Anomáliák a közös agrárpolitikában

ANOMÁLIÁK

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁBAN

GYŐRFFY BALÁZS | Erősödhet a helyi termelők szerepe az uniós piacokon. Itthon is van már olyan kereskedelmi lánc, amely kizárólag magyar feldolgozású sertés- vagy baromfi húst kínál – mondta lapunknak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Arra is kitért, hogy komoly problémák vannak az egyes uniós agrárstratégiákkal.

Tavaly jelentette be a német Rewe (itthon Penny Market) kereskedelmi lánc, hogy az üzleteiben szinte teljes egészében hazai, vagyis német termelésű sertéshúst hoz forgalomba. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ezen a vonalon indult el itthon, és hasonló lépésre ösztönzi a magyarországi kereskedelmi láncokat. – Folyamatosan szorgalmazzuk a magyar termékek minél nagyobb részarányát a hazai élelmiszer-kereskedelemben, a Rewe bejelentése pedig kézenfekvővé tette, hogy itthon arra sarkalljuk az üzletláncokat, hogy teljes egészében hazai előállítású friss húst kínáljanak. Első körben az Aldi tette közzé, hogy állandó kínálatában kizárólag itteni friss hús szerepel majd. Ehhez mi minden rendelkezésünkre álló kommunikációs felületet, támogatást biztosítottunk. Később a cég az alapvető tejtermékekre és a tojásra is kiterjesztette vállalását. Az Aldit a Lidl követte, s persze egyre több kereskedelmi lánc igyekszik előnyben részesíteni a hazai termelőket a friss húsok szegmensében. Kicsit csalódott vagyok ugyan, mert az év végére lassult a folyamat, de azt látom, hogy az idén mind a piaci történések, mind pedig a vevői igények tovább növelik a magyar húsok és más termelői áruk részarányát a polcokon. Ma már a hazai kis- és nagyüzemek jó ár-érték arányt képesek elérni a termékeikkel, s a belső piacokról való rendelés – kereskedelmi szem-

GYŐRFFY BALÁZS. A NÖVÉNYTERMESZTÉST IS ERŐSEN ÉRINTETTE AZ ENERGIAÁRAK EMELKEDÉSE

szögből – nemcsak gazdaságos, hanem környezetvédelmi szempontból is kívánatos, gondolok itt a produktumok utaztatására. Nyilvánvaló, hogy az itthon megtermelt árut rövidebb szállítási idővel, kisebb károsanyag-kibocsátás mellett lehet eljuttatni a fogyasztóhoz. – Van elég termelői kapacitás ahhoz, hogy minden kereskedelmi lánc áttérjen a magyar előállítású friss árura? – Azt gondolom, hogy igen. Ha van kereslet, lesz kínálat.

– Ugyanakkor a disznóhús esetében például túltermelés mutatkozik az EUban, mert a kínai piac bezárkózott. A német sertésállományban is kimutatták a sertéspestist, így Európából nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen az egyébként mindent felszippantó Kínába exportálni. A német mellett a dán és a spanyol tőkehús is növeli az unió belső árualapját. – Ez egy meglehetősen szövevényes pókháló, s persze bármelyik részét rázzuk meg, remeg az egész. Emlékezetes, hogy jelentősen drágult például a takarmány. Ezzel egyidejűleg az EU belső pi-

ÁDER JÁNOS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS GYŐRFFY BALÁZS NAK-ELNÖK EGYÜTT MEZŐFALVÁN. SZÁNTÓFÖLDI NAPOK

acain lévő árualap – a kieső kínai piacok miatt – lefelé nyomja a termelői árakat. Így a sertéstőkehús előállításában itthon is nagyon komoly veszteségek mutatkoznak. Sokan döntöttek úgy, hogy időlegesen vagy végleg feladják a termelést, vagy más területen gazdálkodnak. Hozzá kell tenni: a sertéshús jelenlegi termelői ára nem fenntartható. Ahhoz, hogy a gyártók működni tudjanak, az előállítás jövedelmező maradjon, szükség lesz a takarmány- és az energiaárak érvényesítésére. Ez pedig a kiskereskedelmi ellenértékek növekedését is jelenti. Zárójelben jegyezném meg, hogy a növénytermesztőknél is jelentősen nőttek a költségek, így az energia és a műtrágya ára. – Ha már a fenntarthatóságnál tartunk, hogyan látja a hazai és az uniós agrárpolitika ez irányú törekvéseit? – Közös agrárpolitika működik az uniós országokban, hazánknak is ehhez kell tartania magát. A kontinens tagállamaiban vannak érvényben a legszigorúbb környezet- és állatvédelmi, élelmiszer-biztonsági szabályok. A támogatást – amelyre sokan úgy gondolnak, mint ingyenesen, munka nélkül megszerezhető pénzre – azért kapják a gazdák, hogy meg tudjanak felelni ezeknek az előírásoknak. Ráadásul egyre szigorodnak a belső piacokon működő termelőkre vonatkozó követelmények. Ezzel alapvető problémák (is) vannak, de a nagyobb gond, hogy sok esetben szinte ellenőrizetlenül áramlik be harmadik – kevésbé szigorú szabályokkal működő – országokból az élelmiszer. Ezzel az EU hozza versenyhátrányba a saját gazdáit. Csak egy példa: a tojótyúkok ketreceit nemrég cserélték le a termelők – súlyos milliárdokból – az állatvédők javaslatára és Brüsszel elvárásai okán. Most már azok sem jók, újfent kitört a „balhé” az állatvédők miatt. Az olyan állatvédők miatt, akik szarvasmarhákat szabadítottak ki a termelők „karmai” közül, majd beterelték őket az erdőbe, visszaadva a „szabadságukat”… Mindeközben persze számolatlanul áramlik be harmadik orszá-

FÖLDEK

A kamara az idén már nyolcadik éve látja el a helyi földbizottsági feladatokat. Több mint 12 ezer települési agrárgazdasági bizottsági tag vesz részt az eljárásokban. Tavaly a földbizottsági állásfoglalások száma megközelítette a 65 ezret. Idekapcsolódó fontos előrelépés, hogy a múlt év januárjában életbe lépett az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését segítő törvény, melynek kapcsán a megosztás szabályait ismertető kiadványt is készített a NAK a gazdálkodók számára.

