Veszélyben a horvát gazdaság motorja

VESZÉLYBEN A HORVÁT

GAZDASÁG MOTORJA

LEÁLLHAT A TURIZMUS

Július derekán narancssárga, azaz kockázatos besorolású zónává nyilvánította az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) délnyugati szomszédunk tengerparti vidékeit, mivel ismét egyre több koronavírus-fertőzöttet azonosítanak az országban. Ez aggodalommal tölti el az idegenforgalomból élőket, de az egész gazdaság megsínyli, ha leáll a szezon.

Horvátországban májusban ért véget a járvány harmadik hulláma. Azóta az élet lassan visszatért a régi kerékvágásba, a múlt hónaptól beindult az idegenforgalom. Júniusban több mint másfél millióan nyaraltak a horvát tengerparton. Ez lényegesen jobb eredmény a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva, amikor csupán 920 ezren pihentek ott, viszont jóval gyengébb a 2019 júniusában regisztrált bő hárommilliós látogatói számnál.

Az idegenforgalmi tárca adatai szerint azonban a július a hatodik hónapnál is biztatóbban alakul, naponta átlagosan 750 ezren üdülnek Horvátországban (túlnyomórészt külföldiek), s ez a létszám már csak 25 százalékkal kisebb a tavalyelőttinél. Ráadásul a vendégek többet költenek, mint az előző években, nagyobb a költségvetésbe áramló adóbevétel.

MÁR ALIG OLTAKOZNAK

A jó turisztikai idényt viszont egy csapásra tönkreteheti a járvány küszöbönálló negyedik hulláma – figyelmeztetnek az oltásra buzdító szakemberek. Az országban naponta átlagosan 150 körüli az újonnan azonosított, 70 százalékban a delta variánssal fertőzöttek száma. Problémát okoz az alacsony szintű oltási hajlandóság; a vakcinabőség ellenére a felnőtt lakosságnak nem egészen a fele kapott legalább egy dózist, a teljesen átoltottak aránya alig haladja meg a 40 százalékot. Az elmúlt napokban csupán nyolcszáz és ezer között ingadozott az első oltásra jelentkezők száma. Pedig a kormány megszervezte, hogy előjegyzés nélkül, az utcáról is besétálva bárki beoltathassa magát. A Horvát Turisztikai Közösség (HTZ) vezetője, Kristjan Staničić múlt heti sajtótájékoztatóján közölte: egyelőre nincs jele annak, hogy a narancssárga besorolás hatására kevesebben érkeznének az országba, és a foglalások tömeges visszavonása sem tapasztalható. Elmondta: kérvényezték, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ a horvát tengerpartot ne tekintse egységes egésznek, hiszen megyénként eltérők a fertőzési adatok. A kérést az ECDC elutasította, mivel túlságosan elaprózódottnak, nehezen követhetőnek tartja a közigazgatási határok alapján felállított megfigyelési rendszert.

GYÜLEKEZÉSI KORLÁTOZÁS

Tavaly nyáron idő előtt ért véget az adriai szezon, augusztusban fellángolt a járvány, így a hónap közepén, Nagyboldogaszszony napján az egész országot piros térséggé nyilvánította az ECDC. Ezt a forgatókönyvet az idén mindenképpen el szeretné kerülni délnyugati szomszédunk. A Slobodna Dalmacija, Dalmácia legolvasottabb napilapja részletesen foglalkozott a témával. A megszólaltatott járványügyi szakértők szerint a helyzet komolyabb, mint amilyennek tűnik. Akár már augusztus 5-én, Horvátország legnagyobb nemzeti ünnepén, a győzelem napján vörösbe borulhat a tengerpart, amennyiben a lakosság és az ott nyaralók nem tartják be a szükséges óvintézkedéseket. Elég egy olyan tömegrendezvény, amelyen részt vesz egy a koronavírus delta variánsával fertőzött ember, és az ország átesik a vörös zónába. Éppen ezért a kormány szigorításokat vezetett be a tengerparti megyékben. Hétfőtől tilos minden ötvenfősnél népesebb rendezvény megtartása, a családi összejövetelek létszáma pedig nem haladhatja meg a tizenötöt. Az intézkedések alól kivételt képeznek a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, ők ugyanis ezer főig nyugodtan gyülekezhetnek, bulizhatnak éjfélig. A korlátozások egyelőre nem vonatkoznak a szárazföld belsejére, de ha szükséges, ott is azonnal érvénybe lépnek. Ezenkívül a múlt hét óta a brit, az orosz és a ciprusi állampolgárok már csak negatív PCR-teszttel léphetnek be Horvátországba, függetlenül attól, hogy megkapták-e vagy sem a vírus elleni védőoltást. Ha ezek az óvintézkedések nem segítenek megfékezni vagy az őszig lassítani az újabb járványhullámot, az súlyos károkat okoz majd a turizmustól nagymértékben függő horvát gazdaságnak. Az ágazat közvetlenül a GDP 20 százalékát adja, amelyet normál üzemmódban javarészt a nyári szezonban termel ki.

