Nagy Idők Focija by Gyula Bodola

2010. november 13. szombat

Főtámogatók

Ingyenes reklámkiadvány

Ilyen szív dobog...

Miért tartotta fontosnak, hogy a nagyváradi kezdeményezés mellé álljon? Szívből gratulálok a kezdeményezéshez. Egy kis szubjektivitással szólva, külön is elismerésemet fejezem ki Lukács Jánosnak, az egykori Crișul mindmáig jó ügyért lelkesedő focistájának, az ötletgazdának. Íme, akármilyen is volna jelenkori labdarúgásunk állapota – van honnan elindulnunk, és lesz erőnk az újrakezdésre, amíg a hagyományőrző öregfiúkban „ilyen szív dobog”… A „dicső múlt” felidézésével a jövő reménységét és reménybeli játékosait kell támogatnunk! Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is ezért alakította meg országos sporttagoza-

tát. A Tanács elnökeként pedig kiemelt fontosságúnak tartom azt, hogy fiataljaink sportoljanak. Ezen belül is nagyra értékelem a csapatsportokat – köztük a labdarúgást. Az általa képviselt csapatszellemre az élet és a társadalom minden területén szükség van. Mi a véleménye a NAC-ról? A Nagyváradi Atlétikai Club labdarúgásunk történetének egyik legfényesebb fejezetét írta. Ugyanakkor XX. századi történelmünkbe is beleszövődött. Azáltal, hogy 1944-ben a magyar, 1949ben pedig a román bajnokságot is megnyerte – közös történelmünknek is részévé vált. Ilyenképpen, az egyesülő Európában – a nemzetek

nemes versenyében – népeink közeledését is szolgálja. Milyen módon képzeli el a Partium FC szerepét a következő években Nagyvárad életében? A Partium FC számomra az újrakezdést jelenti, mint amiképpen a csapatot létrehozó Partiumi Keresztény Egyetem létrejötte is új kezdetet jelentett a magyar felsőoktatás terén. A kezdeteken túlmenően viszont, ezután már minden a folytatáson múlik. Azon, hogy képes lesz-e az ifjúság tehetségével és munkájával igazi, új, rangos focit teremteni, és képes lesz-e a Partiumi Sportklub ennek az igénynek megfelelni. Nagyon szeretném, hogy váradi, bihari – partiumi és erdélyi – magyarságunk ne csak a „nagy idők focijáért”, hanem a labdarúgás jövőjéért is lelkesedni – és tenni – tudjon. A szervezők felajánlották a belépőjegyekből befolyt összeget a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak. Hogyan tudná ezt a gesztust értékelni? Pál apostol azt tanítja: „Jobb adni, mint kapni” (ApCsel. 20,35). Ez az értékteremtő és „adakozó” élet kulcsa – és ez érvényes a sportra is. Elanyagiasodott sportéletünkben rendkívül fontosnak tartom, hogy a Pál utcai fiúk grund-szellemét megőrizzük, és maga a játék, valamint a játék élvezete örömszerzés, „örömadás” legyen mindenki számára. A vörösiszap-szerencsétlenség áldozatai számára való önzetlen adománygyűjtés ezt az „adakozó szeretetet” hivatott megjeleníteni, példás formában. A „nagy idők focijának” ilyenképpen válhatnak részeseivé azok is, akikre a természeti csapás lesújtott…

Az egykori fotó hátoldalán a következő olvasható: Bodola (balról) és Barátky, a két csodálatos labdarúgó

társult. Keresztlabdáinak döntő többsége akkor érkezett a szélső elé, amikor az már játszi könynyedséggel tudott gólhelyzetbe kerülni, hiszen a ,,gólpassz” által egyszerre időt és teret is nyert az ellenfél hátvédjével szemben. Nagyváradról Budapestre igazolt, a Vasasba került, majd az MTK-ban folytatta. Az 1912. február 15-én Brassóban született csatár harmincnyolc éves koráig szerepelt az élvonalban. Később − mint sokan mások − ő is edző lett. Legnagyobb eredményeit Diósgyőrben érte el. Az igazság azonban az, hogy trénerként mégsem tudott olyan sikeres lenni, mint amilyen játékosként. Erre egykori játékostársa és barátja, Börzsei János adta meg talán a legjobb

választ, amikor ezt monda: ,,Dudus túl jó ember volt... az ilyen tulajdonság az életben sok helyütt kamatoztatható, az edzői kispadon azonban nem mindig.” Hogy mennyire nem legendaszerű Bodola Gyula tudásának magasztalása, arra bizonyságul még egy érdekesség. Az 1982. évi spanyolországi világbajnokság után írta Bodnár Béla, a Barcelonában élő egykori Fradi-játékos a Nagyváradon élő Berkesi Elemérnek: ,,Dodola Dudus a fénykorában nagyobb játékos volt, mint most a világhírű Maradona.” E sorok írója azon szerencsések közé tartozik, akik közelről csodálhatták Bodola Gyulát. 1961-ben sokan voltunk, akik

Tőkés László az erdélyi közélet egyik legkiemelkedőbb személyisége. Az egykori püspököt és forradalmárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az Európa Parlament alelnökét kérdeztük.

Rácz Gábor a Partium FC főtámogatója

Bodola

(Békés Megyei Hírlap, 1993. január 28., cikkrészletek) Szerző: Fábián István

Bodola Gyula a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, legendás balösszekötő, majd edző. A Nagyváradi AC és az MTK játékosaként tizenhárom alkalommal szerepelt a magyar válogatottban és négy gólt lőtt. Hogy csak tizenháromszor ölthette magára a címeres mezt, annak korántsem tudása az oka, hanem kizárólag a történelem. Az adminisztratív úton átrajzolt határok kényszerítették az erdélyi futballistát arra, hogy 48 alkalommal román válogatottként fusson ki a zöld gyepre, ahol mellesleg − máig csúcstartó a gólszerzők listáján − 30 alkalommal talált ugyanis a hálóba. Oroszhegyi Károly, kiváló sportújságíró kollégánk pedig kapásból még arra is emlékszik, hogy az 1927-ben Brassóban bemutatkozó Bodola a román bajnokságban 114 gólt lőtt. Kétszeres román bajnoki címmel is büszkélkedhet. A NAC-on és a már említett Brassón kívül játszott a Bukarestben és a Clujban is. A Nagyváradhoz fűződik azonban pályafutásának legtöbb sikere. Neve mellé egész sor olyan jelző illik, amit a futballszótárban csak megfontoltan szabad használni. Óriási munkabírása volt, lövőerejéhez a pontosság is

Munkatársunktól

Orbán Viktor a gáláról Magyarország miniszterelnökével beszélgettünk fociról, összefogásról és a sport közösségteremtő erejéről. Munkatársunktól

Miért tartotta fontosnak, hogy a nagyváradi kezdeményezés mellé álljon? Aki ismer, tudja rólam, hogy nagy szenvedélyem a labdarúgás. Ezért önmagában a téma is felkeltette volna az érdeklődésemet, ám itt ennél sokkal többről van szó. A Nagyváradi Atlétikai Club a magyar futball első vidéki bajnokcsapata, amelyet ráadásul pont száz éve alapítottak. Gondoljunk csak bele, mi minden történt száz év alatt! Itt magával a történelemmel találkozhatunk. Ezért is fontos, hogy közösen felhívjuk a magyarság figyelmét erre a nagy múltú nemzeti értékünkre. Minek köszönhető, hogy ez a megemlékezés igazi ünnepé változott? Jólesik látni, ahogy az erdélyi és partiumi magyar közösség megmozdult a mostani kezdeményezés sikere érdekében. Azért, mert mindenki látja, hogy ezúttal nem egy egyszerű sporteseményről, egy futballklubról van szó, hanem a közösségformáló erő megnyilvánulásáról. Amikor a magyar futball sorsáról, jövőjéről kérdeznek, mindig elmondom: újra közösségi, családi élménnyé kell tenni a futballt, mert sokkal több van ebben a sportágban, a csapatokban, a mérkőzésekben, mint ami első ránézésre látszik. gyulai edzősködése idején a sínkorlátra támaszkodva bámultuk, milyen elképesztően lő kapura Gyula bácsi. Az idő kegyetlenül elrepült. Negyven év után először 1984ben találkozott az egykori nagy NAC-család Váradon. Az aranycsapatból akkor már többen nem lehetettek ott, s nem csupán amiatt, mert szétszóródtak a nagyvilágban. A krónikásnak azonban megtisztelő kötelessége, hogy tudassa a stafétabotot öröklő nemzedékkel: élt egyszer egy futballista, akiről a világhírű fedezet, Bozsik Cucu azt mondta: ,,soha senkitől nem féltem a pályán, de ha Dudus hozta felém a labdát, egy kicsit mindig elbizonytalanodtam.”

www.pfla.hu

A szervezők felajánlották a belépőjegyekből befolyt összeget a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak. Hogyan tudná ezt a gesztust értékelni? Ami a vörösiszap-katasztrófa után történt, az nem egyszerűen csak a kármentésről szólt, hanem az összefogásról, a magyarok összefogásáról Erdélytől Kárpátalján át New Yorkig. Akkor leszek elégedett, ha a károk felszámolása és minden egészségügyi, környezetvédelmi, gazdasági és jogi probléma megoldása után azt tudjuk mondani, hogy ebből a katasztrófából is megerősödve kerültünk ki. Ha azt látjuk, hogy erősödött a magyarok közötti szolidaritás, ha a harag és a csalódottság mellett az együttérzés, a segíteni akarás is legalább olyan hangsúllyal megjelenik, akkor jól végeztük a munkánkat. A kormány által létrehozott Magyar Kármentő Alapba már most több mint egymilliárd forint adomány érkezett cégektől, magánszemélyektől itthonról és a nagyvilágból egyaránt. Örülök, hogy a vörösiszap-katasztrófa után kialakult összefogásnak az ünnepi NAC-mérkőzés szervezői és közönsége is részesei lesznek.

