Megkönnyítenék az agrárgazdaságok átadását

MEGKÖNNYÍTENÉK

AZ AGRÁRGAZDASÁGOK

ÁTADÁSÁT GENERÁCIÓVÁLTÁS | Új jogintézménnyel, a gazdaságátadási szerződéssel segítené 2023-tól a kormány az agrárágazatban elengedhetetlen generációs megújulást. Az erről szóló, az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat kidolgozásának aktív szereplője volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely részletes helyzetelemzést adott a témában a Figyelőnek.

„Lehetővé tesszük az apáknak, hogy gyönyörködjenek fiaik keze munkájának az eredményében” – fogalmazta meg az agrárgazdaságok átadásáról szóló előterjesztés célját a minap a szakminiszter. Nagy István parlamenti expozéjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdák átlagéletkora egyre magasabb. Különösen érvényes ez a kisebb gazdaságokra. Ráadásul a generációváltásnak Magyarországon nincs meg igazán a hagyománya.

IDŐSZERŰ INTÉZKEDÉS

A mezőgazdasági megújulásnak, valamint a gazdaságátadási lehetőségek megteremtésének az időszerűségét jól mutatja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi agrárcenzusának az eredménye. Ebből kiderült, hogy egy évtized alatt jelentősen nőtt a gazdaságok irányítóinak az átlagéletkora: a hatvanöt év alatti gazdálkodók aránya 72-ről 65 százalékra csökkent. A felmérés ugyan-

akkor arra is rámutatott, hogy azok, akik már tervezik az irányítás átadását, leginkább a családon belül gondolják ezt. A gazdatársadalom elöregedése miatt tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni a korosztályváltás kérdését. Ennek megvalósítása az agrárium jövője szempontjából kiemelt jelentőségű. „Eddig egy gazdaságnak az átadása jellemzően szinte csak akkor történt meg, ha az azt vezető meghalt. Az élők közötti váltás jogszabályi feltételei nem voltak tiszták” – mutatott rá lapunk megkeresésére küldött helyzetelemzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A köztestület kiemelte: a generációváltást nagyban segítheti a birtoktovábbadás lehetőségét támogató jogi környezet. Ezért mérföldkőnek tartják az Országgyűlésben november közepén megtárgyalt, az agrárgazdaságok élők közötti, egészben történő átadásának a kereteit megteremtő törvényjavaslatot. Várakozásuk szerint az előterjesztés – amelynek a kezdeményezésében és kidolgozásában a NAK is aktív szerepet vállalt – számottevő előrelépést hozhat az ügyben.

Az indítványt azért is üdvözlik, mert az agrárium fiatal termelőinek mintegy kilencven százaléka működő gazdaságot örököl. A sikeres nemzedékváltás azonban ezek minél hatékonyabb átadás-átvételén múlik.

ÚJ SZABÁLYOZÁS

„Hazánk biztonságos élelmiszer-termelését veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem vagy nem megfelelően megy végbe” – világított rá egy másik hangsúlyos szempontra az Agrárminisztérium előterjesztésének az indoklása. Amennyiben a parlament elfogadja az indítványt, a helyzetet orvosolandó 2023. január elsejével bevezetik a gazdaságátadási szerződést, belefoglalva a birtok elemeit, a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyeket, a folyamatban lévő pályázatokat, valamint a fennálló jogokat és kötelezettségeket. A vagyonátruházás történhet ingyenesen, visszterhesen, tartás vagy járadék fejében. Ennek megfelelően a gazdaságátadási szerződés négy lehetséges típusa az ajándékozási, az adásvételi, a tartási és az életjáradéki kontraktus. Ezek kiegészíthetők a mező- és erdőgazdasági célú földek használatával, ha a felek megállapodása alapján a továbbadó megtartja a területek tulajdonjogát – írta törvényjavaslat-magyarázatában a NAK.

Ha kialakul az a jogi közeg, amelynek a segítségével az idősebb korosztály tagjai még életükben továbbadhatják a birtokukat – de amennyiben szeretnének, ezt követően is tevékenyen részt vehetnek a munkában –, akkor hoszszú távon biztosítható a lakosság ellátása minél szélesebb körben hazai, minőségi termékekkel. Ennek kiemelkedő nemzetgazdasági jelentősége pedig vitathatatlan. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a generációváltásra értelemszerűen csak akkor van mód, ha jelen van egy fiatalabb korosztály. Ezért elengedhetetlennek tartják az ágazat fontosságának, a benne rejlő lehetőségeknek a hangsúlyozását, ezzel is ösztönözve a vidéki élet választását.

