Vonzza a németeket Belgrád

VONZZA A NÉMETEKET

BELGRÁD HAJTÓMŰVEK A SZERB GDP MOTORJÁBAN | Éjt nappallá téve lobbizik a szerb állam német vállalatok letelepedéséért, mert modern technológiát hoznak az országba, a tevékenységük pedig növeli az export volumenét, pörgeti a GDP-t.

Ezt hangoztatta a köztársasági elnök is, amikor a minap letették az MTU Aero Engines német multi repülőgépmotor-javító üzemének az alapkövét egy mintegy 25 hektáros, 6,25 millió euró értékű ajándék telken.

Egyre több, a szerb állam által kivételesnek minősített német beruházás érkezik déli szomszédunkba. A vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy maximálisan eleget tegyen a potenciális befektetők elvárásainak.

Így történt ez a legújabb nagyberuházás, az MTU Maintenance Serbia repülőgépmotor-javító és -karbantartó üzem esetében is. Aleksandar Vučić szerb államfő a minapi alapkőletétel alkalmával elmondta: három éven át tartott a győzködés, a tárgyalássorozat, míg végül az MTU Aero Engines úgy döntött, hogy a Belgrád ipari övezetének számító Újpázovára (Nova Pazova) telepíti új bázisát. Büszkén tette hozzá: egy gazdaságilag sokkal erősebb uniós állam ellenében nyerte el az invesztíciót Szerbia. Naponta követte, megtett-e mindent az ország, hogy a világ egyik legjelentősebb repülőgépmotor-gyártója, a globálisan mintegy tízezer embert foglalkoztató cég Újpázovát válassza, s maga is részt vett a folyamat koordinálásában.

FONTOSABB A TUDÁSTRANSZFER

A világon közlekedő kereskedelmi repülőgépek harmada az MTU Aero Engines motorjait vagy komponenseit használja. E technológia behozatala nagyon fontos lépés Szerbiában. Vučić kifejtette: az állam óriási utat tett meg az elmúlt években a beruházások vonzása terén, a gyapjúfeldolgozó üzemektől eljutott a legmodernebb technológiát alkalmazó gyárakig. Ezért az újpázovai üzem nem elsősorban az invesztíció volumene és munkahelyteremtő képessége okán kiemelkedő jelentőségű.

A német repülőgépmotor-gyártó az első fázisban valamivel több mint 100 millió eurót fektet be az új telephely felépítésébe és felszerelésébe. A létesítmény két év múlva üzemképes lesz, majd fokozatosan közel félezer munkást alkalmaznak s további 1800-2000 munkahelyet generálnak, amivel hozzájárulnak – az egyébként számos cégnek helyet biztosító – Újpazován a jelenlegi ötszázalékos munkanélküliség csökkenéséhez. Háromszor akkora fizetéseket ígérnek, mint a jelenlegi 552 eurós szerbiai átlagbér, mérnököknek, műszaki középiskolát végzetteknek nyújtanak munkalehetőséget, hatvan embert már kiképeztek

PRÓBAÜZEMRE KÉSZEN AZ MTU EGYIK SZERELŐCSARNOKÁBAN. SZERBIÁBAN CSAK JAVÍTANI FOGJÁK A CSÚCSTECHNOLÓGIÁS MOTOROKAT

Németországban. Évi 470 ezer javítási órára tervezik növelni a kapacitást 2027ig, ez később még bővíthető.

KESZTYŰS KÉZZEL

Aleksandar Vučić külön köszönetet mondott Peter Altmaier német gazdasági miniszternek, amiért támogatta a gyár, illetve a többi hasonló beruházó szerbiai megtelepedését.

A hivatalos adatok szerint jelenleg csaknem 71 ezer szerb állampolgár dolgozik ottani telephelyű német vállalatokban, s Belgrád gyors állománybővülésre számít. Hogy Németország a gazdasági ereje miatt megkülönböztetett figyelmet kap, az már évek óta érzékelhető a szerb kormány kommunikációjában.

Míg Koszovó elismeréséért és általában az Oroszországgal, Kínával, Törökországgal kapcsolatos politikájáért Szerbia bírálni szokta a nyugati államok többségét, Németországot, illetve Angela Merkel kancellárt szinte kizárólag kedvezően értékelik Belgrádban. Vučić ugyan meg szokta jegyezni, hogy a Belgrád által még mindig Szerbia részeként nyilvántartott Koszovó kapcsán nincs egyetértés, de a német álláspontot dicsérni is szokta, következetesnek, világosnak és kompromisszumkésznek minősítve azt. Déli szomszédunk számára ugyanis létfontosságú a kiváló kapcsolatok fenntartása Berlinnel.

ALEKSANDAR VUČIĆ (A NARANCSSÁRGA ALAPKŐ MÖGÖTT) A NÉMET CÉG ÉS A KÉT ÁLLAM KÉPVISELŐIVEL. KÉSZÜLŐDÉS A MÁSODIK NAGY DOBÁSRA

JÓL ÉRZIK MAGUKAT

A hetekben zajlott a szerbiai városokban folytatott, AHK Road Show-nak nevezett beruházás-népszerűsítő kampány a 350 vállalatot tömörítő Német–Szerb Gazdasági Kamara szervezésében. A szervezet elnöke, Frank Aletter elmondta: az utóbbi húsz évben Belgrád első számú kereskedelmi partnerévé vált a szövetségi állam. Jelenleg a szerb kivitel 2,2 milliárd euróra rúg, a Németországból származó import pedig 3,1 milliárdra. A nyugat-balkáni állam pedig rajta van Berlin kereskedelmi partnereinek top 40-es listáján.

Hogy a fókusz hónapok óta valóban a német beruházásokon van, azt a különféle megnyitóünnepségek is bizonyítják.

A közép-szerbiai Jagodinában alig egy hónapja nyílt meg a Fischer Automotive Systems gépkocsialkatrész-gyára. A tulajdonos, Klaus Fischer azt mondta: nem tudtak másutt jobb feltételeket találni az üzemhez, különösen nem az Európai Unióban. Elégedett a szerb munkaerőpiaccal, a nyelvtudással, az infrastruktúrával. Ezek a vélemények ösztönzőleg hatnak más német befektetőkre is – nyomatékosítják Belgrádban. Minél több ilyen, exportorientált német vállalat van jelen az országban, az annál nagyobb húzóerőt jelent a GDP gyarapodásában. A bruttó hazai termék bő 8 százalékkal nőtt az idei első fél évben – hangsúlyozta a szerb köztársasági elnök. A Fischer 40 millió eurót tolt a Jagodina ipari övezetében felhúzott nyolcezer négyzetméteres üzemébe. Eddig bérelt csarnokokban folyt a termelés, 150 fős munkaerővel, most 450 alkalmazottat vesznek fel.

A LEGNAGYOBB DOBÁS

A Vajdaság dél-bánsági körzetében, Pancsován tavaly márciusban helyezték el a német Brose autóalkatrész-gyár alapkövét, s az idén már beindulhat a munka. Motorhűtés-technikai alkatrészek előállítására több mint ezer emberrel kötnek szerződést. Erre a 180 millió eurós, egy fejlesztési központ létesítését is magában foglaló beruházásra mondta Vučić, hogy aligha történt jobb dolog Szerbiával az utóbbi fél évszázadban. A bejelentések szerint az „egyszerű” gyári munkások havi 750 eurót, míg a magasabb képzettségűek eleinte 1500, a későbbiekben 2200 eurót keresnek majd.

