Remeny 2013 48 dec 01 by Attila Nagy

„Ha az igazság útján járunk, elvetünk magunktól minden gonoszságot, fösvénységet, pártoskodást, álnokságot és csalást!” (Római Szent Kelemen korintusiakhoz írt leveléből)

48. szám

REMÉNY XXIV. évfolyam

2013. december 1. – Advent 1. vasárnapja

Jézus – a kezdet és a vég

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 5 7 13

Jézus segíts! – Ezt mondja a hívő ember, ha útra indul, vagy ha valamit elkezd. A mai vasárnappal új hét kezdődik, új hónap és új év. Egyházi, liturgikus év. Egyházunk advent első vasárnapjával kezdődően évente megünnepli megváltásunk szent eseményeit. Decemberben, amikor leghosszabban tart az éjszakai sötétség, világosságra, a Messiás eljövetelére várunk. 24-én, amikor elérkezik a téli napforduló, éjféli szentmisével kezdjük ünnepelni Krisztus Urunk áldott születését. Ő a világ világossága. A „legyőzhetetlen Nap”! Hátrál a sötétség, hosszabbodnak a nappalok, terjed a fény. Jézus kisgyermekként jött közénk és magára vette az emberi élet minden gondját-baját. Szenvedéseinkben, halálunkban velünk van, mert ezeket is vállalta velünk és értünk. Feltámadásával és mennybemenetelével pedig utat készített nekünk a mennybe. Az Eukarisztiában mennyei kenyeret és útravalót adott nekünk. A Szentlelket is elküldte, hogy vigasztalónk és segítőnk legyen… Ezeket mind sorra megünnepeljük az egyházi évben. A végén pedig, az egyházi év utolsó vasárnapján, úgy ünnepeljük Krisztust, mint a mindenség királyát. Elismerjük és megköszönjük, hogy világunkat nem a természet erői irányítják, nem is a véletlenek, és végképp nem az öntelt, hatalmaskodó emberek, hanem a Teremtő, akinek jóságát és gondviselését Jézus mutatta meg nekünk. Jézus a kezdet és a vég. Ő a mi megváltásunk kezdete és beteljesítője. Az emberiség történelmének a vége nem a megsemmisülés lesz, hanem akkor valósul meg teljes szépségében Krisztus király országa: az igazságosság, szeretet és béke országa. Boldog új (egyházi) évet!

Lélekből, mint élő kövek... A hit útját járni! Hiányozni fog

EZ TÖRTÉNT

Napvilágra vinni álmainkat Álomból az éberségbe, sötétségből a fénybe, éjszakából a nappalba. Éberségünk, a ránk hulló kegyelmi fénysugarak és nappalaink összhangján dől el, milyen irányba tartunk, helyes-e, ahogyan élünk, s amilyen elveket vallunk. Kezdődik az adventi idő, mikor álmainkból, homályos belső szobáinkból a bűnbánat által egyenesen Isten elé visszük „napvilágra“ különböző súlyú titkainkat, ezáltal gyógyírt nyerve lelki bajainkra, hogy aztán ismét elindulhassunk a „lelki leegyszerűsödés“, a megtisztító folyamat útján. Az ilyenkor „kizárt“ külvilág folyamatosan kíváncsiskodik és bebocsátást kérne abba az intim szférába, ahol csak ketten lehetünk: mi földi halandóként és maga Isten, ki Szentlelkét küldi megsegítésünkre. Ez a párbeszéd nem publikus. Az Istennel kötött „szövetségünkben“, a keresztségben az Úr gyermekéül fogadott, s ebben a kötődésben nincs harmadik személy: lelki életünk minőségét és mélységét csak a ránk odaﬁgyelő jóságos Isten térképezheti fel. Különféle jelekkel adja tudtunkra, miben lanyhult kitartásunk, s milyen téren kell sürgősen megváltoznunk. „Itt az óra, hogy felébredjünk álmunkból. Hiszen üdvösségünk közelebb van, mint amikor hívők let-

tünk. Múlóban az éjszaka, a nappal közel.” (Róm 13,11-12) Őszinte előkészületünk során zárjuk ki belső világunkból a kívülről ránk ömlesztett, fogyasztói társadalmat tükröző „karácsony-bizniszt“, hogy várakozásunk és az utána következő ünnepünk eredeti értékektől ragyogó, megújító, lelki erősséget hozó élmény legyen! Az adventi idő négy hetének elteltével, az egész egyházi évben kerüljük el a versengés szellemét, és a külvilágnak ne horizontálisan akarjunk megfelelni, kizárólag az égieknek, vertikális vonalon. Csak ekképpen kerülhetjük el ünnepeink képmutatás-színezetét. A most kezdődő liturgikus évre meghirdetett „szeretet-projektünk“ csak akkor lesz sikeres, ha erre a tervezetünkre maga az Isten adja megerősítő áldását, majd a Lélek teszi rá jóváhagyó pecsétjét. Lehet ugyan tetszetős-hangzatos szavakat mondani, sőt hirdetni, végül mégiscsak a valóságban megélt, tettekkel kifejezett szeretet lesz a döntő, melyben szívünk melegségének felülmúlhatatlan ajándéka van elrejtve. Szeretetünk eledelével kell másokat táplálnunk, hogy aki közelebb jön hozzánk, vendégségünkben sohase éhezzék, aki pedig

VATIKÁN

A felolvasott bibliai olvasmányok vezérfonala Krisztus központúságára mutatott rá. Krisztus a teremtés középpontja, Krisztus a nép középpontja, Krisztus a történelem középpontja. Ma mindnyájan gondolhatunk saját történetünkre, saját utunkra – mondta a pápa. Mindanynyiunknak van saját története: mindannyiunknak vannak tévedései, bűnei, boldog és sötét pillanatai. Jót tesz nekünk, ha ezen a napon saját történetünkre gondolunk és Jézusra tekintünk: szívből, szívünkkel csöndben, sokszor elismételjük mindnyájan: „Emlékezzél meg rólam, Uram, most, amikor országodban vagy! Jézus, emlékezzél meg rólam, mert én jó akarok lenni, jó akarok lenni, de nincs hozzá erőm, nem vagyok rá képes: bűnös vagyok, bűnös vagyok! De emlékezzél meg rólam, Jézus: te meg tudsz rólam emlékezni, mert te a középpontban vagy, te Országodban vagy!” Jézus ígérete, amelyet a jobb latornak tett, nagy reményt jelent számunkra: azt mondja, hogy Isten kegyelme mindig bőségesebb, mint az azt kérő ima. Az Úr mindig többet ad, olyan nagylelkű: mindig többet ad, mint amit kérünk tőle. A mise végén Ferenc pápa az öt kontinens egyházi és társadalmi képviselőinek átadta Evangelii Gaudium című apostoli buzdítását. Har-

Ferenc pápa lezárta a hit évét A Szent Péter téri ünnepi szentmisével zárta le november 24-én, vasárnap Ferenc pápa a hit évét. A szertartáson első alkalommal bemutatták a Péter apostol ereklyéit tartalmazó urnát, és a Szentatya közzétette az Evangelii gaudium kezdetű, első apostoli buzdítását. A pápa 1200 pap koncelebrálásával tartotta a szentmisét. A szentmise kezdete előtt a Szentatya kérésére gyűjtést rendeztek a Haiyan tájfun által sújtott Fülöp-szigeteki lakosság megsegítésére. A rossz idő ellenére a téren több mint hatvanezren gyűltek össze. Közszemlére tették – most első alkalommal – a Péter apostol csontjait tartalmazó urnát. A harmincszor tíz centiméteres bronz ereklyetartót 1971 óta a vatikáni pápai lakosztály kápolnájában őrzik. Azóta először hagyta el az ereklyetartó az apostoli palotákat és először mutatták meg a hívőknek. Az urna nyolc darab, mintegy két-három centiméteres csonttöredéket tartalmaz. Ezek a Szent Péter-bazilika főoltára alatt húzódó ókori keresztény temetőből származnak, a mártírhalált halt apostolnak tulajdonított sírból.

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

Krisztus Király, a világegyetem ura mai ünnepe, amely a liturgikus év megkoronázása, egyben jelzi a hit évének lezárását is. A hit évét XVI. Benedek pápa hirdette meg és most szeretettel és hálával gondolunk rá – mondta homíliájában Ferenc pápa. Ezzel a gondviselésszerű kezdeményezéssel felkínálta nekünk a lehetőséget, hogy ismét felfedezzük a hit útjának szépségét, amely keresztségünk napján vette kezdetét. A keresztség révén Isten gyermekeivé és az egyházban egymás testvéreivé váltunk. Ennek az útnak a végső célja az Istennel való teljes találkozás. Az út során a Szentlélek megtisztít, felemel, megszentel bennünket, hogy beléphessünk abba a boldogságba, amelyre szívünk vágyik. A pápa ezután köszöntötte a keleti katolikus egyházak pátriárkáit és nagyérsekeit. Békeölelést váltott velük, amely mindenekelőtt azt jelenti, hogy ezek a közösségek elismerik Róma püspökét, hogy Krisztus nevét példás hűséggel, gyakran drága árat ﬁzetve vallották meg.

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec

• ADVENT 1. VASÁRNAPJA • 2013. DECEMBER 1.

távozott tőlünk, a tőlünk kapott úti elemózsiából nyerjen éltető energiát. A várakozás homályában most még a keresésé a főszerep, de ahogy erősödnek a fények, egyre nagyobb lesz a bizonyosság: Valaki közeledik felénk és nem engedi, hogy hitünk megfakuljon. Éjjelente az angyalok kara édes muzsikájával már előrejelzi a lelkünkbe harmóniát hozó Megváltó születését. Vigyük hát napvilágra féltve őrzött álmainkat! minchat ország két-két tagja vehette át a dokumentumot, közöttük egy püspök Lettországból, egy pap Tanzániából, egy diakónus Ausztráliából és mindazok, akik részt vettek a hit évében tartott egyházi eseményeken, novíciák, szeminaristák, bérmáltak, egy csecsemővel és nagymamával érkezett család és egy nem látó aszszony, akinek a pápa hangos CD-lemezen adta át az apostoli buzdítást. Ezt a kulturális élet képviseletében két művész - Etsuro Sotoo japán szobrászművész, a barcelonai Sagrada Familia székesegyház angyalszobrainak alkotója, valamint Anna Gulak lengyel festőnő - és két újságíró is megkapta. Az apostoli buzdítás tartalmát november 26-án mutatják be a Vatikánban. A márciusban megválasztott egyházfőnek ez az első saját hivatalos dokumentuma a XVI. Benedek nyugalmazott pápával közösen írt és júniusban közölt Lumen ﬁdei enciklika után. A déli Úrangyala-imában (Angelus) Ferenc pápa azokért imádkozott, akiket még ma is hitükért üldöznek. Az egyházfő megemlékezett az Ukrajnát 1932-33-ban sújtó nagy éhínség (Holodomor) nyolcvanadik évfordulójáról is, melyben – mint fogalmazott – „milliók haltak meg a szovjet rezsim miatt”. MTI/Vatikáni Rádió/Rome Reporst.com/Magyar Kurír

IČO: 00678066 Felelős kiadó: Mons. Szakál László A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk

Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.