2010. november 13. szombat

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia rövid története

A magyar futball feltámasztható A felcsúti labdarúgó utánpótlás-nevelő központot a legendás névadó, Puskás Ferenc 80. születésnapján, 2007. április 1-én avatták fel ünnepélyesen az UEFA-elnök küldöttének és futballhírességeknek a jelenlétében. Az Akadémia ekkor vette fel a legismertebb magyar nevét, a Puskás-család engedélye és azóta is élő támogatása révén.

www.nagyidokfocija.com

Az Akadémia alapítója Orbán Viktor miniszterelnök, aki mindig is közismert volt futballszeretetéről. Ahogy az avatóünnepségen fogalmazott: „Csak úgy támasztható fel a magyar futball, ha helyben, alulról építkezve megteszünk mindent az új futballgenerációk igényes, magas szintű neveléséért. Létrehoztunk hát egy labdarúgó akadémiát támogatóink segítségével. Nemcsak a magunk örömére, hanem azért, hogy jó futballistákat neveljünk, akik aztán az egész magyar labdarúgásnak hasznára lehetnek.” Fontos még megemlíteni, hogy az Akadémián futballhoz igazított tantervvel, de emelt szintű nyelvtanulással, a sport jellemformáló erejét is használva fejlődhetnek a legtehetségesebb fiatalok. „Mi itt elsősorban embereket nevelünk, akik ráadásul kitűnően futballoznak” – mondta akkor a mai miniszterelnök. Mindehhez az infrastruktúra már a kezdetekkor rendelkezésre állt, ám az évek során jelentősen bővült. Az egykor varrodának használt kúria épületét Makovecz Imre tervei alapján teljesen átépítették. Ezzel az épülettel egy időben szentelték fel a Szakmai és Orvosi Központot, de még 2010-ben elkészül az étteremnek, konyhának és a FourFourTwo futballmagazin magyar szerkesztőségének otthont adó új épületszárny is, ugyancsak lenyűgöző Makovecz-látványvilággal. Az építkezések azonban itt sem állnak meg: már épül a vendégház a komplexum közelében, ahol a külföldről érkező labdarúgó szakemberek elszállásolása mellett az Akadémián sportoló, de már

nagykorú fiatalemberek elhelyezésére is lehetőség nyílik majd. A futballpályák száma is folyamatosan növekszik. Az egykori falusi pálya, a mai centerpálya mellett ma már a Mezey György szabadalmán alapuló gyakorlópálya-rendszer, két műfüves és három füves nagypálya található, és jelenleg is épül további három szabványméretű pálya. Az első felcsúti műfüves pálya jelenleg az egyetlen kétcsilla-

gos FIFA-minősítésű játéktér az országban, s akkor még nem szóltunk a fedett műfüves csarnokról, az úgynevezett tesztpályáról, amely egy sajátos szoftver és különleges felszereltsége révén számos, a futballban fontos adatot képes mérni, rögzíteni a futballisták fizikai, technikai, élettani felmérésekor. Folytatás a 8. oldalon

Futballrendező

Jenei Imre a legismertebb romániai magyar futballszakember. Többszörös román bajnok, kupagyőztes játékos valamint edző, és volt román illetve magyar szövetségi kapitány. Felkérésünkre, hogy legyen a Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) tiszteletére tartott gálamérkőzésen az erdélyi öregfiúk csapatának szakirányítója, azonnal igent mondott. Nagyváradon pályafutásáról, NAC-os emlékeiről, az elvállalt feladatról és még sok minden másról beszélgettünk. Szerző: Opre Csaba

Bár még nagyon fiatal volt, amikor a NAC bajnoki címeit szerezte, maradtak emlékei azokból az időkből? Milyen volt a labdarúgás akkoriban? Nagyon örültem, hogy egy erdélyi csapat nyerte a magyar bajnokságot. Ráadásul, mint köztudott, pár évvel később megnyerték Romániában is a pontvadászatot! Ez egy remek sportteljesítmény, és Nagyvárad számára óriási dicsőség volt. Tisztelettel kell emlékeznünk azokra az időkre. Úgy vélem, akkor kezdtek profikká válni a játékosok. Mennyien jártak ezekben az időkben a mérkőzésekre, és milyen volt a régi idők focijának hangulata? Érzésem szerint a hangulat sokkal jobb volt azokban az időkben, maga a színvonal pedig – mint mindenben – a labdarúgásban is fejlődött az idők folyamán. Nehéz arról beszélni, hogy milyen játék volt akkor, és milyen van most. Lehet, hogy lassabbak voltak a játékosok, de az egyéni technikájuk jobb volt, vagy legalábbis jobban ki tudták használni. Tényleg játék volt a pályán, ami nagyon kellemes hangulatot kölcsönzött egy-egy meccsnek, ez pedig átsugárzott a lelátókra is! Mindig azt mondtam, hogy a foci olyan, mint a matematika és a színház megfelelő keveréke: pontosságot és játékosságot igényel. Ha pedig így tekintünk

a labdarúgásra, akkor az edző a rendező, a játékosok pedig a színészek. Az Aradi UTA vagy a Steaua labdarúgójaként játszott valaha a NAC ellen? Persze, játszottam a Nagyvárad ellen, sőt Nagyváradon még a válogatottban is szerepeltem! 1958-ban játszottunk a kínaiak ellen, akkor ismertem meg jobban ezt a szép várost. A későbbiekben pedig edzőként is dolgoztam itt. Játékosként szeretett volna Nagyváradon szerepelni, esetleg lett volna rá lehetősége? Összetett dolog ez! 19 évesen Aradról máris a Steauához kerültem, ami nagy kiugrásnak számított. A váradi foci akkor kicsit alacsonyabb szinten állt – úgy gondolom, ez is közrejátszhatott, hogy a Steaua meghívásakor azt gondoltam: inkább játszom egy olyan csapatban, amelyik komoly eredményeket akar elérni, és képes is megvalósítani céljait. Egyébként mielőtt Bukarestbe kerültem volna, Temesvárra akartam menni egyetemre, és persze mellette focizni is, de az egyetemet végül Bukarestben végeztem el. Meséljen pár szót a magyar bajnok NAC akkori játékosairól! Volt szakmai, esetleg baráti kapcsolata valakivel az idők folyamán? Pecsovszky József és Váci György például csapattársam

volt Aradon. Ők Nagyváradról igazoltak hozzánk. Neumann báró akkoriban egy jó gárdát akart kialakítani, és ennek eredményeképpen több neves játékos került a csapathoz. Ekkor 16 éves voltam és felkerültem a nagycsapathoz, így játszhattam együtt például Pecsovszkyval. Ő bal, én pedig jobb oldali középpályásként szerepeltem. Ugye tudjuk, hogy miért is ülünk most itt: a NAC idén 100 éves, és ennek tiszteletére egy gálamérkőzést szervezünk. Mi a véleménye magáról a rendezvényről? Nagyon örülök annak, hogy valaki gondolt a NAC 100 éves megalakulásának megünneplésére, és persze normális, hogy ezt a Magyar Labdarúgó Szövetséggel és a magyar állammal karöltve tesszük. Mert ugye a Nagyváradi AC magyar bajnok is volt, tehát nekik is van mit ünnepelni. Remélem, ez jó propaganda lesz a labdarúgásnak! Ön lett az erdélyi öregfiúk csapatának edzője. Mit gondol a felkérésről, és mit vár a meccstől? Megmondom őszintén: örömmel vállaltam el, és úgy érzem, hogy ez egy kitüntetés számomra. Összességében bízom benne, hogy kellemes mérkőzés lesz, főleg, hogy a magyarországi öregfiúk edzőjével, Buzánszkyval nagyon jóban vagyok.

2010. november 13. szombat

www.nagyidokfocija.com

A Nagyváradi Atlétikai Club rövid története Papp László jegyzeteiből kivonatolta Kató Lenke

A NAC 1910-ben alakult, majd kérte felvételét a labdarúgó szövetségbe. A klub komoly riválisokra talált a többi nagyváradi egyesületben, ez a konkurálás azonban nagyban elősegítette Nagyvárad labdarúgásának fejlődését. Egy olyan, minden tekintetben nagy csapatnak, mint a NAC, követői is voltak, ennél fogva a NAC utánpótlásgárdája nagyon sok fiatal, tehetséges, később válogatott játékossal volt tele, úgy mint Bodó, Serfőző, Bakuc, Barta Károly, Tóth Sándor és mások. Nagyvárad labdarúgó – közönsége, amely el volt kényeztetve a NAC tündöklő játékától, ezt a fiatal csapatot is pártolta, belátván, hogy a veszteségek – játékos egyéniségek szempontjából – elkerülhetetlenek voltak. De azért az a csapat, ahol Spielmann játszott a csatársorban és Juhász a védelemben, mellettük tehetséges fiatal játékosokkal, időnként ragyogó teljesítményt nyújtott. Lehetett arra számítani, hogy idővel ezek a fiatal sportolók beérnek, és a csapat teljesítménye újra megA NAC csapata 1922-ben

1930-ban három kiváló futballista érkezett a NAC-ba: Kocsis 1936-37-ben a NAC vezetője, Elemér Szalontáról, Glancman Ede Marosvásárhelyről, és a ti- Philippe Justin az addig álzennyolc éves Bodola Gyula Brassóból. A NAC vezetője ekkor landóan felfelé ívelő és Krüger Károly volt. megerősödött NAC rossz Erről az időszakról Klein Sán- Rezső, Dr. Freiberger Sándor, anyagi helyzete miatt előbb dor főtitkár a következő leírást és nem utolsó sorban Krüger Bodolától, majd fokozatosan adja: „A NAC 24 éves múltjának kovácsolt össze innen-onnan, a többi klasszis labdarugótól legragyogóbb, legtündöklőbb mondhatni a semmiből, a Palace is megvált. Bodolát követően fejezete ez, amely fejezet ak- kávéház márványasztalánál. A elment Dávid, Juhász, Kocsis, kor kezdődött, amikor a NAC NAC nemcsak hogy derekasan Kovács és Sárvári is. lement Bukarestbe megverni megállta a helyét, hanem máról az akkori országos bajnokot, holnapra az ország egyik leg- Az erősen meggyengült NAC kiesett az első osztályból. a nagy formában levő és nagy jobb együttesévé vált. játékerőt képviselő Juventust. Az ONEF pályán volt a mér- 1931. október 4-e fordulópont 1940-ben Észak-Erdély viszMagyarországhoz. kőzés, és a csapat oly megy- volt a klub történetében. A szakerült győző, mindent elsöprő, kul- közép-európai kupáért folyó Ennek következményeként az turált játékkal kényszerítette küzdelemben a román váloga- 1930-as évek végén Váradról térdre ellenfelét, hogy a francia- tott kikapott Budapesten a ma- elszármazott játékosok mindromán rögbijátékra összegyűlt gyar amatőr válogatottól 4 : 0-ra. egyike visszatért, így Bodola, mintegy 10 ezer főnyi közön- Bűnbakot kerestek, és meg- Juhász, Kovács I. és Kovács II. ség leírhatatlan lelkesedéssel találták. Nem kell többet vette tudomásul, hogy Romá- kisebbségi játékos! – zúgott 1944-ben a NAC 49 ponttal, nia a váradi zöld-fehérek által végig az egész országon a bu- 78:36-os gólaránnyal, 13 pont mutatott játék révén bekerült a karesti soviniszta román lapok különbséggel a 36 pontos Feközép-európai futballozni tudó jelszava. Ez a jelszó minden rencváros előtt megnyerte a országok közé. A NAC levitte mérkőzés előtt, újból és újból Magyar Nemzeti Bajnokságot. a közép-európai stílust Buka- visszatérő refrén lett. Valóban Hatalmas fegyvertény volt ez, restbe. Megmutatta, hogy kell sok kisebbségi játékos volt a sem előtte, sem utána ilyen futballozni, s ezzel új korszakot válogatottban: Cinczer, Vogel, arányban vidéki csapat Magynyitott Románia futballcsapa- Steinbach, Eisenbeiser, Ko- arországon nem nyert bajnoktának fejlődésében.” vács, Grancman, Bodola, Ko- ságot. csis, és csak három román, de Tehát Bukarestet lázba hozta az valószínűleg azért, mert a bu- Sajnos azonban 34 évnyi ragyoa futballcsapat, amelyet Popper karesti válogatott-bizottság ezt gó pályafutás után a NAC feloszlott. Ernő, Grünstein Gyula, Glükk az összeállítást találta jónak. Miklós, Eilender Edem, Hollós Pali, Staug Gyula, Löveinstein 1935-ben újabb játékosokkal színesedett a NAC csapata: Sárvári és Feuerstein a váradi Törekvésből, míg Chiroi Bukarestből igazolt át. A NAC csapata 1938-ban

A háború Nagyvárad sporttársadalmát is fájdalmasan befolyásolta, és nagyon sok ember pályafutásának vetett véget, mérhetetlen elkeseredést és gyászt hagyva maga mögött. De mint minden emberi csapást, ezt is ki kellett heverni és reménykedve újraindulni. Persze akkor még senki nem sejtette, hogy a szenvedésnek és megpróbáltatásoknak nincs vége, és a váradiaknak az elkövetkezendő esztendőkben mi mindent kell még eltűrniük. Ma már tiszta fejjel és nyugodtan emlékezhetünk ezekre az eseményekre, remélve azt, hogy az elkövetkezendő évtizedekben nem lesz hasonlóban részünk.

közelíti a NAC színvonalát. 1948-49-es bajnokságban beteljesült az a vágy, hogy Várad sporttörténetében másodízben országos bajnokságot nyerjen a futballcsapat.

