A tátrai tigris megtorpanása

A FŐ TÉR NAPÓLEON KATONÁJÁNAK NÉPSZERŰ SZOBRÁVAL. POZSONYNÁL TORPANT MEG EGY IDŐRE A FRANCIA SEREG 1809-BEN

ANTALÍK IMRE | Elkótyavetyélt versenyképességi előny, elmaradó reformok, az infrastrukturális fejlesztések elégtelensége, megtetézve a politikai vitákkal – ezek az okai az ezredfordulót követően még szédítő ütemű gazdasági fejlődést produkált Szlovákia visszaesésének a Figyelőnek nyilatkozott felvidéki közgazdász szerint. A komáromi Selye János Egyetem adjunktusa, a gazdaságtudományi és informatikai kar dékánhelyettese azt is kifejtette, miért illúzió az orosz energiafüggőség rövid távú felszámolása északi szomszédunkban.

Az ezredfordulót követő években a gyors gazdasági növekedést produkált Szlovákiát még tátrai tigrisként emlegették. Mára a kép már jóval borúsabb. Hol tört meg a lendület? – Szlovákia valóban nyertese volt az ezredforduló utáni évtizednek. Jól mutatja ezt, hogy 2009-ben a V4 államai közül mindmáig egyedüliként bevezették az eurót. A térség országainak jelenlegi helyzetét döntően befolyásolja, hogy miként tudtak reagálni az egymást követő kihívásokra: előbb a pénzügyi válságra, legutóbb pedig a koronavírus okozta krízisre. Szlovákia a pan-

démia megjelenését megelőző évtizedben veszítette el a versenyelőnyét – abból adódóan, hogy elmaradtak a szükséges ágazati reformok vagy éppen az infrastrukturális fejlesztések. Gondoljunk csak bele: az ország két legnagyobb városát, Pozsonyt és Kassát máig nem köti össze autópálya – hacsak nem Magyarországon keresztül. A versenyképességi problémák részben abból is adódnak, hogy az országon belül hatalmasak a regionális különbségek. Pozsony és a Vág mente jóval fejlettebb, mint az ország legtöbb középső és keleti régiója. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy a fejlettebb térségek elszívják a munkaerőt, a leszakadó régiók pedig egyre nagyobb csapdahelyzetbe kerülnek. Ördögi kör, hogy éppen azok vándorolnak el a jobb keresetek reményében az országon más térségeibe vagy éppen külföldre, akiknek a tudására, a munkaerejére helyben új beruházásokat lehetne alapozni. – Történtek kísérletek az elmúlt években arra, hogy csökkentsék ezeket a regionális különbségeket? – Igen, az egymást követő kormányok rendre célul tűzték ki a leszakadó térségek felzárkóztatását. El is indultak a projektek, de azután mégiscsak sorra elakadtak. A statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt harminc esztendőben a regionális eltéréseket nem sikerült mérsékelni. Ellenkezőleg, tovább növekedtek. Érdemi elmozdulás az utóbbi években sem mutatkozott, miközben egyre nyilvánvalóbb, milyen versenyképességi hátránnyal jár, hogy gyakorlatilag kiürülnek a leszakadó régiók Közép- és Kelet-Szlovákiában. Visszatérve az előző kérdésére: az ország azt is érzékelhetően megszenvedte, hogy az ipar húzóágazatának számító autógyártásban látványos átállás zajlott az előző évtizedben. Gondolok például az elektromos gépkocsik térhódítására. Ha csak a szorosabban vett térség államait nézzük, az elmúlt esztendőkben jóval kedvezőbb feltételeket tudtak kínálni a befektetőknek, mint Szlovákia. Itt ütött NÉVJEGY

1983-ban, Érsekújváron született. Szülővárosában érettségizett, 2002ben. 2007-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, vállalati pénzügy szakon. Doktori képesítését a Szent István Egyetemen szerezte, 2015-ben. Komáromban él. 2007 óta a komáromi Selye János Egyetem oktatója, jelenleg adjunktus, illetve a gazdaságtudományi és informatikai kar dékánhelyettese. Publikációiban elsősorban a felvidéki magyar közösség kitörési lehetőségeit és a V4-es országok gazdasági helyzetét követi nyomon.

vissza az oktatási reform elmaradása: az új kihívásokra fittyet hányó, a piaci igényeket figyelmen kívül hagyó képzések sora. – A Heger-kormány néhány hónappal ezelőtt nagy hejehujával harangozta be az uniós helyreállítási terv keretében Szlovákiába érkező forrásokat. Éppen az ön által említett egyik kulcságazat, az oktatásügy átalakítása az egyik feltétele a pénzek lehívásának. Az egyetemi világ, amelynek ön is részese, milyen várakozásokkal tekint a reform elé?

– Ott kezdeném, hogy az éppen zajló felsőoktatási reform keretében valójában forrásokat vonnak ki a rendszerből. Önmagában a költségek racionalizálása észszerű és elkerülhetetlen lépés, de sokkal inkább látok koncepciótlanságot, mint rendszerszintű megújítást. Magyarán: könnyen lehet, hogy a végén a mainál is rosszabb feltételek mellett kell majd versenyképes, minőségi képzést biztosítani. Mondanom sem kell, ez nem igazán biztató a jövőre nézve. A racionalizálás kezdetét én a túlburjánzott bürokrácia leépítésével képzelném el. Nem mellesleg a szakmai gyakorlatokat kötelezően kellene beépíteni a tanulmányi programokba, hogy ténylegesen elmozduljunk a piaci igényeket kiszolgáló felsőoktatás felé. – Az imént úgy fogalmazott: a kihívásokra adott válaszok határozzák meg a gazdasági kilátásokat. Kihívásokból Szlovákiában is van elég – alighogy lecsengett a pandémia, kilőtt az infláció, s hogy a külső környezet még kiszámíthatatlanabb legyen, a közvetlen szomszédban kitört a háború. Mi várható, milyen forgatókönyvekkel számolhatunk? – Szlovákia egy kis, nyitott gazdaság, a helyzete nagyban függ a külső környezet alakulásától. Cseppet sem mindegy azonban, milyen lépéseket tesz a kormány a kedvezőtlen hatások mérséklésére vagy kivédésére. Ebben látom a problematikus elemeket. Kapkodónak, ötletszerűnek tűnnek a kabinet válságkezelő lépései. Egyszer jobbra rántják a kormányt, másszor balra, azután csak halad az autó valamerre előre, csupán azt nem tudni pontosan, hova. – Szinte hetente kapnak hajba a négypárti kormánykoalíció frakciói Szlovákiában. Leginkább Richard Sulík gazdasági és Igor Matovič pénzügyminiszter között tapintható a feszültség. Ezzel magyarázható a koncepciótlannak tűnő válságkezelés? – Igen, a viták aligha erősítik a bizalmat a társadalomban vagy akár a gazdasági élet szereplőiben. Ahogy az is jól mutatja a kormányon belüli súrlódásokat, hogy az áprilisban bemutatott szociális csomagot (260 millió eu-