HORDÓSI DÁNIEL

STRANDBITORLÓK AZ ADRIÁN

BEKEMÉNYÍTENEK A HATÓSÁGOK | Horvátországban évek óta sok gondot okoznak az illegálisan partot foglalók. A legtöbben a saját ingatlanjuk határában lévő szakaszt sajátítják ki, de vannak olyanok is, akik önkényesen egész strandokat kezelnek magánterületként. Pedig a horvát törvények értelmében az ország teljes tengerparti sávja közterület, egyes szakaszok csak kivételes esetekben zárhatók le.

A szezon elején futótűzként járta be a horvát internetet a 24Sata napilap riporterének a videófelvétele, amelyen megörökítette, hogy egy privát strand „tulajdonosa” miként zavarja el őt a víz mellől. Az eset nagy port kavart, kormányzati szinten is foglalkoztak vele, hiszen a hatályos jogszabály kimondja, hogy a partnak a tenger dagályszintjéhez viszonyított hatméteres sávja az emberiség közös öröksége, és nem sajátítható ki. Ezalól csupán három kivétel van: ha a tenger közvetlen közelében műemlék jellegű építmény áll, ha a partvonal mellett közút húzódik, vagy ha az állam koncesszióba ad egy-egy szakaszt. Utóbbi kategóriába jellemzően csak a kikötők és a hajógyárak tartoznak, a strandok nem.

NINCS MAGÁNSTRAND!

Ennek ellenére sokan önkényesen kisajátítanak maguknak partrészeket. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy elkerítik vagy illegálisan beépítik a házuk előtti területet, vagy egyszerűen csak kihelyeznek egy „Magánstrand” feliratú táblát. Ezt sokáig senki sem ellenőrizte, a hatóságok a szállodások hasonló magatartása felett is szemet hunytak. Az Index.hr portál szerint a legnépszerűbb nemzetközi szállásfoglaló oldalon jelenleg 1575 olyan horvát szállásadó hirdet, aki azt állítja magáról, hogy privát strandja van. A hírek hallatán a tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális tárca számonkérést ígért és szigorúbb ellenőrzésbe kezdett.

NEM KÖTELEZŐ A NAPOZÓÁGYBÉRLÉS

A riporternő esete valóságos panaszlavinát indított el, újabb problémák bukkantak elő. Az egyik ilyen a nyugágyakkal és a napernyőkkel kapcsolatos.

Annak ellenére ugyanis, hogy a strandokat nem lehet kisajátítani, bevett szokás, hogy az önkormányzatok a hozzájuk tartozó plázsokon kiadják vállalkozóknak a strandszervizt, tőlük lehet napozóágyat és napernyőt bérelni. Ezzel általában nincs is semmi baj, amíg a partszakaszon üzletelő cég túlzásokba nem esik. Most több helyről érkeztek bejelentések, hogy az üzemeltetők elküldik azokat az embereket, akik nem igénylik a busás áron bérelhető kellékeket.

STRANDFOGLALÓ TURISTÁK

Természetesen ennek sincs jogalapja, ezért a minisztérium ellenőrei külön figyelmet fordítanak e gyakorlat felszámolására. Azt sem engedik meg, hogy partot dugig feltöltsék napágyakkal, ugyanis a törvény szigorúan előírja, hogy egy strand területének legfeljebb a 30 százalékát foglalhatják el a bérelhető alkalmatosságok.

A partszakaszokat bitorló apartman- és szállodatulajdonosok viselkedéséhez hasonlítható a turisták egy részének a magatartása. Sok kellemetlenséget, viszályt szül, hogy egyesek éjszakára is kint hagyják a törülközőiket, nyugágyaikat, matracaikat, hogy másnap is az övék legyen a jó hely a plázson.