A fizetések említése azért lényeges, mert a 2025-ig terjedő kormányprogramban a 900 eurós átlagbér elérése szerepel. A pancsovai gyár az előzetes tervek szerint évente 450 millió eurós exporttal számol. A 23 hektárnyi földterületet, akárcsak más beruházások esetében, teljesen ingyen bocsátotta az állam az üzem és a fejlesztőközpont rendelkezésére.

VIRÁG ÁRPÁD

MEGÚJUL A BAROSS-KIKÖTŐ FIUMÉBAN

LUXUSTURISZTIKAI NAGYBERUHÁZÁS | Horvátország legnagyobb turisztikai kikötőhálózata, az állami irányítású Adriatic Croatia International (ACI) és a világhírű német hajóépítő, a Lürssen nemrég alapított közös cége (ACI-Gitone) belevág Fiume (Rijeka) modern kori történelmének legjelentősebb parti beruházásába. Pompás komplexummá, szuperjachtállomássá alakítják át a magyar „vasminiszterről”, Baross Gáborról elnevezett kikötőt.

A valamikori Magyar Királyság egyetlen kikötővárosa, Fiume (Rijeka) a XIX. század második felében élte fénykorát. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter kezdeményezésére kikötő, hullámtörő és rakpartok épültek, ezzel egyidejűleg az ipar és a kereskedelem óriási lendületet vett az akkori soknemzetiségű (főként olasz, horvát, magyar lakosságú) adriai városban. Vasminiszterünket sokan ma is a modern Fiume atyjának tartják, nevét szinte halála óta őrzi a kikötő (ma a partszakasz egy része), de van domborműve és emléktáblája is a belvárosi Transadria Palotán. Ezt a helyi magyar kultúrkör és a csepeli önkormányzat állította, s megemlíti azt is, hogy Baross Gábor Rijeka díszpolgára.

A Porto Baross projekt révén a partszakaszon helyet kap Horvátország legnagyobb, 260 szuperjacht befogadására alkalmas kikötője, amelyet az állam harminc évre koncesszióba adott az ACIGitone konzorciumnak. Az első kapavágást várhatóan az év végén ejtik meg, az építkezés a tervek szerint két esztendőt vesz igénybe, az első turistákat pedig a 2024es szezonban tervezik fogadni.

ÖTHORGONYOS KIKÖTŐ

Az ACI jelenleg 22 kikötőt üzemeltet, lefedve az adriai ország partszakaszának jelentős részét. Évente átlagosan 400 ezer hajóst, főként vitorlázókat és jachton érkezőket fogadnak. E létesítmények rendszerint magas szintű nemzetközi besorolásúak, 4 vagy 5 horgonyos minősítésűek, ami az általuk nyújtott szolgáltatások színvonalát mutatja. Persze az új Porto Baross is öthorgonyos lesz, de minden eddiginél grandiózusabb, és felkerül a világ szuperjachtkikötőinek a térképére.

Az új fiumei dokkokat nem feltétlenül az eddigi vitorlázók, jachtos turisták igényei, hanem a „nagyobb halakéi” szerint alakítják ki, szolgáltatásaikat kifejezetten hozzájuk igazítják. Ebben nagy szerep jut majd a társbefektetőnek, a hatalmas luxusjachtokat is gyártó német Lürssennek, hiszen a cégnek nagyon gazdag ügyfelei vannak, s ők további multimilliomosokat csábíthatnak majd Fiuméba. A Porto Baross egyúttal Lürssen-bázis is lesz, ahol a világ minden tájáról érkező ügyfelek szakmai tanácsadásban részesülhetnek.

A VÁROS ORGANIKUS RÉSZE

A fiumei projekt értéke 363,3 millió kuna (17,4 milliárd forint), ezt a befektető teljes egészében saját forrásból fedezi.

Az összegből átrendezik a partszakaszt, kiépítik az infrastruktúrát, felállítanak egy üzemanyagtöltő állomást, egy a hajók kiemeléséhez és vízre bocsátásához szükséges emelőrendszert és egy szerelőcsarnokot, felhúznak egy irodaházat, kereskedelmi központot létesítenek.

A város önkormányzatának is elnyerte a tetszését a projekt, a tervezők és a befektetők ugyanis nem akarják kerítéssel elzárni a luxuskikötőt, hanem a lakosság és a turisták rendelkezésére bocsátják a szuvenírboltokkal, kávéházakkal, bárokkal, éttermekkel szegélyezett sétálóutcákat, így a település organikus részévé és munkaadójává is válik az ACI Baross. A tervezőknek arra is figyelniük kellett, hogy a partszakasz a horvát kulturális örökség része, ezért megőrzik patinás arculatát, hangulatát. Arról egyelőre nincs szó, hogy mennyibe fog kerülni a horgonyzás Fiume leendő luxuskikötőjében, ám a Lürssen klienseiből ítélve valószínűleg borsos tarifák lesznek.

HORDÓSI DÁNIEL

PÖRÖG A HITELEZÉS A LENGYELEKNÉL

LAKÁSVÁSÁRLÁS ÉS KÉSZPÉNZ | A kezdeti szakaszban a világjárvány súlyos hatással volt a lengyel hitelpiacra, most viszont igazi fellendülés tapasztalható. A Hitelinformációs Iroda (BIK) statisztikái rekordokat mutatnak. Júniusban például a kihelyezett lakossági kölcsönök egy főre eső átlagos értéke majdnem 327 ezer złoty (mintegy 25,6 millió forint) volt, ami csaknem 18 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához mérten.

Tavaly jóval kevesebben folyamodtak készpénzkölcsönért és fogyasztási hitelért, mint a pandémia előtti évben, a jelzáloghitelek értéke viszont csak 2,9 százalékkal esett vissza. Január óta azonban dinamikusan nő a lakásvásárlásra kötött hitelszerződések száma. Június végére csaknem 287 ezerre ugrott, ami több mint 72 ezerrel, bő 25 százalékkal haladja meg 2020 első fél évének adatát.

Ez arról tanúskodik, hogy stabil a társadalom pénzügyi és munkaerőpiaci helyzete, az emberek nem félnek hosszú távra elköteleződni. A piacon nincsenek arra utaló jelek, hogy csökkenne ezen termék iránt a kereslet, sőt egyes felmérések szerint a hitelfelvételi hajlandóság kétszeres növekedést vetít előre. Ez nem annyira meglepő, ha figyelembe vesszük a Lengyelországban jelenleg érvényben lévő, szinte nulla szintű kamatlábakat, s a monetáris tanácsnak egyelőre nincs szándékában változtatni ezen. Most az infláció 4,2 százalékos. A bankok által alkalmazott THM 2,35 és 3,44 százalék között mozog, a lakásárak emelkednek, ezért a hitelfelvevők a lehető leggyorsabban szeretnének ingatlanhoz jutni. Eddig a 30 (sőt 35) éves futamidejű, 20 százalékos önrésszel kötött, változó kamatozású jelzáloghitel volt a sláger. Egyes bankok a 1015 százalékos önrészt is elfogadhatónak tartják. Július elsejétől életbe lépett egy új ajánlás, amely szerint a leghosszabb futamidőt a pénzintézetek 25 esztendőre csökkenthetik, ötévenkénti fix kamatozású szerződéssel.