EZ TÖRTÉNT CSALÓKÖZKÜRT

NAGYSZOMBAT

Templomszentelés

A Könnyező Szűzanya búcsúja

A templom újjáépítésének 80. évfordulója alkalmából bemutatott ünnepi szentmisén került sor a templom felszentelésére. A csallóközkürti római katolikus templom 80 évvel ezelőtt, 1933-ban a hívek adományaiból újjáépült, Szent István első vértanú tiszteletére. A régi templomból csak a Szent István korabeli harangtorony maradt meg. A templomot az elmúlt évtizedek alatt többször is megáldották, mikor külső és belső felújításokat végeztek rajta, de felszentelésére mindezidáig nem került sor. A csallóközkürti hívek és az egyházközösség plébánosa, Lormusz János lelkiatya meghívására Ján Orosch nagyszombati érsek, 2013. november 3-án ellátogatott a községbe, s a jubileumi istentisztelet alkalmával felszentelte a templomot s annak új oltárát, melybe Szent Kelemen és Szent Bonifác pápa erek-

lyéit helyezte el. Az ereklyéket az egyházközösség számára a Magyar Pálos Rend adományozta. E jelentős esemény, mely a helyiek számára történelmi pillanat, mit sem bizonyít jobban, mint hogy számukra fontos a templomuk, az Isten háza s a hitük, melyet őseiktől kaptak. Bíró Zsuzsanna

A Könnyező Szűzanya búcsúja alkalmából megtartott novéna keretében, november 16-án került sor a magyar főpapi szentmisére a Szent Miklós-dómban. A hagyományos szentmisére, amely a Lorettói litániával és a Szűzanyához szóló felajánló imával kezdődött, közelebbről és távolabbról is érkeztek hívők. A szentmise főcelebránsa Haľko József pozsonyi segédpüspök volt, vele együtt misézett Orosch János nagyszombati érsek, Kiss Róbert nagyszombati püspöki helynök s további oltártestvéreik. Haľko püspök úr szentbeszédében kiemelte: meg kell újítani a hitünket, hogy ez érezhető legyen bennünk, amit Ferenc pápa is hangsúlyoz. Beszélt a hit, az imádság és a tízparancsolat kapcsolatáról, a Szentatya által kiadott enciklika alapján. Hajlamosak vagyunk kiszorítani az Istent a múltba és a jövőbe, s mintha ez nem engedné meg nekünk átélni azt, hogy az Isten, aki mindent és mindenkit létben tart, ebben a másodpercben minket is létben tart. A misén a nagymácsédi kórus működött közre. A szentmise után lehetőség volt a Kersztelő Szent János-székesegyház meglátogatására, amelyet Bozay Krisztián balonyi plébános vezetésével tekinthettek meg az érdeklődők. Zilizi Kristóf

RAD

POZSONY

Lelki napok Árpád-házi Szent Erzsébet példája November 19-én, a szent magyar királylány ünnepén, hagyományosan a tiszteletére szentelt Kéktemplomban gyűltek össze a magyar hívek. A Lechner Ödön által tervezett szeceszsziós templomban – amelyet éppen száz évvel ezelőtt szenteltek fel - minden évben egyszer, Árpádházi Szent Erzsébet ünnepén kerül sor magyar szentmisére. A szimbólumokban gazdag, közkedvelt templomban Haľko József pozsonyi segédpüspök, a pozsonyi magyar közösség korábbi lelkipásztora mutatta be a szentmisét, a jelenleg a hívek pasztorálásával megbízott Németh Rezső atyával. Az ünnepi misén jelen volt a templom plébánosa is. A szentbeszédben József püspök atya

felhívta a hívek ﬁgyelmét az oltárképre, amelyen a várat elhagyó, a szegényeknek önzetlen segítséget nyújtó Szent Erzsébet látható. A kép előtt áll az oltár, amelyen Krisztus az eucharisztiában adja nekünk önmagát, végtelen szeretetével. S a kép és az oltár előtt ott függ az örökmécses, amelynek tartója a magyar címer háromdimenziós megjelenítése, a kettős kereszttel, a három folyóval. A múlt század húszas éveiben az örökmécstartóról eltávolították a Szent Koronát, de a láncok még láthatóak – hallhattuk. Ez a szép szimbólum jelzi, hogy az az ország, amelyben nincs szeretet, amelyet nem a szeretet vezérel, előbb-utóbb elpusztul. Így volt ez a Római Birodalom ese-

tén, és így van minden korban minden állammal. Ha nem veszik ﬁgyelembe az erkölcsi értékeket, nem a szeretet vezérli az embereket, elpusztul minden. Szent Erzsébet példája nyomán mi, a huszonegyedik század elején élő emberek, ugyanúgy krisztusi szeretettel fordulhatunk a szegények, az elesettek, a rászorulók felé, akik köztünk élnek. Azzal a „hős szeretettel”, amely nem személyválogató, amely mindig megtalálja a lehetőséget, a módot, hogy környezetében csak egy picit is enyhítsen a szükségben lévők erkölcsi, anyagi, lelki nyomorán. Mindehhez is buzdítást adott ez a lélekemelő, szép közös ünneplés. Bertha Éva

„Életünk Jézus Krisztus” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Böőr Roland radi plébános atya a radi minorita Iglódi István Illés és vértanútársainak emlékére rende-

zett emléknapokat, amelyek november 710-ig tartottak. A lelki napokat csütörtök este a Tolcsváról érkező Szőke Gábor atya ifjúsági szentmisével nyitotta meg, melyen a helyi ﬁatalok és a jelenlévők ifjúsági énekekkel dicsőítették az Istent. Gábor atya homíliájában a Szentlélekről beszélt, aki nem más, mint megvilágosító sugallat és fény számunkra a krisztusi élet követésében és az életszentségre vezető úton, melyre az élő Isten hívott meg bennünket. Másnap este Takács Dénes kenyheci plébános atya szólt az örök élet elérésének fontosságáról, amely az igaz hitből származik. Példa számunkra a radi minorita szerzetesek vértanúsága, akik életüket áldozták Jézus Krisztusért és az igaz hitért. A szombat esti szentmisét P. Bogdan Adamczyk OFM Conv., a Ferences Vilá-

gi Rend lelki asszisztense mutatta be. A Ferences Világi Rend kelet-szlovákiai Magyar Régiójának testvérei megújították örökfogadalmukat. Három jelölt a befogadás által megkezdheti novícius éveit. Bogdan atya szólt a gyakori bűnbánat, a mindennapi megtérés és az Isten parancsainak megtartása fontosságáról. Vasárnap délután Pásztor Zoltán kassai püspöki helynök ünnepi szentmise keretében megáldotta Iglódi István Illés vértanú Assisiben megfestett képmását, melyet a minorita ferences testvérek ajándékoztak a radi plébániának. Külön öröm, hogy idén az ásatási munkálatok folyamán rátaláltak Iglódi István Illés vértanú csontmaradványaira is. Zoltán atya a hit évének végén arra buzdította a híveket, hogy mindig a hit útján járjanak, a szentek és a vértanúk példáját követve merjék megvallani hitüket tettel, szóval és cselekedettel. A szentmisét követően gyertyás körmenettel átvonultak a hívek a parókia udvarra, ahol megtekinthették az ásatások feltárásait, majd rövid imával és a gyertyák elhelyezésével emlékeztek Iglódi István Illés vértanúra és társaira. E szép ünnep végén a helynök atya megáldotta a „Ferenc” cipókat, ami a jelenlévők megvendégelésére szolgált. Rita Katalin ofs

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

HOGY IS VAN EZ? A Katekizmus válaszol Az áteredő bűn IV. KEMÉNY HARC... 407. Az áteredő bűnről szóló tanítás a krisztusi megváltásról szóló tanítással együtt világos képet ad az emberről és cselekedeteiről a világban. Az ősszülők bűne által az Ördög bizonyos uralmat nyert az ember fölött, de az ember szabad maradt. Az áteredő bűn rabszolgasághoz vezet az Ördögnek, vagyis annak hatalma alatt, aki a halál birodalmát birtokolta. Annak ﬁgyelmen kívül hagyása, hogy az emberi természet sebzett és rosszra hajló, súlyos tévedésekre vezet a nevelés, a politika, a társadalmi cselekvés és az erkölcsiség területén. 408. Az áteredő bűn és az emberek minden személyes bűnének következményei a világra a maga egészében bűnös állapotot hoznak, melyet Szent János kifejezésével „a világ bűnének” lehet nevezni ( Jn 1,29). E kifejezéssel jelöljük azt a negatív hatást is, melyet az emberek bűnéből származó társadalmi föltételek és struktúrák a személyekre gyakorolnak.

410. Bukása után Isten nem hagyta magára az embert. Épp ellenkezőleg, Isten hívja őt és titokzatos módon hirdeti neki a rossz fölötti győzelmet és a fölemelést a bukásból. A Teremtés könyvének e szakaszát Protoevangéliumnak, Ősevangéliumnak nevezzük, mivel ez az első híradás a megváltó Messiásról és a harcról a kígyó és az Asszony között, valamint az Asszony utódának végső győzelméről. 411. A keresztény hagyomány e szentírási részletben az új Ádámról szóló jövendölést látja, aki a „kereszthalálig tartó engedelmességével” (Fil 2,8) túláradó módon teszi jóvá Ádám engedetlenségét. Egyébként számos egyházatya és egyháztanító a protoevangéliumban megjövendölt Asszonyban Krisztus anyját, Máriát mint „új Évát” látja. Ő volt az, aki elsőként és egyedülálló módon részesült Krisztus bűn fölötti győzelméből: az áteredő bűn minden szennyétől mentesnek őriztetett meg, és egész földi életében Isten különleges kegyelméből semmiféle bűnt nem követett el. 412. De miért nem akadályozta meg Isten az első embert abban, hogy vétkezzék? Nagy Szent Leó válaszol: „Amiben az Úr kimondhatatlan kegyelme által

A szentségekről röviden

részesülünk, az értékesebb annál, amit az ördög irigysége miatt elvesztettünk”. És Aquinói Szent Tamás: „Semmi akadálya annak, hogy az emberi természet valami többre legyen teremtve a bűn után: Isten megengedi a rosszat, hogy abból valami jobbat fakasszon. Ezért mondja a Róm 5,20: Ahol pedig eláradt a bűn, túláradt a kegyelem. És ezért mondjuk a húsvéti gyertya megáldásában: Ó, boldog bűn, mely ilyen és ily nagy Megváltót érdemelt!”.

Hidegháború avagy az Apostoli Szentszék keleti politikájának kezdetei

A püspöki szolgálat

Magyarországon Babos Anikó

Püspökszenteléskor a felszentelő imádságban ezt kérik a szentelő püspökök a szentelendőnek: „Most tehát áraszd e kiválasztottadra azt az erőt, amely tőled származik: a vezetés Szentlelkét, akit megadtál Jézus Krisztusnak, szeretett Fiadnak, ő pedig odaajándékozta szent apostolaidnak, akik Egyházat szerveztek a világon, hogy az legyen a te szentélyed, s nevedet szüntelenül dicsőítsük és áldjuk benne.” A felszentelő imádság mindenekelőtt a „vezetés Szentlelkét” kéri az új püspökre, amelyre különösen is szüksége van a helyi egyház kormányzásában. Az egyházi rend mind a három fokozatában részesülők elnyerik a Szentlélek ajándékát, de egyértelmű, hogy más célból. Mindegyikük a saját fokozatának megfelelően. A püspök a „vezetés lelkét”, a papok, mint a püspök munkatársai, a „tanács lelkét”, a diakónusok, mint a tevékeny szeretet és az oltár szolgái, a „buzgóság és a gondoskodás Lelkét”. A püspök nem profán, hanem a szó biblikus és vallási értelmében vezető: olyan személy, akire Jézus Krisztus a felszentelés által rábízza az ő nyájának vezetését. A püspök a főpapok sorába lép. Ezért a főpapság lelkét, lelkületét kérjük számára. A II. Vatikáni zsinat azon határozata, amely a püspökök Egyházban betöltendő pásztori szolgálatáról tanít a következőképpen fogalmaz: A püspökök úgy lássák el apostoli tisztségüket, mint akik Krisztus tanúi az emberek előtt (…). Tanítói hivatásuk gyakorlásában Krisztus evangéliumát hirdessék az embereknek. A Lélek erejében hívják őket a hitre, vagy erősítsék meg őket az élő hitben. Krisztus teljes misztériumát tárják eléjük, vagyis azokat az igazságokat, melyeket nem ismerni annyi, mint Krisztust nem ismerni. Mutassák meg azt az utat is, melyet az isteni kinyilatkoztatás világít meg, s mely Isten megdicsőítésére, és éppen ezáltal az örök boldogság elnyerésére vezet. Ezenfelül mutassák meg, hogy a teremtő Isten szándéka szerint a földi dolgok és az emberi alkotások az emberek üdvösségére is irányulnak, és így nagyon hozzájárulhatnak Krisztus testének épüléséhez (vö. Christus Dominus 1112. p.).

• ADVENT 1. VASÁRNAPJA • 2013. DECEMBER 1.

