Búcsú az NHP-től: jön a Széchenyi-kártya-program

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | BÚCSÚ AZ NHP-TŐL:

JÖN A SZÉCHENYI-KÁRTYA-PROGRAM

NAGY MÁRTON | A július elsején induló Széchenyi-kártya-újraindítási program segítségével fenntartható lesz a magyarországi nagy hiteldinamika – jelentette ki lapunknak adott interjújában aminiszterelnök főtanácsadója, kitérvén arra is: a jegybanki Növekedési hitelprogram jól betöltötte a szerepét.

A Világgazdaság múlt heti konferenciáján hangzott el, hogy kifutó stádiumba jutott a jegybank Növekedési hitelprogramja. Ennek apropóján milyen mérleget tud vonni? – A Magyar Nemzeti Bank először 2013 áprilisában hirdette meg a Növekedési hitelprogramot (NHP), azzal a céllal, hogy kezelje a vállalati szektorban jelentkező hitelpiaci zavarokat. Különböző szakaszai voltak ennek a nagyszabású projektnek. Az első három etapot, valamint az NHP Fix konstrukciót követően a koronavírus-válság miatt 2020 áprilisában az MNB elindította az NHP Hajrá!-t, melynek keretében ez év június elejéig több mint 38 ezer cég 2600 milliárd forint értékben kötött szerződést. Ezek 33 százaléka beruházási hitel vagy lízing, 56 százaléka forgóeszközhitel, 11 százaléka pedig hitelkiváltás volt. Pozitívumként lehet elkönyvelni a futamidők alakulását is: tudniillik a beruházási hiteleknél 9,9, a forgóeszközhiteleknél pedig 2,5 év az átlagos futamidő. – Elérték a hitelek a „bekalibrált” célcsoportot? – Az NHP igazi funkciója, hogy a vállalatok finanszírozásában kulcsszerepet töltsön be. Ezt mutatja, hogy 2020 utolsó negyedévében a teljes céges hitelkibocsátás csaknem 58 százalékát, míg a kis- és középvállalkozások (kkv) számára nyújtott hitelek nagyjából 90 százalékát már az NHP Hajrá!-hitelek adták. A fentiek alapján elmondható, hogy az NHP idáig jól betöltötte a szerepét, most viszont már a kivezetésére kell felkészülni. – Konkrétan milyen „pénzügyi állomásnál” száll ki az NHP a cégek finanszírozásából? – Az NHP Hajrá! a háromezer milliárd forintos keretösszeg elérésekor, a jelenlegi formájában ér véget. A program kihasználtsága megközelíti a 90 százalékot, a keretösszegből fennmaradó 10 százaléknyi forrást a jegybank szétosztja a bankok között. – Mikor?

– Valószínűsíthető, hogy az utolsó 300 milliárd forintot rendkívül gyorsan, akár már augusztus elejéig felhasználhatják. – Az NHP-hitelek gyors kivezetésével a kkv-k finanszírozási lehetőségei szűkülnek. Kik fogják így a hazai vállalatokat olcsó hitelekkel „ellátni”? – Kétségtelen, hogy egy átlagos kkv ma a hazai pénzpiacról 2,5 százalék helyett öt évre 6-7, tíz évre pedig 7-8 százalékos kamattal tudna hitelt felvenni. Ez elméletileg a kamatkondíciók jelentős szigorítását jelenti. Ráadásul a kamatnövekedés mellett az elérhető futamidő is – a kedvező feltételekkel nyújtott refinanszírozás hiányában – érdemben csökkenne. Továbbá a fix hitelek arányának a visszaesésével és a változó hitelek arányának a növekedésével is számolnunk kellene. Nem beszélve arról, hogy a kkv-szektor hitelezési feltételeinek a romlása a gazdaság újraindításának időszakában kockázatot jelenthet, amit mindenképpen érdemes kezelni. – Akkor? – Az NHP kivezetése miatti kockázatok kezelésére megfelelő eszköz a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi-kártyaújraindítási program, amelynek a hiteltermékei 2021. július 1-jén indulnak. A részletekről annyit, hogy a vállalatok számára 100 millió forintig, kétéves futamidővel, legfeljebb 0,1 százalékos fix kamattal elérhető lesz folyószámlahitel, likviditási hitel 250 millió forintig, hároméves futamidővel, legfeljebb 0,2 százalékos fix kamattal, valamint beruházási hitel 1 milliárd forintig, tízéves futamidővel, legfeljebb 0,5 százalékos fix kamattal. – Elegendő pénzügyi támasza lesz ez? – A szóban forgó hiteltermékeket ezenfelül lízingkonstrukció, az uniós pályázatokhoz szükséges önerőhitel, valamint turisztikai kártya is gazdagítja. Az új konstrukciókhoz a kormány jelentős kamattámogatást nyújt annak érdekében, hogy a gazdaság újraindításának időszakában a Széchenyi-hitel-kamatok 0,5 százaléknál alacsonyabbak legyenek.

