Fejlesztéssel előre

FEJLESZTÉSSEL

ELŐRE

KOLPING | A dunántúli régió legnagyobb fedett élményparkját nyitotta meg az idén 25 éves alsópáhoki Kolping Hotel, Magyarország első családbarát szállodája. Baldauf Csaba igazgató szerint a több mint kétmilliárd forintos létesítménnyel úgy tudnak újabb attrakciót nyújtani a családoknak, hogy közben egy másik szegmensben, a céges csapatépítés piacán is megvetik a lábukat.

Az 1996-ban megnyílt négycsillagos Kolping Hotel nemcsak azzal hozott új színt a magyar szállodapiacra, hogy a tízhektáros ősparkkal rendelkező létesítmény kifejezetten a családok igényeihez igazította a szolgáltatásait, hanem azzal is, hogy a válságok időszakában is folyamatosan újabb beruházásokat valósítottak meg a Balaton délnyugati végéhez közeli településen. A tulajdonosi háttér is eltér az idehaza megszokottól: az Adolph Kolping által 1849ben, Németországban alapított, szociális feladatokat felvállaló, katolikus hátterű Kolping közösség amellett, hogy kiemelt szerepet tulajdonít a családoknak, Németországban és Ausztriában is gazdasági vállalkozásként üzemelteti szállodáit. A magyar hotel tulajdonosa egy 50-50 százalékban magyar, illetve német tulajdonban lévő, közhasznú tevékenységet végző alapítvány, amelynek éves díjat fizet a nyereségérdekelt, önfenntartó szálloda. Ez a gazdasági háttér és az igazgató által is vallott mértéktartó üzleti szemlélet a legnehezebb időkben is stabil gazdasági hátteret biztosított az alsópáhoki háznak. „Mivel ebben a kategóriában elsők voltunk a piacon, a vendégkör 90 százalékát még ma is a magyar családok alkotják. Ahhoz, hogy a forgalmunkat folyamatosan növelni tudjuk, a beruházások mellett a programok tekintetében is állandó megújulásra volt szükség. Idővel ugyanis megjelentek azok a szállodák, amelyek szintén családbarát hotelként aposztrofálták magukat. Amire én azt mondtam a munkatársaimnak: nem bosszankodni kell, hanem időről időre újdonságokkal szükséges előrukkolni. Ennek az eredménye, hogy a 138 szobás, közel 500 férőhelyes komplexumban 2019-ben 74,86 százalékos kihasználtságot értünk el” – elemzett az igazgató. Persze – tette hozzá – ebben annak is nagy szerepe van, hogy a fővárostól távoli település és környékének a munkavállalói a szó szoros értelmében magukénak érzik a 2019-ben 2,3 milliárdos forgalmat elért, 154 főt alkalmazó létesítményt. Már csak azért is, mert a menedzsment a 2008-as globális gazdasági krízis idején és most, a Covidjárvány miatti leállások időszakában is mindent megtett a munkaerő megtartása érdekében.

BERUHÁZÁSOK

„Vezetőtársaimmal ma már annyira egyformán gondolkodunk, hogy ha lehunyjuk a szemünket és elképzeljük a jövőt, nagyjából ugyanazt a képet látjuk, amelyet aztán igyekszünk megvalósítani – vallja Baldauf Csaba. – Olyan hotelt teremtettünk, ahol minden a kellemes hangulatú, személyes – de nem bizalmaskodó – kiszolgálásról szól. Amikor a 2008-as válságban drasztikusan viszszaestek a szállodai foglalások, előttünk is két út állt: az előremenekülés vagy a túlélésre játszás. Amikor láttuk, hogy egyre több hotel kerül csődközeli helyzetbe, s a túlélés érdekében a legtöbb helyen romlik a szolgáltatás minősége és az épület állaga, mi eldöntöttük: nem szállunk be a minőségrontásba és a lefelé tartó árversenybe, mert azzal elveszítjük a hitelességünket.”

A beruházások melletti legfontosabb érvük most is az, mint akkoriban: ezzel tudják megtartani a versenytársakkal szemben már meglévő különbséget, jelezni vendégeik felé a minőség iránti hosszú távú elkötelezettségüket. Ennek szellemében 2008-tól 2012-ig közel kétmilliárd forintot fordítottak a szálloda fejlesztésére, megújítva több apartmant, kibővítve az uszodát, létrehozva a gyógyá sza ti részleget. Azóta pedig újabb beruházásokkal teljesen átépítették az éttermet, és tavaly – a koronavírus időszakában is folytatva a munkálatokat – a bejárati rész szintén teljesen új arculatot kapott. „Üzletpolitikánk lényege évtizedek óta változatlan: a fejlesztéseknél mindig az a cél, hogy egyharmadnyi pályázati pénz, egyharmadnyi saját erő és egyharmadnyi bankhitel biztosítsa az anyagi hátteret. Mivel így folyamatosan megtartottuk a likviditásunkat, a lejárat előtt úgy két évvel mindig visszafizettük eddig

a hiteleinket. A kedvező adósminősítésünk megőrzéséért pedig a mostani fizetési moratórium ellenére is rendszeresen törlesztünk. Ennek a konzervatív üzletpolitikának a hozománya az is, hogy a pandémia miatti tavaly tavaszi és a múlt ősztől egészen most májusig tartó kényszerű lezárások időszakában sem kerültünk veszélybe. Pedig akkor egyáltalán nem volt bevételünk. Mindebben azonban annak is szerepe van, hogy miközben a fejlesztésekre korábban felvett hitelállományunk 2020 tavaszára már a nullához közelített, azt láttuk: annyira olcsó volt a pénz, hogy már az önerős fejlesztésekhez is értelme volt a hitelfelvételnek” – részletezte a szakember.

Így kért a hotel 600 millió forintnyi, 10 éves, alacsony kamatozású hitelt, miközben az önálló gazdasági vállalkozásként létrejött élményközpont, a Bobo Fun Park kapcsán (amelyben a szálloda a Magyar Kolping Családi Üdülési Alapítvánnyal együtt tulajdonos) is komolyabb kölcsönt vettek fel. A létesítmény több mint kétmilliárdos beruházási költségéből emellett 950 millió forintot a magyar állam biztosított pályázati forrásként.

ÚJRANYITÁS

„Ennek köszönhető, hogy végig rendelkezésünkre állt az a készpénzállomány, amely a legnehezebb, bevétel nélküli időszakban is biztosította a tűzoltáshoz szükséges forrásokat. A májusi újranyitás előtti két-három hónap ezért nem elsősorban anyagilag jelentett szinte elviselhetetlen terhet, hanem lelkileg, mert egyre nehezebb volt fenntartani a kollégák motiváltságát” – ecsetelte az igazgató.

Június közepétől pedig már egy újabb attrakció, a 3000 négyzetméteres, 3 emelet magasságban 30 aktív attrakciót felvonultató Bobo Fun Park – mint a térség legújabb adrenalinarénája – is fogadja a vendégeket. „Már több esztendeje megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy kifejezetten szükség lenne egy olyan, egész évben nyitva tartó, az időjárástól független, nagyobb attrakcióra, amely a szálloda korábbi aktivitásain is messze túlmutat. Már csak azért is, mert az elmúlt negyed évszázadban nagyon sok olyan család volt a vendégünk, ahol időközben nagyok lettek a gyerekek, akik ma is szívesen jönnének hozzánk, de az élményelemeket kinőtték. Emellett arra is gondoltunk, hogy ha már egy komolyabb beruházásba kezdünk, azzal a megszokott keretek közül is érdemes kilépni. Így született meg a Bobo Fun Park, amellyel a saját vendégkörünkön kívül a közeli régiókban lakókat is megszólítjuk. Sőt biztosra veszem, hogy az élménycentrum különlegessége miatt még a messzibb hazai és külföldi tájakról is érkeznek majd hozzánk vendégek. De ami talán ennél is fontosabb: a korhatár nélküli felüdülést kínáló létesítménnyel már a csapatépítéssel egybekötött céges programoknak is otthont biztosítunk, ami egy egészen új piaci szegmensben is versenyképessé teszi a Kolpingot. Ez különösen a Covid utáni időszakban lehet nyerő, amikor a vállalatok belülről is megpróbálják újraépíteni magukat” – árulta el Baldauf Csaba.

JÓ HÍRNÉV

Az igazgató évekig volt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) balatoni régiójának a vezetője, azóta pedig a szervezet alelnöke. Továbbra is az összefogás szükségességét hangsúlyozza, mondván: a Balaton környéki, termálrégiónak is nevezett térségben létrejött attrakciók együtt lényegesen több vendéget tudnak a környékre vonzani, mint ha mindenki egymaga próbálkozna. „Mindig azt vallottam, hogy először természetesen kinek-kinek a saját termékét kell fejlesztenie és promotálnia, de ha megvan az egészséges szemlélet, akkor a minőségi verseny a többieket is jobb teljesítményre készteti. A végén pedig együtt profitálhatunk abból, ha az egyes szolgáltatók jó hírneve összeadódik és a nagyvilágba is eljut. A lokális értékek erősítését azonban nem csak a turisztikai attrakciók kapcsán tartom fontosnak: a beruházásainkhoz ezért alkalmazunk mindig helyi kivitelezőt, és a gasztronómia területén is ezért dolgozunk minél több helyi termelővel” – fejtette ki a szakember.

Baldauf Csaba ezt a szemléletet tervezi továbbvinni akkor is, ha a júliusi közgyűlésen megválasztják az MSZÉSZ elnökének.

ÉRSEK M. ZOLTÁN

DRÁGÁBBAN IS VESZIK

MAGYAR TERMÉK | A Magyar Termék Nonprofi t Kft. kutatása szerint a pandémia alatt több mint 30 százalékkal nőtt a magyar produktumok vásárlása, és az is kiderült: sokan még 10 százalékos felárral is a hazait vennék. A fi atalok például imádják a honi árut.

Jelentősen változott a járvány alatt a magyar vásárlói preferencia. Már az év elején jelezte a húsipari szövetség, hogy az importtermékek növekvő száma ellenére a húskészítmények területén a magyar fogyasztó hajlamos a hazai árut venni. Sajnos azonban a középkategória szerepe kissé olvadóban van, az olcsóbb és a drágább árucikkek szegmense erősödött.

Most a Magyar Termék Nonprofit Kft. készített egy reprezentatív felmérést a magyar vásárlók körében, hogy meddig hajlandók elmenni a honi termékek tekintetében.

EREDET

Benedek Eszter, a cég ügyvezetője elmondta: a kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek 84,2 százaléka említette az eredetmeghatározás segítőjeként a védjegyeket, míg például az ismert, magyaros hangzású márkanevet csak 32,8 százalékuk hozta szóba. Ez pusztán annyit jelent, hogy a hazai vásárló már pontosan tudja: nem minden magyar márka készül itthon, ám amire ráírják, hogy Magyar vagy Hazai Termék, annak az eredetével tisztában vannak.

Nem feltétlenül a honi logók miatt, de jelentősen, 32,2 százalékra nőtt azok aránya, akik magyar produktumot vettek a járvány alatt. Ennek persze pszichológiája is van, hiszen a vírus is „importtermék”, a magyarok pedig bíznak a hazai piacban és az itteni szigorú élelmiszer-biztonsági szabályokban, amelyek garantálják a termékek biztonságosságát. Továbbá a pandémia időszakában vezető topikként szerepelt a sajtóban az úgynevezett lokális beszállítói csatornák erősödése, valamint fontos volt, hogy a magyar vásárló, a hazai gazdaságot erősítendő, honi árut vásároljon.

Szintén kedvező tendencia, hogy a magyar terméket választók között egyre nagyobb a fiatal felnőttek, azaz a 18–29 évesek aránya. Meglepő módon a körükben érte el a legmagasabb rátát (43,8 százalék) a hazai áru választása. Az eredmények azt mutatják, hogy a honi eredetjelölések közül kiemelkedően a Magyar Termék védjegy a legismertebb a fogyasztók táborában – a spontán említést tekintve is minden más jelölést megelőz.

ELŐNY

Két, a tulajdonságaiban és az árában megegyező produktum közül a válaszadók 80,6 százaléka a magyart választja a külföldivel szemben. 36,6 százalé-

kuk 10 százalékos felárat is hajlandó fizetni a hazai termékért. Ez az arány 44 százalékra nő, ha a magyar származást védjegy igazolja az árun. Tehát az eredetmegjelölés csomagoláson történő szerepeltetése jelentősen hozzájárul a vásárlási hajlandósághoz. Az erős lojalitásnak azonban van némi hátulütője is, hiszen ma jól látszódik a gazdaság több szegmensében, hogy a magyar termék, szolgáltatás, a hazai hozzáadott érték olyan branddé vált, amely képes a drágulásra. A most aktuális turizmus területén például a honi szolgáltatások ára indokolatlanul emelkedett – ez összességében egyelőre nem zavaró a fogyasztók esetében, viszont középtávon inflációt generál.

