17 minute read

Zongorán át – Pomáztól New Yorkig

ZONGORÁN ÁT

– POMÁZTÓL NEW YORKIG

Advertisement

GYÖRGY ÁDÁM | „Számomra a koncert történetmesélés és ezáltal közös utazás. Mesélek arról, honnét jöttem, hogyan érzek, miként gondolkodom, és ebben benne van az is, hogy milyen értékek szerint nevelkedtem” – fejtette ki a Figyelőnek adott interjújában korunk egyik legkiválóbb zongoraművésze.

Miután a világ egyik legkeresettebb zongoraművésze, viszonylag keveset tartózkodik itthon. Gyaníthatóan a pomázi Kastélyakadémia mesterkurzusai miatt sikerült találkoznunk. Vagy más célból repült haza New Yorkból? – A nemzetközi utazási korlátozások miatt a pomázi Kastélyakadémiát az idén is a virtuális térben tartjuk meg. Így akár New Yorkból is taníthattam volna, de a hazautazás nem várhatott tovább. Hiányzott a családom, hiányoztak a barátaim és hiányzott Magyarország. Ha időm engedné, sokkal több időt töltenék itthon. – A klasszikus művészek között is kiemelkedően sokat koncertezik. Ha egy rövid mérleget vonunk az elmúlt másfél évről, mennyire írta át aktivitását a pandémia? – 2020. március 7-én még a Carnegie Hallban játszottam szólóestet, majd egy hosszú szünet következett. Március második hetében leállt az egész világ. Mivel tavaly még nem állt a rendelkezésünkre semmilyen oltóanyag a Covid–19 ellen, csak találgattunk, hogy vissza tudnak-e térni a korábbi koncertek a mindennapjainkba, s ha igen, milyen formában. Egyébként egy művész életében véleményem szerint egészséges néha hosszabb-rövidebb időszakot eltölteni a világ értelmezésével, a dolgok újrafeltalálásával. Ez az időszak most hosszabbra sikerült. – Alapesetben hol, milyen országokban, városokban ad koncertet? Benyomásai alapján mit tartanak a magyar komolyzenéről külföldön? – Az elmúlt két évtizedben sokat léptem fel Délkelet-Ázsiában, Kínában, Japánban, az Egyesült Államokban és Európában is. Számomra a koncert történetmesélés és ezáltal közös utazás. Mesélek arról, honnét jöttem, hogyan érzek, miként gondolkodom, és ebben benne van az is, hogy milyen értékek szerint nevelkedtem. A magyar előadóművészeknek van mit mesélniük, és szerintem ez az, ami különlegessé tesz bennünket. A történelmi tapasztalatainkból származó, a génjeinkben hordozott emlékezetünk együttérzőbbé tesz bennünket, s ez, úgy vélem, az előadásmódunkban is visszaköszön. Van mire hangolódnia annak, aki vigaszért vagy éppen az önmagáról megfeledkezés öröméért jön el a koncertjeinkre. – A 2012-es labdarúgó-Európabajnokság megnyitóján 300 millió ember hallgatta a zongorajátékát a televízióban, élő adásban. Most miként élte át az Eb-t? Kinek drukkolt a véghajrában? – A mondás, hogy a futball olyan játék, amelyet 22-en játszanak 90 percig, és a végén mindig a németek nyernek, megdőlni látszik. Nagy futballrajongó vagyok, sokat tanultam ebből a játékból. Koncentráltságot, a felkészülés fontosságát, a csapatjátékot, alázatot és azt is, hogy sokszor nem mindig a papíron

A történelmi tapasztalatainkból származó, a génjeinkben hordozott emlékezetünk együttérzőbbé tesz bennünket.