A lengyel hitelesek többségének a jövedelme nem haladja meg az 5000 złotyt (392 ezer forint). Az igénylők 55 százaléka havi 1,5 és 3 ezer złoty (kb. 117–234 ezer forint) között keres, míg egyötöd részük 5–7,5 ezret visz haza. Érdekes, hogy épp az átlagon felüli jövedelműek vesznek fel a leggyakrabban fogyasztási hitelt, sőt készpénzt is igényelnek. Általában a lengyelek egy-egy harmada háztartási készülékekre és szórakoztatóelektronikai cikkekre, illetve lakásfelújításra, berendezési tárgyra vesz fel kölcsönt, 17 százalékuk kocsira, a többiek (15 százalék) számítógép vagy okostelefon vásárlására. (E hitelek általában 2-4 éves futamidejűek, a THM 7,4 és 10,2 százalék között ingadozik – a szerk.) A BIK felmérése azt is mutatja, hogy minden negyedik lengyel, ha hitelt vesz fel, nem gondolkodik azon, hogyan fogja visszafizetni. Különösen aggasztó, hogy a megkérdezettek 13 százaléka újabb kölcsönt igényel a korábbiak törlesztésére, így könnyen adósságspirálba kerülhetnek. A lengyel bankszövetség felmérése szerint megtakarítási termékre csak az ügyfelek 40 százaléka köt szerződést, a többiek inkább különböző hitelekre, személyi kölcsönre. Utóbbi magatartást főként a közösségi média generálja, újabb és újabb fogyasztási igényekre serkentve a fogyasztókat. Az eladósodottság ma már nem ok a szégyenkezésre, az említett fogyasztói életmód társadalmi elfogadottságot nyert – állapítja meg kritikusan a bankszövetség.

GYARAPODÓ CSALÁDI KASSZA

A lengyel háztartások anyagi helyzete egyre jobb, legalábbis ez derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített nemzetközi felmérésből. E szerint a háztartások rendelkezésre álló (nettó) jövedelme 6 százalékkal nőtt 2019-ben az előző évhez képest. Ez az egyik legjobb eredmény az OECD 38 tagállama körében, csak az újonnan csatlakozott Costa Rica, Kanada, Észtország és Litvánia előzi meg Lengyelországot. Az éves növekedés még Magyarországon (4,2 százalék) és Csehországban (3,2) volt kiemelkedő az átlagos családi jövedelmeket illetően.

A világjárvány ellenére a lengyeleknek 2020-ban is bővült a családi költségvetésük. A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) adatai szerint tavaly az egy főre jutó rendelkezésre álló havi jövedelem 1919 złoty (150 ezer forint) volt, 100 złotyval (csaknem nyolcezer forinttal) több, mint az előző évben.

Ryszard Szarfenberg egyetemi tanár a PAP hírügynökségnek azt mondta: tekintettel a jelenlegi bérszínvonalra és a várható GDP-növekedésre, még egy új járványhullám esetén is bővül majd a családok rendelkezésére álló jövedelem. Kérdés, hogy az év végére mennyivel, hiszen csökken a pénz vásárlóereje. A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) júliusi jelentése azzal számol, hogy az infl áció 2021-ben 4,2, jövőre 3,3, 2023-ban pedig 3,4 százalékos lesz, a GDP pedig az idén várhatóan 5 százalékkal, a következő két évben pedig ennél valamivel nagyobb ütemben nő.

ILONA GIZIŃSKA

AJÁNDÉK MILLIÁRDOK KIJEVNEK

Ez év augusztusában 2,7 milliárd dollár vissza nem térítendő támogatást kap Ukrajna abból a 650 milliárdos keretből, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világgazdaság koronavírus utáni talpra állítására különített el. Az külön jó hír a kijevi vezetésnek, hogy a támogatás folyósítását semmiféle előfeltételhez nem köti az IMF.

Kormánykritikus ukrán pénzügyi és gazdasági elemzők viszont attól tartanak, hogy a nem várt ajándék és a külgazdasági konjunktúra együttes hatása csökkenti a hatalom abbéli motiváltságát, hogy teljesítse az IMF által még 2020-ban elindított készenléti (stand-by) hitelkeret összegének folyósítási feltételeit.

A valutaalap – Ukrajna legnagyobb hitelezője – tavaly júniusban másfél évre szóló, összesen 5 milliárd dolláros keretösszegű programot hagyott jóvá, és az első, 2,1 milliárdos részletét azonnal folyósította is, sokadszor elhárítva az egyre fenyegetőbb államcsőd veszélyét. Azóta viszont egy árva centet sem kapott Kijev, mivel nem tudott haladást bizonyítani a korrupció felszámolása, illetve az igazságszolgáltatás megreformálása terén, emellett a nemzeti bank függetlensége is csorbát szenvedett.

A tárgyalások az ukrán kormány és az IMF között folyamatosak, viszont a derűlátó nyilatkozatok ellenére egyelőre el van zárva ez a pénzcsap. Volodimir Zelenszkij elnök egyébként nehezményezte, hogy a valutaalap túlságosan szigorú Ukrajnával szemben a memorandum feltételeinek a teljesítését illetően, figyelembe véve, hogy hazája háborúban áll Oroszországgal és a honi oligarchákkal.

A gyakorlatilag ajándékba kapott 2,7 milliárd dollár nem ösztönzi a kormányt arra, hogy eredményeket mutasson fel a készenléti hitelkeret újranyitása érdekében, sőt, mivel a hagyományos ukrán exportáruk (élelmiszer, fémtermékek) gyors világpiaci drágulása révén pozitívan alakul a külkereskedelmi mérleg, rövid távon jelentősen enyhült a gazdaság hitelfüggősége.

SZŐLŐSI

NAGYOBB GYED, KEVESEBB GYEREK

Öt év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt átlagosan a gyermekgondozási díj (gyed) Romániában, de így is történelmi mélyponton van a születések száma, hiszen ez az egyedüli olyan kormányzati intézkedés, amely támogatja a gyermekvállalást. Szociológusok szerint e nélkül még drasztikusabb lenne a születések számának a visszaesése, illetve a népességfogyás.

A gyed az utolsó évi nettó jövedelem 85 százaléka, amelyre az a szülő jogosult, aki az utolsó két esztendőben legalább 12 hónapig adózott. A támogatást a gyerek kétéves koráig igényelheti bármelyik szülő. Havi átlagértéke 2451 lej (csaknem 179 ezer forint) volt az idei első negyedévben, viszont országosan jelentős eltérések figyelhetők meg attól függően, melyik régióban milyen a bérszínvonal. Bukarestben például a gyermekgondozási díj átlagértéke megközelíti a 3700 lejt (270 ezer forint), Kolozs megyében 3000 lej (219 ezer forint), a székelyföldi régiókban pedig jóval kisebb. Így Maros megyében alig haladja meg a 2200 lejt (160 ezer forint), Háromszéken (Kovászna megyében) éppen csak eléri a 2000-et (146 ezer), Hargita megyében pedig ennél is kevesebb.

Az elmúlt években többször módosították a gyed értékét: volt olyan időszak, hogy nem lehetett nagyobb 3400 lejnél, függetlenül az igénylő elmúlt egy esztendőben megkeresett jövedelmétől, s volt olyan is, hogy nem szabtak felső határt, de 2017-től a legnagyobb összeg 8500 lej (620 ezer forint) lehet. A támogatás ugyanakkor nem lehet kevesebb 1250 lejnél (91 ezer forint).

Tavaly 178 609 élve születést anyakönyveztek a román hatóságok, 24 500-zal kevesebbet, mint 2019-ben. Utoljára 1930ban született olyan kevés gyerek, mint a múlt évben.

