Page 1


Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/ezervesmagyaroOOszen


EZERÉ Vi:s MAinAHOKSZÁC. #

LEO

XIII.

PAl'A

KS

A

MAGYAR KATHOUKUS PÓPÁSZTOROK ÜNNEPL SZAVA

PAPJAIK-

í:S

HÍVEIKHEZ

A MAGYAIi HOM-OíiLAI.AS EZREIHk HVFOHlllLlMA

ÖSSZEGYJT K

KS

ALKAl.\IAIii)L

KIADJA

A SZENT-ISTA^W-TARSULAT.

^s^

BüDAPES^r. AZ athenaí:um

k.

társulat könyvnyomdája. 1896.


P5. '/

Pann贸nia Booki P.O.

Box 1017 Stn. "B


ELOSZD. A

katholikiis egyház

nagyságra

éves

fejlödötl

í896-ik esztendt

ünnepévé

A

magyar nemzet az

rön}

hála országos

és

szenteli.

nemzeti

öröm

az

dajkáló ölében ezer-

érzete,

étel

és

minden szervén átrezeg az

minden igaz haza/i szivében

föllobog a hálaadás imádsága.

A tek,

hasznos

Indományok

a földmwelés.

emlékek nyeit

és

ország

fia tat

fvárosunkhoz folyton

böz

régi

káprázatos gyiijtemé-

nemzedék

az élö

szivéhez,

szép mvésze-

ipar és kereskedelem

új allwtások

állítják

és

elé,

szépségében

özönlik.

mely az

pompázó

— míg

a külön-

irányokban mind<ás férfiak egymást váltó

tanácskozásokra gyülekeznek, hogy az elmúlt

nagy nlök sára,

tanulságait,

egybegyjtve

zedéknek.

egy

új'

ezerév

okulá-

adják át a jövend nem-


IV

A

katlwliküs egyház, mely annyi századon

anya

át egy édes

szeretetével viselte

e jubiláló

nemzet körül a neveli gondokat, bár fájó sebek és nehéz aggodalmak rontják örömét, a nagy

ünnepségrl

mát

el

nem maradhatott. St

fájdal-

elnyomva aggodalmait, elsnek

feledve,

köszönti az új évezred hajnalát; s míg a hála-

adás szent oltárához

vezeti

hiveit,

sok század

próbálta bölcsességével és szeretetével ugyanazon

igazságokat hirdeti a

múltban

életet,

ert

jöv

számára, melyek a

és fejldést adtak.

Szentséges Atyánk a

Római Pápáknak hoz-

zánk való állandó jóindidatával magasztalja és tetézi a

buzgalmat, melylyel kegyelmes

f-

pásztoraink a nemzet nagy ünnepét fölkarolták ; és

a Szent-lstván-Társulat, mely egy

óta a nemzeti

közmveldés

fél

század

serény munkájá-

ban a vallásos szellemet egyre fokozódó ervel igyekszik ápolni, Mteni,

midn

kedves kötelességet vél

Szentséges

Atyánknak

és kegyel-

mes fpásztorainknak az országos ünnep mából elhangzott

telje-

szózatait összegyjtve, a

alkal-

küls

ünneplésre vonatkozó rendelkezéseik emlékezetével

együtt,

egész

a jelen kötetben

magyar közönségnek

tagjainak és az

átadja.


Mcii iicm

lUjij

napvd szólnak ezek az

Századok tanulsága

cs

századok

örökkévaló igazság beszél ni(dasztja

Isten szent

minden

kis

magját a most él

zedékek szivében Budapest,

rciíicnijc

hozzánk tegge és

i(/ck.

e

:

az

lapokon.

tennékengngé

jövend nem-

'

ÍSilö.

imgusztus W-ikán,

Sz. Ist-

iHin királg ünnepén.

Szent- István-Társulat,


TAETALOM. Elszó. III.

Oldal

Leo pápa körlevele

Dr. Vaszarv

1

Kolos, biboniok,

herczegprimás 1895. karácson

ünnepére kibocsátott pásztorlevele Dr.

Vaszarv

Kolos,

bíbornok,

2H

kerczegprimás

1896.

április

14-ikén kibocsátott pásztorlevele

33

Dr. Vaszary Kolos, bíbornok, herczegprimás beszéde az ezredévi hálaadó istenitiszteleten

Dr. Schlauch Lörincz,

36

bibornok, nagyváradi püspök

kará-

cson ünnepére kibocsátott pásztorlevele

45

Dr. Schlauch Lörincz, bibornok, nagyváradi püspök fehérva-

sárnapra kibocsátott pásztorlevele

55

Rimely Károly, beszterczebányai püspök körlevelébl Dr. Zalka János,

ÍV

gyri püspök >

*

körlevele.

»

>

A A

69

papsághoz

70

hívekhez

72

Bende Imre, nyitrai püspök körlevele

77

A papsághoz A hívekhez körlevele. A pap-

Troli Ferencz, pécsi káptalani helyettes körlevele. >

»

X

»

»

Dr. Steiner Fülöp, székesfehérvári püspök

»

86

sághoz Dr. Steiner Fülöp,

székesfehérvári püspök körlevele.

A

vekhez Schuster Konstantin, váczi püspök körlevele

Báró

dr.

80 81

Hornig Károly, veszprémi püspök körlevele

Yályi János, epeiijesi görög-katholikus püspök körlevele

hí-

87

92 96

109


VIII Firczák Gyula, görög-katholikus püspök körlevele

IIS

Császka György, kalocsai érsek körlevele

119'

121

Dessewfify Sándor, csanádi püspök körlevele

Dessewífy Sándornak a mária-radnai kegykép eltt október 6-ikán mondott imája és fölajánlása

1895.

131

134

Lönhart Ferencz, erdélyi püspök körlevele

141

Dr. Samassa József, egri érsek körlevele

Bubics Zsigmond, kassai püspök körlevele. >

»

í.

>

»

A A

papsághoz

155

hívekhez

171

Meszlényi Gyula, szatniári püspök körlevele

185-

Szmrecsányi Pál, szepesi püspök körlevele

18S

Popu

197

Péter, lugosi káj)talani helyettes körlevele

Pável Mihály, nagyváradi gör.

szert,

püspök körlevele

200

202

Szabó János, szamosújvári püspök körlevele

Fehér Ipoly, pannonhalmi fapát körlevele. »

»

Dr.

Kunc

»

Adolf,

Vajda Ödön, Függelék

»

>

A

rendtársakhoz

A

hívekhez

...

207 213-

220

csoniai prelátus és prépost körlevele

225

zirczi apát körlevele „

-

231


SZENTSÉGES ATYÁNK,

XIII.

LEO PAPA KORLEVELE

A MAGYARORSZÁGI PÜSPÖKI KARHOZ.

EÍERÉVTS MAGYAROUSZÁO.


Szereled Vdszítifi

/idiiikiuik,

sz.

r.

(i

e.

áldozár-biboniokniiuik.

Kolos eszlergoini érseknek, Sciildiieh Lriiiez

nagijiHUüdi Ud.

szeri,

püspöknek

és

a lobbi liszlelend

leslvéreknek, Magyarorszáfi püspökeinek XIII.

LEO PÁPA.

Szereteti jiidnk és tisztelend testvéreink toli

Kivál(')

nck sen

és

apos-

örökkévaló

Islcn-

egész Magyarország területén

örömek közt

rendeltetek

üdv

1

hálaiiiiiicpel. az

lisztelctérc,

rendkívüli

áldás

l

el.

visel alkotójának

tartandót. igen helye-

Mert az országok gondés í'entartójának. az Isten-

nek, ha valamely nemzet. íoleg a tietek köszön-

jótétemények nagy sokaságát, melyeket nem kevés századon át és igen nehéz

heti a

Tle

körülmények

között

szei'enesések

voltai ok

kapni: a mely jótéteményeknek emlegetésére és

meghálálására lolötlébh alkalmas

zeti

el

id

érke-

hazátok születésének szerenesés évfor-

dulója alkalmából. Odáig jutottatok ugyanis.

hogy

ezr(Mlik ével

számíttok

az(')ta.

hogy seiig


tek hazát és otthont találtak

ban

magyar állam kezdetét vette. Hogy az elrendelt ünnepségek méltó s a

kerrel az

nagy

és

haszonnal

hogy igaz

lehetetlen,

polgár legyen

az.

nem

s

érint

a

kit

si-

lefolyni,

forog

fenn.

hazaszeretettel

bíró

a közös liaza becsü-

sök dics

a kinek az

tet-

nyilvános ünneplése hatalmas buzditá-

teinek

sul

fognak

semmi kétség sem

iránt

Mert

lete

ebben az ország-

nem

a követésre.

szolgál

adalék fog járulni minden l^^esló

Ezekhez becses

mvelt nép

részvételébl, a kik barátságosan

tozkodva örömetekben,

heosz-

üdvözölni fogják az

mely alkalmatos törvények és intézmények által megalapíttatott, államférfiúi országot,

bölcsesség és hadi vitézség által fentartatott

nagy

tettek

nag3^gyá

lett.

s

által

ezredévig fennállott

és

Minekünk pedig a ti szerencsétek oly jól esik, hogy már jobban nem is lehet, és semmi sem kedvesebb elttünk, tisztelend testvérek,

mint

szívben-lélekben

a

ti

népeteknél

idzni. Oka ennek fleg egyrészt a mi kiváló

vonzódásunk

és

gondunk

ország iránt, másrészrl

a katholikus

Magyar-

pedig ennek az or-

szágnak ragaszkodása az apostoli székhez és hozzánk, minek annyi nyilvánvaló jelét adta.

Többek közt

ez

utóbbi években

Róma

sok


magyar

cmhIxmI látod, a miiil a

alatt

tiszteletiéi

jait;

mi nuigunk

leborulva,

legszebb

látogatták az apostolok

ket

láttuk

is

midou

iiiaL;iink

sír-

elolt

luiség, tisztelet és szeretet

a

nyujtollák

a(l(')it

vczclrslck

li

röldieik nevében.

ál

De mi sem engedtük okét

szenvedni

liiányt

szeretetünkben, és alkalmatos buzdító beszé-

dünkkel kedveskedtünk nekik, liogv

a lelke-

ket a szent hitvallás kötelességeinek

teljesí-

tésében megersítsük: a mit egyéb alkalmak-

korbvebben kifejlettünk az egész nemzet elolt ama levelekben, melyeket ismételve hozzátok intéztünk. Most pedig, a lítjük,

mily

papság és

midn örömmel

em-

és szívesen fogadták a

tisztelettel

ama

szivünk

a jó lelkek atyai

tíi-

núbizonyságait, kívánjuk, hogy jelen levelünk

mint szeretetünknek tolmáesa, érkezzék hozzátok,

és százados

ünneplésteknek örömét

gyarapítsa, gyümöleseit

is

is

szaporítsa.

Azon dolgok egész sorában,

a

melyeknek

emlékezetét nagyszabású ünneppel készül tok megülni, kitnik és kimagaslik fennen akathovallásnak

likus

amaz

mely

ereje,

a

közj(')-

létnek leghathatósabb létrehozója és a népek

mindenféle

javának

mint

Hiszen

a

tok

mondják, az

is

a

ti

magyar nemzet sem

szülje

és

rentart(')ia.

belátásosabb történetin')!itt

elfoglalt

sokáig,

sem

vidékeket a áldással

nem


tarthatta volna meg, ha az

evangélium tana és

pogány babona

keg3^elme, megszabadítva ót a igájától intve és szelídítve rá arra, jogait,

hogy

tartsa

bírta volna

nemzetek

a

ne sértegessen senkit, szelídséget ve-

gyen be a

tiszteletben

nem

lelkébe, gyakorolja a

béke munkáit,

fejedelmeknek Istenre való tekintetbl enge-

delmeskedjék

s a

keresztény testvériséget csa-

ládi és állami életében megvalósítsa.

Csodálatos

módon

nyert

megszentelést

Géza vezérben és a nemzet fbbjeiben a katholikus hitvallásnak kezdete közöttetek,

kivált-

képpen szent Adalbert püspök buzgólkodására, a

kit

apostoli

fáradozás és vértanúi

emeltek dics hírnévre. Es ez kereszténységnek

nálatok

babér

kezdete a

a

annál

is

inkább

mondható, mert az id hely körülményeinél fogva a keleti népek

szerencsés sikernek és

körébl

kiindulva,

a

neteket.

Amit

megkezdett, azt folytatta

római egyházzal való gyászos viszály veszedelme fenyegetett benés

befejezte

at3^ja

István, a keresztény

legkiválóbb példaképe, a

nek rátok vonatkozó lélekkel

s

lankadni

fejedelmek

ki az isteni

szándékait

nem

kegyelemmagasztos

tudó tevékenységgel

hajtotta végre. Ezért ót méltán a

ti

nemzete-

legersebb támasza és vezércsillaga gyanánt tiszteltük, mert nemzeteteket az ieaz tek


sogílsógóvd

Viillás

lUMiicsak az

('Inycrésrrc. a

sÓLi;

kí'ix'silctle.

tokra

haiUMii

ki

czájál

j(')k

Ugyanez

magasröpt

üdvosjavára

k\i5röl)l)

lobbi kívánatos,

a

cszko/okkel

szolgál(')

tökélctrsitctlc. alatt,

niindíMi

örök

is

java-

<;yaraj)ílolla és

alatt

íVjcmIcIcih

a

kcgyclellrl királyi

[)ál

boldogságos Anyjának és szent

Isten

Péternek oltalmába óhajtotta felajánlani, kez-

ddött

a

római pápák

Magyarország népe

s

és kiráh^ai között a szívességek és kötelességek

ama

folyamata, melylyel

már más alkalonimai

dicsekedtünk. Ennek az összeköttetésnek volt

örök idkre szóló szent megpecsételése rályi korona, a

melyet Krisztus Urunk és az

apostolok képeivel diszilve.

//.

SíjliH'slcr

névvíd

ruházta

fel

ot,

mert

Krisztus hilcl messze földön Icrjcszlé

kezelés ebben úttal a

való

dologban

a

magyaroknak

állhatosságát

korona sok

az,

el-

midn

dünk küldött Istvánnak ajándékba, rályi

a ki-

nálatok

el.^

a

ki-

f^m le-

mi egy-

szent Péter tiszteletében

bizonyítja,

hogy

ez a

súlyos idviszontagságon

és

át

épen megmaradt, régi dicsségében ragyogva, és

mindig úgy

lettel

fbb '

tekintetett és vallásos tiszte-

úgy riztetett, mint dicssége és védelme. Clcniens

MDCCLVIII.

XIII. \\

M.

in

az országnak leg-

iilloc. .S/f//;/' inililari,

dio

1.

oc-t.

nn.


Ilv

szerencsés kezdet mellett történt

az,

hogy Magyarország növeked hatalma ugyanazon az úton indult fejldésnek, a melyen az ifjú Európa keresztény népei haladának, és hogy saját, ers és nagyratör nemzeti szellemét oly szerencsésen

fejtette ki az erén^^es

és emberséges élet dicséretet

term

mezején,

hogy Magyarország, a többi más vívmányokon és fényes gyarapodásokon kívül, nem csekély számát mutatta származik

hinen

föl az

az,

oly embereknek, kik életök szentsége,

tudomány, irodalom, mvészet, nagy hivatalok viselése által

maguknak

és

hazájoknak

igazán dicsséget szereztek. Azért

dologra

emez érdemeit,

érdemek válogatott emlékeit a némaságból és ez

sokaságát

és

feledésbl

kiemelvén, ez

mából nyilvánosság lére

kiállították.

valamint

ben

vállalkoztak

mint nekünk jelentették, a val-

azok. kik, a lás

igen

is

a

elé

ünnepélyek

hozták és közszem-

Aztán

tieitek,

alkal-

az

úay

írott

azok

is,

emlékek,

melvek-

mi apostoli irattáraink bvelkednek, a legfbb egyetértéssel olyasvalamirl tesznek tanúságot, a mit igen jó lesz, kivált a

napjainkban, teknél

elgondolni.

mennyi

része

volt

hogy seiaz egyháznak a

T.

i.

közjó megállapitásában és kormányzásában.


Az 6 bölcscsége, fegyelme, kegyessége

állal,

az összes rendek rölöttébh szívesen enged Irk

magokat Ezen

herolyásoltalni. felül a

polgári szabadságnak, melyéri

sem sznt meg küzdeni,

népelek soha

a

ti

a

római pápák felkéretve vagy önkén

mazói

védi gyanánt

és

léptek

fel

l

ollal-

mindig,

mikor csak azt veszély és csapás fenyegette. Ez hajdan gyakran történt; de kiváltkép akkor,

midn

szent hitünk ádáz ellenségeinek láma-

dásait kellelt visszavetni.

Ebben

a tekintetben

sem fog vonakodni az e"vetértéstól abban, hogy a legkegyetlenebb csapásokat, melyek egyúttal a legtöbb nyugoti népet fenyegettek, a magvarok legyzhetetlen ers az sem lelke verte vissza; de más részrl lehet senki eltt ismeretlen, hogy az ily események szerencsés sikeréhez a Mi eldeink

senki

is

sokkal járulának, pénzben, segédcsapatok-

ban, szövetségek szerzésében, a mennyei olta-

lom leesdésében. XI. Incze,

Igv

leli

kinek neve örökké

mindenek áldoll. kél

hogy a la esemény kapcsán, ellenséges hadak ostroma al(')l t.

és Buda, a

ti

i.

l

la

fölött

dics

Bécs

az

felszabadult,

fvárostok. hosszú ostrom ulán

fényesen visszafoglalta toll.

Hasonlképpen

XIII. (iergely

is

halhalal-

lan emlékei állíloll nemzetelek iráni szerzett


10

érdemével.

Midn

tl hozzátok az

átszivárgott

is

üdvös

újítási

viszketeg

nagy bajokkal küzdött, arra

vallás

miatt a

ugyanis a szomszéd népek-

tökélte

tettre

el

magát,

mit

már

más nemzetek javára bölcsen és bkezen teljesített, hogy Magyarországnak, mint a keresztény javára

világ

kiváló

ugyanazt fogja

elkel

és

tenni,

t.

i.

tagjának

nektek az

örök városban papnevel intézetet (coUegium) nvitott, melvet utóbb a németek collegiumával egyesített, ahol válogatott ifjak a papságnak szükséges tudományokra és erényekre kiváló

gonddal nevelve, idvel egyházaitoknak sikeresebben viselhetik gondját. A mi szakadatlan bségben bekövetkezett, sokak nevelésével, kik püspöki méltóságra emelkedve, azt nagy dicsérettel

és

az

egyházra és hazára nézve

hasonló sikerrel viselték vállaikon. elismerjük,

Szívesen

jótétemények,

melyek

hogy ezek

az

szakadatlanul származtak a

nem annyira felírva,

más

egyház jóságából ti

nemzetetekre,

hazai évkönyveitek papírjára van

mint inkább

és m.irad bevésve.

gesen

és

tanúskodik

a

polgárok lelkében van

Valamennyi helyett bséa

tizenötödik

századból

Hunyadi János, kinek bölcsességét és vitézsémindenkor magasztalni gét Magyarország fogja. () hálásan és nyíltan elismerte, hogy


1

1

Ȓ'r

(i

luizd. líd

Iliihez

(i

iiciii

vclcméniji'm szcrinl soíui fenn nid(j(it.«

Az

()

rendek,

V.

MiklíVshoz

idk a

lv()rnu'uiyzósá<j;a írt

Idiiludla volmt

az oss/cs

alall.

k()Z()s

lexclökbeii

iápldlásának köszönlwf-

dposloli kcijijclcni

y7/A-.v<

nem

>A mini iHUjijnnk cs álliuik. [ölcij

bevallották: (iz

Ktf/dszkodoll roliui.

Ezeknek a tannskodásoknak a következ nemcsak nem vették el a súlyát, st azt,

jótétemények

szaporodásával,

csak

méi;

inkább növelték.

Ónként felfakadott a magyarok lelkében aminthogy erre mindig nagy ervel is

törekedtek és azt

göknek

hogy melyhez

az az igyekezet,

tartották

is

na^v dicssé-

eoryiittal

országuk az apostoli szentszék

iráni,

azt kiváló

kapcsok és bensséges ragaszkodás

csatolják,

mindig

lehet legragaszkodóbb

a

legyen. Ezt számos közokirat bizonyítja: kirá-

lyok és országnagyok levelei

hoz

másfell

egyrészrl,

vitézség

Mohamed betör jogait

pedig

pá|)ák-

nagylelk

melyekkel már azeltt, hogy

tettei,

védelmeznie,

a rcnnai

seregei ellen

segítségére jött

védelmezve

kelleti

az

magát

egyháznak,

a lázadók sértéseit

s

meg-

torolva.

De hogy kellnél tovább ne

terjesz-

kedjünk

ki ezekre, eleget beszél az a

viszony,

mely

VI.

Lajos közt

Inczc

s

létezett,

Orbán valamint Xagy amott hséggel és tiszte-

V.


12

lettel,

emitt kegyességgel és elismeréssel telve.

Az

emlékezetre méltó, a mit Mátyás király

11.

is

Pálnak

irt,

ki ót buzdította,

hogy

a katho-

egyház ügyét, melyet Csehországban a

likus

husziták szorongattak, hatalmas segítségével

támogassa: »En

— úgymond — a római

szentségednek országommal együtt

egyháznak

és

magamat

tetjesen

a földön,

szent

odaadtam.

st maga

helytartója

Isten

az Isten sem parancsolhat

oly nehezet, oly veszedelmeset, a mit teljesíteni kegyeletes

amibe

üdvös cselekedetnek ne tartanék,

és

rettenthetetlenül

mikor a kath.

kivált

istentelenek

a szó

.

.

.

akarnék,

megersítésérl

hit

s

az

htlenségének összezúzásáról van

A

és

Kik az apostoli székhez

és

Magyarország

.

.

.

mindig

hek

maradnak. «

sem

a

ellenségével

van együtt Mátyás

íme

szentségedliez

bármely

vallásnak

kell szembeszállni,

mény

belefogni ne

itt

hek

lesznek

és

örökké

És sem a királv mondása, .j

pápa várakozása nélkül: dicsóséges

nem maradt

ered-

emlékül az utókor

számára. Ide

illik,

jutalmai, az a

mint

nem

a

hséges ragaszkodás

kevés és

nem

közönséges

dicséret fcommendationes), melyre ez az apostoli

szék nemzeteteket (genus vestrum) mél-

tatta;

azok az egyedül álló megtisztelések és

kiváltságok,

melyekben

ugyan

királyaitokat


13

Kedvünk

részesítette.

l)enne és a Jí^Ien

lelik

ünnepséghez alkalmatosnak fényesebb lapját annak

melyet

Xlll.

ha

leiszik,

(\í;vik

nagy okmánynak,

a

Kelemen pápa Mária Teréziához,

Magyarország királynjéhez intézett, íclidézziik. a melyben neki s ebben az országban való

örököseinek az (iposhdi

cziniét,

királij

melyet kiváltság vagy szokás hozott forgalomba, hatalmánál

apostoli nyilatkozatnak

lóan az nnokák

is

Ez

adomán3^ozza.

fogva

Atyákhoz hason-

az

gyönyörködjenek: »...Ma-

»gyarország virágzó királysága a keresztény

»tésére,

e

dicsség határainak

és

»földteriilet

nép vitézségénél fogva,

harczias

»mindenek

közül

a

legalkalmasabbnak

»az ország fekvésénél fogva »tartatott és

»senki, a ki

»nyes

is

a

tettet vitt

és

legjobbnak

ma is annak tartatik. Nincs nem tudná, mennyi és mily

is

fé-

véghez Jézus Krisztus vallá-

»sának védelmére és

a

terjesztésére

»magyar nemzet: mily gyakran »legádázabb ellenségekkel »

kiterjesz-

s

nemes

küzdöli

azokat,

midn

a a

keresztény társadalom egyetemes megsem-

»misítésére törtek el, miképp tartóztatta »saját

testével

útjokban

s

mily fényes

fel

gy-

»zelmeket aratott felettük. xMind ennek hire »jár a világon s fényes irott emlékekben van »a dolog megörökítve.

De meg

kell

emlékezni


14

különösen szent Istvánról, Magyarország leg-

nagylelk királyáról, kinek emlé»kezetét mennyei dicsség koronázza s kit a »szentek között törvényszeren tisztelünk. » Erényének, szentségének, lelki nagyságának » nyomai, a magyar név örök dicsségére, ma »is láthatók ebben az országban. Es az eré»nyeinek g3^önyör példáit utódai minden» szentebb

és

»kor igyekeztek utánozni. Ennélfogva senki

»sem csodálkozhatik azon, ha a római pápák fejedelmeit és »a magyar nemzetet s az »királyait a kath. hit és a római szék iránt »való kiváló nag}^ érdemeikre való tekintetbl »

mindig

a

legnagyobb dicsérettel

»sáo:okkal tüntették

ki.

Ezek sorába mint naí^v

»megtisztelés tartozik »

eltt,

»nak

midn

a végett,

»királvai elvedül a

»

a

királyok

kivonulnak, mint apostolságuk-

»gyen, miszerint a

>nak

hogy

az,

fénj^es jelvénye,

»még pedig

és kivált-

keresztjében

minthogy ebben

»dig harczolni és

kereszt vitetik ell,

a

hogy nyilvánvalóvá

le-

mag3^ar nemzet és az

mi Urunk Jézus Krisztuskeresik

dicsóségöket,

a jelben a kath. hitért

gyzni

a

min-

szoktak. «'

Azonban, habár igen szép és kedves az

emberek

és

események

vel ajánlani és az >

F4)ist.

Qniiin

öröm

ily szép

emlékezeté-

fényes nyilatkozatai-

nuiltu alia, die XIX. Aug.

an.

MDCCLVIII.


If)

val rkcsítt'iii

a

í'innc|)sr<^('il('k(M

li

:

nu\L;is

i\

dolog lormészclc Javalja. hoi^y valami málhásabbra omrljük lel szemoinkrl. a mi nem muland(')

mi

a

s

a

hozhal. Föfö

dásl

tekintsen

közjóra

iloloij,

nuu/án

vé(ji(i

szilárd í^varajx)-

luxjij

és

Maíjíjdiorszáí/

vallásosscujtót

lán-

gotö atijái nemes pétdájának tudata áttat serkentve,

nem

ismerve félre a jelen folijó idket,

maijához méltó ezétokra törekedjék. Valamonynyitekhez. bármely rendhez larlozlok, szól az apostol

buzdítása:

hitben:

eselekedjetek férfiasan,

meg«:^ val,

»Állhatatosak

a

ersödjetek

és

mivel valamennyiteknek egy szó-

a

egy lélekkel összhangzásban

meg

»Tartsuk

tek:

leji/etek

rendíthetetlen vallását «

noszságot dicsségünk

mi

a ;-

lenne-

kell

reméníjségiinknek

>AV kövessünk

el

go-

elten. «'

Ha általában a világ folyását lekinljük. minden bizonynyal szomorú látványnyal találkozunk. Vannak, tisztelend testvérek, embe-

még

rek,

egyház kebelén íelnoll kath. vallási sem gondolko-

pedig az

emberek, kik

a

zásukban, sem lelteikben

mely

a tisztelettel, a állitják

l

mindentéle más

>

Kor

«

Zsid.

»

Makkab.

I.

13.

1().

lU.,

23. I.

9

,

10.

nem környezik megilleti

s

avv;d

egy sorba

vallással, sot

gyaiui-


16

szemmel kisérik. Alig kell megjegyezni, hogy minem cselekedet lehet az ilyen, mely az sök hagyományát elfajult lélekkel visszautasítja és hogy mily hálátlan és rövidlátó lélekre vall az, ha az emberek sítják és rossz

nem

az egyháztól eddig nyert jótéteményeket

ismerik se

el s a

tle ezután várhatókat semmibe

Hiszen a katholikus vallásból

veszik.

kadó bölcseségben

és

fa-

intézményekben, a mint

e levél elején kiemeltük,

az emberi társada-

lom javára csodálatos és sokféle ható erö rejlik; a mely az idvel nem szárad ki. hanem mindig ugyanaz és mindig él marad és az új idknek, csak el ne nyomja az ellenkezés, szakadatlanul hasznára válik.

A mi iránta

a

a

ti

népeteket tüzetesebben

vallásra

illeti,

nézve elbbi leveleinkben

más hasonló gondoskodásainkban véleményünk szerint eleget tettünk, akkor is, midn és

veszélyekre figyelmeztetve óvtuk t, akkor

midn

eszközöket jelöltünk

badságának latára.

És

és

méltóságának

minthogy

a

ki,

melyek

állnak

vallástól

az

is,

sza-

szolgá-

állami

ügyek el nem szakithatók, ezekre is nagy gondot fordítottunk, mint ezt apostoli tisztünk megköveteli. Ugyanis amiket jónak láttunk viszonyaitoknak megíelelen ajánlani és elrendelni, azok, mint emlékeztek,

nem

csekély


17

mértékl)CMi elmozdították a közjói

ebben az irányban

vállvetve összesi(ell

a j()k

meg

igyekezete állandóan

Iio«;ylKi

is.

log felehii.

íigvel-

meztetéseinknek és tanácsainknak miéii

ne

lehetne reményre gerjednünk az iráni, hogv

közös reményeink lebb

megvalósuláshoz köze-

a

Egyetlen

jutottak".'

gyából sem hiányozhatik a

okainak

viszály

ne

háztól

mi

tisztelet,

az.

hogv

eltávolításával

az

egv-

meg

az

megillet

ot

az állam dicssége

által

vá-

ugyanis

vonassék

sebben tbg

hazaiinak

](')

rag\'ogni.

az

is

fén ve-

vah)

vallással

ösi

szövetségben és annak vezetése mellett. líhhol nyerni

csak

í'og

a

hatalmak tekintélye, az

ország rendéinek egvmás iránt való vonz()dása.

az

nevelése,

iíjúság

s

a

többi

elVélék

mind helyesen íogják egymást támogatni

az

igazságban és szeretetben; mert

az

alapokon államok

és

támaszokon nyugszik

léte és

Hogy

ezeken íöleg

az

erssége.

javaknak ez összege úgy találkozzék nálatok, mint az sök fényesebb emlékéa

ben elttetek

befolyással lesz

kodás dülést

a

arra nézve bizonyára nagy

áll,

az.

ha

a

kegyeletes

római egyházhoz, mintegy

nyerve, az

sök

j)éldájáb(')l

fog meríteni. Értesültünk,

hogy

a

ragasz-

új felpezs-

buzdítást

közörömek

ünnepségeinek sorába igen helyesen az EZEKKVES M.KGYARORSZÁf;.

is 2

fel


van véve. hogy szent István nagy tisztelettel környezett koronája páratlan pompával fog a

fváros utczáin

át az

tására meghatározott

új

országház felava-

napon körülhordoztatni.

Valóban semmi sem nótt össze annyira a nemzet és királyaitokcsö dégével, s alkotmánvotok helyes gyakorlásának összhangját sem tünteti fel

semmi oly

hatalomnak

szépen, mint a királyi

e szent jelvénye.

Szabad legyen

nekünk reményünkben elre élvezni azt a két kiváló hasznot, mely ebbl az eljárásból oly könnyen fog eredni. Az egyik az, hogy a

rendekben

és a

nép sokaságában annál

in-

kább meg fog ersödni a hódolat és hség vallásos ihlete a dics Habsburg-ház iránt mely ezt a koronát, a mel3^et seitek neki önként felajánlottak, állandóan az ország boldogságára viselte. A másik oda czéloz, hogy az ezzel járó

emlegetése

az

sök

és

szent

Péter széke közt volt viszonynak, a melyet ez a sített,

pápai ajándék megersített

és

eme köteléknek állandóságot

szenteés

ert

kölcsönöz.

Azt pedig vegye tudomásul a nemes

ma-

gyar nemzet, Jiogy ö az apostoli szék hatal-

mára teles

és

kegyelmére biztosan számíthat és kö-

számítani; mert ez a szék soha sem fog

megfeledkezni a

magyar nemzet

által a katho-


19

likiis

vallás iUjijcbcíi

anijai

dics

viseli

gondoskodásának,

dolí/okról

szerel

cs

elnézésének

(indnlgenliae^ vonzódása! fenlarlja és fenn fogja

iarlani mindenha.

A mi Bennünket

illel.

lK)<^ylia

a

ti

Java-

tokra eddig valamit kigondoltunk és tettünk,

azokat a jó Isten kegyesen sikerre gyámolitsa s

azután

Bennünket tanácsával is

és istápolásával

úgy támogasson, hogy az

ségével a

ti

érdeketeknek

veskedhessünk.

A

még

()

segít-

többel ked-

jelen szerencsés évforduló

alkalmából pedig különösen kegyes jóvollával tekintsen

apostoli királyotokra, az or-

le

szág rendéire, a papságra, az egész népre tegye

ket bóvelkedókké ama

s

javak özöné-

az igazságot és békét órzó

ben, a melyeket

nemzeteknek és országoknak igért. Tekintsen rátok mindnyájatokra a ti Nag3^asszonyotok Mária

is,

ország

s

szent István és Adalberl.

vele

apostolai

és

mennybéli

hogy az ó üdvös pártfogásuk az

sök

és

eldök annyira

az

oltalmazói. alatt,

melyei

óhajtottak, napr(')l-

napra gyarapodó sikernek örvendezzetek. Szerelelünk

legfbb fokának

jeléül

rend-

óhajt esalohink mindezekhez. Adja Isten, hogy házalok minden polgárai, kikel ugyanazon egy haza szerelete hal ál s jelenleg a közöröm kedveéri ngyanegy testvéri szeretet kílvüli


!

:

2

köt

össze,

egyszersmind vnlahcu az anyaszent-

egyház boldog ölelésében, ugyanaz az egy

hit

kapcsolja össze Ti pedig, tisztelend testvérek, teljes éber-

minden igyekezettel folytassátok, a mint teszitek, a lehet legjobb érdemeket szerezni népetek és hazátok körül: mihez az isteni kegyelmek eljeléül s kiváló szere-

séggel és

tetünk tanúságául vegyétek apostoli áldásunkat,

melyet

reátok egyenkint és

az

egész

örvendez Magyarországra szeretetünk egész melegével adunk.

Rómában, szent Péternél, május 1-én 1896-ban, pápaságunk 19-ik évében. Kelt

XIII.

LEO PÁPA.

Latin eredetibl fordította Dr. Brbzn'ay Béla.


FOMAdASSAur KS KOTlSZTKLKN'Dii

D"

VASZARY KOLOS,

BIBORNOK. HEHCZEGPRIMÁS ÉS ESZTERGOMI ÉRSEK

SZÓZATAI.


Dr. Vaszary Kolos bibornok, herczegprímús IS'.iJ. karácson szent ünnepére kibocsátott pásztorlevele.

Mikor megülni készülünk évfordulóját annak a nagy eseménynek, hogy atyáink Isten végzése szerint elhagyván ezer év elfoglalták:

régi

eltt ázsiai

lakóhelyeiket

szokás szerint ugyan,

e

hazát

de változatlan

köszöntünk titeket Tisztelend Testvérek kivánunk nektek, kik gondjainkat velünk megmunkáljátok, osztjátok, s hiveiteknek, kiknek üdvét kivánjuk napokat, s boldog testi-lelki egészséget nektek az isteni kegyelem bségét, hogy a sz. karácsony titkát és örömét megülvén mély áhítattal, egy szívvel egy lélekkel énekelhessük az Angyalok énekét: » dicsjóindulattal

atyai

;

ség a magasságban Istennek és a földön békesség a jóakaratú embereknek* (Luk.

ünnepet

vallásos

2.

14.) s

buzgalommal

s

ugyancsak az ezredévi hálás szívvel megül-

hessük.

Ma ki az

a soha

mikor áldást hozva eljött hozzánk Az, szerint a » magasságból támad «, s föltnt az

tehát,

írás

szét

nem

foszló hajnal, lelki szemeinkre áraszt-

ván az igazság napja az igaz világosságot ezredévi ünnepünk hajnala hasad ránk ma :

számtalan jótéteirl, nemzeti

s

;

ma, mikor kell az Isten

létünk

állami

kiindulá-

nagy multunkról hálatelt, alázatos lélekkel megemlékeznünk. Mert ez évben ugyancsak ritka s bámulatos látványt nyújt édes magyar hazánk csodáljuk benne sáról,

;

ugyanis az emberi sorssal játszó isteni gondviselésnek müvét I

s

fonalait

eligazító


24

Az

a mindentudó

Isten, ki

»változtatja

az

idket

ós az idszakokat, ki megszüntet és alkot országokat, ki a mély és elrejtett dolgokat kinyilatkoztatja és tudja

sötétben történteket* (Dániel 1, 21, 22.) azzal az irgalommal, melj^nek nincs mértéke, azzal a jósággal, melynek végtelen a kincse, azzal a bölcseséggel, mely a

mindent kellemekivezetvén atyáinkat, a békében s

»elér

végtl végig ersen

sen*

(Bölcs. 8,

1.),

és elrendez

harczban egyaránt kiváló népet, számtalan esély után végre e föld birtokába helyezte be ket, annak a hazának birtokába, melyet örök végzésében puszta kegye-

lembl nyítja

bkezséggel nekünk

határtalan

könyörületes jóságát,

ez

szánt.

Ez

bizo-

meghálálhatlan kegyét

ós bölcseségét.

Mert az édes magyar haza az Isten adományainak özönében annyira bvelkedik mindenben,

és áldásainak

hogy az Isten szándéka

szerint annak, a ki lakja, okvetet-

lenül boldogulnia

De

kell.

mi sokkal

találunk

ez áldott

méltóbb

s

még

földtl eltekintve, kiválóbb okot,

a

miért hálatelt szívvel kell megülnünk az ezredévi ünne-

Azzal ugyanis, hogy új hazát adott, ki nem merült az isteni jóság, hanem tetézte jótéteményét kegyességének nagyobb ajándékaival, a melyekkel szinte elárasz-

pet.

totta a magyar népet úgy, hogy a zsoltáros szavait mondhatjuk el magunkról: »nem cselekedett így semmi más nemzettel.* (Zsolt. 147, 20.) Mert a kiket az Úr, a népek nagy nevelje, a halál

hit

kivezetett és hazával áldott meg, Fiának kimondhatatlan kegyelmébl az igaz

sötétségébl

ázsiai

azokat

sz.

fényébe vezette

s

az

szentsége által a

újjászületés

nagy világ keresztény közösségébe ültette, hogy az »igaz szltnek* az Ur Jézusnak gerezdeket hajtó venyigéi legyenek. Valóban nagy kegyelme ez az Istennek, hog}' de nemeslelkü népet a müveit

a szilaj,

családjába

nevelte

s

bevezette,

európai

a

vadságból

emberiség nép-

szelíd

mveltség színvonalára

erkölcsökre

emelte.

így történt, hog}' a kereszténység a fogékony

szí-


veket fokról-fokra újabb áldásokkal elhulraozta: a magyarok a pogánj'ságtól elfordulva, levetkztették bárdoszokásaikat

latlan

dültek;

hajtottak

;

Krisztus

édes

igája alatt megszelí-

hogy is ne? mikor elttük ragyogott István király példája Ekkor lett tehát az oktató szóra

s

!

az

ország

megvetve, ekkor lettek a mveltség csirái széthintve, mikor a nemzet keresztény lett! Ez a romlatlan sz. hit, mel^^et az egyház riz, ez

nevelte lyet

s

s tette

els

fáradva

alapja

s

sz.

nagygyá nemzetünket. Ezt a hitet, mesz. István, Magyarország apostola,

királyunk,

verejtékezve meghonosított, védték

meg

karddal, élet és vér árán atyáink a török ellen

hitet

rizték meg a történelem

zavaros

karral ;

ezt a

fordulataiban

híven legjobb királyaink. Ez a hit az ország alapításától fogva úgy egybeszövdött Magyarország dicsségével, hogy a vallásért küzdeni annyi volt mint a hazát védeni s a ki az Egj'ház hü fiának bizonjnilt, az ép az által a legjobb hazafinak vált be.

Hírneves

melyet

sz.

és

István

dics

volt

akkor a boldog Pannónia,

maga szz Mária

családjának hívott;

dicsséges volt a nemzet, a magyarok neve, mert Nagyasszonyuk vezetése alatt s az áldásával vívták harczaikat Istenért s hazáért. A kath. vallás ugyanis a harczost Mária lovagjává avatta, úgy, hogy a pogány népbl tsgyökeres katholikus nemzet, szz Mária népe vált, mely a sz. szüzet István király példája szerint Nagyboldogasszonynak s nemsokára sz. Lászlót követve az ország Patrónájának nevezte. Valóban emlékezetes idk voltak azok, midn hazánk szenteket s nagyjelleraü férfiakat nevelt, kik Isten s az Egyház iránt páratlan odaadással viselkedtek. Valóban áldott volt az ország s boldog a nép, mikor Aeneas Silvius azt írhatta róla: »oly köztiszteletben állt akkor a Magyar, hogy nem volt ország, nem hatalmasság a

mely belekötni merészkedett volna.« S miért? Mert míg lelkünkben égett az Isten szeretete és szívünket mozgatta hite, addig az Isten keze földön,


26

hadakozott értünk. Rémületesen villámlottak fegyvereink a csaták tüzében, mikor azokat a hazaszeretet, a hitbuz-

galom

s

veszedelem útjára

hogy nem

kül-,

netlenség

s

tették.

de mihelyt az átkos be azokat, a haza is a Ez ugyanis e nemzetnek átka,

a dicsöségvágya hordozta

visszavonás rozsdával

tért.

hanem

;

borította

belellenség, testvérgylölet, egye-

a polgárháborúnak

Ki ne ismerné azokat

zsarátnoka

égö

emész-

a szerencsétlen harczokat,

rokon rokonnal vívott törvényes ura és királya ellen? Ez az ádáz testvérharcz és versengés vitte korai sirba a dics Árpádcsaládot, 8 hozta ránk azt a tenger veszedelmet, mely néha-néha az egész országot a romlás örvényébe sodorta. így ez az áldott s mégis szerencsétlen ország küzdmelyeket fiúk apáikkal, testvér

tere

testvérrel,

pártviszálynak a magán-

lett a

hatatlan kárára.

A

s

a közjólét belát-

számtalan csapás közül

hivatkoznom az iszonyú

tatárjárásra,

elég

legyen

mely az országban

három évig dúlt s azt borzalmas pusztasággá változtatta. Sohasem volt siralmasabb az ország állapota, mint a szerencsétlen sajói ütközet után, a mely csapást maga a király

Isten

az

bosszújának tulajdonit, mikor így nyi-

»Hadd tudják meg mindnyájan, hogy az Isten nem trhetvén tovább büntetlenül a nép bneit, a tatár-

latkozik:

járást

hozta

ránk,

hogy hatalmát a

hit

érdekében ki-

kegyelme, a föld

kiknek bnei miatt fordult el színérl elpusztítsa. « (IV. Béla levelé-

bl. Pray.

1.)

nyilvánítsa

I.

azokat,

s

274.

is, melyek Árpád- s Anjou-ház kihalta s Hunyady János és Korvin Mátyás halála után zaklatták s majdfönhéjázás nem végveszedelembe sodorták. S bár

Ismeretesek a koronáért vívott harczok

az országot

az

nem

melynek többet köszönhetett volna a kereszténység, nem volt nép, mely oly áldozattal s nagylelken állt volna ellent a annyi török népáradatnak, megtörve s a csapásoktól elcsigázva mégsem kerülhette ki a végveszedelmet. Összeroskadt nélkül szólva,

volt nép,

ugyanis 1526. aug. 29-én a kereszténység halálos ellen-


:;

27

ségónek, a király,

a

töröknek csapásai alatt Mohácsnál, a hol a püspökök és fnemesek színe java s a köz-

nemesség virága az ország, lerontotta

ságra az

kolostorait

áztatta

vérrel

Siralmas látványt nyújtott akkor

elesett.

— az ellenség pusztította,

fzve

;

száz

elhurczolt

vetéseket legázolta, a réteket

a

;

honfit leölt vagy rabhogy a nyomorúság teljes legyen,

és százezer s

;

ország meghasonlott

igényl nevezetességek Másfélszáz

romlását

s

földúlta templomait,

s

pártokra

szakadt a koronát

körül.

éven át nyögte a világ Magyarország

végzetes

bukását

;

fölsírt

a

kereszténység

védvárának elestén a müveit Nyugat, de Egyesegyedül a kath. egyház, nem volt, aki segítsen a népek dajkája, a nemzetek nevelanyja, az emberiség éltetje sietett a bukott magyar népnek segítségére, a mint azt az 1596. márcz. 12-én tartott pozsonyi országgylés VIII. Kelemen pápához írt levelében elismeri bástyájának

s

,

»alig

.

.

hogy összejöttünk, nem

volt fontosabb tennivalónk,

mint hálánknak örökké emlékezetes kifejezést adni azon kiváló jótéteményekért, melyekkel Szentséged végveszélyben forgó hazánk segítségére sietett. Nem volt halandó, ki elzüllött

módon

s

elnyomorított országunkat említésre méltó

fölkarolta volna Szentségeden kívül

.

.

E

.

jótéte-

Mivel ményekért sietünk legforróbb hálánkat leróni pedig azt máskép nem nyilváníthatjuk, megígérjük, hogy Szentséged jóléteért imádkozni fogunk s nagylelkségének emlékét utódainkra átszármaztatjuk.* Méltán mondom tehát, hogy, ha az elmúlt századok derült s borús napjain átfutunk s az isteni gondviselés számtalan jótéteményeit szemügyre veszszük ha az Egyház hintette áldásoknak vetését kévékbe kötjük méltán mondom, hogy alázatos szívvel a legforróbb hála érzelmeit kell az egek Urához rebegnünk s bevallanunk, hogy csakis irgalmas kegyelmének köszönhetjük, hogy élünk és vagyunk. Nem fogjuk feledni, hogy az Isten mily szeret gondviseléssel s mily hatalmas karral emelte .

.

.

;


!

:

28 lii

országunkat a török rabságból,

totta nyugalmát s a mai nap örömére

»A

jelen

területi

Tliess.

5,

1.

2.)

;

saját

potok rosszrafordultát

;

visszaállí-

fölsegítette egészen

nem

pedig atyámfiai!

idöröl

hogy írjunk nektek, mert magatok (I.

mintán

s

épségét,

jól

szükséges,

tudjátok

....<-<

szemeitekkel látjátok az álla-

látjátok,

liogy

e

szép

hazában

mennyire dúl visszavonás, pártütés. Szomorodott szívvel s elborult lélekkel ismételjük ilyenkor az Apostol szavait: »ha ti egymást marjátok, vigyázzatok, hogy egymást föl ne emészszétek.« (Gal. 6, 15.) Lelkünk ilyetén vigasztalanságában, mikor magunk körül nézve, emberi kiutat nem látunk, fölsóhajtunk az ellenségeskedés,

Uram mi !

belölünk

lesz

!

Azonban derítsünk fényt szorgoskodó lelkünkre, mert az az Isten, a ki menedékünk volt, az lesz segítségünk is. s a ki adta az életet, az majd megadja az életnek édes vigasztalását

is.

reményünkkel a s hogy ne veszítsük el dicsségünket s ránkmaradt jó hírünket, mert méltán várhatja azt ez az ország s a világ, hogy mi, kiket a vallás s az Egyház buzgalma éleszt, a hazaszeretetben is kitnjünk. Mindkettnek szeretete, az Egyház s a Haza szeretete iráPárosuljon

tehát

imánkkal

hazaszeretet,

nj^'ozza

tevékenységünket; hiszen

jól

tudjuk

s

ezredéves

hagyományból merítettük, hogy az ösi vallást s a hazát elárulni soha sem szabad s hogy ha kell, mindkettért, hitért csak úgy mint hazáért életet s vért áldozni készek leszünk. Helyén valónak találtam ezt külön kimondani s ország-világ eltt hangoztatni, mert újabban azzal vádolnak minket, hogy visszavonást élesztünk s lázítunk, pedig nálunk s bennünk a katholikus nevezett nagyratartása mindig egybeforrt a leghazafiasabb, nemzeti önérzettel.

Távol legyen tehát tlünk, hogy a magyar elkorhogy megtagadja hagyományait s gyalázatot hozzon nevére távol legyen tlünk, hogy az ösi hit, a csosodjék,

;


!

;

2\)

vallásosság

s

a köteles hála érzelmein

mikor csorba

essék.

Jöjjetek

tehát

ország lakói: az

Úr

föl

Hazám

szívünkben vala-

gyermekei, polgártársak, az

imádva boruljunk

» Jertek,

le

eltt, ki minket alkotott.« (Zsolt. 94,

szemeinket,

nyújtsuk ég

felé

békóból

sírjunk

és 6).

Emeljük

kiszabadult

egy szivvel s egy szájjal mondjuk Jóságos Isten áldunk Téged! Örök Isten, hálát adunk Neked! Halhatatlan Isten, imádunk Téged mert irgalmat gyakoroltál velünk s íme ezer évnek esélyei után örömmel fohászkodunk föl még élünk még vagyunk Örvendj te is Pannónia ezredévi ünnepeden Vigadj édes, szeretett Hazám Örvendj hármas bércztetö, mely haragos villámú felht s annyi zivatart láttál (Izai, QQ, 10.) » Örvendjetek mindnyájan, kik szeretitek^ e hazát, melyet vérrel szereztek s vérrel védtek meg atyáitok kezeinket,

:

;

!

:

!

!

!

szülföldetek

ekevassal forgatjátok hantjait

ez,

tékkel öntözitek

s

s

verej-

virágoztatjátok föl barázdáit.

Tapsolj örömödben keletnek harczias népe, magyar

nemzetem, melyet ezer évig hányt-vetett az idk szélvésze Vigadjatok polgártársak, testvérek, kiket hot^szú id, jó s balsors közössége egybeforrasztott. S mivel » senki sem szeret egy országot, azért mert hatalmas, hanem azért mert hazája«, s azt a földet köszöntjük hazánk földéül, mely szült és ápol s egykor !

eltakar, azért titeket

ségbl

s

is,

testvéreim, kik

nyelvbl valók vagytok, egy

idegen nemzet-

családba, egy

nem-

velünk a közös hazának szeretete

zetbe forraszszon

és

öröme.

Végre

Í8

tehát hozzád fordulunk népeknek minden-

ható Ura, könyörületnek

s

vigasznak kifogyhatatlan

for-

Téged Istent dicsérünk. Téged Urunknak vallunk és örök hálát adunk neked nagy dicsségedért, még nagyobb rása könyörületedért s végtelen jóvoltodért Te vagy, ki hazát adtál, hogy jobban szeressünk téged s ki atyáinknak a hazán kívül igaz hitet adtál. Urunk, királyunk óvd meg e hont tarts meg minket mindnyájunkat »y. rása

!

!

!

!

!


!

30

hitedben; ersítsd lyet

meg annak

szlnek mveseit, me-

a

királyunk jobbja ültetett

sz,

mély

adj nekik

:

val-

lásosságot, buzgalmat, szeretetet

Haza tet,

Add, bogy e hazában virágozzék az Egyház s a iránti buzgalom, az egyetértés, a felebaráti szere-

a becsületesség és erkölcsösség

dicsséges

szz Mária szolgád,

anyja, !

magyarok

emlékezzél

els királyunk

felajánlott

és

meg

!

s

Te

is

^

Istennek

nagyasszonya,

szentséges

örökségedrl,

melyet hü

neked neked hagyott. Tekints dicsÖ érdemeid által légy

és apostolunk, szent István,

végrendeletében

kegyes arczczal országodra közbenjárónk és szószólónk

és

szent

Hozzád kiáltottak seink

fiadnál.

Jézus Krisz-

minden ínségökbl kiszabadultak, mert folyton-folyvást vigyázott szemed örökségedre, oh mindörökké áldott asszonyunk! Ezt mi biztosra vevón, gyakran folyamodtunk hozzád és már tapasztalásból tudjuk s mondhatjuk el, hogy éretted áldott meg minket az Ur. Ezen remény buzdít most is és e bizodalom lelkesít, hogy oltalmad alá fussunk mi, a te néped, örökséged és nyájad, kik gyermekeid vagyunk

tusnál.

és

hazánkat is Mária országának hívják. Azért emeljük fel tehát hozzád szívünket kezeinkkel együtt és nagy alázattal kitárjuk színed eltt köés különös pártfogásodért

nyörgésünket.

Oltalmazzad

is,

esdve esdünk, és védjed nagyhatal-

mas pártfogásoddal minden testi-lelki gonosz ellen édes hazánkat, hogy mindenha virágzó legyen Isten dicsségére és néped vigasztalására. Leg3'en eszköz benne a te

hogy az anyaszentegyházat vagyis a kathonálunk és mindenütt a föld kerekségén felmagasztaltatás érje hazánk püspöki karának és az egész papságnak nyerj isteni segítséget, nekünk pedig tanuléesedezésed,

likus

hitet

;

kony, engedelmes és a hit cselekedeteivel vel

tán

bvelked

szívet,

megharagudjék '

s

gyümölcsei-

nehogy szent fiad bármikor is mélránk és országát tlünk' elvegye.

Innen Esterházy Pál herczeg

és

nádor imája.


31

Gyúlaszd fel bennünk satyáink buzgó szívét ós vezéreld a hitetlenkedöket az igazak okosságára, hogy egy szájjal,

egy szívvel-lélekkel, ugyanegy hittel szolgáljunk fiadnak. a mi Urunknak, téged pedig tiszteljünk és valljunk Nagyasszonyunknak, pártfogónknak, miként valósággal tiszteltek is

seink.

Könyörgünk, Nagyasszonyunk! apostoli királyunkért, hogy hosszú életet, csendes országot, ers hadsereget, hü tanácsadókat, jó népet, a világ békeségét és mindazt nyerd meg neki, a mit o mint ember és mint király kíván, hogy így népét szentségben és igazságban sokáig szerencsésen kormányozhassa, a síron túl pedig az örök élet koronáját elnyerhesse. Könyörgünk Nagy-

asszonyunk karáért,

!

a karok- és rendekért, országunk egész tiszti

hogy a Szentlélek ajándékai

által fölvilágosítva

megismerjék az igazságot, megbüntessék a gonoszt és megvédelmezzék az igazat; hogy a közjó elmozdításán szinte igyekezettel fáradozván, az árváknak, özvegyek-

nek

és ártatlanoknak igaz lelkiismerettel szolgáltassanak

igazságot.

Könyörgünk, Nagyasszonyunk egész népünkért, fordítsd ránk anyai irgalmasságodat, és örökséged polgárait, kiket védelmed alá vettél, megrizzed minden bntl, kegyességed által kormányozzad. Isten szerelmében és félelmében megtartsad. Nagyhatalmas esedezésed !

hogy

által

nyerj

istenességet

a

szüzeknek

és

jámborságot, a

tisztaságot,

a

házasfeleknek

bnbánóknak

bocsánatot,

az igazaknak állhatatosságot, az özvegyeknek és árváknak gyámolítást, a szegényeknek pártfogást, az utazóknak szerencsés megérkezést, a szomorúaknak vigasztalást, a megholt híveknek örök nyugodalmat. Ne .vesd meg esennen-esdeklö gyermekeidet és a bnök bocsánatáért könyörgöket mindenha tapasztalt irgalmasságod hathatós karjával oltalmazd mert ámbátor mi megfogyatkoztunk a fiúi kegyeletben, te nem szntél meg édes anyánk és nagyasszonyunk lenni. Légy minden bajos ügyeinkben szószólónk szent ;


:

32

Fiadnál, hogy az ö akarata szerint rendezzük életünket

téged mindenha fogónknak valljunk

nagyasszonyunknak, különös pártr életünknek minden

ós

és tiszteljünk is

napjaiban.

Kelj

tünk

és

fel tehát,

édes jó anyánk

!

szent Fiad, Jézus Krisztus,

te uralkodjál felet-

a

mi Üdvözitönk.

Fogadd kegyesen hódoló szívünk esdeklését, melyet ezúttal színed elé terjesztettünk, hogy közbenjárásod ereje által megsegítve, a jelen élet

való

boldogságra

juthassunk.

után a síron túl az örökkéTi pedig édes magyar

hazánk védszentjei Béla püspök, István els király, Imre herczeg, László király. Mór és Gellért püspökök, Erzsébet asszony, nemkülönben boldog Margit, Kinga és Jolán (IV. Béla király leányai), Isten minden dicsült :

(szentjeivel

együtt

Jézus Krisztusnál.

esedezzetek

érettünk

a

mi Urunk

Ámen.

Kelt Esztergomban. 1895. deczember 25-én, Urunk születése ünnepen.

Latin eredetibl fordította Dr. Prohászka Ottokár.


TI.

Dr. Vaszani Kolos bihoinok, hviczvijprimás

IS'Jd. április

l'f-ikén kibocsáloll pásziorlciu'lc.

Elérkezett a tavasz ós elérkezik vele Mária hava. a melyet hajdan nagynak, most pedig a tiszteletnek kifejezésével említünk. De kevés nap választ el bennünket

egyszersmind az ezredéves ünnepélyektl

is,

a

melyben

túláradó örömmel jubilál Magyarország és a melyre mindenütt a hála, a tisztelet különösen fényes nyilvánulásaival készüldnek.

Mert az

De úgy

isteni

meg fényesebben

is

illik.

Gondviselés

soha sem

nyilvánult

napnál világosabban, mint hazánk ezredéves történetében. Valóban méltó és igazságos tehát, hogy ezen ünnepélyes alkalommal alázatos szívvel hálát és

adjunk mindazon jótéteményért, a miben a keresztény

nemzetünk részesült, hogy igy a kegyelet és örömnek mindnyájan részeseivó legyünk. Mit használna ugyanis, ha e földet, mely minket szült s nevelt, melyet anyánknak nevezünk, ha ez eget, mely alatt születtünk és neveltettünk, ha ez örökséget, mely mindnyájunknak

vallás által

legkedvesebb, az isteni Gondviselés által elfoglaltuk volna hacsak valamely égi segély és a keresztény vallás is,

jótéteménye tartjuk és

által,

mi

ván nem valljuk Azonfelül,

kából ós a

a melyet

seink

a romlott utódok

elfogadtak, fenn

— napjainkig

is

nem nyil-

?

hogy

e

hazának lakosai a halál árnyé-

nomád szokásokból

a hit

világosságát ós a

müvel(")dést elfogadták, az az isteni Gondviselésen kívül

a kath. anyaszentegyház fáradozásainak és a keresztény igazság buzgó hirdetinek köszönhet, a kik az Ur szli-

nek ezen

részét,

melyet az els apostoli király, szent

EZERÉVES MAGYARORSZÍO.

3


34

István ültetett, sok verejtékkel és nemes honfivórrel ön-

így elérték azt, hogy Magyarország boldog, a hol bö aratás tellett. erkölcsös Midn tehát a katholikus egyház, a mely az » igaz-

tözték

és

lett,

ság oszlopa és erssége «, megvetette és megépítette a magyar állam alapját, és mint napjainkban látjuk annak boldog fejldést, számos földi jót és tekintélyt biztosított, van oka tehát, hogy velünk együtt örüljön

a sikernek és az alkotmány ezredéves fennállásának st, hogy mindezekért a legfbb részt magának tulajdonítsa. ;

Az ünnepségekre

alkalom

kínálkozó

nem

ennélfogva

egyéb, mint az anyaszentegyház magasztos diadalünnepe,

Üdvözít keresztjének fényes és büszke gyzelme, amelynek titka a jöv századokat is, napnál fényesebben mindörökre be fogja világítani. Magyarország kétségkívül nem ünnepelne, és e hon nem visszhangzana a népek kiáltásaitól, hacsak annak az

idején

fel

nem

veszi

a

kereszténységet,

nem

István

koronáján ott

kereszt

dics jele. a mi dicsségünk,

Ez

fénylenek ez

a

kell ünnepélyesen hálát adnunk,

hacsak

ma

is

szent

a

szent

mi reményünk ezért nehogy az Isten csodái;

nak emléke valaha feledésbe menjen. Legyen tehát ezen ünnepélyes napok

egy-

alatt

formán ünnepélyes a vallásnak és hazaszeretetnek kifejezése. Hisz mindkettt a mindeneket alkotó és teremt Isten öntötte szíveinkbe.

Az

csodáinak tudatában

állt

mellettünk az egyház gondos anyja, a szepltelen Szz,

a ki az erényt kedveli, a legszentebb jókat kieszközli, a ki soha olyanra nem tanított, soha olyat nem parancsolt,

vésbbé

ami a haza is

sértetlenségével

és

jólétével

legke-

ellenkeznék, vagy a nemzet józan fejldésének

szegné. Legyen tehát mindnyájunknak, a kik az egyházat és a hazát szeretjük egy szándékunk, egy akaratunk, hogy utódainknak nevünk és nemzeti erkölcseink jó hírét ós az állam elmozdításának emlékét hagyhasútját

suk örökségbe.


