Parádés gyorsjelentési szezont fut a Wall Street

AMERIKAI RÉSZVÉNYEK | A tavalyi alacsony bázisokról nekirugaszkodva kilőtt a tengerentúli vállalatok profi tja – jövőre viszont lassulás következhet be. A legnagyobb kockázat az infl áció, amely októberben 1990 óta nem látott szintre, 6,2 százalékosra növekedett.

Lapzártánk idején az amerikai blue chipek árfolyam-alakulását követő S&P 500-as index kosarában szereplő vállalatok túlnyomó többsége, 400 cég már közzétette negyedéves gyorsjelentését. A tőzsdemutatók újabb és újabb csúcsokat döntögetnek, ami kompenzálja a kötvénypiac növekedési és inflációs félelmek miatti volatilitását.

ALACSONY BÁZISOK

A gyorsjelentésüket közzétevő társaságok 81 százaléka az elemzői konszenzusos értékeknél jobb profitadatokat közölt. A vállalatok nyeresége átlagosan 40 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző esztendő azonos időszakához képest, az árbevétel 20 százalékkal bővült. A beat rate, amely azt mutatja, hogy a várakozásokat mennyivel haladják meg a közölt eredmények, július–szeptemberben ugyan nem volt olyan magas, mint az előző két negyedben, de ez érthető is, hiszen azok az értékek a pandémia miatt nagyon alacsony bázisról indultak. Ugyanakkor a mostani beat rate a 2008-as pénzügyi válság óta így is az öt legnagyobb közé tartozik.

A parádés negyedév persze annak is köszönhető, hogy az elemzői várakozások meglehetősen borúlátók voltak a piaci bizonytalanságok, a koronavírus miatti tervezhetetlenség következtében. A nyár végén és kora ősszel a járványhelyzetre való tekintettel a nagyvállalatok sorra adtak ki profitfigyelmeztetéseket. Ezek beépültek a szakértői előrejelzésekbe és a részvények árazásába is. A cégek részéről a legnagyobb kockázati tényező a költségek növekedése volt. Számos társaság viszont azt is hozzátette: az alapanyagok és az energia drágulását képes beépíteni az árakba, anélkül, hogy ezzel a termékei és a szolgáltatásai iránti keresletet drasztikusan csökkentené.

A jó vállalati eredmények nyomán az S&P 500 október vége óta 10 csúcsot is megdöntött. A részvénypiaci fellendülés nem csak a nagy kapitalizációjú óriáscégekre vonatkozott. A kisebb társaságok árfolyamának alakulását mutató Russell 2000 index előző, ez év márciusi történelmi csúcsa fölé kapaszkodott november elejére. A harmadik negyed végén még korántsem volt ilyen rózsás a helyzet, az S&P 500 szeptemberben a második havi átlagban vett veszteségét szenvedte el. A kötvénypiacokkal szembeállítva azonban ez még mindig stabil szegmenst jelez. Az előbbieknél jó néhány befektető égette meg magát azzal, hogy a növekvő infláció láttán gyors jegybanki szigorításra spekulált.

KILŐTTEK A RÉSZVÉNYINDEXEK

Így a Wall Street részvénybefektetői 1997 óta nem látott fellendülést élhettek át. Az S&P 500 az idén (lapzártánkig) több mint 25 százalékkal emelkedett, a pandémia kitörésekor (tavaly

IDEI ALAKULÁSA

2021. I. 4. = 100 százalék Russell 2000 Nasdaq Composite S&P 500 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

OLTÁSFELVÉTEL PENNSYLVANIÁBAN. A FED DÓZISAI ÚJABB CSÚCSOKRA REPÍTIK A WALL STREETET

márciusban) látott szinthez képest pedig megduplázódott. A prímet főleg a gazdasági ciklusokra és az árupiaci termékek árára érzékeny szektorok vitték. A növekedést még az sem volt képes megakasztani, hogy a piac egyik legnagyobb kapitalizációjú részvénye, a Tesla csaknem 5 százalékot zuhant, miután a vezérigazgatója, Elon Musk egy a twitteres követői körében végrehajtott szavazás után úgy döntött, hogy több mint 20 milliárd dollár értékben ad el a papírjaiból. A tőzsdeindex az idén 65 csúcsot döntött meg, ez a mutató számítása történetében a második legmagasabb szám.

A legutóbbi rohamot a jó hírek özöne idézte elő. Az amerikai munkaerőpiac a vártnál jobban teljesített októberben, a Pfizer előreláthatólag sikeresen dobja piacra koronavírus elleni gyógyszerét, átment a törvényhozáson Joe Biden elnök 1,2 ezer milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztési csomagja, továbbá világossá vált, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nem sieti el a kamatemelést, s bár csökkenti a havi 120 milliárdos kötvényvásárlást, ez még így is ultralaza, a gazdasági gyarapodást támogató monetáris politikát jelent.

A helyzet egyébként az öreg kontinensen is kedvező. Az egyik legszélesebb vállalati kört felölelő mutató, a Stoxx Europe 600 index kosarában szereplő cégek átlagosan 7 százalékkal nagyobb nyereséget mutattak ki a harmadik negyedévre, mint amelyről az elemzői várakozások szóltak.

JÖVŐRE LASSULÁS JÖN

A szakértők ugyanakkor azzal számolnak, hogy a profitnövekedés üteme jövőre lelassul. Ennek részben technikai okai vannak. A pandémia által sújtott múlt év olyan alacsony bázisadatokat teremtett, amelyekről nem volt nehéz elrugaszkodni, s így látványos bővülést produkálni. Az idei magasabb szintről ezt már nehéz lenne megismételni. Számítani lehet arra is, hogy normalizálódik a monetáris politika, a Fed valószínűleg kamatot emel – bár hogy hányszor és mekkorát, arról meglehetősen eltérnek a vélemények. Richard Clarida, az intézmény alelnöke a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a munkaerőpiac jelenlegi folyamatai egy a jövő esztendő végén esedékes kamatemelést valószínűsítenek.

