A nyíregyházi zsidóság jellemzése az 1848-as összeírás tükrében ecetfôzô Összesen: Egyéb foglalkozásúak: dohánybeváltó tiszt metszô (sakter) Összesen:
193
1 fô 5 fô 1 fô 1 fô 2 fô
A családfôk 58,8 százaléka kereskedelemmel, 29,4 százaléka iparral foglalkozott. A tercier szektor ezen ága képviselôinek ilyen erôteljes megjelenését, a település kereskedelmi- és csereközponttá fejlôdése magyarázza. A szántóföldek bôséges gabonatermést hoztak, a pusztákon marhacsordák és juhnyájak legeltek. Az élelmiszeripari termékek voltak a kereskedelem fô árucikkei. A zsidók ennek lebonyolításában játszott jelentôs szerepét bizonyítja, hogy 1842-ben Pleskó István vásárvámbérlô, és az 1847. év vásárvám-bérlôje, Kobilicz Dániel is kérte a Kisasszony-napi vásár „elôrébb”, vagy „hátrább hozását”, mert a (zsidóknak) „Új évi ünnepjök majdnem mindég akkorra esik, és igen nagy kárt okoz a bérlônek, és a városi forgalmat is csökkenti”, ha nem lehetnek jelen. A változtatást nem engedélyezte a tanács, mert „bizonytalanságot” teremtene. Egyébként 4 országos vásárt tartottak itt, a tavaszit: március 3-án és 4-én, a pünkösdit: június 2-án és 3-án, az ôszit: szeptember 9-én és 10-én, a télit pedig december 9-én és 10-én. Az ôszi ütközött a zsidó újévvel.6 A városban megtelepedett zsidó vallású kereskedôk közül meghatározó szerepet vitt Czincz Albert és Ignác, ôk a városháza épületében lévô boltot bérelték ki 1844– 1846 között 80 Ft/év díjért. Kisebb átalakításokat végeztek (közfalépítés, az ajtók és ablakok megerôsítése). 1844-ben telepedtek le a városban. 1846-ban csatlakozott a testvérekhez Czincz Jakab, aki a piacon bérelt boltot 1846 és 1852 között 152 Ft/év összegért. Ô hitelezéssel is foglalkozott, mert Bogár András halála után követelte a tartozása megfizetését.7 Mandel Jónás 1841-ben lett a város lakója (2000 Ftos vagyont igazolt), 1842 és 1846 között a városháza épületében lévô boltot bérelte 62 Ft/év díjért. Vitéz Károly kereskedôvel az országos vásártéren állítottak fel állandó sátrat 1844-ben, melyet a vásáron megjelenô kereskedôk kibérelhettek. A zsidóktól 3 krajcárt, a keresztény kereskedôktôl 1 krajcárt kértek bérleti díjként az elfoglalt terület négyszögöléért, évente. A megkülönböztetést azzal indokolták, hogy „ezen városban egyedül a puszta lakhatás, – birtok nélkül engedtetett meg, – ezek felett tehát Keresztényekre nagyobb tekintet fordíttatik”. Végül egységesen 2 krajcár lett az évi négyszögölenkénti bérleti díj, mindenki számára. Mandel Jónás 1845-ben csôdbe jutott, 13 428,06 Ft-tal tartozott a hitelezôknek. Hosszas tárgyalások eredményeként 1846 májusára megegyezett velük, és az elle-
6. SZVZSÖ. 292. p. (V. A. 101. Nyíregyháza Mezôváros Választott Hites Közösségének Iratai, 1471-1848/49. (a továbbiakban V. A. 101.), V. A. 101. 15. köt. 321/1842. bj., 343/1842. bj.( V. A. 101. 29. d. 13/1847. i. sz.( V. B. 165. Nyíregyháza Város Polgármesterének iratai, 1861–1865. a továbbiakban V. B. 165.) V. B. 165. 1/154. d. 127/1862. i. sz. 7. SzSzBML. V. A. 101. 16. köt. 115/1844. bj., 184/1844. bj. (V. A. 102/a. Nyíregyháza Mezôváros Tanácsának Iratai, 1753-1849. (a továbbiakban V. A. 102.), 102/a. 92/12. köt. 3878/1844. bj.; V. A. 101. 29. d. 7/1846. i. sz.; V. A. 101/f. 37/a. d. 30/1846. i. sz.; V. A. 101. 18. köt. 116/1846. bj.; V. A. 101. 19. köt. 660/1847. bj. (V. B. 133 Nyíregyháza Város Tanácsának Iratai, 1848–49. (a továbbiakban V. B. 133.) V. B. 133. 2/261. d. 31/1849. i. sz.; V. B. 134. Nyíregyháza Mezôváros Fôbírájának iratai, 1848–1849. (a továbbiakban V. B. 134.) 1/267. d. 14/1849. i. sz.