Bioédenkert a Hegyháton Bioédenkert a Hegyháton

A dályhegyi Loboda család biogazdaságában jártunk. Szemet gyönyörködtető palánta-, zöldség- és földiepersorok húzódnak a félhektárnyi fóliás alatt, de gyümölcsöt és búzát is termesztenek, mindent vegyszermentesen, ami nem kis odafigyelést és munkát igényel. Viszont megér minden fáradtságot, mert egészséges, tiszta ételt állítanak elő, ami egy egészségesebb, tisztább életvitel alapja lehet.

A dályhegyi Virágfesztiválon is találkoztunk Loboda Mátyással, a rendezvény egyik ötletgazdájával, aki akkor mesélt nekünk családi gazdaságukról is, ami virágtermesztéssel indult, később zöldség-, gyümölcs- és palántatermesztéssel kezdtek foglalkozni, majd közel tíz éve váltak biogazdasággá. – Pillanatnyilag mintegy tízhektárnyi területen gazdálkodunk, ebből ötezer négyzetméteren terülnek el a fóliasátrak – vezet körbe bennünket Loboda Mátyás a házuk körüli birtokon. A fóliasátrak alatt friss, üde zöldségek teremnek. Évszakok szerint változik a kínálat, de sohasem üresednek ki a telente fűtött sátrak. Saláták, hagymák, borsó, zöldbab, krumpli, paprika, paradicsom, uborka, tökfélék vannak bennük. A maradék földterületen a zöldségtermesztés mellett gyümölcstermesztés folyik, de a biobúza is jó magasra nőtt a kert egyik szegletében. Lobodának ezzel további terve volna, mégpedig egy organikus pékség, amelyben saját biokenyerét kínálná – de ez egyelőre csak terv. A gazda kísérletező kedvéről viszont sokat elmond, mint ahogy a többi érdekesség is, amit a birtokon látni lehet. Egy ideig működött a laskagomba-termesztés, karácsonyfának való fenyővel is foglalkoztak, de a felénk egzotikusnak számító gyümölcsök is megtalálhatók az udvarban, mint amilyen a fürtös áfonya vagy a kivi.

Az organikus termesztés nehézségei

– A 2000-es évek elején egy a biotermesztéssel kapcsolatos előadáson vettem részt Erdődön. Én már akkor sem perme - dolgát nehezíti – folytatja –, hogy nem használhat semmiféle vegyszert, permetszert a betegségek, bogarak elleni védekezésre, helyettük természetes úton kell megküzdenie a mezőgazdaságot sújtó problémákkal. – A természetben minden betegségre van megfelelő növény,

Felautózunk a hegyre, Lobodáék gyümölcsösébe. Gyönyörű a kilátás, Dálya irányába a legszebb, ugyanis a település mellett kanyarodik el a Duna. Az almafák szellősebben vannak ültetve, mint egy átlagos gyümölcsösben, ez is a természetes növényvédelmet szolgálja. A sorok között vadkáposzta (lat. Brassica oleracea) virágzik, ami salátaként is fogyasztható, de a gyümölcsösben is hasznos, mondja Mátyás, ugyanis nem sokkal az alma előtt virágzik, üvegeket és a dobozokat, vagyis a tartósítása természetes módon, hőkezeléssel történik. – A hagyományos gyümölcsök mellett, mint az alma, a körte vagy a barack, aróniából és még céklából is készítünk üdítőitalokat, de mindegyiknek az alma az alapja – mondja Dániel, hozzátéve, hatalmas segítség volt a magyarországi támogatás, a gyümölcsléüzemüket ugyanis az Economica Hungarica Alapítvány startup pályázatán elnyert összegből fejlesztették. teztem a földiepremet, ezért biztattak, termes zszek bioepret. A családi kupaktanács végül radikális elhatározásra jutott: a teljes gazdaságunkban biotermelésbe kezdtünk. Ez nagy procedúrával járt, három évig tartott az úgynevezett földtisztítás folyamata, ami alatt nem használhattunk semmilyen vegyszert a földeken, ezt a talaj minőségellenőrzése követte, s csak ezután kaphattuk meg a biotermelői engedélyt – mondta Mátyás gazda. – A biotermelő amelyekkel védekezhetünk ellenük. Érdemes vegyesen ültetni a sorokat, például a sárgarépa vagy a saláta mellé hagymát, ezzel távoltarthatjuk a kártevőket. A darazsak talán megnehezítik a dolgunkat a kertben, mégis hasznunkra válnak, ugyanis megeszik a levéltetveket, de ugyanezért hasznosak a pókok is – osztja meg velünk tippjeit. A legnagyobb harcot a gazzal vívja, ugyanis a gyomirtást is csak gyomlálással, kapával, kaszával oldhatja meg. időben odavonzza a méheket. – Itt almafák vannak, a koraitól a késői fajtákig, mind rezisztens, tehát nem szükséges a permetezésük – mondja, hozzátéve, az alma képezi gyümölcsléüzemük fő alapanyagát. A gyümölcslégyártásért Mátyás egyik fia, Dániel a felelős. Éppen zajlik a munka, amikor visszaérünk a hegyről. Ládánként a gépbe öntik az almát, ami mosás után a darálóba kerül, majd a prés alá, a friss gyümölcslével végül pasztörizáló gép segítségével töltik meg az

A Drávaszögben és Szlavóniában egyelőre nem olyan nagy a kereslet az átlagosnál drágább biotermékek iránt, Lobodáék portékáik jelentős részét a tengermelléken, Fiume környékén és Isztriában értékesítik, ahol az emberek jobban „megengedhetik maguknak”, hogy egészségesen táplálkozzanak és óvják a természetet azzal, hogy támogatják a biogazdálkodást. – A hazánkban őshonos fekete sertés tenyésztésével is foglalkozunk, természetesen a jószágokat is organikus takarmánnyal etetjük. A sertéstrágyát pedig a gazdaságunkban használjuk föl, ilyen módon zárt körforgásként üzemelünk, amelyen belül minden természetes. A konyhánkban saját élelmiszereinket fogyasztjuk, és jók a tapasztalataink. A nejemnek ennek köszönhetően múlt el a pollenallergiája, de a vásárlóink között is volt, aki hasonló tapasztalatokról számolt be nekünk – mondja Loboda Mátyás, hozzátéve, lelkesíti a tudat, hogy egészséges termékeket kínál az embereknek. Tevékenységével nemcsak az egészséges táplálkozást és a környezet megóvását népszerűsíti, hanem jó példát, járható utat mutat a felnövekvő mezőgazdászoknak.

Tatai Igor, Új Magyar Képes Újság, horvátországi magyar hetilap