Kiemelt szerepben Magyarország

JULIANNA DINSDALE | A pandémia ellenére tavaly a biztosítási piac mintegy 5 százalékos növekedést ért el, a gazdaság fellendülésének hatására pedig további bővülésre lehet számítani az idei évben: az első fél év közel 12 százalékos emelkedése már ebbe az irányba mutat. A magyar piac attraktív jövedelmezősége és az eddig elért eredményeink fényében nem meglepő, hogy az Uniqa tulajdonosai Magyarországot a vállalatcsoport egyik kiemelt országának jelölték ki, ami azt jelenti, hogy a csoport plusztőkét is adhat a magyar leánycégnek a további fejlődés érdekében – mondta az Uniqa vezérigazgatója a Figyelőnek.

Az idei év elején vette át a biztosító irányítását. Úgy tudom, ez év márciusától az Uniqa vezetése új stratégiát fogadott el. Mi volt ennek az indoka? – Február végén hirdettük ki az új stratégiánkat: az Uniqa összes kiemelt országában a top 5 piaci pozíció elérésének a célját követve egy elég ambiciózus növekedési pályát tűztünk ki magunk elé. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az új stratégiánk keretében ne csak növekedési célokat és ahhoz kapcsolódó irányokat határozzunk meg, hanem egy olyan működési és szervezeti modellt is, ami mellett hosszú távon fenntartható pozíciót tudunk biztosítani magunknak a piacon.

– Melyek ennek a stratégiának a főbb elemei? Miben különbözik az önök által érvényesített modell a más biztosítóknál alkalmazott módszertől? – Először is meghatároztuk, hogy melyek azok a fókuszterületek, amelyeken bővülni szeretnénk. Közepes méretű biztosítóként nincs meg a méretből adódó előnyünk – szemben a nálunk nagyobbakkal –, ezért fontos, hogy meghatározott területekre fókuszáljunk, ne porlaszszuk el a tőkénket, a befektetéseinket, az erőforrásainkat, hanem az egyes kiemelt szegmensekre összpontosítsunk. Mi a neméletüzletágban látjuk az Uniqa igazi növekedési potenciálját. Második pillérként egy olyan „jövőbiztos” értékesítési modellt határoztunk meg, ami figyelembe veszi a fókuszterületeink várható értékesítési trendjeit és az ügyfeleink preferenciáit. Ennek megvalósítását mi az úgynevezett alternatív értékesítési csatornák (online, call center) növekvő szerepével szeretnénk elérni.

Emellett fontos a személyes értékesítési csatorna átalakítása is. A célunk az, hogy a tanácsadóink a már meglévő digitális csatornáinkat egy integrált rendszerben használják, valamint távértékesítési folyamatokkal is ki tudják szolgálni az ügyfeleiket. Ez tulajdonképpen egy olyan értékesítési modell, amiben a digitalizációnak hangsúlyos a szerepe, de a személyes értékesítés továbbra is nagyon fontos, mivel a biztosítási szektorban a fejlődést igen jelentős mértékben meghatározzák a személyes kapcsolatok és az egymás iránti bizalom. Harmadik elemként egy olyan működési modellt tűztünk ki célként, amiben a háttérfolyamataink hatékony megvalósítását mind az ügyfélfolyamatok, mind az ügyfélutak esetén a legmagasabb ügyfélélmény mentén tudjuk biztosítani. A negyedik, ami számomra az egyik legfontosabb és egyben a legnehezebben megvalósítható pillér, a szervezeti működésünk és kultúránk átalakítása. Már a pandémia is megmutatta nekünk, hogy a szervezetünk esetén elengedhetetlen a környezetünkben előforduló bármilyen változásokra való gyors reagálás. Ez lehet a járványhelyzet, a változó ügyfélszokások, az új szabályozói környezet. Fontos egy új vállalati kultúra kialakítása is, ami a mindennapokban tapasztalható új vezetési kultúrát, decentralizált döntéshozatalt és a különböző területek közötti erős együttműködést is magában foglalja.