:

.15

Mert ha mi

és a kik

lékét

seink

(Jrizzük

hatunk

is,

u kik

fáradozunk

dicsí) tetteit és

és terhelve

a régmúlt

nemes haraggal

sziveinkben,

vagyuuk em-

idt"»k

panaszkod-

de egyszersmind a mint Krisztus tanítványaihoz

kiváló

illik,

méltósággal és szigorú éberséggel

a me-

lyet semmi meg nem törhet és az Isten segít jobbjában bízva, meneküljünk Jézus megsebzett szentséges szívének szeretetéhez és nyugodjunk meg azon boldog remény tudatában, amelyet semmi meg nem zavarhat. Azonban iparkodjunk, hogy legalább imáinkkal szerezzünk érdemet a szentegyház ós a szeretett haza

Sohase sznjünk meg kérni a békesség királyát, hogy áldjon meg bennünket a haza üdve és egy boldogabb korszak eléréséhez szükséges békével és szabadsággal. Virágozzék akkor az egyenh'iség és igazság, ami a nemzeteket felszabadítja és eltörli a bnt, a mi viszont nyomorba sülyeszti a népeket. (Prov. XIV. 34.) Hogy azonban az ünnepélyeknek és az Isten jótéteményeinek, körül.

a kölcsönös szeretetnek

a keresztény hitélet

még

a

méltó és kívánatos gyümölcsei is megteremjenek, szükséges

terén

magyarok Nagyasszonyának pártfogását

is

kikér-

nünk, a kinek közbenjárása által a magasságbeli Isten bizonyára bö segedelmet nyújt, hogy elkerülve a leggonoszabb szörnynézeteket, a melyekbl az elmék csak sötétséget, elmevakságot, erkölcsi sülyedést és romlottságot

nemzenek

ós így

mindnyájan az evangélium józan tanai-

hoz visszatérjenek. Végre pedig a

mindinkább tett

bnök

kiirtatván,

új életre keljenek,

haza pedig soká éljen

a béke

az

si erények

pálmáival ékesí-

és viruljon, a polgárok a soha

ki nem irtható édes hazaszeretettl lelkesítve békességben élhessenek, melyet nem a világ, hanem csak a jóságos és irgalmas Isten égi malasztja ápolhat szíveinkben.

Kelt Esztergomban, 1896. április 14-ikén. Latin eredetibl fordította Miller József. 3*


!

!

!

ni. Dr. Vaszary Kolos bibornok, herczegprimás beszéde az ezredévi hálaadó istenitiszteleten,

1896.

május 3-ikán.

Elhangzott a hálaének ajkainkról, király és nemzet le eltted, Mindenható Isten, kinek tekintete ronthat és teremthet száz világot; eltted együttesen borúit

Örökkévaló, kinek szemeiben ezer óv annyi, mint a teg-

nap

eltted,

;

Jóságos Atyánk, ki bár vétkeink miatt erényeinkért áldásoddal sújtottál,

büntet kezeddel is boldogítottál.

Felséges

Uram

Felséges Asszonyom

Nemzetem Ezeréves létünk határkövénél állunk, melynek egyik oldalán arany- és vérbetükkel vannak felírva a múlteseményei: a másik oldal a beláthatatlan üresen

nemzetem

Olvastad-e

csség

jöv számára

áll.

mennyi öröm

:

és bánat, di-

és gyász, jólét és szenvedés, harczi diadal és csa-

összetartás

tavesztés,

és

pártviszály

váltakoznak ezer-

éves multadban? Olvastad-e,

hogy nemzetünk, bár néhány évtized

alatt e hazát megszerezte,

ontva maga

is

mégis külföldre

tör,

sok vért

vérzik ós két nagy vereség után kétség-

hunok

avarok sorsára jut, ha csak vértl párolgó fegyverét a béke fejedelme eltt le nem teszi,

telenül a

ós

és a kereszténységet fel

Kard

foglalta

nem

veszi.

el,

Kereszt tartotta fenn e hazát.


!

37

Nemzetünk a kereszténység felvétele által belép ugyan az európai népcsaládba, de nem olvad be ieje;

delme a kor intézményei szerint nem lesz alárendeltje, hbérese a római császárnak, hanem a pápától nyert koronával megkoromiztatva, mindenkitl független és

önálló királvságot alkot.

E

korona hatalmat ad a királynak

és

tekintélyét

külröl emeli, de bensöleg, lelkiismeretében megköti, mert

az alkotmány megtartására kötelezi.

véd cherub lebeg mindegyiknek jelezve köteles-

Szent koronánk e szerint mint

nemzet

király

és

ségeit,

mindkettnek

így

felett,

biztosítva kölcsönös jogait.

újra

született

a

százéves

Magyarország

a

forduló pontja,

a

keresztény hit ölében.

Ez esemény nemzetünk sorsának

trón támasza, szabadságunk biztosítéka, fénykorszakaink forrása,

megpróbáltatásunk erssége, létünk alapköve.

Mivé lettünk volna e nélkül? Azok a viharok, melyek fölöttünk elvonultak, számban nagyobb, erben hatalmasabb nemzeteket is elpusztítottak volna Hisz óriási hatalmak hányszor zúdították reánk hadaikat ? Késbben századokon át testünkkel fogtuk fel a Nyugat ellen intézett támadásokat, melyek alatt templomaink, iskoláink, városaink, falvaink elhamvadtak, testvéreink százezrenkint fogságba hurczoltattak vészteljes

tünk

idszakban még

saját

magunkkal

;

is

és

ezen

küzdöt-

életre, halálra.

Ha

mindezeket csak futólag olvasod, nemzetem,

kell ismerned,

hogy Isten

ers keze

el

tartott fenn.

Miért tartott fenn ? egyeseknek úgy, mint nemzeteknek, Mert azoknak hosszú életet ad. kik t, mint Atyjukat tisztelik Megdöbbenve olvasom a szent könyvben a követ-

kez

fenyegetést.

»Az Úr megveri

és kitépi Izraelt a jó

földrl, melyet atyáiknak adott, és elszórja ket, ha tisztelik Öt.«

nem


!

:

Nemzetünknek volt sok bne, de erénye hogy Istent nem tagadta meg :

letét

törvénykönyvébe

volt

egy nagy

soha,

tiszte-

igtatta.

Fentartott Isten azért

mert sok pártfogónk volt

is,

az égben.

melynek uralkodó családja annyi mint maga az Árpádház. Leghatalmasabb közbenjárónk volt mégis a mi Nagyasszonyunk, kinek alakját zászlóinkra hímeztük, pénzeinkre vertük, tiszteletét, szeretetét versekben zenNincs nemzet,

szentet

számlálna,

gedeztük.

Midn bneink

sokasága miatt magához az Úrhoz

folyamodni féltünk, veszély ajkán hangzott fel az ének

idején

százezrek,

milliók

Boldogasszony Anyánk, Régi jó Patronunk, Nagy Ínségben levén, így szólít meg hazánk Magyarországról, édes hazánkról Ne feledkezzél meg szegény magyarokról. :

Isten véghetetlen irgalmából jutottunk el tehát az

ezredik évhez.

Légy üdvözölve, légy áldva

e magasztos ünnepen, drága hazám! Áldott legyen földednek minden hantja, mely annyi szent hamvat takar, áldott legyen földednek minden göröngye, melyet hseink vére öntöze és munkás népünk

igénytelen hü

fiadtól,

verejtéke nedvesíte.

Áldott legyen földednek minden családi tzhelye, melyet vallásunk megszentele.

Légy üdvöz, légy

áldott

Felséges királyom!

Nemzetem

atyja!

Isten irgalmából

sodik ezerévbe,

nem

te

vezeted

be e nemzetet a má-

a fegyverek zörejével,

hanem

böl-

cseséged fényével, szereteted melegével.

Esdve kérem a királyok Királyát, nyújtsa

ki védp


!

!

!

;

!

yy

karját felséges személyedre

meinek bséges letesen

;

öntse, áraszsza reád kegyel-

hogy ennek világosságánál résznemzeted ügyeit, átlátva

teljét,

felismerve

és tisztán

bátran és szerencsésen teljesíthessed és oldhassad

bajait,

meg mély

kötelességérzettel,

alkotmányos hséggel

és

lankadatlan fáradsággal kezelt királyi feladatodat.

Adjon neked az Úr csendes adókat,

hosszú

még

ers

népet,

életet,

országot,

hü tanács-

tartós

békességet,

hadsereget,

hogy népedet szentségben

és

igazságban

soká boldogan vezethessed.

királyném Fogadd el e templomban, hol megkoronáztattál, legméU^ebb hódolatunkat, legszintébb szeretetünket irányunkban min-

Légy üdvöz, légy

áldott, felséges

!

dig tanúsított jóságodért, szeretetedért.

Áldólag emlékszünk, hogy midn nemzetünk anyjává lettél, édes anyai nyelvünkön szólottál hozzánk áldólag emlékszünk, hogy azt az aranyfonalat is anyai

gyengéd kezed sztte, mely

hn

szeretett királyunkat a

nemzettel elválaszthatlanúl összekötötte. Légy ezután is gyámolítója a szegényeknek, vígasztalója a szenvedknek, közbenjárója a trón eltt kegyelemért esedezknek. Földi királ3ménk

Földi anyánk

Legyen

királyné, az égi

Legyen

útjain vezérld,

életed

ótalmazód az égi

szz Anya

áldás a királyi

gyermekeken

!

Legyen áldás

az egész uralkodó családon.

Fel a szívekkel Fel,

Nemzetem

Megtartani,

!

felvirágoztatni,

boldogítani

az

sök

által elfoglalt és nekünk örökségbe hagyott hazát, ez a nagy és nemes feladat vár, nemzetem, reád. Igaz! A láthatár kissé borús, de máskor sem volt

mindig

tiszta feletted az ég.

Sokszor állottál már sírod szélén, azt

hitték

rólad,

hogy

kiirtottak

s

te

mégis,

midn

gyarapodtál

;


! !

!

!

!

!

:

40

midn

midn

kodtál;

hogy megaláztak — te diadalmasgondolták, hogy meggyengítettek

vélték,

azt

-

azt

most

te ersödtél;

is,

ezer

év után,

nem megfogyva,

megtörve, hosszú nemzeti életednek nem alkonyán, hanem delén, erteljesen lépsz át a második évezredbe.

nem

Legjobb királyod uralkodása alatt sorsod saját kezedbe van letéve. Vigyázz A letnt nemzetek legtöbbjének nem külellenség,

hanem

önfia vágta sebét.

De bármennyire boldogulhatsz, ezer éves

összetartasz,

nemzetem

létedet

!

Isten

nélkül

nem

Azért azt a törvényt, melyben

megörökíted, melyben az isteni gond-

viselést, a vallásos áhítatot, a király iránt

való hséget,

a hazaszeretetet megemlíted, ne csak a fórumnak hideg és érzéketlen márvány táblájára, hanem lelkedbe is mé-

lyen vésd be.

Én nemzetem Isten megparancsolta a népet,

Én

midn is.

egykoron szolgájának, hogy

az ígéret földjére lép, áldja meg.

Uramnak méltatlan

szolgája, ez ünnepéh''es

órában áldásra emelem kezemet és imádkozom Hallgassa meg, nemzetem, a te könyörgésedet az szorongattatásod idején irgalmas arczát ne fordítsa és Úr

tled Legyen veled a jövben, mint volt atyáiddal a múltban Adjon bséget az ég harmatából, a föld kövérségébl, hogy ínség, nyomor, ne látogasson meg téged. Tegyen nagy és ers nemzetté, ós magasztalja fel nevedet minden idben el

Ha

ellenség

törne

reád,

harczoljon melletted

és

gyzelmedet. Adja meg neked az Úr félelmének lelkét, hogy megtarthassad vagy megszerezhessed seid erényeit, nehogy valaha megingassad azon ers alapokat, melyekre segítse kivívni

atyáid hite építette ez országot


41

Adja meg neked az Ür bölcseségének lelkét, nehogjerkölcsödben megromolva, erdben megfogyatkozva, elveszítsed e földet, melyet a te Urad Istened hazául adott teneked!

Uram, hallgasd meg imádságomat Szepltelen szz Anyánk, régi nagy Patrónánk, esedezzél érettünk, hogy az Atya. Fiú és Szentlélek áldása legyen velünk mindenkor !

!

Ameu!


FÖMAGASSAG ÉS FTISZTELEND

SCHLAÜCH LÓHINCZ,

BIBORNOK, NAGYVÁRADI LATIN SZERTART. PÜSPÖK

SZÓZATAI.


I.

Dr. Schlauch Lrincz bibornok, iKujijuáradi püspök 1895.

karácson szent ünnepeié kibocsátott pásztorlevele.

A nagyváradi

l.

szert,

cyyháznieíjye

t.

híveinek üdvöt az Úrban

papjainak

és

!

»Aldjátok emberek

fiai

az Urat,

dicsérjétek és magasztaljátok üt

mindörökké.* (Dán.

Az Úrnak kegyelmébl,

a közeK ó esztend végén,

éjjelén,

midn

82.

i

kinél »egy nap annyi, mint

ezer esztend és ezer esztend, mint egy nap,« 8.),

3.,

sz.

(II.

Pét. 3,

Szilveszter napjának

az óra éjfélt üt, életünkbl egy év, nem-

zetünk életébl egy ezred merül el visszahozhatatlanul az id szüntelen haladó folyamába, a multak tanulságos birodalmába.

A

mint az ó év utolsó perczét általában nem tudjuk pontosan nem ismerjük az els ezredév végét sem biztoyan. Amazt még megtudja mondani a tudomány, a csillagászat; ezt a tudomány, a történettudomány sem :

képes egész biztosan megállapítani.

A

véleményadásra

Akadémia maga

is

felszólított

magyar tudományos

csak úgy nyilvánította véleményét:

»hogy a honfoglalás kezdete s befejezése közötti id teljesen kétségtelen tény gyanánt 888 900. évek közötti idre tehet.« És ez természetes; mert miként a sziklaóriás ormának csúcsa elvész a szédít magasság homá-

lyos ködében:

úgy egy ezredév

is

az

idk

messzeségé-


:

46

nek homályába burkolja elejét; és mert, ami fö a honalapítás nagy müve nem egy év hatalmas munkálkodásának drága gyümölcse volt. A határid pontosságának különben amint az ó év alkonyánál nem, az ezredévénél még kevósbbé van súlya azon szempontból, hogy jelentöségök szerint méltányolva s használva éljük át ezt a határidt, lépjük át a múltnak és jövnek azt a határmesgyéjét, melyen megdobban mindnj'-ájunk szíve, kik:

hez szól a szózat Hazádnak rendületlenül Légy híve Bölcsöd az s majdan sirod .

Mely ápol

s

.

.

is,

eltakar.

Ez, a föld, meU'en annyiszor Apáid vére folyt. Ez melyhez annyi szent nevet

Egy

telik be ez az ezredév és ez teszi igazán rend-

Most kívülivó

az

következ

ezredév csatolt.

Úr

új

1895-ik

alkonyát

esztendejének

évnek hajnalát, de st az egész

ós

a

adja a

boldog új esztendt. emberiség korának körülbelül egy haEzer toda, egy nemzet életében roppant nagy id. Olyan nagy, hogy nemcsak általában az ezerét a határtalan sokaság

jó Isten

óv, az

kifejezésére használja a Szentírás nyelve,

hanem

a Jele-

nések könyve éppen az ezer esztendt (Apoj. 20, 5.) alkalmazza azon igen hosszú id kifejezésére, mely az

egyház helyes értelmezése szerint a világ végs korszaHogy is ne volna roppant nagy id egy ezredév egy nemzet életében, hisz még a kereszténység sincs egészen két ezer éves, s hogy ne volna rendkívüli édes Magyar hazánk ezredéves ünnepe, mikor 40 ember-

káig tartand.

egy ilyen ünnephez, s csak körülbelül minden negyvenedik magyar nemzedéknek lehet része benne. Szent vallásunknál fogva » tartozunk mindenhor há-

ölt

lát

kell

adni az Istennek«

(II.

Thessalon.

1.,

nemzetek apostolának ezen intelme szerint:

3.) »

és

pedig

a

Kérlek azért,


47

hogy mindenek seh,

elÖtt Jegyeneh könyörgések, imádságok, kérrhálaadások minden emberekért, a királyokért és mind-

kik méltósághan

azokért,

csendes életünk legyen,

vannak, hogy nyugodalmas

teljes

és

ájtatossághan és tisztességben,

és kellemes a mi Üdvözít Istenünk eltt. « (I. ad Timot., 2, 1—3.) Innét van, hogy egyházunk minden egyes óv végén nyilvánosan és ünnepélyesen is hálát ad a letnt évben vett jókért. A hálaadásban nem szorítkozunk önzöen csu-

mert ez jó

pán a nekünk közvetetlenül jutott jókra. Befoglaljuk abba felebarátainkat, királyunkat, hazánkat, nemzetünket. Az idén egész természetszeren hazánk és nemzetünk lép különösen eltérbe. Hiszen a Krisztus könyeivel megszentelt hazaszeretet adja sz. Ágoston ajkaira: »Pertinet ad virtutis ofíicium vivere patriae.« (De civ. Dei 1. 19. c. I. 2.) Az angyali tudós megnevezi s kegyeletnek minösiti ezt az erényt, mely mint az igazsághoz kapcsolt erény, mindig szigorúan kötelez s csak annyiban különbözik az igazságtól, mert nem vagyunk képesek annyit visszaadni, mennyivel tartozunk. »A kegyelet bizonyos érzeményt fejez ki, mely az elvre vagy okra irányúi «, mondja ö és azért folytatja »Isten után. leginkább a szülknek és a hazának van lekötelezve az ember. « (S. Theol. 2. n. qu., 101. a. 1. c.) Es ha van okunk, a mint hogy valóban nagy okunk van, magunk s mások földi élete egy évéért hálát adni az élet és halál Urának mit mondjunk magyar nemzeti életünk egy ezredévének véghatárán ? Az egyén sírja kapu, mely egy másik életbe, az örök életbe nyílik s vezet. Keresztény vezérelv: » Nincs itt maradandó városunk, hanem a jövendt keressük. « (ad Hebr. 13, 14.) Ellenben a nemzet élete a földi lét hatá.

.

.

:

rain túl

nem

törjed.

lián szavaival így

hogy a

királyt

is

E

tekintetben a vezérelvet Tertul-

fejezhetjük ki

:

»A keresztény

az Isten rendelte, akit

tisztelni és becsülni kell,

tudja,

tehát szeretni,

kinek jólétét az egész

.

.

.

biro-


:

48

dalommal (hazával) egyetemben a

rint

világ végéig hivánni

(Lib. ad Scap.)

kell.«

Az egyénre nézve igaz keresztény gondolkozás szemegsznt a halál rettenetes volta. Mióta Krisztus

Jézus beváltotta a jövendölést ^halálod leszeh oh halál !« (Ozeas 13., 14.) a feltámadás hitében, a költ szavaival :

tekintem mély sírom éjjelét, zordon, de oh nem, nem lehet az gonosz «, mert »elny eleteti a halál a gyzedelem által« (I. ad Cor. 15, 54.) s azt kérdezhetjük az Írással: »IIol van halál a te gyÖBedelmed ? « (U. o, 55.) Nem így a nemzet életében. Az igazán meghalt nemzet nem támad fel soha. Itt nincs feltámadás. Ezt szólva

» bizton

:

megfontolva értjük szent könnyeit

meg

mértékben az Úr Jézus-

teljes

»Ki mint Isten mond végzetet,

A

honfi Jézus könyezett.«

(Tarkányi

>>

Amint

látván a

Tcözeledett,

:

Isten és honfi.)

mond-

várost sir a azon,

rád jönneh a napolc és nem hagynak benTcövet Jcövön, mivelhogy nem ismerted meg a te látogatásod idejét. « (Luk. 19, 41 43.) Krisztus sírt nemzete felett, mert elre látta annak

ván ned

.

.

.

.

.

.

végpusztulását és éppen az tette oly mélységessé

rvé

honfiúi

fájdalmát,

mert nemzete nem

kese-

s

lesz

többé

soha nemzet.

Azért midn az ezredév alkonyán elmondhatjuk a költvel: »É1 nemzet e hazán«, mily bensséggel kell megcsendülni szívünkben az imának »NeJced adoJc hálát :

atyáink Istene.« (Dán.

II. 23.)

»Az örökkévalóság halha-

tatlan és láthatatlan királyának, az egyedül való Istennek

pedig 1.

tisztelet és

17.)

meg irás

»0

dicsség mindörökön örökké.«

változtatja

az idket és idszakokat,

és alkot országokat. «

intelmét:

(I.

(Dán.

» Emlékezzél

II.

21.)

ad Tim, szüntet

Ha megfogadva

az

a régi napokról, gondolj át

minden nemzedéket ; kérdezd meg atyádat eldeidet és megmondják neked^ (Deuter.

és

tudtodra

32,

7.),

adja,,

röviden.


;

4

átfutjuk ezredéves multunkat ötlö bizonyságát láthatjuk felül az irás

gokat

is

bölcsnktl kezdve:

ennek

szciiiue-

melyek azonszavaiban rejl, a jövre vonatkozó tanulsáitt

is,

elénk állítják.

Árpád a nagy honalapító de nem vonunk le örökérdemeibl semmit, ha azt mondjuk, hogy ezredéves ;

éltü

létünk a honalapítással

még nem

nem rzi

hiáha

az Ur

(Ps. 126,

a cárost,

volt

rit/i/dz,

biztosítva. »//a

aki

rzi.«

azt

1.)

A honalapításhoz szükséges harczias szellem nagy hasznot hajthatott a nemzetnek letelepülése els idejében; »de oly nemzet, mely örökös üldözést, harczot és háborút hirdet, bukásának már magában hordja csiráját mert a bekalandozott egész világrészt zsarnoki igája alatt

nem

tarthatván, elbb-utóbb a

a hunok-

s

népek

felingerlett

visszatorló bosszújának kell áldozatul esnie.

így történt

avarokkal. így történik vala seinkkel is, ha vérig való zaklatásának nem vetnek

a nyugati népek

mert ezeket már önfentartásuk is kényszerító véget tömegesen szövetkezni ádáz ellenségeik, a sokszoros csatákban úgy is megfogyott magyarok ellen s e veszélytl nemzetünket a keresztény hitre való megtérés mentette meg.« És ezzel már az ezredéves múlt dicssége- s érdemébl az oroszlánrész szent István els apostoli királyunkat illeti különösen azért is, hogy nemzetünk nem a keleti, hanem a nyugoti egyház keblébe tért, daczára annak, hogy a görög-keleti egyház már korábban is édes;

;

gette magához. Ezzel

nemcsak

önálló, független állami-

sága lett biztosítva nemzetünknek,

kül kérdezzük jeles

Byzanczczal való

hanem nem

cultur- történészünkkel

hit rokonság

és

:

alap nél» vájjon

összeköttetés

a

mellett

századok folyamán nagy veszélylyel vagy végenyészettel fenyeget számos viharral daczolnia hazánknak ?« És azt feleljük indokoltan vele: »Az ó sikerült volna-e a

hit tartományok mind már korán jutottak

és

nincs

elég

EZERÉVES MAGYARORSZÁG.

ok hinni,

ozmán járma alá hogy köztük egyedül az

"*


50

Magyarország tett volna csodálatos kivételt. « gyártó: Magyarország Mveldés Tört. I.) így azonban, hogy szent István

(Kerék-

ott kereste és ta-

lálta Krisztus igaz egyliázát »ubi Petrus«

:

nem

kivétel

de minmao-yar nemzetünk fönmaradása, millenniuma denesetre nem nélkülözi a csodálatost » annyi sok balszerencse közt s oly sok viszály után.« az Árpád törzsén a sz. István által Elég volna ;

vetett alapon kihajtott szentség csodálatos virágait nem szent Istvánra mutatnunk, akinek csois említve

millennium végén

dálatosan fönmaradt szent jobbja a azt mondja,

hogy

alapot senJci

nem

jó az alap, melyet ö vetett, y>mert

is

más

azon Mvül, mely vettetett, mely a ad Cor. 3., 11.) És ö erre az alapra

vethet

Krisztus Jézus.« helyezte a keresztény magyar királyságot. (I.

Ezért irta törvénykönyvében is világosan » Quoniam ad Regalis dignitatis ordinem non oportet nisi íideles et catholica fide imbutos accedere idcirco Sanctae fidei in nostris mandatis primum damus locum.« (Lib. I. c. 1.) És ennek a katholikus szent hitnek alapján, melyet :

;

törvénykönyvébe is foglal s melyrl magában törvénykönyvében mondja sz. Athanázzal: »IIaec est íides catholica,

quam

nisi quis íideliter, íirmiterque crediderit, sal-

vus esse non poterit« (u. o. §. V.), magyar hazánkat a boldogságos Szz Mária oltalmába ajánlotta halálos ágyán, mintegy végrendeletileg. Egyik legnagyobb nev (A Ma-

gyar Nemzet története is

elismeri »azon

tény magyar seink »

Legels

59.

szent

»az

harczkiáltásaik

1.)

protestáns

költnk

ragaszkodást*, mely ly el Isten

anyjához

folytatja

és írónk

keresz-

viseltettek.*

ugyan

az

nevében történtek, késbb országuk védasszonyává vánevérl nevezték lasztották, 8 az év két hónapját az el, nagy ós kis Boldogasszony havának. « ugyan ezt onnan magyarázza, hogy tiszta erkölcs nép szíveben élénk visszhangra talál ama fenséges gondolat, mely egy nt a legszebb két alakban egyesítve, mint szüzet és anyát tünteti fel. Ennek is lehet része benne. De való-


51

jában

a

alapnak, mely a boldogsá-

az igaz keresztény

Szz

gos és

ez,

Mária Isten anyai méltóságát

hiszi és vallja

István végrendeletének folyománya

sz.

s

gyümölcse

Szz Anyánk

századok azon tanúságának, hogy B.

elfo-

gadta patronálásunkat.

Ezen a

István által letett alapon tett s alkotott sz. László, a Mária-király, keresztény államiságunk megszilárditója. Ezen az alapon vitte véghez a helyresz.

munkáját honunk második alapitója, IV. Béla. Ezen az alapon állott honunk az Anjouk és Hu-

állítás

nyadiak fénykorában. Azért szent egyházunk bizonj^os emelkedett szent önérzettel zengheti az ezredévi »Te Deum«-ot. Meg kell azonban vallanunk, hogy hálaadásunk vigasságába aggodalom is vegyül. Az irás utasítása szeátgondolván minden nemzedéket, megkérdezett rint atyáink adják tudtunkra ezt az aggodalmat, mely abból ered,

hogy ezredéves magyar hazánk

letéréssel az ezred-

éves alapról indul neki a második ezredévnek.

A

egyháznak isteni ígéret biztosítja fennállását. Nemzetnek nincs ilyen biztosítása. Az egyház egy évnek is, új évnapján Jézus nevével indul neki: és vájjon nemzetünk nem Jézustól távolodva indul-e a második ezredévnek? Olyan mélabús érzelmek lopóznak szívünkbe, minkkel a Szózat koszorús nagy költje küzködött akkor, midn gyermekeivel a Szózatot azon két versszak híján tanultatá be, melyek kezdete »Vagy jönni fog, ha jönni kath.

:

kell a

nagyszer

halál. «

(Gyulai P. jegyzetei.) Ez azon-

ban nem csökkentheti hálánkat az ezredéves nagyszer múltért, csak fokozhatja,

határtalanul

fokoznia kell ha-

zafiúi buzgó könyörgésünket a jövért az égiekhez, y>7nert minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan

felülrl vagyon, leszállván a világosság atyjától kinél nincs változás, sem árnyéka a változandóságnak^ (Jak. I. ,17.), y>aki

által

országolnak a

tör vény szerzk « (Bölcs. 8,

királyok 15.),

és

végeznek igazat a

»akiben élünk, mozgunk


:

52 és

vagyiuih.« (Act.

17.,

28.)

Ennek

másfélül fokoznia kell

tettekben nyilvánuló ragaszkodásunkat atyáink tanúságaihoz, az ezredéves alaphoz.

Ezek azok a gondolatok és érzelmek, melyek közben Krisztusban kedvelt Testvéreim és Fiaim ezredéves nagy ünnepünkre irányítom figyelmeteket, hogy ti viszont hiveitekét irányítsátok.

Már most elzetesen pásztorotok, igénytelen

kikrl

:

illos ita custodias,

quidem

Illis

las.

bus

István királyunk így szól fiához

sz.

»Seniores

fili!

is szólok hozzátok, mint fövoltom daczára egy azok közöl,

sicut

te observantibus, eris

illorum precatio commendabit te

:

Carissime

oculorum pupilsecurus in omniomnipotenti Deo,

enim Deus humani generis constituit custodes animarum ac totius ecclesiasticae

Illos

citque speoulatores gnitatis,

ac

(Decr.

I.

1.

divini sacramenti dispensatores c.

III. §.

1.,

et

fe-

di-

datores.

2.)

után föpásztori hatalmunk erejével a nyilvános ájtatosságot illetleg rendeljük a követ-

Ezek alapján

kezket 1.

és

:

Az év

utolsó estéjén a szokásos

évzáró ájtatos-

mint egyszersmind az ezredévért tartandó hálaadólegnagyobb ünnepélyességgel tartandó meg. Éjfélkor az összes harangok szóljanak hirság,

ájtatosság, a kifejthet

detvén a 2.

kezdd

Az év

új ezredévet.

utolsó estéjén

vagy újév ünnepén, avagy

mindkét alkalommal a szent beszédben az igazi vallásos hazafiság hangján tárgyalni kell a Millenium magasztos ünnepét, vagy legalább jól kidomborítva megemlékezni

róla.

Újév ünnepén, a legméltóságosabb Oltári-szentség kitételével tartandó ünnepélyes szent misét ünnepélyes »Veni Sancte« elzi meg. Mise végével egy Mi Atyánk, egy Üdvözlégy és egy Hiszekegy után még ezen imádságok mondandók 3.

»0h mennynek

dicsséges fejedelemaszszonya, a mindenható Atya-Istennek eljegyzett leánya, és földnek


53

Megváltó-Jézusunknak szentséges anyja, a SzentlélekIstennek tisztaságos jegyese, Magyarország örökös és kegyelmes asszonya, szepltelen széj) Szz 3Iária, íme nagy alázatossággal borulok szentséges lábaidhoz, a

ki

a/ élet-

nek gyümölcsét hoztad e világra; te hozzád folyamodik bnös fejem, oh irgalmasságok anyja mert áldott vagy az asszonyok között, söt felmagasztaltattál minden szentek és angyali karok fölött, a ki a te szent Fiad az úr Jézus Krisztus után legmagasabb székbe helyeztettél a mennyei paradicsomban. Te kövfted, óh drágalátos szép rózsa, a mennyei bárányt, a szent szüzek között az els ;

az Örökkévaló illatos kertjéneked gyönyörséges énekekkel szolgálnak

lévén, dicsséges lábaiddal

ben

sétálsz

;

a szép angyali seregek tus Jézus,

nek

mind édes

;

téged a királyok királya, Krisz-

anyját,

szerelmes jegyesét minde-

fölött való szeretettel ölelget. Ilyen

dicsségben

alázatos tát,

lé-

bnös szolgáidról is hajolj a mi könyörgéseinkre. Tudom kegyességed nagy vol-

vén, ne feledkezzél el

;

tudom, hogy valaki te hozzád szivböl folyamodott,

az soha

meg nem

tled meg nem

csalatkozott, valaki

benned

Erre nézve én

vettetett.

is

bízott, az

annyival

bíz-

vástabban járulok, oh csodálatos szent szz színedhez

nagy alázatossággal kérvén, méltóztassad szolgálatomat kegyesen fogadni, minden ügyemet, bajomat oltalmadba fogadni és szokott kegyelmességgel venni szívbeli buzgóságomat, melylyel kívánnám, hogy angyali elmével dicsérhetnélek de mivel ez sem elégséges a te dicssé;

ged méltatására, mást val azt

mondom

nem mondhatok, hanem

szent

Anzelm

doktorral,

rövid szó-

hogy semmi

mert ami tenáladnál nagyobb, az egyedül az Isten, ami te náladnál kisebb, az minden, valami nem Isten. Méltóztassál azért megengedni, hogy

hasonló tehozzád nincsen

;

ügy a mint telik tehetségemtl, dicsérhesselek és örök hséget fogadván anyai jóvoltodnak, felajánlom elmémet, szívemet, minden ügyemet-bajomat, minden munkámat és igazságomat, éjjelemet és nappalomat, életemet és halálomat. Oltalmadba ajánlom édes magyar hazámat


!

54

nemzetemet, buzgó imádsággal kérvén Téged, liogy is hatalmas pártfogásoddal megvédelmezzed és a te magyar népedet az egy igaz hités

úgy, mikép ezeltt, most

melyet dics seink vallottak, egyesitsed és megtartsad. Magam részérl igaz lelkemre megfogadom, hogy ben,

a mi csak rajtam sam hazámról az

csak

áll,

megteszek mindent, hogy

isteni igazság

büntet

ostorát

tehetem, megszüntetem azt az

szerét

elfordít;

valahol

éktelen ká-

romkodást, az egy igaz hitet szóval és tettel vallom és

megvédem minden

áron, és

tiszta

szívvel rajta leszek,

hogy megadjuk neked azt a tiszteletet és szeretetet, melylyel tartozunk, úgy is mint keresztényiek és úgy is mint magyarok. Oh kegyes, oh irgalmas, oh édes Szz Mária Mindenható Úr Isten kérünk, engedd anyaszentegyhogy a te hit vallód, sz. István, ki annak^ házadnak e földön uralkodván, terjesztje volt, mennyekben dics!

séges

védje

ür

legyen.

Isten

!

ki hitvallódat. Szent László királyt, sok-

engedd, kérünk, hogy az érdemei tekintetébl, minden gonosztól mindenkoron meg-

féle csodákkal dicsítetted,

óvassunk

s

az örökkétartó örömökre eljuthassunk.

Egyébként veletek.

zusban. «

Ámen.

»ami Urunk Jézus Krisztus malasztja

Az én (I.

szeretetem mindnyájatokkal Krisztus Jéad Cor. 16., 23 34.) » Annak pedig, ki tite-

bün nélkül megtarthat

dicsségének színe elé ami Urunk Jézus Krisztus eljövetelekor, egyedül üdvözít Istenünknek^ ami Urunk Jézus Krisztus által, dicsség és magasztalás, uralkodás és hatalom minden id eltt most és mindörökön örökké. Amen.« (Jud. I. 24 — 25.) Kelt Nagyváradon, püspöki székhelyünkön, advent negyedik vasárnapján. Urunk ezernyolczszázkilenczvenötödik, püspökségünk huszonharmadik, váradi püspökséket

állíthat

szepltelen

és

örvendezéssel,

günk kilenczedik évében.


r)5

II.

Dr. Schlauch

Lrincz biboniok, mujijváradi püspök

IHUd.

fehérvasárnap kibocsátott pásztorlevele.

A nagyváradi

l.

szert.

e(jijházme(]ije

t.

híveinek üdvöt az Vrban

A sújt, a

papjainak

és

!

nemzetek sorsa Isten Ítélete, mely emel vagy mint azoknak életében az örök igazság törvényei

érvénj^esülnek vagy mellztetnek. A természetfölötti erö éppen úgy létfeltétele a nemzeteknek, mint az egyénnek a lélek; éltet, tisztító, emel er az, melj^nek segélyével felküzdhetik magokat azon eszményiségre, mely szüli a nag}' nemzeti erénj^eket a hazaszeretetet, az önérzetet, a nemes büszkeséget, az önfeláldozást. Atheus nemzetek nem léteztek és nem fognak létezni soha. A »príncipium humánum « egyedül soha sem volt a nemzeti egységnek elég ers kapcsa de megszilárdult e kapocs és annál ersebb lett, mennél inkább :

;

megközelítette a

»

princípium divinum«-ot, és ií:mét gyor-

midn ezen ervel együtt a magasabb szempontok veszendöségnek indultak. Mennél san beállott a hanyatlás, a

erteljesebben lüktetett a nemzettestben a természetföannál magasabbra emelkedett a czivili-

lötti idealismus

:

záczió és a történelem ezer lapjain

fel

van jegyezve, hogy

a polgárosodás mindig egyenletesen haladt vagy sülyedt a vallásossággal.

Midn magyar

népünk az európai nemzetcsaládokba befogadott nemzetté alakult, születésének els perczeit öl fogva ezen természetfölötti priucipiuin hatása alatt állott. Egy gondolat, egy eszme uralkodott, mely a szétszórt

erket központosította

és alapul

szolgált,

melyen

indivi-

dualista érvényre juthatott, mely valamint alakulásának

kiindulási pontul szolgált,

katholikus

úgy a fejldést

irányította.

Mint

lépett be a nyugateurópai államok sorába és

ezen jellemét századokon át híven megrizte.


:

56

Ezeu gondolat vezette sz. Istvánt, midn a magyar nemzetet úgyszólván megteremtette, e gyúpontba egyesítette az országban lev, szokásaikban, vallásaikban traditióikban eltér népeket, ezen erkölcsi tényezben vélte megalapíthatni a magyar faj suprematiáját, meg

gyzdve, hogy

lévén

e faj csak

úgy

lehet ers, ha val-

lásilag is egy. Sz.

mot

István a magyar

Katholikus és

államot mint katholikus álla-

alkotta. is

volt az,

katholikus

életrendében

minden társadalmi s politikai életnyilvánulásaiban iljen volt az Árpádok alatt, ilyen volt a vegyes kiházak korszakában, nevezetesen az Anjou-k alatt nagy nemzeti katasztrófa után lett ebbeli jel-

rályi

és csak a

lege

megtámadva nem sznt meg ugyan katholikus ;

lenni,

de a katholiczismus meggyengítésével meggyengült a nemzet

is.

A

magyar királyság megalapításában a római szentszék dönt tényez volt, de késbben is mélyen befolyásolta a nemzet beléletét és a mellett, hogy királyainknak páratlan intézkedési jogokat adott az egyház ügyeinek elintézésében, országunk függetlenségének és önállóságának legbuzgóbb védelmezje volt. Még a fennállásnak els százada nem múlt el és már is VII. Gergely pápa alkalmat vett a viszonyt ers vonásokkal megvilágítani, mely Magyarország és Róma közt fennállott. Kinyilatkoztatta, hogy Magyarországnak

szabadságának birtokában kell maradnia ós semmi más országoknak alávetve. « Nemzetünket a szellemi kapocs az erkölcsi kölcsönösség kötötte a szentszékhez, mely a kilencz szá.zados viszontagságok közt »

tulajdon

sem szakadt meg. Sz. László

tékát tekintette

király a korona

annak, hogy mind

dai a katholikus hitben

Midn

küldését mint biztosísz.

István,

tántoríthatatlanok

mind

utó-

maradjanak.

Eudolf császár Magyarországot fiának, Albertnek, mint a birodalom hübérét ajándékozta, felszó-


57

Miklós ]mpa, kijelentvén, hogy Magyarország semmi idegen fejedelemnek nem lehet alárendeltje. lalt

I\'.

III.

Incze pápa egyik levelében azt

vesztegetni való idö, nehogy ezen

irja

ország

:

»Nincsen

veszedelembe

mely az apostoli szék iránt való tiszteletben ennek kegyelmében már régen és annyira megersödött, hogy annak •^icrencséjéf. vagtj haUormt magnnléml

jusson, a és

egynél'

pápa

tai'fjuJc.«

Midöu király

oly

A

sajói

katasztrófa

hallatára

az öreg

sírt.

a szentszéknek tudomására jutott,

szorultságában

ígéretet

kényszerítve

volt

II.

hogy Béla Frigyesnek

me]j Magyarország függetlenségét

tenni,

IV. Incze pápa határozottan az

veszélyeztethette volna,

ország függetlensége mellett foglalt állást és lY. Béla

semmisnek nyilvánította. Két nagy gondolat képezte

igéretét

czólját

azon befolyás-

nak, melyet a pápák tartani

a

Mag3'arországra gyakoroltak fennemzetet mint önálló államot és megtartani :

azt azon valláserkölcsi alapon, a melyen született. A legszomorúbb napokban a nemzet oldalán állottak, hol vi-

gasztalólag. hol

anyagi segélylyel.

vagy tisztábban szólva

:

A

Németország

Kelet és Nyugat,

és a keleti császár-

ság közt állván, az elmorzsolás veszedelmében állott; a török hódítás idejében, midn államiságát majdnem egészen

elvesztette,

egyedüli támaszai az

pák voltak, keresztes hadat hirdettek

a

országnak a pátörökök ellen ós

tetemes pénzáldozatokkal hozzájárultak ahhoz, hogy ezen

önmagának

ország

vább

is

visszaadva,

mint Magyarország

to-

fennáll hasson.

De a mily mélyen járó befolyást gyakoroltak a pápák Magyarország sorsára, éppen oly terjedelmesek voltak a jogok, melyekkel királyaink a katholikus egyháznak ügyeit intézték. Sz. István bölcsesége felismerte az egyház és állam közti kapocsnak fontosságát. A fegyver dicssége szerezhetett

vagy

hazát,

államfentartó

de

nem

alapiil.

szolgálhatott

Egy eszme

államalkotó

kellett,

mely


58 az érdekeikben

összekösse

alkotások fölött

állván,

képezzen, melyre a

nemmely az ephemer

széthúzó törzseket és

egy szellemi erö

zetségeket,

kellett,

szilárd,

mozdulatlan talapzatot

magyar állam felépülhessen

és

ame-

lyen a viszontagságokkal daczolhasson a szabadság szeretete, a rajongásig hatotta át a honfoglalókat a köz;

:

uralma

akarat

pusztaszeri

a

határozott

eskütételnél

kikötése volt a törzsek vezéreinek

;

de sem a szabadság,

sem a közakarat ily szilárd alapot nem képezhettek, mert csak az szabad, a kiben annyi erö van, hogy azt megvédhesse, a mi végelemzésében ismét erszakra vezethet

;

a

közakarat pedig változékony, sokszor szeszé-

vox Dei« nem mindig

lyes ós a »vox populi,

a valóságnak.

Ezen ert, ezen

szilárd

felel

meg

alapot a két ha-

talmas tényeznek szövetségében kereste. Az omnis potestas a Deo mindkettre alkalmazható és az er mind-

kettre nézve azon természetfölötti priDcipiumban van, mely egyházat és államot alkot és fentart és a mely nélkül

mindkett törékeny vázzá

történelme ezt kétségtelenné

Két mozzanat

volt,

sülyed.

A

századok

teszi.

mely Magyarországban az egy-

házat az államhoz szorosan fzte, mely az államélet min-

den nyilvánulásaiban kifejezése volt azon természetföprincípiumnak, melyre a középkor az államokat alapította, t. i. az államvallás és a fölcegyiiri jognah intézménye. Az elbbi a római sacerdotium et impérium hagyományos elve volt, mely akkor Európának minden az utóbbi Magyarorkeresztény államában uralkodott szágnak különlegessége volt, mely akkor is fenmaradt, lötti

;

midn

az államvallás elve elejtetett.

A katholikus vallás a vallás volt.

De

ez

nem

absorbálta volna, vagy volna.

Nem

középkorban mindenütt államhogy az állam azt

azt jelentette,

hogy az az államszolgájává sülyedt

az államtól származtatta lételét. Isten alko-

égbl

dogmái, szervezete fügönállóságának szentesítését az államhatalomtól vette. Államvallásnak nevezte-

tása volt, hitét az

vette,

getlenek voltak az államtól,

nem


59

mert az állam

tett,

nem

mertetett el;

által

akkor valónak és igaznak

ö szorult az államra,

hanem

is-

az állam

volt hivatva szellemével áthatni az összes tár-

ö reá.

sadalmi intézményeket administrativ

mozgató

volt a

a családot, az iskolát, a jogi, az

:

az ipart, a kereskedelmet. O közéletben és az ö ellene elköve-

apparátust, elv a

tett sérelmek az állam sérelme

Mint ilyen lépte

gyanánt vétettek. vallás Magyaror-

át a katholikus

Az állam nem tanított. Miért is tanított katholiczismus magával hozta iskoláit, melyeket katholikus királyaink bkezsége és igen tetemes

szág határait.

volna

?

A

részben katholikus buzgó világiak, püspökök adományai és alapítványai tartottak fenn.

Az iskola civilisatorius erejét nem lehet kétségbe vonni, ezek pedig Magyarországban katholikusok voltak öt századon át kizárólagosan e jelleggel bírtak, a leg-

;

újabb idkig is nagyrészt az egyháziak kezeiben vannak. Úgynevezett állami tanodák nem léteztek, más, nem katholikus tanodák az egyház tanodáival nem igen versenyezhettek, a culturai élet tehát a katholikus tanintézetekben bírta kútforrását, tápláló nevelés keresztény

volt,

az

iskola

erejét.

ezt

A

családi

folytatta és át-

ha igaz, hogy a kié az iskola, úgy Magyarországra el lehet mondani, hogy

államéletbe, és

vitte

az

azé a

jöv

a kié volt

:

az

iskola,

azé

volt

a múlt.

Allamférfiaink,

törvényhozóink, bíráink, hadvezéreink a katholikus

anyák

térdein, a katholikus iskolák padjain szívták magokba a mveltséggel együtt a haza- és a szabadságszeretetet. A XV-ik században Mátyás király udvara a nyugoteuró-

pai

tudományosságnak

és

mveltségnek gylhelye

volt.

A XYI-ik században az Oláhok, Verancsícsok, Újlakiak, Telegdiek dicsfénynyel övezték a magyar culturai törekvéseket.

csönzött

A

Jézustársaság a

hasonlíthatatlan

classícai

fényt.

mveltségnek

köl-

Felemlítsem-e a nagy

Pázmány-t, megyénknek és városunknak szülöttjét, a magyar könyvnyelv megteremtjét? kinek tevékenysége

Magyarország sorsára oly rendkívüli befolyást gyakorolt.


:

€0

Mindezek

a

magyar nemzet

culturáját

majdnem egy

yzinvonalra emelték a külföld mveltségével.

A

nemzeti szellem ápolására, a magyar önérzet

fo-

kozására rendkívül sokat tettek a szerzetes rendek, kik

a katholiczismus üdvös befolyását az ifjúságra folyton ápolták. Ezek tették lehetvé, kogy a magyar öntudat még akkor sem hanyatlott, a midn idegen befolyások «nnek meghamisítását eszközölhették volna. Valamint a középkorban a zárdák voltak menhelyei a tudománynak úgy Magyarországban a hazafiságnak voltak az rei. A nemzeti géniusz itt ápoltatott, vallásos volt, de

A

ki a

és szeretettel

magyar nemzet ezeréves

meg

fogja írni, az

nem

magyar

is volt.

culturéletét híven

fogja az ujabb cul-

turtörténészek módjára azon rejtett és képzelt, az anyagi felfogásból merített törvényeket keresni, melyek a

zetek fejldését mintegy

hanem

kényszerítleg

nem-

szabályozzák

magasabb szellemi és erkölcsi melyek annyi századokon át nemzetünk életében annak kezdetétl fogva, a legújabb idkig irányadók voltak ós azt fentartották. A magyar társadalom a legújabb idkig a kereszkeresni fogja azon

tényezket, elveket

és eszméket,

ténységnek varázsa alatt állván, jogi élete is következetesen e szerint módosult és mint mindenben, iigy itt is az egyházi és állami kölcsönhatás észrevehet volt. Az állam elvont fogalom és az erre épített speculatív elméletek képesek a legsiralmasabb hatalmi kicsapongásokat igazolni. A történelem tanúsítja, hogy az állam alkatelemeire redukálva, az egyéni jogosultságot az öszszességnek joga és érdekei fölé emeli másrészrl ismét az állam mint valódi souverain képes az életet és an;

nak minden nyilvánulásait Procrustes ágyába szorítani. Magyarországot e végletektl megóvta azon bölcs fejedelem, ki úgy is mint király, úgy is mint katholikus, e ketts jelleggel vezette be nemzetét az európai nemzet-családba.

Szent a korona, mely az

symbolumává

lett.

Ez képezte

ifjú

nemzetnek nemzeti

az egybeforradás

gypont-


01

képezte önállóságának és

ját, ez

nyét. Hazaárulás és a korona

Király csak az

luggetlenségének jelvé-

elleni

bn

egyértelmnek

korona díNemzeti kincs volt az, ma is az, féltékenyen rizte azt a nemzet, mint legdrágább tulajdonát. E kovétetett.

volt, a

kinek

fejét e

szítette.

ronát pedig llóma, a kereszténység feje adta, is

István

a korona iránti tiszteletet a katholikus vallással kap-

csolta össze; söt I.

sz.

könyv

alatt

I.

1723.

constitutiója

fejezetében

szerint,

foglaltatik

megersíttetett,

és

mely a decretum mely III. Károly

mindazok, a kik

nem

a

r.

kath. vallást követik, a királyság viselésébl kizáratnak.

Ezen rendelet országunk

alciptörvényei

közé

számítta-

tik, mert nem egyes fejedelmi akaratból, hanem a magyar rendeknek országgyülésileg nyilvánítoti kívánalmából származik. E törvény ma is fennáll. Koronázáskor a király két esküt tesz, egyet a templomban, a másikat a szabad ég alatt. Az elsben esküt tesz, hogy a r. kath. anyaszentegyházat fentartani, a vallás szolgáit s ezek jószágait védelmezni fogja. A magyar nemzetnek jogélete a korona körül csoportosult. Innen származott, ide vezettetett vissza minden jog. Birtokjogot csak a királyi adományozás adhatott. Az salkotmányban. a király hatalmának és akara-

tának befolyása oly nagy volt, hogy sokszor a rendeknek akarata a legszerényebb korlátok közé szoríttatott. Az ujabbkori államelméletek és alkotmányos formák

akkor ismeretlenek voltak. A kiráh'ok Isten helyettesei voltak és mint ilyenek sokszor csakis vallás-erkölcsi korlátokat ismertek.

A lyében

dualismus kifejezésre

ily

módon

jutván,

az ország fejedelme szemé-

igen

természetes,

hogy

a

jogéletben is uralkodott. Kutassuk át az országnak nyolezszázados törvényeit, mindenütt az egyházi és állami mozzanatok átszövödósét fogjuk találni. Magyarország nem a római jog rideg, sokszor kegyetlen szabályait vette

zsinórmértékül

áUottak és

itt

a jog mellett az erkölcsi törvények mutatkozott leginkább a katholikus val-

;


62

lásnak jótékony hatása.

A

mi rideg volt

a

nemzetben,

Verböczy szelídítette. Els törvényei kánonokból vétettek. Sz. István, sz. László vegyes gyléseket tartottak. Kálmán király az évnek két megbatározott napján a püspökségekben gylést tartatni rendelt, a melybe a megyei ispán, úgy a grófok és tisztvisel méltóságok s elkelk püspökeikhez menjenek. « IL András rendeleteit a Sz. Háromság egy Isten nevében adta ki. Az aranybulla egy példányát a pápához küldetni rendelte. Végig menve törvénykönyvünkön mindenütt ezen szellemet mindenütt azon elvekhez való hséget fogjuk találni, melyek a nemzetnek létet adtak. A közébefolyásával

szerint

a

st

letben, a törvényhozásban, az igazságszolgáltatásban,

a hadviselésben

is

mély befolyást gyakoroltak

a

val-

lási tekintetek.

Mindezekhez járult egy másik hatalmas tényez, és €z a magyar koronához elválaszthatatlanul csatolt királyi fkegyúri jog. Ez is a pápák adományozása volt és a magyar államfnek oly jogokat, oly kiváltságokat biztosított, melyekhez hasonlót, tekintve természetét és terjedelmét, Európában alig fogunk találni. Ennek alapján királyaink mélyen nyúltak egyházi beléletünkbe. Javadalmakat adományoztak, új megyéket alapítottak, püspököket, apátokat, kanonokokat neveztek, az adományozott jószágok fölött rködtek, szerzetes rendeket telepítettek az országba, a

katholikus nevelést törvények és

felsbb rendeletekkel szabályozták. Ez által a viszony a korona és a katholikus egyház közt a lehet legszorosabb lett. Ebben is a nemzeti eszmének a katholiczizmussal való egyessége nyilvánult

;

az állam katholikus volt, de a

katholiczizmus a nemzet sajátságaihoz alkalmazkodván, azo-

kat nemesítette ós fényesebb világlatba helyezte tette a tett a

lására

»E,egnum Marianumot«

magyar önérzet fokozására ;

királyaink

a

s

terem-

és ez rendkívülien sokat és a

katholikus

nemzeti szellem ápo-

hitet

védelmezték,

a


63

hségükkel

katholikusok

fizették

a

királj'

és

nemzet

iránti tartozásukat.

A

szent czéljainak és

érdekeinek súlypontját a nemzetben

katholikus egyház valamint saját

a nemzet a katholiczizmusban önfenfejldésének és mveldésének leghathatósabb elmozdítóját és támogatóját, mindenben pedig hü találta

úgy viszont

:

tartásának,

vándortársát találta. Önérzettel

midn

tekinthetünk tehát vissza a múltba, a

szent hitünk jótékony

hatása nemzetünket megmajdnem ezer éven át azon az ösvényen, a melyet neki seink vallásos érzülete kijelölt, a hol az egyház

tartotta

hazának szeretete karöltve járt, nemzet az egjdiázban birta leghbb támaszát, az egyház pedig a nemzetben találta üdvös mködésének elmozdítóját és jóltevjét. Eg3'üttesen dolgoztak, fáradoztak, mindketten féltékenyen rködtek a nemzet iránti ragaszkodás és a

ahol

a

anyagi, szellemi és culturális érdekei fölött, együtt örültek, együtt szenvedtek, az

egyiknek sérelme a másiknak

Ott volt az eg3^ház a nemzet bölcsjénél, a Árpád alatt megalapított, de még nem biztosított

kára volt.

midn

midn

saját léteért küzdött, ott volt,

mán

létjoga akár kül-, akár

idegen befolyás által veszélyeztetve

államnak bölcs

a századok folya-

belellenség,

vag}'

bármely

nevelt

volt.

törvényhozókat, lelkiismeretes

az

bírákat,

rettenthetetlen hadvezéreket és bajnokokat. Egyházi férfiai

gyakran vezér-államférfiai voltak a királyok taná-

csában, ott ültek a törvényhozás laltak a bírák

verket

között,

termeiben, helj^et fog-

ontották,

életöket felál-

dozták a csatatéren, Sajó, Mohács rökké emlékezetes helyei

maradnak

önfeláldozásnak,

az

virágával püspökei

hs

rályai szentek voltak és

kegyelettel

tiszteli

a hol

a

nemzet

Legnagyobb kikatholikus népünk ma is vallási

halált találtak.

azokat.

Katholikus

érdemeit arany betkkel jegyezte

fel

államférfiaink

a történelem.

A

ka-

tholikus Széchenyi ébresztette fel a nemzetet tespedésébl, tetszhalálából pedig egyházunk fia, a nemzet bál-

ványa, Deák Ferencz.


64 erkölcsi alapot, a melyre

Az

Magyarország

fel lett

egyház rizte meg következetesen, mert érezte, nemzettel az országban ö is hanyatlik, ellenben

építve, az

hogy e mindig hangoztatta, hogy

a-

sz.

István által

letett alap-

megrázkódtatásával az ország is létét veszélyeztet megrázkódtatásoknak lesz kitéve. És ez ma is hitünk és meggyzdésünk, ma is azt tartjuk, is

hogy a katholiczizmus gyengítésével a nemzet

szenvedni fog. Isíem lehet az államalkotó és

majdnem

éven át államfentartó tényezt mellzni a nélkül, hogy káros visszahatással ne legyen az a nemzet belezer

életére.

És e tekintetben bármily hálatelt szívvel borulunk mindenható Isten trónja elé azért, hogy nemzetünle a ket oly csodálatos módon, annyi ellenség, annyi küzdelem, annyi viszontagság között fentartotta mégis nem minden aggodalom nélkül lépjük át a második évezred :

küszöbét.

Aggodalmunknak oka nem

az,

hogy

a

haladó kor

kívánalmai szerint a nemzeti intézmények átalakulnak,,

nem

az,

hogy

a kifejlett európai

nem

cul túrának

megnyitot-

munkálkodó^ folyton küzd, folyton teremt emberi észnek vívmányai elöl elzárkóznánk és nemzetünket az elavult formák, túlélt intézmények korlátai közt fogva óhajtanok tuk kapuinkat,

az,

mintha

a folyton

tartani.

Aggodalmaink oka

hogy az ezredévben az ezbizonyult, megtámadtatva látjuk, hogy e nemzetnek második ezredéve oly elvek és eszmék alapján vezettetik be, melyek eddig még mindenütt megingatták az államok fennállásának alapfeltételeit hogy ezeréves multunk szelleme megtagadtatik, nemzeti hagyományaink meghamisíttatnak és inaz,

redéves alapot, mely szilárdnak

;

gadozó theoriák állíttatnak oda, a hol az ezeréves bebizonyította,

hogy csak

azért

állottunk

élet

fönn, mert

nemzeti sajátságunkat, melyek minden más nemzetnek aggodalsajátságaitól különböznek, híven megriztük ;


munk oka

hogy megengedtük, hogy azon

az,

a

kapun.

melyen a nyugoti kultúrát beboc-sátottuk, betódulhassanak ol}' eszmék, melyek a mag3'ar jellemet megmételyezhetik és kivetkü'itetik eredeti természetébl eszmék és ezek szolgálatában álló törekvések, melyek az egyházat elszakítani akarják az államtól azon kecsegtet ürügy alatt, hogy csak a külön hatáskört szabályozzák, hogy szabadon luozoghasson mindegyik: egyház és állam. Mi, kedves haim és testvéreim ezeket észlelve, látva, és tapasztalva, egy perczig sem lehetünk kötelességeink a

;

!

iránt kétségben.

Katholikus seink rakták jait.

Magyarnak

le

alapították és

ezen országnak alap-

isatholikusnak

keresztel-

Püspökeink és papjaink leikeiben e ketts jelleg öntudata soha ki nem halt, és mi büszkén valljuk mautódaiknak. Nekik egyházuk és hazájuk gunkat az egyenlen drága volt, mi sem leszünk kisebbek. A misteljesítettek, midn nemzetünket a posiót, a mit gányságból a mveldés terére vezették, nekünk hagyték.

k

ták örökségül tatni fogjuk.

mi

és

Ök

ezt

minden

a barbársággal

ldés kinövéseivel, melyek egy

Ok

ellenzés

daczára foly-

küzdöttek, új

mi

a

mve-

pogány ságra vezetnek.

idomították századokon át a magyar jellemet, mely

viszontagságoknak mi nem fogjuk kozmopolitikus irányzatok által megrontva, megsznjék magyar lenni de éppen úgy nem fogjuk engedhetni, hogy katholikus híveink hitükben ellenállott ezeréves

engedhetni,

hogy

:

ez

;

megtántorítva,

családi

életüknek

vallási

iránt

jellege

megtévesztve, egyéni istenes életüktl megfosztva, a vallási és socialis nihilismus karjaiba hajtassanak.

Törekedjünk arra, hogy híveink megismerkedvén a veszélylyel, mely az új elvekben rejlik, ne legyenek tájékozatlanok a válság természete iránt, a melyen ma a nemzet átmegyen. a templomi és

a

családi

Figyelmeztessük

ket

a szószéken

hanyagoljuk el. találja fel az egyház

iskolai hitoktatásban, ne

köröket sem, mert

itt

legersebb támaszát, a hazaszeretet a legbiztosabb menEZERÉVES MAGYARORSZÁG.

i


66 helyet.

Ápoljuk az

ifjú

nemzedékben gondosan az egyház mert ettl függ nemzetünknek

és liaza iránti szeretetet,

egész jövje. Öleljük szeretettel e sokat hányatott nemzetet keblünkre, hadd érezze, hogy hívebb vándortársat nálunk-

nem talál, és hogy valamint eldeink azt ezeréves nehéz útjában híven kisérték úgy mi is a második ezerévben oldala mellett leszünk hirdetvén ugyanazon tant, melyet hirdetett els apostoli királyunk, melyre fektette nál

:

;

nemzetnek politikai és társadalmi életét és a mely ennek fejldésére oly üdvös befolyással volt hirdetvén ugyanazon hséget a király iránt, mely a századok folyamán a magyar nemzetben majdnem vallásos ihletséggel párosult, hirdetvén ugyanazon hazaszeretetet, mely e

;

nem ket

ismeri a feloniát, s

vérünket érte

de ismeri a kötelességet, életünadni, hirdetvén a törvény iránti

engedelmességet, mert katholikus

elv

marad mindenkor

Deo«, melyet még akkor sem szabad szem ell téveszteni, midn lelkiismeretünk egy ép oly fontos törvénynyel állít szembe: »oportet magis

»non

est potestas nisi a

obedire Deo,

quam

hominibus.«

Legyünk híveinkkel egyek. Égre emelt induljunk a második ezredév

tekintettel

felé.

Kelt Nagyváradon, 1896. Fehérvasárnapon.


AZ ESZTERGOMI ÉRSEKI TARTOMÁNYHOZ TARTOZÓ

EGYHÁZMEGYÉK FÖPÁSZTORAINAK

KÖRLEVELEI.


I.

BESZTERCZEBÁNYAI Eí^YHÁZMEGYE. Rimely Károly beszterczcbáinjai püspök körlevelébl.

A

beszterczebányai püspök úr 1896. els napján ki-

bocsátott

körlevelét,

vonatkozással

az

ezredéves

niult

megünneplésére, így zárja be Böjtöljünk tehát és imádkozzunk, hogy Isten hallgassa meg esdekb") szavunkat, :

velünk legyen a szorongattatásban, szabadítson meg minket s zavarja meg azokat, a kik az ég ellen támadnak « a földön az igazság elnyomására törnek,' kik. hogy szóljak, úgy viselik magukat, mint sz. Pál apostollal ellenségei.^ Kedves testvéreim, itt hogy álmunkból fölkeljünk, mert a küls bels félelemtl zaklatott egyház, az igaz-

Xrisztus keresztjének az utolsó óra,

harczoktól ós

ságnak ez az oszlopa és erssége, s az sök erényeivel •ékesked haza egyaránt hívnak bennünket; ugyanis e

kereszt oltalma

szövetségesek, kik az üdvözít szent

egymástömeg hoz, ma gyászos törvények folytán imádkozzunk, bántalmazásán keseregnek. Böjtöljünk ós hogy terelje el az irgalmas Isten azt a kezet, mely sorsunkat jelöli a törvényhozók terempárkányzatán, mialatt ösi hitünk sebein ezer év létének ünnepi dala hangzik fel.^

immár

alatt

ezer

év

ragaszkodnak

óta

hitetlen

a

>

Zsolt. 72. és 90.