A háború utáni ICO és annak története napjainkig

Ebben a bajnokságban már egy harmonikusan kialakult gárda játszott, ahol a korosztályok és a posztok egymást kiegészítve tökéletes csapatjátékot eredményeztek. A csapat a bajnokságot öt pont előnnyel nyerte meg úgy, hogy a váradi ICO gárdája már a döntő előtt három mérkőzéssel román bajnok lett.

A háború elmúltával egy új korszak vette kezdetét Nagyvárad sportéletében. Ez az új korszak az élet minden területére rányomta a bélyegét. Véget ért egy évszázadokon keresztül megszokott és elfogadott társadalmi rend, megváltoztak a tulajdonviszonyok, új értékrendek jöttek létre, amelyek gyökerestől megváltoztatták az élet értelmét, annak tartalmát és minőségét, az egyének szabadságát, fontosságát és társadalomban betöltött szerepét. Nagyváradon a háború után az emberek számba vették veszteségeiket, melyek nagyon sok családban pótolhatatlanok voltak, majd újraindult az élet. Természetesen a fiatalság volt az, amelyik nagyon hamar mozgásba lendült. A gyerekek kopott ruhájukban, egyetlen cipőjükben rúgták a labdát, nem törődve azzal, hogy másnap nem lesz mit felvenni.

1953-ban Váczi és Serfőző, két meghatározó képességű futballista megsokallta a váradi pénztelenséget, a be nem tartott ígéreteket, és a helyi futballszurkolók nagy szomorúságára Aradra távozott. Az 1954-es bajnokság utolsó mérkőzésére egy hatalmas botrány nyomta rá bélyegét. A bukaresti CFR ellen játszott a csapat, a meccs tétje a Bukarest vagy a Hunyad „A” divízióban való bennmaradása volt. Mindkét csapat az akkori idők pénzügyi viszonyaihoz képest jelentős összeget ajánlott fel az ICO játékosainak, hogy számukra kedvező eredmény szülessen. Természetesen az ICO becsületesen védte az esélyeit, 3 : 2-re megverte a bukaresti CFR-t, és így az kiesett, a Hunyad pedig bennmaradt. A vesztegetés híre a rendőrség tudomására jutott, a pénzt lefoglalták és jelentették az esetet a bukaresti szövetségnek. A szövetség mérlegelte a dolgokat, és szubjektív bírálattal volt akit hat hónapra, volt akit örökre eltiltottak a játéktól. Ez az állásfoglalás is jó példázza az akkor uralkodó párt-direktívák által megszabott döntéshozatalt: egy csapat játékosait különböző időkre eltiltották, pusztán azért, mert megnyertek egy mérkőzést.

Spielmann Ferenc

A csatársorban kiemelkedő játékosok játszottak: Kovács II., Spielmann és Váczi, akik országos szinten is a legjobb csatárjátékosok voltak. Ennek ellenére a csapat legkiemelkedőbb része a fedezet-sor volt, amelyet a később legendássá vált Bodó– Zilahi–Serfőző hármas alkotott. A kapus Vécsei és Dávid Mircea volt, akik egymással versengve csodálatosabbnál csodálatosabb teljesítményt produkáltak. A sikerek ellenére, helytelen vezetési módszerek alkalmazása következtében a váradi csapat mégis lassan elindult a hanyatlás útján. Az 1950-es bajnokság még egy utolsó fellángolása volt az ICOnak, ekkor tért vissza Serfőző a CCA-tól, Kiss Gyuszi a kolozsvári hadseregtől, mindketten jelentős javulást hozva a csapat játékába.

Az 1955-ös bajnokságot az ICO a „B” ligában folytatta. Ez az év nagyon jól sikerült: Váczi Gyuri visszajött Aradról, mivel jobban szerette Váradot.

Váczi György

Az 1956-os bajnokságban a csapat megnyerte a román kupát, ami hatalmas sporteredmény volt. Ellentétben a várakozásokkal, az 1989-es rendszerváltás után a futballsport újabb kisajátítása történt. A sportág irányítása és vezetése gátlástalan teret engedett magánérdekek és kétes üzleti koncepciók véghezvitelére. Nagyvárad futballsportjának minőségi fejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükséges egy olyan típusú magán sportegyesület, mint a régi NAC-é volt, amely elhivatott és pozitív értelemben vett lokálpatriotizmussal segíti a csapatot, és igyekszik jó eredményeket elérni a helyi közösség dicsőségére és szórakoztatására.

2010. november 13. szombat

Védő, edző szerepben

Szerző: – Simon –

Buzánszky Jenő az Aranycsapat legendás védője, az egyetlen ma is élő mezőnyjátékos a garnitúrából. Imád Erdélybe utazni. A válogatott egyedüli nem fővárosi tagjaként mindig figyelemmel kísérte a vidéki labdarúgást. Szinte mindenkit ismert − már azokban az időkben is. Nagy örömünkre felkérésünket, hogy legyen a gálamérkőzés magyarországi öregfiúk-csapatának edzője, azonnal elfogadta. Budapesten beszélgettünk a múltról és a NAC (Nagyváradi Atlétikai Club) felejthetetlen sikereiről. Milyen volt a labdarúgás akkoriban? Még csak 18 éves voltam, amikor a Nagyvárad bajnok lett, így még kezdőnek számítottam. Igaz, Dombóváron már a felnőttek között, az NB III.-ban futballoztam, gólkirály is lettem. Figyelemmel kísértem a Trianon miatt elszakadt országrészek visszacsatolását, az érintett csapatokat, főleg a bajnokságba legjobban beilleszkedő nagyváradi és kolozsvári gárdát. Bizonyos fokig meglepetésnek számított a NAC bajnoki címe, de jó érzés volt, hogy aranyérmesek lettek. Több ismerősöm is játszott a csapatban, Mészáros Ferenc

Mikrofonvégen a riporter Szerző: Simon Zoltán

Szepesi György a magyar labdarúgás történetének egyik legfontosabb alakja. Legendás rádióriporter, az MLSZ volt elnöke. Ő az, aki fejből tud mindent arról, ami a magyar fociban történt. Jól ismeri és szereti Nagyváradot és környékét, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal az elmúlt időszakban is rengetegszer megfordult a „Pece-parti Párizsban”. Most ismét tiszteletét teszi a Partiumban, ezúttal mint a gálamérkőzés egyik díszvendége. Budapesten kaptuk mikrofonvégre az immár 88 esztendős legendát.

Hogyan jellemezné a bajnoki címet nyert Nagyváradi Atlétikai Clubot? Barcs Sándort idézném, aki nagyváradi születésű volt, ott is élt, de sajnos már nincs közöttünk. Dr. Demjén László A Nagyváradi AC a magyar nemzeti bajnokságban 1941–44 című könyvéhez írt előszavában így fogalmazott: „Bizony a NAC-sztori megírást igényel, nem szabad engedni, hogy feledésbe merüljön. Hálásak lehetünk Demjén Lászlónak, hogy ugyanígy érzett, és a sporttörténelem részére hátrahagyott egy kötetet a NAC-ról.” A csapatból egyébként Barátkyt és Bodolát szerettem a legjobban. Milyen emlékek fűzik NACmérkőzésekhez? Egy emlékezetes összecsapást emelnék ki: mikor 1942-ben a Vasas ellen Angyalföldön, 8000 néző előtt, 1 : 0-ra kaptak ki. A nézők között voltam én is, igaz, akkoriban még nem mint riporter. Gallowich Tibor és Rónay Ferenc személyében két fanatikus edző csapott össze, előbbi jobb taktikus volt ezen a meccsen. Mindkét csapat nagyszerű összeállításban játszott, a NAC

is szenzációs élményt nyújtott, hiába kapott ki. Első nagyváradi rádiós élményére is ilyen pontosan emlékszik? Azon a találkozón a Fradi 5 : 0-ra győzött a NAC ellen, rádión hallgattam a meccset. Elődöm, Pluhár István közvetítette az összecsapást, aki a Magyar Rádió sportközvetítéseinek úttörője és a példaképem is volt egyben. A ’36-os olimpia közvetítései közben határoztam el, hogy én is ezt fogom csinálni. Amikor azonban a NAC újra közöttünk szerepelt, megkaptam a behívómat, így több mecscsükre nem tudtam kimenni. Kik voltak a legjobb nagyváradiak? Perényi József, aki háromszoros magyar és 32-szeres román válogatott volt; Bodola, aki 13szor nálunk, 48-szor a román nemzeti csapatban szerepelt; Sárvári, akinek 7–11; és Barátky, akinek 8–20 volt ugyanez a mutatója. Lóránt Gyula nagyváradi lányt vett feleségül, gyerekéről nem tudok sajnos semmit. Jövőre lesz 30 éve, hogy Gyuszi sajnos eltávozott közülünk. Életerős játékos volt.

A pályához milyen emlékek fűzik? Megnéztem, meglátogattam. Amikor az MLSZ elnöke voltam, szentül hittem, hogy csak Jenei Imre mentheti meg a magyar futballt. Nagyszerű ember és edző, mindent tud a szakmáról, de a magyar játékosok nem értették azt a stílust, amit a Steauával megcsinált. Nagyvárad gyönyörű város, Peceparti Párizsnak is nevezik. Ady szelleme mindenkit megkísért, aki ellátogat a SebesKörös menti településre. Én 88 évesen már sajnos nem bírom olyan jól a hosszabb autózást, így régen jártam arra, de valamikor még évente akár többször is mentünk a környékre a Nemzetközi Gyermekmentő szolgálattal.