Hogy hogyan fogjuk megkülönböztetni magunkat a versenytársaktól? Három fő elemet emelnék ki: az ügyfélközpontúság hangsúlya, a tulajdonostól kapott autonómiánk, a legfontosabb pedig az erős és különböző tudású csapatunk. A biztosító az ügyfélközpontúságra helyezi a hangsúlyt, ez a húzóerőnk. Ezt nem csak az ügyfélkiszolgálásunkra értjük; az öszszes termékünk és folyamatunk kialakításánál fontos az ügyfél valós igényeinek a megismerése és feltérképezése. Ezt szerencsére meg is tehetjük, mert a tulajdonosaink megadják a szabadságot ahhoz, hogy a helyi piaci szokásokat és a magyar ügyfelek igényeit beépítsük a folyamatainkba, valamint a termékeinkbe. Ez triviálisnak tűnhet, de nagyon jelentős versenyelőnyt ad nekünk. Különleges helyzetben vagyunk, mert a többi, nemzetközi hátterű biztosítónál azt látom, hogy egyre jobban a centralizált irányítás felé haladnak. Ez azzal is jár, hogy a költségek optimalizálása érdekében sztenderd termékekkel jelennek meg minden olyan országban, ahol jelen vannak, és nem veszik figyelembe az adott piac sajátosságait. Itt lehet a versenyelőnyünk, mert megvan a jelentős nemzetközi hátterünk, de a csoport vezetése nagyon sok területen szabad kezet biztosít a leányvállalatoknak, vagyis rugalmasan, valóban a magyar lakosság igényeire szabva alakíthatjuk ki a termékeinket. Mindezt pedig egy sokszínű, sokféle tapasztalatot egyesítő csapattal valósítjuk meg, az egyéni teljesítmény helyett a közös munkára és sikerekre helyezve a hangsúlyt. Így alakítottuk ki az új boardunkat is, illetve több új középvezető érkezett hozzánk az elmúlt időszakban, akik nagyon különböző szakmai hátterűek. – A biztosítók szakemberei szerint a pandémia miatt az ügyfelek egyre inkább igénylik a személyes találkozók nélküli szerződéskötést, tanácsadást. Önök is érzékelik ezt a jelenséget? – Leginkább két területen lehet látni a pandémia hatását, nevezetesen az ügyfélkiszolgálásnál és az értékesítésnél. Azt tapasztaltuk, hogy az ügyfelek egyre inkább előnyben részesítették a telefonos és az úgynevezett alternatív kárrendezést. Azt gondolom, hogy ez a gyakorlat hosszú távon is megmarad. Ez hatékonyabbá teszi a folyamatot, például elkerülhető a személyes találkozás, ami naNÉVJEGY

Az Uniqa Biztosító vezérigazgatója. Torontói tanulmányait, majd az MBA-t követően szakmai pályafutását Kanadában kezdte a Bearing Pointnál mint a stratégiai osztály tanácsadója, ahol a helyi pénzügyi szektor legfontosabb szereplőivel dolgozott együtt. Miután Budapestre költözött, a Boston Consulting Groupnál folytatta karrierjét, jellemzően a pénzügyi szektorban, jó néhány stratégiai és transzformációs projekt felelőseként a kelet-középeurópai régióban. Kulcsszerepet töltött be egy zöldmezős bank, az Allianz Bank fejlesztésében, öt évet töltött a pénzintézetnél mint a menedzsment lakossági területért felelős tagja. Az Uniqa csapatához stratégiáért és transzformációért felelős igazgatóként csatlakozott. 2021 januárjától tölti be a vezérigazgatói posztot.

gyon időigényes lehet. A kárt fényképpel, videóval vagy saját bevallással is lehet igazolni. A szerződések kötésénél azt vettük észre, hogy a kommunikációban a chat, illetve az online kontraktuskötés sokkal nagyobb teret kapott. A személyesen létrejött szerződések száma csökkent, így kialakítottuk a távértékesítés lehetőségét, ahol a kollégáink fizikai jelenlét nélkül is személyre szabott tanácsokat tudnak adni az ügyfeleknek. Ez hosszú távon is megváltoztatja a preferenciákat a szektorban. A járványhelyzet elmúltával nagyobb teret kaphat a fizikai jelenlét nélküli szerződések gyakorlata, mert földrajzi korlátok nélkül, mondjuk egy videókonferencia segítségével egyszerre több ügyfélnek is adhat befektetései ötleteket vagy a termékekre vonatkozó tanácsokat egy biztosítási tanácsadó. A pandémia alatt az ügyfelek nagy része a mindennapi bevásárlásait is online intézte. Hozzászoktak ahhoz, hogy a digitális vásárlásnál egy sokkal inkább az ügyféligényekre koncentráló kiszolgálást kaptak, így a biztosítótársaságoktól ugyancsak elvárják majd, hogy a digitális, fogyasztóbarát kiszolgálást magasabb szintre emeljék, és ez hosszú távon is jelen legyen a piacon.