Visszatérve a kiskereskedelemhez: a kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 25,8 százaléka nem tudja megkülönböztetni a boltokban a hazai és a külföldi árut. Ezért is fontos, hogy az elmúlt egy évben egyre több cég csatlakozott a Magyar Termék védjegyrendszerhez, a számuk hamarosan elérheti a 200-at – hangsúlyozta Benedek Eszter.

A hazai védjegyek ismertsége mellett a megítélésük is nagyon kedvező. A válaszadók háromnegyedéhez eljutott a Magyar Termék #veddahazait kampánya, melynek célját a 96,6 százalékuk támogatta.

LÁNCOK

Az ügyvezető szerint a gyártók mellett a kereskedelmi hálózatok is mind aktívabban támogatják a hazai áruk értékesítését. Közülük a Penny Markettel kötött először (2012-ben) stratégiai együttműködési megállapodást a Magyar Termék Nonprofit Kft. Ennek eredményét jól mutatja, hogy a diszkontáruházláncnak már több mint 500 saját márkás árucikkén találhatják meg a vásárlók a Magyar Termék eredetmegjelölések valamelyikét. Szinte minden kategóriájában található Magyarországon gyártott áru, a Magyar Termék védjegyeseknél pedig külön jelzik ezt a tényt az akciós kiadványaikban, kommunikációs felületeiken. A kft.-vel való együttműködés évek óta nagyon szoros, és ezt a jövőben is így tervezik.

A Magyar Termék védjegyrendszert működtető cég megalakulásakor, 15 éve azonban még a gyártókat sem volt könynyű meggyőzni a hazai eredet jelölésének a fontosságáról. A nonprofit társaság maroknyi létrehozójának egyike a Detki Keksz Kft. volt, amelynek az alapító-tulajdonosa szerint ők a kezdeti érdektelenség ellenére bíztak abban, hogy előbb-utóbb más vállalatok is csatlakoznak. Pavlova Olga úgy látja, a legjobb ösztönző a siker, márpedig a Magyar Termék 15 esztendő alatt kiemelkedően a legismertebb és legelismertebb eredetjelölő védjeggyé vált Magyarországon, s folyamatos fejlesztésével újabb és újabb gyártókat tudnak meggyőzni megszerzésének fontosságáról.

BOLDOG BEFŐTTEK. A CÍMKÉZÉS SOKAT SEGÍT AZ ELIGAZODÁSBAN

A MÁSIK OLDAL

Valóban tényként lehet kezelni, hogy ma már az olyan moguloknál is megjelenik a saját márkákban a magyar védjegy, ahol ez korábban elképzelhetetlen lett volna, ilyen például az Aldi és a Lidl. Ugyanakkor sajnos az is ténykérdés, hogy éppen ezen láncok előretörése generálta azt a trendet, hogy az utóbbi egy évben csökkent a kiskereskedelmi polcokon szereplő hazai termékek részaránya. Még mindig 70 százalék körüli az átlag, de nagyon rég nem volt ilyen alacsony a ráta. Ez annak is betudható, hogy e hálózatok növekedési ütemével egyelőre nem tudták tartani a lépést a magyar beszállítók, így a zavartalan ellátás érdekében a láncok külföldi cégeket bíznak meg e feladattal, ami azonban nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne vonnának be hazai szállítót.

A magyar termékek arányát az is korlátozza, hogy a korábbi évekkel ellentétben egyre jellemzőbb, hogy a magyar zöldség-gyümölcs piacra már a szezon előtt betörnek az olasz és a spanyol áruk. Például a spárga, az eper, a nektarin, a barack, a dinnye. Utóbbi például dömpingszerűen árasztotta el a turisztikai területeket, arról nem is beszélve, hogy vele együtt jelentős mennyiségű nektarin is érkezett. Ezek jellemzően korábban nem szerepeltek a hazai fogyasztói kosárban (csak magyar termék), így öszszességében növelhetik a külföldi cikkek részarányát, de nem minden esetben tesznek rosszat a magyar terméknek. Két okból sem. Egyrészt van, aki szerint a hazai jobb, másrészt ezek az áruk egy viszonylag magas nyitóárat adnak a honi termékeknek a szezonban.