A tárgyalók Agostino Casaroli (1914-1998) a Vatikáni Államtitkárság Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának levéltárosaként dolgozott 1940-től. Latin-Amerikára szakosodott, és néhány hivatalos utat is tett oda. 1958-ban rendkívüli pápai követként Spanyolországba ment, majd 1961-ben a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának titkárhelyettesévé nevezte ki őt a pápa. Ő vezette a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi ENSZ-konferencián részt vevő szentszéki delegációt. Casaroli életrajzi adataiból arra következtethetünk, hogy egy tapasztalt, magas rangú tárgyaló, egy vérbeli diplomata érkezett Magyarországra 1963-ban. Emlékiratát elolvasva meggyőződhetünk arról, hogy mindazon tulajdonság jellemző rá, amivel egy jó tárgyalónak bírnia kell. Tisztában volt vele, hogy a kapcsolatfelvétel kimenetele teljesen kiszámíthatatlan és nem túl kecsegtető, mégis hitt abban, hogy mindezzel javul majd az egyház helyzete. Következő mondata minden tárgyalónak megszívlelendő: „Nem szabad azonnal feladni, amikor valami ››lehetetlennek‹‹ tűnik. Inkább azt kell megnézni, miként lehet minden ››lehetségest‹‹ elérni: szem előtt tartva azt, hogy a ››lehetséges‹‹ eléréséhez tudni kell megkísérelni még a ››lehetetlent‹‹ is.” Prantner József (1911-1975) 1945 előtt a vasútnál, építkezéseken és földmunkásként dolgozott. 1933-tól munkásmozgalmi tevékenységéért többször letartóztatták és elítélték. 1945-től 1951-ig Szekszárdon különböző párttisztségeket töltött be. 1951-ben Budapestre került és az Állami Egyházügyi Hivatalban alosztályvezetőként működött 1955-ig. Közben az Eötvös Loránd Tudományegyetem levelező tagozatának történelem szakos hallgatója. 1971-ig, nyugdíjazásáig volt az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Prantner József jelleméről, tulajdonságairól sokkal kevesebb információ állt rendelkezésemre. Életrajzi adataira támaszkodva úgy gondolom, hogy nemzetközi tárgyalásokon nem, vagy alig vehetett részt; nem kapott diplomataképzést, tehát sokkal kevésbé volt jártas a nemzetközi kapcsolatok területén, mint Agostino Casaroli. Az állam-egyház viszony, a magyar katolikus hívők helyzetével kapcsolatban viszont lényegesen naprakészebb információk álltak a rendelkezésére. Casaroli emlékiratában visszaidézte Prantnerrel való első találkozását: „… megkísérelt játszadozni velem… kis fenyegetőzéssel is megfűszerezve”. Majd mikor látta, hogy ezzel a módszerrel nem ér el eredményt, „Megváltoztatta magatartását; nyilvánvalóan nem akarta megkockáztatni, hogy félbeszakadjon megbeszélésünk”. Mindez számomra azt jelenti, hogy Prantner József méltó „társa” volt Agostino Casarolinak a megbeszélések során. Ugyan a szentszéki képviselőnek több volt a tapasztalata a nemzetközi tárgyalások területén, ugyanakkor Prantnernek hitelesebb információk álltak rendelkezésére, így véleményem szerint a két tárgyaló közel azonos erőt képviselt.

FAGGATÓZÓ

Lélekből, mint élő kövek… Szépül a komáromi Szent András-templom a az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők” – olvashatjuk a 127-es zsoltárban. És valóban, évtizedeket kellett várni arra, hogy új külsőt kapjon a Szent András-templom Komáromban. Bár a kisebb javításokat mindig elvégezték, az igazán látványos változás mostanáig váratott magára. Amikor Elek László komáromi esperesplébánossal beszélgetünk, önkéntelenül is eszembe jut még egy zsoltáridézet: „A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem” (Zsolt 69,10). Talán nem véletlenül, hiszen itteni ötéves működése alatt három szakrális épület is megújult a városban.

„H

– Először a Szent Rozália-templom újult meg kívül-belül, majd a Szent Anna-kápolnát tatarozták a mellette lévő ispotállyal együtt, most pedig Komárom legdominánsabb épületére, a Szent András-templomra is sor került. – Valóban, bár a Szent András-templom teljes felújítása kissé összetettebb folyamat, több időt vesz igénybe. Tavaly sikerült befejeznünk a templom középső részének tatarozását, idén az északkeleti torony újult meg. Már hozzákezdtek a másik torony renoválásához is, ezt azonban csak jövőre fejezhetjük be, a jó Isten segítségével. – Pontosan milyen munkálatokat végeztek el eddig, és mi az, ami még várat magára? – Megújultak az épület homlokzatán lévő szentek szobrai, az oszlopfők, pillérek és díszítőelemek is, és hosszú idő után végre az egyik tornyon már működik a toronyóra, amit egy elektromos gépezet hajt. Ugyanígy szeretnénk helyreállítani a másik tornyon is az órát. Új vakolat került a középső részre és az északkeleti toronyra is, jövőre pedig remélhetőleg folytatódik a másik torony, majd a templom oldalsó és hátsó részeinek tatarozása. – Szinte hihetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi munka megvalósult, kik segítettek abban, hogy Komárom szakrális épületei, különösen a Szent Andrástemplom új köntösben tündökölhessen? – Itt megragadnám a lehetőséget, hogy köszönetet mondjak a jó Isten után mindazoknak, akik akár anyagilag, akár imáikkal támogatták a kezdeményezést. Természetesen ilyen nagy horderejű munkálatokat nem tudtunk volna pályázatok nélkül megvalósítani. Csak az idei munkálatok a Szent András-templomon 98 750 euróba kerültek. 25 000 euróval a kulturális minisztérium, 2800 euróval pedig Nyitra megye támogatott bennünket. Ahová csak lehet, pályázatot nyújtunk be. Pályázunk a támogatásra jelenleg a magyarországi Emberi erőforrások támogatáskezelő - Egyházi és nemzetiségi támogatások igazgatóságánál is, reménykedünk, hogy megkapjuk a megnyerhető legmagasabb összegű anyagi juttatást. A pályázatokon kívül sok támogatást kapunk vállalkozóktól és a hívektől is. Sokat köszönhetek Vincent Hegedűs vállalkozónak, aki sokat segít a támogatási lehetőségek felkutatásában, illetve a szervezési munkálatokban. Eddig a hívek adományaiból 13 000 euró gyűlt össze. Továbbra is kérem a híveket, hogy lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá e nemes célhoz, adományaikat a 26384970/0900-as számlaszámra várjuk. Reméljük, hogy ez a felhívás megszólítja azokat is, akik rendszeresen ellátogatnak a komáromi imanapokra, hiszen ők is biztosan

A komáromi Szent András-templomban október 28-án tartják a templombúcsút, november 30-án pedig névadójának ünnepét. Komáromban a Jézus apostoláról elnevezett imádság házát több alkalommal is sújtotta természeti csapás, számtalan alkalommal – a XVII., XVIII. században – voltak kénytelenek azt az itteniek a jezsuita szerzetesek segítségével újjáépíteni. 1848. szeptember 17-én a nagy tűzvészben a templom (a már a bencés rendhez tartozó rendházzal és a gimnáziummal együtt) leégett. Közadakozásból újították fel, majd 1860. október 28-án szentelte újjá Scitovszky János esztergomi érsek. Erről emlékeznek meg minden évben Komáromban, idén a templom újjászentelésének 153. évfordulóját ünnepelte október végén.

örömmel tekintenek majd fel a Szent András épületére, amelynek szépüléséből ők is kivették a részüket. – Nem csoda, hogy a helybeli hívek szívesen segítenek ebben is, hiszen aktív kisközösségek nyújtják itt a hátteret a lelki fejlődéshez. – Valóban sok közösségi találkozónak ad otthont maga a plébánia épülete is. Működik a szlovák és a

magyar rózsafüzér-társulat, a Mária Légió, a Cönákulum, a Mária gyermekei közösség, a Jézus Szíve Család közösség, a magyar családokat tömörítő MÉCS közösség, a középiskolás közi, a szlovák eRko. A szlovák édesanyák is rendszeresen összejönnek és közösen imádkoznak, de vannak ministránstalálkozók, gyermekek részére összejövetelek. Örülök, hogy aktívan bekapcsolódnak a családok a minden hónap második péntekén tartott családmisékbe. Működik az imalánc is, minden hónap 4-én a nap 24 órájában félórás váltásban ájtatosságot végeznek a hívek. Csütörtökönként a Szent Anna-kápolnában 15 órától a szentmise kezdetéig az Oltáriszentség előtt tartunk imádást. Működik az egyre gyarapodó könyvtárunk, vannak felnőtt katekézisek, de a felsoroltakon kívül is számtalan rendezvénynek adunk otthont… – Ezek közül emeljük ki a komáromi imanapokat, illetve a Harmonia Sacra Danubiana művészeti fesztivált, amely orgonaműveket is felsorakoztató rendezvénysorozat. Rendszeresen helyet adnak előadásoknak, kiállításoknak, táborokat, kirándulásokat, délutáni foglalkozásokat, lelkigyakorlatokat szerveznek. Ezek szerint a hívek igénylik a lelki törődést. – Azt hiszem, mindenki megtalálhatja a felsoroltakon belül azt a helyet, ahol otthon érzi magát, illetve ahol jól érzi magát. Valóban van igény ezekre a foglalkozásokra nem csak az idősek, hanem a fiatalok körében is. Egy kis közösségben végzett munka, feladat nagyon motiváló tud lenni. – Tavaly kapott helyet a Szent Anna-kápolnában a Mária Rádió első szlovákiai stúdiója, ez mit hozott az itteni hívek életébe? – A Mária Rádió felvidéki pap igazgatója Lépes Lóránt atya, aki szintén Komáromban működik. Minden szerdán reggel kilenc órakor a Szent Annakápolnából közvetítik a szentmisét élőben. Az itteni hívek szívesen bekapcsolódnak a rádió hullámhoszszán keresztül az imaájtatosságokba. – Annyi mindent felsoroltunk a fentiekben, hogy azt végiggondolni is sok. Mi az, ami a komáromi egyházközség életéből hiányzik? – A plébánián rajtam és Lépes Lóránt atyán kívül még van szlovák káplánunk, Peter Palušák személyében, aki nagyon jól bevonzza a fiatalokat a szlovák nyelvű szentmisékre. Azonban hiányzik egy magyar nyelvű káplán is, aki jól ért a magyar fiatalok nyelvén. Bízunk abban, hogy ez a vágyunk is teljesül, hiszen Nagy Péter diakónusunkat Szent András ünnepén, Jelencsics Erich Gábor diakónussal együtt pappá szentelik, így még hatékonyabban tudja majd kifejteni jelenlegi munkáját a fiatalok körében. A jó Isten adja, hogy ez így legyen. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Advent 1. vasárnapja

VASÁRNAP ról ra Bartal K. Tamás O. Praem. öpül az idő. Régen elmúlt a nyár, múlóban az ősz is. És ránk köszöntött a december, az év utolsó hónapja. A fák száraz ágai szomorúan integetnek a rideg reggeleken. Némán tekintenek a fázós holdra, amely párásra fakul az égbolton, ahol a felhők az időt hordják álmos hajójukon. A köd gyakran mindent eltakar. Alig veszi észre az ember, és nyakába szakadt a fagyos tél. Nehezen kel föl a nap. Mintha álmos lenne. Aztán a fagyos szél elviszi a hajnali köd maradványait. A patak távoli, északi tájakról csak hideget hoz, és csendesen elkezd hullani a hó. Az ember lelke elcsendesül, befelé figyel, hogy megfigyelje az adventi idők csendes üzenetét. Mert az Úr ilyenkor is üzen. És ma is érvényes, amit Keresztelő Szent János mondott: Köztetek áll, akit ti nem ismertek. ( Jn 1, 26) Illés próféta is kereste Őt, az Urat. Kereste a sziklákat sodró szélvészben, majd a földrengésben. A földrengés után tűz következett, de az Úr nem volt a tűzben. A tüzet szellő kísérte. (Kir 19, 11) De amikor ezt Illés észrevette, befödte arcát köntösével… A Zsidóknak írt levél az újszövetséggel szembeállítja az ószövetséget, és ezt mondja: Ti nem kézzel tapintható hegyhez, lobogó tűzhöz, sötét felhőhöz, forgószélhez, harsonazengéshez vagy mennydörgő szózathoz járultatok. (12, 18) Szent Máté Izajás próféta szavaival így jellemzi az Urat: Ez az én szolgám, akit kiválasztottam… Nem vitatkozik, s nem kiabál… A megroppant nádat nem töri le… (Mt 12, 18) És valójában, Ő a megfogant magzat észrevehetetlenségében érkezett a világba. De ugyanígy, észrevehetetlenül jön el ma is ismét. Erre figyelmeztet a mai evangéliumban is. Találóan mondja Lisieux-i Szent Teréz: Isteni tolvajként érkezik. Valóban, nem tudhatjuk, melyik napon jön el a mi Urunk – hallottuk a mai evangéliumban. És ez nem fenyegetés, hanem felszólítás és bátorítás, hogy éljünk a jelenben.

