A túlélésért küzd a Nissan

A TÚLÉLÉSÉRT KÜZD

A NISSAN

AUTÓIPAR | A Nissan a nyereségessé válás felé tart, de közben a versenytársai sem tétlenkednek, nagy hátrányt kell ledolgoznia. A Renault-val kötött szövetségben is a két cég között átmeneti a tűzszünet. Ha a japán gyártó magára talál, a franciák újra megpróbálják majd teljesen bekebelezni.

NISSAN-VEZETŐK PEKINGBEN. A KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS MELLETT AZ ELADÁSOKAT IS NÖVELNI KELL

Carlos Ghosn, a Nissan–Renaultegyüttműködés összekovácsolója az expanziós stratégia híve volt. Bizonyos mértékig jogosan, hiszen világszerte megfigyelhető, hogy az autógyárak termelésiértékesítési szövetségeket kötnek, a piac nagyon erősen koncentrálódik. Ghosn azonban nem tudta ezt hatékonyan megvalósítani, így a Nissan vesztesége a 2020as pénzügyi évben 671 milliárd jen (kb. 6,1 milliárd dollár) volt – húsz éve nem láttak ilyen gyenge teljesítményt a cég befektetői.

KÁRMENTÉS

Ucsida Makoto érkezése után azonban tovább romlott a helyzet, bár ez már nagyrészt külső tényezőknek, elsősorban a koronavírus-járványnak volt betudható. A kórság Vuhan városából terjedt el, pont onnan, ahol a Nissan egy kínai társasággal közösen létesített vegyesvállalatot. Ucsida az azóta eltelt húsz hónap folyamán az autóiparban ritkán látott mértékű átszervezést hajtott végre. Közben az eladásai alapján a világ egykor második legnagyobb autóipari szövetsége (Renault–Nissan–Mitsubishi) szép lassan a harmadik helyre csúszott. Az átszervezés nyomán azonban várhatóan elkerülik, hogy a harmadik egymást követő évben is veszteséggel zárjanak. A vállalat előrejelzése szerint a korábban várt 60 milliárd jenes deficit helyett ugyanekkora nyereségre lehet számítani. Az Ucsida-terv megvalósításának első lépése az volt, hogy eladták a Carlos Ghosn által vásárolt és a vádak szerint gyakran magáncélra is használt céges Gulfstream repülőgépet. Második lépésként megszüntették a Nissanszékház tetején lévő vezérigazgatói külön ebédlőt, és szokványos irodává alakították át. Ucsida azóta az épület hatodik emeletén lévő menzán ebédel. A szimbolikus gesztusokon túl (bár a Gulfstream azért elég drága lehetett) át kellett szervezni a cég struktúráját és működését is, mindezt az elképzelhető legrosszabb piaci körülmények között. A csiphiány, az alapanyagok árának robbanásszerű növekedése nagyon megnehezítette a gyártási költségek lefaragását. Elemzők szerint viszont a nagy gond nem is a kiadások csökkentésével van; a nagy kérdés az, hogy mitől indulna be az eladások bővülése.

Ucsidát 2020 februárjában választotta meg a közgyűlés elnök-vezérigazgatónak,

meglehetősen viharos körülmények között. Akkoriban a Nissan árfolyama csaknem 50 százalékkal volt alacsonyabb, mint a pénzügyi csalásokkal vádolt Ghosn 2018. novemberi letartóztatása idején. A dühös részvényesek kifogásolták, hogy a legnagyobb versenytárs, a Toyota nemcsak hogy több autót ad el, de a minőségbiztosítási rendszerei is sokkal jobbak, mint a Nissanéi. A helyzet azután tovább romlott: tavaly áprilisban a japán kormány a pandémia miatt szükségállapotot rendelt el Kanagava prefektúrában (tkp. tartomány), ott, ahol a társaság székhelye van. Több ezer dolgozó kényszerült otthonról végzett munkára. Májusban Ucsida nyilvánosságra hozta a négyéves Nissan Next tervet, melynek első „eredménye” egy 670 milliárd jenes veszteség volt – az átszervezés és Ghosn expanziós stratégiájának a lebontása súlyos egyszeri kiadásokat igényelt. Gyárakat zártak be világszerte (például Indonéziában és Spanyolországban), a globális kapacitásokat 20 százalékkal csökkentették. Az új vezér szerint nem az eladások volumenének a növelése a fontos, hanem a jobb minőség. A terv célul tűzi ki, hogy a cég árbevételhez viszonyított üzemi eredménye 2024 márciusára meghaladja az 5 százalékot. A Ghosn által elérni tervezett, még 2011-ben meghirdetett agresszív növekedés világszinten 8 százalékos piaci részesedést tűzött ki célul, ezzel párhuzamosan az üzemieredmény-rátának is 2017-re 8 százalékosra kellett volna emelkednie.

BIZONYTALANSÁG

Ekkoriban a Nissan évente 4,18 millió autót adott el, a piaci részesedése 5,8 százalékos volt. A korábbi vezérigazgató a feltörekvő országokban, valamint az USA-ban és különösen Kínában szeretett volna terjeszkedni. Az értékesítés még csak-csak elindult – 5,6 milliósra nőtt –, a többi cél azonban nem teljesült. A globális piaci részesedés 6 százalékon maradt, az üzemi margin pedig 7 százalék alatti volt. Mindennek az lett a következménye, hogy a célok elérése érdekében kiépített kapacitásokat nem lehetett kihasználni. Üresjáratban működtek a gyárak, kénytelenek voltak mélyen áron alul kínálni a járműveket és költséges eladási kampányokat indítani. „Olyan ez, mintha drogfüggő lennél” – kommentálta a helyzetet a Nikkei Asia című lapnak egy volt Nissan-vezető. – Ha egyszer bevezeted az értékesítési ösztönzőket, onnantól kezdve ezeket elvárja a piac. Lehet, hogy több autót fogsz eladni, de a nyereségtermelői képesség tovább csökken.”

A termelési szerkezet megváltoztatása a kínálat átalakítását is megkövetelte. Ucsida a következő másfél évben 12 új modell piacra dobását tervezi. Itt azonban közbeszól még egy hátráltató tényező: a csiphiány. Az egyik legjobban fogyó termék, a városi terepjáró Ariya új verzióját ez év közepén tervezték bevezetni, de ezt kénytelenek a téli időszakra tolni – már ha csökken addigra az alapanyaghiány. A tőzsdei árfolyamok alakulása azt mutatja, hogy a befektetők is erősen szkeptikusak (lásd grafikonunkat).

A bizonytalanságot tovább fokozza a tulajdonosi vita. A Ghosn-botrány kirobbanása után a Nissan legnagyobb gazdája, a Renault, amely annak idején a többségi tulajdon megszerzésével mentette meg a távol-keleti gyárat a csődtől, abban bízott, hogy tovább erősítheti befolyását a cégnél. A japánok viszont éppen hogy szabadulni szerettek volna a francia társaság általuk halálosnak gondolt öleléséből, új partnereket akartak találni. Ez azonban egyre nehezebbé válik, mert míg a Nissan évek óta a saját problémáival van elfoglalva, a konkurencia nem tétlenkedett.

CARLOS GHOSN LETARTÓZTATÁSA ÉS JAPÁNBÓL VALÓ SZÖKÉSE UTÁN LIBANONBAN. PÉNZÜGYI CSALÁSOKKAL VÁDOLJÁK

PARTNERSÉGEK

A Toyota Motor és a Suzuki 2019-ben jelentette be együttműködését. Előbbi cég befektetéseket hajtott végre a Mazda Motorban és a Subaruban, így a Toyota-birodalom már évi 16 millió autót ad el globálisan. A Nissan másik nagy versenytársa, a Honda tovább erősítette szövetségét az amerikai General Motorsszal (GM) – a legújabb hír, hogy a következő generációs elektromos meghajtású Hondákba a GM által kifejlesztett akkumulátorok kerülnek. A PSA is hátat fordított a Nissannak; inkább Kínára és az öreg konti-

nensre koncentrál, ahol a Fiat Chryslerrel egyesülve hozták létre a Stellantis szövetséget, amely a Renault–Nissan–Mitsubishi (RNM)-trió után a világ negyedik legnagyobb autóipari konglomerátuma. A tavalyi pénzügyi évben az RNM globális eladásai 7,79 millió járműre zuhantak az egy esztendővel korábbi 10,15 millióról. A társkeresést az is megnehezíti, hogy a Nissan elmaradt a fejlesztésekkel, míg a Ghosn-érában a terjeszkedésre koncentrált. A Nissan Leaf 2010-es debütálása a japán gyártót a villanyautók üttörőjévé tette. A következő években azonban elmulasztották kihasználni ezt az előnyt, amely akkor vált szomorú realitássá, amikor a Volkswagen 2018-ban, két évvel a Nissan előtt egy teljes villanyautó-gyártási platformot épített fel. A japán társaság az Ariyával válaszolt, valamint júliusban bejelentette, hogy 1,4 milliárd dolláros beruházással az AESC-vel együtt gigászi akkumulátorgyárat létesít a nagybritanniai Sunderlandben, ahol a Nissan európai gyártási központja található. Az AESC egyébként Japánban is tervezi egy hasonló méretű üzem felépítését. Sokatmondó, hogy ennek bejelentésén jelen volt Asváni Gupta, a Nissan egy másik felső vezetője is.

A NAGY AKKUMULÁTORKÉRDÉS

Az akkukérdés egy másik neuralgikus pontja a Nissan jövőjének. A nagy autógyárak sorra igyekeznek kiépíteni saját áramforrás-előállítói kapacitásaikat – például a Tesla is –, vagy erre irányuló szövetségeket alkotnak; ilyen a Volkswagen együttműködése a svéd Northvolttal. Ehhez képest a Nissan 2018-ban eladta a NEC Corporationnel 2007-ben alapított AESC (amely 2014-ben még a Panasonic után a világ második legnagyobb gyártója volt) többségi tulajdonát a kínai Envision nevű vállalatcsoportnak. Megmaradt ugyan 20 százalék, az AESC továbbra is a Nissan legfőbb akkumulátorszállítója, de az autógyártó sokat vesz az iparág legnagyobb szereplőjétől, a szintén kínai CATL-től is. A probléma viszont az, hogy világszerte megnőtt, s a villanyautók térhódításával tovább bővül a kereslet az aksik iránt, így korántsem biztos, hogy a Nissan ellátása ezen a téren zökkenőmentes marad.

UCSIDA MAKOTO, A NISSAN VEZÉRIGAZGATÓJA. ÚJ IRÁNYBA KORMÁNYOZZA A JAPÁN GYÁRAT

TŰZSZÜNET UTÁN ÚJRA HÁBORÚ

Túl a piaci helyzeten, valamint az akkumulátor- és a korábbi menedzsmentstratégia elhibázottságán, a legnagyobb veszély a Nissan jövője szempontjából a tulajdonosi szerkezet. A Renault-ban a francia kormánynak 15 százaléka van, így a gyár 43,4 százalékos tulajdonosi részarányán keresztül képes kontrollálni a japán társaságot. A Nissan 15 százaléknyi nem szavazó részesedéssel bír a Renault-ban. Párizs viszont deklarálta, hogy a francia–japán autóipari szövetség „visszavonhatatlan”. 2019 áprilisában, még Ghosn vezetése alatt a Renault összeolvadást javasolt, amelyet a japánok visszautasítottak, attól tartva – jogosan –, hogy így a cég teljesen elveszíti az önálló irányítás lehetőségét. Aztán ahogy a két vállalat pénzügyi helyzete egyre romlott, a fúzió lehetősége is megszűnt. Tavaly májusban a Renault, a Nissan és a Mitsubishi megállapodott arról, hogy mélyítik a szövetségüket, de ennek célja kizárólag a költségcsökkentés.

Japán sajtóértesülések szerint július 24én Ucsida és a Nissan vezérkara találkozott Tokióban az olimpiát meglátogató Emmanuel Macron francia elnökkel, és „tűzszünetet” kötöttek. Ez azonban feltehetően csak átmeneti lesz – a Renault abban a pillanatban megpróbálja majd újra bekebelezni a Nissant, ha annak pénzügyi és eladási mutatói javulnak. Vagyis paradox módon Ucsida azért dolgozik, hogy a japán gyártó jó formába kerülése esetén ismét kiújuljanak a tulajdonosi csatározások, és ugyanúgy a francia társaság érdekeinek legyenek kiszolgáltatva, mint Carlos Ghosn regnálása alatt.