JILL BIDEN, AZ AMERIKAI ELNÖK FELESÉGE ÉS IVAN KORČOK KÜLÜGYMINISZTER A POZSONYI REPTÉREN. KÁRPÁTALJÁN IS MEGFORDULT FIRST LADY A MÚLT HÉT VÉGÉN

rós keret az idén, egymilliárdos jövőre – a szerk.) nem is támogatja a gazdasági tárca. Vagyis hangosak a politikai viták, miközben vágtat az infláció, a szociális válság pedig ennek következtében egyre mélyül. – A szociális csomag, amelynek a sorsa még bizonytalan is, megkésett lépésnek tűnik Pozsony részéről. Legalábbis regionális összevetésben mindenképp, hiszen a szomszédos államok már korábban léptek az infláció megfékezése érdekében. Ezt is a politikai viták számlájára írhatjuk? – Amellett, hogy az intézkedések valóban megkésettek, a fő kérdés: jó-e a szerkezetük, illetve elégségesek lesznek-e a kívánt cél elérésére, vagyis a megélhetési válság enyhítésére. A problémát abban látom, hogy a segítség csak hónapok múlva érkezik el az érintettekhez. Hozzátenném: ebben a csomagban is van olyan elem, amely nem csak a leginkább rászorulókat segíti, mégis sokba kerül. A gyermekek után járó egyszeri, százeurós juttatásra gondolok. Előrébb járnánk, ha ezeket a forrásokat gyorsabban és célzottan juttatnák el azoknak, akik leginkább rájuk vannak utalva. – Ha csupán az utóbbi hetet nézzük, a szlovák parlament sokszor a színházra emlékeztet – gondoljunk csak arra, hogy az országgyűlés kormánykoalíciós képviselők segédletével megakadályozta a bűnügyekkel gyanúsított Robert Fico exminiszterelnök mentelmi jogának a kiadatását –, miközben igencsak súlyos következményekkel fenyeget az energiaválság súlyosbodása. Van esély arra, hogy Szlovákia rövid idő alatt leváljon az orosz energiahordozókról, ahogy azt az uniós szankciók újabb csomagja megköveteli? – Röviden válaszolva: nincs esély rá, de az energiabiztonság növelése érdekében akkor is csökkenteni kellene az orosz függést, ha éppen nem dúlna háború Ukrajnában, annak minden geopolitikai következményével. Szlovákia ugyanis az EU-s tagállamok közül a legnagyobb mértékben ráutalt az orosz kőolaj és földgáz behozatalára. Emiatt teljesen érthető, hogy a pozsonyi kabinet is kivételt kért az ön által említett hatodik szankciós csomag hatálya alól. Az más kérdés, hogy ez mennyi időre szól, mert az a mesék világába tartozik, hogy egy-két éven belül biztosítható az ország Moszkvától való energiafüggetlensége. Ahhoz, hogy ebbe az irányba lépjen Szlovákia, komoly beruházásokra lesz szükség a következő években: ki kell építeni az alternatív szállítási útvonalakat, kapacitásokat. Ami pedig hab a tortán: aligha remélhetjük, hogy az alternatív forrásokból az orosz importnál olcsóbban juthatunk földgázhoz. Vagyis így vagy úgy, de meggyőződésem szerint a pénztárcánk fogja bánni az átállást.

KOLEK ZSOLT

A HAGYOMÁNY HITELRE KÖTELEZ

A LENGYEL ELSŐÁLDOZÓK SZÜLEI | Az új évezredben még nem volt olyan drágaság az országban, mint manapság. Az infl áció tavaly áprilistól számítva 12,3 százalékos volt, így a tavaszi szezonban sokan csökkentették a kiadásaikat, noha általában húsvétkor és a hozzá kapcsolódó utazások vagy a május eleji üdülések során szívesen költekeznek a lengyelek.

A varsói Quality Watch piackutató és tanácsadó cég húsvét előtti felmérése szerint az idén lengyelek csaknem egyharmada úgy készült, hogy a tavalyinál szerényebben ünnepel, 6 százalék pedig azt mondta, egyáltalán nincs pénze pluszköltésre. A megkérdezettek 42 százaléka lefaragta az üdülési költségeit, vagy lemondott az utazásról az április 30-tól május 3-ig (a lengyel alkotmány napjáig) tartó négynapos minivakáció alatt.

Ez a takarékoskodó szemlélet azonban egyáltalán nem vonatkozik a késő tavaszi elsőáldozási ünnepségekre – derül ki a Gazdasági Információs Iroda és Országos Adósságnyilvántartó (KRD BIG) tanulmányából.

A 95 százalékban katolikus országban a nyolc-kilenc év körüli gyerekek szüleinek közel a kétharmada azt szeretné, hogy az idei (májusi vagy júniusi napokra kitűzött) elsőáldozás megünneplése pazar legyen. Minden negyedik család készen áll hitelt felvenni erre a célra.