zet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést. Jákob háza, gyertek, járjunk az Úr világosIzajásnak, Ámosz ﬁának láto- ságában! mása Dudáról és Jeruzsálemről: Az utolsó időkVálaszos zsoltár ben az Úr házának (Zsolt 121, 1-2. hegye szilárdan áll 3-4a. (4b-5; 6-7). majd a hegyek te- 8-9 ) tején és magasabb lesz a halmoknál. Válasz: Isten háOdaözönlenek zába indulunk, mind a nemzetek, örömtől dobban a felé tart számos szívünk. nép, és így szól: „Rajta, menjünk fel az Úr hegyére, Szentlecke Jákob Istenének Szent Pál házához, hogy taapostolnak nítson meg útjaira, a rómaiakhoz és így ösvényein írt leveléből járhassunk. Mert (Róm 13, 11-14) Sionról jön a törvény és JeruzsáTestvéreim! Islemből az Úr taní- meritek az időt: Itt tása.” Ő tart majd az óra, hogy fölébítéletet a nemzetek redjünk álmunkközött, és igazságot ból! Üdvösségünk szolgáltat számta- közelebb van, mint lan népnek. Ők amikor hinni kezdmeg beolvasztják tünk! Múlóban az ekevasnak kardju- éjszaka, elközelgett kat és sarlóknak a nappal. Vessük lándzsáikat. Nem- hát le a sötétség Olvasmány Izajás próféta könyvéből (Iz 2, 1-5)

Erre ﬁgyelmeztet Ferenc pápa is, amikor kijelenti: „Istennel a mában kell találkozni!” ( Jó napot! Ferenc pápa vagyok. 36. o.) Szent Pál szintén a jelen pillanatra ﬁgyelmeztet a mai Szentleckében, ahogyan a Rómában élő híveknek, de nekünk is írja: „Itt az óra, hogy fölébredjünk álmunkból. – Éljünk becsületesen, amint a nappalhoz illik.” Tehát a jelen pillanatról van ismét szó. Vigyázzunk a statisztikákra, illetve a mögöttük működő, a nyíltan hangoztatott ideológiákra, miszerint, amit a többiek csinálnak, az a jó. Az Egyháztól is elvárnák, hogy beszéljen a modern világ nyelvén. De hiszen Noé sem beszélt kortársai nyelvén. Sőt, a názáreti Jézusnak sem az volt a célja, hogy az ő idejében elfogadott politikai felfogásokkal dialogizáljon, hanem hogy kinyilatkoztassa az Atyát. Igaz, ezért keresztre is feszítették. Ezt Ő előre megjövendölte, mégsem engedett a kor követelményeinek. Az Úr első eljövetele tehát megtörtént. Hozzánk is el szeretne jönni, személyes hitünkben, a hit szerinti keresztény életünkben. De Ő harmadszor is el fog jönni, ahogyan ezt jövendöli a mai evangéliumban. Ez megtörténik a világ végén. De hogy ez mikor lesz pontosan, senki sem tudja ezen a földön. Azt azonban tudjuk, hogy ha mindent megteszünk, hogy földi életünkben jelen legyen, ezzel előkészítjük az Ő harmadik sikeres eljövetelét is. Sajnos, sokszor elfoglalnak bennünket a mindennapok időbeli gondjai, és ezáltal háttérbe kerülnek az örökkévalóság dolgai. Bármennyire fontosak is az evilági gondok, nem szabad elfelejtenünk az örök célunkat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az élet és halál kulcsa Isten kezében van, ő akkor szólít bennünket, amikor ezt jónak látja. Nem tudhatjuk, mikor érkezik hozzánk hívása. A bölcs ember mindig készen áll a hívás pillanatára. A jelen pillanatban élünk, de késznek kell lennünk, mert nem ismerjük sem a napot, sem az órát, mikor szólít bennünket az Úr a számadásra.

• ADVENT 1. VASÁRNAPJA • 2013. DECEMBER 1.

tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit! Éljünk becsületesen, amint az a nappalhoz illik, ne lakmározva és részegeskedve, ne kicsapongásban és érzékiségben, ne civakodva és viszálykodva! Öltsétek inkább magatokra Jézus Krisztust s a testi fegyelmet, hogy ne a bűnös vágyak szerint cselekedjetek. Evangélium Szent Máté könyvéből (Mt 24, 37-44) Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Amikor az Emberﬁa eljön, ugyanaz történik, mint Noé napjaiban. A vízözön előtti napokban az emberek ettek, ittak, nősültek és férjhez mentek -, egészen addig a napig, amikor Noé beszállt a bár-

kába. Semmit sem sejtettek mindaddig, míg be nem következett a katasztrófa, és a víz el nem sodorta mindannyiukat. Így lesz ez akkor is, amikor az Emberfia eljön. Ha akkor ketten lesznek kint a mezőn, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Ha két asszony őröl a malmával, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Virrasszatok tehát, mert nem tudhatjátok, mely napon jön el a ti Uratok! Mert nyilvánvaló, hogy ha a ház gazdája tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj, fenn virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házba. Legyetek tehát ti is készen, mert az Emberﬁa abban az órában jön el, amikor nem is gondoljátok.

Liturgikus naptár December 1. ADVENT 1. VASÁRNAPJA (A) (Blanka, Natália, Elza, Boldog Charles de Foucauld) Énekrend: H 2; 120-153; 403 ÉE 3; 181-134; 211 December 2. Hétfő. Köznap (Lúciusz, Szilvánusz, Melinda, Aranka, Vivien) Miseolvasmányok: Iz 4,2-6; Zsolt 121,1-9; Mt 8,5-11 Válaszos zsoltár: Isten házába indulunk, örömtől dobban a szívünk. Énekrend: H 4; 140-139; 146 ÉE 8; 178; 211 December 3. Kedd. Köznap (Xavéri Ferenc, Szofoniás, Natália, Olívia) Miseolvasmányok: Iz 11,1-10; Zsolt 71,2. 7-8. 1213. 17; Lk 10,21-24 Válaszos zsoltár: (A Messiáskirály) napjaiban az igazság virága nyílik, és teljes béke lesz a világ végéig! Énekrend:

H 6; 112; 102 ÉE 10; 170; 124 December 4. Szerda. Köznap (Damaszkuszi János, Borbála, Barbara) Miseolvasmányok: Iz 25,6-10a; Zsolt 22,1-6; Mt 15,29-37 Válaszos zsoltár: Otthonom lesz az Isten háza mindörökké, szünet nélkül. Énekrend: H 403; 120; Gl 521 ÉE 221; 181; 190 December 5. Csütörtök. Köznap (Szabbas, Vilma, Csaba, Sebő) Miseolvasmányok: Iz 26,1-6; Zsolt 117,1 és 8-9. 19-21. 25-27; Mt 7,21.24-27 Válaszos zsoltár: Áldott, aki jön az Úr nevében, áldott legyen megváltó Királyunk. Énekrend: H Gl 500; 146; 145 ÉE 2; 206; 210 December 6. Péntek. Köznap (Miklós, Csinszka, Nikoletta) Miseolvasmányok:

Iz 29,17-24; Zsolt 26,1. 4. 1314; Mt 9,27-31 Válaszos zsoltár: Világosságom az Isten, ő az üdvösségem. Énekrend: H 226; 155; 6 ÉE 151; 133; 10 December 7. Szombat. Köznap (Ambrus, Ambrózia) Miseolvasmányok: Iz 30,18-21.23-26; Zsolt 146,12. 3-4. 5-6; Mt 9,35 - 10,1.6-8 Válaszos zsoltár: Boldogok mindazok, akik az Urat várják. Énekrend: H 82; 146; 63 ÉE 79; 206; 91 December 8. ADVENT 2. VASÁRNAPJA (Mária, Emőke) Miseolvasmányok: Iz 11,1-10; Zsolt 71, 2. 7-8. 1213. 17; Róm 15,4-9; Mt 3,1-12 Válaszos zsoltár: Napjaiban az igazság virága nyíljék, és teljes béke legyen a világ végéig. Énekrend: H 4; 144-154; 196 ÉE 327; 184-132; 238

LELKI TÁPLÁLÉK

Ezt üzeni... Szent I. Kelemen

A hit útját járni!

HÉT

ről re

pápa Koller Gyula

régi írások arról szólnak, hogy Kelemen előkelő római családból származott. Szülei elszakadtak egymástól, s a család, amelyben még egy ikerpár született, teljesen szétszóródott. Kelemen már felnőtt, amikor elindult, hogy megkeresse övéit, de közben a bölcsességet kereste, mert kora gyermekkorától fogva foglalkoztatták az élet értelmének kérdései. Végül elérkezett a keresztényekhez, találkozott Szent Péter apostollal, és csatlakozott hozzá missziós útjain. A történet azzal végződik, hogy Kelemen Péter utódja lett.

Iréneusz és Szent Jeromos szerint Kelemen Szent Péter harmadik utóda volt Rómában. Mégpedig úgy, hogy maga Szent Péter rendelte utódjául, de ő a békesség kedvéért Linus javára lemondott. Egy 4. századi írás Római Szent Kelement Domitianus császár unokaöccsével azonosítja, Flavius Titus Clemensszel, aki konzuli méltóságot is viselt. A 4. századból való másik irat arról beszél, hogy Szent Kelemen azonos a Pál apostol Filippiekhez írt levelében szereplő Kelemennel. Azt írja róla, hogy „vele együtt küzdött az evangéliumért s ezért neve benne van az élet könyvében” (vö. Fil 4,3). Ennek értelmében Szent Kelemen nemcsak Szent Péter utóda, hanem Szent Pál tanítványa és munkatársa is lett volna. Origenész Kelement zsidókereszténynek mondta. A korintusiakhoz írt levél elárulja, hogy Kelemen kitűnően ismerte az Ószövetséget, sokszor idézi is. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy ismerhette Szent Pétert és Szent Pált; valószínűleg 92101 között volt Róma püspöke. Római Szent Kelemen alakját valóságos Kelemen-irodalom fonta körül az ókeresztény korban, de a neve alatt fennmaradt írások közül csak egy tekinthető hitelesnek: Levél a korintusiakhoz. Ez abból az alkalomból íródott, hogy 96 körül a korintusiak egy része föllázadt a presbiterek ellen, néhányat elmozdítottak tisztségükből, és újakat iktattak be helyettük. A levél írója nem nevezi meg magát, de olyan valaki, aki a római egyház nevében fordul a korintusi egyházhoz: „Isten Rómában lakó egyháza Isten Korintusban lakó egyházának...” Kelemen szerzőségét nemcsak a 4. században író Euszébiosz tanúsítja, hanem már a