jobb csapat győz. De aki nyer, valami miatt mégis nyer, és arra érdemes odafigyelni. A hazai csapat rengeteg örömöt szerzett Magyarországnak, amiért hálásak lehetünk mindenkinek, aki ebben a sikerben részt vett. A véghajrában igazából annak szurkoltam, hogy a küzdelem megmaradjon a játék szintjén. Akkor mindkét csapat emelt fővel távozhat a hármas sípszó után. – Tudjuk, hogy rajong Liszt Ferencért. De a példaképének is tartja? – Természetesen! Liszt Ferenc csodálatos ember volt. Ne feledjük, hogy ő mindig előretekintett, forradalmian komponált. Engem mégis az embersége, szerénysége ragadott meg a legjobban. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a történelmet most mi írjuk. Liszt Ferenc akkor lenne igazán boldog, ha az ő bátorságával nyúlnánk a klasszikus zenéhez, megértenénk, hogy mi a szerepe ma a klasszikus zenének, és mi a felelősségünk előadóművészként a népszerűsítésében. Keresnünk kell az új hangszíneket, az új megfogalmazásokat, jobban kell értenünk a közönséget is, nem csak a darabokat, amelyeket játszunk. – Bizonyára fura felvetés, de mi most a „kortárs trendi” a komolyzenében? Gondolok itt például az improvizációra, vagy éppen arra, hogy mennyire tudnak kitörni az ismeretlenség homályából a fiatal előadóművészek. – Az improvizáció továbbra sem trendi, improvizálni kicsit bonyolultabb is annál, mint hogy egy esetleges trendet követve bárki nekiálljon. Én édesapámnak nagy köszönettel tartozom, hiszen nálunk mindig szólt a zene otthon. A klasszikus művekre vagy a populáris dallamokra való improvizálás a világ legtermészetesebb dolga volt. A mestereimnek is hálával tartozom, hiszen az érdeklődésemet látva azonnal a megfelelő helyekre irányítottak. Keith Jarrett világa a Zeneakadémia falai között érintett meg. Nádor György és Réti Balázs tanár úr biztatására vetettem bele magam Jarrett hangzásaiba, amelyeket a kezdetektől a részletek iránti kíváncsiságommal kutattam. Ezek a hangzások később sajáttá alakultak, és a történetmesélés elengedhetetlen kellékeivé váltak. Nemcsak az improvizációkban, hanem a klaszszikus művek előadásaiban is. Manapság csak egy komplex művész tud kitörni az ismeretlenségből. Alapkövetelmény a legtöbbet kihozni magunkból a színpadon, de azon kívül is igazi példaképként kell viselkedni a következő generációk számára. – A szakmai pályafutása impozáns. Mi az, amit még el akar érni? Jelenleg például min dolgozik? – Szeretném azt hinni, hogy a művész élete egy maraton és nem egy sprint. Ám az igazság az, hogy bár egy sprintekkel teli maraton elég küzdelmes és sokszor fájdalmas, hiszen elfáradnak az izmok, kimerül az elme és elfogy a levegő a vágták végére, mégis ettől örömteli és szép. A tökéletességre való törekvés, a hibáinkkal való együttélés, a sikerek megélése, értékelése, de nem túlértékelése örök kihívás. Mi mindig a járatlan utakat választjuk, hogy aztán hazatérve meséljünk róluk. Szeretném, ha a zeném még több emberhez eljutna a jövőben, és segítséget nyújtana a nehéz pillanatokban. Az elmúlt néhány hónapban a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjének a megnyitóján dolgoztam. Az eredeti terv szerint én nyitottam volna meg másfél milliárd tévénéző előtt. Bizonyára emlékszik, hogy a döntőt Isztambulban tervezték lebonyolítani, majd az utolsó pillanatban az Európai Labdarúgó-szövetség átvitte Portóba. A megnyitót sajnos ilyen rövid idő alatt nem tudtuk átvinni az új helyszínre, de izgatottan várjuk a 2022es finálét. A műsor készen van! – Döntő részben az Egyesült Államokban él. Mikorra tervez több időt tölteni Magyarországon? Esetleg végleg visszaköltözik? – Az időm nagy részét koncertezéssel töltöm. Sokat vagyok a tengerentúlon, ami elengedhetetlen egy ilyen pálya menedzseléséhez, de nagyon sok időt töltök itthon is. A hazajövetel semmihez sem hasonlítható érzés. Biztosan itthon képzelem el a hosszú távú jövőmet. Sok a teendő is, hiszen szeretném segíteni a következő generációt a külföldön szerzett tapasztalataimmal. Nagy boldogsággal töltene el, ha a jövő nemzedék zenészei az általam kijárt utakon, gyorsabban jutnának el a világ nagy színpadaira.

NÉVJEGY

A Liszt Ferenc-díjas és Steinway-művész 25 évesen alapította meg saját iskoláját, a György Ádám Kastélyakadémiát, amely mára a világ vezető tehetséggondozó akadémiájává nőtte ki magát. A New York-i Juilliardról, a londoni királyi akadémiáról vagy akár a Pekingi Zeneakadémiáról is rendszeresen látogatják a kurzusait. Alapítványa a tehetségkutatás, tehetséggondozás mellett a mentoráltak pályájának egyengetésére is fi gyel. György Ádám a klasszikus zene legösszetettebb művei mellett saját minimalista szerzeményeivel meséli el történeteit a színpadon. Ázsiában rajongók ezrei ünneplik a koncertjein, többmilliós követőtáborával a közösségi médiában a világ legnépszerűbb klasszikus művésze. A New York-i Carnegie Hall rendszeres fellépője. SZAJLAI CSABA

ÖT KARIKA, NYOLC ARANY?

RAJT TOKIÓBAN | Éppen csak véget ért a labdarúgó-Európabajnokság, máris következik újabb tizenhat nap tömény sport. Minden esély megvan arra, hogy a londoni vagy a riói szerepléshez hasonlóan ez év nyarán is sikeres legyen a magyar olimpiai csapat, amely az evezőközpontban és az uszodában lehet a legeredményesebb.

PÉNI ISTVÁN. A BOTRÁNYOK UTÁN NYUGALOM KELL A LŐTÉREN

Nyolc aranyérmet vár több mértékadó szakportál is Magyarországtól a pénteken kezdődő és augusztus 8-ig tartó tokiói ötkarikás játékokon, amelyen 23 sportág 172 versenyzője képviseli a mieinket. Abból a szempontból túl nagy meglepetést nem keltene a jóslat, hogy a legutóbbi öt alkalomból négyszer is nyolc olimpiai bajnoki címet hozott a konyhára a világ első számú sporteseménye. A 2000től, Sydney-től 2016-ig, Rióig vezető úton csak a 2008-as pekingi rendezés volt kivétel: a kínai fővárosban szinte semmi sem sikerült a magyar sportolóknak, esélyesek sora teljesített alul, így be kellett érni végül 3 arany-, 5 ezüst- és 2 bronzéremmel.

Emlékezhetünk: akkor Cseh László háromszor lett Európa-csúccsal második Michael Phelps mögött, aki Tokióban már nem lesz ott, Cseh viszont – a 35. évét taposva – még igen, és megpróbál az ötödik olimpiájáról is éremmel hazatérni. Bár az úszóink között ezzel messze ő a korelnök, a mostani olimpiai csapatban nem. A 45 esztendős Mohamed Aida ugyanis hetedszer vehet részt ötkarikás játékokon, ezúttal a tőrcsapat tartalékaként. Heves viták kísérték a beválogatását, de végül a Magyar Vívó Szövetség nem hátrált meg, sőt Mohamed Aida éppen Cseh László társaságában a magyar delegáció zászlóvivője lesz a nyitóünnepségen.

KOZÁK DANUTA. ANYAKÉNT MÉG ÉHESEBB A SIKERRE JÖJJÖN A MILÁK-CSÚCS!

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) a fogadalomtétellel viszont fiatalokat bízott meg: Késely Ajna úszót és Péni István sportlövőt. A dobogót mind a ketten megcélozhatják, az utóbbi akár a legfelső fokát is. Péni tokiói útját is botrányos előzmények kísérték, miután jó ideje kibékíthetetlen ellentétben állt riválisával, a hazai lövészet korábbi állócsillagával, Sidi Péterrel, akit végül el is tiltottak két évre, amiért a márciusi indiai világkupán jogosulatlanul bement a később pozitív doppingmintát szolgáltató versenyzőtársa szobájába. A további esélyeseket vizsgálva az első számú favorit egyértelműen Milák Kristóf, a 200 méter pillangó világbajnoki címvédője és világcsúcstartója, aki nem titkoltan fő számában igyekszik megjavítani saját, valaha volt legjobb, 1:50,73 perces idejét, s úgy érzi, nem a mellette úszó versenyzőktől függ, milyen időt teljesít. Milák akár 100 pillangón is meglepetést szerezhet. Igaz, ott az amerikai Caeleb Dressel a nagy esélyes, akinek a nevéhez a 49,50 másodperces világrekord is fűződik.

Érdekesség, hogy két magyar, a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka és az összesen immár ötszörös ötkarikás aranyérmes kajakozó, Kozák Danuta is a legutóbbi, riói játékok tíz legeredményesebb sportolója között volt. Brazíliában a ranglista első három helyén amerikai versenyző végzett: két úszó, Michael

KÉSELY AJNA FOGADALMAT TETT. MOST MÁR CSAK ÚSZNIA KELL SZILÁGYI ÁRON. HA ÚGY VÉD ÉS VÁG, AHOGY TUD, BÁRMIRE KÉPES

Phelps és Katie Ledecky, valamint a tornász Simone Biles. Hosszú – három aranyának és egy ezüstérmének köszönhetően – negyedikként zárt Rióban, Kozák pedig hozzá hasonlóan három versenyszámban győzött. Azóta nem négy, hanem a pandémia miatt öt év telt el, és most mindketten újra ott vannak az esélyesek között. Hosszú Katinka életében egy meghatározó korszak zárult le azzal, hogy korábbi edző-férjével, Shane Tusuppal külön utakon folytatták, de a bajai származású sportoló 32 évesen is elnyűhetetlen – elsősorban 400 vegyesen lesz esélye megismételni a riói sikert.

MÉG MINDIG DANUTA

Kozák Danuta pedig az olimpiai ciklus elején anya lett: 2017 júniusában adott életet kislányának, Zorának, majd 2018-ban sokakat meglepve bomba formában tért viszsza. Az apa nem más, mint a férj és edző Somogyi Béla. Danuta nemcsak K–1 500 méteren ismételhet, hanem ott lesz a kettes és a négyes csapathajóban is. A kajakozó hölgyek éremhalmozását Tokióban egyébként az a szabályváltozás is segítheti, hogy egy nemzet immár két egységet is indíthat versenyszámonként. Így szólóban ott lehet Csipes Tamara is, akivel – Medveczky Erika társaként – kettesben is meg kell küzdenie a Bodonyi Dórával induló Kozáknak. A négyest Kárász Anna, Kozák Danuta, Csipes Tamara és Bodonyi Dóra alkotja. A sportág szlalom szakágában viszont visszalépett az indulástól egy versenyző, Schmid Julia. Az osztrákoktól honosított sportolónő azután mondott le a tokiói szereplésről, hogy a MOB döntött: csak a Covid–19 vírus ellen védett sportoló lehet a delegáció tagja. Szlalomban egyébként magyarok eddig sem indultak, Schmid Juliával szemben az elvárás a tisztes helytállás lett volna.

A 172 fős versenyzői létszám abban a tekintetben is optimálisnak mondható, hogy Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke előzetesen arról beszélt: a 2016-os, Rio de Janeiró-i 160-as magyar sportolói létszámmal már elégedett lenne. A bizottság 13 magyar érmet és még 24 pontszerző helyezést prognosztizált a játékokra, amelyen előzetesen 144–179 tagú csapattal számolt. Kajak-kenuban a K–1 1000 méteren vb-győztes Kopasz Bálintot is sokan első számú esélyesnek tartják, de a vizes közegnél maradva ugyanez elmondható Berecz Zsombor vitorlázóról is, aki a finn hajóosztályban már régóta a legszűkebb nemzetközi elit tagja. Az uszodában a vízilabdázókért is mindennap izgulhatunk, a férfi- és a női válogatott tagjai ugyanis felváltva ugranak majd a vízbe. Regnáló Európa-bajnokként Märcz Tamás csapata a végső sikerre is esélyes, s Bíró Attila együttese szintén odaérhet a dobogóra. A magyar női válogatott Oroszországgal, Kínával, a házigazda Japánnal és a címvédő Egyesült Államokkal került egy csoportba, míg a férfiak Olaszországgal, Görögországgal, az USA-val, Dél-Afrikával és Japánnal küzdenek majd meg.

