Tovább növelnék a vonzerőt

BÁNNÉ DR. GÁL BOGLÁRKA | Borsod-Abaúj-Zemplén megye sikeres felzárkózási folyamaton ment keresztül az elmúlt években, ezzel együtt még óriási a benne rejlő fejlődési potenciál – nyilatkozta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke a Figyelőnek.

Mi jellemezte a megye fejlődését az elmúlt időszakban, milyen területeken sikerült jelentősebb eredményeket elérni? – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt tíz év alatt 76 százalékkal növekedett az ipar teljesítménye, miközben a külföldi beruházók által a hetedik legkeresettebb megyének számít az országban. Szintén figyelemre méltó, hogy 48 nagy, kiemelt beruházás valósult meg az elmúlt hat év alatt, több mint ezermilliárd forint értékben. Utóbbiak közül mindenképp említésre méltó a BorsodChem Zrt. két lezárult, és egy, még folyamatban lévő fejlesztése, a Continental Dohányipari Zrt. sátoraljaújhelyi beruházásai vagy a Mol tiszaújvárosi petrolkémiai üzemének építése. 2020-ban – hasonlóan a korábbi évekhez – a feldolgozóipar foglalkoztatta a legtöbb munkavállalót, tavaly az alkalmazásban állók 41 százaléka dolgozott ebben a szektorban. Ezen belül is igen jelentős a gépipar, a fémfeldolgozás és a vegyipar súlya. A szolgáltatást végző nem anyagi ágazatok (például az egészségügyi ellátás, az oktatási, a tudományos szolgáltatás) több mint 20 ezer embernek adtak munkát, de jelentős – 12,2 és 8,6 százalékos – a kereskedelem és az építőipar súlya is a foglalkoztatásban.

A járvány okozta veszélyhelyzet a megye foglalkoztatására is hatást gyakorolt, éppen ezért a beruházások leginkább a munkahelyek megtartására irányultak. A legnagyobb, 1370 fős munkaerőfogyást a fémfeldolgozásban regisztráltuk. Ezzel együtt kedvező folyamatokról is beszámolhatok: érezhető mértékű bővülés volt például az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységeknél, valamint a fa- és papíriparban: ezeken a területeken összességében 486, illetve 118 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. – Hogyan viszonyul a megye fejlődése az országos átlaghoz a főbb gazdasági mutatók alapján? – A GDP volumene 2008 óta folyamatosan nő a megyében, miközben az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján érdemi felzárkózásra került sor az utóbbi években: miközben a KSH adatai szerint 2010-ben 1,6 millió forint felett járt ez az érték, 2019ben már elérte a 3,3 milliót. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 60 százaléka volt 2010-ben, míg 2018-ban már a 74 százaléka. Ez az érték a pandémia miatt 2019-ben 68 százalékra esett. Ezzel együtt Borsod-Abaúj-Zemplén a 2010-es 17. helyről 2019re a 14.-re ugrott az egy főre jutó GDP alapján a megyék rangsorában, és mára elmondható, hogy közelít a középmezőnyhöz.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2019-ben 552 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, ez az érték a tavalyi évre a járvány hatásai nyomán kicsivel 300 milliárd alá esett. Ezzel együtt elmondható, hogy majdnem minden harmadik cég, azaz közel 4200 vállalkozás végzett beruházást a megyében, és a növekedés üteme is jóval meghaladta az országos átlagot. Figyelemre méltó emellett, hogy a munkanélküliségi ráta 2010 és 2020 között kevesebb mint a harmadára, 17,5-ről 5,2 százalékra esett vissza, miközben 2019-ben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 65,1 százalékot ért el, ami csak kisebb mértékű elmaradás az országos átlaghoz képest. – Melyek azok az értékek, meglévő adottságok, amelyekre a terület fejlődését alapozni lehet? – Megyénk 358 településének lakói két világörökséggel – az Aggteleki-karsztvidékkel és a Tokaji Történelmi Borvidékkel –, valamint hét hungarikummal büszkélkedhetnek, miközben a megye területe három nemzeti parkot, hat tájvédelmi körzetet és 17 természetvédelmi területet is érint. 2013 júliusában a megyei önkormányzat közgyűlése létrehozta a megyei értéktárat, egyúttal megalapította a Megyei Értéktár Bizottságot, amelynek küldetése az egyedi kincseink felkutatása és továbbörökítése az utókornak. Emellett feltétlenül érdemes kiemelni, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén a földrajzi adottságait tekintve az egyik legváltozatosabb megye, hiszen a területén megtalálható hegyvidék, dombság, síkság és erdő. A megyéhez jó néhány kulturális esemény, híres ember kötődik, miközben több olyan történelmi emlékhellyel is büszkélkedhet, amelyek az elmúlt néhány évben új életre keltek: így például Diósgyőr, Füzér vagy Regéc vára. A gazdag kulturális örökség mellett a megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban is nagyon jelentős és sokszínű, miközben az elmúlt évtized minőségi fejlesztéseinek, az új szálláshelyek, attrakciók létesítésének köszönhetően komolyan emelkedett a megye vendégéjszakáinak száma is. Az idei nyári szezonkezdet különösen jól alakult a turizmus szempontjából: a 2020 késő tavaszi, óvatos nyitás időszakához képest tavaly májusban 2,1-szer, júniusban pedig 1,2-szer több