– A hitelpiac a koronavírus-járvány ellenére kiemelkedően teljesített tavaly, a vállalati és a lakossági hiteldinamika alapján egyaránt az uniós élmezőnybe került Magyarország. A Széchenyi-kártya-hitelek is tudják biztosítani ezt a lendületet? – A kimutatások szerint a céges hitelállomány 9,4 százalékos ütemben bővült 2020-ban, a kkv-hitelek esetében azonban jóval nagyobb, 13,2 százalékos dinamikát láthattunk. Nem pusztán uniós, hanem nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő a magyar hiteldinamika. A mi várakozásaink szerint a Széchenyikártya-újraindítási program hiteltermékei hozzájárulhatnak a lendület fenntartásához, vagyis biztosíthatják a kkv-szektor megfelelő forrásellátottságát. Különösen fontos, hogy a hosszú lejáratú, fix beruházási hitelek piacán is elkerülhető lesz a lehetőségek beszűkülése, a nagy finanszírozási igényű, beruházni akaró vállalatok kis költségű, fix kamatozású forrásokhoz juthatnak. – Ugyancsak a Világgazdaság konferenciáján hangzott el, hogy 5,5 százalékos növekedés mellett lesz opciója a szjavisszatérítésnek. Közben a pénzpiaci szereplők ennél is nagyobb GDP-bővüléssel kalkulálnak. Hogy jön ki a matek? – A Pénzügyminisztérium 4,3 százalékos GDP-gyarapodással kalkulálta az idei költségvetést. Minden egy százalékponttal nagyobb növekedés 250 milliárd forintos mozgásteret nyit a büdzsében, vagyis 5,5 százalékos gazdasági gyarapodás felett lesz fedezet az intézkedésre. Magyarország a sikeres egészségügyi védekezés következtében másfél-két hónappal hamarabb nyit, pontosabban nyitott, mint az EU-s átlag. Ez pedig egy százalékponttal nagyobb növekedési többletet jelent hazánknak. Mivel a második negyedévben már jóval 10 százalék feletti lehet a bruttó hazai termék bővülése, ezért mondható az, hogy a nyárra, a harmadik negyedévre visszatérhet az ország a 2019. év végi teljesítményhez.

SZAJLAI CSABA

ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS

Könnyebbé válik júliustól a belépés a magáncsőd intézményébe, amely azoknak kínál segítséget, akik nem tudják törleszteni a hitelüket. A kormánypárti törvényjavaslat – amelyről várhatóan lapzártánkkor dönt az Országgyűlés – a folyamat egyszerűsítéséről szól, és enyhít az eljárás ideje alatti szabályokon is, csökkentve például a minimális törlesztőrészlet mértékét. Bár a csődvédelem megkövetel egy életformaváltást, a mostani módosítás több, anyagilag ellehetetlenült helyzetbe került családnak jelentheti otthona megmentését.

EGYSZERŰSÖDŐ

CSŐDVÉDELEM

„A célunk a fizetőképesség helyreállítása. Vannak ugyanis családok, amelyek a saját hibájukon kívül anyagilag ellehetetlenült helyzetbe kerültek: akarnak, de nem tudnak törleszteni. A magáncsőd intézményével az állam az ő segítségükre siet, de nem azért, hogy elengedje az adósságukat, hanem azért, hogy rendeződjön a fizetőképességük. Vagyis a kölcsön visszafizetésére vonatkozó alapelvnek érvényesülnie kell, de a jogszabály egy emberséges megoldást igyekszik kínálni” – magyarázta a magánszemélyek adósságrendezésének a lényegét a Figyelőnek a témagazda, a KDNP-s Harrach Péter. A kereszténydemokraták parlamenti frakciója kezdeményezte 2015-ben a családoknak az adósságcsapdából való kikerülését célzó jogintézményt, és most is a kisebbik kormánypárt két képviselője – Harrach Péter mellett Nacsa Lőrinc – volt az előterjesztője a szabályváltoztatásnak.