AZ IMQ KONCEPCIÓAUTÓ A SANGHAJI AUTÓKIÁLLÍTÁSON. ISMÉT AZ INNOVÁCIÓRA HELYEZIK A HANGSÚLYT

AUTÓGYÁRAK

150 120 90 60 2016. IX. 1.=100 százalék

30 0 –30 –60 –90

2017 2018 2019 2020 2021

D. GY.

TÖRÖK DAYTONT

SZERETNE DODIK

ERDOĞAN SZARAJEVÓBAN | A boszniai szerbek szerint Ankara közvetítésével kellene megoldást keresni az ottani helyzet megoldására. A háromnemzetiségű, két területből, a Bosznia-hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból álló szövetségi államban július vége óta patthelyzet van. A török államfő augusztus végi látogatásán mindegyik féllel tárgyalt.

A Banja Luka-i központú Szerb Köztársaság (Republika Srpska) képviselői már hetek óta nem vesznek részt a bosnyák–horvát–szerb vezetésű szarajevói intézmények munkájában. Így tiltakoznak ugyanis az 1995-ös srebrenicai népirtás tagadásának a büntetését előíró törvény ellen, amely július végén lépett hatályba az egyébként is ingatag etnikumközi viszonyairól és a kilencvenes évek háborús eseményeinek, így a bosnyákok ellen elkövetett tömeggyilkosságoknak a teljesen eltérő értelmezéséről ismert Bosznia-Hercegovinában.

Banja Lukában teljes egyetértés alakult ki a szarajevói államapparátus bojkottja kapcsán a hatalom és az ellenzék között. Milorad Dodik, a szerb entitás képviselője a hármas elnökség eddigi viszonyrendszerének az átalakítását sürgeti.

KOMASÁG, POMPÁS LAGZI

Törökországnak viszont az elmúlt években – a vallási-kulturális hagyományokon alapuló szoros török–bosnyák viszony, valamint a föderatív állam bosnyák–horvát entitásával kialakított jó együttműködés mellett – sikerült kiemelkedő kapcsolatokat kiépítenie Szerbiával, továbbá a Belgrád politikájához mindig igazodó boszniai Szerb Köztársasággal is. Recep Tayyip Erdoğan nemcsak államfőként, hanem násznagyként is érkezett Szarajevóba. Felesége, legkisebb fia és menye társaságában kiemelt vendég volt a legbefolyásosabb bosnyák politikus, Bakir Izetbegović volt államfő, jelenlegi parlamenti elnök lányának, Jasminának az esküvőjén. A török elnök volt a menyasszony tanúja, és Korán-tanítást recitált (kántált) a dzsámiban, utána pedig részt vett az Európa Szállóban megtartott négyszáz fős lagziban, ahol felcsendült az első boszniai elnök, Alija Izetbegović emlékét őrző dal, később pedig mindenfélét húzott a zenekar, AC/DC-számokat és az olasz partizánnótát, a Bella Ciaót is. A városban nagy ovációval fogadott Erdoğan érkezésekor lerótta kegyeletét az egykori muszlim aktivista, a független Bosznia-Hercegovina hőse, Alija Izetbegović sírjánál, és találkozott az ország vezetőivel.

A TÖRÖK ÁLLAMFŐ VARÁZSEREJE

A legnagyobb fejtörést Dodik számára Erdoğan látogatása alkalmával az jelentette: részt vegyen-e a megbeszélésen, némileg felrúgva a föderatív államelnökség bojkottját, vagy maradjon távol, s ezzel kockáztassa a kialakult jó gazdasági kapcsolatokat, a belgrádi vezetéssel való teljes egyetértésen alapuló testvéri viszonyt?

Végül megjelent a szarajevói találkozón, heves reakciót váltva ki a Banja Luka-i ellenzék körében. Sokan árulást kiáltottak, valamint azt, hogy az első komolyabb kihívásnál megingott a boszniai szerbség első embere. Természetesen Dodik készült a válasszal: szerinte a kialakult helyzetre mielőbb megoldást kell találni, s ebben Ankara kulcsszerepet játszhat. Maga tehát nem egy „egyszerű” állami protokoll betartása miatt ment Szarajevóba, hanem a bojkottot feloldható esetleges megoldások érdekében. A sokak által szerb szeparatistának tartott, a föderatív államot korábban sokszor tákolmánynak minősített vezető most is olyan üzeneteket fogalmazott meg, hogy jobb a békés válás, mint a külföldi nyomásnak eleget tevő sikertelen, nyűgös frigy, amelynek mind a három államalkotó nemzet megissza a levét.

A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón a Szerb Köztársaság miniszterelnöke egyértelműen kijelentette: sokkal jobban bízik a török közvetítésben a Bosznia-Hercegovinában kialakult patthelyzet feloldása kapcsán, mint a Nyugat által dominált nemzetközi közösségben, amely eddig szerinte mást sem tett, mint kényszerített, zsarolt, a helyzetet rontó ötletekkel állt elő. Arra is javaslatot tett, hogy török, szerb, horvát és bosnyák állami együttműködésben próbálják megoldani a felgyülemlett gondokat.

FELRÚGNÁ A STATUS QUÓT

Dodik úgy véli, a boszniai háborús eseményeket lezáró daytoni megállapodás – amelyet 1995 novemberében kényszerített ki az érintett három volt jugoszláv tagállam között az USA, az EU és Oroszország, de több meghatározó európai állam vezetője is aláírta – mára nem létező egyezménnyé vált. Bebizonyosodott, hogy működésképtelen, így új megoldást kellene találni, amely egy belső konszenzus eredményeként jönne létre. A kijelentések visszhangot váltottak ki Szarajevóban és Zágrábban egyaránt. Horvátország továbbra is Dayton fontosságát és folytonosságát hangsúlyozta, míg a bosnyákok eleve elvetették annak a lehetőségét, hogy új megállapodások jöjjenek létre, mert veszélyeztetnék a föderatív állam területi integritását.

SZALAGVÁGÁS A TÖRÖK TÁMOGATÁSSAL FELÚJÍTOTT, 1528-BAN ÉPÜLT BAŠČARŠIJA MECSETNÉL. AZ ESKÜVŐI SZERTARTÁST AZ OSZMÁN BIRODALOM FŐÉPÍTÉSZE ÁLTAL TERVEZETT GÁZI HUSZREV BÉG MECSETBEN TARTOTTÁK

A zárt ajtók mögött megtartott tárgyaláson ilyen körülmények között a török államfővel nyilvánvalóan éppen a gazdasági kérdésekről eshetett a legkevesebb szó. Erdoğan mégis ennek az együttműködésnek a fontosságát hangsúlyozta, elismerve persze azt is, hogy Törökország számára rendkívül lényeges a régió stabilitásának a megőrzése, s ennek érdekében segít majd, amiben csak tud. A harmadik idei boszniai–török megbeszélésen emlékeztetett: szabadkereskedelmi egyezmény lépett életbe ebben az esztendőben, és azt várja, hogy évi egymilliárd eurósra növekedjen a két ország közötti kereskedelem értéke. Közölte: a béke megőrzése a legfontosabb, amelyet a balkáni NATO-integrációk tesznek lehetővé, továbbá a szuverenitás szavatolása. „Bosznia különösen fontos helyet foglal el a török emberek szívében” – állapította meg Erdoğan.

GAZDASÁGDIPLOMÁCIA

Hogy a török érdeklődés a nyugat-balkáni térség iránt egyre nagyobb, arról az is tanúskodott, hogy Erdoğan Szarajevót követően a 18 százalékban muszlim lakosságú Montenegrót is felkereste. Podgoricában gratulált az új (szerbbarát miniszterelnök által vezetett, de sokszínű) kormánynak, hogy őrzi a felekezetek közti békét, s kulturális együttműködésről, de főleg az újabb török beruházások lehetőségéről, illetve egy hamarosan megtartandó gazdasági fórumról tárgyalt. A házigazdák infrastrukturális invesztíciókhoz kértek segítséget.

A török államfő balkáni minikörútja után pár nappal már Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter járt Belgrádban, hogy Ankarába invitálja előbb Ivica Dačić parlamenti elnököt, majd Aleksandar Vučić államfőt is, aki a török elnökkel együtt vesz majd részt a két állam együttműködési tanácsának ülésén. A többségében bosnyákok lakta szerbiai Sandžak régió legnagyobb városában, Novi Pazarban török főkonzulátus nyílt Çavuşoğlu látogatásakor. A szerb elnökkel áttekintették a 2019-ben aláírt szabadkereskedelmi egyezmény eredményeit, és örömmel nyugtázták, hogy a járványügyi korlátok ellenére tavaly elérte a másfél milliárd dollárt az árucsere-forgalom értéke. Az idén már kétmilliárdra számítanak, a középtávú cél pedig az évi ötmilliárdos forgalom. A török beruházók eddig 250 millió dollárt fektettek be Szerbiában, mindenekelőtt a textilipar, a gépkocsialkatrész-gyártás, a bankpiac, a turizmus, a kis- és nagykereskedelem területén.

Az év végéig esedékes török–szerb államfői találkozókon minden bizonynyal sok szó esik majd Bosznia-Hercegovina helyzetéről is. Déli szomszédunk az egyik szavatolója a daytoni szerződés betartásának. Eddigi megnyilvánulásaiban Belgrád meglehetősen visszafogott volt. Aleksandar Vučić azt mondta, öszszetett a helyzet, de Szerbiának mindenekelőtt a gazdasági érdekeit kell szem előtt tartania.

VIRÁG ÁRPÁD

AFRIKAI „ROBOTOK” A ROMÁNIAI FÖLDEKEN

KI- ÉS BEVÁNDORLÁS | A gazdaság járvány utáni újraindulása ismét felszínre hozta Romániában az esztendők óta fennálló súlyos munkaerőhiányt. Évente százezrek – szakképzettek és képzetlenek egyaránt – Nyugat-Európa országait veszik célba, ám egyre több ázsiai és immár afrikai vendégmunkással igyekszik betömni a lékeket keleti szomszédunk.

Jelentősen megnőtt az idén az Európai Unión kívüli országokból származó külföldi munkaerő iránti kereslet Romániában. Az esztendő első felében 27 százalékkal több kérelmet nyújtottak be az Országos Munkaerő-ügynökséghez, mint tavaly, a hivatal pedig több mint 14 ezer munkavállalási engedélyt bocsátott ki, ami az éves kontingens 56 százaléka. A fejlemények következtében Bukarest megduplázta az EU-n kívüli államokból érkező vendégmunkások keretszámát: az augusztus 11-i kormányhatározat szerint a hatóságok az idén a tervezett 25 ezer helyett 50 ezer kérelmet hagyhatnak jóvá.

A munkaerőhiány akuttá válása kevéssé vezethető vissza a romániai gazdaság dübörgésére. A foglalkoztatók elsősorban azért szorulnak mind nagyobb mértékben ázsiai és afrikai dolgozókra, mert egyes becslések szerint már az ötmilliót is meghaladja a külföldön tevékenykedő román állampolgárok száma. A múlt év azonos időszakához képest 2021 első öt hónapjában a betöltetlen állásoké 2,77 százalékkal, 160 ezerre emelkedett, közülük 30 ezret már hoszszabb ideje képtelenek betölteni a munkáltatók. Nem hivatalos adatok alapján 300-400 ezerre becsülhető a keleti szomszédunk munkaerőpiacáról hiányzó emberek száma.

BŐVÜLŐ KERET

Románia néhány esztendeje rendszeresen növeli az unión kívülről érkező munkavállalóknak kiadható engedélyek keretszámát: 2017-ben ötezer, egy évre rá tízezer, 2019-ben 20 ezer, tavaly pedig 30 ezer „zöldkártya” kibocsátására biztosítottak lehetőséget. A koronavírus-járvány miatt 2020-ban kissé visszaesett a kereslet, a keretszámnak csak a 90 százalékával éltek a munkaadók. Ez év márciusában 54 793 EU-n kívülről jött, érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező vendégmunkásról tudtak hivatalosan. A legtöbben Törökországból (6916), Moldovából (4747) és Vietnamból (4708) származnak, s jellemzően az építőiparban, a vendéglátásban, a fuvarozásban, valamint a sütőiparban vállaltak munkát.

A PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint 2019-ben az elvándorlás mintegy 7 milliárd eurós, az ország GDP-je 3,7 százalékának megfelelő veszteséget okozott a romániai cégeknek. Miután a gazdaság korlátozások utáni újraindulásával a munkaerőhiány mértéke kezdi megközelíteni a koronavírus-járványt megelőző időszak szintjét, fennáll annak a kockázata, hogy dolgozók híján számos vállalat fizetésképtelenné válik a szerződésben vállalt kötelezettségének be nem tartása miatt (csúszik a határidő, vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni a megrendelt szolgáltatást).