Szepesi György 1922-ben született Angyalföldön. Az ottani grundokon került először kapcsolatba a futballal. Egy sportlap szerint ő volt „az Aranycsapat tizenkettedik játékosa”. Minden idők legnagyobb sportbemondójának tartják; az ő rádiós közvetítését használták fel a legendás londoni 6 : 3-ról készült tévéfilmhez. A magyarországi televíziózás kezdetén a nézők szokása volt, hogy ha a televízió és a rádió ugyanazt a mérkőzést közvetítette, lehalkították a tévét, és Szepesi rádióközvetítését hallgatták hozzá.

például Dorog környékéről származott. Mennyien jártak ezekben az időkben a mérkőzésekre? A futball már annak idején is világszerte kedvelt sport volt, és nálunk is hatalmas népszerűségnek örvendett. A pap a litániát is más időpontra tette, mert vasárnap meccsek voltak. Mindenhol sokan látogattak ki a találkozókra, teltházas mecscseket rendeztek. Télen 14 órakor kezdődtek az összecsapások – ha nem készült el a leves délre, az emberek inkább otthagyták a vasárnapi ebédet, mert ki kellett érni a pályákra. Akkoriban nem volt gyűlölet a lelátókon, a drukkerek nem ellenségek voltak. Ha az egyik csapat nyert, a másik csapat szurkolói gratuláltak a győztes félnek. A feleségek és a gyerekek is eljöttek megnézni a meccseket, igazi családi program volt. Pályafutása alatt játszott valaha a Nagyvárad ellen? Sajnos nem, de a Kolozsvár ellen igen, a Dombóvári Vasutas színeiben. Akkor még csatár volt a posztom, 1 : 0 lett a végeredmény. Azt az egy gólt is én rúgtam a BVSC semleges pályáján. Annak idején NB III.-as játékos voltam. ’47-ben lettem élvonalbeli futballista, de ekkor sajnos a NAC már nem a magyar bajnokság tagja volt. Ettől függetlenül drukkoltam nekik, és örültem, amikor a román bajnokságot is megnyerték. Megmutatták – egy szintén erős bajnokságban –, hogy a magyar emberek tudnak futballozni. Mostanság a Kolozsvárnak lehet ugyanígy szurkolni, igaz, a Bajnokok Ligája még kicsit erős nekik.

Milyen játékos volt Nagyvárad leghíresebb futballistája, az Aranycsapat oszlopa, Lóránt Gyula? Lóránt erőteljes játékos volt. A NAC jó klub volt és egy jó csapatban mindenki szeret játszani, mert több sikerélmény éri. Ezt lehetett rajta is érezni. Pályafutása elején egyébként nem egyből középhátvéd volt, mint ahogyan én sem védőként, hanem csatárként kezdtem. Nagyváradról került a válogatotthoz – örömmel fogadtuk a tudása miatt is, és persze az is rengeteget számított, hogy honnan jött. Az emberek tisztelték és szerették, amiért Nagyváradon futballozott, és gondolom, ez nagyon jó érzés lehetett neki. Jó játékos volt, aki – miután megtalálták a posztját – ki tudott emelkedni a mezőnyből. Hogyan nézett ki a NAC szervezeti felépítése? Segítették a drukkerek a vezetők munkáját? Rövid időt töltött a Nagyvárad a magyar bajnokságban, de megmutatta a tudását, kimagasló eredményeket ért el. A NAC-nak voltak drukkerei, akik utazásaik során kimentek más csapatok meccseire is, és jelezték a vezetőknek, ha láttak egy-egy ügyes, tehetséges futballistát. De akkoriban nem egymással licitáltak a csapatok a futballistákért, hanem főként alulról folyt az építkezés: fiatal, NB II.-es, NB III.-as játékosokat szerződtettek. Én is így jártam. Dombóváron kezdtem, majd Pécsre kerültem az NB II.-be, ahonnan az edzőm átcsábított Dorogra, és ott szerencsémre a siker kapujába érkeztem.

Buzánszky Jenő (Újdombóvár, 1925. május 4.) 49-szeres válogatott, az Aranycsapat egyetlen vidéki tagja. Pályafutása során megfordult a Dombóvári Vasutasban (1938–1946), a Pécsi VSK-ban (1946–1947), a Dorogi AC-ban (1947–1949), a Dorogi Tárnában (1949–1950), majd újra a Dorogi AC-ban (1957–1960). Dorogon 274 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt (a klub többször cserélt nevet: Dorogi Tárna, Dorogi Bányász, Dorogi AC); az NB II.-ben 56 meccsen lépett pályára. Hivatalos bajnoki mérkőzéseken 25 gólt rúgott. A legjobb eredménye két 5. hely (1950 őszén és 1955-ben), a vidék legjobbja cím birtokosa két alkalommal (Dorogi Bányász, 1954 és 1955). Olimpiai bajnok lett 1952-ben Helsinkiben, 1954-ben világbajnoki második helyezést ért el az Aranycsapattal, 1986ban Olimpiai érdeméremmel, 2001-ben Csík Ferenc-díjjal tüntették ki.

2010. november 13. szombat

www.nagyidokfocija.com

ERDÉLYI ÉS MAGYARORSZ Bojtor János

Az Aranycsapat oszlopa

AZ FC Bihor és Petrozsényi Jiul élvonalbeli kapusa. Ő az egyetlen hálóőr a román bajnokságok történetében, aki élvonalbeli meccsen két gólt rúgott, és nem is akárkinek, hanem a válogatott akkori kapusának, Silviu Lungnak.

Kun Attila

Szatmári Sándor

Kitűnően érezte a kaput, amelyet statisztikája is bizonyít. Megfordult a Crişul, az aradi UTA és az FC Bihor csapatában is, mindenhol fontos láncszem volt a gépezetben. 261 élvonalbeli meccsen 89 gólt szerzett, 20-szoros román válogatott, négyszer volt eredményes a nemzeti együttesben.

Centerhalf, 1967-ben debütált az élvonalban a Crişul csapatával. 1971−79 között a bukaresti Dinamo játékosa, és 3-szoros román bajnok. 1979ben egy Frankfurt-Dinamo meccsen disszidált, majd ‘82ig a VFB Stuttgart játékosa volt. Pályafutását az USA-ban fejezte be a Fort Lauder Dale Strikers csapatnál 1985-ben. 32-szeres román válogatott.

Tomes János 67-szeres ifjúsági és utánpótlás válogatott, a FC Bihor 1978as bajnokcsapatának tagja. Játékára több nagy klub is felfigyelt, végül a Steaua Bukarest lett az állomáshelye. Pályafutását edzőként fejezte be a ‘90-es években a DVSCnél, ahol a mai napig elismerően beszélnek munkásságáról.

Szerző: S. Z.

A NAC 100. születésnapjára szervezett gálamérkőzéssel kapcsolatos kiadványok meg szólalói szinte mind említést tettek Lóránt Gyuláról. Szepesi György, Buzánszky Jenő és Novotny Zoltán is elismerően beszéltek az Aranycsapat oszlopáról. Lóránt Gyula posztja révén − annak ellenére, hogy balöszszekötőként kezdett, és a NACban sem védőként számítottak rá − mindegyik csapatának alapembere volt. Egy futballban járatos megállapítás szerint a jó kapus, a középhátvéd és a középcsatár a három legfontosabb poszt. Első élvonalbeli mérkőzését a NAC-ban a Szolnok ellen játszotta. A NAC 5 : 2 -re győzött, Lóránt Gyula balösszekötőként szerepelt. 1943. november 21-én lőtte élete első NB I.-es gólját 20 méterről a Gamma válogatott kapusának hálójába. 1944. június 4-én már 5 gólt rúgott a BSZKRT csapatának, 9 : 2-re nyertek és bajnokok lettek. Lóránt kőkemény, de roppant sportszerű védő volt, aki a játék minden elemében az átlag fölé emelkedett. Nemcsak csapattársai, szurkolói, edzői, hanem az ellenfél játékosai is roppant módon tisztelték. 1998-ban Kőszeg posztumusz díszpolgára lett (itt született 1923. február 6-án). Játékosként a Honvéddal ’52-ben, ’54-ben és ’55-ben is bajnok lett, miután a NAC bajnokcsapatának is alapjátékosa volt. 1952-ben olimpiai bajnok lett, ’54-ben világbajnoki ezüstérmes, ’53-ban Európai Kupagyőztes. Pályafutása végeztével sem távolodott el – szerencsére – a labdarúgástól. Volt a Honvéd, a DVSC, az 1. FC Kaiserslautern, a Duisburg, az 1. FC Köln, a Kickers Offenbach, a Freiburg FC, a PAOK Szaloniki, az Eintracht Frankfurt, az FC Bayern München és a FC Schalke 04 edzője. A PAOK trénereként 1976-ban bajnoki címet ünnepelhetett. Halála is a görög csapathoz köthető: 1981-ben az Olimpiakosz elleni rangadó 76. percében szívrohamot kapott, miután csapata kihagyott egy nagy helyzetet. Csodálatos pályafutása során a magyar válogatottban 37 alkalommal léphetett pályára. Mind emberileg, mind szakmailag labdarúgásunk egyik legfontosabb, legértékesebb alakja.

Lukács János

Bölöni László

A jobb oldali védő posztján érzi otthonosan magát. A nagyváradi Crişulban 1964 és 1978 között játszott. 159 első osztályú meccsen 6, 178 másod osztályú meccsen 18 gólt szerzett. Az 1970-es mexikói vb-n kerettag, de betegség miatt végül nem tudott elutazni.

Szinte mindig felvetődik a neve, amikor a magyar válogatottnak szövetségi kapitányra van szüksége. Magyarországon és Romániában is ikon azoknak a köreiben, akik a szakmai tudás szerint ítélnek.

Dembrovszki Imre

Papp László

Az 1970-es mexikói vb legjobb román játékosa, ezért szobrot állítottak neki az Azték Stadion előtt. 386 élvonalbeli meccsen 108 gólt szerzett. Román bajnok 1979-ben a Temesvári Politechnikával, kétszeres román kupagyőztes. 1981-től edző a Temesvári Politechnikánál, 1984-ben bajnoki címet nyert a csapata.

A középpályás 1949–1953 között a Nagyváradi ICO (a NAC utódja) mezítlábas törpebajnokságában szerepelt, majd az UTA csapatában folytatta. 1962-től edző, Telegd és Nagyvárad ismeri a munkásságát.

Popovits Pál

Jenei Imre

Kőkemény balhátvéd volt, a Nagyváradban, az Aradban és az FC Bihorban is futballozott. Ötszörös román válogatott, 256 élvonalbeli meccsen 18 gólt szerzett, ami az ő posztján igen jó teljesítménynek számít.

