület 1: Megújuló energiahordozókon alapuló megoldások .................. 28 3.1.1 Klaszter célja a fókusz területen ................................................................................ 28 3.1.2 Piacelemzés ........................................................................................................................ 30 3.1.3 Projekt tervek .................................................................................................................... 34 3.1.4 Fókusz terület kockázatainak elemzése.................................................................. 39 3.2 Fókusz terület 2: Energiahatékony és fenntartható épületek .................................. 42 3.2.1 Klaszter célja a fókusz területen ................................................................................ 42 3.2.2 Piacelemzés ........................................................................................................................ 44 3.2.3 Projekt tervek .................................................................................................................... 49 3.2.4 Fókusz terület kockázatainak elemzése.................................................................. 52

1 Vezetői összefoglaló Az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter tagjai felelős módon közelítik meg az emberiség előtt álló legnagyobb fenntarthatósági kihívásokat. A klaszter egésze elkötelezett amellett, hogy emberi élettel összefüggő fenntarthatósági problémák közül hosszú távon a lehető legtöbbet kezelje. Az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter jelenleg az energetikai szektor számára adott megoldásokat kezeli, koncepcionálisan ugyanakkor hosszú távon a vízgazdálkodási irányt is érinti. A klaszter komplex, a megújuló energetika teljes palettáját felölelő tevékenységet kíván végezni, mely kizárólag klaszter szinten képzelhető el, a klasztertagok kompetenciáit kihasználó együttműködésekből eredő szinergiahatások mentén. A Nemzeti Energiastratégia 2030 pillérei között kiemelt hangsúllyal jelenik meg az energiahatékonyság és a megújuló energia kérdésköre. Előbbi kapcsán a stratégia kiemeli a növekvő áramfelhasználást, mint a technológiai fejlődés rövidtávon várható hatását, illetve az utóbbihoz kapcsolódva megemlíti, hogy „Magyarország európai viszonylatban viszonylag jó, azonban nem megfelelő módon kihasznált megújuló energia potenciállal rendelkezik a biomassza, biogáz, geotermikus- és napenergia hasznosítás területén…A felhasználásban a decentralizált alkalmazások elterjesztésére, és az ahhoz szükséges ösztönző feltételek biztosítására kell hangsúlyt helyezni, melynek során a megújuló energia részesedését legalább a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő arányban kell növelni.” Az EU energia- és klímacsomagjának nyomán megszületett uniós Megújuló Energia Útiterv 2020-ra ugyancsak a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra növelését (ezen belül a bioüzemanyagok vonatkozásában 10%-ot), továbbá 20%-os energiahatékonyság-növelést, és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának – az 1990-es szinthez képest – 20%-os mérséklését tűzte ki. Az uniós célok eléréséhez Magyarország is elkészítette Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét. Az itt meghatározásra kerülő intézkedések elsősorban munkahelyek teremtését, a fosszilis energia-import csökkentését, a zöldgazdaság iparágának kiépülését, ezen keresztül Magyarország gazdasági fejlődését hivatottak szolgálni. Mindenféleképpen előremutató, hogy a kötelező vállalásokon túlmutatóak az itt megfogalmazott célok. Az Új Széchenyi Tervben leírtak szerint „a kormány a fentiekkel összhangban ismételten hangsúlyozza álláspontját, miszerint a megújuló energiaforrások előállítását és hasznosítását a gazdasági fejlődés egyik kitörési irányának tekinti”. Ennek megfelelően az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter célkitűzéseit több dimenzióban, már az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjában és a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben rögzített célkitűzésekkel összhangban határozta meg. Az ÚSZT cél hierarchiájához értelemszerűen az AIK pályázati program szakpolitikai céljai is integránsan illeszkednek, így stratégiánknak a program célokhoz való illeszkedése egyértelmű. Az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter hosszabb távú 10-15 éves időtávra vonatkozó hosszú távú célja: Nemzetközi összehasonlításban is meghatározó, innovatív zöld energia együttműködés kialakítása és működtetése. Középtávon ugyanakkor a cél kettős. Egyrészt kiemelt fontosságú a klaszter gyártókapacitásához kapcsolódó fizikai és humán innovációs háttér megteremtése, másrészt a közösen megvalósított fejlesztéseken keresztül a klaszteren belüli projekt fókuszú kooperáció kereteinek továbbfejlesztése.

A klaszter nemzetközi versenyképességének javítása érdekében az együttműködésen belül már komoly tradíciókkal rendelkező projektgenerálási, projektfejlesztési tevékenység hatékonyságának javítását tervezzük a klaszter számára meghatározó tématerületeken. Stratégiánkban ennek megfelelően elhatárolásra kerülnek azok a szegmensek (Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; Épületek építése és Építmények építése), melyeken fókuszterületeket és konkrét projekteket definiálunk. Jelen dokumentumban részletesen bemutatjuk továbbá a két fókuszterületet - Megújuló energiahordozókon alapuló megoldások és az Energiahatékony és fenntartható épületek – melyre a jövőben klaszter szinten koncentrálni kívánunk.

Projekt 1. Iparág 1. Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

Szegmens 1. Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

Fókuszterület 1. Megújuló energiahordozókon alapuló megoldások

Napkollektor Projekt 2. Energiaterm. rsz. Projekt 3. Szolárfarm

Iparág 2. Építőipar

Szegmens 2. Épületek építése

Fókuszterület 2. Energiahatékony és fenntartható épületek

Projekt 4. Passzívház technológiai továbbfejlesztése

Építmények építése Projekt 5. Szolár inkubátorház kialakítása Projekt 6. Passzívház monitoring rendszer kialakítása

2 Klaszter bemutatása 2.1 Tevékenység Az ArchEnerg Regionális Megújuló Energia és Építőipari Klaszter fő tevékenységeit röviden az alábbiak mentén lehet rendszerezni: 1. Energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos tevékenységek  Megújuló energetikai és energiahatékonysági beruházások tervezése és kivitelezése  Engedélyezési eljárások lebonyolítása  Napkollektorok, napelemes rendszerek tervezése, beépítése  Hőszivattyús rendszerek tervezése, kivitelezése  Biomassza kazánok beépítése, szervize és átalakítása  Biogáz rendszerek tervezése, telepítése  Építés, villamos szerelés, kivitelezés  Szigetelési munkák  Nyílászárók  Energiatakarékos világítórendszerek beszerzése, szerelése  Megvalósíthatósági tanulmányok, megtérülési számítások  Biomassza alapú hő és villamos energia ellátást biztosító projektek tervezése, kivitelezése 2. Finanszírozási, pénzügyi és pályázati tanácsadás 3. Megújuló energetikai és energiahatékonysági képzések 4. Energia beszerzés, eljárások lefolytatása 5. Energia audit: Intézmények energia ellátó rendszereinek, fogyasztó-berendezéseinek és épületeinek felmérése energiahatékonyság és takarékosság szempontjából 6. Energia racionalizálási javaslatok elkészítése, energiahatékonysági intézkedések tervezése A fentebb bemutatott tevékenységek tovább bonthatóak fő tevékenységcsoportok szerint. Annak érdekében, hogy a klaszter tevékenységéről a lehető legpontosabb képet kapjuk (ezáltal a klaszter iparági, szegmens, és fókuszterület besorolását a lehető legteljesebb mértékben alátámasszuk), az egyes tevékenységcsoporton belül megnevezzük a legjelentősebb klasztertagokat, és megadjuk tevékenységeiket: I. SZOLÁR:  BioWindSolEnergy Kft.: Komplex megoldások a megújuló energiák felhasználásának területén: szilárd biomassza hasznosítás (kazán, faapríték, brikett, pellet), földenergia szonda, hőcserélők, napkollektorok, szélenergia, fényforrások. pályázati tanácsadás, pályázatkészítés, tervezés, kivitelezés, forgalmazás  Goboker Kft.: Épületgépészeti szerelések, energiatakarékos fűtésrendszerek tervezése, kiépítése. Használati villamosáram-előállítás napelemes modulok segítségével. Energiatakarékossági, megújuló energetikai pályázatok készítéséhez tanácsadás, pályázatkészítés.  Termomax Kft: a magas hatásfokú kondenzációs technológiát és szolár technológiát házasítja, így a jelenleg elérhető legmagasabb energia megtakarítást éri el. Felhasználva a gáz-fűtőkészülékek fejlesztése területén szerzett több mint 20 éves tapasztalatát,

kifejlesztett egy forradalmian új működési elvű, öntöttvas tűzterű, kettős üzemű, füstgázvíz-levegő hőcserélőt II. KÉSZ- ÉS PASSZÍVHÁZAK:  Bauland Kft.: Az első magyarországi, a darmstadti Passiv Haus Institut által minősített passzívház kivitelezője (megnevezése- Bauland típusú családi ház), az innovatív EPS zsalu (építőelem) és a jövőbemutató Passzívház Szabvány elkötelezettje. III. HŐSZIVATTYÚ:  BioEnergieTeam GmbH: Napkollektorok, szolár hűtés, frissvízrendszer, hőszivattyúk, biomassza kazánok, szellőző berendezések, pellet és brikett kandallók. IV. BIOMASSZA, BIOGÁZ:  Energia Kazánjavító Kft.: kazánok víz- és tűztéroldali vegyszeres tisztítása, ipari kazánok karbantartása, javítása, felújítása. Kazánok harmad- és hatodéves hatósági vizsgálatra való felkészítése; kazánházak komplett technológiai szerelése. Kazánok, kazánházi technológiák állandó felügyelet nélküli üzemmódra történő átalakítása, új kazánházak szerelés; tápházi berendezések javítása, szerelése. Tartályos PB gázenergia szolgáltatási rendszerek telepítése. Épületgépészeti szerelés, ezen belül központi fűtés, gázellátás, szellőzőrendszerek. Lakossági és ipari csatlakozó és belső gázszerelési munkák.  Pilze-Nagy Kft.: laskagomba alapanyaggyártással, termesztéssel és kereskedelem, biogáztermeléssel kapcsolatos technológiai fejlesztések  Innovum Kft. – Havaria Klaszter: Műszaki és biotechnológiai kutatás - fejlesztés, Ipari szabványokon alapuló IT megoldásokat kínál a fehér biotechnológia- és a környezetvédelem számára. Erősségük az automatizálás; illetve a szenzorrendszerek és bioreaktorok tervezése, építése.  Every Green Energy Holding: A vállalat képviseli a Hangya Nova Cégcsoportot, amely biomassza alapú villamos energia és kapcsolt hőenergia előállítással foglalkozó projekteket terveznek és kiviteleznek. Emellett megújuló energetikai védett szellemi termékek (szabadalmak know-how-k) licence kisebb részben Magyarországon, nagyobb részben külföldön.  ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.: állati eredetű hulladék feldolgozás, biogáz hasznosítás, hulladékfeldolgozás és erre alapozott késztermékek (húsliszt, komposztálható hulladék, takarmány állati zsír, vérliszt, zsírpor) előállítása. V. FAIPAR, PELLET, BRIKETT:  Electric Forest Bt.: Erdészeti szolgáltatás, tereprendezés, faapríték előállítás. VI. VÍZGAZDÁLKODÁS:  Inwatech Kft.: fő profilja: ipari és kommunális szennyvíztisztítás, szennyvíztisztítási projektek előkészítése, megvalósítása és utógondozása. Ezen kívül magas hatásfokú, kiemelkedő minőségű, alacsony amortizációjú települési, regionális vagy agrárszektorbeli biogázt termelő és biogázt hasznosító üzemek tervezője és építője.  Tisza Menti Vízművek (Potiski Vodovodi) (Vajdaság, Horgos): Vízszolgáltatás, vízépítés, műszaki szolgáltatás

VII. OKTATÁS/KUTATÁS:  SZTE Mérnöki Kar: A Szegedi Tudományegyetem 11 kara közül a műszaki képzés terén élenjáró a Szegedi Mérnöki Kar. A Mérnöki Kar oktatási feladata: a társadalom és a gazdaság fejlődését szolgáló korszerű szaktudás közvetítése, a piaci igényeknek megfelelő gyakorlati szakemberek, mérnökök, menedzserek magas színvonalú képzése.  Türr István Képző és Kutató Intézet Békéscsabai Igazgatóság (volt BRKK): korszerű munkaerő piaci felnőttképzés, fejlesztési projektjeik célja a határokon átívelő hálózatépítés, a szervezet kezdeményezésére jött létre a PannonForrás Első Kárpátmedencei Fejlesztési és Tudásklaszter  Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt.: Tőkebefektetés, hitelközvetítés, projekt előfinanszírozás; ingatlan közvetítés, hitel ügyintézés, értékbecslés, tervezés. kivitelezés, műszaki szakértői szolgáltatás; pályázatírás és projektgenerálás, pályázatok faktorálással történő előfinanszírozása; kedvező kamatozású beruházási hitelek nyújtása, projektmenedzsment tevékenységek ellátása, üzletviteli, gazdasági és pénzügyi tanácsadás, pénzügyi elszámolás készítése, projekt ellenőrzési feladatok elvégzése, projekt utókövetés, monitoring feladatok ellátása.  Excenter Kutató Központ: Kutatás az alábbi témákban: információs társadalom, informatikaoktatás, informatikai attitűd, szakképzésbéli tanulási módszerek, civil szervezetek, ifjúságügy stb.  Horizont Consulting Kft.: Oktatásszervezés VIII. PÁLYÁZATÍRÁS, TANÁCSADÁS:  „K+F” Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ Kft.: Pályázati, stratégiai tervezési és termékfejlesztési tanácsadás. Bővebben: megvalósíthatósági tanulmányok összeállítása, pályázati dokumentációk kidolgozása, üzleti tervek és átfogó stratégiai tervek készítése, termékfejlesztési tanácsadás, versenyképesség-javítási és költségcsökkentési projektek tervezése, valamint gyakorlati menedzselése, közbeszerzési eljárások lebonyolítása, adókedvezményekkel kapcsolatos ügyintézés.  Nariz Gazdasági tanácsadó és Szolgáltató Kft.: pályázati tanácsadás, operatív tevékenység, könyvelési szolgáltatás, gazdasági, megvalósíthatósági számítások, megvalósíthatósági tanulmányok készítése.  Energoffer Kft.: Pályázati menedzsment, tanácsadás, projektmenedzsment, tanulmányírás.  FGPI Kft.: Projektmenedzsment, pályázati menedzsment, üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás.  KNS Communication: Stratégiaépítés, üzletfejlesztés, ügyfélbizalom, kommunikáció, belső PR, hírnév, média, válságkommunikáció. IX. ENERGIARACIONÁLÁS, ENERGETIKAI TANÁCSADÁS:  MMESZ (Magyar Megújuló Energia Szövetség): A megújuló források alkalmazásának elősegítése, jogi, gazdasági, műszaki feltételeinek javítása, tagjai érdekeinek védelme. Kutatási - fejlesztési tevékenység, különböző projektek beruházásainak előkészítésének, engedélyezésének segítése, hazai és külföldi befektetők tevékenységének támogatása, sikeres pályázatainak elősegítése. Szemináriumok, konferenciák, fórumok, tudományos és ismeretterjesztő előadások szervezése, a hazai és külföldi tapasztalatok megismerése



és közvetítése; kapcsolattartás és együttműködés a Magyarországon és a világ különböző országaiban hasonló célból létrehozott szervezetekkel, társaságokkal. Residens Kft.: Teljes körű épületgépészeti tevékenységek: építőipari tervezés és kivitelezés. Épületvillamosság és épületgépészet: Fűtésrendszerek (napkollektorok, hőszivattyúk, fali-, és mennyezetfűtés, pellet tüzelésű kandallók, faelgázosító kazánok), hűtésrendszerek (szellőzőrendszerek, klímatechnológiák, hőszivattyúk, fali-, és mennyezethűtés), víz-, gázrendszerek kialakítása, létesítményüzemeltetés társasházak és intézmények számára egyaránt. Voluntas Holding Kft.: Energiamenedzsment szolgáltatás: számlaés szerződésmenedzsment, energiabeszerzés támogatás, energia piaci kockázatviselés, energetikai rendszerek létesítésének lebonyolítása. Üzletviteli tanácsadás: cégalapítás, üzleti tervezés, banki kapcsolat menedzsment, partner kockázatkezelés Aero Energi Kft.: Megújuló energiaforrások területén végzett műszaki tanácsadás, beruházások előkészítése, tervezése, generálkivitelezése, műszaki ellenőrzés, szakhatósági engedélyeztetés. Alletix Projekt Kft. - az alapkutatási eredményekre alapozott technológiák fejlesztése hulladékokból tiszta energia a jelenlegi módszereknél gazdaságosságának javításán keresztül illetve a környezet terhelésének csökkentése mellett. ÉLŐFÖLD Kereskedelmi Feldolgozó és Szolgáltató Szövetkezet: A Szövetkezet 2004-ig a mezőgazdaság területén működött. Ezek után váltott és építési munkákat vállalt valamint az alternatív energia területén, LED-es fényforrások értékesítésébe, fejlesztésébe fogott. Az energia termelést biogázos termeléssel kívánják előállítani, ennek fejlesztése most folyik. Használati mintaoltalmuk a LED-es fejlesztésre és a függőleges tengelyű szélturbina rendszerre vonatkozik, melynek továbbfejlesztésén is dolgoznak. AERD Zrt. Energetikai szolgáltató, szakmai befektető vállalat. Fő tevékenysége önkormányzatoknak, intézményeknek nyújtott megújuló energia alapú hőszolgáltatás. A korszerűsítést megelőző energetikai auditot, tervezést, finanszírozást, valamint a rekonstrukciót és üzemeltetést is magában foglalja komplex szolgáltatásuk.

X. ÉPÜLETGÉPÉSZET, ÉPÍTŐIPAR:  Alu-Profil Kft.: Hőszigetelt és hagyományos nyílászárók, kül- és beltéri szerkezetek, tolóajtók és ablakok, kültéri kapuk, szúnyogháló rendszerek, harmónia rendszerek, betörésgátló rendszerek, zsaluszerkezetek, alumínium és fa nyílászárók, függönyfal szerkezetek gyártása.  Domi Épületgépészeti Kft.: elsődleges tevékenység: hagyományos épületgépészeti tervezés és kivitelezés +alternatív energiahasznosítással kapcsolatos kereskedelmi, kivitelezési valamint gyártási tevékenység (napkollektorok, pellettüzelésű kazánok, hőszivattyúk, esővíz-hasznosító rendszerek)  Eurotrió Kooperáció 2000 Bt.: Épületgépészeti tervezés, tanácsadás  Mester Patent Bt. (építőipari vállalkozás): generálkivitelezés, hőszigetelés, gipszkartonozás, homlokzati felújítás, intézmények felújítása, átépítése; hőszigetelési, építőipari anyagokat forgalmazása.  Selmeczky és Tsa. Bt: Épületgépészet (víz-csatorna, központi fűtés, szellőzés szerelés modern rendszermegoldásokkal), épületlakatos szerkezetek gyártása, polikarbonát fedésű télikertek, teraszok, kupolák bevilágítók kivitelezése.