BAJBAN LÉVŐ ÁGAZATOK

A munkaerőhiány elsősorban az építő- és a vendéglátóipart, továbbá a mezőgazdaságot sújtja. „A vendéglátóipari munkáltatók a lehetőségeikhez mérten igyekeznek emelni a béreket, hogy vonzóvá tegyék a hazai munkahelyeket a külföldön dolgozó román állampolgárok számára. A legtöbben azonban inkább Nyugat-Európában, sokkal nagyobb fizetésért dolgoznak, a hiányt pedig elsősorban EU-n kívüli országokból, főleg Bangladesből, Srí Lankáról, Vietnamból tudjuk pótolni” – jelentette ki Călin Ile, a romániai szállodaszövetség elnöke egy új hotel megnyitóján. Az Agerpres hírügynökség által idézett szakember szerint elkerülhetetlen a munkavállalás céljából befogadottak számának évenkénti

növelése. Az is lendítene a dolgon, ha a vendéglátóiparban dolgozók esetében a kormány adómentessé tenné a minimálbért és legalizálná a borravalót.

BÍRJÁK A MELEGET

Az agráriumban 2021 felfedezettjei a dél-afrikai vendégmunkások. „Jól bírják a meleget, hiszen még nagyobb hőségből érkeznek, ugyanakkor fegyelmezettek és lojálisak. Ha mellettük van az ember, úgy dolgoznak, mint a robotok. És a románokkal ellentétben nem isznak” – mesélte a Pro TV hírtelevízióban egy mezőgazdasági vállalkozó.

A munkaerőhiány amúgy szinte valamennyi ágazatban kifejti kedvezőtlen hatását, így az oktatásban is. Mivel számos szakterületen egyre kevesebb az oktató, a felsőoktatási intézmények elitje a versenyszférából próbál el-, illetve visszacsábítani szakembereket – elsősorban a számítástechnika területén.

RIASZTÓ NÉPESSÉGFOGYÁS

Úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlan az elvándorlás folyamata keleti szomszédunkban. A Ziarul Financiar az országos statisztikai hivatal adataira hivatkozva azt írja, hogy tavaly 193 ezer fő hagyta el a hazáját. Ez ugyan 37 ezerrel kevesebb, mint az egy évvel korábban útra keltek száma, de a csökkenésről kizárólag a világjárvány „tehet”. Ami azonban igen súlyos kérdéseket vet fel: a távozók 60 százaléka 20–45 esztendős, azaz a gazdaságilag legaktívabb réteg képviselője. Nem utolsósorban azokról az emberekről van szó, akik a családalapítás valószínűsíthető periódusában vannak. Az ország lakossága ugyanakkor egy esztendő alatt 143 ezer fővel apadt a természetes fogyás és a kivándorlás következtében (sokan valószínűleg azért nem láthatók az utóbbi statisztikában, mert a zömük odahaza még be van jelentve, nem szüntette meg a lakcímét – a szerk.).

A frissen kivándorlók egyelőre a hoszszú távra, de ideiglenesen kitelepedők számát növelik, az azonban felmérhetetlen, hogy a jelenség milyen demográfiai következményekkel járhat. A kivándorlási trendet elsősorban az határozza meg, hogy a kedvelt célországok – Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Spanyolország, Franciaország – gazdasága milyen pályát fut be.

Bár a román munkaerő-ügynökségnél tavaly közel 2000 külföldről visszaköltözött állampolgárt vettek nyilvántartásba, ez év első három hónapjában pedig további több mint 1300 vendégmunkás tért haza, a forgalom általánosságban még egyirányúnak tekinthető.

MÁSOK IS MENNÉNEK

A bukaresti Avangarde közvéleménykutató intézet által a közelmúltban készített felmérés szerint jelenleg a megkérdezettek 19 százaléka tervezi a kitelepülést, illetve a külföldi munkavállalást. A végleges távozás szándékát firtató kérdésre 12 százalék válaszolt igennel. Utóbbiak 37 százaléka az alacsony bérek miatt döntene így, 20 százalékukat a fejlettebb országok életvitele vonzza, 13 százalékuk szerint pedig Romániának egyszerűen nincs jövője. A megkérdezettek körében (bár ez évtől jóval nehezebb az ottani munkavállalás) NagyBritannia a legnépszerűbb úti cél 35 százalékkal, Németország és Olaszország előtt, de ha az Egyesült Államok feloldaná a román állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettséget, a válaszadók 9 százaléka venné fontolóra a tengerentúlra való ideiglenes vagy végleges költözést.

CSINTA SAMU

EREDMÉNYEK, TERVEK | A szlovéniai Krka több mint 177 millió eurós profi ttal zárta az első fél évet, s bővít a Lek, amely a 4,2 milliárd eurós árbevételt produkált svájci Novartis JÓL TELJESÍT egészség ügyi világvállalathoz tartozik. Nem kizárt, hogy vakcinagyártásba kezdenek délnyugati szomszédunkban. A SZLOVÉN GYÓGYSZERIPAR

A svájci Novartis cégcsoporton belül tevékenykedő ljubljanai Lek vállalat a múlt hónapban bemutatta az illetékes állami ellenőrző szervnek bővítési tervét. Ez elsősorban steril egészségügyi eszközök és biológiai gyógyszerek előállítására vonatkozik, de a lehetőségek között az oltóanyaggyártás is szerepel. A cég nem árulta el, hogy koronavírus-vakcináról van-e szó, de ennek nagy a valószínűsége, ugyanis a Novartisnak szerződései vannak a Pfizer/BioNTech és a CureVac gyártására, bár az utóbbiról előreláthatólag lemondanak, miután a nyár folyamán kiderült: a német készítmény csak 47 százalékos hatékonyságú. A fenti hatóság illetékesei sem osztottak meg semmit az esetleges oltóanyagprojektről. Annyi

biztos: a Novartisnak az Európai Gyógyszerügynökség az utóbbi időben több Covid elleni vakcinával kapcsolatos kapacitásbővítést engedélyezett Svájcban és Ausztriában, s a szlovéniai előállítást korábban az ország miniszterelnöke, Janez Janša is felhozta lehetőségként. Az oltóanyaggyártásban – tisztítóanyagaival, az mRNS előkészítésével – szerepe van a szlovén tengermelléki BIA Separations társaságnak is, amely tavaly óta a németországi központú globális Sartorius része.

LOGISZTIKAI KÖZPONT LJUBLJANÁBAN

A Novartis egyébként ez év első felében 23 százalékkal növelte forgalmát, amely így átlépte a 4,2 milliárd eurót. A jó eredményeket a cégcsoport az ún. innovatív gyógyszerek előretörésével magyarázza, elsősorban a szívelégtelenség és az arthritis elleni medicinák, illetve egy génterápiás készítmény kelendőségével. A Novartison belüli Sandoz – ennek része a ljubljanai Lek is – leginkább biológiai gyógyszerekkel ért el sikereket, míg a köhögés és megfázás elleni produktumok értékesítése terén történelmi alacsony eladási mutatókkal zárta az időszakot.

A svájci csoport becslései szerint a világ országainak egészségügyi rendszerei az esztendő második felében visszaállnak a normális körforgásra. Ha ez ténylegesen így lesz, akkor az év végére az innovatív gyógyszerek terén ötszázalékos növekedés várható, míg a Sandoznál hasonló mértékű csökkenésre számítanak. Az óriáscég nem fedi fel az eredményeket a szlovéniai üzemeit tekintve, de az ottani gyarapodáshoz minden bizonnyal erőteljesen hozzájárult a Ljubljana repterén létesített logisztikai központ, melynek révén Svájc délnyugati szomszédunk egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált.

ÓVATOS A KRKA

A Novo Mestó-i központú nemzetközi gyógyszergyártó részvénytársaság, a Krka is igen sikeresen zárta az első fél évet, hiszen 177,4 millió eurós tiszta hasznot termelt. Ez 11 százalékkal több, mint az egy évvel ezelőtti eredmény. Az értékesítési számok ugyan csak kicsivel jobbak, mint a tavalyiak, de akkor a világjárványtól való félelem növelte a keresletet. A szlovén gyógyszeróriás egyébként részvényenként öteurós osztalék kifizetéséről is döntött. Tavaly a Krka a kelet-európai valuták, leginkább az orosz rubel nagyarányú értékcsökkenése miatt 26 millió eurót vesztett, épp ezért a szép profit meglepetésnek számított a piacokon, s a féléves eredmények bejelentése után a társaság részvényei elérték az idei legnagyobb értéküket. A cégcsoport vezetője, Jože Colarič a tájékoztatóján kitért arra is, hogy a Krkánál komolyan gondolkodtak a vektoralapú Covid elleni oltóanyag licencalapú gyártásának az elindításán, de hosszabb latolgatás után inkább úgy döntöttek: a tünetenyhítő gyógyszerek felé veszik az irányt. A várakozás feletti féléves eredmények ellenére a vállalat nem módosít ez évi pénzügyi tervein, így 1,535 milliárd eurós értékesítési bevétellel és 265 milliós tiszta nyereséggel számol. Colarič ezzel kapcsolatban kifejtette: a piaci kilátások a járvány kitartása, illetve esetleges erősödése miatt igencsak bizonytalanok.

-TOTI-

SÓSZÜRET HORVÁTORSZÁGBAN

KIVÁLÓ, DE DRÁGA | Nemrég megkezdődött a só betakarítása a dalmáciai lepárlókban. A száraz, kissé szeles nyár, a víz és a levegő magas hőmérséklete kedvezett az ágazatnak, de a termék nehezen értékesíthető.

A horvát partokon még mindig többnyire tradicionális módon vonják ki a sót a tengerből, ám éppen ennek jelentős költségei miatt az ágazat szereplői nehezen tudnak versenyezni a nagy külföldi termelőkkel, valamint a nagykereskedők diktálta árakkal. A horvát üzemek évente 1520 ezer tonna sót termelnek, s ezt sem tudják mind eladni, pedig a lakosság 60 ezer tonnát fogyaszt, de ennek a mennyiségnek akár a két-háromszorosát is felhasználják az iparban, a kozmetikumgyártásban és főleg az útburkolatok téli síkosságmentesítésére.

HÉT ÉVSZÁZADOS SÓÜZEM

Az országban három sóüzem működik, mindegyik tengerparti. A legnagyobb Pag szigetén van, ezt követi Nin és a délebbi Ston lepárlója. Utóbbi több szempontból is különleges. Ston környékén ugyanis már 4000 évvel ezelőtt volt termelés, a jelenlegi sólepárlót pedig 1333-ban létesítették, és úgy tartják, hogy ez a világ legrégebbi folyamatosan üzemelő lepárlója. Itt még mindig régi módszerekkel, kéziszerszámokkal dolgoznak. Először halomba tolják a sót, majd fakocsikba lapátolják, mint a középkori Raguzai Köztársaság idején. Ez a magánüzem jelentős turisztikai attrakciónak számít, megtekintéséért belépőt szednek az évente mintegy 30 ezer látogatótól. A lepárló 58 medencéből áll, amelyeket a termelés különböző fázisaiban használnak. Rendszeresen kevergetik a masszát. Kész sót kilenc medencéből tudnának betakarítani, ám csak hármat használnak, összesen 300 tonna betakarítására, mert több étkezési sót nem tudnak eladni. De tárolni sem, ugyanis az elmúlt években közel kétezer tonna – főként ipari – só halmozódott fel a stoni raktárakban. Az ottani étkezési termék egyébként kiváló minőségű, egy cseppet sem keserű, jótékony ásványi anyagokat tartalmaz, de adalékot semmit. Persze drágább, s inkább a helyi vagy megyei éttermek vásárolják, a kiskereskedők kevésbé. Egy kiló stoni produktum bolti ára 12 kuna (csaknem 560 forint), az importterméket pedig kilogrammonként 2,5 kunáért, azaz 116 forintért is be lehet szerezni. Ezt a külföldi „kommersz sót” előzőleg 650 fokon átmossák, centrifugálják, majd szárítják, így minden ásványi anyag kikerül belőle – nyilatkozta Sveto Pejić, az apáról fiúra szálló üzem tulajdonosa.

Ninben az idén egy héttel később kezdődött meg a só kitermelése, mivel a betakarítás kezdete előtt pár nappal esett. A csapadék ellenére ők is jó idényre számítanak, hiszen a nyár folyamán a lepárlás többi fázisát sikeresen elvégezték. Az 1500-ban alapított üzem szintén kizárólag régi technológiát alkalmaz. Ott 1800 tonnát takarítanak be évente, bár az ő raktáraik is majdnem tele vannak.

AZ ÚTKARBANTARTÓK SE VESZIK

A többiekéhez hasonló gondokkal küszködnek az ország legnagyobb sólepárlójában, Pag szigetén is. A szintén középkori eredetű üzem három négyzetkilométeren fekszik, ám itt a hagyományos módszerek mellett modern technológiát is alkalmaznak. A tengervizet nemcsak a napon párologtatják, hanem kazánokban is melegítik, így egész évben termelhetik a sót. Évente általában 17 ezer tonna étkezési és ipari sót termelnek, de ők is nehezen tudják értékesíteni.