Riasztónak tűnik az infláció gyorsulása is. Az amerikai fogyasztói árak októberben 6,2 százalékkal nőttek az egy évvel azelőtti szinthez mérten – ilyen ütemre utoljára 1990-ben volt példa – az egy hónappal korábbi 5,4-et követően. Clarida meg is jegyezte: az inflációs kockázatok felfelé mutatnak. Ezzel arra utalt, hogy az általa 2022 végére tett kamatemelést lehet, hogy korábban kényszerül majd meglépni a központi bank.

D. GY.

A NAGY

BIDEN-DILEMMA

FEDERAL RESERVE | A piacok stabilitást, kiszámíthatóságot és folyamatosságot várnak el az amerikai monetáris politikától – ezt pedig a jelenlegi elnök képes a leginkább biztosítani. Joe Bidennek ugyanakkor engedményeket is kell tennie pártja balszárnyának – közelednek az időközi választások.

Könnyen elképzelhető, hogy lapunk megjelenése idején Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke már nyilvánosságra hozza, kit jelöl az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) élére. Az USA előző vezetője, Donald Trump által kinevezett Jay Powell mandátuma három hónap múlva lejár. A Fed mindig is meghatározó szereplője volt az amerikai és a globális gazdaságnak. Most azonban nem túlzás azt mondani, hogy kulcsfontosságúvá vált. Az intézmény ugyanis bejelentette: elkezdi havi 120 milliárd dolláros kötvényvásárlási programjának fokozatos leépítését. Ebben a helyzetben a szokásosnál is nagyobb figyelem irányul a központi bankra, hiszen az eddigi ultralaza monetáris politika elmozdul a szigorodás irányába.

SÜRGET A PIAC

Biden előtt két lehetőség áll: vagy megtartja a republikánusok által kinevezett Powellt, vagy legnagyobb házon belüli ellenfelét, a demokratákhoz nyíltan kötődő Lael Brainardot jelöli a Fed élére. A Fehér Házból kiszivárgott értesülések szerint az elnök és a tanácsadói a napokban mindkét aspiránssal tárgyalásokat folytattak, ami arra utal, hogy hamarosan megszületik a bejelentés. Biden tisztában van azzal, hogy a lehetőségekhez képest minél előbb határoznia kell, mert ha halogatja a döntést, azzal tovább növeli a piaci bizonytalanságot. Ez a pénzpiacok fokozott volatilitásához vezethet, ami nagyon nem jönne jól a pandémiából épp csak kilábalt amerikai gazdaságnak a még törékeny fogyasztói bizalom, a felpörgő infláció és az árdrágulással kapcsolatos várakozások tekintetében. „Ha destabilizálni akarod a pénzpiacokat, ne nevezd meg a Fed-elnököt” – fogalmazta meg tömören a helyzetet egy elemző. „Meglehetősen gyorsan meglesz a döntés” – közölte egy erre irányuló újságírói kérdésre Biden. A jegybankvezetői pozíció azonban a jelenlegi helyzetben politikai kérdés is. A demokraták a jövő évben esedékes időközi választásra készülnek, amelynek óriási a tétje: elveszíthetik az amerikai törvényhozás felsőházában, a szenátusban meglévő igen csekély többségüket. A párton belül feszült a helyzet: Biden támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint vészesen gyengül, az általa meghirdetett nagy ívű programok előkészítése viták kereszttüzében áll. A demokraták „progreszszív” szárnya, az amerikai értelemben vett szélsőbal kritizálja a leghevesebben. Ha úgy alakul a politikai széljárás, hogy kénytelen engedményeket tenni nekik, akkor Brainard lehet a befutó. Őt azért kedveli a balszárny, mert sokkal szigorúbb bankszabályozási rendszert vezetne be. A mostani még tükrözi Trump hozzáállását, Powell nem változtatott ezen.

ÉRVEK NÉLKÜL

Ugyanakkor jelzésértékű, hogy a Fed előző elnöke, Janet Yellen, aki most Biden pénzügyminisztere, a közelmúltban így nyilatkozott Powellről: „Jó munkát végez.” Az is érdekes, hogy a bankszabályozásban meglévő ellentéten túl Brainard összességében egyetért a jelenlegi jegybankvezető által képviselt irányvonallal. Powell szinte folyamatosan hangoztatja, hogy a kötvényvásárlási program leállításával nagyon óvatosan kell bánni, valamint a munkaerőpiaci helyzet most elsőbbséget élvez az inflációval szemben. Ez gyakorlatilag megegyezik a demokra-

A FED ESZKÖZÁLLOMÁNYA

Milliárd dollár 2003 20082004 2005 2006 2007 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

Forrás: St. Louis Fed

LAEL BRAINARD JAY POWELL ÜRES SZÉKE MELLETT. LEHET, HOGY MÉGIS ÁTÜL

ták álláspontjával. Még Elizabeth Warren, a párt nagyasszonya, egyik legbefolyásosabb személyisége sem nagyon tudta mással megvádolni, mint azzal, hogy „veszélyes ember”. Warren kifogásai alapján a Fed a republikánusok befolyása alatt áll, akik a kelleténél szabadabb teret engednek a Wall Streetnek és a bankrendszernek, márpedig ez szerinte egyenesen vezet a következő pénzügyi válságig. Powell ez ellen mindeddig úgy védekezett, hogy szabályozási kérdésekben az ezért felelős alelnökre hallgatott. Ezt a pozíciót a 2008-as pénzügyi válságot követően hozták létre. Közölte azt is: teljesen nyitott arra, hogy a megüresedő posztot majdan betöltő, várhatóan demokrata kötődésű vezetővel is együttműködjön.