BORBÉLY

ATOMFEGYVERBUNKER A FENNSÍKON

Csehország a magyar turisták egyik kedvelt célpontja, de kevesen tudják, hogy a Brdy hegységben (az egykori nyugatnémet–cseh határ közelében) van a világ egyetlen látogatható egykori atomfegyver-lerakata, egy 1965-ben létrehozott szupertitkos szovjet katonai bázis. A délnyugat-csehországi Javor 51 bunker 1600 négyzetméteres területet foglal el, és egy nagyobb terem is van benne, ahol a hatástalanított robbanófejek is megtekinthetők. A nemrég újra megnyitott múzeum négy nagyobb kiállítóhelyisége közül az első a hidegháborút, a második a szovjet atomprogramot, a harmadik az amerikai atomprogramot, a negyedik az atomenergia békés felhasználását mutatja be. 2018-ban egy egykori (nukleáris töltetétől megszabadított) aknát is elhelyeztek a kiállított tárgyak között. Ebből a 80 kilós robbanóeszközből sok száz készült. A vasfüggöny mentén, 200 méter mélyre ásták be ezeket, és mindegyiket távolról, rádiójelekkel lehetett volna működésbe hozni. Felrobbantásuk esetén olyan óriási kráterek keletkeztek volna, amelyeken semmilyen földi harci jármű nem tudott volna áthaladni. Egy további különlegesség az a közelmúltig titkos hadparancs, amelyet egy amerikai őrnagy írt alá, és ebben utasítást ad az atombomba Hirosimára való ledobására.

A bunker létezéséről az egykori kommunista Csehszlovákiában csak nagyon kevesen tudtak, a legjobban őrzött katonai objektum volt. Bárkire, aki erre tévedt, az őrök figyelmeztetés nélkül tüzet nyithattak. A bázis feletti légtér is tiltott zóna volt. Az atombunkerből indított rakéták olyan német nagyvárosokat lettek volna képesek elérni, mint München, Frankfurt vagy Stuttgart.

A múzeumot 2013-ban hozták létre azzal a céllal, hogy elsősorban a fiatalok számára bemutassák, milyen esztelen tervekkel foglalkoztak egykor, és mekkora nukleáris potenciált voltak képesek felhalmozni a szemben álló felek; a sokszorosát annak, amellyel meg lehetett volna semmisíteni a földi életet. A különleges múzeum szombatonként látogatható.

(LATI)

KÉT SZÁMJEGYŰ NÖVEKEDÉS ÉS KAMPÁNY

Florin Cîţu román kormányfő, aki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeptemberi kongresszusán indul az elnöki tisztségért, a politikai tömörülés kolozsvári rendezvényén bejelentette: az EU legnagyobb gazdasági bővülését reméli Románia számára.

Emlékeztetett, hogy a jelenlegi becslések szerint az ország GDP-je az idén 7,4 százalékos lesz. „Elárulok egy titkot: hamarosan nyilvánosságra kerülnek olyan prognózisok, amelyek akár két számjegyű növekedést vetítenek előre. Remélem, hogy ezek a becslések beigazolódnak, és legkevesebb 10 százalékkal nő 2021-ben a gazdaság” – nyilatkozta a miniszterelnök, majd hozzátette: kormányának a befektetésekre összpontosító paradigmaváltása teszi lehetővé a jelentős gyarapodást.

A kolozsvári értekezlet végén bemutatta azoknak a megyei PNL-vezetőknek egy részét, akik támogatják pártelnökké választását. Az ülésen részt vett az ellenjelöltje, Ludovic Orban jelenlegi pártelnök, volt kormányfő is, aki csípős megjegyzéseket kapott a város polgármesterétől, Emil Boc egykori liberális miniszterelnöktől.

M. J.

INGYEN ADTÁK A PARADICSOMOT

Hetek óta tiltakoznak a paradicsom alacsony felvásárlási ára miatt a konyhakertészetből élő dél-szerbiai termelők. Az elmúlt két hétben több alkalommal szerveztek paradicsomfesztiválnak nevezett megmozdulásokat, s ilyenkor többtonnányit osztottak szét a polgárok között a zöldségből Leskovacon, az ismertebb üzletek közelében. A Jablanica körzetben élő gazdák szerint az állam tehet arról, hogy a termés felvásárlási ára 0,085 és 0,21 euró (30–76 forint) között mozog kilogrammonként, mert lehetővé teszi az importot, amely aztán felesleget idéz elő a piacon. Így értelmetlenné vált a paradicsomtermesztés – hangzik a panasz. A belgrádi mezőgazdasági tárca illetékesei már szóba álltak a termelőkkel. Jó esélye van annak, hogy kártérítésben részesítik őket, mivel a miniszter mindenképp megnyugtatóan szeretné rendezni a helyzetet. A gazdák által létrehozott válságstáb közölte: nem elégszenek meg a kártérítéssel. Követelik, hogy a kormány nyilvánítsa stratégiailag fontosnak ezt a növénykultúrát, így meglenne a jogalap a behozatal korlátozására jövő júniustól novemberig.

VIRÁG

VALAHOGY ÍGY NYERHETÜNK ÖRÖK ÉLETET...

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA | A legfrissebb mesterségesintelligencia-kutatások alapján már lehetőség van arra, hogy „lemásoljuk” magunkat digitálisan egy okos, öntanuló szoftverbe. Így nemcsak dédunokáink és ükunokáink találkozhatnak virtuális másunkkal – mondjuk egy ránk jellemző esti mesét mondhatunk el nekik a gép révén halálunk után, beszélgetve is közben –, de unalmas digitális feladataink egy részét életünk során is leadhatjuk digitális ikertestvérünknek.

A mesterséges intelligencia a hozzáértők számára mindössze egy-egy öntanuló programkód, összetett algoritmus. A hozzá nem értők számára csodálatos lehetőség vagy éppen félelmetes, virtuális bibliai fenevad. Rovatunk címadója, a Terminátor sorozat emberiséget a saját atomtölteteivel elpusztító, önállóan döntő Skynet hardver-szoftver együttes elég fekete jövőt rajzolt, és hasonlóra figyelmeztetett 2017 novemberében az ENSZ-nek írt nyílt levélben Elon Musk, Stephen Hawking és mintegy 100 fontos technológiai vezető.

Napjainkban a technológia iránt fogékony, sok tudományos-fantasztikus sorozatot, illetve filmet néző, rengeteg sci-fi regényt fogyasztókat nehéz meglepni a mesterséges intelligencia (magyar rövidítéssel MI, angolul artifical intelligence, AI) újabb és újabb vívmányaival. Ám egy minapi hírnek sikerült egy kissé meghökkentenie, elgondolkodtatnia a technológia híveit. Mert azt tudjuk, hogy a tudományos-fantasztikus média, legyen az képes

vagy írott, azért mégiscsak a szárnyaló alkotói fantázia helye, egyszerűbben: jobbára szórakoztató, néha elgondolkodtató meseirodalom felnőtteknek.

ITT TARTUNK

Jules Verne, H. G. Wells, Aldous Huxley, George Lucas vagy épp a Wachowski testvérek meséi, antiutópiái azonban – szerencsére – nem éppen úgy valósultak meg, ahogyan azokat egy-másfél évszázada, illetve néhány éve papírra álmodták. Az is nyilvánvaló, hogy az MI fejlődése sem pontosan Isaac Asimov robotos utópiáit követi.