A nagy megrendelők zöme importőröktől, nagykereskedőktől vásárol. A horvát közutakat üzemeltető vállalat például telente legalább 30 ezer tonna sót szór szét az utak csúszásmentesítésére, de észak-afrikait, többnyire marokkóit vesz tonnánként 400 kunáért (18,5 ezer forintért). A hazai ennél jóval drágább. A horvát termelők már több ízben fordultak a kormányhoz annak eléréséért, hogy az útkarbantartók tőlük is vásároljanak. Az úthálózat üzemeltetői azt mondják, nemcsak az alacsonyabb ár miatt vesznek importterméket, hanem azért is, mert az adriai só túlságosan szemcsés, ezért nem felel meg az előírásoknak.

HORDÓSI DÁNIEL

HASZNÁLT TANKÖNYVEK PIACA HORVÁTORSZÁGBAN

A kedvezőtlen járványügyi mutatók ellenére szeptember ötödikén az egész országban jelenléti formában indult meg az oktatás.

A tanévkezdés anyagi terheit a szülők jó része azzal csökkenti, hogy használt tankönyveket vásárol gyermekeinek. Erre egy egész piac épült ki mára, a tankönyvcsomaghoz akár ötven százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni. A tavalyi iskolai évben ráadásul a pandémia miatt a tanulók a megszokottnál kevesebbet lapozgatták a nyomtatott kiadványokat, így azok jobb állapotban maradtak meg.

A legtöbb használt tankönyvet a középiskolásoknak vették, a diákok csaknem kétharmada tanul majd ezekből. Az adásvételhez az antikváriumokon kívül jó lehetőséget biztosítanak a használtkönyv-vásárok. Ezen eseményeket a tanév kezdete előtti két hétvégén rendezték meg, az ország valamennyi nagyobb városában.

A szülők, diákok kivitték és eladták a tavalyi köteteket, a pénzből pedig megvásárolták a leendőket, így vált fenntarthatóvá a rendszer. Egyébként déli szomszédunkban évről évre kevesebb az elsős. Az idén 34 541 gyermek ment először iskolába, közel két és fél ezerrel kevesebb, mint tavaly. Ennek legfőbb oka a demográfiai trendekben keresendő, de a kivándorlás is megtette a maga hatását.

Öt esztendeje még 42 ezer volt az iskolakezdők száma. A drasztikus csökkenés ellenére nem voltak tanintézménybezárások, ugyanis a horvát kormány akár egyetlen tanuló számára is indít osztályt, hogy ily módon is az elnéptelenedő településeken és a szigeteken tartsa a lakosságot.

HORDÓSI

ELÉGEDETLENEK A SZERB MINIMÁLBÉRREL

Hosszas tárgyalásokat követően sem tudtak megállapodni a szakszervezetek, a munkáltatók és a szerb kormány képviselői a minimálbér jövő év eleji növelésének a mértékéről. A három oldalt összefogó Szociális Gazdasági Tanács sikertelennek nyilvánította a megbeszéléseket. Ilyen esetben – a szerb jogszabályok értelmében – a kormány dönt a minimálbér értékéről.

Ana Brnabić miniszterelnök közölte, hogy megérti az érdekképviseletek elégedetlenségét, és bejelentette: 2022-ben 9,4 százalékkal, 35 ezer dinár (297,72 euró, azaz 103,6 ezer forint) fölé növelik az összeget. Ez a minimális fogyasztói kosár 89 százalékát fedezi; a száz százalékot 2024-ben éri el, mert addig még emelik a legkisebb fizetéseket – ígérte a kormányfő.

A szakszervezetek azt követelték, hogy az említett kiegyenlítés most történjen meg, és 332 euróban állapítsák meg az értéket. Azzal érveltek, hogy az országban a minimálbérnek gyorsabban kellene növekednie, mint az átlagkeresetnek, amely jelenleg 556 euró (193,3 ezer forint).

VIRÁG

ROMÁN KORMÁNYVÁLSÁG

Hétfő este bejelentette a húsztagú román kormányból történő kilépését a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), valamint a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) összeolvadása nyomán létrejött liberális-centrista USR PLUS formáció által delegált kormányfőhelyettes és öt miniszter (a hatodikat korábban a kormányfő menesztette). Ezzel a hárompárti bukaresti koalíció, melynek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is a tagja, elvesztette parlamenti többségét. A tavaly decemberi választások után úgy tűnt, hogy nyolc év folyamatos belpolitikai válságait követően 2024-ig végre stabil jobbközép kormánya lesz az országnak, de hamar kipattantak a konfliktusok. Áprilisban például azért, mert Florin Cîțu nemzeti liberális miniszterelnök a járvány hevében menesztette az USR PLUS-t képviselő egészségügyi minisztert. Most ugyanezt tette Stelian Ion igazságügyi miniszterrel. Neki azt rótta fel, hogy akadályozta a leszakadt vidéki települések felzárkóztatását célzó országos fejlesztési, beruházási terv elfogadását. Erre az USR PLUS azt követelte, hogy a PNL javasoljon Cîțu helyett új kormányfőt. A nemzeti liberálisok ezt visszautasították, így a koalíciós partner bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben a miniszterelnök ellen, amihez – sokak megrökönyödésére – a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) paktált le. Az országgyűlés házbizottsága az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) közreműködésével bojkottálta az indítvány napirendre tűzését, válaszképpen léptek ki a kormányból az USR PLUS tisztségviselői. A válságot lényegében az idézte elő, hogy szeptember végén kongresszust tart a kabinet fő erejét képező PNL, melynek élére a jelenlegi pártelnök, Ludovic Orban mellett Florin Cîțu is pályázik. Klaus Johannis államfő a miniszterelnököt támogatja. Cîțu állítólag az elnök tudtával vállalta a kormányválságot, mert politikai érdeke volt a 3500 milliárd forint értékű vidékfejlesztési terv mielőbbi elfogadása. Ettől azt reméli, hogy a haszonélvező liberális polgármesterek, illetve területi szervezetek voksaival elnyeri az ötezer fős kongresszuson a pártelnöki tisztséget. Elemzők szerint a kormányválság a PNL kongresszusa után oldódhat meg. A kérdés az, hogy ismét összeáll-e a hárompárti koalíció, vagy a PNL és az RMDSZ kisebbségi kormányt lesz kénytelen alakítani. Az viszont simán megbukhat, mert a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező (a felméréseket toronymagasan vezető) PSD bejelentette: megfelelő időben bizalmatlansági indítvánnyal előre hozott választásokat szeretne előidézni.

BORBÉLY

LANYHA A KERESLET, OLCSÓ A FÖLD

Ukrajnában két hónappal a földpiac részleges megnyitását követően naponta körülbelül kétszáz adásvételi szerződést kötnek, s egy-egy ügylet folyamán átlagosan két hektár cserél gazdát. Erről Tarasz Dzjoba agrárpolitikai és élelmezési miniszterhelyettes számolt be a földértékesítési moratórium július elsejével életbe lépett enyhítésének eddigi tapasztalatait összegezve.

Augusztus végéig több mint 10,6 ezer kontraktust regisztráltak és csaknem 23 ezer hektár területet értékesítettek.

A mezőgazdasági tárca adatai szerint a legtöbb szerződést (több mint ezret) a közép-ukrajnai Poltava megyében kötötték, ahol 2700 hektár cserélt gazdát, a tőle délnyugatra fekvő Kirovohrad megyében kb. feleannyi adásvétellel 2074 hektár kelt el. A képzeletbeli dobogó második fokára az északkeleti Harkiv megye került (684 szerződés, 2616 hektár).

A legkevesebb földterület, összesen mindössze 77 hektár a Kárpátaljával szomszédos nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében cserélt gazdát. Nem sokkal több adásvétel történt a háborús cselekmények sújtotta kelet-ukrajnai Luhanszk megyében, ahol eddig 90 hektártól váltak meg korábbi tulajdonosaik. A magyar kisebbség által lakott, nagyrészt hegyvidéki és erdős jellegű Kárpátalján kevés a termőföld, így nem meglepő, hogy eddig csupán 111 hektár adásvételére került sor.

Egy hektár szántóföld piaci ára Ukrajnában jelenleg átlagosan 26,8 ezer hrivnya (mintegy 292 ezer forint), ami jelentősen elmarad az agrártárca korábbi 40 ezer hrivnyás (435 ezer forintos) prognózisától.

A hatályos jogszabály szerint 2024-ig csak ukrán állampolgárságú magánemberek vehetnek termőföldet, de legfeljebb csak százhektárnyi összterületet. Két és fél év múlva az ukrán jogi személyek előtt is megnyílik a földpiac, 10 ezer hektáros vásárlási korlát mellett. A külföldi magán- és jogi személyek földvételi jogáról népszavazáson kell dönteni.

SZŐLŐSI

KVANTUMSZÁMÍTÓGÉPEK |Amerika után a németek és a japánok szintén üzembe állítottak egy-egy villámgyors első generációs kvantumszámítógépet. A kutatók mellett immár a nagyvállalatok is „kóstolgatják” az új elven működő KEZD TERJEDNI masinákat. Ezekkel a kulcsfontosságú gyógyszer- és vakcina-, valamint a járműakkumulátorfejlesztéstől az űrkutatáson át a meteorológiai A HIPERGYORS előrejelzésekig számos tevékenységet felgyorsíthatnak, de még kevés a direkt, kézzelfogható felhasználási lehetőség. SZÁMÍTÁSTECHNOLÓGIA

Kezdetben arra gondoltak, hogy az új elven működő, villámsebes komputerek, a kísérleti kvantumszámítógépek a kódok feltörését segíthetik. Mára azonban kiderült, hogy feltehetően számos igen fontos területen vehetik majd hasznát a kutatók a teljesen más megközelítéssel dolgozó masináknak. Már vizsgálják például, hogyan lehet alkalmazni a technológiát a járműakkuk teljesítményének a növelése vagy az egészségügyi kutatások terén. Ugyanígy jelentősen csökkenthető lenne az anyagkutatás vagy a gyógyszer-, vakcinafejlesztés időigénye – utóbbi jelentőségét egy pandémia esetén nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Ezen túlmenően a kvantumtechnológia komoly hatással lehet a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésére, ezen belül is a szaknyelven overfitting néven emlegetett jelenségre. Ez akkor fordul elő, ha a program által használt statisztikai modell túlzottan tökéletesen illeszkedik. Ilyenkor a komputer nem tud általánosítani, az ismeretlen adatokat képtelen kezelni; egy kvantumgép viszont megbirkózhat a kihívásokkal.

MITŐL KÜLÖNLEGESEK E GÉPEK?

De miért is? Nézzük, mi az alapja az egész kvantumhókuszpókusznak. A mai csipek lényegében ugyanúgy működnek, ahogy azt mintegy 80 éve Neumann János lefektette. A processzorok legfontosabb miniatűr alkatrészei a logikai kapuk. Ezek aprócska vízcsapként működnek: elzárják vagy kinyitják az áram folyásának az útját, így elektromos energiával teli, illetve áram nélküli állapotba kapcsolhatók. Egy korszerű központi processzorban mintegy kétmilliárd ilyen kapu van…

A bitek a fentiek szerint nulla (nincs áram) vagy egy (van áram) értéket vehetnek fel. De a dolog a kvantumgépek esetében alapjaiban más. Itt a technológia úgynevezett kvantumbiteken (qubiteken) alapul, amelyek a „nulla vagy egyes” elven működnek ugyan, mégis van egy hatalmas különbség. Amíg ugyanis ki nem olvassuk ezek értékét, addig a 0 és az 1 bármelyikét hordozhatják, lényegében véletlenszerűen. Tehát amíg meg nem mérik őket, addig egyfajta bizonytalan helyzetben, mondhatni kvantumállapotban vannak. A fenti példánál maradva: az apró vízcsapoknak hol az egyik, hol a másik vége mérhető vizesnek, azaz áramot hordozónak.

Ez a technológia azért csak mára érett meg, mert egyre kisebb lett a logikai kapuk mérete, 20 nanométer alatt pedig a csapok már nem zárnak eléggé jól, átfolyik, átszivárog rajtuk az áram. Ám ez kifejezetten jól jön a csipfejlesztőknek, mert ilyen kis méreteknél működnek igazán megfelelően a kvantumbitek.

No de hogyan jutunk kiolvasott értékhez? Úgy, hogy a kvantumszámítások alkalmával – különleges eljárásokkal – próbaképpen többször is megmérik, azaz kiolvassák a megoldást adó biteket, így többféle módszerrel ellenőrzik, hogy a kvantumcsip logikai kapui helyesen tippelték-e meg az eredményt. De hiába kell többször visszaellenőrizni a kapott adatot, még így is sok-sok nagyságrenddel gyorsabb például a kódfejtés, a biológiai, űrkutatási, meteorológiai szimulációk futtatása, vagy éppen egy hatalmas információtömegben – interneten vagy más adatbázisokban – történő keresés.

JAPÁN SEM MARADHAT LE

Visszakanyarodva a mai helyzethez: a fenti elv jó pár éve ismert, de a parányi méretek miatt megannyi apró tényezőnek kell stimmelnie, hogy működésre bírjanak egy ilyen kvantumprocesszort. Az sem mindegy, hogy a különleges gépek hardverét hol fejleszthetik (mármint Észak-Amerikán kívül), de még kritikusabb a szükséges programok megalkotásában szerzett úttörő tapasztalat. Így hát az Egyesült Államokat minden fejlett nagyhatalom be akarja érni e téren. Ebben a németek nagyon elöl járnak, s a fiatal tudományág a minap Japánban is szintet lépett.

A Nikkei hírügynökség ugyanis augusztus utolsó napjaiban jelentette, hogy a Tokióhoz közel lévő Kawasaki Üzleti Inkubációs Központban üzembe helyezték a távol-keleti szigetország első kereskedelmi kvantumszámítógépét.

Természetesen az amerikai IBM által gyártott gép idejét sok nagyvállalat mindjárt igyekezett lefoglalni, többek között a Toyota Motor, a Hitachi vagy a Toshiba. Nem csoda, hogy sietnek a nagyok, hiszen a Google két éve, egy egyszerűbb

EGY ALSÓ-SZÁSZORSZÁGI FIZIKUS ÉS KVANTUMSZÁMÍTÓGÉPE. AZ ÉSZAKNYUGATI NÉMET TARTOMÁNY 1,5 MILLIÁRD EURÓT KÖLT AZ ÁGAZATI KUTATÁS-FEJLESZTÉSRE 2030-IG

kvantumszámítógéppel mintegy 200 másodperc alatt oldott meg egy olyan problémát, amelyhez hagyományos komputerrel mintegy tízezer év (bő 315 milliárd másodperc) kellett volna… Viszont a keresőóriás mégsem látta meg e masinákban a gyors sikert. Szakértői szerint csak a 2020-as évek végére jut el arra a szintre a technológia, hogy használni is lehet valamire.

Ugyanakkor a Google a ma létező, kezdetlegesnek mondható kvantumgépeket azért tartja lényegesnek, mert ezek felnyithatják a kutatók szemét a téren, hogy mire is lehet jó az efféle rettenetesen nagy műveleti gyorsaság.

Többek közt a neves német Fraunhofer Intézet kísérletezik ilyen komputerekkel, olyan nagyágyúkkal vállvetve, mint a Bosch, a BASF, a Merck, a Siemens, az SAP és a Volkswagen.

Bár még valóban kevés gyakorlati hasznát látni e gépeknek, a Boston Consulting Group előrejelzése szerint ez a piac az évtized végére elérheti a 10 milliárd dolláros (mintegy 3000 milliárd forintos) értéket. Mi több, 2040-re utóbbi összeg akár a nyolcvanötszörösére robbanhat. Jogos kérdés lenne persze, hogy egy ennyire formálódó technológia ilyen hosszú távú hatását miként lehet akár csak közelítőleg számszerűsíteni…

ÚJABB FEJLESZTÉSEK

Közben persze gőzerővel haladnak a fejlesztések a hardverek terén, így hosszabb távon aligha marad egyedül a Google vagy az IBM. Az újrakonfigurálható, többmagos kvantumszámítógépek megteremtését célozza az új IonQ-csip, amely párologtatott üvegre felvitt ionláncokra épül. A marylandi székhelyű IonQ skálázható, azaz a sebességét többszörözni képes kvantumszámítógépet épít. A megoldás lényege: csip melletti térben elektromágneses csapdába esett ionok kvantumállapotai alapján számolnak. A korábbi csapdákat szilíciumcsip-gyártási eljárásokkal készítették, de a vállalat most áttért a párologtatott üveges csapda technológiájára. Az úgynevezett mikrofluidikai lapkák gyártásához gyakran használt olvasztott szilícium-dioxid-üvegben mikrométeres méretarányban kell kialakítani a megfelelő jellemzőket. A cég szerint a korábbi csapdatechnológia nem tudta volna támogatni az IonQ új kvantumarchitektúráját, amely ionalapú qubitek többszörös láncolatán alapul. A társaság úgy véli, az üvegcsip újrakonfigurálható ionláncai végső soron olyan számítógépek előállítását teszik majd lehetővé, amelyekben a qubitek száma száz feletti lehet. Viszont a szilíciumalapú lapkán lévő töltésből származó kóbor elektromos mezők bizonytalanná tehetik az ionok kényes kvantumállapotát, gyengítve a kvantumszámítás hűségét.

Egyébként ebben az ioncsapdás komputerben az elektromos töltésű részecskék kvantumállapotát úgy manipulálják, hogy lézerrel csapdázzák őket. A párologtatott üveges módszerrel az IonQ akár tetszőlegesen újrakonfigurálható, többmagos gépet fejleszthet. A technológia 16 ionból 12 qubitet állít elő. A maradék négy részecske csak úgynevezett hűtőion, ezek az ionok szállításakor fellépő tökéletlenségeket javítják. Így a csapat könynyen több száz qubitesre bővítheti a fejlesztés alatt álló csipet.

Az optimista várakozások szerint tehát az űrkutatástól a meteorológián át az egészségügyig az élet minden területén ugrásszerű változást hozhat a kvantumszámítástechnika. De e változásokhoz előbb a nagy országoknak kellene előrelépniük: a gépeknek a laborokból a gazdaságba, az iparba lenne szükséges kikerülniük, azaz a kutatók mainál sokkal szélesebb körének kell majd megtanulnia kihasználni e különleges informatikai eszközök egyedi képességeit.

HG

Műkereskedő, az Ernst Galéria tulajdonosa. Nemzetközi és magyar gyűjteményeket építő munkája számára hivatás, amellyel napi huszonnégy órában foglalkozik. Néhány éve Tihanyi Lajos Pont St. Michel című festményének 264 millió forintos megvásárlásával új korszakot nyitott a hazai műkincspiacon.

ELENI KORANI

A munkája részeként gyűjteményeket épít, azaz másoknak vásárol műtárgyakat. Mi kell ahhoz, hogy olyan gyűjtőkkel kerüljön kapcsolatba, akik több száz millió forintot is kifizetnek egy festményért? – Művészeti és piaci szakértelem, megbízhatóság, reputáció és lojalitás. Ebben a szakmában nagyon sok pénz forog kockán, de rengeteg az érzelmi döntés is. Az ügyfelünket nagyon jól kell ismernünk, értenünk kell a motivációját, a vízióját. És ez fordítva is igaz. Mi nem csupán műtárgyakat értékesítünk, hanem befektetést is kínálunk. Gyűjtő és műkereskedő kapcsolata generációkon átívelő szövetség, ahogy az orvos vagy az ügyvéd kötődik egy családhoz. A vevőink azért vesznek meg egy műtárgyat, mert bizonyítani tudom a minőségét, a jelentőségét a művészettörténetben, s meg tudom mutatni a történetét. Nemcsak százmilliós, hanem ötszázezres értékű festményekkel is foglalkozunk, így többféle gyűjtői kört vagyunk képesek kiszolgálni – szerintem ez a túlélés záloga is. Egyébként az ügy-

feleink nemcsak azok, akik vesznek, hanem azok is, akik eladnak. Az aukciók mellett keressük a magángyűjteményekben lapuló műveket. – Ernst René Wastllal, osztrák férjével együtt működtetik Magyarország egyik vezető galériáját. Mi a munkamegosztás? – Ernst méri fel a műtárgyak kvalitását, valódiságát, mielőtt bármit vásárolnánk – ebben tévedhetetlen. Hozzá tartoznak az építészeti és lakberendezési projektek, illetve ő szervezi a restaurálási munkákat. Ez utóbbi a szakértelem mellett komoly logisztikát kíván. Fontos eleme a vállalkozásunknak – és meg is különböztet minket a piac többi szereplőjétől –, hogy ugyanolyan szakszerűen újítunk fel egy barokk bútort, egy XIX. századi csillárt, de egy XX. századi avantgárd képet is, emellett foglalkozunk plakátokkal, könyvritkaságokkal. Az én terepem az üzlet. A gyűjteményépítés, az elemzés és a piaci stratégia megalkotása, valamint a kommunikáció: tárgyalás az ügyfelekkel, a múzeumokkal. Foglalkozom a szerződésekkel, a jogi, számviteli és pénzügyi háttér biztosításával. Hozzám tartoznak a kiállítások és a műtárgybiztosítások, a média, illetve a közösségi felületek kezelése. Mindenki azt csinálja, amiben a legjobb – így áll össze az az egész, amit Ernst Galériaként ismer a piac huszonöt éve. – Mint elegáns, fiatal nőt, a felületes szemlélő egyből a kortárs művészethez köti, az ön szakterülete ellenben a XX. század. Mi vonzza ehhez az időszakhoz? – Amikor Ernsttel találkoztunk, ő főleg az utóbbi 300 év műtárgyaival foglalkozott, illetve a bécsi szecesszió nemzetközi hírű szakértőjeként Magyarországon és Erdélyben kereste a korszak kiemelkedő műkincseit. Mellette a XX. század művészetébe nyertem először betekintést, amely azonnal beszippantott. Vonzott a korszakban rejlő ezernyi titok és lehetőség. Rengeteg tárgy, információ, tudás tűnt el ebben a viharos időszakban, mi pedig a munkánk folyamán számos – szakmai körökben ismert – felfedezést tehettünk már. – Gyakran keveredik licitharcba árveréseken. Mi a taktikája? – Egy aukción számomra fontos, hogy előttem, mögöttem, mellettem a munkatársaim üljenek, így biztosítsák a teret. Több tucat tételre szoktunk licitálni, a

Művészeti kurátor, tanácsadó és szerző.

Görög szülők (orvos édesanya, mérnök édesapa) gyermekeként, Budapesten nőtt fel.

Családi vállalkozásukban turizmussal foglalkozott, majd a férje mellett, autodidakta módon vált a műtárgyak szakértőjévé.

A Belvárosi Görög Nemzetiség elnöke húsz éve.

A Budapesti Operettszínház támogatója, a Honthy-díj alapítója.

KEDVENCEK

Könyv » Bengt Jangfeldt: Raoul Wallenberg élete Film » Ben Hur, Louis de Funès-fi lmek Zene » magyar operett és görög népzene Ahonnan merít, ha kimerül » a csend Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » diplomatikus/hajlamos késni

kiemelkedő fő műtől a grafikáig. A licitharc maximális koncentrációt kíván, így megzavarhat, ha látom, érzem, hogy valaki figyeli, hol nyitom ki a katalógust, vagy hallgatja, miről beszélek a férjemmel. Emiatt Ernsttel jeleket használunk arra, hogy villámgyorsan tudjunk egyeztetni egy-egy tételről, összegről. Az aukció olyan, mint az orosz rulett. Iszonyatos stressz, kockázatvállalás és döntéskényszer egyszerre. A tapasztalat mellett elengedhetetlen a memória, továbbá a stratégiaváltás, akár másodpercek alatt. A fejemben benne van az utolsó húsz év árverési anyaga: eladott, megmaradt tételek, összegek, megnyert és elveszített licitek, a gyűjtők vételi szokásai, felmérhető határai, akár korlátai. – Miért van szükség önökre a rendszerben? Hiszen ma már telefonon, online és személyesen is lehet licitálni, vásárolni. – A döntéshez és a diszkrécióhoz kellünk. Az ügyfelek ezerféle ok miatt szerződhetnek velünk, de elsősorban azért teszik, mert segítségre van szükségük a döntéshez. Mi ehhez adjuk a tapasztalatunkat, a szaktudásunkat, a lehetőségeinket, amiben évtizedek munkája van – akár hibák, amelyeket a saját pénzünkkel fizettünk meg. Mert még ha egy vágyott tárgy kerül is a gyűjtő elé – amelyről biztosan tudja, hogy akarja –, akkor is ott van két kérdés: eredeti-e, s ha igen, mennyit fizessünk érte? A gyűjtőink rendkívül karizmatikus és sikeres emberek, akik tudják, hogy a mi szakmánkhoz szintén évtizedek know-how-ja kell. Számos esetben találkoztunk olyanokkal, akik éveken át maguk vásároltak, elköltve rengeteg pénzt jobb vagy rosszabb festményekre. Sokszor akkor érkeztek hozzánk, amikor már csalódás és/vagy rossz tapasztalat is kapcsolódott az egyszerűnek induló hobbihoz. Egy híres műgyűjtő mondta egyszer: „Ha szerencsés vagy, akkor korán találkozol azzal, aki segít pénzt és időt spórolni, továbbá értéket építeni a következő generáció számára.” – Mi történik, miután megvesznek egy műalkotást? – A gyűjteményépítés része, hogy a műtárgyak utóéletét figyelemmel kísérjük, s ha szükséges, restauráljuk, keretezzük azokat. Hazai és nemzetközi kiállításokra utaztatjuk az alkotásokat, hogy vigyék szét a magyar képzőművészet hírét a világban, s emiatt múzeumokkal tárgyalunk itthon és külföldön. Egyrészt minden megjelenés érték-, presztízsnövelő tényező. De például a párizsi Musée d’Orsay-nak eladtuk Rippl-Rónai József Menetelő francia katonák című 1914-es fő művét, amivel a magyar művészetet pozicionáltuk a világ egyik vezető múzeumában. Egy klasszikus galéria feladatköre nagyon komplex, de itthon talán csak mi maradtunk ebben a szerepben – az aukciósházak mellett. – Nőként mi az a plusz, amit belevisz a munkájába? – Az empátia, a gyors alkalmazkodás képessége, s hogy csapatjátékos vagyok. Ez egy konzervatív világ, többnyire férfi szereplőkkel. Egy műalkotásért folyó küzdelemben a férfienergiák sokszor az ego határaiba ütköznek, én viszont a cél érdekében félre tudom tenni önmagamat. Hiszen a lényeg a műtárgy – és hogy kié lesz.

SZIGETI HAJNI

NORMÁLIS ÉLET

A NEGYEDIK HULLÁMBAN

PANDÉMIA | A delta-variáns továbbra is terjed, itthon szintén megugrott a regisztrált esetek száma. Az Európai Uniónak tartalékolnia kellene a vakcinákat, de adományoz, hogy működésben tartsa ázsiai beszállítóit. Az elmúlt néhány nap fontosabb hírei a koronavírus-járványról.

FOGY A LEVEGŐ AZ OLTÁSELLENESEK KÖRÜL. A TÜNTETÉSEK ELLENÉRE A FRANCIA KORMÁNY KÖVETKEZETES A KORÁBBI SZIGORÍTÁSOKHOZ

Az európai kontinensen a koronavírusos megbetegedést tekintve az oroszoknál regisztrálták messze a legtöbb – napi 17 ezer feletti számú – esetet, őket Ukrajna követi a sorban. Ha az uniós adatokat nézzük, Írország vezeti a listát, s a mediterrán államokban van még jelentősebb esetszám-növekedés. Minden országban megnyíltak és működnek az oktatási intézmények. Megbetegedések esetén helyi megoldásokkal, egy-egy osztály kizárásával kezelik a helyzetet. Az elmúlt néhány nap egyik fontos híre volt, hogy az Európai Bizottság megegyezett az áprilisban indított perben az AstraZenecával. Azért vitték bíróságra az ügyet, mert a gyártó nem tartotta be a szerződésben foglaltakat, nem szállította időben az oltóanyagot. A múlt pénteken bejelentett egyezség értelmében a cég kötelezettséget vállalt arra, hogy októberig 60 millió, december végéig 75 millió, a jövő áprilisig újabb 65 millió adagot szállít az EU-s tagállamokba.

Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy a 70 százalékos EU-s átoltottság ellenére továbbra is kulcsfontosságú a tartalékképzés. Hozzátette: a közösség az év végéig legalább 200 millió adag oltóanyagot szándékozik betárazni.

Eközben – hogy reménykeltő hírekről is beszámoljunk – Izraelben már fordult a trend, csökkennek az esetszámok. A delta-mutáció okozta negyedik járványhullám csúcsán, augusztusban napi 750 körül volt a súlyos megbetegedések száma, ez a múlt héten már 670-re mérséklődött – úgy, hogy nyitva vannak az oktatási intézmények, és a kereskedelmet sem korlátozták.

A MŰKÖDÉS FENNTARTÁSA

A kormányzatok célja az őszi időszakban is az államok normálishoz közeli működésének a fenntartása. Franciaország képviseli ezt a legmarkánsabban. Ott zárták be a legkevesebb időre, 12 hétre az iskolákat, szemben Németországgal, ahol 38, vagy az Egyesült Államokkal, ahol 58 hétig maradtak otthon a gyerekek az UNESCO adatai szerint. „Nem voltunk hajlandók egész generációkat feláldozni azzal, hogy hoszszú ideig kimaradnak a gyerekek az iskolából” – mondta Gabriel Attal francia kormányszóvivő. Jelenleg ott az a fő szabály, hogy ha egy általános iskolás koronavírusos lesz, az osztálytársai hét napra karanténba kerülnek. A középiskolákban a pozitív eredményt mutató tinédzsereket, valamint azokat, akik nincsenek beoltva és kapcso-

latba léptek velük, szintén minimum egy hétre elkülönítik. A teljesen beoltottakat nem érintik az intézkedések, járhatnak tanintézménybe. Németországban felülírták a korábbi tervet, s újabb néhány hétig, október 3-ig meghosszabbították az iskolai maszkviselést. A német gyermekorvosok szövetsége szerint egyelőre nincs ok aggodalomra, mert a gyerekeknél kifejezetten enyhe lefolyású a betegség. Norvégiában megugrott az esetszám a 13–19 éves korosztályban az elmúlt napokban. Erna Solberg norvég miniszterelnök jelezte, hogy felajánlják az oltást a 12–15 esztendőseknek, és sürgette, hogy alkalmazzák a rendszeres tömeges tesztelést. Olaszországban az iskolák ezen a héten nyitottak meg – egyelőre csak az adminisztratív személyzet és a tanárok előtt, hogy felkészülhessenek a diákok visszatérésére. Az olasz kormány döntése szerint a tanároknak és a tanintézmények dolgozóinak legalább egy dózist meg kell kapniuk, vagy rendelkezniük kell gyógyultsági igazolással.

VAKCINÁK VIETNAMNAK

Ugyan a tartalékolás a cél, de folyik a vakcinaadományozás is, elsősorban Vietnam részére. Az EU-tagországok elemi érdeke az ottani járvány leküzdése, ugyanis a délkelet-ázsiai ország az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerük. A múlt héten Olaszország és Románia, korábban Lengyelország, Csehország, Franciaország és hazánk is adományozott oltóanyagot Hanoinak, a Deutsche Welle becslései szerint eddig 2,6 millió adagot. Augusztus 30-ig Vietnam lakosságának mindössze a 2,6 százaléka kapott teljes védőoltást, ez a legkisebb arány a régióban. A lemaradás elsődleges oka, hogy az ottani kormány abban bízott: időben elkészül a hazai vakcina. De a segítség azért is jár, mert 2020 áprilisában Vietnam több mint 550 000 arcmaszkot ajándékozott Franciaországnak, Németországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak és Nagy-Britanniának, köszönhetően az európai diaszpóra aktív közreműködésének.

A délkelet-ázsiai ország a globális ellátási lánc fontos szereplője számos iparágban. Ha a pandémia okán leállnak a gyárai, azt egész Európa megérzi. Több mint száz élelmiszeripari, konkrétan tenger gyümölcseit feldolgozó üzemet zártak be ott augusztusban, a textil- és ruhagyárak több mint harmada pedig az elmúlt hetekben kényszerült leállásra – írta a Deutsche Welle. De a vietnami partnereknél kialakult kényszerszünet nehézségeket okozott a Samsungnak és Toyotának is. A szakértők azt mondják, az ellátási lánc zavarai akár a jövő tavaszig is eltarthatnak, például a félvezetőiparban. Ennek az a következménye, hogy a Ford a múlt szerdán közölte: Kölnben működő gyára szünetelteti a Fiesta modellek előállítását, éppen a félvezetők hiánya miatt.

AZ ÚJ ESETEK SZÁMA AZ EU ORSZÁGAIBAN*

Írország 504 Ciprus 496 Görögország 412 Franciaország 403 Észtország 334 Izland 309 Portugália 306 Litvánia 288 Spanyolország 270 Bulgária 264

… Magyarország 18

*14 napos mozgóátlag, 100 ezer lakosra vetítve Forrás: ECDC

(augusztus 30.–szeptember 5.) USA 882 504 India 219 793 Nagy-Britannia 219 601 Irán 168 663 Brazília 138 495 Malajzia 119 478 Oroszország 109 062 Fülöp-szigetek 104 782 Japán 101 536 Thaiföld 90 471

A HALÁLESETEK SZÁMA

(augusztus 30.–szeptember 5.) USA 9681 Oroszország 4663 Mexikó 4649 Brazília 4054 Irán 3523 Indonézia 3370 Vietnam 2010 India 1973 Malajzia 1837 Dél-Afrika 1589

Forrás: Statista.com

VAKCINA DEBRECENBŐL

Konkretizálódott a hazai vakcina-előállítás menete, a jövő év végén kezdi meg a termelést a debreceni nemzeti oltóanyaggyár – erősítette meg a hírt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, amikor elhelyezték a leendő üzem alapkövét a Debreceni Egyetem innovációs parkjában. A tervek szerint évente több mint húszmillió, különböző technológiával készülő vakcinát gyártanak majd ott, hazai fejlesztésű oltóanyagokat, biztosítva ezzel az ország ellátását az esetleges későbbi járványok esetén.

Merkely Béla a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: elhúzódhat a negyedik hullám, amely az oltatlanokat érinti majd elsősorban, ahogy korlátozásokra is ők számíthatnak. Huszonötször nagyobb az esélye annak, hogy egy oltatlan kerül kórházba, mint egy oltott, és ugyanennyivel nagyobb a valószínűsége a tragikus kimenetelnek is – mondta a Semmelweis Egyetem rektora. Hangsúlyozta: az oltatlanok nem reménykedhetnek a nyájimmunitásban, mert a koronavírus folyamatosan mutálódik. Sokat változott a kórokozó fertőzőképessége; a delta-variáns esetében egy ember átlagosan nyolcat fertőzhet meg, míg az első, Vuhanból elindult vírus esetében a szám ennek a harmada sem volt. A harmadik oltást elsősorban a 60 felettieknek javasolta. Szlávik János infektológus is arra hívta fel a figyelmet, hogy a delta-variáns nagyon virulens, a tünetek megjelenése előtt két nappal is fertőzhet, így semmiképp sem szabad félvállról venni.

LENGYEL GABRIELLA

LEGYÜNK HÁLÁSAK

MINDEN ALAPVETŐ DOLOGÉRT

FOLLY RÉKA | Több generáció elkötelezett és áldozatos munkájára volt szükség ahhoz, hogy a Badacsonyörsön található Folly Arborétum és Borászat hazánk egyik legszebb arborétumává váljon. A Magyarországon szinte egyedülállóan, 115 éve családi gondozásban lévő botanikus kert tulajdonosával beszélgettünk.

Miként vált egy pécsi orvos fák iránti rajongásából Magyarország egyik legszebb arborétuma? – Sok áldozatos munkával, a család kitartásával, szeretettel és hittel, s ezt az elődeink által lekövezett utat mi, a negyedik generáció is igyekszünk a legjobb tudásunk szerint folytatni. A történet viszont a múlt előtti század közepéig nyúlik vissza, amikor Csigó Pál szolgabíró és parlamenti képviselő szőlőt telepített az Örsi-hegy oldalában, illetve 1878ban átépítette a birtokon máig látható „öreg ház” elődjét. Az arborétum magját, a szőlők fölött meghúzódó 0,4 hektáros, sziklás Öregarborétumot pedig a veje, a dédnagypapám, dr. Folly Gyula orvos telepítette. Viszont különös bolondériáját – ahogyan a család szokta hívni – nem tudta sokáig élvezni: agytumortól fiatalon, 48 éves korában hunyt el. – Nagypapája köztudottan nem szimpatizált a kommunista rendszerrel. Ez, gondolom, az arborétum sorsát is befolyásolta… – Nehéz idők voltak, amelyek a családunkra és az arborétumra is rányomták a bélyeget. Nagyapám vagyonát elkobozták, bankigazgatói pozíciójából kirúgták, állást sehol sem kaphatott, és „társadalmi munkában” krumplibogarakat szedettek vele a szántóföldeken. Ennek ellenére a történelem viharaiban, dacolva a kommunista rendszerrel, sohasem adta fel az elveit, s folytatta édesapja munkáját. A birtok nagy része állami tulajdonba és a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került, de nagyapám nemcsak a megmaradt területet gondozta, hanem az állami részeken is további telepítéseket végzett. Végül édesapám – visszavásárolva az ellopott területeket – nyitotta meg a növénykertet a közönség számára. – Egyértelmű volt, hogy továbbviszi dédnagypapája örökségét? – Nem egészen, de mivel nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan édesapám eltervezte, a fővárosi fogorvosi állásomat hátrahagyva 2010-ben a férjemmel együtt úgy határoztunk, hogy átvesszük az arborétum irányítását. Nem a döntés bizonyult nehéznek, hanem az új szituáció, amelybe belecsöppentem. Mivel nem volt tapasztalatom, mindent a nulláról kezdtem, és hinnem kellett, hogy képes vagyok megbirkózni az új feladatokkal. De az az egy év, amelyet még a halála előtt eltöltöttem édesapámmal, a hit és tudás, amit kaptam tőle, erőt és bizalmat adott. – Mennyivel más az élet a hegyoldalból nézve, milyen érzés itt élni? – Édesanyám mindig azt mondta: adjunk hálát az Istennek, hogy ilyen szép helyen születtünk. Fontos megtanítanunk a gyerekeinknek, hogy legyenek hálásak minden alapvető dologért. Engem a szőlő az evangéliumra és Jézusnak e gyümölccsel kapcsolatos példabeszédeire emlékeztet. Amikor ránézek a szőlőre, azonnal megjelenik előttem az egyik példabeszéd: „Én vagyok az igazi szőlőtő, s Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig, amely terem, megtisztítja, hogy még többet teremjen.” A szőlő és a természet alázatra tanítja az embert. – 2017-ben a tanösvény kategóriában Az év ökoturisztikai létesítménye címet, a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Turisztikai Ügynökség közös díját is elnyerte az arborétum. Miben áll az egyedisége? – A története és a fekvése egyedülálló. Ritka eset, hogy értéket látva az előd munkájában, a negyedik generáció viszi tovább az arborétumot. A területünk négyszázféle tűlevelűnek ad otthont, köztük a világ összes ciprusának és a földön fellelhető huszonötféle cédrus mind a négy alapfajtájának. Néhány fenyő legidősebb kelet-közép-európai példányai nálunk találhatók, s mi foglalkoztunk először cédrusokkal és ciprusokkal Magyarországon. De a nemzetközi szinten is jegyzett borókagyűjteményünk szintén egyedülálló, akárcsak a vállalkozás infrastruktúrája. – Egy családi borászatuk is van, ahol az arborétum területén termelt szőlőt dolgozzák fel. Mit kell tudni a pincészetről? – Történelmi vonatkozásként érdemes megemlítenem, hogy a fenyők előtt itt szőlőkultúra volt. Eszterházy Károly is foglalkozott e helyütt szőlőműveléssel, a terület tőle került a Csigó családhoz, akik folytatták a művelést. Édesapám csak folyóbor értékesítésével foglalkozott, de mi már 2011-től palackozzuk a nedűket. A borászat nagy büszkesége a Budai Zöld, amelyre már a kezdetekkor a szakma is felfigyelt. Bár az elején a túl sok feladat miatt nem állt szándékomban borokkal is foglalkozni, beláttam, hogy egy ilyen csodálatos környezetben, pár lépésre a Balatontól ez nagyon fontos dolog. – Milyen szempontok szerint készülnek a nedűk? – Szoros kontroll mellett, jó alapanyagból, megfelelő technikát használva olyan

borokat igyekszünk készíteni, amelyeken keresztül meg tudjuk mutatni a fajtajelleget. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem avatkozunk közbe, ha szükséges. Évente nagyjából 45-50 ezer palack nedűt állítunk elő. Ezek zöme a Badacsonyi borvidék hagyományaihoz híven fehérbor, de rozét és – a Boróka család legújabb tagjaként – már vöröset is készítünk. A rajnai rizlingben nagyobb lehetőséget látok, mint például az olaszrizlingben. Büszke vagyok arra, hogy a 2019-es rajnaink a Magyar Tudományos Akadémia bora lett. A borágazat fejlődésére az elmúlt években rengeteg pályázati lehetőség volt mindenki számára, ezeknek köszönhetően nekünk is sikerült néhány fontos beruházást megvalósítanunk. Például tavalyelőtt 80 milliós önrész mellett 70 millió forintos állami támogatásból korszerű borászatot építettünk, de saját éttermünk, kávézónk és cukrászdánk is van. – Mi a következő projekt, amelyen dolgoznak? – Több tervünk is van, például egy család- és birtoktörténeti kiállítást szeretnénk hamarosan megvalósítani. Mindig csak olyan mértékben fejlődünk, amelyet a lehetőségeink biztosítanak számunkra. Nem rövid távra tervezünk, itt vagyunk 115 éve, és ha az Isten erőt ad, remélem, még hosszú ideig itt leszünk. Szeretném, hogy az általam elkezdett munkát az unokám is tudja majd folytatni.

NÉMETI SÁNDOR

ÚJ GONDOLATOK A KÖZGAZDASÁGTAN ÉS A GEOPOLITIKA TERÜLETÉN

CSEH KATINKA | „Kiváló kapcsolatot ápolunk a legnagyobb külföldi egyetemek kiadóival, ennek köszönhetően a közgazdaságtan, a pénzügy, a geopolitika, a menedzsment és a fenntartható fejlődés tématerületeinek a sikerkönyveit a lehető leggyorsabban tudjuk elhozni az olvasóknak. A hazai közgazdasági örökség gondozását szintén missziójának tekinti a kiadó, a Kopátsy Sándor szellemi hagyatékát bemutató életműsorozat első kötete Beszélgetések Adyval címmel, 2021 februárjában jelent meg” – mondta a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) ügyvezető igazgatója a Figyelőnek.

Emlékszik, mi volt az első kiadott könyvük? Átgondolták, mivel tegyék le a névjegyüket? – Természetesen mérlegeltük. A kínai észjárás lett az első kötetünk, amelynek a megjelenését a kínai újév napjára időzítettük 2018-ban. Az országot kitüntetett érdeklődéssel figyeli a világ, hatása megkérdőjelezhetetlen, a geopolitikával foglalkozó elemzők pedig egyre többet értekeznek arról, hogy a XXI. egyenesen Ázsia évszázada. Emellett az is fontos szempont volt, hogy a könyv kifejezetten olvasmányosan, érdekfeszítő módon jeleníti meg Kína tradícióit, történelmét és kultúráját. A választásunkat pedig később a kötetnek a hazai olvasóközönség körében elért kedvező fogadtatása is visszaigazolta. A mai napig ez az egyik legnagyobb sikerkönyvünk, az ázsiai észjárásokkal kapcsolatos további két – Koreával és Japánnal foglalkozó – kötettel együtt. Szinte folyamatos az újranyomásuk. Talán abban is újdonságot hozott a kiadó, hogy ezt a művet egy különleges, társadalmi párbeszédre ösztönző rendezvényen, közönség előtt mutattuk be. Ennek mentén azóta már hagyománnyá váltak a könyvbemutatóink, amelyeket a koronavírus-járvány miatti lezárások idején is nagy sikerrel, élő online adással tudtunk megtartani. – Mi lesz a negyedik születésnapra kiadott kötetük? – Egy igazán meghatározó születésnapi alkotással állunk elő, amely által egy újabb színnel gazdagítjuk kiadói palettánkat. Publikáljuk a magyar származású brit építész, Váci P. Sándor An English Dimension – The diaries of the Hungarian Count István Széchenyi című könyvét. A közzétett naplóbejegyzések Széchenyi István 1832. és 1834. évi angliai utazásain születtek, s tanulságos betekintést adnak a korabeli Anglia és Magyarország világába. A gróf példaként állította a hazai nemesség elé a szigetországban tapasztaltakat, a Lánchíd megépítésének a gondolata is ott született meg. Nem titkolt szándékunk, hogy a külföldi olvasók figyelmét is ráirányítsuk a reformkor egyik legkiemelkedőbb alakjára. – Hová tehetjük a Pallas Athéné Könyvkiadó helyét a magyar könyvpiacon? – A közgazdaságtan-pénzügy, a geopolitika, a menedzsment és a fenntartható fejlődés tématerületeiről választjuk ki a legfrissebb, akadémiai-egyetemi hátterű külföldi sikerkönyveket. Kiváló kapcsolatot alakítottunk ki a legnagyobb egyetemek, például a Princeton, a Harvard, az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem), a Cambridge, a Stanford kiadóival, hogy a köteteiket első kézből, a lehető leggyorsabban szerezhessük be és nyújthassuk át magyarul a hazai olvasóknak. A célközönségünket az üzleti élet vezetői, az egyetemi oktatók, az egyetemisták és a kutatók alkotják, emellett pedig széles olvasótábor találhat kedvérevalót a kínálatunkban tudományos alapokon nyugvó, ugyanakkor közérthető stílusban megfogalmazott köteteink által.

Rendszeres látogatói vagyunk a hazai és a határon túli (London, Frankfurt, Szöul) nemzetközi könyvvásároknak is, amelyek szintén erőteljes impulzust és sok-sok izgalmas kiadnivalót nyújtanak számunkra. Könyveink a legfrissebb, széles nemzetközi kitekintésű, akadémiai hátterű tudást hozzák el Magyarországra. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a modern közgazdaságtan és a XXI. századi geopolitika elmélete és gyakorlata mind szélesebb körben gyökeret eresszen idehaza is. Alkalomadtán különböző izgalmas kirándulásokat is teszünk; példa rá az előbb említett, Széchenyivel foglalkozó kötet, vagy akár egy fantasyregény, mint az Akata boszorkány, Nnedi Okorafor műve. – Hogyan került a Kopátsy Sándoréletműkiadás feladata a PABookshoz? – A hazai közgazdasági gondolkodók egyik ikonikus alakjának, Kopátsy Sán-

NÉVJEGY

Ügyvezető igazgató Miskolcon született, 2017 szeptembere óta áll a Pallas Athéné Könyvkiadó Kft. élén. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (társadalmi tanulmányok alapszakos előadó, 2007–11), valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán (nemzetközi igazgatásszervező, 2008–11; jogász, 2011–15; angol jogi szakfordító szakjogász, 2016–19) végezte. Német és angol nyelven tárgyalóképes, felsőfokú, C típusú nyelvvizsgája van. Szabadidejében olvas, idegen nyelveket tanul, szeret utazni és túrázni.

dornak az életműve napjainkban is aktuális üzeneteket hordoz. Gondolatainak, bölcsességének és eddig feltáratlan kéziratainak a feldolgozása, hátrahagyott üzeneteinek az összegzése úgy gondolom, magas szintű társadalmi hasznosságot hordoz. Magyarország egyik legismertebb közgazdászáról van szó, akinek több mint fél évszázados pályája a gazdasági reformprogramoktól a rendszerváltás privatizációjának ellenőrzésén át napjaink újszerű közgazdasági szemléletének a megalkotásáig ívelt. Sorozatunkat pedig nemcsak a pályafutása során publikált közel 30 könyve alkotja, hanem az eddig kiadatlan, jelenleg feldolgozás alatt álló kézirathagyatékok közzététele is a terveink között szerepel.

Jelenleg az Új közgazdaságtan – A minőség társadalma és a Van kiút!, valamint a T.E.T.T. című művének a kiadói munkálatait végezzük. – Mennyire hálás ma Magyarországon nemzetközi sikerkönyveket kiadni? – Az érdeklődés, továbbá a könyvbemutatókon tapasztalt aktivitás és diskurzusok arra engednek következtetni, hogy olvasóink egyre inkább igénylik és számítanak is arra, hogy hétről hétre elhozzuk a világ legnagyobb külföldi egyetemi kiadóinak a legújabb kiadványait. A kötetek a saját nyelvterületükön már kiállták a siker próbáját, bestsellerek lettek, így a magyar kiadásuk is ígéretesnek bizonyul. Gondolta volna, hogy az egyik legnagyobb sikerkönyvünk a Kvantum-számítástechnika közérthetően? Hónapok óta szerepel a top 10-es listánkon. – Mennyire nyitottak hazai szerzők műveinek a kiadására? – Teljes mértékben! Mindig nagy öröm, amikor magyar szerzők műveit jelentethetjük meg. Elég, ha csak Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének az Amerikai Birodalom vs. Európai Álom című, magyarul és angolul is publikált könyvére, Szilágyi István A geopolitika elmélete című kötetére vagy Csizmadia Norbert Geofúziójára utalok. A legutóbbi bemutatón is három magyar szerző frissen megjelent tanulmánykötetét, a Legitim geopolitikát ismertettük, amelynek nem kisebb a célja, mint hogy hozzájáruljon az európai kultúrkör gondolkodásának a megváltoztatásához a legitim német geopolitikával kapcsolatban. – A fenntartható fejlődés, a környezettudatosság személyes ügye is? Hallottam egy rádióműsorban, amikor felhívta a figyelmet a nemzetközi műanyagmentes júliusra. – Véleményem szerint a tudatosság növelésének a környezeti tényezőkre való odafigyelés ugyanúgy a részét képezi, mint a kreativitás kiterjesztése, az érzelmi intelligencia fejlesztése vagy éppen a megújulásra való képesség és nyitottság növelése. Az egyik témába vágó könyvünk, a Tíz év múlva itt az éjfél szerzőjével folytatott beszélgetésnek többek között szintén az volt az egyik legfontosabb üzenete, hogy csak akkor lépünk a globális problémák megoldásához vezető útra, ha mindannyian belátjuk saját választásaink jelentőségét és fontosságát – úgy gondolom, ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Emellett kiadónk és könyvesboltunk „zöld” működtetése is mindennapi gyakorlat számunkra. A társadalmi felelősségvállalás jegyében vettük fel a kiadáspolitikánkba a fenntartható fejlődés és a környezet globális védelme témakört, ezzel is ösztönözve olvasóinkat a szemléletváltásra és a cselekvésre.