    

Ventosus Mérnök Iroda Kft: Épületgépészeti, elektromos rendszerek, ill. épületek engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése, beruházások minden szakágára kiterjedő műszaki ellenőrzés, külső közműhálózatok kiépítésének, átalakításának tervezése és engedélyezése, műszaki tervdokumentációk feldolgozása elektronikus formátumban, beruházásokat megelőző műszaki tanácsadás, épületek energetikai tanúsításának elkészítése. Kon-Trade+ Kft: a hazai vákuumtechnikai ipar egyik jelentős tényezője. Már nemcsak vákuumtechnikai eszközök forgalmazásával, a meghibásodott berendezések garanciális és garanciaidőn túli javításával tudnak ügyfeleik rendelkezésére állni, hanem vákuumtechnikai célgépek, célberendezések tervezésére is tudnak vállalkozni. smARTSOL Engeneering Kft. a mérnöki szolgáltatások széles skáláját kínálja a gépészeti tervezéstől az üzemkész rendszerek gyártásán és üzembehelyezésén keresztül a karbantartásáig Thermokerámia Kft. fő tevékenysége a műszaki kerámia gyártása. Nagy méretpontosságú, bonyolult alakú műszaki és technikai kerámia előállítása. EFFEKTA Hungary Kft: szünetmentes tápegységek, akkumulátorok, inverterek Kiss László E.V.: Fűtési rendszerek, csővezetékek szerelése Kozma László E.V.: Külső hőszigetelés, festés, mázolás Termomax Kft: (a fentebb leírtaknak megfelelően)

XI. KÖZLEKEDÉS:  Tisza Volán Zrt.: Közlekedési vállalat XII. INFOKOMMUNIKÁCIÓ, ELEKTROTECHNIKA:  MIX-R Elektronikai és Számítástechnikai Kft.: Hardver-termékfejlesztés, szoftverfejlesztés IBM PC számítógépekre, informatikai rendszerek, hálózatok telepítése, egyéb ügyviteli szolgáltatások (számítógépes könyvelés, bérszámfejtés, szövegszerkesztés)  Tandofer Informatikai Kft: ügyviteli rendszerek és speciális, egyedi szoftverek fejlesztésével és azok értékesítésével foglalkozik  TRANSCOMMERS Kft. 1991-ben családi vállalkozásként alakult meg, s a kezdetektől az elektronika területén tevékenykedünk. Emellett foglalkozik műszaki kárszakértéssel és elektronikai alkatrészek és kiegészítők forgalmazásával valamint elektronikai készülékek polcra készre való összeszerelésével.  Schnell-Tel Kft: Vezeték nélküli távközlési összeköttetések generál kivitelezése (összeköttetés tervezése, mikrohullámú antennatornyok tervezése, gyártása, szakhatósági engedélyeztetése, a torony alapozása és telepítése, valamint ezen létesítményekre mikrohullámú összeköttetések, 450 MHz-es GSM és 1800 MHz-es rádiótechnikai berendezések és egyéb vezeték nélküli (rádiótelefon és URH rendszerek) telepítése és üzembe helyezés

A fentebbiekben bemutattuk a klaszter főbb tevékenységeit azokra a tevékenységekre, szolgáltatásokra koncentrálva, amelyekre a klaszter jelenleg az erőforrásainak nagy részét koncentrálja. A továbbiakban mindezek alapján kísérletet teszünk a klaszter tevékenységeinek és szolgáltatásainak elhelyezésére a megfelelő iparági struktúrában. A fentiekből látható, hogy a klaszter tevékenységei egyértelműen a megújuló energiákkal kapcsolatos tevékenységek és az

építőipari tevékenységek körül koncentrálódnak, mely két gócpontnak jelentős közös metszete is van.

Amennyiben ezen tevékenységcsoportokat a TEÁOR’08 szerint próbáljuk meg rendszerezni, úgy az építőipari „láb” besorolása tűnik egyértelműbbnek, hiszen ezen területnek önálló nemzetgazdasági ág feleltethető meg. Azonban a megújuló energiával kapcsolatos klasztertevékenységek TEÁOR’08-megfeleltetése kevésbé ad kölcsönösen egyértelmű hozzárendelést a tevékenység és az ágazati osztályozás között. Ezen a ponton jegyezzük meg, hogy a TEÁOR tartalmakat pontosan definiáló, a Központi Statisztikai Hivatal által 2010 szeptemberében kiadott (a stratégia készítésekor hatályos) Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere című 340 oldalas kiadványban egyetlen helyen szerepel a megújuló energiaforrás kifejezés, a 35.11 szakágazat leírásában. (Értelemszerűen ugyanez a megállapítás érvényes a NACE Rev.2 klasszifikációra is). Mindezek alapján összefoglalóan az alábbi két fókuszterületet definiáljuk a klaszter stratégiájában, iparág-szegmens-fókuszterület bontásban: Iparág D. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás F. Építőipar

Szegmens 35. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 41. Épületek építése 42. Építmények építése

Fókuszterület Megújuló energiahordozókon alapuló megoldások Energiahatékony és fenntartható épületek

1. fókuszterület: Megújuló energián alapuló megoldások A klaszter stratégiai célja az, hogy középtávon meghatározó szerepet töltsön be a régióban megújuló energiaforrásokon alapuló energia előállításában. Továbbá a szomszédos országok szomszédos régióinak energetikai piacain való megjelenésen és az ottani energetikai piaci szereplőkkel való integráción keresztül euroregionális szuperklaszterré nője ki magát. Továbbá stratégiai cél a szomszédos országok régióban működő, létrejövő energetikai klaszterekkel való hálózatos együttműködés. Ezen stratégiai célból kiindulva határoztuk meg az ehhez kapcsolódó iparágat a nemzetgazdasági ág szerint: D. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás – azzal a kiegészítéssel, hogy a klaszter gáz- és gőzellátással nem kíván foglalkozni. D. NEMZETGAZDASÁGI ÁG – VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZELLÁTÁS, LÉGKONDICIONÁLÁS „Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik a villamosenergia-, földgáz-, gőz-, melegvízellátás és az ezeknek megfelelő szolgáltatások állandó infrastruktúrán (közműhálózaton), gerinc- és leágazó vezetéken keresztül. A hálózat mérete nem meghatározó. Ide tartozik az ipari park és a lakóépület villamosenergia-, gáz-, gőzellátása is, és hasonló szolgáltatás. Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik az olyan elektromos és gázmű működtetése is, amely termei, ellenőrzi és elosztja a villamos energiát, illetve a gázt. Ide tartozik még a gőzellátás és a légkondicionálás is. Nem ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik a vízellátás és szennyvízelvezetés, lásd: 36, 37. Nem ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik a gáz szállítása csővezetéken (jellemzően nagy távolságra).

Mivel a nemzetgazdasági ágon belül csak egy alágazat van (35. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás), és a szegmens meghatározását a Klaszter stratégiai útmutató fogalomtára ezen második szinthez köti, így a szegmens egyértelműen csak a 35. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás lehet. (Ahogy fentebb említettük, a a Központi Statisztikai Hivatal által 2010 szeptemberében kiadott (a stratégia készítésekor hatályos) Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere című 340 oldalas kiadványban egyetlen helyen szerepel a megújuló energiaforrás kifejezés, a 35.11 szakágazat leírásában, így a besorolásunk helyességét ez a tény is alátámasztja. 35.11 Villamosenergia-termelés: „ebbe a szakágazatba tartozik: - a villamos energia termelése mindenfajta eljárással (gázturbina, gázturbina, gázmotor, dízelmotor), beleértve a hő-, atom-, vízi, szélerőműveket és a megújuló energiaforrásokat. Nem ebbe a szakágazatba tartozik: - villamos energia előállítása hulladékégetés során

A fókuszterület meghatározása a fentebbiekből adódóan a Megújuló energiahordozókon alapuló megoldások. Ez alatt minden olyan tevékenységet értünk, amely az iparági és szektorális besorolásnak megfelelő stratégiai cél (középtávon meghatározó szerepet töltsön be a klaszter a régióban megújuló energiaforrásokon alapuló energia előállításában) elérését elősegíti, tehát nem csupán az energia előállítását, hanem minden olyan tevékenységet, amely ezt előkészíti, támogatja, úgy mint: komplex megoldások a megújuló energiák felhasználásának területén: szilárd biomassza hasznosítás (kazán, faapríték, brikett, pellet előállítás, villamos energia és kapcsolt hőenergia előállítás), földenergia szonda, hőcserélők, napkollektorok, szélenergia, fényforrások, energiatakarékos rendszerek tervezése (hőszigetelés, nyílászárók cseréje), energiahatékonysági vizsgálatok, számítások elvégzése, Napkollektorok, szolár hűtés, frissvízrendszer, hőszivattyúk, biomassza kazánok, szellőző berendezések, pellet és brikett kandallók, hőszivattyús rendszer tervezés-kivitelezés, napkollektoros és kombinált rendszerek, épületaudit-energiaracionalizálás, rendszerfelügyelet-üzemeltetés, biogáz alapon működtetett üzemek tervezése, létesítése és az üzemeltetés támogatása, faapríték előállítás, energiaveszteség feltáró vizsgálatok stb. Ide tartozik továbbá a megújuló energián alapuló vízgazdálkodás: rétegvíz-felhozatal, öntözés, víztisztítás megújuló energiával, ivóvíz-gazdálkodás, kis- és közepes vízművek víztisztítási céllal. 2. fókuszterület: Energiahatékony és fenntartható épületek A klaszter stratégiai célja az, hogy középtávon meghatározó szerepet töltsön be a régióban energiahatékony és fenntartható épületek kivitelezésében, valamint a Vajdaság és Partium, Bánság területén kialakuljanak az első értékesítési csatornák. Ezen stratégiai célból kiindulva határoztuk meg az ehhez kapcsolódó iparágat a nemzetgazdasági ág szerint: F. Építőipar. F. NEMZETGAZDASÁGI ÁG – ÉPÍTŐIPAR „Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik az épületek és egyéb építmények szerkezetkész, valamint szakosodott építése. Idetartozik az új építmény építése, a megfelelő építmények javítása, bővítése és átalakítása, az előre gyártott épületek vagy egyéb szerkezetek helyszíni felállítása, összeszerelése, beleértve az ideiglenes jellegű építményekét is. A szerkezetkész építmények építése magában foglalja a teljes lakóépület, irodaház, kereskedelmi, közösségi, közcélú, mezőgazdasági stb. épület, valamint egyéb építmény pl. autópálya, út, utca, híd, alagút, vasút, repülőtér, kikötő és egyéb vízi létesítmény, öntözőrendszer (szennyvíz-) csatornarendszer, ipari létesítmény, csővezeték, elektromos vezeték, sportpálya stb. építését. Ezek a munkák saját vállalkozásban, díjazásért vagy szerződéses alapon végezhetők. A munkák egy része (vagy esetenként az egésze) alvállalkozók által is kivitelezhető. Idetartozik az építési projekt egészéért felelős egységek tevékenysége és az épületek és egyéb építmények javítási munkái is. Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik az épületek (lásd: 41) és az egyéb építmények (lásd: 42) szerkezetkész építése, valamint az építési folyamat részeként végzett szakosodott építőipari szakmunka (lásd: 43). Az építési eszköz kölcsönzése személyzettel az adott eszközzel végzett építőipari tevékenységhez tartozik. Ide tartozik a későbbi eladásra szánt épületek vagy egyéb építmények építésével kapcsolatos épületépítési projekt szervezése a pénzügyi, műszaki és fizikai eszközök együttes biztosításával. Ha e tevékenységek célja nem az építmények későbbi értékesítése, hanem üzemeltetése (pl. az épület bérbeadása, feldolgozóipari tevékenység ezen a telephelyen), az a megfelelő tevékenységbe pl. ingatlanügyletek, feldolgozóipar stb. tartozik. A 41 “Épületek építése” ágazatban jól elkülöníthető a fejlesztők (41.10) és a kivitelezők (41.20) tevékenysége, mivel más és más alágazatba tartoznak. A 42 “Egyéb építmények

építése” ágazatban azonban mind a fejlesztők, mind a kivitelezők ugyanabba a szakágazatba tartoznak, és a TESZOR 5-6 számjegyű csoport/alcsoport szintjén az eredmény típusából (szolgáltatás vagy termék) kiindulva állapítható meg, hogy fejlesztő vagy kivitelező tevékenységről van szó. Ide tartozik a termőterület építőipari jellegű kialakítási földmunkái (pl. meredek dőlésű területeken, teraszok kialakítása, vízelvezetés, rizsföldek előkészítése).”

Az Építőipar nemzetgazdasági ágon belül több alágazat is található, így a szegmens meghatározásakor igen körültekintően kell eljárni. Mivel azonban a klaszter stratégiai céljának eléréséhez szükséges maga az épületek építése (pl. passzívház technológia), és az épületgépészet (megújuló energia eszközök), mint két domináns főcsoport, ezért mindenképpen szükséges két szegmenst megadni. 41 Épületek építése Ebbe az ágazatba tartozik bármilyen típusú épület szerkezetkész építése. Idetartozik az új épület építése, a meglévő építmények javítása, bővítése és átalakítása, az előre gyártott épület vagy egyéb szerkezet helyszíni felállítása, beleértve az ideiglenes jellegű építményekét is Idetartozik a teljes lakóépület, irodaház, kereskedelmi, közösségi, közcélú, mezőgazdasági stb. épület építése. 43 Speciális szaképítés Ebbe a szakágazatba tartoznak a szakosodottan végzett szaképítési tevékenységek pl. épület és egyéb építmény egyes részeinek építése, valamint a kapcsolódó előkészítő munkák végzése. Ezek a munkák általában a különböző építményeknél bizonyos szempontból azonos szakképzettséget vagy eszközöket igényelnek. Ilyen például a cölöpverés, az alapozás, a vasszerkezet építése, a betonozás, a falazás, a kőlerakás, az állványozás, a tető-fedés stb., de a nem saját előállítású acélszerkezet felállítása is idetartozik. A szaképítés tevékenységeit általában alvállalkozói szerződések alapján végzik, ám különösen a javításokat, közvetlenül az építmény tulajdonosa részére teljesítik. Ebbe az ágazatba tartoznak az épületgépészeti és befejező építési munkák is. Idetartozik minden olyan épületgépészeti szerkezet beszerelése, amelyek az építmény használhatóságához szükségesek. Ezeket a munkákat általában az építkezés helyszínén végzik, egy részük azonban műhelyben is elvégezhető. Idetartozik pl. a csőhálózat, a fűtő- és légkondicionáló rendszer szerelése, az antenna, a riasztórendszer szerelése és az egyéb villamos munka, a locsolórendszer, a felvonó és a mozgólépcső stb. szerelése. Idetartozik a szigetelési munka (víz, hő, hang), a fémmunka az épületen, a kereskedelmi hűtőrendszer kivitelezése, út, vasút, repülőtér, kikötő stb. világító- és jelzőrendszereinek felszerelése. Az előbbiek javítása, karbantartása is idetartozik. A befejező építési munkák közé azon tevékenységet sorolhatók, amelyek hozzájárulnak az építmény teljessé tételéhez, kész állapotba hozásához, úgymint üvegezés, vakolás, festés, padló és fal burkolása, illetve befedése olyan anyagokkal, mint parketta, szőnyeg, tapéta stb., padlócsiszolás, befejező ácsmunkák, akusztikai célú munkák, épület külső tisztítása. Az előbbiek javítási munkái is idetartoznak. Az építési eszköz kölcsönzése személyzettel az adott eszközzel végzett építőipari tevékenységhez tartozik.

A fókuszterület meghatározása a fentebbiekből adódóan az Energiahatékony és fenntartható épületek Ezen a ponton jegyezzük meg, hogy az 1. fókuszterület esetén elsődleges célunk az volt, hogy a megújuló energián alapuló megoldások inputjaira érzéketlenül alakítsuk ki a stratégiát, azonban a TEÁOR-besorolás ezt lehetetlenné tette, hiszen a 35-ös szegmensből kizárja a hulladékégetés során történő villamosenergia-előállítást. Ilyen jellegű témák a klaszter közép és hosszú távú (tehát 3 éven túli) stratégiai elképzeléseiben szerepelnek, viszont nem illeszthetőek a fenti fókuszterületekhez, és új fókuszterület még nem nyitható, mivel ezen témák klaszter szinten még nem érik el azt a kritikus tömeget, hogy jelen stratégia keretein belül részletesen, projekt szinten lehessen értekezni róluk.

2.2 Struktúra Jelen fejezetben a klaszteren belüli tagvállalatok homogén csoportokba sorolását végezzük el a klaszteren belül elfoglalt szerep alapján. Az alábbiakban a klasztertagoknak csupán jelen besoroláshoz szükséges legfontosabb tevékenységeit emeljük ki, nem törekszünk a klasztertagok tevékenységeinek teljes körű bemutatására.

1. Elsődleges kibocsátók (azok a vállalatok, amelyek a klaszter tevékenységi területének megfelelő termékeket/szolgáltatásokat bocsátanak ki a piacon).  BioWindSolEnergy Kft.: szilárd biomassza hasznosítás, földenergia szonda, hőcserélők, napkollektorok, szélenergia, fényforrások.  Goboker Kft.: Épületgépészeti szerelések, energiatakarékos fűtésrendszerek tervezése, kiépítése. Használati villamosáram előállítás napelemes modulok segítségével.  Bauland Kft.: passzívház-kivitelezés  Horizont Kft.- Contactrade: épületek, teljes körű kivitelezése, korszerű építőanyagok forgalmazása, modern energiagazdálkodási megoldások  BioEnergieTeam GmbH: Napkollektorok, szolár hűtés, frissvízrendszer, hőszivattyúk, biomassza kazánok, szellőző berendezések, pellet és brikett kandallók.  Residens Kft.: Teljes körű épületgépészeti tevékenységek  Alu-Profil Kft.: Hőszigetelt és hagyományos nyílászárók, kül- és beltéri szerkezetek, tolóajtók és ablakok, kültéri kapuk, szúnyogháló rendszerek, harmónia rendszerek, betörésgátló rendszerek, zsaluszerkezetek, alumínium és fa nyílászárók, függönyfal szerkezetek gyártása.  Domi Épületgépészeti Kft.: alternatív energiahasznosítással kapcsolatos kereskedelmi, kivitelezési valamint gyártási tevékenység  Eurotrió Kooperáció 2000 Bt.: Épületgépészeti tervezés, tanácsadás  Mester Patent Bt.: generálkivitelezés, hőszigetelés, gipszkartonozás, homlokzati felújítás, intézmények felújítása, átépítése; hőszigetelési, építőipari anyagokat forgalmazása.  Selmeczky és Tsa. Bt: Épületgépészet (víz-csatorna, központi fűtés, szellőzés szerelés modern rendszermegoldásokkal), épületlakatos szerkezetek gyártása, polikarbonát fedésű télikertek, teraszok, kupolák bevilágítók kivitelezése.  Termomax Kft: a magas hatásfokú kondenzációs gázkazánok, szolár technológia és ezek együttes alkalmazása  ÉLŐFÖLD Kereskedelmi Feldolgozó és Szolgáltató Szövetkezet: LED-es rendszerek és függőleges tengelyű szélturbina továbbfejlesztése.  Every Green Energy Holding. A vállalat képviseli a Hangya Nova Cégcsoportot. Amely biomassza alapú villamos energia és kapcsolt hőenergia előállítással foglalkozó projekteket terveznek és kiviteleznek.  EFFEKTA Hungary Kft: szünetmentes tápegységek, akkumulátorok, inverterek 2. Belső szolgáltatók (azok a vállalatok, amelyek a klaszterben elsősorban más tagvállalatoknak nyújtanak szolgáltatásokat és ezzel járulnak hozzá a klaszter elsődleges kibocsátásához.)  Horizont Consulting Kft.: Oktatásszervezés  Türr István Képző és Kutató Intézet Békéscsabai Igazgatóság (volt BRKK): korszerű munkaerő piaci felnőttképzés, fejlesztési projektjeik célja a határokon átívelő hálózatépítés  Ventosus Mérnök Iroda Kft: Épületgépészeti, elektromos rendszerek, ill. épületek engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése, épületek energetikai tanúsításának elkészítése.  Voluntas Holding Kft.: Energiamenedzsment szolgáltatás: Üzletviteli tanácsadás: cégalapítás, üzleti tervezés, banki kapcsolat menedzsment, partner kockázatkezelés  „K+F” Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ Kft.: Pályázati, stratégiai tervezési és termékfejlesztési tanácsadás.

        



Nariz Gazdasági tanácsadó és Szolgáltató Kft.: pályázati tanácsadás, operatív tevékenység, könyvelési szolgáltatás, gazdasági, megvalósíthatósági számítások, FGPI Kft.: projektek, pályázatok Innovum Kft. – Havaria Klaszter: Műszaki és biotechnológiai kutatás - fejlesztés, Ipari szabványokon alapuló IT megoldásokat kínál Kiss László E.V.: Fűtési rendszerek, csővezetékek szerelése KNS Communication: Stratégiaépítés, üzletfejlesztés, ügyfélbizalom, kommunikáció, belső PR, hírnév, média, válságkommunikáció. Kozma László E.V.: Külső hőszigetelés, festés, mázolás MIX-R Elektronikai és Számítástechnikai Kft.: Hardver-termékfejlesztés, szoftverfejlesztés IBM PC számítógépekre, informatikai rendszerek, hálózatok telepítése, Kon-Trade+ Kft: vákuumtechnikai eszközök forgalmazása, a meghibásodott berendezések garanciális és garanciaidőn túli javítása, vákuumtechnikai célgépek, célberendezések tervezése.