HGY

CSÖKKENTETT HŰTÉSI

KÖLTSÉG

HŐTÁROLÓ | Európai összefogás is segíti azt az agilis magyar startupot, melynek alapítói 20–50 százalékos hűtésiköltség-megtakarítást ígérnek forradalmi, fázisváltó anyagot használó, kis helyen elférő hőtárolójuk révén.

Végre nem egy újabb applikáció, hanem egy „jó öreg”, klasszikus találmány, ízig-vérig hazai újítás került a minap újra reflektorfénybe. Egy friss hír szerint ugyanis a magyar HeatVentors csapata a nagyvárosi távhőellátást modernizáló technológiai megoldást dolgozott ki. Mégpedig az ebben a témában pályázatot hirdető finn főváros számára. A magyarok tehát profin kidolgozott elképzelésükkel a tíz finalista közé kerültek, és bekapcsolódhatnak Helsinki jövőbeli távhőrendszerének a tervezésébe – a távhő okozta szén-dioxid-szennyezés mértékét 2030-ra a mostanihoz képest nem kevesebb mint 78 százalékkal akarják csökkenteni.

Az EIT InnoEnergy által összefogott öt cég közös megoldása ötvözte a Savosolar napenergiát hasznosító fejlesztését, a Heliac szén-dioxid-mentes és több mint 1000 GWh megújuló energiát előállító technológiáját, valamint az Ecovat és a HeatVentors hőtárolási újításait, amelyek a távhőrendszer kapacitásainak a bővítését, a felhasználói igények rugalmas kiszolgálását biztosítják. A társaságok most pedig egy olyan általános érvényű, a kollaborációra építő technológiát terveznek, amely bármely európai nagyvárosban alkalmazható lenne a távfűtés karbonsemlegessé való átalakítása folyamán.

A HeatVentors projektjébe is befektető InnoEnergy HUB Hungary vezetője, a Green Brother üzleti tanácsadója, Dervalics Ákos szerint már Magyarországon is időszerű gondolkozni a távfűtés karbonsemlegesítésén. Itthon ugyanis a napenergiával és a geotermikusan megtermelt hőt a távhőrendszerbe juttathatjuk, a HeatVentors technológiájára épülő, a hőtermelő központban elhelyezett nagyobb, avagy a fűtött épületekben elhelyezett kisebb méretű hőtárolókba táplálhatjuk, így pedig megoldható a környezetbarát módon, nappal megtermelt hőenergia tárolása, majd felhasználása az esti, éjszakai időszakban.

HOGYAN MŰKÖDIK?

Miről is van pontosan szó? A szabadalmaztatott, díjnyertes innováció, a HeatTank egy igencsak egyedülálló és innovatív megoldás a hűtési rendszerek optimalizálására és a hagyományos kompresszoralapú légkondicionálók hatékonyságának jelentős növelésére.

A termék környezetbarát, úgynevezett fázisváltó anyagokat (PCM) használ a nagy mennyiségű hőenergia tárolására és felszabadítására. E folyamatban ugyanis nem pusztán hőmérséklet-, hanem halmazállapot-változás is történik. Amikor a rendelkezésre álló hőt eltároljuk, az anyag megolvad, ha pedig szükségünk van az eltárolt hőre, a fázisváltó matéria visszafagyasztásával tudjuk azt visszanyerni. A magyar startup hőtárolója abban is egyedülálló, hogy speciális szerkezetének köszönhetően a hagyományos vizes technológiával összevetve akár 90 százalékkal kisebb méretben tudja ugyanazt a hőmennyiséget raktározni.

A HeatTank segítségével a mért eredmények alapján a hűtési költségek igen jelentősen, 20–50 százalékkal csökkentek, a beruházás így három-öt év alatt megtérül. (Igaz, a családi házak számára még folyamatban van a fejlesztés. Első körben a nagyobb, intézményi, vállalati vásárlókra összpontosítanak.)