– A járvány felerősítette az öngondoskodást, emiatt emelkedik az élet-, illetve a nyugdíjbiztosításokra kötött szerződések száma. Az Uniqánál mi a helyzet ezen a téren? – Piaci szinten látszik, hogy erősödött az öngondoskodás, és ezt az életbiztosítások dinamikus növekedése is visszaigazolja a szektorban. A pandémia azt eredményezte, hogy az emberek inkább megtakarítottak, a megtakarítási ráta is jelentősen emelkedett, emellett az életbiztosítási termékek a háztartások megtakarítási formáiban egyre nagyobb szerepet játszanak. Ebben a nyugdíjbiztosítások valóban nagy hangsúlyt kaptak, itt igazi „organikus növekedés” észlelhető, nemcsak az átlagdíjak, hanem a szerződések száma is közel 10 százalékkal nőtt. Ezt a bővülést a mi számaink is visszaigazolják: a megtakarítási életbiztosítások terén a piachoz képest dupla növekedést értünk el, ami több okra vezethető vissza. Egyfelől a saját értékesítési hálózatunk mellett többes ügynöki értékesítői partnereink hálózatára is támaszkodhattunk, másfelől az elmúlt másfél évben kiemelt hangsúlyt fektettünk a megtakarítási jellegű élet- és nyugdíjbiztosítások folyamatfejlesztésére, amely mind a leendő ügyfelek, mind a biztosítási tanácsadóink munkáját megkönnyítette. A kockázati életbiztosítások esetén szektorszinten a pandémia hatását nem igazolják vissza a számok, itt a szerződések száma ugyanúgy csak 2 százalékkal emelkedett, mint az elmúlt években. Ez azt jelzi, hogy az öngondoskodás növekedése mögött inkább a hosszú távú megtakarítások állnak. – Az Uniqának a kgfb-piacon jelentős az állománya, egyes szakértők szerint viszont egyre kevesebb tulajdonos ír alá casco szerződést egy-egy új, vagy használt autó megvételekor. Mit tapasztaltak ezen a téren? – A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) továbbra is stratégiailag fontos üzletágunk marad. A pandémia előtt, az egész szektorhoz hasonlóan, nálunk is a kgfb volt a növekedés motorja. Azt látjuk, hogy ehhez képest a casco kevésbé dinamikusan nőtt, viszont az nem igaz, hogy szektorszinten egyre kevesebben kötnek cascót, mert a szerződések darabszámának növekedési tendenciája nem ezt sugallja. Kihívásokat jelentenek majd, hogy szektorszinten hogyan tudjuk fenntartani a biztosítási „étvágyat” a cascokötések esetén. Rövidebb távon, a pandémia hatására a nagyobb mértékű kárinfláció jelentősebb díjemeléseket hozhat, emellett az elektromos autók térnyerésével ugyancsak adódnak újabb kihívások. Az elektromos gépjárművek kárigénye jelentősen magasabb a „hagyományos” autókénál, így a cascodíjak is nagyobbak lesznek. Itt azok a biztosítók fognak nyerni, amelyek a legjobb ár-érték arányt biztosítják az ügyfelek számára – mi is ezen dolgozunk. – A makrogazdasági elemzők szerint a magyar gazdaságban jelentős növekedés várható az idei év második felében. Mennyire bővülhet a hazai biztosítási piac az idén, az Uniqa milyen eredményekkel lenne elégedett 2021-ben? – Azt látjuk, hogy a járvány kevésbé hatott a biztosítási szektorra, mint más gazdasági ágazatokra. Tavaly a biztosítási piac mintegy 5 százalékos növekedést