ELŐJEGYZÉS ÉS ÁRKÉPZÉS

Az elsőáldozás (az oltáriszentség első alkalommal való vétele) nemcsak az egyházközség ünnepe, hanem famíliáé is. Az esküvők, lakodalmak mellett ez a legnépszerűbb családi rendezvény, amelyet az idén, két év után először, egészségügyi korlátozások nélkül lehet megtartani.

A költségeket tekintve kis lagzinak is nevezhető, hiszen sokat költenek az ünnepi ruházatra és az ajándékokra (a lányoknak főleg ékszerekre, a fiúknak elektronikai cuccokra), de jókora összeget kell fizetni az étteremben rendezett fogadásért is. A vendéglátóhelyek általában fejenkénti árral kalkulálnak, a buli költsége elsősorban a meghívott vendégek számától függ. A szakportálok szerint Lengyelországban egy elsőáldozást követő családi ünnepség létszáma általában 24 fő. Az árak személyenként 140 és 300 złoty között mozognak, ami a vendéglátóhely besorolásától és hollététől is függ, így a hétezer złotyt (570 ezer forintot) is átlépheti egy 24 fős rendezvény költsége. Nagyobb vendégszám, például 50 fő esetén hét- és 15 ezer közötti a számla.

Az idei elsőáldozási fogadásokra a legtöbben egy vagy két éve foglalták le az éttermek helyiségeit. Akkoriban az inflációs előrejelzések a mai valósághoz képest jóval visszafogottabbak voltak, de az előrelátó vendéglősök a szerződésbe befoglaltatták a 10-20 százalékos áremelés lehetőségét. A pénz most sem számít, például a Białystok melletti Rutkowski-kastélyban már a 2024-ben esedékes elsőáldozói ünnepségre kötik a szerződéseket.

MEGADJÁK A MÓDJÁT

A KRD BIG felmérésében az elsőáldozók családjainak a kétharmada emlékezetes, pazar rendezvényt szeretne: finom ételekkel, italokkal ellátni a vendégeket. Minden negyedik nyilatkozó viszont kijelentette, nem érzi szükségét egy költséges fogadás megtartásának. (Ők azok, akik kevesebb vendéggel, odahaza akarnak ünnepelni. A megkérdezettek elenyésző része kitérő választ adott.)

A Lengyelek eladósodnak az elsőáldozásért című tanulmányból az is kiderül, hogy a szülők 72 százaléka megengedheti magának, hogy családi forrásból, azaz hitelfelvétel nélkül szervezzen fogadást. Közülük 30 százalék állította, hogy a pénz nem jelent problémát ebben az ügyben. „Az anyagi források hiánya ellenére a lengyelek egy része nem szándékozik feladni a pazar rendezvényt. Kutatásaink azt mutatják, hogy az »adósodj el, de mutasd meg, hogy megadod a módját« mentalitás még mindig érvényes. A szülőknek több mint a 25 százaléka hajlandó kölcsönt felvenni erre az eseményre” – mondta Adam Łącki, a KRD BIG igazgatótanácsának elnöke a PAP hírügynökségnek. Hozzátette: az a tendencia, hogy a hitelfelvevők csoportja egyharmadra fog emelkedni.

ILONA GIZIŃSKA

KÉSIK A PELJEŠAC HÍD ÁTADÁSA

Minden jel arra utal, hogy nem sikerül az idei turistaszezon előtt átadni Horvátország legnagyobb infrastrukturális projektjét, az A1-es autópálya vonalán a bosznia-hercegovinai tengeri kijáratot elkerülő Pelješac hidat, mert még nem készültek el a bekötőutak. A létesítmény, amely a Dubrovnik körüli területet köti össze az ország többi részével, már hónapok óta elkészült, éppen ezért kellemetlen, hogy kisebb problémák miatt csúszik a stratégiai projekt befejezése. A 2404 méter hosszú és 55 méter magas műtárgyat a kínai China Road and Bridge Corporation (CRBC) építi mintegy 2,1 milliárd kunáért (105 milliárd forint), amit 85 százalékban az Európai Bizottság finanszíroz, a maradékot pedig az állami költségvetés fedezi.

A híd építése 2018-ban kezdődött, és a kínai kivitelező a tervezett ütemben időre, ez év márciusára be is fejezte a munkálatokat. Az építkezés viszont nem ment mindenhol ilyen gördülékenyen, az átkelő megközelítéséhez szükséges 12 kilométernyi út még csak részben készült el.

A munkálatokat vezető mérnök a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta: az eredetileg június elejére tervezett átadás nem tartható, mivel munkaerő- és építőanyag-hiánnyal kellett megküzdeniük. Ezért számításai szerint a hídon leghamarabb augusztusban indulhat el a forgalom. De akkor sem lesz még teljes az autósok öröme, mert a Dubrovnik felé vezető 17 kilométeres gyorsforgalmi átadása csak ősszel várható, így a forgalmat addig a pelješaci utakra terelik.

Az eset különösen kínos a horvátok számára, hiszen a szóban forgó utakat belföldi vállalatok, hazai szakemberek építik, akik a kínai hídépítőkkel egy időben kezdték el a technológiailag jóval egyszerűbb és kisebb volumenű munkálatokat.

HORDÓSI

MEGTANULTA, DE MÁST VÉGEZ

A szlovákiai munkavállalók 37 százaléka nem a végzettségéből adódó szakterületen helyezkedett el. Mindössze 24 százalékuk dolgozik olyan munkakörben, amely kifejezetten a szakmai képesítéséből következik – derül ki egy friss felmérésből, amelyet a Kariéra.sk szlovák munkaügyi portál tett közzé.

Ebből az is kiderül: a pályaelhagyók mellett sokan vannak olyanok, akik szeretnének a tanult szakmájuknak megfelelő munkakörben elhelyezkedni, de a piac erre jelenleg nem ad lehetőséget. A legnagyobb kereslet a szakképzett munkaerő iránt már hosszabb ideje az IT-szektorban mutatkozik, ezen a területen betöltetlen munkahelyek vannak. Továbbra is válogathatnak az álláslehetőségek közül az ipari termelésben a szakképesítést szerzett dolgozók.

A munkaerőpiacra belépő fiatalok a legkönnyebben a gyártásban, a logisztikában, a kereskedelemben helyezkedhetnek el, és immár az idegenforgalomban is, amióta jelentősen javult a járványhelyzet. Északi szomszédunkban a tavaly áprilisi 8-ról ez év első negyedének a végére 6,7 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya.

K. ZS.

MUNKAVÁLLALÁS A „NYITOTT BALKÁNON”

Május végén Szerbiában kiállítják a Nyitott Balkán kezdeményezés, a „mini-schengeni” övezetet alkotó Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia területén mindenhol érvényes első munkavállalási engedélyeket.

Ez lényegében egy digitális platformon igényelhető azonosító szám megszerzését jelenti – közölte Belgrádban a közszolgálati televízió műsorában Nenad Đurđević, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöki tanácsadója. Úgy fogalmazott: az érdekeltek egyszerűen, a hazai elektronikus ügyintézés honlapján (eUprava) igényelhetik és kaphatják meg a számot, az adatok beírását követően. A mezőgazdaságban, az építőiparban, valamint a vendéglátóiparban és a turizmusban van jelenleg munkaerőhiány mindhárom országban, így a kamara várakozása szerint ezekben az ágazatokban helyezkednek majd el a legtöbben.

A munkaerő szabad áramlásáról szóló megállapodást még a tavaly decemberi tiranai találkozó alkalmával írták alá az érintett államok tisztségviselői.

A másik két országban is hasonlóan egyszerű ügyintézést vezetnek be, s június elején már be is tölthetik az első munkahelyeket külföldön az érdekelt polgárok. A „mini-schengeni” munkavállalói azonosító kiadásánál alkalmazott módszer, illetve technológia az uniós elvárásokkal is összhangban van, hogy egy napon az integráció is könnyen végbemenjen az egységes EU-s munkaerőpiaccal – értékelte a szervezet illetékese.

VIRÁG

ÚJABB INFLÁCIÓS REKORD CSEHORSZÁGBAN

Áprilisban tovább gyorsult a pénzromlás üteme Csehországban. A múlt hónapban az előző esztendő hasonló időszakához képest 14,2 százalékkal emelkedtek az árak. Márciusban az éves infláció még 12,7 százalékos – derül ki a Cseh Statisztikai Hivatal (ČSÚ) kedden publikált előzetes adataiból. A pénzromlás ezzel 1993 óta nem látott szintet ért el, abban az évben 20,8 százalékot regisztráltak.

Az áremelkedéshez leginkább a rezsiköltségek növekedése és az élelmiszerek drágulása járult hozzá – emlékeztetnek a szakemberek, kiemelve, hogy áprilisban a fogyasztói kosár legtöbb tételében nőttek az árak. Az üzemanyagok ellenértéke márciushoz viszonyítva némileg csökkent, de éves összevetésben még így is jelentősen hozzájárult az inflációs ütem gyorsulásához. 2022 első hónapjában a kiskereskedelmi forgalom még 9,4 százalékkal bővült éves bázison, köszönhetően a pandémia lecsengésének.

Az áprilisi adat már a lakosság vásárlókedvének a jelentős visszaeséséről tanúskodott (5,4 százalékos növekedéssel), de ez még mindig kedvezőbb, mint amire korábban az elemzők számítottak. A fokozódó inflációs nyomás és a cseh jegybank sorozatos kamatemelései miatt a lakossági fogyasztás további mérséklődését vetítik előre. Várakozásaik szerint a pénzromlás üteme a második és a harmadik negyedév fordulóján tetőzhet.

KOLEK

TÉNYLEG ELVESZIK

A MUNKÁNKAT A ROBOTOK?

SVÁJCI KUTATÁS | Hol tart ma valójában a robotika? Tényleg eltűnik sok millió ember munkahelye pár éven belül az automatizálás révén? E kérdések tudományos igényű megválaszolásához visz közelebb egy két svájci egyetemen életre hívott index. E mutatóval megbecsülhető, hogy mintegy ezerféle álláshely közül melyik mennyire veszélyeztetett a mesterséges intelligencia fejlődése által.

Már hosszú évek óta zajlik a – jobbára elméleti – vita arról, hogy a szoftveres és persze „hardveres” mesterséges intelligenciával vezérelt gépek milyen munkákat, álláshelyeket mikor, mekkora mértékben veszélyeztetnek globálisan. Ennek a problémának a megértéséhez került közelebb a világ a minap, amikor svájci kutatók két egyetem összefogásával egy igen alaposan, kellő tudományos megközelítéssel összerakott indexet mutattak be.

Egészen pontosan két lausanne-i univerzitás közösen létrehozott egy vadonatúj adatbázist, amelyből látható, hogy aktuálisan milyen mértékben veszélyeztet a robotizálás egy-egy konkrét szakmát. Továbbá a kutatók azt is kimunkálták, hogy milyen „B tervekkel” állhatnak elő azok, akiknek a helyét átvette a mesterséges intelligencia valamely formája. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tudósok életre hívtak egy online is kereshető mutatót. Ebből pedig megtudható, hogy egy-egy szakmát mennyire „fenyeget” az automatizálás, és milyen esetleges foglalkozási irányok felé lehetséges – viszonylag kis energiabefektetéssel – elmozdulni a veszélyeztetett csoportok esetében.

SZINGAPÚRBAN TAVALY ÓTA MŰKÖDIK CAMELLO, AZ AUTONÓM ÉLELMISZER-KISZÁLLÍTÓ ROBOT. OTT MÁR MOST KEVESEBB FUTÁR SZÜKSÉGES

ELSŐ HELYEN A FIZIKAI MUNKÁK

Megvizsgálva az elsőre látványosnak tűnő indexet, talán elsősorban a társadalomtudósok, a HR-szakemberek és a jövőkutatók igazi eszköze lehet. Vegyük például a sofőröket, akik az egyik leginkább veszélyeztetett körbe tartoznak, akiknek az átlagpolgár számítása szerint talán a legmagasabb értéket kellene kapniuk. Magasat is kapnak, de a mutató részleteinek a tanulmányozása nélkül nem mond sokat a sofőrök esetében kapott 0,78-os érték.

Az adatbázis közel ezer szakmát sorol be, és az első helyeken a fizikai munkák vannak, például a karbantartás, az építkezés vagy éppen a „szalag mellett” végezhető ipari tevékenységek – a skála túlsó felén pedig a fizikusok tanyáznak.

Egészen pontosan úgy jutottak az indexhez, hogy a Lausanne-i Egyetem (Université de Lausanne – UNIL) és a lausanne-i műszaki egyetem (École Polytechnique Fédérale de Lausanne – EPFL) tudósai az automatizálás lehetséges társadalmi hatásait vizsgálták. Ehhez

EBBEN AZ AKVÁRIUMBAN MÁR AZ ARANYHAL IRÁNYÍT, DE RÁNK MI SZÜKSÉG LESZ? IZRAELI KUTATÓK IDÉN JANUÁRBAN, A VÍZI ÁLLAT MOZGÁSÁT FIGYELVE KÉSZÍTETTEK HAL „VEZETTE” KIS ROBOTJÁRMŰVET

a munkához készült el a mutató, melynek módszertana a kutatók szerint számos módon használható.

HOGYAN SZÁMOLTÁK KI?

Egyebek mellett az új index sokban segíthet a munkaerőpiacról kiszorulók lehetséges, alternatív elhelyezkedési lehetőségeinek a felmérésében. Így például a társadalomtudósok, a stratégiai döntéseket hozók pontosabb becslést kaphatnak az állampolgárok robotizációval összefüggő munkanélkülivé válásának a kockázatáról. És ezen adatok birtokában azután már sokkal könnyebb lenne például a felnőttképzési programokat átalakítani. Mi több, még a robotok gyártói is jobban képbe kerülhetnek a téren, hogy milyen irányba vigyék a fejlesztéseiket – teszik hozzá a mutató megalkotói.

Az alapadatok persze nem légből kapottak: az index alapjául egy nyilvánosan elérhető, hivatalosnak tekinthető szakmalista szolgál. Ebben csaknem ezerféle munkaköri leírás szerepel, beleértve a feladatok elvégzéséhez elengedhetetlen készségeket, képességeket és tudásanyagot.

A kutatók ezt a listát elemezték ki tudományos módszerekkel. Egészen pontosan megnézték, mi a valószínűsége a vizsgált szakma esetében az emberek robotokkal való helyettesítésének – s ha elképzelhető, akkor milyen mértékben. Az alapot ehhez a SPARC: The Partnership for Robotics in Europe nevű szervezet adatai adták, pontosabban egy 320 oldalas tanulmány, amely éppen a fő kérdést járja körül, miszerint mely szakmák mennyire veszélyeztetettek az automatizálási, robotizálási folyamatok miatt. Továbbá belekalkulálták a mesterséges intelligencia eddigi eredményeit, a mai – továbbá a közeljövőben várható – fejlettségi szintjét.

Könnyen gondolhatnánk erre a jegyzékre egyfajta feketelistaként, de a svájci tudósok bevallása szerint inkább arra koncentráltak, hogy a felnőttképzés folyamán kiknek, mely szakmákban kell a lehető leggyorsabban B terveket kimunkálni, illetve a fiatalok képzésekor most mire érdemes helyezni a hangsúlyokat. Magyarán: mely szakmákban szükséges visszafogni a képzési kapacitásokat, s milyen területeken kell(ene) látványosan növelni azokat.

NEM IS EGY, HANEM KÉT INDEX VAN

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy mindjárt két mutatót dolgoztak ki. Az első az automatizálási kockázati index, amelyet Automation Risk Index (ARI) névvel vezettek be. A másik a fent említett B tervekre, avagy menekülőutakra koncentráló rugalmassági jelző, melynek angol neve Resilience Index (RI). Ezzel becsülni lehet azt, hogy milyen a robotizálási kockázat és az esetleges átképzés előforrásigényének a viszonya. Az adatokban minden egyes mai foglalkozáshoz három B terv tartozik.

Összefoglalva: az ARI megmutatja, hogy kinek a munkáját mekkora valószínűséggel vehetik át a mesterséges intelligencia vezérelte szoftveres és szoftver-hardveres megoldások (azaz a szoftveres botok, valamint a fém-műanyag, ám mesterséges intelligenciával felvértezett gépi agy irányította fizikai robotok). De hogy pár példát is hozzunk: az ARI két szélső értéke 0,43, illetve 0,78. Mint az elején utaltunk rá, olyan egyszerű munkák, mint a sofőrködés egyes formái, a felső értékhez vannak közel, míg a tudományos kutatók, például a biológusok, fizikusok tevékenysége a skála átellenes végén helyezkedik el.

Persze nem újdonság, hogy a robotizálás hatásait a világ legkülönbözőbb szegleteiben, tudományos intézményeiben kutatják. A friss munka különlegessége azonban az, hogy a kiutakat, a B terveket is igyekszik egyfajta tudományos alaposságú, mégis automatizált logika szerint megmutatni. Ráadásul nemcsak egyedi esetekben, hanem komplett társadalmirendszer-összefüggésekben vizsgálva a pár éven belül várhatóan egyre kritikusabbá váló kérdést. Gondoljunk csak a fejlett világban már fel-felbukkanó önvezető taxikra, kiszállítókra, büfékocsikra, amelyek korántsem a sci-fi álmok, hanem jobbára az élesben tesztelt technológiák közé tartoznak. Mi lesz öttíz év múlva a fejlett világ nagyvárosaiban dolgozó futárokkal, taxisokkal és mozgóárusokkal?