A jelenséget több önkormányzat is megelégelte, s a tettek mezejére lépett. Legutóbb a dél-dalmáciai Podgora vezetősége döntött úgy, hogy az egyértelmű tiltás ellenére is a parton hagyott holmit éjszaka összeszedi. A 2500 lelkes település strandján az akció első napjaiban esténként egy-egy kisteherautónyi kelléket szedtek össze a közmunkások. A polgármester asszony a médiában is hangoztatta: azzal, hogy valaki lefoglalja magának a partot, biztosan örömet szerez magának, és elégedetten, boldog emlékekkel tér haza, viszont más családok nyaralását megkeseríti. A strand mindenkié, a használati feltételek egyformák. Ennek megértését, ha kell, ilyen drasztikus fellépéssel lehet „elősegíteni” – közölte a településvezető. Hozzátette: azok, akik a saját cuccaikkal foglalnak el területet, semmivel sem különböznek azoktól, akik egész partszakaszokat sajátítanak ki.

HD

EURÓMILLIÁRDOK

VÍZGAZDÁLKODÁSRA SZERBIÁBAN

KÍNAI PARTNERSÉG | A keletázsiai ország és a világ egyik legnagyobb mérnöki és építőipari vállalata, a China Road & Bridge Corporation (CRBC) segítségével fejleszti környezetvédelmét déli szomszédunk. Ez a cég egy évtizede vetette meg a lábát Szerbiában, s az utóbbi években több milliárd euró értékben végzett út- és hídépítési munkálatokat.

Ambiciózus tervei vannak Szerbiának a következő évekre vonatkozóan a környezetvédelem terén, amelynek a fejlesztését az Európai Unió is sürgeti. Tavaly novemberben az EU-tagságra pályázó nyugat-balkáni országok vezetői nyilatkozatban vállalták a „zöldmenetrend” végrehajtását, amely követi Brüszszel környezetvédelmi és klímapolitikai célkitűzéseit. Belgrád csatlakozási tárgyalásainak egyik sarkalatos pontja zöldpolitikájának a felzárkóztatása.

Az unió költségvetése 2021 és 2027 között 14,5 milliárd eurós keretet, ún. előcsatlakozási támogatási eszközt biztosít az IPA III programon keresztül Törökországnak és a Nyugat-Balkánnak, de az összeg 42,4 százalékát zöldberuházásokra, éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására kell költeni. A pénz felhasználásához Szerbia nagy reményeket fűz, és megfelelő projektekkel kíván részt venni a programban – hangzott el egy minapi, a témával foglalkozó belgrádi tanácskozáson. Az EU a nyugat-balkáni térség számára egy harmincmilliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot is jóváhagyott, ennek egy része szintén a környezetvédelem területére fordítandó. Pénz tehát van – projektek kellenek. Egyébként déli szomszédunk jelenleg az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely kidolgozta a körforgásos gazdaság ütemtervét, a fenntartható fejlődést biztosító környezetvédelmi beruházásaihoz pedig kínai segítséget is igénybe vesz.

TISZTA SZERBIA

Ana Brnabić szerb kormányfő július közepén konkrét tervekről számolt be a Guiyang 2021 kínai környezetvédelmi fórumon. Kijelentette: hazája a következő

években mintegy hatmilliárd eurót költ vízgazdálkodási projektek megvalósítására, ebből 4,3 milliárdot a vízszennyezés megelőzésére, másfelet pedig a vízhálózat bővítésére. Beszámolója szerint Belgrád jelentős összegeket fordít majd erdősítésre, a légszennyezettség mérésének a kiterjesztésére, korszerűsítésére, a fűtésrendszerek kevésbé szennyező üzemanyagokra való átállítására, hulladékfeldolgozók építésére. Felszámolják a mintegy 3500 illegális szemétlerakót, s nyolc modern regionális központot hoznak létre.

A rendezvényen elhangzott, hogy Szerbia 2,73 milliárd eurós szerződést kötött a China Road & Bridge Corporation (CRBC) vállalattal szennyvízelvezető rendszerek építésére, további 265 millió eurósat pedig kommunális hulladék ártalmatlanítására. E két nagy projekt jelenti tulajdonképpen a Tiszta Szerbia elnevezésű kormányprogramot, amelyet mintegy 70 szerbiai önkormányzat területén hajtanak végre. (Ezt a programot EU-s pénzintézetek is mintegy 300 millió eurós hitellel támogatják – a szerk.) Ezekre a szerződésekre úgy tekint az ország, mint a Peking és Belgrád közötti környezetvédelmi együttműködés kezdetére – jelentette ki Brnabić.