Bár a köztudatba csak néhány éve „robbantak be”, a két alapító már kilenc évvel ezelőtt elkezdett foglalkozni a hőenergia-tárolással és a fázisváltó anyagokkal. Andrássy Zoltán és Farkas Rita még a felsőoktatásban találkoztak, s ma már házasok. Mindketten energetikai mérnöknek tanultak, viszont a tanulás mellett valami maradandót kívántak alkotni. Egyetemistaként a Tudományos Diákköri Konferencián szerettek volna indulni egy kutatással, ekkor figyeltek fel a fázisváltó anyagokra. Az évek során nemcsak az anyagokat tanulmányozták, hanem több alkalmazást is megvizsgáltak mind energetikai, mind gazdasági szempontból, mérések, szimulációk és modellezések segítségével. Az egyetem befejezése után több ipari szereplő is ösztönözte őket, miszerint az eredményeik a piacon is megállnák a helyüket, indítsanak egy vállalkozást. Több alkalmazásban nagy potenciált láttak, és mindegyiket szeretnék is idővel megvalósítani, viszont úgy érezték, hogy a HeatTank lehet az a termék, amellyel a leggyorsabban tudnak elindulni.

MEGJÖTT A BEFEKTETÉS IS

A kutatások közben azután folyamatosan jöttek az eredmények, melyekkel rengeteg kiállításra és konferenciára eljutottak, ahol számos nagyobb cég vezetője bátorította a fiatalokat arra, hogy a kutatásokból hozzanak létre egy terméket. Ez már a kezdetekben jól sikerült: kiderült, hogy mind hűtésre, mind fűtésre használható a

találmány. Ugyanakkor azért választották kezdeti célpiacnak a hűtést, mivel a fő konkurens vizes tárolóját erre a célra nem lehet használni, s mert itt nemcsak üzemeltetési költséget tud megtakarítani a HeatTank, hanem egyúttal az üzembiztonságot is növeli.

Az első jelentősebb befektetést is az InnoEnergy HUB Hungary révén kapták az európai kutatási hivataltól (EIT). Ez a 150 ezer euró 2018 szeptemberében érkezett. Ebből szabadalmaztatták a technológiát, csapatot építettek és kiléptek a piacra. A napokban zárják majd a második körös invesztíciót, így a részletek még nem nyilvánosak. De az érkező tőkéből validálják az üzleti modellt, folytatják a csapat bővítését és a már elkezdett nemzetközi piacra lépést.

S persze a 2018-as tőkebefektetés révén a fejlesztés is felgyorsult. Egyre tökéletesebb lett a szerkezet, így a két korábbi prototípuson kívül ma már négy helyszínen működik élesben HeatTank. Hol? Kettő egy-egy hazai szerverközpontban javítja a hűtés hatékonyságát, egy harmadik egy áramtermelő gázmotor hulladékhőjének a hasznosítását végzi, egy pedig Olaszországban a helyi távfűtési rendszert teszi energiatakarékosabbá. Mérések alapján az átlagos megtérülési idő egy ilyen készüléknél 3,5 év. Ezenkívül kivitelezés alatt áll itthon egy irodaház és Indonéziában egy hotelépület hűtése is.

ANDRÁSSY ZOLTÁN ÉS FARKAS RITA. FELFIGYELTEK A FÁZISVÁLTÓ ANYAGOKRA

ÚJ ELADÁSI MODELL

A pandémia természetesen nagy hatással van a piacra, a cégek beruházási hajlandósága és költségkerete csökkent. Változtattak is a stratégián: ma már nemcsak készpénzből vagy egyszerű beruházási hitelből, hanem az úgynevezett ESCO (Energy Saving Company, azaz egy harmadik felet is bevonó) modellben is megvehető a rendszer. Vagyis az ügyfél pár évig ugyanakkora rezsit fizet, és a „lízingelő” ESCO vállalat nyeresége, valamint a készülék, a rendszerek és a telepítés, karbantartás teljes ára a havonta megtakarított összegekből áll össze. Pár év elteltével, ha a készülék az elért megtakarításokból kitermelte az árát, kifut a szerződés. Ekkor a havi rezsi lecsökken, és az ügyfél teljes egészében élvezi a megtakarítást.

Az idén tehát már a nagyobb partnerekre fókuszálnak, akiknek egyszerre akár tíz-húsz HeatTank tárolót tudnak értékesíteni, és az ügyfél cégcsoportján belül van skálázódási lehetőség. Egyelőre az elsődleges célpiac Magyarország és Európa, mivel itt ismerik a piaci kultúrát és a nyelvet, viszont van már disztribútoruk és értékesítésük is Délkelet-Ázsiában.