ért el, és a gazdaság fellendülésének hatására további bővülésre lehet számítani az idén. Az első fél év közel 12 százalékos emelkedése is ebbe az irányba mutat. Várható viszont, hogy a pandémia előtti időszaknak megfelelően a neméletüzletág újra a növekedés motorját jelenti majd a szektor számára, az emberek ismét elkezdenek költekezni, sőt, az utasbiztosításokra kifizetett összegek is elkezdenek emelkedni. Így a gazdaság újbóli beindulása főleg a neméletüzletágra lesz kedvező hatással. A várható növekedés kedvező lesz nekünk, mivel a stratégiánkban meghatározott bővülés motorjai főleg a neméletüzletágban vannak. Ilyen például a lakásbiztosítás, ami egy nagyon attraktív üzletág, emiatt nagy is a verseny az ügyfelekért. Mivel a lakosság majdnem 75 százalékának van lakásbiztosítása, a biztosítók közötti verseny arról szól, hogy egymástól veszünk el ügyfeleket. Ezért arra koncentrálunk, hogy minél magasabb ár-érték arányt nyújtsunk az ügyfeleinknek, és új, innovatív megoldásokon dolgozunk, mint például egy a lakhatás körüli ökoszisztéma felépítése. A lakásbiztosításra helyezett hangsúly már az idei számainkban is látszik, ebben az üzletágban sikerült két számjegyű növekedést elérni. A többi eredményünket illetően ebben az esztendőben arra koncentrálunk, hogy felkészítsük magunkat a stratégiánkban meghatározott ambiciózus bővülési tervek megvalósítására, amellett, hogy hozzuk azt az eredményt, amit kitűztünk magunk elé. Bízom abban, hogy jó úton vagyunk és elérjük a céljainkat. – Hosszú időt töltött el a tanácsadói világban, mielőtt az Uniqa vezérigazgatói székét elfoglalta. Mennyire eltérő üzleti szemléletet képvisel e két gazdasági terület, a biztosítónál tudja hasznosítani az előző munkahelyein szerzett tapasztalatokat? – Tanácsadóként hosszú éveket dolgoztam a Boston Consulting Groupnál (BCG), rengeteg transzformációs és stratégiai projektet vezettem nemcsak itthon, hanem a régió más országaiban is. Magyarországon születtem, de Kanadában, Torontóban nőttem fel, és személyes okokból jöttem haza. Utána részt vettem Magyarországon az Allianz Bank alapításában is, ahol öt évet dolgoztam. A BCG-ben végzett projektjeim eredményeként stratégiákban gondolkodom, hosszú távú célokat határozok meg és azokat folyamatosan szem előtt tartom. A véremben van, hogy megnézem, milyen trendek várhatók, hogyan alakulhat a piac, és a stratégiát is ehhez igazítom, alakítom. Ami talán még egy előny, hogy nem szektorbeli vagyok, más, külső szemléletet hoztam, alapból semmit nem fogadok el, sokszor megkérdőjelezem, hogy ezt vagy azt miért csináljuk. Ezenkívül a transzformációs projektek tapasztalatai alapján úgy gondolom, hogy a változáskezelést szervezetileg is fontos végigvinni, ez az alapja a sikernek, ezt prioritásként kezelem a biztosítóban. A BCG-nél az érték az emberi erőforrás, ez az én alapelvem is. Abban hiszek, hogy ha egy szervezetben sok tehetséges ember dolgozik együtt, velük közösen mindent el lehet érni. A vezetési stílusomat Torontóban tanultam, bízom az emberekben és hiszek a közös döntéshozatalban.