November 23. 2. században is az ő levelének tartották. A korintusi püspök, Dionüsziosz 170 körül ezt írta Szótér pápának: „Ma ültük meg az Úr szent napját, ezen fölolvastuk leveledet, amelyet időnként továbbra is föl fogunk olvasni épülésünkre, ahogyan Kelemen hozzánk írt levelét is fölolvastuk.” A korintusiak tehát a szentmise keretében olvasták föl mind Kelemen, mind Szótér pápa levelét, ahogyan az apostolok leveleit volt szokás. A Kelemen által írt levél így került be az apostoli levélgyűjteménybe, s később innen másolták át a szentírási kéziratokba. Ezért hosszú időn át sugalmazott írásnak tekintették. A Kelemen vértanúságával foglalkozó irat, a Passio Sancti Clementis szerint – amelyet a 4. században írtak –, Traianus császár a Krím-félszigetre száműzte, ahol sok kereszténnyel együtt márványbányában dolgozott. Kétezer keresztény sínylődött ott, akik hozzá hasonlóan kényszermunkára voltak ítélve. Amikor panaszkodtak, hogy nagyon messzire kell vízért járniuk, Kelemen a többiekkel együtt vízért kezdett imádkozni. S íme, meglátott egy bárányt, amint a lábával kapart egy helyen. Kelemen odament, és a megjelölt helyen szerszámát belevágta a földbe. Olyan bővizű forrás fakadt, hogy patakként folyt tovább. A környék lakói úgy megrendültek az eseménytől, hogy megkeresztelkedtek. Amikor ez a császár tudomására jutott, elrendelte, hogy kössenek követ Kelemen nyakába és fojtsák a tengerbe. Miután Kelemen vértanú lett, a legenda szerint a tenger több mérföldre visszahúzódott, hogy a hívek a holttestét kivihessék a szárazföldre. A hullámok mint márvány mauzóleum vették körül a szent testét. Rómában hamarosan kialakult a tiszteletét őrző hely is. Egy ősi háztemplomot neveztek el róla.. A középkor elején hazatértek Kelemen ereklyéi is: Cirill és Metód, akiket a bizánci császár 860-ban a Krím-félszigetre küldött misszióba, Kerszonban megtalálták a vértanú csontjainak maradványait, amelyeket később magukkal vittek Rómába. A már meglévő bazilika fogadta be ereklyéit, és így Szentünk sír-templomává lett. A bazilika mai altemplomában a középkori freskók beszélik el a szent pápa történetét, ahogy a hagyományban megformálódott. * * * A 4. században Szent Kelemen pápa nevét a szentmise római kánonjába is fölvették. Ettől kezdve az irodalom, az egyházi művészet és a liturgia együtt magasztalta a vértanú pápát. Mégpedig nem ok nélkül, mert – ahogy ránk maradt leveléből értesülünk -, komolyan törődött a liturgikus előírásokkal, és az istentiszteletek megfontolt végzésével is. Tanuljuk meg tőle mindkét kérdésben a helyes magatartást!

ár semmi sem a régi” – halljuk gyakran a megállapítást nagyszüleink szájából. „Régen más világ volt, akkor…” Akkor talán jobb emberek éltek? Talán nem küzdöttek bűneikkel úgy, mint mi, vagy jobban tudták álcázni a dolgot? Hogy is van ez? Őseink valóban szebb, jobb, hitelesebb életet éltek? Jézus korában az erkölcsi értékeket az óriási mértékben fertőző pogány római hatalom bomlasztotta. Szabadelvűség, házasságtörések, fajtalankodások, korrupció,

romló világban tévelygőket magunkkal tudjuk ragadni. A Szent Péter tér közepén álló obeliszk a pogány római hegemónia egyik büszkesége volt. Egyiptomból, a kor legmodernebb eszközei segítségével szállították Rómába, hogy ott a züllés és a vérontás helyszínéül szolgáló cirkusz ékessége legyen. Ma ezt az obeliszket Krisztus keresztje – a hit győzelmének jelképe – díszíti. Ahogy Wass Albert Üzenet haza c. versében írja: „a kő marad, a kő marad”. A színfalak nem változnak, nekünk kell a jelen(ete)t – hi-

az élet élvezeteknek való odadobása jellemezte az átlagember hétköznapjait. Mesterünknek és az általa küldött tanítványoknak ebben a már végletekig megromlott világban kellett rendet tenni. Hitet kellett vinniük az emberek szívébe. Sikerült! Christus vincit. Krisztus győzni tudott, sikerült az emberek gondolkodását átitatni az evangélium világosságával. Krisztus napjainkban is győzni akar, a mindenség Királya napjainkban is a hit útjára szeretné terelni a bolyongó embert. Mindezek fényében valóban állíthatjuk, hogy régen minden más volt? Napjainkban tényleg roszszabb a helyzet, mint Jézus korában? Nem! Ahogy a prédikátor is mondja: „semmi sem új a nap alatt” (Préd 1, 9). A világ szinte semmit sem változott. Nekünk kell változnunk! Nekünk kell továbbhaladnunk a hit útján, hogy a

tünkhöz való ragaszkodásunk által – kereszténnyé formálni. Boldog II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatása során ellátogatott az Országházba is, ahol a Kossuth téren összegyűlt tömeg a Christus vincit énekkel köszöntötte. A Parlament, amely ötven éven át az istenellenes rendszer középpontja volt, ismét Krisztus győzelmének helyszínévé vált. A színfal maradt, a tartalom változott (?). Oly sokszor fordult már a kocka a történelem folyamán, a változásoknak mindig voltak vesztesei, győztesei. Igazi győztes azonban csak az tudott lenni, akit az állhatatosság jellemzett, aki tudta, hogy mibe kell kapaszkodnia, melyik úton kell haladnia. Nem a minket körülvevő világ vált rosszabbá, hanem a világot formáló eltévedt ember tért le a helyes útról – a hit útjáról.

„M

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

BESZÁMOLÓ

Fischer-Colbrie Ágostonra emlékeztek Fischer-Colbrie születésének 150. évfordulójára emlékeztek Zselízen, a Szent Jakab-plébániatemplomban. A századelőn élő püspök tisztelete mind jobban kezd kibontakozni szülővárosában. Eddig meglehetősen gyéren ápolták a két világháború közti Csehszlovákia egyetlen magyar püspökének a kultuszát. Pedig, ahogy azt a róla előadást tartó Karaffa János atya elmondta, FischerColbrie személye előttünk, szlovákiai magyarok előtt kiemelt példaképként kellene, hogy álljon. Hiszen olyan korban tett tanúbizonyságot humánusságáról és erkölcsi tartásáról, amikor a történelem bizony nem osztott kedvező sorsot a magyaroknak. Az előadás után a megemlékezés ünnepi szentmisével folytatódott, amit hat lelkiatya celebrált az aszkéta életű püspök emlékére. A hangulatot emelte, hogy a városi múzeum jóvoltából kiállításra került FischerColbrie egy, még életében készült eredeti portréja is. Galgóczi Rudolf, zselízi esperesplébános elmondta, hogy nagyon megörült, amikor a civil szervezetek képviselői megkeresték őt egy esetleges emléktábla állításának ötletével. Hozzátette, mindenben maximálisan támogatja ezt a kezdeményezést, hiszen Fischer-Colbrie személye különösképpen megérdemli, hogy szülővárosában is büszkén tiszteljék őt, és a város lakossága méltóképpen emlékezhessen rá. Merthogy nagyon is büszkén vállalható a kassai püspök személye. Sokak szerint korát megelőző szellemiséggel és tudással rendelkezett (pl. sok nyelven beszélt: magyarul, szlovákul, angolul, németül, franciául,

oroszul, olaszul, héberül, arabul, illetve ógörögül). Márai Sándor is megemlékezik kortársáról, Kassáról szóló önéletrajzi regényében, az Egy polgár vallomásaiban, ebben mint szent életű aszkétát írja le. Ha végigtekintünk a püspök életpályáján, mindezt tanúsíthatjuk is, és rádöbbenhetünk, hogy a 19. század végén, illetve a 20. század elején élő Fischer-Colbrie nem csak korát, de szellemiségben könnyen a mai kort is megelőzte, sőt, lehet, messze le is hagyta. Keresztény értékrendje mellett mindvégig kitartott, és a történelem legsötétebb viharai között is - gondolhatunk itt akár az első világégésre, akár a trianoni tragédiára - kiállt szűkebb-tágabb nyája igazságáért, akár magyar, akár szlovák jogtiprásról is lehetett szó. 1863. október 16-án született az akkori Magyarország, Bars vármegyéjében lévő Zselízen. Családja – ahogy arra nevéből is következtetni lehet – német és francia felmenőkkel is rendelkezett, apja Fischer-Colbrie Antal uradalmi erdőfőtanácsos volt, aki az Esterházy család szolgálatában állott. Tanulmányait Kremsmünsterben, Pozsonyban és Esztergomban végezte, majd Simor János esztergomi érsek 1886-ben pappá szentelte. Rá két évvel Bécsben teológiai doktori címet is szerzett. Ezután Budapesten káplánként, majd esztergomi levéltárosként, érseki titkárként és hercegprímási szertartóként működött. 1890-ben udvari kápláni címet kapott. A magyarországi keresztényszocializmus legelső képviselői közé sorolták. Ő fordítot-

ta le latinból magyarra az 1891-ben XIII. Leó pápa által kiadott Rerum Novarum című körlevelet. 1901-ben dogmatikát ad elő a Pázmáneumban, majd 1902-ben ki is nevezik a dogmatika professzorává, valamint az intézmény rektorává. 1900-ban esztergomi kanonok és pápai protonotárius. 1904-ben az akkori kassai püspök, Bubics Zsigmond mellé nevezték ki koadjutornak, majd 1907ben kassai megyéspüspök lett. Ferenc József 1915-ben, társadalmi célú tevékenységéért Vaskereszt Rendjével tüntette ki. Az államfordulat előtt jelentkező türelmetlen nemzetiségi politika Magyarországon sok idegen nyelvű pap üldözését okozta, ez ellen Fischer-Colbrie több ízben is intenzíven fellépett, papjai mellett minden körülmények között teljes mértékben kiállt. Tudatában volt az anyanyelvi egyházi hitélet fontosságának, ezért engedélyezte a szlovák

nyelvű egyházi kiadványok terjesztését is. A szlovákság iránti türelmes magatartása miatt, egyedül ő maradhatott magyar nemzetiségűként a püspöki székében 1918 után - természetesen csak miután letette hűségesküjét az újonnan alakult államra. Széles körű kapcsolatai révén 1920-ban aktívan közreműködött a később Esterházy János fémjelezte Keresztényszocialista Párt létrehozásában. A csehszlovák hatóságok ezután már meglehetősen kritikusan néztek tevékenységére és személyére, jogköreit is csorbítani próbálták. 1919-ben állami részről felkérték Fischer-Colbrie püspököt, hogy tartson egy díszmisét az egyéves Csehszlovákia fennállásának ünnepére, amire a püspök azt válaszolta, hogy gyászmisét szívesebben tartana, mivel Szlovákia katolikus lakosságát annyi sérelem érte az utóbbi egy évben, hogy nincs mit ünnepelni. Az aktív és bátor, szociálisan érzékeny katolikus-közéleti szerepvállalás megtestesítőjéhez, Prohászka Ottokárhoz hasonlóan a keresztényszocialista gondolatvilág terjesztőjeként tekintettek rá. Ő volt az utolsó olyan szlovákiai püspök, aki a felvidéki magyarságot a közéletben is fel merte vállalni, és minden tekintetben képviselte is. 1925. május 17-én halt meg Kassán. Hamvait a Szent Erzsébet-dóm altemplomában helyezték örök nyugalomra. Remélhetőleg valóban hamarosan elkészülhet a neki emléket állító tábla Zselízen, és gazdagíthatja mind a templom, mind a város kulturális örökségét. Eszmeiségével pedig megerősíti hitében a helyi lakosságot s a magyarságot egyaránt.