Fontos stratégiai megközelítés, hogy bár a termék hűtési és fűtési célokra egyaránt használható, jelenleg – mint fentebb jeleztük – inkább a hűtési megoldásokra fókuszálnak (leszámítva a finn projektet), mivel ebben a szegmensben a hagyományos vizes tároló nem használható, így itt nincs alternatív megoldás. Szerencsére a piaci potenciál folyamatosan nő. „Amikor elkezdtük a produktum értékesítését, az energiahatékonyság és a fenntarthatóság csak a marketingeseket érdekelte, viszont mostanra ez már tényleg fontos a legtöbb társaság számára, illetve egyre több a piaci motiváció: például a tao-visszaigénylés és az EKR, vagyis az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kihasználása” – mondta Andrássy Zoltán.

Felesége és alapítótársa, Andrássyné Farkas Rita szerint ugyanakkor nagy kihívás a külföldi piacokon a bizalom kiérdemlése, így az első helyi referencia megszerzése a legnehezebb. Elsődleges céljuk ebben a fázisban tehát a hazai és a külföldi piacon is a márkaépítés és az edukáció, hogy minél többen megismerjék a termék előnyeit.

HG

MI LESZ AZ OLTÁS

NÉLKÜLI DOLGOZÓKKAL?

HR | Lassan minden felnőtt regisztrált megkapja a második oltását is, ám közülük mintegy 2,5 millióan egyelőre nem éltek a lehetőséggel. Mit tehet egy cégvezér vagy HR-vezető azokkal, akik a következő hónapokban sem oltakoznak? Emiatt ugyanis munkahelyi problémák alakulnak ki, például az étkezdében vagy új kollégák felvételekor.

A munkahelyen, a munka világában nem egy ártatlan csevegésről vagy habkönnyű vitáról, esetleg szakmai diskurzusról van/lesz szó az oltáspártiak és az oltásellenesek közt. Hiszen egy vállalkozó vagy egy cégvezető nemcsak erkölcsi, hanem jogi értelemben is felelős azokért, akiknek munkát ad. Ezért fontos és aktuális a kérdés, hogy a vakcinálást megtagadó, egészségügyi okból egy ideig nem oltható vagy a betegségen átesett és ezért nem oltható kollégákat hogyan engedjék dolgozni. Rájuk milyen szabályok vonatkoznak? Hogyan lehet, miként érdemes kezelni ezt a kihívást a napi munkában?

A HR részéről az egyik leglényegesebb kérdés, hogy kötelezhető-e vakcinálásra a munkavállaló. A rövid válasz: nem. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje is megerősítette: a munkáltatók továbbra sem kötelezhetik oltás felvételére a dolgozóikat. Az, hogy a munkavállaló beoltatja-e magát vagy sem, továbbra is a saját döntésén alapul. „Annak nincs akadálya, hogy a foglalkoztatók az oltás felvétele és utóhatásainak a kipihenése céljából extra szabadnap kiadásával ösztönözzék a kollégákat a vakcinálásra, ám a munkáltató önmagában ennek elmaradása miatt hátrányos jogkövetkezményt nem alkalmazhat” – fogalmazott a szakember.

DE…

Ugyanakkor egyelőre számos további alapkérdés tisztázatlan. Főként az, hogy az esetleges türelmi idő miként alakul, hiszen még zajlik az első körös oltások utolsó hulláma, így június vége előtt nem is elegáns előírni a védettségi igazolvány meglétét. Továbbá a betegségen a közelmúltban átesetteket is jelentős hátrányba hozná egy ilyen intézkedés.

Persze a mérleg másik serpenyőjében ott van, hogy egy pék, egy bolti eladó, egy szakács-pincér, egy biztonsági őr, egy fodrász, egy ügyfelekkel vagy nagyszámú kollégával gyakran találkozó alkalmazott esetében mikortól, mennyire követelhető meg akár a védettségi igazolvány, akár a maszkhasználat a következő hetekben, hónapokban.

Bár a hivatalos szabályok sem teljesen kiforrottak, a rögvalóság még szomorúbb. A munkavállalásnál is akadály ma már az oltás hiánya: mind több vállalat utasítja el az ezen át nem esett jelentkezőket, még akkor is, ha egyébként a szaktudásuk megfelelő. Akad persze vállalkozó, aki többletszabadsággal ösztönzi az oltás felvételét, ám mára felbukkant a munkahelyeken a be nem oltottak egyfajta „kiközösítése”.