Azt azonban feltehetően kevés író gondolta volna sok-sok évtizede, hogy úgy fogunk virtuálisan chatelni egy-egy call centerrel, hogy 100-ból 95-ször észre sem vesszük, hogy egy okos algoritmus „ül” a másik billentyűzetnél. Úgy, hogy ezek a szoftverrobotok, azaz chatbotok az összetett, nem szabályosan feltett kérdéseinkre is 99 százalékban szabatosan, néha még lazán, kedvesen is válaszolgatnak. Vagy igazi csoda lett volna nekik, hogy az IBM és a Google okos algoritmusai az olyan, igen összetett játékokban is legyőzhetik a felkészült, profi embereket, mint a Legyen Ön is milliomos! típusú Jeopardy! kvíz (az IBM Watson 2011-ben) vagy a Go táblajáték (a Google által felvásárolt Deep Mind AlphaGo rendszere 2015-ben). De ez csak a kezdet volt az MI fejlődése terén.

MEGCSINÁLJA A MUNKÁNKAT

Hogy a friss trendekről is szót ejtsünk: a járványt megelőző időszakhoz képest kiugróan sok munkavállaló hagyja ott az állását világszerte. A hosszú évek óta gürcölő munkavállalók a globális krízis hatására rádöbbentek, hogy nem akarják folytatni a stresszel, kötöttségekkel és az ebből fakadó betegségekkel járó életvitelt. De mi lenne, ha akadna egy digitális másunk, aki elvégezné helyettünk a mindennapi feladatokat? És ahogy említettük: jó lenne, ha unokáink a halálunk után is beszélgethetnének mesterséges másunkkal, modern szóval: avatárunkkal? Egy az MI területén is hozzáértő magyar vállalkozás, a Stylers Group szakértői bevezetnek minket a digitális halhatatlanság világába.

A munkáltatókkal szemben ma már mások az elvárások: az alkalmazottak 53 százaléka továbbra is otthonról szeretne dolgozni. Ugyanakkor a karanténidőszakban sokan feltették maguknak a kérdést, hogy hogyan tervezik a jövőjüket és milyen életet szánnak maguknak a járvány után. Az eredmény: csak Amerikában minden negyedik munkavállaló tervezi elhagyni a munkahelyét, amint visszaáll a Covid előtti rend. Azaz miközben sokan továbbra is féltik a munkájukat a gépektől, a pandémia következtében kiégett munkavállalók inkább a digitális avatárt állítanák az ismétlődő, unalmas és monoton feladataik elvégzésére, mint az üzleti levelezés, az adatok bevitele, a weblapok feltöltése.

Ráadásul ez nem sci-fi: az első digitális avatárok már a szárnyukat bontogatják a mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás (ML) technológiák révén. E megoldások az arra vállalkozók minden digitális lépését tanulmányozzák, az illető által használt szófordulatoktól kezdve a közösségi oldalakon mutatott viselkedésén át minden egyszerűbb „digitális lábnyomig”. Mindebből azután, ahogy említettük, egy olyan virtuális másolat készül, amely képes elvégezni a mindennapi irodai feladatokat. Mi több, a fizikai munkavégzés területén is láthatunk példákat ember és gép együttműködésére, ahol érzékelővel ellátott munkakesztyűvel digitalizálják az elvégzett folyamatokat, az öszszegyűjtött adatokat pedig a termelékenység növelésére és bizonyos lépések automatizálására fordítják.

Nagy kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkavégzés jövőjére, ha tömegesen születnek meg digitális másaink. Ha pedig idővel egyes feladatokban szinte tökéletes helyettesítőink lesznek az avatárjaink, akkor vajon mi szükség lesz ránk? A jelenlegi technológiák alapja az, hogy az ember és digitális mása egymás nélkülözhetetlen kiegészítői, az avatár a munkavállalótól tanul, és együtt lesznek képesek igazán jó és hatékony munkát végezni. De ki kapja a fizetést? Megváltozik a viszonyunk a pénzhez, ha az avatárunk végzi az időrabló munkát? Nagyobbak lesznek a munkahelyi elvárások azoknál, akik avatárokkal tudnak dolgozni? Mi történik, ha ezt a nem éppen olcsó eszközökön futó digitális ikertestvért a foglalkoztató adja mellénk?

Vagy mi történik akkor, ha hackerek rossz célokra használják az avatárunkat, tőlünk vagy a cégünktől pénzt, virtuális javakat, kriptovalutát lopnak? Elrabolhatják vagy akár túszul ejthetik az avatárunkat, mint egy zsarolóvírus a gépen tárolt fontos fájljainkat, emlékeinket. Ilyen esetben hogyan bizonyíthatjuk, hogy nem mi követtük el a visszaéléseket? És még sorolhatnánk a ma még talán távolinak tűnő, de lassan aktuálissá váló kérdéseket... Emellett van egy másik aspektus is: az MI-rendszerek bivalyerős szervereken futnak, amelyeknek nem kevés az energiaigényük – különösen, ha évtizedekig életben akarjuk tartani őket.

ÖRÖK ÉLETET AZ AVATÁRJAINKNAK

Fontos, hogy az elhunytak a haláluk előtt rendelkezzenek a tulajdonukról, de mára elsődleges az is, hogy elérhetők maradjanak az e-mail fiókok, a közösségi profilok és a nemritkán óriási vagyonokat hordozó kriptovaluták. Ám jó kérdés az is, hogy ezekkel mi lesz, ha elérkezik a digitális halhatatlanság kora, és az avatárunk még hosszú évekkel a halálunk után is képes lesz beszélgetni az utódainkkal. A járvány miatti többgenerációs ugrást követően ismét szembesült az emberiség a saját halandóságával és a fennmaradását veszélyeztető egyéb fenyegetésekkel, a túlélés kulcsa pedig – egyesek szerint – digitális lenyomatunk létrehozása lehet.

Gönczy Gábor, a Stylers Group ügyvezetője úgy véli, ideje elgondolkodni azon, hogy milyen módokon lehet és érdemes összegyúrni az emberek, valamint a gépek tulajdonságait, és ebbe az irányba fejleszteni a jelenleg elérhető AI-technológiákat. A felvetett kérdések is rámutatnak, hogy mindehhez rengeteg etikai kétely kapcsolódik, amelyeket éppúgy fontos körültekintően megoldani, mint a technológiai kérdéseket – fejti ki. Szerinte az biztos, hogy arra még várni kell, hogy tökéletes digitális ikertestvért teremthessünk magunknak, de például sablon e-mailek írásában és más, jól definiálható feladatokban jelenleg is számíthatunk az avatárunkra. Nem arról van szó, hogy a gép helyettesíti az embert, sokkal inkább arról, hogy együtt él vele és támogatja a mindennapi tevékenységei során – ezért is inkább digitális ikernek (digital twin), nem pedig klónnak hívják...

HG

TOMPOS KÁTYA

A színésznő legfrissebb fi lmszerepében egy szökött menyasszonyt játszik – alakítását New Yorkban frissen díjazták. Nyáron elsősorban énekesnőként lép színpadra, koncertről koncertre utazva az országban. Lelkiállapotát nagyban befolyásolja, hogy van-e ideje sportolni, azt mondja, az úszás sok mindenen átsegíti.

Több fesztiválon is találkozhatunk a nevével a fellépők között, a legtöbb helyen énekesként. Ehhez képest meglepő, hogy sokáig természetellenesnek érezte a nyilvános éneklést. – Mert gyerekkoromban csak magamnak szerettem énekelni, és kényszernek éltem meg, ha noszogattak, hogy mutassam meg, milyen szépen cseng a hangom. Nem tudtam mindig, minden helyzetben dalra fakadni – ezt éltem meg természetellenesnek. Később, amikor már tudatosult bennem, hogy mások is szeretik hallgatni az énekemet, komolyan vettem, s dolgozni kezdtem azon, hogy ne befolyásoljon a pillanatnyi lelkiállapotom abban, ha ki kell állnom elénekelni egy dalt. Mostanság már történeteket kreálok a zeneszámok köré, így nekem is izgalmasabb az énekesi lét. – Már csak azért is izgalmas lehet, mert nagyon sokféle zenekarral lép fel: a punktól kezdve a flamencón át a klezmerig. – A különböző stílusok valóban szerepként élnek a fejemben. Ha zenével foglalkozom, akkor is a színészetből indulok ki. A felkészülés folyamán pedig mindig mellettem van a hangképzőmesterem, Bagó Gizella. Ő olyan nekem, mint a sportolónak az edző. Skálázunk, lazítunk, visszaállítjuk a hangszálak teherbírását. Ez egy folyamatos tréninget jelent.

– Van olyan fesztivál, amelyikhez személyesen is kötődik? – Az Ördögkatlan, mert családi szálak kötnek Villányhoz. De Kapolcs szintén közel áll hozzám, mert olyan, mintha egy nyári tábor keretében futnék ott össze rengeteg kollégával, akikkel év közben nem tudok találkozni. – Milyen érzés hosszú kihagyás után újra színpadon állni? – A pandémia ellenére nekem – több szakaszban ugyan, de – maximum néhány hónap maradt ki. Például tavaly nyáron is megnyitott pár szabadtéri színpad, és akkor három-négy koncertet adtam egy hónapon belül. Egyébként ezt a lassabb tempót megtapasztalva úgy éreztem, sokkal emberibb így, mint a folyamatos mókuskerék. Volt időm kiéhezni a fellépésekre.

NÉVJEGY

Budapesten született, 1983-ban.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakán végzett, majd a József Attila, a Bárka és a Nemzeti

Színház tagja volt. KEDVENCEK Film » Csalóka napfény Könyv » Márai Sándor: Az igazi Hobbi » olvasás Ahonnan merít, ha kimerül »zene

Legjobb/legrosszabb tulajdonsága »

megértő/lusta

Álom, amely még nem valósult meg »

„Kézenállásból átfordulni, lábra érkezni és onnan egyből lemenni spárgába.”

– Színészek futárnak, árufeltöltőnek álltak, vagy éjjelente hobbiból sütöttek – ön mihez kezdett az idővel, a bezártsággal, a munkanélküliséggel? – Kezdetben ajándékként éltem meg ezt az időszakot, a bizonytalanság ellenére is. Lakást újítottam fel, rendeztem be, kiszórtam a régi kacatokat, lassú és alapos nagytakarítást végeztem a környezetemben, valamint a lelkemben is. Erre korábban semmi időm nem volt, csak halmozódtak a teendők. Rengeteget olvastam, elmélkedtem ezen az újszerű helyzeten. Nem akartam mindenáron csinálni valamit, mert általában túlzsúfolom az életem. Az aktív pihenést választottam, s ráébredtem, milyen kevés elég a boldogsághoz. Szerencsés helyzetben voltam, és ezért végtelen hálát érzek. Viszont tudom, hogy sokaknak mekkora stresszt jelentett mindez. Több zenész kollégával beszéltem, akiknek muszáj volt állást keresniük és futárnak álltak. Nagyon nehezen dolgozták fel, hogy amíg zenészként tapsviharban és szeretetben volt részük, ebben az új „szerepben” lenézték, lekezelték őket. Jó lenne végre megtanulni tisztelni egymást – emberként, függetlenül attól, éppen ki miből tartja fenn magát. Főleg akkor, amikor végképp csak egymás támogatásában bízhatunk. – Mi az, ami átlendíti, ha holtpontra jut? – Leginkább a mozgás. Az úszás rengeteget segít. – Szajki Péter Most van most című filmjével júniusban elnyerte a New York Film Awards legjobb női főszereplőnek járó díját. A humoros road movie-ban egy menyasszonyt játszik, aki lelépett az esküvőjéről.

– Érdekes volt eljátszani Szilvi szerepét, annak ellenére, hogy azt éreztem: a tíz-tizenöt évvel ezelőtti énemben kell keresnem a karakter kulcsát. Szilvi mondhatni nem akar vagy nem tud felnőni, improvizál, 180 fokos fordulatokat vesz, összezagyválja a saját és mások életét. Ez egy érdekes korrajza annak, hogy a mai harmincasoknak talán kevesebb támpont jutott az életben – viszont elég sok elvárás. Összezavarja őket az, hogy ebben a korban már mindenki azt várja, legyen szilárd egzisztenciájuk, családjuk, gyerekeik, miközben mindenhonnan dől felénk a sok „valósítsd meg önmagad”, „légy szabad” szlogen is. A díj fantasztikus, nagy öröm, elismerés számomra. – Melyik az a film vagy színházi szerep, amelyet nagyon a magáénak érez? – A My Fair Lady Elizája, a Köntörfalak Esztije, a Coming out Lindája, a Sirály Nyinája, a Varsói melódia Helgája. Nehéz lenne kiemelni egyet. – Mi volt a legnagyobb tévedése pályafutása során, és mit tanult belőle? – Volt több is. Azt tanultam, hogy nem kell mindent elvállalni, a fölösleges munkákkal csak megy az idő. A rendezők leginkább használni szeretnének, nekik nem az az érdekük, hogy fejlesszenek, egy-két kivételtől eltekintve. Nagyon kevés az a mester, aki kézen fogva vezet az utadon – akinek van ilyen mentora, az nagyon szerencsés. Ha nem találsz ilyet, akkor viszont magadat kell fejlesztened, minél jobban felszínre hozva azokat a képességeidet, amelyekről csak te tudsz, és hallgatni kell a megérzésekre. Ehhez rengeteg önismeretre van szükség.

– Ki ismeri a legjobban? – Szerintem még én sem ismerem magamat annyira, amennyire szeretném. – Volt olyan félelme, amelyre büszke, hogy legyőzte? – Azt hiszem, a képmutatástól megszabadultam az évek folyamán. Nem beszélek arról, amiről nem szeretnék, de arra sem vagyok már képes, hogy a hétköznapokban másnak mutassam magam, mint aki vagyok. Ez fiatalabb korban kevésbé sikerül, mert az ember nagyon meg akar felelni, be akar vágódni. Nem tud magabiztos lenni, mert nincs elég tudás, tapasztalat a háta mögött. – Rajzol, fest még? – Már régen nem, de gyönyörködöm mások munkáiban. Szénnel és akvarellel szerettem régebben dolgozni, de már kiestem a gyakorlatból. El kellene mennem egy kurzusra, hogy újra felelevenítsem azt, ami régen automatikusan ment. – Szeptemberben milyen feladatok várják? – Továbbra is koncertezem a zenekarommal, és más együttesek vendégeként a MOM Kulturális Központban lesz egy nagy koncertem. Újra beindul a színház: a My Fair Lady és a Legénylakás, valamint a Varsói melódia – ez utóbbi az Orlai Produkció által színpadra állítva. A Centrál Színházban két új bemutatóm is lesz az évadban, ha minden vírusmentesen alakul.

