Debrecen lehetne a második főváros

DEBRECEN LEHETNE

A MÁSODIK FŐVÁROS

PAPP LÁSZLÓ | A végéhez közeledő, szénhidrogén uralta korszakot rövidesen felváltja a tiszta energiára épülő gazdaság. E változás előrevitelében Debrecen élen jár, az évtized végére pedig az egyik legnagyobb nyertese lesz ennek a folyamatnak – nyilatkozta lapunknak Papp László annak kapcsán, hogy rövidesen új, akkumulátorgyártásban érdekelt befektető érkezik a megyeszékhelyre. Az új fejlesztés ürügyén egyebek mellett a város fejlődésének mozgatórugóiról kérdezte a Figyelő a polgármestert.

Minek köszönhető, hogy a város versenyképessége megerősödött? Két-három éve az ország ipari termelésének még mindössze 2,8 százalékát adta Debrecen és környéke, ma ez sokkal több. – Az már polgármesterré választásom idején, 2014–15-ben egyértelmű volt, hogy megfelelő gazdaságfejlesztési stratégiával a város tőkevonzó képessége jelentősen növelhető, és ha erre sor kerül, akkor Debrecen a világgazdaságban végbemenő átrendeződési folyamatok nyertese lehet. Az világos volt, hogy régiónk kiemelt helyszíne lesz a befektetéseknek. Nekünk pedig az volt a dolgunk, hogy ezek a városunkat célozzák meg. E cél megvalósítása érdekében dolgoztuk ki az Új Főnix Tervet, majd a Debrecen 2030 programot. Az utóbbi célja, hogy a települést az élet minden területén meghatározó tényezővé fejlesszük és befektetésbaráttá tegyük. Hogy ezt mennyire komolyan gondoltuk, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy míg 2010-ben – minimális tartalék területtel – mintegy 120 hektárnyi ipari parki területe volt Debrecennek, addig most a teljes terület eléri az 1300-at. Ennek mintegy 60 százalékára már van befektető. Ebben az esetben már olyan – a munkaerőpiacot is érdemben befolyásoló – léptékekről beszélünk, amelyek a határokon túl is érzékeltetik hatásukat. – Többször is úgy nyilatkozott, az országot Trianon óta jellemző egyközpontúságot mindenképpen oldani kell. Ehhez vidéki erőközpontokat kell létrehozni, amelyek közül a primus inter pares az ön által vezetett város lehet. Ezt mire alapozta?

– Részben Debrecen földrajzi elhelyezkedésére, hiszen a város egy KeletMagyarországot, Dél-Szlovákiát, Kárpátalját és Nyugat-Romániát magában foglaló, mintegy hárommillió főt számláló régió centrumában helyezkedik el, és mint ilyen, mérhető hatást gyakorol a térség közlekedésére, gazdaságára, oktatására, kultúrájára. Részben pedig arra a mérhető fejlődésre, ami a kormányzat által is támogatott befektetésbarát lépéseink eredményeként a város gazdasági életében néhány év alatt végbement. A növekedés nem állt meg, sőt, az üteme fokozódott, vagyis a folyamatok dinamikája alapján bátran állíthatom, hogy az évtized végére gazdasági súlyban, ipari kibocsátásban a jelenleg éllovasnak tekinthető Győrt és környékét is túl fogja szárnyalni. Vagyis Debrecen regionális fővárossá válása realitás. – Az emberi tényezőnek mindig óriási a szerepe. Milyen csapattal vitték sikerre ezeket a programokat? – Debrecen szellemi központ, lassan ötszáz éve iskolaváros. Ebből kiindulva a településpolitika meghatározója az oktatás, ami azzal jár, hogy a városnak rendkívül komoly a tehetségállománya. Olyan emberekkel vettem körül magam polgármesterként, akik ugyanúgy akarják, éhezik a sikert. A város érdekeit tartják szem előtt, és óriási tudásuk, elkötelezettségük, munkabírásuk van. Ez a csapat sikerre tudja vinni a Debrecen-ambícióit, akár az alpolgármesterekre gondolok, akár az általunk létrehozott külső intézményrendszerre, szervezetekre. Legyen szó a szociális, a kulturális szféráról vagy a gazdaságfejlesztésről, mindegyik területen kitűnő szakemberek dolgoznak. Ha az elmúlt évek sikertörténetét nézzük, akkor az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ az ország legsikeresebb önkormányzati gazdaságfejlesztési szervezete. Abban az irodában, ahol most ülünk, az elmúlt években Európa legnagyobb iparvállalatainak vezetői fordultak meg. Nagyon büszke vagyok arra, hogy Debrecen ilyen mértékben az érdeklődés középpontjába került, és ez nemzetközi elismerésekben is megnyilvánul. Tavaly februárban jelent meg a Financial Timesnak az a globális ranglistája, amely városunkat a tíz leg-