TÓTH BALÁZS

MÜNCHENTŐL ELBASANIG

VISSZAESŐ VÁLOGATOTT | Ahogy elmúlt a forró nyár, úgy a magyar nemzeti csapat szereplését övező eufória is elszállt, miután Marco Rossi csapata Albániában sem tért magához az angol válogatottól Budapesten kapott pofonból.

„Ha a csapat legjobbja, Szoboszlai Dominik nélkül versenyben vagyunk a világ legjobbjaival, mi lesz, ha még rá is számíthatunk?” – ilyen és ehhez hasonló gondolatok táplálták a kincstári optimizmuson túl a magyar szurkolók önbizalmát a nyári Európa-bajnokság után, a vbselejtezők őszi folytatása előtt. Aztán Szoboszlai jött, látott, de a válogatott nemhogy nem győzött, hanem előbb Anglia ellen otthon, majd Albániával szemben idegenben is gól és pont nélkül maradt. A harmadik A betűssel, Andorrával szerda este, lapzártánk után találkozott a nemzeti csapat.

Ne áltassuk magunkat, dacára a kedvező előjeleknek, a friss Eb-ezüstérmes szigetországiakkal szemben nagyon is benne volt a pakliban a kudarc lehetősége, a kijózanító pofoné viszont nem feltétlenül. Gareth Southgate azonban a lehető legerősebb összeállításában küldte ki csapatát a Puskás Aréna gyepére, olyan, nemzetközi szinten is a legfelső polcon számontartott futballistákat bevetve, mint Harry Kane, Raheem Sterling, Mason Mount vagy Jack Grealish.

KESERŰ SZÁJÍZ

Ehhez képest a budapesti találkozó első félideje az álmos tapogatózás és az angolok meddő mezőnyfölénye jegyében telt, így a szünetben a magyar szurkolók sem azt taglalták a büfé előtt sörért sorban állva, hogyan lehetne megúszni egy kiütést, hanem épp ellenkezőleg: lehet-e valahogy három pont az egyből, ami egyelőre kinéz. Ehhez képest a fordulás után sebességet váltottak a háromoroszlánosok: néhány perc leforgása alatt Sterling és Kane is betalált. Érdemi válaszra hiába várt a 60 ezres közönség, sajnos a félpályát is csak elvétve lépték át Sallai Rolandék. Anglia alighanem beérte volna a tükörsima 2–0-s győzelemmel, de Gulácsi Péter keze megremegett, bár korábban számtalan bravúrt mutatott be, és a harmadik, valamint a negyedik vendéggólnál is hibázott. Ennél több szót azonban nem érdemes ejteni a Magyarország–Anglia világbajnoki selejtezőről, de nem a válogatott gyengélkedése, sokkal inkább a nézőtéri rendbontás és annak a brit média általi tálalása miatt.

Az alaphangulatot már az szavatolta, hogy tömeges füttyszó volt a fogadtatása annak, hogy Southgate játékosai – a korábbi gyakorlatukat fenntartva – a kezdő sípszó előtt térdeléssel nyilvánították ki elköteleződésüket az antirasszizmus ellen. Emlékezhetünk, a sokakat megosztó gesztus az Eb-n sem volt általános, több nyugat-európai vagy éppen skandináv ország válogatottja sem preferálta. Mindenesetre abban talán kiegyezhetünk, hogy térdelni egyfajta vélemény, mint ahogy állva maradni is az, a harmadik

út, a fütyülés viszont igazán mellőzhető. Ilyen értelemben az első félidő jobbára eseménytelenül telt, igaz, a vádak szerint volt példa kirekesztő bekiabálásokra, mi több, huhogásra is. Amikor viszont a vezető gólt jegyző Raheem Sterling éppen a fekete pólós hazai keménymag előtt ünnepelt, söröspoharak zápora zúdult rá. Az más kérdés, hogy a reakció a legkevésbé sem a Manchester Cityt erősítő csatár bőrszínének vagy a mezlevételének szólt, sokkal inkább a pillanatnyi dühnek, amit a bekapott gól váltott ki, illetve annak, hogy a találat szerzője tőlük pár méterre fogadta társai gratulációit. Az végképp abszurd, hogy bárki azt feltételezze, a drukkereknek azzal lett volna bármi bajuk, hogy Sterling a koronavírus szövődményeiben elhunyt barátjáról emlékezett meg. Elvétve akadhatott olyan néző, aki korábban már hallott Steffie Greggről.

BEDOBÁLT POHARAK

Országimázs szempontjából persze így is, úgy is öngól volt ez a jelenet, hiszen a pohárdobálás nagyon nem néz ki jól, de az az általánosítás is súlyos aránytévesztés, ahogyan a brit sajtótermékek pár tucat magáról megfeledkező rendbontó miatt nemcsak a 60 ezer néző többi 99,5 százalékáról állított ki vállalhatatlan bizonyítványt, hanem a csaknem 10 millió honfitársunkról is. Az Anglia–Raszszisták 4–0 szalagcímet joggal kéri ki magának bárki közülünk. Főként úgy, hogy épp az angol szurkolók azok, akik amint a La Manche csatorna európai oldalán találják magukat, rendre feldúlják a kontinens jó néhány városát, ahová éppen a kedvenc klubjuk vagy a válogatott látogat, de legutóbb a Wembley környékén is órákon át tomboltak. Ráadásul az olaszokkal szemben 11-esekkel elbukott Eb-döntő után a nézők egy része épp a büntetőt rontó színes bőrű játékosokat, Marcus Rashfordot, Jadon Sanchót és Bukayo Sakát pécézte ki magának. Egy fontos különbség azonban mégis van: az angol játékosok az Európa-bajnokság után elhatárolódtak a rendbontóktól. „Nem vagytok drukkerek, nem kelletek” – állt ki társai mellett a rasszista angol szurkolókkal szemben Harry Kane, a csapatkapitány. A mieinknél hasonló szerepkörben lévő Szalai Ádámmal szemben értelemszerűen nem volt elvárható, hogy a játékot megszakítva, mérkőzés közben bírja jobb belátásra a dobálózókat, de a történtek után lett volna tér, idő az érdemi reakcióra a biztatás megköszönésekor, a lefújás után, aminek a Himnusz közös eléneklése ugyanúgy a menetrendszerű része volt.

Visszatérve a pályára: nem sokáig nyalogathatta a sebeit Marco Rossi csapata, hiszen a csütörtöki 0–4 után vasárnap Albániában volt jelenése, a nyugat-balkániak nemzeti stadionjának gyepcseréje miatt Tirana helyett a magyar nyelven kissé furcsán hangzó Elbasanba vezetett a csapat útja. Mivel Albánia előzetesen nyeretlen volt, sőt még gólt sem lőtt ellenünk, a közvélemény önbizalmat helyreállító győzelemre számított. Erre az is ráerősített, hogy az apró Elbasan Arena pályájára a létesítmény tőszomszédságában lévő toronyházból is tökéletes volt a rálátás, és sokan éltek is ezzel a lehetőséggel.

Csakhogy Albánia nem egy San Marino-, Liechtenstein- vagy éppen Gibraltár-szintű gárda, sőt, a csapat értéke egy hajszállal meg is haladja a magyarét, 102,7 millió euróra taksálja a Transfermarkt. Magyar szemmel érthető, hogy a Ferencváros légiósa, Myrto Uzuni a legizgalmasabb karakter, ugyanakkor delegál futballistát a keretbe a Roma, az Atalanta vagy a Lazio is. Amiatt mégis magyar győzelmet várt a többség, hogy a sorsolásnál a negyedik kalapból húzták ki az ellenfelet, fölényben viszont legfeljebb percekig volt a harmadik kategóriát képviselő magyar válogatott. Szoboszlai még így is mifelénk billenthette volna a mérleg nyelvét, a hajrában azonban éles szögből mellé lőtt ballal, míg a túloldalon Armando Broja pontosan célzott.

TÉRDRE ROGYVA. GULÁCSI PÉTER HIBÁI NÉLKÜL SE LETT VOLNA ESÉLYE ANGLIÁVAL SZEMBEN A MAGYAR VÁLOGATOTTNAK

MEGTÉVESZTŐ STATISZTIKA

Nem olyan távoli emlék június 23-a, München, amikor a 2014-es világbajnok németekkel úgy játszottunk 2–2-t, hogy perceken múlott a győzelem, egyúttal a továbbjutás a 2016-os Európa-bajnok Portugáliát (0–3) és a világbajnok franciákat (1–1) is felvonultató halálcsoportból. Az az érzés egészen szokatlan volt, ahogy a németek húzták az időt az Allianz Arenában, nehogy a végén góllal fejezzen be egy harmadik támadást is a Rossi-csapat.

Éles a kontraszt München és Elbasan között, holott a Nemzeti Sport által öszszevetett statisztikák szerint a vereséget hozó vb-selejtezőkön több pontos passzt mutatott be a válogatott a saját Eb-átlagánál, mint ahogy a labdabirtoklás terén is volt előrelépés. Csakhogy – a sportnapilap szerint – mit sem érnek a passzok és a labdabirtoklás, amikor az ellenfelek átlagosan kevesebb támadást vezetve is több gólt tudtak szerezni a két vb-selejtezőn, mert a védelmünk közel sem zárt olyan hatékonyan, nem működtek úgy az egyéni hibák utáni kisegítések, mint a nyáron. És mit ér a több támadás, ha közben elöl a kísérletek számában, kiváltképp a kaput eltaláló lövésekében elmaradtunk a júniusi teljesítménytől, mert a támadók döntő helyzetekben rossz megoldásokat választottak? A kérdés költői. Láttuk, hogy mit ér.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

ÜNNEPI ZÁRÓMISE FERENC PÁPÁVAL | A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepi zárómiséje szeptember 12én 11.30-kor kezdődik a Hősök terén. A zenét a Magyar Állami Operaház ének- és zenekara, valamint a magyar katolikus egyházi énekkarok több mint kétezer fős egyesített kórusa szolgáltatja.

FILMEK, ÜNNEPI MISE,

JÖVŐKUTATÁS

Szeptember 10. és 12. között rendezik meg az Őszi Nemzetközi Lóverseny és Food Truck Show-t a Kincsem Parkban. A hétvégi kínálat a spanyol ízek szerelmeseinek kedvez.

LÓVERSENY ÉS FOOD TRUCK SHOW FRANKOFÓN FILMNAPOK

Szeptember 14. és 19. között 15 alkotást – vígjátékokat, romantikus filmeket, drámákat, fesztiválfilmeket és restaurált klasszikust is – láthatnak a francia filmek kedvelői az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az Art+ Cinema és a Francia Intézet mozitermeiben. Isabelle Huppert, Omar Sy, Monica Bellucci, Audrey Tautou, Gaspar Noé új alkotásaival és meglepetésvendégekkel tér vissza a filmnapok a mozitermekbe.

KRAFT SÖRFESZTIVÁL

Utoljára 2018-ban volt Kraft Sörfesztivál, avagy a kraft sörök rendes évi „seregszemléje”. A Dürer Kertben az idén 20 hazai és 8 külföldi sörfőzde méri a sört szeptember 9. és 12. között. A Kraft Sörfesztivál egy olyan külföldi, régiós neveket is felvonultató nagy sörös ünnepély, amely inkább a hazai fogyasztókat célozza meg és amelyen a magyar kraft sörfőzdéké a főszerep.

BRAIN BAR 2021

Szeptember 9. és 10. között új helyszínen, a budapesti Millenárison zajlik az idei Brain Bar a világ minden pontjáról érkező előadókkal, zenei és művészeti produkciókkal. Az idén kifejezetten azokat a kulturális értékeket és technológiai megoldásokat állítják fókuszba, amelyek a globális hangzavarban is biztosítják a tartalmas életet, az értelmes munkát és a jó minőségű emberi kapcsolatokat.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA