Szabadulás az autómatuzsálemektől

SZABADULÁS

AZ AUTÓMATUZSÁLEMEKTŐL

ÚJ RONCSPROGRAM ROMÁNIÁBAN | Keleti szomszédunkban egy új jármű vásárlásakor két öreg gépkocsi beszolgáltatásával nagyobb állami támogatáshoz lehet jutni. A Tánczos Barna vezette környezetvédelmi tárca hároméves programot hirdetett meg, amely az eddigieknél hatékonyabban járulhat hozzá a gépkocsipark megfi atalításához. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minisztere a múlt héten sajtótájékoztatón ismertette a részleteket.

Románia 15 éve tagja az Európai Uniónak. Ez idő alatt jelentősen bővült a járműparkja, de ez az autóállomány egyre öregebb. Több mint 9 millió gépkocsit jegyeztek be a forgalomba, 2007-ben alig négymillió volt a számuk. A mobilitás fontos a gazdasági fejlődés szempontjából, ugyanakkor a környezetszenynyezés mértéke is megnőtt, aminek az egyik fő oka a nagyvárosi agglomerációkat elárasztó gépjárműforgalom.

Az úgynevezett roncsautóprogram különböző formákban tizennyolc éve működik. Célja, hogy ösztönözze az öreg járgányok forgalomból való kivonását és új gépkocsik vásárlását. A bukaresti szaktárca adatai szerint ez idő alatt több mint 700 ezer új jármű megvételét támogatták. Ennek ellenére az állomány elöregedett, mert évek óta egyre több használt autó lepi el a piacot.

CSAKNEM 17 ÉVES ÁTLAGÉLETKOR

Tavaly ebből a szempontból újabb rekord született, összesen 650 ezer ilyen gépkocsi adásvételét jegyezték. A Romániai Autógyártók Egyesületének az adatai szerint ezek közül csaknem 396 ezret külföldről hoztak be, azaz első ízben helyezték őket forgalomba keleti szomszédunkban, miközben az új autók értékesítése alig haladta meg a 121 ezres számot, ami 4 százalékkal kisebb az előző évhez képest. Az országban a legtöbb új járművet 2007-ben helyezték forgalomba, csaknem 312 600-at. Az illetékes minisztérium által közölt adatok szerint 2010ben még 10 év alatti volt a román járműpark átlagéletkora, de a múlt esztendőre már 16,8 évre öregedett. Éppen ezért a környezetvédelmi tárca több újdonság bevezetésével új lendületet ad a roncsautóprogramnak. Például azzal, hogy – a kiszámíthatóság és a tervezhetőség érdekében – három évre hirdeti meg, s első ízben évi egymilliárd lej fölé emeli a költségvetését. Így az idén 1,24 milliárd lejt (csaknem 90 milliárd forint) fordítanak a prog-

ramra, jövőre és 2024-ben pedig évente további tíz százalékkal bővítik a keretet az előző esztendőkhöz képest.

ÉRDEMES ZÖLDAUTÓRA VÁLTANI

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Figyelőnek elmondta: fontos, hogy most már két öreg autó beszolgáltatásáért is kompenzációt adnak, ha azok legalább hat éve forgalomban vannak Romániában. Eddig nyolc esztendő volt a határ, így nő a kedvezményezettek köre.

Ráadásul az elektromos és a konnektoros hibrid gépkocsik vásárlására meghirdetett támogatási programban is kötelező beszolgáltatni egy használt járművet, így az Európában kiemeltnek számító, akár 10 ezer eurót (mintegy 3,6 millió forint) is elérő állami rész csak akkor használható fel e-autók vásárlására, ha a felhasználók kivonnak a forgalomból egy öreg járgányt is. Mindkét intézkedéstől azt remélik, hogy nő a program hatékonysága. A tárcavezető hozzátette: a költségvetési keretből egyre inkább a zöldautók vásárlását ösztönzik majd. 2024-ben a tervek szerint egymilliárd lejt (bő 72 milliárd forint) fordítanak erre, ugyanis 2035-ben Európában már nem fognak belső égésű motorral működő járműveket gyártani.

Az új szabályok szerint az idén akár 16,5 ezer lejes (csaknem 1,2 millió forint) támogatásban részesülhet az, aki két tizenöt évesnél öregebb autót von ki a forgalomból. Egy ennél fiatalabb jármű után hatezer lejes állami dotáció jár, amely 7500ra (540 ezer forint) nő, ha a gépkocsi 15 esztendősnél idősebb.

A teljesen elektromos autót vásárolni óhajtók egy roncstelepre leadott jármű után maximum 46 500 lejes (3,35 millió forint) szubvenciót kaphatnak, két öreg gépkocsi esetében pedig legfeljebb 51 ezer lejeset (3,673 millió forint) ahhoz, hogy új járgányt vegyenek. (Ennek az összegnek a felét kapják azok, akik plug-in hibrid kocsit vásárolnak.)

SEPSISZENTGYÖRGY A MINTA

Tánczos Barna elmondta: Románia vállalta, hogy az uniós helyreállítási alapból járó támogatás fejében 2026-ig legalább negyedmillió 15 évesnél öregebb járművet kivon a forgalomból. Hogy ezt mindenképpen teljesíteni tudja, a környezetvédelmi tárca az önkormányzatokkal együttműködve el akar indítani egy másik országos programot, amely felgyorsítaná ezt a folyamatot. A miniszter Sepsiszentgyörgyöt említette példaként, ahol Antal Árpád polgármester kezdeményezésére tavaly az önkormányzat 3000 lejt (216 ezer forint) adott az öreg autókért cserébe úgy, hogy nem kötelezte a járműtulajdonosokat új gépkocsi vásárlására. Így sikerült ötszáz idős járműtől megszabadulnia a székelyföldi városnak – a kocsik egy része csak a parkolóhelyeket foglalta. A miniszter arra buzdítja az önkormányzatokat, hogy szentgyörgyi mintára találjanak ki egy testreszabott helyi programot, például az alternatív közlekedési eszközök és az infrastruktúra fejlesztésére. Ezeket a tárcához tartozó környezetvédelmi alapból 50 százalékkal finanszíroznák, az öszszeg másik felét pedig az önkormányzatok biztosítanák. A lényeg, hogy minél több autómatuzsálem kerüljön roncstelepre.

BORBÉLY TAMÁS A bukaresti sajtótájékoztató után lapunk a román–magyar államközi környezetvédelmi és vízügyi együttműködésről kérdezte a bukaresti kormány szakminiszterét.

A román hatóságok tizenkét folyami hulladékmentesítő szűrőrendszert akarnak megépíteni a magyar határ közelében, hogy ne jusson át a szemét Magyarországra. Mikor lesznek készen ezek a berendezések, és mennyire hatékonyak? – Január 13-án írtam alá a vízügy költségvetését, amelyben szerepel valamennyi tervezett beruházás. Bízunk benne, hogy a tervezés után már az idén elindíthatjuk a közbeszerzési eljárásokat, és 2023-ban be is lehet fejezni ezeket a létesítményeket. A cél az, hogy a Romániából származó hulladékot ne engedjük át Magyarországra. Ezekkel a rendszerekkel nagyon hatékonyan fel lehet fogni a fa- és műanyag uszadékot. Persze ez csak a kritikus helyzetre jelent megoldást, a cél az, hogy egyáltalán ne kerüljön szemét a folyóvizekbe. Ebben a tekintetben sokat segít a betétdíjas rendszer bevezetése. Tavaly elfogadtuk a jogszabályt, az idén kidolgozzuk a működési részleteit, és várhatóan az év végén elindul a program, melynek értelmében minden egyes üvegért, műanyag palackért 0,50 lejes (36 forintos) betétdíjat lehet visszaigényelni. Ennek a szisztémának köszönhetően három-négy év alatt 90 százalékos hatékonysággal össze lehet gyűjteni a kereskedelembe került csomagolóanyagot, így nem fog a természetbe jutni. Nevelésre és tudatosításra is szükség van, ezért a minisztérium reményeink szerint már februárban egy országos tájékoztatási kampányt indít, amely a szelektív hulladékgyűjtésre, a környezettudatos életmódra hívja fel a lakosság fi gyelmét. – Tavaly a magyar és a román hatóságok megállapodtak arról, hogy újraindítják a kormányközi környezetvédelmi bizottság működését. Mit remélnek ennek munkájától? – A vegyes bizottság egyik legfontosabb témája a vízgazdálkodás, hiszen a folyók, a patakok összekötnek, nem állnak meg az országhatárnál. Közös munkára van szükség a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés területén is, hiszen e tekintetben szintén egymásra vannak utalva a szomszédos államok. A vegyes bizottság keretében rengeteg jó tapasztalatot tudunk megosztani egymással. Ezek kiterjednek a biodiverzitás fenntartására, az élőhelyek védelmére, az érintetlen erdők beazonosítására és megóvására vagy a vadgazdálkodásra – ez utóbbi Magyarországon sokkal jobban működik.

B. T.

SERTÉSPESTIS, SERTÉSTÖRVÉNY

BUKARESTI VÁLSÁGKEZELÉS | Decemberben történelmi mélypontról beszéltek a disznótenyésztési ágazatban, amely az afrikai sertéspestis, az uniós érdekek és a belső káosz hármas szorításában keresi az utat a fény felé – magyar mintát is alapul véve.

ELADÓ MALAC EGY MÁRAMAROSI PIACON. AZ ÉLŐ SERTÉST MA MÁR INKÁBB APRÓHIRDETÉSBEN KÍNÁLJÁK

Egyre gyanakvóbb felhangok kíséretében hangzik el mostanában mind sűrűbben a kérdés Romániában: miért nem lehet véget vetni az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének? A koronavírus-járvány kapcsán megizmosodó összeesküvés-elméletek az ágazatba is átgyűrűztek. A konspirációs teória hívei azt vallják, hogy művi úton, egyenesen Brüszszelből tartják fenn az állandó fertőzésveszély pszichózisát. Könczei Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki képviselője, a bukaresti alsóház mezőgazdasági bizottságának a tagja túlzásnak tartja ugyan az ilyen állításokat, azt azonban ő is úgy látja, hogy a romániai sertéspestishelyzet az ennek a ragálynak kevésbé kitett uniós országok malmára hajtja a vizet.

GÓCOK SZÁMOKBAN

Keleti szomszédunkban gyakorlatilag négy és fél éve eredménytelenül küzdenek az ASP-vel. Ennek kórokozója 2017 közepén került az országba, valószínűsíthetően Ukrajnából, s azóta 4358 gócpontban pusztított. E szám a három esztendővel ezelőtti több mint 1700-ról 2020-ban ugyan 1063-ra csökkent, tavaly novemberben viszont már újra 1567 „tűzfészket” jegyeztek. Közben az országos sertésállomány a múlt év közepére 3,54 millió egyedesre apadt – 2006-ban még 6,8 millió példányt számlált. Tizenöt esztendő alatt tehát csaknem 48 százalékos volt a fogyatkozás, az utóbbi tíz évben pedig 30 százalékos. Az Országos

HENTESÁRU A BUKARESTI OBOR PIACON, KARÁCSONY ELŐTT. A SERTÉSHÚS NÉGYÖTÖDE KÜLFÖLDRŐL SZÁRMAZOTT, ÉS JELENTŐSEN DRÁGULT

Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) szerint 2021 végén minimum 500 aktív gócpont volt Romániában.

A járvány kitörése óta legkevesebb 700 ezer állatot pusztítottak el, az állomány drámai mértékű csökkenésének következtében pedig a romániai fogyasztók asztalára kerülő disznóhús 80-85 százaléka ma már importból származik – vagy a legkevesebb húszezer illegális kereskedőtől. A hatóságok szerint több mint 600 millió eurós a keletkezett kár, a hústermelők egyesületének a vezetői azonban úgy vélik: ez az érték sokkal inkább közelít a kétmilliárdhoz. Képleteik alapján a termelők legalább egymilliárdos kárt szenvedtek el közvetlenül, ehhez adódik a külkereskedelmi mérleghiányban megmutatkozó további egymilliárd.