NÉVJEGY

1991-ben érettségizett. 1996-ban jogi diplomát szerzett a Miskolci Egyetemen. Nős, két gyermeke van. 1999-ben feleségével közösen önálló ügyvédi irodát hozott létre Debrecenben. Első alkalommal 1998-ban választották meg önkormányzati képviselőnek. A 2010. október 3-i önkormányzati választáson a debreceni 16. számú egyéni választókerület képviselőjévé választották. 2010. október 18-án vállalkozói vagyonért és városstratégiáért felelős alpolgármester lett. 2014-től Debrecen polgármestere.

Nagyszabású innovációk zajlanak a BMW-nek is otthont adó gazdasági övezetben.

jobb befektetési stratégiájú, tőkevonzó képességű település közé pozicionálja. Ez pedig csak megfelelő kvalitású munkatársakkal valósítható meg. – Nem fogta vissza a lendületet a vírusválság? – A megyeszékhely gazdasága az elmúlt években olyan dinamikával növekedett, hogy a városi működés tekintetében szinte észrevétlenné tudtuk tenni a járvány által okozott kedvezőtlen folyamatokat. Iparűzésiadó-bevételeink az előző évhez képest bő tízszázalékos emelkedést mutatnak. Ehhez nagymértékben hozzájárul a már említett hatalmas iparterületi hálózat, ami a kormány hathatós támogatáspolitikájának köszönhetően folyamatosan telik meg új beruházásokkal. Ezek az építési munkálatok szintén nagy hatással vannak a város gazdaságára. Jelenleg Debrecen „újraértelmezése”, „átméretezése” zajlik. Arra számítunk, hogy a város nem csupán gazdasági, de egyéb tekintetben is növekszik. Mindezek miatt a válságtűrő képességünk sokkal jobb, mint évekkel ezelőtt.

– A növekedés közlekedésfejlesztési, -szervezési kihívásokat generál. Hogy állnak ezek menedzselésével? – Több bevezető úton, autópálya-csomópontnál, vasúti pályán jelenleg is nagyon komoly munkák folynak. Napirenden van az elővárosi közlekedés, valamint az ország egyik legfontosabb vasútvonala, a Debrecen és Nyíregyháza közötti szakasz fejlesztése, illetve a Debrecen, valamint Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat létrehozása. Az utóbbi léptékváltást jelenthet a keleti irányú közlekedésben. Bár az autópálya elkészült a keleti határon, vagyis a városunk ebből a szempontból már „ott van” a Partiumban, a vasúti kapcsolat rendkívül fontos lenne. Abban, hogy ezt a fejlesztési irányt is segíteni kell, a kormány elkötelezettsége – én úgy látom – egyértelmű. Debrecen szempontjából nagyon fontos az új főpályaudvar megépítése is. Ennek előzetes tanulmányterve elkészült, a tervezéshez szükséges forrásokat pedig a Debrecen 2030 stratégiai fejlesztési program jövő évi fejezete tartalmazza. Ugyancsak nagyszabású innovációk zajlanak a BMW-nek is otthont adó Északnyugati Gazdasági Övezetben, ahol vasúti csomópont és kamionterminál is épül. – A Debreceni Nemzetközi Repülőtéren több tízmilliárd forint értékű fejlesztést terveznek, amelynek során egyebek mellett új kifutópályát, tűzoltólaktanyát, a repülőgépek le- és felszállását segítő ILS rendszert kívánnak megvalósítani, valamint új terminált szeretnének építeni. A beruházási költség a 160 milliárd forint fölötti mérlegfőösszegű debreceni költségvetésnek is nagy falat lehet, nem vállalhatja egyedül a város. Milyen formában kerülhet ide a szükséges forrás? – Amikor 2019-ben a repülőtéren átléptük az évi hatszázezres utaslétszámot – és így ebben a tekintetben magunk mögé utasítottuk a szerencsésebb helyzetből indult kassai és nagyváradi légikikötőt –, bizonyítottuk, hogy van