PATTHELYZET

A szituációt bonyolítja, hogy nem csak új elnököt kell megnevezni. Számos vezetői pozíció üresedik meg, vagy már jelenleg is betöltetlen. Ilyen például a felügyeleti alelnök és az általános alelnök posztja. A regionális Fedek élén szintén lesznek üresedések – még Obama embereinek jár le a mandátuma. A jelölteket a szenátus hallgatja meg, s a demokraták közül sokan tartanak attól, hogy a republikánusok húzni fogják az időt, hogy ezzel is szemléltessék: Biden alkalmatlan figurákat akar betenni a jegybankba. Hasonló politikai patthelyzet alakulhat ki, mint az adósságplafon megemelésének a kérdésében. Ha a folyamat január végéig kitolódik, ezzel párhuzamosan egyre nő majd a feszültség az üzleti világban, a pénzpiacokon.

Elemzői vélemények szerint a helyzet logikus megoldása lenne, ha Biden meghagyná Powellt elnöknek, viszont a párton belüli ellenzéke száját befogná azzal, hogy Brainardot teszi meg a pénzpiaci szabályozásért felelős alelnöknek. Ez egyébként az utóbbi szakember felé is gesztus lenne – jelezné, hogy nincs elzárva előle az út a legfelsőbb pozícióig.

„Ha destabilizálni akarod a pénzpiacokat, ne nevezd meg a Fed-elnököt.”

D. GY.

MINDENT BEDOB A BIG FOUR KÍNÁBAN

KÖNYVVIZSGÁLÓK | A Peking és Washington közötti kereskedelmi és pénzügyi háború a tőzsdei cégek könyvvizsgálatára is kihat. A kínai multik kapitalizációjuk révén sorra kerülnek be az USA indexeibe, az ázsiai óriás viszont nem hajlandó alávetni magát az amerikai adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

A PwC a közelmúltban bejelentette, hogy a következő öt évben húszezer fővel szeretné növelni alkalmazottainak a számát Kínában, és összesen 8 milliárd jüant (1,25 milliárd dollár) fektet be a távol-keleti országban. Ezzel gyakorlatilag a duplájára növelné ottani jelenlétét, annak ellenére, hogy a nyugati világ és Peking között továbbra sem enyhülnek a geopolitikai és az üzleti feszültségek.

A Big Fourba tartozó cég Új egyenlőség címmel hirdette meg ezt a programot. Nem nehéz észrevenni az összefüggést a Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett „közjóprojekttel”. A beje-

lentés a Sanghajban tartott China International Import Expo nevű rendezvénysorozaton hangzott el, melynek célja az volt, hogy tovább erősítse a kontinensnyi méretű ország súlyát a globális kereskedelemben. Csak a nagyságrendek érzékeltetése végett: Nagy-Britanniában jelenleg 22 ezer embert foglalkoztat a PwC, ez globális létszámának körülbelül a 6 százaléka.

FOTÓ: TINGSHU WANG, REUTERS POLITIKAI FEGYVER

A nagyratörő tervek nehéz időszakban kaptak nyilvánosságot, hiszen a kínai és a nyugati könyvvizsgáló-tanácsadó piac közötti szakadék egyre nagyobb. Jelenleg a Big Fourba tartozó cégek (PwC, KPMG, Deloitte, EY) olyan 141 kínai vállalatot auditálnak, amelynek a részvényeit valamelyik amerikai tőzsdére bevezették. Ezek összesített kapitalizációja 1,7 ezer milliárd dollár volt június 30-án.

A viszony nem felhőtlen. A „négy nagy” jó három évtizede igyekszik kiépíteni minél erősebb pozíciókat az ázsiai óriás szinte határtalan lehetőségeket kínáló piacán. Ráadásul most egy olyan helyzetben, amikor Washington és Peking kereskedelmi és pénzügyi háborút folytat. Az amerikaiak megkövetelik, hogy a náluk nyilvános forgalomban lévő részvények anyavállalatai a helyi szabványoknak megfelelő adatszolgáltatást folytassanak, a kínaiak viszont pont adatvédelmi okokra hivatkozva nyomást gyakorolnak a társaságaikra, hogy ezt ne teljesítsék. Ennek következtében több kínai céget töröltek az amerikai tőzsdéken. Az USA tőkepiaci felügyelete (SEC) márciusban kezdte el alkalmazni azt a még Donald Trump elnöksége idején hozott törvényt, amely szerint az Egyesült Államokban parketten lévő vállalatok pénzügyi adatait a korábbinál szigorúbban ellenőrizhessék a felügyeleti hatóságok, különben törlik azok részvényeit a tőzsdei kereskedési listákról. Peking sem maradt adós a válasszal. Azzal vádolja Washingtont, hogy „politikai fegyverként kezeli a tőkepiaci felügyeletet”, közben pedig nyomást gyakorol a kínai társaságokra, hogy azok inkább a helyi börzékre, főleg a hongkongira vezessék be a papírjaikat.

KETTŐS SZORÍTÁS

Dupla prés ez, hiszen a globális tőkepiacokon egyre nagyobb a kínai cégek súlya – az elmúlt években megnövekedett kapitalizációjuk miatt. Ezzel párhuzamosan azonban a távol-keleti ország mind kevesebb kompromisszumra hajlandó a nyugati előírásokkal szemben. A 2002es Enron-botrány után az amerikai törvényhozás radikálisan megszigorította az USA-ban tőzsdén lévő vállalatok auditálási szabályozását – erről szólt a Sarbanes–Oxley-törvény. Azóta az ott megjelenő kínai cégek száma megsokszorozódott. Az amerikai piacokon az idén rekordszintet értek el az ázsiai óriás társaságainak a részvényértékesítései – jócskán meghaladták a 10 milliárd dollárt.