Az egyik legelismertebb edző Romániában. A magyar válogatott élére akkor került, amikor Szepesi György volt az MLSZ elnöke. Szepesi azt nyilatkozta róla, azért nem lehetett sikeres Magyarországon, mert annyival előrébb járt a labdarúgás tudományában, hogy nem értették meg, amit akart.

Vígh József 25-szörös román válogatott. Szatmárnémetiből származik, innen érte el azt, hogy Románia legnagyobb klubjának, a Steaua Bukarestnek az egyik legnélkülözhetetlenebb alakja legyen. Ez mindent elmond a tudásáról.

Viorel Vancea

Szakács József 1950-ben kezdte csatárként pályafutását Szilágysomlyón, később az UTA, a Dinamo és a Brassó játékosa is volt. 1960ban megnyerte a román kupát a Dinamóval. Lendületes, dinamikus játékos volt, aki mindig a góllövésre koncentrált.

Korának egyik legprímább irányítója volt. Jiu, Petroşani, Craiova, FC Bihor voltak a román csapatai, Magyarországon a Honvédban bajnok lett, de Békéscsabán, a Vasasban és a BVSC-ben is maradandót alkotott.

Kulcsár Sándor

Ioan Zare

A diósgyőri szurkolók egyik legnagyobb kedvence, de a Ferencvárosnál is szerették a drukkerek. A bukaresti Viktóriánál kezdett, majd Nagyváradról Békéscsabára került, ahol berobbant a magyar élvonalba.

A söprögető a Nagyváradi Crişulban kezdett, majd a Bihor, a Dinamo Bukarest (kupagyőztes ’86-ban), a Viktória Bukarest, a Siófok és a Pécs voltak pályafutásának állomásai. Mindkét országban elismert futballista.

Szatmári Lajos 42-szeres román válogatott hátvéd. A nagyváradi Crişulnál kezdte karrierjét, melyet a Steaua Bukarestnél fejezett be, ahol a mai napig az ifjúsági központ egyik edzője. Köztudott, hogy a Steaua mindig is híres volt az utánpótlásáról, ezért is elismerésre méltó a posztja.

2010. november 13. szombat

ZÁGI FUTBALLCSILLAGOK Várhidi Pál

Kiss Sándor

Albert Flórián Az egyetlen aranylabdás magyar futballista, róla nevezték el a legnépszerűbb magyar csapat, az FTC stadionját. Játékintelligenciájáról mindent elmond, hogy „Császár” a beceneve. Nem véletlenül.

1977 és 1986 között összesen 217 bajnoki mérkőzésen 81 gólt szerzett. Kétszeres bajnok, kétszeres kupagyőztes, játékát Pécsen és Újpesten mind a mai napig sokat emlegetik a drukkerek.

Boda Imre A középcsatár. Soha nem volt elég, hogy csak egy védő őrizze. Az MTK legendája volt, majd amikor Görögországba igazolt, gólkirályi címet nyert. Zsigerből érezte a kaput.

16 éven át futballozott Újpesten, 1960-ban bajnok lett. Tagja volt az 1954-es vb-n ezüstérmet szerzett magyar válogatott keretének. Az Újpest történelmének talán legjobb edzője. Irányításával 4 bajnoki aranyat nyertek a lila-fehérek, a kerület díszpolgára.

Sallai Sándor Debrecenben ismert jobbhátvéd, majd válogatott labdarúgó lett. Katonaként a Honvédhoz került, majd Kispesten ragadt. Ötszörös bajnok, kétszeres kupagyőztes, játéka jóval meghaladta a korát.

Telek András

Brockhauser István

Kű Lajos

A KRC Genk kapusaként csodát tett, kétszeres bajnok- és kupagyőztes lett. A szurkolók első számú kedvence volt, akárcsak Újpesten és Kispesten. A magyar válogatott történelmének egyik legjobb kapusa, nem lehetett megállítani.

A Videotonban kezdett, majd a Ferencváros és a Vasas volt a magyar élvonalbeli csapata. 4 bajnoki ezüst és 2 MNKgyőzelmet ünnepelhetett a zöld-fehéreknél. Az FC Bruges játékosaként belga bajnok lett, és BEK 2. helyezéssel is büszkélkedhet.

Amíg fel nem tűnt a Ferencvárosban, az a hit élt az emberekben, hogy középhátvéd csak hatalmas termetű, izmos játékos lehet. Telek nem volt magas, nem volt kigyúrva, de mégis posztja legjobbja lett. Ügyes volt, jól olvasta a játékot, előre tudta, mit akarnak a csatárok.

Weimper István Összesen 367 magyar bajnoki mérkőzésen szerepelt és 138 gólt szerzett. Volt bajnok, kupagyőztes, A- és olimpiai válogatott. Mindent tudott, amit egy csatárnak tudnia kell. Görögországban is tisztelték, becsülték.

Fenyvesi Máté 1958-ban MNK-t nyert, 1963ban először bajnok a Ferencvárossal, amit egy évvel később megismételt. 1965-ben tagja az FTC Vásárvárosok Kupáját nyert csapatának, a döntő egyetlen gólját ő szerezte. 1967-ben és 1968-ban újra magyar bajnok lett. 76 válogatott meccsen 8 gólt szerzett, állatorvos, és politikával is foglalkozik.

Mészöly Kálmán Angyalföldön, Cipruson és Törökországban, ha valaki annyit mond, hogy “Mészöly Kálmán”, egyből örömmel fogadják. Legendás középhátvéd volt, aki nemcsak játékosként és edzőként, de sportvezetőként is a legjobbak között van.

Urbán Flórián Az Újpest szurkolók egyik legnagyobb kedvence, de Zalaegerszegen is tisztelik, mert a ZTE egyetlen bajnokcsapatának vezéregyénisége volt. Belgiumban is megállta a helyét, a magyar válogatott erőssége volt.

Váczi Zoltán A fenegyerek. Békéscsabán szerzett országos ismertséget, majd a Vasasba igazolt. Angyalföld legnagyobb istene volt a 90es években, mindig csereként beállva nyerte meg a mecscseket. Ha a Vasas-pályán meglátják, a mai napig éltetik a drukkerek.

Wukovics László Igazi lesipuskás volt, kitűnően értett a helyzetkihasználáshoz. Azon kevesek közé tartozott, akiket a Fradi- és az Újpesttábor is kedvencének fogadott. Rettegtek tőle az ellenfelek.

A „Tű”. Kilencszeres magyar bajnok, egyszeres MNK-győztes. Az Újpest egyik ikonja, a maga korában a legnagyszerűbb balszélső volt. Még mindig hatalmas tiszteletnek örvend, és nem csak Újpesten.

Gyimesi László Kispesten a legnagyobbak között emlegetik még napjainkban is. Egy olyan legendás klubnál, mint a Honvéd, ez nagy kitüntetés, mert az Aranycsapat is a kispestiekre épült. Még mindig mestere a labdarúgásnak, hozzáállása továbbra is példaértékű.

Mónos Tamás Akárcsak Sallai, jobb oldali védőként ő is megelőzte a korát. Belgiumban is megbecsülték, de a Vasasban szerették a legjobban. Hívei szerint többet futott mindenkinél; olyan lendülettel száguldott, hogy nem lehetett megállítani.

Kardos József Kőkemény és sportszerű védő. Amelyik csapatnak a tagja volt, abból nem lehetett kihagyni. Ő a Magyar Öregfiúk Válogatott szövetségi kapitánya, a pályán és azon kívül is igazi vezér.

Zámbó Sándor

Célunk a hatékonyság

- stratégiánk a kreativitás

Nagy Antal Négy bajnoki címet és egy kupagyőzelmet ünnepelhetett a Honvéddal. Tagja volt az UEFA-kupában az Ajaxot búcsúztató csapatnak. A válogatottnak is alapembere volt, ott volt a mexikói vb-n.

IJ. Communication www.ijcommunication.com

2010. november 13. szombat

www.nagyidokfocija.com

Folytatás a 2. oldalról

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia rövid története „Emellett egy újabb gyakorlópálya kivitelezésébe is hamarosan belevágunk. Azt hiszem, ha mindezekkel készen leszünk, Európa legnagyobb labda-rúgóutánpótlás-centruma jön létre Felcsúton!” – állítja Mészáros Lőrinc, az Akadémiát működtető alapítvány kuratóriumának elnöke. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia az ország minden pontján együttműködik kisebb és nagyobb nevelő-egyesületekkel, amelyek segítségével a legtehetségesebb futballisták mindig az Akadémia szakembereinek – Gellei Imre szakmai, és ifjabb Albert Flórián képzési igazgatónak – látókörében maradhatnak. Az intézmény a legnagyobb magyar autógyár partnerségével 2008 óta minden évben megrendezi a PuskásSuzuki Kupa U17-es ifjúsági labdarúgó-tornát, amely a korosztály egyik legnagyobb rangú klubfutball eseményévé nőtte ki magát, többek között a Puskás pályafutásához erősen kötődő klubok, a Real Madrid, a Panathinaikosz, a Honvéd és a Puskás Akadémia rendszeres szereplése révén. Az Akadémia szakmai együttműködési megállapodást kötött az NB I.-ben szereplő Videoton FC-vel, amelynek révén az intézményből kikerülő legtehetségesebb fiataloknak egyenes útjuk vezet az első osztályig, majd onnan a külföldi szerződésig. Több korosztály-

kedvez Demokrata a Magyar előfizetésére

demokrata@demokrata.hu  www.demokrata.hu

rata.hu



okrata.hu www.dem

u  www.demokrata.hu demokrata@demokrata.h

vonást? 2. felelősségre Ferenc a Gyurcsány Elkerülheti-e

a@demok demokrat

10% mény

ban közösen, Videoton Puskás Akadémia néven szerepelnek csapataik. Saját iskolaépületei is vannak már a Puskás Akadémiának, amely a szűkös szabadidő miatt egyre inkább igyekszik helyben megoldani a növendékek oktatását. Ebben a bicskei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola valamint a premontrei szerzetesrend az Akadémia partnere, utóbbi a zsámbéki szakiskolája és a gödöllői gimnáziuma révén, de sok akadémiai alkalmazásban álló pedagógus foglalkozik külön is az intézmény tanulóival, magántanulóival. A Puskás Akadémia nemcsak a sport területén végez kiemelkedő munkát, hanem társadalmi felelősségvállalásban is élen jár Felcsúton és környékén, emellett a turizmus fejlesztésében is aktív szerepet vállal. Évek óta támogatja a térség valamennyi kiemelkedő kulturális és szabadidős rendezvényét, a felcsúti Endresz György Általános Iskola fejlesztésében is aktív szerepet játszik, valamint orszlánrészt vállalt a felcsúti óvoda bővítéséből és felújításából. Bicskei partneregyesülete, a Bicskei Torna Club sporttelepén nagyméretű műfüves futballpályát épít az Akadémia, amelynek alapítványa két éve vásárolta meg és azóta működteti Alcsútdobozon az immár háromcsillagos Puskás Akadémia Sport

A Koroncaa Kilenctized román

kincs Nagyobb VATÍV HETILAP KONZER cimlap_24.indd

XIV. évf. .

szám, 2010.

június 16.

k tudni vélün

szám, 2010. 495 Ft HETILAP  XIV. évf. . KONZERVATÍV

cimlap_40.indd 1

2010.06.14.