Aero Energi Kft.: Megújuló energiaforrások területén végzett műszaki tanácsadás, beruházások előkészítése, tervezése, generálkivitelezése, műszaki ellenőrzés, szakhatósági engedélyeztetés. smARTSOL Engeneering Kft. a mérnöki szolgáltatások széles skáláját kínálja a gépészeti tervezéstől az üzemkész rendszerek gyártásán és üzembehelyezésén keresztül a karbantartásáig. AERD Zrt. Energetikai szolgáltató, szakmai befektető vállalat.

3. Kutatóintézetek (azok a non-profit szervezetek, amelyek a klaszterben kutatási szolgáltatásokat nyújtanak a tagvállalatoknak.)  SZTE Mérnöki Kar: A Szegedi Tudományegyetem 11 kara közül a műszaki képzés terén élenjáró a Szegedi Mérnöki Kar. A Mérnöki Kar oktatási feladata: a társadalom és a gazdaság fejlődését szolgáló korszerű szaktudás közvetítése, a piaci igényeknek megfelelő gyakorlati szakemberek, mérnökök, menedzserek magas színvonalú képzése.  MMESZ (Magyar Megújuló Energia Szövetség): A megújuló források alkalmazásának elősegítése, jogi, gazdasági, műszaki feltételeinek javítása, tagjai érdekeinek védelme, kutatási - fejlesztési tevékenység.  Türr István Képző és Kutató Intézet Békéscsabai Igazgatóság (volt BRKK): korszerű munkaerő piaci felnőttképzés, fejlesztési projektjeik célja a határokon átívelő hálózatépítés  Excenter Kutató Központ: Kutatás az alábbi témákban: információs társadalom, informatikaoktatás, informatikai attitűd, szakképzésbéli tanulási módszerek, civil szervezetek, ifjúságügy stb. 4. Kapcsolódó iparági cégek (azok a vállalatok, amelyek az elsődleges kibocsátáshoz kapcsolódó iparágakban tevékenykednek.)  Energia Kazánjavító Kft.: kazánok víz- és tűztéroldali vegyszeres tisztítása, ipari kazánok karbantartása, javítása, felújítása.  Pilze-Nagy Kft.: laskagomba alapanyaggyártás, termesztés és kereskedelem, biogáz termeléssel kapcsolatos technológiai fejlesztések  Electric Forest Bt.: Erdészeti szolgáltatás, tereprendezés, faapríték előállítás.  Inwatech Kft.: ipari és kommunális szennyvíztisztítás, szennyvíztisztítási projektek előkészítése, megvalósítása és utógondozása.

   

  



Tisza Menti Vízművek (Potiski Vodovodi): Vízszolgáltatás, vízépítés, műszaki szolgáltatás Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt.: Tőkebefektetés, hitelközvetítés, projekt előfinanszírozás; ingatlan közvetítés, hitel ügyintézés, értékbecslés, tervezés. kivitelezés. Tisza Volán Zrt.: Közlekedési vállalat ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.: állati eredetű hulladék feldolgozás, biogáz hasznosítás, hulladékfeldolgozás és erre alapozott késztermékek (húsliszt, komposztálható hulladék, takarmány állati zsír, vérliszt, zsírpor) előállítása Tandofer Informatikai Kft: ügyviteli rendszerek és speciális, egyedi szoftverek fejlesztésével és azok értékesítésével foglalkozik Thermokerámia Kft. fő tevékenysége a műszaki kerámia gyártása. Nagy méretpontosságú, bonyolult alakú műszaki és technikai kerámia előállítása. Transcommers Kft. 1991-ben családi vállalkozásként alakult meg, s a kezdetektől az elektronika területén tevékenykedünk. Emellett foglalkozik műszaki kárszakértéssel és elektronikai alkatrészek és kiegészítők forgalmazásával valamint elektronikai készülékek polcra készre való összeszerelésével. Schnell-Tel Kft: Vezeték nélküli távközlési összeköttetések generál kivitelezése (összeköttetés tervezése, mikrohullámú antennatornyok tervezése, gyártása, szakhatósági engedélyeztetése, a torony alapozása és telepítése, valamint ezen létesítményekre mikrohullámú összeköttetések, 450 MHz-es GSM és 1800 MHz-es rádiótechnikai berendezések és egyéb vezeték nélküli (rádiótelefon és URH rendszerek) telepítése és üzembe helyezés Alletix Projekt Kft. - technológiák fejlesztése - hulladékokból tiszta energia

2.3 Működés Az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klasztert 2007. március 21-én alapította 4 kisvállalkozás. A GOBOKER Kft. épületgépészeti kereskedelemmel és kivitelezéssel, a NARIZ Kft. üzleti tanácsadással, a BAUTENDER ZIEGEL Kft. építőipari generál kivitelezéssel, a PROVILL 3000 Bt. épületvillamossági eszközök forgalmazásával és kivitelezéssel foglalkozik. A létszámra a gyorsuló bővülés jellemző, minél nagyobb gazdasági súlyt képvisel a klaszter, annál több megkeresés és kapcsolati felkérés merül fel. Matematikai képlettel felírva legjobban az exponenciális növekedési görbe tudná szemléletesen leírni a folyamatot. A klasztermenedzsment szervezet szerepét az alulról építkező, önszerveződően együttműködő ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari klaszteren belül a Solartech Nonprofit Kft. látja el. A Solartech Nonprofit Kft-t a klasztert alapító négy cég hozta létre kifejezetten a klaszter tevékenységének koordinálása céljából, és azóta is csak e tevékenységet végzi. A cég székhelye Szegeden a Kálvária sgt. 44-szám alatt található az operatív tevékenység azonban a Vadász utca 5. szám alatt folyik. A menedzsment tevékenységet a téma ismert és elismert szakemberei végzik a klaszteren belül: Hidvégi Henrik, klaszter menedzser jelenleg az SZTE Környezettudományi Doktori Iskola hallgatója. PhD kutatási témája a napenergia modellezése városi környezetben. Egyetemi végzettségét (SZTE) tekintve Msc. Geográfus (térinformatikus és környezetkutató), emellett Megújuló Energiaforrás Energetikus végzettséget is szerzett. Az egyetem (mellett és) után részt vett számos környezetvédelmi és térinformatikai projekt megvalósításában. A természettudományi terület mellett 2 évet töltött el innovációs/technológia-transzfer projektmenedzsment területen, ahol a hazai és nemzetközi projektek menedzsmentje, pályázati tanácsadás és az ezekhez kapcsolódó feladatok ellátása volt a feladata. Klasztermenedzserként a klaszter tagvállalatokkal való kapcsolattartás, projekt

előkészítés, projektfejlesztés és a klasztermenedzser szervezet napi koordinációja tartozik feladatai közé. Felsőfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Kardos Judit az SZTE Természettudományi Karán végzett. Angol és német nyelvből középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, a klaszter nemzetközi kapcsolatrendszerének továbbfejlesztésében vállal szerepet. E mellett a pályázatok előkészítésében, különböző szakmai anyagok fordításában és általános adminisztratív feladatok elvégzésében vesz részt. Huszta Bettina ugyancsak klaszter menedzser asszisztensi feladatokat lát el. Ő elsősorban a különböző dokumentációk elő- és elkészítéséért felelős. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán végezte földrajz szakon. Az ArchEnerg Klaszter menedzsmentjének tagja már több, mint 1 éve. (A fenti személyeken túl a Klaszter napi működésében a feladatok delegálásán, illetve szakmai támogatásán keresztül szervesen részt vesz a klasztermenedzsment szervezet ügyvezetője és a klaszterigazgató is.) A klasztermenedzsment mellett a Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében stratégiai szintű koordináló és döntéshozó szervek is kialakításra kerültek. A klaszter ötfős testületi döntéshozó szerve a Klaszter Igazgatóság. Amely a korábbi Klaszter Bizottságnak megfelelő szerv, melyet a klaszter növekvő feladatai miatt egy komplex feladatkörrel rendelkező Igazgatósággá szerveztük át. Az Igazgatóság tagjait négy évre választják, és minden tagnak 1-1 szavazati joga van. Az Igazgatóság igazgatót választ saját tagjai közül, szintén négy éves időtartamra. Az Igazgatóság jogköre kiterjed többek között a klaszter Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására, a klaszter éves munkatervének megállapítására valamint a klasztermenedzser kinevezésére és visszahívására. A Klaszter Igazgatóság a klaszter menedzsmentjének, szolgáltatásainak fenntartására, finanszírozására tagsági díjat állapít meg, melynek mértékét a Közgyűlésen fogadják el és az SzMSz rögzíti. A klaszter legfelsőbb állásfoglaló intézménye bármely, a klasztert érintő kérdésben, a Klaszter Közgyűlés. A közgyűlésen minden tag részt vehet, véleményt nyilváníthat és befolyásolhatja a legmagasabb szintű állásfoglalást, a Közgyűlési Állásfoglalást. A menedzsment szervezet rendszeres hírlevelekkel tájékoztatja a klasztertagokat az aktuális eseményekről, az egyes fejlesztési programokban, projektötletekben potenciálisan érdekelt szereplőket pedig célzottan keresik meg ötletekkel, javaslatokkal. A klaszter menedzsment szervezet az alábbiakban részletezett szolgáltatás portfólióval rendelkezik. A szervezet természetesen a tagok egyedi igényeinek is meg kíván felelni, így a most bemutatott tevékenységi kört folyamatosan bővíti:  

Projektgenerálás: tagok és partnerek fejlesztéseinek figyelemmel kísérése, ezekhez kapcsolódóan igényfelmérések készítése. A meglévő pályázati források folyamatos kommunikációja a tagok és partnerek felé, információ megosztás, kapcsolatépítés. Klaszter marketing: online marketing a klaszter honlapján keresztül. A honlapon a cégek logója, elérhetősége, aktív hiperhivatkozása is fel van tüntetve, amely a saját honlapjukra mutat. Lehetőség van külön cégismertető oldal megalkotására, ami előnyös a külön honlappal nem rendelkező cégek számára. (A honlapon 2010 májusában 2429 oldalmegtekintés volt). A menedzsment ezen kívül expókon (EnReg – Arad [2010. április], Renexpo – Budapest [2010. május]) is képviseli a tagokat, ahol a tagok számára is biztosít személyes megjelenési lehetőséget. A klaszter szórólapján szintén fel van tüntetve a cégek profilja.

   

Finanszírozási lehetőségek felkutatása: pályázati konstrukciók vizsgálata, kockázati tőkések, bankok bevonása zöld energiák területére. Pályázatfigyelés, partnerkeresés Képzési igények felmérése, képzések közvetítése Szakmai ismeretterjesztés: professzionális konferenciák szervezése (Remek ’08 és 09’, Remek-Szenerg 2010), megjelenés lakossági rendezvényeken (Békéscsabai Regionális Képző Központ rendezésében Ökologika eseménysorozat – Békéscsaba [április], Szeged [május]). Nemzetközi workshopokon előadások tartása (Prometheus workshop – Székesfehérvár [május])

Mivel az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter menedzsmentje főleg a zöld energiák Dél-Alföldi régiós elterjedését szeretné minél jobban segíteni, ezért létrehozott egy olyan vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetet, amely képes ellátni a legmagasabb színvonalú szolgáltatásokat a zöld ipar területén túl is. Ez a szervezet az A.R.K. Archenerg Energetikai és Innovációs Zrt. A cég szeretné kitölteni a vállalkozásfejlesztés azon szegmensét, amely nem kapcsolódik közvetlenül a megújuló energiákhoz, azonban számos gyakorlatban hasznosítható eredményt tud nyújtani az Archenerg Klaszter tagjainak. Többek között találkozhatunk ilyen projekttel a logisztika, valamint a szoftverfejlesztés területén is, de a várhatóan hamarosan felépülő Archenerg Inkubátorház menedzselését is az A.R.K. Archenerg Zrt. fogja ellátni. A következőkben bemutatjuk azokat a kulcsprojekteket, melyek megvalósítása a klaszter megalakulása óta indult Hazai, Európai Uniós finanszírozású projektek: Projekt név Archenerg Klaszter menedzsmentjének megerősítése Környezeti, energetikai és hulladékhasznosítási fejlesztések megvalósítása az ArchEnerg Klaszter keretében Klaszter menedzsment szervezet fejlesztése és napkollektor gyártási kapacitás kiépítése

Projekt teljes értéke (Ft) 48.774.545

Projekt indítása és befejezése 2009.jan.012010.dec.12

Pályázás éve

Projekt azonosítója

2008

DAOP-1.2.12008

Támogatási összeg (Ft) 37.556.400

965.798.000

2010. július 2012. február

2009

GOP-1.2.1-082009-0026

482.899.000

141.587.571

2011. szeptember – 2012. december

2011

DAOP-1.2.111-2011-0025

79.289.040

A DAOP-1.2.1-2008 jelű pályázati kiíráson klaszterünk még induló klaszterként az „Archenerg Klaszter menedzsmentjének megerősítése" című pályázatával 37.556.400 Ft támogatást nyert el. A projekt megvalósítási időszaka 2010. december 31-én zárult. A projekt keretében többek között kialakításra került a klaszter fenntartható működtetéséhez szükséges menedzsment kapacitás, illetve olyan szolgáltatások beszerzésére került sor, melyek a klaszter működése szempontjából létfontosságúak voltak (honlap fejlesztés stb.) Klaszterünk 2009. szeptember 22-től Akkreditált Innovációs Klaszter címmel rendelkezik és így több, jelentős nagyságrendű projekt megvalósítására nyílik lehetőségünk.

A „Környezeti, energetikai és hulladékhasznosítási fejlesztések megvalósítása az ArchEnerg Klaszter keretében „ című projekt célja: energia termelés a környezet terhelésének csökkentése mellett, olyan technológiák kifejlesztése és alkalmazása révén, amelyek különböző hulladékokat minimális energiabevitel mellett nagy értékű és hasznos végtermékekké alakítanak. Az egyes technológiák fejlesztésével az alapkutatási eredményekre alapozva az a célunk, hogy az egyes hulladékokból, mint alapanyagokból tiszta energiaforráshoz jussunk mégpedig úgy, hogy az a jelenlegi hasznosítási módszerekhez képest lényegesen jobb gazdaságossági paraméterek mellett menjen végbe. Magyarország így egyrészt olcsó és nem fosszilis alapú, megújuló energiaforráshoz jut, munkahelyeket teremtünk, valamint egyértelmű a projekt jelentős gazdaságfejlesztő hatása. A támogatás megítélése lehetővé teszi az innovatív, magyar szellemi termékeken alapuló hulladékhasznosítási technológiák fejlesztését, majd működtetését. A támogató és az ország szempontjából fontos szempont lehet a munkahely teremtés, a gazdaságfejlesztés, az energiafüggőség oldása, a környezetterhelés és a hulladék mennyiség csökkentése, a nemzetközi energetikai és környezetvédelmi vállalások betartása. A magyar szabadalmakra és know how-re épülő magyar tulajdonban lévő vállalkozások által kifejlesztendő technológiák az ország rendkívüli energiafüggőségén enyhítenek, megújuló energiaforrást jelentenek, mivel a termelt energia és keletkezett energiahordozók nem bányászott anyagok, hanem meglévő hulladék anyagokat alakít át hasznos végtermékké. Legaktuálisabb, 2011-ben nyertes projektünk a „Klaszter menedzsment szervezet fejlesztése és napkollektor gyártási kapacitás kiépítése” című fejlesztési program, ahol immár fejlődő klaszterként nyertünk pályázati forrást és melyet a Dél-Alföldi Operatív Program támogat. Ennek keretében egyrészt a meglévő menedzsment szolgáltatások továbbfejlesztésére, új szolgáltatási portfólió kialakítására kerül sor, de emellett egy komoly, infrastrukturális projektelem megvalósítását is tervezzük. A projekt keretében egy alacsony árkategóriás napkollektor gyártásához szükséges infrastruktúrát kívánunk kiépíteni. Beruházási típusú tevékenységek kapcsán know-how (technológia) beszerzését tervezzük, illetve a gyártáshoz szükséges gépek, berendezések beszerzését kívánjuk megvalósítani. Nemzetközi Európai Uniós finanszírozású projektek: Projekt név KASSETTS „Network to overcome common issues with regard to the management of water quality in the cross-border area” (NETECOWAT)

Projekt teljes értéke (EUR) 2.488.266 50 000

Projekt indítása és befejezése 2008.10.012011.09.30 2009 - 2010

Pályázás éve

Projekt azonosítója

Támogatási összeg (EUR)

2008

1CE036P2

2.000.276,25

2009

HURO/0901/126/2.2.3

42.500

A Central Europe program keretében finanszírozott KASSETTS - Knowledge-enabled Access of Central Europe SMEs to Efficient Transnational Transport Solutions projekt (www.kassetts.eu, www.kassetts.hu) célja, hogy egy EU-s, specializált ICT (Információs és Kommunikációs Technológia) logisztikai bróker hálózat kialakításával optimalizálja a fuvarozási és logisztikai tevékenységeket, növelje a KKV-k versenyképességét a helyi hálózatokon belül, fenntarthatóvá tegye a környezetet és megtartsa a regionális térségeket.

A projekt keretében a A.R.K. Archenerg Zrt. közbeszerzés keretében elnyerte a magyarországi logisztikai bróker hálózat kiépítésének lehetőségét, melyhez a teljes infrastrukturális hátteret és szakmai humán kapacitást biztosítja. A projektben többek között nemzetközileg is elismert olasz (Institute for Transport and Logistics Foundation, University of Modena and Reggio Emilia), lengyel (Institute of Logistics and Warehousing), német (Fraunhofer Institute for Factory Operation and Automation) partnerekkel működünk együtt. A projektben az A.R.K. Archenerg Zrt. mellett a Goboker Kft, a BioEnergieTeam GmbH és az Energia Kazánjavító Kft. is közreműködik, mint megrendelő KKV. A Magyarország és Románia határvidéki területein megtalálható vidéki közösségek hasonló vízminőségi problémákkal küzdenek, szennyvíztisztító telepek aligha találhatóak ezeken a területeken. A kisebb családi farmok vízellátása többnyire családi kutakból történik, melynek forrása legtöbb esetben a talajvíz. Ezen családi farmok megfelelő minőségű vízhez juttatásához elengedhetetlen egy olyan víztisztító eszköz kifejlesztése, amely helyben nyújt gyors és olcsó megoldást. A NETECOWAT projekt keretében egy olyan, különböző területekről származó szakértői hálózat kialakítása a cél, melyben a K+F szektorban tevékenykedő határon átnyúló szervezetek közös akciókkal lépnek fel a vízminőség menedzsment területén. Amint láthattuk, a klaszteren belül már a projekt szintű együttműködéseknek is komoly tradíciója van. Az Archenerg Klaszter tagjai, kihasználva a klaszterben tevékenykedő vállalatok hasonlóságából eredő lehetőségeket és képességeket, ugyanakkor főleg a beszerzés és az értékesítés területén működnek együtt. A kereskedelemben tevékenykedő cégek (pl.: Goboker Kft., BioEnergieTeam GmbH. (BET), stb.) egymás között aktív kereskedelmi tevékenységet folytatnak, és egymás ajánlásán keresztül közvetett gazdasági haszonhoz is juttatják klasztertagpartnereiket. A tényleges adás-vételből, klaszteren belüli kereskedelemből származó összeg becsléseink szerint eléri a 78 millió forintot, amely mind a megújuló energetikához kapcsolódó termékeket, mind a zöld energia területén nyújtott szolgáltatásokat is tartalmazza. A kereskedelem szerencsésen kiegészített szolgáltatáskapcsolatokat is létrehozott. A szolgáltatások területén akár audit tevékenység (Eurotrio Kooperáció 2000 Bt.), akár komplett energetikai tanácsadás (Ventosus Mérnökiroda) beépítése jöhet szóba az építési vagy épületgépészeti tevékenységek közé. Közös tevékenységek megnevezése: 1. Értékesítési együttműködés: A Goboker Kft., valamint a BET közös tevékenysége, amely főleg beszerzési és értékesítési tevékenységet ölel fel, eléri a 58 millió forintot. Ez főleg egymás termékeinek továbbértékesítéséből, és nagykereskedőktől való közös beszerzésből áll. 2. Marketing: A tagok részt vesznek a klaszter szervezésében expókon, kiállításokon. Ez 2009-ben hozzávetőlegesen 1 millió forintnyi összeget tett ki. A közös szórólapok, kiadványok készítése a tagok bevallásai szerint 5 millió forintot tettek ki a tavalyi pénzügyi évben. 3. K+F: a klaszteren belüli K+F tevékenység kutatóintézeti tagjai révén kiemelten jó helyzetben van. Mind az építészet, valamint a megújuló energetika által több ponton is kapcsolódik tevékenységük klaszterünkhöz. A kutatási potencáljuk segítségével számos lehetőség kiaknázására nyílik mindkettőnk számára előnyös lehetőség. 4. Az ArchEnerg klaszter tagjai komoly hangsúlyt fektetnek a közös megjelenésre, a klaszter célkitűzéseinek, arculatának közös kommunikációjára. A klaszter menedzsment igen aktív a közös megjelenések szervezésében, a tagok pedig igen aktívak a közös megjelenéseken történő részvételben. Az alábbiakban csak az elmúlt két év rendezvényeit mutatjuk be, amelyből látható, hogy a számuk már ebben a két évben is