Ki kell lépni közösségeinkből! November 16. és 19. között zarándoklatot és nemzetközi találkozót tartottak a Guadalupei Miasszonyunk kegyhelyen a hit éve alkalmából. Ferenc pápa spanyol nyelvű videó-üzenetet küldött a nemzetközi programra. Ennek néhány gondolatát olvashatják az alábbiakban. Az Egyház számára életbe vágó fontosságú, hogy ne zárkózzon be magába, ne elégedjen meg magával és azzal, amit eddig elért. Ha ez történik, akkor az egyház megbetegszik és meggyengül. Ki kell lépni saját közösségeinkből és bátran el kell jutnia a lét perifériáira, ahol szükség van arra, hogy halljanak Isten közelségéről. Minden pasztorális tevékenység a missziós lendületre összpontosul – hangsúlyozta Ferenc pápa -, hogy elérkezzék mindenkihez anélkül, hogy bárkit is kizárna, és mindenki körülményeit ﬁgyelembe veszi. Az evangelizációs feladat nagy türelmet igényel. A keresztény üzenet bemutatásában a • ADVENT 1. VASÁRNAPJA • 2013. DECEMBER 1.

legfontosabb Isten szeretetének szépsége, ami a meghalt és feltámadt Krisztusban szól hozzánk. Másrészt kreatívnak kell lenni a módszerek terén, nem zárkózhatunk be abba a közhelybe, hogy „mindig így csináltuk”. A pápa rámutatott: a helyi egyházban a püspök vezeti a pasztorális tevékenységet, mint pásztor, aki ismeri nyáját, közel állva hozzájuk, gyengédséggel, türelemmel vezeti őket, hatékonyan megmutatva az Egyház anya mivoltát és Isten irgalmasságát. A valódi lelkipásztor nem herceg vagy puszta hivatalnok, aki elsősorban a fegyelemre, a szabályokra, a szervezeti mechanizmusokra összpontosít. Ez eltávolítja a lelkipásztorkodást az emberektől, és nem segíti elő a Krisztussal és az embertársakkal való találkozást. Isten népének olyan püspökre van szüksége, aki éberen vigyáz rá, gondozza azt, ami egybetartja a nyájat és előmozdítja a reményt a szívekben, valamint, aki meg tudja különböztetni a jót a rossztól, nem kioltva a Szentlélek fuvallatát, amely ott fúj, ahol akar. Magyar Kurír/Remény

FOHÁSZ

Életige, 2013. december Chiara Lubich „Titeket pedig gyarapítson és gazdagítson az Úr a szeretetben, egymás és mindenki iránt.” (1 Tessz 3,12)

ha egyre nagyobb készséggel és nagylelkűséggel használjuk ki a mindennapi élet adta alkalmakat. „Titeket pedig gyarapítson és gazdagítson az Úr a szeretetben, egymás és mindenki iránt.”

Nem elég, hogy a kegyelem fényénél megértettük a

Szent Pál szerint a keresztény közösségeket az igazi család frissességének és me-

felebaráti szeretet parancsát; nem elég, hogy az Evangéliumhoz való megtérésünk kezdetén lelkesedéssel tapasztaltuk magával ragadó erejét és lendületét, hanem folytonosan fel kell frissítenünk, mozgásba kell hoznunk, állandóan növelnünk kell. Ez csak úgy lehetséges,

legségének kellene átjárnia. Érthető tehát, hogy az apostol ﬁgyelmeztetni akar azokra a veszélyekre, melyek gyakran fenyegetik a közösségek életét: az individualizmusra, a felületességre, a középszerűségre. De Szent Pál egy másik súlyos, az előbbiekkel szoro-

san összefüggő veszélytől is meg akarja óvni a közösséget, attól, hogy kényelmes, nyugodt, de zárt életet éljenek. Nyitott közösségeket szeretne, hiszen a szeretet sajátossága éppen az, hogy nemcsak hittestvéreinket szeretjük, hanem odafordulunk mindenkihez, s fogékonyak vagyunk minden ember problémájára és szükségleteire. A szeretet sajátossá-

Szent Pál a rá jellemző közvetlenséggel gyakran nemcsak jókívánságait fejezi ki a keresztény közösségeknek, hanem különleges kegyelmekért is folyamodik az Úrhoz. (Vö. Ef 3,18; Fil 1,9) Most a tesszalonikai hívek számára kéri az egyre növekvő, túlcsorduló kölcsönös szeretet kegyelmét. Nem arról van szó, hogy a közösségben hiányzik a kölcsönös szeretet, s ezért burkoltan szemrehányást tesz nekik, hanem inkább fel akarja hívni a ﬁgyelmüket arra, hogy a szeretet benső törvénye az, hogy nőttön-nő. „Titeket pedig gyarapítson és gazdagítson az Úr a szeretetben, egymás és mindenki iránt.” A keresztény élet legfőbb jellemzője a szeretet. Ezért, ha nem gyarapszik, az egész keresztény élet elsorvad, sőt el is hal.

ga, hogy képes befogadni bárkit; hogy mindenkiben a pozitívumot keresi, és az egyetemes jó megvalósítása érdekében együtt tud működni minden jószándékú emberrel. „Titeket pedig gyarapítson és gazdagítson az Úr a szere-

tetben, egymás és mindenki iránt.” Hogyan éljük tehát az e havi igét? Úgy, hogy a családunkban, munkahelyünkön, a különböző egyházi és plébániai közösségeinkben törekszünk a növekedésre a kölcsönös szeretetben. Ez az ige túláradó szeretetet kér tőlünk; olyan szeretetet, mely túllép a középszerűségen, és át tudja törni rejtett egoizmusunk falait. Ha végigtekintünk a szeretet különböző arculatain (tolerancia, megértés, kölcsönös elfogadás, türelem, szolgálatkészség, irgalom embertársaink valós vagy vélt hiányosságai iránt, a javak megosztása stb.), fel fogjuk fedezni, milyen sok alkalom nyílik arra, hogy megéljük ezeket. Ha közösségünkben a kölcsönös szeretet légköre uralkodik majd, akkor biztos, hogy melegséget fog sugározni mindenki felé. Így azok is, akik még nem ismerik a keresztény életet, tapasztalni fogják vonzását; szinte észrevétlenül magával ragadja őket ez a légkör, s érzik, hogy ugyanennek a családnak a tagjai. (Az Élet Igéje, 1994. november) Fotó: Világháló

A hét imája Adventi gyertyagyújtásra (Dallam: Hozsanna 4.) Örvendezve álljuk körül ádventkoszorúnkat. Élő hittel gyújtsuk lángra az első (második, harmadik, negyedik) gyertyánkat! /:Felragyog a reménycsillag szívünk rejtett mélyén, Földre száll majd a szeretet szent karácsony éjén!:/ Írta és beküldte: Pintér Zoltán atya

Imák az őrangyalhoz Istennek szent angyala… Istennek szent angyala, áldott legyen az óra, amelyben Isten jósága téged védelmezőmmé rendelt! Fordítsd szívemet Istenhez, tanítsál a világ forgatagában is az Ő jelenlétében élnem! Kérlek, mutass utat kísértés idején! Isten engedelmével szólj mások angyalához is értem bajos ügyeimben! Ha megbotlik lábam, segíts felállnom, hogy égi boldogságban, mint Isten gyermeke találkozhassak egykor veled! Hála tenéked! Amen.

Lelkem drága testvére… Lelkem drága testvére! A mennyekből küldött, Isten közelségében járó, jóságos barátom! Köszönetet mondok neked testem, lelkem oltalmáért! Vezéreld tetteimet és minden gondolatomat, tedd tele jó szolgálattal kosaramat, nehogy üres kézzel álljak egykor az Úr színe elé! Hála legyen Teremtőmnek, hogy benned szent társat rendelt mellém az égből. Jöjj, taníts dicsőítenem Őt, ki szívében melengeti féltő szeretettel a kihűlt világot. Amen. Ezeket az imákat a „Tengernek Csillaga” lap mellékletében találtam. Varga Terézia, Pered

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

OLVASÓINK ÍRTÁK, HIRDETÉS

Levelet kaptunk

Remény

Köszönet a szervezőknek… Akik 2013. november 10-én megszervezték az ipolynagyfalusi, valamint a faluból elszármazott nyugdíjasok találkozóját! Régi ismerősök találkoztak újra, több évtized után, és elevenítették fel a gyerekkor emlékeit. A délutánt Kerata László, polgármester beszéde nyitotta meg, aki felhívta a jelenlévők ﬁgyelmét néhány olyan veszélyre, amely főként az időseket fenyegeti. Többek közt elmondta, hogy a falvakat szélhámosok járják, akik az egyedülálló, idős emberek pénzét akarják kicsalni. Ezután következett az ipolynagyfalusi és a keszi hagyományőrző csoport műsora, akiknek az előadásában a szüreti hagyományok elevenedtek meg. A délutánt megvendégelés és kötetlen beszélgetés zárta. A jelenlévőknek sokáig emlékezetes lesz az a vasárnap délután, és még egyszer szeretnék köszönetet mondani a szervezőknek! Sztakó József

Vatikáni impressziók Hogy milyen csodálatos élmény egy gazdaságilag lehanyatlott, agóniától terhes régióból – de mégis a mi szép Gömörünkből - eljutni az álmok városába, a hívők szentélyébe, a katolikus világ bölcsőjébe, Rómába s ezen belül is a Vatikánba? Számomra egy egész életre szóló. Lexikonok, útikönyvek garmadája foglalkozik velük, de ami a fényképeken gyönyörű, az a valóságban magával ragadó - szinte egy más világban leledzik az ember, mintha kilépne a földi dimenziókból. Egy utazási iroda luxusautóbuszával utaztunk, ami egy ötnaposra hirdetett „kiruccanásnál” önmagában nem éppen lélekemelő dolog, hisz a célba fáradtan érkezik meg az ember. A hosszú út fáradalmaiért viszont kárpótol a látvány, az ottlét varázslatos órái. A négytagú, hívő katolikus batyi kiscsapat máris a Szent Péter tér csodálatos kulisszáinak ölelésében, a tér forgatagában igyekszik eligazodni. A kolonnád félkör alakú szárnyai univerzális öleléssel köszöntenek, de igazán csak akkor pásztázzuk végig Bernini legszebb munkáit (140 szobor található itt), amikor több mint egy órát várakozunk, nyelvi kavalkádban, az emberáradat hosszan kígyózó sorában. Látjuk a térrel tökéletesen harmonizáló szökőkutakat, a bejárat fölött az Áldások loggiáját, a pápaválasztás szent helyét és az „Urbi et orbi” tulajdonképpeni szószékét. A Szent Péter-bazilikában szinte egy új időszámítás kezdődik, a mikrovilágból a makrovilágba lépünk, s elkápráztat az új univerzum látványa: a Szent Péter sírja fölött emelkedő főoltár, Bernini fantasztikus baldachinja a négy spirál alakú bronzoszloppal, a tribünön található aranyozott bronztrón és maga a monumentális kupola. Betértünk imádkozni abba a kápolnába, ahol Boldog II. János Pál pápa sírja található, megnéztük a Szent barlangokat, ahol húsz pápa, egy király, két királynő, több bíboros és püspök síremléke, több értékes műalkotás és a régi bazilika tárgyi emlékei találhatók. Nejemmel az egyik oltárnál a külföldi hívőknek nyújtott szolgáltatást is igénybe vettük. Magyar nyelven • ADVENT 1. VASÁRNAPJA • 2013. DECEMBER 1.

imádkozhattunk legközelebbi hozzátartozóink (szüleink) bűneinek megbocsátásáért, illetve a tisztítótűzből való korábbi kiszabadulásukért. Tengernyi vizuális élmény okozta enyhe kábulatban, de hitben megerősödve és lelkiekben feltöltődve léptünk ki a bazilikából, és boldogan kerestük meg az ajándék- és kegytárgyboltot. Az elárusító apácák segítségével itt vásároltuk meg szeretteinknek az ajándékokat, és boldogan tértünk haza szálláshelyünkre. Az olasz főváros egyébként mesés látnivalói mellett számunkra ez a „vatikáni mennybemenetel“ volt eddig átélt élményeink legeslegszebbike. Mag Pál, Rimaszombat Fotó: a szerző és világháló

Kérjük olvasóinkat, hogy – ha csak egy mód van rá – e-mailben, a remeny@remeny.sk címre küldjék be leveleiket és a hozzájuk tartozó képeket a Levelet kaptunk c. rovatunkba. A villámpostán érkezett írásokat hamarabb közzé tudjuk tenni a Reményben.

MOZAIK

Negatív érzések - három lehetőség

Műsorajánló

Három módon viszonyulhatunk a negatív érzéseinkhez 1. Megengedjük az érzést, és azonosítjuk magunkat vele. A gyerek magára keni az egész reggelit, dühös leszek, utat engedek a haragnak, kiabálok vele, felpofozom. Ebben az esetben is, mint az esetek többségében, ha egyszerűen azonosítom magam a negatív érzésemmel, akkor emiatt indulatból fogok cselekedni és bántani fogok valakit. 2. Nem engedjük meg az érzést, hanem valamilyen elhárítómechanizmussal eltüntetjük a tudatunkból. Például itt a gyerek esetében ellentétbe fordítással, mikor észreveszem, hogy magára kente a reggelit, megpuszilom és azt mondom, jaj de szeretlek. Ezzel pillanatnyilag elmenekülünk a negatív érzés elől, és abban a pillanatban nem bántunk senkit, de a negatív érzések megmaradnak bennünk, és ugyanolyan módon negatívan fognak hatni, mintha kiadtuk volna, csak még nem is leszünk a dolognak tudatában. Azok az anyák például, akik a gyerekükkel szembeni haragot ilyen módon az ellentétébe fordítják, gyakran az eltüntetett haragjuk eredményeképpen érzelmileg teljesen elérhetetlenné válnak a gyerekük számára.