HG

TIPTON ZAKARIÁS

Richard Branson, Shawn Mendes vagy Ed Sheeran is viseli az 1998 óta működő Tipton Eyeworks szemüvegkereteit, amelyek elképesztő alapanyagokból, egy hazai gyárban, illetve kézzel készülnek. Az amerikai–magyar tulajdonos eleinte csak saját magának szeretett volna egy különleges keretet, mára viszont világhírű brandet épített.

Az első próbálkozásainál az édesapja bakelitgyűjteményéből kezdett szemüvegkereteket készíteni. Gondolom, ehhez neki is volt egy-két szava. – Csak néhány lemezét áldoztam be, és mindegyiknél megkérdeztem: „Ezt ugye nem nagyon hallgatod?” Nem tudtam, hogy működik-e majd az elképzelésem, ezért más műanyagokkal és fémmel, fával is dolgoztam a fejlesztés folyamán. – Már több mint három tonna vinilből, több ezer méter bovdenkábelből és több száz kiló töltényhüvelyből gyártottak szemüvegkeretet – honnan szerzik be ezeket az anyagokat? – Sok-sok kutatás után találtam rá a forrásaimra. Eleinte bolhapiacokon vásároltam fel a régi bakeliteket, de rá kellett jönnöm, hogy a műanyag elöregedése miatt törékenyek, és ha sokat hallgatták, karcosak is, így nem a legjobb alapanyagok. A zeneiparban viszont rengeteg olyan hanglemez termelődik, amelyet valamilyen okból nem tudnak értékesíteni, ezért meg kellene semmisíteni. Kiadóknak, zenészeknek, forgalmazóknak, webshopoknak írtam, hogy szívesen átveszem a feleslegüket, mert ezekkel a viszonylag új darabokkal sokkal könnyebb dolgozni. Azóta havonta-kéthavonta érkezik hozzám egy raklapnyi lemez – és viselhetővé vált a zene! A töltényhüvelyeket pedig lőterekről szerezzük be. Az ötlet onnan jött, hogy egyszer találtam egyet az utcán Amerikában. Gondolkoztam: de jópofa, mit lehetne ebből készíteni? Ki kellett fejleszteni a módszert a megmunkálására, de azóta a szemüvegszár végén ellensúlyként alkalmazzuk. – Nemrég elnyerték az Optic for Good nevű díjat, amely a világ egyik legkörnyezetbarátabb szemüveggyártójaként akkreditálja a céget. Folyamatosan foglalkoztatják az újrahasznosítás lehetőségei? – Igen, apró alkatrészeken is sokat agyalunk, ahogy azon is, miként maradhat naprakész a brand. Most épp a csomago-

NÉVJEGY

1978-ban, Sun Valley-ben, az Amerikai Egyesült Államokban született. A Seattle Central Community College-ben diplomázott.

KEDVENCEK

Film » A nagy Lebowski Könyv » J. K. Rowling: Harry Potter Zene » Viagra Boys Hobbi » bútorkészítés

Ahonnan merít, ha kimerül »

a gyermekeiből

Legjobb/legrosszabb tulajdonsága »

feledékenység/feledékenység

Álom, amely még nem valósult meg »

sárkányrepülés

lástechnikánkat tervezzük át. Az anyaghasználat ökológiailag progresszív megközelítésével különítjük el magunkat más márkáktól. Öröm, hogy egyre többen értik meg a fenntarthatósági intézkedések szükségességét. De közben azt tapasztaljuk, hogy a vásárlók szeretnék, ha a környezetbarát nyersanyagból születő termék ugyanolyan mutatós lenne, mint az új, tehát esztétikailag nem szívesen kötnek kompromisszumot. Ennek a dupla szorításnak nehéz megfelelni, de dolgozunk rajta. A másik újításunk, hogy már 3D-s nyomtatóval készült kereteket is elő tudunk állítani, amelyek maximálisan személyre szabhatók. Nem is gondolnánk, de akadnak, akiknek nagyon speciális méretű, kialakítású szemüvegre van szükségük – például a bokszolóknak, a profi sziklamászóknak, a biliárdozóknak. Vagy akiknek az átlagnál nagyobb, laposabb az orruk, esetleg szélesebb az arcuk… – Amerikai–magyar szülők gyerekeként Seattle-ben élt. Miért Magyarországon építi az üzletet? – Gyerekkoromban éltünk pár évet Kecskeméten, majd gimnáziumba Pécsett jártam. Később nyaranta látogattam Magyarországra, és egy nyaralás alkalmával találtam meg azt az esztergomi gyárat, ahol el tudtam indítani a szemüvegek előállítását. Most már a család, a tervezés, a gyártás is ideköt. Főleg, hogy Budapesten nyitottunk egy nemzetközi szinten is egyedi üzletet, ahol a Zeiss szemvizsgálati géppark mellett egy koncerttermet alakítottunk ki. – Világszerte több mint 500 optikában érhetők el a termékeik. Hogy épült ki ez a hálózat? – Fogtam egy bőröndöt, beletettem a mintadarabokat, s vonattal beutaztam Európát. Az internetről kikerestem, hogy melyek azok a jellemzően belvárosi üzletek, ahol a kereteinkre vevők lennének, és mint régen a porszívóügynökök, egyszerűen bekopogtattam. Haladó technológiával dolgozunk, különleges alapanyagokkal, így az árazásunk is meghatározza, hova fér be ez a kategória. Miután Európában nevet szereztünk, folytattuk Észak-Amerikában, Kanadában – ezt a két piacot a feleségem építette fel. PR-munka és utazgatás ott is kellett, de mivel hatalmas területű országok, az emberek sokkal nyitottabbak arra, ha e-mailben keressük meg őket, mert megszokták, hogy a partnerek nem fognak feltétlenül odautazni hozzájuk egy termékbemutató miatt. Összehasonlításképp: egy olasztól ismeretlenül e-mailben vagy telefonon választ kapni – esélytelen. Ausztráliában, Japánban, Kínában is jelen vagyunk. De Ázsiában az európaitól eltérő fejforma okoz számunkra nehézséget: a terjeszkedéshez sokkal több energiát kellene a termékfejlesztésre fordítanunk, amire jelenleg nincs kapacitásunk. – Hány szemüvege van, s mi alapján választ, amikor elindul otthonról? – Húsz keretem biztosan van. Néhányat bulizni vagy családi ünnepségeken hordok. Van, amelyiket kétkezi munkához, mert nagyobb a lencséje, jobban védi a szememet. Ha nem szeretnék kitűnni a környezetemből, akkor visszafogottabb darabot veszek fel. Külföldön szinte egyértelmű, hogy mindenkinek több szemüvege van, míg itthon ez sokaknak felesleges luxusnak tűnik. Pedig annak, aki dioptria nélkül nem boldogul, erősen ajánlom, hogy ne egy szemüveget tartson, mert ha azzal bármi történik, az komoly gondot okozhat neki. Hajlamosabbak vagyunk inkább a cipőinkhez illő táskákra költeni, mint még egy-két szemüvegre. De miért? Hiszen egy embernek először az arcát veszszük szemügyre, és beszélgetés közben sem a táskáját nézzük. – Hogy kerülnek világsztárok orrára a szemüvegeik? – Extravagáns darabokat árusító üzletek forgalmazzák a termékeinket, és hozzájuk extravagáns vevők járnak, akiknek munkaköri kötelességük, hogy merészebben öltözzenek. Néhány esetben a sztárok rokonai, barátai, üzletfelei fedezték fel a kereteinket, s ajándékba választották, ahogy Elton Johnnak a férje. Richard Branson brit üzletember, a Virgin Group alapítója néhány éve előadóként lépett fel egy párizsi rendezvényen. A szervezők szerették volna meglepni egy eredeti ajándékkal, és hozzánk fordultak. Kitaláltuk, hogy abból az 1973-as bakelitból fogunk legyártani egy keretet, amely elindította a lemezkiadója, a Virgin Records karrierjét. Így nem sokkal később Bransoné lett a napszemüveggé gyúrt Tubular Bells, azaz Mike Oldfield első lemeze. Robbie Williams számára is terveztünk egy – direkt a markáns orrára kitalált – keretet, amelyet a 2015-ös Sziget Fesztiválon adtak át neki. Dani Alves labdarúgó Floridában vásárol tőlünk. Dolgozunk az AC/DC-vel is. Az ő segítségükkel találtak ránk Miles Davis örökösei, hogy gondoljuk újra a zenész által 1958ban viselt ikonikus napszemüveget. Leginkább szájhagyomány útján terjed a hírünk, és így a legjobb.