Mint ismeretes, a kamara a 2018-ban kiadott többéves fejlesztési javaslatcsomagjában kezdeményezte a Vidékfejlesztési program (VP) nemzeti társfi nanszírozásának a növelését. Örvendetes, hogy a kormány meghallgatta a köztestület kérését, és 80 százalékosra növelte a nemzeti társfi nanszírozást, melynek nyomán 2027-ig 4265 milliárd forintot, soha nem látott mennyiségű forrást biztosít az agráriumnak fejlesztésre, beruházásra. A döntés a korábbi VP-források megháromszorozását jelenti. Például az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) keretösszege 360 milliárd forintra nőtt, ami meghaladja az előző két ötéves támogatás összegét. A közös agrárpolitika (KAP) másik pillérének a részei a közvetlen támogatások. Ezek a vidékfejlesztési forrásokkal és a piaci intézkedésekkel együtt alkotják azokat a mezőgazdasági támogatásokat, amelyeket a KAP-stratégiai terv magában foglal, és amelynek az elkészítésében a kamara is aktívan részt vett. Az új KAP számos változással jár, ezért gyakorlatilag minden kedvezményezettnek egyedi döntéseket kell majd hoznia, hogy a támogatási lehetőségeket optimálisan ki tudja használni. Éppen ezért a NAK falugazdászai minden hazai termelő rendelkezésére fognak állni e téren, és egyedileg egyeztetnek velük.

gokból olyan tojás, amelyet az EU-ban már rég kiselejtezett ketrecekben termelnek. De itt van a Green Deal, a zöldmegállapodás, amelyet én csak zölddiktátumnak hívok, hisz arról senkivel sem állapodott meg az Európai Bizottság. Ez 2030-ig – a klímasemlegességet célozva – a növényvédőszer- és antibiotikum-használatot 50, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal csökkentené az unióban. A stratégiát hatástanulmány nélkül fogadta el az Európai Bizottság. Az első hatástanulmányt az USA végezte el, mire kiderült, hogy a bizottságnak is van valamilyen dokumentuma. Egyikből sem lehetett kiolvasni, hogy az európai zöldmegállapodásnak van környezetvédelmi haszna. Sőt oda juthatunk, hogy az unió marhahús- és gabonaimportőrré válik, mert a program olyan elvárásokat támaszt a termelőkkel szemben, amelyek nem teszik lehetővé a gazdaságos termelést. Nem a célokkal van alapvetően problémája a NAK-nak, hanem azzal, hogy az agrárpolitikát városlakó politikusok művelik, akik nem értenek és persze nem is kellene, hogy értsenek hozzá, de a pillanatnyi szavazatszerzés reményében mégis „bemondanak” olyan vállalásokat, amelyeket a termelés jelentős visszaesése nélkül nem lehet megvalósítani. Aztán hogy ennek milyen következményei lesznek évtizedek múlva, az már nyilván nem érdekli őket. A NAK-nak ilyen környezetben kell a legjobbat kihoznia a feladatköreiből, s persze a megfelelő fórumokon hangot is ad a nemtetszésének.

– Ha jól értem, akkor a célkitűzések megvalósításával az EU agrártermelése nem fenntartható. – Ilyen szabálykörnyezetben az unió agráriuma még a belső piacot sem tudja majd ellátni alapvető élelmiszerekkel. Az egyáltalán nem szolgálja a fenntarthatóságot, ha importáljuk az alapanyagot és az élelmiszert. – Mi a helyzet az új technológiák hadrendbe állításával? Milyen programjai vannak a kamarának? – A digitalizáció óriási lehetőség a hatékonyság növelésére, amire szükség van, hiszen a városok, az ipari területek nőnek a termelésre alkalmas földek kárára, és bolygónk népessége is gyarapszik. Magyarán: egyre kevesebb termőterületből kell egyre többet kihozni. A kamara néhány éve indította el NAK TechLab programját, amely egyfajta inkubációs projektként működik. A kiváló ötletek mellé tudjuk igazítani a pénzügyi tervezést, a szakmai hátteret, s persze mindezt vállalati oldalról – gyakorlati szemszögből is – meg tudjuk támogatni. Mára több olyan ötletet gyártottunk a program keretében, amely mostanra már startupként működik vagy céggé nőtte ki magát, illetve több olyan is volt, amelyet vállalatok vásároltak meg, természetesen az ötletgazda csapattal. – Nehéz lenne nem beszélni az itthon kirobbant műtrágyabotrányról. Hogyan látja a helyzetet? – Mint már említettem, a növekvő energiaárak a műtrágya drágulásában is közrejátszanak. Ám ez az a termék, amelynél azt lehet mondani, hogy a drága műtrágyánál csak egy rosszabb dolog van: az, ha nincs. A magam részéről sajnálatosnak tartom, hogy a műtrágyakartellbotrányból politikai adok-kapok lett. Az viszont sokat elmond a helyzetről, hogy például az egyik érintett multinacionális mamutvállalat szó nélkül befizette a 14 milliárdos büntetés ráeső részét. Az elmúlt években a gazdálkodók a kartell miatt több 10 milliárdos nagyságrendű összeggel lettek megkárosítva, ami ellen nyilvánvalóan lépni kellett. Hogy most mi lesz? Az agráriumnak nyilvánvalóan nem jó a vita, hiszen termelni kell. Reményeim szerint a helyzet rendeződik és a piac visszaáll, az árakkal pedig kezdeni kell valamit.