»

Filipp.

»

Kor.

3.

II.

7.

18. 5.

Timót.

I.

3,

13.

Dúu.

5.

5.


!

;

11.

GYÖEI EGYHÁZMEGYE. gyri püspök

Dr. Zalka János

A

1.

papságh-oz.

Tisztelend Testvérek Ismeretes

lékezem

dologról

a

arról,

szíveket

mi

körlevele.^

és szeretett

szólok,

Fiaim az Úrban

mikor röviden megem-

ez országot jelenleg gyulasztja, értem

hazaszeretetre

ezeréves fennállásának megülését. Ezer

seink

elfoglalták a

Duna

!

mozgatja s a Magyarország

éve annak, liogy

és Tisza által öntözött földet

hogy itt kerestek s találtak maguknak hazát, mai napig megrizték. E nagy esemény örvendetes évfordulóját dagadó szívvel s hálás lélekkel készül megülni a magyar, mint oly napot, mely nagy jelentség nemcsak az országra, hanem az egész nyugati kultúrára nézve. Mert mint Istváníi Miklós történetírónk mondja » Magyarország, a mióta keresztény lett, mindig

ezer éve, s

azt a

:

virágzó királyság volt,

s

védbástyául szolgált a keresz-

ténységnek a pogány török beözönlése ellen. « Az isteni gondviselés azért telepitette le itt nemzetünket, hogy e hazában mvelje üdvösségét, s ugyancsak itt szolgáljon oltalmul a szomszéd

idk

népeknek.

Legyen

hála

ezért

az

halhatatlan királyának

Korunkban dicséretes buzgalommal müvelik a nettudományt '

Az

jelent meg.

s

összes

szívükre veszik Cassiodor szavait lupapi

:

törté-

»Ejjel-

millennáris körlevelek közt legelsnek


;

71

nappal újítsd

nek

meg

atyáid emlékét,

történetét,

ösi telepeit,

tol nemzetedmert gáncsolásra

kutasd

emlékeit,

Ez ngyan helyesen van mondva, csakhog}^ mi magj'^arok alig akadunk hiteles, régi emlékekre, melyek seink történelmében eligazítanának, s ha valahol még lappangnak az ily emlékek, eddig ugyancsak kikerülték a kutatók éles szemét is. Hogy mi történt ezer év eltt, hogy mi esett meg seink itt tartózkodásának els századában, röviden említik a régi s hozzá még külföldi történetírók. Jól mondja erre nézve Spányik »a mit a szerény kikezdésekbl nagy dicsségre vergdött népekrl állítani szoktak a történetírók, hogy t. i. háborúskodás foglalta le ket, s hogy viselt dolgaik följegyzésére a késbbi koroknak csak a mveltség haladásával volt érzékük, a mi seinkre is illik <")k inkább tettek nagyot, s nem kerestek nagy tettekért dicsséget beérték a történelem egyszer elbeszéléseivel vagy esetméltó, a ki idegen saját hazájában. «

:

;

melyekben kedvük telt, de nem voltak arra szánva, hogy az utókorra származza-

len énekeikkel,

ezek sem

nak

át.«

az idk változtak; seink ug3^anÍ8 az els után megkedvelték a békét s szent hányattatásai század István apostoli buzgalma s az Isten fölvilágosító kegyelme

Azonban

keresztények lettek; így nemzetünk a alatt megérte a IX. század végét. Szent István az ország alaj)jául a kath. vallást szemelte ki s kikérte nemzetére a szent Szz oltalmát. A sz. királ}^ e mvét 900 év alatt sok támadás által indíttatva,

sz.

Szz

oltalma

Magyarok támadtak ellene I. András király alatt Vatha lázadásában, izmaeliták Kálmán, izraeliták II. érte.

András, tatárok IV. Béla, törökök

s

hitújítók

II.

Lajos

nem mindig élvezte a béke hanem seink bnei nem egyszer magukra hárí-

alatt. Magyarország tehát

áldásait,

tották az Isten is

büntet

ránk nehezedik.

Méltán

intelme szerint (Deut. 32,

kérdezhetjük atyáinkat

most meg Mózes szívlelhetjük az elmúlt napokat, megmajd felelnek nekünk: az

karját

s

7.)

k

s

ez

a súlyos kéz


2

!

72

hogy el nem vesztünk. Az Ur mindörökké irgalmát hirdessük Kérjük le tehát az édes békét hazánkra, esdjük le ránk az Isten irgalmát s Nagyasszonyunk oltalmát, hogy legyen úgy mint régen volt, hazánk szebb, boldogabb

Úr irgalmán

fordult meg,

napjaiban.

Kelt

Gí-yörött,

1895. december 9-ikén.

Latin eredetibl fordította

:

Dr. Prohászka Ottokár.

2.

A

hívekhez.

Krisztusban Kedveseimnek, a gyri egyházmegye valamennyi hiveinek üdvöt az Úrban, s atyai áldásomat.

Az örök idk Ura Istene, ki megváltoztatja az idket és korszakokat, megszünteti az országokat és újakat alakít,! a magyar nemzetet egy új korszak kezdetére vezette. Ill,

hogy ezen helyen, hol egyezer esztendn

vett jókról,

s

át

emlékezzünk meg a Istenbe vetett bizodalommal kezdjük meg

lakott nemzetünk,

hálatelt

a második évezredet.

szívvel

»A századok

halhatatlan és látha-

tatlan királyának, az egyedüli Istennek

legyen tisztelet

dicsség mindörökké. Nagy szám az ezer, jelentéken}'' id az ezer esztend. A történelem mutatja, mily viszontagságokon ment keresztül nemzetünk ezen id lefolyása alatt. Az esés «

és

és emelkedés, a balsors és szerencse esélyei, Isten áldásai és igazságos megfenyítései közepett haladt

századok lánczolatain, míg a

három hegy árnyékában,

nemzetünk

a

végre a négy folyam mellett, a kereszt

ragyogásánál

elju-

tottunk az els ezredév végéhez.

egy kevéssé megpihenhetünk, megemlékezvén a régi napokról, átfutván gondolattal az elttünk él nemItt

'

2

Dániel 2. 21. Tim. 1. 18.


73

zedékeket,

megkérdezvén atyáinkat, hogy hirdessék

s

idk

künk^ a régen múlt

seink átjvén

ne-

viszontagságait.

Ázsiából

s

elfoglalván jelen hazán-

jövének Európa szomszéd országainak. Kény-

kat, közelébe

telenek voltak

tapasztalni,

tlük

a szerencse.

tések

is

miszerint

gyakran

Gyzehneik közé gyakori úgy, hogy levonhaták

sorakoztak,

elfordult

raegverette-

ezekbl, mi-

szerint fölhagyva végre a külföldön való pusztitó kalandozással, Ázsiából hozott erkölcseik

ösvényeirl

le

kellend

Közép-Európa népeinek magoktartásához közelítniök. Itt létöknek els százada viszontagságteljes volt. De ebben is az Isten gondviselését látjuk, mert csak a vesztett csaták után látták be, hogy más útra kellend térniök, más alapot választaniok, ha állandó hazát akarnak szerezni maguknak és maradékaiknak. Az els század végén Isten végnélküli irgalmassága megmutatta az alapot, melyre helyezni kellend a nemzet fönmaradásálépniök

nak

és

8

megizmosodásának építményét.

Ez

alap a kereszténység.

Krisztus

száz s

esztendn

át ezen alapon állva,

ezen úton járva,

Urunk

ezen világosságnál

ezen igazság által bátorítva és er-

s

nemzetünk az ezer esztend

sítve haladott

tanítása,

Innen kezdve kilencz-

világítása, az élet, út és igazság.

Az Istentl

jelen bevé-

adatott szent férfiú, ki az új alapot geztéig. Jézus tanait aposszerencsés volt kiválasztani, ki az toli

r

buzgósággal hirdeté

és

hirdetteté,

ki

ösvényeinek

Urunk világosságát, hanem cselekedetekkel is megmutatá üdvösségre vezet utat, s hitének egész mele-

világító lámpájául tekinté Krisztus

ki

nemcsak

és ajánlá az

szóval,

gével bízott Isten erejében,

els

apostoli

e

nagy

királyunk vala. Átérezte

más

tását,2 miszerint

a mely vettetett,

s

férfiú sz. sz.

'

Moj. V. 32. I.

Kor.

3,

7.

11.

állí-

alapot senki sem vethet azon kívül, Lelki öröm közt

ez Krisztus Jézus.

olvassuk a törvénytárban tizenhárom éves fiához,

'

István

Pál

szent


!

74

Imre koronalierczeghez intézett intéseit, a keresztény tanok fbb ágazatait, a katholikus egyház ajánlását, a fpapok és frendek figyelembe vételét, a külföldiek s jövevények fogadását s megbecsülését, hogy a koronaherczeg majdan boldog legyen s nemzetét boldogítsa

De

pártfogóról

is

gondoskodott,

ki közbenjáró le-

gyen Istennél nemzetünkért. Ez a boldogságos sz. Szz, Krisztus anyja, Mária. Az ö nevérl neveztettek el a sz. István által épített els nagyobbszerü templomok, a Duna mentében a gyri, esztergomi, a kalocsai ftemplomok, a székesfehérvári nagyszer templom. Az pártfogásába

ajánlá

haldoklásakor magát,

egyházát, or-

szágát, népeit.

Az

Krisztusnak a katholikus egyházban ela közbenjáró a bold. szz Mária. Ezen alapon e pártfogás alatt haladtak szent István utódai is, apostoli királyaink és velk nemzetünk. Ha veszedelalap

adott tanítása

;

mek érték, Krisztushoz folyamodtak s kikérek a szent Szznek pártfogását. A felhk szétvonultak és ismét világított az igazság napja, Krisztus, a mi Istenünk. seink Jézus és Mária nevét oly tiszteletben tartották, hogy az

els helyett édes Üdvözít elnevezést használtak, a másik helyett pedig boldogságos Asszony, mint az eskütételnél máig is használatban van. Ezt azért, nehogy a legszentebb nevek gyakoribb kimondása által tiszteletlenség követtessék

el.

Isten áldására

tették méltóvá

magukat ezen

a szent

s

Szz

tisztelet által,

nemzetünkben a boldogság. Sajnos, voltak idk, s van jelenleg tus és egyháza iránt

s

a szent

sök

Szz

is,

pártfogására s

virágzott

hogy Krisz-

iránt hanyatlott az

hsége, ragaszkopárhuzamosan jár a nemzet jólétének hanyatlása is. Mutatják ezt az ország jelen zilált körülményei, melyekben nem csekély aggodalmak közt vizsgáljuk az ezerév végét. Ellenben sz. István azon intése, hogy a külföldiek s jövevények, kik hozzánk jönnek, megbecsülésben részesülje-

unokákban, nálunk, az dása

:

de

meg

tisztelete,

kell vallani, ezen hanyatlással


egyik tényezje

nek, jöttek

uemzoti fejldésnek. így

a

lett

seink érintkezésbe velk, megismerték

szokásai-

tudományukat, müvészetöket, fegyvereiket, kereskeclésket. Ezen úton haladva, s a müveit népek közé keveredve érte el a nemzet kifejldésének azon örvendetes

kat,

mely a tudományokban

fokát,

s

mvészetekben jelenleg

mutatkozik.

Tudjuk, miszerint a hit dolgában támadtak ezen ezeresztendö lefolyása alatt új rendszerek, nagy elnevezések alatt túlbecsülvén a korlátolt emberi észt, s a gya-

más inditó okot a jó cselekedede mi azon alapon maradunk a hit

korlati téren fölállítván tekre.

Tudjuk

ezt,

dolgában, melyet seink kilenczszáz esztend

eltt okosak és szerencsések voltak elfogadni. Szép, de korlátolt az emberi ész. Mi tel iát most is azt tartjuk igaznak s fogjuk tartani a megkezdett második ezer évben Isten kinyilatkoztatott, mit Krisztus az apostolok

Urunk

mit

is,

mit mit a katholikus anyaszentegy-

hirdettek,

tanított,

hogy higyjük, élnkbe ád. A gyakorlati életben szeretjíik Istent mindenek fölött önönmagáért, és felebarátunkat mint önönmagunkat Istenért. Fölkapott indok a humanismus emlegetése de szebb ennél Krisztus Urunk intése s tanítása. Mi tehát az irgalmasság cselekedeteit nem a humanismus nevében, hanem Krisztus Urunk ház,

:

nevében,

intése

ezredévben a

fát.

A

is

régi

tanítása

;

sz.

szellemében

fogjuk

az

új

Gyümölcsérl ismerjük meg alapon nevelkedtek a nemzet dicsségei,

gyöngyei:

a hit igaz

királyaink

s

gyakorolni.

Imre,

sz. sz.

István,

sz.

László

nagynev

Erzsébet, IV. Béla három szent

Margit s mások. A régi alaMátyás királyok, Hunyady János, több társaikkal, kik hazánkat nagygyá, dicsvé tették. Ezen kipróbált alaphoz ragaszkodunk tehát mi leánya

:

Kinga, Jolánta,

pon állottak

Nagy

Lajos,

annak pártfogásáért esedezünk, kit ezek oly nagy tiszteletben tartottak, kihez oly nagy bizodalommal folyamodtak. Vezérelveink tehát jövre is

is

az új évezredben,

és

a keresztény latholikus hitvallás és a Boldogságos

Szz


76

Valamint

pártfogása.

eddig szerettük hazánkat

s

nem

szövetkeztünk hazánk ellenségeivel saját elnyeink végett. úgy szeretni fogjuk ezután is, úgy a szerencsétlen, mint a boldog körülmények közt, önzetlen szeretettel, nem

mert dics, hanem, mert a mienk. Mint a gyermek anyjához, legyen az bármih^ szegény, úgy ragaszkodnánk mi hazánkhoz, még elhagyatott állapotá-

azért,

ragaszkodik

ban

is.

Id vallásúak tus

jártával országunkba

Urunk

rolni

befogadtattak.

is

A

más nemzetiségek

ezek iránt

tanítása szerint,

és

más

keresztény szeretetet. Kriszfogjuk gyako-

is

de hitünk ágazataitól egy hajszálnyira sem távo-

:

zunk. Adja az édes

Üdvözit

szent malasztját,

hogy szent

hitünkhez, hazánkhoz, királyunkhoz minden bármily ne-

héz körülmények között hívek maradjunk szívünk utolsó s a Boldogságos sz. Szz legyen mellet-

dobbanásáig,

tünk, legyen

hazánknak

s

királyunknak pártfogója szent

í'iánál.

Az

új év

kezdetén tehát a hitvallás által éleszszük

hitünket és könyörögjünk a boldogságos szz Anya pártfogásáért: a szent miseáldozat pedig legyen bemutatva országunkért, nemzetünkért, királyunkért és szentegyházunkért.

Az

r

fogadja azt

kegyesen

s

hallgassa

meg

könyörgésünket. Dicsértessék

az

Úr Jézus Krisztus

és szent

Mária. Kelt.

Gyrött, 1895. december 9-ikén.

Anyja


!

in.

NYITRAI EGYHÁZMEGYE. Bende Imre mjitnd püspök

körlevele.

Az 1896-dik év, mely néhány nap eltt Isten kegyelmébl szerencsésen ránk hasadt, a magyar nemzetnek, Magyarországnak, édes hazánknak, a régi ténetírók

tanúsága szerint ezredik

gyeletes emlékezettel

szülnek megülni

s

éve.

Isten iránt

hon polgárai,

s

új tör-

Ezt az évet ke-

hálatelt

szívvel ké-

mert hiszen ezen, a világtörténelemben is ritka esemény minden nemzetéért s hazájáért lelkesül honfit a legmélyebb hálaérzettel tölt el Isten iránt, kinek akaratán s fürkészhete

len rendelésén áll

Mert ki ne

s

s

méltán,

fordul a világ.

látná,

ha a magyar nemzet történelmét

forgatja, az Istennek e népre pazarolt, csodálatos gond-

t

viselését, mely a magyart, kiemelve 1000 év eltti ázsiai bölcsjébl, e földre, mely édes hazánk, vezette, itt letelepitette,

azután a keresztség által az Ür Jézus egyhá-

müveit népcsaládba oltotta, hogy a Nyugat közé bástyaként ékelt nemzetet a kereszténység elöharczosává és védelmezjévé avassa? Tudjuk, liogy a magyar saját országának megszilárdítása és biztosításának érdekében mennyi s milyen tusát állt ki Tudjuk, hogy a keletrl özönl pogánysággal mennyi csatát vívott, s mily nagy pusztulás érte városait, intézményeit, st néha szinte végveszély magát a nemzetet zába

Kelet

s

a nyugati,

s

S mindezek daczára, annyi század zivatara után Isten kegyelmébl im itt áll az ezredévi ünnep örömében az

ers Magyarország, Vigadjunk

a mi édes hazánk

tehát, tapsoljunk

!

örömünkben, imádjuk.


!

78 áldjuk,

magasztaljuk az Istent,

a

velünk

ki

ily

nagy

irgalmat cselekedett

Ha annak az

nem

pedig e vigaszos nagy esemén^^t kutatjuk, ha isteni kegyelemnek, hogy még vagyunk s el

okát keressük, azt találjuk: hogy a mindent Árpád ivadékának, a keresztmag3^ar nemzet ségben István nevet nyert, els, apostoli, szent királyának köszön, a ki a népet az egyedül üdvözít hitre térítette s az Ür Jézus szellemébl való intézményekkel s igazságos törvényekkel új hazában egyesítette a ki a szomszéd népek és királyok bizalmát megnyervén, az ország jövjét biztosította s ezt az így megállapított orpusztultunk,

;

szágot a

Szz

sz.

oltalmába helyezte

jól tudta ug3'anis

;

hogy az igaz hittl függ az ország üdve hordozza

az igazságosság jeszti

majd

Nem

alapjait

szen ezeket mindenki ismeri

Szz

hogy Magyarország

legyen

hivatkoznom

csakis szent királyának, utódai és törvényei által volt

képes kiállni borús korszakoknak zivatarait Istenbe vetett

legersebb

hit

s

a

sz.

Szzhöz

való

hogy az

s

bizalom volt

minden megpróbáltatásában. Mert

támasza

valamint az Istenbe vetett hit mindannyiszor bátorította

aj)áink

csügged

lelkét

zászlaja alatt Jézus nevével ajkaikon

ket úgy Magyarország :

nak

s

tzték

s

fölemelte

a szent kereszt

gyzelemre vezette

patrónájának. Nagyasszonyunk-

segítségével, kinek képét királyok,

zászlaikra

mellükön hordozták,

kinek olvasóját

kodását

sz.

s

Szz

furak

vezérek,

mondom kardjuk markolatára tekerték, asszony segítségével kivívták az ország békéjét. zetnek a

ter-

adatokkal szolgáljak, hielég

;

által is kifejlesztett intézkedései

s

hogy

tudta,

;

szent

a

ki rá minden veszélyben oltalmazó karját. tartom szükségesnek, hogy ez állításaim be-

bizonyítására történelmünkbl

arra,

s

e

Nagynem-

A

iránt való ezt a kegyeletét, fiúi ragasz-

oltalmáról való

hséges tanúskodását a Nagy-

asszony képével vert pénzek, széles ez országban emelt

s

a

sz.

Szz

tiszteletére

templomok bizonyítják.

Mellesleg említem a római pápáknak Il.-ik Sylves-


!

!

79 tertöl kezdve jóindulatát a magyar nép iránt, melyet ök a kereszténység bástyájának tartottak mellesleg említem a nemzetnek a pápáktól juttatott segítségét, melyet ;

imában, jó tanácsban s tetemes pónzáldozatokban érvényesítettek; mert senki sem vonja kétségbe, hogy a pápai támogatás, bármily réven jutott is ez a nemzethez,

elsrend

szerepet játszik édes hazánk fönmaradásában. Azt sem tagadhatjuk, hogy a magyar nemzetet a

belviszály

sokszor

romlás útjára terelte

a

meghasonlott ország

s

s

bnbe

és

minek következtében a polgárháborúban egymást öldökl

lázadásba sodorta Isten ellen

;

volna el az Isten sújtó karját, ha ugyanakkor nem támaszt nekik szentéletü vezéreket és királyokat, kik a hit s az erény fegyvereivel csakhamar visszaterelték a romlásába rohanó népet. Nem akarom itt említeni a legújabb eseményeket, melyeknek szomorú következményeitl szeretném megóva látni hazámat, csak azt hangsúlyozom, hogy valamint Magyarországnak s a magyar népnek fönnállását egy ezredév zúgó zivatarai után az Isten kegyelmének tulajdonítjuk úgy foglaljuk le magunk számára az ezredévi ünnep alkalmából az Isten áldását, kegyelmét és könyöfiai,

aligha

kerülték

:

rületet. les

Fejezzük ki ezáltal a vett jótéteményekért köte-

hálánkat Isten iránt

Ur

;

fordítsuk el e réven hazánktól

mutassuk ki szeretetünket Isten s a haza iránt. Végül pedig esdjük ki az Isten kegyelmét és áldását s Nagyasszonyunknak s apostoli els szent királyunknak hathatós közbenjárását, hogy az Ur kegyelmesen tekintsen le ránk, az országra, a mi édes hazánkra, hogy azt bajtól, haragjának ostorától óvja s ellenségeitl oltalmazza, hogy tartson meg minket szent hitében, béke és egyetértésben, tartson meg az Isten s a haza iránt való lángoló szeretetben ez fzze körónk a szót-

az

haragját,

s

;

bonthatlanság örök kötelékét

Ügy

legyen

!

Úgy

legyen

!

Úgy

legyen

Kelt Nyitrán, 1896. január 6-ikán. Latin eredetibl forditotta Dk. Prohászka Ottokár. :


:

IV.

PÉCSI EGYHÁZMEGYE. Troli paiilai Ferencz pécsi káptalani helyettes körlevele.

A

1.

A

pécsi

A

papsághoz.

papságnak üdvöt az Úrban

tiszt,

magyar nemzet nemsokára

!

örvendez

szívvel

üdvözli ezredik évfordulóját annak, hogy e hajdan

mézzel folyó

sem

puszta,

;

volna

válhatott

tessé

igáját fölvette

mely

alatt

tejjel-

mely még most sem medd, most elfoglalta harczias lelkületét, mely végzeföldet,

;

az

reája,

letette

s

Krisztus

szelíd

ezredik évfordulóját üli nemzeti létének, eget

szentekkel benépesítette,

a

hazát

pedig a szeretet müveivel, az ipar, a földmívelés, a vészet

intézeteivel,

iskolákkal,

alapítványokkal,

m-

szóval

annyi s oly kiható intézményekkel gazdagította, hogy a müveit nemzetek sorában, egytl sem elmaradva, foglal helyet.

Méltán borulunk tehát térdre, hogy az Úrnak hálát e kiváló nemzetet annyi bajban s végzetes veszedelemben, annyi fenyeget szorongattatásban ezer éven át föntartotta, védte és gondozta, mint adjunk, kinek keze

akár a hajdani zsidó népet, melyet tüzoszloppal vezetett az ígéret földjére. Igazán »Az Úr irgalmassága, hogy meg nem emésztettünk ;

mert

még

nem

fogyott

el

az

könyörületessége.«

(Jer. sir. 3, 22.)

»Áldott legyen az Isten, a mi Urunk

J.

Kr. atyja,


!

81

az irgalmasság

atyja

s

minden

vigasztalás

Istene,

aki

minket minden háborúságunkban, ki annyi veszedelembl kiszabaditott minket (II. Kor. 1, 3, 10.) és nem lett gyalázata vá a nemzeteknek. « (Ezekh. , 14.) Nincs kétség benne, söt ersen hiszszük, hogy ez ezeréves létet, melyet bajok daczára végre is szerencse kísért,

vigasztal

csak a bold.

Szz

fölajánlta s a

esedezésének, kinek

sz.

magyar szentek imáinak

István a koronát küszünlietjük.

Nincs szükség Janus mesés tekintetére, mely elre és hátra, multat s jövt egyaránt lát, mert hisz az élet tanítója, a történelem bizonyítja, hogy minden ország csak azokon az alapokon lesz

képes megállni

s

erejét

megrizni, amelyeken épült, s következleg népünk is, mely Krisztus igáját hordva a » Fölséges segítségében lakott*, ugyanezen iga alatt a » menny Istenének oltal-

mában marad «. Lépjünk tehát az Úr trónjához, adjunk hálát Fölségének, kérjük ki térden állva kegyelmét, hogy aki meg szokta adni, amit tle kérnek, minket se hagyjon

hanem

igazítson el az örök hazába. Kelt Pécsett, 1896. március 31-ikén.

el,

Fordította

Dr. Prohászka Ottokár.

:

2.

A

pécsi

A

hívekhez.

egyházmegye híveinek üdvül az Úrban

Ezeréves emlékét üli a magyar annak, hogy elei kiköltözve, a négy folyam mentén, a

si hazájokból

Európa szivében tábort ütötmely ket addig lelkesíté, a szilaj harczi

tejjel-mézzel folyó földön,

tek

s

levetve,

kedvet,

lium

Krisztus szelíd

igéit

igáját vették

föl;

s

az evangé-

befogadva, évszázadokra a szentek szülhakelet felé a keresztény hit világát terugyanakkor a kereszténység véd bástyája

zája lön e hon, jeszté

és

vala nyugaton,

nyugat nagy

saját

nemzeti

léte

árán váltván

meg

a

szomszéd országait az enyészettl; majd a

EZERÉVES MAOTABORSZiO.

6


82

keresztény szellem e termékeny talajon, annak minden

tudomány

rétegét áthatva kifakasztá a

ség

az

csiráit,

saival gazdagítá,

államot

s

keresztény

a

nemzeti mveltáldá-

civilizáció

míg végre azon színvonalra emelkedett,

hogy ma nem egy tekintetben a keresztény világrész nagy müveit nemzeteivel is bátran kiállja a versenyt. Méltó tehát, hogy ily nagy nemzeti ünnepen, egy ezredévnek küszöbén, mieltt még az utolsó nap lenyugszik, leborulva adjunk hálát a mindenek Alkotójának, hogy véd karjait országunkra s e nemzetre kiterjesztette

a századok

és

küzdelmeiben, véres csaták közeközt az enyészettl

pett, oly sok viszály és balszerencse

megóvta habjain

hogy mint hajdan

;

szerencsésen

oszlopban vezérelte,

úgy

viszontagságain keresztül

vezette

el

» Áldott

Krisztusnalc

sír.

fényl

népünket a századok az igért földre.

Jcönyörületességén múlott, hogy

nem enyésztünh: mert nem

tessége.« Jer.

a pusztában

s

s eljuttatta

Valóban csak »A2 Ur

Vöröstenger

Izrael fiait a

általvezette

ért

véget az Ö hönyörüle-

ül. 22.

legyen Atyja,

az aJci

Isten

és

megáldott

a

mi

Urunh Jézus

minhet minden

lelki

mennyei adományoJcJcal, Krisztus által* Efez. 1. 3. ^Tci az nagy irgalmassága folytán újonnan szült minket élö remény ségre« Péter I. 1. 8. Midn ezeréves küzdelmeinken végig tekintünk, lehetetlen nem áldanunk a Gondviselést, »a]ci változtatja az idt és ids zakókat, megszüntet és alkot országokat« (Dan. 11. 21.), mert meggyz bennünket magasabb rendeltetésünkrl és e nemzet gondviselésszer hivatásáról Európa népei között, mintegy ujjal mutatván, miként vezeti nemzetünk sorsát egy magasabb kéz, ki ámbár megengedi, hogy a népek és az emberek tanácskozzanak,

áldással,

de az emberiség sorsát láthatatlanul intézi.

Azért és

népünk

hatatlan

s

nek legyen

» neked

adunk

hálát Atyáink Istene^ (Dán. II.)

millióival felkiáltunk:

y>Az örökkévalóság hal-

királyának,

az egyedül való Isten-

láthatatlan tisztelet és

dicssége. Tim.

I.

1.

17.


.

03

S

midn

a haza sorsán elmerengünk, önkénytelenül

felmerül elménkben a sok

pártviszály, a tatár- majd a mind ezek között megmenté hazánamelyet els Szent királyunk plántált

török-pusztítás, de

kat

a

az

népünkbe

hit, s

ápolt igaz apostoli buzgósággal

ezt a hitet

;

vallották eleink, és virágzott alattuk a hon; ezért ontot-

tak sokszor vért, ezt védték fegyverrel a pogány török ellen századokon át életökkel és verkkel.

Ebbl

a szent hitbl fakadt hajdan a hazaszeretet,

mely annyi hst adott a haza védelmével.

Dics Dics

a,z

e földnek;

azt

védeni egy volt

volt e kor. mel}- híveket és bajnokokat nevelt.

volt hazánk s dics a korszak, mert Mária Anyja védelme alatt állt. Örökre fényl lapjai azok nemzetünk történetének. Jól mondja egy magyar író: »Aki a történelmet

Isten

tanulmányozza, a Gondviselést tanulmányozza^ Aki e lapokat olvassa, ha fogékony lelke van, keble felhevül a multak emlékén. Mert áldásos visszaszállani a múltba.

a

lelkes eljár

sei

»Csak törpe kor sirlakáJioz s gyújt

felejti

sei nagyságát,

régi fénynél uj szö-

vétneket^.

A

haza múlt kora olyan mint az apák

élete,

mely-

nek történetérl sz korukban körülöttük tolongó unokáiknak

regélnek.

veszélyeket,

a

Hallgatják

dicsséget,

azokat

a fájdalmat

a s

harczokat,

a

mindezek nem

már egyedül. Ok elhunytak, de harczaik, veszélyeik, a fájdalom, mely bellük kisír és dicssógök a nemzeté maradnak örökké. Járjunk el azért a dicsség eme templomába gyakorta s tanuljunk a múltból. Tanuljimk tlük hinni s az

apáikéi

jobb sorsban remélni. ^'Emlékezzünk meg a régi napokról, go-ndoljunk át minden nemzedéket, kérdezzük meg atyáinkat és tudtunkra üdják nekünk eldeinket és megmondják nekünk* Deut. 32. 7. :

Adjunk hálát a magyar nemzeti ünnepen az Istennek s mondjuk: »Tied Uram a dicsség, a hatalom, és 6*


«

84

henned élünk mindnyájan Zsolt. 32.

mert boldog nemzet,

;

Istene az Úr, a nép, melyet

magának örökségül

melynek

választotta

12.

Engedj meg a te népednek és ne add örökségedet gyalázatra, hogyne uralJcodjanak rajta a nemzetek.« Joel 2.17. mondjuk Esz»És Te Istennek dicsséges anyja terházy Pál nádor könyörgésével Magyarok Nagyasszonya, szentséges Szz Mária! Emlékezzél meg öröky>

melyet

ségedrl,

szolgád,

elsö

királyunk

sz.

István

Néked hagyott. Tekintf^ kegyes szemmel országodra és dics érdemeid által légy közbenjárónk s szószólónk Szt. Fiadnál Jézus Krisztusnál. Hozzád kiáltottak seink és minden inségökhl kiszabadidtak. Ez a remény buzdít most is és e bizalom lelkesít. Néked

felajánlott és végrendeletéhen

hozzád szivünket.

Azért emeljük

fél

gásoddal

hazánkat,

édes

Oltalmazzad pártfo-

hogy mindenha legyen virágzó

Isten dicsségére és néped vigasztalására

!

Végül nem zárhatom be szavaimat mással, mint szentséges »

Atyánk

intelmeivel:

Magyarország a

vezérlete alatt nyerte a

de

betetzését,

A

vallás,

vallás

oltalma

alatt

keletkezett

és

magyar állam épületének nemcsak és dics nevét. nagyságának és úgy jövre nézve a hazán bélül

egyszersmind

szilárdságát

valamint kezdetben országunk

hatalmának szülje volt, a jólét, a haza határán túl a dicsség záloga. Es hogy e osztályrészül jusson, szívbl jólét s dicsség hazánknak kívánjuk s kérjük sz. István kircdy pártfogását s bizton reméljük, hogy aki országunkat a jótétemények minden nemévél

égbl

s

ékesíté

s

gyarapító,

kegyesen

megvédi hatalmas pártfogásával.«

tekint

le

reá

az

^

Kelt Pécsett, 1896, március 31-én. ^

1888.

pápai körlevél.

aug. 22-én kelt

»Quod multum optamus* kezdet


:

V.

SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEOYE. Dr. Steiiier Fülöp székesfehérvávi püspök körlevele. 1.

A

papsághoz.

Tudjátok azt, Tiszt. Testvérek, hogy a magyar nemzet a ránkhasadó új évben ezeréves fönnállásának ünnepét

üli.

Midn

az Isten ily

nagy kegyelmén hálás

örvendek, repes szívvel fordulok hozzátok,

vérek

idk

s

lélekkel

Tiszt. Test-

hogy velem együtt hálát adjatok az

arra kérlek,

királyának jótéteményeiért, melyekkel a nemzetet

s hogy alázatos szívvel együttesen kérjük >Uram, tartsd meg ez országot, a te munkádat, újítsd meg azt az esztendk folytán «. (Hab. 3. 2.) Tudjátok azt is, hogy ez országnak rendíthetetlen alapjait az a férfiú vetette meg, kit az Urak Ura kivá-

elárasztotta

lasztott

s

hogy építsen hogy az alapokba

arra rendelt,

kiválasztott arra,

és ültessen,

kit

azt a próféta által

emlegetett, »kipróbált, becses ijzai. 28, 16.) szegletkövetc

dicsség övével és a dicsség köntösébe öltöztetett és megkoronázott a hatabeépítse

lom

és a kit »körülövezett

eszközeivel.* iSir.

f.

a

45, 9.)

Fölösleges említenem

t.

T.,

hogy mindezek

alatt az

mert hiszen munkásapostoli az illeti, ez az ezredévi ünnepély kegyelmét ságát dicsíti, melylyel népének a kath. hit országalapító,

István királyt

szent

értem,

t

az a bölcs ember, ki házát sziklára épíszakadt az es, jött az árvíz, a szelek fúttak és házra rohantak de nem dlt össze, mert ksziklára

biztosította. tette, és

ama

volt alapítva.

;

i^Mát. 7, 24.)


«

!

8G

Nemzetünk ez tetünket, örvendez szavait,

szívvel ismételjük

osztozunk e pápának népünk

;

annak a pápának

Szent Istvánt a szentség sugárfényével föl-

ki

díszítette

apostolára vetve könybelábadt tekin-

s

országunk iránt

mely elmondatta vele e szép szavakat »Tanu rá Magyarország, kogy nincs nagyobb áldásegyesekre úgy, mint népekre nézve az Isten kegyelmébl vett kath.. hitnél s a benne való végleges kitartásnak Ebbe a kegyelembe van belefoglalva mindaz, a mi az ember örök boldogságát s az államnak valódi nagyságát biztosítja. Tudta ezt jól az apostoli királyok közt is kiváló Szent István, s azért semmit sem kért oly buzgón, semmit sem sürgetett oly fáradhatatlan kitartással, mint azt, hogy a kath. hitre térítse népét, s hogy ezt a hitet ápolt szeretetében, :

mindjárt kezdet óta rendületlen alapokra fektesse. »MiveI pedig

mondja a pápa

és vezette az országot,

jutottatok,

hanem

a vallás dajkálta, az nevelte

azért

nemcsak

teljes

a hatalom és dicsség

kifejldésre

magas fokára

is

hágtatok. Hála, örök hála legyen tehát

Istennek,

a királyok

Királyának, az urak Urának, ki országunknak ily alapítót adott! Hála legyen Szent Istvánnak, ki apostoli te-

vékenységével ez ország alapjait tartósan megvetette, & így ezredéves létet biztosított édes hazánknak De midn Isten és Szent István király iránt hálaüljük egy ezredév bajaiból gyzelmesen kihazának ünnepét, midn azzal a hazaszeretettel,, melyre Krisztus oktat s kegyelme rásegít, készülünk a nemzet örök s ideiglenes javát munkálni semmire sincs annyira szükségünk, mint hogy kövessük Szent István dics nyomdokait. Eltelve tehát nemzetünk nagy Apostelt szívvel

vált

;

tolának kath. hitével, az Egyház

s

a

Szentszék iránt

való hódolatával és szolgálatkészségével, lelkesítve attól a lángoló buzgalomtól

az

Isten dicsségének

emelésére

a lelkek mentésére véssük híveink szívébe az Egyház gondozására bízott hitet, tanítsuk ket szóval és tettel^ a példák ékesszóló hatalmával. Tanítsátok a nemzetet s

:


87

hogy arra az egy Tanítóra hallgassanak, aki egyháza által szól hozzánk; tanítsátok a népet arra, hogy miként kell a hitet bátran bevallani s egész életét hozzá alkalmazni. Tanítsátok a híveket, hogy mint szeressók

arra,

s

védelmezzék az egyházat

egyház

áll

;

s

a sziklát, melyen

azt

ket

oktassátok

szent,

séges hódolatra Krisztus jegyese, az egyház helyettese, a

római pápa

követve nyújtsátok ki kat

tok

;

oszszátok ki

ti

bven

meg szkmarkúan mindegyitekböl

Váljék

A

iránt. is

szent

áldást

és e földön

király

példáját

osztogatóan jobboto-

az Isten ajándékait a szükölködöktöl

külön-külön

kegyelem erejével

az

rendületlen, kész-

s

ne vonjá-

segítsógteket.

egy szent István,

századokra biztosítsa királyiunknak utódjának, apostoli dicsségét, szent István s emelje szent István örökségének, édes hazánknak bola ki a hit

dogságát.

s

a

Hogy

uj

pedig munkálkodástokat minél bsége-

sebb áldás koronázza, s hogy az Egyházra ez országban, hol most különféle bajok sanyargatják, épp a haza javára

boldogabb idk hasadjanak. Kérjétek buzgón Nagyasszonyunknak, az Isten haragja engeszteljének, segítségét. Neki ajánlotta István e hont, a híveket s az egyházat! Hívjátok segítségül magát Szent Istvánt s terjeszszétek a szent Szz s István király iránt való áhítatot. Tegyétek ezt els sorban

ti,

kik Szent István sírjának romjai

körül munkáljátok a magyar nép üdvét.

A

mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindÁmen.

nyájatokkal.

Kelt Székesfehérvárott, 1895. december 27-ikén. Latin eredetirl fordította Dr. Prohászka Ottokár. :

2.

A

hívekhez.

Krisztus Jézusban szeretett kedves Híveim

!

Istennek irgalmából Magyarország a jöv évben megüli ezeréves fennállásának emlékét. Midn lelkem mélyébl hálát mondok Istennek, az országok s nemzetek


: ;

88

Urának,

a

nagy jótéteményért, hogy hazánkat, nemze-

tünket, ezer éven

át,

annyi viszontagság között fentartá,

Hozzátok intézem Kr. J. Sz. H. föpásztori szavamat, kogy térdre borulva Istennek szent Felsége eltt, velem együtt szívvel felkiáltsatok »Az Úr irgalmassága, kogy meg nem emésztettünk !«i s rebegjétek a hálaimát » Imádás, dicsítés és hála Neked irgalmas Istenünk, hogy hazánkat, nemzetünket megtartottad. Hála Néked irgalmas Istenünk, minden jótéteményért, minden szent malasztért, minden áldásért, a melylyel e nemzetet, ez orszá-

legkálásb

:

S e hálaimát reországunknak ama nagy jóttevöjéröl, a ki által Isten nyújtotta e nemzetnek a legnagyobb jótéteményt, a ki által ez országot egyedül biztos alapra helyezte meg kell emlékeznünk dicsséges Szent István királyunkról, a ki mint Istennek kiválaszgot ezen ezredév alatt elárasztottad. « begve, kell

hogy

megemlékezzünk

;

tott eszköze, letevé ez ország fennállásának, boldogságá-

nak egyedül zetét a kath.

biztos alapját akkor,

midn

országát,

Anyaszentegyház anyai ölébe

az alapon érte

el

ez ország fennállásának

letevé.

nemEzen

ezredik évét

ezen az alapon daczolt ez épület a századok viharaival

nemcsak, hanem a keresztény hitnek, a keresztény

mve-

ldésnek védbástyája volt. A kath. szent hittel, a melyet lankadatlan buzgalommal nemzetének nyújtott a szent Királ}', nemcsak biztosította népének legels, legfbb érdekét, az örök üdvösséget,

hanem egyszersmind

országá-

S hogy a drága alap, a kath. hit, amelyre országát építé, fenmaradjon ez országban, s így fenmaradjon ez ország, országát s

nak

szilárdságát, boldogságát, dicsségét.

nemzetét a boldogságos szent

Szznek

oltalmába ajánlta.

így állott fenn dics országunk, így érte el fennállásának ezredik évét, daczára minden csapásnak, daczára minden viszontagságnak, a mely érte e hazát, e nemS azért, midn hálás szívvel Isten iránt, üljük Magyarország ezer éves fennállásának emlékét, els sor-

zetet

!

'

Jer. Siral.

3.

22.


^

89 forró hálát mondunk Istennek a legnagyobb jótéteményért, a melylyel országunkat, nemzetünket az ö szolgájának, szent István királyunknak dicsséges szent jobbja által megajándékozá, forró hálát adunk kath. hitünkért.

ban

Hála legyen Istennek, az

De

ö

kimondhatlan ajándékáért.

hálátok necsak ezen imában

nyilvánuljon. Tel-

ha ama legdrágább kincsekath. hiteteket, a melyet els szent királyunktól akkor

jes csak teket,

nyertetek,

a lélek

lesz hálátok,

hségesen megörzitek sz.

s

Legyen ájtatos, hsé-

megbecsülitek.

Ágoston intelme szerint

gesen keresztény, nem hálátlan a szent kegyelem iránt." Azért Kr. J. Sz. H. az Úr Jézus nevében, szent István kiráhimk drága emlékére, kérlek és buzdítlak Benneteket, ragaszkodjatok mindenkor rendületlenül ker. zott,

amelynek

terjesztésére annyit imádkoannyit fáradozott a szent Király. Ragaszkodjatok,

kath. hitetekhez,

miként szent István királyunk, a legnagyobb a legbensbb szeretettel,

a legkészségesebb

tisztelettel,

engedelmes-

séggel anyátokhoz, a kath. Anyaszentegyházhoz.

Lelkesült örömmel

s

bátran valljátok, miként szent

István királwnk, a kath. anyaszentegyház szent tanitását,

gyermeki engedelmességgel magánélet,

csait, a

a közélet terén

teljesítsétek szent paran-

a családi élet terén

szent tanítása, szent

;

épen úgy, mint parancsai szerint

életeteket. Soha se hagyjátok el anyáBuzgón, miként szent István királyunk, használjátok fel Szentegyházunk kegyszereit, melyekbl Istennek megvilágosító, megersít, megszentel malasztja áradoz. Szent István királyunk dics példájára, Isten fogadott gyermekeinek szeretetével és bátorságával, egy

intézzétek egész

tok

törvényét.-**

egy lélekkel védjétek édes Anyátoknak, a kath. Anyaszentegyháznak jogait és szabadságát, orvosoljátok szenvedett sérelmeit. Tartsátok, miként szent István királyunk s dics seink, legfbb dicsségeteknek, legfbb szívvel,

Kor.

15.

2.

=

Szt. Ágost. Serra. 160.

3

Példab. 118.

9,


90

boldogságotoknak, hogy Krisztus Jézus Anyaszentegyházának, a kath. Anyaszentegyháznak tagjai vagytok.

Szent Pál apostol intelme

állhatatosak le-

szerint

gyetek a hitben, cselekedjetek férfiasan.^ Szent István királyunk dics példája szerint legyetek buzgó tiszteli a bold. szz Máriának, a kinek hathatós oltalmába ajánlta országát, nemzetét a szent király. Tekintsetek seitek megható j)éldájára, a kik szent Ist-

ván nyomdokain haladva, a

Szz

bold. szent

tiszteletével szivükben, képével

gyzelmi

áhitatteljes

zászlóikon, rózsa-

füzérével kezükben esdettek oltalmáért, védették,

nagygyá Legyetek buzgó tiszteli szent István királyunknak, országunk, nemzetünk Apostolának^ legnagyobb JótevÖjéneJc ; kövessétek hségesen dics példáját. így leendetek méltó unokái a szent királynak, méltó unokái az ö dics nyomdokait követ kath. seiteknek. így hátevék

e hazát.

meg

láljátok

szent István

forró

imáit,

datlan buzgó fáradozásait nemzete örök

s

könyeit,

lanka-

ideiglenes üdvé-

nek, országa fennállásának, boldogságának biztosításában.

Szent István unokái, lelkesüljetek honalkotó királyotok dics példáján az

,

Azzal a hazaszeretettel, a mely legnagyobb jótevjének, lelkében élt, szehazát, azzal a hazaszeretettel, a mely nem !

a haza

ressétek

e

hanem keresztény erény, Úr Jézus könyüivel szentelt meg,^ azzal a

öntudatlan, értéktelen rajongás, a melyet az

dics keresztény

erényn3^el, a

Isten országát

az

s

mely mindenekeltt keresve

igazságát,^ Isten imrancsából, Isten

törvénye szerint, Istenért, szolgál a haza védelmének, bol-

dogságának, nagyságának, dent,

még

életét

is.

s

kész feláldozni a hazáért min-

Hséges, hódoló

tek Krisztus Jézus parancsa szerint^

tisztelettel tiszteljéazt,

kinek homlokát

szent István király dicsségövezte szent koronája érinté,

az apostoli királyt. '

Kor.

"

"

Luk. Luk.

*

1.

I.

16.

13.

19, 41. 12, 31.

Pét.

2,

11.


2

01

Ily lelkülettel,

üljétek édes

szent István királyunk szellemében,

örömmel a drága haza ezeréves

fennállásá-

nak emlékét, s épen azért, midn az újév napján, a haza második ezredévének els napján, az én rendeletem szerint, a szent

székre,

s

mise után, lelkipásztoraitok fellépnek a szó-

ellmondják nektek a kath. szent

szent István királyunk hséges,

hitvallást,

rendíthetlen kath. hité-

s midn majd elimádkozzak lelkipásztoraitok azt a megható imádságot, a melyet édes hazánk egyik nagy fia, katholikus seink egyik dics alakja, Esterházy Pál herczeg, nádor, rebegett egykoron hazánk Nagyasszonyához, e haza boldogságáért^ szent István királyunk hséges, buzgó tiszteletével a bold. Szz Mária iránt, lángoló keresztén}" hazaszerete-

vel valljátok azt ünnepélyesen;

tével, esedezzetek lelkipásztoraitokkal,

ezen imával szent-

séges Védasszonyunkhoz, oltalmazza kath. szentegyházunkat, kath. szent hitünket, szeretett apostoli királyunkat,

édes hazánkat s egész nemzetünket. Esedezzetek buzgón Magyarország védszentjeihez, mennyei pártfogásukért, s azok élén, hálatelt szívvel s buzgó áhítattal és gyermeki bizodalommal imádkozzatok fpásztori rendeletem szerint háromszor az Úr imádságát s az Angyali Üdvözletet honalkotó szent István királyunk tiszteletére, hogy oltalmazza, védelmezze hathatós közbenjárásával Istennek trónja eltt kath. szent hitünket, amelyre építé országát, oltalmazza, védelmezze édes hazánkat s nemzetünket.

Az örökkévalóság

halhatatlan és láthatatlan Kirá-

lyának, az egyedül való Istennek pedig tisztelet és dics-

ség mindörökkön örökké. Amen.^

A

mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal. Ámen. Kelt Székesfehérvárott, 1895. december 27-ikén. '

Tim.

»

2.

1.

17.

Thess.

3.

18.


!

VI.

YÁCZI EGYHÁZMEGYE. Schuster Konstantin váczi püspök körlevele.

Krisztusban keduelteinknek, a váczi egyházmegye valahíveinek, üdvöt az Úrban s apostoli áldást

mennyi

Atyámfiai! az én szívem óhajtása ugyan, gésem Istenhez a

ti

bizonyságom nekem az Isten, Ö

Fia evangéliuma

és

üdvösségtehért vagyon, (Kor. X.

által,

könyör1.)

mert

kinek lelkemhöl szolgálok az

hogy szüntelen emlékezem rólatok,

könyörögvén, hogy hozzátok mehetnék, mert kívánlak ket látni, hogy közöljek valamit veletek

a

lelki

tite-

ajándékok-

(Róm. I. 9 11.); azonban mindhogy: »a lélek íigyan kész, de a test erötlen«, belátom, hogj le kell tennem ezen legfbb ókajtásom teljesítésérl, s így mint az apostolok méltatlan

ból

a

megerösítéstekre

ti

inkább

érezvén,

példájukat követem,

utóda az

vánok a

ti

lelki

javatokra

üdvözölvén benneteket

s

jelen levelem által kí-

szolgálni,

szent

Pál apostol-

Kegyelem nektek az Istentl a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.^ (Róm. I. 7.) Kedvelt Híveim Amily rendkívüli a mód, melyet választottam a hozzátok való szólásra, ép oly rendkívüli lal

»

:

!

az alkalom

ugyan

róla

is,

amelyet erre felhasználok.

gyzdve, hogy ^^ nem hallotta

alig

Meg vagyok

találkozik közöttetek

volna már, hogy azon ^Sy ^^) ^ melynek Isten kegyelmébl a mai nappal küszöbére tünk, tehát az 1896-ik év leszen ezredik nak,

hegy

hogy seink, a négy folyam által koszorúzott szép

év,

lép-

esztendeje an-

által áztatott s a

három

hazát elfoglalták, azért mégis

jónak látom, hogy e nevezetes eseményre, innen helyrl is felhívjam figyelmeteket.

e szent


'.•3

Ezer esztend történetében, kis

pihent

nagy szám ez a nemzetek, a népek ill tehát, hogy e nevezetes ponton egy

tartva,

I

megemlékezzünk a régi idkrl,

s

azok nyomán a jövre nézve üdvös tanúságokat vonjunk. A történelem tanusitja, milj^ sok megpróbáltatáson ment keresztül nemzetünk, míg ez édes hazát magáénak mondhatta. Miként a természetben a borúra következik a der, vagy miként a tenger vizénél az apályt felváltja a díigály, úgy váltakoztak hazánk történetében is az esés emelkedés, a dicsség és megaláztatás, Isten áldásainak és büntetéseinek napjai elannyira, hogy most, a midn ('-s

annyi balszerencse és sok viszály után az ezredik év küszöbére értünk, méltán felkiálthatunk Isten csodája, hog}' él magyar e hazán! Méltó és igazságos tehát Szeretett Híveim hogy térdre borulva hálát adjunk az Istennek e napon, hogy azalatt, míg más népek és nemzetek el:

!

törültettek a föld színérl, úgy, hogy ma már csak a töi*tónelembl tudjuk s ismerjük egykori létezésüket; vagy míg más nemzetek a szolgaság és elnyomatás járma alatt nyögnek, a dics magyar nemzet számban és erben

megizmosodva, az seitl örökölt szabadság A^édpaizsa alatt halad a Gondviselés által számára kijelölt úton Ezeknek tudatában ón is leborulok a Magasságbeli trónusa eltt, és »Hálát adok az én Isienemnek Jézus KrissI

His által mindnyájatoJcérf, mert a

gon

hirdettetik. «

(Róm.

I.

ti

hitetek az egész vilá-

8.)

Igen Szeretteim! mert a ti hitetek, a Jézus Krisztus által tanított, az apostolok által hirdetett ós a római kath. anyaszentegyház által, hogy higyjük, élénkbe adott

azon szilárd alap, melyre mint ksziklára emelhetk egyedül biztosan a népek és nemzetek fejldésének és Erezte ezt szent István, fenmaradásának építményei hit

I

nemzetünk els apostoli királya, s azért királyi hatalmának minden befolyását, s egyéni tevékenységének minden erejét s buzgalmát arra fordította, hogy hazájának, Magyarország biztos fenmaradásának alapját, keresztény alapokra fektesse szent Pál apostol ama kijelentése

sze-


í)4

rint:

»Más

alapoTcat senki

sem

vethet

azon

Jcívül,

a mely

És szent vettetett, s ez Jézus Krisztus h^ (Kor. I. 3. 11.) kisérte elIstván apostoli müvét Isten bséges áldása annyira, hogy

már életében gyönyörködlietett

a keresz-

ténység mködésének áldásos gyümölcseiben, virágos kertté vált bonunk viránya, melynek legékesebb virága az apos-

Imre berezeg, vala. Ezeket látva életének alkonyán nyugodtan elmondhatta

egyetlen

toli király

fia,

a szent király, volna szent Pállal: yJó harczot harczoUam, íjálydmat hevégeztem, hitemet megtartottam, a többiben eltétetett számomra az üdvösség Jcoronája, melyet megad neJcem az Ür!«, ha Imre fiára hagyhatta volna trónját, s nemzetének kormányzatát mivel azonban ez megelzte öt az örökkévalóságban, gondoskodnia kellett más pártfogóról, a ki apostoli müvének s ezzel hazájának állandó fenmaradását biztosítsa, s azért halálos ágyán országát, nemzetét, boldog Maa boldogságos Szz oltalmába ajánlotta gyarország, mely ily hatalmas Pátronát nyertél els szent királyod közbenjárására Istennél Föl is használták seink az els ezer év leforgása alatt égi Pátronájuk oltalmát, mert valahányszor veszedelem fenyegette az országot, Isten után mindenkor a boldogságos Szz Mária oltalmában kerestek ós nyertek menedéket. Oly nagy volt a ;

!

!

bold.

Szz

iránt a

magyarok tisztelete, hogy harczi zászmind az ország Nagyasszonyának,

lóik s az ország pénzei

Máriának képével valának

díszítve,

jainak pedig legszebb ékessége a vala!

Oh, vajha mi

dogságos

Szz

is

a hadvezérek kardb. sz.

követnk seink

tiszteletében,

Mária olvasója példáját a bol-

akkor bizonyossá tehetnélek

hogy a megpróbáltatásnak ama napjai, memint vészterhes felhk vonultak szép hazánk egére,

benneteket, lyek,

megrövidíttetnének felettünk a szent

Szz

közbenjárása

által!!!

Meggyzdvén keresztül

ekként

arról,

hogy ezer esztendn

egyrészt a kereszténységben, melynek

István vetette

meg

alapját, másrészt a boldogságos

szent

Szz

Mária oltalmában birta hazánk fennállásának, nemzetünk


!

!

95

haladásának alapját, most ez ünnepélyes pillanatban a legméltóságosabb Oltáriszentség eltt tegyünk ers

hogy vezérelveink a jövben

gadást,

is

a keresztény ka-

tholikus hitvallás táutorithatlan követése

pártfogásába helyezett bizalmunk leszen.

dig szerettük hazánkat, lenségeivel saját

s

nem

elnyeink

s

a

b. sz.

Mária

— Valamint

szövetkeztünk hazánk

végett,

itt

fo-

úgy

edel-

fogjuk

szeretni

mint balszerencsében érette, vagyonunkat feláldozni szent kötelességünknek ismerendjük. Mint a gyermek szeretetének ezután

ha

is,

kell,

úgy

a jólétben,

életünket

s

legkedvesebb tárgya, még ha szegény is, édes anyja, úgy legyen a mi ragaszkodásunk tárgya édes magyar hazánk nem azért, mert hatalmas és dics, de mert a mienk,

mert seinktl örököltük.

tonos háborúskodások

alatt,

idegen nemzetiségeket

is

tunk,

st más

tünk.

A

vallású

Az idk folyamán

a foly-

számban megfogyatkozván,

testvérekként házainkba fogad-

testvéreinkkel

is

békességben

tanítása szerint ezek iránt ezután

hitünk ágazataiból

is

egy hajszálnyit

él-

Urunk

keresztény felebaráti szeretetet Krisztus

gyakoroljuk, de szent se engedjünk.

Adja

az édes Jézus szent malasztját, hogy szent hitünkhöz, hazánkhoz s apostoli királyunkhoz minden, bármily nehéz körülmények között hívek maradjunk szívünk utolsó dobbanásáig, mert a nagy világon, e szent haza földjén kívül nincsen számunkra hely, áldjon vagy verjen sors Az uj év kezkeze, itt élnünk és meghalnunk kell !

detén tehát a hitvallás által éleszszük hitünket

és

könyö-

rögjünk a boldogságos szz Anya pártfogásáért a szontmiseáldozat pedig legyen bemutatva országunkért, nemzetünkért, királyunkért és szentegyházunkért. Az Ür Isten ;

kegyesen emez áldozatunkat s hallgassa meg buzgó könyörgésünket, hogy a második ezredév elérkeztével is a szent István által megvetett alapokon üdvözölhessék unokáink magyar hazánkat Dicsértessék az Úr Jézus szent neve és a szz Máriáé fogadja

Kelt Váczon, 1895. december 2l-ikén.


:

vn.

VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE. Báró

Hornig Károly veszprémi püspök körlevele.

dr.

A

magyar nemzet

ez évben üli

ezredik

fordulóját

azon világtörténeti eseményének, hogy sei e hazát elfogvilágtörténeti eseménynek, mondom, mert a honfoglalás nemcsak a magyar nemzetre magára, hanem egész világrészünkre nézve megmérhetetlen horderejnek lalták;

bizonyult,

olyannak,

mely nemcsak a nemzet, hanem

egész világrészünk történetének határozott, és végkövet-

kezményeiben még ma is szemlélhet, új irányt adott. Azonban a dolognak ezen, mint szokás mondani politikai, vagy akár csak tisztán világtörténelmi mérles ezért csak azt gelése nem tartozik ide a templomba az egy feltn mozzanatot akarom említeni, hogy mindazon népek közül, melyek akár a magyar honfoglalás eltt, akár, igaz hogy már gyengébb rajokban, azután világrészünket egyik végétl a másikig bebarangolták s századokig forrongásban tartották, egyiknek sem sikerült magát napjainkig tisztán fentartani, egyiknek sem nemzeti államot alapítani, csaJc a magyarnak. A többi beleolvadt azon s népek testébe, melyeket meghódítani véltek, vegyes faj keletkezett telepedésök helyén, oly nyelvvel, melyen ma már csak a tudós képes a hódító nyelvének nyomait fürkészni, míg annak zömét a meghódított nép öseredeti nyelv- és eszejárásának elemei ;

képezik.

Nem tott

itt,

így a magyar Nemcsak, hogy államot alapímely napjainkban fennállásának ezredik évét !


97

hauem a népvándorlásban szerepet játszott népek közül egyedül ö volt képes nyelvét fentartani, hogy az ne olvadjon bele az általa elfoglalt országban talált üunepli,

nyelvjárások egyikébe se; hanem ellenkezleg, azokból, a hol kellett, táplálkozva, ezen új elemekre is rányomta saját szellemének bélyegét, minek folytán még ma is

büszkén állíthatja és be is bizonyíthatja, hogy e hont egy évezred eltt elfoglaló sei nyelvét sértetlenül fentartania, és a

természetes fejldés útján mai tökélyére

vinnie sikerült.

De errl se beszéljünk többet itt a templomban, bármily tudományos, bármily szép és lelkesít is legyen De említenem

mert ebbl néhány követmelyek csakugyan a templomba valók, mivelhogy vallásos megfontolásokra és elmélkea tárgy.

kellett,

keztetést akarok vonni,

désekre alkalmat nyújtanak, azaz olyanokra,

ma

itt

mik miatt

összejöttünk.

Mert magunktól

hogy ezek hallatára ne kérdezzük tehát minek köszönhette a magyar e kivé-

lehetetlen, :

teles szerencsét ?

Számának nem

sz nemzetek

;

mert az eltte

és körülötte elenyé-

mely tömegre nézve nagyobb volt. Bátorságának és harczi készültségének sem kizárólagosan mert bátor harczosokat azok is állítottak akármennyit, höslelkü királyok vezérlete alatt, kik egyúttal közül akárhányat

látunk,

;

eszél^'^es

uralkodók lévén, a törvényhozás terén

is

nyomo-

kat hagytak. Itt

más oknak

kell rejlenie

keresztények, ne keressük az

úgynevezett

sem

»véletlen«-ben

!

a ;

S ezt az okot mi, mint természetrajzban, sem

hanem keressük

a

nemzetek sorsát intéz, mindenható Istennek bölcs szándékaiban, kinek különös és Anyaszentegyházára nézve fontos okai lehettek, hogy az akkortájt, ezeltt körülbelül ezer esztendvel mai hazánkban keletkezett népek

és

magyar államot nemcsak megersödni engedte, hanem mai napig fenn is tartotta. EZERÉVES MAGYARORSZÁG.

7


98

Mink

voltak

e

szándékok,

legbölcsebb

könnyen

beláthatjuk, ha világrészünk akkori helyzetére csak futólagos pillantást helyzettel

adata

:

A

is

szemben

mitl

vetünk a

és

kath.

megfontoljuk, mi volt e

Anyaszentegyháznak

kellé tartania, mire kellett törekednie

idben

fel?

hogy világrészünknek az akkori polgárosodás magaslatán álló népei már katholikusok voltak, míg a mindenféle pogányságnak zöme tanulmányozó itt honolt, a mi tájunkon, a hol e kort törtónetbúvár csak szórványos nyomaira akad a kereszténységnek, melyek az ket körülhullámzó néptengerben mindinkább hanyatló ervel küzdöttek a végenyészet ellen, míg egy idben kelet fell nem csekélyebb veszehelyzet ez

az volt,

delem fenyegeté a kereszténységet a szakadárság, melynek szomorú eljelei már fel-feltünedeznek onnan. Gátot kellett tehát emelni e ketts vészes áradat ellen s e gátot itt kellett emelni, a mi hazánkban, azon a vidéken, a hol a kereszténység határos volt a pogánysággal s a hol egyúttal nyitva is állott a kapu a kelet fell közeled szakadárság eltt erre pedig, hogy gátul szolgáljanak, e vidéknek a honfoglalás eltti lakói nem nemcsak azért nem, mert pogányok voltak képesek voltak, hanem, st inkább azért nem, mert a kelettel számos faji és szellemi közös vonás által összeköttetésben állván, félni lehetett, nehogy az ott készül s onnan közeled csábításnak engedve, ha el is hagyják pogány szertartásaikat, a keresztény vallást mégis csak meghamisított alakban veszik fel. Ide új nép kellett, idegen nemzet, mely amint faj és észjárás tekintetében különválva azoktól, amelyeket itt talált, úgy, midn nemzeti államot akart ez új honban alapítani, sem a pogányság bneivel nem fertzteti meg azt, sem a Krisztus osztatlan köntösét nemsokára darabokra szakítandó kelettel :

;

;

nem

szövetkezik.

Ez

az új nép, melyet gátul rendelt ide az Úristen,

a pogánysággal és a szakadársággal

nép a magyar

volt,

szemben, ez

az új

melynek, míg fennáll, feladatául tüze


!

99

népek és nemzetek sorsát intéz legbölcsebb Lény. hogy a kereszténységnek és a keresztény polgárosodásnak mindenha elrse és védje legyen. Elmúlt talán egy század, míg a nemzet eme ki a

magasztos rendeltetésének felismerésére jutott s míg, mint szokta, önkárán meg nem tanulta, hogy keresztényn^'é

kell

hacsak

lennie,

eltte az

jutni, kik

országot

nem

azok sorsára

akar

benépesítek és uralták;

s

amint lassan magához térve, mintegy felocsúdva, egyes, de gyenge lépéseket kezde tenni a már némileg felismert czél felé, akkor küldé neki a Mindenható azt a férfit, aki, mintegy mennyei ihletre, tisztán látva maga eltt nemzetének a világtörténelemben Isten által rendelt helyzetét, ers kézzel annak elfoglalására vezérlé azt.

Ez

István

Magyarországnak els honnak igazi megalapítója, Anyaszentegyházunknak dicsült bajnoka,

a férfiú

sz.

s igazán apostoli királya,

katholikus

volt,

e

hazánknak védszentje, akinek véghetetlen hálával zik a magyar; mert

nemzetté

tarto-

adá kezébe az eszközöket, hogy mint ilyen fentarthatja magát s fenn is fogja magát tartani mindaddig, míg szent István szel-

leme lebeg

felette,

tette

s

míg azon irányban

melyet

halad,

szent István tzött eléje

De

min

megtudtuk, kétségtelen,

irány ez ? Ezt szükséges tudnunk de ha nagy megnyugtatásunkra is szolgál mert hogy a szent István kijelölte úton haladva, ;

;

a felett jó keresztények is vagyunk, de jó hazafiak is pedig elmélkedni hogy mit tegyünk, ha jó hazafiak, de ;

:

lenni is akarunk templomba való dolog, különösen most, midn az Anyaszentegyház a rendesnél sürgsebben felhív minket arra, hogy keresztény kötelességeink-

egyúttal igazi keresztény-katholikusok és maradni, bizonyára a

kel ismét egyszer tisztába jöjjünk.

De

ismét

kérdem

:

mely

irány

István indítá a magyar nemzetet végig, ha

tartani

?

fenn

akarja

magát,

s

az,

melybe szent

melyet követnie kell

amint kötelessége,


!

100

Ezen irányt í'élreértlietetlenül

apostoli

véletlenségbl történt

nem

a byzanti császárok hatalmától nagyon s

keresett

azért

vezette.

.

.

.

,

közönséges poli-

is

mintha például

tikai számításból tette ezt a szent király,

tartania

és--

nemzetet a

a

közé

karjai

ez,

világosan

királ}'

midn

akkor,

Anyaszentegyház

katholikus

Nem

els

az

kijelölte

volna

kellett

is

volna szövetségest a nyugati

Egyházban Ama byzanti császároknak hatalma és is már csak inkább látszólagos volt, mint !

akkor

ereje igazi,,

hanyatlását leginkább az idézvén és mozdítván el, hogy,. a

helyett,

hogy birodalmukat helyesen kormányozták mindnyájan a római-katholikus-

volna, egyeseket kivéve,

hit ellen törtek, pártolván

szándékosan,

részint

részint

gyengeségbl minden eretnekséget, mely azzal szemben bármi czímen ellenséges állást foglalt el. így tehát ezektl már nem kellett tartani a szomszéd államoknak st ;

még

több,

maradt

szent

iratai

élt

császárnak ránk

világosan

tanúbizonyságot

kora eltt

István

egyenesen

s

tesznek arról, hogy ök a magyarok hadi ismerték, méltányolták

is

s

erejét

nagyon

tartottak tle.

Ezektl tehát, mondom, nem kellett sz. Istvánnak nem is ezeknek hatalma ellen biztosítania népét az által, hogy a romai-katholikus szent hit felvételére bírta, hanem az onnan könnyen átcsapható gonosz szel-

félnie,

lem, a hibás észjárás, a tévtanok és tévhit s

akarta azt

ellen

keresett

királyunk biztosítani,

szent

apostoli

szövetséget

ellen kellett

Szentszéknél,

a római

eeeJc

Péter-

utódjánál, a római Anyaszentegyház kebelén

Nem

iigy áll tehát a

magyar nemzetet csak akarta volna

tenni

dolog,

amúgy nem !

hogy szent István

általán

a.

•!>hereszténynyé<^

tüzetesen

és

határo-

zottan, egyenesen és kizárólag római-katholikussd akarta tenni, azért fordult a pápához,

azért

csak római-katho-

likus hitküldéreket eresztett be az országba, azért került,

— —

mirl

egyéb intézkedései tanúskodnak szigorúan mindent, mi a tévtanoknak a közéletnek bármely terén akár csak a legkisebb részt is nyitotta törvényei és


101

volna a bejuthatásra. Azért inti fiát, sz. Imro herczeget, liogy minden törvényeinek alapja mindig a szent hit legyen; annak szelleme lengje át összes rendelkezéseit, ez legyen a vezéreszme, mely szerint népét kormányozza.

De hogy

kétség ne legyen,

mit

Jcatholikus vallást érti. »Azt tanácsolom

édes fiám,

lelkedre,

igy

hozzá

szól

intelemben, mely

századokon át törvénykönyveinknek élén állott,

meg s

és

védelmezd a katholikus

és

ez alatt a

rmai-

Neked, azt kötöm

azon

szívreható

érvényben volt

teljes

ezen szent

ö

ért

megmondja határozottan, hogy

hit alatt,

hogy buzgón tartsd

apostoli

szent hitet... «

mindjárt hozzáfzi saját hite vallomását a szent király,

midn

»Ez a

így folytatja:

szemit hit

pedig,

amelyrl

Neked szóhk, édes fiam, az. hogy semmi kételynek szivedben soha helyt nem engedve, ersen higyjed és valljad, hogy ^gy az Atyaisten, mindeneknek mindenható teremtje s egyszülött Fia, a mi Urunk Jézus Krisztus, ki, €gy az az

•amint

angyal jövendié,

Szz

^gész világ hunéiért szenvedett a

Máriától születve az

keresztfán

:

nemkülönben

egy a Szentlélek, ki a próféták, apostolok és evangélisták által szólt hozzánk ; és hogy egy az Isten, teljes, fogyatkozás nélküli, részekre nem osztható.^ Nemde, ez a mi hitünk, a római-katholikus hitval-

melyet szent István ekként fiának, s benne minden szívére kötött. Válogathatott volna ö mindenféle tévhitek és szakadárságok közt, melyek már az ö napjaiban is sren burjánoztak köröskörül, ha azt gondolta volna, hogy ezekkel jobban lehet kormányozni lás,

leend utódjának

hanem boldogabbá tenni de nem válogatott felajánlva országát a Boldogságos Szz Máriának, az egy és népét

!

;

s egységes, szent római-katholikus és apostoli

egyház

Istentl

karjai

közé

igazán

vezette

nemzetét,

felvilágosított

király,

meg

Anyaszentlóvén,

gyzdve

hogy csak ezen egyház adja meg a népeknek az hitet 8 ezzel a cseit,

valódi

mint arról,

igazi

keresztény polgárosodásnak kintermészeténél fogva fenn

oly két dolgot, mely


!

102

fog állani, míg e földgömb forog, mert

Fia hinté

mely

el s

ezért

ép

magvait

egyedül

Isten

ers és míg Isten

képes,

virágzó létet biztosítani e nemzetnek addig,

Fia megmásíthatatlan hagyományait tiszteletben tartja, S ezt akará sz, István, midn Imre fiát arra inti^ de ne csak hogy a római-katholikus hitet vallja személyében vallja, hanem nemzete közt is terjeszsze^ ersítse s védelmezze meg minden, bárhonnan érkez támadás ellen ha azt akarja, hogy a magyar nemzet boldog, fennállása biztosítva, hogy müveit és hatal;

;

mas legyen S az is volt mányait tiszteié.

a

.

száz

.

nemzet, míg szent

István hagyo-

.

Mi tehát, kik itt ez országban még ma is, annyi meg száz esztend múlva, szent István nyomdokain

haladni hazafias lelkesedéssel kívánunk, kik azt óhajtjuk,,

hogy

a nemzet nyerje vissza hajdani fényét,

dicsségét^

hatalmát és becsületét, mi nem tehetünk egyebet,. jobbat, tehetünk mint hogy intelmét és példáját nem követve, katholikus szent hitünket valljuk és gyakoroljuk.

Krisztus

neve

is

Urunk

mutatja.

»

hite

ez.

Kedves Híveim

Keresztény « hitnek nevezzük

!

már

azt,

a

mert

Krisztus és az ö szent keresztjének hitét valljuk, annak a szent keresztnek hitét,

mint szent István helyesen mondja,

az egész világért,

szenvedve,

saját

melyen Megváltónk érettünk^

vérével

szentelé,

erösíté

meg

azt.

De

mondjuk magunkat, hanem mert mi nem fogjuk római-MtholiJcus JceresetényeJcneJc, nemcsak

keresztényeknek

nem«... mert hite

rá Krisztus Urunkra: »ezt tanította, ezt pedig

hanem mi határozottan

tudjuk^ mit tanított, rizet alatt van letéve a rómal-Jcatholikus Anyaszentegyházban, melynek gyermekei, s ezért Isten jóvoltából, római-JcatholiJcusolc vagyunk, mint volt és tanítása, biztos

szent István

is.

Ehhez ne engedjünk hozzátoldani de ne is engedjünk elvenni belle semmit. Azért óvakodjunk azoktól az emberektl, a kik Krisztus hite tehát a mi hitünk ;

!


;

;

103

akarnak

eröszakot állítván

»ez

:

toiini

eszünkön

vagy az nem tartozik a

szíviinküii,

és

hithez.

.

.

azt.

Te azért

.

maradsz keresztény, ha egyházad e vagy ama parancsát meg is szeged, vagy semmibe sem veszed « óvakodjunk, mondom ezektl, s ilyenek hallatára azt kérdezzük magunktól »a mire ez csábítani akar benne van-e az én hitemben?... így tanitja-e ezt az Anyaszentegyház? .

.

.

:

így hirdette-e Krisztus Urunk ?...« akkor S ha a válasz ezekre a kérdésekre tagadó, tudjuk, hogy a csábító hazudik, hogy utána indulni nem szabad Mert Krisztus Urunknak igazsága csak egy lehet, az, a melynek birtokában mi, római-katholikusoJc vagyunk nem lévén a hit egy és osztatlan, egy és oszthatatlan, dolgában semmi sem mellékes, mert Isten szájáhól jö

.

.

.

!

— —

s mindennelc. a mit mi katholikusok a szent szerzje, a mint ép oly szépen, mint helyesen zengi az egyházi ének, melyet egyformán megérthet mindenki, úr és szolga, gazdag és szegény egy-

üdvünk

szent igéje,

hiszünk,

Ö

aránt.

De

époly

könnj^en

megértheti

meg

s

is

jegyez-

mindenki magának azt, a mit mint katholikusoknak tudnunk és hinnünk kell a végett, hogy örökre üdvözüljünk ime ezek azok hogy van Isten, legfbb igazságos heti

:

;

megjutalmazza, és a gonoszságot, a bnt ki a mennyet s földet és mindent, a mi van, hozta létre, vagyis teremtette és kormányozza,

biró, ki a jót

bünteti

;

semmibl

azaz bölcseséggel és atyai szeretettel mindennek gondját viseli

hogy továbbá ezen egy Istenben három személy vagyon; mindhárom öröktl fogva, személyökre nézve

különbözk; de lényegre nézve miud a három egyik sem idsebb, egyik sem hatalmasabb a másiknál, egy lóvé a bennök a hatalom, bölcseség és sze-

ugyan egy

retet

;

e

mert az Isten csak egy három isteni személy az Atya,

a

Fiú

és Szent-

kik közül a második, az Atyától öröktl fogva született Fiú az idben emberré lett, testet és lelket

lélek,


;

104

vevón

min

olyant,

fel,

hozzánk, kivéve a ezt azért

s

tévé,

keresztfán érettünk kibékítsen,

mienk,

mindenben

hasonló

hogy érettünk szenvedvén,

és a

meghalván, minket Istennel ismét s örök kárhozattól megszabadít-

bntl

a

s

a

bnt

testtel

ekként az ö kegyelmébl ismét boldogok vagyis egy szóval hogy minket megválthalhatatlan lelkünknek, a majdan feltámadandó együtt az örökkévaló boldogságot ismét vissza-

nyerje

;

son, s

hogy

lehessünk

son

s

;

:

mert,

nunk

s

ezt is elengedhetetlenül

szükséges tud-

hinnünk: lelkünk halhatatlan, s arra, hogy az örökkévaló életre érdemeket szerezhessünk, szükségünk van Istennek, Krisztus Urunk által visszaszerzett malasztjára, melylyel szintén és buzgón közre kell mködnünk. íme, Krisztusban szeretett Híveim, ezeket tudnunk és hinnünk okvetetlenül szükséges, mihelyt eszünk használatához jutottunk, ha keresztény-katholikusok lenni s örökké üdvözülni akarunk; kevés mindössze, de végheés

tetlenül fontos tudja,

még

még

az

;

hogy a ki ezeket nem sem oldozható fel; mihez hogy minden katholikus ember köteles olyannyira,

a szent gyónásban

is járul,

tudni és ismerni a Hiszekegyet, a Miatyánkot, az Istennek tíz és az Anyaszentegyház öt parancsát, valamint a hét szentséget

láthatatlan

is,

megannyi látható

mint

malasztnak,

melyet

Krisztus

jeleit

Urunk

ama mi

a

megszentelésünkre rendelt. íme ez szent hitünknek veleje, és hitbeli kötelességeink rövid összefoglalatja a ki ezeket az Anyaszentegyházzal egyetemben hiszi, tudja, vallja és gyakorolja, az keresztény-katholikus ember, annak van észszer hite. Ilyen igazán észszer, vagy mint sz. Pál apostol B,óm. XII. 1. mondja, ilyen igazán okos a mi katholikus hitünk mert mi nem halandó, gyarló emberek után indulunk, kik tévedhettek, s csakugyan tévedtek ;

;

is,

midn

magukat;

mint holmi

mi nem

új is

vallások a

holt

alapítói

betbl

tolták

fel

fürkészszük,


;

105

kutatjuk hitünket, olyanból, melyet mindenki úgy magyarázhat, amint neki tetszik hanem mi mindenben az egy ;

eleven és legfbb tekintély után indulunk.

Isten

után,

Zsid. 1. »Soh rendben és sokféleképen szólván hajdan az atyákhoz a próféták áltál, legutóbb Fia által szólott hozzánk «, ki mint a világ Tanítója hirdeté men}'-

ki

:

I.

nyei Atyja által arról,

akaratát, gondoskodván Anyaszentegyháza hogy az a világ végéig hibátlanul és helye-

sen tudomására juthasson mindenkinek,

a ki jóakarattal

engedelmes lelkülettel hajlandó azt szívébe fogadni észszer és okos a mi hitünk, mert Istentl származik, a ki a véghetetlen igazság és mindentudó bölcseség,

és

sem meg nem csalhat, sem meg nem csalathatik, s ezért mondja a káté, hogy a keresztény-katholikus ember ki

hite természetfölötti világosság. Isten ajándéka és Isten-

tl

belénk

mely

erény,

öntött

igaznak tartjuk

által

mindazt, mit Isten kinyilatkoztatott és Anyaszentegyháza által,

hogy higyjük, elénk ad. Látjuk ebbl, mily nagy kiucs

ez a katholikus hit,

melyet szent István szerzett ez országnak. Nagy kincs felett pedig féltékenyen, éberen és aggódva szoktunk rködni; úgy azért, hogy a rossz emberek el ne rabolják tlünk, valamint azért is, nehogy gondatlanságból

Ha

elveszítsük.

pedig

közönséges,

teszszük

ezt

földi,

mulandó birtokkal, mennyivel inkább illik, st kell azt tennünk a legmagasztosabb, legdrágább kincsünkre, a mi szent hitünkre nézve, melytl örökkévaló üdvösségünk függ.

E

kincset el akarja

olyasmit

ágazatával

Az

tlünk,

követel

bírni vagy

kényszeríteni, s

az abból

tlünk olyas a

ered

mi

rabolni mindenki, a ki

valamire szent

akar minket

hitünk

bármely

erkölcstan törvényével ellen-

ne engedjünk, bármivel hitegessen, bármikép fenyegessen is bennünket; mert így szól az »mit használ az Máté, XVI. 26. isteni Üdvözít: embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig Ap. kárát vallja?... «, s az apostolok fejedelme, Péter, kezik.

ilyennek

Csel. IV. 21. és V. 29.

— midn

az

igazságtalan

birák


:

106

mindenféleképen megfenyegették öt, azt mondván szemökbe: ^Ha méltó-e az Isten szine eltt inMbh titehet és hallgatni, mint az Istent ? magatoJc éljéteJc meg« az mint engedelmeskedni, kell inhábh IstenneJc ismét: '>Az embereiének. <

de így kell szent hitünket megvédelmeznünk ne csak a gonosz emberek, hanem saját önmagunk ellen ;

is;

hibáink,

saját

fogyatkozásaink,

vigyázatlan-

saját

hanyagságunk ellen, különben elvesztjük a ságunk hitnek ajándékát, mely Istentl származik, vagyis, mint a hitre nézve Tim. I. 1, 19. Pál apostol mondja: hajótörést szenvedünk min hajótörést szenvedtek sokan, és

;

a kik

manap

a szegény népet

mindenféle módon, szóval

kodnak, utódai lévén apostol óvá a híveket

és

öröklött

apáitól

k azoknak, kiktl ugyanez —

Fii.

hitétl

Írásban eltántorítani ipar-

III,

18.

a

nagy

írván: »sokan

mondottam nektek (most pedig

élnek úgy, kikrl gyakran

mondom), mint Krisztus keresztjének ellenségeid Vigyázzunk tehát magunkra, Krisztusban szeretett Híveim, hogy úgy ne járjunk, mint ezek, akiknek végok vigyázzunk, nehogy a magunk a veszedelem« - u. o. hibája által elveszítsük az igaz hitet s ezért gyakran

sirva is

ismételjük magunkban, a mit a káté felel ezen kérdésre

mi

embert az igaz hitnek elvesztésére ? ... Az igaz hitnek elvesztésére Azt feleli ugyanis viszi az embert elször is a kevélység, midn szót nem fogadván az Isten rendelte tanító tekintélynek, a maga fogyatékos okoskodásával kezdi a hit szent titkait viszi az

:

feszegetni, bizonyítván állhatatos,

mi

által

már

ekként, is

hogy

hite

eltávozott az

él

nem ers Istentl;

és

a hit elvesztésére viszi továbbá az embert az imád-

ságnak, isteni szolgálatnak és egyéb vallási kötelességeknem találkozván Istenével, lelké-

nek elhanyagolása, mert

tl megvonja

a szükséges szellemi eledelt, minek folytán

lassan-lassan kialudván szívében sedés, fokról-fokra

sülyed

a

a

vallásos

szent lelke-

hitközöny örvényébe, oda,

a hol a hit elvesztésének harmadik föoka, mint egy pré-


107

dara

ragadozó

kész

gonosz

lappang

állat

keresztóuytelen

a

:

élet.

De van még egy oka

a hit elvesztésének, a mire

akarlak, Kedves hogy magának a katekizmusnak sza»a rossz könyvek (mi alatt bármi vaival mondjam el

különösen napjainkban

Híveim,

ez,

s

figyelmeztetni

:

nyomtatott dolgot lehet érteni) olvasása vallás-gúnyolókkal való

rekkel, a

kötött barátság, házasság*

még

a hitnek elhagyására

nem

vigyáz, a ki

;

— ezek

is

embe-

és a rossz

társalkodás,

azok,

azokkal

mik nem

ritkán

vezetik az olyant, a ki

nem

az Anyaszentegj'ház

hallgat Istennek,

szóló, int szavára. rködjünk tehát magunk felett. Krisztusban szeretett híveim, rködjünk szent hitünk felett, s periig által

hozzá

ketts okból

halhatatlan

saját

:

a haza boldogsága

akaratával

miatt

is.

lelkünk üdve, de aztán

Mert

jó,

az

Isten szent

megegyez törvényt tisztel, mindenkinek — nem a büntetés miatt, hanem a lelki-

a mivel tartozik, ismeretért

(Róm. XIII.

13,5.).

megadó honpolgár csak az lehet, s ebben fekszik a mi

a ki Krisztusnak igaz tanítványba,

szent vallásunk honalkotó és a hont fentartó ereje

midn

;

mert

hogy nincs hogy minden hatalom Istentl származik, a felsbbség iránti, minden azt tanítja,

hatalmasság,

(Róm. XIII.

hanem

csaJc

1.

Istentl^

s

kk. v.)

azaz,

jóban nyilvánuló engedelmességet vallásos kötelességgé teszi,

intvén egyúttal az utóbbit, hogy

is

Isten szol-

gája a nép javára, a mi annyit tesz, hogy a kezében

lev

hatalmat máskép ne használja, mint a reá bízottak földi s mennyei javának elmozdítására. Ezen alapszik az

államok és népek boldogsága: ha, a kik parancsolnak, s Istennek tetsz dolgot parancsolnak a kiknek pedig kötelességök engedelmeskedni. Isten kedvéért engedelmeskednek, s jó lélekkel, mert lelkiismeIsten nevében

retök ezt megengedi. Erre kellene

:

törekednie,

s e váll-

nemes törekvést áldott siker fogja koronázni, mihelyt a nemzet közéletét, az állam törvényeit a kereszténység szelleme lengi át, az a szellem, mely által vetett


108

vezérelve

alapitá

sz.

István

e hont,

hogy addig

álljon

fenn és virágozzék, míg ahhoz hü marad. S ebben van egyedüli reményünk a jövre nézve,

hogy ugyanis a Mindenható jóságos

Isten,

ki e hazát

egy ezredév óta, annyi baj és viszontagság közt fenmost sem vonandja vissza kezét, hanem tekintve e nemzetnek a keresztény hit fentartásáért annyi vére

tartotta,

ontásával hozott áldozatait

s

szerzett érdemeit, meghall-

els szent királya felajánlotta a Bold. Szz Mária, Magyarország védasszonyának közbenjáró könyörgéseit, s magának a szent királynak magas trónusa eltt való szüntelen kérelmeit, s meg fogja hallgatni a mi esdekléseinket is, midn tornácz és oltár között így fohászkodunk hozzá: » Engedj, Uram, engedj meg a Te a kinek

gatja,

népednek^

s

ne add örökségedet gyálázatra«

:

Joel

2,

17.

ments meg minket s tarts meg szent vallásunkban, hogy a Te hited világosságánál járjunk az üdv ösvényein.

Ámen.

Kelt 1896. Jézus legszentebb Nevének ünnepén.


vm. EPERJESI EGYHÁZMEGYE.

r.

Vályi János eperjesi görög-katholikus püspök körlevele.

Ezer évvel ezeltt váratlanul megjelent a Duna és folyók által átszelt földterületen egy eddigelé kevésbbé ismert, mindjárt megjelenése alkalmával áltaTisza

lános rettegéssel fogadott harczias nép, mely rövid alatt elfoglalta ezen

kedett

s

száz év

egész

leforgása

békés letelepülése

s

földterületet,

alatt

állami

sokszor

rajta

idköz

elhelyez-

liáboríttatván

berendezkedésében, az itten

egyletemben

az európai mveltnemzetek sorában tekintélyes állást biztosított a még most is él, nagy tettekre hivatott maradékainak. Ezen lovagias magyar nemzet nemes büszkeséggel és örömtelt szívvel készül a folyó évben megülni ezredtalált

nemzetiségekkel

éves

fennállása,

illetve

ide

történt

letelepülésének magasztos emlékét,

s

bejövetelének kegyeletes

é&

szívvel

megemlékezvén a hon megalapításában fáradozott sökszívvel liálát rebeg a minden jók bkez osztogatójának, a magyarok jóságos Istenének^ azon meghálálhatlan kegyelméért, hogy annyi balsors,

rl, a legszintébb

véghetetlen nehéz küzdelem, a megsemmisítéssel fenyeget, legvadabb módon pusztító ellenségek beütései daczára, azt nemcsak folyton épségben fentartani, de egyszersmind a hatalomnak és jólétnek igen sokak által méltán irigyel-

het

fokára emelni kegyeskedett.

Ez minden bizonynyal lag csakis azon legbölcsebb

és

minden kétséget kizáró-

apostoli

buzgalmat tanúsító


110

intézkedésnek köszönlietö, melytl

vezéreltetve, e drága

honnak els, egyszersmind szent élet keresztény királya? szent István, hazáját és népét nemcsak a mai napig de

fennálló bölcs és igazságos,

az

azóta

alkotott

tör-

vényeknek alapjául szolgáló törvényekkel ellátni; de azonfelül mintegy látnoki szent ihletségónél fogva elre látván a minden képzeletet felülmúló kemény megpróbáltatások bosszú lánczolatát, a leghathatósabb és kiapad-

hatatlan

segélyforráshoz,

ledönthetlen védfalhoz

a

és

üdvösségünknek szilárd talpkövéhez folyamodni, hazáját és nemzetét Isten legszentebb szülanyjának, a boldogságos Szz Máriának hathatós pártfogásába ajánlani elkerülhetetlenül szükségesnek tartotta.

Bizonyára csakis ezen leghathatósabb pártfogásnak köszönhet azon örvendetes esemény, hogy annyi és súlyos csapások s legkeményebb megrázkódtatások daczára,

melyek

e hazát számtalanszor végveszélylyel fenyegették,

mind e napig él a magyar nemzet, s viruló hazájához, nemkülönben koronás apostoli királyához törhetlen hséggel ragaszkodhatik.

Ezen legbölcsebb intézkedésnek élénk

tudata,

az

abból folyó édes megn^mgvás és az isteni Gondviselésbe helyezett

hsies

ers bizodalom

cselekedetekre

s

ösztönözte a

legnagyobb

Ez óvta meg a izmainak ert és fegyverének elviselésére.

édes hit bátorította

szent

a

magyar népet csapások békés

kétségbeeséstl, ez

adott

hatalmat.

Ezen

rettegett

Lászlót

Cserhalomnál a vad

kunokkal vívott elkeseredett harczában, és segítette fényes gyzelemre. Ezen mennyei segítségnek élénk tudata villogtatta Nagy Lajos magyar király gyzelmes fegyvereit három tenger határai között, s hogy az általa elért

bámulatos

egyedül ezen mennyei segítségnek mily ers meggyzdéssé érleldött szívében, mutatja azon kegyeletteljes intézkedése, melysikereket

köszönhette

s

lyel a török

hadak

ez

felett aratott fényes

gyzedelme után

a boldogságos Szznek, Isten szülanyjának képét dicsségesen lobogó hadi zászlóira ráfestette, annak tiszteletét


1

gyzelmes seregeinek

és a hozzája való ragaszkodást

Nem

Hunyady

táplált

szent

s

Jánost,

pogány törökök

a

legszintébb

tisztelete

forró imái megszerezték neki

s s

rettegett

Szz

kinek a boldogságos

ostorát,

1

országában mindenütt terjesztette. hallgathatom el az utolérhetetlen hös had-

kötelességévé tette

vezért,

1

irányában folyton hozzá folyton intézett

hazánknak a legfényesebb

gyzelmeket. Szóval, a boldogságos

Szz

hathatós pártfogásának

sikerdús, kézzelfogható nyomait látjuk

népének

egész

történetében.

E

kifejezve hazánk

pártfogás

hódolatteljes

elismerésének folyton kifejezést adni igyekeztek a koronás fejedelmek, az ország fbbjei, városok, még a szerény falvak is, midn Szz Mária tiszteletére templomokat

nemzeti kegyelettel megülték, szent

ünnepeit

emeltek,

képét pénzekre verették, házaikra illesztették,

elképzelhet módon legmélyebb tiszteletük kodásuknak világos jeleit nyilvánították.

A

Kárpátok zordonabb

s

s

minden

hálás ragasz-

déli lejtin lakó

seink az

inkább testvéri szívvel fogadták, mert Béla király névtelen jegyzje által feljegyzett adatok szerint, rokon testvéreik útközben a magyarokhoz csatlakoztak, azoknak e hon elfoglalásában segédkeztek és velük a harczias küzdelmeket készségesen megosztották bizonyítja ezt azon körülmény is, hogy Árpád, a magyarok fvezére, Zalán, a nyugati szláv nép fejedelméhez követeket és ajándékokat küldvén, a íejedelemné számára szolgálattételül tizenkét ruthén leányt ide bejött

idegeneket annál

is

;

küldött, kiket az

A

késbbi

IV. Béla és

Kún

nagy örömmel

idk

fogadott.

folyamán,

László

magyar

alatt ismét történtek bevándorlások

Nagy Lajos

mérvet

öltött az

midn

Korjatovich

Tivadar

I.

;

Kálmán, uralkodása

különösen nagyobb uralkodása

alatt,

XLV. században

itten

király a

András,

királyok

ruthénjeivel letelepedett.

Ezen körülményekbl magyarázható meg népünk és a magyar testvérek között ezer év során át háborít-


112 lanúl fennállott testvéri jó viszony; ennek alapján megérthet népünk részérl a bejött magyar nép irányában

szinte ragaszkodás a közös haza elfoglalásában, megvédelmezésében és annak felvirágoztatásában tehetsége szerint mindenkor tanusitott készséges részvétele, melyek által a ruthén nép kivivta magának úgy a magyar haza, mint dicsségesen uralkodó

folyton

tanusitott

királyainak áldásos kegyelmét.

Ezen okból népünk, ha a

haza

vérét

is

biztonsága a

a

szükség úgy kivánta és készségesen ontotta

megkövetelte,

magyar testvérekkel egyetemben,

részt

vett

a szabadságharczban, és a történelem egyetlen egy esetet sem mutat fel arra nézve, hogy a ruthén nép valaha a

magyar testvérek érdekei

Ha

ellen harcolt volna.

tehát együttlétünk ezer év folyamán olyannyira

bens s mindig testvéries volt, és az soha és semmiféle, még küzdelmes napjainkban sem ingott meg; ha szeremagyar hazánk ma ezredéves alapításának s fennállásának ünnepélyét országszerte oly megható fénynyel tartja ez örvendetes eseménynél nem lehet, hogy hagyományos és a magyar nemzet iránt mindenkor híven

tett

:

rzött ragaszkodásunk s melegen ápolt testvéries érzületünk meg ne nyilatkozzék, és e fényes ünnepélyben méltó módon s szinte örömmel részt ne vegyünk. Erre következnek az ezredév megünneplésére vonatkozó intézkedések. Kelt Eperjesen, 1896.

április l4-ikón.


!

;

IX.

MUNKÁCSI EGYHÁZMEGYE. Firczák Gyula görög-kaUwlikus püspök köileuelc.

Ftisztelend Fesperes, Nagyontisz telend Alesperes Lelkészek, Krisztusban kedvelt Fiaim

Szül hazánknak,

és

!

Magyarországnak ezeréves

édes

fennállását ünnepeljük.

íme elttünk

a nagy alkotás az ezer évet kiállott Ezer év telve viharral, vészszel; ezer év annyi vérzivatarral telve ezer év telve annyi fény és árnynyal ezer év múlott el fölötte S ez id, ezer áldással és fájdalommal teljes esztend elmúlott s bár súlyok alatt sokszor vérnyomok keletkeztek, mindamellett hazánk áll, épségben és erben S mi természetesebb, a midn szemünk eltt áll az ezerévnyi fennállásban ama nagy, kimondhatlan nagy jótétemény, melyben mi és édes hazánk a gondvisel Isten által részesülünk, mi természetesebb, mint az, hogy

haza.

;

!

!

!

!

leborulva háládatos szívvel imádjuk azt az áldott Jobbot,

mely nekünk, mely hazánknak ezer esztendt adott. S lehet-e olyan, ki magát ezen hálaadótól józanul kivonhatná, ha behatóbb figyelembe veszi magát a tényt, az ezer esztends fennállást?! Úgy hiszem, hogy nem. És pedig azért nem, mert hazánk saját fennállá-

nagyon szembetn módon magán

sában világos

és

seli az isteni

Gondviselés

EZERÉVES MAQYARORSZiO.

jeleit. 8

vi-


! !

!

114

Edes hazánk fennállásának alapja a hit, a ker. katholikus vallás, mely nélkül rövid, ideig óráig tartó fennállás után hazánk is ép úgy megsznt volna létezni, mint az eltte ugyanitt alapított és létezett népek és

Ez

országok.

az újabb történetírás által teljesen elfoga-

dott igazság.

S amint

már hazánknak alapításában is a hit s ép úgy további fennállásában is.

Isten ekként az alap,

A

hit,

vallás

a ker.

tartotta

is

elviselésére.

országunkat.

létesítette

Ezen Ezen hit

fenn.

ert

hit adott

tartotta

zados török hódoltság alatt

fönn

A

tatár

a

ker. hit

pusztítás

hazánkat a kétszá-

is.

Fbb

s

vonások és csak egyes kikapott adatok ezek, mégis annyira magukon viselik eredetöket, isteni vol-

tukat,

nem

miszerint

azt

kétségbe vonni, letagadni józanul

is lehet.

S mennyivel még nagyobbak lesznek ezen jótétemények, ha azokhoz az ezer esztend keretét veszszük ? Istenem Ezer esztend egy országnak, mily rop!

!

pant isteni ajándék

Hány

ós

!

hány nemzet

lép föl a történelemben. Or-

szágot és hazát alapítanak. Feladatukat, rendeltetésüket

még tán jobban is betöltik s mégis, nem hogy ezer esztend, de egy pár évszázad alatt megsznnek létezni, sokszor idestova minden nagyobb küls ok nélkül. E gondolattal kell tekintenünk a nekünk nyújtott ezer esztendt. E gondolattal kell néznünk azt, hogy hányszor és hányszor volt hazánk külellenség avagy belviszály által magában létezésében is annyira megtámadva, miszerint emberileg úgy látszott, hogy meg kell sznnie emberben segítség, remény nem látszott a végromlás kikerülhetlennek tnt föl. S íme mindezen ba;

;

!

jokat

meggyzve, ma

A

ezeréves fennállását

ki Istent hisz, a kinek

IJr Isten gondviselését kiterjeszti

zetek, népek

ós

országokra,

az mindezen tényekben

is,

ünnepeljük

!

ers

hite van, hogy az ép úgy az egyes nem-

mint az egyes emberekre, csak ugyanezen isteni

Gond


1:.

1

szembeszök jeleit és jótéteményeit látja, mert mindezen tények így tekintve összefügg, szerves egé-

\"is«alés

képeznek, melyet

szet

magyarázni,

s

végzet,

megtejtésökre

véletlen

Isteure.

nem

is

képes

személyes gondvi-

sel Istenre van szükség.

mány

S ha ezt így megismertük, csak természetes folyoaz, ha szivünk egész teljébl hálát adunk Istennek

jótéteményéért.

közs

Hálaadással tartozunk mindnyájan, a kik e

hazának vagyunk gyermekei hisz hazánk életérl, ezeréves fennállásáról van szó. Hálaadással tartozunk mi is, mint e hazának, ez édes anyának gyermekei. Mert Magyarország hazánk nekünk. seink, eleink a hon alapításában is tevékeny részt vettek. Kievbl jve egyesült ervel küzdöttek a honfoglaló magyarokkal az oroszok is s velk egy közs hazára találtak. Ezen egy közös hazának lettek gyermekei azok is, a kik késbben telepedtek be, S nem mint alávetett szolga, de mint osztályos testvérnépek voltak seink e hazában, jó és balsorsot egyaránt megosztva. Mi nekünk magyar oroszoknak Magyarország valódi hazánk volt mindig. Kebelén születve, alkotmánya, jogai s törvényeiben részesülve s általok védve egyaránt részt vettünk a haza, az édes szül haza áldásaiban. Szabadság, egyenlség és testvériség volt mindig osztályrészünk úgy vallási, mint polgári tekintetben. ,

Keleti

szertartásunk

szabad gyakorlata, független

törvény keretén belül önálló tünk ennek nyilvános és kétségbevonhatlan

polgári és nemzetiségi

s

a

lé-

tanújelei.

Szivünk mélyébl, szinte hála érzelmekkel mutassuk tehát be hálaadásunkat az Egek Urának! szinteség, háladatosság, köszönet és szeretet

hálaadásunk kíséri a

Adjunk hálát jelen- és jövre

szent

és

legyenek ezeréves

kifeiezi.

a múltért

s

kérjünk segélyt és áldást

I

Kérjük különlegesen Isten kegyelmét arra, hogy hitünkhöz, mely hazánk ezeréves fennállásának 8*


!

!

!

116

nyilván

alapja,

hséggel

szilárdul és tántoríthatlan

daszkodjunk, fleg

a jelen

ra-

keresztényellenes korszellem

áltudomány által létrehozott válságban? hogy hazánkat e válságok közepette hitében megtartani és megersíteni és biztos kézzel kormányozva és általa szült

Kérjük,

révpartra vezetni kegyeskedjék

Kérjük Istent, növelje és ersítse hségünket hazánkhoz, hogy jó és balsorsban törhetetlen hség és rahozzá, mint nevel dajkánk^ gaszkodással viseltessünk mint szül anyánkhoz Kérjük a Mindenhatót, ersítse s tegye nagygyá hazánkat, úgy belül fiaiban, polgáraiban, mint kívül az idegenekkel, más népekkel szemben! Kérjük t, hogy tartsa, óvja és segítse apostoli, koronás Királyunkat, családját és az egész uralkodó házat

Egyesítse valódi

t

minél bensbben hazánkkal

hségben

!

Szeretet-

ós

részesüljön minden alattvalója részérl

S Istennek áldása legyen uralkodásán! Kelt Ungváron, 1896. április 13-ikán.

l


A KALOCSAI KKSKKI

TA

h*

T(

)

M A N V H(

TAKTOZÓ

EGYHÁZMEGYÉK FÓPÁSZTORAINAK

KÖRJ.EVELEL

)Z


:

I.

KALOCSAI ÉRSEKI EGYHÁZMEGYE. C.sászkd Gijörgy kdlorsui érsek körlevele.

Krisztusban szcirtcll hÍDriniiu'k üdüül

(i:

i'rhan

és

fpdsztori áldásomat.

Hitünk kétségtelen igazsága, hogy mindenek, amik vannak, a megszámlálhatlan sokaságú és megmérhetetlen nagyságú égi testektl a legparányibb porszemig, az ég boltozatát elborító felhktl a fszálon e világon

rezg harmatcseppig,

az óriás elefántoktól a földön kú-

szó féregig, a leghatalmasabb országtól a legkisebb kunyhóig, a királytól

a koldusig,

mig

és

az

aggastyántól a csecse-

minden Isten végtelen bölcseségü, végtelen jóságú atyai gondviselésének van alávetve. Isten bölcseségérl mondja a Szentlélek, hogy »elér az végtl végig ersen és mindent kellemesen elrendez,«' hogy teremtette és egyenlképen van »a kicsinyt és nagyot minden

:

neki gondja mindenekre. «2 Isteni Mesterünk pedig e szavakkal irányítja figyelmünket Isten szeret gondviselésére

— úgymond — az

»Tekintsétek vetnek, és a ti ti

égi madarakat; ezek

nem

sem a csrökbe nem gyjtenek; mennyei Atyátok táplálja azokat. Nem vagytok-e

nem

aratnak,

azoknál becsesebbek ?«»

Szépen

fejezi

ki ezen

igaz-

ságot sz. Ágoston, mondván: » Isten nemcsak az eget és földet, nemcsak az embereket és angyalokat, hanem a parányi és megvetett féregnek bels részeit, a madárnak •

Bölcs. 8.

'

Bölcs.

»

Máté

6, 6.

1.

8.

26.


120 pelyhet, el,

fnek

a

hanem

virágát,

a fának

nem hagyja Ug^^anezen igaz-

levelét

összetartja alkatrészeiket.*^

ságot bizonyítja továbbá emberi józan eszünk, mely tudja elképzelni,

hogy

ez a

nem

nagy mindenség egy végte-

lenül bölcs ós mindenható kormán^'-zó nélkül

fönnállani

bámulandó mködését folytatni képes lenne. De ugyanezt bizonyítja mindegyikünknek saját élettapasztalása is. Ki volna közülünk ki önmagán már számtalanszor ne tapasztalta volna isteni Mesterünk amaz állításának igazságát, hogy fejünk hajszálai is meg vannak számlálva, és egy sem vész el ] azok közül Isten akarata nélkül.^ Ha figyelemmel tekintünk vissza lefolyt életünkre, mindegyikünk észre fogja venni azon gj'^engéd atyai kéznek nyomát, mely öt lépésrl lépésre vezette a számára kitzött czél felé, gondosan elhárítá útjából a felmerül nehézségeket, kiragadá a testi vagy lelki veszély örvényébe sülyedöt, felemelé az elbukót, támogatá a lankadót, bátorítá a csüggedt és büntet vesszejével sujtá — hogy megjavítsa a vétkezt. A világtörténelem arról tesz tanúságot, hogy az és

isteni Gondviselés ezen

gondos,

szeretetteljes

vezetését

nemcsak egyes emberekkel, hanem egész nemzetekkel szemben is gyakorolja. A nemzetek is születnek és meghalnak, mint az egyes emberek. A nemzeteknek is van gyermek-, férfi- és aggkoruk, van jó- ós balsorsuk, vannak jó ós rossz tulajdonaik, vannak szellemi és erkölcsi hajlamaik és fogyatkozásaik, vannak erényeik és bneik, vannak komoly, higgadt és könnyelm vagy szenvedélyes idszakaik.

Van továbbá Istentl

kiszabott felada-

melynek elérésében ép úgy vezéreltetnek Isten áldó vagy sújtó, de mindig szeret keze által, mint az egyesjemberek. »Az Ur ert ad nétuk, hivatásuk, életczéljuk,

ür megáldja népét

pének; az

>

De

Civit. Bei. V. cap. 11.

"

Luk.

=

Zsolt. 22, 11.

12, 7. és 21, 18.

békességben.*^

»IIarag-


121

ban összezúzod

népeket Isten.*' »Te itéled a nejüna nemzeteket a földön kormányzód.'" Es valamint az egyes embernek, úgy egy egész népnek is jóléte, dicssége, boldogsága attól íügg, vájjon az Istentl elébe tzött czólt felismerte, hivatását megéra

ket igazságban,

s

annak betöltésére komolyan törekedett-e ? Vájjon elismerte, magát törvényének alávetette, Öt buzgó szívvel tisztelte és szolgálta-e? » Boldog a nemzet, melynek Istene az Ur.*^ »Az alázatos tette,

Istent legtöbb urául

megmented

népet »

és a

kevélyek szemeit

megalázod.**

Figyelmezzetek, én népem, az én törvényemre, hajtsá-

tok fületeket az ón szám igéire. «^ >^Az igazság fölemeli a nemzetet, a bün pedig szegényekké teszi a népeket. <^^

Az

isteni Gondviselés

ezen bámulandó munkálko-

dását hálás szívvel szemléljük. Krisztusban Szeretett Hí-

veim! forrón szeretett drága magyar nemzetünk történetében is. Isten végtelen jóságából immár ezer esztendeje annak, hogy daliás seink elhagyva Ázsia kietlen vidékeit e szép hazában telepedtek meg. Az egész ország a Kárpátoktól

Adriáig,

a

királytól

a

napszámosig,

a

kunyhójáig örömtl repes szívvel, hazafias lelkesedéssel készül az ezeréves nemzeti jubileum megünneplésére. Nekünk keresztény katholikusoknak kétszeres okunk van az általános örömben, a közlelkesedósben részt venni. Hisz, midn a honfoglalás millenniumát ünnepeljük, egyszersmind a keresztény vallás áldásos diadalának emlékezetét dicsítjük. Az isteni Gondviselés, mely Dániel

fúri

palotától a szegények

próféta szavai szerint

szakokat,

megszüntet

'

Zsolt. 55, 8.

Zsolt. 66, 5.

"

Zsolt. 32, 12.

«

Zsolt. 17, 28.

*

Zsolt. 77,

«

Péld. 14, 34.

Dán.

2,

1.

21.

» megváltoztatja

és

alkot

»

az

idket

országokat

-i.''

és

id-

mely,


122

Pál mondja, »azt akarja, liogy minden embere »üdvözüljön ós az igazság istehát minden nép is meretére jusson «,^ végtelen irgalmában épen a honfogla-

mint

sz.

lást használta fel eszközül arra nézve,

hogy seink már

kilenczszáz év eltt eljutottak a keresztény hit világos-

ságához, holott egykori fajrokonaik és szomszédaik rész-

ben még most ülnek, 2

és

állapotban

is

talán

a

sötétségben

még nagyon

és

a

halál

sokáig kell

sínldniök, míg számukra

is

árnyékában e szomorú

felkél az igaz-

ság napja.

És mily csodálatosak az isteni Gondviselésnek útjai, melyeken kiválasztott magyar népét Krisztus aklába vezeté. A kilenczedik század derekán seink még a távol Ázsia sivatagjain laktak, hova az európai hithirdetk még csak századok múlva voltak elérkezendk. Ámde Isten kifürkészhetlen végzésében elhatározta, hogy e nép szent már rövid id múlva lelkes követje legyen az Fia tanításának, buzgó tisztelje a Boldogságos Szz Máriának, önfeláldozó hsies oltalmazója és védbástyája legyen a keresztény polgárosodásnak. És ezen végtelen irgalmú végzésnek teljesülése végett az ázsiai pogány

magyaroknak az európai keresztény államok tszomszédságába, a Kárpátok aljába való áttelepítését határozta egy megmagyarázhatatlan el. seinket régi hazájokban vándorlási vágy szállja meg. Nyugat felé indulnak és azt hiszik, hogy ott a messze távolban egy szebb hazát termékeny rónákat, haldús folyókat, vaddal bvelked erdségeket, maguk számára szép paripákat és fényes fegyvereket, nejeik számára ékes ruhákat és csillogó ékszereket, barmaik részére kövér legelket mennek keresni. Pedig öntudatlanul a mennyei haza keresésére, az evangéliumi lelki tápláléknak, a keresztség üdvhozó vizének, a megszentel malaszt fényének, szóval a keresztény vallás megbecsülhetetlen kincseinek föltalálására indultak.

'

"

I. Tim. Luk. 1.

2,

4.

79.


\2:í

ben,

Pusztaszeren megkötik a vérszerzödést azon hiszenihogy a nemzeti föhatalomnak Árpád nemzetségére

való ruházásával kormányzati és vallási ösi intézményeik-

nek fönmaradását biztositják holott ezzel tulajdonképen :

immár kilencz százados trónjának alapját vetik meg, mely úgy vallási mint belkormányzati szemsz.

István,

pontból egészen

iij

alakulásoknak központjává

lesz.

Pusztítva és rombolva barangolják be Európa több-

már keresztény

nyire

virágzó

államait,

városokat és

templomokat és kolostorokat perzselnek fel és nem is sejtik, hogy ezzel rohamosan siettetik azon idnek elérkeztót, mikor az ö unokáik is ily városokban és falvakban fognak lakni mikor ezeket a keresztény papok ós szerzetesek szintoly szép templomokban fogják az üdv igéire oktatni mikor az ország minden részében épül díszes zárdákban az saját fiaik és leányaik fognak a keresztények Istenének ájtatos falvakat dúlnak

fel

szép

;

:

;

zsolozsmákat zengedezni.

íme mily örvendetes módon tapasztaljuk seink is szent Ágoston eme szép szavainak igazságát »A mindenható Isten semmi módon sem trne történetébl :

valami rosszat az ö müveiben, ha

mindenható

és

jó,

nem

hogy a rosszból

volna jót

is

annyira

tudjon

csi-

nálni. «i

Túlságosan hosszúra nyúlna szózatom, ha a lefolyt ezer év történetébl nyomról-nyomra akarnám a jó Istennek nemzetünk iránt való atyai szeret gondviselését kimutatni.

Az

ezeréves

magyar történelem minden

fényes tanúságot tesz az isteni Grondviselés jóságos

lapja

m

De hisz maga azon tény, hogy Isten oly csomódon vezérelte seinket a keresztény hit vilá-

ködésérl. dálatos

hogy ma ezer év után nemcsak kereszszámban és müveitis vagyunk ségben meggyarapodva tekintélyes számot teszünk az európai müveit keresztény népek között ez egymagában gosságához

;

és

tények, de magyarok

;

:

'

Enchirid. cap.

11.


! :

124 is

Isten rendkívüli

atyai jóságának

bizonyítéka.

kiáltó

Mert a hosszú ezer év alatt, hányszor volt nemzetünk a valljuk be megsemmisülés veszélyének kitéve? És a hitben való elhidegülés, az erkölcsökben való meg-

a vett jókért való hálátlanság által hányvonta magára nemzetünk Isten büntet haragját a Boldogságos Szz Máriának, országunk De Isten Nagyasszonyának, Szent István és Szent László királyoknak s a többi magyar szenteknek érdemei és közbenjárása

fogyatkozás, szor

megengeszteldve

által

mindannyiszor megkönyörült

magyar népén. Méltán kiálthatunk föl mi is a prófétával »Az Ur irgalmassága, hogy meg nem emésztettünk; mert még nem fogyott el az ö könyörületessége.« ^ Nagy okunk van tehát a millennium évében hálatelt szívvel magasztalni

Urunknak, Istenünknek végtelen jóságát

ós irgal-

masságát. Nag3' okunk van Dávid prófétának emez intel-

mét követnünk:

Adjanak hálát neked, Isten, minden népek; adjon hálát minden nép.« ^ — » Adjatok hálát az

Úrnak

és

»

híjátok segítségül

az ö nevét

:

hirdessétek a

népek között cselekedeteit .... Emlékezzetek meg csodáiról, melyeket cselekedett. « ^ Mert hisz seinkre is ráillik, mit a zsoltáros a zsidó néprl mond, hogy Mikor csekély számmal, igen kevesen és jövevények voltak, és nemzettl nemzethez költöztek, és egy országból más néphez, nem engedó, hogy ember ártson nekik, és megfenyíté érettök a királyokat .... És nekik adá a nemzetek tartományait, és a népek munkáit elfoglalták, hogy igazságait megrizzék, és kövessék az ö törvényeit.* * :

Isten

;>

igazságainak megrzése és törvényeinek kö-

üdvözít keresztény katholikus hitünknek Krisztus Egyházához, s az Egyház látható Fejéhez való rendületlen hü ragaszkodás, jámbor, erkölcsös, keresztén}^ élet, Isten és az Egyház törvényeivetése, vagyis

lángoló

szeretete.

Jer. Siral. 3, 22.

«

Zsolt,

^

Zsolt. 104,

*

Zsolt. 104, 12, 13, 14. 44, 45.

m,

4. 1,

5.


; :

nek lelkiismeretes megtartása, képezik tehát legszebb ós legméltóbb módját annak, hogy Isten iránt tartozó hálánkat kellkép lerójuk. De ez képezi egyszersmind legbiztosabb eszközét annak, hogy szeretett nemzetünk, drága hazánk részére Isten jóságos atyai gondviselését az új évezredben

biztosítsuk.

is

Hogy nemzetünk

ezer

esztendn

át

annyi veszély

azt fleg annak köszönheté, hogy nagyban és egészben maradt a keresztény elvekhez. Hogy, mint a szentek polgártársai és balszerencse

között szerencsésen fennállott,

h

Isten

és

háznépe reá voltunk építve

»az apostolok és

próféták alapjára, melynek föszegletköve Krisztus Jézus. «

i

volna nekünk, ha ezen szegletktl eltávolodnánk mert meg vagyon írva. hogy »más alapot senki sem vethet, azon kívül, mely vettetett, mely a Krisztus Jézus. Jaj volna nemzetünknek, ha a tiszta keresztény erkölcsök ösvényérl letérve az erkölcstelenség fertjébe sülyedne mert a szentlélek szavai szerint »Az országlás egy nemzetrl más nemzetre vitetik át az igaztalanságokért, séJaj

'<

:

relmekért és gyalázatokért és különféle csalárdságokért-

Es

*

volna szegény hazánknak, ha a keresztény kathoegyház és annak áldásos intézményei, melyek ezen országot a múltban uagygyá és dicsvé tették és a jövben is azzá tenni hivatvák, társadalmi üdvös mködésének terérl leszoríttatnék. Ez annyit tenne, mint a kilenczszázjaj

likus

magyar társadalmat önmagával hozni ellenkezésbe, Mert a csalhatatlan örök igazság mondja »A mely ország önmagában meghason»Minden magálik, nem állhat fenn az az ország.« * És éves

s

ez által fölbomlását idézni el. :

:

ban meghasonlott ország elpusztul. « ^ Hogy drága hazánkat, szeretett nemzetünket ezen nagy szerencsétlenségtl megóvjuk, iparkodjék mindegyi>

Efez.

»

I.

'

Jéz. Sir. 10, 8.

Márk >

Luk.

19, 20.

2,

Kor.

3,

.3,

11.

11.

24. 17.


126

künk önmaga

buzgó katholikus lenni. Azután iparkodjunk ezen keresztény, katholikus gondolkozást és életmódot családaink, ismerseink, barátaink körében Különösen pedig is meghonosítani és megkedveltetni. iparkodjunk országunk Nagyasszonyának, a Bold. Szz jó keresztény,

Máriának tiszteletét önmagunk is buzgón gyakorolni és egykor Szent István kemások között is terjeszteni. zeibl örökségül fogadá ezen országot. Kérjük öt buzgó szivvel, hogy valamint a múltban anyai szeretettel rködött drága hazánk fölött, úgy a jövben is legyen hü magyarjainak Királynéja és Nagyasszonya, Szószólója és Oltalmazója.

A mi Urunk Jézus Krisztus malasztja veletek. Az én szeretetem mindnyájatokkal Krisztus Jézusban. Ámen. Kelt Kalocsán, 1895 deczember 18-ikán.


!

II.

CSANÁDI EGYHÁZMEGYE. Desseiv/fy

Sándor csanádi püspök

Bövid néhány- nap múlva ezredik éve

körlcuele.

annak magyar

telik be

jelentség eseménynek, hogy

a világtörténelmi

a

nemzet mostani hazáját elfoglalta, abban országot alapított, melyet mind e mai napig fentart. Szívünkben megrezdül még a M.-Radnán két hó eltt lefolyt, felejthetetlen ünnepélyességek visszhangja, melyek folyamán az ezredéves Magyarországot^ lelkünk minden szálával, szeretett

drága hazánkat, a magyarok Nagyasszonyánalc égi fiúi hódolattal, soha meg nem tör bizalommal

oltalmába

meg

újból

újból

fölajánlottuk.

évfordulón azonban külön hála

tosult

is,

reményteljes

és

Magán

az

emlékezetes

a meghatottságig

föl magasz-

bizalom érzelmei közt kell

nemzeti ünnepélyünkrl

megemlékeznünk, hogy ilykép nemzetnek örömben és bánatban egyaránt hséges osztályosa, Isten oltára eltt els öröm-

az egyház, mint a

legyen az ezredéves fennállás nagy, jubi-

teljes híradója

láris esztendejének

Történetírásunk

évlapjain

ezredéves multunk arról

tanúskodik, hogy nemzeti létünk elválaszthatatlan, szoros

kapcsolatban van

összeforrva

az

els szent

királj'unk

szent István által terjesztett és meghonosított keresztény hittel,

mivel

a keresztény hit felvétele óvta

meg

gunkat a megsemmisüléstl annak fenyeget barbárság ellen képezte országunk ;

téneti

hivatását

mányzatban

ós

;

oltalma a

orszá-

keletrl világtör-

a keresztény erkölcsök ápolása a kor-

társadalomban biztositják fennállását.


128

Honfoglaló seink a kereszténység felvétele eltt hajlamaikat követve pusztító hadjárataik által váltak a nyugat eltt félelmesekké elannyira, hogy az

liarczias

olasz egyház

könyörg énekében

defendas jaculis«, a

magyarok

Ámde

a keresztény híveket.^

:

»

Ab Hungarorum

nos

megmenteni kérte portyázó hadjáratok nem-

nyilaitól

a

csak a nemzet tagjainak számát apasztották,

hanem

fel-

ébresztvén a nyugati népek megtorló haragját, már-már az elpusztult hunok ós avarok sorsára juttatják vala nem-

miin

els szent királyunk a keresztény hit felvétele által megszelidité a magyar nép erkölcseit, bevezette azt a kiengesztelt nyugati népek családjába, és a királyi koronát Rómából, az egyház fejétl fogadván, biztosította az akkori nemzetközi jog alapján a német és

zetünket, a

a

keleti

császárság

getlenségét.

Ez

ellenében országának politikai füg-

volt a kereszténység els,

minden idkre

kiható áldása hazánkban.

A

kereszténységre

leforgása

oly

alatt

tért

elkel

Magyarország egy század helyet vívott ki az európai

államok sorában, hogy az 1095. évben tervezett keresztes hadjárat fvezéréül a lovagias és keresztény erények szent László volt mintaképe, az akkori magyar király :

E

nagy király közbejött halála megkésbb hazánk világtörtéeszme de a felvetett hiusítá, nelmi szereplésének lön hordozójává, mely abból állott, hogy a nyugati kereszténységet és civilisatiót megótalmazza a félholdnak rettegett hatalmától. Évszázadokra terjed küzdelem volt ez, mely alatt seinknek vére patakokban omlott a keresztény hitért, az ország szabadkiszemelve.

ságáért,

a

tervet a

szomszéd

országok biztonságaért; és

európai

hazánk nem ritkán az európai politika vezetjévé emelkedett.

Végtére

is

Buda

visszavételének

hsi fegyver-

tényével 1686-ban a barbár uralom megtöretvén, az ország területi épségével együtt biztosította magának a szövetséges nyugati hatalmak nagyrabecsülését, és igazolta a>

'

Batthyány, Leges

eccles.

I,

135


.

129

keresztény államok sorában létjogosultságát.

módon

Ily

Kzolgált a keresztény hit oltalma az ország fentartására

seink is,

harczi vitézsége azonban, bármily

egymagában nem

nagy volt hogy

biztositja vala fennállásunkat,

ha azzal nem párosulnak a keresztény erkölcsök talaján fakadt nemzetfentartó erények. A magyar fajnak bejövetele eltt laktak már a négy folyamtól hasított és a Kárpátoktól szegélyzett területen harczias népek, a nélkül, hogy maradandó országot alkotni képesek lettek volna, annak bizonyságául, hogy a harcziasság ösztöne önmagában sorvaszt,

hacsak

nem

kisérik

azt

a béke napjaiban az

államalkotó erények müvei. És a magyar faj a keresztény hit szövétneke mellett fölismerte, s mi több, gyakorolta ez erényeket.

Az

eg3^ház

tanítása és példaadása

nyomán

:

a har-

czias szilajság lassanként engedett az erkölcsi fegyelme-

zettségnek;

az áhítat és irgalmasság cselekedetei enyhí-

tették az ellentétet a szegény és gazdag közt

;

a házasság

szentsége hathatós védpajzsává lön a családi élet tiszta-

a kézimunka és annak

mveli,

els századokban az egyháziak személyes közremködése mellett megérdemelt tiszteletet vívtak ki magoknak a hosszú ságának;

az

;

ideig kizárólag egyházi vezetés alatt álló iskolák, alsóbb és

felsbb tanintézetek testben, lélekben ép nemzedéket

neveltek az egyháznak és hazának.

Mindeme társadalmi

vívmányokkal párhuzamosan a keresztény hazaszeretet és a

koronás király fölkent személye iránti igaz hódolat^ ama valóban

másrészt az áldozatkész szabadságtisztelet és

keresztény igazságosság, melylyel a haza minden nyelvíi polgára testvériesen megosztott jogokban részesíttetett a :

magyar alkotmánynak oly csodálatraméltó épületét hozta létre, hogy annak keretei az ország minden lakosának megadják a biztos fejldós föltételeit, valameddig ezen alkotmány rei ós részesei hívek maradnak azon alaphoz, melyen maga az alkotás gyökerezik, a melybl a nép erkölcsei által táplálkozik.

Krisztusban Szeretteim! Szolgáljanak ezen, mind£ZERÉr£S MAOYABOBSZÁO.

8


!

130

annyiunk köztudatában élö igazságok bizalmunk és reményeink tápláló forrásaiul, melyekbl ert merítve, iparkodjunk egyházi és liazaíias kötelességeinknek megfelelni. Ragaszkodjunk egyházunkhoz és hazánkhoz, melyek szivünk vérével és mindazzal, a mi elttünk az életet becsessé teheti, össze van forrva Minden korszaknak, így a mostaninak is, melyben

megvannak

élünk,

a

maga

A kereszténységgel

válságai.

áltudomány, a keresztény jótékonyságnak a meghamisított emberszeretet ürügye alatt gyakorlott, profanizálása. az alsó néposztályoknak felébresztett irigysége a jobbmódúak ellen és a modern korszellem egyéb kinö-

claczoló

aggodalom-kelt jelenségeket idéznek

vései

el.

Ezen

keresztény- ellenes áramlat Európa-szerte éreztetvén hatását,

ne csodáljuk, hogy hullámverései hazánkban

is elter-

jedtek.

Hogy

rohamosan haladó korerit mintegy felszívni látszik a létért való sivár küzdelem az áhítat, a vallásosság, a hitbuzgóság hímporát letörli szilárdítsa kitartásunkat az a meggyzdés, hogy Annak vagyunk törazt

látjuk,

szellem társadalmunk

hogy

a

erkölcsi

;

:

vényszerinti

monda: »En

küldöttei és hívei, a ki

vele-

tek vagyok a világ végzetéig :i ég és föld elmúlnak az én szavaim el nem múlnak. « ^

A

millennáris

esztend küszöbén, fölülemelkedve a

napi kérdések szenvedélyein, pillantsunk az él hit szemeivel a jövbe. Az Úrnak karjai nem rövidültek meg,

hogy miként a kagyló fájdalommal termi a gyöngyöt, akként az egyház a megpróbáltatások nyomása alatt gyarapszik bens

és az egyháztörténet lapjai tanúskodnak,

erben. Szent és egyszersmind hazafias kötelességünk, Kedúgy az egyháziaknak, mint a hívknek, kinek-

vesim,

kinek a maga hivatása körén honfentartói •

'

Máté Máté

28, 20. 24, 35.

a második évezred

belül,

munkájában résztvenni

:

kötelességtelje-


!

;

!

i:Jl

egymás békességes megtürése, az igaz szeretet és testvériesség által, mindig a magasba szegzett tekintettel, honnan Isten szent parancsa szól hozzánk, kitartással, hogy ekként az országot, melyet eleink dicsséggel te-

«ítés,

tézve hagytak ránk, ne csak megtartsuk, de

erben gya-

hagyjuk a nyomdokainkba lépkre. Szolgáljon világitü példaként ez egyházmegye els püspöke, szent rapodva

Oellért, a ki ez Isten áldotta

vidék

term

rónáin és bérczei

közt els hirdette a megváltó evangélium a szavára

Mint az

gunk

és kötelességünk,

kapcsával

igéit, és építette

magyar népben Isten él templomát. hagyománya törvényes örököseinek szent jo-

hallgató

egybefzve

:

egyháziak- és híveknek, a szeretet Isten országát a hazában a haza

javára fentartani és terjeszteni

Imádkozzunk mindnyájan hazánk békességeért,

bol-

dogságaért és nagyságáért

Kelt Temosvárott. 1895. deczember 23-án.

A

mária-rddmii kegykép eltt 1895. október Csanádi püspök által mondott ima

és felajánlás.

Üdvözlégy dicsségedben, Boldogságos

Ür Jézusnak Anyja,

az emberi

nem

6-ikáii a

Szz

édes öröme,

Mária, boldog-

sága, Magyarország pátronája

Oh csodatev Szz Örömmel !

és

bizalommal jöttünk

hogy Istent imádjuk, és Téged tiszteljünk Kitárjuk Eltted szíveinket, segítségért kiáltunk Hozzád nagy szükségeinkben. Tekints le égi honodból e búcsúhelyre,

reánk bnösökre. Sírva és zokogva lábaidnál könyörgünk, ne hagyd el a te népedet, védd meg örökségedet. Zárj minket szent Fiad sebeibe, hogy lelki és testi veszedelmekbl megmenekedvén, a jelen nehéz idk elviselésére, szent

hitünk bátor megvallására, keresztény kötelessé-

geink

teljesítésére

ert

és oltalmat nyerjünk.

Méltatlanságom érzetében és szívem alázatosságában, mint ezen egyházmegyének püspöke, egyesítem imáimat 9*


132 a velem jelenlev püspöktársaimmal, káptalanommal, pap-

ságommal, híveim ezreivel,

és

Magyarország összes hü

katholikus népével, térdre borulva kérünk, hallgass meg Légy üdvöz e titokzatos minket, ne fordulj el tlünk !

helyen, hol századok óta

bkezen

osztogatod kegyelmed

kincseit.

Gyermeki szeretettel, tántoríthatatlan hséggel és ragaszkodással hódolunk Neked ékes szentélyedben kétszázados ünnepén csodatev kegyképednek, melyhez seink vallásos áhítata tapad, és a mi legszentebb és legboldogítóbb emlékeink fzdnek. Bnösök oltalma szeretettl

ragyogó pillantásod köszönt és biztat bennünket, hogy bizalommal forduljunk !

Hozzád közbenjárásért szent Fiadnál. Oh szerezd meg nekünk az igaz megtérés kegyelmét, bneink bocsánatát. Szilárdítsd meg bennünk azt a hitet, melyet Krisztus

Urunk

tanított, az apostolok hirdettek, és a katholi-

kus anyaszentegyház élénkbe ad. melyet az egész hazában sz. István király és e vidéken sz. Gellért püspök a Te tiszteleteddel együtt nyolczszáz évvel ezeltt oly nagy

buzgalommal tanított. Imádkozzál Anyaszentegyházunk fölmagasztaltatásáért, hogy a Ki rendíthetetlen ksziklára építette, az ellene fölzúdult förgeteget is isteni hatalmával úgy lecsendesítse, mint egykoron a háborgó hullámokat. Tekintsen le kegyelmesen Szentegyházunk látható fejére, Xni. Leo pápa szentséges atyánkra, adjon neki szerencsés kormányzást és tartsa t a katholikus világ üdvére, hogy vele egységben a keresztény nyáj folyvást növeKönyörögj szent Fiadnál apostoli Királyunkért kedjék. és a felséges királyi családért. Araszsza ki reá kegyelme áldásait és a Szentlélek világosságát, hogy Isten törvényeivel megegyezleg kormányozhassa földi ügyeinket, s hír és dicsség babérai övezzék szent fejét. — Könyörülj hazánkon, és áldd meg nemzetünket, hogy szent István

erényeiben egyesüljünk valamennyien,, koronájában és az kik tagjai vagyunk az általa alapított és a Te égi oltal-


133

inad alá helyezett Magyarországnak. Óvj meg bennünket az elsatnyulástól, a pártvillongásoktól, a hazát bontó vallástalanság mételyétl. Krisztus Jézus szent vallása, a keresztény erkölcs és a Te mennyei pártfogásod legyen

nemzeti fennállásunk biztos alapja. Válságos idöbeíi közeledünk itteni iétünk másodezredének küszöbére. De Te, ki a múltban honunkat «?zentúl is

háborúkban diadalra vezetted, békességben fejlesztetted, viszályokban, éhségben és ragadós nyavalyákban elpusztulni nem engedted, ki sok szükségeinkben segítettél, szorongatásainkban oltalmaztál, a szerencsétlenségektl megóvtál, örömünkben és bánatunkban mindig mellettünk állottál: légy áldott mindezekért, és az új

ezredévben se minket. Kelj fel mellettünk szent Fiadnál, Boldogasszony, és ne engedd, hogy a mi hazánk, nemzetünk boldogabb jövje fölött valaha kétségbe essünk. íme. mi sz. Gellért utódai e vidéken, egyháziak és hagyj

e]

világiak,

férfiak és asszon3'ok,

lyesen fogadjuk, teletedhez

hek

bármely ajkúak, ünnepé-

hogy katholikus hitünkhöz, a Te tiszmaradunk testünkkel, lelkünkkel mind

Te lobogód alatt és Jézus szent nevével ajkunkon akarunk a jövend idk határán átkelni. Te voltál ós Te vagy legersebb védfalunk! Légy halálig,

a

s

a

jövben

is

lásan

Oh

reménycsillagunk, kit míg e nemzet

emleget,

ól,

há-

szívébl tisztelend, áldva szent nevedet. irgalmas, oh kegyelmes, oh édes Szz Mária! Ámen.


!

III.

EEDÉLYI EGYHÁZMEGYE. Lönhart Ferencz erdélyi püspök körleude.

Az

erdélyi püspöki

megye ftdö papságának

Híveimnek Istentl áldást

A

kedves

üdvöt

és

esztendben kívánja a magyar nemzet hazában való lételének ezredik évforNagy és nevezetes dolog ez, méltó alkalom arra.

jelen 1896.

megünnepelni dulóját.

hogy

és

e

a keresztény mag3^ar szív hálatelt

érzéssel fordul-

jon a kegyes isteni Gondviselés felé, a mely nemcsak az egyes ember életét tartja fenn és igazgatja, hanem egész

nemzetek

életét is kifürkészhetetlen bölcseségének útjain

igazgatja és vezérli.

len bizalommal

Mint hiv keresztények rendithetet-

tekintünk a jövbe

s

midn

az ezredév

határkövénél a lélek szemeivel visszatekintünk a múltba, azért teszszük, hog}^ Isten sokszoros jótéteményeinek

számba vételétl megersödött lélekkel, hivatása iránti ers bizodalommal lépjük

e

nemzet jöv a második

át

ezredév küszöbét.

Az

európai

mívelt

nemzetek

mai

idszámítása

Urunk születésétl veszi kezdetét és méltán, mert Krisztus Urunk születése a legnagyobb, kihatásaiKrisztus

esemény az emberiség történetében. Nemzetünk ezredéves életének biztosítéka is akkor tétetett le, mikor az isteni Gondviselés által elhívott apostola és els királya, /S'^ení István, bevezette a keresztény

ban

a legáldásosabb

népcsalád kötelékébe.

Ha

erdélyi püspöki

tekintem, ha széttekintek

e

megyém

püspökség mai

múltját

területén,


135

mily nagy, mily szép és gazdag emlékeit látom én itt az elmúlt századok keresztény mivelödésének. íme itt van székhelyemen az srégi és fenséges arányú székesegyház, ott a kolozsvári

ftemplom,

vannak a régi

ott

Királyföldön az úi^ynevezett hitújítás eltt való id(")kh(")l a szebbnél szebb templomok, mel3'ek mind fennen hir-

hogy az elmúlt évszázadok folyamán

detik,

itt

élénk

hitélet és áldozatkész keresztény szellem uralkodott.

a

néma kövek

sok viszontagságról

igen

tanúbizonyságot tenni

s

De

tudnának

is

hogy a sok viszontagság ervel támo-

arról,

között a mindenható Isten sokszor csodás gatta e nemzet küzdelmeit

tartotta fenn azt ezredévi

s

Mert alig hogy a keresztény vallás megszilárdult e haza földjén, alig hogy a keresztény tan szelídebb erkölcsökre szoktatta vad erben bátorodott seinket,

létre.

iszonyú tatárjárás és pusztává tette a hazai

jött az

det

lakóit

s

viselés

ebbl

földönfutókká. a rettent

De

a

föl-

kegyes isteni Gond-

megpróbáltatásból

kivezette

is

népünket és fenntartotta a jöv századok küzdelmeire. Mert a középkor keresztény társadalmának legkegyetlenebb, legszívósabb kitartású ellensége az ozmán hatalom volt. Afrika fell behatolt a mai Spanyolországba és azt hegyekig elfoglalván, nyugat fell szorongatta kereszténységet. Keletrl hosszas küzdelem után elfoglalta a kelet-római császárok hajdan fényes székhelyét, Konstantinápolyt s igy kétfell készült az

a pirenei

az európai

európai

államokat

keresztény

megtámadni

és

teljesen

vagy leigázni a keresztény népeket. S a míg a nemzetek tétlen közönynyel nézték a közelg vészt: az isteni Gondviselés által a magyar nemzet választatott ki arra, hogy szembeszálljon a förgeteggel és kiirtani

a nyugati

elhárítsa az egész keresztény társadalmat fen^^eget vesze-

delmet.

Éppen

erdélyi

tén évszázadokon

egyházmegyém

át

folyt

a

melynek

az, a

nemzetirtó

terüle-

küzdelem.

Ha

az székhelyem várfokáról püspök ott erdélyi emléke annak. h.)gy Lépes György alátekintek,

ott

áll

a

síkon


;

136 esett el a szent hitért és a hazáért vívott küzdelemben.

Ott van a szentimrei csatatér,

Simon seink

vitézi

Hunyady János és Keménj'' Itt a Kenyérmez,

küzdelmének színhelye.

hitért és hazáért halni

kész

vitézi

küzdelmének

méltó emlékoszlopával. Székesföegyházam boltívei alatt ott van sírhelye a nagy Hunyady Jánosnak, a kinek hite, hazaszeretete, vitézi hírneve fényes dísze századának és

örökké

méltó dicssége a magyar

nemzetnek, melyet

a pogány török ellen. Igaz, nagy Hollós Mátyásnak dics országlása után szomorú napok következtek el erre a mi szülföldünkre. Mert mikor a nemzet fiainak szívében megingott az a hit. a mely a nagy Hunyady Jánost lel-

diadalról diadalra vezérelt

hogy utána

kesítette,

s fiának,

a

akkor elenyészett a vitézi kitartás

és akarat

mely elbb megvédelmezte a hazát a szent kereszt -ádáz ellenségétl. Úrrá lett a pogány e hazában s pártfogása alatt a pártoskodás ós az önkény elnyomta az •igaz keresztény hitet is. Bornemisza Pál erdélyi püs.pökkel számzetett e földrl a katholikus vallás is is,

papjaira és híveire az üldözés és csak a százados zet havasai között

korszaka következett

el

küzdelmekben megedzett székely nemlobogott

az

igaz

katholikus

hitélet

Sok küzdelmébe került a jobbaknak, a míg ki tud.ták vívni, hogy a katholikus vallás ismét elismertessék és jogai törvénybe igtattassanak. És csak akkor, mikor az egj^esült keresztény nemzetek hadereje végleg megtörte az ozmán hatalmat s e haza földjérl számzte, akkor lehetett visszaállítani az erdélyi püspökséget si székhelyén s újra megkezdeni az apostolkodást az iránt, hogy a nemzet si keresztény hite visszaállíttassék. Es foly az apostolkodás mind e mai napig. Bár az ezredév küszöbén sokan borúsnak látják a keresztény hit jövjét ebben a hazában, az én hitem, az én bizodalmam rendítiietetlen. Jól tudom, hogy sem a mindenható Isten nem fogja elhagyni ezt a magyar nemzetet, a melynek karja által a hsi tettek oly nagy számát mivelte a múlt századok folyamán sem a nemzet nem fogja elhagyni si tüze.

:


137

melynek minden nagyságát, minden

keresztény

hitét,

dicsségét,

ezredévi

köszönheti.

létét

Ha

karral

vitéz

századokon át a vérengz ellenségnek, a mely tzzel és vassal támadta szent hitét lesz annyi lelki ereje, hogy szívének legdrágább kincsét, keresztény hitét, szepltelenül megóvja azon támadások ellen is, a melyek a mostani kor téveszméi s hamis felvilágosultsága által ellenállott

:

intéztetnek a szent hit

ellen.

És hogyan félthetném én, melyrl tudom,

az apostolok utódja azt a szent hitet, a

hogy ez és csakis ez adatott a népek világosságául. Jól tudom azt is, hogy e nemzet védasszonyának, a boldogságos

nak

Szz

ós az

esedezóse

Máriának,

ers karú oltalmazza

— apostolának, szent

a

szent István király-

László királynak

szent

hitet

e

szüntelen

haza

földjén,

minthogy megdönthetetlen bizonyosságul annak az Ígéretnek ereje is, hogy a pokol kapui nem fognak diadalt aratni Jézus Krisztus örökségén. Ha valaha, úgy most éltem alkonyán ers bennem a bizalom katholikus magyar nemzetem jövje iránt. Azért föpásztori és atyai szeretettel kérlek titeket tisztelend Munkatársaim az Ür szlljében, intsétek, oktassátok ezen ezredik év folyaa rátok bizott hív nyájat fokozottabb buzgalommal,

mán

Gondmelyben az elmúlt ezredév

igazi apostoli lelkesedéssel. Tárjátok eléje az isteni viselés számtalan jótéteményét, alatt részesült,

és szeretetét

fokozzátok hitét, növeljétek

bizodalmát

üdvösségének szerzje Jézus Krisztus

iránt.

Az evangéliumi erkölcsök gyakorlása legbiztosabb záloga üdvének és boldogulásának, mert a hazát virágnagygyá csak fiainak erkölcse teheti, az egyes

a haza zóvá,

embert

pedig jóvá, igazlelküvé,

a

társadalom hasznos

tagjává és a szabadságra méltóvá csak a keresztény

hit,

a keresztény erkölcs teszi.

Óhajtom pedig, hogy jelen föpásztori szózatom a évi Vízkereszt utáni második vasárnapon, vagyis Jé2:i(S szent neve ünnepén megfelel oktatás kíséretében a hiv népnek a szószékrl felolvastassék. Jézus szent nevében küzdöttek seink és gyztek a pogányok fölött.

jelen


138

Ez

a szent név volt biztosítéka hazánk ezredéves fenn-

állásának, ez biztos záloga

jöv megmaradásának

a követ-

kez

évszázadok emberi szem eltt beláthatatlan folyamában. Hö kívánságom, hogy ezen a napon a hívek a töredelem szentségéhez járulván, oly szándékkal vegyék

magukhoz az Ur drága szent testét, hogy Krisztus, a ki minden nemzetek kívánsága örökkévalóságnak,

az a Jézus és

királya

fenn hazánkat további ezredévek életére. Ajánljuk föl hazánk, nemzetünk jövjét az Ur Jézus Krisztusnak az szent neve ragyogjon hazánk egén a jöv századok folyamán is. Az év minden vasárnapján és ünnepén a legfelségesebb Oltáriszentség eltt mondassék el háromszor az Ur imája és az angyali üdvözlet egy könyörgéssel apostoli Királyunkért, kinek atyai bölcs kormánya alatt lépi át a magyar nemzet az ezredév küszöbét. De óhajtom, hogy nemzetünk apostolának szent István királynak ünnepe ebben az évben különös fénynyel, különös kegyelettel tartassék meg püspöki megyém minden egyházában, jeléül annak, hogy valamint a múltban élvezett isteni segedelmet az általa elterjesztett igaz keresztény hitnek köszönjük ettl és csakis ettl várjuk a mindenható az

rizze,

oltalmazza,

tartsa

;

:

Isten oltalmát és jótéteményeit a

Az

örök jóságú

jövben

is.

a kinek esztendei soha

Isten,

sem

fogyatkoznak meg, legyen oltalma, erssége e magyar hazának a jövben is áldja, oltalmazza Királyunkat és ;

a haza minden gyermekét.

Ámen.

Kelt Károlyfehérvárott,

1896. vízkereszt

ünnepén.


AZ

E(iRI

ÉRSEKI TARTOMÁNYHOZ TARTOZÓ

EGYHÁZMEGYÉK FPÁSZTOR AINAK

KÖULEVELEL


;

I.

EGRI ÉRSEKI EGYHÁZMEGYE. Dr. Samassa József

cijvi

érsek körlevele.

Honfoglalásunk évezrede.

Üdvvel virradjon drága hazánkra az 1896. esztend, melyben ezredik évét ünnepeljük annak, hogy seink annyi küzdelem árán. gyzelmes harczok, munkás, szívós kitartás által, mintegy a természetes viszonyok rendjét megtörve, a Pannoniával határos részeket s majd magát Pannoniát meghódíták s állandóan és végleg megtelepedtek e földön, mai Magyarországimkban. Az utódok harczi

dicssége,

okuló

bölcsesége,

nagysága

szellemi

fenntartotta, az édes hazának nevezete nekünk megszentelte e hont, s

mindannyiunk

szeretete benne, az egyet-

lenben forr össze.

Hisz volt-e valaha nemzet, melynek szentebb

lett

volna a haza neve, a haza nagysága ? mely bensbb odaadással, elszántabb szilárdsággal, törhetetlenebb hséggel ragaszkodott volna a hazához

'?

!

Dicsségünk

és boldog-

ságunk, hogy hirünk, nevünk róla szállt reánk

;

képének

ragyogása, mint a reánk virradt napé, a mi mindennapi

gyönyörségünk. Más nemzeteket tudós férfiak bölcseleti tételekkel oktattak be, hogy a haza üdvében a közjónak, sorsuknak zálogát lássák

:

belénk a természet oltotta ezt

nekünk nem kellé ily oktató szót várnunk; bölcsnktl kezdve már minden érzésünk egy czélra lángolt hogy :


;

142

legyen, és szent

dolata

tevékenységünk a hazáé

tehetségünk, minden

minden

legyen elttünk mindig a haza gon-

!

E

belénk

velünk

e

oltott,

született

honszeretet

hogy hazánk évszáza-

vivta ki csak Isten kegyelmével,

dokkal túlélte Európa több országát és midn a háborúk esélye hazánk legszebb, legjelentékenyebb részeit ellenségek kezére juttatta, e honszeretet hatalma nem engedte ;

erre kapni biztonságuk

kizetésekkel csak azt a kés korra is átszálló fényes példát hagyták, hogy a magyar meg tud halni hazájáért, de leigázást trni nem. A lángoló hazaszeretet fellobogásával, a nemzet érzetét, s

kel

összes rétegeinek versenyre

dez nak

lelkesültségével, örven-

emlékezéssel ünnepli azért a

magyar honfoglalásá-

évezredét.

De a boldogító visszaemlékezés hatása alatt lelkünk önkénytelenül a múltakba mélyed, hogy a múltnak ismeretébl tanulságot merítsünk a jövre. Az emberiség

történetét

velünk, az a bölcseség,

mely

az

a

bölcseség

érteti

meg

események komoly meg-

jövnek a múltakból levont megismerésében áll. Nem is elég csak látni a tényeket az okok után kell kutatnunk, behatóan vizsgálnunk: mi miért ott a bukás miért történt, mi miért maradt el figyelésében, a jelennek és

;

miért

itt

a

siker?

A

kimért, változatlan folyamatban halad rések, fordulatok, annyira,

bekövetkezése

is

nem

történelem ugyan

valószín

hogy még :

okok, hasonló eredményeket

;

szoroson

nagyok az

elté-

a valószíntlennek

de rendszerint mégis hasonló szülnek,

s

a

jöv

megítélé-

sének nincs biztosabb mértéke, mint annak felismerése, hogy idk hosszú során át ugyanoly okokból az esetek legtöbbjében mily eredmények származtak.

A

történelem ez oknyomozó igaz tudása nélkül az

államok életfejldéseinek, sorsuk fordulatainak tanulmányozásában sokféle tévedések útvesztje nyílik meg. Az igazságot kutatva, a múltak hasznos tanulságai s bizonyságai nyomán elttem világos, hogy az Ur az


143 yki mogsoTcasitja a nemzeteket és elveszti azokat, és helyre-

a felforgatottakat<^ (Jób, 12., 23.); s hogy ezért a nemzetek életereje az isteni Gondviseléstl l'üpg, s mindennek közJDontja Krisztus. Hangosan hirdeti ugyanis az

állítja

egész történelem, hogy Isten

datlan intézi s

ki az emberiség szaka-

az,

nagy mozgalmait, sorsa esélyeit bölcseségével az emberek szándoka nélkül is saját czi-ljaira

fordítja.

Történelmünk zatos terve a

lapjai bizonyítják, hog}' Isten titok-

magyar nemzetet

is

külön hivatásra jelölte

ki s avatta föl.

Midn

a teljesen ismeretlen, századokon át névben magyarság viharképp Európára zúdult, világfelforgatóknak hirdette öt a megrémült világ; és ösi

sem

hallott

fészkébl

Istentl

hozott e földre

;

kiszólítva,

új

névvel

magát a római birodalmat

rettenetet

új is

megmoz-

idk

romlottságának büntetéséül vészt, pusztulást hagyott nyomaiban mindenfelé. Istentl vett gatta

s

az akkori

hivatásának parancsából, városokat, helységeket, tartományokat, országokat megrázkódtatott, feldúlt, felforgatott és a Nyugat kincseit összezsákmányolva, majd teljes enyészetbe döntötte azt. De miután Pannoniát, Európá;

nak

e

termékeny

eszközével

a

s

polgárosultság minden

bven rendelkez

részét

szükséges

birtokába

vette,

virágzó és hatalmas országot alapítva, a hitnek ádáz és kegyetlen üldözjébl a kereszténységnek paizsa, védbástyája

lett.

Méltán mondja idevonatkozólag a tudós Baronius, kiben az ész ereje, az ítélet élessége bámulatos tudománynyal párosult » Kétségbe vonhatlan, hogy e nemzetet valamely csodaszerü er és csak fensbb sugallat :

indítá ki Ázsia

legtávolabbi

si

rejtekeibl, és választá

ki, vezérlé, emelé oda, hogy a kereszténység legfbb, megdönthetetlen ersségévé lett. Hsöket szült, kiknek a mi még bámulatosabb világraszóló vitézségével Szóval: megtörhetlen versenyez. kiváló jámborságuk

'vitézségével,

csodálatra

ragadó

gyzelmeivel, a török


«

144

maroknyi számban

tízszeres erejének

dokon

ellentállva, száza-

át hösileg megoltalmazta és derekasan oltalmazza

a kereszténységet.*

Ugyanígy az

ékestollú Lansius: (Deseritiusnál

:

De

maioribus Hungarorum.) »Isten és az emberek összbangzó szándéka és ítélete szerint Magyarország a

initiis et

kereszténység

paizsa,

bevebetetlen

védbástyája lett a törökök

ellen. «

a keresztény világ rállói. « Majd: oltalmazol, nemtöi, méltók

már

vára,

S ismét

legbiztosabb

»a magyarok »0k egész Európának

ezért

is,

:

hogy nagyságuk

eltt hálás lélekkel hajoljanak meg a nemzetek.* Végül Kontzen Ádám »Nem ugyanezt látjuk-e Magyarországban is, melynek nagy része már régóta a török hatalmában de a többi rész fejedelmeinek s nemeslelkü fiainak hsiessége által ellenállt, st a szabad:

;

ságot is védelmezi. Ha a magyarok nincsenek, a többiek mind, dicstelenül, a nagy török birodalom szolgaságába esnek.

Magyarország békében

ós

harczban kifejtett nagy

tetteivel valóban hálás elismerésre kötelezte le Európát,

mely a magyarok hsiességében találta oltalmát, a magyarok küzdelmeiben nyugalmát, a magyarok veszélyeiben biztonságát. Ez volt Isten végzése kezdettl fogva Magyarország fell. S ez isteni végzésnek köszönhet ez ismeretlen nép bámulatos haladása, hatalma, fényes példákban megnyilatkozott mindennem kiválósága. Evkönyveink errl tanúskodnak; bségesek ott a példák, a hosszú, háborús idk, a válságos korszakok ide vágó példái. Hol az a nemzet, mely a keresztény vallást egyszer elfogadva szilárdabb

volna

nek

re

A

elszántabb

vitézséggel

küzdötte

Ez

istenileg annak halálosabb ellenségeit?! hivatása teljesítésében pedig a magyar nemzetés vezére a katholikus egyház volt. kereszténység intézményeit nemzetünk korán,

le

kijelölt

kitartással,

már sz. István vezetése alatt meghonosítva, hitbuzgalmának oly fényes tanúságát adta s vette annak meg-


I4r>

tisztel jutalmát, hogy tetteivel Krisztus paizsa. u hit védbástyája czímére érdemesült. Országunk, a kereszténység szolgálatában, munkás-

intézmények és törvények mvel hatása bámulatosan gyarapodott. Az államf(") hatalmát a

ság, igazság, új alatt

és közjó érdekében törvények korlátozták. törvények és országos intézmények nagy részben az egyháztól vétettek át. Békében és hadban a jó erkölcsök

szabadság

A

Hódolt az erénj'nek minden. A hitbuzgó magyarság két módon harczban bátorsággal és vitézséggel, békében munkássággal és szellemi mveldéssel uralkodtak.

:

szolgálta hazáját.

S ez természetes. társadalomnak

A vallás

;

legersebb kapcsa

azért a társadalom csak

úgy

és

alapja

fenn

állhat

a

szilár-

nyugalma csak akkor teljes, ha maga a melyen nyugszik, minden részében tökéletes, s valóban az Ur igazsága ; úgy hogy a mennyire a vallás ez igazságtól eltér, a társadalomra oly mérvben szakadnak a bajok. Es éppen ezért, mivel a katholikus egyház az egész igazságot birja, s az örök rendnek a mulandó lét A'iszonyai közt hü kifejezje a társadalmi rendnek mindenkor legersebb támasza s legtökéletesebb elképe volt. Mennyi és mily nagy jótéteményekkel boldogítá pedig nemzetünket, tanú rá történelmünk. Az egyház dan,

rendje,

vallás,

:

ugyanis

azokat,

más hatalmat azon dúl,

nem

vadságukban, müveletlenségökbeu

kik

ismertek,

kívül,

mely tüzzel-vassal pusztítva

emberiességre

helyébe a jogot tette

;

a magánjogi

A nyers er nemzetközi viszo-

nevelte. s

nyokat az igazság követelményeinek megfeleln szabályozta; érvényre emelte a testvéri szeretet közös érzetét,

míg elbb

kegyetlenség csak a legyzöttnek végpusztulásával csillapult. Olyképp vonta meg és biztosítá

a

harczi

mindannyinak jogkörét, hogy egyúttal áldozatkész mindennem nyomor enyhítésére forrást

szeretetében nyitott.

át

Az egyház

ez anyai gondozása alatt századokon

csodaszépen virágzott EZERÉVES MAGYAROBSZÁG.

fel

hazánkban

a

keresztény 10


;

146

mveltség. Ennek sértetlen megóvására pedig vallásos synokirályaink az úgynevezett vegyes gyléseken legtöbbnyire a zsinati kánonok és pápai dusokban

nyomán

határozatok

s

azokkal összhangzó törvényeket

szabtak; tisztán egyházi ügyekben törvényhozói

mat maguknak nem

hatal-

igényeltek, de az egyház törvényei-

nek végrehajtását tle telhetleg elsegitették. E gyléseken frigyben volt a tudomány, bölcseség, tekintély és erény. Az állam az egyházfk tekintélyét, mely az alattvalók fegyelmezésében üdvösen érvényesült, gyanús vagy

nem nézte és a hol saját ereje elégtelennek bizonyult, nem vetett akadályt a jónak. Egyház irigy szemekkel

és állam tehát

;

karöltve

haladt,

egymást gyámolította

a lelki hatalmat támogatta a világi hatalom

;

az állami

felsöség iránt az alattvalókat engedelmességre, szeretetre

nevelte az egyház, megtartva mindig a jogosság, a mél-

tányosság törvényeit.

gék elnyomóik

A

visszaélések kiirtattak

így virult a társadalmi béke ldött Magyarország. találtak.

Ez idktl seink magának nek nagy tek

fel,

és

és

;

a gyön-

mindenkor védelemre

ellen alkalomadtán

;

így alakult,

fej-

az isteni Gondviselés-

üdvös tettekre hivatott munkatársaiul tnhit védelmének, a

dicsségük a keresztény

barbárok közti hitterjesztésnek, a szentföld felszabadításának munkájában gazdagult. A míg pedig fensbb hiva-

védelmében hen kitartott, a nemzetek sorában méltán foglalt el kiválóbb helyet. Vaknak kellene lennie valóban, a ki be ne látná, hogy a mint Magyarország ekképp az emberiség javának munkálásában mindannyiaknak élén haladt: ennek alapja ott van, hogy Istentl szeretve, az egyház által a maga képére tását követve, a hit

alakítva, ez isteni forrásból meríté

ama

kiváló

értelmi

mely szelleme sajátos tulajdonaképp természete nemességének kitntet jellege. Az egyház iránti odaadó hségének s lángoló buzgalmának jutalmául pedig amaz viszont fenséges feladatának részesévé tette, s a lelkek értelmi s erkölcsi kor-

fönséget

és

erkölcsi

nagyságot,


:

U7 munkatársává

inányzásában

nem

kitüntetés nemzetet

vános

nem

magasztalta

érhetett,

Dicsbb

fel.

sem magán-

és nyil-

örvendetesebb eljelek között virágzásnak indulhatott, szerencsésebben nem fejldhetett. élete

A teremtés Ura, kitl az államok jótetteik s erényeik földi jutalmát veszik, valóban sok áldással halmozta

hazánkat.

el

Az

ország

intézményei

hangosan

nagyszer lyceumok keletkeznek, nyilvános könyvtárak, a mvészet remekeivel szólanak

iskolák

:

nyilnak,

megrakott új múzeumok támadnak. A keresztény népeknek csak úgy, mint az egyeseknek, üdvök vagy romlásuk egyképp azon fordul meg mennyiben szolgálják Isten czélját vagy hajlanak el attól s azért rendesen, midn hséges buzgalommal ragaszkodnak Istenhez, útjok természetszerleg boldog;

ságra visz

;

midn

elpártolnak tle, aláhanyatlanak.

tanúságát mutatja nemzetünk sorsa

A teljes

mig ugyanis si intézményeink,

erejökben fennállottak

dületlenül megállt

belvillongások

gyöngíthették

és

;

tusai ;

:

Ennek

is.

régi törvényeink

a nemzet nagysága

is

ren-

sem külellenség támadásai, sem

meg nem

ingathatták,

meg nem

de mihelyt a birvágy a lelkekbe berágta

magát, a kegyhajhászat elernyeszté a szellemeket: ingadozás, bizonytalanság fogta el az országot, s mert megszilárdítására egynél a bátorság, másnál a belátás hiány-

ersebb válságokat szenvedett. Mint mindig ós mindenütt, nálunk is pártoskodást szított az a bnös szellem, mely nyughatatlanságában s zott,

fékezetlenségében

szabadságért,

dicsségért,

hatalomért

versengeni mindenha kész. Zavargások, lázongások, beiháborúk törtek ki midn egy-két kényúr, kiket a kegy;

hajhászók serege környezett, a szolgaságba hajtott, adósságba vert népet a folytonos háborúskodásban adózással, katonáskodással zsarolta, elzte földjérl, s az általános nyomor közepett ütötte fel zsarnoki uralmát. Gaztett, aljasság, becstelenség,

mind nem

szolgált akadályul,

KC

hogy


148 a hatalmat bitorolliassák, az önkényt, a zsarnoki szeszélyt vallva törvényökül. Nemzetünk is tapasztalta tehát az írás szavainak igazságát: a

bün nyomorba

az

veti,

igazság felemeli a

népeket.

Barbárok fegyvereitl elnyomva, hazánk már-már összeroskadott. jük.

A

A

tatár és török dúlás pusztításait ismer-

gyászos csapások emlékétl megborzad, visszariad

Megfertzött, lerombolt, leégett templomok, papok vérétl festett oltárok, kifosztott városok, vértl párolgó mezk, holttestektl duzzadó folyók, vad gyönyörrel kigondolt hóhórmunkák, feldúlt sírok,

lelkünk.

legyilkolt

szétszórt

csontok,

hamvak

szülöhona

De

midn

Oh

".

.

.

oly

lehet

ellen-

látvány könyekre ne fakaszMagyarhon, hsöknek, dics királyoknak

sége a magyarnak, kit tana.

Nem

.

e

!

Isten, ki

a jóságos

büntet

is,

irgalmas,

midn

bosszul

is,

kegyes,,

csak figyelmeztetni, inteni

nem maradandó lakása, intéz akarata szerint, hogy mindent látszik, ledönti begyökerezettnek mélyen

akarta e nemzetet, hogy a föld

csak szállóhelye; s

mi

szilárdnak,

egy pillanat alatt. De ha Magyarország önmagáról megfeledkezve egy idre le is tért Istentl kijelölt hivatása útjáról és rossz szellemnek engedett Isten végtelen kegyelmébl végkép :

még sem

bukott

el

;

bajaiból

magához

jött

s

élvezni

kezdte a béke áldásait.

Mindeme nehéz küzdelmek pett pedig

sokszorosan

és súlyos csapások köze-

kitnt az egyház

isteni

ereje,,

hatalma; nyilvános tényekben jelentkeznek, ragyognak fel hazánkkal éreztetett nagy jótéteményei. A közszükés nyomorban legáldásosabbnak bizonyult az egyház anyai szeretete, mely legfbb dicsségét egyébként is mindig a közjó közös munkálásában birta. A józan haladást mindenben elsegítette; az emberi törekvések sikerét saját erejének hatályával fokozta s a társadalom

ségben

legfbb érdekeit együttesen mind

felkarolta.


;

149

Hamiöitatlan történeti emlékeink az egyházat min-

den elfogulatlan

s

nyugodt szemlél

olött

önmagukban

fényesen igazolják.

Az egyház

és haza kiválóbb

fiainak

közös

törek-

oda irányult, hogy a hazát helyes kormányzati elvekkel és eszközökkel akkép szilárdítsák meg, hogy vése

hatalomban megdönthetetlen, javakban gazdag, dicsségben nagy, léleknemességben fenkölt legyen. A helyes kormányzat elvei s eszközei közül elég legyen

itt

csak egyet kiemelni.

Az államban

A

ládf.

a törvény az,

mi a családban a

csa-

törvény megszabja a polgárok jogait, a jóra

jutalommal buzdit, a rossztól büntetéssel riaszt. Ámde maga a törvény nem nyújt önmagában elég biztosítékot kell lenni egj'-szersmind, ki a törvény szentségét megelhanyagolásának meggátlására eléggé képes és A törvény érdeke ép úgy megköveteli tehát a végrehajtó hatalmat, mint az állam érdeke a törvényt. védi

s

hatalmas.

e tárgyról gondolkozva, nekem úgy látszik, sokkal kívánatosabb, hog^- jó kezekben legyen a rossz törvény,

S

mint rossz kezekben a legjobb. Mert a kiben a hatalom jó szándékkal párosul, ha a törvényt alkalmazza, kizárólag csak

eltt;

s

az

igazságot

ós

méltányosságot

tartja

szem

ha tán a törvény kétes, oly értelemben veszi

mely a magán- és közjónak inkább megfelel. De a kikben hiányzik a becsületes jó szándék, kik a közhatalomban csak önhatalmuk és akaratuk ersödésének eszközét látják: a törvény szavára nem hajtanak, mindenazt,

ben a maguk

tetszése,

kénye-kedve szerint döntenek. Ily

eljárás mellett az államnak,

csak tény cikkel, de

lására vannak. Mert a példa

bven

melynek alapja a

még inkább

példájukkal

könnyen vonz

és

jog,

nem-

csak rom-

követje

akad. Ezért a közhatóságok megválasztásánál a

legóberebb óvatosság szükséges.

Mert habár igaz is, hogy helyes kormányzat csak férfiaktól, nagy és kiváló tehetségektl várható: de itt sincs minden veszély kizárva. Az uralomvágy

kitn


150

ugyanis

nem

a lanyha,

de az

élénk,

nagy

nagyratörö,

tehetség szellemeket kapja el. A magas állás igaz, bármi nehéz küzködésre, bármi ers munkára, bármi veszélyes kísérletekre felbátorít szabad államban hitelre talál mindenki, és ha a hatalom átruházása eszélyes óvatossággal történik, a hatalom gyakorlása üdvös korlátok közt marad. Törvényes hatalom s mérsékelt uralom a reménye,,

;

szabadság

biztositéka;

erejét

s

könnyen akad vállalkozó.

Ha

dolgokra

haladó

nem

pedig olyan jut hatalomra,,

képes, ha gonosz, a hatalom de ha még oly megbízgonoszabb lesz birtokában még ható jellemnek mutatta volna is magát, kitl minden tisztességtelen dolog és szándék távol állt: az emberi

ki valamennyieknél többre

;

hogy legjobb

természet gyarlósága mellett megeshetik,

daczára

elhatározásai

maga

a

könny

szenvedélyei

vétkezés alkalma

elsodorják, és

és

már

lehetsége vétekre

viszi.

hazánk alkotmányos szervezetében mély mintegy magasabb kéz intézkedését lehet látnunk abban, hogy az államhatalom kezeli idrlidre változnak, mi az állam fennállásának, tartós fennmaradásának legersebb biztositéka; és hogy egyetlen kézben nem pontosul össze korlátlanul minden hatalom^ hogy kivételes jogosultsággal kiemelkedve bn nélkül Miért

bölcseséget

is

s

veszélyeztethetné a közszabadságot, a köznyugalmat. Ily szervezet mellett vált lehetvé, hogy honfoglalásunk után ezer évre hazánk nemcsak fennáll, de fennáll akkép^ hogy minden létez államnál régibb s a letnteket túlélte.

ért

Mily eredményeket, mily sikereket s vívmányokat el pedig intézményeinek uralma alatt nemzetünk,,

évezredes

mutatja

fennállását be.

ünnepelve,

országos

Mint várható, az emberi

kiállításban

észnek

szükségletei- s kényelmeire megalkotott sok és

müvei tárulandnak elénk bámulatos nagy mvei.

;

a

haladásnak,

az

élet

nagyszer

mveldésnek

Fönséges látvány ragad meg, az emberi szellem, az


!

Iái ész igazi megdicsülése, hol ez összes

természeti

képes-

hatalmát feltárja. Mil}^ haladás

ségeit,

Az iparnak mily gazdászat

a

fejlettsége,

csatornázások,

a

csodái az építményekben.

vízvezetékek,

mesterséges

a

A mez-

hasznot hajtó kikötök,

kereskedelmi

a

tavak, folyók, tengerek szabályozása, az ész mily csodás

Mily vívmányai a gzgépek, vasutak, gzhajók. Mily tökély s változatosság a bútorzatban, a szobrászatban, a festömüvészetben. Mily lelemény a vadállatok leigázása- és szolgálatba fogásában. Mily tömege az újon feltalált fegyvereknek, hadi szereknek. Mily bsége a gyógy- és óvszereknek. Mily gazdagsága a gondolatjelz és közl jegyeknek és eszközöknek. Az ékesszólásnak mily lelket igéz ragyogása, a költészetnek mily pazar bája s kelleme. A hangszereknek hányféle neme, a zenes énekmüvészetnek hányféle alakzata. És, a gondolatot, a fényt, a bett, az ert villámgyorsan közvetít villamos találmányok s készülékek, melyek jellemz bélyeget nyomtak korunkra s társadalmunkra. S a társadalom alkotásai.

biztonsága végett, a nyers elövigyázati rendszabály,

er vagy furfang mennyi törvény ;

ellen, s

mennyi

a jogkörök

megvonásával a közélet mily fegyelmezettsége. éleselmség a csillagok távolsága, száma, forgása Mily meghatározásában, egész rendszerök tudományos kifejtésében. Altalán, az ismereteknek mily kincse, mily halszigorú

maza

!

Ámde

bármennyire elragadok, fönségesek legyenek

is az iparnak, mvészetnek, a szellemnek elénk tárulandó csodamüvei, remekei nem feledhetjük el a nagy paran:

csot

telt

Uradat Istenedet és NeU szolgálj egyedül. Miért is ez évnek hajnalán és egész folyamán hálalélekkel emelkedjünk többszörte az Úrhoz, ki hazán-

:

Imádd a

kat oly soká

te

fentartotta

s

az

idk

hosszú

során át

kegyelmének annyi ersít és mozta el. De az évezred alkonyán a múltak emlékébe mélyedt boldogító áldásával hal-


152

lelkünk a múlttól és jelentl aggódó várakozással fordul

a

jöv

felé.

Ki

láttat a

Tapasztalati

jövbe? Kogy minden állam fenma-

igazság,

radásának biztosítékai ugyanazok, melyekre alakulásakor helyezkedett. Isten kegyelme mellett hazánk fennállásának, boldogulásának

alapját

ugyanazon erforrásokban

melyekbl

élete, fejldése,

és

és

biztosítékait

tényezkben

is

szintén

Es ezek

virágzása kelt.

meg.

találja :

val-

lásossága, hon- és szabadságszeretete.

A mód

jelen ós

jöv

bajainak elhárítására legbiztosabb

a társadalmat Krisztus tanainak oltalma alá helyezni,

melyek minden fájdalomra

irt

nyújtva,

minden elmébe

egyszersmind a nemzeteket is sokkal biztosabban megvédik, mint a törvények s a fegyverek. Hisz hol van bármely államnak az a törvénye, fényt

árasztva,

mely csak

távolról

összehasonlítható

is

lenne

az Isten

és felebaráti szeretetrl szóló Krisztusi parancscsal?!

Ebben gyökerezik a legfbb, legmagasabb erkölcsmert az igazi jó, becsületes életnek egyedüli alapfeltétele, ha azokat szeretjük, a miket szeretni kell, s Istent tehát akkép szeretjük, a mikép szeretnünk kell tan,

és felebarátunkat, vagyis minden embertársunkat. Ebben gyökerezik a társadalom boldogsága, mert

a társadalmat mi sem tartja össze, ban, mint a kölcsönös értés köteléke,

midn

s

meg

óvja

biztosab-

hség, a megbonthatatlan egyetaz emberek a közös jó szeretetében

találkoznak, mely a legfbb, a legigazabb

:

Isten, és egy-

szeretik, mert Annak miatta szeeltt szeretetök indoka rejtve nem maradhat. A hol pedig e törvény ereje a lelkeket át nem hatja, ott az erkölcsök is hanyatlanak, az egyetértés felbomlik, mert a bírvágy kerekedik fölül. S ahol ez

mást

Ö benne szintén

retik, a ki

hatálytalan. Ahol hogy a vagyon erény s érdem nélkül is emel; ahol a gazdagságnak a nép szemét elkápráztató álfényébe a tisztesség mindinkább

beette magát, fegyelem, tudomány, ész

a jók azt kénytelenek

látni,


;

153 belevész, az erénj'

szeretetét

kiöli

az

anyag

szeretete:

ott az

élvezetvágy az igazságtól elvonja, elszédíti a

keket.

Hol

a

gazdagság minden

nagy

ság, a lélek e

kincsei,

:

hség,

elvesztik

az erénynek csak egy útja van

lel-

becsület, szabad-

értéköket;

mert

és tövises útja, de a

pénzvágy eszközeiben nem válogat, útját, jóval- rosszal nem tördve, szabad kénye szerint szabja meg. És mivel az emberek szemében minden dolognak becset ós értéket

elny

azon

ad,

melyet nyújt

járó liaszon szüli és neveli;

sem

:

így a gonoszságot

is

a vele

mert jutalom nélkül senki

lesz roszszá.

A

szeretet nagy törvényébl könnyen megérthet hogy a társadalom üdvére ffontosságú mily tiszteletben és alkalmazásban részesül az igazság, annyi más erénynek eme szülanyja. Ez nemcsak a gyöngéket védje meg a jogtalan sérelmektl, de az egyenlség alapján a legfelsbb s legalsóbb osztályokat egyenl jog alá fogja, vagyis ugyanazon törvényeket szabja el mindannyinak, a törvény eltt egyenlvé tegyen mindenkit. Méltóságban, rangban különbség lehet, de nem a törvén}' eltt.

az

is,

A

törvények

:

tisztelete az

államok erssége

;

az

igazság

államok veszedelme. Az igazság tiszteels állami kötelesség; egy korszak, egy államrendszer, a közélet egy nyilvánulása sem mellzheti azt tisztelni kell pedig az igazságot önmagáért, elhanyatlása lete,

az

ápolása azért

;

különben megsznnék lenni azért, mert valódi nagyságra

az,

és

a

mi, és tisztelni kell

dicsségre csak az igaz-

ságszeretet emel.

Nem csorbítani,

szabad tehát állampolgári jogában senkit sem mert a jogsérelem nem egy a kormányzással

nem

szabad alaptalan vádakkal bárki ellen is gyanút, ellenszenvet kelteni. Ellenségnek csak azokat lehet tarés

tani,

ségei

kik fegyverrel törnek a hazára, vagy ennek ellenközött keresik szövetségeseiket: de nem azokat,

kik eltér felfogásban vannak a haza java körül. A szellemek, a czólok egysége a vélemények különbözése mellett sértetlenül

fenmaradhat.


154

Ami

pedig már a

haza szabadságának szeretetét illeti: serkenteni, buzditani kell a haza fiait, hogy vállvetve álljanak a szabadság védelmére, zárják útját minden idegen befolyásnak, szeressék a hazát, melyet bölcsjében, növekvésében, fejldésében, megizmosodásában annyi gonddal, annyi küzdelemmel, annyi kiontott vérrel, annyi életfeláldozással védtek meg s hagytak ránk szent örökségül seink.

Jövnk hagyja ö

el

a Gondviselés titka. azokat,

kik szilárd

De ne aggódjunk. Nem hittel,

igaz

szeretettel, az igazság rendületlen tiszteletével

felebaráti

leküzdik,

uralma alá hajtják a szenvedélyek, a csábok gonosz ösztöneit. látja küzdelmeiket; gyzelemre segíti a küzdt fölemeli, támogatja a lankadót, csüggedöt és megadja a gyzelmi babért. Ez érzelmekben egyesülve emeljük szemeinket, sziaz

ész

;

veinket az irgalmasság Atyjához, jóságos

Istenünkhöz,

buzgó imával kérjük, tekintsen le annyi bajtól zaklatott, annyi csapással sújtott, annyi viszontagságot átszenvedett édes hazánkra vigasztalja meg s adjon ert mindnyájunknak, hogy atyáinkhoz, dics seinkhez mindenben méltóknak bizonyulhassunk. Kelt Egerben, 1895. deczember 25-én. es

;

(Latin eredetibl hivatalos fordítás.)


!

II.

KASSAI EGYHÁZMEGYE. Zsigmond kassai püspök

Biibics

1.

A

körlevele.

papsághoz.

Tisztelend Testvérek

Rég

óhajtottalak

lélekben

Tisztelend

felkeresni,

Testvérek, kogy szeretett hazánk ezredéves fennállásáról és

azon nagy kötelességekrl beszéljek hozzátok, a melyek

bár máskor

de fképen

is,

alkalommal

ezen magasztos

reánk hárulnak.

Azonban

a Gondviselésnek iigy

betegségben sínyldjem az imént

tetszett,

lefolyt

téli

hogy oly idszak

egy tetemes részén, mely nemcsak abban gátolt, hogy, mint szerettem volna, személyesen is megbeszélhessem veletek

e

nagy fontosságú ügyet, de az

által,

hogy a

kór épen jobb kezemet sanyargatá, az írást tette rám nézve lehetetlenné. Ezért kénytelen voltam arra szorít-

hogy múlt évi tásomban csak azon hazánk fennállásának val voltak szem eltt kozni,

deczember 28-án kelt rövid utasíteendket rendeljem el, melyek ezredik éve beköszönése alkalmá-

tartandók.

Már akkor megígértem, hogy ezredéves ünnepünk alkalmából késbben bvebben fogok hozzátok szólani. Hálával

eltelve

betegek gyógyítója, ból,

sietek

s

a mindenható

engem

is

orvos

iránt,

ki

a

kimentett súlyos bajom-

már most legalább

szellemileg

érintkezni

veletek. Tisztelend Testvérek, ós lelketekre kötni azon szent kötelességeket, melyek az említettem alkalomból

a

mi hathatós közremunkálásunkat

igénylik.


156

Mint papok, mint az

isteni

malasztok és kegysze-

rek kiszolgáltatói, mint a gondjainkra bízott hívek lelkipásztorai, tanítói,

ka kell tanácsadói, sok

és

szép

köte-

mi vállainkra de ez a teker lesség terhe könny, mint az édes Üdvözít mondja,^ mert hisz ez a a

tétetett

teher

melyet ö

az,

;

szent

is

vállaira

vett,

pedig ö

nem

néhány száz vagy ezer hív, hanem az egész mindenség, a

volt

leend emberiség

a

és

Könny

terhét

vette

magára.

tehát ez a teher nekünk, Tisztelend Testvérek

mert hisz saját

lelki

gyermekeinkért, és az édes Jézus

Krisztusért vettük azt magunkra,

dozásával saját üdvösségünket

is

s

annak türelmes hor-

munkáljuk. Ez a teher

az, mely a gondjainkra bízott hívek lelki épségének munkálásában nyilatkozik, a kegyszerek kiszolgáltatásá-

nak, a betegek látogatásának, a tudatlanok tanításának, az élet minden viszonyaiban az irgalmasság lelki és testi cselekedetei gyakorlásának

Mostanig többször

sunk

letelt

megragadtam

ezen

nagy

fpásztori az

ágazataiban

és

nemes munkájában.

mködésem

alkalmat,

hogy szent hivatá-

tanácscsal,

ideje alatt

útbaigazítással,

És örömmel tapasztaltam, hogy a mag, melyet közöttetek ilyképen elhintettem, termékeny talajra hullott. buzdítással,

atyai

Van azonban

intelemmel legyek

segítségtekre.

szent hivatásunknak egyházi jellegén

kívül egy másik jellege

is,

mely amazzal nemcsak nem

hanem ki kell hogy egészítse, ha hivatásunkat teljesen és minden ízében be akarjuk tölteni.

áll

ellentótben,

E

másik jelleg a mi állampolgári mivoltunkból származik, s azt követeli tlünk, hogy necsak jó papok legyünk, hanem jó hazafiak is hogy híveinket nemcsak a templomban, nemcsak a gyóntatószékben, nemcsak életök fontos pillanataiban szolgáljuk, úg}^ miként az isteni ;

Üdvözít

is

szolgálta

az

apostolait

és

az

népét,

hanem, hogy minden téren, tehát a szellemi mveldés irányban való nevelés és oktatás terén

terén, a hazafias

'

Sz.

Máté evangéliuma XI.

30.


ir.7

megtegyük azt. mi e tekintetben természetszer lességünk. Természetszer kötelességünk nemcsak

is

köteazért,

mert a szeretett hazának fiai, polgárai vagyunk, hanem az papi hivatásunktól elválaszthatatlan. is, mert És, Tisztelend Testvérek, valamint jó hazafiak csak akkor vagyunk, ha egyszersmind jó papok is vagyunk, úgy viszont jó papok is csak akkor lehetünk,, ha jó hazafiak vagyunk. Valamint a test lélek nélkül holt, valamint a hit cselekedetek nélkül meg van halva * valamint tehát az ember fogalmától elválaszthatatlan a azért

lélek által megelevenített test,

mely a nélkül csak

holt-

valamint a hit fogalma nem állhat meg a jó cselekedetek nélkül, mert ezek képezik annak lelkét, valódi életét azonkópen csak akkor vagyunk méltó

tetem volna,

s

:

Ur anyaszentegyházának, ha bennünk a papi élet szentségével és tisztaságával egybe van forrva a hazának, magyar nemzetünknek szeretete, eleven

papjai,

s

ebbl

Mert

tagjai

kifolyólag tettekben nyilvánul a mi hazafiságunk. a

hazafiság

nem hangzatos mondásokban, nem

alkalomszerüleg kitör

kesedésben

áll,

melynek

de gyorsan hanem azon folytonosan

nem szn, gyakran ban,

az

lehl

tartó,

soha

fellel-

meg

fáradtságos és terhes munkálkodás-

czélja szeretett magj^ar

hazánk boldogulását,

gyarapodását, fejldését elmozdítani.

Fképen

két terünk van arra, hogy a fentebbiek-

ben röviden körvonalozott kötelességeinket Istennek tetsz módon teljesíthessük a templom és az iskola. Van ugyan még egy harmadik is, t. i. a közélet mezeje, melyet elhagynunk szintén nem szabad, mert nemcsak isteni, de emberi jognál, st édes hazánk törvényeiben adott jognál fogva is, e téren is megillet minket a köz :

javára való

De én most akarok

üdvös munkálkodásnak joga csak a

két

és kötelessége.

mködési térrl

szólani.

Nemzetünk európai >

fentemlített

Sz.

Jakab apostol

életének

levele II. 26.

ezredik

esztendejét


158

immár hogy

betöltötte.

Ez

jelenlegi és

az epochális

megköveteli

lítsuk, söt

határvonal közötti

kitéve.

azt,

feljogosít arra,

liogy így felismervén a két

különbséget,

sünk a jövre. Nem idzni, csak annyit hogy ezen ezredév tenger színéhez, sok volt

esemény

ezredév eltti multunkat összehason-

ebbl

tanulságot merít-

gondolatnál hosszasabban

akarok

e

tartok

szükségesnek

alatt

nemzetünk

élete,

megjegyezni,

hasonlóan a

hullámzásnak, sok háborgattatásnak tenger volt a magyar nemzet éle-

Viharos

tének most bezáruló ezredéve, mert sok volt a zivatar, mely annak színét felkorbácsolta, hullámait magasra emelte,

és

csak itt-ott

nyugalmat. Úgy tnik

engedett a nemzetnek pihent,

elttem a letnt ezredév, mint ismeri és kutatói a nagy mindenfel

a bogy az égi testek ségben kering világok alakulását leírják. Megszámlálhatatlan idk hosszú folyamán keresztül forronganak az alkatrészek, míg végre nagy sokára szilárd alakot öltve, megalakulnak bellük azon világok ezrei, melyek min-

denike az örök Isten mindenhatóságát van hivatva hirdetni, dicsíteni. Ilyen ezredéves forrongás, átalakulás volt a mi hazánk története, adná Isten, bogy elértük légyen azt az idt, melyben bizalommal elmondhassuk:

nagy fejldési folyamat befejezdvén, a magyar állam immár erkölcsileg úgy mint anyagilag szilárd alapokra van fektetve.

hogy

e

Azonban, fájdalom, a haladásnak, a fejldésnek, a megersödésnek kétségtelen s így el nem tagadható jelenségei

daczára

ma még

a

ezt

kedvesen,

jólesen

nem mondhatjuk még nem fejldött odáig, hogy teljes nyugalommal pihenhessünk meg az ezer óv alatt elvégzett munka után. De ez ne csüggeszszen el, hanem, mint

hangzó

állítást

erkölcsi

ki. Vallási, társadalmi,

életünk

a bogy az igazi férfiú ereje a veszélyek között edzdik meg, munkássága ekkor fokozódik mi is hazánk erkölcsi és világi állapotának ma is forrongó tengerében álljunk :

helyt és javáért,

tegyük meg kötelességünket. Küzdjünk a hon úgy, mint hs eldeink az egyházi

ma már nem


;

15í>

rendben vasból kovácsolt fegyverekkel, hanem a szent kereszt jelével, s ennek árnyékában a tanítás, a nevelés fegyvereivel.

Szent István, nemzetünk els nagy emlék királya, megersítette a számos ellenségtl körülvett országot és megalapította a magyar királyságot, azon elv kifejki

mely már a vérszerzdés azon pontjában mely a hét törzsf közül egyet, az Árpádét, s ennek családját helyezte a nemzet élére, mondom szent István joggal mondhatta Imre fiához intézett tanításában: unius linguae regnum imbecille et fragile est.^ Az akkori idben, az akkori viszonyok között ezen mondásnak meg volt a maga jogosultsága. Egyénileg ma is áll az, mit a római közmondás tart, hogy mindenki annyi ember, a hány nyelvet beszél, de napjainkban az az állam ers, melynek polgárai bár egyenként több nj'^elvet is tudnak az állam nyelvében mégis egyek mert az állam nyelvének tudása, annak használhatása, ersebbé teszi nemcsak az egyént, hanem magát az egyének összességét az ál lamot is. Ezen tudat s azon meggyzdés, hogy szeretett hazánknak és így közvetve szent vallásunknak is szolgálatot teszek a nemzeti eszme megszilárdításával, fajunk lesztése által,

is feltalálható,

— :

erejének megnövesztésével és gyarapításával, volt egyik

vezérl eszméje eddigi fpásztori mködésemnek. Hog}' e czél elérésére megtaláljam a szükséges és alkalmas eszközöket, már öt évvel ezeltt, 1891. június 29-ón IX. számú körlevelemben bekívántam tletek azon adatokat, melyek segítségével közelebbrl és pontosan megismerhessem a gondjaimra bízott egyházi megye kultiu'ális és nyelv szerinti állapotát. És ti. Tisztelend Testvérek, kötelességszerüleg eleget

is

tettetek ezen felhívásomnak,

én az általatok beküldött adatokból némi örvendetes, sok szomorú, de egyszersmind sok tanulságos dologról 8

értesültem.

Decretum Generálé inclyti regni Huugariae. phani decretorum liber I. caput 6, §. 3. '

Sancti Ste-


!

;

160

Értesültem niája

arról,

hogy egyházmegyém 197 plébá-

közül tisztán magyar

csak 58;

értesültem arról,

hogy számos oly helyen, melynek neve kori magyar voltát, s a hívek nevei is hogy apáik magyarok voltak, ma már magyar nyelvet de viszont értesültem ;

is

mutatja egy-

azt bizonyítják, alig beszélik a

arról

is,

hogy

híveim elszeretettel és igazi jóindulattal iparkodnak az állam nyelvének tudásában elrehaladni viszont arról is értesültem, hogy a magyar nyelv ismerete sok helyen lassan terjed. Ezért nem akarok mást vádolni, mint fképen a mi jó népünknek anyagi javakabban, hogy ban való szegénységét, mely meggátolja sok helyen

t

oly tanítót válaszszon

magának mindenütt,

ki

t

e téren

szomorúság tölti el lelaz XVIII. törvényhogy 1879-iki ha elgondolom, kemet, czikk megalkotása óta tizenhat nemzedék ntt fel iskoláinkban és az eredmény mégis aránylag oly csekély Hogy püspöki hivatásom minden ágazatának kötelességeit híven betölthessem, ezen dolgon is iparkodtam segíteni. S ezért intéztem hozzátok 1892. január 1-én kelt körlevelemet, melyben kifejtem azon kötelességeket, melyek e téren a papságra várnak. Már akkor lelketekre kötöttem azon kötelessógteket, hogy e tekintetben is buzgólkodnotok kell, és hivatkoztam arra, »hogy nemzetünk nemsokára megüli a magyar állam fennállásának is

oktatni, fejleszteni tudná,

és

ezer éves fordulóját, és hogy ez ünnep széppé tételére közremködni mindenkinek hazafiúi kötelessége. Legyen tehát a mi közremködésünk az, hogy egyházi téren já-

ruljunk hozzá hazánk

egységesítéséhez, megersítéséhez,

hogy annál biztosabban, annál felvértezettebben léphessünk át nemzeti életünk második évezredébe. E munkának dicsségében legyen részünk nekünk is, nem a dicsség hívságos volta miatt, mert hiszen ily nagy mben nem az egyes emberek neve szerepel, hanem csak a nemzedéké, mely azt elvégezte, de legyen részünk e dicsségben azért, mert ezzel is kötelességet teljesítünk.* így szóltam hozzátok, Tisztelend Testvérek, emlí-


161 tett körlevelembeu,

arra, hogy mindeuki véleményét arról, miképen tehetünk valamit azon érdemben, hogy egyházi megyénk

mondja

el

nekem

és

felhívtalak

Írásban

területén ezt a czélt elérjük.

E

felhívásra

érkeztek

készek részérl, melj'ekböl

hozzám jelentések a

is

nem egy

lel-

örvendetes jelenség-

rl és helyes gondolatról szereztem tudomást. Ezen jelentéseknek és az egyes plébániák állapotának és viszo, nyainak tanulmányozása folytán egész egyházi megyém területére, kivéve az

bániát

folyó

58 amúgy

augusztus

is

magyar

teljesen

kezdve az rendjót úgy állapítottam meg, hogy azon

^

tisztelet

évi

16-étöl

plé-

isteni czélt-

melyet elérni akarunk, minden eröszakolás kerülésével, de a magyarságnak és államiságunknak érezhet fejlesztésével

néhány évtized

F

alatt elérhessük.

meggyzdé-

indoka ez intézkedéseimnek azon

sem, hogy föpásztori kötelességet teljesítek akkor,

midn

megszüntetem azon félszegséget, hogy híveink egy része de mert az csak azért, mert anyanyelve a magyar, egyházi községek híveinek többsége, vagy tetemes része nem levén magyar s e miatt az isteni tisztelet sem majóformán egész életén át ne részesüljön gyar nyelv oly vallási oktatásban, melyet meg is tud érteni. Ma ez tényleg így van, mert a mellékelt kimutatásban felsorolt

plébániák legtöbbjében az isteni tisztelet

nyelv

és csak itt-ott

van annyiban

teljesen

tót

hogy sátoros nyelvökön hall-

kivétel,

ünnepeken magyar ajkú híveink is saját hatják az Isten igéjét, vagy magyar énekszóval zeng>

Ezek

:

Baiancs,

Bodrog-Keresztúr, Boldogköv&ralja, Boly,

Bottyán, Buzita, Csecs, Encs, Erdöbénye, Erdhorváti, Fáj, FelsöGagy, Felsö-Novaj, Fels- Vadász, Fony, Forró, Füzér, Gesztely, Girincs, Göncz, Göncz-Ruszka, Hegyi, Hejcze, Hernád-Kórcs, Hernád-Németi, Hernád-Petri, Hidas-Németi. Imreg, Ináncs, Jánok, Kenyhecz, Királyhelmecz, Krasznyikvajda, Léh, Lelesz, Mád,

Nagy-Kövesd, Nngy-Tárkány, Olaszi-Liszka, Perény, Rad, Radvány, Sátoraljaújhely,

Monok, Nagy-Ida, NagyNyésta,

és Kis-Kér,

Somodi, Szepsi, Szerencs, Szikszó, Takta-Szada, Tolcsva, Trauczonfalva, Vizsoly, Zombor. EZERÉVES MAOYAKORSZAO.

Tálya,

**

Tarczal,


162 hetik Isten

dicsségét. Fentemiitett kötelességembl ki-

folyólag tehát

úgy intézkedem, hogy ezentúl mindenütt,

ahol magyar ajkú hiveim

is

vannak, ezek

részesülje-

is

nek minden vasár- és ünnepnapon anyanyelvükön megérthet szent oktatásban, S ha talán a meglett korban levk közt néhol kevesen is vannak ilyenek, mindenütt vannak nagy számban iskolás gyermekek és serdül kik már értik nyelvünket. És e czélból elrendeltem, hogy a vegyes nyelv községekben a vasár- és ünnepnapi nagy misében mindannyiszor magyar nyelv oltárhomilia — tartassék. Krisztus urunk a jó beszéd pásztorról szóló példabeszédében elmondotta, hogy az, ha megtudja, hogy egy juha eltévelyedett, otthagyja a kilenczvenkilencz igazat, elmegy és felkeresi azt az egyet ifjak,

s

vállaira

veszi

és

visszahozza

a

az isteni oktatást,

abban

részt

Ilyenféle

nyájhoz.*

eltévelyedett juhaink azon hiveim, kik

meg nem

sem vesznek.

A

értvén

jó pász-

azon nyelven szólani hozzájok, melyet megértenek, hogy az örök igazság forrásából is megenyhíthessék szomjazó leiköket. S ez annál könnyebben megtörténhetik, mert hisz tornak tehát kötelessége felkeresni ezeket

és

k

amazokat sem

Az

kell ezekért elhagyni.

isteni tiszteletnek,

illetleg a szent

ige

hirde-

egy másik eszköze az úgynevezett katechezis, hitelemzés, melyet fképen a serdül és felserdült iíjúság számára tartunk a templomban. Nos hát. Tisztelend Testvérek, valóban nem látom be, miért tartsuk ezt az oktatást az eddigi szokás szerint úgyszólván kizárólag tót nyelven. Hiszen 17-ik éve áll fenn és érvényben az tésének

1879-ik évi XVIII. törvényczikk, mely kötelezöleg elren-

hogy a magyar nyelv, mint hazánk állami nyelve minden népiskolában taníttassék Tizenhét nemzedék, tehát a mi megyénkben 60,000-nél több gyermek került ki iskoláinkból azóta, hogy ez a törvény a maga áldásos rendelkezéseit érvényesíti. Lehet-e tehát azt mondelte,

!

'

Sz.

Máté evangéliuma XVIII.

12.


16.J

hogy 17 oly nemzedékkel levén dolgunk, melynek minden egyes tagja a törvény kívánalmaihoz képest kilencz esztendn át nyert oktatást a magyar nyelvben, lehet-e mondani, kérdem újra, hogy azon nemzedék, melynek számára a katechezis els sorban létezik, ne értse azt meg. lui magyar nj^elven tanítjuk? Amely lel-

dani,

együtt vallomást tenne arról, azon kötelességét, mely szerint , mint a katholikus népiskolák igazgatója rködni tartozott volna a felett, hogy a szentesített törvény ezen kész

ezt

állítaná,

hogy nem

rendelkezése

is

megtartassék. Ezzel

nem vádolnék

meg vagyok gyzdve. Tisztelend

mert «zt

ezzel

teljesítette

tevén,

igazságtalan

senkit,

Testvérek, hogy

volnék irányotokban.

St

épen

vannak bizonyítékaim, hogy az említett törvény üdvös intézkedései átmennek az életbe, mert a fentemlített jelentésekbl van tudomásom arról, hogy az iskolákból kikerült ifjak szépen beszélik a magyar nyelvet. Szent Ágoston ismeretes kérdése alapján si poterunt hi et hae, quare tu non ? azt lehetne mondani, ha ez vagy az az iskola ilyen eredményt tud felmutatni, bizonyára ugyanilyent mutathatnak fel a többiek is. Elrendeltem tehát, Tisztelend Testvérek, hogy ezentúl minden oly helyen, hol délutáni katechezist tartunk, ezt magyar nyelven kell tartani. arra

:

Az

isteni

tiszteletnek

egyik

igen

fontos

része a

énekek zengedezése. Az ének a maga nemesít, magasztos hatását nem téveszti el soha. Majdnem azt mondhatnám, hogy jobb embereknek érezzük magunkat, ha imánkat, esedezésünket az ének szárnyain küldhetjük magas mennyei királyi székébl egy Az elé, a ki az pillantással ronthat s teremthet száz világot, s a nagy idk folyamit kiméri A vallásos ének megható megnyilatkozása az emberi szívnek, s én nem egyszer meg-

szent

!

indulva hallgatám a híveknek talán nem egészen hibátnem mvészies énekét, mert leolvastam arczaikról az átszellemülés ihletét, mely ket közelebb hozta az

lan és

Istenhez

midn

énekeltek. Ily fontos vallási eszköz levéa 11*


164

nagy figyelmet

az ének.

kell arra fordítanunk, ós azois

örömben, abban a sok lelki vígasztalásban, melyet az ének azoknak nyújt, kik vele Istent dicsérik, magyar ajkii híveimet is akarom részeltetni, s ezért intézkedtem arra nézve is, bogy ezentúl ök is részesüljenek benne. Figyelmetekbe ajánlom tehát ezen módosításokat ós azok szigorú szem eltt tartását, melyeket ez irányban elren-

lelki

deltem, de fig3^elmetekbe is,

ajánlom azon rendelkezésemet

ezentúl az iskolába járó ifjúság mindenütt ma-

hogy

gyarul tanulja az egyházi éneket.

A

dólesti

isteni

szolgálattal

szoktuk

vasár-

és

ünnepnapokon befejezni a templomi ájtatosságok sorozatát. A méltányosság megkívánja, hogy ebben is részesítsük magyar ajkú híveinket, a miért is, mint az alábbi részleges

intézkedéseimbl látni fogjátok, erre nézve

i&

tettem intézkedéseket.

Míg azonban egyrészt föpásztori kötelességet telhogy ezentúlra lehetvé tettem, hogy magyar ajkú híveink is részesüljenek úgy a tanításnak^,

jesítettem azáltal,

mint az isteni szolgálat egyéb ténykedéseinek általuk érthet nyelven kiosztott áldásaiban: addig másrészt, mint látni fogjátok, nem vontam meg ugyanezt más ajkú híveimtl sem. A szent énekeket felváltva, azaz hétköznapokon egy nap magyarul, másnap tótul, s egyik vasárnap magyarul, másikon tótul fogják zengeni, s a délesti

isteni

Teljesen

szolgálat

is

magyar az alább

felváltva

magyar

ós tót lesz..

felsorolt plébániák közül ott

lesz az isteni szolgálat, hol az

idegen ajkú hívek száma

hogy ez az intézkedés szükségessé vált, bün volna saját hazánk és nemzetünk ellen, ha azt a gyümölcsöt, melyet vagy természetszer fejldés vagy esetleg küls körülmények hozzájárulása a nemzet fáján megérlelt, elpusztulni hagynék. Ezen rendelkezés mellett azonban épségben hagyandó a szent-

oly

mert

csekély,

valóban

ségek kiszolgáltatásánál eddig használt nyelvszokás, így tehát gyóntatni, betegeket provideálni stb. azon nyelven, kell, amelyet a hívek jobban értenek és kivannak.


165

Nem titkolom el, Tisztelend Testvérek, hogy a fentiekben vázolt intézkedéseim azoknál, kik els pillanatra nem fogják fel azoknak horderejét ós igazságos némi

voltát, talán

félreértésre

-értéseket megszüntetni líégtek

Ha

leszen.

a

szüksége

nem magyar

fejtsétek ki

ti

adhatnak alkalmat.

E

szent

köteles-

és

hazafiúi

mntatkoznók

ajkú híveink

eltt,

félre-

annak, úgy hogy ezen

intézkedéseket egyrészt az igazságosság követelte azokkal szemben, kiknek érdekében hozattak. Mert, ha ök mogkivánhatják, hogy megértsék a szent igét. nem-e kívánhatják meg ugyanazt magyar polgártársaik is? Magyarázzátok meg nekik, hogy a mint Isten nem válogat az

emberekben nyelvök Isten és

az

úgy én sem, de a mint minden néphez azon nyelven

szerint,

apostolai

szólottak, a melyet az megértett, azonképen kell a lelki-

pásztornak

is

cselekednie. Hiszen olvastuk az Apostolok

Cselekedeteiben, hogy -apostolokra, és

ket

a

mikor

a Szentlélek

leszállott az

betöltötte, szólani kezdettek a nép-

hez, íme mindnyájan, zsidók, partusok, médusok, elamiták, Mezopotámia, Pontus és Kappadóczia lakói, szóval mindnyájan megértették az beszédjöket.i Az apostolok

ugyanis a Szentléleknek reájok való kiáradásában csodaképen nyerték Istentl azon képességet, hogy a Jeruzsálemben összegylt valamennyi népnek a saját nyelvén

Mi más

hirdethették Krisztust.

ajándéknak

Krisztus tanait

?

volt

ezen csodás nyelv-

hogy mindannyian megértsék De menjünk tovább. Szent Pál a nem-

czélja,

mint

az,

zetek apostola, írja a rómaiaknak: 4jenéknelc tartozom^

t. i.

a görögöknek

hirdetni az evangéliumot,

és ide-

ugyan-

s

ott mondja: a zsidónak elször

s úgy a görögnek,^ azaz, tartozom hirdetni az evangéliumot mindenkinek, de elsÖ

sorban saját fajomnak s úgy a többinek. És midn szent Lukács és János apostolok leírják Krisztus Urunk keresztrefeszíttetésének történetét, elmondják azt

a keresztfára '

II.

»

I.

9-11. 14.,

is,

illesztett felírás zsidó, görög és latin

16.

hogy

nyelv,


166 h.ogj

volt,

az

eddigi

magyar

mindnyájan megértsek szokástól,

nyelven

azt.i

elrendeltem

való

tartását

az is,

Bár

tehát, eltérve

isteni

nem

tiszteletnek

fosztom

meg

ugyanezen jogtól többi híveimet sem, és föpásztori kötelességeimhez híven egyforma szeretettel ölelem keblemre összes híveimet, bármelyik legyen is az ö anyanyelvök. De magyarázzátok meg nekik másrészt azt is, hogy ha ezentúl a templom is hozzá fog járulni ahhoz, hogy ök és gyermekeik az édes haza nyelvében tökéletesítik magokat, úgy ez, ha nekik talán már nem is, de gyermekeiknek minden esetre nagy elnyükre fog válni. Hiszen manapság a közlekedés könnysége folytán megsznnek a nagy távolságok, a széles, nagy magyar hazának gyermekei ma már nem maradnak egész életökön át falujok szk határai között, hanem onnan kiindulva bejárják és bejárhatják a magyar haza összes téréit, é» tapasztalatokkal, okulásokkal gazdagodva térhetnek vissza szülhely ökre, s övéiknek anyagi és szellemi elrehaladását könnyebben munkálhatják. Magyarázzátok meg nekik, hány igénytelen falusi gyermekbl válhatott volna hasznos fia a hazának, ha ennek nyelvét ismervén, szellemi kiképeztetését oly arányokban fejleszthette volna, hogy ezzel tehetségeit mind saját, mind övéi, mind az haza érdekében gyümölcsöztethette volna. Mondjátok el nekik, hogy seik számtalanszor adták jelét a haza iránti szeretetöknek, verket ontván a nemzet igaz^ ügyeiben való küzdelmekben de értsék meg azt is, hogy ma már ez magában nem elegend, mert nemcsak halni,. de élni is kell tudni a hazáért, s ez utóbbi megkívánja azt, hogy egyek legyünk sok olyan dologban, a miben eddig nem valánk azok. Ez a föld, melyet Magyarországédes

;

szülföldjük is, itt éltek eleik, itt nak nevezünk, az élnek ök, bár néha súlyos viszonyok között, melyek sokaknak csalóka remények közt a vándorbotot nyomják kezökbe, de ezek is csak vissza-visszatérnek, vagy jobb '

Sz.

Lukács evangéliuma XXIII.

géliuma XIX.

20.

38.

Szent János evan-


:

167 sorsban,

vagy

édes hazai

csalódottal), mégis jobbnak tartván hegyeket, völg^-eket és eikságokat. Tehát

születtek, itt

élnek,

az itt

ennek a hazának földje ád nekik

hajlékot, kenyeret, oltalmat, ez az a föld,

melyrl

a

költ

oly szépen énekli

Melyen annyiszor apáink vére

folyt,

Ez, melyhez annyi szent nevet egy ezredév csatolt.

Bölcsnk

ez s majdan sírunk Hol élnünk, halnunk kell.

is

Az a teher, Tisztelend Testvérek, mely ezen intézkedéseimbl származik, fképen a ti vállait okra fog nehezülni. Ali pedig abból, hogy ezentúl sok helyen két nyelven is kell majd az Isten igéjét hirdetnetek továbbá abból, hogy kötelességtekké teszem, miszerint ezentúl az eddiginél is nagyobb buzgósággal ügyeljetek a gondjaitokra bizott iskolákban arra, hogy azokban a magyar nyelv az eddiginél nagyobb sikerrel tanittassék, és arra is különösen, hogy a hol róm. kath. iskola nem létében a gyermekek kénytelenek a görög katholikus iskolába járni, kell(") magyar oktatásban is részesüljenek. Annyi ;

jelét láttam a ti Istenért és

toknak, hogy

Hazáért való

meg vagyok gyzdve,

buzgólkodás-

miszerint teenditek

ezen csekély meggyarapodását kész örömmel fogadjátok és törekedni fogtok

annak tletek telhet módon meg-

Mert gondoljátok el azt az óriási eredményt, mely ezen intézkedés folytán elérhet lesz. Eddig 58 plébánián, és az azokhoz tartozó 40, templommal biró leányegyházban összesen 235 magyar község számára felelni.

volt és az

magyar

isteni

tiszteletünk,

azokhoz tartozó

2-4:3,

ezentúl

templommal

197

plébánián

bíró

leányegy-

795 helyen lesz magyar isteni tiszteletünk, és 350 katholikus jelleg népiskolánkban évenként vagy 33,000 gyermek fogja édes hazánk zengházban, összesen

tehát

intenzivebben tanulni, nem is számítva ezen számnak fokozódását az évrl-évre szaporodó kiszetes

nyelvét

dedóvókban.


168

Ha meggondoljátok, Tisztelend Testvérek, hogy ezen intézkedések életbeléptetésével 560 községben fogja édes hazai nyelvünk visszanyerni vele született jogait, hogy mintegy kétszázezer hívnek, s közöttük vagy húszezer oly iskolás gyermeknek, kiknek eddig kevés alkalmuk és módjuk volt erre, módot és alkalmat nyújtunk, hogy anyanyelvén kívül édes hazánk nyelvét is megtanulhassák, ha meggondoljátok, hogy ig}'- évenként mintegy 2—3000 oly gyermek lép ki iskoláinkból az életbe, kikbl magyarul jól tudó derék polgára lesz a hazának, ha meggondoljátok, hogy a róm. kath. hivkön

kívül ez az egyházmegyénk területén

él még mintegy

négyszázezer más vallású polgártársunkra is mil}^ buzditólag fog hatni, ha meggondoljátok és átérzitek azt, mit fog nektek e téren való buzgólkodástok folytán hazánk

közmveldése

köszönni: lehetetlen, hogy ne keljen lelazon nemes elhatározás, hogy mindent meg fogtok cselekedni e magasztos czél elérésére, még akkor is, ha ezért küzdeni, s új fáradalmakat kell vállaltokra venni, lehetetlen, hogy az öröm, a lelkesedés ne dagaszsza kebleiteket azon tudatban, hogy aránylag csekély munká-

ketekben

val

min

szolgálatot tesztek a hazának.

dics eldeinknek példája eltalálták azt, mi módon mellett a haza érdekeit

is.

Ok

kell

Buzdítson erre

ugyanis minden korban a hívek

is szolgálni.

vallási

érdekei

Hol a törvényhozás

fontos munkájában, hol az öldökl harczok mezején, hol a megyegyüléseken, a kathedrán és szószéken, szóval és

fegyverrel egyaránt védték az egyház

A

nem

és

haza igazait.

ma sem

egyes felekezetek kiváltsága, s a katholikus f- és alpapság e téren sem engedte magát soha mások által megelztetni. Az Ugrinok, Tomoryak, Szalkayak és számosan mások ép oly híven hazafiság

volt és

védték fegyverrel a hazát, mint a magyar furak és

nemesek

ezrei,

s

a

Verancsicsok,

Pázmányok, Oláhok,

Lósyak, Széchenyiek, Szelepcsényiek, Batthyányak, Eszterházyak, Szepesyek, Haynaldok, Scitovskyak, Bartakovicsok, Ipolyiak, Lonovicsok, Horváthok, Ányosok,


169

Szabó Dávidok, Révaiak, Dugonicsok, Guzmicsok, Czuczorok, Katonák, Prayak, Jedlikek, Virágok, Tárkányiak ós számtalan mások, az alsó és fels papságból a neves és névtelen szellemi hsök és munkások ezrei épen iigy szolgálták a hazát és a magyarságot a tudomány, irodalom, törvényhozás és mveldés legkülönbözbb téréin mint a világi renden levk ezrei. Lebegjenek tehát e dicsk példái mindig szemeitek eltt. Megdöbbenve észleltem a múlt évben meghozott úgynevezett egyházpolitikai törvények egyik visszahatásaként hazánk némely vidékein azon sajnálatos tüneményt hogy a papság, mely hazafiságban is mindenkor és mindenütt

elül járt,

itt-ott

elhidegülni látszott

azon intéz-

melyek nemzeti irányban való fejldésünmények ket vannak hivatva elmozditani. Ezen elhidegülés, és a iránt,

irányban való tevékenység beszüntetése nem méltó a magyar papsághoz, mert olyan szinezete van, mintha a mi szíveinkben egyházunk iránt igazságtalan és méltánytalan törvények meghozataláért a nemzeten akarnánk kicsinyes bosszút állani. Jól esett lelkemnek,

jelzett

hogy

ily jelenségeket saját

észleltem, s

míg

egyházmegyém

ezt dicsérleg jelentem

Tisztelend Testvérek, hogy

e

téren

gólkodástokkal tüntessétek ki igaz

is

területén

ki,

nem

arra kórlek

fokozottabb buz-

papi és igaz hazafi

voltotokat.

is,

Minthogy pedig sok függ a czél elérésében attól hogy mindenütt oly tanítók legyenek alkalmazva, kik

nektek kezetekre járjanak, tolmácsoljátok adandó alkalommal a kegyuraknál azon kérésemet, hogy k, a tanítói állások betöltése alkalmával járuljanak hozzá anyagilag is, hogy az ily állások kedvezbbé tétele által alkalmas tanítókat nyerhessünk. vázolt intézkedéseim egyik czélja az is, hogy akkor, mikor a magyar nemzet európai életének ezredik esztendejét betölti, bármily nyelvek legye-

Az eddigiekben

nek

is

hazánkfiai,

ne legyen

az

én

egyházi

megyém

területén templom, a melyben a hívek a nemzet nj'^elvón


170 is

ne dicsíthessék

az

Istent,

a nemzet

s

részesüljenek az Isten igéjének

hirdetésében.

nyelvén

A

ne

fenteb-

biekben vázolt, és a jelen körlevelemhez csatolt mellékletben részletezett isteni tiszteleti rend, mint már fentebb mondottam, f. évi augusztus 15-én lép életbe. Ezt a napot

tzöm

ki egyrészt azért, hogy idt adjak a netán elmunkálatok elvégzésére, másrészt azért, napon ünnepli a magyar katholiczismus egyházunk

szükséges

mert e legnagyobb ünnepeinek egyikét, Nagyboldogasszony napját.

neki

ajánlotta

szent

fel

István

az

országot,

O

hazánk védasszonya, a magyarságnak Isten trónusa eltt hatalmas szószólója, az mennybemenetelének ünnepén szálljanak égbe egész egyházmegyénk területén a mi nyelvünkön az ima és az ének hangjai; és igy ez a nap legyen az én szeretett egyházmegyémre nézve mintegy az iijjászületés napja.

Hazánk ezredéves fennállásának emlékét még

egy,

kívánom megörökíteni, hogy gondoskodni kívánok arról, miszerint megyénkrl, mihelyt lehet, történelmi schematismus készüljön, melyben meg fog íratni a kassai püspökség története, s minden az egyházmegye területén lev plébánia rövid története. Ez utóbbinak megírását reátok bízom, Tisztelend Testvérek, mert minden plébániának van levéltára, a mely a szükséges adatokat tartalmazza. az egész megyére kiható ténynyel s

ez

az,

Az adatok

feldolgozására

rencsi plébániáét.

mintául

Ilyenféle

adat van, bvebben, ha

ide

csatolom a sze-

modorban, esetleg ha több

kevesebb, rövidebben írja

meg

nyelven a maga plébániája történetét és küldje be azt hozzám, hogy a beküldend anyagból a munka annak idején megszerkeszthet legyen. Szeretett hazánk fennállásának ezredik évét az egész magyar haza nagy ünnepélyességekkel fogja meg-

minden

lelkész mafiyar

Az országgylés

a nagy eseményt törvénybe arany betkkel márványba vésetni, a nemzet különféle maradandó intézményekkel és alkotáörökíteni.

fogja iktatni

és

sokkal fogja azt emlékezetessé tenni, az ország lakossága


17! sokféle ünnepélyességekkel fogyja azt

megülni. Ezek leg-

fényesebbjei Budapesten az ország szívében, felséges apos-

királyunk és királyi családunk részvételével fognak Do a vidéki városok és helységek sem mnradnak el az általános ünneplésbl, s nem fog elmaradni a toli

lezajlani.

magyar katholikus egyház sem. Hazánk

érsekei és püs-

mindenik a maga megyéjében elrendelte, miképen egyházi téren ezt a nagy eseményt megünnepelni.

pökei, kell

Kelt Kassán, 1896.

2.

A

április 19-ikén.

hívekhez.

Krisztusban szeretett Híveim Betölt

!

tehát az ezredév, a magj^ar állam megálla-

pittatásának, küzdelmeinek, dicsségének ezer esztendje.

mindenható Isten iránt borul le a mai napon egész Magyarország népe, bármely vallás szerint imádja Istenét, az szolgálatára szentelt templomokban, hogy megköszönje azt a sok jót, melylyel hazánkat ez id lefolyásán elárasztotta, azt az oltalmat^ melylyel azt fentartotta,azt a védelmet, melyben részesít. Mert sok jóval halmozta el a Gondviselés e hosszú Hálával

telt kebellel a

id

alatt nemzetünket. Az ázsiai sivatag térségein bolyongó népet új hazába vezette, erre az áldott földre, melyet költink joggal neveztek el magyar Kánaánnak erre a földre, melyen a magyar nemzet eltt egy nép sem tudott maradandó államot alkotni, még a hatalma» és épen az államalkotásban hatalmas római nép sem; melyrl a népvándorlás hosszú századaiban egyik nép ;

zte, hajtotta, szorította ki a másikat mely gazdag volt a természet és a föld minden adományaiban, s melyet :

koszorú gyanánt övez a Kárpátok hegylánczolata és védi meg a küls ellenségtl. S a midn a Gondviselés ezt a

nemzetünknek adá, felruházta t mindazon képesmelyek szükségesek valának arra, hogy rajta maradandó hazát alkosson magának. Adott neki fejedéi-

földet

ségekkel,


172 vitózségöket belecsepegtették e nép szívébe,

kik

meket, s

tiszteletet

ezzel

maguk

félelmet tudtak

és

jeszteni a szomszéd ellenséges népekben,

iránt ger-

kik a krónika-

imájokba azon könyörgést is felvették: »a magyarok fegyverétl ments meg Uram minket !« szerint

írók

seink olj'^ félelmesekké lnek hogy ezek már-már elbatározák kizni e földrl a jövevény nemzetet. Ekkor a mindenbató Isten jósága ismét védelembe vette a magyart. Megszelidíté

De

Európa

barczias és nyers

népeire,

azok hajlottak a kereszténység e fejedelmek közül szive valláshoz, a maga nyers szerint még hü maradt az erejének tudatában elég hatalmasnak érezvén magát, hogy úgy a régi, mint az új Istennek is áldozhasson. fejedelmeinek

szívét,

és

tanainak befogadására.

Az els

s

De

Isten

ezzel

nem

elégszik

meg;

új fejedelmi

sarjat

támaszt az Árpádok dics nemzetségében, ki teljes szívvel és lélekkel lesz vala híve az új vallásnak s annak törvényei szerint rendezi be az országot. Szent István

már

lelke

szentje

is

egész hevével keresztény király nemcsak, de Isten anyaszentegyházának,

s

a nemzetet Krisz-

annak fenmaradását, s az elfoglalt, de veszélyeztetett haza birtokát. A magyar királyság els két századának története sokban hasonlít a többi európai államok történetéhez. A fejldésnek, bár csak lassú fejldésnek, s e közben a nemzeti dicsség nem egy megnyilatkozásának korszaka volt ez, veg3'ítve küls s néha bels háborúságokkal. tus szelíd igája alá hajtván, biztosítja

E

korszak legkiválóbb fejedelmei

:

szent László,

Kálmán

Béla maradandó nyomokat hagynak a nemzet történetében. De a visszavonás, mely nem egyszer volt

és

III.

átka nemzetünknek, ers próbára teszi annak életrevalóságát. A XIII. század derekán zúgó tengerárként megindul

Ázsia belsejébl egy népáradat, és egész erejével

Magyarországra veti magát, a tatárjárás. Mint a hogy a dúló felhszakadás letarol erdt, mezt, és néhány rövid óra alatt elpusztítja a természet évtizedeken át végzett munkáját, és iszapba

fojtja az

emberi kezek fáradtsága-


173

magával sodor minden élö lényt, melyet iitjában ér úgy ez a vad és kegyetlen emberáradat betörve hazánk viruló térségeire, mindent

Bak gyümölcsét,

a szennyes ár

s

:

kipusztít, mit útjában talál. Nemcsak a föld termékeit, nemcsak az igavonó barmot, de az ombert is, és pedig nemcsak azt, kit szemben lát magával a csatatéren, ha-

nem

emberi lakokba, vadállatias kegyet-

behatolva az

lenséggel és kedvteléssel

öl

le

aggot és gyermeket,

férfit

nöt egyaránt. Iszonytató temetövé válnak a termékeny ország virányai, s a seregét vesztett hös király e és

temetkön szaggató

menekül országából, rémület és szívfájdalmak közepette, mert mindenütt az ö keresztül

népe tetemein

szeretett

midn

kell átlépnie,

a hazából

És ezen borzalmas pusztulásban, milyenhez hasonlót keveset mutat fel a világtörténelem, ugyanezt a fejedelmet használja fel a seregek mindenható ura, hogy legyen Árpádhoz hasonlóan -- második — megalapítója birodalmának. És a nemzet lassanként ismét magához tér, összeszedi magát s újra élni kezd. De nemsokára új csapás éri a nemzetet. A derék távozik.

fejedelmi családnak kihalása. Polgárháború és trónbitorlás

színhelye

oly

családot ültet

az

lesz

a

ország.

Isten megszánja ismét és

magyar királyi székbe, mel}' tiszmagyar nemzetnek egész Európa

tud kivívni a a Kárpátoktól Adriáig, de északtól délig, eltt. kelettl nyugatig oly nagy ós hatalmas lesz a mi hazánk, hogy az akkori Európa legnagyobb birodalma ez. Az új

teletet

Nemcsak

királyi tete,

családdal

ezzel

a

országunkba, és

nem

a

tudományok

ízlés,

Nagy

és a

mvészetek

szere-

a nemzeti csínosodás költözik be Lajost, a bölcs és

nagy fejedelmet,

egyszer kérik fel idegen országok vitás kérdéseinek

eldöntésére.

E

közben ismét lepereg egy század a mindenség óráján, és ekkor Keleten egy új ellenség tnik

idt jelz fel.

A

félhold.

De

szent keresztnek

És

nyolcz

század

óta ellensége: a

pusztító, öldökl csatákban vérzik a magyar.

íme, szentet és

hst támaszt nekünk Hunyadi János-


!

174

ban a mi irgalmas, kegyelmes Istenünk, mert nemcsak minmagunkat, hanem egész Európát megoltalmazni teszi feladatunkká, kötelességünkké. A magyarok vitézsége és bátorsága csodákat mivel. Patakokban ömlik a drága magyar vér, száz csatán gyzedelmeskedik, s híre, bátorságának, elszántságának fénye bevilágítja egész Európát, a hs és szent hadvezér és annak dics fia, Hollós Mátyás intézik az ország dolgait. De jön a hitszakadás és a nemzet meghasonlik önmagával, s a meghasonlott nemzet lelkébl kivész az összetartozóság érzete és siralmas végzet éri utói Mohács gyászos mezején. S ez sem elég hogy magához térítse. Párttusákban szakadozik szét ismét, gyengítve önmagát ós prédának dobva oda a hazát

midn

töröknek,

ság és

sokszor

a töröknél

is

rosszabb kereszténynek.

bnhdik érte másfél századig rabság ln osztályrésze, mely alatt

De meg

is

;

tartó szolga-

bels

és

küls

egyaránt pusztította és fogyasztotta. De megmaradtunk Büntetni akart az Isten, elveszteni nem.

ellenség

!

Mert küldetést bízott ránk, melyet be kellé töltenünk Történetünk utolsó két százada, bár nem ment a háborúkodásoktól, küzdelmektl, az önfentartásunkért ós nemzeti létünkért s egyéniségünkért vívott harczoktól, aránj^lag békésebb vala. Míg ugyanis az ezeket megelz századokban valósággal a Makkabeusokóhoz hasonló küzdelem kötötte

le összes

erinket, ez utóbbi két század már

idt

enged szellemi fejldésünk elmozdítására is. Édes hazai nyelvünknek fejlesztése és csinosítása, a tudományoknak és mvészeteknek, szóval a szelídebb múzsáknak tisztelete foglalá el

idnk

tetemes részét, és vállvetett szorgalom-

mal és fáradhatatlansággal sikerült nemzeti egyéniségünknek helyet biztosítanunk a fényes királyi palotától le egészen a szegény zsellér nádfödeles kunyhójáig.

Hogy

ezen szellemi küzdelem folyamában is sok salak került a felszínre, ki csodálná? Nem lehet az máskép. Mert az élet kohójában épp úgy találkozik az erény a bnnel, mint abban, melyben a nemes erezet olvasztják, aranynyal, ezüsttel, a salak.

S a mint a tüz hivatása a salakot


175 "kiválasztani a a

is

jónak,

nemes

azonképen az emberi élet nemesnek, a bnnel, a gonoszszal,

érczböl,

igaznak,

nemtelennel való szakadatlan küzdelme. Amott gyz tzláng, emitt a jóban való kitartás; s gyznie kell elébb-utóbb, ha néha vesztesnek, legyzöttnek látszik is, a

a

mert Isten nem hagyhatja el az övéit. Történetünknek ezen ntolsó korszaka sok tekintetben talán a legdicsségesebb volt, de nem múlhatott el a nélkül, hogy a honfiak fegyverrel kezökben ne legyenek kénytelenek a nemzet igazait védeni. Félreértés és meg nem értetós, de st gylölet fegyvert fogni kónyszeriték a magyart elbukott a harczban, de nem mondott le azon dics és magasztos czólokról, melyek megvédelmezésére vállalkozott. És amint Isten egykoron ;

támasztott Izraelnek

nekünk

is

ilyet a

mi

bölcs és felséges

uralkodó királyunkban, a

magyar nemzet

I.

Ferencz Józsefben.

szavát, megértette,

tik és dobogtatják kebelét

felkent uralkodója,

igaz

bölcs

és

nagy férfiakat, úgy adott Urunkban és dicsségesen

férfiú

si

;

min

megértette érzések heví-

megismerte e nemzet hségét

intézményei, múltja

iránt, s az

elhatározásával visszavezette nem-

azon útra, melyen tovább haladva, a nagyság nemzeti dicsség fénysugarai intenek felénk. Az 1848 jótékony keze elsiés 1867 közötti idk fájdalmait az zetünket

és

mitá, s

hálát

Az

midn

szent fején láttuk szent István koronáját,

adtunk Istennek, hogy öt adá nekünk királyul.

uralkodása a békés és józan fejldés korszaka, örökké emlékezetes lesz hazánk történetében, és ö méltó záróköve az elsÖ évezred fejedelmei sorozatának. Hosszú idn, egy évezreden át történtek mindezek. Az isteni Gondviselés nemzetünk iránt való jóságának ö

esztend óta tartó kifogyhatatlan áldásai lnek a nemzet osztályrésze. Sok küzdelemnek, sok szenvedésnek árán jutott el nemzetünk oda, ahol ma van. Sok dicsséget szerzett ezalatt, melyekben méltónak mutatta magát arra, hogy fenmaradjon Európa mívelt nemzetei körében. ezer


176

De

ez az ezer

esztends múlt, melyre jogos büszkesok fontos tanulságot

séggel tekinthet vissza nemzetünk,

magában. Elsbben is azt, liogy ezeréves multunk egymagában még nem teljes biztositéka további fenmaradásunknak. Hosszú id ugyan az ezer év egy állam és nemzet életében is, annyira hosszú, hogy az ókor államai között alig van, az srégi Egyiptomot és Kínát kivéve, melynek élete ily hosszúra nyúlt volna még a világhódító Rómáé sem, pedig ennek intézményei, politikája olyan emberi alkotások közé tartoztak, melyek alkalmasak valának hosszú életvé tenni az államot. Mert rejt

;

ezzé csak a keresztény vallás

véd

szárnyai alatt lehet,

azon vallásé alatt, mely megismertetvén az egy igaz Istennel, megtanítván a jó erkölcsre, bels ert és szilárdságot kölcsönöz az intézményeknek.

Róma

fennállá-

sának már nyolczadik századában a pusztulásnak és szótbomlásnak jeleit mutatta; ezentúl élte végéig már csak sorsa, mert az si erkölcsi és anyagi haldoklás volt az erkölcsök elveszítek beesket, az istenek oltárai ledltek^ s nem volt hiv, ki oda áldozni eljárjon. Az ezer esztend annyira megviselte e nemzetet, hogy sorsa végelgyengülés ln, egész

ismert

és

a

világra

hatalmas állam, mely az akkori kiterjedt,

összeomlott ez ujonan

fölmerült nyers és vad, de a magáénál tisztább erkölcs

népek csapásai zatát,

még

lett

alatt.

Ha

megérti vala a kor int szóelhagyta

üldözte az újat, és ez lön veszte.

régi isteneit

s

Istenség,

bár öröktl fogva volt,

új,

De

volna menekvés számára.

nem

új

kellett neki.

Krisztus szelíd tana, mely a felfuvalkodás és a szelídséget és alázatosságot, a világi

Az

gg helyett

gyönyörökbe való

elmerülés helyett a lemondást és lelki-testi tisztaságot, az önzés helyett a legtisztább felebaráti szeretetet, a szen-

vedélyek istenítése helyett azok leigázását tanította, kellett neki, és ez

ln

nem

veszte, elbukása.

íme, kedves Híveim, visszatérek gondolatban oda, a

honnan

ez

elmélkedésem

elején

kiindultam.

megértették a Gondviselés int szózatát

;

seink

azok a nagy


177 és

szent

férfiak,

kik kileucz század eltt irányt

adtak

nemzetünk fejldésének, szent István, szent Imre. majd késbb szent László, s a magyar egyliáz többi férfi- és ni szentjei, azok voltak az igaz és jó hazafiak, mert megmutatták nekünk, mely úton kell haladnunk, hogy nemzetünk fenmaradását biztosítsuk. Mert nincs másban üdvösség, mint a Krisztus Jézusban. És mi következik ebbl, ájtatos Híveim ? Az, hogy ha jó magyarok, jó hazafiak akarunk lenni, becsüljük

meg

a drága lelki kincset,

azt

melyet szent vallásunk-

ban adott nekünk a mindenható Isten. Igaz, vannak honfitársaink nagy számmal, kik nem a mi elveink, nem a mi tanaink szerint dicsérik az Atyát, a ki mennyekben vagyon De ha k, ezen eltérés daczára, saját hitelveik, saját erkölcsi törvényeik szerint, mely utóbbiak végre is nem lehetnek mások mint a mieink, mert jól mondja egy !

tudós

egyházi

stiana«,

író

:

»aninia

ha mondom,

k

humana

naturaliter est chri-

ezen vallásbeli eltérések mellett

hívek maradnak saját megg^^zödésökben gj^ökerezö

hit-

kedves gyermekei lehetnek Istenúgy nek és derék fiai a hazának mint mi, kik Isten irgalmából azon egyháznak vagyunk boldog tagjai, melyet maga az Isten fia alkotott és ama hatalmas kszálra épített, melyet elveikhez,

époly

19 évszázad nem volt képes még csak meg sem ingatni. Hiszen kétségtelenül az volna a legvigasztalóbb jelenségek egyike, ha hazánk népe egygyé olvadna Isten tiszteletében épen úg3^, mint nyelvében. Mert ne áltassuk magunkat, a mi gyengeségünk van, leszámítva egyéb

kisebb

jelentség okokat,

e

kettn

alapszik,

hogy

t.

i.

oszolva hitben és n^^elvben, és e miatt, bár gyakran ugyanazon czél felé törekszünk, de azt eltér, st néha ellentétes utakon kívánván elérni, ezzel csak

meg vagyunk

hazánk java szenved. 0, ha minden hazafi el tudná képzelni azt a hatalmat, azt a nagyságot, mely Magyarország osztályrésze volna ha egy templomban, egy nyelven imádná Istenét Azon faji és egyéni sajátságokkal, melyekkel minket a 1

EZERÉVES MAQTAROKSZÁO.

12


:

!

178

Gondviselés megajándékozott, mesés volna a mi hatalmunk, a mi ernk. Ismét földerülne ránk az az idö, melyben hozzánk jártak búcsút Európa nemzetei, melyrl a költ oly elragadóan énekli

Hazám

clicsö

nagy sei,

Ti földet rázó viharok Ti egykoron a porba omlott Európa homlokán tomboltatok. nagy volt hajdan a magyar,

Nagy volt hatalma, birtoka. Magyar tenger vizében hunyt Észak, Kelet

s

el,

Dél hulló csillaga

!

Mondom, ha egyek volnánk vallásban és nyelvben egyaránt, az volna nemzetünk fenmaradásának, állami életünk újabb ezredévének legszilárdabb biztositóka. De ha a jöv Isten kezében van, miénk a jelen, melyben munkálkodnunk kell nemzetünk további fenmaradásán. De munkálkodnunk kell, kinek-kinek azon erk és tehetségek szerint, melyeket neki Isten adott,

munkálkodnunk kell mindaddig, a míg nappál vagyon,^ a míg élünk, hogy mindenikünk betöltse hivatását. Egy egy nyelvre kell térítenünk mindenkit, a ki e hazának gyermeke. És a midn ezt mondom, nem azt értem, kedves Híveim, hogy küls eszközök igénybevételével cselekedjük ezt, hanem belskkel, melyeknek küls nyilvánulásai csak természetszer gyümölcsei azoknak. Ily bels eszközök legelsbben is az ima. Az igazi, szívbl fakadó ima az Istenhez azért, hogy ez a nemzet egygyé forrjon, egygyé olvadjon az tiszteletében. Csodás hatalom van az egységben, mely legyz minden gátat, minden akadályt mely egy véleményre, egy meggyzdésre, egyforma gondolkozásra tanítja mindazt, a ki ez egységhez tartozik. Egy másik bels eszköz az igazán szent és Istennek tetsz, erényekben gazdag élet, mely benne rejl magasztosságával magához vonja azokat is, kik kívüle állanak. Ez az a két bels lelki fegyver, hitre,

;

Sz.

János evang. IX.

4.


179

melyet bátran villogtathatunk, nem fog vádolni senki, hogy erszakosan akarjuk megtéríteni más hiten lev ixtyánkíiait.

De hatalmunknak, nagyságunknak egy másik tétele is

van

;

az,

föl-

hogy az egy igaz Istent egy nyelven

az egy igaz Isten szavát, tanítását, egyugyanazon nyelven megértsük. Nem mondom én, hogy nem hü magyar, nem jó hazafi az, ki más nyelven imádkozik Istenéhez, mint mi. De mondom azt, s e meggyzdé-

dicsérjük

;

semben nem ingat meg senki

és

semmi, hogy a magyar

katholikus egyház sikeresebben végezhetné isteni hiva-

ha minden hivje megértené a mi nyelvünket. Mert, ha igaz az, hogy a nemzet eri fokozódnának a vallás eg3^sége által, épen olyan igaz az is, hogy az egyház hatása is ersbödnék, ha összes hívei megértenék nyelvünket, mert akkor összes erinket, melyeket így szét kell forgácsolnunk, hogy minden ajkú híveinknek tását,

jusson valami, a keresztény katholikus tan fokozottabb ^s sikeresebb terjesztésére lehetne fordítanunk.

mködésemnek

Föpásztori

az Isten

és

a

Haza,

e

vezércsillagai

mindenkor

két magasztos lény volt.

Erre

oktattalak titeket is, kedves Híveim, valahányszor módom volt akár közvetlenül, akár közvetve szólanom hozzátok.

Fentebb már vázoltam röviden, miképen kell csehogy Isten tisztelete terjedjen a hazában, szólok most valamit arról is, miképen terjeszszük a Haza lekednünk,

tiszteletét, fejldését.

Valamint nem szándékunk más hiten lev tesvéerszakkal megfosztani azon meggy zödésöktl,

reinket

úgy nem akarjuk elvenni más nyelvöket ós azon jogukat, hogy ezen, ajkú híveinktl mely az

leiköket betölti,

nyelvökön dicsíthessék Istent, és hallhassák az Ur igéjét, s élvezhessék a vaUás vigasztalásait. De minthogy az igazságosság és méltányosság megkövetelik azt, hogy saját

ért honfitársaink jogommal és ugyanezen elnyben ezentúl mahogy intézkedtem, tatalmámmal élve úgy saját

hazánkban,

a

mi nyelvünket

részesüljenek: püspöki

12*


180

gyár njkú híveim denütt

is

részesüljenek

egész egyházmegyéin területén szent

vallásunk

azon

min-

áldásaiban,

melyeknek más ajkú híveink is osztályosai. Valóban a magyar nemzetet senki sem vádolhatja azzal, hogy erszakkal éreztette hatalmát az ország idegen ajkú lakosságával. seink fegyverrel foglalták el ez országot, s mint a többi, itt talált népeknél erösebbek,. uralkodó nemzetté levének. De az elmúlt hosszú ezredév alatt soha sem n^'omták el azokat, kik meghódolva és

meghajolva az ö erejök eltt, elismerték fen hatóságukat. Szabadon fejldhettek velünk és mellettünk. Megtartották erkölcseiker, szokásaikat, nemzeti viseletöket, nyelvöket. Soha. mióta népek népeket meghódítottak és leigáztak, nemeslelkü mérsékletet hódító nem tanúsított. De is, változnak a viszonyok és körülmények, változnak a népek életföltételei és szükségletei: változnak intézmények, erkölcsök, szokások változik az élet módja i szóval sok minden változik, miben századokon át állan-

il}^

végre

;

dóság mutatkozott, és sok. mi eddig a nemes türelemnek megnyilatkozása volt, a végletekig vive bnné lehet a

köz

iránt.

Fentebb vázoltam azt a képet, mi lenne a mi hazánk, ha eg}' volna hite, egy a nyelve. Kívánjuk a hit egységét? akkor kívánnunk kell a nyelvnek egységét is. Ez eszköze, nem ugyan egyedüli, de egják eszköze amannak. Azt majd megcsinálja az Isten, midn elérkezik ideje, de hozzájárulnunk nekünk is nemcsak szabad, de kell is, különösen, ha egy oly másik szent czél lebeg szemeink eltt, a min szeretett hazánknak nagysága, boldogítása.

Fogadjátok tehát jó

szívvel,

kedves Híveim, azon

melyeknek czélja az, hogy ne csupán világi téren, hanem, a mennyire ezt szent vallásunk is helyesli, egyházi téren is iparkodunk hazánkat, nemzetünket nagygyá, hatalmassá, erssé tenni. Es ti, kedves Híveim, kik a drága anyai ajkakról nem a mi magyar

intézkedéseimet,

nyelvünket tanultátok

el,

tartsátok

meg

anyanyelveteket^.


!

l.Sl

de

saját

jól

érdekében rosodástok

is

felfogott érdeketekben,

söt

használjátok föl azt

alkalmat, mely ká-

iiz

szentegyházunk

nélkül

lehetségessé teszi azt, hogy magyar mindenben megérthessétek egymást. Nemzetünk belépett történetének második ezredünkébe. E második ezredévben mások lesznek fenmaradá-

testvéreitekkel

sának.

boldogulásának

életének,

föltételei

és

tényezi,

mint amaz elsben. Értsétek meg tehát a második ezredévnek, ezen új kornak int szózatát, és nagygyá, boldoggá, hatalmassá, vnllásossá lesz n mi s/evetett hazánk, Magyarország! Ezt kérjük, ez iránt esedezzünk a mi uiennyoi Atyánkhoz, kihez mai nap egy nagy, egykor hatalmas, ma sem gyenge birodalomnak millió és millió polgára, együttérzö kebellel, lelke egész buzgóságával imádkozik. Boruljunk le mi is az szent oltárai eltt, és esedez-

zünk Hozzája.

»

tottad,

a

Mindenható Örök

a világokat

líi

alkotád

ki országokat és

mi Istenünk és Atyánk, azok rendeltetését megállapinépeket teremtél, hallgasd meg Tsten,

és

mi könyörgésünket, kik mély

alázattal

borulunk

le

ízent színed eltt

Mint egykor választott népedet a szolgaság jármából kiszabadítva bevezetted az ígéret földére úgy vezetted ki egykor a mi seinket azon ma már ismeretlen földrl egy másikra s megengedted neki, hogy azon hazát alkothatott magának, s immár ezer esztendn át megélhetett. Adtál neki kedvez ógaljat, termékeny földet, gazdag vizeket és dús hegységeket, melyek bség:

gel

n^'ujtották

neki

mindazt,

mire

szüksége volt földi

De nemcsak ezt adál, hanem niegajándékozád a hitnek világával, mely viszont lelki táplálékkal látta el gazdagon, és kimüvelé szellemét, hogy Téged, az egy igaz Istent megismervén, ne járjon a lélek sötétségében, hanem a Te mennyei világosságodban. Adtál neki sz(!nb

életében.


!

!

182 fejedelmeket, hsöket, hadvezéreket, tudósokat,

élet

vészeket, ezt

a

te

m-

törekv munkássága népedet nagygyá, hatalmassá, hosszú életvé

hogy ezeknek egy

czélra

Adtál neki ders és borús napokat nemcsak, de évszázadokat is megengeded, hogy nem egyszer az elmúlás örvényének szélére jusson, de mindannyiszor kinyujtád feléje a Te megment karodat, hogy el ne múljék. Es e tegye.

;

népet egész, most már ezredéves hosszú életében mindig s ha bajba a Te véd és oltalmazó kezeid vezették veszedelembe került, abból kimentetted JEs ezért a sok jóért, ezért a sok áldásért mi nem adhatunk Neked mást, mint szivünk igaz szeretetét, lelkünk törhetetlen hségét, nem adhatunk mást azon Ígéretnél, hogy a Te szent törvényeidnek követésével ipar,^

:

kodunk méltó fiai, gyermekei mas Istenünknek. Ezt a szent le

ma

oltárod

Ígéretet,

lenni a

mi

nag}' és hatal-

ezt a szent fogadást teszszük

zsámolyához,

Magyarország lakosainak,,

népének, millióinak nevében, kérve, esedezve Hozzád, ne

vond meg tlünk ezentúl sem szent áldásodat. Hallgasd meg a mi kön^-örgésünket különösen ma áldd meg szeretett hazánkat, nemzetünket, királyunkat. Tedd ket jókká, tedd nagyokká és hatalmasokká, hogy a Tled :

nyert szent küldetést betölthessék az

rizd meg ellenségtl. hessük,

idk

végeiglen

szeretett hazánkat minden küls Adj békét, hogy a béke idejében

mvelhessük

fegyveres kézzel

is

azt,

és

bels

fejleszt-

de adj ert és bátorságot, hogy

megvédhessük, ha a sors ezt úgy

hozná magával.

Áldd meg nemzetünket. Ruházd föl a tudás és az emberi ismeretek azon mértékével, mely képessé tegye öt, hogy a népek nagy, családjában a neki kijelölt helyet elfoglalva tarthassa, és magasztos küldetésének, többi nemzettársaival egyetemben megfelelhessen. Bocsásd le e hon minden lakosára, bármi nyelven imádjon Tégedet, a az egyetértésnek adományát, hogy velünk egyetemben munkálhassák az édes magyar haza javát, szeretetnek,


!

183 l)olclogságát ne engedd, hogy azért, mert különféle nyelvet beszélnek, a visszavonás, a gylölség szelleme lebeg;

jen közöttünk.

Áldd meg,

ó királyok Királya, a

mi

szeretett feje-

delmünket, a magyar apostoli királyt, Árpádnak, szent Istvánnak s többi királyainknak utódját, a magyar nemzetnek szeret atyját.

Add, liogy az ö bölcs országlása

mi nemzetünk ezentúl is virágozzék és fejldjék. De áldd meg a mi szeretett királyné asszonyunkat is, a alatt a

népek legjobb anyját, ki sokat szenvedett, sokat trt, és kit kikutathatatlan végzéseidben jónak láttál nemcsak örömben, nagyságban és dicsségben, de szenvedésben és búbánatban is részeltetni. Egy egész ország milliói esedeznek ma a Te szent színed eltt ezért a legjobb anyáért. De áldd meg mindazokat, kiknek hivatásuk és rendeltetésök ezt a Te népedet az igazságnak, a jónak útjain vezérelni, hogy megismervén a Te szent lelkedet, és azon törvények szellemét, melyeket Te adtál nekünk, a gondjaikra bizott nemzetet s annak ifjúságát az igaz úton vezéreljék.

A dezünk

magyar egyház és kiáltunk

szent

hymnusának

szavaival ese-

Hozzád, ó mennyei Atyánk, mondván

Akid meg országunkat.

Mi magyar hazánkat, Vezéreljed jóra

A

mi királyunkat Békítsd ki ellenséginket, A kik üldöznek bennünket, Keresik vesztünket.

mennyei Atyánk, seink Istene, azon ers itt a Te oltárod eltt, hogy szent törvényeidet megtartván, azok szerint akarunk élni és halni. Hogy a mennyei hazáról megemlékezvén, s majdan oda tíijiitni sóvárogván, a mi földi hazánknak is hü polgárai akarunk lenni. Adj ert, hogy ezen irányban mködhessünk és élhessünk, s ezzel érdemesekké kegyünk ama máboldogabbik s hazának elnyerésére.

Mi

pedig,

fogadást teszszük


184

De Hozzád Boldogságos

Szz

is

esedezünk,

hazánk Nagyasszonya,

Mária, kinek szent István ezt a hazát

tlünk anyai közbenjárásodat annyi zivataros századon keresztül nem vontad meg, légy, mint eddig valál, a mi kegyes szószólónk a mennyei Atyánál és a Te szent fiadnál, a mi Üdvözít Jézuoltalmába ajánlotta, és ki

sunknál.

És végül hozzátok karai ti

!

is

fordulunk magyar szentek

István, Imre, László, Margit, Erzsébet, Gellért,

mindnyájan

többi szentek,

dics

s

és boldogult lelkek

könyörögjetek érettünk, hazánkért, királyunkért Amen.«

Kelt Kassán, 1896.

április 19-én.


III.

SZATMÁEI EGYHÁZMEGYE. Meszlémji Gyula szatmári püspök körlevele. Krisztusban szeretett híveimnek

üdvöt

az

Úrban

és

fpásztori áldásomat.

Az

isteni

Gondviselés nemzetünket kezdettl fogva

négy Kárpátok bérczei között, mindenható karját kiterjeszté felette, megvédte annyi zivataros századon keresztül és megengedte, hogy honalapitásának ezredik esztendejét megérje. Áldjuk ezért a nemzetek egyedüli Urát és Istenét, és áldván az Urat, magasztaljuk Öt, mert nagyobb minden dicséretnél (Eccli. 43., 33.) ós sok dicsséges dolgot tett nagy irgalmánál fogva. Visszatekintve a múlt idkre, azt tapasztaljuk, hogy nagy nemzetek enyésztek el rövid küzdelmes élet után s ezt megfontolva azon kérdés támad lelkünkben, hogyan történhetett, liog}'' nemzetünk niegmenekíilt e veszede-

nagy

hivatással áldotta meg, új hazát adott neki a

folyó

mentén

lemtl,

és a

st megersödve

nagy, hatalmas országot alapi-

tott és azt oly sok ellenséggel

E nagy

jótéteményt

a

szemben megtartotta. szent

hitnek

köszönheté,

melyet szent István király ültetett át a nemzetbe. király Isten

maga

is

kegyelmétl áthatva,

hirdeté a megváltás

apostoli

tanait,

A

szent

buzgalommal

püspökségeket ala-

és mindent elkövetett, hogy a kath. anyaszentegyház ers gyökeret verjen és terjedjen az új hazában. Fáradozásait áldás kisérte, mert az egész nemzetet a

pított


186

keresztény elvek hatották

át,

a

cselekedetek gazdagsága árasztá

Hogy min

élö volt a hit,

kegyelme

hit el

min

gyakori,

lános volt az élö hitbl fakadt erényes sz.

Imre,

László,

sz.

Erzsébet és

sz.

és a jó

az egész országot.

sz.

élet,

st

álta-

István,

sz.

Margit

példája

k

Mint fényes csillagok ragyogtak hazánk egén, ezreket és ezreket vonzván magukhoz, kik erényeiket követve, megszentelték magán, családi és társadalmi életöket, buzgó tagjai voltak szent egyházunknak és erényes, munkás fiai a hazának. A szent hit lett az ország, a nemzet életének talpköve, ez adott neki ert, hogy a visszavonást, egyenetlenséget legyzze és a szeretet, igazság és méltányosság fényesen

tanúsítja.

int szavára a véres

az országot érték.

az

elz

A

hallgasson.

harczokban

A

szent hit

romba hevertek buzgalmának nagy alkotásai,

tatárpusztítás után

századok vallásos

leirhatlan

nyomor

ersítette eleinket

azon nagy veszedelmekben, melyek

és

A

terjedt mindenütt.

török iga alatt

másfél századig nyögött az ország, kegyeletes emlékeink

megszámlálhatlan

elpusztultak,

ellenség vad dühének. a nemzetet, családi

és

a

De

nyomor tünedezni

társadalmi

áldozatul

esett

élet

az

a hit ereje új életre támasztá

élet

kezdett, a keresztény

ersbödött

s

jobb

jövvel

biztatott.

A ereje

múlt idk eseményeibl láthatjuk, mily nagy van szent hitünknek, min nagy áldásokat terjesz-

anyaszentegyházunk. Eleink példája megtanít minket, hogy az ország, a nemzet, a társadalom, családok és egyesek jóléte és boldogsága azon buzgóságtól függ, melylyel a hitet megvalljuk, az erényeket követjük és tett

anyaszentegyház törvényeit megtartjuk. Mert csak Jézus Krisztusban van üdvösség és »nem is adatott más név az ég alatt az embereknek, melyben nekünk üdvözülnünk kellene.« (Apóst. cs. 4., 12.) Egyházát az igazság az

oszlopává

és

ersségévé

tette

(1.

Tim.

3,

15.),

hogy

tanítsa a nemzeteket és az üdvösség utain vezesse. »

Emlékezzetek vissza azon

régi

napokra, melyek-


187

ben megvilágosíttatván, a viszontagságok nagy liarczában szenvedtetek « (Zsid.

10., 32.),

ragaszkodjatok

ers

lélekkel

szent élettel bizonyítván be, hogy méltó unokái vagytok eleinknek, kik a viszontagságok közepett is állhatatosan vallották a kijelentett igazsáhithez,

a

erényes

gokat és engedelmes gyermekei voltak az anyaszentegyháznak. » Viaskodjatok a hitért, mely egyszer a szenteknek adatott; mert alattomban bejöttek némely istentelen emberek, kik a mi Istenünknek kegyelmével visszaélnek és az egyedül uralkodót, a mi Urunk Jézus Krisztust tagadják. « (Jud.

2.,

4.)

Szent hitünk állhatatos megvallásával kezdjük

meg

Szz pártfogását kérve könyörögjünk az örökkéláthatatlan Királyának, az egyedül

az új korszakot és a Boldogságos

buzgó lélekkel

és alázatos szívvel

valóság halhatatlan és való

Istennek,

hogy nagy irgalmával

áldja

meg

orszá-

gunkat, mi magyar honunkat, védelmezze mindig a mi királyunkat.

»Az

Isten békessége,

met, oltalmazza

meg

mel}'^

fölülhalad

minden értelmi Urunk

szíveteket és elméteket a

Jézus Krisztusban.* (Filipp.

4.,

7.)

Kelt Szatmárit, 1896. vízkereszt ünnepén.


IV.

SZEPESI EGYHÁZMEGYE. Sznirecsányi Pál szepesi püspök körlevele.