GYÁRI SZENNYVÍZ ÉS ISZAP

A CRBC más fontos projektek megvalósításán is dolgozik Szerbiában és a régióban. Elsősorban autóutakat épít, kivitelezője többek között a szerb államhatárt a montenegrói tengerparttal öszszekötő sztrádának is. A belgrádi építésügyi minisztérium az új vízgazdálkodási megállapodások kapcsán közölte: több évtizede fennálló gondokat rendezhetnek számos településen, ahol gyárak működnek. A határidők szigorúak: 39 hónap alatt minden megkezdett munkálatot be kell fejezni, összesen pedig öt év áll rendelkezésre ahhoz, hogy minden tervezett befektetés megvalósuljon. A víztisztítók építése esetében a szerbiai kivitelezőknek minimum 49 százalékos részvételt szavatolnak a projektekben, a beruházó pedig voltaképpen az adott önkormányzat lesz. A tárca bejelentése szerint a gyárak által kibocsátott szennyvíz tisztítása mellett a keletkező iszap feldolgozásával is foglalkoznak majd a kínaiak.

TÜNTETÉSEK KÍNAI ÜZEMEK ELLEN

Az utóbbi időben egyébként épp a kínai ipari beruházásokat támadják a legjobban a szerbiai környezetvédők, ebben az évben is több tüntetést szerveztek. Sokszor elviselhetetlen a levegő a hatvanezer fős Szendrőn (Smederevo), ahol a HBIS vas- és acélgyártó által irányított üzem kohói okoznak problémát, s a csaknem negyvenezres lélekszámú Bor városában és környékén a kínai Zijin-csoport többségi tulajdonában lévő rézkitermelő és -feldolgozó felelős a gyakori légszennyezésért, illetve a bányavizek, a vegyi anyagok kiszivárgásáért. A nyolcvanezres lakosságú Nagybecskereken (Zrenjanin) pedig azért tüntettek júniusban, mert attól tartanak, hogy a kínai Linglong száz hektáron épülő gumiabroncsgyára környezetszennyezéssel fenyeget. Ráadásul az üzem szükségleteit kielégíteni hivatott vízhálózatot építenek, miközben a vá-

rosban 2017 óta ivóvízellátási problémák vannak, a vezetékből arzénes víz folyik. A vajdasági városban már van egy kínai műanyag-feldolgozó cég, a Feitiansuye, amelynek a működését tavasszal környezetkárosítás miatt felfüggesztették, ám most újból üzemel.

Az államvezetés úgy véli, a demonstrációkon megjelenő csoportok nagy része politikai motiváltságú. A miniszterelnök szerint egy „őrült mozgalomról” van szó, amely ellenzi az országba érkező külföldi beruházásokat, pedig a kínai befektetők immár nem piszkos, hanem korszerű technológiát hoznak. (A vasgyárat és a rézkitermelőt üzemeltető cégek egyébként több száz millió eurós környezetkímélő invesztíciókat ígérnek, illetve hajtanak végre – a szerk.) Aleksandar Vučić államfő a nagybecskereki tüntetésekre reagálva azt mondta: önző emberek szervezik azokat, hogy akadályozzák a bánsági város normális életét, illetve nyomást gyakoroljanak egy olyan beruházóra, amely mintegy 850 millió eurót hoz az országnak, ezer munkahelyet teremt, ráadásul a befektetésből az egész Közép-Bánság profitálni fog, nem csak Nagybecskerek.

Az új széntüzelésű erőmű építését a kormány fel füg gesztette.

ZÖLDTÁRSADALOM – 30 ÉV MÚLVA

A köztársasági elnök azt mondta, az ország a lehető legrövidebb időn belül 2010hez képest 13,2 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 1990-hez viszonyítva a mérséklés 33,3 százalékos lenne.

Hogy a környezet megóvása lesz az egyik legfontosabb szerbiai téma a következő években, azt az is igazolja, hogy a múlt héten életbe lépett a természetvédelmi törvényt módosító jogszabály, amely – elfogadva a kis vízerőművek építése ellen tiltakozók követeléseit – megtiltja az áramfejlesztési technológia telepítését a védett területeken, valamint átvette az EU Natura 2000 programjának az irányelveit az illeszkedő ökológiai hálózatok létrehozásával.

Brnabić Kínában arról beszélt, hogy 2050-re látja országát „zöld, megújuló energiaforrásokra támaszkodó” társadalomként. A kormány eltökéltségét látszik bizonyítani az a májusi levél, amelyet az állami villamos művek vezetőségének küldött, hogy függessze fel a Kolubara B széntüzelésű erőmű építésével kapcsolatos tevékenységeket. Pedig tavaly márciusban kötöttek szerződést a Power China vállalattal a 350 millió euróra becsült beruházás végrehajtására. A nyugat-szerbiai térségben 60 évre elegendő széntartalék van, s több tízezer család megélhetése függ a bányászattól és az energetikai tevékenységtől.

V. Á.–M. J.