TÓTH BALÁZS

K&H CSOPORT

Jelentősen emelkedett a K&H Csoport nyeresége az első fél évben, és ez elsősorban a hitelvolumenek gyors növekedésének köszönhető. Folytatódott a digitális átalakulás is a pénzügyi szolgáltatónál.

HITELEK SZÁRNYÁN

A K&H Bank 37,4 milliárd, a K&H Biztosító pedig 4,2 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el 2021 első fél évében – közölték a bankcsoport vezetői a hitelintézeti csoport sajtótájékoztatóján. A bank a rendkívüli tételek nélkül mintegy ötödével, a tavalyi első hathavi eredményhez képest 22 százalékkal, 31,2 milliárd forintra növelte adózás utáni nyereségét az idei első fél évben. Eközben folytatódott a pénzintézet digitális átalakítása: az új számlák 40 százalékát a K&H azonnali számlanyitási applikációjában nyitották meg, a K&H Biztosító pedig elindította az azonnali, elektronikus zöldkártya-szolgáltatását a kgfb-ügyfelei számára.

AKTIVITÁS INNOVÁCIÓKKAL

Guy Libot, a K&H Csoport vezérigazgatója kiemelte: a jó pénzügyi eredmények elsősorban a hitelvolumenek gyors emelkedésének köszönhetők, ami magasabb piaci részesedést eredményezett az új lakossági kölcsönöknél. A hitelintézet olyan új, piacvezető innovációkat vezetett be, mint a Google Pay vagy az azonnali számlanyitási applikáció. Emellett felülvizsgálták és átalakították a hitelezési és befektetési stratégiát, hogy a leginkább érintett szektorokban a fenntarthatóságra összpontosítsanak. A vezérigazgató elmondta: 2021 végére a K&H Bank teljesíti a klímasemlegességet, 2015 óta 56 százalékkal csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását, csak zöldenergiát használnak, a hitelintézet üzleti területének dolgozói képzést kaptak a fenntarthatóság különböző területeinek témakörében. 2021 első fél évében a K&H új kölcsöneinek volumene 279 milliárd forintot tett ki. Az új lakossági hitelek értéke elérte a 150 milliárd forintot, ez 44 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

JELENTŐS RÉSZESEDÉSEK

A teljes hitelportfólió éves szinten 13 százalékkal, 1875 milliárd forintra nőtt, az új lakossági kölcsönök szegmensben pedig tovább emelkedett a piaci részesedésük. A bank új lakossági jelzáloghiteleinek állománya 55 százalékkal bővült, míg a bankpiaci teljes volumen 33 százalékkal nőtt. A pénzintézet az idén június végéig mintegy 500 támogatott felújítási kölcsönt folyósított 2,4 milliárd forint értékben; az átlagos hitelösszeg 5,3 millió forint volt. A K&H részesedése a támogatott lakáskölcsönöket is magában foglaló teljes felújítási célú lakáshitelek területén 11,8 százalékot ér el. Az általuk folyósított babaváró kölcsönök értéke a tavalyi év azonos időszakához képest 33 százalékkal nőtt, míg a piacé 9 százalékkal zsugorodott. A hitelintézet az NHP Hajrá! programon belül 222 milliárd, az Exim Kárenyhítő hitelprogramján belül pedig 57 milliárd forintnyi kölcsönszerződést kötött – mondta Gombás Attila, a K&H Csoport pénzügyi vezetője. A K&H továbbra is az egyik piacvezető a megújuló energiatermelés finanszírozásában. Ennek volumene 2021. június végére meghaladta a 100 milliárd forintot.

Nik Vincke, a K&H Biztosító vezérigazgatója jelezte: a társaság adózás utáni eredménye 2021 első fél évében 4,2 milliárd forintra emelkedett. A nem-életbiztosítási üzletág díjbevétele elérte a 28,5 milliárdot. Ez a casco, a lakásbiztosítás és a kkv-knak szánt biztosítások dinamikus bővüléséből adódott, ami ellensúlyozta a kgfb volumenének kismértékű csökkenését. Az életbiztosítások jól teljesítettek: a rendszeres díjas, befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítások egy év alatt 37, a rendszeres díjas kockázati életbiztosítások 10 százalékkal bővültek. A járvány harmadik hulláma alatt pedig megnőtt a betegségi és haláleseti kárigények száma – mondta Nik Vincke.

TÓTH BALÁZS

GYORSAN KILÁBALTAK

BANKSZEKTOR | Rekordszintű adózott nyereséggel zárta az első fél évet a magyarországi hitelintézeti szektor. A szép eredményhez a kockázati költségek jelentős csökkenése is kellett.

Soha nem látott mértékű, 404,9 milliárd forintos adózott profittal zárták ez év első felét a magyarországi hitelintézetek. Az újabb rekordot jelentő eredmény ráadásul közel a négyszerese az egy esztendővel korábbinak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank konszolidált szemléletű, tehát a csoportszintű számokat is tartalmazó adataiból. Az adózás előtti összeg is új csúcsra, 466 milliárd fölé ugrott, ami nagyjából a három és félszerese a 2020 első felében elértnek.