meghaladta a 10-et. A klaszter megalakulása óta a közös megjelenések száma, amelyen legalább 3 tag megjelent, jelentősen meghaladja a 20-at is. Nemzetközi és DKMT Eurorégiós rendezvények: 1. 2010.03.17. ENREG Energia Regenerabila – Arad, Románia (Klaszter menedzsment és tagok) 2. 2010.05.27-29. RENEXPO - Budapest (Klaszter menedzsment és tagok) 3. 2011.04.07-08 . ENREG Energia Regenerabila - Arad-Románia (Menedzsment kiállítóként) 4. 2011.06.09-11 . Jövő energiája kiállítás 2011. – Temesvár, Románia (Menedzsment, tagok és együttműködő partnerek) Országos rendezvények: 5. 2010.09.23-24. REMEK-SZENERG – Szeged, ArchEnerg és ETE szervezésében (Menedzsment és tagok részvételével) Regionális rendezvények: 6. 2010.04.25. „Ökológika szemléletformálás és tudás-közvetítés a dél-alföldi régióban” című projekt rendezvényén kiállítóként való részvétel – Békéscsaba, BRKK szervezésében (Menedzsment részvétele) 7. 2010.11.19. Ökológika Projekt Zárókonferencia - Békéscsaba (Menedzsment részvételével) 8. 2011.02.25. Hármas klasztertalálkozó - Szeged-Algyő, Havaria, ArchEnerg, és PannonForrás Klaszter (Menedzsment és a 3 klaszter tagjai) Lokális rendezvények: 9. 2010.04.22. Föld Napja - Szeged, Móra Ferenc Múzeum parkja (ArchEnerg kiállítóként, Menedzsment) 10. 2010.05.25. Temesvári delegáció fogadása Szegeden Előadások, klasztertagnál gyárlátogatás, napelemes és hőszivattyús rendszer megtekintése Mórahalmon. 11. 2010.12.10 Megújult Mélypont Megnyitó Ünnepség – Tiszasziget, Mélypont (ArchEnerg napelemes rendszer kiépítése) 12. 2010.12.17. „Gazdaságélénkítés klaszterekkel, avagy mi fán terem a jó együttműködés?” című szakmai rendezvény - Szeged, Pólus Programiroda Kft. (ArchEnerg Klaszter szervezésében) 13. 2011.06.30. Napenergia hasznosításának lehetőségei Szeged és vonzáskörzetében című konferencia (Menedzsment, Tagok) Tanulmányutak: 14. 2010.10.07-08. Tanulmányút, Güssingi-modell – Ausztria, Güssing (Menedzsment, tagok, PannonForrás Klaszter szervezésében) Klasztertalálkozók: 15. 2010.11.23. ArchEnerg Klasztertalálkozó, Szeged (Menedzsment és klasztertagok)

2.4 Teljesítmény és gazdaságélénkítő hatás, régióban betöltött szerep A klaszter jövőben várható gazdaságélénkítő hatását nem csupán az útmutatóban elvárt 4 tényező – a foglalkozatás, az export, a belföldi értékesítés árbevétele és a mérleg szerinti

eredmény – bemutatásán keresztül érzékeltetjük, hanem azon logika mentén is, amely tudományos eredményekkel is igazolható. Michael Porter nemzetközi, és Lengyel Imre hazai tudományos munkássága során ugyanis több publikációban is kifejtette, hogy a sikeres klaszterek egyértelműen előmozdítják egy térség versenyképességét, ami utána visszahat a klaszter sikerességére is. Mindez több logikai láncon keresztül is igazolható, mely az ArchEnerg Klaszter következő stratégiai időszakának egyértelműen megfeleltethető. Lengyel (2010) logikai lánca szerint ugyanis a sikeres klaszterek az ún. traded szektorokban termelnek: a régión kívüli keresletet kielégítő, régión kívülre értékesíthető termékeket, szolgáltatásokat előállító iparágak, több esetben exportra termelő cégek (feldolgozóipar, üzleti szolgáltatások, szállítás stb.). Az output transzferálható, azaz a vásárló, fogyasztó térben bárhol lehet, emiatt a szektor erőteljes növekedésre képes (a globális, avagy hazai piacon), így pótlólagos jövedelmet tud bevonni a térségbe. A nagy piac lehetővé teszi a cégek gyors növekedését. Mindegyik cég egyidejűleg bővítheti termelését, „nem-zérus összegű” a helyiek közötti verseny (lehetséges a nyertes-nyertes szituáció), így az együttműködés előnyeit felismerve hálózatokat, klasztereket szívesen alkotnak. Az együttműködés előnyeire, a földrajzi és kapcsolati közelség kihasználására a globális verseny rá is kényszeríti a vállalatokat, célszerű összefogni az itt megjelenő külföldi versenytársak ellen. A területi egységek közötti versenyben főleg ezen iparágak érdekei jelennek meg, támogatásukkal javulhat a régió versenyképessége (jövedelmek, foglalkoztatás). A második logikai lánc a versenyképességre ható determinánsokat rendszerezi, eszerint a térségi versenyképességet három dolog határozza meg (Porter–Ketels–Delgado 2007): 1. Makrogazdasági, politikai, jogi és szociális környezet, 2. Mikrogazdasági versenyképesség, 3. Adottságok: természeti kincsek, földrajzi fekvés. A hangsúly természetesen a mikrogazdasági versenyképességen van, hiszen Porter versenyképességi felfogása szerint egy gazdaságban a jólét mikroszinten keletkezik, a vállalatok azon képességén keresztül, hogy értékesíthető termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő, miközben hatékony technológiákat használnak. „Csak a vállalatok tudnak jólétet létrehozni, nem a kormányok vagy más társadalmi intézmények” (Porter–Ketels–Delgado 2007, 53. o.). A mikrogazdasági versenyképességet további három determináns határozza meg (Porter– Ketels–Delgado 2007), melyek tartalma nagymértékben támaszkodik Porter korábbi munkásságára és eredményeire (2. ábra): - Vállalati tevékenységek és stratégiák kifinomultsága: egy ország termelékenységét a vállalatok termelékenysége határozza meg, a vállalatok termelékenysége pedig saját működésük kifinomultságától függ. Ennek tanulmányozására az értékláncot kell alkalmazni. - Mikrogazdasági üzleti környezet minősége: a mikrogazdasági üzleti környezetet a Porterféle a rombusz-modell írja le, amelynek négy, egymáshoz kapcsolódó determinánsának elemzése egy igen fontos lépés az országok versenyképességének vizsgálata során. - Klaszterek fejlettségi szintje: Porter regionális klaszter felfogása érvényesül ebben a determinánsban. Eszerint a klaszterek közismert tulajdonságaikon keresztül jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a klaszter vállalatainak termelékenysége nőjön, és értelemszerűen ezen keresztül a térség termelékenysége, következésképpen versenyképessége is nő.

A rombusz-modellhez hasonlóan a versenyképességi determinánsokra is igaz az, hogy minél erősebb és integráltabb a determinánsok közötti kapcsolat, annál versenyképesebbnek tekinthető az adott térség. Továbbá a modellben igen karakteresen előjön a versenyképesség és a klaszterek jelenléte közötti kapcsolat kihangsúlyozása: versenyképes térségekben sikeres klaszterek működnek. Ez az összefüggés napjainkban a regionális/lokális gazdaságfejlesztés egyik sarokpontja. 2. ábra A versenyképesség determinánsai makrogazdasági, politikai, jogi és szociális környezet mikrogazdasági versenyképesség mikrogazdasági üzleti környezet minősége

vállalati tevékenységek és stratégiák kifinomultsága

klaszterek fejlettségi szintje

adottságok: természeti kincsek, földrajzi fekvés

Forrás: Porter–Ketels–Delgado 2007, 53. o. Az útmutató értelmében a gazdaságélénkítő hatás bemutatásához 4 tényező – a foglalkozatás, az export, a belföldi értékesítés árbevétele és a mérleg szerinti eredmény – tény adatokon alapuló, jövőre becsült értékeinek számszerűsítése és a megcélzott számok indoklása, trendvizsgálata szükséges. Ahhoz, hogy ezt a vizsgálatot szakmailag megalapozott módon el tudjuk végezni, a három legszélesebb szakmai körben elismert világszintű előrejelzést vettük alapul:  Az IMF World Economic Outlook 2011 című kiadványát,  Az Európai Bizottság Interim Forecast 2011. című kiadványát  Az OECD Economic Outlook 2011 című kiadványát. Ezen felül a magyar elemzések közül a következő alapján dolgoztunk:  GKI: Középtávú előrejelzés 2012-ig című kiadványa Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2011-ben 2,5 százalékkal, 2012-ben pedig 3,1 százalékkal bővülhet a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzése szerint. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő nemzetközi szervezet szerint a finanszírozási költségek csökkentése és a magánszektorbeli bizalom megerősítése érdekében ismét szükséges kinyilvánítani a hiteles és fenntartható költségvetési konszolidáció melletti elkötelezettséget. Az OECD valamennyi tagállamát együttvéve idén 2,3 százalékos lehet a növekedés, de 2012-ben 2,8 százalékkal nőhet a 34 tagország összesített GDP-je. A magyar gazdaság így 2011-ben és 2012-ben viszont átlagon felüli mértékben növekedhet. Magyarország első számú gazdasági partnere, Németország a magyarral megegyező ütemben, 2,5 százalékkal, 2012-ben 2,2 százalékkal bővülhet az OECD szerint. A magyarországi munkanélküliség a vizsgált időszakban végig meghaladhatja az OECD-átlagot. Az előrejelzés szerint az idén 11,7 százalék lehet a mutató Magyarországon, csökkenés 2012-ben várható, akkor 11 százalék lehet a munkanélküliek aránya a munkaképes korú lakosságon belül.

Ugyanakkor az OECD-átlag folyamatosan csökken, a 2010-es 8,3 százalékról 2011-ben 8,1 százalékra, 2012-ben 7,5 százalékra mérséklődik a prognózis szerint. Az IMF prognózisa értelmében a GDP növekedési üteme a fejlődő országokban együttesen 6,6 és 6,9%-kal fog bővülni 2011-ben és 2012-ben. A kiadvány ezen országcsoportba sorolja Magyarországot, azonban tekintettel arra, hogy ezen országcsoportban igen sok ország található, az átlagérték szélsőségeket elfedő tulajdonsága miatt ezen értékeket fenntartásokkal kell kezelnünk (3. ábra).

3. ábra A GDP növekedési üteme (%)

Forrás: IMF World Economic Outlook 2011 Az IMF a fejezetben számszerűsítendő foglalkoztatottságra is adott előrejelzést, szintén nem Magyarországra, hanem országcsoportra. A foglalkoztatottság növekedésére 2011-re 0,2, 2012re 0,5%-os átlagos növekedést prognosztizál az IMF az Euro zónára az IMF szerint.

4. ábra Foglalkoztatottság és foglalkoztatottsági PMI

Forrás: IMF World Economic Outlook 2011 GKI: Középtávú előrejelzés 2012-ig című kiadványa megállapítja, hogy a világgazdaságban véget ért a recesszió, megkezdődött a kilábalás. A javulás azonban nem egyenes vonalú, számos szerkezeti probléma nem oldódott meg. A finanszírozási válság időszakában kialakult kényszerek - mivel a folyó egyensúly szempontjából 2009-ben Magyarország a legjobbak közé került - a magyar gazdaságpolitika számára 2010 és 2012 között várhatóan enyhülnek, így az IMF közvetlen szerepvállalása 2012-ben megszűnhet. (A jelentős külső eladósodottság és a külföldi befektetőknek az államadósság finanszírozásában betöltött szerepe miatt azonban a sérülékenység fennmarad.)

A külső és belső egyensúly európai összehasonlításban kiemelkedően kedvezően alakul. Az államháztartási hiány 2011-ben, de 2012-ben mindenképpen 3% alá kerül. Az államadósság pályája fenntartható irányba változik, 2010-ben 80% alatti-körüli szinten tetőzik, majd fokozatosan csökken. Egy ilyen pálya politikai akarat esetén 2014-es euró-csatlakozáshoz vezethet. A gazdasági fejlődés növekvő importigényének (és a várható cserearány romlásnak) hatására a külkereskedelmi és a fizetési mérleg egyenlege enyhén romlik, de a folyó fizetési és a tőkemérleg együttes egyenlege - az EU beruházási források növekvő beáramlása miatt továbbra is jelentős, a három év átlagában a GDP 1,8%-át kitevő többletet mutat. A piacok számára megnyugtató, hogy a 2007-2009-ben bekövetkezett egyensúlyjavulás 2010-2012-ben is megőrizhető. A magyar gazdaság 2010-ben még az ún. Maastrichti kritériumok egyikének sem felelt meg (bár a ciklikusan igazított államháztartási hiány már 3% alatt volt), de 2012-re már a kritériumok jelentős része teljesíthető, a teljes megfelelés 2013-ra várható. A belépési feltételek a közeljövőben valószínűleg némileg változnak, de ez Magyarország számára várhatóan nem fogja érdemben nehezíteni a csatlakozást. A gazdasági növekedés a 2004-2006 közötti, éves átlagban 4,1%-os ütemről 2007-2009 között az egyensúlyi kiigazítás és a világgazdasági válság miatt 1,6%-os csökkenésbe váltott. 2010 és 2012 között a megindult kilábalás hatására átlagosan 2,3%-os növekedés várható. A GKI 201112-re szóló 3%-os növekedési előrejelzése a legvalószínűbbnek tartott nemzetközi környezetet és "átlagos" eredményességű kormányzati tevékenységet feltételez. E két tényező különösen kedvező együttállása esetén ezekben az években 4% közeli évi fejlődés sem kizárt, míg kedvezőtlen esetben csak 1-2% körüli dinamika várható. A növekedés export- és beruházásorientált lesz, a leggyorsabban fejlődő két ágazat az ipar és az építőipar. Az ipar aránya a GDP termelésben - a visszaesés miatt - 2009-re valamelyest csökkent, de 2012-re ismét emelkedik. A közszolgáltatások aránya a 2006 évi csúcspontról már 2010-re is csökkent, 2012-ig további mérséklődés valószínű. A beruházások az idei 1%-os növekedés után az EU-támogatások és az élénkülő üzleti beruházások együttes hatására látványosan gyorsulnak. A magyar beruházási ráta a kétezres években 21-23% körül alakult, jellemzően magasabban, mint az EU 19-21% körüli átlaga. A régió új tagállamaiban azonban általában magasabb ez az arány. 2012-re a magyar beruházási ráta 23%-ra emelkedése várható. A háztartások fogyasztása 2010-ben még mintegy 2%-kal csökken, majd 2011-ben és 2012-ben hasonló ütemben bővül. A foglalkoztatás csak késleltetetten követi a recessziós folyamatokat, s a kilábalás is csak lassan tükröződik a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 2010-2012 során összességében változatlan szinten marad, 2010-ben csökkenés, az utolsó évben 1%-os növekedés következik be. A válság nyomán elveszett mintegy 150 ezer munkahely visszapótlására 2012-ig nincs esély. A munkanélküliség 2012-ig éves átlagban 380 ezer fő körüli lesz, a munkanélküliségi ráta 10,5%. A reálkeresetek a 2007-2009 közötti időszakban átlagosan évi 2,1%-kal, a reáljövedelmek 2,8%kal csökkentek, a lakosság fogyasztása 3%-kal esett vissza. A reálkereset 2010-ben kb. 3%-kal emelkedik, a reáljövedelem stagnál. 1. táblázat Alapvető gazdaságfejlődési mutatók, 2001-2012 (éves átlagok, százalék) 2001-2003

2004-2006

2007-2009

tény

2010-2012 prognózis

GDP

104,3

104,1

98,4

102,3

Ipari bruttó termelés

104,6

108,2

96,1

106

Építőipari bruttó termelés

108,4

106,9

92,3

104,2

Mezőgazdasági bruttó termelés

100,8

102,3

101,0

101

Kiskereskedelmi forgalom

107,7

105,1

97,0

100,8

Lakossági fogyasztás

108,0

102,8

97,0

100,4

Beruházás

105,7

103,2

98,4

106,6

Export (áruk és szolgáltatások)

106,0

115,1

103,7

110

Import (áruk és szolgáltatások)

107,1

111,7

100,4

111

Külső finanszírozási igény /GDP

-6,9

-7,3

-3,3

1,8

100,6

100

98,7

100

6,7

7,8

4,2

3,2

Infláció

106,4

104,8

106,1

103,5

Reálkereset

109,7

102,9

97,8

103,8

Foglalkoztatottak száma Államháztartás deficit/GDP (ESA)

Forrás: (GKI ) A fentiek alapján az Archenerg klaszter foglalkoztatási adatait 3 évre előre a prognózisokra támaszkodva tudjuk elvégezni. Foglalkoztatási prognózist az IMF és a GKI elemzéseire támaszkodva tudunk megadni, az Archenerg foglalkoztatási adataira, mint tényadatokra támaszkodva. Mivel az IMF 2011-re 0,2%, 2012-re 0,5%-os átlagos növekedést prognosztizál az Eurozónára, a GKI viszont Magyarországra stagnálást prognosztizál, így 2011-re és 2012-re elfogadjuk a GKI prognózisát, 2013-ra és 2014-re pedig az IMF dinamikáját használjuk. Utóbbinak az a logikája, hogy az Eurozónára kiszámolt értékek vélhetően két év csúszással gyűrűznek be Magyarországra. A foglalkoztatási adatokat a következő táblázatban adjuk meg: 2. táblázat Foglalkoztatási adatok tényadatai és trendextrapolációja Év (2010) Év (2011) Év (2012) Év (2013) Közvetlen foglalkoztatás1 (fő) 2548 2548 2548 2553 Foglalkoztatás növekedése az 0% 0% 0% 0,2% előző évhez képest (%) Közvetett foglalkoztatás (fő) na 7644 7644 7659 Közvetett foglalkoztatás növekedése az előző évhez na na 0% 0,2% képest (%)

Év (2014) 2566 0,5% 7698 0,5%

Az export, a belföldi értékesítés, és a mérleg szerinti eredmény előrejelzésekor szintén a fentebbi prognózisok eredményeire támaszkodtunk, kiemelten a GKI extrapolációjára. Az export előrejelzésénél a GKI 10%-os bővülésével kalkuláltunk a referencia-időszak teljes hosszán, míg a belföldi értékesítés és a mérleg szerinti eredmény esetén a GDP növekedési üteme volt a legjobb komparator, amelyet el tudtunk fogadni. Ez esetben a tervezési időszak végére nagyobb bővülést terveztünk, köszönhetően annak, hogy a legtöbb prognózis a válságból való kilábalást prognosztizálja 2013 utánra, azonban számszaki becslések erre még nem születtek. 3. táblázat Export, belföldi értékesítés, mérleg szerinti eredmény tényadati és trendextrapolációja

Export (millió Ft) Export változása az előző évihez 1

Év (2010) 2 903 na

Év (2011) 3 226 10%

Év (2012) 3 548 10%

Év (2013) 3 903 10%

Év (2014) 4 293 10%

Éves átlagos statisztikai állományi létszám

képest (%) Belföldi értékesítés (millió Ft) Belföldi értékesítés változása az előző évihez képest (%) Mérleg szerinti eredmény (millió Ft) Mérleg szerinti eredmény változása az előző évihez képest (%)

na na 1306 na

16 882

17 270

17 667

18 551

2,3%

5,0%

9,0%

1301

1 331

1 362

1 430

2,3%

5,0%

9,0%

3 Klaszter fókusz területeinek stratégiája A fejezet célja a korábban definiált fókusz területek részletes, jövőbe mutató terveinek az ismertetése.