éjszakát töltöttek a vendégek a megyei szálláshelyeken. A megye fürdőkultúrája is páratlan, a fürdők forgalma 2020-ban elérte a 976 ezer főt.

Megyénkben kiemelt cél a zöld- és aktív turizmus fejlesztése, ezért a 2014–2020-as időszakban a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül a sportcélú beruházások is helyet kaptak. A teljes megyét lefedő Kerékpárforgalmi Hálózati Terv elkészítése jelenleg is tart. Az utóbbi évek legnagyobb, a megyét érintő infrastrukturális fejlesztése a tavaly ősszel átadott Miskolc–Tornyosnémeti közötti 60 kilométeres autópálya, amely összeköti Miskolcot Kassával: ez az útszakasz a környezeti terhelés csökkentése mellett gyorsítja a régió gazdasági fejlődését is. Az infrastrukturális fejlesztések szempontjából kiemelkedő jelentőségű az a nyáron elindult kezdeményezés is, amely a Kassa–Miskolc gyorsvasúti hálózat kiépítését célozza.

NÉVJEGY

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke. Pedagógus, jogász, közgazdász. 2003-ban végzett óvodapedagógusként a Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Karán. 2008-ban jogi diplomát szerzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2012-ben a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán végzett közgazdászként, pénzügy-számvitel szakirányon. 2018-ban az Igazságügyi Minisztériumban jogi szakvizsgát tett. 2019-ben a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán MBAképesítést szerzett, angol nyelven, mester (MSC)-fokozaton. 2014-től 2019 októberéig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnökeként és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár elnökeként tevékenykedett. 2018 szeptemberétől 2019 februárjáig az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. jogi irodavezetőjeként dolgozott. 2019 márciusától az Ózdi Szakképzési Centrum kancellárja volt. 2019. október 13-tól a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke.

A megye adottságai kapcsán feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy az ország egyik legfontosabb iparvidékéről van szó, az észak-magyarországi régió 27 ipari parkjából 16 itt működik. A járvány értelemszerűen ezen ágazat teljesítményére is hatással volt, ám 2021 első felében az ipari értékesítés volumene már 25 százalékkal nőtt, miközben az áprilisi és májusi kibocsátás legalább 50 százalékkal meghaladta a pandémia által erősen érintett bázist. – Borsod-Abaúj-Zemplén gazdasági teljesítményének jelentős része a nagyvállalatokhoz kötődik, hiszen a helyben termelt GDP közel 65 százalékát ezek adják. Hogyan lehetne erősíteni a kkv-szektor szerepét? – A megyében hat-hét olyan nagyvállalat is működik, amelynek az éves árbevétele egyenként is meghaladja a 100 milliárd forintot, miközben – amint már említettem – tizenhat ipari park áll a befektetők rendelkezésére. A megye vonzerejének növeléséhez alapvető feltétel a megfelelő színvonalú szakképzés biztosítása: ennek érdekében jött létre a Miskolci, az Ózdi, valamint a Szerencsi Szakképzési Centrum, amelyek igen széles spektrumon nyújtanak képzéseket gyermekeknek és felnőtteknek. Az oktatás, továbbképzés kapcsán kiemelném a Szakképzés 4.0 stratégiát, amelynek vonzó, minőségi szakképző iskolák létrehozása a célja. Ennek érdekében Miskolcon indul el az első, szakképző iskolákat fejlesztő pilotprogram, 6,5 milliárd forintos állami támogatással. A kkv-k szerepének erősítéséhez az is elengedhetetlen, hogy a magas hozzáadott értékű termelő tevékenységet végző vállalatok a megyét válasszák a beruházásaik helyszínéül, ehhez pedig folytatni kell az üzleti infrastruktúra fejlesztését, valamint a kkv-k kapacitásainak, telephelyi felté teleinek megteremtését a hátrányosabb helyzetű térségekben is. A megyei önkormányzat a TOP forrásaiból iparterületek, ipari és technológiai parkok fejlesztésére 13 milliárd forintot fordított a 2014 és 2020 közötti időszakban, ennek eredményeként olyan üzleti környezet alakul ki, ahol a piaci körülményekhez képest kedvezőbb feltételek mellett tudnak egymás mellett dolgozni a vállalkozások.