MINDEN SORON JAVULÁS

Az MNB által közzétett számok alapján nagyon egészséges képet mutat a magyar hitelintézeti szektor. A működési bevételek például 12 százalékkal, 1338,7 milliárd forintra nőttek éves öszszevetésben, ami akkor is figyelemre méltó teljesítmény, ha tekintetbe veszszük a koronavírus-járványnak a tavalyi számokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A kamateredmény 10,8 százalékkal, 770 milliárd forint közelébe növekedett, s a díj- és jutalékeredménynél is kereken tízszázalékos bővülést regisztrált a jegybank, 440,6 milliárdos összeg mellett. Eközben a működési költségek szintjét sikerült kordában tartaniuk a hitelintézeteknek: az itt elszámolt valamivel több mint 828 milliárd forint négy százalékkal több az egy évvel azelőttinél, ami a jelenlegi környezetben egyáltalán nem rossz teljesítmény.

A rekordszintű profithoz viszont egyértelműen a kockázati költségek csökkenése járult hozzá a legnagyobb mértékben. Miközben 2020 első felében – a koronavírus-járvánnyal összefüggésben – több mint 251 milliárd forintot számoltak el céltartalék és értékvesztés címén a bankok, az idén már csak 38,2 milliárdot. Ennek az lehet az oka, hogy a pandémia kitörése után, tavaly tavasszal rendkívül gyorsan és konzervatív módon tartalékolni kezdtek a pénzintézetek a hitelportfólió minőségének jelentős romlására készülve, így ebben az évben már nem volt szükség extra kockázati költségek elszámolására.

A HITELINTÉZETI SZEKTOR ADÓZOTT EREDMÉNYÉNEK ALAKULÁSA*

Milliárd forint 404,9

259,6 330,2 326,1 322,1

102,1

2016 2017 2018 2019 2020 2021

Forrás: MNB

KILENGTEK A MUTATÓK

A profit megugrásával párhuzamosan a jövedelmezőségi mutatók is látványosan javultak a hitelintézeti szektorban. Igaz, extrém mértékű profitabilitásról még most sem lehet beszélni. A tőkearányos nyereség (RoE) például 3,7-

ről 12,3 százalékra ugrott éves összevetésben, miközben az eszközarányos jövedelem 0,4-ről 1,3 százalékra nőtt. A költség/bevétel arány (amely a hatékonyság fontos fokmérője) szintén látványos mértékben javult és 61,9 százalékot tett ki az első fél évben, szemben az egy esztendővel korábbi 66,8-del.

A friss adatok alapján a hitelportfólió minőségével sincs nagyobb gondjuk a hitelintézeteknek: a nemteljesítők aránya (NPL-ráta) 4-ről 3,4 százalékra olvadt éves összevetésben, ami az elmúlt bő egy év eseményeinek a tükrében egyáltalán nem rossz teljesítmény.

ERŐS A KONCENTRÁCIÓ

A hitelintézeti szektor mérlegfőösszege éves viszonylatban 15,7 százalékkal, 63,8 ezer milliárd forint közelébe nőtt, ami azt jelenti, hogy egyetlen esztendő alatt több mint 8600 milliárddal duzzadt a magyarországi székhelyű szereplők összesített üzemmérete. A hitelállomány 12,9 százalékkal, 39,8 ezer milliárd forintra hízott éves összevetésben, miközben a betéteknél ennél is gyorsabb, 16,7 százalékos gyarapodást regisztrált az MNB, 51,9 ezer milliárdos állomány mellett.

A jegybanki adatokból viszont az is kitűnik, hogy a 31 szereplőt számláló magyarországi bankszektor igencsak koncentrált. A hat, mérlegfőöszszege alapján nagybanki kategóriába sorolt versenyző az összesített eszközállomány 78,4 százalékát adta az első fél év végén, miközben az öt közepes méretű szolgáltató a 13,2 százalékát. A fennmaradó húsz kisebb méretű hitelintézet pedig már csak a torta 8,4 százalékán osztozott. Az eredményt a bankok üzemmérete szerint vizsgálva még szembetűnőbb a nagybankok túlsúlya: ezek az első féléves profit 90,5 százalékát adták, miközben a közepes méretű szolgáltatókra a nyereség 3,3, a kicsikre pedig a 6,2 százaléka jutott.

A jól sikerült első hat hónap után a teljes esztendőre vonatkozó kilátások sem rosszak a hazai hitelintézeti szektorban. A gazdaság újraindításából és a jelentősebb korlátozó intézkedések várható elmaradásából a pénzügyi ágazat is profitálhat a második fél évben.