15:57

október 6.

495 Ft KONZERVATÍV HETILAP  XIV. évf.

10/4/10 8:45 PM cimlap_mester.indd 1

Íme az ajánlatunk:

Az állam az erőseket féken tartja, a gyengéket fölemeli

zágon Sosem látott egység Magyarors

mint amit unkban, van a birtok



nyeFizessen elő a kiadónál* kedvezmé kasen a Magyar Demokratára, és még ünk. rácsonyi ajándék-gondjain is segít

Díszszázadok Európába Európában: hajrá, huszárok!

NAVRAC TIBO SICS Nem R: megszorlesz ítás . oldal

Látható kéz . szám, 2010. október 20.

Hotelt. Ma már – a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal kötött megállapodás értelmében – az Alcsúti Arborétum üzemeltetését is a futballnevelő központ alapítványa végzi. Ehhez szorosan kapcsolódik az a jövőbeni fejlesztés, amely a Felcsút és Vértesacsa közötti vasútvonalat érinti. Az Akadémiát működtető alapítvány vásárolta meg a Bicske–Székesfehérvár vasúti szárnyvonal ezen szakaszát, beleértve az állomásépületeket is, hogy a későbbiekben kisvasutat működtessen rajta, illetve kerékpárutat építsen a sínekkel párhuzamosan. A felcsúti futballintézet ma már a magyar és a nemzetközi labdarúgás fontos szakmai központja és szellemi műhelye. Puskás Ferenc szakmai örökségének ápolása a mindennapokban a fiatalok magas színvonalú iskolai és sportképzésén túl egy leendő könyvtár, múzeum és tudományos intézet alapjainak lerakásával is történik. Az archívum építéséhez segítséget nyújt az Akadémia saját kábeltelevízió-csatornája, amely tíz településen sugározza többnyire futballtémájú műsorait és mérkőzés-közvetítéseit. A felcsúti futballközpontot egy csapásra világszerte ismertté tette, hogy 2009. október 20-án Joseph S. Blatter, a Nemzetközi Labdarúgószövetség elnöke itt jelentette be a FIFA Puskás-díj létrehozását (minden évben „Az év gólját” szerző labdarúgót tünteti ki ezzel a világszövetség), és Orbán Viktor meghívására Felcsúton írta alá az erről szóló megállapodást Puskás Ferenc özvegyével.

495 Ft 10/18/10 5:19 PM

31. között előHa 2010. november 1. és 2011. január es előfizefizet a Magyar Demokratára, vagy érvény előtt meghosztését akár a lejárat után, akár a lejárat yel teheti. szabbítja, ezt tíz százalék kedvezménn t 4210 Ft lesz; A negyedéves előfizetés 4680 Ft helyet Ft lesz; A féléves előfizetés 9360 Ft helyett 8420 840 Ft lesz. Az éves előfizetés 18 720 Ft helyett 16 et írja be! A csekkre az ezeknek megfelelő összeg

ajándék könyv

És ehhez jönnek az ajándékok:

(féléves előfizetés esetén) Kereskedelmi forgalomba nem kerül!

ajándék ezüstpengo” (éves előfizetés esetén)

elölnézet

hátulnézet

előfizet Mindazon régi és új olvasónk, aki fél évre évvel meg(vagy még le nem járt előfizetését fél mellé hosszabbítja), a 10 százalék kedvezmény ok kora december elseje után megkapja az Árpád Ft. Ez a mű egy című kötetet, amelynek bolti ára 2800 1861-ben eddig soha nem reprodukált, eredetileg szövegmegjelent, az Árpádok korát képben és kiadása. ben elbeszélő gyönyörű díszalbum új nem járt Aki egész évre előfizet (vagy még le a 10 előfizetését egy évvel meghosszabbítja), az Árpápja százalék kedvezmény mellé megka eredeti, dok kora című kötetet, valamint egy kétMagyarország védasszonya köriratú ezüst 3000 Ft. pengőst, amelynek a forgalmi értéke

Tehát: zet, megtakarít 470 forintot. előfi évre Ha ön most negyed forintot, Ha fél évre előfizet, megtakarít 940 könyvet. kű érté Ft 0 280 és kap ajándékba egy ba egy 2800 Ft értékű könyvet, dék aján kap tot, forin 1880 rít taka meg zet, előfi évre z egés Ha t kétpengőst. valamint egy 3000 Ft értékű ezüs

Gondolja meg, és döntsön!

k. sfél évtizede a mi lapun Magyar Demokrata – mák adato tudunk. nem adni kot ajándé n alapjá k kat, ezért az ottani előfizetése

csak jelentős késéssel kapun *A Médialognál történő előfizetésekről

demokrata_hirdetes 140x210.indd 1

11/8/10 1:42 PM

Partium FC

A Partiumi Keresztény Egyetem labdarúgó csapata 2006 márciusában alakult meg Tőkés Máté egyetemista és Lukács János egykori nagyváradi labdarúgó kezdeményezésére, egy csapat lelkes egyetemista közreműködésével. Egy éven keresztül a csapat heti több alkalommal tartott edzést Nagyvárad különböző pályáin, majd két edzőtábor után kicsit felbátorodva sikerült bejegyezni az Egyetemi Sportklubot, és immár hivatalosan is benevezni a Bihar Megyei V. osztályú bajnokságba. A csapat ezt követő pályafutásáról Tőkés Máté, a Partium FC elnöke mesélt.

FC 3 : 0, Videoton II–Partium FC 9 : 0). Mindemellett a tavalyi év legnagyobb sikere a gyerek csapat létrehozása és bajnokságba való beíratása volt. Idén már két korosztályban is indultak az ifik. Idén negyedik éve szerepelünk a bajnokságban. 12 forduló elteltével, 6 győzelemmel, 4

Jótékonysági Sportbálnak és vendégeinek, védnökeinek tartozunk köszönettel, olyan elhivatott személyiségeknek, mint: Buzánszky Jenő, Gyarmati Dezső, Balczó András, Grosics Gyula, Fenyvesi Máté, Mészöly Kálmán, Dömötör Zoltán, Kurkó János, Várhidi Pál, Kű Lajos, Dömötör Zoltán, Magyar Zoltán, Rácz Gábor, Kovács Ferenc, Blidár János, Tőkés László, Schmitt Pál, Telek András, dr. Szabó Ferenc, dr. Kőrösi Mária, Takács Tibor, Éhn József, Vertán György, Karcis Barna, Orosz Csaba és még sokan mások. Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a mi csapatunk is részt vesz egy olyan jeles alkalom szervezésében, mint a NAC 100 éves centenáriuma. Talán még a saját játékosaink sem fogják fel teljesen, mek-

A csapat első éve nagyon nehéz volt: utolsó helyezettek lettünk a bajnokságban, szembe kellet néznünk a saját pálya, a támogatók és a megfelelő játékosok hiányával. Ki kellett nőnünk az addig megszokott grundfoci szintből. Az első bajnoki év legnagyobb eredménye a Paptamási községgel való egyezség volt, melynek következtében a rendelkezésükre bocsátottak egy legelőt, amelyből mára már egészen szép hazai pályát sikerült kialakítani. A második bajnoki év már jobban ment, sikerült a középmezőnyben végezni, majd a 2009/2010-es bajnoki szezonban már a IV. helyig tornászta fel magát a csapat. Lukács János, Gurbai Béla, Jámbor Levente és Kincses Attila személyében 5 év alatt 4 edző koptatta a csapat kispadját. Emellett több mint 70 játékos fordult meg a Partium FC-ben, nem beszélve azokról a fiatalokról, akik rövidebb-hosszabb ideig részt vettek ugyan a csapat belső életében, de nem jutottak el addig a pontig, hogy leigazoljuk vagy átigazoljuk őket. Fennállása során a Partium FC több mint 100 bajnoki és barátságos mérkőzést játszott, melyek közül a legjelentősebb és a csapat számára legnagyobb megtiszteltetéssel járó mecscseket a Ferencváros U19 csapata, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U19 csapata, illetve az NBII.-es Videoton II. FC csapata jelentette. Büszkén mondhatjuk el, hogy nem vallottunk szégyent ezeken a meccseken, és a magas szintkülönbség ellenére igen szép eredmények születtek. (Fradi U19–Partium FC 0 : 0, PFLA U19–Partium

döntetlennel és 1 vereséggel szoros harcban állunk a tabella első helyéért, melyet 5 fordulón át veretlenül a magunkénak tudhattunk. Természetesen e mögött nagyon sok munka és áldozat áll. Nem szabad elfeledkeznünk azokról az emberekről, akik az elmúlt években mellénk álltak és lehetővé tették számunkra, hogy pályánk legyen, edzhessünk, bajnoki mérkőzéseket játszhassunk, edzőtáborokba mehessünk, külföldi és belföldi mecscseket játszhassunk. Főleg a

kora sporttörténelmi értéke és jelentősége van annak, hogy egy pályára léphetnek a legendás Albert Flóriánnal, Buzánszky Jenővel, Bölöni Lászlóval, Jenei Imrével, arról nem is beszélve, hogy Szepesi György a Nemzet Televíziójában élőben közvetíti a mérkőzést. Én úgy érzem, hogy ezek után minden nap, héten, mérkőzésen úgy kell viselkednünk majd, mint akik méltók arra, hogy továbbvigyék azt a zászlót és lángot, melyet az elődeink hordoztak a nagyváradi labdarúgás mindennapjaiban.