LIKE A ROLLING STONE. ÉVEK ÓTA A FESZTIVÁLOK FIX FELLÉPŐJE

EGY OLTÁRI NŐ. A MOST VAN MOST CÍMŰ FILMBEN MOHAI TAMÁS A PARTNERE

SZIGETI HAJNI

AZ OLTATLANOK

JÁRVÁNYA

LABIRINTUS A NÉMET KUKORICATÁBLÁN. BENEDIKT LÜNEMANN GAZDA „ALKOTÁSA” HALLOWEENIG TART

NEGYEDIK HULLÁM | Kicsit fellélegezhetünk, nyaralunk, élvezzük a szabadságot. De a kedvező körülmények senkit se tévesszenek meg, a világjárvány mindaddig nem ér véget, amíg be nem oltják a teljes populációt. Úgy tűnik, ismét fordulóponthoz érkeztünk, a fertőzések száma megint nő, a negyedik hullám már feltűnt a láthatáron.

Nem célunk a pánikkeltés, még csak az ijesztgetés sem, de a realitás az, hogy világszerte számos országban, köztük több európaiban megint erőteljesen nő a fertőzöttek száma. A kialakuló újabb gócok indokolttá teszik, hogy egy körképben áttekintsük, milyen dinamika jellemzi most a koronavírus terjedését. A járvány tavalyi lefolyásából azt már megtanultuk: nyáron lassul vagy visszahúzódik, de amint tömegek térnek vissza zárt térbe, zsúfolt, nem megfelelően szellőző helyi-

ségekbe, egy fertőzött emberek tucatjait teheti beteggé.

MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGOS

A hazai adatok semmiféle aggodalomra nem adnak okot, a pandémia pillanatnyilag nyugvóponton van. A kormány célja továbbra sem lehet más, mint az átoltottság növelése. Ennek érdekében oltási akció indul, a háziorvosok akár személyesen is felkeresik azokat a 60 év felettieket, akik még nem oltatták be magukat, mivel ez a korosztály a legveszélyeztetettebb. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: két napon belül beolthatók azok, akik vakcinát kérnek. Hozzátette: a járványnak még nincs vége, a szakértők számolnak egy negyedik hullámmal, amely döntően azokat érinti majd, akik nem oltakoztak. Mind a hat Magyarországon elérhető oltóanyag védettséget nyújt a ma ismert mutációkkal szemben, de azt is megjegyezte a tárcavezető, hogy a delta variáns terjedési sebessége hatszor-hétszer nagyobb lehet, mint az eredeti vírusé.

A múlt hét végén felpörögtek az események. A kormány bejelentette: más országok intézkedéseihez hasonlóan az egészségügyi dolgozók számára kötelezővé teszik a Covid–19 elleni védőoltást. A Magyar Orvosi Kamara azonnal reagált a hírre, támogatják a kabinet szándékát. A testületnek nincs ugyan hivatalos adata az egészségügyi dolgozók átoltottságáról, de az nagyobb, mint a lakosság vakcinációja.

A hét másik fontos híre volt, hogy a harmadik oltás felvétele lehetővé válik azok számára augusztus 1-jétől, akik szükségét érzik ennek. Egyetlen feltétel, hogy a második beadást követően négy hónapot kell várni. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Hír TV-ben azt mondta: a kormány azt az irányelvet adja meg az orvosoknak, hogy heterológ oltásnak kell történnie, azaz aki mRNSvakcinát kapott, az harmadikként kapjon vektoralapút vagy elölt vírust tartalmazót és fordítva.

AZ ELLENZÉK HERGEL

Karácsony Gergely főpolgármester hivatala nyilvánvaló politikai céllal antitesttesztelésbe kezdett, hogy bebizonyítsák: a kínai vakcina nem hatásos. Az antitestek mennyiségének a mérését nem támo-

A NEPÁLI HADSEREG TAGJAI VÉDŐFELSZERELÉSBEN. ELKÉPESZTŐEN TERJED A JÁRVÁNY

gatja sem a mértékadó magyar járványügyi szakma, sem az amerikai gyógyszerügynökség és az ottani járványügyi hatóság. Ennek az az oka, hogy az engedélyezések folyamán a klinikai vizsgálatok által bebizonyosodott: az adott oltóanyag hatékony, működik, alkalmas a védettség megteremtésére, így nincs szükség további ellenőrzésre. A piac persze felkínálja a tesztelést, elvégre kitűnő üzleti potenciál van benne.

Hogy a gyártók által állított mértékben védenek a vakcinák, az kiderült a Fővárosi Önkormányzat vizsgálatában is. A Pfizer, az AstraZeneca és a Szputnyik egyaránt kiválóan, 90 százalék felett teljesített, a Shinopharm meg jól, közel nyolcvanszázalékosan. Arról most hallgatnak az ellenzéki politikusok, hogy tavasszal petíciót indítottak az orosz oltóanyag ellen, Szabó Tímea és Korózs Lajos egyenesen be akarta tiltani.

A kínai vakcina hatékonyságát számos dél-amerikai és arab országban alátámasztották. A hatásfoka 60-80 százalékig terjedt, ami elegendő a súlyos lefolyás megakadályozására, a mellékhatás elenyészően ritka. Június közepén Kína mérföldkőhöz érkezett, elérték az egymilliárd dózis saját termék – Sinovac, Sinopharm – beadását. Emellett több száz millió adag oltást szállítottak több mint nyolcvan országba.

Zajlott közben itthon egy másik vizsgálat is. A Semmelweis Egyetem felajánlott egy tesztelést azoknak, akiknek már volt negatív eredményük, azaz nem mutatta ki a szükséges antitestmennyiséget a teszt. Kiderült, hogy érzékenyebb eszközökkel sokkal nagyobb arányban mutatható ki a védettség. A harmadik oltás körüli dilemmákat a kormány azzal oldotta fel, hogy lehetővé teszi, viszont azt is elmondta a miniszterelnök: a nemzetközi álláspontok sem egyértelműek.

JÁRVÁNYHELYZET AZ EU-BAN

Ország Az új esetek száma* Ciprus 1068 Spanyolország 377 Portugália 333 Hollandia 304 Luxemburg 225 Görögország 167 Írország 134 Málta 122 Dánia 119

… Magyarország 5 Románia 3 Lengyelország 3

* 14 napos mozgóátlag, 100 000 főre vetítve (júl 21–27. hét) Forrás: ECDC VEGYES A KÉP EURÓPÁBAN

Az öreg kontinens országaiban meglehetősen eltérő képet mutat a járványhelyzet. Korábban sikeresen védekező államokban

SZABADSÁG-SZOBORNAK ÖLTÖZÖTT TÜNTETŐ. AZ ÚJ FRANCIA INTÉZKEDÉSEK ELLEN TILTAKOZNAK

újult erővel tört ki a pandémia, zömében a delta variáns tombol. Az elmúlt egy hétben 64,3 százalékkal nőtt a koronavírusos esetek száma az EU-ban és az EGTben az előző héthez képest. Ez történik Portugáliában, Spanyolországban, Görögországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Izraelben is. A legnagyobb arányban Cipruson jelentenek új eseteket, a legnyugodtabb állapotok most épp a V4-ek régiójában vannak.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése szerint az új megbetegedések leginkább a 15–24 éves korosztályban jelentkeznek. Ám a kórházi ápolásra szorulók száma alig nőtt, az intenzív ápolást igénylőké pedig csökkent. Az ECDC összegzése szerint azonban a helyzet romlása várható a delta variáns dinamikus fertőzőképessége okán.