A négy nagy közül a PwC a leginkább kitett az ázsiai csendes-óceáni térségnek, globális árbevételének csaknem a 20 százaléka, 8,9 milliárd dollár származik innen. A gigacég az Evergrande csődközeli helyzete miatt is nehéz helyzetbe került. A hongkongi tőkepiaci felügyelet például vizsgálatot indított ellene, mert évek óta zöld utat adott a súlyosan eladósodott ingatlanfejlesztő könyveinek. A PwC-nek 28 irodája van Kínában, többek között Hongkongban és Makaón. A legnagyobb kínai technológiai társaságok közül többnek is ők a könyvvizsgálói – ilyen például az Alibaba, a JD.com vagy a Baidu. Ezen vállalatok egyike sem hajlandó kiszolgáltatni a helyi könyvvizsgálati adatokat az USA hatóságainak. Ha a helyzet tartósan így marad, a Sarbanes–Oxley-törvény alapján az amerikai felügyelet megakadályozhatja, hogy a kínai mamutok tengerentúli leányvállalatait auditálják. Ez hatalmas csapás lenne a könyvvizsgálószektor számára, hiszen a távol-keleti országban jelen lévő amerikai cégekre is kihatna – elég „csak” olyan titánokra gondolni, mint az Apple vagy a General Motors. Ezeket a radikális lépéseket ráadásul perek sorozata előzné meg. Washington és Peking a könyvvizsgálókon verné el a port, ami, túl azon, hogy lényegében csak formai okok miatt következne be – mi mást perelnének, mint a könyvvizsgálót, ha az nem szolgáltat adatokat –, súlyos perköltségeket is jelent.

A Big Fourba tartozó társaságok működési modellje a globalitáson alapul. Egységes céges kultúrát képviselnek, meghatározott standardokkal. Ugyanakkor a helyi leányaik jogilag különálló franchiseként üzemelnek. Különösen érvényes ez Kínára, ahol a szabályozás vegyesvállalati formát ír elő.

PEKING JÁRVÁNY IDEJÉN. A BIG FOUR ALKALMAZKODIK AZ ÚJ KÍNAI IRÁNYVONALHOZ

GLOBÁLIS TERJESZKEDÉS

A most bejelentett 1,25 milliárd dolláros beruházás a digitális átállásban, a környezetvédelmi invesztíciókban, valamint a társadalmi és kormányzati szerkezetátalakításban tanácsadóként való aktív részvételt célozza. A PwC nemcsak a Távol-Keleten, de világszerte is agreszszíven bővülne. 2026-ig a harmadával, 100 ezer főre növelné alkalmazottai létszámát – 12 milliárd dollárnyi friss tőkét fektetve a terjeszkedésbe.

D. GY.

HSZI CSIN-PING

PÁRTOS PRAGMATIZMUSA

KÍNA | A távol-keleti nagyhatalom jelenlegi elnöke be szeretne kerülni a történelemkönyvekbe Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping mellé. Ennek érdekében gazdasági szerkezetátalakítási programot indított el, amely ugyan kényelmes tempóban, kínai módra, de töretlenül halad előre – a növekedés lassulása árán is.

KÍNAI PÁRTVEZETŐK SZOBRA EGY KIÁLLÍTÁSON. HSZI CSIN-PING IS SZERETNE OTT LENNI

Romlik a helyzet Kínában: a legfrissebb jelentések a termelői árak múlt esztendőhöz viszonyított 13,5 százalékos emelkedéséről számolnak be. A fogyasztói árindex 2021 októberében 1,5 százalékkal volt magasabb, ami nemzetközi viszonylatban alacsonynak számít. De ha az ez év szeptemberi 0,7 százalékot nézzük, a drágulás üteme egy hónap alatt megduplázódott. Javulásra aligha lehet számítani, mert a növekvő nyersanyag- és energiaárakat a gyárak, a nagykereskedelem szereplői most kezdik áthárítani a fogyasztókra. A kínai gazdasági bővülés 2021 harmadik negyedében jelentősen lefékeződött. Az első két negyedév 10 százalék közeli tempója a felére, 4,9-re esett vissza – elsősorban az energia-nyersanyag ellátási gondok miatt. Ezek a látszólag csak az ázsiai óriást érintő rossz hírek azonban sem a világnak, sem a kínai vezetésnek – kiváltképpen az első embernek – nem jönnek jókor.

KONGRESSZUS ELŐTT

Jövőre tartják a Kínai Kommunista Párt (KKP) XX. kongresszusát, amelyen újraválasztják a vezetőséget. Nemrég zajlott le a KKP 19. központi bizottságának a 6. plenáris ülése, ami azért érdekes, mert Hszi Csin-ping pártfőtitkár nagy erővel készül harmadszorra is betölteni hármas

pozícióját (pártfőtitkár, államelnök, hadsereg-főparancsnok), és láthatóan arra törekszik, hogy a történelemkönyvekbe harmadikként bekerüljön a modern Kína arculatát meghatározó két vezető, Mao Cetung és Teng Hsziao-ping mellé. A ma forgalomban lévő 100 jüanos papírpénzen ugyan még Mao képe látható, de a hátoldaláról évtizedekkel ezelőtt lekerült a Kínai Népköztársaság négy „alapító atyjának” a képe.

Egymásnak látszólag ellentmondó folyamatok feszülnek össze, és ezek ma sem ideológiai alapúak. Peking e tekintetben rugalmas. A KKP-nak saját, az európai elődökétől lényegesen eltérő értékrendszere van. Évtizedekkel ezelőtt az országba látogató német kancellár, a szociáldemokrata Helmut Schmidt megkérdezte az örök szürke eminenciást, a Maokorszak utáni Kína megalapozóját, Teng Hsziao-pinget, hogy vajon kommunistának tartja-e az országát, önmagát, vagy inkább konfuciánusnak. A kínai vezető megvonta a vállát, és angolul elhangzott a szájából a sokat idézett két szó: so what… (és akkor mi van). Tenget nem érdekelték a nyugatról származó dogmatikus ideológiai korlátok.