Megjegyezték egyúttal, hogy a nemzedékváltás megkönnyítésében fontos lépés volt az ez év januárjában hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló törvény is, amelyet alapvetően a NAK dolgozott ki. Ez a jogszabály a családi működési formák kereteinek a kialakításával és újak bevezetésével megteremtette a lehetőséget arra, hogy a hozzátartozók közösen s hosszú távon tudjanak versenyképes gazdaságokat üzemeltetni.

A gazdaságátadásokkal kapcsolatban érdemes figyelembe venni a birtokpolitikai tényezőket, e körön belül is az osztatlan közös tulajdon kérdését. Ezek megszüntetését ettől az esztendőtől kezdve már törvény is segíti. Azonban öröklés esetén jelenleg továbbra is keletkezhetnek ilyen tulajdonformájú területrészek. A NAK a versenyképes birtokszerkezet kialakítása érdekében fontosnak tartja, hogy a generációváltás támogatása mellett az öröklési előírásokat ugyancsak felülvizsgálják. Álláspontjuk szerint egy olyan új szabályozás lenne célszerű, melynek eredményeképpen az osztatlan közös tulajdonok létrehozása helyett a földrészletek egy tulajhoz kerülnének. Természetesen neki meg kellene térítenie a többi érintett számára a terület értékét. Ez a szisztéma a ténylegesen gazdálkodókat és az elaprózódás helyett a versenyképes méretű birtokok létrejöttét segítené.

HORVÁTH ISTVÁN DÁVID TÓTSZERDAHELYI GAZDA. JÖHET AZ ÚJ AGRÁRGENERÁCIÓ

GAZDASÁGOK IRÁNYÍTÓINAK MEGOSZLÁSA, 2020

40–64 éves

14–39 éves

Forrás: KSH

55

% 10 35

65 éves

KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

Az agráriumban tapasztalható elöregedés megállítása, a nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről történő elvándorlásának a csökkentése érdekében a kamara azt is szorgalmazza, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájának az eszközeivel szintén biztosítsanak olyan támogatásokat, amelyek elősegítik a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozni kívánó gazdálkodók indulását. E munka megkezdése ugyanis feltételezi az önálló üzleti tevékenység beizzításához szükséges alapvető szakmai ismeretek, valamint a termelési potenciál – például földterület, állatállomány – meglétét, amelyre a vállalkozás építheti az üzleti tervében megfogalmazott célok elérését. Ám a fiatalabb generáció tagjaira alapvetően jellemző, hogy életkori sajátosságukból fakadóan általában nincs felhalmozott tőkéjük, vagy csak egy kisebb összeg van a birtokukban. Ez szintén indokolja a támogatásukat – közölte a NAK.

HELMECZI ZOLTÁN

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | MEGÚJLÓ

RÉCKEVEI-

DUNA-ÁG

REVITALIZÁCIÓ | 57,3 kilométeres Duna-hossz, 40 millió köbméteres víztérfogat, 14 négyzet ilométeres vízfelület, 2,3 hektár vizesélőhely – ezekkel az adatokkal jellemezhető a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág megújítása.

Az évtized egyik legfontosabb környezetvédelmi beruházásának a célja a Duna vízminőségének a javítása. Fürjes Balázs, a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár Facebookoldalán közölte: a Ráckevei-Duna megújítása a vízi élővilág és a természeti környezet megőrzése miatt is fontos. Ez a feltétele annak, hogy a budapestiek és a környéken élők igazán birtokba vehessék a folyót és a partot, s már a fővárosi szakaszon is újra lehessen fürödni. Azt is kiemelte: fontos, hogy viszszatérjen az az élet és zsibongás, amely egykor a Kis-Dunát is jellemezte: horgászokkal, sportolókkal, nyaralókkal, piknikezőkkel. A szakember adatokkal is alátámasztotta a Ráckevei-Duna rendbetételét. Mint írta, ez négy budapesti kerületet érint közvetlenül, továbbá mintegy 21 település több mint 380 ezer lakójának a mindennapjait.

MEGTISZTUL A DUNA

A fejlesztés része a nagyszabású Zöld Budapest programnak, amelyre összességében 200 milliárd forintot fordít a kormányzat. (Ennek keretében újul meg a Városmajor, a Gellérthegy, épül meg a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, valamint a Csepeli közpark, s létrehozzák a Zöldfolyosó Dél-Budán projektet is – a szerk.)

A közel hatvan kilométeres Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág megtisztításának a munkálatait a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) az Országos Vízügyi Főigazgatósággal konzorciumban irányítja. Jelenleg előkészítés alatt áll az uniós támogatásból megvalósuló projekt, a környezeti hatásvizsgálatot és a megvalósíthatósági tanulmányt – amelynek 2023 végére kell rendelkezésre állni – a szakmai szervezetek és az önkormányzatok bevonásával a Naturaqua Környezetvédelmi Zrt., valamint az Envecon Környezetvédelmi és Projekttervező Kft. készíti el. A tervezés most indul, összesen 1 milliárd forint vissza nem térítendő dotációból valósul meg, a Széchenyi 2020, a KEHOP program keretében. Ahol szükséges, az elvi vízjogi engedélyezési terveknek is meg kell születniük. Ezen időszakon belül 2022 végén, 2023 elején jön el az a szakasz, amikor meg lehet vitatni, hogy milyen konkrét műszaki tartalmú beavatkozások kellenek.

GONDOS ELŐKÉSZÍTÉS

A program honlapja szerint teljeskörűen megvizsgálják a revitalizáció érdekében elvégzendő beavatkozások lehetséges alternatíváit, a megvalósítási módokat.

Csak ezen gondos előkészítő vizsgálatok lezárulta után történhet meg bármilyen, a folyóágat, -medret érintő fizikai beavatkozás. A fejlesztés irányítói a minap egyeztettek a Duna-ági munkálatokban érintett önkormányzati, államigazgatási és civil szervezetek szakértőivel, képviselőivel.

A munkák folyamán különös figyelemmel lesznek a folyószakasz úszólápjára és élővilágára. Korábban beszámoltunk arról, hogy az úszóláp Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében húzódik, öszszesen 700 hektár kiterjedésű. Fürjes Balázs kiemelte: ez Európa második legnagyobb úszólápja, majdnem nyolc margitszigetnyi területet ölel fel. Mint írta, olyan, mint egy nádas, csak nem kapcsolódik a mederhez, a vízen lebeg. Amellett, hogy otthona számtalan állatnak és növénynek, egy komplett víztisztító berendezés is. Kivonja a szerves anyagot a vízből, elraktározza azt, így tisztul a Duna. Arra is kitért: villámzáporok idején gyakori, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep már nem bírja a terhelést, kiönt, és a szennyvíz tisztítás nélkül ömlik bele a folyóba. Ez orrfacsaró bűzzel jár és elszennyezi az iszapot. Szerinte a vízminőség javítása feltétel ahhoz, hogy a budapestiek és a környéken élők biztonságosan fürödhessenek a Dunában. A Ráckevei-ág vízszintje viszonylag állandó, az áramlási sebessége kicsi, vagyis a vízminőséget leszámítva minden feltétel adott a strandoláshoz. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a Ráckevei-Duna a fokozott algásodás és a túlburjánzó növényzet miatt sok helyen elmocsarasodott, a nagy tápanyagterhelés okán túl sok lett az iszap és túl sekély a víz. Így viszont nagyon kevés az oxigén, amely nélkül nincs élet. Sok olyan szakasz van, ahol a vízfelület a növényzettől már nem is látható. „A mellék- és a holtágakba pedig inkább túlélőtúrákat érdemes szervezni, semmint kirándulást” – fogalmazott.

TOVÁBBI TERVEK

Az alapos előkészítési fázis után meginduló munkafolyamatot is bemutatta a szakember. E szerint elvégzik a felgyülemlett iszap kikotrását – a teljes szakaszon, a Gubacsi hídtól egészen Tassig. Iszapcsapdát telepítenek s rendbe teszik a partfalat a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között. Ezzel meg kívánják előzni az újraiszapolódást, és ezáltal is közelebb hoznák a folyót az emberekhez. Fürjes Balázs kiemelte a Dél-pesti Szennyvíztisztító ügyének a megoldását – a telep semmilyen esetben se terhelje a védett folyóág vizét, semmiképp se kerüljön onnan szennyvíz és szemét a Dunába. Mindemellett fenntartható, környezetbarát, innovatív vízgazdálkodási rendszert hoznak létre. Speciális vizesélőhelyet (wetlandet) és természetes csapadékvíz-elvezető rendszert építenek ki a Duna-ág pesti oldalán, valamint az új Csepeli közpark területén. Itt jelenleg elhagyatott, gazzal benőtt volt ipari területek találhatók.

A térséggel kapcsolatos közlekedésfejlesztési tervek szintén nagyratörők. Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója az önkormányzatok képviselőivel való egyeztetésen fejtette ki ezeket. Szerepel közöttük a déli HÉV-ek és a 150-es vasútvonal fejlesztése, valamint integrálásuk a hálózatba. A távlatilag elképzelt 5-ös metróval együtt ezek megvalósítása jelentősen, akár fél órával csökkenti a Duna-ág és a belváros közötti időbeli távolságot, ez bizonyára növeli majd a folyópart idegenforgalmi potenciálját. A szakember úgy véli, ugyanez igaz a Déli Körvasútra, amelynek fontos, a környék közlekedési fókuszává váló új vasútállomása lesz a Közvágóhídnál, valamint a Galvani utca és az Illatos út vonalában tervezett új Dunahídra, a rajta közlekedni tervezett villamosra is.

PINDROCH TAMÁS