3. Megengedjük az érzést, de nem azonosítjuk magunkat vele. Érzem az érzést, de nem engedem elszabadulni, hanem elhatárolom magam tőle, és konstruktív megoldásokat keresek. Itt nagyon fontos, hogy érezni kell az érzést. Ha abban a pillanatban, amikor elkezdene feljönni az érzés, azonnal visszanyomom, az a második csoportba tartozik, az egy egyszerű elfojtás, ami az érzés negatív következményeit nem szünteti meg, hanem csak a működését teszi kontrollálhatatlanná. Amikor észreveszem, hogy a gyerek magára kente a reggelit, üvöltés és pofozkodás helyett igyekszem gyorsan megnyugodni. Gyereket-konyhát gyorsan összetakarítom. Gyereknek nyugodtan elmagyarázom, hogy ezt nem szabad csinálni. Végiggondolom, hogyan lehetne úgy megszervezni a helyzetet, hogy ne is tudja csinálni, legközelebb úgy csinálom. Utána szánok időt arra, hogy belegondoljak, miért lettem olyan rettentő dühös, mit kéne máshogy éreznem, gondolnom, látnom, csinálnom, hogy legközelebb ne billentsen ennyire ki.

Ez az utólagos belegondolás talán túl soknak látszik, mégis ez az a momentum, amivel a negatív érzésben megjelenő rosszat jóvá tudjuk fordítani. Az erős negatív érzések extrém esetektől eltekintve mindig arra utalnak, hogy valami nincs bennem rendben. Ha megkeresem ezt, meg tudom változtani. Ha nem, újra és újra generálni fogja a negatív érzéseket. Ebben a példában lehet, hogy egyszerűen csak azért szaladt el velem a ló, mert túlságosan fáradt vagyok. Lehet, azért is vagyok túlságosan fáradt, mert azt hiszem, hogy mindig mindent tökéletesen kell csinálnom. Valószínűleg azért hiszem ezt, mert nem kaptam feltétlen elfogadást gyerekkoromban, hanem csak akkor kaptam melegséget, ha jól teljesítettem. Ha eljut az ember oda, hogy végső soron mi is okozza a negatív érzést, akkor már jó úton van ahhoz, hogy megszabaduljon tőle, kevésbé legyenek negatív érzései, könnyebb legyen helyben megbirkózni velük. Templom Kata www.karizmatikus.hu

Emléket állítanak a Narnia szerzőjének Megtisztelő helyet kapott november 22-én a Westminster-apátságban Clive Staples Lewis angol író. Halálának ötvenedik évfordulóján egy kőlapot helyeztek el az emlékére a Költők sarkában (Poet’s Corner), ahol nagy angol költők (többek között William Shakespeare, Geoffrey Chaucher, John Keats, William Blake, Charles Dickens, T. S. Eliot) emlékműve, illetve sírja található. Rowan Williams volt Canterbury érsek és Lewis unokája, Douglas Gresham

avatták fel az emléktáblát. A Narnia krónikája szerzője hívő keresztény volt, aki nem csak irodalmi, de a keresztény hit mellett érvelő apologetikus munkáiról is ismert. Az emléklapra vésett idézet Lewis mély keresztény hitéről tesz tanúságot, a költőnek egy 1944-es konferencián elhangzott vallomását örökíti meg: „Hiszek a kereszténységben, amint hiszem, hogy felkel a nap. Nemcsak azért, mert látom, hanem azért is, mert belőle kiindulva látok minden egyebet.” Magyar Kurír

FIGYELEM! Továbbra is várjuk a családi élettel, neveléssel, lelki gondjaikkal, valamint jogi és egészségi problémákkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezekre lapunk – pszichológus, orvos és jogász – munkatársaitól részletes választ kapnak Tanácsoló – Testi-lelki egészségünk, illetve Mit mondanak a paragrafusok? című rovatunkban. Leveleiket a remeny@remeny.sk e-mail címre vagy a Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava postai címre küldjék.

Agapé

Aszalt szilvás rétes

Hozzávalók: 1 csomag réteslap, 15 dkg zabpehely, 20 dkg aszalt szilva, 3 dl rostos szilvalé, 25 dkg tehéntúró, 2 tojás, 4 evőkanál olaj, ízlés szerint méz (ne legyen nagyon édes), csipetnyi só Elkészítés: A töltelékhez a zabpelyhet tálba szórjuk, ráöntjük a szilvalevet és a felvert tojásokat. 20 percig hagyjuk állni. Közben a megmosott aszalt szilvát kevés vízben felforraljuk, és fedő alatt 5 percig főzzük. Ezután kimagozzuk, és csíkokra vágjuk.

A szilvával és az áttört túróval együtt hozzáadjuk az áztatott zabpehelyhez. Jól összekeverjük, majd ízlés szerint mézzel, csipetnyi sóval édesítjük. A réteslapokat szétszedjük. Kettőt nedves konyharuhára teszünk, egy evőkanál olajjal megkenjük, majd a töltelék félét a szélére, egy csíkban felkenjük. A konyharuha segítségével szorosan felcsavarjuk, és kikent sütőlapra tesszük. A tetejét is megolajozzuk. A másik rétesrudat ugyanígy elkészítjük. Előmelegített, forró sütőben 13-15 percig sütjük.

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió December 7., szombat 10.30 Boldoggá avatás. Scheffler János püspököt Erdő Péter bíboros méltatja 18.00 Szentmise Mocsáról December 8., vasárnap 6.30 Hírek a Vatikánból 9.00 Szentmise Szabadkáról 18.00 Gyertyagyújtás. Adventi liturgia 22.00 Felvidéki beszélgetés

Duna Tv December 7., szombat 7.45 Élő egyház 8.10 Isten kezében 9.35 Határtalanul magyar 11.30 Sírjaik hol domborulnak December 8., vasárnap 6.25 Másfél millió lépés Magyarországon. A Balaton-felvidék 7.50 Világ-Nézet. Kereszt és toll 8.40 Élő világegyház 9.10 Vatikáni híradó

m1 December 7., szombat 9.00 Noé barátai. Minden, ami állat December 8., vasárnap 9.00 Katolikus krónika 9.40 Tanúságtevők 10.05 A Biblia a magyar költészetben. Pilinszky János

Kedves Olvasóink! Arra biztatjuk Önöket, küldjék be kedvenc, jól bevált ételreceptjüket, a hozzávalók feltüntetésével és az elkészítés módjának leírásával együtt. Szerkesztőségünk e-mail címe: remeny@remeny.sk A recepteket beküldött olvasók közül negyedévenként kisorsolt ajándékot kap.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

Gyerektoll Volt egyszer Volt egyszer egy nagy tócsa, benne ezernyi halacska. Arra ment egy kisgyerek, meglátta a nagy tócsát, kifogott egy halacskát.

Kedves Gyerekek! Advent első vasárnapjával megkezdődik a lelki felkészülés Jézus születésének megünneplésére. Nagyon oda kell ﬁgyelnünk, hogy a zajos vásárlások, házimunkák, díszítések közepette el tudjunk csendesedni, és a lelkünket is megtisztítva, feldíszítve, tudjuk majd karácsonykor szívünkben is köszönteni a kis Jézust. Írjátok meg, hogy készültök a karácsonyra, és milyen nálatok az ünnep. Karácsonyi témájú rajzaitokat is várjuk december 6-ig. Rajtatok is múlik, hogy milyen lesz a karácsonyi, dupla Kuckó!

Írta és rajzolta: Maksi Cintia, 4. A osztály, Kazinczy Ferenc Alapiskola, Tornalja

Őrzőangyalok – Belokostolský Zsófia, 1. A osztály, Jedlik Ányos AI, Szímő

Az édenkert – Domanizsa Márk, 2. A osztály, Czuczor Gergely AI, Érsekújvár

Ősz Süt a nap, játszik a szél. Nyitva az iskola kapuja. Sűrű felhő közelít. Megijed a béka, elbújik a nyuszi, Elhalkul a mező. Nagyot morgott az ég, elsírta könnyeit. Újra kisütött a nap. Előbújt a nyuszi, nótázik a béka. Ettől lettem vidám én is.

Készítette Hagony János

Rejtvény

Írta és rajzolta: Pierzchala Virág Anna, 4. A osztály, Kazinczy Ferenc Alapiskola, Tornalja

Őrzőangyalok – Jancsó Tünde, 1. A osztály, Jedlik Ányos AI, Szímő

Rácz Ágnes, 2. osztály, Nagyölved

Urban Bettina, 4. osztály, Nagyölved

Az Ószövetségben olvasha5. Ruhát tisztít, tunk erről a bölcs királyról, aki 6. Indíték vagy rendben!, Dávid király ﬁa volt, és Izrael 7. ENNek (!). harmadik királya. Ő építtette az első templomot JeruzsáA színessel jelölt négyzetek lemben. Az okos, bölcs dönté- adják a megfejtést. seket ma is az ő neve szerint A megfejtést nyílt levelezőjellemezzük. lapon vagy villámpostán december 6-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: Meghatározások: Remény, Žiacka 4., 1. Esss!, 821 06 Bratislava, vagy 2. Gabonát kaszálok, remeny@remeny.sk 3. Otthon, (a tárgymegnevezésbe írjá4. Kezdet nélküli határ (!), • ADVENT 1. VASÁRNAPJA • 2013. DECEMBER 1.

Urban Hanna Luca, 4. osztály, Nagyölved tok be: Kuckó és küldjétek el levelezési címeteket is). 1

Megfejtés

3 A 45. számban közölt rejtvény megfejtése: 4 Kuckó. 5 A nyertes: Felyo Bianka, Egeg. 6 Gratulálunk, az ajándékot 7 postán küldjük!

BESZÁMOLÓ

Alapkőszentelés Alsóbodokon Világi és egyházi szempontból újra rangos eseményre került sor az Alsóbodoki Magyar Tanítási Nyelvű Magán-szakközépiskola területén. A gróf Esterházy János mártírhalált halt politikusról elnevezett Hűség keresztútja megszentelése és átadása után, melyre 2012. szeptember 21-én került sor,

Ďurčo Zoltán, a Nyitrai egyházmegye püspöki helynöke az egybegyűltek előtt a Szentírásból Szent Pál Korintusiaknak írt első leveléből a 3. fejezet 10-13. verseit olvasta fel: „Isten nekem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem; más pedig arra épít. De mindenki ügyeljen,

idén, azaz 2013. november 15-én a keresztút magaslatán megépítendő kápolna alapkövének megszentelésére szólított a meghívó. Paulisz Boldizsár, iskolafenntartó, -alapító a keresztút és a hozzá tartozó kápolna megálmodója, méltó és maradandó emléket szeretne állítani Esterházy Jánosnak, akinek emberi nagysága és keresztény lelkülete követendő példa lehet minden ﬁatal számára.