2010. november 13. szombat

www.nagyidokfocija.com

Szeretem a kuriózumokat A múlt hat a jövőre Szerző: – Simon –

Szerző: Simon Zoltán

A NAC centenáriumi gálamérkőzésén az egyik kommentátor ifj. Knézy Jenő lesz, akinek legendás édesapja Nagyváradon született. Erről is beszélgettünk az Eurosport és a Duna TV riporterével. Mesélnél arról, hogyan lett belőled sportriporter? Lassan 15 éve kommentátorkodom, 1996-ban az atlantai olimpia ideje alatt kezdtem az Eurosportnál. Nagyon nem akartam ezt az egészet. Túl voltam egy súlyos sérülésen, addig aktív kosárlabdázó voltam. Nem tudtam folytatni a játékot és ekkor mondta az édesapám, hogy próbáljam meg a kommentátorkodást. Azóta dolgoztam, vagy dolgozom az Eurosportnál, az MTV-nél, a TV3-nál és már négy éve a Duna TV munkatársa is vagyok, aminek nagyon örülök. Előbb szóba hoztad édesapádat, aki éppen nagyváradi születésű. Neked milyen emlékeid vannak Nagyváradról? Emlékeim nincsenek, várakozásaim viszont igen. Még nem voltam ott soha, viszont nagyon várom már, hogy megnézzem apu szülővárosát. Azt tudom, hogy ő sem élt ott sokáig. Negyvennégy augusztusában született, és akkortájt nagyon sűrűn változtak a frontvonalak. Jöttek az oroszok, mindenki menekült,

amerre tudott. Ha lesz rá időm, akkor kinyomozom, Nagyváradon belül hol, melyik házban laktak. Örülök, hogy végre eljuthatok a városba. Évek óta figyelem a közvetítéseidet különböző sporteseményekről, és tudom, hogy történelemi témákban otthon vagy. Egy ilyen kezdeményezésnek milyen üzenete lehet? Mert ugye van már Európai Unió, schengeni határ, amelyeknek köszönhetően nyugodtan lehet utazni is. Mindenféle pátosz nélkül mondhatom, hogy volt egy ország, amely a XX. században több részre szakadt, nagyon sokan és sokat bántották, és rengeteg magyar a határokon kívül rekedt önhibáján kívül. Ráadásul ezekről a történésekről sokáig nem lehetett beszélni, megemlékezni, el kellett hallgatni. Örülök, hogy most van lehetőség arra, hogy végre beszéljünk róla, és hogy lehet találkozni a határon túli magyarokkal. Erre is tökéletes alkalom a NAC centenáriumának a megünneplése. Bízom benne, hogy a Nagyváradon élő magyarok közül sokan ott lesznek majd. A magyar labdarúgásban hol kell, hogy legyen a helye az első vidéki bajnokcsapatnak? Mindenképpen fontos helyen, hiszen egy nagyon jó csapat-

ról beszélünk. Amikor bajnok lett a NAC, a Ferencváros volt a második, és a Kolozsvár a harmadik. Üzenetértéke volt, hogy vidéki csapat nyert. Mindig is szerettem a kuriózumokat, például azt, amikor a Győr Rába ETO néven Verebes Józseffel bajnok lett, vagy azt, amikor a Körmend kosárcsapata végzett első helyen. Milyen feladatod lesz? Ez azért fontos, mert a magyar rádiózás két leglegendásabb alakja, Szepesi György és Novotny Zoltán is ott lesznek a mérkőzésen. Ennek különösen örülök. Novotny Zolival már többször dolgoztam együtt, Gyuri bácsi pedig sokszor tisztelt meg azzal, hogy nyilatkozott nekem. Jóban vagyunk, többször volt benn nálam a műsoromban. Biztos, hogy nagyon jó lesz velük együtt dolgozni, valamint az is, hogy senkinek nem szabad komoly, szakszerű közvetítést várnia. A hangulatnak megfelelően − mivel hárman leszünk a klasszikus riporterállásban − ez egy beszélgetős, sztorizgatós, nosztalgiázós közvetítés lesz – kicsit más, mint amilyet megszokhattak a szurkolók a mostani televíziós sportműsorokban. A Duna Televízióról köztudott, hogy a határon túli magyarok sorsa a szívügye. Mit jelent a csatornának egy ilyen esemény médiatámogatása? Ha kronológiai sorrendben haladunk, akkor nyugodtan mondhatom: a szervezők először engem kerestek meg, és akkor még nem is volt szó a Duna TV-ről. Amint letettem a telefont, elkezdtem azon gondolkodni, hogy a Duna TVnek kevés jobban fekvő dolog van, mint a Nagyvárad centenáriumáról való tudósítás. Egyből felhívtam Riskó Géza főszerkesztőt, hogy kaptam ezt a felkérést, és nekünk ezzel az eseménnyel valamit kellene kezdenünk. Abszolút nyitott fülekre talált az ötlet, egyből felkerült az elnökségi szintre a lehetőség.

Novotny Zoltán a hazai sportújságírás meghatározó alakja, 1966 óta sportriporter. A gálamérkőzés egyik kommentátoraként Nagyváradról, a NAC-ról és a sport közösségteremtő erejéről kérdeztük. Milyen emlékek fűzik Nagyváradhoz vagy a NAC-hoz? Voltam Nagyváradon negyvenegy évvel ezelőtt. Nagyon tetszett, amit láttam, de más kapcsolatok is fűznek a városhoz. Az első az az, hogy már ifjú koromban szerettem a labdarúgást és tudtam, hogy a Nagyvárad az első, nem budapesti bajnokcsapat. Bodola Gyulát én is láttam játszani, Lóránt Gyula pedig, aki az Aranycsapat középhátvédje lett, jobbszélső volt még a NAC-ban. Arra is felfigyeltem, hogy ’40 és ’44 között a magyar válogatott összesen 13 mérkőzést játszott, és ezeken 7 nagyváradi játékos jutott szóhoz. Van, aki egyszer, de az előbb említett Bodola tizenkétszer. Mivel bölcsészkart végeztem, érthetően a történelem és az irodalom után érdeklődtem. Egyik egyetemi dolgozatom témája a tizenharmadik századi isteni ítéletekkel foglalkozó Váradi Regestrum volt. Mindenki ismerheti Janus Pannonius versét, a Búcsú Váradtól címűt, vagy a királysírokat, a hőforrásokat. Tudom, hogy Várad a XIX. és a XX. század pezsgő, polgárosodó magyar városa volt: Adyval, Juhász Gyulával, Nagy Endrével és

a többiekkel, a Holnap című antológiával, a színházzal, a Fekete Sas Palotával. Mit jelentett az, hogy a NAC volt az első, nem budapesti bajnokcsapat? Nagyvárad a bajnokká válását megelőző évben második, egy esztendővel azelőtt pedig ötödik volt. Pillanatok alatt került be az élmezőnybe, de jött a világháború, ami lehetetlenné tette, hogy a sikert értékeljük, beszéljünk róla. Ezután a NAC román bajnokságot is nyert, majd a román válogatottban rengeteg magyar játékos is játszott. Az utolsó nagy név Bölöni László volt, aki marosvásárhelyi. Hogyan kapta a gálamérkőzésre szóló felkérést? Hetekkel ezelőtt érkezett a megkeresés. Egy pillanatig sem gondolkoztam, hogy megyek-e. Az egyetlen akadály az volt, hogy szabadnapos vagyok-e vagy nem, de segítettek a kollégáim is, így nem kell 13-án dolgoznom a Magyar Rádióban. A mérkőzés közvetítése lesz a feladatom a helyszínen ifj. Knézy Jenővel együtt. Milyen segítséget nyújthat a hétköznapokban egy ilyen esemény? Arra kell ráébresszen, hogy gyakorlatilag egy közösség vagyunk. A múlt példájának kell hatnia a jelenre és a jövőre. Értékesnek, fontosnak ezt tartom. Két külön ország lakói találhatnak egymásra. Fiatalok is játszanak majd. Nekik mit jelenthet az, hogy

Európa-hírű játékosokkal szerepelhetnek együtt? Egy játékosnak mindig kell példakép, akár bevallja, akár nem. Mindenki szeretne lenni valaki, mindenki utánoz valakit, vagy a helyére szeretne lépni, úgyhogy ilyen szempontból példaképek lépnek Nagyváradon pályára. Sajnos nagy a korkülönbség a két korosztály között, egy-egy generáció kimaradt. Alig hiszem, hogy a fiatalok láttak valakit pályán azok közül, akik az öregfiúkcsapatban szerepelnek, de biztos, hogy hat rájuk, meg kell, hogy érintse őket a múlt.

Novotny Zoltán a hazai sportújságírás meghatározó alakja. 1940. május 19-én született Budapesten. Diplomáját az ELTE BTK történelem–magyar szakán szerezte 1963-ban, s akár taníthatott is volna, lehetett volna belőle középiskolai tanár, kutató, később sportvezető is akár, ám egyik sem vált belőle. Bemondóként kezdte, s folytatta három éven át pályafutását a Magyar Rádióban − 1966 óta pedig sportriporter. 1982-től 1996-ig vezette az MR sportosztályát, 1996 és 2002 között a Petőfi adó főszerkesztője volt. Huszonhét esztendeig külsőzött az MTV-ben − a Híradótól kezdve az Ablakon át a különböző gyerekműsorokig −, s nevéhez nem kevesebb, mint 11 nyári olimpia, 4 labdarúgó-világbajnokság, s megannyi kiemelkedő hazai és nemzetközi sportesemény közvetítése fűződik. De pályafutásába „belefért” az is, hogy 17 éven keresztül vezesse a Magyar Sportújságírók Szövetségét és tagja legyen a MOB-nak. 2004 óta elnöke a Protestáns Újságírók Szövetségének, s tagja a Magyarországi Evangélikus Egyház médiabizottságának. Emellett tevékeny szerepet vállal az egyházi életben is: ő a Deák téri gyülekezet presbitere. Jelen pillanatban is a Magyar Rádió aktív munkatársa.

Csak 15 játékos kellett a bajnokság megnyeréséhez Kik szerepeltek az új bajnokcsapatban az elmúlt idény alatt?

A Nagyváradi AC megnyerte a bajnokságot, s ehhez, mint az alább kiderül, csupán 15 játékosra volt szükség. Sőt, tulajdonképpen csak 13 olyan játékos van a NAC-ban, aki az ősszel, vagy a tavasszal rendszeresen részt vett a mérkőzéseken. Ferenci és Csapó csak itt-ott segített ki.

Érdekes egy kicsit áttanulmányozni az alábbi táblázatot, amely szemléltetően tünteti fel, hogy ki mikor, melyik mérkőzésen szerepelt a NAC csapatában, mi volt azon a mérkőzésen az eredmény s ki mikor maradt ki a csapatból.

Öt olyan játékost találunk a Nagyváradban, aki minden mérkőzésen játszott: Vécsey, Mészáros, Sárvári, Bodola és Tóth III.

Ez a táblázat világosan megmutatja, hogy mennyire összeszokott együttes a NAC. Amíg más csapatok 23, sőt 30 játékost vonultattak fel, addig a Váradiak mindössze 13 játékossal küzdötték végig az idényt.

Csak egyszer-egyszer hiányzott: Ónody és Deményi.

Forrás: Nemzeti Sport, 1944. június 6.

2010. november 13. szombat

Nagyvárad nevezetességei

Kivál ó

MINŐS Kedv ÉG! ező

Szerző: Balázs D. Attila

Várad nem csak Ady miatt legendás hely: Árpád-házi királyok választották nyughelyül, Szapolyai idejében az ország fővárosa, majd Erdély legfontosabb végvára lett. Károly József premontrei kanonok itt készítette el az első drótnélküli távírót Marconival egy időben. Legenda, vagy sem, de lehet, hogy a rádiót is Várad adta a világnak.

ÁR!