A kamara néhány éve indította el a NAK TechLab programját, amely egyfajta inkubációs projektként működik.

HŐNYI GYULA

LENDÜLETET VETTEK

JYSK | 200 millió euró, azaz mintegy 71 milliárd forint beruházással, 300 új munkahelyet teremtve regionális elosztóközpontot épít Magyarországon a Jysk. Szimeiszter Sándor, a cég Magyarországért, Ausztriáért és Görögországért felelős country managere szerint a dán lakberendezési áruházlánc sikeréhez a globális, egyben gyors növekedés stratégiája mellett a munkavállalók döntési részvételét lehetővé tevő metódus is hozzájárul.

„Amikor 14 éve a céghez kerültem, amelyet 13 esztendeje vezetek country managerként, nemcsak a magyarországi leányvállalat, hanem a Lars Larsen által 1979-ben, Århusban alapított Jysk is sokkal kisebb cégként üzemelt. Miközben hazánk volt a kilencedik ország, ahol Európában megjelent a társaság, ma már több kontinens ötven államában (22 piacon franchise-rendszerben) háromezren felüli számú Jysk áruház működik” – mondta a Figyelőnek a cégvezető.

VÁLASZTÉK

Szimeiszter Sándor szavai szerint az eredményes növekedés egyik motorja a termékválaszték állandó bővítése. Mert míg a Dánia-szerte „Paplanos” Larsenként tisztelt alapító (akinek a stratégiáját 2019-ben bekövetkezett halála után is követi a menedzsment) a minőségi alváshoz kapcsolódó produktumokkal – matrac, paplan, párna – indította vállalkozását, a nemzetközi terjeszkedéssel párhuzamosan – elsősorban a lakberendezéshez kötődő árukkal – a kínálati paletta is folyamatosan szélesedett.

A rendkívül gyors növekedést jellemzi az is, hogy a vállalat szüntelenül építi azokat a regionális elosztóközpontjait, amelyekből aztán a többek között a TávolKeletről és Európából érkező termékeket az áruházakba juttatják. Aki pedig manapság az M0-s mellett autózik, azt a hatalmas építkezést is láthatja, melynek befejeztével – a magyar menedzsment kitartó érvelésének is nagy szerepe van ebben – hamarosan hazánk is csatlakozhat a regionális elosztóközpontokat működtető országok sorához. „A cég terjeszkedésének a dinamikáját jól mutatja, hogy miközben az egyik ilyen centrum épül, már a következő is előkészület alatt van a kontinens másik

felén, a német–holland határnál” – magyarázta az üzletember.

Elmondta: a budapesti létesítmény esetében a végső döntés előtt – a földrajzi elhelyezkedést is tekintetbe véve – Pozsony és Budapest maradt meg végső alternatívának. Abban pedig a magyar jogszabályi környezet és a hazai menedzsment rugalmassága is szerepet játszott, hogy ne a határ túlsó oldalán, hanem az innensőn épüljön fel a XXI. századi technológiát megtestesítő logisztikai központ. Amely a kereskedelmi szervezettől külön, a Jysk logisztikai cége által üzemeltetve Magyarország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia vásárlóit és Jysk áruházait szolgálja majd ki áruval.

SZÁMOK

A beruházás jelentőségét már önmagukban a számok is érzékeltetik: a 143 ezer négyzetméter területet elfoglaló raktár invesztíciós értéke 200 millió euró, az induláskori alkalmazotti létszám pedig 300 fős – ez a forgalom bővülésével 500-ra is növekedhet. Az országútról most látható hatalmas fémtornyok két olyan automata magasraktárrészt foglalnak magukban, amelyek állványként funkcionálva biztosítanak helyet annak a több mint 200 ezer raklapnak, amelyet automatikusan vezérelt robot mozgat majd.

Az elosztóközpont létrejöttéhez természetesen a sikeres tárgyalástechnika mellett az itthon több mint 800 fős társaság magyarországi hálózatának és forgalmának a dinamikus bővülésére is szükség volt. Ez mutatja, hogy miközben 2008ban nálunk nagyjából 40 áruház tartozott a lánchoz, tavaly decemberben már a 89. hazai üzletre került fel az országos lefedettséget elérő Jysk-logó.

KIS ALAPTERÜLET

„Stratégiánk központi eleme a folyamatos terjeszkedés. A Jysk így tudta elérni, hogy a piac legnagyobb nemzetközi szereplőiénél kisebb alapterületű áruházaival Magyarországon is rendkívül jó lefedettsége legyen. Nem véletlen, hogy még a 2008-as globális válság idején is a növekedést választottuk, ami később komoly piaci fejlődést eredményezett. Emellett az az identitás is fontos a számunkra, hogy dán cég vagyunk, skandináv vállalati kultúrával. Ennek lényeges eleme a kevésbé hierarchikus, laposabb szervezet, a külsőségektől mentes üzletvitel és a nyitott kommunikáció, melynek keretében nemcsak én szólíthatom meg közvetlenül a dán csúcsvezetőket, hanem az én ajtóm is nyitva áll bárki előtt” – fejtette ki a country manager.

A nyitottság azonban ennél is többet jelent a Jysknél, ahol a munkatársakat folyamatosan bevonják a döntések előkészítésébe, mert a tapasztalataikkal ők is hozzá tudnak járulni a működés tökéletesítéséhez, és ami legalább ennyire fontos, a számukra megfelelő munkakörülmények kialakításához, azért, hogy a magukénak érezzék a céget.

BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ

„Kétévente végzünk belső elégedettségi felmérést, amelyben mindenki anonim módon nyilatkozhat arról, hogy mit szeret és mit nem a vállalatban. A válaszok alapján folyamatosan elemezzük, mi az, amin érdemes változtatni a sikeres továbblépés érdekében. Emellett a Jysknél a stratégiaalkotás terén is megvan a nyitottság: évente ismétlődik a folyamat, melynek keretében széleskörűen bevonják a vezetőket a következő időszak tervezésébe. A létrejövő stratégiát azután így természetesen maguk is nagyobb elkötelezettséggel kommunikálják a kollégák felé” – érvelt Szimeiszter Sándor.

A munkatársak jelzései alapján került sor például arra a változtatásra is, melynek eredményeként lényegesen könnyebbé vált az áruházi anyagmozgatás. A láncban ugyanis szép számmal működnek olyan, évi legalább egymilliárdos forgalmat lebonyolító egységek, ahol kifejezetten sok árut, heti szinten akár 40-50 darab 500-800 kilós raklapot kell mozgatni az épületen belül. Ma már – miközben a menedzsment folyamatosan figyeli a legújabb anyagmozgatási eszközök megjelenését – ahol szükséges, targonca is rendelkezésre áll. „Ami a vezetési stílusomat illeti, abszolút csapatban gondolkodom. Ugyanakkor azt sem felejtem el, hogy a demokratikus működés mellett is mindig nyereséget kell termelni az év végén, ami természetesen a cégvezető felelőssége. De mivel hiszek abban, hogy a munkatársak megkérdezése jobb munkahelyi légkört teremt és eredményesebb működést biztosít, az éves tervezésbe is mindig bevonom a kollégáimat, akikkel azután együtt próbáljuk megvalósítani a közösen kialakított célokat” – taglalta a szakember.

Elmondása szerint a Covid-járvány kitörésekor mindez igen komoly feladatnak tűnt, mert az egész piacon hirtelen elhatalmasodott a pánik. A bizonytalan helyzetben képletesen szólva a Jysknél is behúzták a kéziféket és erőteljes kontroll alatt tartották a költségeket.

PIAC

„Bár 2020 márciusától a vásárlókedv viszszaesett, hosszabb távon összességében a lakberendezési piac számára nem veszteséget, hanem a szokottnál is nagyobb forgalmat hozott a pandémia időszaka, mert miközben az emberek nem tudtak utazásra és más szórakozásra költeni, az így megmaradt pénzüket sokan a lakásuk szépítésére fordították. A járvány miatt sokaknak kellett kisebb átalakításokat végezniük az otthonukban, például munkaállomásokat vagy több tanulósarkot kialakítaniuk. Mindez és az online vásárlások térnyerése kihívással is együtt járt, a logisztikai nehézségek minket is elértek. De mivel a távol-keleti ellátási láncunk, a konténeres szállítások stabil lábakon állnak, nálunk jelenleg nincsenek komolyabb ellátási gondok. Az egyedüli kivétel – ami az egész piacra igaz – a jórészt Vietnamban gyártott minőségi kerti bútorok hiánya lehet, ami abból ered, hogy a délkelet-ázsiai országban éppen a koronavírus-járvány dúlt akkor, amikor a gyártásra került volna a sor” – foglalta össze a country manager.

A maga 57 milliárdos árbevételével a magyar piac dobogós szereplőjének számító Jysk vezetője a kedvező fejlemények közé sorolja, hogy itthon is érezhetően nő a minőség iránti igény, bár még vannak korlátok.

Ami a közeljövőt illeti, a szakember úgy véli, a már régóta tapasztalt munkaerőhiány mellett a mostani időszakban az energia- és alapanyagárak drasztikus növekedése okoz kihívást. Ám Szimeiszter Sándor szerint így is minden esély megvan arra, hogy kiegyensúlyozott évet zárjanak – a skandináv üzletmenetben elterjedt szokásoknak megfelelően – augusztus végén.

ÉRSEK M. ZOLTÁN

A BAKE-OFF TERÜLETEN

KEZDŐ JÁTÉKOSOK VAGYUNK

SZAKÁCS TAMÁS | Okoscipók és okoskenyerek után rövidesen bake-off technológiával készülő okospéksüteményeket is forgalomba hoz a Hajdúsági Sütödék-csoport. A fagyasztott termékek előállítására szolgáló üzem a tervek szerint január második felétől termel piacra. A franchise-hálózat kiépítése, mint a már a piacon lévő csomagolt termékek esetében, a bake-off péksüteményeknél szintén az üzleti modell szerves részét képezi – mondta a Figyelőnek a Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója.