TERVEZETTEL A TERVEZET ELLEN

„Mint az egyik legnagyobb kitettségű állam, Románia állandó prés alatt van. Arra próbálják rászorítani Brüsszelből, hogy az illetékes bukaresti hatóság hozzon olyan rendelkezést, amely a disznótartás korlátozása révén visszaszorítja a pestist. Ezért aztán nem túlzás kijelenteni, hogy az ASP nemcsak járványügyi, hanem gazdasági kérdés, illetve érdek is” – fogalmazott Könczei Csaba.

Az ANSVSA két tűz közé került: az egyik oldalon a romániai közvélemény és az ágazat, a másik oldalon pedig az uniós nyomás perzseli. Ebben a harcban keleti szomszédunk nagytermelői sem az EU-s vonulat mellett sorakoznak fel, ha ugyanis egy-egy fertőzési góc a farmjaik közelében alakul ki, bizony az ő állományaikat is felszámolják. Akadnak ugyan olyan cégek, amelyeknek megéri az uniós kárpótlás igénybevétele, de ha a belső termelés csökken, több importra szorul az ország, és ez már egyetlen romániai cég érdekét sem szolgálja.

A hatóság igyekezett megfelelni a brüsszeli elvárásoknak, és olyan rendelkezést fogalmazott meg, amely gyakorlatilag felszámolná a járvány egyik legnagyobb terjesztőjének tekintett kis- és közepes – azaz a háztáji – gazdaságokat. Ám ez ugyancsak a belső termelés csökkenéséhez és a behozatal növekedéséhez vezetett volna. A korábbi szociáldemokrata agrárminiszter rendeletét – amely gazdaságonként öt hízóra korlátozta volna a sertéstartást, ugyanakkor megtiltotta volna a szaporítást – 2021ben „fúrta meg” egy törvénytervezet. Ez utóbbi ugyanis felülír minden rendeletet, s míg nincs végeredmény, minden marad a régiben.

A bukaresti képviselőház mezőgazdasági szakbizottsága alelnökének, Magyar Lórándnak és Könczei Csabának a közös tervezete nem írja elő a darabszám korlátozását a háztáji gazdaságokban, illetve engedélyezi egy koca és annak szaporulata megtartását. Ám a szakbizottsági véleményezések után, júniusban végül olyan tervezet került a plénum elé, amely szerint az önfenntartó gazdaságokban megmaradna az ötös plafon. Ugyanakkor be kellene vezetni a családi gazdaság fogalmát – az e körbe tartozóknál nem lenne felső limit, s a gazdának nem kellene kötelező módon valamilyen vállalkozói formát választania; egyszerű nyilvántartás alapján őstermelőként tevékenykedhetne és kereskedelmi tevékenységet is folytathatna, ha képes biztosítani a minimálisan előírt állatjóléti feltételeket.

Úgy nézett ki, hogy e változattal valamennyi fórum és hivatal egyetért. Csakhogy Bukarestben bonyolultabb a parlamenti döntéshozatal. Van egy felsőház (szenátus) is, amelynek a mezőgazdasági bizottságában nem várt akadály jelentkezett: utóbbi elnöke, George Scarlat – „mellékesen” egy 30 ezer egyedes disznóhizlalda tulajdonosa – indítványozására a testület olyan változatot fogadott el, amely a családi gazdaságokban 15 egyedesre korlátozza a szaporulatot. Az ügy képviselőházi tárgyalása ez év tavaszán esedékes, szavazásra várhatóan a tavaszi parlamenti ciklus vége felé kerül sor. Könczei Csaba szerint van remény a korrigálásra, de addig is minden marad a régiben.

RENDCSINÁLÁSI KÉNYSZER

A rendcsinálás azonban a háromszéki képviselő szerint is elodázhatatlan – többek között azért, mert ma is azonosíthatatlanul nagy a füljelző nélküli disznók száma –, de semmiképp sem a háztáji gazdaságok lefejezése a megoldás. Egy ilyen intézkedés közel kétmillió gazdát érintene, a legérzékenyebben a székelyföldieket – e területen a sertésállomány 90 százaléka háztáji gazdaságokban hízik.

Mindettől nem függetlenül az idei prioritások közé tartozik a mezőgazdasági farmok besorolásának a tisztázása is. Jelenleg ugyanis több olyan kategória létezik, amelyet egyszer valamilyen azonnali intézkedés vagy pályázati besorolás érdekében kitaláltak, de azóta irrelevánssá vált. Márpedig a farmokat, gazdaságokat a méretek és a várható termelékenység alapján kell kategorizálni, nem utolsósorban azért, mert csak így indulhatnak a siker esélyével a különböző uniós pályázatokon. A „profiltisztítás” nehézkesnek ígérkezik, de Könczei Csaba a maga számára ezt tartja az év egyik legfontosabb feladatának. Akárcsak a családi gazdaság fogalmának a meghatározását, amely a vagyon oszthatósága, illetve megőrzése szempontjából is fontos jogi bástyát biztosít. „Nem kell messzire mennünk, ebben a témában egy az egyben át lehetne emelni a magyarországi mintát” – tartja a háromszéki képviselő.

CSINTA SAMU

A KISEBB JÖVEDELMŰEKET SEGÍTIK

LENGYEL NŐVÉR A TAVALY NYÁRI TÜNTETÉSEN. IDÉN JÚLIUSTÓL LEGALÁBB 420 EZER FORINTNYI FIZETÉST KAPNAK

LENGYEL ADÓREFORM | Január 1-jén életbe lépett az új adózási rendszer, amely az Új lengyel megállapodás nevű, a koronavírus-járvány utáni fellendülést célzó program része. A módosítások az esélyegyenlőségre és a progresszív adóztatásra alapoznak. Egyelőre elég nagy a tájékozatlanság a lakosság körében, de annyit tudni lehet, hogy mintegy 18 millió lengyel jobban jár (a legkevesebbet keresők, a gyermekes családok és a nyugdíjasok), s ötmillió adózó valószínűleg az eddigi pénzénél marad. A többiek többet fi zetnek.

Lengyelországban az egyik legfontosabb változás a második adóküszöb 85,5 ezer złotyról (kb. 6,7 millió forint) 120 ezerre (csaknem 9,44 millió) emelése. E jövedelem fölött 32 százalékos az adókulcs, de az érintettek köre 1,24 millió emberről 620 ezerre csökken. Ez a küszöb vonatkozik az egyéni vállalkozókra is. Aki nem éri el az évi 120 ezret, 17 százalékos kulccsal adózik.

NULLAKULCSOSOK

Nem kell szja-t fizetni a havi 3,2 ezer złotys (csaknem 252 ezer forint) minimálbér után. (Ez közel 1,5 millió munkavállalóra vonatkozik, s az eddigiekhez képest havi 13 ezer forintnak megfelelő többletösszeget jelent.)

Szintén nullás kulcsot alkalmaznak az évi 30 ezer złotyig (2,36 millió forint) terjedő nyugdíjakra és rokkantnyugdíjakra. Ez az ilyen típusú ellátások kétharmadára, mintegy nyolcmillió emberre vonatkozik, így havonta 196 ezer forint adómentes. Akinek ennél magasabb a nyugdíja, csak a plafon fölötti rész után adózik. Az Új lengyel megállapodás szintén nullás kulcsot alkalmaz azon időskorúak esetében, akik eddig lemondtak a nyugdíjukról, hogy tovább dolgozhassanak. Most nagyon jól járnak, hiszen évi 85,5 ezer złotys (6,7 millió forint) bevételig vehetik igénybe az szja-mentességet, függetlenül attól, hogy munkaszerződéses vagy megbízásos jogviszonyban dolgoznak, esetleg üzletelnek.

Az új szabályok egységesen 9 százalékos egészségügyi hozzájárulást írnak elő. Eddig a befizetett egészségbiztosítási díjjal csökkenteni lehetett a jövedelemadót. Így a nulla szja-s jövedelműeken kívül mindenkinek kisebb lesz a nettó fizetése, mint korábban. Éppen ezért a kormány a reform tervezésének a szakaszában úgy gondolta, hogy egy külön megoldást, ún. középosztályos könnyítést vezet be az adórendszerbe. Ez azokra vonatkozna, akiknek a havi bruttó fizetése vagy vállalkozói jövedelme 5701 és 11 141 złoty (449–877 ezer forint) között van. Az elmúlt napokban a kormány a 11 141 złotys összeget hangoztatja azon határként, amelyig a lengyeleknek nem kell aggódniuk nettó fizetésük csökkenése miatt.

KEDVEZMÉNY A HAZATÉRŐKNEK

Az új szabályozás célja a feketemunka és a munkabér zsebbe adott részének a felszámolása, vagy legalábbis a korlátozása. Január 1-jétől az ilyen cselekmények következményeit kizárólag a munkáltató viseli. „A lengyel adószabályozás eddig nem védte kellőképpen azt a dolgozót, aki esetleg az árnyékgazdaságba kényszerült és harcolni akart munkaviszonyának a legalizálásáért. Idáig ha az országos munkaügyi főfelügyelőség feltárta a fizetési rendellenességet, vagy a munkavállaló maga indított pert a munkaviszonya megállapítása érdekében, akkor magának a dolgozónak kellett kifizetnie akár öt évre visszamenőleg az adót, illetve a késedelmi kamatát” – mondta Jan Sarnowski, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára. A kormány arra is akarja ösztönözni a lengyeleket, hogy térjenek vissza hazájukba. Azok az alkalmazottak, akik legalább három éve külföldön élnek és visszatérnek az országba, a következő négy esztendőben évi 85 528 złoty (6,73 millió forint) összegig adómentességet élveznek.

ILONA GIZIŃSKA

KÉSZÜLŐDÉS A HORVÁT EURÓRA

KÉT ÁR A POLCCÍMKÉKEN | A zágrábi kormány 2019-ben kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba, és tavaly nyáron jelentette be, hogy 2023. január elsejétől vezeti be a közös európai fi zetőeszközt. Ha minden a tervek szerint halad, az uniós valutára történő átállás első fázisa már ez év nyarán elkezdődik.

Az euró az idén ünnepli huszadik születésnapját. 2002. január elsején került forgalomba tizenkét országban, s azóta már a tagállamok többsége és néhány unión kívüli ország is hivatalos fizetőeszközként használja. Az utóbbiakhoz négy törpeállam (Andorra, San Marino, Monaco, Vatikán) tartozik, amelyek szerződést kötöttek az EU-val a közös valuta használatáról, de monetáris megállapodás nélkül használja az eurót Koszovó és Montenegró is.

Horvátországban immár nincs belpolitikai akadálya az eurózónához való csatlakozásnak, miután tavaly novemberben a nemzeti fizetőeszközt, a kunát megtartani akaró pár fős parlamenti tömörülésnek, a Horvát Szuverenistáknak és szövetségeseiknek nem sikerült összegyűjteniük a megfelelő mennyiségű aláírást az ügyben kiírandó népszavazáshoz, bár közel álltak hozzá. A választói névjegyzékben szereplő polgárok 10 százalékának a támogatását kellett volna megszerezniük, azaz csaknem 369 ezer szignót, de ebből mintegy 34 ezer hiányzott.

BOMBABIZTOS KOCSI

A lakosság szoktatása az euróhoz augusztusban kezdődik. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a boltok polcain a kunában feltüntetett árak mellett szerepelni fog az árucikkek euróra átszámított értéke is. Azt már most tudni lehet, hogy 7,53450 kuna ér majd 1 eurót. Ezt az árfolyamot még 2020 nyarán állapították meg, amikor az állam belépett az európai árfolyam-mechanizmus második fázisába (ERM II.). Persze ez év végéig a pénztáraknál még csak kunával fizethetünk. Augusztustól kötelezően megjelenik az euróalapú elszámolás a dolgozók bérjegyzékén is, valamint a bankszámlákon. A nemzeti pénzben felvett hiteleket szintén a központilag meghatározott árfolyam szerint váltják át, az ügyfelek már augusztustól látni fogják az európai közös valutában törlesztendő részleteket.

Szeptemberben kapják meg a horvátországi pénzintézetek az első euró készle tei ket, a következő hónaptól pedig a posta és a horvát Pénzforgalmi Ügynökség (Financijska Agencija – Fina). De cem-

ber től a kis- és nagykereskedelmi cégekhez érkeznek meg az euróbankjegyek és -érmék. A kiszállításra a Horvát Nemzeti Bank (HNB) egy új, bombabiztos páncélkocsit is vásárolt, ugyanis a szabályok értelmében nagy mennyiségű eurót csak a legmagasabb szintű biztonsági előírások betartása mellett lehet szállítani. A Volvo típusú jármű 12 millió kunába (csaknem 570 millió forint) került.

LUKA MODRIĆ VÁLOGATOTTBELI „MEZE” EGY SPLITI SZUVENÍRSTANDON. JÖVŐ ILYENKOR MÁR CSAK EURÓÉRT LEHET MEGVENNI

FÖLÖSLEGES PÉNZVÁLTÓK

A horvát eurót 2023. január 1-jétől állítják forgalomba. Két hétig még kunával is lehet fizetni, utána július elsejéig minden postán, bankban és a Fina-kirendeltségen is díjtalanul beváltják. Később már csak a HNB-nél – igaz, ott erre még harminc évig lesz lehetőség. Jelenleg az országban több mint egymilliárd pénzérme és 500 millió bankjegy van forgalomban, melyek összértéke több mint 36 milliárd

kuna (1700 milliárd forint). A jegybank szerint a pénzcsere költsége mintegy 880 millió kuna lesz.

Az euró bevezetésének a nagy vesztesei a pénzváltók lesznek – állítja Szőregi Gábor, a horvát pénzváltók egyesületének (UHM) az elnöke. A Večernji list újságnak azt mondta: tízezer munkahely kerül veszélybe, hiszen a jelenlegi mintegy háromezer váltóhely jelentős része lehúzhatja a rolót. A több pénzváltót üzemeltető Szőregivel nem mindegyik szaktársa ért egyet. Több, főleg a tengerparton tevékenykedő szakmabeli úgy véli: amíg az országba érkeznek turisták, addig az ő munkájuk biztosított lesz. Ez az ágazat az eurózóna tagállamaiban is jól működik.

HORDÓSI DÁNIEL

MÉLYPONTON

A BOSNYÁK–SZERB VISZONY

MÁST ÜZEN BELGRÁD, MÁST BANJA LUKA | Aleksandar Vučić szerb államfő arra kéri boszniahercegovinai nemzettársait, térjenek vissza a szarajevói központi intézményekbe. A boszniai szerb vezető, Milorad Dodik szerint a jelenlegi államközösséget – az 51 ezer négyzetkilométeren szinte felefele arányban osztozó a bosnyák–horvát föderációt és a Banja Lukai-i központú Szerb Köztársaságot – kizárólag a kényszer tartja egyben.

Ötéves távlatban már független államként látja a mintegy 1,2 milliós, zömmel szerb lakosságú boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska – RS) Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség tagja, aki fél éve bojkottálja ezt a szarajevói csúcsintézményt, ahogyan a közös törvényhozó és végrehajtó testületekben sem vesznek részt a boszniai szerbek. A függetlenségről pont az RS ünnepnapján beszélt, ugyanis épp harminc éve kiáltották ki az itt élő szerbek a köztársaságot, és mondták ki, hogy továbbra is a belgrádi központú Jugoszláviához akarnak tartozni. A muszlim bosnyákok és a katolikus horvátok pedig néhány héttel később népszavazáson a függetlenség mellett álltak ki. Ez után vette kezdetét a három évig tartó, csaknem százezer halálos áldozatot követelő boszniai háború – benne a srebrenicai muszlim férfiak és fiúk elleni tömegmészárlás –, amelyet az amerikai daytoni megállapodás zárt le, és jött létre egy nagyon bonyolult szerkezetű, a három etnikum képviselőiből álló központi szervekkel, valamint saját intézményrendszerekkel rendelkező két entitásból – a Bosznia-hercegovinai Föderációból, illetve a Szerb Köztársaságból – álló dualista államalakulat.

SÉRELMEK

Nemrég Dodikkal és más boszniai szerb vezetőkkel szemben az amerikai adminisztráció korrupciós ügyletekre, illetve a daytoni megállapodás megszegésére hivatkozva szankciókat vezetett be, de a boszniai szerb régió politikáját évtizedek óta meghatározó vezető azt mondta, mindig is ragaszkodni fog a köztársaság napjának megtartásához. Ezt az ünnepet a közös állam fővárosában, Szarajevóban szakadár megnyilvánulásnak tartják, és alkotmánybírósági döntéssel tiltják. Ez a szarajevói hozzáállás, valamint az, hogy a srbrenicai népirtás tagadása az ENSZ szarajevói főképviselője javaslatára tavaly nyár óta bűncselekménynek számít – a szerbek tömeges gyilkosságnak, nem pedig népirtásnak tartják –, vezetett el a bosnyák–szerb viszony teljes megromlásához az államközösségen belül. Akkoriban hagyták ott a közös intézményeket, decemberben pedig a Banja Luka-i törvényhozás megszavazta, hogy megkezdik a Szerb Köztársaság kivonását a közös fegyveres testületekből, a biztonsági szolgálatokból, az adórendszerből és az igazságszolgáltatásból.

Politikai elemzők megállapították: még soha nem volt ilyen rossz a viszony a két bosznia-hercegovinai entitás között.

MILORAD DODIK (JOBBRA) TAVALY MÁRCIUSBAN ÍGY FOGADTA A SZARAJEVÓI REPÜLŐTÉREN A VAKCINAADOMÁNNYAL ÉRKEZŐ ALEKSANDAR VUČIĆOT. A NEMZETTÁRSAK GYAKRAN EGYEZTETNEK

BOSNYÁK FENYEGETŐZÉS

Miközben Banja Lukában rendőri díszfelvonulással ünnepelték a szerb entitás harmincadik évfordulóját, Szarajevóban Szerbia nagykövetsége előtt tiltakoztak a bosnyák–horvát terület polgárai. Véleményük szerint a boszniai történéseket, Dodik eltávolodását a közös állam gondolatától nem lehet függetleníteni Belgrádtól, hiszen a szerbiai és a boszniai szerb vezetőség együttműködése kiváló, tehát Banja Luka minden lépése belgrádi jóváhagyással megy végbe, állították.

Azt próbálták üzenni, hogy BoszniaHercegovina politikai agresszió áldozata, ami mögött a szomszédos Szerbia áll. Sejfudin Tokić, a tüntetés egyik szervezője, a Bosnyák Mozgalom vezetője közölte, hogy a patrióta bosnyákok nem fogják engedélyezni a Republika Srpska további elszerbesedését, az ortodox vallás térfoglalását és egy független állam létrejöttét. Az 1990-es évek háborús cselekményeiben is részt vett bosnyák zöld sapkások is megszólaltak, szélsőséges üzeneteket továbbítottak, emellett bejelentették, hogy ismét tagokat toboroznak.

NEM LENNE KISEBBSÉGI

Dodik arról is beszélt, hogy politikai eszméjének és fogadalmának az önálló Szerb Köztársaság létrehozását tartja. Azt mondta: a szerbségnek joga van a szabadsághoz, a köztársasághoz. Hangsúlyozta, hogy egy pillanatra sem vitatja a bosnyákok ugyanezen jogát, hiszen számukra is garantálni kell a saját államot. De olyan „meséből” a szerbek nem kérnek, amelyben egy kvázi polgári állam kisebbségéhez tartoznának. (Jelenleg a teljes államalakulat mintegy 3,3 millió fős, több mint fele bosnyák, egyharmada szerb, a többi horvát – a szerk.)

El kell ismerni, hogy a szerb entitás csak azért van még mindig Bosznia-Hercegovinában, mert muszáj ott lennie. Semmit sem kapott még a közös államtól, hacsak nem az alkotmány leépítését a szerbek kárára, valamint minden olyasminek a tilalmát, ami a szerbség jogait lett volna hivatott előbbre vinni.

ÖSSZEESKÜVÉST KIÁLT

A hivatalos Szarajevó közben már háborús fenyegetettségről beszélt. Željko Komšić, a boszniai hármas elnökség jelenlegi bosnyák elnöke a montenegrói Pobjeda napilapnak adott interjújában kijelentette, kevés kétség sem fér ahhoz, hogy Dodik be akarja áldozni a békét, Szerbia és Oroszország támogatását élvezi, a cél pedig Bosznia-Hercegovina végleges szétverése. A szerb köztársaság napi üzenetek között, mint vélekedett, jó néhány fasiszta, provokatív, fegyverragadással fenyegető mondat volt. Szerinte már nemcsak a régi háborús bűnösök miatt kell aggódni Boszniában, hanem azok miatt is, akik ismét ugyanilyen bűnöket akarnak elkövetni. Arra a kérdésre válaszolva, hogy nem jelzésértékű-e Aleksandar Vučić szerb elnök távolmaradása a harmincadik évfordulós ünnepségről, Komšić egyértelmű választ adott: nincs ennek üzenete, ott volt Ana Brnabić szerb kormányfő, a szomszédos ország tehát a legmagasabb szinten képviseltette magát.

VUČIĆ BÉKÍT

Ilyen hangulatban tartották meg Belgrádban Dodik és Aleksandar Vučić szerb államfő múlt hétvégi találkozóját, amelyen nem várt fordulat következett be: Szerbia elnöke arra kérte Dodikot, hogy segítsen visszatérni a szerbeknek a közös, szarajevói állami intézményekbe, és ott küzdjenek tovább a jogaikért; hagyjanak fel a bojkottal, folytassák a közös munkát a bosnyák és horvát vezetőkkel.

Úgy fogalmazott, nem arra kéri Dodikot, hogy szavazzon meg bármilyen döntést, csak arra, hogy ne legyenek üresek a szerbek számára fenntartott döntéshozói helyek Bosznia-Hercegovina állami intézményeiben.

Ez voltaképpen azt jelentené, hogy megszűnne a bő fél éve tartó intézményes válság, ismét lehetne olyan döntéseket hozni, amelyeknek az elfogadásához mindhárom államalkotó nemzetnek a beleegyezésére szükség van. Vučić a találkozón közölte, ezt a kérését kész a Banja Luka-i parlament és a kormány előtt is kifejteni, megmagyarázni. Véleménye szerint ugyanis nem számít túl jó taktikának a mostani eljárás, a nemzetközi közösség figyelme ugyanis az utóbbi időben túlzottan a boszniai szerbekre összpontosul, a béke és a stabilitás megbontóinak titulálják az egész szerbséget, ami csakis rossz vért szülhet. Végül minden felelősséget a szerbség nyakába akasztanának olyasmiért, amit el sem követett. Dodik a találkozón úgy vélte, az Egyesült Államok elfogult, és ellehetetleníti a szerb jogok érvényesítését, de egyetértett Vučićcsal abban, hogy a régió békéjének, biztonságának, egyensúlyának a megőrzése a legfontosabb feladat.

FELVONULÁS BANJA LUKÁBAN A KÖZTÁRSASÁG NAPJÁN, JANUÁR 9-ÉN. A BOSZNIAI SZERBSÉG ÜNNEPÉT TILTJA A SZARAJEVÓI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

VIRÁG ÁRPÁD

NÉGYMILLIÓ ALATT A HORVÁT NÉPESSÉG

Nemrég tette közzé a Horvát Statisztikai Hivatal (DZS) a tavaly őszi népszámlálás első eredményeit, amelyből kiderült, hogy tíz év alatt a lakosság több mint 9 százalékkal csökkent. Délnyugati szomszédunkban 2011-ben még közel 4,28 millióan éltek, 2021 őszén már csak 3,88 millióan.

A legtöbb lakost az ország keleti részén fekvő Vukovár–Szerém (Vukovarsko-srijemska), Sziszek–Monoszló (Sisačko-moslavačka) és Bród–Szávamente (Brodsko-posavska) megye veszítette, ahol 19, 18, illetve 17 százalékos volt a csökkenés, de néhány tengerparti községét leszámítva, az országnak nincs olyan közigazgatási egysége, ahol növekedett volna a lakosság. A most közzétett adatokból az is kiderül, hogy a horvát háztartások száma is több mint százezerrel csökkent. A népességfogyás legfőbb oka az elöregedő társadalom és a nagyarányú elvándorlás.

Arról, hogy miként alakult az ország nemzetiségi összetétele, egyelőre nem tettek közzé adatokat, ám a kisebbségek létszámát illetően a többséghez hasonló vagy még nagyobb arányú viszszaesés várható. Ami a horvátországi magyarságot illeti, a tíz évvel ezelőtti létszáma alig haladta meg a 14 ezer főt, ez pesszimista becslések szerint mára 10 ezer alá zuhanhatott. Ez a nemzetrészünk a Kárpát-medence legdrasztikusabban fogyó magyar közössége, hiszen 1910-ben a mai Horvátország területén még több mint 120 ezer honfitársunk élt. Az elmúlt száz évben hasonlóan komoly csökkenés figyelhető meg a helyi olaszok, valamint a szerbek körében is.

HORDÓSI

PLÁGIUMVÁD A ROMÁN KORMÁNYFŐ ELLEN

A PressOne.ro portál szerint Nicolae Ciucă 138 oldalas doktori dolgozatából 42 számít másolásnak, hiszen a kormányfő úgy vett át szövegeket mások munkájából, hogy nem tette ki az idézőjeleket. Ciucă 2003-ban doktorált az I. Károly Bukaresti Nemzeti Védelmi Egyetemen. A kormányfő aktív katona volt, 2015 és 2019 között Románia vezérkari főnöki tisztségét töltötte be.

A kormányfő azzal védekezik, hogy 2003-ban az akkori tudományos követelményeknek megfelelően, jóhiszeműen írta a dolgozatát. Ebben az elméleti rész mellett összegezte a külföldi küldetéseken szerzett katonai tapasztalatait, ami a beadandója eredeti része. A kormányfő arra kéri a védelmi egyetem etikai bizottságát, hogy vizsgálja ki a vádakat.

Az elmúlt években kiderült, hogy több politikus, állami alkalmazott és közéleti személyiség az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián szerzett doktori diplomát csalással. A rengeteg plágiumeset miatt 2020 őszén bezárták az akadémia két – jogi és közbiztonsági – doktori iskoláját. Victor Ponta volt román miniszterelnököt 2016-ban fosztották meg doktori címétől, miután bebizonyosodott, hogy plagizált. Romániában azt követően vált divattá az állami alkalmazottak körében a doktori fokozat megszerzése, miután ez a cím jelentős bérpótlékot biztosított számukra.

BORBÉLY

LAKÁSÉPÍTÉSI KEDV SZERBIÁBAN

A múlt év novemberében 3334 építési engedélyt adtak ki Szerbiában, ez csaknem 40 százalékkal több, mint 2020 azonos hónapjában volt – tette közzé a szerb Köztársasági Statisztikai Intézet. Az engedélyek közel 86 százaléka többszintes, főként lakóépületek felhúzására vonatkozott (kevés volt az üzleti létesítmény iránti kérelem). Ugyancsak tavaly novemberben 2538 lakás felépítéséről tettek bejelentést, ezek átlagos alapterülete 76,3 négyzetméter. A gazdasági elemzők biztatónak nevezték az adatokat. Igaz ugyan, hogy 2020 a pandémia esztendeje volt, de a járvány az építőiparra és az ingatlanpiacra nem gyakorolt különösebb hatást akkoriban, míg más ágazatokat jelentős mértékben visszavetett.

A legtöbb új lakás, csakúgy, mint korábban, Belgrád környékén épül déli szomszédunkban, az összesnek az ötöde.

VIRÁG

A HORVÁT VÁLOGATOTT KRIPTOVALUTÁJA

Múlt héten jelentette be a Horvát Labdarúgó-szövetség (HNS), hogy piacra dobja saját kriptovalutáját. A tokenek, amelyek a labdarúgó-válogatott beceneve után a Vatreni (tüzesek) nevet kapták, január 20-án kerülnek forgalomba, 1 dolláros áron. Azok, akik előre jelzik vásárlási szándékukat, 10 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá a digitális pénzhez. A tulajdonosok azon túl, hogy tokenjeikkel belépőjegyeket vásárolhatnak a csapat meccseire, beleszólhatnak a labdarúgószövetség döntéseibe is. Ezt egy blokkláncon alapuló szavazási rendszer teszi majd lehetővé. A birtokosok voksolhatnak a mezek dizájnjáról vagy akár arról, hogy a nemzeti tizenegy hol rendezze meg a hazai mérkőzéseit.

A HNS elnöke, Marijan Kustić a Jutarnji listnek elmondta, hogy a Vatreni bevezetésével követni kívánják a futballban aktuális trendeket, nyugaton ugyanis már jó néhány labdarúgócsapatnak van saját „fantokenje”. A horvát válogatott mintegy 30 millió egységből álló kriptovalutáját helyi cégek tervezték, illetve hozták létre, és egyelőre csak az Uniswap felületén lehet hozzájutni, de bármikor el is adható.

H.D.

SZABÁLYOZOTT ÁRÚ TERMÉKEK UKRAJNÁBAN

A kijevi kormány tizenegy alapvető élelmiszerre terjesztette ki az állami árszabályozást. A szociális jelentőségűnek nevezett árufélék kiskereskedelmi felára nem haladhatja meg a 10 százalékot a 2022. március 31-ig meghosszabbított járványvészhelyzet idején.

Az árstop által érintett produktumok köre a posztszovjet térségben népszerű hajdinakásával, valamint a kristálycukorral, a finomliszttel, az ukrán száraztésztákkal, a 2,5 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tejjel, a napraforgóolajjal, a tojással, a bontott csirkével és a 72,5 százalékos zsírtartalmú vajjal bővült. A múlt év végén még csak a rozs-búza keverék lisztből sütött kenyér és a közkedvelt cipó kiskereskedelmi nyereségét korlátozták.

Ukrajnában tavaly 10 százalékkal nőttek az árak. A legnagyobb mértékben a gáz és a villamos energia, valamint az élelmiszerek drágultak.

Az üzemanyagpiacon 2021 májusában vezették be az árszabályozást. A hatósági árat időről időre a gazdasági tárca állapítja meg, a maximális kereskedelmi árrés pedig a gázolaj esetében literenként legfeljebb 7, míg a benzinnél 5 hrivnya (78, illetve 56 forint). A dízel literjének az ellenértéke jelenleg nem haladhatja meg a 32,16 hrivnyát (357,6 forint), a benziné pedig a 32,92-ot (366,07).

Az alapvetőnek ítélt fogyasztási cikkek árának állami szabályozásáról egyébként még 2020 májusában született kormányrendelet, melynek értelmében a kereskedelmi egységek kötelesek tájékoztatni bizonyos élelmiszerek, gyógyszerek, koronavírus-fertőzés elleni védőeszközök, üzemanyagok tervezett drágításáról a fogyasztóvédelmi hatóságot. Az állam beavatkozhat, amennyiben a fogyasztóvédelem megalapozatlannak ítéli az árképzést.

Az állami árszabályozás tehát a járványvészhelyzet végéig marad érvényben, ugyanakkor csak a kiskereskedelmi árakra vonatkozik a korlátozás, a nagybani kereskedelemre nem. Ezért az intézkedés nem jelenti azt, hogy befagyasztották az árakat, a növekedés üteme azonban kétségtelenül lassult Ukrajnában.

SZŐLŐSI

JÖN A JÖVŐ JÜANJA!

DIGITÁLIS PÉNZRE ÁLLNAK ÁT | A pekingi téli olimpia indulása előtt bevezethetik a helyi lakosság körében a digitális jüant, és már most sok szolgáltató, például az egymilliárd felhasználós WeChat Pay, az Alibaba Alipay vagy a JD.com is támogatja a jegybank által napokon belül érkező pénzt. Ez azonban nem blokkláncon alapuló kriptovaluta lesz, sokkal inkább a mai, digitalizált, de központilag ellenőrzött valuták technológiájával jön létre. Igaz, egyes részfunkciókra és a határon átnyúló tranzakciók biztosítására már az e-jüan vagy e-CY is blokkláncbiztosítást használ.

Bár a kriptovaluták bányászatát központi, állami szigorral fenyegeti, illetve üldözi a kínai kormányzat, azért a digitalizációt a pénzügyekben, a pénzrendszerben egyáltalán nem hanyagolják el a döbbenetes sebességű innovációs ütemet diktáló országban. Kitűnő példa erre, hogy a papíralapú készpénz elektronikussá, digitálissá tételét milyen hihetetlenül gyorsan elkezdte népszerűsíteni az ottani központi bank, méghozzá annak a legmodernebb, akár mobiltelefonos formájában. A nemzetközi sajtóban nagy visszhangot kiváltott projekt CBDC néven ismert, amely az angol central, a bank, a digital és a currency szó kezdőbetűjéből képzett rövidítés.

Persze Kínában nem a nagy nyugati kártyatársaságok, a Revolut vagy a Wise, de nem is a magyar–cseh Barion áll nyerésre, hanem például a nyugaton is hírnevet szerzett WeChat, illetve az Alibaba–AliExpress páros. A WeChat például eredetileg üzenetküldő platformnak készült, de mivel néhány év alatt szinte mindenkinek a telefonján futott, így a Tencent nevű technológiai óriás vezetése felismerte, hogy egy ilyen applikáció kiválóan alkalmas a fizetésre. Azaz kvázi alulról jövő kezdeményezésnek is felfoghatjuk a most központilag eldöntött digitalizációt, az e-jüan, avagy a CBDC bevezetését.

Mint ismert, a Facebook és a hozzá tartozó Messenger applikáció is alkalmas lenne hasonló, emberek közti fizetések gyors és egyszerű lebonyolítására. Mégis évek óta vajúdik a Zuckerbergbirodalom, és egyelőre egy korlátozottan, főként Amerikában használható megoldást szültek a „hegyek”. Eközben a Tencent szinte tökélyre vitte a szolgáltatását. A WeChat mobilalkalmazás a közösségi funkciói mellett jóval egymilliárd feletti havi aktív felhasználót gyűjtött össze, sőt napi szinten is közel egymilliárd kínai használja. Nagy többségük egymás közti fizetésre is.

BEÁLLNAK A KÖZPONT MÖGÉ

A CNBC hírtelevízió híre szerint friss fejlemény a kínai fizetőeszköz di gi ta lizá ció ja kapcsán, hogy a Tencent melletti másik kínai techóriás, az Ant Grouphoz tartozó Alibaba is bejelentette, hogy a fizetési rendszereik támogatják a hamarosan Kína-szerte bevezetendő digitális jüant. Egyes nyugati elemzők szerint ugyanakkor nagy kérdés, hogy az ügyfelek hajlandók lesznek-e többéves távlatban használni a jegybank által kibocsátandó digitális fizetőeszközt.

Bár a friss hír szerint a WeChat (pontosabban a WeChat Pay) és az Alibaba (valamint az AliExpress) Alipay rendszere egyaránt képes lesz az új „digipénzzel” való fizetésre. Néhány napja a JD.com e-kereskedelmi óriás is bejelentette, hogy minden eszközzel támogatja, sőt ösztönzi a portálján értékesítő kereskedőket az új pénz elfogadására. A JD.com egyébiránt az egyik úttörő ezen a téren, hiszen korábban már megengedték a virtuális fizetőeszköz elfogadását.

A kínai jegybank eközben az ország tíz körzetében elérhetővé tette a virtuális fizetőeszköz kezelésére alkalmas központi fejlesztésű applikációt. Ez, a központi virtuális tárca alkalmazás eddig csak meghívásos alapon (tesztjelleggel) volt piacon, ám néhány napja a nagy applikáció-áruházakban is megjelent az e-jüant kezelni képes központi app. Ez pedig azt mutatja, hogy az ottani jegybank a technológiát a február 4-én kezdődő pekingi téli olimpia indulása előtt ki akarja terjeszteni a lakosságra. Persze nagy kérdés, hogy az állampolgárok mennyire jogkövetők, vagyis hogy milyen arányban töltik le a jegybank fizetési applikációját a meglévő(k) mellé.

Nem könnyíti meg ugyanakkor az e-jüan terjedését, hogy a WeChat és az Alipay felhasználóinak jelenleg csak hozzá kell kapcsolniuk a bankszámlájukat az alkalmazásokhoz. Ám amenynyiben digitális jüannal szeretnének fizetni, akkor le kell tölteniük a virtuális tárca applikációt, majd egy külön lépésben integrálniuk kell azt a techcégek fizetési megoldásaival.

Az elemzők szerint a felhasználókat semmi sem sarkallja arra, hogy elvégezzék telefonjaikon az extra letöltést és azonosítást. Ennek ellentételezésére, azaz ösztönzőül a kínai jegybank elhelyez majd némi ingyenpénzt a tárcákon, ám kétséges, hogy a felhasználók azt követően is használják-e az alkalmazást, miután elköltötték ezt az összeget – figyelmeztetnek a nemzetközi pénzügyi szakértők.

Úgy tűnik egyelőre, hogy a CBDC az első időkben inkább a központi kormányzathoz köthető alkalmazási területeken terjed el, ilyenek a számlabefizetések, a tömegközlekedési díjak, illetve a különböző jegybanki pénzátutalások.

HOGY ÁLL A VILÁG TÖBBI ORSZÁGA?

A G7-országok, Kínával ellentétben, egyelőre csak a CBDC-k kibocsátására vonatkozó közös szabványok kidolgozásánál tartanak, és itthon is csupán elméleti diskurzus folyik. A hazai jegybank szerint technológiai oldalról minden feltétel adott a gyors bevezetéshez, ám ezt nem feltétlenül a pénzforgalmi kérdések döntik el.

Eközben az Európai Központi Bank (EKB) tavasszal világossá tette, hogy nem akarja elkapkodni a digitális euró bevezetését, és igyekszik elkerülni, hogy ebben az „EU-n kívüli narratívák” befolyásolják. A digitális euró így legkorábban 2026 körül jelenhet meg, amivel az Európai Unió jóval elmaradna Kína mögött. Csakhogy az EKB csupán akkor döntene a digitális euró bevezetéséről, ha annak felhasználhatóságát alaposan tesztelte, és úgy ítéli meg, hogy az nem veszélyezteti az euróövezet pénzügyi stabilitását, tekintettel a koronavírusra és a kapcsolódó gazdasági problémákra.

MOST HOL TARTANAK?

A kínai jegybank szerint eddig tízmillió vállalati, üzleti felhasználó csatlakozott az e-jüan rendszerhez, és a hivatalosan még kísérleti jelleggel működő tárcák eddigi összes forgalma meghaladta a 63 milliárd jüant, azaz a 9,7 milliárd dollárt. Január elejéig mintegy 140 millióan nyitottak digitális tárcát a nemzeti bank által fejlesztett digitális valuta használatára. Eddig pedig 1,55 millió kereskedő fogadhatott el e-jüan tárcákkal való fizetést, beleértve a közüzemi, a vendéglátó, a szállítási, a kiskereskedelmi és a kormányzati szolgáltatásokat.

A minap a Hongkongban megrendezett Fintech Week konferencián az is elhangzott, hogy hivatalos időpont nincs az éles bevezetésre, de a tesztek már jó ideje folynak több nagyvárosban is. A kínai pénzügyi vezetés célja állítólag az, hogy az olimpiai játékokra, azaz február 4-ére már teljes egészében működjön a rendszer.

HG

Tavaly az egyik legrangosabb európai megmérettetésen az év vörösbora elismerést – 7500 nemzetközi tétel közül – a Jammertal Borbirtok nedűje kapta. Tulajdonosát húsz éve, hobbiként hozta lázba Villány, ma borászatának a nominális kapacitása évi egymillió palack. Rebellis természetűnek vallja magát – bár orvosnak készült, üzletemberként lett sikeres.

SZŰCS RÓBERT

Milyen bort kóstolt legutóbb? – Három nappal ezelőtt egy baráti társaságban mutattam meg a 2017-es pinot noirunkat. Ez az egyik kedvenc borom a saját pincészetünkből, és mindig büszkeséggel tölt el, ha kóstolom, mert a borászunk, Kövesdi Zsófi a „cirkuszos” burgundi fajtákat – mint a chardonnay és a pinot noir – is annyira szépen kezeli. De szakmai ártalom, hogy egy pohár bort sem tudok csupán az élvezetéért meginni, mert mindegyikben a hibát keresem. – Az, hogy húsz éve Villányban kezdte el építeni a borászatát, üzleti előrelátás vagy személyes kötődés eredménye? – Egy borász barátomat szerettem volna támogatni, eredetileg ezért választottam Villányt, de hamar elváltak az útjaink. Gyorsan rájöttem, hogy ha igazán jó borászatot szeretnék létrehozni, az túl sok pénzt, energiát és időt igényel ahhoz, hogy csupán játék maradjon számomra. Tehát üzletként kell felfognom, bármennyire is személyes a vonzódásom ehhez a tájhoz vagy a bor élvezetéhez. A játékosságnak persze helye van ebben a szakmában, de nagyon komolyan kell ismerni az alapjait, felépítve a kereskedelmi oldalát is. Meg szerettem volna mutatni a villányi terroir erejét, amelyet már a kilencvenes években éreztem, hiszen a remek szőlőnek köszönhetően az akkori egyszerű technológiával is nagyszerű borok kerültek ki erről a vidékről. Azt nem tudtam, hogy milyen rögös lesz az utam… – Korábban pokoli munkának nevezte a borászatot – mit ért ez alatt? – Nagyon szexinek tűnik kívülről, ahogy a borral foglalkozók gyönyörű helyeken mosolyogva emelgetik a poharukat és okosakat mondanak. De ha maximalisták vagyunk, akkor pontosan tudnunk kell, hogy mit miért csinálunk a szőlővel. Ha van ezer hordóm a pincében, akkor az összes tétel esetében meg kell fogalmaznom, hogy mit várok tőle. A borászommal ismerjük egymás elképzeléseit, mindketten maximalisták vagyunk, ezért jól tudunk együttműködni. Sok-sok közös kóstolás után alakult ki, hogy milyen stílusú borokat preferálunk, s határoztuk meg, hogy melyik piacra milyen termék értékesíthető. A borásznak is tudnia kell a befektető fejével gondolkodni és fordítva – ez a kölcsönösség elengedhetetlen. – Csak borásznőkkel dolgozik. Ez tudatos választás? – Másodszorra már az volt. Az első borászommal, Szabó Katával 2011-től 2019ig dolgoztunk együtt. Dél-Olaszországba

KÖVESDI ZSÓFI, A JAMMERTAL FŐBORÁSZA NÉVJEGY

1962-ben, Szegeden született.

A Szegedi Orvostudományi

Egyetemen diplomázott.

Munkahelyek: Sopron Városi Kórház, a Szegedi Orvostudományi Egyetem szívsebészeti osztálya 1989ig, azóta vállalkozó.

Kedvencek

Film » Il Marchese del Grillo (Vaskos tréfa) Könyv » Edgar Wallace: A zöld íjász Zene » AC/DC: Moneytalks Hobbi » lovak

Ahonnan merít, ha kimerül »

alvás

Legjobb/legrosszabb tulaj-

donsága » „A feleségem tudná megmondani”

ment férjhez, ezért váltunk el egymástól. Már nála megtapasztaltam azt, amit Kövesdi Zsófinál is látok, hogy hihetetlenül felkészült, gyakorlatias, fegyelmezett. Ez a munka reggeltől estig tart, aprólékos, nagyon monoton részei is vannak. A nők szerintem jobbak benne, mint a férfiak. – Mi a közös az orvoslásban és a borászatban? – Érsebésznek készültem. Az orvoslást egyetemi keretek között tanultam, a borászatot autodidakta módon. De szerintem ha valaki magas szinten akarja művelni az egyiket vagy a másikat, annak rengeteg gyakorlati tapasztalatot kell szereznie, s nála jóval okosabbakat szükséges hallgatnia a világ minden részéről. Talán az eredeti szakmámból adódóan a borászatban is rendkívül fontos számomra a szervezettség és a higiénikus környezet. – Azt gondolnám, hogy aki orvosnak készül, az elhivatott annyira, hogy nem könnyen vált pályát. – A nyolcvanas évek közegében, a szakvizsgám előtt állva úgy láttam, nincs sok kitörési lehetőség egy ambiciózus fiatal orvos számára. A következő tíz év rácáfolt erre, de akkor már elengedtem a szakmát, amely talán a rebellis természetemhez sem illett. Pár hónapra rá, teljesen véletlenül találkoztam egy osztrák üzletemberrel, aki a mentorommá vált, bevezetett az orvosi műszerek forgalmazásának az üzletágába, amelyben harminc éve dolgozom – kórházak beszállítójaként és befektetőként. – Miben rebellis? – Nem szeretek beállni a sorba. – Miért fontos versenyeken megmérettetni a boraikat? – A célom az volt, hogy nagyon jó borokat készítsek, ezért a világ legkeményebb versenyeire neveztem be a tételeinket, hogy neves szakértők véleményét hallhassam. Rengeteg olyan visszajelzés érkezett, melynek alapján változtattunk. A prémiummárkáinkkal – Cassiopeia, Koh-I-Noor – a kínai piacot célozzuk. Ott igénylik azt, hogy releváns nemzetközi véleményeket mutassunk fel a borról, ennek van marketingértéke. – Dizájnerborászatként működnek. Ez mit jelent? – A bor élvezeti cikk, akárcsak egy ruha vagy az otthonunk. Mindenki szeret olyan lakásba megérkezni vagy olyan ruhát hordani, amelyet szakemberek rászabtak. Úgy gondoltuk, hogy vannak, akik olyan bort szeretnének inni, amely igazán ízlik nekik – nem pedig olyat, amelyet éppen kapni. Már a 2000-es évek közepétől nagyon alaposan és következetesen feltérképeztük vásárlóink preferenciáit, hogy mi okoz számukra örömet a vörösbor fogyasztásakor. Majd különböző vevőcsoportoknak különböző karakterisztikájú nedűket készítettünk. Kínában a magas alkoholtartalmú, gyümölcsös vörösborok a legkeresettebbek. Minél magasabb az alkoholtartalom, annál problémásabb elkészíteni egy egyensúlyban lévő nagy bort. De például a 2011-es Koh-I-Noor Merlot-nk 16 alkoholfokkal került a piacra, ami szinte likőr kategória, miközben gyönyörű, testes, száraz vörösbor. Ha pénzt akarok keresni, akkor olyan bort készítek, amely a vevőnek ízlik, nem olyat, amely nekem. – Egy szóval hogyan jellemezné a Concours Mondial de Bruxelles versenyén 2021 legjobb vörösborának választott 2015-ös Cassiopeia Merlot-jukat? – Harmonikus. Minden borunknál arra törekszünk, hogy az alkotóelemek harmonizáljanak, ez a legfontosabb. Ebben az eredményben az a szenzációs, hogy nem megjósolható, mikor hirdetnek egy adott mezőnyben abszolút nyertest a világ nagy borversenyein. Általában nem szokták elmondani, hogy melyik fehér vagy vörös kapta a vakon kóstoló zsűritől a legtöbb pontot, hanem különböző kategóriagyőzteseket hirdetnek: a legjobb merlot, a legjobb sauvignon blanc, a legjobb olasz bor… Óriási mázlink volt, hogy itt épp így kommunikálták az eredményeket, mert ezzel a kezünkbe adtak egy remek marketingeszközt. – Eddig szándékosan nem éltek a marketing erejével, nem hirdettek itthon. – Kiváló minőségben és nagy mennyiségben állítunk elő bort, de eddig valóban Magyarország legelhallgatottabb borászata voltunk. Az alapborainkat itthon bizonyos kiskereskedelmi láncokban értékesítjük, reklám nélkül. A díj elnyerése paradigmaváltás számunkra, de Villánynak is. Világelső nedűt csak világelső szőlőből lehet készíteni, úgyhogy ezzel a borvidék leradírozhatatlanul felkerült az elit vörösborok terroirjának a világtérképére.