EGYÜTTMŰKÖDÉS

A magáncsődvédelemnek a lényege az adós és a hitelező érdekeinek a méltányos összehangolása, tulajdonképpen egy állami felügyelet melletti adósságrendezés. Az eljárást a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál vagy a főhitelezőnél az kezdeményezheti, akinek a vagyona és a törlesztésre fordítható jövedelme nem elég a felhalmozott tartozásának a törlesztésére. A kulcs azonban az együttműködésben rejlik, hiszen a hátralékot felhalmozó családnak kooperálnia szükséges a kölcsönt nyújtó pénzintézettel, ráadásul évekig tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. „Aki képes áldozatot hozni és egy másfajta életformát élni azért, hogy ne veszítse el a jelzáloggal sújtott otthonát, az igénybe veheti a magáncsőd intézményét” – fogalmazott Harrach Péter.

KÖNNYEBB FELTÉTELEK

A 2015-ben elfogadott adósságrendezési törvény szerint eddig az kezdeményezhetett magáncsődvédelmet, akinek a tartozásállománya elérte a vagyona száz százalékának az értékét, de nem haladta meg annak dupláját. A jogalkalmazás folyamán azonban sokan jelezték, hogy ezek a kondíciók nem teszik lehetővé számukra a belépést. Ezért a mostani módosítással a tartozásnak a vagyonhoz viszonyított minimális aránya százról nyolcvan százalékra csökken. „Ezzel az ellehetetlenült családok egy újabb részét képes helyzetbe hozni a törvény” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata előterjesztő. Nyilatkozatában többször – lásd fentebb is – felhívta a figyelmet arra, hogy a csődvédelemhez – ezen keresztül az otthonnak a megmentéséhez – hozzátartozik egy életforma-változtatás is, amely alól a jogszabály sem tud felmentést adni. Példaként említette, hogy szükség lehet egy drágább autó olcsóbbra cserélésére, vagy ha van az illető tulajdonában egy másik ingatlan is, akkor annak az eladására. Az életmódváltásba természetesen besegít az állam

a Családi Csődvédelmi Szolgálat közreműködésével, de most újabb támogatást jelenthet az, hogy átértékelték e szerényebb életvitelnek a fedezetét. Így a jövőben több jut az eladósodott családnak a mindennapi kiadásaira és így egy méltóbb életre: az adósnál maradó jövedelemhányad mintegy tizenötezer forinttal növekedik a közös háztartásban élők után, személyenként.

Csökken a minimális törlesztőrészlet mértéke is, mintegy tíz százalékkal. Ennek a kiszámítása elsőre kissé bonyolultnak tűnik, de röviden úgy foglalható ösz-

sze, hogy eddig ez az összeg a jelzáloggal sújtott ingatlan hitelfelvételkori forgalmi értéke 7,8 százalékának az egytizenketted része volt. A 7,8-et most leszállították 7 százalékra. Némi segítséget jelenthet a bajba került famíliáknak az is, hogy a belépéskor a főhitelező részére fizetendő költségátalányt 30 ezer forintról 20 ezerre mérsékelik. Az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja, hogy ezentúl az adós helyett a pénzintézetnek kell – mégpedig díjtalanul – összesítenie a tartozásokat. A csődvédelmi szolgálat munkatársainak a jelzései nyomán elhagyják a törvényből a kötelező környezettanulmány-készítést is – mind a bírósági, mind pedig az azon kívüli eljárásban –, a szakemberek ugyanis ezt feleslegesnek találták.

ÖTÉVES PERIÓDUS

Harrach Péter emlékeztetett arra, hogy ha egy adós a magáncsődeljárás folyamán öt évig rendesen, a megállapodás-

ban foglaltaknak megfelelően fizet, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy elengedi a még fennálló tartozás összegét. Emellett a családi csődvédelembe való belépés együtt jár a már megkezdett végrehajtás felfüggesztésével is, ami azt jelenti, hogy fedél marad a család feje felett – emelte ki.