3.1 Fókusz terület 1: Megújuló energiahordozókon alapuló megoldások Az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülnek az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter „Megújuló energiahordozókon alapuló megoldások” fókusz területtel kapcsolatban megfogalmazott koncepcionális elképzelései, illetve konkrét tervei. Látni fogjuk, hogy a fejlesztések alapvetően a klaszterben már meglévő, illetve a későbbiekben fejlesztésre kerülő innovációs potenciálra (know-how, technológia), valamint a már kialakított és a jövőben tovább erősíteni tervezett együttműködésekre építenek.

3.1.1 Klaszter célja a fókusz területen Napjainkban világszinten elmondható, hogy a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek a megújuló energiaforrások. Vállalkozási és lakossági szinten pedig az energiaköltségek csökkentésére irányuló törekvés teszi szükségessé a megújuló energiák hasznosítását. Pontosan ezért a megújuló energiák egyre nagyobb teret kapnak, amit az is alátámaszt, hogy az Európai Unió 27 tagállamának 2020-ra közösségi szinten el kell érnie a 20% megújuló energia részarányt. Emellett az EU célként tűzi ki az üvegházhatású gázok 20%os mérséklését (EGSZB 2009), valamint az energiafogyasztás 20%-os csökkentését (EK 2008). Az Európai Tanács kötelező célkitűzésként határozta meg, hogy a megújuló energiaforrások részarányára az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ig 20%-ra emelkedjen úgy, hogy a nemzeti célkitűzéseket a Bizottság az érintett országok beleegyezésével határozza meg. A Tanács emellett 2020-ig kötelezően elérendő 10%-ban határozta meg a közlekedési benzin- és dízelolajfelhasználás energiatartalomra vetített minimális bioüzemanyag hányadát. Az uniós elképzelések legfontosabb következményei az alábbiak:  A megújuló energiaforrásokba való befektetés, az energiahatékonyság és az új technológiák ösztönzése hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és a biztonságos energiaellátáshoz, munkahelyek teremtéséhez, a gazdasági növekedéshez, a jobb versenyképességhez és a vidékfejlesztéshez.  Az energia ellátás biztonságának megteremtése és az importfüggőség (a kiszolgáltatottság) csökkentése kulcskérdés Európában a növekedés, a munkahely teremtés és a munkahelyek fennmaradása szempontjából.  A megújuló energiaforrások használatát – a környezetvédelmi és klímaváltozási hatások mellett és miatt - az Európai Unió úgy szorgalmazza, hogy irányelveken (rendeleteken) keresztül meghatározza az összes energiafelhasználáson belül a különböző területeken elérendő részarányt. A megújuló energiákkal kapcsolatban az érdeklődés tehát a globális tendenciák szintjén egyértelműen érzékelhető. Továbbá nem elhanyagolandó, hogy egy dinamikusan bővülő ágazatról lévén szó, amelynek a munkaerő felvevő képessége is jelentős, a foglalkoztatásra is jelentős hatást gyakorol az ágazat egésze. Az Európai Unióban a megújuló technológiák közül a biomassza- és a szélenergia-iparban a legmagasabb a foglalkoztatottak száma. A szélenergiaiparban Európa vezető helyen áll a világban. A legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalatok

Németországban, Dániában és Spanyolországban találhatók. Ezen országokban már a 90-es évek közepén is közelítőleg 92–117 ezer ember dolgozott a szélturbinák gyártásában,telepítésén, vagy kereskedelmében (Energia Klub 2007). Napjainkra biztosan állítható, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatban összességében több, mint egymillió főt foglalkoztatnak, további dinamikus bővülés várható. A klaszter a közös tevékenységek céljaként ezen fókuszterületen az alábbi szolgáltatásokat határozza meg: - Napenergia hasznosítás: Napkollektoros és napelemes rendszerek tervezése, forgalmazása, kiépítése, használati villamos áram és melegvíz-előállítás. - Geotermikus energia hasznosítás: Hőszivattyús rendszerek tervezése és kivitelezése. - Biomassza hasznosítás: Szilárd biomassza hasznosítása, valamint biogáz alapon működtetett üzemek tervezése, kivitelezése. - Térségi integrált komplex energetikai rendszerek tervezése, megvalósítása a technológiák harmonizált alkalmazásával. Ezeken a területeken a klaszter megvalósítja a klaszterek „atyjának”, Porternek az „együttműködve versengés” (cooperative competition) vízióját. A klaszter ugyanis a DélAlföldön integrálja mindazon számottevő vállalkozásokat, amelyek a fentebb megnevezett területeken számottevőek. Ezáltal, valamint a megújuló energia és az építőipar ötvözésével válik képessé arra, hogy a térségben egyedülállóan komplex szolgáltatáscsomagot nyújtson. Ezt a megállapítást támasztja alá az a tény, hogy az Európai Unió European Cluster Observatory adatbázisában egyetlen számon tartott dél-alföldi megújuló energia klaszter szerepel, ez pedig az ArchEnerg. A zöldenergia fejlemények hátterében döntően az áll, hogy a megújuló energia arányát a hazai energiafelhasználásban az uniós irányelv szerint 2020-ra 20 százalékra kell növelni. Mindkét beruházás nyomán még az idén megkezdődik a termelés. A hazai napelem és napkollektor gyártás jelentős változást hozhat a napenergia felhasználásának hazai helyzetében, várható a megnövekvő érdeklődés a technológia termelési, intézményi és háztartási hasznosítása iránt. Látható, hogy komoly befektetők is nagy potenciált látnak a szektorban, így a klaszter versenyképességének biztosítása érdekében egyértelműen szükséges a fejlesztés. A klaszter hosszú távú célja a fókuszterületen az emberiség számára jelentkező legnagyobb fenntarthatósági kihívások kezelése megújuló energiahordozókon alapuló megoldásokkal. Ehhez kapcsolódó további célok:  A klaszter komplex, a megújuló energetika teljes palettáját felölelő tevékenységet kíván végezni, mely kizárólag klaszter szinten képzelhető el, a klasztertagok kompetenciáit kihasználó együttműködésekből eredő szinergiahatások mentén.  a megfelelő háttér infrastruktúra kialakítása  további védett technológiák, know-how-k kifejlesztése  a megfelelő humánkapacitás folyamatos biztosítása A klaszter által a fókusz területen elérni kívánt célokhoz kapcsolódó számszerűsített értékeket az alábbi táblázat foglalja össze:

Klaszter árbevétele az adott fókusz területen (millió Ft) Klaszter piaci részesedése a fókusz területen (%)

Év (2011) 4014 4%

Év (2012) 4817 5%

Év (2013) 7225 7%

Év (2014) 12282 10%

Klaszter szinten egyértelmű célunk az, hogy mind a fókuszterületi árbevételt, mind pedig a fókuszterületi piaci részesedést jelentősen növeljük. Ennek érdekében történik mind a stratégiai tervezés, mind pedig a projektek átgondolása. Úgy gondoljuk, hogy a tényadatokból kiindulva monoton növekvő árbevétel-növekmény kalkulálható azon peremfeltételekből kiindulva, amelyeket a megújuló energiákkal kapcsolatban a nemzetközi szervezetek rögzítenek, valamint azokból, amelyeket a következő fejezetben a piacelemzésben bemutatunk. Az árbevételnél sokkal nehezebb a piaci részesedést becsülni, mégpedig amiatt, hogy a kedvező külső (és szabályozási) környezet kedveltté teheti az ágazatot más belépők számára is. Ilyen esetekben a piaci korlátok határozzák meg azt, hogy az új belépők számára milyen lehetőségek adódnak. Azt gondoljuk, hogy az ágazatban maga a tapasztalat, a folyamatos fejlesztés, együttműködés és a kapcsolatrendszer, mellyel az ArchEnerg klaszter rendelkezik, ha nem is piaci korlátot, de tartós, több forrásból származó versenyelőnyt jelent, amely a klasztert egyértelműen a piaci részesedésének további növelésére teszi alkalmassá mind a vizsgált időszakban, mind pedig azon túlmenően.

3.1.2 Piacelemzés Az ArchEnerg Regionális Megújuló Energia és Építőipari Klaszter tekintetében a „Megújuló energiaforrásokon alapuló megoldások” fókusz területen jelenleg csak szolgáltatásokat tudunk megnevezni, termék jelenleg nincs, de utóbbira elnyert pályázattal rendelkezik a klaszter. Jelenleg folyamatban van az új tagsággal egyetemben és a technológiai paletta szélesítésével a komplex és vertikumi adottsággal rendelkező termékfejlesztés. A fókusz területhez a következő, jelenleg is nyújtott szolgáltatások sorolhatóak: 1. Energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos tevékenységek  Megújuló energetikai és energiahatékonysági beruházások tervezése  Engedélyezési eljárások lebonyolítása  Biomasszán alapuló villamos energia és kapcsolt hő energia rendszerek tervezése  Napkollektorok, napelemes rendszerek tervezése  Hőszivattyús rendszerek tervezése  Biogáz rendszerek tervezése  Megvalósíthatósági tanulmányok, megtérülési számítások, 2. Megújuló energetikai és energiahatékonysági képzések 3. Energiabeszerzés, eljárások lefolytatása 4. Energia audit: Intézmények energia ellátó rendszereinek, fogyasztó-berendezéseinek és épületeinek felmérése energiahatékonyság és takarékosság szempontjából 5. Energia racionalizálási javaslatok elkészítése, energiahatékonysági intézkedések tervezése A klaszter által jelen fókusz területen kínált legfontosabb termék egy speciális napkollektor lesz, melynek gyártását a következő másfél évben kezdi meg. A klaszter a DAOP 1.2.1/2011 pályázat keretén belül „Klaszter menedzsment szervezet fejlesztése és napkollektor gyártási kapacitás kiépítése” című pályázatában olyan, Közép-Európában úttörő gyártási kapacitás kiépítésére nyert támogatást, melynek innovativitása már a gyártósor létrejöttének tényében is tetten érhető, azonban ennél jóval jelentősebb innovációs eredményként a gyártósorról lekerülő végtermék nevezhető meg. A klaszter ugyanis olyan napkollektorok gyártására lesz képes, amely forradalmasíthatja a napkollektor felhasználását azáltal, hogy az új technológia gyártósor segítségével a jelenleg piacon elérhető napkollektoroknál jóval olcsóbb napkollektorokat állít elő. A projekt keretében beszerzésre kerül egy know-how, mely a következő tételeket részleteiben fejti ki:

1. Szükséges alapanyagok, eszközök 2. Tokozat készítése 3. A kollektor csőregiszterének elkészítéséhez szükséges anyagok leírása, csőregiszter készítése 4. Az abszorber lemez előkészítése forrasztáshoz 5. Lágyforrasztás 6. Tokozat hőszigetelése 7. Az abszorber belehelyezése a tokozatba 8. Üvegezés A know-how tehát a teljes gyártási folyamatot az alapanyagok beszerzésétől a késztermék gyártásáig részleteiben írja le. A vákuumcsöves kollektorok télen jobban nyáron kevésbé jól teljesítenek, mint a sík kollektorok. Az összehasonlítás a felület tekintetében értelemszerűen nehéz, hiszen a vákuumcső kör keresztmetszetű, míg a sík kollektor egyértelműen mérhető felületet ad. Összességében a mérések alapján a jó minőségű vákuumcsöves kollektor ár/ érték arányát tekintve inkább a jellemzően hideg, de megfelelően napos éghajlatokon kifizetődő. Éghajlatunkon a jó minőségű sík kollektor a leggazdaságosabb. Mindez azt jelenti, hogy azon társadalmi rétegek, akik számára eddig elérhetetlen volt a napkollektor, új célcsoportként jelennek meg a piacon, és reális keresletet támasztanak az olcsó napkollektorok iránt. Ezen feltételezés alapja egyértelműen a gazdasági racionalitáson alapszik. A napkollektor árának megtérülése nagyon sok tényező függvénye. Függ a terület földrajzi adottságaitól, elsősorban a napsütéses órák számától, ezen kívül erősen függ a felhasználók számától, valamint a mindenkori energia áraktól. Ennek fényében elég nehéz feladat a napkollektor megtérülési idejét meghatározni. A szakemberek is csak egy átlag értéket tudnak mondani, mely jelen esetben hazánkra vonatkozik és egy átlagos családi ház fogyasztására. A napkollektor megtérülési ideje különbözően alakul annak függvényében, hogy fűtés rásegítésre is, vagy csupán meleg víz előállítására van telepítve. Fűtés esetében nagymértékben befolyásolja a ház szerkezeti és szigetelési minősége, mely a falak és a nyílászárók együttes hőáteresztési képességétől is függenek. Ezen felül, a szellőztetési rendszer is igen fontos tényező a kérdésben. A meleg víz előállításának tekintetében a megtérülési idő fordítottan arányos a felhasznált meleg víz mennyiségével, tehát, minél több a meleg víz fogyasztás, annál gyorsabb a megtérülési idő. Éppen ezért ésszerű nagy felhasználással rendelkező lakóközösségek számára ezt a módszert választani. Fűtésre használatos napkollektoros rendszer kiépítése jóval költségesebb, mint amely csupán meleg víz előállítására használatos, ebben az esetben a megtérülési idő átlagosan 10-15 évben határozható meg. Mivel a napkollektor élettartama várhatóan harminc év, ezért a megtérülés, az élettartam felénél eléri a kívánt mértéket, a második felében a napenergia felhasználás nyereségessé válik. Ez egy hosszú távú befektetés, mely minden esetben megtérül. Meleg víz előállítás esetén, amennyiben lakóközösségek, vagy vendéglátóipari egység a felhasználó, tehát nagy mennyiségű a meleg víz fogyasztás, a megtérülés akár öt év is lehet. Mindezek alapján az Archenerg klaszter által előállított kedvező árú napkollektorok a megtérülési idő jelentős lerövidítése miatt jelentős innovációs potenciállal rendelkeznek, mely alapján a fejlesztés innovációs tartalma megítélésünk szerint jelentősen meghaladja hasonló fejlesztések innovációs tartalmát. A megcélzott piac szegmentációja tekintetében elmondható, hogy az ArchEnerg klaszter jelen stratégia időtávját tekintve elsősorban országos piacra koncentrál, tehát a piac földrajzi tekintetben Magyarországot jelenti. (Ezen felül a már meglévő kapcsolatrendszerünkön keresztül Szerbiába és Romániába értékesítsünk napkollektort). Ez a területi lehatárolás a nemzetközi projektek miatt nagyobb is lehet már rövid távon is, de közép távon mindenképpen a nemzetközi piac lesz a földrajzi lehatárolása a klaszternek.

A megcélzott fogyasztói igényeket illetően pedig az a cél, hogy a megújuló energián alapuló megoldásokat napjainkig előnyben részesítő magasabb jövedelmű rétegek mellett a közepes jövedelmi réget is célcsoporttá váljon. A piac méretét tekintve abból kell kiindulnunk, hogy Magyarországon 2011-ben közel 4,3 millió lakás van. melyből több, mint 2 millió 3 vagy több szobás. Ez azért tekinthető kiinduló pontnak, mert ez az a lakásméret, amely esetén az energiafogyasztás eléri azt a kritikus tömeget, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megújuló energián alapuló megoldásokban lehessen gondolkodni. Ezen lakásokon felül még intézmények is ide tartoznak, így a piac egyértelműen elég nagy ahhoz, hogy arra stratégiát lehessen alapozni. A megcélzott piac közgazdasági értelemben leginkább a monopolisztikus versenypiachoz hasonlít, azonban a szereplők száma jóval kevesebb. A vállalatok által gyártott termékek vagy felkínált szolgáltatások nem tökéletes helyettesítői egymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak. A napkollektorok gyártásában jelenleg a világpiacon a következő gyártók a leginkább jelentősek: Calpak (GRE), Chromagen (ISR), Consol (CHN), Derya (TUR), GTC (CHN), Huihuang (CHN), Kaidun (CHN), SolarIsland (CHN), Solimpeks (TUR), Sunflower (CHN), Sunriks (NED), Tec-Solar (CHN), A hazai versenytársak tekintetében a következő vállalkozások említhetőek meg: Versenytárs neve Ariston Thermo Hungária Kft. Atád-Technic Kft. Robert Bosch Kft. Termotechnika üzletág Paradigma Hungária Kft Béta-Therm Kft S.M. Solar Kft Péter Impex Kft Solart Kft. Spring Solar Kft Zöldház Solar Kft

Földrajzi aktivitás Budapest, Magyarország Segesd, Magyarország Budapest, Magyarország Budapest, Magyarország Segesd, Magyarország Tapolca, Magyarország Kecskemét, Magyarország Százhalombatta, Magyarország Seregélyes, Magyarország Budapest, Magyarország

Árbevétel (millió Ft)

Mérleg szerinti eredmény (millió Ft)

186,645

25,078

77,479

1,426

206193,46

4032,84

18,54

-32,42

30,224

0,561

nincs adat*

16,2

0,074

60,546

4,254

nincs adat*

*Az e-beszamolo online felületén nincs feltöltött beszámolója Forrás: http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu Ezen a ponton kell még megemlíteni, hogy 2011-ben eddig két jelentős napelem-, ill. napkollektor gyár beruházást jelentettek be hazánkban. Az egyik Komlón a másik Berettyóújfalun valósul meg. Az előbbit, 1,2 mrd forint értékben, 100 új munkahellyel a Solar Energy Systems Kft, EU-s támogatással valósítja meg. Termékeit elsősorban a német piacra szánják. A másodikat egy kínai-magyar közös vállalat valósítja meg a kínai partner finanszírozásával 2 mrd forint befektetéssel, napelemeket és napkollektorokat is gyártanak majd 300 munkással, mely létszám 1200-ra bővül 2013-ra a tervek szerint. A fentiekből látható, hogy vállalkozások szintjén az ArchEnerg klaszternek nincs említésre méltó versenytársa, hiszen az egyes individuális vállalkozások meg sem közelítik az Archenerg klaszter szintű árbevételét és mérleg szerinti eredményét. Emiatt klaszter szinten is célszerű

versenytárs-elemzésbe fogni. Hazánkban egyedül az Interregionális Megújuló Energia klaszter Egyesület tekinthető versenytársnak, azonban sem árbevételre, sem pedig mérleg szerinti eredményre nem találtunk adatot. Versenytárs neve Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület

Földrajzi aktivitás Pécs, Magyarország

Árbevétel (millió Ft) nem ismert

Mérleg szerinti eredmény (millióFt) nem ismert

Az Európai Unió European Cluster Observatory adatbázisában egyetlen számon tartott délalföldi megújuló energia klaszter szerepel, ez pedig az ArchEnerg. A megújuló energia klaszterek az European Cluster Observatory tipológiájában Green Tech klaszterekként találhatóak meg a www.clusterobservatory.eu honlapon. A klaszter célja a nemzetközi piacon történő érvényesülés. Mivel azonban a nyugat-európai piac ebben az iparágban telített, ezért versenytársként azon klaszterek nevezhetőek meg, amelyek szintén ugyanebben az ágazatban és ugyanebben a térségben (elsősorban Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Szerbiában stb. tevékenykednek. Ebből a szempontból azon meghatározó klasztereket célszerű figyelembe venni, amelyek – az ArchEnerghez hasonlóan – az European Cluster Observatory honlapján is megtalálhatóak: -

Enin Környezetipari Klaszter: a klaszter az Észak-magyarországi régióban, Miskolci központtal működik. Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület a Dél-dunántúli régióban, Pécs központtal működik. Clustherm: az Észak-alföldi régióban, Debrecen központtal működik. Nem foglalkozik napkollektor gyártással. ECENA: Bucuresti régióban Ilfov központtal működik, de nem foglalkozik napkollektor gyártással Green Carpet of the East Rhodopes Klaszter, Yugozapaden régióban Szófia központtal működik. Bulgária egyetlen megújuló energia klasztere, napkollektor gyártás nélkül.