EGY MINDENKIÉRT

Szerencsére „szárazon” is vannak olyan sportolók, akiknek a sikerében joggal bízhatunk. Ilyen például a vívócsarnokban Szilágyi Áron kardozó, aki annak szentelte az elmúlt éveket, hogy másodszor is megvédje olimpiai bajnoki címét. Amikor Londonban, 22 évesen győzött, senki sem számított rá, a szélesebb közvélemény addig nem is ismerte a nevét. Rióban már vele volt a rutin a győzelemig vezető úton, most pedig, túl a 30-on újra megpróbálja. A napokban meg is jelent Szilágyi Áronról egy portréfilm: Muhi András Pires alkotása az Egy mindenkiért címet viseli. Nagy reményekkel készül az olimpiára a világ- és Európa-bajnoki címvédő Lőrincz Tamás birkózó is, aki a kötöttfogásúak 77 kilogrammos súlycsoportjában esélyes. Sok múlik a sorsoláson és persze a napi formán, de ne feledjük: a ceglédi klasszis Londonban már a döntőig menetelt. Nem véletlenül négyszeres Ebgyőztes, ráadásul 2018 óta az athéni bajnok Majoros István készíti fel.

A két vízilabda-válogatott mellett lesz egy harmadik csapatunk is Tokióban, mégpedig az Elek Gábor által irányított női kézilabdázók. Jól belehúztak a lányok, az egyszer biztos, hiszen egy csoportba kerültek a világbajnoki ezüstérmes spanyolokkal, a címvédő oroszokkal, az olimpiai és Eb-ezüstérmes franciákkal, továbbá a svédekkel és a brazilokkal. Az öt mecscsükből egy sem lesz könnyű, de ne feledjük: a lebonyolítás sajátossága, hogy a negyeddöntőhöz elég lehet akár kettőt is megnyerni, ott pedig mindenki tiszta lappal indul. A sportos nyár tehát folytatódik, a tokiói 16 napban pedig a rajongók aligha ússzák meg a korán kelést, hiszen a hétórás időeltolódás miatt nemritkán már hajnali négy-öt körül érmekért szállnak harcba a magyarok.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

A VITORLÁZÁS

LEGNAGYOBB ÜNNEPE

HOLCZHAUSER ANDRÁS | Mintegy hatszáz hajó és háromezer sportoló száll vízre az idei, 53. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjon, amely lapunk megjelenésének napján rajtol Balatonfüredről. Az első alkalommal 1934-ben, majd 2001-től megszakítás nélkül megtartott tradicionális Balaton-kerülő részleteiről, a szponzorációról és a magyar vitorlázók olimpiai részvételéről a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) főtitkára nyilatkozott a Figyelőnek.

Tavaly a járvány miatt „szűkített” repertoárral kellett megtartani a versenyt, elmaradtak például a kísérőrendezvények. Az idén „teljes értékű” viadalt lehet tartani? – Igen, az idei Kékszalagot teljes értékűre tervezzük, vagyis minden parti, valamint vízi programot megtartunk. Fontos ugyanakkor, hogy a rajtengedélyes sportolóknak és a programokon résztvevőknek védettségi igazolványra van szükségük. Emellett minden eseményünkön lehetőség lesz kézfertőtlenítésre, a nevezéssel kapcsolatban pedig azt kértük, hogy hajónként csak egy-egy ember legyen jelen rajta. – Az idei versenyen hányan állnak rajthoz a Balatonfüred–Balatonkenese–Siófok–Tihanyi-szoros–Keszthely–Tihanyiszoros–Balatonfüred útvonalú tókerülőn? – Várakozásaink szerint 550-600 hajó nevez mintegy 2800-3000 sportolóval a fedélzeten, köztük nagy örömünkre ismét lesznek külföldiek is.