Évek óta tervezik a bake-off termékeket gyártó új üzem létrehozását. Miért éppen most döntöttek úgy, hogy meg is valósítják? – Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy beruházásunk a Covid-járvány szülötte, hiszen a közüzemi étkeztetés ideiglenes megszűnése miatt 2020-ban elszenvedett veszteségeink alkalmassá tettek minket arra, hogy mi is pályázzunk a kormány nyolcszázezer eurós plafonnal meghirdetett támogatására. Cégcsoportunk évek óta elsősorban friss sütőipari termékek gyártásával foglalkozik. Viszonylag rövidebb ideje tartós élelmiszereket is előállítunk, a fagyasztott (bake-off) áruk szegmensében azonban – bár valóban évek óta terveztük – még nem voltunk jelen. Az adódó lehetőséget mérlegelve úgy döntöttünk, elképzeléseinket e pályázat segítségével valósítjuk meg. A beruházási összeget 280 millió forintot meghaladó állami dotáció mellett 750 milliósra kalkuláltuk, ám – részben az áremelkedések, részben a műszaki tartalom bővülése miatt – a költségek együttesen meg fogják haladni az egymilliárd forintot. Ez a mi nagyságrendünkhöz képest – az éves forgalmunk öt-hat milliárd forint – egy jelentős invesztíció, amely lehetővé teszi, hogy a számunkra vadonatújnak számító bake-off területen is megjelenjünk. Itt most mi úgy is kezdő játékosok vagyunk, hogy évek óta vizsgáljuk ezt a piaci szegmenst és kóstolgatjuk a termékeit. Amikor úgy határoztunk, hogy ezt a területet választjuk, egyúttal azt is eldöntöttük, hogy a közel öt éve a piacon lévő Smart Food (Okosélelmiszer) egészségkoncepciónk produktumait gyártjuk majd itt. – Jelentős volumenben készítenek hagyományos pékárut is. Miért éppen az okospéksüteményeknek építettek bakeoff üzemet? – Ennek a termékkörnek a piaca dinamikusan növekszik a világban és persze Magyarországon is. Ám ez nem jelenti azt, hogy mindenki számára ismert lenne. Koncepciónkat húsz éve tudományos és marketingkutatásokkal alapoztuk meg, amelyeket azóta is szem előtt tartunk. Vagyis van olyan muníciónk, amellyel a potenciális keresletet kiaknázva a bake-off szegmensben szintén abszolút sikeresek lehetünk. Az üzem gyakorlatilag tavaly szeptemberre elkészült. Azóta különböző teszteket végeztünk, haladt a tanulási folyamat, és úgy gondoltuk, hogy 2022 januárjában a regionális piacokon meg is jelenünk az első termékekkel. Ezt követően a multinacionális cégeket is szeretnénk meggyőzni arról, hogy az új bake-off produktumainkat érdemes felvenni a portfóliójukba. Az általunk előállított okosélelmiszerek ugyanis amellett, hogy funkcionális termékek, vagyis valamilyen aktív élettani előnyt nyújtanak a fogyasztónak, teljes gasztronómiai értékűek és finomak is. Mintegy négy és fél éve léptünk a piacra az okosélelmiszerek első brandjével, a Vitajóval, majd a Ritmussal. (A vállalat közlése szerint a Vitajó termékekben lévő kedvező élettani hatású anyagok támogatják az immunrendszer normál működését, hozzájárulva a fáradtság, a kifáradás csökkentéséhez. A Ritmus készítményekben lévő speciális anyagok pedig a lelassult emésztéssel küzdőknek nyújthatnak megoldást – a szerző.) – Mekkora jelenleg az okosélelmiszereik piaca? – Ebben a szűk öt évben – a Covididőszakot is beleértve – egy a kétmilliárd forintot jócskán meghaladó piacot építettünk részben saját gyártással, részben franchise-szerződésekre alapozva. Bátran állíthatom, hogy ma Magyarországon a legsikeresebb funkcionális élelmiszerek közé tartoznak a termékeink – a sütőiparon belül biztosan így van. Azt gondolom, az új üzem beállását követően, illetve a piacépítések eredményeként egy-két éven belül akár olyan sikeres lehet a brandcsaládunk, amilyen hazánkban eddig egyetlen funkcionális élelmiszer sem volt a sütőipari szegmensben.

– Mennyire nóvum az, hogy az okosélelmiszerek bake-off formában jönnek ki a piacra? – Nincs világszintű kitekintésem erre, de Magyarországon mindenképpen újdonságnak számít. Ha itt eddig valaki olyan terméket készített, amely valamilyen élettani előnyt ígért, az rendszerint friss vagy csomagolt formában került forgalomba. A mi alapvető ötletünk, egyben célunk is az, hogy megértessük az emberekkel: jó minőségű sütőipari termékek bármilyen formában készítve egészségügyi, élettani előnyöket tudnak szolgáltatni, tudományosan bizonyítottan, egyértelműen jól körülírható területeken. A mi szándékunk az, hogy ne csak egyegy produktummal kínáljuk meg a fogyasztót, hanem széles termékportfólióval, hogy minél többen részesülhessenek ebben az élettani előnyben. Lesz tehát többféle szendvicsalapunk, készül majd kakaós csigánk, túrós bélesünk, kiflink, s lesz – illetve már van is – hagyományos ízeket idéző pogácsánk, amely viszont a formájában lesz új. Vagyis nem gondolkozunk a közízléstől távol álló ízekben, hiszen az egészséget akarjuk támogatni, a lehető legszélesebb körben. Ehhez pedig olyan formátumokkal kell megjelennünk, amelyeket az emberek széles körben ismernek és szeretnek. Azaz jellemzően nem tesszük bele az élettani öszszetevőinket nagyon különleges termékekbe, amelyek már csak emiatt is igen erősen szegmentálják a piacot. – Miért ezt a hagyományokra alapozó utat választották? – Mint említettem, annak idején számos piackutatást végeztünk. Ezek azt mutatták ki, hogy az emberek csak azért, mert egy termék „állít valamit magáról”, nem térnek el az élelmiszerekkel kapcsolatban meghozott alapvető döntéseiktől. Ennek alapján tudjuk, milyen minőségűnek kell lennie az árunak, s piacilag kimértük, hogy milyen árazás az, amit a fogyasztók elfogadnak. – Ha azt mondjuk valamely pékáruról, hogy egy hagyományos készítményhez viszonyítva valamilyen funkcionális többletet ad, akkor joggal feltételezzük, hogy tényleg van benne valamilyen több-

„Számos árucikk esetében látni lehet, hogy az ad hoc vásárlásokra építő üzletek szinte teljesen ellehetetlenültek” – Szakács Tamás.

let anyagban, tudásban. Miként aránylik ezeknek a produktumoknak az ára a többi, nem okostermékéhez? Vegyük például a túrós bélest. – Talán megdöbbentő, amit mondok, de nem lesz nagy különbség. Vagyis nem fogjuk durván beárazni azt a tudást, amely a termékben van, és az öszszetevői sem lesznek túlárazva. Nem vagyunk mohók, nem akarunk azonnali megtérülést, nem ez a koncepciónk alapja. Mi tömegeknek akarunk élettaniegészségügyi előnyöket nyújtani. Vagyis a költséget és a várt hasznot nem egyszerre kell megjeleníteni, hanem el kell osztani térben és időben. – Tehát ritka forint helyett sűrű fillérre játszanak? – A nem kevés munkánk értékét és a kutatási költségeinket valóban nem egykét év alatt akarjuk behozni. Ha így tennénk, szembemennénk az elveinkkel, egy csomó ember számára nem tennénk elérhetővé a készítményeinket. A saját gyártásban és a franchise-ban is ezt az üzleti modellt követjük. Ezzel szerintem jelentős volumeneket vagyunk képesek felépíteni, nagyon jó szegmenseket tudunk elérni. – Jelenleg milyen a hagyományos és az okos sütőipari termékek aránya az önök portfóliójában? – Mi csoport vagyunk, ez a sütőipari területen négy társaságot jelent. Ezek közül azonban csak az egyik gyárthatja az okosélelmiszereket, éppen azért, mert e produktumok előállítása nagyobb figyelmet, ellenőrzést igényel. Ezzel garantáljuk, hogy a fogyasztó valóban azt kapja, amit ígérünk. Annak a cégünknek, amelyik ezeket a termékeket készíti – egyébként csoportunk legnagyobb forgalmú vállalatáról van szó –, már az árbevétele harmadát teszik ki az okosélelmiszerek. Ilyen árut hét franchise-partnerünk is gyárt, velük együtt jön ki a már említett kétmilliárd forintot meghaladó nagyságú piac. Jelenleg a saját gyártás dominál, de az a célunk, hogy az arány fokozatosan eltolódjon a franchise irányába, és mi joghasznosításokkal, a speciális összetevők előállításával, a brand kezelésével foglalkozzunk, s növeljük a royaltybevételeinket. A gyártói hasznot átengedjük a franchise-partnereinknek, azért, hogy területileg minél több piacon lehessenek jelen a termékeink. Ez a koncepció a járványhelyzetben is megállta a helyét, a franchise-partnereink fejlődni is tudtak. A brand, a fogyasztói hűség erősödik. – Az új gyár kihasználtsága mikorra lehet optimális? – Számításaink szerint másfél-két év alatt lehet felépíteni a piacot, de ha nagyon ügyesek vagyunk, ez hamarabb is megvalósulhat. Attól függően, hogy milyen terméket gyártunk, évente akár 40-50 millió darabot is elő lehet állítani ebben az üzemben. Magyarországon is vannak ennél sokkal nagyobb kapacitású gyártók, vagyis a mi üzemünk nagynak kicsi, kicsinek nagy. Ez egyben referenciaüzem, de úgy gondolom, képesek leszünk gazdaságosan működtetni. Azt akarjuk bizonyítani más bake-offos szereplőknek, hogy ilyen produktumokkal is lehet sikereket elérni, s azt reméljük, hogy ennek alapján bake-offban szintén jól tudunk majd haladni a franchise kialakításával. Nyilván ennek feltétele, hogy ne legyen Covid-időszak, mert ez nagyban akadályozza a piacépítést. Már külföldön is vannak olyan partnereink, akik végeztek próbasütéseket, de a személyes tárgyalások akadályozott volta miatt konkrét szerződéseink még nincsenek. A koronavírus okozta bizonytalanságot jól mutatja, hogy milyen mértékben tudta átrendezni a termékek iránti igényt, illetve a csatornákat. Számos árucikk esetében látni lehet, hogy az ad hoc vásárlásokra építő üzletek szinte teljesen ellehetetlenültek, mert mindenki a multinacionális láncokhoz rohant vásárolni. De ilyen átrendeződés volt a csomagolt produktumok iránti igény megugrása is, ami összefügg a higiéniával kapcsolatos elvárások növekedésével. Vagy említhetnénk azt is, hogy a karantén az otthoni sütögetést szintén előtérbe helyezte. S az online rendelések hirtelen felfutása ugyanilyen előre nem látható változás volt. Vagyis amíg hat a Covid, nagyon nehezen kiszámítható a piac. Azonban teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a pandémia lecsengésével – bízunk ennek mielőbbi bekövetkeztében – a mi okospéksüteményeinknek is tartósan helye lesz a sütőipari palettán.

DOMBI MARGIT

ÁTRENDEZŐDŐ ERŐVISZONYOK

ABISHUR PRAKASH | Ahogy Kína terjeszti mesterséges intelligenciáját a világban, Peking egyes régiók feletti irányítása egyre növekszik, s az USA lábnyoma megkérdőjeleződik – véli a Center for Innovating the Future (CIF), a jövő üzleti világára és geopolitikájára szakosodott tanácsadó cég társalapítója, a Budapest Centre for Long-term Sustainability (BC4LS) intézet tanácsadó testületének tagja és kutatója.

Hogy áll most a „mesterségesintelligencia-háború”? Mekkora előnye van az USA-nak, milyen gyorsan zárkózik fel Kína? Már ha nem éppen fordítva van a dolog… – Kezdjük azzal, miért vált olyan fontossá a mesterséges intelligencia (AI) az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálásban. Az AI segíti a távol-keleti óriást a gyors fejlődésben és abban, hogy kínai rendszereket kínáljon más államoknak. Például kínai arcfelismerő rendszer támogatja a zimbabwei bűnüldöző és biztonsági szolgálatokat. Ahogy az ázsiai ország terjeszti mesterséges intelligenciáját a világban, Peking egyes régiók feletti irányítása egyre növekszik, s az USA lábnyoma megkérdőjeleződik. Természetesen a tengerentúli nagyhatalom globálisan még mindig az élen jár. Az Egyesült Államoké a legnagyobb AI-ökoszisztéma (vállalatok, befektetők, platformok), az USA egyetemei bocsátják ki a világ vezető tehetségeit ezen a téren, és az egész világ olyan amerikai mesterségesintelligencia-rendszerekre támaszkodik, mint például az IBM Watson.