Látható tehát, hogy a térségben a megújuló energia klaszterek száma relatíve alacsony, valamint hogy Romániában és Bulgáriában csak egyes területeken jelentek meg klaszterek. Lényeges megállapítás ugyanakkor, hogy komplexitásában (megújuló energia és építőipar) az ArchEnerg klaszter a régióban egyedülálló. A klaszter versenyelőnyei az alábbiakban foglalhatóak össze: Versenyelőny/ Tényező magyarázata értékajánlat tényezője Tapasztalat A klaszter tagvállalatai hosszú évek során felhalmozott tapasztalattal rendelkeznek a megújuló energiákon alapuló megoldások területén, így ezen tapasztalat egyértelműen az árbevétel alakulásának fontos faktora. A tapasztalat közvetett versenyelőny, hiszen ennek segítségével növelhető a minőség, csökkenthető az ár, innovatív eredmények érhetőek el, fejleszthetőek a kapcsolódó szolgáltatások, és növelhető a rugalmasság. Magas minőség A megújuló energiaforrásokon alapuló megoldások minden esetben hosszú távú megközelítést igényelnek a szereplőktől, az egyes megoldások relatíve hosszú megtérülési ideje is ezt a logikát erősíti. Az Archenerg klaszter jelenlegi szolgáltatásai és jövőbeni termékei minden minőségi kritériumnak megfelelnek, ezáltal versenyelőnyt jelentenek. Kedvező ár A napkollektorok gyártása tekintetében – ahogy fentebb bemutattuk – olyan úttörő megoldással áll elő a klaszter, amely lehetővé teszi azt, hogy a magas

Innovativitás

Kapcsolódó szolgáltatások

Rugalmasság

jövedelmi csoportba tartozó fogyasztókon kívül azok is elérjék a megújuló energián alapuló megoldásokat, akik jelenleg még nem. Ez az árelőny mindenképpen fontos versenyelőnye a klaszternek. Az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter eddig is komoly hangsúlyt fektetett a technológiai transzfer és az innováció erősítésére. Konkrét termékfejlesztés kapcsán a klaszter tagok innovációs kapacitásai rendelkezésre állnak és hálózatos együttműködés keretében realizálhatók az eredmények. A klaszter tudatosan arra törekszik, hogy a megújuló energián alapuló megoldások igen széles körét kínálja partnereinek. Ez a komplexitás komoly versenyelőnyt jelenthet, hiszen nem csupán napkollektorok előállítása és forgalmazása a cél, hanem igény esetén a teljes rendszer megtervezése, energiahatékonysági vizsgálatok stb. lebonyolítása is. A klaszter vállalatai ezen a fókuszterületen dominánsan kis- és középvállalkozások. Mindez azért előny, hiszen ezen vállalatok méretüknél fogva piacközeliek, így nagyon érzékenyen reagálnak a piac változásaira. Ez azt is jelenti, hogy igen hamar értesülnek a piaci igények változásáról, amire rugalmasan reagálnak.

A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter tagjai innovációs kapacitásaira, a rendelkezésre álló humánerőforrásra építve meghatározó szereplője lehet a hazai napkollektor piaci szegmensnek

3.1.3 Projekt tervek Jelen részfejezet célja, hogy a „Megújuló energiaforrásokon alapuló megoldások” fókusz területhez kapcsolódó fejlesztési tervek azon részeit bemutassa, amelyek nem tartoznak az üzleti titok kategóriájába. A fejlesztési terveket az útmutatónak megfelelően úgy mutatjuk be, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a projektcélokra, a finanszírozás kérdésére, a humánerőforrásra és a klaszteren belüli együttműködés kérdéskörére. Az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter tagjai több közös fejlesztést is végrehajtottak, illetve bonyolítanak le jelenleg is (a jelenleg futó, de a tervezési periódusba belenyúló legfontosabb projekteket jelen fejezet végén bemutatjuk) A következőkben bemutatásra kerülő projektek több klasztertag együttműködésén és szinergiahatásán alapulnak, céljuk pedig összhangban áll a klaszter szinten korábban rögzített célokkal. Projekt 1. Termék/szolgáltatás csoport Napkollektor

Projekt cél Elérhető áru, tömegtermékként értékesíthető napkollektor létrehozása

Projekt cím Napkollektor gyártás

K+F tevékenységek A fejlesztés igen aktív K+F kapcsolattal rendelkezik: 1. Egyrészről a közös fejlesztések eredményeképpen olyan korszerű, innovatív eszközök

kerülnek beszerzésre, amelyek a piacon jelenleg elérhető legmodernebb technológiát hordozzák a megújuló energiaforrások területén. 2. Másrészről olyan know-how kerül beszerzésre, amely egyedülállóan újszerű gyártási eljárást hordoz. 3. Harmadrészről a beszerzett gépek, valamint a know-how gyártási kapacitássá történő összeállítása szintén egyedi tervezést, összeszerelést igényel, melynek innovativitása szintén megkérdőjelezhetetlen. A Frascati kézikönyv értelmében ez a tevékenység nagyban csökkenti a tudományos-műszaki bizonytalanságát ezen témakörnek, mely alapján mindez K+F tevékenységnek minősül. 4. Negyedrészt mindezek segítségével olyan, Közép-Európában úttörő gyártási kapacitás kiépítése történik meg, melynek innovativitása már a gyártósor létrejöttének tényében is tetten érhető, azonban ennél jóval jelentősebb innovációs eredményként a gyártósorról lekerülő végtermék nevezhető meg. A klaszter ugyanis olyan napkollektorok gyártására lesz képes, amely forradalmasíthatja a napkollektor felhasználását azáltal, hogy az új technológia gyártósor segítségével a jelenleg piacon elérhető napkollektoroknál jóval olcsóbb napkollektorokat állít elő. Mindez azt jelenti, hogy azon társadalmi rétegek, akik számára eddig elérhetetlen volt a napkollektor, új célcsoportként jelennek meg a piacon, és reális keresletet támasztanak az olcsó napkollektorok iránt. Az Archenerg klaszter által előállított olcsó napkollektorok a megtérülési idő jelentős lerövidítése miatt jelentős innovációs potenciállal rendelkeznek, mely alapján a fejlesztés innovációs tartalma megítélésünk szerint jelentősen meghaladja hasonló fejlesztések innovációs tartalmát. Beruházások A projekt keretében egy alacsony árkategóriás napkollektor gyártásához szükséges infrastruktúrát kívánjuk kiépíteni. Beruházási típusú tevékenységek kapcsán know-how (technológia) beszerzését tervezzük 18 000 000 forint értékben, illetve a gyártáshoz szükséges gépek, berendezések beszerzését tervezzük 58 000 000 forintért. Építési jellegű tevékenységre 20 000 000 forintot, míg egy virtuális kivitelezési szoftver beszerzésére 18 000 000 forintot állítottunk be. Az eszközbeszerzés (gép, berendezés) tevékenységcsomagon belül folyadék típusú sík kollektorok gyártásához szükséges gépek beszerzése történik, a következők szerint: Húzószerszám, Csőregiszter forrasztó sablon (Egyedi gyártmány), Hengergörgős profilsajtoló, (Egyedi gyártmány), speciális lassú fordulatú alumínium vágására alkalmas körfűrészgép, Abszorber lágyforrasztó gép (Egyedi gyártmány), Tokozat összeszerelő derékszög sablonasztal (Egyedi gyártmány), továbbá a szükséges kéziszerszámok beszerzése a műszaki leírásnak megfelelően. A megvalósításban több klasztertag-vállalkozás együttműködik, hiszen mind a kivitelezésben, mind pedig a szükséges technológia biztosításában jártassággal rendelkezik több vállalkozás is. Humán erőforrás A fejlesztés végrehajtásához szükséges humánerőforrás-állomány a klaszter rendelkezésére áll. A klasztertagok esetében összességében 2344 fő foglalkoztatottról beszélhetünk. Az összes foglalkoztatott mintegy 20%-a köthető KKV-hoz. Közülük a rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 30% felsőfokú végzettségű, míg 35-40% rendelkezik valamilyen középfokú végzettséggel. Projekt finanszírozás A projekt megvalósítására a klaszter 2011-ben pályázati forrást nyert a DAOP 1.2.1/2011

pályázat keretén belül „Klaszter menedzsment szervezet fejlesztése és napkollektor gyártási kapacitás kiépítése” című pályázatával. Projekt időzítése 2011. szeptember – 2013. április

Projekt 2. Termék/szolgáltatás csoport Energiatermelő rendszer

Projekt cél Napenergia hasznosításán alapuló energiatermelő rendszer kifejlesztése

Projekt cím Szolár energiatermelő rendszer kifejlesztése

K+F tevékenységek Ahogy a fentebbiekben említettük, a klaszter a DAOP 1.2.1/2011 pályázat keretén belül „Klaszter menedzsment szervezet fejlesztése és napkollektor gyártási kapacitás kiépítése” című pályázata támogatásban részesült, melynek keretében egy olyan napkollektor, mint termék készül el, amely a fogyasztók számára előnyös tulajdonságai miatt jelentős piaci sikerekre számíthat. A napkollektor azonban önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy energiát termeljen, így egy következő projekt keretében szükséges az, hogy a napkollektort egy olyan energiatermelő rendszerbe integráljuk, amely költséghatékony és energiatakarékos megoldást kínál a felhasználóknak. Az energiatermelő rendszer kifejlesztése jelentős K+F kapacitás allokálását kívánja meg, hiszen egyrészt multidiszciplináris megközelítést igényel, másrészt egyaránt tartalmaz alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztés elemeket. Beruházások A projekt keretében eszközbeszerzésre és egy komplex kísérleti- és teszt program lebonyolítására kerül sor. A fejlesztés részeként rendszer létrehozásához szükséges eszközök kerülnek beszerzésre, amelyek mindenképpen szükségesek a végeredmény létrejöttéhez (tartályok, vezetékek, kábelek, vezérlő berendezés, hőmérők stb.) Ezen kívül szoftver és a szükséges hardverek kerülnek beszerzésre, illetve kutatói béreket kívánunk elszámolni. A megvalósításban több klaszter tag vállalkozás együttműködik, hiszen mind a kivitelezésben, mind pedig a szükséges technológia biztosításában jártassággal rendelkezik több vállalkozás is. Humán erőforrás A klaszter egyik erősségének tekintjük, hogy a fejlesztés végrehajtásához szükséges humánerőforrás-állomány a klaszter rendelkezésére áll. A klasztertagok esetében összességében 2344 fő foglalkoztatottról beszélhetünk. Az összes foglalkoztatott mintegy 20%a köthető KKV-hoz. Közülük a rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 30% felsőfokú végzettségű, míg 35-40% rendelkezik valamilyen középfokú végzettséggel. Projekt finanszírozás

A projekt megvalósítására elsősorban pályázati forrást kívánunk bevonni úgy, hogy a saját erőt jelentős mértékben saját forrás, kisebb mértékben banki forrás keretében biztosítjuk. A GOP 1.3.1 konstrukció megfelelő lehetőséget nyújt a fejlesztés finanszírozási hátterének megalapozásához. Projekt időzítése 2012. június – 2014. március

Projekt 3. Termék/szolgáltatás csoport Szolár farm

Projekt cél Megújuló energiaforráson alapuló energiatermelés

Projekt cím Szolár Farm létrehozása elektromos áramtermelés céljából

K+F tevékenységek Az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter, mint a főtevékenységét a Dél-Alföldi régióban végző szervezet, olyan helyi mintaprojektek megvalósítását tűzte ki célul, amelyek hatásosan példáznák a régió környezeti adottságaiban rejlő potenciált. Ezen kezdeményezésének egyik leágazásaként tervezi egy szolárfarm telepítését, amely jól szemléltetné az alföld szoláris energiában rejlő lehetőségeit. A projekt megvalósításához jelentős K+F háttér szükséges, hiszen a szolárfarm telepítése során rengeteg olyan műszaki bizonytalanságot kell kezelni, amelyek a Frascati-kézikönyv szerint K+F tevékenységnek minősülnek. K+F tevékenység szükséges az alkalmazandó napelemek típusának meghatározására, azok számának definiálására, dőlésszögének meghatározására, elhelyezkedésének azonosítására, ezek rendszerbe integrálására, a szükséges kiegészítő eszközök meghatározására stb. Beruházások A napelem farm főbb szerkezeti egységei, melyek a projekt keretében a beruházások főcsoportba sorolhatóak:       

Felügyeleti épület Tartószerkezet (mozgó vagy stabil) a napelem panelek rögzítésére Napelem panelek Egyenáram/váltakozóára átalakító berendezés (inverter) Vezérlő és szabályozó egységek Transzformátor Méréstechnika

A teljes beruházási összeg egy része (60-80%-a) fordítható csak napelemek vásárlására, a fennmaradó rész a felsorolt egyéb szerkezeti-technikai berendezések megvalósításához szükséges. Az egyes napelemek kapacitása (Wp – Wattban a maximálisan elérhető fotovoltaikus teljesítmény) alapján számítható a napelem farm teljes kapacitása. A mono – és polikristályos napelem panelek 10-240 Wp közötti teljesítményűek, napelem farm

céljaira a 200-240Wp teljesítményűeket használják. Az amorf napelem panelek kisebb teljesítményűek (10-70 Wp), de csúcsértékük folyamatosan növekszik. Humán erőforrás A klaszter egyik erősségének tekintjük, hogy a fejlesztés végrehajtásához szükséges humánerőforrás-állomány a klaszter rendelkezésére áll. A klasztertagok esetében összességében 2344 fő foglalkoztatottról beszélhetünk. Az összes foglalkoztatott mintegy 20%a köthető KKV-hoz. Közülük a rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 30% felsőfokú végzettségű, míg 35-40% rendelkezik valamilyen középfokú végzettséggel. Projekt finanszírozás A beruházási keretösszeg forrása – több részből állhat, célszerűen saját részből (önerő 10-20%) hitelből (kötvény, lízing, bankhitel 50-70%) illetve vissza nem térítendő forrásból (pályázat, támogatás, adomány stb). Jelen projekt esetében kockázati tőke bevonása is lehetséges, ezen irányba már megtörtént az első kapcsolatfelvétel. A KEOP 4.4.0., „Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés konstrukció alkalmas lenne a projekt pályázati forrásból történő támogatására, azonban a stratégia írásának időpontjában ezen konstrukció fel van függesztve. Projekt időzítése 2012. augusztus – 2013. november

A továbbiakban azon projekteket mutatjuk be, amelyek megvalósítása már elkezdődött, azonban megvalósítási időszakuk belenyúlik a stratégia által érintett időtávba. 1. Környezeti, energetikai és hulladékhasznosítási fejlesztések megvalósítása az ArchEnerg Klaszter keretében (GOP 1.2.1-09 Akkreditált innovációs klaszterek támogatása) Regionális szintű mintaprojekt keretén belül hat klasztertag vállalattal együttműködésben műanyag hulladékok energetikai célú hasznosításának és környezetkímélőbb ártalmatlanításának pirolízissel történő megvalósítása. A projekt célja: energia termelés a környezet terhelésének csökkentése mellett, olyan technológiák kifejlesztése és alkalmazása révén, amelyek különböző hulladékokat minimális energiabevitel mellett nagy értékű és hasznos végtermékekre átalakítanak. Az egyes technológiák fejlesztésével az alapkutatási eredményekre alapozva az a célunk, hogy az egyes hulladékokból, mint alapanyagokból tiszta energiaforráshoz jussunk mégpedig úgy, hogy az a jelenlegi hasznosítási módszerekhez képest lényegesen jobb gazdaságossági paraméterek mellett menjen végbe. Magyarország így egyrészt olcsó és nem fosszilis alapú, megújuló energiaforráshoz jut, munkahelyeket teremtünk, valamint egyértelmű a projekt jelentős gazdaságfejlesztő hatása. A támogatás megítélése lehetővé teszi az innovatív, magyar szellemi termékeken alapuló hulladékhasznosítási technológiák fejlesztését, majd működtetését. A támogató és az ország szempontjából fontos szempont lehet a munkahelyteremtés, a gazdaságfejlesztés, az energiafüggőség oldása, a környezetterhelés és a hulladék mennyiség csökkentése, a nemzetközi energetikai és környezetvédelmi vállalások betartása. A magyar szabadalmakra és know how-re épülő magyar tulajdonban lévő vállalkozások által kifejlesztendő technológiák az ország rendkívüli energiafüggőségén enyhítenek, megújuló energiaforrást jelentenek mivel a termelt energia és keletkezett energiahordozók nem bányászott anyagok, hanem meglévő hulladékanyagokat alakít át hasznos végtermékké. A hulladék mennyisége is

problémát okoz az országnak, a három létrejövő technológia a hulladékkezelésben segít, jelentős mértékben csökkenti a hulladék mennyiségét, a veszélyes hulladékokat biztonságosan megsemmisíti, illetve átalakítja, közben pedig profitot termel. 2. KASSETTS program A nemzetközi együttműködés célja a logisztikai-szállítmányozási célú közlekedés volumenének csökkentése fejlett info-kommunikációs eszközök alkalmazásával, s emellett egy közép-európai hálózat létrehozása. A kisebb forgalom hatására csökken a programban résztvevő KKV-k tranzakciós költsége, és nem utolsó sorban az üvegházhatású gázok kibocsátása. 3. „Network to overcome common issues with regard to the management of water quality in the cross-border area” (NETECOWAT) Román-magyar határon átnyúló víztisztítási projekt. A Temesvári Nyugati Egyetem partnersége mellett a Csongrád megyei (a Romániai oldalon a Temes és Arad megyei) házi (talajvíz és rétegvíz) kutak állapotának felmérése és a kutatás eredményeként egy víztisztító berendezés továbbfejlesztése. A projekt keretében egy olyan, különböző területekről származó szakértői hálózat kialakítása a cél, melyben a K+F szektorban tevékenykedő határon átnyúló szervezetek közös akciókkal lépnek fel a vízminőség menedzsment területén. A projektben részt vevő partnerek igyekeznek azon együttműködő szervezetek figyelmét felhívni, akik a környezetvédelem területén tevékenykednek és biztosítani a projekt további kiterjesztését. A hálózat egy transzdiszciplináris tanulmány elkészítését is támogatja, mely a vízminták fizikai-kémiai analízise, illetve a vízminőségben létrejövő változások monitorozását követően készül el. A vízmintavételezésre Csongrád megye 10 különböző településén, a romániai oldalon Timis, Arad megyében kerül sor. A mintavételezés olyan családi farmok kútjaiból történik, ahol nincs vezetékes víz illetve a kutakból kikerülő víz bevizsgálás hiányában szennyezett lehet. A vízminták szennyezettségét a romániai partner laboratóriumban megvizsgálja. A projekt során egy víztisztító készülék kifejlesztésére kerül sor, tetején egy tükörszerű eszközzel, melynek segítségével a nap energiáját felhasználva megtisztul és ihatóvá válik a rajta áthaladó esetlegesen szennyezett víz.

3.1.4 Fókusz terület kockázatainak elemzése A következőkben bemutatjuk, hogy milyen főbb tényezők befolyásolják a fókusz terület jövőjét és ezek milyen kockázatokat rejtenek. Ennek kapcsán definiáljuk azon főbb mozgatórugókat, amik a fókusz terület teljesítményét mozgatják, és ezen keresztül értelemszerűen az ArchEnerg klaszter jövőbeni sikerességét meghatározzák. Mozgatórugó

Mozgatórugó leírása

Az ország energiafüggőségének csökkenése

Környezeti erőforrásaink energianyerésre való felhasználása gyerekcipőben jár, annak ellenére, hogy gazdaságunk energiaellátása nagymertekben az import függvénye. 2010-ben 1085 petajoule (PJ) energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 29,4 PJ-lal, 2,8%-kal többet, mint egy evvel korábban. A termelés es a behozatal aranya a 2000. évi 42– 58%-rol 2010-ig 38–62%-ra változott, energiafüggőségünk erősödött, es továbbra is magasabb az uniós átlagnál. (Az energiafüggőségünk 2006-ban volt a legnagyobb: 67%.).