SZIGETI HAJNI

MÉRNÖKBŐL SOSEM ELÉG

KOVÁCS LEVENTE | Az oktatók bérének nagyarányú emeléséről, a gyakorlatorientált képzéseikről, valamint a mérnökök iránti óriási társadalmi-gazdasági igényről is beszélt a 12 ezer hallgatóval büszkélkedő Óbudai Egyetem rektora a Figyelőnek adott interjúban. A villamos- és egészségügyi mérnöki végzettségű intézményvezetőtől azt is megtudtuk: céljuk, hogy hat-nyolc éven belül ne csak a nevében legyen óbudai az univerzitás, hanem ténylegesen is a III. kerületben működjön minden budapesti karuk.

Tavaly augusztustól – a hazai felsőoktatási intézmények túlnyomó részéhez hasonlóan – az Óbudai Egyetem is alapítványi fenntartásban működik. Bár még csak szűk fél év telt el a modellváltás óta, lehet már valamifajta mérleget vonni? – Az eltelt öt hónap minden egyetemi polgárunk számára új perspektívát nyitott. Azért is mondom ezt nyugodt szívvel, mert a lehetőséget megneszelve mi magunk kezdeményeztük a modellváltást. Azt valljuk ugyanis, hogy így egy sokkal rugalmasabb és piacosítottabb struktúrában tudunk dolgozni. Műszaki felsőoktatási intézményként erre nagy szükségünk is van, mert a műszaki piac nagyon gyorsan változik, amelyhez idomulnunk kell a tantervünkben, a továbbképzésekben, a cégekkel kialakított együttműködésben, a kommunikációban és a nemzetköziesítésben egyaránt. – Az alapítványi fenntartású univerzitásoktól a napokban sorra érkeznek a bejelentések a bérfejlesztésekről. Önöknél hogyan alakulnak az oktatói fizetések? – Miután az elmúlt hónapokban a kuratóriumunkkal karöltve megalkottuk az új struktúrához szükséges jogi környezetet, ez év elején eddig soha nem látott mértékű béremelésre került sor. A kezdőlökést a tavaly szeptemberi 15 százalékos növekmény adta, ám az idén ennél jóval nagyobb béremelést tudtunk végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy január elsejétől a tanársegédek bruttóját – a 2019-es fizetésekhez képest – 94 százalékkal, az adjunktusokét 106, a docensekét 80, az egyetemi tanárokét pedig 62 százalékkal növeltük. Így a professzori bér elérte a bruttó 900 ezer forintot, a docensek fizetése a 700 ezer, az adjunktusoké az 570 ezer, míg a tanársegédeké a 430 ezret. Az oktatói óradíjakat a duplájára, a cafeteria összegét pedig 60 százalékkal növeltük. Hangsúlyozom, hogy ezek csak az alapfizetések. Ha ugyanis az egyetem évről évre teljesíti az állam által elvárt indikátorokat, akkor különféle célprémiumokkal is honorálható a befektetett munka. – Az elvárások között például olyasmire kell gondolni, mint a lemorzsolódás csökkentése vagy a tudományos teljesítmény javítása? – Bár az állam a modellváltással immár nem fenntartónk, ágazatirányítóként továbbra is „megrendelőnk”, elvárva, hogy versenyképes tudással ruházzuk fel a jövő magyar értelmiségét, és egy tudásalapú társadalmat építsünk. A velünk szemben támasztott elvárások között szerepel, hogy lehetőség szerint minél több olyan kiművelt mérnökemberfőt képezzünk ki, aki motivált, és a diplomaszerzés

után gyorsan el tud helyezkedni a végzettségének megfelelő területen. Ehhez természetesen az kell, hogy a hallgatók ne morzsolódjanak le a tanulmányaik folyamán, illetve a tantervben megszabott időben végezzenek. De nem a követelmények csökkentésével! Mindez csak az ipari szereplőkkel kooperálva működik. Az állam diplomás pályakövetési rendszerének az adatai szerint messze a legjobbak között vagyunk abból a szempontból, hogy a végzett frissdiplomásaink több mint kilencven százaléka az egyetemről kikerülve szinte rögtön, egy hónapon belül mérnöki állást talál magának. – Utóbbi komoly vonzerőt jelenthet a felvételizők körében. Emellett milyen üzenettel igyekszik magához csábítani a diákokat az Óbudai Egyetem?

– Tizenkétezer tanulónkkal az ország második legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye vagyunk. A magyar mérnökhallgatók harmada nálunk diplomázik. Egyik legfontosabb tulajdonságunk a gyakorlatorientáltság. Ez nem csak egy szlogen, a tetteinkben is megmutatkozik. Az első pillanattól kezdve a projektalapú oktatásra és a duális képzés adta lehetőségekre fókuszálunk. Ez többek között azt jelenti, hogy már az elsőévesek jelentkezhetnek céges gyakornoki programokra, ami nemcsak tanítási, hanem ipari kutatásfejlesztési szempontból is nagyon hasznos. – Ebből is látszik, hogy a duális képzés szerepe ma már megkérdőjelezhetetlen az oktatásban, legyen szó akár a szakképzésről, akár például a műszaki felsőoktatásról. Önök milyen kapcsolatokat ápolnak a gazdasági élet szereplőivel? – Több száz céggel alakítottunk ki együttműködést csak az elmúlt három évben. A legelkötelezettebb stratégiai partnereinkkel – köztük például a Siemensszel, a Boschsal és az MVM-mel – 2020 végén létrehoztuk az egyetem Ipari Tanácsát, amelynek elsődleges feladata, hogy értékelje és támogassa az intézményünkben folyó munkát. Ez egyfajta mecenatúra, hiszen a vállalatok nemcsak önös érdekükből, a munkaerő-toborzás miatt támogatnak minket, hanem azért is, hogy az univerzitás fejlődhessen és előreléphessen a nemzetközi színtéren. E folyamatot a modellváltás tovább katalizálja. Az Ipari Tanács létszáma természetesen folyamatosan bővíthető. Emellett a Magyar Mérnöki Kamara is a segítségünkre van, hiszen a köztestület tanúsítja a tevékenységünk szakmai színvonalát. A kérdésben említett szakképzéssel kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni, hogy az okleveles technikusi képzés bevezetésével a szakképző centrumok iskoláiban végzett, továbbtanulást tervező diákok előtt is szélesebbre nyílt az egyetemi tanulmányok lehetőségének a kapuja. Így már 14 éves kortól megteremthető egy mérnökéletpálya-modell. – A duális képzés és az önök ipari testülete is tulajdonképpen egy oda-vissza működő visszacsatolási rendszert tesz lehetővé az egyetem és a vállalati szféra között. Menynyire működik ez a gyakorlatban? – Az eddigi tapasztalatok kedvezők, hiszen a cégek már a tanácsban vállalt tagságukkal is kinyilvánították azt, hogy értékesnek tartják az Óbudai Egyetemen szerzett diplomát. Azt látják, hogy az oklevél mögött valódi, jól hasznosuló tudás van. Szintén kulcsfontosságú tényező, hogy a vállalati szereplők az oktatási portfóliónk kialakításába is bele tudnak szólni. Ez azért számít sokat, mert – mint említettem – a műszaki piac gyorsan és nagymértékben változik. Egy-egy technológia akár három-négy év – azaz egy alapképzésnyi idő – alatt elavulttá válhat. Márpedig nem valószínű, hogy egy felsőoktatási intézmény ugyanilyen sebességgel tudja folyton-folyvást megújítani a laboratóriumi infrastruktúráját. Ha viszont kialakul egy szimbiózis az univerzitás és a céges világ között, akkor az utóbbi biztosítani tudja a gyakorlat megszerzéséhez szükséges helyszíneket, nagyban hozzájárulva ezzel a diploma piacképességéhez. Véleményem szerint ez a mérnöki tudásalapú társadalom képzésének az alapja.

NÉVJEGY

1977-ben született, a Temesvártól száz kilométerre fekvő Resicabányán. 2000-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Temesvári Műszaki Egyetemen, majd egészségügyi mérnöki MSc-t a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). 2013ban habilitált. Kutatási területe a modern irányításelmélet és az élettani szabályozások. Tanított a Temesvári Műszaki Egyetemen, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen és a BME-n is. 2012–15-ben a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-ösztöndíjasa volt. 2013-tól öt éven át az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának az oktatási dékánhelyetteseként, majd az univerzitás oktatási rektorhelyetteseként tevékenykedett. 2015-ben az EU kutatói aranyérmének számító ERC-pályázat nyertese lett. 2019. július 15-től rektorként irányítja az Óbudai Egyetemet.

– Ön hogyan jellemezné a mérnökképzés hazai helyzetét? – A digitalizáció korszakát éljük, ezért valamilyen formában mindenki találkozik informatizált rendszerekkel. Márpedig ezeket mérnökök alkotják meg, ezért a képzésük iránt óriási a társadalmi igény, olyannyira, hogy a jelenlegi keresletet nem is lehet kielégíteni. Ha ma kétszer annyi hallgatót tudnánk képezni, akkor azok is holnap azonnal elkelnének. A versenyképességük záloga ugyanakkor a minőségük. – A mérnökképzésben is jelentkező, már szóba hozott lemorzsolódás ellen milyen lépéseket lehet tenni? – Egyrészt fontos látni, hogy mivel hazánkban nincs felvételi vizsga, az intézmények egy heterogén közegből merítenek. Másrészt tény és való, hogy a műszaki felsőoktatásban az alapkurzusok „szórós tárgyaknak” számítanak, és ez mindig is így lesz. Ezért arra kell összpontosítani, hogy miként tudunk a szükséges szintre felzárkóztató órákat biztosítani a hallgatóinknak. Bevezettünk például egy patronáló tanári rendszert, amelynek az a lényege, hogy a programban részt vevő oktatók mentorként végig kalauzolják a hallgatókat – főként az első tanévben. Ezt tervezzük kiegészíteni egy tutorhálózattal, amelyben felsőbb évesek segítik a gólyákat. Ezenfelül azt is fontosnak tartom, hogy noha persze nem lesz mindenkiből mérnök, de a műszaki tudományokkal, azok nyelvezetével minél előbb ismerkedjenek meg a gyerekek, és minél inkább szerethetővé tegyük ezeket a számukra. – A mérnöki hivatás még mindig inkább férfiéletpályának tekinthető, vagy ez már csak egy régi beidegződés? – Régebben valóban inkább férfiaknak szóló pályaként élt a köztudatban a mérnöki pozíció. A digitalizáció megjelenése azonban ezt is átformálta. Nemzetközi szinten a Women in engineering (női mérnökök) egy teljesen bevett programnak számít. Az Óbudai Egyetemen közel egy évtizeddel ezelőtt a hallgatóknak körülbelül a tizede volt hölgy, mára azonban az arányuk bőven meghaladja a húsz százalékot. – Az egyetem a közelmúltban lehetőséget kapott három tudományos és innovációs park kialakítására: Székesfehérváron, Kaposváron és Zsámbékon. Milyen munkát végeznek majd ezek az intézmények? – A célunk egy olyan innovációs ökoszisztéma megalkotása, amelyben laboratóriumokat, k+f tereket szeretnénk kialakítani, ahol a tudományos élet képviselői a vállalati szakemberekkel közösen tudnak újszerű megoldásokon munkálkodni, prototípusokat megalkotni, s ahol e termékek, szolgáltatások piacra juttatásának a folyamatát is együtt dolgozhatják ki. Székesfehérváron a robotikára és a mechatronikára fókuszálunk majd, mivel a városban és környékén letelepedett cégek jó része a robotizáció irányába mozdult el. Zsámbékon az IT-szektor lesz a középpontban, Kaposváron pedig a civil és a hadiipar számára igyekszünk majd elaborálni – anyagtudományi és gépészeti szempontból – megfelelő elektromos és hibrid hajtásláncokat. A pályázatainkban azt vállaltuk, hogy a létesítmények 2026. augusztus 31-ig megépülnek. Az igazi, tudományos munka – és annak önfenntarthatósága – utána kezdődik. – Rektori tervei között szerepel, hogy az Óbudai Egyetem valóban Óbudán működjön, vagyis hogy az összes budapesti kar a III. kerületben kapjon helyet. Hogyan áll ennek az elképzelésnek a megvalósítása? – Ma az univerzitás Budapesten négy telephelyen működik, ezért régen dédelgetett álmunk egy olyan campusfejlesztés, melynek eredményeként egy területen integrálódhat az összes fővárosi karunk. Ennek helyéül Óbudát szeretnénk, hogy ne csak a nevében legyen óbudai az egyetem. Erre most meg is kaptuk az esélyt az állam részéről, a tervet jóváhagyták, így bízunk benne, hogy hat-nyolc esztendő múlva egy integrált campusunk lehet. A campusfejlesztési elképzeléseinknek emellett része a laboratóriumi és a tantermi infrastruktúra digitalizációja, valamint a sportolási lehetőségek szélesítése is.