DEBRECEN FELÜLRŐL. MÁR MOST IS GAZDASÁGI KÖZPONT A RÉGIÓBAN

helyünk a nap alatt. Ezt erősíti az az új reptéri koncepció, amelynek a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mellett a Debreceni Nemzetközi Repülőtér a másik kiemelt szereplője. Előbbi az ország, utóbbi pedig az ország legjobb, legéletképesebb vidéki légikikötőjeként kapott kiemelt helyet a koncepció ban. Ebbe a konstrukcióba illeszkedik a kormány azon döntése, hogy a repülőteret üzemeltető társaságban 51 százalékos tulajdoni hányadot szerezve az állam aktív részt vállal a debreceni légikikötő fejlesztésében. Az erről folyó tárgyalások lassan lezárulnak, így reálisnak látom, hogy ez az akvizíció az önkormányzat közgyűlésén a közeljövőben téma lehessen. – Debrecenről manapság nem lehet úgy szót váltani, hogy ne kerülne terítékre a BMW nagyszabású beruházása. A cég nemrég azt kommunikálta, hogy az idén megkezdik az irodák és az oktatási központ építését. – Rendkívül örömteli, hogy megindulnak a magasépítési munkálatok, mint ahogy az is, hogy a cég nagyra értékelte azt a teljesítményt, amit a kormányzat és a város nyújtott a projekt megvalósítása érdekében. A bejelentéskor azt mondterületén is. A BMW számára szükséges szakemberek képzése két középiskolában már elindult, az egyetemen pedig zöld utat kapott a járműipari mérnökképzés. – Bár elmúlt már a karácsony, a beszélgetés az advent időszakában készült. Hogyan tette az önkormányzat boldogabbá a rászorulók karácsonyát? – Az adventi időszak együtt jár azzal, hogy Debrecen gondoskodó városként fokozottabban törődik azzal a 4500 szűkölködő családdal, amellyel folyamatos kapcsolatban állunk, és ez nemcsak a karácsonyi, hanem a téli időszakra is vonatkozik. A 2015 óta működő Debreceni Karitatív Testület vezető szerepet tölt be az adományok összegyűjtésében, majd a rászorulóknak való szétosztásában. A járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek segítésében is részt veszünk. A számukra összegyűjtött 130 millió forintból többek között táppénz-kiegészítéssel segítettük-segítjük őket. A városunkban tehát megvan az összetartás, a gondoskodás szándéka, ami reményeim szerint kicsit több is, mint szándék. Mindemellett a település szociális ellátórendszere biztosítja a jogszabályokban meghatározott ellátási formákat.

tam, hogy a BMW Debrecenbe érkezése átírja a város jövőjét. Így is lesz: a település óriási dinamikát kapott, és ez az élet szinte minden területére kihat. A közlekedésfejlesztésről és a BMW miatt magasabb fokozatra kapcsolt befektetői érdeklődésről már szóltam, de azonnal megkezdődött a felkészülés az oktatás

AKKUMULÁTORGYÁR

A katódgyártásban élenjáró dél-koreai EcoPro BM 264 milliárd forint értékű beruházás keretében építi fel a gyárát a debreceni Déli Gazdasági Övezetben. A 80 százalékos nikkeltartalmú katódokat két év múlva kezdik el gyártani, 37 hónap múlva pedig csúcsra jár a 631 munkahelyet teremtő üzem.

Szijjártó Péter külügyminiszter az EcoPro BM Debrecenbe településének támogatása kapcsán a beruházás bejelentésekor közölte: a dotációt annak nagyságrendje miatt engedélyeztetni kell az illetékes EU-biztossal. A fejlesztéssel kapcsolatos sajtóeseményen Kósa Lajos, Debrecen országgyűlési képviselője kérdésünkre úgy nyilatkozott: az eddigi tapasztalatok alapján nem kell attól tartani, hogy emiatt a beruházás csúszást szenvedne – a járvány okozta válság leküzdése érdekében az utóbbi időben az unió inkább gyorsította az ilyen eljárásokat.

DOMBI MARGIT