Jelenlegi érték (2011) 62%

Jövőbeli érték (2016) 55%

a megújuló energia aránya a primer energia felhasználásban

Amennyiben az energiafüggőséget a Nemzeti Energiastratégia 2030 céljainak megfelelően sikerül csökkenteni, az egyértelműen a megújuló energiaforrásokon alapuló megoldásoknak nyit utat. A Nemzeti Energiastratégia 2030 értelmében a fenntartható ellátás érdekében a megújuló energia aránya a primer energia felhasználásban várhatóan a mai 7 százalékról 20 százalék fölé emelkedik 2030-ig. A 2020-ig megvalósuló növekedési pályán 14,65 százalékos részarány elérése a kitűzött cél, mely időarányosan 9,5%-os értéket ad 2016-ra. Amennyiben megújuló energia arányát a primer energia felhasználásban a Nemzeti Energiastratégia 2030 céljainak megfelelően sikerül növelni, az egyértelműen az 1. fókuszterület jövőbeni sikerességének mozgatórugója lesz.

9,5%

A mozgató rugók definiálása után a következő lépés a fókusz terület sikerességére vonatkozó főbb kockázati tényezők azonosítása. A kockázatelemzés első lépésében öt intervallumba soroltuk egy adott kockázati tényező bekövetkezésének valószínűségét aszerint, hogy előreláthatólag mekkora a valószínűsége annak, hogy egy adott tényező bekövetkezik. A valószínűségszámítás alapfogalmait átvettük, vagyis p=0 azon esemény bekövetkezésének valószínűsége, amely biztosan nem következik be, és p=1 a biztos esemény, vagyis a 100%-os bizonyossággal bekövetkező esemény. Az egyes bekövetkezési intervallumokat a későbbi kockázati fok számszerűsítésénél az adott intervallum osztályközepével jellemeztük:

A bekövetkezés valószínűségi értékeinek kódolása Bekövetkezés valószínűsége 0,00 – 0,20 0,21 – 0,40 0,41 – 0,60 0,61 – 0,80 0,81 – 1,00

Osztályközép 0,1 0,3 0,5 0,7 0,9

Értelmezés Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik. Relatíve kicsi a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik. Közepes a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik. Relatíve nagy a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik. Nagyon nagy a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik.

Az adott kockázati tényező bekövetkezési valószínűségét definiáló értékek megadása után a következő lépés annak meghatározása, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezése milyen hatást gyakorol a projekt zavartalan lefolytatására. A hatáserősségeket szintén öt kategóriába soroltuk: A hatások erősségének kódolása Hatáserősség jelölése 1 2 3 4 5

Hatáserősség értelmezése Az adott kockázati tényező bekövetkezése nincs hatással a projektre Az adott kockázati tényező bekövetkezése jelentéktelen hatással van a projektre Az adott kockázati tényező bekövetkezése közepes hatással van a projektre Az adott kockázati tényező bekövetkezése jelentős hatással van a projektre Az adott kockázati tényező bekövetkezése nagyon jelentős hatással van a projektre

Az egyes kockázati tényezők bekövetkezési valószínűségének, valamint a bekövetkezés hatáserősségének definiálása után a következő lépés a kockázati tényezők kockázati fokának meghatározása, melyet a bekövetkezési valószínűség valamint a hatáserősség szorzataként kapunk. Kockázati fok (K)=bekövetkezési valószínűség x hatáserősség Két szélsőséges eset definiálható: 1. Nagyon kicsi a bekövetkezés valószínűsége, és az adott kockázati tényező bekövetkezése nincs hatással a projektre. Ekkor: K=0,1x1=0,1 2. Nagyon nagy a bekövetkezés valószínűsége, és az adott kockázati tényező bekövetkezése nagyon jelentős hatással van a projektre. Ekkor K=0,9x5=4,5 Mivel az egyensúlytól való eltérést vizsgáljuk, ezért a két szélsőséges eset számtani átlagaként definiáljuk a kockázati fok kritikus határát:

Kritikus _ határ 

0,1  4,5  2,3 2

A fentiek alapján meghatározhatóak a fókusz terület kockázati tényezői. Megnevezés

Megfelelő finanszírozási források és formák hiánya (NES 2030 által definiált kockázat)

Valószínűség (0,1 – 0,9)

0,3

Hatás Kockázati (1-5) fok

1,2

Megoldási javaslat Finanszírozási portfólió és/vagy több finanszírozási alternatíva kidolgozása. Az egyes projektek külső forrásbevonási tervének elkészítése, melyben az összes lehetséges pályázati konstrukció mellett alternatív finanszírozási módok (pl. intézményi kockázati tőke, üzleti angyal stb.) bevonásának lehetősége is átgondolásra kerül.

Fosszilis energiahordozók tényleges ára (NES 2030 által definiált kockázat)

0,3

1,2

A fókusz területhez kötődő K+F tevékenységek eredményei

0,5

2,0

0,4

2,0

0,3

1,2

0,5

2,0

A nemzetközi gazdasági válság tovább erősödik A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányban változik Erősödő nemzetközi verseny az ágazatban

Ugyan a jelenlegi megatrendek a fosszilis energiahozdozók árának növekedési irányába mutatnak, a megújuló energia ágazat jövőjét egy esetleges árverseny erőteljesen meghatározhatja. Az ArchEnerg klaszter erre a kockázatra is felkészült azáltal, hogy pl. az újonnan kifejlesztett napkollektorokkal és az arra épülő rendszerrel alacsony áron jelenik meg a piacon. A K+F tevékenységek jellegükből adódóan igen nagy bizonytalanságot rejtenek magukban, főként az alapkutatási szakaszban. Mivel a fókusz területen minden projekt esetén tervezünk K+F tevékenységet, jelen kockázat porlasztását az innovációs lánc feldarabolásával, és az egyes szakaszokhoz tartozó legkiválóbb kutatók hozzárendelésével kívánjuk csökkenteni. Szintén ide tartozik az, hogy a K+F bizonytalanság az alapkutatásalkalmazott kutatás-kísérleti fejlesztés megfelelő arányának megtalálásával szintén csökkenthető, valamint az is, hogy a legkockázatosabb alapkutatás védett oltalmak megvásárlásával is csökkenthető. Fejlesztések továbbvitele, új piacok keresése, innovációs tevékenység erősítése Jogszabály figyelés, felkészülés az adó-, járulék és egy jogszabályok módosulására Folyamatos fejlesztések, versenyképes termékek előállítása

3.2 Fókusz terület 2: Energiahatékony és fenntartható épületek Az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülnek az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter „Energiahatékony és fenntartható épületek” fókusz területtel kapcsolatban megfogalmazott koncepcionális elképzelései, illetve konkrét tervei. Látni fogjuk, hogy a fejlesztések alapvetően a klaszterben már meglévő, illetve a későbbiekben fejlesztésre kerülő innovációs potenciálra (know-how, technológia), valamint a már kialakított és a jövőben tovább erősíteni tervezett együttműködésekre építenek.

3.2.1 Klaszter célja a fókusz területen A szén alapú, fosszilis energiahordozókra épülő gazdasági fejlődés elérte lehetőségeinek végét. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy a fenntartható életvitel biztosítása érdekében új megoldásokra van szükség a mindennapokban is. A posztmodern, technokrata társadalmaknak a fenntarthatóság irányába kell továbbfejlődniük, egyre nagyobb az elvárás, hogy csökkentsük az épületek szén-dioxid-kibocsátását. Építészek és mérnökök dolgoznak világszerte azon, hogy új megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek növelik az energiahatékonyságot, és ezzel csökkentik a környezet terhelését. A megújuló források és a passzív technológiák gazdaságos és megbízható hasznosítása közelebb hoz a megoldáshoz, miközben új lehetőségeket és iparágakat teremt.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzései a megújuló energia részarányának – szükséges – gyors növekedésével számolnak. A körvonalazódó magyar Nemzeti Energiastratégia 2030 pillérei között ugyancsak kiemelt hangsúllyal jelenik meg az energiahatékonyság és a megújuló energia kérdésköre, miközben a dokumentum a közismerten kedvező hazai adottságokat is kiemeli (1838 PJ napenergia potenciál). Az EU energia- és klímacsomagjának nyomán megszületett uniós Megújuló Energia Útiterv 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra növelését (ezen belül a bioüzemanyagok vonatkozásában 10%-ot), továbbá 20%-os energiahatékonyság-növelést, és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának – az 1990-es szinthez képest – 20%-os mérséklését tűzte ki. Hazánkban is – ahol az energiafüggőség és az energiaszegénység egyaránt jellemző - egyre nagyobb figyelem övezi ezt a kérdést. Az EU direktívák (EPBD) minden uniós országra kötelezően előírják az energiahatékonyság növelését, a szabályozások és tanúsítások rendszerének kidolgozását. A passzívház-technológia a gyakorlatban bizonyította, hogy jelentős energia-megtakarítást tesz lehetővé. Az első minősített magyar passzívház megépítése nagy érdeklődést generált a téma iránt, főként a magánépítkezők körében, akik már elvárásokat támasztanak a tervezőkkel szemben az épületek energiafogyasztását illetően. Meg kell jegyeznünk, hogy jelenleg semmilyen állami támogatás nincs a passzívházakra, az energiahatékonysági, valamint megújuló energiára fókuszáló Európai Uniós támogatások ezzel szemben szétaprózottak és nem következetesek. Egy nagyszabású, komplex energiahatékonysági és klímavédelmi komplex program előkészítése folyik napjainkban, melyben az elképzelések szerint kiemelt támogatást kapnának a passzívházak. Amint arra már utaltunk az ÚSZT kiemelt területként kezeli a megújuló- és zöld energiát, ám a fejlesztések rendszerbe foglalása a mai napig várat magára. A fókuszterülethez kapcsolódó primer célkitűzés hosszútávon egy olyan stabil, a klaszter tagok közötti együttműködésre épülő rugalmas termelő kapacitás kialakítása, mely a passzívház technológia iránt folyamatosan növekvő érdeklődés kielégítésére alkalmas. Ehhez kapcsolódó további célok:   

a megfelelő háttér infrastruktúra kialakítása további védett technológiák, know-how-k kifejlesztése a megfelelő humánkapacitás folyamatos biztosítása

A klaszter által a fókusz területen elérni kívánt célokhoz kapcsolódó számszerűsített értékeket az alábbi táblázat foglalja össze: Klaszter árbevétele az adott fókusz területen (millió Ft) Klaszter piaci részesedése a fókusz területen (%)

Év (2011) 30

Év (2012) 55

Év (2013) 100

Év (2014) 210

1,5

4,5

6,5

10,5

Láthatjuk, hogy a klaszter a fókusz területen igen dinamikus bővülést kíván elérni mind az árbevétel (hétszeres növekedés), mind pedig a piaci részesedés (ugyancsak hétszeres bővülés) tekintetében. Alapvető célunk, hogy a fókusz területhez kapcsolódó fejlesztések rövid távon pénzügyileg fenntarthatóak, hosszabb távon pedig rentábilisak legyenek. A piaci részesedés kapcsán célunk, hogy a jelenleg viszonylag szűk (néhány tucat házból álló) passzívház piacon tovább erősítsük pozícióinkat és nemzetközi szinten is elismert meghatározó szereplővé váljunk.

A magyar építőipar jelenleg komoly válságban van, a termelési volumen nem éri el a 2005-ös, válság előtti szintet, új piacokra kell betörni. Ennek megfelelően célunk a határ menti területeken, elsősorban Szerbiában és Romániában bővíteni tevékenységünket, erősítve az exportpiaci pozícióinkat. E két ország jelenleg még jóval a hazai fejlettség mögött jár, így innovátorként megjelenve jó esélyeink vannak a meghatározó piaci szereplővé válásra. Az energiatudatos építkezés terén a fejezet címére utalva nem csak a passzív ház építése, annak piaca jelenti az Archenerg egyedüli mozgásterét. Ami a passzívház piacnál jóval nagyobb piac és még abszolút kihasználatlan, a már meglévő, főleg családi ingatlanok energia korszerűsítése. Ennek sokkal nagyobb jövője van rövidtávon, mint a passzív házakra való kereslet növelésére számítani. Jóval nagyobb volumenű lesz a jelenlegi ingatlan korszerűsítése, mint az új építésű ingatlanok passzív házas technológiájának bővülése. Amely passzív házas klaszter profil természetesen a jövőben is meg lesz. A lentebb említett prognózis megállja a helyét. Mindezen célokat egy rendkívül kedvezőtlen üzleti környezetben kívánjuk megvalósítani, amikor a szektor válságáról, hosszú évek óta tartó leépüléséről beszélhetünk. Az építőipari termelésnek – figyelembe véve a 2010 I.-IX. havi tényadatokat is – ez évben 10-11 %-os csökkenése várható. Az ágazat utolsó jó évéhez, 2006 évhez hasonlítva, (összehasonlítható árakon) ez, az elmúlt 4 év során 40-42%-os csökkenést jelent. Folyóáron, 1.850-1.900 milliárd Ft között várja az ÉVOSZ a 2010 évi országos építés-szerelési tevékenység értékét. Megállapíthatjuk továbbá, hogy 4 év alatt, mintegy 60.000 fővel csökkent az építőiparban legálisan foglalkoztatottak száma és erőteljesen növekedett a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. A Magyar Passzívház Szövetség (MAPASZ) legfrissebb adatai szerint eddig mintegy 100 passzív, vagy majdnem annak mondható technológiájú ház épült Magyarországon. A passzívház olyan épület, amelynek fűtési energia igénye a speciális technológiáknak köszönhetően nem haladja meg a négyzetméterenként évi 15 kilowattórát, ami 80-90 százalékkal kevesebb, mint egy hagyományos házé. Öt év múlva ágazati szakértők szerint valószínűleg az osztrák, német tendenciák lesznek érezhetőek Magyarországon is, ami azt jelenti, hogy az új épületek mintegy 30 százaléka passzívházként épül. Az Európai Unióban 2020-tól minden házat kötelező ezzel a technológiával építeni a tagországokban. Összességében tehát komoly piaci bővülés várható, különösen figyelembe véve a folyamatosan emelkedő energiaárakat. 3.2.2

Piacelemzés

Amint arra korábban már utaltunk, az „Energiahatékony és fenntartható épületek” fókuszterületen belül klaszterünk a passzívház technológia továbbfejlesztésére, termékként való értékesítésére kíván fókuszálni. Valamint a meglévő ingatlanok energia korszerűsítési termékek kifejlesztése és annak értékesítése. Mindenekelőtt röviden tekintsük át a passzívházak múltját és jelenét az európai kontinensen. A passzívházak, melyek 80-95% energiát és széndioxid kibocsájtást takarítanak meg, fajlagos költségüket tekintve alig, vagy nem sokkal kerülnek többe, mint a hagyományos épületek. Ezért nem csoda, hogy Európa szerte már 32.000 passzívház épült, ezzel „trendsetter” szerepet játszik az energiahatékony építészet és a „nearly zero energy buildings”, azaz a zéró-CO2 közeli építészet

terén, melynek eredménye, hogy az így megvalósult épületek csak minimális mennyiségű a klímára káros gázokat bocsájtanak ki az élettartamuk ciklusa alatt. A mára létesült 32.000 passzívház épület 13,9 millió négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkezik. Ezek évente 175 millió Euró energiaköltséget és 200.000 tonna CO2 kibocsájtást takarítanak meg. Ezekből 800 épület felújítás és az összes hasznos alapterület 17%-a középületben található. Európa szerte 46.000 lakás épült így. A passzívház standard műszakilag rég kiforrott és működése ezerszeresen ellenőrzött. A legrégebbi passzívház Darmstadtban idén ünnepli 20. születésnapját. Magyarország első minősített passzívházát a BAULAND passzívház építési rendszer segítségével állították. A rendszer minden elemet tartalmaz, amely egy házépítés során szükséges lehet. Különböző szigetelésigényű épületekhez különböző hőszigetelésű elemekkel dolgozhat a kivitelező, attól függően, hogy energiatakarékos házat vagy minősített passzívházat szeretne a megrendelő (egyedülálló módon az aljzatot is lehet hőszigetelni). Az építési elemek együttesen egy kiválóan hőszigetelt, hőhídmentes és légtömör épületszerkezetet és ezáltal egy megszakítás nélküli termikus burkot hoznak létre. A passzívházak kivitelezésében szerzett több éves tapasztalat tette szükségszerűvé az egyedülálló Bauland Lemezalap kifejlesztését, ugyanis az aljzat megfelelő szigetelése nélkül a magyarországi klímán passzívház kivitelezése nem, vagy csak nagyon drágán lehetséges. A lemezalap tejes mértékben illeszkedik a rendszer többi eleméhez, ugyanúgy előre gyártott modulok és egyszerű telepíthetőség jellemzi. Az elemek kapcsolata kötőanyag nélkül biztosított és kiegészítő zsaluzatot nem igényel. A BAULAND Kft. által gyártott védett technológiájú passzívház fontosabb műszaki paraméterei az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. talajhőcserélő: pincemélységben, állandó 13-15 C° talajhőmérsékletű közegen át vezetve télen előmelegített, nyáron előhűtött levegő érkezik a házba. -10 fokból +5 fokot, 36 fokos hőségből akár 21 fokot lehet előállítani. 2. hővisszanyerős szellőztető: az elhasznált, szobahőmérsékletű levegő kifelé haladva átadja hőmérsékletét a befelé haladó, friss levegőnek keveredés nélkül. A már elhasznált levegő hője akár 90%-osan újrahasznosul. 3. beáramló naphő: a megfelelő méretű üvegfelületek és az ideális tájolás szoláris energianyereséget biztosít, amely nyáron árnyékolással kivédhető. 4. gépek és világítás hőleadása: a használatban lévő gépek és a világítás hőt adnak le és ez a „hulladékhő” is hasznosul.

5. lakók hőleadása: egy ember óránként 150-200 Watt hőenergiát képes leadni. 6. kiegészítő fűtés: -10 C°-nál hidegebb idő esetén szükséges a hazai klímán. Lehet megújuló energiaforrású, pl: melegvizet biztosító hőszivattyú, zárt égésterű kandalló, biokandalló, infrapanel stb. +1 termikus burok: egy kiválóan hőszigetelt, hőhídmentes és légtömör épületszerkezet biztosítja a megszerzett energiák megtartását úgy, hogy közben a ház szellőztetése folyamatos. Az alábbi ábra hagyományos építésű és energiahatékonysági mutatóit foglalja össze:

passzív

technológiával

épített

házak

Látható, hogy a passzívház technológia alapvető tulajdonsága az energiahatékonyság, a környezetbarát működés. A saját tulajdonú technológiához iparjogvédelmi oltalom alá tartozó szabadalom is kapcsolódik, melynek főbb paraméterei az alábbiakban olvashatók. Az oltalom tulajdonosa a klaszter tag BAULAND Kft.:

Tagvállalat Bauland Kft.