hogyan épít rá. Mert a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, más alapot senki sem rakhat. Ha pedig valaki az alapra aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, szalmát épít, mindegyiknek a munkája nyilvánvaló lesz; ugyanis az a nap megmutatja, mivel az tűzben fog megnyilvánulni, s a tűz majd kipróbálja, hogy kinek-kinek milyen a munkája.” Az alapkő megszentelése után a Királyok első köny-

véből, a templomszentelési imából idézett. A püspöki helynököt elkísérte Licsko Bálint helyi esperesplébános is, valamint az egyházi tanács és az alsóbodoki, pogrányi és nyitragesztei hívők úgyszintén. Ezen a délelőttön Ladányi Lajos, a Zoboralji Kulturális és Információs Központ igazgatója ösztönzésére a magyar szórvány napja alkalmából, ci-

hozása után, melynek egyes állomásait önkéntes fafaragók készítették, megfogant benne a gondolat, hogy a kápolna megépítésével Esterházy János kívánságát szeretné teljesíteni, aki szülőföldjén, Zoboralján szeretett volna örök nyugalomra lelni. Ahogy tudjuk, ez a kérés még nem teljesült, még várat magára. Molnár Imre történész volt az egyike azoknak, akik ezt a gon-

vil szervezetek részvételével Beletörődünk? Vagy szükségünk van szórványstratégiára? címmel konferenciára került sor a szakközépiskolához tartozó multifunkciós épületben. A társadalmi és civil szervezetek képviselői a konferencia nyitányaként részt vettek a megépítésre váró kápolna alapkövének lélekemelő megszentelésén. Paulisz Boldizsár az ünnepi aktus után elmondta, hogy a mindenki számára látogatható kálvária létre-

dolatot támogatják. Az ő közbenjárásával Esterházy János ma élő családtagjai beleegyezésüket adták, hogy szeretett Jánosuk ebbéli kívánsága is teljesülhessen. A lélekemelő megszentelési ünnepség rangját és jelképességét emeli, hogy a kápolna alapjainak kiásására és a munkálatok kezdetére még a 2013as hit évében kerülhetett sor. Fotó: Göbő Sándor

Hiányozni fog Vasárnaponként az erősen hajlott hátú, idős fejkendős nénivel gyakran egy időben szoktam érkezni a templom elé, a fél nyolcas misére. Én is, ő is kerékpárral. Megﬁgyeltem, télen is, a csúszós, havas úton kétkerekű járművére támaszkodva, fekete retiküljét a kormányon tartva, igyekezett a reggeli misére. A templom előtt mindig gondosan lelakatolta biciklijét a kerékpártartó vasvázhoz, kezébe vette a kis táskáját, és láthatóan nehézkes járással betipegett a templomba. Egy alkalommal, amikor egyszerre érkeztünk a templomhoz, és én is kerékpárom lezárásával bíbelődtem, a néni kérdezés nélkül megszólalt: „Hiányozni fog a templom, hiányozni fog, ha már nem járhatok templomba.“ Gondolom, ezzel arra célzott, hogy fogytán már az ereje, hasznos közlekedési eszközének segítségével sem fog már eljutni az Isten házába. Őszintén szólva, csak az utóbbi hetekben tűnt fel nekem, hogy már régen nem láttam a fejkendős né-

nit a templomban. Teljesen lebetegedett, vagy netán már meghalt? Elszomorított a váratlanul belém nyi-

lalló kérdés. Bár kisvárosunk templomának bejárati ajtaján a zárt üveges hirdetőtáblán rendszeresen ki-

függesztik az esetek többségében fényképes gyászjelentéseket, de ezek között nem találkoztam a néni halálhíréről szóló jelentéssel… Ennek most rövid eszmefuttatásom szempontjából azonban nincs jelentősége, csupán csak példálózni akartam, hogy ez a nehezen mozgó idős néni, megromlott egészségi állapota ellenére is, mennyire ragaszkodott a vasárnapi szentmiséken való részvételhez. Mások viszont, testileg egészségesek, oly sokszor piti dolgok, kifogások miatt, felettébb gyenge indokokkal lemondanak a szentmisén való részvételről. És mennyien vannak, akik elmehetnének, de kényelemből, közömbösségből távol maradnak a templomból. Csak arra nem gondolnak, hogy egyszer majd nekik is hiányozni fog a templomból való elmaradásuk... Igaz, jóval másképpen, mint a fejkendős néninek. Nekik a végelszámolásnál lesz gondjuk az igazolatlan szentmisemulasztásokkal… Illusztrációs fotó: Világháló • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

Advent: várakozás, közeledés, megérkezés, eljövetel – az egyházi év első szakasza. Mindenki a saját módján várakozik. Van, aki az otthonát öltözteti ünnepi díszbe, van, aki a saját belső világát tisztogatja, van, aki az adventi koszorú elkészítésével tölti az idejét, van, aki a Megváltó méltó fogadására csendben várakozik. Rejtvényünk fő soraiban is a várakozásról van szó. Márai Sándor egyik szép gondolatát rejtettük el, melynek a vezérfonala a szeretet és a várakozás. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán december 6-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk Ne felejtsék el a pontos postai címüket is megírni! A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ

Megfejtés A 45. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „Uralkodjál mindnyájuknak felette békességesen, alázatosan, szelíden.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Nagy Apollónia, Jányok. Gratulálunk!

Karácsonyi hangversenyek Zobor-vidéken Immár hetedik alkalommal kel útra három kórus Józsa Mónika tanárnő vezetésével, hogy adventi időben, karácsony előhírnökeiként elvigyék a szeretet lángját, a békét és az angyali muzsikát Zobor-vidék két templomába. Legutóbb Csehin és Vicsápapátin örvendeztették meg a magyar híveket, de nem csak a magyarokat, hisz nyelvhatáron élünk együtt a szlováksággal. Az első karácsonyváró műsort a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányi Karának hallgatói és a Magyar Kórus szervezik december 4-én, 16 órai kezdettel a Darázsi utcai D2-es előadóteremben. December 5-én, csütörtökön 18 órai kezdettel Nyitraegerszeg római katolikus templomában lesz koncert, december 8-án, va• ADVENT 1. VASÁRNAPJA • 2013. DECEMBER 1.

sárnap 15 órától pedig a nyitrai Szent László király-templomban. A kórusok tisztelettel meghívják Zoboralja magyarságát, mert, ahogy Kodály Zoltán mondta, „nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak, aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk”. A kórustagok küldetésként vállalják a hangversenyeket, amíg lesz magyar Zobor-vidéken. A www.zoboralja.sk portálon további információt találnak.

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ

Áradjon Rád az Áldás: ISTEN gazdagsága és hűsége ISTEN ereje és vigasztalása ISTEN öröme és irgalmassága!

„Nemes szép élethez nem kellenek nagy cselekedetek. Csupán tiszta szív és sok, sok szeretet.” (Pázmány Péter) Névnapja alkalmából szívből köszöntjük

Áradjon Rád az Áldás: hogy azzá légy, akinek Ő szeretne látni Téged, hogy teljesíthesd azt, amit küldetésként Rád bízott és ISTEN öröméből élj! Járjon Veled a kegyelem, ma és életed minden napján és töltse be szívedet ISTEN nagy békességével! Ámen Szeretettel és tisztelettel köszöntjük templomunk kántorát, özv. SIMON ANTALT Dercsikán, aki ez év november 29-én tölti be 70. életévét. Életének e szép ünnepén kívánunk neki jó egészséget, Isten bő áldását. Megköszönjük neki, hogy immár 55 éve orgonajátékával és énekével szebbé teszi a szentmiséket, a fatimai imanapokat, közös ájtatosságainkat. Kérjük számára Isten áldását és Szűz Mária folytonos közbenjárását. A dercsikai hívek

NAGY ANDRÁS lelkiatyánkat. Köszönjük áldozatos munkáját, amit egyházközségeink javáért tett és tesz. További munkájához, terveinek megvalósításához kérjük az Úr áldását és a Szent Szűzanya oltalmát! Hálával és szeretettel a bényi és az érsekkétyi hívek December 5-én ünnepli 60. születésnapját CSELKO MIKLÓS Alsószemeréden. E kerek évforduló alkalmából kívánunk neki jó egészséget, sok örömet! A jó Isten bőséges áldása és kegyelme, a Szűzanya oltalmazó szeretete kísérje továbbra is életét. Ezt kívánja sok szeretettel családja MEGEMLÉKEZÉS

„Szíve nemes volt, keze dolgos, Élete nehéz, álma legyen boldog!” Szeretettel emlékezünk RÁSI MIKLÓSRA (Tornalja), halálának 20. évfordulóján. Mély tisztelettel testvére, Anna és férje SZOLGÁLTATÁS

ZARÁNDOKLAT RÓMÁBA (Repülővel, félpanzió) 2014. február 23–27. Ára: 490,- Eur Lelki vezető: Bozay Krisztián További részletek: magyarzarandoklat@gmail.com Tel.: 0905 840 473 Jelentkezési határidő: 2013. december 10. Megbízható asszony takarítást vállal Pozsonyban (5,- Eur/óra). Kapcsolatfelvétel: 0910/424642

Fájó szívvel emlékezünk 2013. december 4-én, halálának 25. évfordulóján SZABÓ TIBORRA Füleken.

Emlékét örökké őrző családja

„Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk.” (Pilinszky János) (Fotó: Kamenár Gabriella)

Bertháné S. Ilona: Nyújtsd a kezed Válogatás a Nőben, a Magyar Vasárnap kalendáriumban és a Reményben megjelent írásokból. Ára: 4,80 Eur + postaköltség office@remeny.sk vagy 0948/057 508

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Hidd, amit

ÚJDONSÁGAINK

énekelsz

Karácsonyi ajándéknak is kitűnő kiadványok, naptárak! Horváth Károly: Így látom én A Reményben megjelent írások a szerző egyedi látásmódját tükrözik Ára: 5,- Eur Legyünk a szeretet közössége! Ferenc pápa gondolatai az év minden napjára Kránitz Mihály atya magyarázataival Ára: 7,50 Eur

Albán József „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.”

Ne féljetek nevetni! Vidám történetek a szent pápáról, II. János Pálról Ára: 7,50 Eur Gyökössy Endre: Együtt a szeretetben Ára: 4,- Eur

Menyegzős köntösbe öltözködjetek, Szívben megtörődve ide jöjjetek! Jézus étkül adja nékünk itt magát, Nincs, aki felfogja ezt a nagy csodát. (SzVU! 120.) Meghívás az ének minden szava: nem akármilyen, nem egyszerű, hétköznapi szólongatás. Még csak nem is udvariaskodó, széles kézmozdulat, nem egy invitáló fejbiccentés, ami azt mondja, „gyere be, ha épp erre jársz”. Sokkal inkább utasítás, parancs, mely azért születik, hogy óvja, védje azt, akinek szól. A szülő is komolyan gondolja, amikor megállítja szabadba rohanó gyermekét az ajtóban és azt mondja neki, „de csak, ha kabátot veszel…” S mikor az már menne, nagyon szaladna, mert már mindenki várja, és kinn ezer kaland ragyog, a bölcs és gondoskodó anya-apa még szigorúan azt is hozzáteszi: „meg sapkát, sálat… és kesztyűt is!” „Menyegzős köntösbe…, …szívben megtörődve” – Isten hív és utasít: lakomát készítettem, önmagam adom, miattad, érted van az egész. Becsüld meg, s ha jössz, ne mindennapi, szakadt lelkedet hozd magaddal. Ne az utolsó percben ess be ide, Hozzám, készületlenül, szétszórtan. Gondolj arra, mennyit öltözködik, igazít magán egy menyasszony, mennyit iregforog a tükör előtt, hányszor kérdezi a nyoszolyólányokat – így már jó lesz? szép vagyok? –, mielőtt úgy dönt, már kész a vőlegénnyel való nagy találkozásra. Persze, a menyasszonynak könnyebb, őt sok minden hajtja: vágy, szerelem, talán – sőt, biztos –, még hiúság is – hát persze, hogy a legszebb menyegzős köntösben akar oda lépni. Sóvárgás, örömteli várakozás, ünnepi lélek, feszült izgalom, kíváncsi érdeklődés, jóleső belső remegés: mikor éreztél utoljára ilyet egy vasárnapi szentmise előtt? Pedig…, pedig…, pedig mindig így kéne lenni, mindig így kéne menni.

Vademecum Lelki kapaszkodó Ára: 3,- Eur

Napi kalauz a 2014. évre Imakönyv nagyságú naptár bejegyzési lehetőséggel Ára: 2,50 Eur

Boldogasszony Anyánk Imakönyv Szűz Mária tiszteletére Ára: 7,50 Eur

A Remény forgatható falinaptára 2014-re Ára: 1,60 Eur Direktórium Ára: 2,90 Eur

A könyvek árához postaköltséget számítunk fel. Megrendelhetők: office@remeny.sk vagy 0948/057 508

• ADVENT 1. VASÁRNAPJA • 2013. DECEMBER 1.