Komoly aggodalommal töltötte el tudósok széles körét, hogy Nagy-Britanniában július 18-án feloldották a korlátozásokat. London mint a világ legfontosabb közlekedési csomópontja ezután igen nagy veszélyforrást jelenthet.

Franciaország már bejelentette az egészségügyi dolgozók kötelező oltását, és a legtöbb közösségi tér látogatását védettségi igazolványhoz kötik, beleértve a távolsági vonatokat is. Az országba történő belépést folyamatosan szigorítják, és sok esetben negatív PCR-teszt a feltétel. Az új esetek száma a múlt pénteken meghaladta a napi tízezret.

Oroszországban jelenleg a hétnapos átlag napi 20 000 új esetet mutat, az elhunytak száma közelíti a napi nyolcszázat. Ez utóbbi tragikus rekord, a járvány kezdete óta nem volt ilyen magas a halálozási ráta.

Az európai utazást tervezők figyeljék a híreket, napról napra változhat a helyzet. A britek például most tíznapos karanténba parancsolják azokat a francia beutazókat is, akiknek van oltásuk. Franciaország azokkal az országokkal szemben szigorít, ahol megnőttek az esetszámok. Barcelonában újra éjszakai kijárási tilalom van, 1.00 órától hajnali 6.00-ig.

SOK A BEOLTATLAN AZ USA-BAN

Az Egyesült Államok minden államában emelkednek az esetszámok. Ahogy a betegségmegelőzési központ (CDC) vezetője fogalmazott: az oltatlanok járványa lesz ez. Az országban naponta átlagosan 26 000 új koronavírusos esetet azonosítottak a múlt héten, a hétnapos átlag 70 százalékkal nőtt. A kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma is emelkedett. Az átoltottság még nem érte el az 50 százalékot a tengerentúlon.

Többnyire a déli államokban vannak olyan megyék, ahol kifejezetten alacsony az átoltottság szintje, viszont nagy a lakosok száma. Georgia, Texas, Missouri, Alabama, Arkansas, Louisiana, Oklahoma és Tennessee egyes részei érintettek.

A Pfizer bejelentette: szükséges lehet a harmadik oltás, de ezt sem a gyógyszerhatóság (FDA), sem a betegségmegelőzési központ nem támogatja. Az oltatlanok beoltását fontosabbnak tartják.

Közben a múlt pénteken Joe Biden elnök a közösségimédia-platformokat tette felelőssé a vírussal kapcsolatos hamis információk terjedéséért. A Facebook visszautasította a vádat, a Twitter és a YouTube lapzártánkig nem reagált.

Brazíliában eddig több mint 19 millió megbetegedést és 500 000-es számot meghaladó halálesetet regisztráltak – ez a világ második legnagyobb hivatalos halálozási száma.

Mexikóban a negyedik legtöbb haláleset történt a világon, több mint 230 ezren hunytak el. A járvány ott sem ért vé-

KESZTYŰTISZTÍTÁS. PCR-TESZT ELŐTT KATMANDUBAN

get, jelenleg az esetszámok újabb növekedését tapasztalják.

Peruban az ötödik legnagyobb az áldozatok száma több mint 190 000 halálesettel, és náluk a legjelentősebb a veszteség 100 000 főre vetítve is.

Kubában az új esetek számának meredek emelkedése az egyik oka az utóbbi időben kirobbant utcai tiltakozásoknak.

ÁZSIÁBAN TOMBOL A JÁRVÁNY

Indiában a halálos áldozatok száma meghaladja a 400 000-et, s több mint 30 millió megbetegedést regisztráltak. Indonéziában jelenleg átlagosan naponta 40 000en felüli számú új esetet diagnosztizálnak, és kialakult az a drámai helyzet, amely korábban Indiában is, hogy a kórházak nem tudnak oxigént adni a betegeknek. A sok szempontból járványügyi mintaállamnak tekintett Dél-Koreában is volt egy növekedési hullám, jelenleg is napi 1500 esetszám fölött van a heti mozgóátlag. Szöulban és a környező nagyvárosi térségben a 100 000 emberre jutó fertőzések mennyisége majdnem a triplájára nőtt június harmadik hetéről július első hetére. Sőt, a 20 éves korosztályban ennél is nagyobb mértékben ugrott meg a fertőzések száma, de a helyzet nem drámai, csak mutatja a tendenciát. A fiatalok elégedetlenek, mert az oltási lista legvégén várakoznak – ez társadalmi feszültséget is okozott.

Japánban is romlik a helyzet, Tokióban épp hathavi rekordot ért el a járvány a napi több mint 1400 új esettel. A hét nap mozgóátlaga 1022 volt, ami 40,5 százalékos növekedést jelent az előző heti adatokhoz képest. A múlt hét végén megtalálták az első pozitív covidos esetet az olimpiai faluban is. Lapzártánkig nem hozták nyilvánosságra, milyen nemzetiségű sportolót kellett elkülöníteni. Nagyon szigorú szabályokkal igyekeznek korlátozni a sportolók szükségtelen keveredését, de azért nem tudnak mindenki mellé őrt állítani. Az aranyéremre is esélyes dán férfikézilabda-csapat tagjai már kiborultak, hogy luxusbörtönben kell heteket eltölteniük.

AFRIKA, AUSZTRÁLIA

Afrikában több mint hatmillió esetet regisztráltak eddig, valamint 150 000 halálesetet jegyeztek fel, de a pandémia valódi kiterjedése számos országban nem ismert, mivel a tesztelési arány alacsony szintű, az adminisztráció hiányos. A hivatalos adatok szerint Dél-Afrika – több mint 2,2 millió esettel és 65 ezer elhunyttal – a legsúlyosabban érintett ország a kontinensen. Marokkó mintegy 550 000 esetet regisztrált, Tunézia pedig nem sokkal maradt el ettől.

Ausztrália továbbra is az azonnali szigorú zárás stratégiáját követi. Victoria állam most éppen 18 eset miatt kerül karantén alá. Az ausztrál lakosság fele marad otthon öt napra, csak a munka, a bevásárlás és a testmozgás miatt hagyhatják el otthonaikat az emberek. Új-Dél-Wales szintén öthetes zárlat alatt van, amely a hónap végéig tart, Sidney-ben július 30ig tart a vesztegzár. A hétnapos mozgóátlag 87 új eset, gyakorlatilag elenyésző, a védekezés hatékony.

NEM ÁRT AZ ÓVATOSSÁG

A negyedik hullám Magyarországot sem fogja elkerülni. Az egyéni felelősségről továbbra sem szabad megfeledkezni, ez pedig az oltakozás, továbbá a hűvös őszi idő beálltával érdemes megfontolni az önkéntes maszkviselést, például a tömegközlekedésben, egészségügyi intézményekben. Az ázsiai országokban a sikeres védekezés egyik pillére az volt, hogy időben elrendelték a védekezésnek ezt a legegyszerűbb formáját.

Másik nyugtalanító kérdés a gyermekek oltása. Ennek felelősségével érthető okokból nem szívesen birkóznak meg a kormányok, még a biztonságosnak ítélt Pfizer tekintetében sem. Brit szakértők szerint az oltás előnyei nagyobbak, mint a kockázatai. Ha a delta variáns terjedni kezd a 18 év alattiak körében, az iskoláknak megint le kell állniuk, a tanítás továbbra sem folyhat zavartalanul. A Figyelő által megkérdezett szülők többsége nagyon bizonytalan volt gyermekei oltását illetően. Leginkább a halogatás stratégiáját választják.

LENGYEL GABRIELLA