Ugyanennyire fontos az is, hogy az AI-t működtető technológiákat (mint a félvezetők vagy a felhőalapú számítástechnika) az Egyesült Államok uralja. De a Kínával szembeni fölénye ezen a területen nem nagy. A távol-keleti óriás már most globális vezető az AI alkalmazásában. Az egész-

NÉVJEGY

Abishur Prakash a Center for Innovating the Future (CIF), egy torontói székhelyű, a jövő üzleti világára és geopolitikájára szakosodott tanácsadó cég társalapítója. A CIF együtt dolgozik néhánnyal a világ legnagyobb vállalatai közül, továbbá kormányokkal és intézményekkel. A szakember öt könyv szerzője. Legutóbbi kötetének címe: The World Is Vertical: How Technology Is Remaking Globalization. Szerepelt a legnagyobb médiaorgánumok, többek között a CNBC, a BBC, a Telegraph, a Fortune, a South China Morning Post, a CNN műsoraiban. Jelenleg a Budapest Centre for Long-term Sustainability (BC4LS) intézet tanácsadó testületének a tagja és kutatója; előadásokkal és tréningekkel segíti a szervezet munkáját.

ségügyben „egyperces klinikákat” épített, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével 60 másodperc alatt diagnosztizálnak betegségeket. Az urbanizáció jegyében az ázsiai ország egy „Felhővölgy” (Cloud Valley) nevű várost épít, amelyet teljes egészében mesterséges intelligencia irányít majd. A védelem területén Peking „AI-rakétákat” gyárt, amelyek nagyobb rakéták feletti kontrollt és testreszabhatóságot biztosítanak a kínai tábornokok számára. Ugyanennyire lényeges az is, hogy stratégiai lépéseket tesz a globális AI-kormányzás ellenőrzésére – ez egy kulcsfontosságú geopolitikai harctér. Például főképp kínai technológiai cégek alakítják ki a mesterségesintelligencia-standardokat az Egyesült Nemzetek Szervezete számára. Washington nyilvánvalóan hatalmas kihívással néz szembe, különösen azért, mert a távol-keleti óriásnak kormányirányítású stratégiája van e téren (a világ vezető AI-hatalma akar lenni 2030-ra), és a kínai városok mindegyike rendelkezik AI-s pénzalappal (pl. Tiencsinnek egy 16 milliárd dolláros alapja van fejlesztési célokra). Folyik a második világháború óta a legnagyobb harc a globális hatalom megszerzéséért, és az USA védekező pozícióba kényszerül. – Miként alakítja ez át a geopolitikai viszonyokat, s milyen időtávon? A kisebb, ezen a téren fejletlenebb (például európai) államok milyen stratégiát kövessenek? Kína felé forduljanak, vagy őrizzék meg a hagyományos atlanti elkötelezettségüket? – A geopolitikai átrendeződés már folyamatban van. Vegyük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália között létrejött, AUKUS elnevezésű egyezményt. Ez egy az AI-ra, a kiber- és a kvantum-számítógépes technológiára összpontosító védelmi megállapodás. De ez megosztotta az egész nyugati világot, elszigetelve olyan államokat, mint Franciaország, Németország és Kanada. Az új geopolitikában bármelyik nemzet felemelkedhet. Az egyes országokat már nem korlátozza a földrajzi elhelyezkedésük vagy a történelmük. A technika nagyobb szabadságot biztosít a kormányoknak a jövőjük meghatározásában.

Vegyük Magyarországot. A mesterséges intelligenciás geopolitika egyre intenzívebbé válásával a fő versenyterület az AI-etika. Az idetartozó szabályok fogják meghatározni, hogy „viselkedjen”, működjön az AI. E nélkül kinek az etikai rendszerét követné majd a világ? Ami Magyarországot illeti, csatlakozhat egy másik állam táborához. Vagy kialakíthatja saját AI-etikáját, s exportálhatja a régióba vagy nagyobb távolságra. A technika révén most először van választási lehetőség; az országok eldönthetik, melyik opció a legjobb számukra. – Kína előnye miként hat majd a délkelet-ázsiai erőviszonyokra? Mennyire képes Peking növelni a befolyását a térség államaiban, s mit tud cselekedni ebben a helyzetben a technológia terén korábban vezető Japán? – A technika segítségével Kína gyorsan a saját hatókörébe tud vonni más országokat. Nézzük Malajziát. Bevezette a Kuala Lumpurhoz hasonló városokban a „City Braint”, az Alibaba által megalkotott kínai AI-rendszert. Ez irányítja a városokat, kezdve a közlekedéssel. A malajziai bűnüldöző szervek kínai arcfelismerő szemüvegeket használnak, és a SenseTime egy 1 milliárd dolláros AI-parkot létesít az országban. Az USA-nak évtizedekre volt szüksége technológiája elterjesztéséhez a világban. De a mesterséges intelligenciával a távol-keleti óriásnak csupán néhány esztendő kellett ehhez Malajzia esetében.