A nagyváradi „Sport-pavilon” 1898-ban

Varadinum – Várad vára A nagyváradi vár históriája elválaszthatatlan a magyar történelem meghatározó alakjaitól, úgy mint Szent Lászlótól, Mátyás királytól, Vitéz Jánostól, vagy Báthori István és Fráter György személyétől. Falai között vendégeskedett tatár is, török is, legutóbb pedig a román Securitate, hogy csak a legelvetemültebbeket említsük. A jövő remélhetően békésebb évszázadokat tartogat az erődnek, amely méltán pályázhatna a Világörökség címre. Hogy ezt az elismerést megkaphassa, ahhoz persze illő lenne újjászületnie: a helyreállítási munkálatok első, 2010 és 2015 között zajló szakaszában a középkori erődítmény nyolc épületszárnya újul meg a tervek szerint. Szigligeti Színház Thália nagyváradi temploma is újjászületése pillanatait éli, akárcsak a vár. Az 1900-ban befejezett, jelenleg külső és belső felújítás alatt álló Szigligeti Színházat ugyanaz a bécsi tervezőpáros (Fellner és Hellmer) álmodta meg, akik a Vígszínházat adták Budapestnek, a Katona József Színházat Kecskemétnek, vagy az egykori magyar Nemzeti Színházat Kolozsvárnak. Fekete Sas Palota Az első magyar nyelvű színházi előadást a Fekete Sas fogadóban, a mai Fekete Sas Palota helyén tartották 1798ban Nagyváradon. A váradi magyar színjátszás kezdeteinek emlékét újból emléktábla őrzi a Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte impozáns szecessziós palota falán, amely jelenleg szállodának és művészmozinak is helyet biztosít. A nagyváradi bazilika, a római katolikus Püspöki Palota és a Kanonok sor A váradi székesegyházat Erdély legnagyobb és legszebb barokk templomaként tartják számon. II. János Pál pápától Basilica Minor rangot kapott, falai között őrzik Szent László királyunk ereklyetartó hermáját. Itt avatták boldoggá Bogdánffy Szilárd nagyváradi vértanú püspököt október 30-án. A bazilikával szemben, az egyház által csak nemrég visszaszerzett gyönyörű Püspöki Palo-

ta és a híres Kanonok-sor között található Szent László egész alakos bronzszobra. Egykor a város főterén állt, helyén ma Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) szobra díszeleg.

Partiumi Keresztény Egyetem A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által alapított Sulyok István Református Főiskolából nőtte ki magát a Partiumi Keresztény Egyetem. Az immár 20 éves múltra visszatekintő intézmény hoszszas huzavona után 2008-ban kapott román állami akkreditációt. Fél évszázados megszakítás után így létrejött az erdélyi magyarság első államilag elismert, önálló magyar felsőoktatási intézménye. További csemegéket a Nagyvarad.lap.hu internetes gyűjtőportálon találhat az Olvasó.

Ady karórája Szerző: Octogon

Mezőtelegd egyetlen telepes rádiójának sistergő hangja egyre hangosabban terjedt a nagy eseményre összesereglett férfinép között. Az alig nyolc éves fiú ikertestvérével, Boxival és a Velkó Józsikával a székek lábainál guggolva figyelte a recsegő hangot. Tudta, hogy valahol messze most olyan csata zajlik, mint még soha. Gyermeklelkű magyar-ságának képzelete ezt úgy látta, mintha most egyszerre vívnánk a tatár, török és labanc harcunkat, és itt veszíteni nem lehet! De a riporter egyszercsak sírásra emlékeztető hangon közvetítette a nyolcvannegyedik perc tragikus eseményét – a gólt. Ezzel szertefoszlott a magyarság álma, és Magyarország nem lett futballvilágbajnok. Ebben a képzeletbeli halálban azonban a fiúban egy új álom született: Focista leszek! Ady egy könyvtárból elcsent verseskötet formájában szegődött mellé. Ekkor már, 18 évesen, a Nagyvárad focistája volt. Megszerette a várost, Ady Párizsát. Nehéz volt ugyan élni, talpon, a pályán maradni, de a szegény, cifra Szilágyságban született költőfejedelem is barátnak vette a fiút, aki megtanult egy-egy verset is a könyvből, és még azt sem bánta, hogy játékostársai rendre viccet űznek a költői barátságából. Ady hálából súgott neki: S kínoztatván is akarni…

Ez a sor sokszor segítette. Főleg a pályán, ahol nem történhetett meg, hogy akár csak egyszer ne szerepeljen a kezdőcsapatban. Férfiként Adytól megtudta, hogy hol van Dévény, megismerte, milyen a Héjanász az avaron, és a nemzetek súrlódásában mit jelent: „Az én magyarságom Mindennél keserűbb, Mindennél igazabb” Így jártak már sok éven át, közösen, egyre szorosabb kötődésben a könnyű meccsről nagy futballcsatákba, albérleti szoba magányából léha éjszakákba, könnyű csókokból a nedvesen is izzó szerelembe vagy az én édes semmiségem… magányába. Az órát a csapat egyik külföldi útján vette egy ócskás bazárban, és csak reménykedett, hogy valami jóféle svájci darab, amit majd otthon jól el lehet adni. Társai ebből is viccet csináltak. - Gamudi – mert ez volt a csapatban a beceneve −, miért nem valami jobb cuccot vettél, vagy talán Ady óráját találtad meg? Ügyesen csempészte át a határon, akkor a csapatnak ebben már nagy rutinja volt. Hazaérve már nem is akarta eladni, de a mindennapi viselete is elmaradt. Így az óra egy fiók mélyén kezdte élni az embert körülvevő tárgyak mindennapi életet.

Természetes precizitás

tel: +36 20 405 82 28 5920 Csorvás, Rákóczi út 55-57.

Jóval túl járt már a hatvanon, amikor az óra véletlenül a keze ügyébe került. Felhúzta, de az csak nem akarta a hivatását elkezdeni. Elromlott volna? De hisz nem is használta. Napokkal később elvitte egy óráshoz. A mester kíváncsian vette szemügyre a külsejében is ritkaságnak számító öreg szerkezetet. Feltette jellegzetes órás látcsövét, amitől úgy nézett ki, mint egy félszemű tarisznyarák. Óvatosan kinyitotta, nézte, szinte gyönyörködött benne, majd anélkül, hogy szakmai bűvöltségéből felébredt volna, határozottan így szolt a valamikori focistához, akit már a bejárati ajtóban felismert: -Lukács úr! Ennek semmi baja. Talán egy kicsit ki kell tisztogatni. Ez egy Rolls Royce, és

Rendezvény

Sport

Az Aba Jungström® vállalat 2010 óta működik Magyarországon. Nyílászáróink egyesítik magukban az egyedülálló skandináv famegmunkálási ismereteket a legmodernebb és legkorszerűbb technológiákkal. Az Aba Jungström nyílászáró esztétikus, könnyen kezelhető, a mai biztonsági feltételeknek maximálisan megfelel. A nyílászáró különböző típusai formailag harmonizálnak egymással, de természetesen egyedi elképzeléseket is megvalósítunk.

mint tudjuk, az soha sem romlik el! Az órás jót nevetett a saját vicces hasonlatán, majd így, hogy szakmailag kielégült, felnézett, és most már futballtudósi mivoltában megjegyezte: – Aztán milyen jó meccsek voltak, amíg maguk játszottak! Ma is emlékszem a bukaresti Steaua elleni győzelemre. Azok a nevek! Albu a kapuban, Popovics, Nagy Jenő, Balogh, Gergely, Naom, a Pitu – mert, hogy így becézték –, a Szűcs meg a két Kún, a Jóska meg az Attila, a Florescu, a Nagy Sanyi, az Arnóczky, Robert Cosmoc, az edző, és hát középhátvédként természetesen maga, Lukács úr! Hetvenhétben, a Szatmár ellen, ha az a fejes gólja nincs, soha sem jutunk fel az első osztályba!

– No meg maguk előtt voltak az igazán nagyok! Bodola, Lóránt...! Ahogy azok játszottak… Az volt igazán a nagy idők focija! Tudja, azért én bízom benne, hogy lesz még jó foci Váradon. Az órás nagyot sóhajtott, majd egy divatos Swatch óra elemcseréjébe kezdett. Az öregedő focista némán, tétován lépett az utcára. Az órás által felborzolt emlékei közé rendcsinálóként most is barátjának, Adynak a jakobinusok emlékére írott sorai jutottak eszébe: „Ma se hitünk, se kenyerünk. Holnap már minden a mienk lesz, Hogy ha akarunk, ha merünk.”

Autó

Állandó mozgásban vagyunk...

www.trendmedia.hu

TrendMedia

2010. november 13. szombat

www.nagyidokfocija.com

HASZNOS INFORMÁCIÓK ■ Erdélyben az órákat állítsák egy órával előrébb (példa: ha Magyarországon déli 12 óra van, Erdélyben 13 óra). ■ Romániában az úthálózat használatáért fizetni kell, e célból – a magyar autópálya- matricás rendszerhez hasonlóan – matricát (vigneta) kell vásárolni az első MOL benzinkútnál. ■ A határátkelőhelyen nem érdemes túl sok pénzt váltani, mert itt az árfolyam általában roszszabb, mint Nagyváradon. A városban található bankautomaták elfogadják a legelterjedtebb bankkártyákat (MasterCard, Visa-, stb.), adott esetben így is lejhez juthatunk.

NAGYVÁRAD Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)1390. május 20-án a királyi pár: Mária és Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. A szobrot a Kolozsvári-testvérek készítették Czudar János váradi püspök megrendelésére. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa.

IMPRESSZUM

Gozös Menetrend Odaút Állomás Bp. Nyugati pu. Kőbánya-Kispest Vecsés Üllő Monor Pilis Albertirsa Ceglédbercel-Cs. Cegléd Abony Szolnok Szajol Törökszt.miklós Fegyvernek-Ö. Kisújszállás Karcag Püspökladány Báránd Sáp Berettyóújfalu Mezőpeterd Biharkeresztes Episcopia B. Oradea

Érk.

2010. 11.13.

10.35

Ind. 7.28 7.44 7.53 7.59 8.06 8.15 8.21 8.27 8.51 9.06 9.19 9.29 9.38 9.48 10.08 10.22 10.49

11.19

11.21

11.38 13.08 13.30

11.53 13.23

7.40

8.35 9.18

10.01

Visszaút Érk. 17.08 16.38

Ind. 17.00 17.23 17.10

17.26

17.43

18.10 18.39

18.25 18.47 19.01 19.14 19.25 19.34 20.00 20.12 20.27 20.35 20.41 20.46 20.54 21.13 21.19 21.33

19.45 20.26

21.01 21.31 21.45

Állomás Oradea E.piscopia B Biharkeresztes Mezőpeterd Berettyóújfalu Sáp Báránd Püspökladány Karcag Kisújszállás Fegyvernek-Ö. Törökszentmiklós Szajol Szolnok Abony Cegléd Ceglédbercel-Cs. Albertirsa Pilis Monor Üllő Vecsés Kőbánya-Kispest Bp. Nyugati pu.

Főszerkesztő: Kató Lenke Szerzők: Balázs D. Attila, Fábián István, Kató Lenke, Octogon, Opre Csaba, Papp László, Simon Zoltán Laptervezés és grafika: I.J. Communication (ijcommunication.com) Layout: Szőke István Tördelő: Traviczky Orsolya Korrektor: Kis Nikolett Felelős kiadó: Tőkés Máté