– A légvonalban mintegy 155 kilométeres táv teljesítésének a rekordját a Józsa Márton kormányozta Fifty-Fifty tartja 2014-ből. Lehet számítani arra, hogy az idén megdől ez a 7 óra 13 perces csúcs? – Azt látjuk, hogy az ez évi Kékszalag napján nem lesz túl erős szél, négy–tíz csomó közötti várható, bár ez változhat. A meteorológusok ugyanis csak egy nappal korábban tudnak pontos előrejelzést adni. Az azonban már látszik, hogy

megint gyenge szeles lesz a verseny. Azt tudom mondani, hogy ha tíz csomó körüli szél fúj, akkor a katamaránok nyolckilenc óra alatt befuthatnak. Azt feltételezem, hogy a rekord nem dől meg, de nagyon bízom benne, hogy tizenkét órán belül megérkezik majd az első csapat. Az elmúlt három év nagyon szélcsendes volt, éjfél után futottak be a hajók. Ez azt jelenti, hogy több mint 15-17 órát versenyzett az első is, ami rettentő lassú. Ezek a vitorlások ugyanis gyakorlatilag öt-hat óra alatt meg tudnák kerülni a tavat, ha megfelelő szél lenne. Összevetésül: július 17-én tartottuk a Balaton keleti medencéjét kerülő viadalt, a Fehér Szalagot – 274 hajó részvételével –, amelyen két órán belül befutott az első. Ezen a megmérettetésen a balatonfüredi rajt után ugyanazt a bóját kerülik a versenyzők, mint a Kékszalagon Balatonkenesénél és Siófoknál, majd Tihany felől térnek vissza.

– Az egyre fejlettebb okosmegoldások hogyan segítik a rendezők és a közvetítők munkáját, valamint a nézőket a nyomkövetésben? – A nyomkövetést az Airmoniq hazai startupvállalkozás támogatja. A verseny követésére pedig egy mobilapplikációs rendszer szolgál. Ezt a sportolók letölthetik, valamint van egy nézői felülete is. – Azt feltételezi az ember, hogy egy ilyen patinás versenyhez, Európa legnagyobb tókerülőjéhez könnyűszerrel lehet szponzorokat szerezni. A valóságban is így van? – A Kékszalag szponzorai a járvány ellenére nagyon stabilan állnak a verseny mellett. Heten-nyolcan vannak köztük olyanok, akik több mint öt éve támogatóink. A névadó Raiffeisen Bank három esztendeje szponzorálja a viadalt. Ez a patronálás nagyon fontos ahhoz, hogy stabilan meg lehessen szervezni a versenyt, amely nagyon nagy munkát jelent az MVSZ-nek és a tagszervezeteinek. Összesen közel száz ember dolgozik az eseményen a nagydíj hetében. A nevezés-előkészítéssel együtt ez egy hatnapos és szinte napi 24 órás program a szervezőknek. A Balaton-kerülő biztosítását a vízirendészettel és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával közösen végezzük, így ebben az évben is megfelelő számú mentőegység áll rendelkezésre. – Végül egy kis kitekintés a július 23án kezdődő tokiói nyári olimpiára: a négytagú magyar vitorlásküldöttség milyen esélyekkel vág neki a játékoknak? – A csapatunk szerencsésen megérkezett Tokióba, és már a konténerben szállított eszközök is – sérülésmentes állapotban – Japánban vannak. A járvány miatti szigorítások és átszervezések sok bizonytalanságot okoznak, ennek ellenére az edzésmunka folyik, a sportolóink jól vannak és alkalmazkodnak a kihívásokhoz. A július 25-én kezdődő vitorlásszámokban a világ- és kétszeres Európa-bajnok Berecz Zsombor (Finndingi hajóosztály), az ifjúsági világ- és Európa-bajnok Érdi Mária (Laser Radial), a szintén világ- és kontinensbajnok Vadnai Benjamin (Laser Standard), valamint Cholnoky Sára szörfös képviseli hazánkat. A felkészülésük jól sikerült, a magyar csapat talán még soha nem volt ennyire erős, így jó eredményt várunk tőlük Tokióban.