Ami Japánt illeti, a szigetország nem akar Kína árnyékában maradni. Tokió gyorsan „aktivizálja” kereskedelmi, egyetemi és kormányzati ágazatait, hogy versenyre keljen Pekinggel. Ennek kritikus vetülete az erősödő indiai–japán kapcsolat, melyben a technika nagy szerepet játszik. De az egyik jelentős mértékben figyelmen kívül hagyott nemzet, amely

A BC4LS intézetet a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) és a kecskeméti Neumann János Egyetem hívta életre. A BC4LS szimultán virtuális, valamint fi zikai tudás- és kutatóközpont, melynek legfőbb küldetése a hosszú távú fenntarthatóságra való refl ektálás és egy globális intellektuális csomópont létrehozása. A központ kiemelt célja különböző tudományterületek összefogásával és jól célzott témák gondozásával nemzetközi színvonalú és beágyazottságú kutatások lebonyolítása, szakmai események szervezése, publikációk készítése, kimagasló kutatási és szakmai tevékenységek fejlődésének a támogatása, s mindezzel a fenntartható jövővel kapcsolatos gondolkodás új alapokra helyezése.

komoly tényezővé válik, Indonézia. 2050-re a világ negyedik legnagyobb gazdasága lesz az Egyesült Államok után, s keveset tudunk arról, mik a tervei a technikával regionális és globális szinten. – Kína zöldfordulata milyen kapcsolatban áll az AI-jal? – Mivel a technika immár a geopolitika és a fenntarthatóság centruma, óriási horderejű a kapcsolat. Nem titok, hogy Peking olyan mértékben invesztál zöldprojektekbe, ahogy egyetlen más nemzet sem. Például egy 50 ezer milliárd dolláros globális energiahálózatra tett javaslatot, amely szoláris és szélenergia táplálta farmokból állna majd. Bár a mesterséges intelligencia egyelőre nem képezi Kína zöldfordulatának kiemelt részét, ez valószínűleg hamarosan bekövetkezik. A távol-keleti nagyhatalom által az AI segítségével elért fejlődés, megvalósított innováció elkezd majd beszivárogni minden területre, beleértve a fenntarthatóságot is. Ilyen az ország előrehaladása az önvezető elektromos autókkal (kibocsátáscsökkentés) vagy AI-tanárokkal kínai iskolák százaiban (az oktatás kiterjesztése a lakosság még nagyobb részére). Vannak az ázsiai óriás által megkezdett még ambiciózusabb fenntarthatósági projektek is, mint a „mesterséges hold” elindítása az utcai közvilágítás felváltására és az energiafogyasztás csökkentésére. – Az AI mennyire elterjedt a robotikában? Hol van az a pont, amikor már az egymással önállóan kommunikálni képes mesterséges intelligenciák teljes termelési-szolgáltatási folyamatokat tudnak irányítani, minimális emberi felügyelettel? És mikor jön el az az idő, amikor már egyáltalán nem szükséges az emberi felügyelet? – Az AI és a robotika kéz a kézben jár. Egyik sem lehet meg a másik nélkül. Japánban a kormány éjjel-nappal működő automatizált gyárakat épít, amelyek megállás nélkül fognak árukat előállítani, és mesterséges intelligencia által irányított robotjaik lesznek. Az USA-ban az Amazon többnyire robotszemélyzettel ellátott elosztási központjaiban olyan AI van, amely figyeli a humán dolgozókat, s ha kell, meneszti őket. Tehát a „zárt hurok” felé történő elmozdulás – amely mérföldkőnél a mesterséges intelligencia és a robotok képesek egymással kommunikálni, együtt dolgozni – már zajlik.

A nagy kérdés az, mikor éri el az AI azt a pontot, ahol felülmúlja az emberi intelligenciát. Ezt „szingularitásként” ismerjük. Ha valaki megnézi, milyen fejletté vált ez a technológia, világossá válik számára, mennyire közel vagyunk a szingularitáshoz. Ennek óriási következményei lesznek, különösen ott, ahol már „robotfegyvereket” állítanak elő, amelyek el fogják dönteni, kit és hogyan támadjanak, emberi kontroll nélkül. – Mit jelent az a kifejezés, hogy vertikális globalizáció, s hogyan alakítja át a globalizáció jelenlegi helyzetét? – A második világháború óta a globalizáció egy bizonyos módon működött. A glóbusz pontjai mélyen integrálódtak, összekapcsolódtak. Azok a társadalmi, kulturális és gazdasági korlátok, amelyek egykor megosztották a földkerekséget, többnyire eltűntek. Évtizedek óta az egész világ rengeteg szállal fonódik egybe, attól kezdve, hogy majd minden ország ugyanazokhoz a rendszerekhez csatlakozik (pl. SWIFT), egészen addig, hogy ugyanannak az intézménynek a részei (pl. Világkereskedelmi Szervezet).

De a globalizáció fellendülése nem tett mindenkit boldoggá. Számos állam úgy érezte, elvesztette a szuverenitását, gazdasági versenyképességét, identitását, kultúráját. Ma a technika révén a kormányok felveszik a harcot. Ahelyett, hogy a világ olyan nyitott lenne, amilyen évtizedeken át volt, most kezd ( megtelni technológiaalapú falakkal, korlátokkal (vertikalitás).

Ez a globalizáció és a világ új arculata, s ezért írtam meg a The World Is Vertical: How Technology Is Remaking Globalization (A világ vertikális: hogyan alakítja át a technika a globalizációt) című könyvet. A technika megosztja, kettéhasítja a világot. Vegyük például a LinkedIn és a Yahoo! közelmúltbeli távozását Kínából a „kihívást jelentő szabályozói környezet” miatt. Azok a „globális hidak”, amelyek összekötötték a lakosságokat, omladoznak.

Vagy gondoljunk az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által a közelmúltban kötött adategyezményre, amely szerint ezen országok csak „hasonlóan gondolkodó nemzetekkel” kívánnak együttműködni a határokon átnyúló adatáramlások terén. A technikával a világ gyorsan „táborokra” szakad, s mindenütt vadonatúj törésvonalak formálódnak. A kialakulóban lévő vertikális földrajz olyan, amelyet minden államnak, vállalatnak, városnak, polgárnak el kell sajátítania és irányítania.

g p

BARÁT MIHÁLY