ESZKÖZÁLLOMÁNY-MEGOSZLÁS A HITELINTÉZETI SZEKTORBAN

2021. I. fél év, százalék

78,4

8,4 13,2

Forrás: MNB

HIRDETÉS BARÁT MIHÁLY

ÚJABB HOSSZABBÍTÁS

HITELMORATÓRIUM | Október végéig marad fenn változatlan feltételekkel a 2020 márciusa óta tartó hiteltörlesztési halasztás. A rászoruló társadalmi csoportok és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások jövő június végéig még élhetnek a haladékkal, ám a törlesztés felfüggesztésének igényét már jelezniük kell.

Az előzetesen vártnak megfelelő döntést hozott a kormány a hiteltörlesztési moratórium ügyében: a jövő év közepéig fennmarad a fizetési haladék lehetősége, ám az nem lesz automatikus, és a jogosulti kör is a rászoruló ügyfelekre szűkül. Ez azt jelenti, hogy lesznek olyanok, akik több mint két éven keresztül a törlesztési moratóriumban maradhatnak.

NYILATKOZNI KELL

A fizetési halasztás feltételekhez kötött, újabb hosszabbításáról már a Világgazdaság is hírt adott szeptember 7-én, de nem egészen egy héttel később sor került a hivatalos bejelentésre is. Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookoldalán közzétett videóban elmondta: novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a hiteltörlesztési moratóriumot. A miniszter tájékoztatása szerint a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánemberek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük, kérhetik a hoszszabbítást. A vállalkozások közül pedig azok, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző esztendőhöz viszonyítva.

Varga Mihály külön felhívta a figyelmet arra, hogy a fizetés megnyújtása ezúttal már nem lesz automatikus: tehát azoknak, akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022. június végéig, és erre jogosultak is, nyilatkozniuk kell a bankjuknak. A tárcavezető tájékoztatása szerint a jelenleg élő fizetési haladék hatályát azért tolták ki az eredeti, szeptember végi dátumról október 31-re, hogy az érintetteknek legyen kellő idejük nyilatkozni a maradásról.

A miniszter emlékeztetett arra: a nemzeti konzultációban az emberek világos választ adtak, a válaszadók 91 százaléka támogatta a hitelmoratórium meghoszszabbítását a rászorulók részére. „A fizetési haladék valós segítséget nyújtott a válság során, a munkahelyek és a családok életszínvonalának megvédésében. A mostani döntés célja, hogy a gazdaság újraindításakor a rászorulók részére továbbra is megőrizzük ezt a védőhálót” – mondta. Aki viszont már képes és van lehetősége a törlesztőrészletek fizetésének folytatására, annak érdemes mérlegelnie a visszafizetés megkezdésének előnyeit is – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA*

Háztartások Milliárd forint

,9 25 8 5 9,2 7 9 5 0,4 652 5 , 71 6 7 ,6 74 88

Vállalatok

Milliárd forint

2 , 6154 ,2 5 09 7 3 , 9 6 80 ,5 761 8 , 1 2 8 5 9

’17’18’19’20’21 ’17’18’19’20’21

*Adott év júliusában. Forrás: MNB

A HITELEZETT LAKOSSÁGI ÜGYFELEK SZÁMA*

3,91

3,80 3,81

3,62

3,44 2017 2018 2019 2020 2021

*Egy hiteles több szolgáltatónál is lehet ügyfél; **Adott év második negyedében. Forrás: MNB

SZÉLES AZ ÉRINTETTI KÖR

„Teoretikusan a moratóriumban lévő adósok több mint kétharmada maradhatna továbbra is védelem alatt” – erről már Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója beszélt egy online sajtótájékoztatón. Szerinte nyáron kismértékű csökkenés mutatkozott a moratóriumban részt vevő adósok számában. Jelenleg mintegy 1,15 millióan élnek a lehetőséggel és nagyjából 2800 milliárd forintot tesz ki a hitelek volumene. „Teoretikusan, a három jogosulti ügyfélkört nézve az adósok mintegy 70 százaléka, 800 ezer kliens válhat jogosulttá arra, hogy a továbbiakban is a moratóriumban maradjon. Azaz a nyugdíjasok, a gyermekes családok és azok, akik jövedelemcsökkenést tapasztaltak” – mondta Nagy Tamás. Kiemelte ugyanakkor, hogy minden szempontból az lenne a helyes döntés, ha azok az adósok, akiknek megfelelő jövedelmük van, mielőbb elkezdenék törleszteni a hitelüket.