HELMECZI ZOLTÁN

FELMÉRÉS

A gyermekvállalási kedv növekedését mutatja az 1988 óta tavaly immár a hatodik alkalommal elvégzett, a magyarok lelkiállapotát vizsgáló, Hungarostudy elnevezésű kutatás.

GYERMEKKÖZPONTÚAK A MAGYAROK

A Kopp Mária–Skrabski Árpád házaspár által útjára indított, reprezentatív vizsgálat mostani eredményeit a profeszszor asszony születésének nyolcvanadik, halálának tizedik évfordulója alkalmából mutatták be a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), valamint a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet által rendezett emlékkonferencián, január közepén. A KINCS elnöke a tanácskozást megnyitó beszédében hazánk történetének egyik legnagyobb hatású orvosnőjeként aposztrofálta Kopp Máriát, aki évtizedeken át kutatta – alkotótársával, szociológus férjével közösen – a magyarok lelkiállapotát. Fűrész Tünde arra is emlékeztetett, hogy az orvos-pszichológus – és az általa létrehozott Népesedési Kerekasztal – javasolta elsőként a családi típusú adózás bevezetését, ő kezdeményezte a gyermekgondozási ellátások rendszerének rugalmasabbá tételét, a bölcsődei férőhelyek bővítését, a fiatalok lakhatásának a támogatását és a gyermeknevelés nyugdíjrendszerbeli elismerését.

PÁRKAPCSOLAT

A legutóbb nyolc évvel ezelőtt elvégzett felméréssel összevetve a 2021-es vizsgálat a gyermekvállalási kedv erősödését mutatta – mondta az eredményeket ismertetve a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója. Purebl György közölte: a családalapítási hajlandóság azon 18–40 éves nőknek a körében nagyobb, akiknek már van egy csemetéjük, a szülésélményük pozitív, van szülési tervük, s több forrásból informálódnak a várandóssággal kapcsolatban.

A pszichiáter kifejtette továbbá, hogy a kutatás szerint a kapcsolatban élők boldogabbak. Az elégedettséget és a testilelki egészség mutatóit tekintve a legjobb eredményeket a jó házasságban élők produkálták: náluk a legmagasabb a boldogság és a legalacsonyabb a depresszió, a stressz szintje. Érdekességképpen kitért arra is, hogy a feleletek alapján az európai átlaghoz képest a magyarok „meglepően jól alszanak”, ami kedvező biológiai jel a közösség egészségi állapotát illetően.

GYERMEKSZÁM

Engler Ágnes, a KINCS tudományos elnökhelyettese arról számolt be, hogy a Hungarostudy-sorozatban a tavalyi volt az első kutatás, melynek keretében megkérdezték a résztvevőket, mit gondolnak, mennyi az ideális gyermekszám egy famíliában. A válaszadók átlaga 2,1 volt, ami azt mutatja, hogy a magyar társadalom elsődlegesen kétgyermekes családmodellben gondolkodik. A szintén vizsgált tervezett gyermekszám értéke csak kevéssel maradt el ettől: az eredmény 1,9 lett, ami megegyezik a 2013-assal. „Ez azt jelenti, hogy e hajlandóság cseppet sem gyengült az elmúlt években, sőt a három gyermeket tervezők aránya jelentősen növekedett” – értékelt a szakember. Ugyanígy pozitívumként említette, hogy a még gyermektelen megkérdezetteknek több mint a kétharmada nyilatkozott úgy: mindenképpen szeretne családot alapítani.

A gyermekvállaláshoz szabott feltételek közül a legtöbben a stabil és családbarát munkahelyet, a biztos jövedelmet, a megfelelő egészséget, valamint a társas – szülői, baráti – támogatást jelölték meg. „Általánosságban elmondható tehát, hogy a magyarok család- és gyermekközpontúak, az általuk ideálisnak gondolt és tervezett gyermekszám egyaránt magas” – foglalta össze az eredményeket Engler Ágnes.

HELMECZI ZOLTÁN

LENDÜLETBEN AZ OMIKRON

PANDÉMIA | Az omikron egyre nagyobb ütemben terjed szerte a világon, szerencsére továbbra is enyhe tünetekkel. A Pfi zer vezérigazgatója szerint ez lesz az utolsó hullám, amelyik korlátozó intézkedéseket igényel. Idehaza két hét alatt megduplázódott a fertőzöttek száma.

A WHO különmegbízottjának a hétfői üzenete szerint a jelenlegi brit helyzet minden reményre alapot ad, látszik a fény az alagút végén. Ám óvatosnak kell lenni, s alázattal tudomásul venni, hogy a vírus jelen lesz az életünkben, és változik. A hazai adatok alapján az omikron-variáns már erősen terjed, a budapesti esetszámok rekordot döntöttek. A járványügyi szakemberek továbbra is azt javasolják, vegye fel mindenki a harmadik oltást is, mert ezzel megelőzhető a betegség súlyos lefolyása. A Koronavirus.gov.hu arról számolt be, hogy az elmúlt napokban tartott oltási akció keretében ismét több tízezer ember vette fel a vakcinát. Az akció e hét csütörtökön, pénteken és szombaton is folytatódik. Sőt a negyedik oltás is kérhető. Rusvai Miklós virológus úgy nyilatkozott, hogy utóbbi elsősorban azoknak ajánlott, akik immunhiányos betegségben szenvednek, az immunrendszert elnyomó gyógyszert szednek, 80 év felettiek, vagy várandósak és négy-hat hónapnál régebben kapták a harmadik vakcinát. Egyúttal az eljárás is változott, a karantén ideje 7 napra rövidült – ez egybevág számos európai ország intézkedésével. Január 22-én tartják a központi felvételit a középiskolába jelentkezők számára. Mivel jelenleg is sok a beteg vagy karanténban lévő gyerek, valószínűleg komoly jelentősége lesz a pótfelvételi időpontjának.

KÖVETKEZŐ OLTÁSI AKCIÓK A KÓRHÁZI ÉS JÁRÁSKÖZPONTI OLTÓPONTOKON:

2022. január 20–21. (csütörtök, péntek), 14–18 órakor 2022. január 22. (szombat), 10–18 órakor 2022. január 27–28. (csütörtök, péntek), 14–18 órakor 2022. január 29. (szombat), 10–18 órakor

FONTOS MAGYAR EREDMÉNY

A Szegeden dolgozó Letoha Tamás kutató és csapata friss publikációjuk szerint sikerrel térképezte fel a delta-variáns fertőzésének molekuláris alapjait. A szakember a Facebook-oldalán is sok alkalommal írt a heparin adásának a jelentőségéről. Mostani felfedezésükkel pedig be is bizonyították, hogy e terápiás szerként évtizedek óta alkalmazott véralvadásgátlóhoz erőteljesen kötődik a delta-változat, ezért ezen anyag alkalmazása nagyon haté-

kony az utóbbi törzs által okozott betegség gyógyításában. A szegedi kutatócsoport felfedezésének a jelentősége abban áll, hogy egy már jól ismert hatóanyagról bizonyította be: hozzájárul a koronavírusos betegek gyógyításához, így ezt biztonsággal alkalmazhatják ezek után az orvosok.

Másik aktuális hír, hogy izraeli vakcinát tesztelnek majd Magyarországon. A közel-keleti állam mintegy másfél éve kezdett bele saját Covid–19 elleni készítmény fejlesztésébe. A BriLife nevű oltóanyag fázis 2b/3 vizsgálatai zajlanak jelenleg. Európában elsőként hazánk teszteli az oltóanyagot. Ez a szer más technológiával készül, mint a már ismert vakcinák, ugyanis esetében állatokat megbetegítő vírust használtak, és ezt a génmódosított kórokozót juttatják élő formában az emberi szervezetbe. E mikroorganizmus felszínén, annak ellenére, hogy nem koronavírus, a géntechnológiai módosítások következtében koronavírus-tüskék vannak. A tüskefehérjék váltják ki az immunválaszt, az eddigi tesztelések szerint sikerrel.

KAPACITÁSHIÁNY EURÓPÁBAN

Az európai kórházak befogadóképességét elemezte az AP hírügynökség. Azt írják: a szakértők szerint az a probléma, hogy kevés egészségügyi rendszerben van meg a megfelelő rugalmasság egy a koronavírus által okozotthoz hasonló krízis kezeléséhez. Menet közben pedig azért nem volt lehetőség változások végrehajtására, mert az ismétlődő járványhullámok túlságosan lefoglalták az ellátórendszereket. Jelenleg a kórházi felvételek száma ugyanolyan nagy Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban, mint tavaly tavaszszal, amikor e három államban zárlatok vagy egyéb korlátozó intézkedések voltak érvényben. Angliában a Covid–19-fertőzöttek kórházi kezelésének az aránya a január 9-ével végződött héten valamivel nagyobb volt, mint 2021. február elején, mielőtt a legtöbb lakost beoltották volna. Ezúttal nincs lezárás. Ennek tükrében a Washingtoni Egyetem népesedési-egészségügyi kutatóintézete azt az előrejelzést tette közzé, hogy az európai régióban az emberek több mint fele két hónapon belül megfertőződik az omikronnal – beleértve az állami kórházak orvosait, ápolóit, technikai személyzetét is. Franciaország már évekkel a pandémia előtt csökkentette nemcsak a kórházi ágyak, hanem a szakszemélyzet, az orvosok és a nővérek számát is. A személyzetet néhány hónap alatt nem lehet visszaépíteni egy olyan időszakban, amikor maguk is százával betegszenek meg. A brit ellátórendszerből egyes vélemények szerint százezer egészségügyi dolgozó hiányzott a világjárvány kezdetén. Mindannyian emlékszünk, hogy az első hullám milyen állapotot idézett elő a spa-

nyol és az északolasz egészségügyben. A kórházaknak rögtönözniük kellett, az orvosok soha meg nem élt helyzetben döntöttek életekről. A spanyol kormány okult a tragédiákból, s cselekvési tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő még egyszer egy hasonló összeomlás. A rugalmassági tervük a szolgáltatási igények hirtelen változásaira reagál, különösen az intenzív osztályok tekintetében. Az elképzelés szerint a kórházaknak rendelkezniük kell a megnövekedett igényeket is kiszolgáló berendezésekkel és szakszemélyzettel. Mint egészségügyi közgazdászok leírták, kulcsfontosságú a rugalmasság, a bővíthető épületek, a személyzet flexibilitása az áthelyezések elfogadása, a terhelések megosztása tekintetében. Mindez leginkább regionális struktúrákban képzelhető el brit szakértők szerint.

TÜNTETÉSEK AUSZTRIÁBAN

Emberek ezrei vonultak ki szombaton Bécs utcáira, hogy tiltakozzanak a kormány azon terve ellen, miszerint február 1-jétől kötelezővé teszik az oltást. Tömegek skandálták az osztrák főváros központjában, hogy a kormánynak mennie kell. A Profil magazin felmérése szerint a megkérdezettek 51 száza-

léka tiltakozik a tervezett lépés miatt. Az ellenzők bő harmada általánosságban sem támogatja a kötelező védőoltást, 17 százalékuk pedig inkább várna. A kutatás alapján viszont az osztrákok 45 százaléka a szigorú intézkedés mellett van. Németországban rendszeresek a tüntetések. Berlinben, Kölnben, Rostockban, Cottbusban tízezrek demonstrálnak a kormány járványügyi lépései ellen, miközben rekordszámú új esetet regisztrálnak.