Néhány helyen a nem vakcináltak például nem vehetnek ételt, italt az üzemi étkezdében, sőt nem ehetnek együtt az oltottakkal. Másutt nem is használhat-

MUNKAHELY ÉS OLTÁS – A LEGFŐBB SZABÁLYOK

(a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai összefoglalták a legfőbb tudnivalókat)

A munkáltatók továbbra sem kötelezhetik oltás felvételére dolgozói kat.

A védettség munkahelyi nyilvántartásának speciális feltételei vannak.

A foglalkoztató csak olyan adatot kérhet munkavállalójától, amely a munkaviszony létesítése vagy a feladat teljesítése szempontjából lényeges; ám hogy mi minősül fontos adatnak, azt már nem határozza meg a jogszabály. Azaz a munkáltatók csak meghatározott célok érdekében és nem általánosságban érdeklődhetnek a védettség megléte iránt.

A foglalkoztatók erről akkor kérdezhetnek, ha a munkaköri feladatokhoz, a munkakörnyezethez kapcsolódó kockázatok ezt indokolják. Így például a szolgáltatást ellátó munkáltató szerződő partnerei előírhatják többletkövetelményként a közeljövőben, hogy csak védettségi igazolvánnyal rendelkező személyeket fogadnak a telephelyükön. A védettségi igazolvány kapcsán továbbra is a legfogósabb kérdés az egyenlő bánásmód szabályainak való megfelelés. Ám mindaddig nem beszélhetünk az egyenlő bánásmód sérelméről, amíg a munkáltató bizonyítani tudja, hogy valamely intézkedésnek objektív, észszerű indoka van. A jelenlegi járványhelyzetben egy munkahelyi környezetben az eltérő munkáltatói intézkedések megengedettek, főként, ha ezek a vállalat közegészségügyi érdekeit szolgálják és megfelelően arányosak. A munkaviszony megszüntetését mint végső eszközt csak akkor lehet jogszerűen alkalmazni, ha a munkáltató mindent elkövetett, hogy észszerű munkaszervezési vagy munkavédelmi intézkedésekkel a munkaviszony fennmaradjon, ám a védettség hiánya egyértelműen akadálya ennek.

KÉT OLTÁS KELL

Óvatos kormányzati becslés szerint egymásfél hónappal előrébb járunk a nyitásban, mint a többi európai ország. Ez az előny a nemzeti össztermékben egy hónapnál 1, két hónapnál közel 2 százalékos többletet jelent. A munkanélküliségi ráta az eurózóna államaiban 8, Magyarországon 4,3 százalékos. A jó hírek ellenére sok a vakcinálás körüli kérdés, például az, hogy 6-8 vagy 12 hónapra rá szükséges-e majd az ismétlés. Az azonban a múlt heti kormányülés után kiderült, hogy aki nem vette fel a második oltást – jelenleg 137 ezer főről van szó –, annak a védettségi igazolványa rövid időn belül érvényét veszti. Ez a munkaadó-munkavállalói viszonylatban újabb kérdést vet fel, hiszen egy nagyobb cégnél elvben folyamatosan ellenőrizni kellene minden olyan dolgozó igazolványának az érvényességét (nem csak a meglétét), akinek a munkakörében ez szükséges.

ják a közös kifőzdét, az ételt kívülről kell hozniuk, s másutt, esetleg méltatlan körülmények között kell elfogyasztaniuk. A fentieken túl pedig rendszeres vírusteszten kell átesniük, akár naponta is. Egy-egy teszt nem olcsó, de nem is ez a fő gond, hiszen ezeket többnyire a munkaadó fizeti. (Bár nem mindenütt.)

BIZTONSÁG

A kihívás az, hogy a biztonságot is megteremtsék, egyúttal pedig valahogyan a törvények által megtiltott megkülönböztetésnek is elejét vegyék. Bár mint a fenti példákon láttuk, gyakorlatilag nagyon sokszor ez egész egyszerűen kivitelezhetetlen. Még akkor is az lenne, ha külön étkezőt, öltözőt és hasonlókat biztosítanának a cégek, mert akkor egyből rájuk sütnék a diszkrimináció bélyegét…

Ugyanakkor a nagyobb cégek erős ösztönzőket (pluszszabadság, egyéb juttatások) vezettek be, de a kisebbek is támogatják, ösztönzik azt, hogy a kollégák oltsák be magukat. A kicsiknek persze sokszor csak az az eszközük, hogy egyszerűen korlátozzák, megtiltják a munkavégzést, ha valakinek nincsen meg az igazolványa.

HG