MENNI VAGY MARADNI?

A maradással járó következményekre a Magyar Nemzeti Bank júniusban külön sajtóközleményben hívta fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy a törlesztési moratórium alatti időszakban is kamat rakódik a vissza nem fizetett kölcsönre.

Ezt a futamidő megnyújtásával évente egyenlő részletekben lehet majd viszszafizetni (nem tőkésítik), és a havi törlesztő is megegyezik a fizetési stop elrendelésekor számítottal. „Aki viszont nem szeretne több kamatot visszafizetni és az anyagi helyzete megengedi, annak érdemes minél hamarabb ismét megkezdenie hitele törlesztését” – áll a közleményben. A havi terhek időbeli elosztása azok számára életfontosságú, akik továbbra is nehéz helyzetben vannak, így nincs más választásuk. A futamidő megnyújtása és az egyenletes törlesztés ugyanakkor azt is jelenti, hogy az adott ügyfelek tovább használják a bank pénzét, emiatt összességében több pénzt kell fizetniük a hitelintézetük felé. A futamidő és az összes hitelteher pedig azoknak nő meg elsősorban, akiknél a moratórium igénybevételekor még amúgy is sok év volt hátra a törlesztésből, illetve magasabb volt a kamatuk – mutat rá közleményében az MNB.

A jegybank a júniusi stabilitási jelentésében konkrét példákon keresztül is szemléltette a moratóriumban maradás hatásait: így például a számítások szerint közel 3 millió forinttal nőne meg az összes tartozása annak az adósnak, akinek még 15 millió forintnyi tőketartozása és 20 évnyi futamideje volna hátra 5 százalékos kamatú lakáshitelénél, és a halasztás elrendelésétől 2022. június végéig igényelné a fizetési stopot. Az ő futamideje (a moratóriumban eltöltött 27 hónapot is beszámítva) 56 hónappal, azaz közel öt évvel nyúlna meg.

Ugyancsak ennyivel, mintegy 58 hónappal kellene tovább fizetnie a hitelét annak a moratórium lehetőségét végig kihasználó ügyfélnek, akinek 15 százalékos kamatozású, 1,5 millió forintos személyi kölcsöne van, és a hátralévő futamideje 7 év. Az ő összes kölcsönterhe a fizetési stop kapcsán felhalmozódó kamatok miatt 927 ezer forinttal nőne meg.

CSÖKKENŐ ARÁNYOK

A hitelintézetek beszámolói szerint fokozatosan mérséklődik a moratóriummal érintett hitelállomány aránya a portfóliójukban. Ez érthető, hiszen a 2020. március 18. után felvett kölcsönökre nem vonatkozik a haladék lehetősége, tehát az új kihelyezések már eleve csökkentik az arányt, és ehhez hozzáadódik a kilépők által okozott hatás is.

Az OTP Banknál június végén 1108 milliárd forintot ért el a moratóriumban lévő lakossági hitelek állománya, ami a magyarországi alaptevékenységek (OTP Core) összes bruttó kölcsöne arányában 39 százalékot jelent – árulták el a Figyelő érdeklődésére a hitelintézetnél. A vállalati kölcsönöknél 333 milliárd forintot tett ki az év közepén az érintett állomány, ami az OTP Core céges hitelportfóliójának 15 százaléka. A pénzügyi szolgáltatónál az elmúlt időszakban az ügyfelek részéről nem tapasztaltak növekvő érdeklődést a moratórium kapcsán, ám kiemelték: az OTP Bank egyetért az MNB több sajtóközleményében szereplő figyelemfelhívással, hogy akinek lehetősége van, az lépjen ki a fizetési halasztásból, és folytassa a hitelének a törlesztését, és csak az éljen ezzel a lehetőséggel, aki valóban rászorul. „Az OTP Bank felkészült arra, hogy a moratóriumot követően újabb fizetéskönnyítési lehetőségeket kínáljon a továbbra is nehézséggel küzdő ügyfélkörnek. Az ugyanakkor egyelőre nehezen becsülhető, hogy mekkora körnek okoz majd gondot a törlesztések újraindítása” – közölték a hitelintézetnél.

BARÁT MIHÁLY