Iparjogvédelmi oltalom lajstromszáma P0600941

Megnevezés Falszerkezeti panel alacsony energiaigényű lakó- és középületek építéséhez

A következőkben tekintsük át a termék piacának fontosabb jellemzőit, különös tekintettel a kereslet-kínálat viszonyára. Ha megvizsgáljuk a Központi Statisztikai Hivatal adatait, rendkívül kedvezőtlen képet kapunk a hazai építőipar helyzetéről. Az építőipari termelés értékét építmény-alcsoportonként vizsgálva látható, hogy 2008-2009-ben, vagyis a válság első éveiben szinte minden vizsgált építmény kategóriában radikális visszaesés tapasztalható az ágazat output mutatóiban. Az építőipari termelés értékét építmény-alcsoportonként (millió Ft) Építményalcsoport 2005 2006 2007 Egylakásos épületek 35 473 48 273 43 569 Két- és annál több lakásos 120 673 épületek 124 963 118 337 Közösségi lakóépületek 14 119 18 780 21 265 Ipari épületek és raktárak 209 283 192 646 209 197 Hivatali épületek 68 026 72 448 68 305 Forrás: KSH

2008 32 175

2009 30 379

113 780 11 785 236 642 79 128

92 998 11 164 150 934 68 000

Az egylakásos épületek esetében a 2002-es értéket (91 696 millió Ft), és a többi építményalcsoport kapcsán is a 2005-öst messze alulmúló értéket rögzített a KSH. A hivatali épületek szegmensben ugyanakkor kisebb visszaesés, a 2005-ös értékek beállítása történt meg. A gazdasági válság, a nehéz piaci helyzet eredményeként a bankrendszer hitelezési összerándulása következtében számos cég működési- és projekt finanszírozása lehetetlenült el. Egyes számítások szerint a gazdasági válság következtében, országosan körülbelül 2.500 milliárd Ft értékű lehet azon építési beruházási volumen, ami az elmúlt három évben elhalasztódott, elmaradt. (Korábban előkészített, elkezdett,- de megrekedt ingatlanfejlesztések, halasztott – kiemelt beruházások, önerő-szűkössé vált önkormányzati fejlesztések). 2011. évben jó esetben az országos építés szerelési tevékenység mélyponton való stagnálását, 2 – 3%-os éves szintű növekedését lehet prognosztizálni. Az ilyen mértékű elmozdulást a piac nagyszámú szereplői érdemben nem fogják pozitívan érzékelni. Az ágazat jövedelmezőségi helyzete nem fog javulni. A passzívházak piacán (legyen szó akár lakóház, akár irodaépület építésről) rövidtávon ugyanakkor az általános visszaszoruló kereslet ellenére keresletbővülés prognosztizálható a MAPASZ szerint. Előbbi kategóriában elsősorban az egylakásos épületek építmény-kategóriában várható bővülés, köszönhetően az egy épületre realizálható kiemelkedő költségcsökkentési mutatóknak. Az irodaépületek kapcsán egyrészt ugyancsak a kedvezőbb fenntartási- és működtetési mutatók, másrészt a következőkben részletezendő Európai Uniós direktívák miatt várható akár az ágazati átlagot is meghaladó kiemelkedő növekedés. Hosszabb távon a megújuló- vagy zöld energiával működtetett épületingatlanok piacára meghatározó hatással lesz az Európai Unió energia- és klímacsomagja nyomán megszületett uniós Megújuló Energia Útiterv, mely 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának 20%ra növelését, továbbá 20%-os energiahatékonyság-növelést, és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának – az 1990-es szinthez képest – 20%-os mérséklését tűzte ki. Mindezek mellett az Európai Parlament és Tanács épületek energiahatékonyságáról 2010/31/EU Irányelve 2020-tól megtiltja a magas energiafelhasználással rendelkező épületek építését, minden újonnan létesülő épületet a szinte nulla energiafelhasználással jellemezhető passzívház elvek szerint kell megvalósítani. Mindez azt jelenti, hogy az új épületek kb. 30%-a passzívházként fog megvalósulni, vagyis ez a piac robbanásszerű fejlődés előtt áll, hiszen a folyamatos keresletet jogszabályi előírás biztosítja. Amennyiben a jelenlegi, kedvezőtlen globális pénzügyi feltételek által meghatározott értékeket vesszük alapul, úgy az egylakásos épületeknél mintegy 10 milliárd, az ipari épületeknél és raktáraknál 50 milliárd forint, a hivatali épületeknél pedig akár 20-25 milliárd forint termelési értéket is jelenthet mindez. A kínálati oldal elemzése során vizsgáljuk meg a piacon működő főbb szereplőket, versenytársakat. Versenytárs neve Bábel 91 Kft.

Földrajzi aktivitás

Árbevétel (millió Ft) egész 164,159

Ország területén Passzívház Kft. Budapest környékén 23,436 BOROS PASSZÍVHÁZ Nyugat-Magyarország 23,596 Építő Kft. Osztrák Passzívház Ország egész 4,995 Építő és Forgalmazó területén Kft.

Mérleg szerinti eredmény (millió Ft) -20,582 0,328 1,1 3,161

BAULAND Kft.

Ország területén

egész 203,517

2,342

Az Opten adatbázisában több, újonnan alapított és ezen a területen működő cég is található, ilyen pédául a PASSZÍVHÁZ TEAM Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., vagy a TetőtérPasszívház Ingatlanfejlesztő, Tervező-Szakértő és Építőipari Kft., ám ezek mérleg adatai még nem elemezhetőek. A fenti táblázat alapján két kategóriába sorolhatjuk a passzívházak piacán működő cégeket. A magas árbevétel mellett kedvezőtlen eredménymutatókkal rendelkező cégek csoportjába a Bábel 91 Kft. sorolhatjuk, míg az alacsony árbevétel mellett minimális eredményt felmutatni képes vállalkozások közé a Passzívház Kft., a BOROS PASSZÍVHÁZ Építő Kft., valamint az Osztrák Passzívház Építő és Forgalmazó Kft. sorolható. A Bábel 91 Kft. jellemzően vasbeton szerkezetek építésével foglalkozik, első passzívházát 2010ben minősíttette a Darmstadt-i Passivhaus Instituttal. A Passzívház Kft. 2010.októberében szerezte meg a hivatalos minősítést, építés kivitelezéssel és tervezéssel egyaránt foglalkozik a cég. A BOROS PASSZÍVHÁZ Építő Kft. építette – a BAULAND után – Magyarország második passzívházát. Osztrák Passzívház Építő és Forgalmazó Kft. alaptevékenysége az építéskivitelezés, komoly üzleti forgalmat ugyanakkor nem bonyolít. A fentiek alapján látható, hogy az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter tagjaként a BAULAND Kft. meghatározó szereplő a passzívház piaci szegmensben, hiszen mind kivitelezőként, mind pedig a piacot meghatározó innovátorként kiemelkedő cég. A vállalat ugyanakkor természetesen a klaszter tagként sokkal hatékonyabban, kapacitásai rugalmasabb tervezésével tud fellépni, ezáltal további versenyelőnyre szert téve. Klaszterünk kiemelten kezeli a közös innováció és a hálózatos fejlesztések ügyét, éppen ezért a közeljövőben megvalósuló DAOP-ból finanszírozott projekt keretében a közös projektgenerálás, projektfejlesztés kiemelt szerepet kap a beruházási típusú infrastrukturális fejlesztés mellett. A következőkben tekintsük át az egyes versenyelőny tényezőket, röviden vizsgáljuk meg ezek jellemzőit. Versenyelőny/értékajánlat tényezője Rugalmasság

Kedvezőbb ár

Jobb minőség

Tényező magyarázata A Bauland Kft. az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter tagjaként a partner vállalkozások (pl. Domi Épületgépészet Kft., BioEnergieTeam GmbH stb.) kapacitásaival, humánerőforrásával is tervezhet, így rugalmasabban tud reagálni a megrendelői igényekre. A termék esetében a fajlagos költség meghatározó tényező. Az új, előremutató megoldások és védett oltalmak birtokában költséghatékonyabb megoldásokat kínálhat a klaszter a vevők számára. A klasztermenedzsment által nyújtott magas szintű szolgáltatások révén (projektfejlesztés, projektgenerálás, benchmarking stb.) a termékfejlesztés során mindig a legújabb technológiák (Best Available Technologies) érhetőek el.

Innovativitás

Az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter eddig is komoly hangsúlyt fektetett a technológiai transzfer és az innováció erősítésére. Konkrét termékfejlesztés kapcsán a klaszter tagok innovációs kapacitásai rendelkezésre állnak és hálózatos együttműködés keretében realizálhatók az eredmények.

Amint láthattuk számos tényező azt támasztja alá, hogy az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter tagjai innovációs kapacitásaira, a rendelkezésre álló humánerőforrásra építve meghatározó szereplője lehet a hazai zöldház/passzívház piaci szegmensnek.

3.2.3 Projekt tervek A következőkben az „Energiahatékony és fenntartható épületek” fókusz területhez kapcsolódó konkrét fejlesztési elképzelés részleteit mutatjuk be, különös tekintettel a projektcélokra, a finanszírozás kérdésére, a humánerőforrásra és a klaszteren belüli együttműködés kérdéskörére. Láthattuk, hogy az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter tagjai több közös fejlesztést is végrehajtottak, illetve bonyolítanak le jelenleg is. A következőkben bemutatásra kerülő projekt hasonló módon több klasztertag együttműködésén alapul, célja pedig összhangban áll a klaszter szinten korábban rögzített célokkal. Projekt 4. Termék/szolgáltatás csoport Passzívház fejlesztése

Projekt cél Új technológiák kifejlesztése, piacosítása

Projekt cím Passzívház technológiai továbbfejlesztése

K+F tevékenységek Az első magyar passzívház építése kapcsán a Bauland nem csak kivitelezőként, de márkanévként is fémjelzi a ház szerkezetét alkotó különösen jó minőségű Neopor® alapanyagú építőelemeket. A hőszigetelt EPS-zsalu rendkívüli mértékű építési költségmegtakarítást és a piacon kapható legnagyobb hőszigetelést nyújtja. Mindezek mellett a saját fejlesztésű Bauland Lemezalap technológia előre gyártott modulokkal lehetővé teszi az aljzat megfelelő szigetelését is. A projekt keretében célunk e komplex rendszer továbbfejlesztése, új és hatékony megoldások keresése. Ennek megfelelően alkalmazott (ipari) kutatás eredményeinek tervekbe foglalása, azaz új termék tervezése és a kapcsolódó infrastrukturális beruházás megvalósítása zajlik majd. Beruházások A projekt keretében eszközbeszerzésre és egy komplex kísérleti- és teszt program lebonyolítására kerül sor. A fejlesztés részeként szoftver és a szükséges hardverek kerülnek beszerzésre, illetve kutatói béreket kívánunk elszámolni.

Gyártókapacitás fejlesztésére ugyancsak sor kerül a finanszírozott fejlesztési program keretében. A megvalósításban több klasztertag-vállalkozás együttműködik, hiszen mind a kivitelezésben, mind pedig a szükséges technológia biztosításában jártassággal rendelkezik több vállalkozás is. A fejlesztés részeként mérőműszerek, a kapcsolódó szoftveres alkalmazások beszerzése történik meg, illetve egy mintegy 700 m2 alapterületű csarnokberuházást is tervezünk. Humán erőforrás Amint azt említettük, a projekt előkészítés és –megvalósítás során a klaszter egészének kapacitásai kalkulálhatóak. A klasztertagok esetében összességében 2344 fő foglalkoztatottról beszélhetünk. Az összes foglalkoztatott mintegy 20%-a köthető KKV-hoz. Közülük a rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 30% felsőfokú végzettségű, míg 35-40% rendelkezik valamilyen középfokú végzettséggel. A BAULAND Kft. saját szakembergárdája (mérnök végzettségű szakemberek) ugyancsak garanciát jelent a projekt eredményes lebonyolítására. Projekt finanszírozás A projekt megvalósítására elsősorban pályázati forrást kívánunk bevonni úgy, hogy a saját erőt jelentős mértékben saját forrás, kisebb mértékben banki forrás keretében biztosítjuk. A későbbiekben várhatóan újra megjelenő GOP-1.2.1 pályázati kiírás megfelelő lehetőséget nyújt a fejlesztés finanszírozási hátterének megalapozásához. A projekt összes tervezett elszámolható költsége kb. 250 millió forint. Projekt időzítése 2012. szeptember – 2014. április

Projekt 5. Termék/szolgáltatás csoport Passzívház (vállalkozásfejlesztési infrastruktúra)

Projekt cél

Projekt cím

Megújuló energia Solar inkubátorház felhasználásra, kapcsolódó kialakítása innovációs tevékenységre alapozott vállalkozói inkubációs infrastruktúra fejlesztése K+F tevékenységek

Az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter, mint a főtevékenységét a Dél-Alföldi régióban végző szervezet feladatául tűzte egyrészt a megújuló energiához kapcsolódó ismeretek terjesztését, másrészt az ebben az ágazatban működő cégek támogatását, versenyképességének javítását. Ennek érdekében a klaszter olyan helyi mintaprojektek támogatását tűzte ki célul, melyek Délalföldi vállalkozásokhoz köthetők. Ennek érdekében ugyanakkor szükséges egy olyan speciális, innovációs tevékenységet támogató és ösztönző infrastruktúra kialakítása, mely már működésével is a megújuló energia elterjedését ösztönző szemléletet sugall. Beruházások Napjainkban Magyarországon és a Dél-alföldi Régióban egyaránt megfigyelhető, hogy a kisvállalkozások jelentős tőkehiánnyal küzdenek, melyet a szakemberek a relatíve magas fajlagos tranzakciós költségekre vezetnek vissza. Kiemelten érezteti hatását mindez a megújuló

energia ágazatban, ahol az induló vállalkozásokra háruló teher a magas kezdő befektetések miatt még nagyobb. Ezen kihívásokra kíván választ adni az ArchEnerg Inkubátorház, amely a Dél-alföldi Régió egyetlen tematikus inkubátorházaként a megújuló energia szektorban érdekelt kisvállalkozásokat kívánja segíteni. A projekt keretében modern, fenntartható módon működtethető üzleti infrastruktúra fejlesztése zajlik, mely egyaránt tartalmaz fizikai infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztést. Algyő térségében új építés keretében kialakításra kerül egy 609 m2-es inkubátor épület, ahol 9 darab iroda, egy darab oktató kabinet/konferencia terem illetve 1 darab raktár várja a betelepülő cégeket. A projekt keretében ugyancsak kifejlesztjük a szolgáltató központ által nyújtott szolgáltatási portfoliót. A betelepülő vállalkozások komplex szolgáltatás mix keretében többek között screening, partnerkeresés, üzletviteli tanácsadás, menedzsment tanácsadás, iparjogvédelmi tanácsadás, pályázatírás stb. szolgáltatásokat vehetnek igénybe, de a betelepülő cégek alkalmazottai különböző általános képzéseken is részt vehetnek majd Humán erőforrás A klaszter egyik erősségének tekintjük, hogy a fejlesztés végrehajtásához szükséges humánerőforrás-állomány a klaszter rendelkezésére áll. A klasztertagok esetében összességében 2344 fő foglalkoztatottról beszélhetünk. Az összes foglalkoztatott mintegy 20%a köthető KKV-hoz. Közülük a rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 30% felsőfokú végzettségű, míg 35-40% rendelkezik valamilyen középfokú végzettséggel. Közülük mindenképpen kiemelendők azok a szakemberek, akik rendelkeznek Európai Uniós projekt lebonyolítása kapcsán szerzett tapasztalattal, közreműködtek vállalkozásfejlesztési programokban és termékfejlesztés terén is rendelkeznek szakmai múlttal. Ilyen szakemberek a klasztermenedzsment szervezetben, illetve a projektcégekben rendelkezésre állnak. Projekt finanszírozás A beruházási összeg forrása részben önerő, részben pedig EU-s támogatás. Utóbbi a DAOP 1.1.1/A „Ipari parkok, ipari területek és inkubátorházak fejlesztése” pályázati kiírást jelenti, melynek keretében mintegy 80-90 millió forint támogatást kívánunk megpályázni, 50%-os támogatási intenzitás mellett. A projekt szakmai tartalma véglegesítés alatt áll, ennek megfelelően a pontos összeg a későbbiekben konkretizálódik. Projekt időzítése 2012. június – 2014. május

Projekt 6. Termék/szolgáltatás csoport Passzívház (minőségbiztosítás)

Projekt cél Egységes passzívház monitoring rendszer kifejlesztése

Projekt cím Passzívház monitoring rendszer kialakítása

K+F tevékenységek Az Archenerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter az építőipari beruházások

lebonyolítása és a kapcsolódó technológiák fejlesztése mellett kiemelt feladatának tekinti a Magyarországon még hiányzó egységes minőségbiztosítási rendszer kifejlesztését is. Az egységes passzívház monitoring rendszer kialakítása a fejlesztések paraméterezését könnyíti meg, miközben a kialakított infrastruktúrák összemérhetőségét is lehetővé teszi, Fentieken túl utólagosan nyomon követhető a kivitelező által vállalt minőség, az esetleges hibák feltárhatóak és az eltérések orvosolhatóak. Beruházások A minőségbiztosítási rendszer alapvetően a követelményrendszerek paraméterezését, az ehhez kapcsolódó mérési és minőségbiztosítási technológia beszerzését, illetve kifejlesztését, valamint a technológiát alkalmazó szakemberek képzését jelenti. A követelményrendszer kialakításának első lépése a mérési koncepció kialakítása, mely helyszíni méréseket és mobil műszerek kihelyezésével adatsoros elemzéseket foglal magában. A projekt keretében mérőműszerek beszerzésére, a mérőműszerekből álló rendszer informatikai platformjának hardver, illetve szoftver alapú kialakítására kerül sor. Humán erőforrás A klaszter egyik erősségének tekintjük, hogy a fejlesztés végrehajtásához szükséges humánerőforrás-állomány a klaszter rendelkezésére áll. A klasztertagok esetében összességében 2344 fő foglalkoztatottról beszélhetünk. Az összes foglalkoztatott mintegy 20%a köthető KKV-hoz. Közülük a rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 30% felsőfokú végzettségű, míg 35-40% rendelkezik valamilyen középfokú végzettséggel. Projekt finanszírozás A beruházási keretösszeg forrása innovációs pályázati kiírás magas támogatási intenzitással. A mintegy 40-60 millió forint költségvetésű projekt nem megtérülő, éppen ezért az alacsony önerővel való tervezés indokolt. Projekt időzítése 2013. január – 2013. december

3.2.4 Fókusz terület kockázatainak elemzése A következőkben vizsgáljuk meg, milyen mozgatórugók határozzák meg a a fókusz terület teljesítményét, alapvetően befolyásolják a fókusz terület sikerességét. Az elemzés keretében számszerűsítésre kerülnek a jelenlegi értékek, és megbecsüljük az adott mozgatórugóhoz kapcsolódó jövőbeli értékeket is. Mozgatórugó Alacsony penetráció

passzívház

Mozgatórugó leírása Jelenleg alig 100 darab passzívház található Magyarországon. Az EU ugyanakkor olyan direktívák elfogadásáról döntött, ami a megújuló energiák alkalmazásának széleskörű elterjedését támogatja, erősíti

Jelenlegi érték (2011) 100 db

Jövőbeli érték (2016) 200-250 db

Innovációs és K+F potenciál (védett oltalom, ill. szabadalom száma)

A fókuszterület teljesítményét alapvetően határozza meg a szereplők innovációs potenciálja. A rendelkezésre álló technológia jelenleg igen drága, komoly technológiai fejlesztéssel lehet a megfelelő költséghatékonyságot biztosítani.

A következőkben felmérjük az alábbi tényezőkből fakadó, a fókusz területen tervezett fejlesztések megvalósulását, illetve a stratégia teljesülését veszélyeztető kockázatokat, és ezekre megoldási alternatívát fogalmazzunk meg. (A kockázatelemzés módszertanát az 1. fókusz terület kockázatelemzése előtt részletesen bemutattuk.) Megnevezés

ValóHatás Kockázati színűség (1-5) fok (0,1 – 0,9)

Európai Uniós források elmaradása

0,3

1,2

A nemzetközi gazdasági válság tovább erősödik

0,4

2,0

0,3

1,2

0,5

2,0

A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányban változik Klaszter menedzsment szervezet szakmailag nem alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására A megújuló energiához (felhasználás, előállítás egyaránt) kapcsolódó adózási feltételek változatlanok maradnak Erősödő nemzetközi verseny az ágazatban

0,3

1,2

0,5

2,0

Megoldási javaslat Széleskörű forrásszerző tevékenység, különböző pályázati kiírások tanulmányozása Fejlesztések továbbvitele, új piacok keresése, innovációs tevékenység erősítése Jogszabály figyelés, felkészülés az adó-, járulék és egy jogszabályok módosulására Folyamatos képzés klaszter menedzsment, coaching, pénzügyi menedzsment témakörökben Az ágazati szereplők közös fellépése, javaslatok megfogalmazása az adózási feltételek változtatása érdekében. Folyamatos fejlesztések, versenyképes termékek előállítása

A legkomolyabb kockázatot természetesen továbbra is a gazdasági-pénzügyi válság jelenti. Amennyiben a forráshoz jutás nem lesz könnyebb és a bankok hitelezési gyakorlata nem változik, a klaszter tag vállalkozások komoly problémákkal fognak szembesülni. További jelentős kockázatot jelent az ágazatban tapasztalható, folyamatosan erősödő verseny, illetve az Európai Uniós források esetleges elmaradása. Előbbi esetben olyan piaci rések feltárására van szükség, mint amilyen a jelen projekt keretében fejlesztendő alacsony árkategóriás napkollektor. Ugyancsak a fejlesztés kapcsán nyílik lehetőség a pénzügyileg is fenntartható működés feltételrendszerének megteremtésére. A megújuló energiához (felhasználás, előállítás egyaránt) kapcsolódó adózási feltételek továbbra is komoly gondot jelentenek az ágazat szereplői számára. Noha az Új Széchenyi Terv kiemelten kezeli a zöldgazdaságot és a megújuló energia előállítását, a jogi és adózási környezet nem kedvez az ilyen irányú fejlesztéseknek.