Ftisztelend testvéreim, Krisztusban kedves fiaim

Ezen év folyamában, melynek hajnalán

!

az óhajtott

alkalmat felhasználom, hogy titeket Jézus szent nevében, a ki nekünk menedékünk és ersségünk, szivem meleg érzésével üdvözöljelek, ünnepélyes szertartással hálát fogunk

adni a mindenható Isten gondviselésének, kinek intézkedésébl eldeink, az els magyarok, Sczithiát elhagyván, ezer

évvel

ezeltt ezt

az

óhajtva

sejtett,

fölkeresett, sok vérrel áztatott földet

ki mindent kiváló okossággal intézve,

fáradsággal

Árpád vezér alatt, a különböz nyelv

erkölcs népségeket nemcsak meghódította, hanem uralma alatt megtartani is tudta, elfoglalták és birtoés

kukba vették. Miután pedig a harczias nemzet egy évszázadon túl nemcsak a szomszéd tartományokba, hanem Olasz-, Németországba és Galliába is betörve, mindenfelé, mint Írva van, rettegést és pusztulást okozott, Isten

kegyelmes

akaratából szent Istvánban apostolt nyert, a ki

11. Szil-

veszter pápától a királyi felség koronájával fölékesíttetvén,

kitzve

a

megváltás

szolgáló jámborság- és

babonát

s

nagy

dicsségére

szilárdsággal eltörölve a

életbeléptetve

az

evangélium

pogány

törvényét,

az

mega keresztény monarchiát, mely utóbb, mint

összes magyarságot

alapítva ezt

jelvényét,

az igazság világába

bevezeté,


18'J

XIII. Kelemen pápa

mint szilárd védgát, századok kirohanok útját saját testével

ségeinek határaira

állítva

hosszú korszakain

át

a

keresztén}' név örökös ellen-

a

irja,

fölöttük nagy, csaknem hihetetlen gyzelmeket, kimoudhatlan szenvedések kíizt Aedve meg a betör barbárság ellen az egész emberiség szabadságának

elzárva, aratott,

s/imboluniát

És lyel

Krisztus keresztjét.

:

nagy

oly

István

a

volt a bölcseség és tanács ereje, mel}'-

szentséggel

hogy

rendelkezett,

maiglan fenmaradtak szent király

bölcs

és

méltósággal

intézményei s

;

oly

király

dicsségére

nagy volt nemzetünknek a

igazságos

és

teljes

szerzjük

kormányzatáról táplált

véleménye, hogy csak akkor hitte magát boldognak, ha az ö törvényei és intézményei szerint kormányoztatott. Szent István

ama

napjaitól fogva,

tus egyháza megalapítását, kat,

püspökségeinket

els

melyeknek Krisz-

oltárainkat, templomain-

köszönhetjük,

a keresztény

vallás

mint éltet nedvével behatott a törvényekbe, intézményekbe, erkölcsökbe s az ország összes viszoisteni ereje, a

nyaiba,

legott

megteremtette részére

az

állandóság és

rend biztosítékait is. Mert a keresztény vallás s ennek tolmácsa az egyház, mely az emberek örök üdvözítésóre van hivatva, a keresztény erény és jámborság erejénél fogva jó polgárokat is nevel. Behatol az ember lelkébe s meghajlítja magát az akaratot. Mennyei tekintélylyel ersíti és védi meg a földi tekintélyt, mely törvényei szentesítését csak a földi haszonban s a büntetéstl való félelemben bírja. A királyokat oktatja, hogy gondját viseljék a népnek s inti a népet, hogy vesse alá magát a királyoknak. És midn minden hatalomnak forrását s eredetét Istenben keresi, az emberi törvénynek szilárdabb alapot

vet,

azok, a

hívebb engedelmességet

kik a hatalomnak alá

biztosít,

miszerint

vannak vetve, tudják ós

Isten felségének, kinek mint uralkodni, engedelmeskednek s azért nem kényszerbl, de leikökbl, vagy mint Pál mondja, nem a büntetés miatt, de a lelkiismeretért engeérezzék,

szolgálni

hogy embernek hódolva annyi


190 -delmeskedjenek

;

a kik pedig

földet ítélik, okuljanak

a

s tanulják meg, hogy a nép gondjának viselésére nyerték Istentl a hatalmat, nem az uralomvágy kielégítésére. Az ily elvekre alapított államrend nagy erényeknek volt táplálója azon idkben, a melyekben mindenkivel

közös volt a tudat, hogy az ország nyugalma és biztonsága van szóban, valahányszor Krisztus vallásáról van í;zó,

midn

a keresztény vallás a tiszteletnek

polczára helyezve,

a fejedelmek

t

megillet

hatóságok jóakaratú

és

ótalma alatt virágzott mindenütt, midn az emberi nem kormányzására rendelt két szent hatalom egyértelm parancsai egy irányban vezérelték a polgárt s a keresztényt, midn az állam és egyház közt háboritlanúl uralkodott a kölcsönös tisztelet és egyetértés, mely mindenkor

mind

a

földi,

mind a földöntúli érdekekre áldásos

és

üdvös hatást gyakorolt. Változó volt ugyan a századok folyamán országunk sorsa. Királyaink egynémelyikének tehetetlensége, vagy inkább azoknak, kik vele visszaéltek, gonoszsága, a sok belviszály

s

testvérharcz által

nem

ritkán megtörve, lát-

de mindannyiszor felújabb virágzásnak indulva, s a vallással szövetkezett hazaszeretet várakozást fölülmúló gyümöl-

szólag az enyészethez közel állt

támadt csöket

;

újra,

termett,

örökítve él

s

melyek emléke

élni fog

semmi

dics müvekben

által el

meg-

nem homályosítható

fényben.

Mert a katholikus egyház legdicsöbb emlékmüvei sorolandó méltán a magyar srégi szabad alkotmány, melynek alapelveit szent István az tárházából vette s melynek alapítása-, fentartásában és megvédésében & katholikus egyház a nemzetnek anyailag gondos segítje és re volt. És méltán dicsekedhetünk azzal, hogy a magyar szent hajdankor kezdete óta eldeinket, az egyház szolgáit, senki sem szárnyalhatta túl akár a haza közé

szeretetében,

akár

az

apostoli

király

felségéhez

való

hségben, akár a közérdek elmozdítására irányzott buzgó igyekezetben s nem volt sem viszontagság, sem ;


-:

191

nyomor, hogy annak legyzésére s ennek enyhítésére bennök nem volt volna meg a lelkes akarat. St ha a

nem lehet az isteni Gondvinem ismernünk, melylyel a lelkek

dolgok mélyére tekintünk, selés

akaratát

fel

üdvözitésére rendelt egyházának hazánkban azt

is

hiva-

tásává tette, hogy az eg3'^ségnek beléje oltott isteni ere-

fogva mintegy szent köteléket képezzen, mely a nyelvben és erkölcsökben egymástól különböz népeket az egységes nemzet testével összeforrasztva, a katholi-

jénél

kusság és magyarság közös ellenségei közt a haza polinemzeti egységének erssége legyen az egyetértés áldásos gyümölcseiben tüntetve fel így annak

tikai és

;

mit chartresi Ivo egykor a pápának írt állam és egyház egymással egyetértenek, jól korma

igazságát,

Ha

a

virágzik és gyümölcsöt hoz az egyde ha egymással viszálykodnak, nemcsak a kis dolgok nem gyarapodhatnak, hanem a nagyok is szánalmas

nyoztatik a világ,

ház

;

módon romlásnak És ha most az

íitjelzö

magyarok münket a is

indulnak. az ezeréves

milliarium

vándorlás határpontjánál

eltt megállapodva

által

végrehajtott

jelen

idkre

fordítjuk

s

a haza

Istennek a

jöv

nem

gondolunk, szívünk szorongása nélkül

vissza emlékezetünkbe és

s

müveirl elmélkedve,

sze-

sorsára

idézhetjük

nem alkalmazhatjuk magunkra els

az intelmeket, melyeket Atyánk,

utolsó pillanataiban nemzetéhez intézett

királyunk, :

élte

hogy az üdvö-

zít hitében állhatatosan megmaradjanak, az igazságnak hódoljanak, szeressék az egyetértést és a békét, az egymás iránt való szeretetben vetélkedjenek, semmi se legyen

szentebb elttük, mint hogy a keresztény hit szerint járjanak s készebbek legyenek meghalni, mint hogy hiú és

hamis bálványokat imádjanak. És ha talán kérdezitek, hogy a közállapotok ily bizonytalanságával szemben nekünk, a vallás szolgáinak, mi most a teendnk, a fölülrl igért segedelmet honnan válaszképen csak az várjuk, szemeinket hová fordítsuk -egyházra mutathatok, mely ksziklán épülvén, az egy:


192

másután letünö korszakok közepett az öröklét zálogának birtokában nem tud sem változni, sem az igazságtól

idk

eltérve, a változó

folyásának hódolni

:

fölemeli

til-

takozó szavát, valahányszor Krisztusnak ellene mondanak^ a hívek lelkiismeretének védelmére kél, valahányszor a vétkezés veszedelme elé

állíttatnak, de

engedékenységet tanúsít a változó

idk

anyai indulattal iránt

mindabban,

a miben szent kötelességének sérelme nélkül engedékeny lehet, és várva a jövend idket, int, buzdít és kér békés hatalmával teljesítve Istentl kijelölt feladatát, a lelkek örök üdvösségének munkálását. Maga az enyészet veszé-

lyétl menten

hatalmával az enyészet ellen íg}^ óvja és védi a szintén Istentl ered állami hatalmat, az üdvösség intézménye. mindig üdvöt terjesztve, mert Az egyház bölcseségét kell tehát munkásságunkban isteni

követnünk, hogy a földön, melyen eldeink szent nyomerényeikkel versenyre kelhessünk. dokait tapossuk, az Szaporodjanak bár a nehézségek és növekedjenek a mi anyánkhoz, egyházunkhoz, ragaszko-

veszedelmek

:

dunk, kötelességeinkhez való

nem

között pedig

Kötelességeink és az

hségünktl

eltántorodni

fogunk.

egyházhoz

nemében szintén hazához.

A

;

els

:

hség

kötelességeink másodika,

f

:

és

Istenhez

de a

balszerencséjében

maga

hség

a

természet követelése, mondja szent Jeromos^

hogy szülföldjét mindenki

szeresse és

semmi

se

legyen

eltte kedvesebb, mint a haza. Mindabban, a mi az örök üdvösséghez tartozik, egyházunknak engedelmeskedünk, ós igazán akkor engedel-

meskedünk, ha hivatásunk, állásunk és tanításunk méltóságát mindig szemünk eltt tartjuk s méltóságunkat hitünkkel, erkölcsünkkel, életünk feddhetlenségével ótal-

mazzuk. így járván el, a mi tanításunkban is meg lesz az az er, a melynek hatása alatt els apostolaink szavára a pogányság tévhitét elhagyták az els magyarok. A mi a polgári élet köréhez tartozik, hazafiúi kötelességeinket a vallás által sugalt fensbb tekinteteknek


193

hódolva, készségesen teljesítsük mimleiiktn-,

nem

félelem-

bl, de tiszteletbl: jogaink gyakorlásában úgy járván el, miszerint megemlékezzünk arról, hogy tetteinkrl és szavainkról Istennek számot adni tartozunk; azokat tehát ^^SJ gyí^koroljuk, mint szabadok, nem a gonoszság palásthasználva a szabadságot, hanem mint Isten szolMert a hatalmat, melyet adott nekünk az Úr, építésre adta és nem romlásra. 2 Legyünk tehát példája a

jául

gái.i

híveknek beszédben, társalkodásban, szeretetben, hitben.^ Isten munkatársai vagyaink, Isten szántófölde, Isten építménye.* Mindenek tehát épülésre legyenek bennünk.^ Szent legyen elttünk a haza neve. Ha valami akár

akár a haza egységét, szabadságát és becsületét legtávolabbról is érinteni merészkednék, attól felháborodással iszonyodva forduljunk el, serény munkása király felségét,

ságunkkal mindenben mozdítsuk el a közjót s kiki tehetsége szerint védje meg, tartsa fenn és gyarapítsa a hazát hogy mindnyájunk közremködésével, a jog és igazság ótalma alatt, mely nélkül nincs szabadság, minden küls<"> uralomtól menten

saját törvényei

szerint élve

viruljon.

Mivel pedig Isten az, a ki rzi a várost, hozzá küldjük a mi Urunk Jézus Krisztus által buzgó könyörgésünket, kegyes

Nagyasszonyát szenteket és

fel Magyarország munkálkodtak a dicsült

közbenjárókul kérve

s

a kik e földön

hogy

a kik egykor

:

erényeikkel,

tanításaik-

munkáikkal, hüségök tanúsítására ontott verkkel avatták

szentté

k

most

zöljék ki

és

ótalmunkra

megdicsítették a hazát, legyenek s jámbor közbenjárásukkal eszkö-

nekünk az Ur könyörületet

és

segít malasztját.

Kelt Szepeshelyen, 189G. vízkereszt ünnepén. '

I.

«

II.

Pét.

2,

Kor.

16.

13, 10.

»

I.

*

I.

Tim. Kor.

3, 9.

»

I.

Kor.

14, 20.

4,

is

12.

£zer£vkb .maoyaroksz.u;.

13


GYLLAFEHEinAH-FOGAKxVSI ÉRSEKI TARTOMÁNY.

lA*


I.

LUGOSI EGYHÁZMEGYE. Popii Péter liKjosi káptalani helyettes körlevele.

A

római

február 27-én

és

sának

f.

é.

tanácskozmánya egyebek között é. május 3-án Budapesten a koro-

hogy a f. templomban a magj^ar állam ezeréves fennálláemlékére tartandó ünnepélyes »Te Deum«-on

elhatározta,

názási

görög-katholikus püspöki karnak

tartott

testületileg megjelenjen.

Miután Gyula-Fehérvár- ós Fogarasi érseki tartományunk püspökei nevezett templomban fogják a többi püspökökkel együtt a szent ténykedéseket végezni ill, hogy alárendelt papságuk és hiveik is eleget tegyenek saját templomaikban eme szent kötelességüknek, minden lehet ünnepélyességgel ajánlván fel a hálaadó áldozatot a Mindenhatónak, ki az államok és népek sorsát igazgatja, hogy kegyesen megengedte államunknak megérni :

ezeréves fennállásának ünnepét,

még

pedig

virágz(')

álla-

potban. lUö, hogy ezen alkalommal ájtatosan megemlékezzünk azon dics faktorokról, a kik az ország alapításához, megersödéséhez és feuniaradásához hozzájárultak. Ezek között legkiválóbb az els keresztény király, szent István, a ki mély bölcseségével nemcsak ers alkotmányt adott az államnak, hanem fenmaradásának biztos

alapjául a kereszténységet választotta.

Hogy

tehát

vad szokásait, a

a föld

népe elhagyva a sötétséget és

hit világát ós a polgárosodást befogadta,


;

198

mert Magyarország nemcsak az Arpád-bázból, királyai de a többiek is és fként a dics Habsburg-dinasztiából eredk mindnyájan nemcsak az államot, de az eg^^házat is mega kereszténység érdeme

fképen nagyemlék az

;

védték apostoli buzgósággal és határozottsággal. I. Ill, bogy megemlékezzünk a római pápákról is, a kik ez országot a vész idején anyagilag is támogatták a kereszt ellenségei ellen, a ki

s

a kik között kiválik

végperczeiben meghagyta, hogy

Mátyáshoz küldessenek, mint oly

Pius,

a ki hason-

férfiúhoz,

a hazáért

harczolt a félhold ellen

vitézséggel

lithatlan

II.

Hunyady

kincsei

és vallásért.

Ennélfogva elrendeljük, hogy

f.

é.

május hó 10-ikén.

vasárnapon, az ezeréves ünnepség alkalmából ünnepélyes istentisztelet tartassék »Te Deum«-mal egybekötve, »Doxo-

Ferencz József apostoli királyunkért, a kinek a Gondviselés megengedte ez államot a második évezredbe bevezetni továbbá Ö Felsége kormányáért és a hiv népért, hogy a második évezredben jólétnek örvendhessen. Ezen ünnelogia«

és

»tropar«

énekeltessék

pélyes istentiszteletre

A

vallás-

és

I.

meghivandók a helybeli hatósá-

hiv

gok, az értelmiség és a II.

Felsége,

nép.

közoktatásügyi minisztérium

ez

márczius 1-én és 13-án 7584. sz. a. megiskolai ünnepségek május 9-én tartasaz hagyja, hogy sanak meg az ország összes közoktatási intézeteiben.

alkalomból

f. é.

Ugyanazért elrendeljük, hogy ezen napon az összes hitvallásos iskolák növendékei ünnepélyesen öltözve az iskolába gylvén, a templomba vonuljanak; a honnan visszatérve, az iskolába megkezdik az iskolai ünnepélyt^ megállapítandó programm szerint. Minthogy hazánk népe III.

földmível nép, de dicsérend szokásért is kivánatos, hogy e nagy esemény emlékére fákat ültessenek el megfelel helyen, hogy ezáltal is e fontos ünnep megörökítve legyen, mint ezt a vallásf.

é.

és

közoktatásügyi

márczius 22-én 704.

minisztérium

eln. sz.

a.

Az

is

elrendelte

esperesi hivatalok


:

lOít

mint tanfelügyel hatóságok rködni fognak

mirl

végrehajtását illetleg, a

A

terjesztéseiket megteeudik.

is

II.

f.

é.

e rendelet

június 20-ig

és III.

pontban

el("i-

foglal-

takra nézve az iskolai hatóság más

helybenlevö iskolák

hatóságával

magát tájékozás

is

érintkezésbe

teheti

és

egyöntetség szempontjából. Általában az ünneplés fakadjon szinte tisztelet és tántoríthatlan

választékos

és

hségtl

az állam

tiszteletteljes

Kelt Liigoson, 189G.

Komán

mód

iránt,

mindenben ill

tartatván

szem

xAöti.

április IG-ikáii.

eredetibl fordította Dk. Simon (tvui.a.


II.

NAGYVÁEADI GÖR. SZERT. EGYHÁZMEGYE. Pávd

Mihail] nagyváradi gör. szert, püspök körlevele. KriszíLisban kedvelt testvéreim

és-

fiaim

!

Jól tudják Testvériségtek, liogy ez évben lévén a

honfoglalásnak 1000-ik évfordulója, intézkedések tétettek,

hogy

ez év folyamán a millennáris ünnepél3''ek a lehet legnagyobb fénynyel tartassanak meg. Több egyéb intézkedések között minket legközelebbrl érint a hálaadó isteni tisztelet, mely f. évi május hó 10-ikén fog tartatni, továbbá az iskolai ünnepségek, melyek a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium f. évi márczius hó 1-én, 7584. szám alatt kelt leiratában f. évi május hó 9-én rendeltettek megtartatni, míglen a inagas püspöki kar f. évi február hó 27-én tartott értekezletén utóbbiakat f. évi május hó 17-én határozta megtartatni, ez utóbb említett ünnepségek megtartása tekintetében alkalmazkodva a magas püspöki kar határozatához rendelem, hogy Testvériségtek a hivatolt intézkedéseknek

megfelelleg, két szent misét szolgáljanak, egyiket f. évi május hó 10-ón, a másikat május 17-én, mely utóbbira

vonatkozólag rendelem, hogy az összes tanköteles gyermekek legyenek jelen és áhítattal hallgassák, buzgó imát

rebegvén

és szent

egyházi énekeket énekelvén. Továbbá,

mennyiben a nagyméltóságú

vallás-

és

közoktatásügj'i

minisztérium idézett rendeletében, az iskolai ünnepélyekre vonatkozólag az isteni tiszteleten kívül, meljdyel az ün-

nepély kezdetét veendi.

még más meghatározott ünne-


201

pélyes ténykedéseket

is

elírt,

melyek Testvériségtekkel

— ren— körülegyéb anyagi helyzetük és

tanfelügyelüségek útján fognak közöltetni,

a kir. delem, hogy azokat

is

ményeiknek megfelelöleg teljesítsék. Valamint rendelem azt is, hogy ezen millennáris ünnepélyességek emlékezenagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. évi márezius 22-én 704. eln. sz. alatt kelt leiratához képest tartós élet fák, u. m. tölgyek, szilfák stb, ültettessenek, melyek helyett a mi híveinkre nézve tére a

terium

í".

czélszerübb, ha

különböz

fajú és tartós

élet gyümölcs-

fák fognak ültettetni.

Kelt Nagyváradon, 1896.

Román

április 10-ikén.

eredetibl hivatalos fordítás.


!

III.

SZAMOSÚJVÁEI PÜSPÖKI EGYHÁZMEGYE. Szabó János szamosujvári püspök körlevele. Krisztusban szeretett testvérek: Fesperesek, esperesek és lelkészek

Ismeretes ország,

Testvériségtek eltt,

mi hazánk, ebben

a

miszerint Magyar-

az évben

ünnepli megala-

kulásának és fennállásának ezredik évfordulóját. Egy ezredév nagy idö egy állam életében, melynek folyamán egész népek és batalmas birodalmak tnhetnek el, a mint ezt a történelem mutatja. Igen természetes tehát az általános lelkesedés, azok a nagyszabású elkészületek, melyek a millennium ünnepélyes megtartása czéljából

Ha

minden vonalon

tétetnek.

második ezredév küszöbén megállva, visszapillantást vetünk a múltra, fel kell hogy ismerjük és bámuljuk az isteni Gondviselést, a mely a múlt idk folyamán felettünk elvonult viszontagságok közepette fentartott és vezérelt. S oly pillanatokban, mikor látjuk, hogy az Isten keze az, mely úgy az egyes emberek, a

mint az egész népek és államok sorsát intézi, tekintetünk az ég felé emelkedik, hálát rebegve azokért, a mikben részesített és az ég segélyét kérve ki a jövre. Ekkép ezen napok örömének és ünnepél^^ességének jelentségétl áthatva, midn a haza fiai lelkesedéssel ünnepelnek, ezen egyházmegye papsága és a hívek a hazaszeretet tüzétl átmelegítve, melyet mindenkoron


«

12

tanúsítottak,

vesznek

részt

ket

Erre indítja

hazafias

ünneplésben.

általános

az

érzelmük, hitök és egyházuk.

S a mennyiben az egyháznak jelentékenj" államunk alakulásában, fentartásában sában, természetes

tehát,

o:^

hogy

ö

is

része van

és felvirágoztatá-

vegyen ebben

részt

az ürömünnepben.

Ezért Magyarország magas püspöki február 27-én

tartott

értekezletében

kara

is

elhatározta

a

f.

é.

mil-

lennium megünneplését.

Ezekbl

jónak láttam elrendelni és f. ó. május hó lU-én, a mel\nap vasárnapra esik, minden templomban hálaadó isteni tisztelet tartassék, a mise végén a Doxológiát énekelvén a szokásos imádságok mondassanak el. Az isteni tiszteletre meghívandók a helyi hivatalok és elkelségek, ugyanazon alkalommal szent beszéd lesz tartandó, a melykifolyólag

ezennel elrendelem, hogy

ben

el

adnotok híveiteknek a millennium meg-

kell

ünneplésének jelentségét, megmagyarázván kötelmeiket, indítsátok hitszilárdságra a kath. anyaszentegyházhoz való állandó

ragaszkodásra, a

magas trón

iránti tánto-

hségre, a haza iránti szinte és lojális szeretetre és a haza minden polgára iránti szeretetre. Forró imádságok intéztessenek a Mindenhatóhoz ö felsége legkegyelmesebb urunk és apostoli királyunk boldogságáért felsége kegyelmes asszonyunk, a és hosszú életéért, királynéért, az egész uralkodó házért, a haza javáért, felvirágzásáért, hatalmáért és dicsségéért, a mint szent Pál apostol mondja Timotheushoz irt els levelében »legyenek könyörgések, imádságok, 3. r.) (2. fejezet 1

ríthatlan

kérések,

:

hálaadások,

minden emberekért, a

királ3^">kért

kik méltóságban vannak, hogy nyugocsendes életünk legyen teljes ájtatosságban

és mindazokért,

dalmas és

és

tisztességben,

mert ez jó

és kellemes

a

mi

üdvcizítö

Istenünk eltt.

Kelt Szamosújvárott, 1896. márczius 24-ikén.

Román nyelvbl

hivatalos fordítás.


SZEKZETES KEiSDEK FPAPJAI.


I.

PANNONHALMI

SZ.

HENEDEK-KENDI APÁTSÁO

Fehér Ipoly piinnonkdlmi fínipál köilcpclc. 1.

A

Kcducs

Krisztusban

rend-társakhoz.

Testvéreinknek,

szent-Jienedek-irnd iíUjjdinak, L'rban

Az tekint

a

l'dvözlel

pannonluilmi és

éddás (c

!

öntudatos ember, kiválóbb alkalmakkor, végig-

életének

elmúlt napjai

fölött,

mérlegeli ezeknek

eseményeit és eredmén3^eit, számot vet magával és tanulságokat merít a

jöv

számára.

Igv cselekszenek a müveit nemzetek is saját történelmükkel s ha nemzetünkre nézve valamikor volt alkalmas idpont visszatekinteni múltjába azon okból, hogy azt jövend boldogságának tegye tényezjévé úgy bizonyára az idei esztend az, midn Isten kegyelmébl megértük európai életünknek ezredik évfordulóját, melyet hálatelt szívvel, lelkes örömmel országos ünnepségek közepette készülünk megünnepelni, monumentális emlékek alkotásával készülünk megörökíteni. Es mi. magyar benczések, kik hazánk ezeréves múltjának egyik tényezje voltunk, kik ott állottunk nem ugyan a honfoglalás, de a honalapítás munkásai között, kiknek anyatelepe, Pannónia szent hegye, maga eltt látta legördülni a tíz századnak kilencz utolsójár ;

:

összes

tartalmával:

lantást saját

elmulaszthatnánk-e mi a visszapil-

multunkra a végbl, bogy azt jövnk

szá-


«

208

mára megtermékenyítsük ? Bizonyára nem. De e közben távol legyen tlünk minden hivalkodás, minden tetszelgés A magyar szent-Benedek-rend, Krisztusban Kedves Testvéreim, nem hivatkozik az ö múltjára, mint jövjének jogczimére

hanem hivatkozik

;

értékének biráló mértékére, másrészt irányitójára.

mint erkölcsi meg mint jövjének arra,

Saját tájékoztatása czéljából kell múltjával

foglalkoznia.

Montalembert

gróf, ki

»A nyugat

müvében örökszép emléket

állított

szerzetesei*

czímü

szent-szerzetünknek,

egyebek közt ezeket mondja »Midön a római birodalom, bnei miatt, romokba dlt, ott termettek a gyászba öltözött férfiak, zajtalanul árasztották el a világot, s midn ennek végórája ütött, ott állottak nyugaton és keleten a fölhalmozott romok közt, hogy ön:

népeinek

magukat

vad népek hadjáratait jelz nyos a népek számára a gyzelem gyümölcseit biztosítsák ott állottak azon hivatással, hogy a világot elárasztva, ennek romjait újra fölépítsék, szétdúlt földjeit újra megmiveljék, vadonjait benépesítsék s a vad gyzket a czivilizáczió számára meghódítsák. A mit Montalembert itt a szent-Benedek-rendrl általában mond, ugyanaz jutott nekünk saját hazánkban föláldozva, a

mort enyhítsék

;

.

.

.

feladatul.

Megoldottuk-e ezen feladatot? Erre az egyház nemzet adhat illetékes választ. De királyainknak, kiknek áldott legyen emléke, irántunk oly bven tanúés a

sított nagylelkségébl, nemzetünknek szent-szerzetünk iránt állandóan nyilvánult nemeslelkü jóakaratából talán

szabad következtetnünk, hogy feladataink megvalósítás körül

nem minden eredmény nélkül fáradoztunk. Apostoli els szent királyunk és alapítónk a szent-

Benedek-rend feladatává tette a magyar nép megtérítését

és a Tceresztény czívüípjúczíó áldásaiban

sítését.

Es Ti

tudjátok. Krisztusban

való része-

Kedves Testvéreim


;

209

hogy Pannonhalma, történetíróink tanúsága lön a magyar katlioliczizmus anyatelepévé

szerint,

mivé

és bölcsjévé,

:

szentek iskolájává, föpásztorok nevelintézetévé, a neme-

sen czivilizáló tudományoknak hazánkban els

nyes kertjévé, az anyagi

els palaestrájává

és

(^Tliuróczi j.

vetemé-

boldogulás terén

szellemi

Ti ismeritek a tcirténelom

is szent- szerzetünknek a késbbi századok folyamán való mködésérl.

további tanúskodásait

Szent alapitóink és országos törvényeink kötelessé-

günkké tették azt is, hogy azon hazát, mely oly nagylelken gondoskodott rólunk, veszély idején saját vérünkkel is megvédelmezzük. És Ti ismeritek a nagy Uriás apát hsies példáját a sajói gyászos idkben (Rogerius) ismeritek Baranyai fapát vitéz alakját, ki a törökök ellen Keresztes mellett vivott csatában hsi halált szenvedett ismeritek a ismeritek Sajghó fapát harczias erélyét fapátsági bandériumnak a haza védelmében kifejtett ;

;

szolgálatait.

Koronás királyaink tott

Rendünk

és a

nemzet akarata

tért nyi-

fejének és oszloposainak a törvényhozáshan

k

e téren is tántoríthatatlan És Ti tudjátok, hogy hséggel hódoltak a trónnak, önzetlenséggel szolgáltak is.

a hazának,

bölcseséggel

támogatták a hazaíias törekvé-

seket.

Ha

ismét más lapjait forgatjuk történelmünknek

azt keressük, mily zet

mértékben vett részt

életének

szellemi

mozgalmaiban,

Rendünk

s

a nem-

ékesen szóló pél-

dákat találunk arra századunk els felében, midn Rendünk tagjai a haza legjobbjaival és legkiválobbjaival fáradoztak e korszak reformtörekvéseiben, politikai, társadalmi, irodalmi és tudományos mozgalmaiban egyaránt. Végre feladataink egyik legkiválóbbja a hazai ifjtiság is.

oktatása és

Hogyan

nevelése volt a

feleltünk

günknek? e kérdésre hanem azok: király és kezeinkbe

a

múltban

haza,

az a jelenben

kik bizalommal

nemzet reményeinek

EZKHÉVES MAQYAROBSZÁO.

s

meg e tekintetben is kötelessénem mi vagyunk hivatva felelni,, erkölcsi

tették le

és szellemi '*


'2

1:0

gondozását. S illetékes bíráinknak ítélete elé talán nyu-

ha azt

nézhetünk,

godtan

hogy

látjuk,

a

nevelés

és

oktatás munkájában számtalanszor találkoztunk az apostoli

király

intézököreinek meg-

kegyeivel, a közügyek

elégedésével, a társadalom elismerésével, ezer és ezernyi

tanítványaink kegyeletes hálájával. Szóval, Krisztusban kedves Testvéreim, Ti ismeritek kilenczszázados multunknak kiemelked mozzanatait, korszakos eseményeit, szerepl jeleseit. Szükséges-e emlé-

ketekbe visszaidéznem nagynev eldeim közt Asztriknak, Mórnak, Bonifácznak, Uriásnak, Szigfridnek, II. Istvánnak, Tolnai Máténak, Baranyai Pálnak, Sajghónak, Nováknak,

Kruesznak nevét, vagy azon

jelesekét, kik az egy-

ház és haza szolgálatában fáradozó csapataink soraiban magaslottak ki alkotásaikkal, érdemeikkel, hivatásunk egyik vagy másik terén. Avagy nem dobban-e meg han-

gosabban szívetek, ha a magyar Sión ormán ma szent Asztriknak, els apátunknak, egyik utódját szemlélitek ? Valóban, Krisztusban kedves Testvéreim, Istennek legyen hála, történetünket nagyobb lelkiismereti furdalások nélkül olvashatjuk.

De napjai

voltak

Rendünknek

szent

st

borús,

Hisz ismeritek a kormányzóknak

is.

gyászos

és helytar-

tóknak szomorú korszakát, midn apátjaink pásztorbotja egyszer oly kezekbe került, melyekben hiányzott a hivatás. Tudjátok azt is, hogy voltak idk, midn Pannonhalmáról nem a szent kereszt, hanem a félhold vetette vissza a nyugvó nap sugarait a Pánzsa völgyébe ós Sokoró szelíd lejtire. Tudjátok, hogy voltak idk, midn a zsolozsma és a szerzetesi erénygyakorlat, mint a fészkeikrl elriasztott madárkák menekültek az elvilágia-

nem

sított falak

lnek

saját

szentélyben, keresett

és

közöl hol talált

elnémult Isten Jiörnyékét,

s

házukban

szentek

a

nemzeti lelki

igéje, s

sírjai

pusztulás helyeivé

Ismeritek azt a kort

!

királyaink

vigasztalást,

közül két

vad dudva verte

is,

midn

a

nem egy

évtizeden

át

ki a szent helyek


211

Azonban voltak legyen mindezek akár

a terveiben

kifürkészhetetlen Tsteiinek látogatásai, akár a

bneinket

Mindenható haragjának Ítélete igazságosságánál mégis mindig nagyobb volt az O irgalmassága; mert a kidöntött törzsnek mindig újra kihajtott a gyökere s az idk viharai által megtépett fának mindig újra kifakadtak TÜgyei, újból termettek gyümölcsei. És Isten kegyelmébl «ujtó

ma

:

él

is

szent Szerzetünknek sok vihart

látott fája.

Nincs-e okunk. Krisztusban kedves Testvéreim, lebo-

mondani a Mindenhatónak azoc multunkban elhalmozott, s nem kell-e alázatos szívvel esedeznünk további szent kegj'^elméért, fleg most. nemzeti életünk második ezerévének küszöbén ? Multunkban tényezi, idnkint jelentékeny tényezi voltunk nemzetünk történelmének. Azok óhajtunk maradni jövben is: fáradhatatlan és hséges napszámosok százszoros hálát

rulva,

jókért, melyekkel

Isten, király és a haza szolgálatában.

A

társadalom kérdéseivel foglalkozó egyik újabbkori iró úgy nyilatkozik, hogy a népvándorlás idején a szerzetesek mentették meg a kor mveltségét a barbárok •ell;

s

nem

lehetetlen,

mi korunk kultúráját gatása

fenyegeti;

is

mondja ugyanaz az író, hogy a egy második barbárság fölfor-

ha ez megtörténik

úgymond

-^

akkor a szerzetesek élethivatása újra föléled. Vajha csak egy gyöngéd léleknek aggodalma nyilatkozzék meg e szavakban Isten tartsa távol korunktól ^ válságot! Nekünk nincs ily válságra szükségünk, hogy hivatásunkat ma is. meg a jövben is felismerjük és teljesítsük. Nekünk, Krisztusban kedves Testvéreim, megvannak kötelességeink önmagunk, megvannak kötelességeink az egyház és a haza iránt. E kötelességeknek hü és lelkiismeretes teljesítése, ez a mi hivatásunk ma, a mint az volt a múltban és az lesz a jövben is. Krisztus egyházának szerzetesei vagyunk, utódai azon férfiaknak, a kik a kereszténység els századaiban az eget és a földet szentekkel töltötték meg, a világot megtisztították ós átalakították, az ember erkölcsi töké!


:

!

212 letesedésének addig ismeretlen ösvényeket nyitottak s a czivilizácziónak az ellenfelek által is elismert szolgála-

tokat tettek.

E

feladatok sikeres megoldására, e szolgá-

hü teljesitésére törekedni ez a mi kötelességünk önmagunk iránt ma is, jövben is. Praedicate et Docete E szavak foglalják magukban második rendbeli kötelmünket hirdetni a hit igazsálatok

:

!

:

gait, terjeszteni

tudás

a

ismereteit.

Nem

kell

elöttetek,^

Krisztusban kedves Testvéreim, méltatnom a hit szükségességét. Utódai vagyunk azoknak, kiknek mondatott »Tanitsatok minden népeket« ezer bajai

és

szenvedései,

Korunk

!

sokféle válságai,

társadalmiak,

politikaiak,

a

mértékben fognak vag}'' sulyosodni, a mily mértékben a vallátársadalomban és családban ismét elfoglalja öt helyét, vagy onnan még jobban kiszorul. nem kell méltatnom elttetek a tudásnak é&

családiak és egyéniek egyaránt, azon

enyhülni sosság a

megillet

De

ismereteknek fontosságát sem. Az igaz tudomány elsegíti az

emberiségnek minden téren való haladását,

föl-

emeli a földi élet színvonalát, szebbé, tökéletesebbé, esz-

ményibbé

teszi e

siralomvölgyében való tartózkodást,

és^

közelebb visz bennünket Istenhez, a mi végczélunkhoz.

íme

a

» Praedicate

et

meg

Docete « jelszavak szabják

irá^! csekély szolgálatokat tettek eldeink

kötelességeinket az egyház és haza

Nem

riségnek a népvándorlás századaiban;

nem

embe-

az

jelentéktele-

neket saját nemzetünknek a sz. kereszt és a czivilizáczió meghonosítása által. De nem kevésbbé fontos szolgálatokat tehetünk

manap

is,

meg

a

jövben

is

nemzetünknek

egyházunknak, kötelességeink hü teljesítése által. E fogadalomtétellel és ennek hséges megtartásával róhatjuk le legjobban köteles hálánkat apostoli királyaink nagylelksége s nemzetünk bizalma, jóindulata iránt ezzel ülhetjük meg legméltóbban hazánk ezeréves fennállásának magasztos ünnepét, Isten szent áldását esdve le édeií és

;

hazánkra, magyar nemzetünkre, apostoli királyunkra

Kelt Pannonhalmán, 1896.

április 23-ikán.


;!

2 13

2.

A

hívekhez.

Kris-tushan Kedves Híveim

A

minden

!

kegyes adományozójának, a jóságos

nagy magyar nemzet ezer éve annak, hogy sze-

^s irgalmas Istennek megbecsülhetetlen, vógetlenül

kegyelmébl

ezer

éve annak,

ezen ország birtokába jutott retett hazájában él és nmnkálkodik ;

a

hog}'^

;

ezer

annak,

éve

hogy az európai müveit nemzetek sorában helyet

foglal

Ezer év egy nemzet életében mily hosszú és nagy véghetetlen, örök Isten eltt meg mily rövid és csekély id Az Ur Isten eltt ezer év annyi, mint egy nap Ezer év országunk történetében, a magyar nemzet életébeii. mily nagy jótétemény, kimagasló megkülönböztetés, kimondhatatlanul becses kegyelem, melyben a népek Atyja, a nemzetek nagy Istene Magyarországot részesítette Nem cselekedett az Ur, a hatalmas, más nemzetekkel oly nag^- dolgokat, mint a minket velünk tenni kegyeskedett. Egy maroknyi népet hosszú ezer éven át fentart, élni enged ós nagy szeretetének megszámlálhamíg sokkal nagyobb, tatlan jótéteményével elhalmoz nemzeteket az kifürkészhetetlen bölcsehatalmasabb sége csak rövidebb ideig engedett élni. Elmondhatjuk mi is a nemzetek nagy apostolával OJi, I.-^fen hölcseségéidö

A

I

!

!

!

:

:

nek

és

tudományának mélységes gazdagsága! mely megfog-

hatailanoh az

<Róm.

11.,

Ö

33.)

megvizsgálhatatlanok az

ítéletei és

utai!

Magasztalja azért a mi lelkünk az Urat

lelkünk a mi üdvözít Istenünkben Mondjuk el mi is hálatelt szívvel, a mit szent Pál mondott Az örM'évalóság halJiatatlan és láthatatlan királyának, az egyedül való Istennek tisztelet és dicsség mind és

örvendezzen

I

:

örökön örökké! (Tim.

Nagy mert az tosak

keny

ós

1.,

17.)

ill legyen tehát a mi hálánk

irántunk való jóságának

bizonyítékai. 8

I.

Istenhez

Ázsia

is

nagyok

ós

magasz-

kietlen pusztáiról egy termé-

áldott földre vezeti az isteni (londviselés seinket,


214új hazában közelebb jvén az üdvösség forrámint vadolajfát beoltsa ket a keresztény katholikus egyház nemes törzsébe, a müveit nemzetek nagy családjába. Mert mit használt volna nemzetünknek elnyerlii e szép országot, ha fiainak halhatiátlan lelke megnem ismeri az egy igaz Istent és a kit küldött, az <>

hogy ezen sához,

,

egyszülött Fiát, Krisztus Jézust

?

A

magyar nemzetnek

ezer éven át fentartó ereje a kereszténységben van be'

nem

;

ha

olvad nemzetünk az igaz egyház egyedül üdvö-

manap, mint nemzet nem élne, nem fogmüveit nemzetek sorában és nem birnáezen szép országot. A szent hit üdvözít áldásai, a ke-

zít kebelébe

:

helyet

lalna

a

mveltség és a szent szeretetbl származó szelíd erkölcsök oly nagy érték jótétemények, melyek minden gondolkozni és érezni tudó embert nagy hálára köteleznek. Az Isten Fiának megreszténység

által

testesülése,

a

teremtett

kereszthalálig

való

engedelmessége,

Általa rendelt hét szentség és különösen

az.

az olt áriszent-

ségben való jelenléte, az O örök szeretetének magasztos nagy müvei, a felebaráti- s az ellenségszeretet nagy' paezek azok a nagy és szent igazságok, melyek nemzetünk újjászületését eszközölték és a melyek századokon át, mint híven megrzött országos kincs, csak nemesítöleg és áldásosán munkálták nemzetünk ideig rancsa

:

s-

örökké tartó Isten

jólétét.

után els szent királyunknak, Istvánnak kö-

melyekben a keresztény

szönjük mindezen jótéteményt,

katholikus egyház által részesültünk. Szent István, mint

nenízetünk apostola,

maga

körüljárt az országban és

buzgó

imája, szent élete és lelkesít példája által megalapítója volt Isten országának a

terjesztje

azon szent

magyar földön és fáradhatatlan hitnek, melytl kedves magyar

nemzetének fenmaradását és boldogságát remélte. Midn a büszke és szilaj természet magyarok, szent királyuk példáját követve, a szent keresztség által magukat a kereszt szelíd igája alá hajtották

;

midn

Krisztus helytar-

tójának, a galileai halá-sz utódának, alázatos engedelmes-


él 5

seggel

megliódoltiik

midn

;

a

szelíd

és

alázatos hzívü

Istenember tanítványai lettek akkor töitént azon világra szóló nagy esemény, mely a magyar nemzetnek valódi :

müveit nemzetek sorába helyezvén, annak tenmaradását, tartós életét. Szent István, a nagy király, bölcs intézkedései által, szeut Imre fiához intézett intelrai és jó törvényei által minden lehett megtett a végre, hogy a szent hit kegyelme meghozza nemzetének mindazon gyümölcsöket, melyeket az, a szabadakarat közremködésével meghozni képes. Különösen hálás szívvel kell nekem elttetek, Krisztusban kedves Híveim megemlítenem az áldott emlék nagy király azon intézkedését, mely míg a pannonhalmi fapátságra nézve hálára kötelez és megtiszéletet adott és üt a

biztosította

!

tel, volt.

addig az ország boldogságára is hathatós tényez Szent li^tván király ugyanis, mint azt maga, a szent

Márton

tiszteletére emelt

szentegyház és apátság alapító

levelében mondja, a Pannonhalmán

Márton pító

tiszteletére

király

fekv monostort

a végett alapította,

hogy az

szent

az ala-

üdvösségére és országunk tartós fen-

lelTcéneh

ugyanazon alapító-levélben akarja a szent-király, hogy ezen szándékát necsak az akkor (1001. évben) él, hanem a jöv nemzedék is tudja. Mi, magyarországi fiai a szent-Benedekreiídnek, hálás szívvel rizzük a szent-király fejedelmi alapítványának okmányát, mely nemcsak a monostor jövjének, hanem szeretett hazánk íenmaradásának is drága zálogát képezi. István, a szent király, nagy müvét az által tetzte be, hogy a római pápától nyert és szent Asztrik, pannonhalmi els apát által hozott szent koronát, a ker. maradására szolgáljon

;

királyság jelképét, és vele az országot a

boldogságos

Szz

sába ajánlotta és

(

)t

is,

halálos ágyán,

Máriának, Isten anyjának pártfogáMagyarország véd-asszonyává, nem-

zetünk Nagy-Boldog-Assszonyává választotta. Országunk történetében, nemzetünk ezeréves tében nagy termékeny

éle-

része és jótékony befolyása van, a szeut hit és

áldásos

hatása mellett, a bold.

Szz Má-


216

véd- anyjának, a ki országunkat els örökségképen kapta és hogy a Reá bizott kincset hiven megrizte, bizonyság erre egy ország ezeréves története. Mert hogy ezen, magában véve kis ország, ezen maroknyi nép, annyi veszély között, melyet a tatárhazánk

riának,

királyunktól

járás,

ers

a

török pusztítás,

bástyája

volt

a

a gyászos hitszakadás okoztak,

kereszténységnek és hogy e mai

napig él és életének jelét is adja azt hatalmas védasszonyának köszönheti, a ki hathatós közbenjárása és :

magas érdemei tet

Szz

családjában. tisztelete

kegyelmet, áldást és tartós

által égi

éle-

nemzet számára a népek nagy Mária esd közbenjárása, az O buzgó

nyert az Istentl

a

nemzeti kincse a magyarnak

;

szent öröksége,

melyet minden igaz hazafi féltékenyen riz és gondosan dicsség ápol. Legyen minden jótéteményért tisztelet, Istennek és örök hála Isten Anyjának, hazánk véd-

asszonyának

Egy

!

újabbkori nagy szent azt mondja, hogy semmi

sem képesebb Istennek

atyai

szívét

mint

megnyerni,

épen a hálával teljes kebel. A hála, a legszebb erény, mely nemcsak elismeri a vett jót, nemcsak nagyru becsüli a nyert kegyelmeket: hanem gondos figyelemmel és kitartó munkássággal a jótéteményeket azon czélra is fordítja, a melyre azokat a kegyes adományozó adta. Az Ür Isten nekünk máris ezeréves életet adott megbecsülhetetlen kegyességgel megadta a nemzeti élet fentartó képességét, erejét azon szent hitben, melyet mi keresztény katholikusok vallunk. Ezen mély hálaérzetbl folyó szent kötelességünk nekünk, hogy az igaz és egye;

dül üdvözít szent hithez, szent István ezen örökségéhez,

hséggel, törhetetlen állhatatossággal ragaszkodjunk. Legyünk, ne csak szóval, hanem tettel is, jö hatholihusok ; éljünk, mint igaz keresztényekhez illik, hitbl és hit szerint, vagyis tartsuk meg az Istennek és az anyaszentegyháznak parancsait mert ha ezt teszszük, akkor szeretjük igazán az Ür Istent tettleg és igazságban, azaz teljes szívünkbl és minden ernkbl. Legyünk tántoríthatatlan

;


;;

217

mindent inkább elveszteni, mint az ifi;az hitet, az ers reményt s a szent szeretetet söt, ha a jó Isten úgy akarja, még vértanú-halál által is legyünk készek életünket és vérünket adni a szent hitért, egyházunk szent igazaiért, szóval, legbecsesebb kincsünkért; mert mit használna nekünk, ha a világ minden kincsét birnók, de halhatatlan lelkünknek kárát vallanók. Az Isten s az anyaszentegyház iránt való kötelességeinkkel nemcsak nem ellenkezik, de söt épen ezekbl kévszek,

;

nyer magasabb szentesítést a hazaszeretet kötelessége ebben is, mint mindenben, maga az Istenember, a mi Urunk, Krisztus Jézus, adott magasztos példát, hogy

miképen

volt a legigazibb

kelljen szeretnünk a hazát.

legnemesebb emberbarát, a legnagyobb jótev körüljárt () Júdeában, mindenkivel jót tevén meggyógyította a betegeket, vigasztalta a szomorkodókat, segíO Izrael házának elveszett tett a szükségben levkön hazafi, a

;

;

juhaihoz küldöttnek mondja magát és mégis, zsálem veszedelmére gondol,

nem

midn

Jeru-

tarthatja vissza köny-

Híven teljesíti Ö a törvény parancsait megtartja nemzetének szokásait, még azokat

nyeit.

és

pontosan

is,

a

melyek

Öt nem kötelezték például megfizeti az adóját, jóllehet ezzel, mint szegény, nem tartozott volna; de ö megadta a császárnak is a mi a császáré. Soha nem tett semmit, a mi a közrendet és békét zavarhatta, vagy a felsbbség ;

tekintélyét sérthette volna;

sem volt

datlanság

kevésbbé

is

képes

csökkenteni.

vették minden

idben

úgy hogy lángoló

a legrútabb hála-

hazaszeretetét leg-

Urunk ezen dics

példáját kö-

a keresztények, kik, habár a hosszú

üldözések alkalmával iszonyú kínokat, st halált is szenvedtek az igazságért, de soha sem szegültek ellen a tör-

vényes hatalomnak, mely Istentl van és

sbb

Tle

birja fel-

tekintélyét.

A

hazaszeretet engedelmességet

is

parancsol, a mely-

nek értelmében az alattvalók tartoznak a fölebbvalónak engedelmeskedni mindenben, a mi az Isten akaratával

nem

ellenkezik.

A

jó hazafi megtartja szent Péter apostol


:;

218 párancsát: Jsíení 17.)

A

a

féljétek,

Jcirályt tisdéljéték.

[\.

királyi fölség az isteni fölség kifolyása

;

lev. 2.,

az isteni

egy részét, az emberi társadalom javára, a királyra ruházta következleg a király tisztelete fÖlség ugyanis fényének

;

visszaszáll az isteni fölségre, az örökké calóság halJiafatlan

királyára, kinek tisztelet és dicsség

A

mind örökön örökké!

szeretett haza iránt való ezen szent kötelességet,

Krisztusban Kedves Híveim

kötöm. Legyetek buzgó hazafiak az igaz haizaszeretet gyakorlásában ne engedjétek, hogy mások ebben fölülmúljanak !

én

szívetekre

is

;

benneteket. kozzék,

Ezen valódi hazaszeretet abban

iiogy

honfitársaitokat,

is

nyilat-

ezen haza polgárait, kü-

lönbség nélkül szeressétek, velk jót tegyetek és érettök imádkozzatok. Nem zárja ezt ki az, hogy szívünkhöz legközelebb esnek közös családunknak, az igaz anyaszent-

egyháznak tagjai, a kik velünk egy hitet vallanak. De még a haza földjére nézve is vannak kötelességeink hogy t. i. szorgalmas és kitartó munkásság által anyagi jólétnek is örvendjetek, legyen gondotok arra, hogy atyáitok öröksége ne kerüljön idegen kézre,, mert az ország addig lesz a mienk, míg azt a magyarok birják megsznik az a mienk lenni, ha nagy részét mások birják ezt követeli a kegyelet seitek iránt és a szeretet gyermekeitek iránt. Munkásságtok legyen a haza földjének szentelve s azért ne hagyjátok el a hazai tzhelyt, ne vándoroljatok ki más országba, a hol ti idegenek vagytok; ne feledjétek a költ int és lelkesít szavát: »Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar, ... a nagy ;

világon

nod

kívül nincsen

e

E

kell.«

verkkel

földet

szentelték

smmodra

hely

;

itt

élned, itt hal-

hitbuzgó seink nehéz csatáikban meg. kitartó munkálásában pedig

legyen azért a haza földje szent és tiszteletre méltó, melyet ilyenné tettek a mi szent

verejtékökkel öntözék királyaink,

vitéz

és

;

jámbor seink. Tartsátok meg a mi

Ürímk Istenünk minden játok (\.

és

Krón.

azt

fiaitoknak

28; 8.)

parancsait, hogy a jó földet hir-

hagyjátok

utánatok '

mindörökké. '•

i^^'

'•


;

!

2H>

A

haza

hü Híveim Urunk. Üdvözítnk szent családjának példáján, mely isteni parancsra csak azért távozott hazájából rövid idre Egyiptomba, hogy a kisded Jézus életét Heródes kegyetlenkedése elöl, az emberiség javára, megmentse de a mint földjének

ragaszkodásban,

szeretetében,

az ehhez való

Kedves

buzduljatok,

!

;

e veszély elvonult, a szent család ismét visszatért a

haza

drága

mert szíve oda vonzotta.

földjére,

Kövessétek, Kedves Híveim! a hazaszeretetben jám-

bor seinket.

Szent

nagy

király,

szeretet

lovagias

a

Erzsébet,

szent

mintaképe,

szzi tisztaság

nev

László,

szent Imre

Árpád

liliomai.

az és

királj'i

jellem

odaadó

és

hös

felebaráti

boldog Margit, a házának e nagy-

buzdítsanak benneteket a hazaszeretetre^

ivadékai

azon erények gyakorlása által, melyekben ök kitntek. A mi szent vértanúink szent Adalbert, Gellért, a kassai :

vértanúk

a többiek buzdítsanak benneteket a hazasze-

s

hogy adjátok meg Istennek,

retetre az által,

ha

kell élteteket

is

a

mi Istené

adjátok oda a szent hitért. Hitbuzgó,

munkaszeretö, jámbor seink példája

szerint

legyetek,

Kedves Híveim, állhatatosak a hitben, egyesültek a szeretetben, kitartók a munkában, hogy reátok .jöjjön és veletek maradjon Istennek szent áldása, mely minden jónak

b

forrása.

Midn

nemzetünk ezeréves életének határpontján hálát a Mindenhatónak az O szent kegyelméért és áldásáért, ugyanakkor kérjük is Öt buzgó áhítattal, hogy továbbra is l^^gyen irgalmas nemzetünk-

leborulva

nek,

áldja

mondunk

meg

országunkat,

királyunkat és adja szent

kegyelmét, hogy mint nemzet, az ós

imádandó akarata

Ú nagyobb dicsségére

szerint sokáig élhessünk felebarát i-

és hazaszeretetben, tartós boldogságban, hitbuzgó és erköl-

csös életben

Az Úr (/yelem veletek

Jézus !

Krisztus legyen a

ti

lelketekkel!

Ámen !

Kelt Pannonhalmán, 1896.

április 23-ikán.

Kt-


!

II,

CSORNAI PRÉMONTREI-REND PRÉPOSTSÁG. Dr. Kuncz Adolf premontrei

rend

csornai prelátus és

prépost körlevele. Szent Norbertben kedves Testvéreim

Midn a honfoglalásnak országosan ünnepelt ezredik évfordulója alkalmából Hozzátok szólni késztet a népek sorsát intéz isteni Gondviselés iránt hálával eltelt szivem,

— vájjon kezdhetném-e illbben, mintha

király

szavaival

felkiáltok:

a lantos

nemzetek nagyIstenének, ki egyedül mivelhet ily csodákat* ? ^ Mert mi más, mint igazi isteni csoda, hogy ezen mindnyájun»

áldás

a

kat a szív legörvendetesebb érzelmeivel lelkes ünneplésre dics eseményt megérhette nemzetünk, mely

felhívó

számra

oly

kicsiny, és a nóptenger,

kicsi, elveszett sziget

gj'anánt küzd

melynek a

közepén

hullámokkal, oly

nagy, oly idegen és ellenséges hozzá mikor a történelem múzsája annyi nagy nép, annyi óriási birodalom rava;

talát széttört czímeres paizsaikkal

fedte be, örök tanúemberi gyarlóságnak ós mulandóságnak. »Az ember napjai, mint a széna; elhervad , mint a virág,

ságul az

melyen ha átmegy a

szél,

meg nem marad,

és

többé

helyét sem ismerik meg.«2

Ázsiából

kiindul egy maroknyi nép, s ábrándot vagy hogy ridegen, úgy mondjuk, kenyeret keresve

tizve.

>

-

Zsoltár 71. vers 18. Zsoltár 102. ver.s 15.


:

!

221 ide

vergdik

földre

;

u

négy folyam határai között elterül áldott

meg

birtokba veszi, hazájává teszi és olyanul

is

rzi egy ezredéven át holott annyi sok más vitéz nép, mely honalkotó vágyában e földre jött, hazát nem, csak koporsót és dicstelen sírt talált. Valóban csoda ez, melyet csak a nemzetek Istenének kegyelme mvelhetett a magyar felett, ós a melynek varázsa a sz. Kereszt jelébl áradhatott ki egyedül, mely valamikép egykoron a nag}' keresztény császár, Konstantinnak csatáján felhk közt megjelent, hogy diadalt hirdessen számára akkép jelent meg a magyar nemzet végzetének égboltján is, hogy égi fény ragyogvánj^a között hirdesse, miszerint e hazában a magyar a kereszt jelében fog gyzni ;

Igen bizony a kereszt jelében

és

a

kereszténység

gyzött csak igazán a magyar, melyet ha föl nem vesz, vagy elpusztul, vag}' vad és mveletlen marad, — a hogy ezt hazánk bölcse mondja i — s a honfoglalásegy dics mámor befejezetlen épületként romba dl álomképe, melynek talán emléke is Árpád nevével együtt ha a délibábos tünemény gyanánt szétfoszlott volna, által

;

kereszt jele fel

nem ragyog

az apostoli király

István-

sz.

nak kezében, ós ha a keresztvízzel, melyre nemzetét tartotta, világtörténelmi eseménynyé föl nem avatja a

sök dics fegyvertényeit. Árpád látnoki ihlettel megálmodta a hazát valóvá a dics álmot azonban csak sz. István

honfoglaló

buzgólkodása

tette.

Az

isteni Gondviselés pedig,

;

fényes

apostoli

mely a

magyar nemzetet szent királyának áldott jobbja által oda tzte a keresztény czivilizáczió kebelére, kifogyhatlan kegyelmével évezredre szóló küldetéséül rendelte a magyarnak, hogy pajzsa legyen azontúl a kereszténység által mveltté tett nyugatnak. A kereszt által a véres

kalandok

hsök lettek, kik e küldetésük meg nem rendül törhetlen hittel

bajnokaiból

teljesítésében

soha

pazarul áldozták a legdrágább honfivért.. Oh, pedig milyen

»

Deák Ferencz

1873.

programmbcKzéde.


222 súlyos, milyen nehéz

volt

nem

e

hivatásban csüggedetlenül

e nemzet a vértanúság hogy megváltója legyen a nyugat mveltkelet barbársága ellenében hány vérzivatar

kitartani! Hánj'szor

állott

kálváriáján,

ségének a között

:

nem

jutott végromlásra, és hányszor

tak már bukása felett azoknak legbvebben ontotta vérét!

A

mi urunk, ha karja ttzte

ujjong-

hálátlan tömegei, kikért

»Ha nem lett volna Istenünk No mondja el ma Izrael — Ha nem lett volna mivelünk

Nem

nem

....

el

volna

Feltámadt ellenségeinket Ok ránk omolva Talán elnyeltek volna minket

'

István népét, valahányszor sz. fiait, bukás szélén állott, mindig megeltt örvény a €zédítö keze. gyámolító Istenének mentette az ö Azóta, hogy Árpád vitézeinek tárogatója elször fölzendült e hon határain, egy ezredév hosszú idöfolyama

De Árpád

nemzetünk feje felett. Egy ezredév Istennek embernek egy öröklét Es lám, nemzetünk Isten kegyelmébl és fiai ers életrevalósága folytán ezer éven keresztül nemcsak megvédte és föntartotta az sök által dicsség árán szerzett hont, hanem fényét is növelte, úgy, hogy ma, midn a század tizedszer újul meg láthatára felett, a magyar számra nagyobb, hatalomra tehetsb, mint bármikor volt és a szabadság fája alatt, melyet az eldök ültettek, magas szárnyalású rohant

egy

el

szempillantás,

!

;

talál oltalomra és gondos ápolásra. Ez ezredévnek honalkotó és hazafentartó nagy müvéhez nyolczszáz éven keresztül, ha mindjárt szerény, de hséges munkálkodással, mi is hozzáiárultunk, sz. Norbertben kedves testvéreim, mert nyolczszáz éve már, hogy szent Norbertnek a premontrei völgy idegen földjérl ide plán-

mveltség

'

Zsoltár 73. vers 1—8.


: ! ;

szép fája

tált

gyökeret

itt

vert, és

ma

még számtalan

is

viharok pusztítása daczára erteljesen hajt, vlihü és gyümölc^sözik nyolczszáz éve már, hogy rendünk érzésben éw ;

vágyban egybeforrva a magyar nemzettel, tántoríthatlan hséggel küzd vele egysorban a közös eszményért egy :

íízabad, mívelt és

boldog Magyarországért.

»Memento dierum antiquorum, cogita generationes singulas: interroga patrem tnum et adnunciabit tibi et dicent tibi.*^

majores tuos

Norbertben kedves testvérek, emlékezzünk nemzedékekre és söket, és mondani az kérdezzük meg apáinkat Igen,

meg

sz.

a régi napokról, gondoljunk az elmúlt

fogják,

hogy vallásos szívük egész odaadásával tanították

a nemzet

fiait

istenfélelemtöl áthatott fenkölt gondolko-

nemes érzésre

dásra,

Elttünk

az

sök

és lelkes cselekvésre Isten- és hazáért

példája

;

a hivatás,

melyben

<")k

a vihar-

járta múlt annyi sok századán keresztül a legteljesebb önmegtagadással szolgálták a hazát, nem változott mk :

is

a

minden idben változatlanul ugyanaz rendünknek jelmondata »Deo et Patriae famulari.« Istent és hazát és

:

nevelésügy

szolgálni a nemzeti

czélnak nehéz göröngyös

mert terhes

ám

a

nevelnek,

a

drága kegyelem jutalma

tagadó

munka végén

bad, müveit

és

:

int

a

!

nyomán

a felelsség, mely hivatása

nagy

E legnemesebb meredek az ösvénye, tanítónak munkája és

által

az útja.

fárasztó

a megvalósult

út,

;

de viszont az

önmeg-

eszmény, egy sza-

Magyarország.

boldog

jár

A

»legnagyobl)

magyar « hazafiságról és a haza iránti kötelmekrl beszélve úgvniond, hogy nem nagy szavak-, czifra frázisokkal rójjuk le e kötelességünket, hanem azáltal, ha minden téren mentül több értelmes,

képzett

és

valódi

tudással

tanítás: nuinka-

Hivatásunk képezzük tehát a gondunkra bízott ifjúságnak minden szép- és jóért fogékony lelkét olyanná, Iiogy majdan férfikora kötelességeit öntudatosan és értelbíró embert formálunk.

terünk

az

iskola:

Deut. 32. vers »

^

7.

Gróf Széchenyi István >Világ«.

a


;

224

mesén

teljesíteni tudja

;

hogy a tudásnak az

elemei

között elsajátított

szilárd

iskola falai

alapul szolgáljanak a

szellemmunkájának. De neveljük is egyreménységét hazánknak istenfélelemben, jámbornak, erkölcsösnek mert Isten félelme nélkül üres, hiú a tudás mert vallás és erkölcs nélkül szalmaláng lobbanása férfikor érett

úttal e

;

;

eszményiért

csak az

való

íellelkesülés

és

önámitás a

hazaszeretet.

»Hacsak az Úr nem építi a házat kömíves hiába épít Hacsak az Ur nem rzi meg házadat A honvédok hiába védik. «

A

'

Elttünk jait az

az ezredéves

sök jámbor

hívösége emelte

fel

hite

:

Haza fönséges

vetette

meg,

óvjon attól Isten

épülete

;

alap-

unokák kegyelme, hogy a falait az

kebelérl elszakadt tudás csóvát vessen a fényes tetzetre, mely ma oly büszkén tekint a jöv ezredév elé óvjon attól Isten kegyelme, hogy a mi gondatlan kezünkbl vegye a hithideg tudás a veszélyes üszköt. Ti pedig, ezredéves multunknak a nemzeti kegyelet glóriájával körülragyogott fényalakjai Árpád, szent István, sz. László, Nagy Lajos, dics Mátyás, Hunyady és ti többi számos dicsk, kiknek neve és emléke még frissen fölremeg szívünkben, ti valamennyien, kik a magyart a dicsség napközelébe fölemeltétek, kik özönével áldozott vér árán, a szívnek és elmének világbámulta fényes tetteivel a magyart e hon határai között úrrá tettétek legyetek áldva és üdvözölve az els ezredév végén, melynek Isten kegyelmébl építmesterei ti voltatok Példátok ragyogjon fel elttünk és vezessen a jöv ezredéven át, miként az Isten küldte fónyfelhö világítva vezette Mózest és népét az ígéret földjére hit

;

:

;

!

!

Úgy

legyen!

Kelt Csornán, 1896. >

Zsolt. 76. vers

1—4.

április 10-ikén.


III.

ZmCZI CZISZTEECZI-RENDÜ APÁTSÁG. Vdjda Ödön cziszicrczi-rciulfí zirrzi apát köiieuelc. Nincs nemzet, legyen bár mvelt vagy mveletlen, mely múltjának dicsü emlékeit kegyelettel nem ünne-

E

kegyelet a nemzeti múlt emlékei iránt lelkesiti a magyar nemzetet is, hogy a haza szent földjén fönn-

pelné.

nemzeti létének ezredik évét méltóan ünnepelje meg. S vájjon elmaradhatnánk- e ez ünnepléstl mi, kikre az ifjúság és nép hazafias oktatása és nevelése van bízva ? Szívünk minden verése tiltakozik még csak ennek gondolata ellen is, hisz lelkünk minden gondolata, szívünk minden érzelme mint hazafias szent kötelességet állítja elénk a nemzeti nagy emlékek méltó megünneplését. Szívünk sugallja, lelkünk parancsolja, hogy mint a magyar hazának igaz fiai, mi is hozzájáruljunk az ezredévi ünnepély fényének emeléséhez és ránk nézve legyen az ünnepély szívünk s lolkíink öröm- és hálaünnepe. álló

munkások

szellemünk hálaadóját e nagy nemzeti, magasztos ünnep alkalmából azok várják meg tlünk, kiknek életünkben legtöbbel tartozunk, kik Szellemi

lévén,

szellemi tevékenységünk egész eszmekörét a fönség ós magasztosság zománczával ékesítik, kiknek gondolata keblünket minden szépre és jóra fogékonynyá nemesíti. Ezen magasztos és nemesít eszmék képviselit e néven

ismerjük: Isten, szül, haza.

Imádás Isten dicsségének iránt

kegyeletben leróva

KZEKKVKS >íAr.YAROItSZÁM.

s

ajánlva,

önfeláldozó

hála a szülk szeretet

a haza 15


226 iránt tettekben

nyilvánulva, emelik

az embert azon er-

minden egyesnek, min-

kölcsi magaslatra, melyre eljutni

den nemzetnek szent kötelessége. Imádd az Istenséget, mondja Kölese}'-, és méltán! Mert lelkünk az örök boldogság után vágyódva, Isten mindenséget

felé tekint, ki végtelen tökélyeivel az egész átöleli s áldásával

betöltvén minden

élt,

kútforrása a

jótéteményeknek s a valódi boldogságnak. Nagy az Isten s mi az ö gyermekei vagyunk, kik fölött mindenre kiaz egyeseknek ép úgj', terjed gondviselésével rködik. gondés föntartója. Az védje mint a nemzeteknek visel rködése tükrözdik vissza nemzeti létünknek dúló sokszor veszé-

csaták és vészes belviszályok viharaitól lyeztetett múltjában

is.

hazánk ezeréves múltjára visszagondolunk, lelki szemeink eltt látjuk a honszeret hsöket, a mi nagy seinket látjuk az isteni Gondviselia

nemzetünk

és

lés kiválasztott

kedveltjét,

szent

Hiszen

;

a földi

8

Istvánt,

ki

a

magyar

reményt adott örök boldogságra Jézus vallása által. Látjuk

népnek igaz halhatatlan

Istent, állandó hazát és biztos

nev

nagy királyaink dics

sorozatát, jelen-

leg uralkodó apostoli királyunk fölséges személyéig, kik

Árpád örökségét annyi között részünkre

balszerencse

föntartották.

s

oly

sok viszály

Látjuk a dics

söket, kik áldozatkészségük, vitézségük

és

emlék

tudományuk

hazánknak benn fényt és dicsséget, a külföld eltt pedig elismerést és ragyogó hírnevet szereztek. De feltünedeznek lelki szemeink eltt a belvillongások ádáz tusai s a külellenspgek ellen vívott véres liarczok küzdelmei is, midn a szenvedések árjában a pusztulás romjai között az egész nemzet szive vérzett, az egész ország szeme könyektöl áradt s édes hazánk a szerencsétlenségek nyomasztó súlya alatt ingadozva, az enyészet sírja szélén állott. E szomorú képet látva s elgondolva, méltán fölkiálthatunk Csodák csodája, hogy még áll hazánk Vgj van csodák csodája, hogy »él magyar, áll Buda móg.« És ki tette velünk e nagy csoáltal

:

!

!


'22 7

dát

A

?

nag}'

telen jóságú Istennek

Igen az ö szent ketartotta fönn nemzetünket e

Isten

gyelme és határtalan irgalma hazában ezer éven keresztül

!

!

És ha

ezt egyedül a vég-

nem

hogy az magyarok nagy Istenét ? Nem szent kötelességünk-e, hogy nemzeti létünk e magasztos ünnepén összes elhunyt seink nevében is oltárt emeljünk szívünkben, melyrl a legtisztább hálaáldozatot mutassuk be Istennek ? Rójjuk le köszönjük,

méltó-e,

ezer év alkonyán arczunkra boralva imádjuk

a

!

!

tehát liálaadónkat Isten iránt

s

fzzük

a hálaáldozathoz

szivünk kér áldozatát, mely mint szent fohász igy könyörögjön Isten mennyei trónja eltt » Urunk és Iste:

nünk tartsd meg gondviselésedben szegény hazánkat, óvd a jövben a szerencsétlenségektl és védd meg hatalmas karoddal az ellenség ellen áldd meg kegyelmed bségével a koronás királyt, hogy nevedben bölcsen népének boldogítására kormányozzon; áldd meg a magyar nemzetet, hogy hitben ers, keresztény erkölcsökkel ékes !

;

add meg szabadságszeret nemzetnek az igaz

és honfiúi erényekben gazdag legyen

szenvedett,

;

e

sokat

jólétet,

fejldést és virágzást mindabban, a mi a nép földi

s

égi

boldogságát képezi.

Leróván hálaadónkat Isten iránt

jövend

áldását a

lekönyörögvén

s

századokra, ne feledkezzünk

meg

azok-

kik Isten után a mi

legnagyobb jótevink e földön. Ezek a mi szüleink és szüleink szülei, a mi seink. A nemes sziv ember mindenkor hálával ós kegyelettel gondol szüleire és még férfi korában sem szégyenli néma könyeit, melyekkei a sírban porladó szülhöz visszaról sem,

visszatér gondolatait szívének érzelmi teltsógében kiséri. Isten keze oltá szívünkbe a legédesebb és leggyöngédebb érzelmeket, melyek bennünket szüléinkhez és közvetve kötnek.

<5seinkhez láltak,

nem

Szüleink a

szeretet

melegével

táp-

gondosság éberségével neveltek maguknak, mint inkább Istennek s a

önfeláldozó

annyira

hazának ték

az

szolgálatára.

számunkra,

azt

seink vitéz

az

hazát

édes

karjaikkal

és

szerez-

drága vérük15*


«

^

228 kel

védelmezve, föntartották és

szent örökség gyanánt

ránk hagyománj^ozták.

Nagy és szent kötelességünk tehát mindenkor, de különösen a jelen magasztos nemzeti ünnep alkalmával szüleink és seink szent emlékét a kegyelet kálás érzelmeivel tisztelni

s

áldott

hamvaikra a gyermeki könnyek

harmatát hullatva, leikeiknek Istentl irgalmat s örök boldogságot esdeni. seink emléke vezet el bennünket eszményi anyánkhazánkhoz. A haza fogalmát Kölcsey így haédes hoz, »Mi a haza, mint a legszentebb kapcsoktározza meg :

kal egybefoglalt emberek társasága?*

Majd bvebben

fej-

tegetve a haza jelentségét, így ir Paraenesisében »E szóban „haza'^ foglaltatik az emberi szeretet és óhajtás :

tárgyainak egész összessége. Oltár, atyáid által Istennek épitve; ház, hol az élet els örömeit ízleled: föld. mely-

nek gyümölcse

A

mily fönséges, épp oly melyekkel elmélkedését a nagy író befejezi »Kinek szívében a haza nem él, azi számzöttnek tekintheti magát mindenhol, s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.« Ezért ragaszkodik minden ember hazájához, legyen táplált

«

igaz szavak ezek, valamint azok

is,

:

bár az termékeny rónaföld, vagy szegényes hegyvidék mert sohasem törölhet ki az ember szivébl az az érzea föld azon részéhez köti, hol bölcsje rinlem, mely

;.

t

gott

s

konok

megsznt

hol dobogni

szívét

a hazai föld, a ro-

barátok könnyei közt fogadja szívébe. emberi szív ezen szent érzelmének természetes

és jó

Az

ynilvánulása volt

azon kanadai

fnök

fölkiáltása, ki a

tartományát követel eurójoaiakhoz csodálkozva így szólt i>Itt

születtünk,

itt

tom-e csontjaiknak

:

porladnak apáink

Vájjon mondhael velünk

!

keljetek föl és költözzetek

együtt idegen földre ?« E szent érzelem dagasztá a nagy szívét

is,

ki László

és

szavakkal vett búcsút az, a

:

Mátyás » Isten

Hunyady János

fiaitól utolsó

félelme

s

órájában e

a haza szeretete

mit maradandó örökségül rátok hagyok.


2-_'9

E

szent örökséget

rizzük mi

is

drága kincs gya-

nánt szivünkben, a hazaszeretet szent erényét ápoljuk mi is lelkünkben, hogy a ránk bizott ifjúság és nép látva tanitúinak és nevelinek szép példáját, a nemes és

magasztos erény követésére buzduljon. fegyverrel lehet szolgálni a hazát,

nemcsak

Mert

hanem

az ifjúság és

nép oktatásával és nevelésével is: hisz hazánk jövje az itjúság és nép okt irtásában és nevelésében van letéve.

Imádkozzunk

azért a nevelésünkre bízott ifjúsággal

védje s és néppel együtt édes hazánkért, kérve Istent oltalmazza szeretett hazánkat mindenható karjaival, tá:

el

A'olítsa

tle

a belviszályok

gonosz szellemét

s

a kül-

ellenség véres boszúját, áraszsza rá a béke boldogító ál-

dását és -tartsa

meg

mára az idk végéig

e

szép hazát a

magyar nemzet

szá-

I

E

gondolatok foglalkoztatják lelkemet, ez érzelmek szívemet a nagy nemzeti ünnepély hajnalán. vagyok gyzdve, hogy e gondolatok és érzelmek

töltik

Meg

el

hatják át a cziszterczi rend minden egyes tagjának szívét

velem együtt egy szívvel s egy lélekkel óhajtván, hogy zeng^jen dicsséget Istennek a magyar haza

és lelkét,

minden

lia,

szálljon égi áldás a koronás

fre

gító béke olajága viruljon a szebb jövért

ságszeret magyar nemzet

E

sorainnnal

nem

s

esd

a boldo-

szabad-

fölött.

buzdítani akarok, hisz önök

nem

szorulnak a hazaszeretet erényének gyakorlásában buzdításomra, mert példájukkal és tanításukkal folyton arra oktatják az ifjúságot és népet, hogy akkor imádjuk Istent igazán, akkor tiszteljük seinket méltóképen s úgy szeretjük hazánkat valóban, ha tetteinkkel igyekszünk

eldeinkhez méltó utódok lenni csak szíves figyelmüket akarom felhívni, hogy a magyar cziszterczi rend minden rendháza és minden plébániája egyönteten ünnepelj*^ meg a magyar nemzet nagy ünnepét. Ez okból óhajtom, hogy a rendi fgimu. igazgatók a tanári karral s ifjúsággal egyetemben a kir. tankerületi figazgatók esetleges utasításaival egybehangzólag :


230

£ évi május hó els napjainak egyikén ünnepélyes Te Deum-ot tartsanak; továbbá bölcs belátásuk szerint a nagy nemzeti esemény szellemének és magasztosságának megfelel ifjúsági ünnepélyt rendezzenek. Óhajtom, hogy a rendi plébániai templomokban május els vasárnapján a lelkészek ünnepélyes hálaadó isteni

nak, összekötve hazafias

tartsa-

tiszteletet

irányú szent beszéddel

s

e

kö-

rülményrl a hívek elzetesen értesítendk. Azon reményben, hogy óhajtásomat a rendházak és plébániák szives készséggel teljesitik, Istentl minden jót szívbl kívánva, vagyok szeret testvérük s atyjuk az Úrban. Kelt Zirczen, 1896. január

1-én.


:

FÜGGELÉK. A MAGYAR KATHOLIKUS FÖPÁSZTOROK INTÉZKEDÉSEI A MAGYAR HONFOGLALÁS EZREDIK ÉVFORDULÓJÁNAK MEGÜNNEPLÉSE TÁRGYÁBAN. Hazánk katholikus fpásztorui kiváló gonddal inhogy a magyar honfoglalás ezredik évfor-

tézkedtek,

hívek és iskolai

ifjúság minél mél-

megünnepeljék. Nevezetesen

meghagyták, hogy

dulóját a papság,

tóbban

a

az 1895-iki év utolsó estéjén szokásos teletet a

letn

hálaadó istenitisz-

ezredév bezárására irányozzuk

;

hogy újév

napján a papok szentbeszédekben emlékezzenek meg az elmúlt ezredév alatt vett isteni adományokról, valamint a szenvedett isteni látogatásokról Isten és a szent

Szz

s

nemzetünket jövre az

oltalmába ajánljuk

;

elrendelték,

hogy

a templomokban egy külön erre határozott napon ünnepies

hálaadó istenitisztelet tartassék, melyre a világi hatóságok is

meghivandók továbbá intézkedtek, hogy a nagy évforis megünnepeljék. Ezeken kívül egyesek ;

dulót az iskolások

egyéb külön intézkedéseket is tettek e ritka alkalommal. Jónak látjuk rövid eladásban egyenkint elsorolni azokat az intézkedéseket, melyeket föpásztoraink a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából tettek, a mennyi-

ben azokról tudomást szerezhettünk. herczegprimás bibornok, Dr. Vaszary Kolos, I. 1895. deczember 25-ikén kelt körlevelében így intézkedik 1.

rl

fel

A

karácson nyolczadába

kell a népet világosítani a

pélyek tárgyáról és módjáról.

es

vasárnap a szószék-

közelg ezredévi ünne-


:

;

232 2.

Az év

utolsó napján

este hálaadó

istenitisztelet

legyen. 3.

Az

ezredik

óv els napján, a rendes

rangozás után, félórán

át,

liajnali ha-

a város, illetve helység összes

harangjai szóljanak. 4.

után. a

Az újévi ünnepies szentmise közben evangélium miséz vagy egy más pap a szószékrl elmondja

a trienti-vatikáni hitvallást, utána pedig a Mennyország

!Nagy asszonyához szóló

mely a

imát,

Stat.

dioec. 174.

A

» Credo « elhangzása után minden harang zúg egész a Kánonig. 5. Január 5-ikétöl deczember 20-dikáig minden vasár-

található.

napon, kivéve az

és

I.

II.

osztálj-ú

ünnepeket, minden,

akár énekes, akár csendes misében parancsolt ima lesz sz.

a

István apostoli királyról szóló. L. az augusztus 20-iki

szentmisében.

Szombatokon pedig parancsolt ima ország Nagyasszonyához szóló

;

1.

Magyaridszak foga-

lesz a

az illet

dalmi miséjét.

Az

1896. április 14-iki körlevélben pedig

íg}^ intéz-

kedik a biboros herczegprimás 1. Május 10-ikén. húsvét után Y. vasárnapon, a rendes hajnali harangozás után, félórán át, az összes haran-

gok szóljanak, Magyarország Nagyasszonyának tiszteletére., 2. A nagymise eltt felhangzik a » Téged Isten dicsérünk «,

nusz

és

a

közben az összes harangok zúgnak, a him-

hozzá tartozó imádság után a pápáért

királyért való imádságok 3.

Minden templomban,

szokott lenni, legyen

katonai hatóságokat 4.

dók

is

A

a hit,

és a

végzendk. a hol vasárnaj)onkint

mise

énekes mise, mel^^re a polgári és

meg

kell hivni.

mise után a kitett Legszentebb eltt felújítanremény és szeretet erényeinek indulatai.

Falvakban és máshol, a hol lehetséges, a nagy mise után rövid kimenetet lehet vezetni az Oltáriszentséggel ez alkalomra a fiók-egyházak szent menetet intézhetnek az anya egyházhoz.


:

:

23Ö

A

').

isteiiitisztelet alkaliná\al

délutáni

eltt

szentség

tized rózsafüzért

")

kell

a/

Oltári-

utána

vt'-gozui s

Esterházy Pál berezeg és nádor következ imádságát Magyarország Nagyasszonyához elmondani lK)ldogságos szíiz Th'isten. ki a Könyörögjünk Máriának közbenjárása által nemzetünkt^'t számtalan kegyelemmel elhalmoztad: engedd nagykegyesen, hogy a kit mindenkoron szepltelennek, sz. István els királyunk kezdeménj'ezésére Nagyasszonyunknak magasztalunk és különös pártfogónk gyanánt tisztelünk e földön, annak társaságában örökéltig örvendjünk a mennyégben. A mi I

Urunk Jézus Krisztus

Ámen.

által.

Scblauch Lrincz. bibornok, nagyváradi püspök 1895. advent IV. vasárnapján kelt körlevelében foglalt intézkedéseit 1. a jelen gyjtemény 'r2. oldalán. EzekII. Dr.

még

hez járul

a bíboros püspök úr 1800.

ján kelt következ

Jöv

fehérvasárnaj)-

intézkedése

hó 10-én,

vagyis

húsvét

után

vasár-

\'-ik

napon, székesegyházunkban és egyházmegyénk (inálló

dd

minden lelkészséggel biró egyházában »Te Deum«-mal kez-

ünne])él3'es

votiv. solemnis

conclusione

hálaadó istenitisztelet

de

Ss.

Triuitate

pro gratiarum

cum

actione

tartandó

(missa

oratione sub una

Deus

cujus

miseri-

melyre a hatóságok és hivatalok meghi vaudók. Felhatalmazzuk azonban a plébános urakat, hogy a helyi körülményekre, illetleg a helybeli hatóságok illetve elüljáróságok megállapodásaira tekintettel, ezen hálaadó cordiae

.

.

.),

istenitiszteletet

—a

szentmisére nézve az egyházi szal)vá-

más napon is tarthassák. nyok megtartásával, III. Rimely Károly-, beszterczebányai püsjjök.

islHi.

április 19-én ezeket rendelte:

Május 10-én a hajnali harangszó után rövid idvel az összes harangok félórán át szóljanak. 2. Ugyanaz nap déleltt minden templomban, hol istenitisztelet szokott tartatni, a »Téged isten dicsérünk-i. 1.

eléneklése után nagj' szentmise legyen, melyre a hatósá-

gok meghivandók.


:

:

234

Zalka János, gyri püspök, 1895. deczember 9-ikén keli körlevelében igy rendelkezett: 1. A jelen év utolsó napján délutáni hálaadó istenitisztelet tartatik ugyanaz nap az esteli harangszó után Dr.

IV.

;

idvel egy negyedórán át az összes harangok zúgnak, hogy elre hirdessék a holnapi napot, a millennáris kis

év kezdjét. 2.

1896. január l-jén a hívekhez

szóló körlevél

fel-

olvasása után ünneplés szentmise legyen az Oltáriszent-

ség kitételével vallás,

mit a

;

az utóbbi áldás után

elmondandó

Boldogságos Szzhöz intézend ima

a hit-

kövessen,

V. Bende Imre, nyitrai püspök, 1896. január 6-ikán kelt körlevelében így intézkedett

legszentebb nevének ünnepén tartassák mely a jubiláris év jelentségét s Isten jótéteményeit, melyekben nemzetünket ezer éven át részesí1.

Jézus

szentbeszéd,

tette, tüntesse

föl.

Ugyanaz nap ünneplés szentmise legyen az Oltáriszentség kitételével evangélium után a miséz vagy egy más pap a szószékrl elmondja a trienti- vatikáni hit2.

;

vallást,

utána pedig a Magyarország Nagyasszonyához A »Credo« elhangzása után minden harang

szóló imát.

zúg egész a Kánonig. 3. Délután az Oltáriszentség kitétele mellett tartott litánia után » Téged Isten dicsérünk,* mihez a pápáért

imák csatolandók. minden vasárnapon, mikor csak a rubrikák megegyezk, minden, akár énekes, akár csendes misében, parancsolt ima lesz a sz. István magyar királyról szóló, az augusztus 20-diki misébl szombaton pedig parancsolt ima lesz a szent Szzrl szóló, az illet idszak fogadalmi miséjébl. és a királyért való 4.

A

jelen egész éven át

;

VI. Troli paulai Ferencz

pécsi

káptalani helyettes

1896, márczius 31-ikén kelt körlevelében a

következket

rendeli

Május 10-ikén minden templomban, a hol csak isteniszokott tartatni, a hajnali harangszó után az

tisztelet


23r»

összes harangok zúgjanak

azután a szokásos idben nagymise legyen, melyet szentbeszéd és » Téged Isten dicsérünk* ének elznek meg. ;

VII. Dr. Steiner Fülöp, székesfehérvári püspök, 1895.

deczember 1.

tisztelet

Az

'i7-ikén kelt körlevelében igy intézkedik:

év

utolsó

napján a szokásos hálaadó

alkalmával a

»

isteni-

Téged Isten dicsérünk« ének

és

egyéb hálaadások mondandók azokért a javakórt, melyeket nemzetünk a jóságos Istentl ezer éven át vett. Ugyancsak hálaadások jeléül az esteli harangozás után kevéssel egy negyedórán át szóljanak az összes harangok. 2, Újév napján a szentbeszéd rendes idejében felolvasandó a hívekhez intézett püspöki körlevél ezt követi ;

csendes szentmise az a

Oltáriszentség

miséz vagy egy más pap

trienti-vatikáni hitvallást

kitételével

a szószéken

;

azután

felolvassa a

Esterházy Pál herczeg és nádor

s

imáját Magyarország Nagyasszonyához, mit 3 Miatyánk ós 3

Üdvözlégy kövessen

sz.

István apostoli

királyunk

tiszteletére.

Ugyancsak Méltósága 1896. április 20-ikán a következket rendelte: 1. Május 10-ikén, húsvét után V. vasárnapon, minden templomban, a hol isteni tisztelet szokott tartatni, énekes és lehetleg assistentiás mise legyen. 2.

A

szentmisét

a

»

Téged Isten dicsérünk* ének

elzze meg. 3.

a

sz.

A

végzend imák Nevérl szóló misébl,

szentmisében

Mária szent

a szent sz.

Szzrl,

Istvánról az

augusztus 20-iki misébl, továbbá a pápáért ós a királyért. 4. Mise után a néppel együtt mondandó egy Mi-

Mária és sz. István tiszteBoldogságos szz Mária, Magyarország Nagyasszonya, sz. István királyunk, könyöegy Üdvözlégy

atyánk

és

letére,

ezzel

a

sz.

könyörgéssel:

rögjetek érettünk. 5.

A

szentbeszéd

pásztor 1895.

tárgya az legyen, a

deczember 27-ikén

körlevél szól. (L.

a.

jelen

kelt,

gyjtemény

mirl

a

f-

híveihez intézett 87.

s

köv.

old.).


:

23Ü

A

6.

székesegyliázban

az ünnepie.s

után

szentmise

tiszteletre kitétessék sz. István koponyája.

A

7.

nevezett ünnepségekre

a

polgári

katonai

és

testületek megliivandók.

Vm.

Dr. Hornig Károly,

veszprémi püspök, 1896i

április 12-ikén kelt körlevelében ig}^ intézkedett

Az

ezredéves ünnepély egyházi megtartására

f.

évi

május lió 17-ét tzöm ki; ugyanama napot, melyen a nm. püspöki karnak liatározata szerint a millenniumi iskolai ünnepségek is tar tandók. Ez utóbbiról az egyházmegyei tdö j^apság az ez évi III. számú Tanügyi Értesitöböl és annak mellékleteibl tudomást szerzett, a miért is arra hivom fel a lelkész urakat, hogy a » Tervezet « 5. és 6. pontjában elrendelt istenitisztelet, mely egyúttal az ezredéves ünnepélynek egyházi megülése is, méltó módon való megtartásáról gondoskodni szíveskedjenek s pedig az énekes szentmisét megelz »Te Deum«, a mise végén pedig rövid, egyszellemben

házias

Az

által.

tartott,

istenitiszteletre,

a helyi hatóságok,

pélyre

hazafias

alkalmi

nemkülönben az elülj áróságok

szónoklat

iskolai ünne-

stb.

tisztelettel

meghívandók. IX. Dr. Vályi János, eperjesi görög-katholikus

püs-^

pök, 1896. április 14-ikén kelt körlevelében a következ-

ket rendeli: a)

A

mennyiben az ezredéves ünnepély egyházi minden felekezet templomá-

része az egész ország területén

ban

f.

évi május hó 10-én tartandó hálaadó

istenitisztelet

végzésével eszközlendö, ezennel elrendelem, hogy ugyanazon napon, azaz május hó 10-én, vagyis Krisztus Urunk

mennybemenetele eltti vasárnapon minden leikészetben lehetleg az anyaegyházban, ünnepélyes hálaadó szentmise tartassék, melyen a vasárnapi Apostol ós Evangéliumon kivül a miséskönyv végén található »IIálaadás a nyert jókért« czímü szertartásnak ottan leírt részletei a jekteniákban és a szentmise

maztassanak.

többi

részleteiben

alkal-


Az evaiiovliumok <)lvas<isa után intéztrssék a közönséghez az ünnepélyre vonatkozó buzdító szentbeszéd, egyszersmind a hivek hivassanak fel, hogy szívüket a Mindenhatóhoz felemelvén, tiszta gyermeki szívvel igyekezzenek hálát rebegni azon kimondhatatlan kegyeb)

hiv

lemért,

hogy ket

resztül

megtartani

haza határai között ezer éven kea sok megpróbáltatásokat elviselni engedte kérjék egyszersmind azon kegyelmét, hogy a magyar haza népei kíizött fennállott jó viszony és teste

s

;

véri szeretet továbbra e

is

háboríthatatlanul fennálljon és

haza polgárainak szívében ers gvökeret verjen. c) Hálatelt szívvel megemlékezvén a boldog emlék

nagy királynénak, Mária Teréziának azon nagy horderej, kegyelmes intézkedésérl, mehiyel az 1771. évben a munkácsi egyházmegyének teljes önállóságát XIV. Kelemen pápa hozzájárulásával kimondván, egyházi tekintetben teljes önállósáj^unk alapját megvetni kegyes-

Különösen dics emlék I. Ferencz királynak azon, az eperjesi egyházmegyét örökös hálára lekötelez kegyelmes intézkedésérl,' melylyel az 1819. évben az eperjesi egyházmegyét a munkácsitól elválasztani és kedett.

önállósítani kegyeskedett. d)

Megemlékezvén még a

szegén}^ pórnépet köze-

lebbrl érdekl jobbágyság eltörlésérl, s annak keresztülvivje, dicsségesen uralkodó I. Ferencz József koronázott apostoli királyunkról,

fleg az

általa

bségesen

osztott

legfelsbb kegyelmekrl, melyekkel dicsséges és hosszú, atyai bölcs kormányzása idején át különösen szegény, de leghségesebb jobbágyi engedelmességgel fölkent személyéhez ragaszkodó népünket oly sokszor elhalmozni

kegyes volt; kérjék a Mindenható Istent, hogy felkent apostoli személyét minden veszedelemtl megóván, még hosszú idn át népeinek boldogitására épségben és egészségben megtartani kegyeskedjék. e)

A

szentmisének ily buzdító szavak kíséretében -Otpuszt« eltt énekeltessék

történt elvégzése után az el

az

ünnepélyes

Doxologia,

azt

kövesse közvetlenül


:!

238

O

Felsége, koronás apostoli királyunkért a »za vszjakoje

pro8enije« jektenia,

mondassék

ségéért

melynek végeztével ugyancsak Felháromszor egymásután »Mnoliaja

lyita«.

f)

ság

Végre magától értetdik, hogy a politikai hatóelrendelend ünnepségekben is a hiv közönség

által

készséges részvételre kellleg utasittassék.

X. Firczák Gyula, munkácsi görög-katholikus püspök, 1896. április 13-ikán kelt körlevelében ezeket rendeli

Május hó 10-én egyházmegyém minden egyes templomában hálaadó szentmise-szolgálat mutattassék be az Egek Urának. Ez alkalommal könyörg 1.

parochiális

jektenia jáért és 2.

veend

apostoli királyunk

magyar hazánkért. Ugyanekkor minden egyes

Felségeért, család-

lelkipásztor

a

szent-

meg

mise közben

tartandó

híveivel ezen

hálaadó istenitisztelet mibenlétét, okát és

€zólját s buzdítsa

ket

szentbeszédben lelkes szavakkal

hálaadásra és könyörgésre az 3.

A

ismertesse

mennél buzgóbb

Egek Urához.

szentmise szolgálat végén hálaadásul a se^iiKoe

€AaBOCAOBÍe a megfelel jekteniákkal végzend. 4.

ért

A

hálaadó imák végeztével MHoroAicTBie a király-

és az egész uralkodó családért és 5.

A

magyar hazánkért

hálaadó CAaBOCAOBie és MHoroA'feTCBÍe-töl kezdve

egyház minden harangja meghúzandó s egy órán keresztül tartson a harangozás. XI. Császka György, kalocsai érsek, 1895. deczember parochiális

18-ikán kelt fpásztori levelében így rendelkezik: 1. Az óv utolsó najDJán az esteli harangszó után

harangok zúgjanak. mely templomokban magyar szent-

kevéssel egy negyedórával az összes 2.

Újév napján

a

beszéd szokott tartatni, olvastassék

fel

a jelen alkalom-

mal kiadott fpásztori körlevél egyéb egyházakban pedig tartassék megfelel szentbeszéd amely templomban más napokon szokott magyar szentbeszéd tartatni, ott a körlevél felolvasása maradjon a legközelebbi ilyen napra. 3. Ugyanaz nap az ünneplés szentmise után »T6;

;


:

2S'.>

ged Isten dicsérünk* ének hangozzék az Oltáriszentség kitétele mellett.

XII. Dessewffy Sándor csanádi püspök, 1895. deczember 20-ikán kelt körlevelében a következ intézkedéseket illetleg alapítványt tette 1. A folyó 1895. év utolsó napjával berekesztetik országunk fennállásának els évezrede a szokásos »Te Deum«-mal. Az angyali üdvözletre hívó harangszó elhang-

némi szünet után. fél órán át az összes harangok hirdetend lesz a következ nappal elejét veend második évezred. 2. Újév napján reggeli angyali üdvözletre ugj^anoly módon, miként az elz napon, félórán keresztül meghuzandók a harangok, az istenitisztelet szokott idejében zásával,

zúgásával

pedig a legméltóságosabb

Oltáriszentség kitétele mellett

ünnepélyes szentmise tartandó a nap jelentségét feltüntet alkalmas egyházi szentbeszéd kíséretében, melynek alapjául jelen körlevelünk 3.

Egyéb

a

veend.

millennáris

év ünneplésére

vonatkozó

mutatkozó intézkedésekrl a lelkészked papság és hívek a maga idején értesülést fognak nyerni. Ezúttal azonban különösen meg akarunk emlékezni szeretett egyházmegyénkrl, melynek sorsa folytonos gondoskodásunk tárgya, fájdalmai a Mi fájdalmaink, boldogulása a Mi örömünk. Fontolóra véve egyházmegyénk helyzetét, sajnálattal tölt el azon sokféle hiány és szükséglet szemlélése, melyekkel küzködni kénytelen. Látjuk magunk eltt hséges munkatársainkat, derék jiapjainkat, és szükségesnek

kik a különféle esélyek és csapások, és az életviszonyok alakulása közepette tételes intézményeinkben nélkülözik,

megérdemelt támogaújkori népvándorláshoz haegy magunk eltt sonlóan egyházmegyénk nagyszabású települési és néjiese•dósi mozgalmát, melynek eredménye, hogy csaknem hihe-

avagy csak hiányosan

tást

;

találják fel a

látjuk

tetlen magasra emelkedik a népes fiókközségek száma, melyekben, egyházi intézmények hiányában, nincs a ki a lelki éhezknek az élet kenyeret megtörje, és idegen ajkú


:

240

nemzeti nyelvnek és szemeink eltt lebegnek a szép

és vallású lakosok közt a híveket a

megtartsa

a vallásnak

;

reményekre jogosító tan- és nevelintézetek, melyeknek jövje, az eszközök elégtelensége miatt, bizonytalanságnak van kitéve napról-napra érezzük az iskolák, a hitélet és ;

nemzeti kultúra e melegágyainak fogyatkozásait, elégtelen számát

Mindeme

kiáltó

hiányok pótlása a

lsségteljes, nehéz, de

Sajnos

!

a

jöv

ezredév

fele-

örömmel teljesítend munkája.

nagy áldozatokkal egybekötött

feladat

megoldására rendelkezésül álló egyetlen alap, az egyházmegyei közpénztár, évi alig másfélezer frtnyi jövedelme annyira jelentéktelen, hogy az említett szükséges czélok terheivel egyáltalában

nem

áll

arányban.

Ugyanazért egyházmegyénk boldogulását hatékonyabban elmozdítandók, ezredéves nemzeti fennállásunk ünnepéi j^e alkalmából és a haza földje iránt érzett köteles hálából az egyházmegyei közpénztár felsegítéseül püspöki jövedelmünkbl tízezer

meg

oszt.

ért.

forintot ajánlunk

hogy a meddig Isten kegyelme gyarló életünknek szeretett egyházmegyénk élén kedvezni fog, és mostani segédeszközeink valamely elre nem látott körülmény által meg nem apadnak, az egyházmegyei közpénztár jövedelmeihez minden következ esztendben a fent

olykép,

kitett tízezer oszt. ért. frttal

járulunk.

A

a

jövben

is

hozzá-

minden kegyelmek Atyjának áldása, ki a magyarok Nagyasz-

szándékot

és a végrehajtást adja, a

szonyának

és

sz.

Gellért

égi pártfogása kisérje szivünk

alázatosságában feltett szándékainkat.

XIII. Dr. Samassa József, egri érsek, 1895. deczember 25-dikén kelt körlevelében ilykép intézkedett Felhi^'lak, szeretett testvéreim és fiaim, hogy Vízke-

ünnepén a hívek felfogásához mérten szentbeszédeitekben fejtsétek ki e fpásztori levelem azon részeit, hol a magyaroknak Isten ügyéért viselt dolgairól és sorsukról rövid szókban megemlékeztem, s az államok fenmarareszt

dásának, szilárdságának

feltételeit, biztosítékait

megjelöl-


241

tem

;

és gyulaszszátok fel

magas lángolásra öniuagatok

•'-<

híveitek szivében Isten és a haza szeretetének tüzét.

Az ünnepi

misét szentségkitétellel

végezve, utána

Miatyánkot és Üdvözletet mondjatok el a néppel, hozzáadva a »Deus, cuius misericordiae« hálaimát és beöt

fejezésül a Szentséggel áldást adjatok.

XIV. Bubics Zsigmond,

kassai püspök, iSlUí. ájdilis

19-ikén kelt körlevelében a következket rendeli: Folj'ó évi május 1-jétöl 8-ikáig bezárólag minden este. midn az rangyalára harangoznak, a rendes harangozá.son kívül még egy félóráig szóljon a harang, annak jeléül, hogy elérkezett a nagy nemzeti ünnepség ideje.

Május

10-én.

vasárnap,

legnagyobb díszszel

és

a

szentmise

mindenütt

a

ümiepélyességgel tartassék, coram

E

napra a templomokat, a menykörülmények és a hívek viszonyai engedik, a lehetséghez képest virágokkal, lombfüzt'rekkel és egyéb Szentmise eltt minden ékességekkel fel kell díszíteni. exposito Sanctissimo.

nyire

ezt a

plébánia-templomban szent beszéd helyett a lelkész fel fogja olvasni híveinek azon körlevelet, melyet ez alkalomból magam fogok hozzájok intézni és pedig magyarul, de ezen kívül azon nyelven is meg fogja azt a híveknek magyarázni, a mely nyelven rendszerint hirdeti az Isten ott a hol több pap igéjét. Körlevelem felolvasása után eltt a szokásos oltár lelkész az a assístentiával van,

Deum

laudamus-t fogja intonálni, s ez ájtatosságot úgy kell végezni, mint a hogy eddig szokásban volt. szentmise missa cantata lesz, s a Tantum ergo eléneklése után az Oltáríszentsóggel áldás adatik. A szentmise

módon

a

Te

A

után a pap az oltár legalsó lépcsjére helyezkedvén, intonálja a Teni Sancte Spiritust és ezt az ájtatosságot is a szokásos módon kell elvégezni, minek megtörténte után a Genítori Genítoque eléneklésével áldást ad a hívekre, s

ünnepség véget ér. A Te Deum laudamus katholikus egyház hálaimája Istenhez, magyar legyen a a miért meg engedte érni nemzetünknek, hogy immár ezer ezzel a déleltti

esztendeje lakja e hazát; a Veni Sancte pedig EZERÉVES MAGYARORSZÁG.

könyörg 16


242

esdekl imája, liogy mindnyájan betelvén az Szentlelke adományaival, ezentúl is képes legyen hazánk javára munkálkodni.

Ugyanezen nap délutánján a helyi szokás csernye vagy litánia

cum

szintén

Ezen

lesz,

s

expositione Sanctissimi és áldással.

a napon

úgy

a déleltti, mint a délutáni isteni

szolgálaton mindenütt a hol csak lehet

A zend mény

szerint ve-

a hol ezt a lelkész végzi, ott

magyar

lesz az ének.

hazáért szóló azon imát, melyet a hívekhez inté-

körlevelem végén fogtok találni 183.

s

köv.

old.),

(1.

a jelen

gyjte-

május 17-ikétl kezdve október

végéig minden vasár- és ünnepnap a szent mise befejez-

hangosan

tével,

fogjátok

el

imádkozni, és pedig elször

magj^arul, azután pedig azon nyelven

is,

mely plébániáto-

kon még szokásban van. Október 31-én, szombaton, az

esti

harangszó alkal-

mával minden templomban egy óráig zúgjon a harang, jeléül annak, hogy az egész országra szóló ümiej^élyességek befejeztettek.

XV. Meszlényi

G-yula, szatmári püspök, 1896.

víz-

kereszt ünnepén kelt körlevelében így intézkedett: 1.

A

t.

lelkész

urak felhivatnak, hogy Jézus leg-

szentebb neve ünnepén,

hiveknek alkalmi

f.

hó 19-én, jelen körlevelet a

szentbeszéd

kíséretében olvassák

fel.

2. A fent emiitett ünnepen az ünnepélyes szentmise után ima mondassék Magyarország Nagyasszonyához.

3.

Ugyanezen ima végeztessék az egész

jubiláris

éven át minden délesti ájtatosság végén.

Ugyancsak

Méltósága 1896.

április

20-ikán így

rendelkezett. 1.

let «-re

F.

é.

május hó 9-én estve

»az

angyali üdvöz-

szokásos harangozás után az összes harangok szól-

janak egy negyedóráig. 2. F. é. május hó 10-én a székesegyházban és minden plébániai s szerzetesi templomban lehet fénynyel ünnepélyes szentmise végzend »Missa votiva solemnis pro gratiarum actione cum Collecta pro Rege Apostolico« ;


:

243

ennek befejeztével a

Az

tartozó imával.

»Te Deum« énekeltessék a hozzá

alkalmi szentbeszédben a hivek hála-

adásra buzdittassanak a jóságos Isten kezébl vett nagy jótéteményekórt.

hatóságok hivassanak meg.

Kt. isteni tiszteletre a

XVI. Popu Péter dései olvashatók

lugosi káptalani helyettes intézke-

fentebb, 199.

a

és k.

oldalokon ^közölt

körlevélben.

XVII. Pável Mihály, nagyváradi

gör. szert. ])üs[)ök

rendelkezése olvasható a fentebb, 203. és

'iO-l.

old.

közölt

körlevélben.

XVni. Szabó seit

1.

János, szamosújvári püspök intézkedé-

a 20-i. és 205. old. közölt körlevélben.

XIX. Fehér 20-ikán

kelt

Ipoly,

pannonhalmi fapát, 1896.

körleveléhez

a

következ

április

rendelkezést

csatolta

A

pannonhalmi fapátság egyliázterületének szentegyházaiban a hálaadó ájtatosság 1896. évi májns hó 10-ikén (vasárnap) a következ módon tartandó meg: eltt »Te Deum« éne1. Az ünnepélyes szentmise keltetik, mialatt az összes harangok zngáea hirdesse a magasztos ünnepet. Az ének végeztével az áldozó-pap elmondja az elirt imát (»Dens cnins misericordiae«).

Maga

a hála-

adó szentmise a nagy jótéteményért, az ország s a hivek Szentség eltt mntatandó be a Minden-

jólétéért, kitett

hatónak a parancsolt imák de Sanctissimo, de S. Stephano et pro rege. a vasárnapi mise imáival együtt szintén elmondandók. 2. Szentmise után, egyházi beszéd helyett a fpásztori körlevél olvasandó fel, mely kiosztás végett több példányban is megküldetik ennek felcjlvasása után imádkozza el a pap, a hiv néppel együtt, a körlevél végén :

;

;

lev imádságot 3.

A

a bold. Szz-Máriához. délutáni isteni szolgálat, szintén kitett Szent-

ség eltt tartandcj, mik<)zben az ország jólétéért a loretói litánia

éneklend

a

»Boldogas.szony

Anyánk «

kezdetíí

énekkel. 16*


244 az Urangyala-imára szóló liarangozás harangok meghuzandók, hogy mintegy utáu, az összes 20 perczig hirdessék az országos ünnepet és a ker. hívek-

Reggel,

4.

nek Istent

A

dicsöitö

háláját.

urak a hatóságokat és hivatalokat külön hivják meg az ünnepélyes istenitiszteletre. XVin. Vajda Ödön, zirczi apát intézkedéseit lásd 5.

a 327.

lelkész

közölt körlevélben.

k. old.

s.

Továbbá hazánk fpapjai

a

hatóságuk alatt lev

népoktatási intézetekben ezredévi ünnepségeket rendeltek el.

mely

(a

legtöbb helyen május

tárgysorozattal tartatott 1.

Az

17-én,

kötött,

a

17-ikén)

a

következ

meg:

ország összes kath. iskoláiban folyó évi május vasárnap,

plébánosok

hálaadó

istenitisztelettel

tanítók által

ós

vezetend

egybeiskolai

ünnepségek tartandók. 2. Az ünnepély, ha az id engedi, szabadban, különben pedig a tanteremben a plébános, tanítók, mindkét nembeli összes tankötelesek (beleértve az ismétlket is). az iskolaszéki tagok,

a községi elülj árok és a

szülk

je-

meg kik ezen alkalomra a tanítók, gyermekek, lehetleg azonban a szószékrl, a l)lébános urak által elre meghívandók. tanterem belsleg 3. Ezen alkalomra az iskola és rigy, mint külsleg megfelel módon, nemzeti zászlókkal zöld gályákkal, virágokkal stb. lehetleg feldíszítend. 4. A gyermekek ezen alkalomra lehetleg ünneplésen lenlétében tartandó

;

esetleg a

öltözködjenek.

nemzeti szín

A

leánykák virágkoszorúval fejükön és csokorral vagy szalagokkal legyenek fel-

ékesítve. 5.

A

meghatározott ünnepéi}^ napján a gyermekek s onnét sorakozva, nemzeti zászló

az iskolába gyülekeznek alatt

vonulnak a tem])lomba az

hálaadó istenitisztelet alatt Ürfelmutatás eltt Isten szent fölségedet,« Urfelmutatatás után »Imár6.

»()\\

A

istenitiszteletre.


!

:

24r.

dunk szent Ostya v pedig »Xynjtsd a

két

els versszakát, Agnus Dei után

ki nieniiyliöl^

kezdet énekekeket zengjék

gyermekek.

Az

ntán a gyermekek nemzeti rendben ismét visszamennek az iskolába, hol a meghívott közönség és a szülk eltt a ta7.

istenitisztelet

lobogó alatt

s/éj>

nító felolvassa a honfoglalásról és a

magyar nemzet

ezer-

éves életérl összeállított értekezését. 8.

A

felolvasás után

Vörösmarty »Szózatá <-nak dsö el a résztvevk. A többi

versszakát együttesen éneklik

versszakot pedig egyik ismétl, tehát serdültebb tanköteles szavalja

el.

haza iránti

s

midn

hség

e

szavakhoz ér: »Ez

küls

és szeretet

tanteremben kifüggesztend

a

ftild

stb.«

kifejezése végett

és feldíszítend

térképére mutatva, azt megérinti kezével

s

is

a a

Magyarország aztán a többi

versszakokat végig szavalja. 9.

hazafias

adása és

Ezt követi

a

és történelmi

elsza válása,

gyermekek tárgygyal fölváltva

által

itt

elszámlált el-

biró költemények fiúk

és

leányok

által.

E költemények azonban csak olyanok legyenek, miket a gyermek kedélj^e átérezni tud, s mik a gyermekben a haza iránt tartozó szeretetet és lelkesedóst fölébreszteni képesek pl.:

»Szent

»Hunvad3'« Czuczortól,

Verebély« Rosty Kálmántól,

»

Lászlód és »Mátra-

Árpád a honalapító« Garay

»Árpád emeltetése*, »xArpád sírja« Vörösmartytól. »Mátyás király Grömörben« Garaytól, »Botond és bárdja »Szent István« Földváry Istvántól, »Munkács« Bartók Lajostól ós más alkalmi hazafias buzdító költemények.

Jánostól,

'<.

Az ünnepély

záradékát képezze Kölcsey »Hiranuszá«-nak eléneklése. Hogy a gyermekek az üimepélyre lelkesedéssel gondoljanak vissza, ós annak emlékét szivök10.

ben megörökíthe.ssók. az iskola egyik legjobb tanulója

következ lelkesít rövid beszedet mondja Kedves Társak

Midn

a

el

a véghetetlen jóságii és bölcsesség Isten ke-

g3'elmóbl nekünk, mint gyermekeknek, megadatott azon ritka kegyelem, hogy a])áink által vérrel szerzett hazánk


:

:

246 ezeréves fönnállásának emlékünnepét megülhetjük

gyünk ma ünnepélyes

Ígéretet

ers

és

;

fogadást,

te-

hogy

szent hitünket és vallásunkat édes hazánkkal együtt, szeretni fogjuk és

h

annak

fiai,

hasznos polgárai leszünk

hogy egész életünkben mindig az édes haza felvirágoztatására fogunk szorgalmunkkal és polgári erényeinkkel törekedni, s ha kell, életünket, vérünket fogjuk feláldozni érette. Végül kérjük Istent, hogy áldja meg hazánkat, védelmezze küls, bels veszedelmektl, tartsa meg és tegye nagygyá, dicsvé a jöv ezerévben. 11. Ezután a j)lébános felhívja a jelenlevket, tüzetesen pedig a gyermekeket, hogy összetéve kezeiket, emeljék fel Istenhez szíveiket, s vele együtt hangosan utánmondják az nevükben és helyettük elmondandó következ imát Nagy Isten, ím Eléd járul egyszülött Fiad Jézus Krisztusnak megváltásában részesült magyar gyermekeid hálás serege, hogy hálát rebegjen mindazon jótéteményekért, melyekkel a magyar nemzet ezeréves múltjában oly

sokszor részesítetted atyáinkat, anyáinkat.

Fogadd ártatlan sziveink azon ers fogadását, hogy mi épp úgy, mint szent hitünkért harczoló dics eldeink, hü gyermekei leszünk az egyháznak és hazának de kérve kérünk

egyaránt; tene, áldd

meg

országunkat,

mi királyunkat

reljed jóra a

akik üldöznek

günket,

;

Téged, népek hatalmas

Is-

mi magyar hazánkat, vezéalázd meg minden ellensé-

bennünket.

Hallgasd

meg

sz.

Imre herczeg szolgáid és sz. Margit és Erzsébet királyi vérbl származó szolgálóidnak értünk esd imáit s engedd meg, hogy az Istenanya lábainál leborulva zárjuk be hozzád fohászkodó imáinkat, mondván: »Mennynek királynéja, Magyarország Nagyasszonya könyörögj érettünk*. Ámen.

István

és

12.

sz.

Ha

László

apostoli

sz.

királyaink,

sz.

valahol a közelben történelmileg nevezetes

hely, épület,

rom vagy

lobogó

az ünnepély befejezte után, oda kivonulhat-

nak

és

alatt,

tér volna, a

gyermekek nemzeti

onnét a tanító által tartandó buzdító, hazafias, de


247 rövid beszéd

és a

Szózat eléneklése után hazatérhetnek

s ezzel az ünnepély véget 13.

A

ér.

nem magyar ajkú népiskolákban

tartandó a millenninmi iskolai ünnepségek

szintén

be-

közlött ter-

itt

vezete; de a történelmi eladás, a szavalmányok, a gyer-

mek

társaihoz intézett rövid beszéde ós a vegsö ima, az

iskolában dívó

nép nyelvén mondatnak

és

adatnak el.

Óhajtandó, hogy szavalmányokul csak valláserkölcsös, de

egyúttal hazafias irányú ós szellem költemények hasz-

ha másként

nem, a közlöttek jól sikerült forditása vehet igénybe. Hasonlóan az iskola nyelvére lesznek szabatosan átfordítandók a fentemiitett darabok is, t. i. az értekezés, a végs ima stb., hogy az ünnepély náltassanak,

magyar, mint a nem magyar ajkú iskolákban, egyöntet és egyforma legyen. 14. Óhajtandó, hogy ezen ünnepéh-es alkalomra dicsségesen nralkodó szentatyánk XIII. heó és apostoli

úgy

a

királyunk ós

I.

Ferencz József arczképei beszereztessenek

feldíszítessenek.

az

Intézkedett

országos

katholikus

tanítói közgylést rendez bizottság, hogy ezen alkalomra és sz. István els a. bold. Szz. hazánk védasszonyának

apostoli királyunk arczképeivel díszített és 896 irattal ellátott 15.

A

érmek

— 1896

fel-

képecskék készíttessenek.

szükséges költségek fedezhetk

lák, és a hol lehet, a

mezhetk

és

templomok

:

vagy az

isko-

pénztárából, vagy kérel-

a községek pénztárából

is.

Esetleg a gyermekek

járulhatnak a költségekhez némi kis összeggel. E mellett, ha a szükség úg}^ hozza magával, igénybe vehet nemes és jólelk adakozók hozzájárulása. Végre, tán gyjtés által

is

beszerezhet

lesz

az

e

czélra

megkívántató

pénzösszeg. 16.

Óhajtandó,

kínálkozik,

a hol lehet ós alkalom eltt vagy más alkalmas vagy egyéb századokig él fa

hogy

ott,

az iskola udvarán,

helyen néhány hárs,

szil,

ültettessék a millennium emlékére. 17. (Jhajtandó,

kor

a

hogy

ott,

^ hol lehet, ezen alkalom-

gyermekek között valláserkölcsös

ós hazafias

könyv-


248 vecskék osztogattassanak. Ezen könyvecskék nagy választékban kapliatók és beszerezhetk a Szent-István-Társiilatnál.

18,

Óhajtandó,

miszerint

az

egyházmegyék

szes iskolaszékeinek egyházi elnökei, azaz

fölkéressenek és utasíttassanak,

a

ösz-

lelkész urak,

hogy a millennáris

iskolai

ünnepségek megtartása iránt mielbb intézkedni, a tanító urakat ez irányban mindenben támogatni és vállvetve szíveskedjenek oda törekedni, hogy az iskolai millennáris ünnepségek minél fényesebben, ünnepélyesebben tartassanak meg.

hogy az iskolai millennáris" ünrendez plébános ós tanító urak az ünnepély megtartásáról, a lefolyt programm fölsorolásával, 19.

Óhajtandó,

nepélyt vezet és

emléklapot szerkeszszenek és azt az ískolaszéki tagok- és elüljárókkal aláíratva, a kerületi tanfelügyel urak utján,

az egyházmegyei ftanfelügyeli hivatalhoz betérj eszszók, hogy ott egybegyjtve, örök emlékül az egyházmegye irattárába elhelyeztessenek.

ték,

Ezeken kívül többen a fpásztorok közül hogy a népiskolai tanulók hazánk ezeréves

sának emlékére

a

templom-téren,

iskola eltt

elrendel-

fennállá-

község valamely alkalmas helyén,

a

vagy iskola-udvaron, vagj^ a

község valamely terén, az iskola tanítója, iskolakezel vezetése

pl.

mellett

esetleg a fa-

emlékfácskákat ültessenek^

*

Végül hazánk fpapjai közös határozata alapján a sz. István napján Budán szokásos istenitisztelet, mely alkalommal sz. István jobbját körmenetileg körülhordozzák, kiváló fónynyel, a bíboros herczegprimás, a püspöki

kar és hatóságok jelenlétében

bl

s

az ország

minden

részé-

összesereglett búcsújáró hívek részvételével tartották

meg. Továbbá ugyanaz nap Székesfehérvárott

a

nagy-

váradi bíboros püspök, a székesfehérvári megyés püspök s

nagyszámú egyházi lett,

sz.

István

és világi ájtatoskodók részvétele

fej -ereklyéjét

mel-

körmenetileg-^ ^q^ülhordozta.

7^.VÍ>tó^


K Szeiit-István-Tíírsulíit üí.viiökséííóiK^l (Kinil.vi

13. sz.)

megrendelhetk

Pál-ntcza

következük:

a

Felolvasások Szent-lstván-Társulat tudományos

a

1.

és

irodalmi

osztályának

üléseibl

Kandia

.

2.

''<.

4.

ö.

>.

7.

8.

'•

10.

11.

\-2.

13.

14.

>. I

16.

17.

18.

l'.t.

(8-r.).

Kahos. Az ezeréves Károlyiak. (23 oUl.) Budapest. 1894. Ára .30 kr. » Dr. Giesswein Sándor. Az uráli nyelvek helyhatározói deraonstrativ elemei. (29 old.) Budapest, 1894. Ára 40 kr. Dr. Karácson Imre. Két török diplomata Magyarországról a ,XVÍTI. században. (29 old.) Budapest. 1894. Ára 25 kr. » J^aZeA- Cre^cens L(t;o6\ Boucz könyve a vallás körüli felségjogról. (71 old.) Budapest, 1894. Ara 70 kr. » Dr. Kiss János. Az értelmi Jsmeretek keletkezése. 80 kr. (28 old.) Budapest. 1894. Ára Hummer Nándor. A kereszténység nyomai j\[agyarország mai területén a honfoglalás eltt. ((39 old.) Budapest, 1894. Ára 60 kr. » Dr. Czohor Béla. spalatói archaeologiai kongresszusról. (33 old.) Ára 30 kr. » Dr. MiJiályfi AJcos. Emlékbeszéd Szvorényi Józsefrl. (40 old.) Ára 40 kr. Dr. Kiss János. katholikusok III. nemzetközi tudományos kongresszusáról. (22 old.) Ára 25 kr. » Dr. Székely István. Monismus és dualismus a íilozoíiában. (22 old.) Ára 15 kr. Felsmann József.^ Kalocsai Codex. (60 old.) Budapest, 1895. Ára 60 kr. ' Dr. Surányi János. Az állami tekintély erkölcsi alapja. (22 old.) Budapest,, 1895. Ára 25 kr. » Hummer Nándor. szláv kereszténység hazánk mai területén a honfoglalás eltt (112 I.) Budapfst. 1896. Ára 80 kr. » Bodnár Gáspár. katholikus népies irodalom müvelésérl. (16 1.) Budapest, 1895. Ára 20 kr. Dr. Czobor Béla. Giovanni Baptist^ de Rossi 80 kr. emlékezete. (80 I.) Budapest, 1896. Ara » SzeJcrényi Lajos. Emlékbeszéd Szülik József fölíitt. 30 kr. (30 1.) Budapest. 1896. Ára » Dr. Margalits Ede. Márk királyfi (Kraljevics MárkóJ. (192 1.) Budapest, 1896. Ára 1 frt 20 kr. ». í>r; Áhldsy .Antal. Az 1409. évi Cividalei zsinat 60 kr. tövtfnete. (64. 1.) Budapest, 1896. Ára honfoglalás és Erdély 'Dr-.'Kárássonyi János. Ára 30 ki-. (ISö^pldalJBudapest, 1896.

szám.

A

A

Á

A

A

A


-

Most jelent meg : Goffine Oktató és épületes könyve liai nmdik átdolgozott magyar kiadásban. Nagy 8-adrét, igen finom papir, XXIV. és 944 oldal, 74 igen szép illnsztrácziÓTalv Ara fzve 2 frt 20 kr., diszes egész vászonkötésben 3 frt.,

E

félbó'rkötésben 3 frt 50. kiadványt, diszes egész vászonba kötve, a Szent-István-Társulat tagjai 1895-re és 1896-ra. tehát két évre, illetményül kapják. társulati tagul 1896-ra iratJcoenah be, tagul etmény ül az egész Goffine-t

AMh

meghapjáh, egész vászonba Jcötve. Ez a Goffine-kia(íás a kiállitás finomságát tekintve,^ túlszárnyalja a külföldön egyszer kiadás gyanánt megjelent Goífineket s megközelíti a díszkiadás gyanánt megjelenteket. RnscheJc Antal esperes-plébános. Betegségünk, orvosságunk. Nagyböjti beszéd-sorozat. Világiaknak is igen kellemes és üdvös olvasmány. 144 oldal. Nagy 8-adrétü finom papir szép kiállitás. fzve 1 frt 20 kr., kötve 2 frt.

Dr. Dudeh János. A keresztény vallás apológiája. 525 oldal. Ára 1 frt 20 kr.

XII

és

A

HallGT József. Történelmi hazugságok. történelem terén elforduló mindennapi ferditések czáfolata. Ara 1 frt 50 kr. Teljes ó- és uj-szövetségi Szentírás jegyzetekkel 4-rét.

fzve 4

frt,

félbörkötésben 6

frt,

brkötésben

7 frt

4

kötet,

50

kr.

Az újszövetség szent könyvei a Vulgata szerint. Igen tetszets alakú nagy 8-rétü. Ara diszes vászonkötésben 1 frt.

Cantu Caesar. Világtörténelem. 15 kötet, kor- és betrendi mutató és az utolsó harmincz év története. (N. 8-r.) Budapest, 1856—1881. A teljes ára 50 frt. Még csak néhány példány.

m

Torquato Tasso A megszabadított Jeruzsálem. Forditotta Jánosi Gusztáv, veszprémi kanonok. Kiadja a Szent-István-Társulat rendkivül finom tudományos és irodalmi Osztálya. A papíron, szép kiállításban jelent meg. Két kötet, XXXII és 328, 332 old., Torquato Tasso képével. Ára egész vászon diszkötésben, 2 kötetben, vörös metszéssel 3 frt 40 kr., aranymetszéssel 3 frt 80 kr.

m

Dr. Mihályfi Ákos. A papnevelés története és elmélete. Kiadja a Szent-István-Társulat tudom, és irodalmi Osztálya. KétÁra 5 frt. kötet. 512 és 320 old.

XVI—

limlappst

A?,

Athenacum

r.

társnlat kíinyvnyomdáje.


DO NOT REMOVE CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET PLEASE

UNIVERSITY OF

DB 925 .1

S88

TORONTO

LIBRARY

Szent Istvan-Tarsulat, Budapest Ezereves Magyarorszรกg


ezervesmagyaro00szen  

/ Pannónia Booki P.O. Box 1017 Stn. "B

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you