HELMECZI ZOLTÁN ÉRDEKESSÉGEK A KÉKSZALAGRÓL

Valamikor a tengerek leggyorsabb vitorlása viselhette árbócán a kék szalagot, és ezt a tradíciót átvették a gőzösök is. A vitorlássport elterjedésével az európai tavakon is kialakultak azok a versenyek, amelyeknek a győztese az árbóccsúcsára köthette a leggyorsabbnak járó elismerést jelképező szalagot.

Az első, 1934-es Kékszalag győztese a

Rabonbán nevű 30-as cirkáló lett, amely 21 hajó közül ért elsőnek célba.

Kormányosa Ugron Gábor, a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség elnöke volt.

A versenyt kétszer nyerte meg női kormányos: 1940-ben és 1942-ben Kultsár

Istvánné Gordon Evelyn vezette győzelemre a Tramontana 8R jachtot.

A versenyt mindig azon a júliusi hétvégén tartják, amely a legközelebb van a holdtöltéhez.

A csütörtök reggel kilenckor kezdődő viadal teljesítésére negyvennyolc óra áll rendelkezésre, aki tehát szombat reggel kilencig nem ér célba, az hiába küzdött.

Tavaly – amikor 27 hajóosztályban 535 hajó nevezett – a Vándor Róbert kormányozta RSM 2 katamarán nyert, a győztes legénység közel 18 órát töltött a vízen, miután a szél nem volt túl kegyes a résztvevőkhöz.

Az idei Kékszalag alatt a Veszprém Megyei Levéltár munkatársai Balatonfüreden vitorlázáshoz kapcsolódó, eddig otthon őrzött régi dokumentumokat és fotókat várnak. Forrás: MVSZ/MTI

Öt év után önálló tárlattal jelentkezik a Közlekedési Múzeum, új otthonában, a vasúti járművek gyártásának egykori bázisán, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában. A Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik című időszaki kiállításon színes rendezvényekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és tematikus sétákkal várják az érdeklődőket július 16. és október 31. között.

SPORT, JAZZ, KLASSZIKUS

KUBATOV GÁBOR: ÚJ KORSZAK – AZ ELSŐ TÍZ ÉV

A könyv arról szól, hogy a magyar sport egyik legnehezebb korszakát maguk mögött hagyva Kubatov Gábor és kollégái miként mentették meg és építették újjá lépésről lépésre a csőd szélére jutott FTC-t. Mégpedig úgy, hogy mára a Ferencváros a régió egyik legerősebb klubja lett. Kuliszszatitkok, tanulságos történetek, tíz év eseményei elevenednek meg a kötet lapjain.

A Kodály Művészeti Fesztivál zá ró koncertjén lép fel július 30-án este Szergej Nakarjakov világhírű trombitaművész a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarral. A műsoron Rossini, Haydn, Arban és Mozart művei lesznek. Vezényel: Hámori Máté. A világhírű művész, áttörve a trombitarepertoár határait, a legkülönbözőbb hangszerekre írott versenyművek átirataival új fejezetet nyitott instrumentuma irodalmában.

PALOZNAKI JAZZPIKNIK

Július utolsó hétvégéjén ismét jazzpiknik. Az idei line upban olyan világhírű sztárok és formációk szerepelnek, mint Mario Biondi, az Al McKay’s Earth, Wind & Fire Experience, Candy Dulfer vagy a Kraak & Smaak. A nemzetközi előadók mellett a magyar jazz élvonala is képviselteti magát: ott lesz Saya Noé, a Swing á la Django, a Sárik Péter Trió & Falusi Mariann vagy az Amoeba Band.

A TROMBITA PAGANINIJE KECSKEMÉTEN MAURICE HAMILTON: NIKI LAUDA

Maurice Hamilton 1971ben találkozott először Niki Laudával. Hiteles pályaképe barátokkal, családtagokkal, riválisokkal, kollégákkal készített interjúkon alapul. A hazai olvasók számára első és egyetlen Lauda-életrajz nagyszabású emléket állít a Forma–1 bátor, tehetséggel megáldott sztárjának, akit a sportág rajongói a mai napig hiányolnak.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

This article is from: