Remeny 2014 29 jul 3

Page 1

„Úgy cselekedj, mintha minden rajtad múlna, de úgy bízz Istenben, mintha minden rajta múlna.” (Loyolai Szent Ignác)

29. szám

REMÉNY XXV. évfolyam

2014. július 20. – Évközi 16. vasárnap

A sport értéket teremt

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 5 9 13

Az elmúlt hetekben világszerte milliók tekintete tapadt a képernyőkre. Akiket hidegen hagy a futball, talán csodálkoznak is, hogy foroghat a világ egy labda körül. De tény: a futball-világbajnokságot még olyanok is figyelemmel kísérték, akik egyébként nem focirajongók, és talán nem is értenek annyira e sporthoz. Ferenc pápa még a bajnokság megkezdésekor megfogalmazott – e hasábokon is idézett - videoüzenetében kiemelte, hogy a sport értékek közvetítését is jelenti az emberek között. „Gondoljunk csak a becsületességre, az állhatatosságra, a barátságra, a megosztásra, a szolidaritásra. A sport ugyanis sok értéket teremt, melyek az emberi élet minden vonatkozásában, így a béke megteremtésében is fontosak. A sport pedig a béke iskolája” – mondta a pápa. Mikor e sorokat írom, még nem zajlott le a futball-világbajnokság döntője, de számunkra itt és most nem is ez az érdekes. Sokkal inkább azok a - pozitív üzenetet tartalmazó - jelenetek, gesztusok, megnyilvánulások,

A megújulás szolgálatában Felajánlott percek Határtalanul

amelyeknek nézőként, a tévéközvetítések révén tanúi lehettünk. (A negatívumokról most nem beszélek.) Amelyek mind alátámasztják a pápai üzenetben foglaltakat. Amelyek cseppként a tengerben üzennek a világnak, hogy a sport, a sportoló példa lehet. A rasszizmus és a kirekesztés elleni molinóval készült képek a futballcsapatokkal, az ellenfelek meccs előtti barátságos kézfogásai, összeölelkezése, a pályán a mindenre elszánt játékosok kéznyújtása a földre került játékostársnak, a térden állva mondott imák, fohászok a csúfos kimenetelű mérkőzés után is, a megsérült futballsztár könnyei a sajtótájékoztatón – ezek mind olyan momentumok, amelyek építenek, példát mutatnak, jólesőn melengetik szívünket. Közösségeinkben nagy szükség van becsületes, állhatatos, kitartó, a jóért küzdeni tudó, értékteremtő emberekre. Olyanokra, akik a békét keresik, a békét közvetítik mások felé. A tisztességesen, tiszta eszközökkel küzdő sportolók is példát mutathatnak ebben – fiatalnak, idősnek egyaránt.


EZ TÖRTÉNT KÖZEL-KELET

Ferenc pápa felhívása a békéért Július 13-án, vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása után mondott beszédében a Szentatya mindenkihez szívből jövő felhívással fordult. „Továbbra is fokozottan imádkozzatok a Szentföld békéjéért, az utóbbi napok tragikus eseményeinek fényében. Még élénken él emlékezetemben a június 8-i találkozás Bartholomaiosz pátriárkával, Peres elnökkel és Abbász elnökkel, akikkel együtt fohászkodtunk a béke ajándékáért, és hallottuk a hívást a gyűlölet és az erőszak spiráljának megtörésére. Valaki azt gondolhatná, hogy ez a találkozó hiába jött létre. Azonban nem! Az ima segít bennünket abban, hogy ne hagyjuk felülkerekedni a gonoszt, hogy ne törődjünk bele abba, hogy az erőszak és a gyűlölet győzzön a párbeszéd és a kiengesztelődés felett.” Ferenc pápa arra buzdította az érdekelt feleket, minden helyi és nemzetközi felelőst, hogy ne hagyják abba az imát. Erőfeszítést nem kímélve törekedjenek

arra, hogy megszüntessenek minden ellenségeskedést és eljussanak az áhított békére, mindenki javát szolgálva. A pápa arra szólította fel a Szent Péter téren jelen lévő híveket, hogy csatlakozzanak imájához. Néhány percnyi csöndes ima után a következő szavakkal könyörgött Istenhez: „Urunk, most segíts Te nekünk! Add nekünk békédet, tanítsd meg Te, hogy mi a béke, vezess bennünket a béke felé. Nyisd fel szemünket és szívünket, és add meg nekünk a bátorságot, hogy kijelentsük: Soha többé háborút! A háborúval minden elpusztul! (...) Önts bátorságot szívünkbe, hogy a béke építésének konkrét gesztusait tehessük meg... Tégy minket készségessé arra, hogy meghalljuk a lakosság kiáltását, amely arra kér bennünket, hogy alakítsuk át fegyvereinket a béke eszközeivé, félelmeink váljanak bizalommá és feszültségeink változzanak megbocsátássá. Ámen.” MK

VILÁGEGYHÁZ

VATIKÁN

Ferenc pápa társadalmi tanítása Új kommunikációs vezető a Vatikánban

A Iustitia et Pax Pápai Tanács és a vatikáni Államtitkárság július 12-én és 13-án a IV. Pius épületben tartott nemzetközi szemináriumot a „befogadó gazdaságról”, melyet Ferenc pápa Evangelii gaudium k. apostoli buzdításában ír le. A zárt ajtók mögött folyó szemináriumon a világ számos országából érkezett mintegy 70 szakértő vett részt: nemzetközi intézmények, egyetemek, nagyvállalatok képviselői, illetve vezetői. Mario Toso püspök, a dikasztérium titkára interjújában elmondta: Ferenc pápa Evangelii gaudium k. apostoli buzdítása olyan távlatokat nyit, amelyeket el kell mélyíteni, és gazdasági tervekként kell a gyakorlatba átültetni. Az apostoli buzdítás üzenetének olyan torz megítélései is napvilágot láttak, amelyek a pápát marxizmussal vádolják. El kell magyarázni, hogy mit jelent az egyre inkább befogadó gazdaság javaslata: nem arról van szó, hogy le kell mondani a piacgazdaságról, hanem annak pozitív aspektusait kell érvényre juttatni. El kell magyarázni, hogy mire utal Ferenc pápa, amikor azt írja, hogy a „gazdaság megöl” – sajnos, sok vállalkozó, és állását elveszítő munkás valóban öngyilkosságot követett el a közelmúltban. Nem az egész gazdaság öl önmagában véve, hanem a pénz bálványozása, amely a munkát a pénzügyi és monetáris mechanizmusoktól függő változó valóságnak tekinti – mondta Mario Toso püspök. A Pápai Tanács titkára összefoglalta a szemináriumot bevezető előadását. Ennek első fontos pontja az a megállapítás, hogy a globalizáció következtében a szegényebb országok átlagjövedelme közelebb került a gazdag országok átlagjövedelméhez, ugyanakkor növelte a lakosság különböző

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

rétegei közötti egyenlőtlenséget a világon. Másik szempont, hogy egy hosszú, ígéretes, bár problémákkal teli és összetett átmeneti korszakban élünk, abban reménykedve, hogy a nemzeti határok által feldarabolt „régi világot” felváltja egy egyetlen családot alkotó „új világ”. Harmadik észrevétel: a gazdasági szakértők a jelenlegi problémának idáig hagyományosan csak egy dimenziójával foglalkoztak. Biztosítani kell, hogy a gazdasági értékek előállítása fenntartható legyen a környezetvédelem szempontjából. Mario Toso püspök rámutatott: a nemzetközi szeminárium meghirdetése nagy érdeklődést váltott ki, sok volt a jelentkező, szinte megrohamozták a dikasztériumot. Az eseményt lezáró ebéden részt vesz Ferenc pápa is. A nagy érdeklődés azt mutatja, hogy világszerte figyelemmel kísérik Ferenc pápa társadalmi tanítását. A jelen nagy problémáinak megoldása nem csak gazdasági, hanem politikai kihívást is jelent. A mai válság egyik oka, hogy a pénzügy felülkerekedett a politikán, ez utóbbi pedig nem ad olyan irányelveket, amelyek a pénzügyet a közjó szolgálatára késztetnék. Ez a szimpózium is azt bizonyítja, hogy a pápa szavát egyre nagyobb figyelem kíséri: a pápa tudatában van az emberek, a népek, az emberi család szükségleteinek, a gazdasági kérdéseknek, a béke, a fenntartható fejlődés kihívásainak. Ezek a kérdések mind összefüggnek egymással, ezért olyan képességre van szükség, amely átfogó szemlélettel, világnézettel, nagy felelősséggel válaszol a kihívásokra, szem előtt tartva a közjót és a társadalmi igazságosságot – fejtette ki Toso püspök.

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

Magyar Kurír Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella, kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec IČO: 00678066

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 20.

A vatikáni Gazdasági Titkárság vezetője, George Pell bíboros a múlt héten bejelentette, hogy a vatikáni kommunikáció vezetésével a brit politikust, Lord Pattent bízza meg. Christopher Francis Patten korábban a BBC elnöke volt, jelenleg az Oxfordi Egyetem rektora. A brit konzervatív politikus volt Hongkong utolsó kormányzója, az ő irányításával zajlott a városállam 1997-es átadása Kínának. 1999 és 2004 között az Egyesült Királyságot képviselte az Európai Bizottságban, ezután foglalta el az oxfordi egyetem rektori posztját. A katolikus politikus irányította XVI. Benedek 2010-es angliai látogatásának előkészületeit. Idén februárban a brit kormányt képviselte a Vatikánban, amikor Vincent Nichols westminsteri érseket bíborossá nevezték ki. Az új vatikáni rendszerben a pénzügyi intézmények feletti ellenőrzés a George Pell ausztrál bíboros vezette Gazdasági Titkárságon összpontosul. A Gazdasági Titkárság főtitkára Alfred Xuareb bíboros lett, aki az IOR vezetőségének egyházi tagja is. Februári látogatásakor Lord Patten interjút adott a Vatikáni Rádiónak, melyben úgy fogalmazott: az egyház vezetőinek a közösség legnehezebb helyzetbe került tagjaival is foglalkozniuk kell – ha nem törődnének a szegényekkel, migránsokkal, nehéz helyzetben lévőkkel, akkor az Újszövetség legfontosabb tanításait hagynák figyelmen kívül. A brit konzervatív politikus felhívta a figyelmet arra az összetett helyzetre, hogy Európában a világ népességének 7 százaléka él, a megtermelt javak 20-25 százaléka itt jön létre, és a világon szociálpolitikára fordított összeg 50 százalékáról Európában születik döntés. Kiemelte a migránsok helyzetét is, amelyről a katolikus egyháznak és más keresztény egyházaknak is ki kell alakítaniuk a maguk álláspontját. Lord Patten által vezetett nemzetközi laikus-egyházi bizottságban helyet kapott Giovanni Maria Vian, a L'Osservatore Romano szentszéki napilap főszerkesztője is. A bizottság feladata a szerteágazó vatikáni médiahálózat (napilap, rádió-televízió, internet, közösségi portálok) egységes arculatának kidolgozása lesz. Az új vatikáni kommunikáció tervezetének kidolgozására a bizottság tizenkét hónapot kapott. Pell bíboros ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a cél a vatikáni médiakiadások csökkentése, de ez nem fogja károsítani az információszolgáltatást. Magyar Kurír Felelős kiadó: Mons. Szakál László A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 (hétfőn és csütörtökön) Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk

Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.


EZ TÖRTÉNT NAGYCSALOMJA

Szentmise a Pusztatemplomnál Nagycsalomja, a történelmi Hont megye régi települése idén ünnepli első írásos említésének 770. évfordulóját. Ebből az alkalomból július 6-án tartalmas falunapot szervezett az önkormányzat s az itteni egyházközség. Ennek része volt a Pusztatemplomnál bemutatott szentmise. A régi Egyházascsalomján már a XIII. század elején állt egy román templom. Ezt később gótikus stílusban átépítették, majd többször került még sor Isten itteni hajlékának átalakítására, felújítására, bővítésére. Az enyhe dombtetőn állt Mindenszentek-templom körül nagy temető is volt egykor. A környék egyik legszebb műemléktemplomában 1868-ig mutattak be istentiszteletet. Azóta az enyészet bilincseibe került: beszakadt a tető, omlott a vakolat, ledőltek a falak. Az 1940-es években készült fotókon még jól látható az egész építmény, illetve annak legszebb külső építészeti elemei. A második világháború alatt s azt követően tovább pusztult az építmény; a fák és a bozótok teljesen körülzárták a megmaradt romokat. Csak a nyugati gótikus főbejárat magas fala állt, mígnem az is megadta magát a pusztulásnak. Néhány éve az önkormányzat kezdeményezésére azonban megkezdődtek az ásatási munkálatok, melyek során elénk tárult a körépkori templom teljes képe. A törmelé-

kekből kibontott romokat konzerválták, részben tovább építették, s így egy csodálatos emlékhely alakult itt ki. Jó példája ez annak, hogy lehet az ősi romokat újjáéleszteni, a múlt tárgyi emlékeit kibontani, hagyományainkat tisztelni. A július hatodiki szentmisén több száz csalomjai és környékbeli hívő gyűlt össze, hogy eme ősi helyen fohászkodjanak az utódok Istenükhöz. A szentmise főcelebrása és szónoka a falu szülötte, Vanda Károly ipolyszalkai plébános volt. Meghatódva mondta: maga sem hitte volna kispap korában, hogy egyszer e romok közt szentmisét mutat be valaki, s az éppen ő lesz majd. Kiemelte, milyen fontos az egyszerű emberek őszinte ragaszkodása hitükhöz, nyelvükhöz, hagyományaikhoz. Az atyával együtt celebráló oltártestvéreket – Mons. Dobos Péter lukanényei esperesplébánost, Parák József ipolynyéki esperest, püspöki helynököt, György Ferenc ipolybalogi plébánost, valamint a többi papot – s a híveket Hutár Márk helybeli atya köszöntötte, akinek szintén nagy érdeme van a régi emlék s az újabb szecessziós templom felújítása körül. A katolikus szentmisén részt vettek papjukkal együtt az evangélikus egyház hívei

is, akik ugyancsak bemutatták liturgiájukat, hisz a múltban egy ideig ők is használhatták a templomot, a mellette lévő temetőben pedig ma is látható még néhány evangélikus nemes sírköve. Az ősi templomrom falait, oltárkövét ebből az alkalomból az erdélyi Petrás Mária keramikusművész nagyrészt vallásos témájú alkotásai díszítették. A szetmisén – még nagyobb élményt, áhítatot varázsolva – közreműködött a szlovák tanítók kamaraegyüttese, az apátújfalusi templom kórusa és a leszenyei templom kántora. A szentmise végén felcsendült a pápai és a magyar himnusz, majd a magyarországi Maczkó Mária csodálatos éneke töltötte be az ősi romok által körülhatárolt teret. Reméljük, az e helyen bemutatott szabadtéri szentmisének szép hagyománya lesz Csalomján. Csáky Károly

SZENTMÁRIA

BODROGKÖZ

Imanap és köszöntő

Böjthe Csaba látogatása

A Hétfájdalmú Szűzanya éve alkalmából június 28-án, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepén a papokért tartottak imanapot a szentmáriai kegyhelyen. A szentségimádás, Dr. Sallai László professzor előadása az egyházi rendről, a rózsafüzér és a litánia elimádkozása papjaink lelki és hitbeli megerősödéséért, a papi és szerzetesi hivatásokért, valamint a hívekért végzett szolgálatukért szólt.

Sokak örömére és nagy várakozására Jászó, Buzita és Hím után egy napra a bodrogköziek között is tiszteletét tette Böjthe Csaba ferences szerzetespap, az erdélyi árva gyermekek részére Déván létrehozott otthon megálmodója és vezetője. Július 2-án először Radba érkezett, arra a településre, ahol egykoron, több mint 300 évvel ezelőtt minorita szerzetes testvérei szolgáltak. A közelmúltban feltárt kőtemplom falainak maradványai közt az ifjúsággal folytatott kötetlen beszélgetést, majd a fiatalon vértanúhalált halt rendtársak életével ismerkedett meg. A radi keresztény ifjúság által előadott „Iglódy István Illés élete és halála” zenés-énekes misztériumjáték is ezt a célt szolgálta. A Hétfájdalmú Szűzanya éve alkalmából délután a szentmáriai kegyhelyre látogatott. A zarándokhelyen a Bodrogközből és az Ung-vidékről, valamint a határon túlról ide látogató több száz zarándok előtt bevezetőként „A názáreti leány” címmel tartott előadást, kiemelten szólva benne a hűségről, az erős elhatározásról és elszántságról. Mély gondolatainak tolmácsolását az elmondottakra alapozva tovább folytatta a régió papjaival együtt celebrált szabadtéri szentmisén. Homíliájában először az árvaház építésének kezdeti nehézségeit ecsetelte, amikor olykor még az is megfordult a fejében, hogy feladja. De Mária bátorságát, az Úr akaratára habozás nélküli igent mondását szem előtt tartva erőt merített az újrakezdéshez. „Nem szabad olyan gondolatokkal foglalkozni, amelyek kísértésbe ejtenek, mert munkánkat, terveinket rombolhatják le. Ne keressünk kifogásokat egyegy jócselekedet elvégzése helyett, hiszen ha embertársainknak, környezetünknek jót teszünk, sok negatív esemény elkerülhetővé válik. Merjünk kétségek nélkül, Istenben bízva IGEN-t mondani, amint azt Mária és József tették a legnehezebb pillanatokban is” – mondta Csaba testvér. Gondolatait hallgatva, olvasva a hitről, imáról, Isten ajándékairól megfogalmazódik bennünk, hogy minden szava, mondata megerősít minket kereszténységünkben. Meggyőződünk arról, hogy meg kell tanulnunk Jézustól a szeretetet, megismerni a béke útját, mert az a legrövidebb út embertársaink felé. Megköszönjük Istennek, hogy az atya itt volt köztünk és együtt ünnepeltünk a szentmáriai kegyhelyen, Csaba testvér pappá szentelésének 25. évében. Ezért a kegyelmekben gazdag napért hála és köszönet illeti mindenekelőtt Böőr Roland radi plébánost, aki nagyban kivette részét Böjthe Csaba látogatásának megszervezéséből. Ehhez kellett Liska László radi és Hornyák István szentmáriai polgármesterek, illetve a községi hivatalok alkalmazottainak segítsége, valamint mindazoké, akik valamilyen módon bekapcsolódtak e számunkra rendkívüli esemény megvalósításába. Pankovics Miklós

ről, ahonnan elindult, az érte mondott imákról, az otthoni ízekről mindazon élményekről, amelyekhez idő kellett, hogy értékelni tudja, s melyek mély nyomot hagytak a lelkében. Az édesanyák és nagymamák imára kulcsolt kezei, amelyek a rózsafüzér szemeit éjjel-nappal oly gyakran morzsolták, megmaradtak emlékezetében. Mindezek tudatában és az évtizedek alatt szerzett élettapasztalatok alapján arra bátorította a jelenlévőket, hogy bizalommal kérjék égi édesanyánk segítségét, közbenjárását. Jelmondatához híven, amely így hangzik: „Hűnek kell maradnom elhatározásomhoz, mindenáron jó akarok lenni mindenkihez.”(Szent XXIII. A kegyhely vendége és a szabad- János) - kívánjuk, hogy szívében téri szentmise főcelebránsa Mons. őrizze meg ezt a hűséget és ezt tápdr. Gábor Bertalan, szepsi esperes- lálja hívei lelkében is. Köszönet Böplébános volt, aki egyben pappá őr Roland radi plébánosnak e szép szentelésének 40. évfordulóját is ün- esemény megszervezéséért, Kóbori nepelte. Imregi, zétényi, szentmáriai, Máriának az esperes atyát köszöntő nagykaposi és radi rokonok, barátok, szavakért és mindazoknak, akik ismerősök köszöntötték a szomszéd ugyan nem tudtak jelen lenni, de település, Rad szülöttét. Az ünnepelt imáikban gondoltak az ünnepeltre és szentbeszédében nem feledkezett az őt ünneplő közösségre. meg övéiről, a szeretett BodrogközP.M.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK


AMIRE HITÜNK TANÍT

Hidegháború avagy az Apostoli Szentszék keleti politikájának kezdetei Magyarországon Babos Anikó Zárszó gyanánt – az interjúkból levonható következtetések Az előző hetekben megjelent interjúk is azt bizonyítják, hogy mennyire különbözően ítélik meg az emberek még napjainkban is a Szentszék keleti politikáját és az 1964-es részleges megállapodást. Sok esetben látszólag

sélt az üldözött léthelyzetről, Zsebedics József atya pedig arról, hogy békepapként mi mindent tudott elérni. Szennay András a szerzetesi lét velejáróit ecsetelte, Szabó Gyula - aki főleg az állambiztonsági iratokat kutatja - pedig az ügynök-kérdést részletezte. Balogh Margit ellenben Mindszenty Józsefről beszélt sokat.

igazi nyertese az 1964-es egyezménynek, addig József atya „járható út”-nak tartja az „Ostpolitik”-ot, örült Kádár látogatásának, és diplomatikusan válaszolt az 1964-es egyezménynyel kapcsolatos kérdésemre. A lényeges kérdésben azonban egyetértettek: helyes volt a párbeszéd útja. Szennay Andrással való beszélgetésem előtt arra számítottam, hogy ő

kibékíthetetlen ellentét feszül a vélemények között. Például, míg Hrotkó Géza saját bőrén úgy tapasztalta, hogy támogatta a Szentszék az üldözött papokat, addig Szabó Gyula - kutatásaira alapozva - úgy ítéli meg, hogy kiállt mögülük. Míg Balogh Margit az egyház szempontjából egyértelműen pozitívan értékeli a római Pápai Magyar Intézet helyzetének rendezését, addig Szabó Gyula szerint az egy „előretolt hírszerzői bástyaként” sokkal inkább a magyar állam érdekeit szolgálta. E két személy abban sem ért egyet, hogy Róma megfogadta vagy sem az emigráció tanácsait. (Balogh Margit szerint igen, Szabó Gyula szerint meg sem hallgatták őket.) Az a benyomásom, hogy az előbb felsorolt véleménykülönbségek az ún. „ahogy vesszük” kategóriába tartoznak. Például, a Szentszék nem vette le az üldözött papokról a kezét, viszont csak nem hivatalos úton tartották egymással a kapcsolatot. A Pápai Magyar Intézet helyzetének rendezésével az egyház és az állam is nyert, bár véleményem szerint az állam többet. Ami pedig az emigráció meghallgatását illeti, elképzelhetőnek tartom, hogy beszéltek a disszidens papokkal, de az is gyanítható, hogy nem minden tanácsukat fogadták meg. Ami talán a közölt interjúkból is kitűnik - a hosszúra nyúlt beszélgetésekből mindenképp -, az az, hogy mindegyik interjúalany hosszan bemutatta saját élettörténetét vagy épp kutatási területét. Hrotkó Géza nagyon sokat me-

A kelet-európai szocialista berendezkedésű országok felé tett szentszéki nyitás helyességében valamennyien, kivétel nélkül egyetértettek, bár Szabó Gyula megjegyezte, hogy sokkal inkább az üldözöttek mellé kellett volna állnia Rómának. Hrotkó Géza „nem kitörő lelkesedéssel” fogadta a hírt, Zsebedics József örült neki, Szennay András pedig „szükséges rosszként” értékelte. Nagyok a véleménykülönbségek az 1964-es részleges megállapodással kapcsolatban. Hrotkó Géza, Szennay András és Szabó Gyula a magyar államot jelölte meg az egyezmény nyertesének, Balogh Margit szerint az eredmény döntetlen, míg Zsebedics József úgy véli, sok pozitívumot hozott az egyháznak. A legelmarasztalóbban Szennay András („az egyezmény majdnem nulla) és Szabó Gyula (az egyezmény tragédia) nyilatkozott a részleges megállapodásról. A többség abban is egyetértett, hogy Mindszenty József a keleti politika áldozata volt, és emberileg erősen kifogásolták VI. Pál döntését vele kapcsolatban. Az interjúalanyok véleményeikkel meglepetést is tudtak okozni nekem. Hrotkó Gézával és Zsebedics Józseffel való beszélgetésem előtt azt hittem, hogy gyökeresen eltérő állásponton lesznek, ám ez nem így történt. Ugyan némi elhajlás fellelhető az álláspontokban: amíg Géza atya „nem a legrosszabb út”-nak tartja a keleti politikát, nem örült Kádár vatikáni látogatásának, és elismerte, hogy az állam volt az

mint az 1970-es években közeli szemlélője az eseményeknek, pozitívabban fog a keleti politikáról nyilatkozni. Meggyőződésem, hogy elsősorban a szerzetesrendek ügyének megoldatlansága miatt értékelte lényegesen negatívabban az „Ostpolitik”-ot, mint ahogy előzetesen gondoltam. A Bokor közösséghez tartozó Szabó Gyula, és az objektivitásra törekvő egyháztörténész, Balogh Margit nyilatkozata nem okozott meglepetést. Magáról a keleti politikáról Zsebedics József beszélt a legpozitívabban: „Én nagyon jó lépésnek tartom”, ellenben Hrotkó Géza már csak „járható út”-nak. Balogh Margit szerint hosszútávon - ha nem lett volna rendszerváltás - az egyház profitált volna belőle. Szennay András egyáltalán nem tartja sikernek, Szabó Gyula pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy katasztrófa. Én személy szerint leginkább Hrotkó Géza atya álláspontjával tudok azonosulni, aki reálisan látja, hogy nem mutatkozott más út a dialógus útján kívül, aki üldözött papként is elfogadta a Szentszék törekvését; a párbeszéd kialakítását Magyarországgal. Az 1964-es részleges megállapodással kapcsolatban Géza atya is úgy gondolja, hogy az állam nyert vele többet, de ő az egyház életében bekövetkezett pozitív változások megemlítéséről sem feledkezik el.

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 20.

(Vége)


SZENTJEINK

A megújulás szolgálatában Ebben az esztendőben emlékeznek meg a felvidéki magyar hívek a minorita testvérekkel együtt Iglódy István Illés radi minorita vértanú halálának 375 éves évfordulójáról. Ebből az alkalomból a Rend generálisa, Marco Tasca ellátogat Radba, és személyesen vesz részt a vértanúk emlékére szervezett szentmisén. Az eseményhez kapcsolódik, hogy a közelmúltban megtalálták és a földből kiemelték a vértanúk földi maradványait. Éppen a napokban történik a csontjaik azonosítása és az orvosi dokumentáció elkészítése. Kik is voltak ők, és miért váltak a vallási gyűlölet áldozatává? A minorita rend a XVII. század végén – XVIII. század elején újból megerősödik. Jól mutatja ezt a missziókban való tevékeny szerepvállalása is. Az újjáéledésre nagy szükség volt a rend szakadása (1517) után, azért is, mert a reformáció, valamint a törökök rabló csapatai elsöpörték a nagynevű provinciát és annak virágzó kolostorait. A minorita rendnek ez az újabb felfelé ívelő időszaka és az ország felszabadulása a török uralom alól szerencsésen esett egybe. A rend nagymértékben hozzájárulhatott a katolikus élet újbóli felvirágoztatásához. A XVII. században számtalan megoldásra váró feladat nyitott erre sokféle lehetőséget – különösen Erdélyben, a Tiszántúlon és Felső-Magyarországon – a szerzeteseknek. A lelkipásztori munka szabályos missziós körülmények között folyt, amelyhez a minoriták a hitterjesztésben nagy segítséget nyújtottak az általuk alapított iskolákkal. I. Lipót uralkodása (16571705) alatt úgy látszott, hogy a magyar minorita rend ismét föl fog virágozni. Ennek a felvirágzásnak jeles személyisége volt Reggiani János magyar rendfőnök. Nagy befolyással bírt a vallásos királyra, aki mindenben támogatta a rendtartományt. Egymás után emelkedtek a kolostorok, némely közülük ma is fennáll.

A radi minoriták viszontagságos története 1637-ben Melith György, a szerednyei vár ura Radon négy minorita páter számára kis földszintes kolostort alapított, amiből később plébánia lett. Végrendeletében átadott a rendnek egy kész házat Radon, amelyen csak alakítani kellett. A hozzá tartozó külsőségekkel, vagyis a földbirtokokkal együtt, nekik adta a szentmáriai és a géresi (ghyresi) birtokot. Ezekkel az adományozásaival a rend megélhetéséről, a személyi és a vagyoni biztonságukról is gondoskodott. Ha pedig a minoriták a kolostort bármi ok miatt elhagynák, feljogosította az egri püspököt arra is, hogy ezeket az ingatlanokat más rendnek odaadhassa. Kegyúri jogánál fogva - a templommal együtt - rájuk bízta a plébánia vezetését is. Három traktust (szobát) a konvent előírása szerint, már el is készíttetett számukra. A negyediket – halála előtt volt – testvérbátyjára bízta. Az építkezésre 500 rajnai arany forintot hagyott. Végül a maga számára ellenszolgáltatásul kikötötte, hogy halála után, minden hónap 7-én, a kolostor templomában szentmisét végezzenek érte. Melith György halála után (1638) és az egri püspök, az egykori patrónus távolléte miatt a minoriták vallási gyűlöletnek váltak áldozatává. 1639 és 1691 között hét testvért a kálvinisták nagy kegyetlenséggel meggyilkoltak. 1639-ben történt az első csapás, amikor a 19 éves Iglódi Istvánt, a rend novíciusát, aki a kisgéresi erdőn keresztül Rozvágyra sietett a rend egyik jótevőjéhez, kálvinista hívek meggyilkolták. Elfogták és a katolikus hit megtagadására kényszerítették, de mivel ő abban állhatatosan megmaradt, ke-

gyetlenséggel megölték. „Iglódi Illés kálvinista nemes szülők gyermekeként Rozvágyon született. Földesúra, a katolikus Nyáry István gróf rábeszélésére 16 évesen elhagyta a kálvinista eretnekséget és katolikus hitre tért és a gróf szolgálatába állott. Két évvel később a radi kolostorban belépett a ferences rendbe, és az István nevet vette fel. Mint magyar, alkalmas volt arra, hogy a környék katolikus nemeseitől alamizsnát kérjen a szerzetesek számára. Hat hónappal azután, hogy belépett a rendbe, 1639. november 6-án Klus Krizosztom atya, a radi kolostor gvárdiánja Lónyay úrnőhöz küldte István testvért. Kisgéres kálvinista falu közelében két odavalósi gazember: Fesset István és Cose Mihály megtámadták, leszállították a lováról és egy fához kötözték. Tudjuk, hogy egy kálvinista fia vagy, mondták, ha nem térsz vissza a hitünkre, megölünk. Vedd le a barátcsuhát, gyere velünk. István testvér ezt megtagadta, mire egyikük a szablyájával rávágott a fejére, a másik elvette tőle a rózsafüzérét, és kereszt formájában a fejére vágott, majd Cose Mihály egy késsel elvágta a szerzetes torkát. A holttestet a Bodrog folyó mögött egy árokba rejtették, és a lóval Gelitassa (=Gercsely?) falú felé mentek, ahol egy szolgának akarták eladni a lovát. A szolga beszámolt erről Barkóczy László bárónak, aki kiküldte az embereit, és Gelitassa faluban a katonák az egyik bor kimérésen meg is találták a vidáman iszogató két rablót. Elfogták és börtönbe vetették őket. Másnap Barkóczy László a testvéréhez, Ferenchez, a zempléni alispánhoz küldte őket. Az alispán odahívta a radi kolostor gvárdiánját, aki felismerte a lopott lovat, és azt mondta: A segítőtestvér, aki rajta ült, eltűnt, bizonyára megölték. Az alispán erre félrevonta a fiatalabbik rablót, és azt mondta neki: Fiacskám, én tudom, hogy megöltétek a szerzetest, de ez engem nem érdekel, én csak azt akarom tudni, hogy hova tüntettétek el a holttestét. Tudom, hogy nem te vagy a hibás, hanem a társad, ezért, ha megmutatod, hogy hol a holttest, szabadon bocsájtalak. Másnap az alispán sok katonával, és a rablóval, aki köztük szabadon sétált, elmentek arra a helyre, ahová a vértanút temették. A földből kinyúlt a vértanú véres keze, és bár már hét napja a föld alatt volt, a teste élőnek látszott és a sebei véreztek. A katonák erre megkötözték a rablót, és visszavitték a börtönbe. Simándi István erdélyi püspök, amikor értesült az esetről, elrendelte, hogy a vértanút a leleszi prépostság temetőkápolnájában temessék el. Ezt a jelentésíró, mint a ferences rendtartomány provinciálisa, egyáltalán nem helyeselte. Ezért az erdélyi püspök megígérte, hogy ha a radi kolostor majd szilárdan a ferences rend kezén lesz, akkor szívesen engedélyezi, hogy a holttestet átvigyék oda.” Barkóczy alispán folytatta a két rabló perét, akiknek vallomásaiból világosan kitűnt, hogy a katolikus vallás gyűlölete vitte rá őket István testvér meggyilkolására. November 21-én a zempléni alispán mindkét rablót halálra ítélte, és november 24-én karóba húzták őket.” Néhány héttel a minorita vértanú halála után Giovanni Battista Astori da Ferrara, a magyarországi konventuális ferences tartományfőnök erről szóló jelentését a Kongregációnak küldte meg. Boldoggá avatási pere XIV. Kelemen pápa idejében, 1773-ban folyt, de a „Diabolus Rotae” ellenmondása miatt, mivel vértanúsága tanúkkal nem bizonyítható, a hivatalos boldoggá avatás nem történhetett meg. Iglódi Istvánt nem avatták szentté vagy boldoggá – talán azért nem, mert az erdő sötétjében lezajlott támadásnak nem volt tanúja, csak a két rablógyilkos ijedt vallomása volt a bizonyíték, hogy valóban a katolikus hitéért ölték meg a laikus testvért,

nem pedig egyszerű rablógyilkosságról volt szó. A konventuális ferences rend azonban hamar felvette mártírjai közé Iglódi Istvánt és a mai napig így tiszteli. Megtaláljuk Iglódi István arcképét Serafino Pagni képsorozatában is (Serie dei Santi, Beati e Venerabili ordinis minorum conventualium, h. n. 1760.k.). Assisiben, a Sacro Convento-ban, a refektórium melletti folyosón pedig ma is látható egy olajfestmény, egy karddal széfvágott fejű ifjú arcképe, az alábbi felirattal: „Frater Stephanus Iglodius, ordinis minorum conventualium laicus professus, nobilitus parentibus Calvinistis captus, ut ad paternam sectam rediret, acinace bis ictus in capite et inde in gutture, spiritum Deo reddídit die 6. Novembris anno Domini 1639.” Ebben az időben egészen 1710-ig, a testvérek állandóan nem lakhatták a radi kolostort, nyíltan nem gyakorolhatták az egyház előírásait, hanem a szomszéd falvak katolikus urainál szétosztva, megbújva, életük veszélyeztetésével, sokszor álruhában keresték fel a híveket, szolgáltatták ki a haldoklóknak a szentségeket, miséztek, prédikáltak, amiért többek közülük vérüket ontották Krisztusért. A kálvinista hóhérok különböző módon végezték ki őket. 1678-ban a kurucok második támadása alkalmával a Radon tevékenykedő minoriták valamennyien áldozatai lettek a kálvinisták gyűlöletének. „P. Nemesovszky Antalt lefejezték. A két testvért, mikor a konyhában megtalálták, a tűzhely fölé felakasztották őket és alájuk gyújtottak. Három rendtagnak sikerült az erdőben elrejtőzni, de ezeket is csakhamar felkutatták, ruháiktól megfosztották. Kettőt közülük a fákhoz kötöttek, kik a szúnyogok rettenetes csípéseitől és az éhségtől kiszenvedtek. P. Bogvierszky Kázmért, miután véresre verték, váltságdíj fejében elbocsátották, de sérüléseibe nemsokára belehalt.” Nem tudjuk, hogy a boldoggá avatásuk 1773-ban elakadt folyamata újraindul-e, de a radi hívek lelkipásztoraikkal együtt bíznak az ügy folytatásában és a régi boldoggáavatási imával fohászkodnak Istenhez. Imádság Iglódy István Illés és társai radi minorita vértanúk boldoggá avatásáért Mindenható Isten, Lelkeddel arra buzdítottad Szent Ferencet és sok testvért, akikkel megajándékoztad őt, hogy mondjanak le mindenről, ami földi, és váljanak tanúivá annak, amivé a mennyben leszünk. Te vagy a hit ajándékozója, csak Te öntöd az emberi szívekbe az Igazság szeretetét, és Te magad választod ki és hívod meg az evangélium tanúit, akik vérük ontásával is neked szentelik magukat. Kérünk, emlékezzél meg hűséges fiaidról, Istvánról és társairól, akiket a vértanúság ajándékában részesítettél, amikor az igaz hitet, az istentiszteletet és földi helytartód, a pápa iránti hűséget védték. Mi is hisszük, ahogyan ők hitték, hogy tanúságtételük kedves a te szemedben, és a mai időkben is akarod, hogy merítsünk a kegyelmekből, amelyeket közbenjárásukra készítettél számunkra. Kérünk, ajándékozz meg kegyelmeddel, amelyeket közbenjárásukkal kérünk, és ha ez a Te akaratod, emeld őket az Egyház oltárára. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK


LELKI TÁPLÁLÉK

Évközi 16. vasárnap

VASÁRNAP ról ra

Zolcer György okat tanulhatunk, és talán mindent megérthetünk a mai evangéliumból. Magyarázd meg nekünk a példabeszédet – kérték meg Jézust az apostolok, miután hazamentek. Gyönyörűen tanúskodnak ezek a szavak arról, hogy az apostolok mennyire komolyan vették Jézus szavait, s hogy nem csak akkor gondoltak rájuk, mikor azokat hallgatták, hanem még otthon is – igyekeztek minél jobban megérteni és megvalósítani azokat. Minden bizonnyal velünk is megesett már, hogy nem teljesen értettük, sőt, talán az is, hogy egyáltalán nem értettük, miről is szólt, mi volt a lényege az evangéliumnak, vagy valamely másik szentírási szakasznak a vasárnapi szentmisén. Persze az is lehet, hogy ez teljesen hidegen hagyott, nem is érdekelt. Meghallgattuk – szép volt, jó volt, ennyi. A vasárnapi homíliák azonban többek között arra szolgálnak, hogy megmagyarázzák a homályos részeket. De ma maga az Isten magyarázza meg az ő saját szavait. Ahogy hallottuk az evangélium második felében: arról beszélt, hogy akár jók, akár bűnösök vagyunk, ő, az Isten élni hagy minket a földön. Sőt, nem csak hogy hagy, hanem táplál, éltet minket. Isten, a mi mennyei Atyánk – ahogyan egy más helyen tanítja Urunk – „fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is”. Nem csak hogy nem pusztítja el a gonoszokat, nem csak hogy megtűri, de “fölkelti rájuk napját”, azaz táplálja, élteti… Nem igazságtalanság? – kérdezhetik az igazak. Mily végtelen jóság – sóhajtoznak a bűnösök. Kívülről teljes egészében senki nem látja, mi van, mi játszódik le bennünk. Mennyire tiszta és Istenhez méltó az életünk. Kívülről nem látszik, igazak, vagy gonoszak vagyunk. Isten azonban irgalmas. De a végső ítéletkor, mely lehet fél perc, de ugyanúgy ezer év múlva, igazságos lesz – a jókat megjutalmazza, a gonoszokat örök kárhozattal bünteti. Ilyen szemlélettel olvassuk végig újra Jézus szavait: „Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjék össze

S

országában mindazt, ami botrányos, és minden törvényszegőt. Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Az igazak pedig mint a nap, ragyogni fognak Atyjuk országában.” Mire gondolunk? Hasonlóan van az egész életünkkel, életünkben, mint ahogy az Oltáriszentség vételénél, a szentáldozásnál: a szentáldozás üdvözíthet minket, de – ha méltatlanul vesszük – a kárhozatha is juthatunk általa. A földi élet is – ha jól használjuk, éljük – üdvözíthet minket; de ugyanúgy, azzal a kárhozatot is kiérdemelhetjük. És mily csodálatos hasonlóság, párhuzam: ezt sem lehet látni. Nem látjuk, ki az, aki a szentáldozáshoz tiszta szívvel járul, s ki veszi azt teljesen méltatlanul. Éppen a lényeget nem látjuk mi emberek, de tudjuk: Istenünk csak azt nézi. Mert „Veszik jók és veszik rosszak, csakhogy különféle sorsnak részesei ők vele. Rossznak halál, jónak élet – ilyen az egyforma étek különböző ereje” – tanítja az úrnapi szekvencia. Istenünk megtehetné, hogy mindazt, aki teljesen méltatlanul akar menni szentáldozáshoz, azonnal „kilőné” az áldozók sorából. Hiszen ő tudja, látja lelkünk tiszta-, tisztátalanságát. Mégsem teszi. Türelmesen vár, és mindenkinek ad elegendő időt a megtérésre. Van egy mondás, mely szerint az nevet, aki utoljára nevet. Kicsit más szavakkal, de lényegét meghagyva így is mondhatjuk: annak van igaza, akinek a végén kiderül: igaza volt. Nemhívő testvéreink – s egyre nagyobb többség a világban is – talán kinevetnek, esztelennek tartanak minket. Mégis mi tudjuk, jó úton vagyunk, mert az igazságot hisszük, amit Istentől tudunk. Mi hisszük a láthatatlant, mert Istenünk adta hinnünk. És egyszer majd kiderül, mikor az Úr újra eljön, hogy csak a benne hívők járták a jó utat. A mai evangéliumi tanítás valóban annyira világos, hogy csak az nem érti azt meg, aki nem akarja, aki mindezek ellenére is megkeményíti szívét. Mert ennél egyértelműben még talán sosem beszélt hozzánk az Isten. Valóban, akinek van füle, halja meg!

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 20.

Olvasmány a Bölcsesség könyvéből (Bölcs 12, 13. 1619) Nincs Isten rajtad kívül, aki mindeneknek gondját viselné, nem kell hát bizonyítanod, hogy nem ítéltél igazságtalanul. Hiszen hatalmad az alapja igazságosságodnak, és mivel mindenek Ura vagy, kész vagy mindent megkímélni. Mutatsz ugyan erőt, ha kétségbe vonják hatalmadat, és bünteted azok merészségét, kik nem ismernek el téged, de fékezed hatalmadat, enyhén ítélsz és nagy kímélettel igazgatsz minket, mert akkor gyakorlod hatalmadat, amikor csak akarod. Mindezzel pedig arra tanítottad népedet, hogy igaznak, emberségesnek kell lennie, és azzal a jó reménnyel töltötted el gyermekeidet, hogy amikor ítélsz, alkalmat adsz a bűnök megbánására.

nak a rómaiakhoz írt leveléből (Róm 8, 26-27) Testvéreim! Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, hisz mi mégazt sem tudjuk, hogy hogyan kell helyesen imádkozni. A Lélek azonban maga könyörög bennünk, emberi szóval ki nem fejezhető fohászkodással. Isten pedig, aki a szíveket vizsgálja, tudja, hogy mit kíván bennünk a Lélek, mert ő Isten tetszése szerint jár közben a szentekért.

Evangélium Szent Máté könyvéből (Mt 13, 24-43) Abban az időben: Jézus egy másik példabeszédet is mondott a tömegnek: A mennyek országa olyan, mint amikor egy ember jó magot vetett a földjébe. Míg azemberek aludtak, jött az ellenség, konkolyt vetett a búza közé, és elment. AmiVálaszos zsoltár kor a vetés kikelt és (Zsolt 85, 5-6. 9-10. kalászba szökkent, 15-16a 1) felütötte fejét a konVálasz: koly is. Akkor a szolVálasz: Urunk, édes gák odamentek a Istenünk,* mennyire jó gazdához, és megkérvagy hozzánk! dezték: „Uram, te ugye jó Szentlecke magot vetettél a fölSzent Pál apostol- dedbe? Honnét került

hát bele a konkoly?” Az így válaszolt: „Ellenséges ember műve ez.” A szolgák erre megkérdezték: „Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?” Ő azonban így felelt: „Nem, nehogy a búzát is kitépjétek, amikor a konkolyt kiszeditek! Hagyjátok, hadd nőjön az aratásig mindkettő. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt gyűjtsétek össze, kössétek kévébe, hogy elégessük, a búzát pedig hordjátok a magtáramba!” Azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: „A mennyek országa olyan, mint a mustármag, amelyet egy ember elvetett a földjébe. Bár kisebb ez minden más magnál, mégis, amikor felnő, nagyobb minden veteménynél. Fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és ágai között fészket raknak.” Végül ezt a példabeszédet mondta nekik: „A mennyek országa olyan, mint a kovász, amelyet fog az asszony, belekever három véka lisztbe, és az egész megkel tőle.” Mindezt példabeszédekben mondta el Jézus a sokaságnak, és

példabeszéd nélkül nem mondott nekik semmit, hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott: Példabeszédekre nyitom ajkamat, s hirdetem, mi rejtve volt a világ kezdetétől. Akkor elbocsátotta a tömeget, és hazament. Tanítványai pedig odajárultak hozzá és kérték: „Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet!” Erre ő ezekkel a szavakkal válaszolt: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. Az ellenség, aki ezeket elveti az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzre vetve elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjék össze országában mindazt, ami botrányos, és minden törvényszegőt. Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Az igazak pedig mint a nap, ragyogni fognak Atyjuk országában. Akinek van füle, hallja meg!”

Liturgikus naptár Július 20. ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP (Antiochiai Margit, Apollinariusz, Illés, Margaréta, Eliána) Énekrend: H 229; 157-233h; Glória 533 ÉE 142; 201-185; 259 Július 21. Hétfő. Köznap (Brindisi Lőrinc, Dániel) Miseolvasmányok: Mik 6,14.6-8; Zsolt 49,5-6. 8-9. 16bc17. 21 és 23; Mt 12,38-42 Válaszos zsoltár: Aki szeplőtelenül járja az élet útját, annak mutatom meg az Isten üdvösségét. Énekrend: H 81; 449; 261 ÉE 88; 204; 362 Július 22. Kedd. Köznap (Magda) SZENT MÁRIA MAGDOLNA Miseolvasmányok: Én 3,1-4a vagy 2Kor 5,14-17 Zsolr 62,2. 3-4. 5-6. 8-9; Jn 20,1-2.11-18 Válaszos zsoltár: Terád szomjas a lelkem, én Uram, Istenem. Énekrend: H 92; 144; 113 ÉE 116; 184; 182(3)

Július 23. Szerda. Ünnep SZENT BRIGITTA Európa társvédőszentje (Apollinár, Lenke) Miseolvasmányok: Gal 2,19-20; Zsolt 33,2-3. 4-5. 6-7. 8-9. 10-11; Jn 15,1-8 vagy: Ízleljétek és lássátok, milyen édes az Úr. Énekrend: H Gl 534; 449; 146 ÉE 294; 204; 206 Július 24. Csütörtök. Köznap (Árpád-házi Kinga, Krisztina, Kincső) Miseolvasmányok: Jer 2,1-3.7-8.12-13; Zsolt 35,67ab 8-9. 10-11; Mt 13,10-17 Válaszos zsoltár: Uram, Istenem, nálad van az élet forrása. Énekrend: H 293; 280B; 154 ÉE 258; 187; 132 Július 25. Péntek. Ünnep SZENT JAKAB APOSTOL (Id. Jakab apostol, Kristóf) Miseolvasmányok: 2Kor 4,7-15; Zsolt 125,1-2ab 2cd-3. 4. 5. 6; Mt 20,20-28

Válaszos zsoltár: Akik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak. Énekrend: H Gl 528; 127; 94 ÉE 253; 183; 120 Július 26. Szombat. Köznap (Magyar Mózes, Joakim és Anna, Anikó) Miseolvasmányok: Jer 7,1.11; Zsolt 83,3. 4. 5-6a és 8a 11; Mt 13,24-30 Válaszos zsoltár: Mily kedves a te hajlékod, Seregek Ura, Istene! Énekrend: H 214; 140; 161 ÉE 280; 178; 315 Július 27. Vasárnap. ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP (Makhlüf Szent Szabelliusz, Natália, Olga, Rudolf) Miseolvasmányok: 1Kir 3,5.7-12; Zsolt 118, 57 és 72. 76-77. 127-128. 129-130; Róm 8,28-30; Mt 13,44-52 Válaszos zsoltár: Törvényedet szívből szeretem, én Uram, Istenem. Énekrend: H 227; 152-126; 193 ÉE 143; 189-180; 244


LELKI TÁPLÁLÉK

Tegyétek a jót! Az engedelmességről

Az

a Szentlélek indításait, életünk egyre jobban Isten magasztalásává válik, s mindinkább az Egyház javára fog szolgálni. Engedve, hogy a Szentlélek vezessen minket, könnyebben tudjuk mi is a ránk bízottakat, hozzánk tartozókat szülőként, nagyszülőként, nevelőként, lelkipásztorként, főnökként vezetni. Engedelmességünk Isten Lelkének helyes irányt ad földi zarándoklatunknak. Néhány nappal ezelőtt a márianosztrai börtön rabjainak koncertjén vettem részt, amely keretén belül a Szentlélekkel kapcsolatos énekek hangzottak el. Ezek szövegében többszörösen visszatért a kérés: megújulni, újrakezdeni a Szentlélek által: „segíts levetni régi ruhám!“ Mindnyájunk számára fontos Isten Lelkének engedelmeskedve egy életen át változni, ha kell, újrakezdeni, s mindig továbblépni. Soha nincs késő, ám a halogatásra sincs okunk. A negyedik parancsolat szellemében a gyermekek engedelmességgel tartoznak szüleiknek. A gyermek Jézusról megjegyzi az evangélium, hogy engedelmeskedett szüleinek (vö. Lk 2,51). Pál apostol is buzdít rá: „Gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert így van rendjén“ (Ef 6,1). Különös módon élik meg az engedelmességet, mint evangéliumi erényt azok a személyek, akik szerzetesi fogadalommal kötelezik el rá magukat. Az Egyházi Törvénykönyv így fogalmaz róla: „Az engedelmességnek a mindhalálig engedelmes Krisztus követésében hittel és szeretettel vállalt evangéliumi tanácsa arra kötelez, hogy akaratunkat alávessük a törvényes elöljáróknak, mint Isten helyetteseinek, amikor a saját szabályzatnak megfelelően parancsot adnak“ (601. kánon). Nem követelhető meg az engedelmeskedés szülőnek, főnöknek, rendi elöljárónak valamilyen erkölcsileg rossz dologban, bűn véghezvitelében. Nem cselekedhetünk lelkiismeretünk szava ellenére, ha meg vagyunk győződve a kért dolog erkölcsi helytelenségéről, vagyis az engedelmesség leple alatt nem tehetünk bűnt más kérésére. „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek“ (ApCsel 5, 29) – olvassuk a Szentírásban Péter és a többi apostol válaszát e témával kapcsolatosan.

HÉT

ről re

gye, holnap útra kelünk, zsebre vágjuk majd a kezünk, kicsit túl vidámak leszünk… Vigyázz rám!” – talán sokaknak ismerős Dés László gyönyörű énekének ezen sora. „Ugye, holnap útra kelünk…” Nyárbúcsúztatónak íródott, de nekünk, most a nyárnak még az elején is komoly üzenettel bír –, amikor ugyanis útra kelünk, mi is élő hittel fordulunk Istenhez: „Vigyázz rám!”. Szeretnénk jó kezekben tudni nyaralásunkat, hogy a vakáció ne a véget nem érő intézkedés, hanem

válva készülődjünk a kikapcsolódás napjaira! Kirándulásainkat ideális esetben lépésről lépésre jól megtervezzük, kalkulálunk, hogy árak tekintetében mit engedhetünk meg magunknak, mit nem. Előre megszervezzük, hogy mit akarunk látni, hova szeretnénk eljutni. És ez egy kirándulás esetében jól is van így. Mégis sokszor üresen, fáradtan térünk vissza a szürke hétköznapok színterére. Talán mert a vakáció csupán lapos, eseménytelen időtöltés volt – „bá-

a töltekezés, egymásra való odafigyelés időszaka tudjon lenni. A kemény munka hajrájától való megpihenés időszakában szeretnénk Isten oltalmazó, vigyázó kezét magunk mellett tudni. Sokan a nyaralás előtti pakolás lázában vannak. Az utolsó napok, az utolsó simítások a legnehezebbek – fejetlenség, kapkodás közepette „készülődünk”. Számunkra a sietség sokszor egyet jelent a kapkodással, idegeskedéssel, fig yelmetlenséggel. Azonban a megfontolt ember sietsége egyfajta igyekezet, amit a szeretettől motivált tenni akarás, az örömtől áthatott boldogság jellemez. Valami hasonlót érezhetett Pál apostol, amikor leírja: „Krisztus szeretete sürget minket”. Ez nem fej nélküli rohanás, kapkodás, hanem tudatos igyekezet, melyben a másikért cselekszem, felebarátomért hozok áldozatot. Így, szeretettől moti-

mészkodás”. Gyakran nézelődünk, górcső alá vesszük a dolgokat, de a lényeget mégsem látjuk. Nézünk, de nem látunk! Nyaralásaink során ne csak nézni akarjunk, hanem látni is. Ahogy Szörényi Levente énekli: „Láss, láss, ne csak nézz!”. Lássuk, hogy Isten hogyan cselekszik mások életében. Vegyük észre, hogy a mellettünk állónak mire lehet szüksége, miben lehetünk a segítségére. Nyaralásunk ne csupán stresszes készülődés, tervezgetés, csomagolás, rohanás legyen, hanem egy olyan időszak, amikor megtanulunk nyitott szemmel járni – látni, jót tenni tanulunk. „Jót tenni nem könnyű. Nem tervezhető. Mindig figyelni kell az emberekre, szemmel tartani, védeni őket, mert nem tudják, mi jó nekik.” – mondta egy 10 éves kisfiú. Milyen igaza volt… Csak egymásra való odafigyeléssel tudjuk a jót jól tenni.

„U

Molnár Tamás Ószövetség egyik kiemelkedő alakjaként Ábrahám éli meg ezt az erkölcsi erényt, aki tanúja annak, hogy az engedelmesség mindig a hit gyümölcse. Ábrahám engedelmeskedett az őt meghívó Úrnak: útra kelt, hátrahagyva a megszokottat, a biztosat, haladva az ismeretlen felé, sőt, még fia feláldozására is kész volt engedelmességből, s engedelmessége nem maradt jutalom nélküli. Az Újszövetség legtökéletesebb engedelmesség-példáját pedig maga az Üdvözítő hagyta ránk: az Atyának engedelmeskedve megváltásunkért emberré lett, „megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig (Fil 2,8). Ez az engedelmesség sem maradt jutalom nélkül, hiszen megszerezte megváltásunkat, Megváltónkat pedig „Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr“ (uo.). A Szentírás alakjain túl számos szent életrajzában figyelhetünk fel ennek az erénynek gyakorlására, s az Istentől érte kapott jutalmukra. A mi helyes engedelmességünk sem marad jutalom nélkül. Kinek engedelmeskedjünk? Elsősorban a Szentlélek indításainak. Sarlósboldogaszszony ünnepének könyörgése jól rámutat ennek fontosságára, amikor Istenhez fohászkodva kimondja, hogy a Boldogságos Szűz Mária isteni sugallatra indult útnak, hogy a Fiút méhében hordozva meglátogassa Erzsébetet, majd e kéréssel folytatódik: „Add, hogy a Szentlélek indításait hűségesen kövessük, és Máriával együtt mindig magasztaljunk téged!“ Másik példaként pedig felidézhetjük Ferenc pápa gondolatát az április 27-i történelmi jelentőségű kettős szenttéavatáson mondott homíliájából XXIII. Jánossal kapcsolatban: „A Zsinat összehívásában kifinomult, a Szentlélektől való tanulékonyságról tanúskodott, engedte vezetni magát, és pásztor volt az Egyház számára, egy vezetett vezető, a Szentlélek által vezetett vezető. Ez volt az ő nagy szolgálata az Egyház számára, ő volt a Szentlélektől való tanulékonyság pápája.“ Követve

„Láss, ne csak nézz!”

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK


LÉLEK ÉS ÉLET

Kékség és fényesség Nézem a felhőket, amint egyre csak gyülekeznek. Sötétebbnél sötétebbek tornyosulnak egymás fölé. Hatalmasak, komorak, lehangolóak és elszomorítóak. Eltakarják a napot. Nincs fény, se melegség. Sötét van és hűvös levegő, amely megborzol. Egyre inkább

lástjával betakar, oltalma alá vesz. Arra biztat, hogy ne legyünk elkeseredve, sohase búsuljunk. Az ég kiderül, és felragyog a Nap, eljön a világosság! Édesanya ő, mindnyájunk mennyei édesanyja, aki értünk adta gyermekét. Immár kétezer év

Sík Sándor

A kék palást Szűz Mária és Jézus Krisztus nélkül nincs élet a Földön… A Szűzanya mutatja az utat Szent Fiához, Jézushoz. Ha Máriához fohászkodunk, kérésünket továbbítja, Jézus pedig engedelmes gyermekként teljesíti édesanyja kívánságát.

A szerző felvétele

„Anyai palástod fordítsd oltalmunkra!” (Boldogasszony Anyánk) Amelynek színe mint a menny És mint az édesanya-szem, Olyan ölelő, olyan áldott, Énekelem a Kék Palástot. Kék mint az ég, jó mint az ég: Mélység, magasság, messzeség, Körülkarol és el nem enged, Megharmatoz és fölmelenget. Olyan könnyű a mosolya! Búzavirág és ibolya. És mégis oly kimerhetetlen És titokzatos, mint a tenger. Ó tőlem milyen messze már Amely eléd bírálni jár, A farizeusi szemöldök. Már gyermeki bizalmat öltök. Bizalmat, jó meleg ruhát: Ha rám uszítja táborát A Bűnnek Isten-tűrte titka, Elburkolózom ráncaidba. De nem magam, mind elhozom, Kiért a gond mázsája nyom, Mind, mind aki kedves szívemnek, Kézen vonom megbújni benned. Az árvákat, a foglyokat, S kik megjárták a poklokat A sötétség évein által, Fogadd alád, anyai Fátyol. S akik után szívünk sajog, A nagyszemű ártatlanok, A kisdedek, s akik még jönnek Másnapján az eldúlt özönnek...

elkedvetlenedem. Várom az esőt, hogy elvonuljon a zivatar, és ismét előbújjon a nap. A felhőkből hamarosan alázúdul majd az éltető eső, ezzel tűnik el a sötétség az égről. Víz kell a fáknak, növényeknek, állatoknak, embereknek, ugyanígy kell a napfény is. E kettő nélkül nincs élet a Földön. Most még nem akar múlni a rossz idő, sőt, már zörög és villámlik is. Egyre inkább beborul, s nem múlik az én mélabús hangulatom sem. Azt mondják: „A felhők fölött mindig kék az ég”. A valóban kék égre gondolok, amikor vakítóan, fénylőn, ragyogóan tündököl felettünk. Olyankor a nap meleg sugaraival megsimogatja a testet, felüdíti a lelket. Átölel, jó hangulatot áraszt. Ilyenkor az ember közérzete is más, olyan, mint az ég: vidám, derűs, életet ébresztő. Kék ég. Ez a szín tündököl a Szűzanya ruháján is – az ő színe az égszínkék. Kedves, mosolygós, szerető, ölelő, megnyugtató. Pa-

óta ragyog a Föld felett a Világ Világossága, de Övéi nem fogadták be. Nem ismerték fel benne az Üdvözítőt, a Megváltót. Ha ragyogó kék eget akarunk, és el szeretnénk űzni a felhőket, fogadjuk be a Fényt! Minden bú, ború, baj és gond fölött ott ragyog a megváltás fénye, üdvösségünk Reménye. Bármi is árnyékolja el Őt előlünk, Ő mindig ott van. Ne hagyjuk, hogy a világ elhomályosítsa szemünket, s a világ által kínált javak elvakítsanak! Milyen sokan még ma is sötétségben élnek. Mekkora azok száma, akik bár meg voltak keresztelve, mégsem lettek keresztények, Krisztus-követők, ezért nem is tudnak keresztény módon viselkedni. Milyen hatalmas méreteket öltött az irigység, az ellenszenv, a harag, a gyűlölet, a boszszú, a kapzsiság, a meg nem értés, a szeretetlenség! Mily sokak felett tornyosulnak a sötét felhők, s hagyják, hogy eltakarják előlük a tiszta ég Kékségét és a ragyogó Fényességet.

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 20.

Korukban sokan szeretik megszabni a feltételeket, olykor még a Mennyei Atyának is: „Ha teljesíti a kérésemet, akkor én is megteszem, amit mond.” Vannak, akik másnak osztogatnak parancsokat, mert szerintük mindenki más jobban tudja, mit kell tenni, mint az, aki erre hivatott, kinek ez a küldetése. Megszegik ígéretüket, nem tartják be adott szavukat. Azt teszik, amit jónak látnak. Számukra nincsenek határok, se korlátok. Törtetnek, átgázolnak a másikon, becsületükben megsértik, méltóságában megalázzák embertársaikat, miközben kifelé azt mutatják, ők a legvallásosabb emberek. Az én fejem felett is gyakran beborul. Feltornyosulnak a gonosz, csúnya, sötét felhők… S érzem, súlyuk alatt összeroppanok. Szemlélem a komor égboltot, és várom, hogy újra felderüljön az ég. Hívásomra a Szűzanya, Mennyei Édesanyám siet vigasztalásomra, felvillantja a tiszta kék eget, s ragyogó Fényességgel vigyázza lelkemet.

De már nem is imádkozom: Úgy buzog föl a bizalom Szívem megéledt melegéből Mint a forrás a föld szívéből. Fölöttem a végtelen ég, Lenn: hallgató arany kepék:

Keresztbe kötve várja sorsát Szegény, pihegő Magyarország. Az eleven-kék bolt, a menny. Mintha libbenne odafenn, És békére és háborúra Egy nagy kék palást ráborulna.


LÉLEK ÉS ÉLET

Felajánlott percek Nemrég egy cikket olvastam, ami egy konkrét történeten keresztül mutatta be, miként teheti tönkre az ember egészségét és magánéletét a munkamánia. Fiatal nőről volt szó, kinek karrierje egyre feljebb ívelt, már a cég egyik részlegének vezetését is rábízták. Ám mialatt karrierjét építgette, családját és barátait hanyagolni kezdte, majd fokozatosan az egészsége is megromlott. Végül ebédre sem járt, csak az íróasztalánál kapott be valamit. Később álmatlanságban szenvedett, fogyni kezdett, depresszióba esett. Egyre

Hogyan lehetne mindezt egyensúlyozni, semlegesíteni? – vetődik fel bennünk a kérdés. Ha a mindennapjainkba rendszeres, elmélyült imát (lelki elvonultságot) iktatunk, szoros kapcsolatot alakítva ki Istennel, még inkább megértjük a hetedik nap igazságát, valamint a naponkénti szellemi-testi felfrissülés elengedhetetlen szükségességét is. Ez az elmélyültség ellensúlyozza, adott esetben segít csökkenteni az ember testi-lelki egészségét veszélyeztető munkamennyiséget. Bizonyos ponton túl senki sem képes örömét lelni a munkában, ha

jebbjutás, ha nem válik lelki hasznunkra, ha igyekvésünk nem a Lélektől való! „Isten épülete vagytok”(1Kor 3,9) – szögezi le a Szentírás. Ez az épület azonban csak úgy hozható tető alá és csak akként őrizhető meg jó állapotban, ha az Úr akaratával együtt rezdülünk. Milyen szomorú, mikor a „munka oltárán” családtagokat, így kisgyermekeket áldoznak fel! A gyermekek az Úr ajándékai, s aki gyermeket nevel, Isten megbízottjává válik: az utódot fel kell nevelnie, majd útjára kell bocsátania az egészséges levá-

inkább úrrá lett rajta a reménytelenség, önbizalma látványos munkaeredményei ellenére fokozatosan csökkent, mígnem nyugtatókat kezdett használni. Lélekben összeomlott. Lehet, hogy némileg eltúlozva volt a cikkben leírva az eset, melynek némelyik mozzanata szinte kortünet, de az ilyen történet megmutatja, hogy mivel járhat a napjaink részévé vált karrierizmus és a vele járó munkamánia. Mivel nehéz megfelelő munkahelyet találni, sokan – hogy megtartsák állásukat – hatalmas munkatempóval dolgoznak, eluralkodik rajtuk a túlzott teljesítménykényszer, ennélfogva életükben felbillen a munka és pihenés egyensúlya. Más esetekben maga a munkaadó diktál irgalmatlan munkatempót, mely sok esetben lélektelen robotot eredményez.

nincs lelki feltöltődés és rendszeresen beiktatott kisebb-nagyobb pihenő. A 126. zsoltár szerint az Úr nélkül hiábavaló a munka: „Hogyha az Úr nem építi a házat, hasztalan fárad az építő. Hogyha az Úr nem őrzi a várost, őrzője hasztalan virraszt. Hiába keltek hajnal előtt, s feküsztök későn, hiába esztek verejtékes kenyeret: pihentében is megáldja az Úr, akit szeret.” Minden kezünk által létrehozott alkotásban ott van Isten, de egy-egy tevékenységben csak azáltal teljesedhetünk ki és lehetünk a munkavégzés során boldogok, ha mögötte felleljük az isteni erőt. Hiábavaló a törtetés, a karrier létráján való fel-

lás útján. Ennek a „leválásnak” azonban nem szabadna idejekorán, a gyermek kiskorában a szülői munkamánia miatt bekövetkeznie. A legtöbb, amit gyermekünknek, unokáinknak adhatunk, a velük töltött idő. Felajánlott perceink megszentelődnek, mert maga az Úr tartja számon őket. Ekképpen billen helyre az egyensúly munka és pihenés között, mert Isten szabályzórendszere sohasem engedi meg, hogy a munkába belebetegedjünk, amennyiben napi kapcsolatban vagyunk a Mindenhatóval. Nyár van, használjuk ki a szabadság perceit arra, hogy lelkiekben töltekezzünk, s a családban élő vakációzó gyermekekre és fiatalokra még több időt szánjunk. Mindezeknek hamarosan látható gyümölcsei lesznek!

A hét imája Ima Szent Annához Szent Anna, Máriának szülője, gyámola, feléd száll az anyáknak kérése, óhaja, akit követniük kell, Te vagy a példakép. „Óh, áldd meg gyermekekkel az anyák seregét, kérj a mennyben szent kegyelmet – ha kéred, megleszen”, hogy éljen minden gyermek szentül, erényesen. Ámen. Szabó Irén, Fülek • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK


OLVASÓINK ÍRJÁK

Tisztelet a hősöknek

Sok család maradt tető nélkül. Az orkán után, ami csak pár percig tartott, nagyon sok fa maradt a földön kettétörve. Falunk temetőjében alig maradt ép síremlék. Templomunk teteje is megrongálódott. Sokakban megfogalmazódott a kérdés: „Miért pont én? Miért pont a mi községünk?!” Bevallom, én is az ekképpen tűnődők közé tartoztam. Aznap értem haza külföldről Éberhardra, ami falunktól mintegy 41 kilométer távolságra van. Feleségem várt a sokkoló hírrel, hogy tetőnkről a szélvész sok cserepet lesodort. Túl fáradt voltam a négy órányi autóút után, amit egész napi nehéz kétkezi munka előzött meg, hogy még hazáig vezessek. Feleségem elmondása szerint a miénknél voltak sokkal rosszabb állapotban lévő házak is, ez a kijelentés azonban nem nyugtatott meg. Más sem járt a fejemben csak az, hogy: „Már csak ez hiányzott. Uram, miért?”! Olaj volt a tűzre, amikor hajnali egy óra körül zuhogni kezdett az eső Éberhardon. Egész éjszaka alig aludtam. Feleségem utolsó mondatai zúgtak a fülemben: „Nem tudtunk mit csinálni mi, nők túl gyengék vagyunk ahhoz, hogy bármit is tehettünk volna. Ezen okokból Szent József oltalmába ajánlottuk a házat és eljöttünk.” Reggel talán még fáradtabban keltem, mint ahogyan lefeküdtem. Volt kollégám telefonhívása „örvendeztetett meg” azzal, hogy késő estig javították ők is a tetőt, és hogy zuhog nálunk az eső. Meg sem mertem kérdezni, mióta, mert biztos voltam benne, hogy minden elveszett. Ó, én hitetlen! Egész úton hazafelé imádkoztam magamban, könyörögtem, hogy valahogy „kimászhassunk” ebből a helyzetből. Az engem fogadó látvány kicsalta szememből a könnyet. Kétoldalt a tetőn kb.120 cserép hiányzott. Átjártuk a ház szobáit beázást keresve, és megállt bennünk a lélegzet. Egyetlen beázást találtunk a hálószobában, s az is csak tenyérnyi volt! Rögtön a padlásra rohantam és nagyon elcsodálkoztam, mert épp csak a ház sarkában volt egy pici tócsa a beázás helyén. Érthetetlen volt számomra, hogy a több mint két órás eső a rongált tető mellett nem okozott nagyobb kárt. Ez az isteni gondviselés! Sokan vannak, akik ha elmesélem nekik e történetet, kételkednek:„Milyen csoda?”! Én azonban tudom, hogy igenis CSODA történt, Szent József közbenjárására. Ezen okokból bíztatok mindenkit. Ne féljetek, és ne szégyenkezzetek imádkozni, mert még ma is történnek csodák, csak nem figyelünk rájuk. Isten az ő szentjeivel együtt vigyáz ránk.

Az első világháború

„Csak”, Hidaskürt

hogy jelöletlen sírokban várja az utolsó ítélet harsonáját. Se kereszt, se kopjafa, és a pap se mond halleluját.

Levelet kaptunk

És ők csak mentek, mentek, vissza se néztek, hogy ne lássák a könnyeket, ami lúgnál is jobban marja a lelkeket, hisz nekik is fájt a búcsú, és az ölelés, ami visszavár.

Remény

A haragról Katolikus hetilapunk azon olvasói közé tartozom, akiknek dr. Kiss László: „Az emberismeret magyar úttörője, Rónay Jácint” című tanulmánya felkeltette érdeklődését. A neves tudósról ezidáig csak az Officina Nova Magyar Könyvklub által 1998-ban kiadott „Egyetemes lexikon” szócikkében közölt rövid ismertető alapján tudtam valamit, tudományos munkásságáról kevés ismerettel rendelkeztem. Dr. Kiss László tanulmányából azonban a tapasztalati lélektan terén végzett nagyon jelentős munkásságát is megismerhettem. Az egyes - Rónay által vizsgált - emberi megnyilvánulások közül a harag keltette fel érdeklődésemet. Sajnos, korunkban is sok embert hatalmában tart a harag ragálya. Szülő a gyermekére, testvér a testvérre, szomszéd a szomszédra… gyakran csak vélt bántalom alapján haragszik. A harag a bűnre hajlamos ember tulajdonsága, akinek elhibázott az ítélőképessége s túlbecsüli önérdemét. Az ilyen ember csak a saját igazát ismeri el valósnak, pedig, ha Pázmány Péter szerint Krisztus tükrébe nézne, észrevenné magán a mocskot. A haragtartó ember gőgös is, ezért erre nem képes. A közelmúltban egy szakorvosi rendelőben rég nem látott ismerősömmel találkoztam. Ő mondta el a következő sztorit: - Képzeld – kezdte -, haragszik rám a szomszédom. - Miért? - kérdeztem kíváncsian. S ő nevetve folytatta: - Azért, mert egyszer azzal az emberrel társalogtam, akire ő haragszik. Ezt akkor vallotta be, amikor rákérdeztem furcsa viselkedésére. Én mosolyogva kezet nyújtottam neki, de ő nem fogadta el, s azóta is elfordítja fejét, ha meglát. Hát – nagyot sóhajtva fejezte be történetét –, ilyen emberek is vannak. A szomszédomnak én sosem ártottam, s most azért haragszik rám, mert annak az embernek a társaságában látott, akire ő (feltételezésem szerint) csak vélt „bántalom" alapján haragszik.

A lelkekből a sóhaj felszakadt, megannyi fohász szállt az ég felé: „Istenem, hozd vissza nekem őt!" - kérlelte a Teremtőt, de a föld vérre szomjazott, nem elégítette ki, csak hatmillió halott. És ott voltak ők is köztük, legyen áldott az emlékük! Százdi Sztakó Zsolt Kép: világháló

Ítéletidő avagy: Léteznek még csodák? Falunkat június 29-én nagy csapás érte. A délutáni órákban orkánerejű szél támadt, és falunk házaiban, kertjeiben tetemes károkat okozott.

Budai Ernő

százdi áldozatainak emlékére Mottó: Hitves, gyermek, anya, Visszavár /de mindhiába!/, Hívó szava. Imára kulcsolja két kezét, így kérleli Istenét. De odaát /ugyanígy!/, Hazavárnak egy bakát. Látjátok feleim: ilyen az ember, parancsra halni megy, idegen földre, • ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 20.

Kérjük olvasóinkat, hogy – ha csak egy mód van rá – a remeny@remeny.sk e-mailcímre küldjék be leveleiket és a hozzájuk tartozó képeket a Levelet kaptunk c. rovatunkba. A villámpostán érkezett írásokat hamarabb közzé tudjuk tenni a Reményben.


MOZAIK

A sátán négy kedvelt taktikája Minden mérkőzésben, így a szelle- rások sokszor azzal gyakorolják leginmi harcban is fontos, hogy kiismerjük kább a hatalmukat, amiről hallgatnak. az ellenfél taktikáját. 2. Megosztás 1. Megtévesztés A sátán neve görögül diabolosz, a diJézus figyelmeztetése szerint a sátán aballein igéből, ami azt jelenti: szétdo„hazug, és a hazugság atyja” ( Jn 8,44). bálni. Jézus viszont szenvedése előestéÜres ígéretekkel ámítja az embert. Azt jén azért könyörgött, hogy egyek lehazudja, hogy boldogabbak leszünk, ha gyünk (ld. Jn 17,22). Imája és a kereszelkövetünk valamilyen bűnt vagy meg- ten véghezvitt műve arra irányult, hogy tagadjuk az igazságot. Ám bármilyen megszüntesse a sátántól eredő széthúörömet hoz is a bűn, az öröm csak egy zást. ideig tart, azután elmúlik. Viszont A sátán megosztó tevékenysége a saszinte minden bűnös cselekvésből sú- ját lelkünkben kezdődik. Egymásnak lyos szenvedések fakadnak. Sokszor ta- feszülnek nemes, alkotó, jó szándékapasztaljuk ezt, mégis felülünk a hitege- ink és alantas, bűnös, romboló indulatésnek. taink. E küzdelemben sokszor úgy Megtéveszt azzal is, hogy bonyolítja érezzük, kettészakadunk – ahogy Pál a dolgokat, különösen a gondolataink- apostol írja: „nem a jót teszem, amit ban. Így próbálja elhomályosítani az akarok... bár a jót szeretném tenni, a alapvető igazságot kétes tetteinkkel rosszra vagyok készen.” (Róm 7,19-21) kapcsolatban. Sugallatára körmönfont A benső megosztás a sátán műve. Jézus kibúvókat keresünk: különféle nehéz- pedig a Lélek szerinti élettel ajándékoz ségeket, kivételeket, esetleges szívfacsa- meg, amelyben megszűnik a megharó következményeket hozunk fel annak sonlás (Róm 8). igazolására, hogy amit teszünk, helyes A belső egységünk elleni támadás és jó. számos külső megosztottságban gyűA szavak manipulálásával is megté- rűzik tovább. A széthúzást sok minden veszt. Így lesz a magzat feldarabolása táplálja: harag, régi sérülések, nehezteés megölése „reproduktív szabadság”, lés, félelelmek, félreértések, kapzsiság, a paráznaság „együttélés”, a fajtalan- gőg, erőszakosság, türelmetlenség – s a ság „meleg életstílus”. Ragyogó hi- sátán alaposan kihasználja valamenytünk ősi bölcsessége így válik „sötét- nyit. Azt sugallja, hogy tökéletesebb, séggé” és „tudatlansággá”, a házasság kívánatosabb embereket keressünk; több ezer éves intézményének újrade- ezért aztán sokan elhagyják házastárfiniálása pedig a „házasság szabadsá- sukat, családjukat, templomi közösségává”. A sátán csúsztatásai nyomán güket, abban a hiú reményben, hogy könnyebben mondjuk, hogy „nem máshol tökéletesebb embereket és olyan súlyos” az, amit Isten bűnnek helyzeteket találnak. nevez. A sátán célja mindig az, hogy szétAz infomációözön is a sátáni megté- húzást idézzen elő bennünk és körülvesztés eszköze. Az információ nem öttünk. Jó, ha felismerjük, hogy bármi azonos az igazsággal. Lehet adatokat miatt küzdünk másokkal, valójában ravaszul úgy összeállítani, hogy hamis egyetlen közös ellenségünk van, aki megállapításokat támasszanak alá. Le- egymás ellen akar fordítani és tönkre het tényeket és számokat úgy hangsú- akar tenni valamennyiünket. „Nem lyozni, hogy elsikkadjanak a másik ol- annyira a vér és a test ellen kell küzdedal igazságai. Így az önmagában igaz nünk, hanem a fejedelemségek és hainformáció is a megtévesztés eszköze talmasságok, ennek a sötét világnak lehet. A hírközlő média és más hírfor- kormányzói és az égi magasságoknak

Műsorajánló

gonosz szellemei ellen.” (Ef 6,12) A torzsalkodók mindjárt kibékülnek, ha az ajtajuknál fegyveres rabló motoz. Vegyük észre a rablót, és tegyük félre a jelentéktelenebb viszálykodásokat! 3. Elterelés Legfőbb célunk Isten és a ránk váró mennyei boldogság. A sátán mindent megtesz, hogy e legfőbb, igazi célunktól eltereljen. Egyeseket túlzottan a világ mulandó dolgai felé fordít: olyan elfoglaltak, hogy nincs idejük imádkozni, templomba menni, lelkileg táplálkozni, a ránk váró örök valóságra gondolni. Másokat mulandó dolgok miatti félelelmre késztet. Ezer földi dolog miatt nyugtalankodnak, ám közben megfeledkeznek az egyetlen félnivalótól: a ránk váró ítélettől. Jézus így int: „Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!” (Mt 10,28). Vagyis ha egyetlen félelmünk az, hogy el ne veszítsük Istent, akkor egyéb félelmeink megfelelő perspektívába kerülnek, sőt talán meg is szűnnek. A sátáni elterelés lényege: jelentéktelenebb dologokra irányítja a figyelmünket, hogy ne azzal foglalkozzunk, ami igazán fontos, vagyis erkölcsi döntéseinkkel és egész életünk irányával. Mindig a legfontosabbat tartsuk hát szem előtt, és ne engedjük, hogy lényegtelen dolgokra terelődjön a figyelmünk!

Jó, ha a keresztény ember magas célokat tűz maga elé. A sátán azonban ezt a jót is mérgezni próbálja. A magas célokhoz ugyanis hosszú út vezet. Nem jönnek azonnal a kívánt eredmények. Így a sátán kísértése nyomán könnyen

Duna Tv Július 26., szombat 7.45 Élő egyház. 8.10 Isten kezében. Zarándoknak lenni Július 27., vasárnap 6.50 Világ-Nézet 7.20 Isten kezében. A lancianoi Eucharisztikus Csoda 8.40 Rome Reports - Vatikáni híradó

Lelki megújulás Joseph VADAKKEL lelkiatyával Pozsonyban 2014. augusztus 23–24. Szentmise – közbenjáró imádság – adoráció – közös dicsőítés – tanítás (angol-szlovák fordítás) Helyszín: Pozsony, Jézus Legszentebb Szíve Templom, Assisi Szent Ferenc Leányai kastélyának udvarán Bővebb információk: 0911 584 006, 0903473485, eucharistický.plamen@gmail.com

(Folytatás a 14. oldalon!)

Gyógyító lelkigyakorlat

Továbbra is várjuk a családi élettel, neveléssel, lelki gondjaikkal, valamint jogi és egészségi problémákkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezekre lapunk – pszichológus, orvos és jogász – munkatársaitól részletes választ kapnak Tanácsoló – Testi-lelki egészségünk, illetve Mit mondanak a paragrafusok? című rovatunkban. Leveleiket a remeny@remeny.sk e-mail címre vagy a Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava postai címre küldjék.

Túróval töltött zsemle

Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

4. Elkedvetlenítés

FIGYELEM!

Agapé

Magyar Katolikus Rádió

Hozzávalók: 4 db zsemle, 1 cs. túró, 1 db tojás, 2 cs. vaníliás cukor, 2 ek cukor, 1,5 pohár tejföl, 0,5 l tej ízlés szerint mazsola Elkészítés: A zsemlék tetejét vágjuk le, és a belüket szedjük ki. A mazsolát, az áttört túrót, a cukrot, a tojás sárgáját, 1 cs. vaníliás cukrot és 1 pohár tejfölt a zsemlék apróra csipegetett belsejével keverjük jól össze. A zsemléket a tejben óvatosan áztassuk meg. Rakjuk egy kis méretű kiolajazott tepsibe

egymás mellé és a túróvat töltsük meg. A maradék tejfölbe keverjük bele a vaníliás cukrot, és a zsemlék tetejét kenjük be vele. Előmelegített sütőben 2-3 fokozaton (220 Celsius-fok) 20-25 percig sütjük. Hidegen-melegen is finom! Tanácsok: A zsemléket óvatosan áztassuk a tejbe, nehogy szétessenek. A tejbe is rakhatunk vaníliás cukrot! Sütés közben figyeljük a zsemlét, nehogy kiszáradjanak. Hűtőben 1-2 napig eláll.

Joseph VADAKKEL lelkiatyával Pozsonyban 2014. augusztus 29–31. Szentmise – Adoráció - közbenjáró imádság testi és lelki gyógyulásokért – dicsőítés – tanítás Dicsőítésvezető: Csiszér László Bejelentkezés, info (helyszín): 0911 584 006, 0903473485, eucharisztikus.láng@gmail.com Nagy szeretettel hívnak mindenkit, hogy találkozhasson Jézus újjáteremtő erejével, életet átformáló szeretetével.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK


KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

Gyerektoll Az alábbi két fogalmazás a felsőszeli Széchenyi István Alapiskola tanulóitól származik. Munkájuk az intézményben év végén kiadott Iskolakrónikába is bekerült.

Szép, szebb, legszebb Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szőnyeg. Ez a szőnyeg igen szép volt, mert csodás virágok díszítették. A virágok különösen beképzeltek voltak. Egyszer történt, hogy a virágok összevesztek. Azt mondta a piros Pipacs: – Úgyis én vagyok a legszebb, mert az alma is olyan színű, mint én. Erre úgy felmérgedtek a sárga Tátikák, hogy mérgükben ezt mondták: – A citromsárga szín szebb. A kék Nefelejcs egy darabig tűrte a vitát, de ő sem állta meg, hogy bele ne szóljon: – Állj! A kék mégis csak a legszebb. Hiszen az ég is kék. A virágok veszekedése sokáig tartott. A szőnyeg végül közbeszólt: – Nincs értelme ennek a vitatkozásnak. Mindannyian szépek és egyedülállóak vagytok. Sem a tárgyak, sem az élőlények között nincs olyan, hogy szép, szebb, legszebb – magyarázta nyugodtan és csöndesen. A virágok csöndben figyelték a szőnyeget. Miután befejezte mondandóját, kibékültek egymással.

Sátor Máté, Egyházgelle

Lénárt Dóra, 4. osztály

Ha varázspálcám lenne...

Márkus Dóra, Egyházgelle

Biztos már sok ember elgondolkodott azon, hogy ha neki varázspálcája lenne, mi mindent kezdene az életével. Bizony, sokan azt varázsolnák, hogy legyen sok pénzük, jó és szép feleségük, gyönyörű házuk és autójuk, amit mindenki megcsodál. De ennek mi lenne az értelme? Így olyan beképzeltek lennénk, hogy végül még a kommunikációt is elhagynánk, és semmittevéssé válna az életünk... Vegyünk más embereket, például hajléktalanokat vagy a gyermekotthonban lévő gyerekeket. Ők a varázspálcájukat biztosan a szeretet, törődés és megértés előteremtésére használnák, mert ezekben a dolgokban szenvednek hiányt. Ha nekem lenne varázspálcám, én ezeken a gyerekeken segítenék és az Afrikában élő embereken, mivel alig van vizük. Szeretnék nekik szebb, jobb és biztonságosabb életet kívánni. Ezek után jöhetne a családom, barátaim, a természet és jómagam. Családomat a sok gondtól és veszekedéstől mentesíteném, barátaimat egészséggel és megbízható barátokkal gazdagítanám, a természetet szebbé tenném. Nem lenne ennyi szemét az utcán, több fát és esőerdőt varázsolnék. Igaz, hogy varázspálcával könnyebb lenne az élet, de nem sokáig, mivel egy idő után unalmassá válna.. Az élet csodák nélkül is eredményes és boldog lehet. Így vannak álmaink, vágyaink, céljaink és akadályaink. Igaz, hogy a sikerért meg kell küzdenünk, de az élet ettől válik oly izgalmassá és érdekessé. És ha nem lenne csalódás? Akkor nem tudnánk azt, hogy kiben bízhatunk és kiben nem. Igaz az is, hogy a dolgok nem mindig úgy mennek, ahogy akarjuk, de Isten is segít az embernek, amíg él, mivel addig élünk, amíg a Földön dolgunk van. Isten nemcsak akkor van velünk és próbál segíteni, amikor élünk, sikeresek vagyunk, hanem akkor is, mikor magányosnak, és szomorúnak érezzük magunkat. Sőt a halál után is számíthatunk rá! Isten mindig ott van és mindig segíteni szeretne. Sok ember ezt sajnos nem veszi észre. Ráaadásul nem egyszer még őt hibáztatjuk azért, amiért nem sikerül valami, vagy valaki a családtagjaink közül meghal. Nem őt kell okolni a rossz dolgokért! Mert Isten, ha valamit elvesz, azt visszaadja. Erre utal ez az idézet is: „Isten mindig mind a két kezével belenyúl az ember életébe. Amikor elvesz, ad is, és amikor ad, el is vesz.” (Szabó Magda)

Szakáll Viktor, Nagyölved

Szabó Kitti, 8. B osztály

Gubík Viktória, Nagyölved

Készítette Hagony János

Rejtvény

Meghatározások:

A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán július 25-ig küldjétek el szerkesz1. Táncoló tűznyelv. tőségünk címére: 2. Ilyen terem is van. Remény, Žiacka 4., 3. Levice város magyarul. 821 06 Bratislava, 4. Fafajta, de méz is van ilyen. vagy remeny@remeny.sk (a tárgymegne5. Kézfogás gyereknyelven (a 3. kockában vezésbe írjátok be: Kuckó és küldjétek el kettős betűvel) levelezési címeteket is). 6. Huncutság, vidámság. Megfejtés 7. Efendi, régi török úr A 26. számban közölt rejtvény megfejtése: 1b, A rejtvény jelentése: Ibolya nagyságú, több2a,3c,4b,5c.6b. színű mezei virág, de ritka női név is. • ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 20.

A nyertes: Béres Márk, Doboruszka. Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük!

1

2

3

4

5

6

7


NAPRAFORGÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!

Határtalanul – Mezőkövesd–Nagykapos A „Határtalanul” program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, kialakítása és elmélyítése Magyarország és a ma határain kívül eső magyarlakta területek tanulói és pedagógusai között. Ez volt a célja a májusban kezdődő és júniusban befejeződő mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola és a Nagykaposi Gimnázium közötti együttműködésnek is, melynek keretében iskolánként megközelítőleg 30-30 diák tehetett látogatást elsőként az Ung-vidéken és Bodrogközben, júniusban pedig Mezőkövesden. A látottakról, hallottakról Nagy Zsuzsa, a „Határtalanul” program felvidéki szervezője számolt be: „Az első találkozó célja az ismerkedés mellett az volt, hogy összehasonlítsuk, hogyan fejezték ki őseink hazaszeretetüket és hogyan viszonyulnak a hazaszeretet témájához a mai fiatalok. Ung-vidék és Bodrogköz híres szülötteit és lakosait hívtuk ehhez segítségül: Dobóruszkán Péter bácsi előadása által

a ruszkai báró Dobó Istvánt, Borsiban Pista bácsi kihagyhatatlan tárlatvezetése által II. Rákóczi Ferencet, Tőketerebesen a kissé hiányos bemutatót követve gróf Andrássy Gyulát, Iskében Béni bácsi beszámolóját figyelve az aradi véres országgyűlés emlékeit, valamint Leleszen IV. Béla kedvenc tartózkodási helyének meglátogatása után a Bánk bán műben is tallóztunk a hazaszeretet megnyilvánulásait keresve. Természetesen nem kerülhettük meg a honfoglalás témáját, de a helyi legendákat sem. A Széphalmon található Nyelvmúzeumot, valamint a tállyai falumúzeumot a két csapat külön-külön látogatta meg. A mezőkövesdiek az első, a nagykaposiak a második találkozó során. A második út Mezőkövesdre vezetett, ahol nagy szeretettel és a matyó népművészet gyöngyeivel vártak bennünket a gimnázium és szakközépiskola diákjai. A Szent Lászlóról elnevezett római katolikus templomban külön szentmisét tartottak számunkra, s mi nagy élvezettel hallgattuk a plébános úr lelkesítő

gondolatait. Felejthetetlen marad a matyó hímzéssel díszített freskók, szobrok és a keresztút látványa. A különböző múzeumok tárlataikat érdekes vetélkedőkkel tették interaktívvá, a helyi előadók lelkesedése pedig örök élménynek marad meg. Valljuk be, hogy a mai fiatalság nem megrögzött rajongója például a nyelvtan különlegességeinek, freskófestészetnek vagy a mezőgazdasági gépeknek, sőt be kell vallanunk azt is, hogy a népművészet vagy néptánc sem tartozik egyelőre az erősségeik közé. A kirándulás és a meglátogatott múzeumok azonban sokat változtattak a véleményükön.” A friss élményekkel hazaérkező nagykaposi diákok így értékeltek: - A legjobb a matyó néptáncegyüttes egyik tagja által vezetett táncház volt. Azt hittem, hogy ott kell majd „bénázni" és ugrálni, és hogy, no, én azt egyáltalán nem fogom, de végül ezt élveztem a legjobban. Nem volt idő gondolkodni, kivel táncolsz, kinek nem fogod meg a kezét, mert a diszkókban ez megvan.

A hallgatás művészete Néha nem a szó épít és nem a bőbeszédűség gazdagít, hanem az a halk elnémulás, az a zajtalan hallgatás, amely az erdő csendjéhez hasonlít, s melyben több illat van, mint a vásári zajban. Úgy is mondhatnám: aki a csendet szereti, rossz ember nem lehet. Mert aki tud hallgatni, az fel tudja mérni a hallgatás értékét. Rájön arra, hogy a szűkszavúak csendje mélyebb titokkal van tele, mint a bőbeszédűek feneketlen nagy tava. A szűkszavúság érettségre utal. A bölcs ember, aki egyben melegszívű és alázatos, szeret hallgatni. Hallgatásában valamiféle titokzatosság rejlik. A bölcsesség fontos és értékes erény, amely azt is megköveteli, hogy tudjunk hallgatni. Minden felesleges szó egy-egy eldobott kőhöz hasonlít, melyről sohasem tudhatjuk, hol áll meg, kit hogyan talál meg. Addig nyugodt és békés az ember, amíg nyelvével át nem töri a magány és a csend határát. Ne keressük az élet oroszlánbarlangjait, maradjunk inkább remetefészkünkben. Ne féljünk attól, hogy hallgatásunk miatt elítél a világ. Az okos ember hamar észreveszi rajtunk, hogy a szűkszavúság vagy a butaság palástját hordjuk-e magunkon. Ezeket nem ugyanazon varrógéppel varrták. Nagyon téved az éretlen ember, aki azt hiszi, csak akkor veszik észre, ha hangos zajt csap. A lármától szétrobbannak a finom lelkek. A komoly és okos emberek nem azért hallgatnak, mert nincs mondanivalójuk, hanem azért, mert robajjal szinte lehetetlen a felemelkedésük. Az igazi értékes ember nesz nélkül emelkedik a végtelen tiszta magasságba. Ehhez van szükség a csendre. Isten ezért néha csendet is parancsol, mert ilyenkor imáinkra jobban odafigyel. A csendnek ereje, sugallata van. Isten ily módon is gyógyít. Ez is egyfajta orvosság lelki sebeinkre. De ha már végképp nem tudjuk kivonni magunkat az élet zajos forgatagából és a kellemetlenséget is szeretnénk elkerülni, jusson eszünkbe a régi jól bevált bölcselet: „Ne szólj szám, nem fáj fejem.” Monka Zsuzsa

Itt meg mindenki táncolt mindenkivel, és ez nagyon jó volt. - A galéria tetszett a legjobban. Nemcsak a gyönyörű festmények miatt, hanem a tárlatvezető lelkes és hozzáértő magyarázata miatt is, amit nem lehetett nem meghallani. Magával ragadta a hallgatót. Lehetnének nálunk is ilyenek! - A leginkább az tetszett, hogy a matyó fiatalok mennyire büszkék kultúrájukra, örökségükre és hogy nem szégyellik művelni azt, hanem érdekli őket és napi szinten foglalkoznak vele. A legjobb a programban az, hogy nem csupán tudással és élményekkel lettek gazdagabbak a fiatalok, hanem ismeretségek, szoros barátságok kötődtek a program alatt, melyek a pályázat végeztével sem érnek véget. A jövőbeli tervekben mindkét gimnáziumban szerepel a további együttműködés az intézmények és a diákok csoportjai között is. Pankovics Miklós

Jegyesek imája Köszönöm neked a boldogságot, Uram, amit nekünk ajándékoztál. Te vezettél bennünket egymáshoz. Segíts, hogy egymás mellett maradhassunk, és segíthessük egymást a házasság felé vezető úton. A szeretet megbocsátásból él. Add, hogy meg tudjunk egymásnak bocsátani,

hogy növekedjünk egymás szeretetében. Minél inkább megkedveljük egymást, annál inkább növekszünk az irántad való szeretetben is. Add, hogy egymást mindinkább megismerjük, mind bensőségesebben szeressük, s minden gyöngédségünkkel, szívünk dobbanásával s élőszóval is elmondhassuk egymásnak a boldogító vallomást: Szeretlek! (Fernand Lelotte SJ, Beszélgetés a Mesterrel című könyvéből) • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK


REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

Ha sikeres akarsz lenni, a dolog nagyon egyszerű. Érts ahhoz, amit csinálsz! Szeresd, amit csinálsz! És higgy abban, amit csinálsz! Igen, ilyen egyszerű ez (Will Rogers gondolata). Rejtvényünk fő soraiban VII. Szent Gergely pápa példázatát rejtettük el. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán július 25-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk Ne felejtsék el a pontos postai címüket is megírni! A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ

Megfejtés A 26. számunkban közölt rejtvény megfejtése: Tizenharmadik apostol, Betszaida, Pálfordulás, Kéfás, Gamaliél, Antióchia. A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: özv. Farkas Istvánné, Buzita. Gratulálunk!

A sátán négy kedvelt taktikája (Folytatás a 11. oldalról!) türelmetlenné és szeretetlenné válunk magunkkal és másokkal szemben. Egyesek anynyira elkeserednek saját maguk vagy mások miatt, hogy feladják a megszentelődésért folytatott küzdelmet. Mások elhagyják az Egyházat, amiért oly sok hibát látnak tagjaiban. (Mintha valaki otthagyná az edzőtermet, mert ott sok kövér embert lát.) A sátán azért is tudja kedvünket szegni, mert céljaink általában nem végesek. Mindig lehet tovább fejlődni, többet tenni. Itt lép közbe a sátán. Ha ugyanis lehet többet tenni, azt úgy is felfoghatjuk, hogy mindeddig nem tettünk eleget. Ezzel próbál letörni: azt sugallja, hogy teljesíthetetlen követelményeket állítsunk magunk elé.

Olyan egyszerű dolgokkal is próbálja elvenni a kedvünket, mint a kimerültség, a mindannyiunk által megtapasztalt személyes kudarcok, gyengeségek és sok más akadály, ami hozzátartozik emberi állapotunkhoz és ahhoz, hogy bukott világban élünk, ahol korlátozottak az erőforrások. A sátán azért akar kedvetlenné tenni és elkeseríteni, hogy feladjuk a küzdelmet. Mesterkedése ellen egyedül az alázat vértez fel. Az alázat az önmagunkkal kapcsolatos igazság elfogadása. Megtanít, hogy lassan, lépésenként haladunk előre; hogy tényleg vannak hibáink, és hogy olyan világban élünk, amely messze nem tökéletes.

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 20.

Érdemes mindezt alázattal átgondolnunk. Erősebben fogunk Istenre támaszkodni, és egyre jobban fogunk bízni gondviselő segítségében. És érdemes megjegyeznünk a sátán négy gyakori taktikáját. Ha felismerjük, megtettük az első lépést, hogy le is győzzük. párKatt.hu Msgr. Charles Pope-nak Fr. Louis Cameli: The Devil You Don’t Know (A sátán, akit nem ismersz) című, 2011-ben megjelent könyvéről írt összefoglalója alapján


APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések

Szeretettel köszöntjük 70. születésnapja alkalmából

MEGEMLÉKEZÉS

KÖSZÖNTŐ

„Áldott legyen, aki megtanít Istent szeretni és hinni!” Tisztelettel és szeretettel köszöntjük FÓTHY ZOLTÁN atyát, volt lelkipásztorunkat, aki a napokban ünnepli születésnapját. Ezúttal szeretnénk kifejezni hálánkat a velünk töltött 5 év odaadó lekipásztori tevékenységéért, áldozatos munkájáért, szeretetéért. Kérjük az aratás Urát, áldja meg Önt, a Szentlélek vezérelje tevékeny munkájában. Adjon a Mennyei Atya erőt, egészséget további lelkipásztori feladatához. A Szűzanya védje, oltalmazza palástjával. Imáikkal kísérik a hálás somorjai hívek Szívünk minden szeretetével köszöntjük drága édesanyánkat, VASCSÚR ROZÁLIÁT Szádalmáson, aki július 20-án ünnepli 93. születésnapját. Jó Istenünk, arra kérünk tarsd meg édesanyánk nékünk! Köszönjük a sok jóságát, nem feledjük fáradságát! Az Isten kegyelme még sokáig éltesse! Fohászkodunk Nagyasszonyunk Szűz Máriához, vigyázzon minden lépésére! Kívánjuk sok szeretettel: Lánya Nelli családjával és fia, Péter családjával, valamint unokái családjaikkal

DEÁK ILONÁT Ipolyfödésmesen. E szép ünnep alkalmából kívánunk neki erőt, egészséget, s kérjük a jó Isten áldását és gondviselő szeretetét. Testvére és családja Ez a születésnap hozzon több békét és több nyugalmat. Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntjük a mindig segítőkész, fáradhatatlan és mindig mosolygó

„Itt hagytál mindent, amiért küzdöttél Elváltál azoktól, akiket szerettél.” Fájó szivvel emlékezünk halálának 5. évfordulóján a felejthetetlen, hőn szeretett KAMENÁRNÉ KLENOVICS MÁRIA MAGDOLNÁRA Boldogfán. „Aki szeret, az nem felejt!”

SCHMIDT IBOLYKÁT (szül. SÁROVECKY ) Barsbesén. Köszönjük, hogy a bajban, betegségben mindig számíthatunk rád. Hihetetlen kerek évfordulód alkalmából kérjük a Szűzanyát, adjon neked jó egészséget, erőt a napi gondok elviseléséhez. Kívánjuk, hogy a jó Isten nagy szeretete és óvó keze vigyázza életed útját.

Szerető családod

ZARÁNDOKLAT

A dolgos kezeid csókolják édesapád, gyermekeid, testvéred, és az unokanővéreid, Eszti és Ilus a családjukkal

MAGYAR ZARÁNDOKLAT A SZENTFÖLDRE Időpont: 2014. november 10–17. Alapár: 670,– EUR. Jelentkezni lehet: Dr. Szlávik Antal atyánál a 031-7848182-es és a 0908-157070-es telefonszámon, vagy a szlavikantal@real-net.sk e-mail címen.

SZOLGÁLTATÁS

Templombelsők díszítő festése, képek festése és restaurálása, oltárok, szobrok felújítása, aranyozása, százszázalékos minőség, többéves jótállás. Tel: 0911/130 949, 0905/234 902

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK


REMÉNY

Hidd, amit

énekelsz Albán József „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) „Földi bajban, gyötrelemben, tűnik, múlik életünk, Áldozatod erejében új életre ébredünk.” (SzVU, 232.) Gyakran csak a földi bajt meg a gyötrelmeket látjuk az életben. Mintha valamiféle titokzatos, komor függöny takarná a szépet és a jót. Hozzászoktunk az állandó küzdelemhez. A felhőtlenebb napokon sem tudunk igazán felszabadulni, csak azt várjuk félve, mikor üt be az újabb rossz… Este néha fáradtan hátradőlünk, és csak azt érezzük, tényleg gyorsan „tűnik, múlik életünk”. Hogyan tovább? Hogyan másképp? Erre kínál választ az ének. Figyeljük meg: nem azt kérjük benne az Úrtól, hogy mentsen meg minden veszedelemtől és holnaptól csupa napsütés legyen minden pillanat. „Új életre ébredünk…” Az új élethez pedig szülők kellenek. Az egyik megvan: „áldozatod erejében” – ez az áldozat „működik”. Mondhatjuk azt is: kéznél van, mindig. A „szülőpár” másik tagjánál vannak a gondok: nélkülünk nem megy. Ahogy egy teológus írta: Krisztus áldozata, ha nem tesszük bele magunkat, ha nem adjuk oda magunkat, üresen futó gépezet lehet. Ahhoz, hogy valóban új életre ébredjünk, meg kell újulni az áldozatban is. Új élet az lehet, amikor hajlandóak vagyunk mi magunk is áldozattá válni. Nem valaminek vagy valakiknek a fogcsikorgatva szenvedő áldozatává, hanem valamiért, valakikért való áldozattá! Milyen óriási előnyünk van nekünk, keresztényeknek, hogy ezt nem magunktól kell megtennünk, nem önerőből kell megszülnünk. Krisztus áldozata szüntelenül a rendelkezésünkre áll… „Mit adhatok, szegény bűnös? Szívemből csak bűn fakad. Te vagy értünk, Üdvözítőnk, a szeplőtlen áldozat.”

VIII. Magyar Katolikus Nap – 2014. augusztus 30., szombat, Bős Porciunkulai nagybúcsú az érsekújvári ferences templomban Az ez évi jelmondat: „Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza!”(Mt 19,6) Augusztus 1. péntek a templomban 12.00 a harangok jelzik a búcsú elnyerésének kezdetét 14.00 gyónási lehetőség mindkét templomban 17.00 ünnepi szentmise szlovák nyelven 19.00 ünnepi szentmise magyar nyelven, utána szentségimádás magyar nyelven 22.30 szentségimádás szlovák nyelven a Kálvárián 17.00 keresztút magyar nyelven 19.00 keresztút szlovák nyelven 24.00 ifjúsági szentmise magyar nyelven Augusztus 2., szombat a templomban 5.00 magyar nyelvű szentmise 6.45 szlovák nyelvű szentmise 8.00 magyar nyelvű szentmise 17.00 szlovák nyelvű szentmise 18.00 magyar nyelvű szentmise Szeretettel várják az idősebbeket és fiatalokat, a kicsinyeket és nagyokat, határokon túlrół és innen egyaránt. Ebben az évben kiemelten a családokért imádkoznak.

A fatimai engesztelő imatalálkozó Bodolló, 2014. augusztus 13. (szerda) 16.30

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

www.remeny.sk remeny@remeny.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

Lapterjesztés (hétköznap 9.00– 15.00 óráig): 0918/462 411 Könyvrendelés: office@remeny.sk vagy 508 0948/057 KÖNYVRENDELÉS:

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 20.

Porciunkula-búcsú

a bacsfa-szentantali kegytemplomban (Báč) 2014. augusztus 2., szombat Program: 18.00 Rózsafüzér, gyónási lehetőség 19.00 Ünnepi szentmise Főcelebráns: p. Tóth Vencel OFM Budapestről 21.00 Szentségimádás 22.30 Szentségi áldás Szeretettel várják a Mária-tisztelőket!

Jöjjetek, hát keresztények... A szepsi egyházközség hívei és lelkipásztorai tisztelettel értesítik a szűkebb pátria híveit, hogy 2014. augusztus 3-án 11.00-kor ünnepi szentmise kezdődik Szent Rókus tiszteletére Szepsiben a fogadalmi kápolnánál, ahol ünnepélyesen megemlékezünk az 1831es kolerajárvány áldozatairól, és imádkozunk a betegekért. Korunk új pestise – a kábítószer, az alkohol, a testiség, a szerencsejátékok szenvedélye és a szekták sokasága – szedi áldozatait népünk körében. E szent helyen közösen imádkozunk mindazokért, akik ezek miatt szenvednek, és akik a szenvedélybetegek gyógyulásáért fáradoznak, nem utolsó sorban a fiatalokért, hogy bölcsen, erős akarattal kerüljék el korunk szenvedélyeinek fondorlatos csapdáit. Mindenkit tisztelettel hívunk és várunk.

Könyvajánlatunk – amíg a készlet tart! M. Basilea Schlink: Az imádság fegyvere A kicsi, zsebbe való könyvecske bátorító gondolatok gyűjteménye az imádságról. (Puha kötésű, 36 oldal) Ára: 1,18 € Egy vidám földműves életbevágó tanácsai A népszerű igehirdető remek humorral segít eligazodnunk az élet útvesztőiben. A hétköznapi helyzetekben is mindig felismerhetjük jóságos Gondviselőnket. (Puha kötésű, 168 oldal) Ára: 4,04 € - új ár: 3,03€ (25% kedvezmény) Gyökössy Endre: Élet és Ige Hogyan éljünk boldog, hívő életet ebben a kusza, válságos világban? A kötet utat mutat mindenki számára, miként lehet a külső vihar ellenére belső emberségünkben békességet nyerni, a zivatarok utáni pocsolyában is meglátni a kék égen felragyogó napot. (Puha kötésű, 112 oldal) Ára: 3,15 € Gyökössy Endre: Szeretet mindenekfelett (Kemény kötésű, 160 oldal) Ára: 9,44 € – engedmény 25% - 7,08 € Megrendelhető: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava, tel.: 0948/057 508, e-mail: office@remeny.sk A könyveket utánvéttel küldjük!


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.