AZ ÚJ KORSZAK

Hszi Csin-ping évekkel ezelőtt meghirdette a gazdasági reformokat megalapozó irányváltást: az exportra épülő modellt lecserélik a több mint 1,4 milliárd hazai fogyasztóra fókuszálóra. Ez folyamatban van, de mint egy gigászi óceánjárónál, a fordulat időigényes. A konfuciánus pragmatizmus jegyében a vezetés láthatóan mit sem törődik az Evergrande nevű ingatlanóriásnak az egész nyugati szakmai világot lázban tartó 300 milliárd dolláros tartozási problémájával. Az elnök viszont mégis érzékeli: ez az ügy fordulópont lehet. Itt az idő, hogy a keveset hozó, sok erőforrást felemésztő infrastruktúra-, ingatlanfejlesztések után a belső fogyasztást serkentő (más) ágazatokba irányítsák a beruházásokat – vélik a pekingi gazdaságtervezők.

Ez utóbbi szektorokban jelentős a kis- és középvállalatok aránya. A távol-keleti országban jelenleg mintegy 43 millió ilyen kategóriájú gazdasági egység működik. Döntő többségük eladósodott. Már a koronavírus-járvány előtt a kínai társaságokat – kiváltképpen a kkv-kat – a nagymértékű tartozásfelhalmozás jellemezte. A svájci Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) a felmérése szerint 2018-ban az általános céges eladósodás mértéke Kínában elérte a nagy nyugati államokéinak a két-háromszorosát. A „Mennyei Birodalomban” ez a mutató a vállalati érték 152 százaléka, míg Németországban az 57, az Egyesült Államokban a 74 százaléka volt. És a pandémia az ázsiai országban is mindenekelőtt a kiskereskedelemben, a turizmus-vendéglátásban működő, szűkösebb tartalékokkal rendelkező kicsiket és közepeseket sújtotta.

Ma a hivatalos, meghatározó irányvonal a kínai gazdaság „kizöldítése”, az energiamix megváltoztatása. Hszi Csinping hozzáigazítja hazáját a világ meghatározó értékeihez, az éghajlatvédelemhez. Emellett ez a távol-keleti óriásnak mint globálisan a legnagyobb károsanyag-kibocsátónak elemi érdeke. Ez év októberében nyújtotta be Peking az ENSZ-hez a gazdaságzöldítési (energia)programját, melynek keretében 2060-ra ígéri elérni a klímasemleges állapotot.

Kína sok részén még ma is a szén a meghatározó fűtőanyag és áramtermelő forrás. Az ázsiai ország villamosenergia-generálásában ezen nyersanyag szerepe jelenleg mintegy 60 százalékos. Ökölszabályként elmondható: minél nyugatabbra megy az ember a fejlettebb keleti tengerparttól, és minél szegényebb tartományokról van szó, annál nagyobb a szén jelentősége az energiatermelésben, a lakossági fűtésben-főzésben. Peking levegője még ma is a világ legszennyezettebbjei közé sorolható, bár nagymértékben javult a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveihez képest.

A KKP KONGRESSZUSA. A HARMADIK ELNÖKI CIKLUS ELŐTT EREDMÉNYEKET KELL FELMUTATNI

A MOSZKVA–PEKING-TENGELY

Az ázsiai óriás gazdaságzöldítési programja ugyanakkor lemaradást mutat Európáéhoz képest. 2030-ra Kína energiamérlegében a nem fosszilis energiahordozók (amelyek közé az atomenergiát is sorolják) 25 százalékos súlyúra gyarapodnak. Negyven év múlva, amikor földrészünknek már régen el kell érnie a klímasemlegességet, a „Mennyei Birodalomban” még mindig 20 százalékos lesz a fosszilis energiahordozók – szén, kőolaj, földgáz – részesedése. Kína e modellje jobban hasonlít Oroszországéra, mint az öreg kontinensére. Az EU-ban egészében véve elutasított atomenergiát a távol-keleti ország felkarolja, újabb atomerőműveket tervez, és az átmeneti időszakot – a szénalapúról a tisztább forrásokra való átállást – a földgáz szerepének a jelentős növelésével akarja elérni.

Itt is összekapcsolódnak Peking és Moszkva érdekei – s nyomon követhető az új irányvonal megszilárdítása. A külgazdasági viszonyokat úgy formálják, hogy alárendelik őket a belső piac – jelen esetben az energiaszektor – érdekeinek. Kína a minap megelőzte Japánt a világ legnagyobb cseppfolyósítottföldgázvásárlójának a státusában, és szorosabbra fűzi az oroszokkal a fosszilisenergia-szállítási, -vásárlási együttműködést.

D. P.

MILO ĐUKANOVIĆ ÁLLAMFŐ A FELESÉGÉVEL A MÚLT HETI PÁRIZSI NEMZETKÖZI BÉKEFÓRUM VACSORÁJÁRA ÉRKEZIK. PÁRTJA KÖNNYEN VISSZAKERÜLHET A HATALOMBA

ADÓMENTESSÉG

HÉTSZÁZ EURÓ ALATT

MONTENEGRÓI VÍZIÓ | Európát, azonnal! névre hallgat a 600 ezres népességű ország kormányának azon terve, amelynek a gerincét a jövő évi költségvetés adókra és bérekre vonatkozó elképzelései alkotják. A szakértői kabinet, amelyet saját koalíciójának a legerősebb pártja a parlamentben bojkottál, azt reméli, hogy a munkavállalók életszínvonalát előmozdítani hivatott elgondoláshoz mégis többséget szerez, annál is inkább, mert a szakszervezetek támogatják azt.

A montenegrói kormány politikájával szemben kritikus elemzők szerint voltaképpen azért kellett megszületnie egy ilyen újdonságnak, hogy a Milo Đukanović jelenlegi köztársasági elnök baloldali, nacionalista alakulatát harminc év után leváltó heterogén koalíció bizonyítsa: nemcsak perpatvarra, hanem jó döntésekre is képes. Azt más elemzők teszik hozzá, hogy akár a Đukanović által elnökölt Montenegrói Szocialisták Demokrata Pártja (DPS) körül tömörülő montenegrói ellenzékből is találhat támogatókat a kabinet a költségvetés elfogadásához. Amennyiben hajlandók bemenni a parlamentbe, mert az államfő 30 fős frakciója is bojkottálja a törvényhozást. A 81 fős képviselőházban általában csak a kis pártok képviselői lézengenek. (A kormánykoalíció szerb tömörülésének 27 képviselője van.)

MEGBOMLOTT SZERB EGYSÉG

A koalíció nagyobbik részét képező Belgrád-barát szerb Demokratikus Front (DF) már nyár óta nem jár be a parlamenti ülésekre. Júniusban nehezményezte, hogy a kormány előterjesztette a szerb csapatok által Boszniában elkövetett 1995-ös srebrenicai népirtás tagadását elítélő nyi-

latkozatot. Szeptemberben pedig azzal vádolta meg a kabinetet, hogy nem lépett fel kellő eréllyel a tengermelléki szerb püspök beiktatásakor kitört, a Đukanović montenegrói nacionalistái által kirobbantott zavargások megfékezése érdekében. Azóta is egy új összetételű kabinet felállítását követelik. Úgy vélik, a mostani amúgy sem ért el jelentős eredményeket, egy év alatt nem volt képes igazolni a létjogosultságát. Már az általuk jelölt, szintén szerb nemzetiségű Zdravko Krivokapićot sem támogatják. A bojkott miatt mintegy hatvan törvényjavaslat halmozódott fel az országgyűlésben.

A FŐ VISZÁLYFORRÁS

A DF-et a legjobban az egyik kicsi, de jelentős befolyású koalíciós partner idegesíti. A szerbbarát választási koalíció ugyanis úgy jutott parlamenti többséghez, hogy megosztotta a hatalmat egy tízfős frakciójú centrista párttal és az albán származású Dritan Abazović kisebb súlyú (négy mandátumot szerzett) tömörülésével, az Egységes Reformtevékenység (URA) nevű Nyugat-barát balközép alakulattal.

Zdravko Krivokapić, a DF által vezetett szerb koalíció listavezetője lett a kormányfő, Abazović pedig a helyettese, akit a legbefolyásosabb kormánytagnak tartanak – az ő felügyelete alá tartoznak a biztonsági szolgálatok is. A tizennégy fős kabinet zömmel pártfüggetlenekből áll, ezért nevezik szakértői kormánynak. A DF-et voltaképpen a kezdetektől zavarja az URA, amely eszmeiségében közelebb áll Đukanovićhoz, csak az államfő módszereivel, korrupciósnak mondott kormányzásával nem tudott egyetérteni.

Miközben nyugati nyomásra Abazović mind nagyobb politikai szerepet kapott, a Demokratikus Front egyre inkább kiábrándult a közös kormányzásból, most pedig már az is nyílt titok, hogy Krivokapić saját, kereszténydemokrata párt létrehozását tervezi. A DF helyet akar magának a kormányban, de a miniszterelnök lemondását is követeli. Ő erre úgy reagált, hogy esze ágában sincs leköszönni, hiszen a politikai válságot nem a kabinet tagjai, hanem azok idézték elő, akiknek a támogatására szükség volna. Úgy véli, előre hozott választásokat sincs értelme kiírni, mert külön-külön ma sem tudná senki megszerezni a többséget, így a legokosabb, ha egyszerűen tiszteletben tartják a szavazók tavalyi akaratát. Az előfordulhat, hogy néhány tárcavezetőt lecserél. A kormányt támogatásáról biztosította az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja, aki a minap Podgoricában járt.

MÉLYRŐL KELL FELJÖNNI

A koalíció válsága mellett számos gond teszi lehetetlenné a Krivokapić-kabinet munkájának kedvező megítélését. A koronavírus-járvány az idegenforgalomra hagyatkozó országban tavaly csaknem 14 százalékos GDP-visszaesést okozott, s a most 4,78 milliárd dolláros bruttó hazai termék az idén sem éri majd el a 2019-es szintet, az 5,54 milliárdot, hanem valahol félúton, 5,2 milliárd körül állapodik meg. A 600 ezer fős államban mintegy 153 ezer bejelentett foglalkoztatott van, közülük 36 ezren a 250 eurós minimálbért keresik csak meg hivatalosan. Figyelembe kell azonban venni, hogy Montenegróban nagy hagyománya van a „borítékos bérezésnek”, azaz a folyószámlára érkező, adókkal terhelt juttatás mellett sokaknak készpénzt ad a munkáltató. A fizetésekre kirótt adó és más illetékek az eddigiekben elérték a bér értékének a 39 százalékát, ami egyértelműen a szürkegazdaság zónájába kényszerítette a munkáltatókat.

A montenegrói munkaerő-állományhoz viszonyítva rengetegen vesztették el az állásukat, a pandémiát megelőző évhez képest 57 ezren, hiszen 2019-ben még 210 ezer bejelentett dolgozó volt, tavaly pedig 172 ezer. A munkaügyi hivatalnál egy hónapja 54 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, és az idén mindössze 16,5 ezren tudtak elhelyezkedni. Sokan külföldön vállalnak munkát, aggasztó a képzett fiatalok elvándorlása. Ezt a helyzetet szeretné felszámolni a kormány.

IZGALMAS VIDEÓJÁTÉK

Január elsejétől egyáltalán nem kellene adót fizetni 700 eurós fizetés alatt, a minimálbért pedig az eddigi 250-ről egyből 450 euróra emelik. Nem kell majd sem az egészségügyi, sem a szociális biztosítást állnia a munkavállalónak, az állam átvállalja ezeket. A munkáltatók járulékai is csökkennek: jelenleg a minimálbér után 160 eurót fizetnek be az államkaszszába, jövőre a 450 euró után csak 115-öt. Milojko Spajić pénzügyminiszter bejelentette: a nyugdíjak értékét is összehangolják a béremelkedéssel.

A bevételkiesést a cigaretta és az alkohol jövedéki adójának a növelésével, az egészségtelen élelmiszerekre, az édességekre, a készpénzfelvételre kivetett adóval, a 700 euró feletti keresetek progreszszív terhelésével, a nyereségadó emelésével igyekeznek kompenzálni.

A DF szerint ez a költségvetés arra mindenképpen jó, hogy hátszelet adjon Krivokapićnak új pártja megalakításához, amelyhez állítólag csatlakozni fog a

pénzügyminiszter, de a kormány más tagjai is. Mindenesetre nehéz helyzetbe került a Demokratikus Front, mert ha nem megy el megszavazni a büdzsét, ráég, hogy nem támogatja a munkavállalókat, ami rossz fényt vetne rá az esetleges előre hozott választásokon.

Milo Đukanović pártja szerint irreális a költségvetési terv, de azt a lehető legrosszabb forgatókönyvnek tartaná, ha az elfogadása érdekében a miniszterelnök Belgrád-barát DF-eseket venne be a kabinetbe. Lényeges mozzanatnak tűnik, hogy a múlt héten ő is találkozott az USA különmegbízottjával.

A gazdasági elemzők kritikájára, hogy a szociális adó kiesése 270 millió euróval rövidíti meg a jövő évtől a pandémia által amúgy is megtépázott egészségügyi rendszert, a kormány így reagált: jelenleg is csak az összeg fele folyik be a bérek utáni járulékból, az ellátás működését mindenképp szinten tartják.

Az egyik nem kormányzati szervezet úgy értékelte, hogy a kabinet tulajdonképpen videójátékot játszik, s az egyik pályán úgy döntött, megemeli 80 százalékkal a minimálbért, nagyobb adóterheket ró ki a magasabb bérekre, az egészségügyre pedig nincs is szükség a továbbiakban. Az eredmény szerintük a munkahelyek számának csökkentése, a jobb fizetések minimálbérként való bejelentése, a termékek árának a növelése lesz. Kijózanító kúrát ajánlottak Krivokapićéknak.

Kijózanító kúrát ajánlottak Krivokapićéknak.

VIRÁG ÁRPÁD

MILLIÁRDOS ADÓBEVÉTELEKRE

SZÁMÍTANAK

ADÓAMNESZTIA UKRAJNÁBAN | A polgárok kiadásainak és bevételeinek a szigorú ellenőrzésére készül az adóhatóság. Ha úgy találják, hogy valaki jóval többet költ, mint az a jövedelme alapján elvárható lenne, büntetésre számíthat, a legenyhébb esetben 19,5 százalékos különadó kivetésére. Aki 2022 szeptemberéig benyújtja az egyszeri bevallást, feltüntetve a korábban szerzett javakat, amelyek után nem adózott, az összérték 2,5–9 százalékának a befi zetésével „kifehérítheti” a vagyonát.

Az ukrán állampolgárok körében borítékolhatóan népszerűtlen ellenőrzési intézkedéscsomagot közösen készíti elő a pénzügyi tárca és az állami adószolgálat az ez év szeptemberében indult adóamnesztia zárószakaszaként. Az egyszeri bevallás alól mentesülnek azok, akiknek 400 ezer hrivnyánál (csaknem 4,9 millió forintnál) kevesebb készpénzük van, gépkocsijuk motorjának a hengerűrtartalma nem éri el a háromezer köbcentit, a lakásuk 120 négyzetméternél kisebb.

Az ukrán feketegazdaság részarányát a GDP 50 százalékára becsülik a pénzügyi és gazdasági elemzők. A kifehérítés jegyében a kijevi rada ez év nyarán fogadta el az adóamnesztiáról szóló törvényt. Szeptember óta bárki önkéntesen bevallhatja az adózatlan anyagi forrásból beszerzett javait: ingatlant, gépkocsit, értékpapírokat, készpénzt. Ezután be kell fizetni az előírt különadót, és a bevalló mentesül bármiféle felelősségre vonás alól. Az adóamnesztia nem illeti meg a tisztviselőket (csinovnyikokat) és az anyagi eszközökre bűnös úton szert tevőket.

A NAGY TESTVÉR FIGYEL

Az adóhivatal jelezte: 1995 óta gyűjtik az ukránok hivatalos jövedelmére vonatkozó adatokat, ezért az ellenőrzötteknek nehéz lesz meggyőzniük a hatóságot, hogy csakis az elmúlt évtizedek megtakarításai révén jutottak hozzá vagyontárgyakhoz. Az ellenőrök összevethetik a polgárok tényleges életmódját a befizetett adójukkal. Például a minimálbéren bejelentettek, ha autót vesznek, vizsgálatra számíthatnak, a drágább ékszereket vásárlók úgyszintén. Az eltitkolt jövedelemre már 19,5 százalékos adót vetnek ki.

Az amnesztia első két hónapja alatt az állampolgárok 150 millió hrivnya (több mint 1,8 milliárd forint) adózatlan jövedelmet vallottak be, ebből 6,9 millió (83,7 millió forint) került a költségvetésbe különadó formájában. Csepp a tengerben, ám Danilo Hetmancev, az illetékes parlamenti szakbizottság vezetője, a törvény egyik fő kidolgozója optimista. „A dinamika napról napra javul, az állampolgárok egyre több bevallást nyújtanak be” – tette közzé internetes Telegram-csatornáján a képviselő.

Az intézkedéstől az adófegyelem erősítésén kívül jelentős pluszbevételeket remél a kormány. A törvény parlamenti vitája idején Denisz Smihal kormányfő milliárdos bevételeket vizionált, ahogy fogalmazott: „legalább hrivnyában”.

ÓRIÁS SZOBOR A MERMAN ART KIJEVI CSOPORT KIÁLLÍTÁSÁN. A NAGY TESTVÉR JÖVŐRE MÉLYEN A ZSEBEKBE NYÚL

SARC A VENDÉGMUNKÁRA

Ellenzéki politikusok és kormánykritikus elemzők rámutatnak, hogy mivel az oligarchák szinte kivétel nélkül a törvény hatályán kívül maradnak, ez hiú ábránd. A jogszabály idevágó cikke értelmében ugyanis nem élhetnek az adóamnesztiával azok, akik 2005. január elseje után állami tisztségeket töltöttek be vagy parlamenti képviselők voltak. Így ha akarnának sem tudnának élni az önkéntes adóbevallás lehetőségével a leggazdagabb ukrán üzletemberek, például Rinat Ahmetov vagy Ihor Kolomojszkij. Azoktól sem lehet pénzre számítani, akik ellen állambiztonsági okok miatt szankciókat vezetett be a nemzetbiztonsági és védelmi tanács. Közéjük tartozik a Putyin komájaként ismert Viktor Medvedcsuk ellenzéki politikus, üzletember, akit hazaárulással vádolnak, s jelenleg házi őrizetben várja a bírósági eljárás lefolytatását. Nem teljesen alaptalan az ellenzéki képviselők azon aggodalma, hogy az önkéntes bevallás az Ukrajnában igencsak vékony középosztály, a kisvállalkozók és a több millió ukrán vendégmunkás különadójává válhat.

SZŐLŐSI HUNOR

RENDET RAKNAK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBAN

HORVÁT KATASZTERI PROGRAM | November elsején kezdődött a horvát geodézia történetének legnagyobb projektje. Feltérképeznek mindent, de a lehető legtöbb elaprózott földtulajdont tagosítani szeretnék, és frissítik az illetékes hivatal adatbázisát. A tízéves folyamat becsült értéke 3 milliárd kuna (146 milliárd forint).

Horvátország csaknem 56,6 ezer négyzetkilométeres szárazföldi területén több mint 14 millió parcella van, amelyek egy része nincs szakszerűen feltérképezve, kimérve. Az ingatlanok nyilvántartásáért felelős Állami Geodéziai Igazgatóság (Državna geodetska uprava) munkatársainak a legtöbb fejfájást az építési telkek elaprózódása okozza. Ez egy ideje követhetetlenné vált, különösképpen a tengerparti megyékben. A probléma megoldására Darko Horvat, a tervezési, építésügyi és állami vagyonkezelői tárca vezetője egy átfogó kataszteri reformot indított.

TENGERPARTI TELKEK

A telekrendezés folyamán pontosan kimérik a területeket, a dokumentációt mind elektronikus formában, mind pedig papíralapon elkészítik. Az ügy összetettebb, mint első pillantásra tűnhet, mivel több mint 600 ezer hektárnyi építési területről van szó, amelynek a pontos kimérésére és dokumentálására csupán húsz cégnek van megfelelő képesítése, jogosultsága. A Jutarnji list lap szerint amenynyiben az ország összes geodétája egyszerre kezdene el dolgozni, akkor is évekig tartana, mire végeznének. De a földmérőkre más munkálatok elvégzésénél is szükség van. A projekt éppen ezért még a nulladik fázisában tart: az illetékes minisztérium megpróbál olyan céggel szerződni, amely vállalja, hogy tíz éven belül elvégzi a feladatot. A hárommilliárd kunára (146 milliárd forintra) becsült összköltséget főként európai uniós forrásokból fedezné a kormány.

TERMŐFÖLDEK TAGOSÍTÁSA

Déli szomszédunkban sok az apró parcella, nem ritka, hogy egy-egy nagyobb gazdának, agrárvállalkozásnak a földjei akár 20-30 kilométeres körzetben szóródnak. Így a megmunkálásuk jóval költségesebb. Olyan gazdákról is tudni, akiknek a birtoka több száz, egymástól távol eső kisebb földdarabból áll, némelyikén el sem férnek a nagyobb gépek. A mezőgazdasági tárca becslései alapján a tagosítással csaknem 800 ezer hektárnyi mezőn lehetne észszerűsíteni a birtokviszonyokat. A tervek szerint a földreform jövőre kezdődik, és megyénként valósítják meg. Nem lesz kötelező érvényű a tagosítás, viszont minden érintett földtulajdonossal egyeztetnek, majd ajánlatot tesznek. A helyzet nem egyszerű, hiszen az egy hektárnál is kisebb területek egy jó része megműveletlen, sőt sok esetben a tulajdonosuk sem ismert. Ezenkívül mérlegelni kell az egyes parcellák földminőségét is, amire Horvátországban nincs még bejáratott módszer, nem létezik a magyar aranykoronás rendszerhez hasonló minősítés.

SIKERTELEN PRÓBÁLKOZÁSOK

Van még egy lelki tényező is: a gazdák egy része nem biztos, hogy szívesen cserélné el kisebb földjeit egy nagyobb darabért, miközben tudja, hogy az ő örökségét valaki más egybeszántja. Az egykori kommunista Jugoszláviában ugyanis a kisgazdák tízhektárnyi földet birtokolhattak, a jussukhoz az idősek mindmáig ragaszkodnak. Sokuk bizalmatlan is, hiszen az 1979-ben lezajlott részleges, de kötelező tagosításkor voltak ismerőseik, akik a „kövér” földjeikért az állami gazdaságtól jóval silányabbat kaptak.

A tagosítás ötlete már sokszor felmerült a horvát függetlenség kikiáltása után, ám mindegyik kormánynak „beletört a bicskája”. Legutóbb 2014-ben hirdette meg az akkori szocialista kormányzat, hogy egy éven belül felszámolják az országban az apró területeket, ám akkor a politikai helyzet, illetve a kormányváltás ezt megakasztotta. A kérdés, hogy most sikerül-e.

HORDÓSI DÁNIEL