A kormánypárti képviselő elismerte, hogy annak idején, a jogszabály elfogadásakor mind a törvényhozói, mind pedig a pénzintézeti oldalról több résztvevőre számítottak a csődvédelemben. Kétségtelennek nevezte ugyanakkor, hogy a törvény hatálybalépése óta jelentősen csökkent a törleszteni nem tudók száma. Mióta a parlament megszavazta a természetes személyek adósságrendezéséről szóló rendelkezéseket, több mint 2100

eljárást kezdeményeztek. „Ám ahhoz, hogy valós képet kapjunk, ezt a számot természetesen meg kell szorozni hárommal, hiszen a családi csődvédelem nemcsak az adóst és az adóstársat, hanem a közeli hozzátartozókat is védi” – mondta lapunknak a KDNP politikusa.

HELMECZI ZOLTÁN

ELSŐK VAGYUNK

AZ ALACSONY ENERGIAÁRBAN

KITEKINTŐ | Miközben a rezsidíjak emelkednek a világpiacon, addig a magyar fogyasztói árak a legalacsonyabbak az unióban – derül ki a legfrissebb adatokból. Ez a rezsicsökkentés politikájának és a magyar árszabályozásnak köszönhető.

A 2008-as pénzügyi válság rengette meg úgy az energiaárak piacát, mint most a koronavírus-járvány. Az elmúlt hetekben globálisan tovább emelkedtek az árak, pedig a tapasztalatok szerint ezen a téren a június hagyományosan kedvező hónap.

Tavaly december óta jelentős, harmincszázalékos drágulás következett be a nemzetközi gázpiacokon. A hideg tél és a hűvös tavaszi időjárás miatt megnőtt a földgázfogyasztás, ez is befolyásolta az árak alakulását. Azonban a magyar lakossági fogyasztók semmit sem éreztek meg ebből.

A LEGALACSONYABB ÁRSZINT

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint az idei április sokkal hidegebb volt, mint a múlt év azonos időszaka, ahhoz képest 26 százalékkal volt nagyobb a hazai földgázfogyasztás. A hivatal a múlt héten közölte: 2019 szeptembere óta Budapesten a legalacsonyabb a lakossági földgáz átlagára a vizsgált európai fővárosok közül. A MEKH májusi, nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi összevetése ezen települések villamosenergia- és földgázárait mutatja be. A szolgáltatók és a szabályozó hatóságok adatai alapján kiszámított végfelhasználói ellenértékek szerint a magyar lakossági fogyasztók továbbra is Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhatnak.

Májusban a villamos energia lakossági átlagára Budapesten 10,40 eurócent volt kilowattóránként, ami a felmérésben szereplő fővárosok körében a második legkisebb összeg (Belgrádban kevesebbe kerül, mint nálunk), míg az uniós fővárosok között ez a legolcsóbbnak számít. Ami azt jelenti, hogy egy budapesti háztartásnak harmadannyiba kerül az egységnyi áram, mint egy berlininek vagy egy koppenhágainak, s feleannyiba, mint egy bécsinek. De a földgáz lakossági árának az alakulása is nagyon kedvező. A tendencia 2019 szeptembere óta töretlen, azaz az elmúlt húsz hónapban folyamatosan a magyar fővárosban volt a legbarátibb az ellenérték. Ez ma nálunk 2,81 eurócent kilowattóránként, míg Stockholmban 23,46, Amszterdamban 10,59, Bécsben 7,66, Prágában 6,03, Pozsonyban 4,45.

REZSICSÖKKENTÉS

A magyar adatok vizsgálata azért is fontos, mert tíz évvel ezelőtt – nem kis társadalmi feszültséget okozva – hazánk még az egyik legdrágább európai országnak számított a lakossági energiadíjak terén. 2010-et megelőzően az öreg kontinensen a magyarországi energiaárak voltak a legmagasabbak a háztartások fizetőképességéhez képest.

Az Orbán-kormány nem sokkal hatalomra kerülése után, 2010 júliusa és decembere között befagyasztotta a rezsiköltségeket. 2013-tól három lépésben 25 százalékkal csökkentették az energia – a földgáz, a távhő és az áram – fogyasztói árát, a rezsicsökkentési program révén egyenletesen mérséklődtek a díjak. Fontos adat, hogy négy év alatt, 2012–16-ban 48 százalékkal esett vissza a lakossági rezsitartozások összege.

A magyar energiapiaci beavatkozások azért is különlegesek, mert egy addigra liberalizált tarifaszerkezetről állt viszsza az ország a szabályozott hatósági árakra.

A FELSŐ-TISZA-VIDÉKEN

MÁR NEM A SZEMÉT AZ ÚR

KÖRNYEZETVÉDELEM | Évek óta rendszeres a külföldi eredetű kommunálishulladékszennyezés a Tiszán és időről időre a Szamoson is. A hazai vízügy speciális munkagéplánca azonban ma már közvetlenül a vízről képes elvégezni a folyók megtisztítását.

Percenként 100-120 műanyag palackot sodort az áradó Szamos május végén, amikor néhány nap alatt összesen 257 köbméter szemetet kellett kiszedni a folyóból a vízügy hulladékmentesítő gépláncának a segítségével. A Szamos a romániai vízgyűjtőről hozta magával a szennyezést. Ugyanez a gond rendszerint a Tiszán is: az országhatár túlsó oldalán lévő vízgyűjtőn a lakosság szabálytalanul a hullámtéren rakja le a háztartási szemetet. A felhalmozódó hulladékot pedig a kialakuló árvizek magukkal ragadják és hazánkba sodorják – tudtuk meg az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVF). Lapunk érdeklődésére azt közölték, hogy a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Fe ti vizig) 2004-től tapasztal gyakorta szenynyezést a két folyón, és az állandó apparátusával, közfoglalkoztatottakkal, valamint civilekkel együttműködve minden áradás után gyűjtötte a szemetet. 2019-ig ugyanakkor nem voltak hatékony eszközei a határhoz közeli beavatkozásra.

MILLIÁRDOS FEJLESZTÉS

Egy 2018 végi kormányhatározat azonban 1,3 milliárd forintot biztosított az infrastruktúra fejlesztésére. A beruházással az igazgatóság alkalmassá vált arra, hogy a vízről végezze el a hulladékmentesítést. Vízminőség-védelmi kamerákat telepítettek – megtámogatva ezt egy úgynevezett hulladékfigyelő szoftverrel –, kárelhárítási helyeket építettek ki három tiszai és egy szamosi szakaszon, továbbá felújították, átépítették a vízügyi igazgatóságnak a munkába bevonható, már meglévő hajóit. Emellett beszereztek egy új hulladékleszedő járművet, gépeket és adaptereket vettek a szemét és az uszadék mozgatására, kiszedésére, valamint kialakítottak Vásárosnaményban egy tároló- és karbantartó bázist – sorolta a fejlesztéseket az OVF.

BEVETÉS

A munkagépláncot immár hétszer vetette be a vízügy. A Fetivizig szakemberei nagyobb csapadék esetén előrejelzést készítenek a várható vízállásról és a hulladék levonulásáról. Ez alapján a legalkalmasabb kárelhárítási helyen hajókból részleges mederzárat építenek ki. E

zárlat, valamint a hajókon lévő munkagépek a partra terelik a szemetet és az uszadékot, ahol konténerekbe rakodják. A védekezés általában napokig tart, a munka pedig nappali és éjszakai műszakban egyaránt zajlik.

A vízügyi főigazgatóság tájékoztatásából kiderült, hogy a folyókon uszadékfa, kommunális hulladék és PET-palack érkezik jelentős mennyiségben. A nagyobb fákat partra vontatják és helyben feldarabolják. A többi szemetet elszállítják, szétválogatják, majd fajtától és veszélyességtől függően ártalmatlanítják vagy újrahasznosítják. Utóbbi feladatban a vízügy civilekkel, elsősorban a PET Kupa önkénteseivel működik együtt. A PET Kupát is azért alapították, hogy megpróbálják útját állni a Tiszán rendszeressé vált „műanyagzajlásnak”. Mint magukról mondják, a közösségük kemény magját nem tántorítja el a folyónak és árterének a megtisztításától sem a szúnyoginvázió, sem a sokszor embermagasságú csalán, de még egy vihar sem.

A Fetivizig egyébként minden szenynyezés alkalmával jelez határvízi partnereinek, és a védekezés alatt folyamatosan tartja a kapcsolatot a külföldi vízügyi társszervekkel. Az OVF kiemelte: a kárelhárítás folyamán a szomszédos ország vízügyi szerve többször is írásos helyzetjelentéssel segíti a magyar fél munkáját. Azt is megjegyezték, hogy a határvízi partnerek a hegyvidéki szakaszokon a nagy vízsebesség miatt nem tudják eltávolítani a hulladékot.

KOMMUNÁLIS ÉS EGYÉB HULLADÉKOT EMELNEK KI GÉPEKKEL A TISZÁBÓL VÁSÁROSNAMÉNYNÁL. SOK SZEMÉT ÉRKEZIK A KÜLFÖLDI VÍZGYŰJTŐKRŐL

HZ