SZIGETI HAJNI

„A WIN-WIN SZITUÁCIÓ

AZ ALAP”

NÉMETH BÁLINT

Nagyon jó programnak tartja az otthonfelújítási támogatást a tanács adó, aki még csak huszonéves, és egyetem mellett végzi a tevékenységét. Mint mondta, december 31-ig minden igénylő, aki az összes apró szabálynak megfelelő kérelmet nyújt be, megkapja a neki járó pénzt. A maximálisan kérhető összeg 3 millió forint.

Huszonévesként, az egyetem mellett kezdett vállalkozásba. Mi motiválja, miért nem éli a diákok megszokott életét? – Korábban versenyszerűen úsztam, ezért az egyetem előtt sem olyan életet éltem, mint a kortársaim. Tehát nem voltak hétvégi bulik, a versenyekre, az edzésekre összpontosítottam. Mindig is maximalista voltam, a sportolás miatt nagyon pörgősek voltak a mindennapjaim. Ezt folytatom most is, csak már az élet más területén. Ahogy azelőtt, jelenleg is olyan célokat tűzök ki magam elé, amelyek az adott pillanatban elérhetetlennek tűnnek, aztán fokozatosan elérem azokat. – Most jogászhallgató Győrben. Hogy jött képbe a pénzügyi tanácsadás? – A pénzügyek mindig is érdekeltek, tehát innen jött a késztetés. Az otthonfelújítási tanácsadás azonban speciális szegmens, hiszen nemcsak pénzügyről van szó, hanem kapcsolódik a közigazgatáshoz és egyéb jogi területekhez is. Korábban a közigazgatás nem foglalkoztatott, de az élet úgy hozta, hogy a szülővárosomban, Kőszegen az önkormányzat pénzügyi, jogi és rendészeti bizottságának a külsős tagja lettem. Nyomban megváltozott a szemléletem, ahogy kezdtem rálátni a folyamatokra, s egyre jobban kezdett érdekelni a közigazgatás is. Ha minden a tervek szerint alakul, jövőre elvégzem a jogi kart Győrben. A munka mellett mindenképpen szeretnék belevágni valamilyen típusú közgazdasági tanulmányba. A jogi ismereteimet más téren is gyakran tudom kamatoztatni, hiszen előfordultak már a vállalkozók munkáival kapcsolatos minőségbeli problémák, melyeket az iránymutatások szerint könnyebben tudtak békés úton rendezni az ügyfeleink. – Miként vágott bele a tanácsadásba? – Az otthonfelújítási támogatás igénylése a múlt év elejétől vált lehetővé. Az első perctől nagyon sok volt a bizonytalanság az emberekben ennek részleteivel kapcsolatban. Ezt erősíti a mai napig az igénylők körében terjedő rengeteg hamis információ. Az ismerőseim tudták, hogy az önkormányzati munkám miatt nagyjából tisztában vagyok a területtel, a lehetőségekkel és a jogszabályokkal, ezért sokan kértek tőlem tanácsot, hogy miképpen induljanak el. Nekik segítettem először. Aztán az ismerőseim elmondták ezt az ismerőseiknek, így már ők is elkezdtek keresni. A Facebookon is hozzászóltam különféle posztokhoz, a szabad időmben kommentben segítettem annak, aki engem kérdezett. Volt már ekkor egy pénzügyi vállal-