HOLLANDOK IS TÜNTETNEK. DEMONSTRÁCIÓ AMSZTERDAMBAN A JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK ELLEN

LENGYEL GABRIELLA

SZÉLLEL SZEMBEN

NOVAK DJOKOVICS | Az ausztráliai kitoloncolással többet veszíthet a szerb világelső, mint a történelmi, 21. Grand Slam-trófea. Igaz, eddig sem fordított kellő fi gyelmet a hírnévvel járó felelősségre, ezért a népszerűségért folyó harcban vesztésre áll Federerrel és Nadallal szemben.

Hiába a teniszvilág állócsillaga, bőven van mit kockáztatnia Novak Djokovicsnak, ha nemcsak sportszakmai, hanem üzleti oldalról is ki akarja hozni magából a legtöbbet karrierje utolsó éveiben. Mert bár ereje teljében van, a gyorsasága sem kopott meg, de május 22-én már 35 gyertya díszeleg a születésnapi tortáján. Az évek pedig ebben a sportágban sem múlnak el nyomtalanul, bár a tudás, a tapasztalat gyűlik, a könyök, a térd mindenre emlékszik. A legnagyobb lázadó pedig még akkor is körön kívül találhatja magát, akár végérvényesen, ha történetesen az adott sportág legjobbja. Egy amerikai vagy éppen skandináv sportoló feltehetően hosszasan mérlegelné, mit nyerhet, mit veszíthet, ha fittyet hány a szabályozásra, jelen esetben Ausztrália járványügyi protokolljára, a szenvedélyes, de legalább annyira öntörvényű szerb viszont, mint láthattuk, ha kell, fejjel megy a falnak.

NEMKÍVÁNATOS SZEMÉLY

Nem vagyok oltásellenes – ezt állítja magáról Novak Djokovics, de az utóbbi hetek alapján a többség nem osztja a véleményét. Pedig a feleségével, Jelenával egymillió eurót ajánlottak fel, hogy segítsék Szerbia egészségügyi védekezését a pandémia ellen. A saját verziójánál maradva, csupán arról van szó: nem akarja, hogy más mondja meg neki, mi kerüljön a szervezetébe. Mivel a Covidválság még nagyon is jelen van, és a sportipar ennek ellenére sem áll le, így a Nole becenévre hallgató sztár kénytelen lesz félredobni az önérzetét és a makacsságát – különben a nap végén legfeljebb Belgrádban marad a nép hőse, Melbourne után pedig Párizsban, Londonban és New Yorkban is nemkívánatossá válik. Ez már most jóval több mint feltételezés, hiszen ha Djokovics továbbra is nemet mond a koronavírus elleni vakcinákra, az ausztráliai kitoloncolás után a Roland Garrosra már be sem teheti a lábát, miután a Francia Teniszszövetség közölte: csak oltott sportolók nevezhetnek.

A franciák előrebocsátották, hogy senkivel sem tesznek kivételt, így az öszszes néző és versenyző csak akkor léphet be nyilvános helyre – ebbe a sportlétesítmények mellett az éttermek, mozik, valamint kávézók is beletartoznak

–, ha be van oltva. A többi Grand Slamtorna közül a wimbledoni szabályokról a brit kormány dönt majd, míg a US Open esetén New York egészségügyi szabályozása lesz az irányadó. Jelenleg a Nagy-Britanniába oltatlanul utazókra tíznapos karantén vár, míg az Egyesült Államok novem ber óta – egy-két különleges kivételtől eltekintve – csak oltott utasokat fogad. Nem túlzás azt állítani, hogy lavinát indított el a Djokovics-ügy. Észak-Amerikától Európán át a Távol-Keletig mindenütt vezető hír volt, hogy az ausztráliai megérkezését követően bevonták a vízumát, ami ellen ugyan fellebbezett a címvédő szerb, ám ezt végül elutasították, így el kellett hagynia a helyszínt a hátsó ajtón. A Reuters beszámolója szerint, amennyi-

A NÉP GYERMEKE. HA AZ EGÉSZ VILÁG ELLENE FORDUL, SZERBIÁBAN AKKOR IS NEMZETI HŐS MARAD NOVAK DJOKOVICS

ben a teniszező továbbra sem oltatja be magát, az egyéb tornákon való részvétele is veszélybe kerülhet, ugyanis egyre több ország szabja meg a beutazás feltételeként a vakcina beadatását. Nem csoda, hogy egy versenyszervező sem kívánja, hogy efféle közjátékkal hívja fel magára a figyelmet.

ÖNMAGA ELLENFELE

Novak Djokovics 2003 óta profi teniszező, egyesben a 200. vereségét pedig nem a pályán szenvedte el, ott ugyanis

az ATP honlapja szerint 989 megnyert mérkőzés mellett 199 elveszített csatát számlál. Az elmúlt csaknem két évtizedben felemelhetett 20 Grand Slamserleget, összesen nem kevesebb mint 86 trófeát. Az utóbbinál többet az Openérában négyen is gyűjtöttek: az amerikai Jimmy Connors 109-et, a svájci Roger Federer 103-at, a cseh Ivan Lendl 94-et, Rafael Nadal pedig 89-et. A GSviadalokra szűkítve a kört, Djokovics épp Melbourne-ben léphetett volna el nagy riválisai, az eddig szintén 20 bajnoki címet számláló Federer és Nadal mellől. És azért, hogy ezt nem tette, mit több, meg sem próbálhatta, végső soron csak magát hibáztathatja. Merthogy a felkészültsége, a formája alapján inkább az lett volna meglepetés, ha bárki más nyer a Melbourne Parkban, ahol példátlan módon már kilencszer diadalmaskodott. Először 2008-ban, 2019 óta pedig nem talált legyőzőre a kenguruk földjén. Jelzésértékű, hogy a szerb világelső az elmúlt két és fél évben csupán kétszer nem jutott döntőig Grand Slam-tornán: a 2020-as US Openen leléptették, mert eltalálta a vonalbírót a labdával, az idei Australian Openen pedig a sorsolás után a centerpálya helyett a repülőtér felé vehette az irányt.

A védőoltásokra tehát nemet mondott, de a vírusfertőzésen – állítólag – már kétszer is átesett Novak Djokovics. Először 2020 nyarán, amikor még nem álltak rendelkezésre vakcinák, méghozzá épp az általa szervezett Adria Touron, amit olyan felelőtlenül tartottak meg, hogy Umagban Covid-gócpont alakult ki. Másodszor pedig tavaly december közepén, amikor bevallottan pozitív koronavírusteszttel a birtokában adott interjút a francia L’Équipe-nek, majd maszk nélkül állt a fotós elé – utólag a közleménye alapján megbánta ezt a döntését. Ha azt el is fogadjuk, hogy Djokovics nem oltásellenes, végül mégis arra hivatkozva vonták meg a vízumát, hogy a kiállása felerősítheti a vakcinát elutasítók hangját, ami veszélybe sodorná Ausztrália példás járványkezelését. Ráadásul a helyi törvények szerint a kiutasítás miatt további három évig sem kaphatna vízumot – igaz, a bevándorlási miniszter nyomós indokkal felülbírálhatja a beutazáshoz szükséges kérelmét. Erre Scott Morrison ausztrál miniszterelnök hívta fel a figyelmet, aki szerint megfelelő körülmények között a szerb világelső részt vehet a 2023-as ausztrál nyílt teniszbajnokságon.

VÉGTELEN TÖRTÉNET

A 34 éves klasszis két hete érkezett meg Melbourne-be, de a repülőtéren nem engedték be az országba: visszavonták a belépési engedélyét, majd egy kiutasítottak számára fenntartott hotelben szállásolták el. Előzőleg az Australian Open szervezői akut egészségi problémájára hivatkozva külön engedélyt adtak neki az induláshoz. A vízumát bírósági döntés nyomán visszakapta, többször edzett az Australian Open helyszínén, és első kiemeltként kapott ellenfelet a sorsoláson, ám a rajt előtt néhány nappal ismét érvénytelenítették a vízumát, és idegenrendészeti őrizetbe került. A mindenkinek kellemetlen, hosszadalmas procedúra lezárásaként James Allsop elöljáró bíró jelentette be, hogy a háromfős döntnöki testület egyhangúlag elutasította a sztár fellebbezését.

Hogy mekkora kárt okoz mindez Novak Djokovicsnak? Népes rajongótáborát is megosztják az elmúlt hetek történései, márpedig 10,6 millióan követik a Facebookon, 10,1 millióan az Instagramon, 9 millióan a Twitteren. Ellentmondásos személyisége a Forbes legjobban kereső sportolókat rangsoroló 2021-es listáján is visszaköszön. Nole ugyanis 34,5 millió dollárral „csak” a 46., a teniszezők közül pedig nemcsak Roger Federer előzi meg, aki 90 millióval a hetedik, hanem a nőknél a japán Ószaka Naomi (60 millió dollár, 12. hely) és az amerikai Serena Williams (41,5 millió, 28.) is. Négyükre szűkítve a kört, nem lehet nem észrevenni, hogy a legtöbb pénzdíjat Djokovics kereste, a másik háromnak viszont többet hoztak a konyhára a pályán kívüli bevételek. Bár többek között a Lacoste és a Raiffeisen is mögötte áll, a teniszvilág bennfentesei szerint Nole a népszerűségért folyó harcban mindig is vesztésre állt nagy riválisaival, Roger Federerrel és Rafael Nadallal szemben. Míg az utóbbiak mindenki számára tökéletesek a pályán való hozzáállásuk, az eleganciájuk miatt, a szerbnek korábban is gondot okozott az imázzsal, a hírnévvel járó felelősség. A kitoloncolás után e téren még nehezebb dolga lesz.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

EGY ROCKFOTÓS NAPLÓJA BUDAPESTEN

Vértes György könnyűzenei fotós 2020-ban útra kelt vándorkiállítása utolsó állomásához érkezik a fővárosi Kossuth Klubban. Az NKA-s Hangfoglaló program magyar könnyűzenei örökség megőrzését támogató alprogramjának köszönhetően január 24. és február 10. között lesznek láthatók Budapesten az eddig nyolc városban bemutatott képek. Vértes György fotóriporternek tartja magát, aki több mint 40 éve kezdett fotózni. Volt képszerkesztő is, a legelismertebb munkái azonban a popzenéhez kötődnek. A kiállítás anyagát képező nyolcvan felvételen szereplő zenészek közül sokan a barátai is. Képünkön a P. Mobil együttes lemezborítója 1985-ből.

KULTÚRA, SÜTI, KORIZÁS

ALLIANZ JÉGPÁLYÁK ÉJSZAKÁJA

A Magyar Jégkorong Szövetség 2022-ben hatodszor szervezi meg a Jégpályák Éjszakáját, a legnagyobb hazai télisport-rendezvényt. Január utolsó előtti hétvégéjén országszerte több mint negyven helyszínen, köztük három kiemelt vidéki nagyvárosban – Debrecenben, Győrben, Veszprémben – várják a jeges sportok és programok szerelmeseit. A helyszínek többnyire meghosszabbított nyitvatartással, kedvezményes belépőkkel, DJ-kkel és jégdiszkóval várják az érdeklődőket.

UNICORN-NAPOK A SUGAR! SHOPBAN

Igazi családi programnak ígérkezik az édességeket kedvelőknek a január 21. és 23. között megrendezendő Unicorn-napok. Unikornisos süti, cupcake, macaron, minyon és torta lesz kapható, sőt külön bokszokkal is készülnek azok számára, akik rajonganak a színesebbnél színesebb édességekért.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

MÉG A NINDZSA MAJMOK IS SZERETNEK JÁTSZANI – UNIKORNIS VÁLTOZAT

ANDRZEJ MARCZEWSKI | A legátfogóbb gamification témájú kézikönyv magyar nyelven – a Kreatív Kontroll könyvtárából. Mert a játékosítás segítségével nemcsak eladunk, hanem az elköteleződést is növeljük. ,,A gamifikáció nem a kontrollról, hanem sokkal inkább a motivációról és az elkötelezettségről szól” – mondja a szerző.