kozásom, de erre az új tanácsadási területre nem akartam vállalkozói szemmel tekinteni. Egy kis idő elteltével akkora lett az „ügyfélköröm”, hogy a keresletre, az igényekre alapozva átállítottam a tanácsadói vállalkozásomat. Eléggé lelkiismeretesnek tartom magamat, ezért az a célom, hogy az ügyfeleim minden kérdésükre választ kapjanak. Nekem a win-win szituáció az üzletben is alap. – Hogy néz ki a gyakorlatban ez a munka? – Van egy Facebook-oldalam, a Családtámogatások by NB, és az Otthonfelújítási Támogatás Tanácsadó profilról igyekszem sok kérdést megválaszolni az Otthonfelújítási Támogatás 2021 csoportban is, illetve ezeken a site-okon el is lehet érni. Elég sokan keresnek, természetesen hétvégén is. Ezt úgy fogom fel, hogy az emberek nagy többsége szombaton és vasárnap nem dolgozik, akkor van idejük foglalkozni a különféle pályázatokkal, kedvezményekkel. Tehát nekem a lehetőségekhez képest mielőbb válaszolnom kell, akár hétvégén is. Természetesen a párom ennek nem nagyon örül, de megérti, hogy ez egy ilyen vállalkozás, és egy maximalistatárs. – A Facebook-oldalukon nagyon sok érdeklődő tesz fel kérdéseket, érdeklődik a kedvezmények iránt. Tehát ön hús-vér emberekkel van kapcsolatban. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva az otthonfelújítási pályázatnak akad olyan része, amelyen javítana, bővítene? – Nagyon hatékony és jó a támogatási forma. Egy ekkora visszaigényelhető összeg sok embernek teszi jobbá az életkörülményeit, hiszen jó néhányan csak ezért újították fel az otthonukat. Nem beszélve a támogatáshoz kialakított kedvezményes hitelről, amely azoknak a gyermekeseknek is segít, akiknek nem áll rendelkezésére ilyen mértékű megtakarítás. Szerintem a rendelet egyetlen érthetetlen eleme a terek elválasztásának a kizárása. Amennyiben valaki egy nagyobb szobát fallal akar kettéválasztani, azt nem lehet elszámolni a pályázat keretein belül. Pedig gyakran ütközünk a gyakorlatban ebbe a problémába, hiszen ha egy nyári konyha felújítását segíti a program, amely kisebb összefüggésben áll a gyermekneveléssel, mint például két gyermekszoba kialakítása, akkor az utóbbi miért nem támogatható? – Ha már a költségeknél járunk: az építőipari árak növekedése mennyire befolyásolja a felújítási kedvet? – Most két válság ér egybe. A koronavírus-járvány okozta nehézségek, valamint az orosz–ukrán háború miatt is nőtt az infláció, és az építőipari anyagok ára szintén rekordmagasságba szökött. Az otthonfelújítási pályázat tavaly januári bevezetése következtében a kereslet-kínálat egyensúly megbillent az előbbi javára. Nyilván ez is belejátszott a drágulásba. De mindezeket figyelembe véve nagyon megéri kihasználni a lehetőséget. Egy érintett család mesélte nekem, hogy tavalyelőtt ősszel – amikor még nem indult el a támogatás – 4,5 millió forintért tudta volna lecseréltetni a családi házuk tetejét. Ez az ár a múlt év tavaszára 6 millió forintra nőtt, de a pályázatnak köszönhetően igénybe tudták venni a hárommilliós támogatást. Tehát még így is másfél millió forintot takarítottak meg az eredetileg tervezett 2020. őszi munkálatok ellenértékéhez képest. Egy másik ügyben kellett beszélnem egy kivitelezővel, hogy miképp kell elkészítenie a számlát: online vagy papíralapon? Azt mondta, hogy ő évek óta vállalkozó, de még soha egyetlen számlát sem töltött ki, tehát nem is tudja, miként kell. Magyarul az intézkedés erőteljesen fehéríti az építőipart és ezzel együtt a gazdaságot. Hivatalosan ez év végéig lehet élni az otthonteremtési kedvezménynyel, de a miniszterelnök már jelezte, hogy valamilyen módon folytatni kívánják a családok támogatását. Persze a részleteket még senki sem tudja, s azokat a világgazdasági események is súlyosan befolyásolhatják. Egy biztos: jelenleg december 31-ig minden igénylő, aki az összes apró szabálynak megfelelő kérelmet nyújt be, meg fogja kapni a neki járó pénzt. A maximálisan igényelhető összeg tehát 3 millió forint. – Visszatérve a cégére: vannak munkatársai? – Állandó jelleggel foglalkoztatok egy alkalmazottat, és van egy fiatal hölgy, aki alvállalkozóként szokott segíteni. Ő a napelemes pályázatokért felel, az otthonfelújítási rész az enyém. Nagyon jól működik a partnerség, nagy terhet vett le a vállunkról, mert az alkalmazottammal ketten már nem tudtuk volna ezt a területet is „lefedni”. Üzleti szempontból mindkettőnknek megéri az együttműködés, hiszen nem csak olyan ügyfelek vannak, akik az otthonfelújítás kapcsán az energiatakarékossági pályázatot is igénybe veszik – ez fordítva is működik. Tehát ez a bizalmi bázis sokat ér nekünk, hiszen lehet, hogy egy érdeklődő később bármilyen ügyből kifolyólag visszatér hozzánk. E két említett terület mellett befektetési tanácsadással is foglalkozom. Elvégeztem egy nemzeti bankos képzést, amely végzettség erre a tevékenységre is feljogosít. Egyelőre a hitelezési tanácsadás nincs benne a portfóliómban. A terveim között szerepel, hogy az MNB szakirányú képzését nemsokára elvégzem, és belevágunk ebbe is. Ez így már tényleg teljes körű szolgáltatás lesz.

PINDROCH TAMÁS

HIRDETÉS