A vidéki térségekből a gazdasági központokba irányuló, jellemzően alacsonyabb rendű utak felújítása is kiemelt feladat, erre a célra 6 milliárd forintos forrást különített el a megyei önkormányzat. Magyarországon ugyanis a munkanélküliek fele olyan kistelepülésen él, ahol az elhelyezkedési lehetőségek mellett a munkaerő mobilitása is korlátozott. A gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztési intézkedések révén további 26,5 milliárd forint jutott olyan infrastruktúra-fejlesztések támogatására, amelyek a lakosság – kiemelten a fiatalok – megtartásához járulnak hozzá, miközben a települések általános környezeti állapotát javítják: az ilyen jellegű beruházások vonzó befektetési környezetet biztosítanak a betelepülni vágyó vállalkozásoknak is. A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban 7,7 milliárd forint jutott emellett a foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglakoztatási együttműködésekre (paktumokra).

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program támogatásainak jelentős része ugyancsak közvetlenül a kkv-szektor fejlődését segíti: ezekből a forrásokból közel két és fél ezer nyertes pályázat útján 123 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a megye területére. Ami pedig az újabb, 2021–2027-es ciklust illeti, a TOP Plusz rendelkezésre álló forrásaiból több mint 40 milliárd forint a kkv-szektort közvetetten érintő helyi gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztést, illetve a települések, a helyi szolgáltatások fejlesztését célozza. – Melyek azok a kitörési pontok, ágazatok, amelyek hozzájárulhatnak a térség gyorsabb gazdasági felzárkózásához? – Ami az ágazatokat illeti, a legrelevánsabb a vegy-, a gép-, az elektronikai, a feldolgozóipar és a turizmus. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a megyében jól prosperáló ágazatoknak viszonylag kevés az összeköttetése a kis- és középvállalkozásokkal, ezért indokolt a beszállítói programok kiterjesztése, fejlesztése. A másik fontos elem, hogy az észak–déli tengely erősödésével Miskolc ismét lehetőséget kapott a határon átívelő régióközponti szerep kialakítására. Nagyon fontos emellett, hogy a tiszta és megújuló energiák alkalmazására való törekvés na-

gyobb szerepet kapjon. Ez éppúgy kedvező hatást gyakorol az energiaszolgáltatásra, mint a közlekedésre, valamint az építő- és feldolgozóiparra. – A jó infrastruktúra és a képzett munkaerő elengedhetetlen ahhoz, hogy egy térség vonzani tudja a vállalkozásokat: ebből a szempontból hogyan lehet javítani a helyzeten? – A TOP-fejlesztések révén jelentős előrelépések voltak ezen a területen is. Így például az elmúlt öt év alatt 14,9 milliárd forintból száz bölcsőde újult meg a megyében, emellett 3 milliárdot fordítottunk orvosi rendelők és egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére. A megyében 200 futballpályányi ipari területet alakítottunk ki a gazdaság további fejlesztéséhez, illetve 161 kilométerrel növeltük a kerékpárút-hálózat hosszát. A megye 16 városában 24,5 milliárd forintból zöldültek ki terek, parkok, sétautak, miközben a Megyei Foglalkoztatási Paktum több mint ötezer munkahely megtartásához járult hozzá. A dolgozók más településekre való munkába járásával kapcsolatos felmérések viszont azt is egyértelművé teszik, hogy csökkenteni kell a megye településeiről a nagyobb ipari központokba munkába járók menetidejét, hiszen hosszabb távon azt a munkavállalót lehet megtartani, aki 60 percnél rövidebb idő alatt képes eljutni a munkahelyére. Ennek érdekében a gyorsforgalmi úthálózat bővítése mellett a tehermentesítők, az alsóbbrendű szakaszok fejlesztésére is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani. – A gazdasági mutatók alapján jelentősek az eltérések Miskolc – illetve néhány nagyobb város – és a megye kisebb települései között. Milyen eszközökkel lehet csökkenteni ezeket a különbségeket? – A közlekedésfejlesztési beruházásoknak köszönhetően a regionális központként működő Miskolc agglomerációja folyamatosan bővül, és ez a vállalatok számára a munkaerő-kínálat növekedést jelentheti. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a kisebb településeknek más funkcióknak kell megfelelniük, mint a nagyvárosoknak: így ezeknél olyan szolgáltató, a családok, a szakemberek helyben maradását támogató fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek révén nő a népességmegtartó képességük. Ezt elősegítheti a 2019-ben elindított Felzárkózó települések hoszszú távú program, amelynek a célja a háromszáz leghátrányosabb helyzetű magyarországi település felzárkóztatása. Emellett a kormány 2020 novemberében elfogadta a Tokaj-Zemplén Térségfejlesztési Programot, amely több mint 149,5 milliárd forintnyi forrást biztosít 2024-ig tartó időszakra. – Középtávon milyen fejlődési pályát lát Borsod-Abaúj-Zemplén előtt? – Óriási fejlődési potenciált látok a megyében, és ennek a kihasználását minden, a rendelkezésünkre álló eszközzel támogatnunk, erősítenünk kell. A megye gazdasági fejlődését az ipar és az idegenforgalom területére kell koncentrálni, ezeket a szegmenseket szükséges erősíteni infrastrukturális beruházásokkal, logisztikai fejlesztésekkel, és ezeknél a gazdasági szereplők, a Miskolci Egyetem és az önkormányzatok együttműködése is nagyon fontos. A célunk az, hogy 2030-ra Borsod-Abaúj-Zemplén egy olyan megye legyen, amelyet gyermekeink, unokáink is szívesen választanak lakóhelyül, és ahol a magasan képzett fiatal szakemberek helyben maradnak, vagy visszatérnek.

BARÁT MIHÁLY

UNIÓS TÁMOGATÁS

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSRE

CEF2 |Magyarország közel 110 milliárd forint támogatást igényelt az Európai Hálózatfi nanszírozási Eszköz keretből. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a részletekről a Figyelő megkeresésére közölte: a több mint 430 milliárd forint összértékű fejlesztések közé tartozik a Déli Körvasút második üteme, a Kelenföld–Ferencváros vasúti vonalszakasz kapacitásbővítésének befejező tervezési, területszerzési és építési munkái.

A támogatandó fejlesztésekre az egyes országok projekttervei alapján az Európai Bizottság tesz javaslatot, a végleges döntést a tagállamok delegáltjaival közösen hozzák meg – tudta meg a Figyelő az ITM sajtóosztályától. A projektek uniós elbírálási szempontrendszeréről közölték, ebben a körben elsődleges, hogy az elképzelések milyen mértékben járulnak hozzá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) alapvető céljának eléréséhez, a transzeurópai közlekedési hálózatok kiépítésének, korszerűsítésének felgyorsításához. Magyarország helyzete anynyiban speciális, hogy tizennégy másik tagállammal együtt az úgynevezett kohéziós nemzeti borítékban meghatározott összegű CEF-forrásra jogosult. A jelenlegi pénzügyi időszakban a hazánk esetén 802 millió eurós keret 70 százalékát különítik el magyar érdekeltségű beruházások támogatására 2023-ig. A fennmaradó 30 százalék 2024-től a kohéziós országok versenyében talál gazdára.

BUDAPEST–VARSÓ-GYORSVASÚT

Felvetettük, hogy legutóbb hány projektre mekkora támogatási igényt jelentett be az ITM, és ebből mekkora összeget ítélt oda az unió. A minisztérium emlékeztetett, hogy a 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklus utolsó CEF-körében Magyarország két nemzetközi jelentőségű vasúti hálózatbővítés előkészítésének folytatásához nyújtott be mintegy 2,8 milliárd forint összértékű pályázatokat. A végül megítélt, összesen 2,45 milliárd forint támogatás a Budapest–Varsó nagy sebességű vasút magyarországi szakasza és a Kelenföld–Nyugati pályaudvar között tervezett új vasúti összeköttetés környezetvédelmi munkarészeinek kidolgozásában hasznosul.

Közölték, hogy a varsói gyorsvasúton Budapestről Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint két, Prágába három és fél óra alatt lehetne eljutni. A járatok öt és fél óra alatt tennék meg az utat a magyar fővárostól a lengyelig. A visegrádi országok magas színvonalú összekapcsolása mellett a beruházás a bécsi leágazásnak köszönhetően egybenyitja a hazai gyorsvasúti hálózatot az európaival. A megvalósíthatósági tanulmány alapján a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság, valamint a turizmus élénkülésében térülnének meg. Az előzetes kalkuláció szerint évente több mint húszmillióan utazhatnának kényelmesebben és gyorsabban az itt közlekedő gyorsvasúti járatokon. A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a Balaton felé is vonzóbb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél. A beruházásnak köszönhetően a meglévő vasútvonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, több elővárosi és regionális személyszállító, illetve tehervonat közlekedhet. Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól. A projektet elbírálói átgondolt, megalapozott, az uniós közlekedésfejlesztési és klímavédelmi törekvésekhez tökéletesen illeszkedő tervként méltatták.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia fejlesztési program kiemelt fontosságú eleme a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvar összeköttetése új törzsvonali szakasszal. Az elképzelések szerint az ország legnagyobb és legsűrűbb vonatforgalmú nagyvasúti vonalszakasza jöhet így létre. A Budapesti Fejlesztési Központ beruházásában tervezett projekt esetén Magyarország szintén a környezetvédelmi munkarészek finanszírozásához nyert el támogatást tavaly nyáron.

670 MILLIÁRDOS FEJLESZTÉS

Arra is kitértek, hogy a CEF eddig mintegy hatvan hazai közlekedési beruházás megvalósításához járult hozzá, összesen közel 350 milliárd forinttal.

A RÁKÓCZI HÍD MELLETT VEZET A DÉLI KÖRVASÚT ÖSSZEKÖTŐ HÍDJA. A KELENFÖLD ÉS A NÉPLIGET KÖZÖTTI VASÚTI SZAKASZ FEJLESZTÉSÉNEK KÖSZÖNHETŐEN 6-8 PERCENKÉNT KÖZLEKEDHETNEK MAJD AZ ELŐVÁROSI VONATOK

Az ITM sikeres pályázatai 670 milliárd forint összértékű közlekedési fejlesztést tettek lehetővé. A többi között megépült a Monostori híd Komáromnál, végig négysávossá bővült az M15-ös, ezzel Budapesttől Pozsonyig már teljes értékű a sztrádakapcsolat. A támogatott beruházások sorába tartozik a Kelenföld–Pusztaszabolcs és a Rákos–Hatvan vasúti vonalszakasz korszerűsítése, a Déli összekötő vasúti híd felújítása, harmadik vágányának megépítése. CEF-forrás alapozta meg a magyar részvételt a Napcore projektben is. Ennek keretében a huszonhat uniós tagállam és további partnereik a meglévő közlekedési adatrendszereiket öszszehangolják, egységessé, átjárhatóvá és átláthatóvá teszik. A fejlesztés hozzájárul a trendváltó technológiák, az elektromos, valamint az önvezető autózás térnyeréséhez is.

Kérdésünkre, hogy most milyen projektekre kérünk forrást a CEF2-ből, az ITM közölte, javaslatuk alapján Magyarország az idén indult pénzügyi ciklus első CEF-kiírásában tizenhat projekthez kér összesen közel 110 milliárd forint támogatást. A több mint 430 milliárd forint összértékű fejlesztések közé tartozik a Déli Körvasút második üteme, a Kelenföld–Ferencváros vasúti vonalszakasz kapacitásbővítésének befejező tervezési, területszerzési és építési munkái. Egy előkészítési projekt tizenkét dunántúli vasútállomás infrastruktúrájának fejlesztését alapozhatja meg úgy, hogy azok a polgári célok színvonalasabb kiszolgálása mellett eleget tehetnek az Európai Unió és a NATO által elvárt szintű katonai mobilitási feltételeknek is. Biztonságos kamionparkolókat alakíthatnak ki az M1-es autópálya Tatabánya Óváros és Győr kijáratánál, a debreceni ÉszakNyugati Gazdasági Övezetben, összesen legfeljebb 658 férőhellyel. Az ultragyors elektromos töltőhálózat vállalati kezdeményezésű projektjeiben mintegy 70 helyszínen épülhet ki több mint kétszáz töltőpont. 2024 decemberétől az európai hálózaton csak zajcsökkentett vasúti tehervagonok közlekedhetnek korlátozás nélkül. Egy javasolt fejlesztésben e határidőig több mint félezer vagon öntöttvas féktuskóit cserélnék csendesebb műanyagra.

A minisztériumtól megtudtuk, hogy a támogatási döntések az idén nyáron születhetnek meg. A projektjavaslatok nagyobb részénél a fejlesztések előkészítéséhez kérnek támogatást, bár van, ahol a megvalósító projektgazda nem állami szereplő, hanem szakmai szervezet, gazdasági társaság. Ezzel együtt arra lehet számítani, hogy a magyar javaslatok kedvező elbírálása esetén egyes fejlesztések kivitelezési munkálatai már az idén megkezdődhetnek.

PINDROCH TAMÁS

POLITIKAI MENETREND TAVASZRA

VÁLASZTÁS ’22 | Ugyan még nem kezdődött meg a hivatalos kampány, de egyértelmű, hogy a kormányoldal és az ellenzék egyaránt gőzerővel készül a tavaszi megmérettetésre.

„A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart” – áll a választási eljárásról szóló törvényben. Ez a hivatalos kampányidőszak, de természetesen a politikai pártok nem így gondolkodnak; a választási hadjárat mintha folyamatosan tartana. A jogi keretekről még annyit, hogy a voksolást az Alaptörvény alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kell megtartani. 2018-ban április 8-án voltak a megmérettetések. A választás konkrét időpontját az államfő legkorábban a szavazást megelőző kilencvenedik, legkésőbb a hetvenedik napon írja ki. Egyelőre nem lehet tudni a pontos dátumot, de Áder János januárban bizonyosan kihirdeti. Az biztos, hogy nemzeti ünnepen vagy munkaszüneti napon nem lehet választást tartani. Ha már Áder Jánosnál tartunk, ebben az esztendőben lejár a második elnöki mandátuma, így az Országgyűlés tavaszi ülésszakának a napirendjén szerepel az új államfő megválasztása.

ÚJ ÁLLAMFŐ

Orbán Viktor miniszterelnök a decemberben megtartott nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Fideszfrakció Novák Katalint jelöli a posztra. (Negyven képviselő aláírása kell a jelöléshez. A márciusi, titkos parlamenti voksoláson a Fidesz–KDNP képviselői kétharmados többséggel bizonyosan meg is választják az új köztársasági elnököt – a szerk.) A politikus azóta lemondott a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztjáról, és vállalta a jelölést. Elemzők szerint az aspiráns személye kiváló húzás a kormányfő részéről, hiszen Novák Katalin lesz Magyarország első női államfője. Az sem mellékes, hogy eddig a kormányzat családpolitikai döntéseinek az arca és kezdeményezője volt, s köztársasági elnökként még határozottabban jelenítheti meg az állam e területtel kapcsolatos törekvéseit.

Megtudtuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök február második hetében tartja majd az évértékelő beszédét, ez lesz a Fidesz kampányának kezdete. Március 15-én újra lesz Békemenet, amely a kormányfő ünnepi beszédével zárul.

MÁGA ZOLTÁN ÚJÉVI KONCERTJÉN. A POLITIKAI SZEZON IS ELINDULT AZ ÉV ELEJÉN, FEBRUÁRTÓL A HIVATALOS VÁLASZTÁSI KAMPÁNY SZINTÉN FELPÖRÖGHET

ROMLÓ ELLENZÉKI ESÉLYEK

Elemzők abban is egyetértenek, hogy az ellenzék államfőügyben szintén „beragadt”: az őszi előválasztások után egy a kormánypártokét megelőző köztársaságielnök-jelölti bejelentés lendületet adhatott volna a kampányuknak. Volt is szó korábban arról, hogy előválasztást tartanak az aspiráns személyéről, de ezt végül elvetették; túl bonyolultnak és időigényesnek tartották a folyamat lebonyolítását. A baloldali pártok ráadásul hetekkel Novák Katalin megnevezése után sem álltak elő egyetlen névvel sem. Az ellenzék kampányával természetesen nem csak ez a baj. Egyre erősebbek azok a hangok, hogy az előválasztást megnyerő Márki-Zay Péter helyett más miniszterelnök-jelölttel (valójában listavezetővel, ugyanis Magyarországon nincs közvetlen kormányfőválasztás – a szerk.) kellene nekivágni a megmérettetéseknek. A hat párt által alkotott szövetségen belül felerősödtek a feszültségek: a pártonkívüli Márki-Zay folyamatosan árulózza a szövetségeseit, emellett nincs megállapodás a közös listáról, de arról sem, hogy milyen néven, milyen közös logóval, milyen színekben induljanak a választásokon. Nagy port kavart az a decemberi belső közvélemény-kutatás is, amely szerint a Fidesz biztosan vezeti a népszerűségi versenyt, az ellenzék számai pedig egyre romlanak. Ezt az állapotot a múlt hónap végén a Medián kutatása is megerősítette. Hann Endre, az elemzőcég vezetője szerint egy most tartott voksoláson a Fidesz győzne, és azt sem zárta ki, hogy tavaszig az ellenzéki szövetség akár szét is szakadhat.

ÉVI SZÁZMILLIÁRD KELLENE VÍZIKÖZMŰ-FEJLESZTÉSRE

STRATÉGIA | Az ivóvíz- és a szennyvízhálózat korszerűsítését, a csapvízminőség javítását, valamint az éghajlatváltozásból fakadó tennivalókat jelöli meg fő fejlesztési irányként a kormány napokban közzétett Nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégiája.

Évi százhárommilliárd forint – enynyivel kell kalkulálni az elkövetkező másfél évtizedben a víziközmű-rendszerek rekonstrukciós forrásigényét illetően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott, úgynevezett gördülő fejlesztési terv szerint. Az összeget a Nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégia tartalmazza, amelyet az előző esztendő végén fogadott el a kabinet. A kormányzati jóváhagyáskor Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár azt nyilatkozta, hogy a távlati terveket rögzítő dokumentum garantálja a víziközmű-szolgáltatás ellátásbiztonságát és műszaki állapotának a fenntartását, valamint a hálózat karbantartását, korszerűsítését.

FOTÓ: DON FARRALL, GETTY IMAGES HELYZETÉRTÉKELÉS

„A víziközmű-ágazatban az elöregedő hálózatok egyre nagyobb kihívást jelentenek” – állapítja meg az innovációs tárca által készített stratégia, jelezve, hogy az ivóvízvezetékek 45 százaléka már túl van a műszakilag hasznos élettartamán. Ráadásul ez az érték is csak úgy tartható, ha jelentősen emelkedik a beruházási ráta, aminek értelemszerűen – az említett százmilliárdos összegből is láthatóan – igen nagy a költségvonzata. Az energiahivatalra hivatkozva a kormányzati dokumentum felhívja továbbá a figyelmet arra a meghökkentő adatra, amely szerint az ivóvízellátást szolgáló rendszerek mintegy 85 százaléka kockázatosnak minősül. Rizikó alatt itt az anyagminőséget kell érteni, nem pedig a szolgáltatás biztosíthatóságát. A gerinchálózatnál a jellemzően a tervezési élettartamuk végénél járó, azbesztcementből készült csövek okoznak több meghibásodást, míg a bekötővezetékeknél – bár az arányuk kicsi – az ólomból készültek jelentenek kihívást.

Az ivóvízminőség terén az országos helyzetképet kedvezőnek értékelték, rámutatva ugyanakkor, hogy jelentősek a területi eltérések. Például az arzén- és az ammóniumkoncentráció hazánk nagy részén nem okoz gondot, vannak azonban olyan települések – többségében Csongrád-Csanád megyében –, ahol nem megfelelő szintű ezen anyagok aránya a csapvízben. A közművesített szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatban az derül ki a szakmai anyagból, hogy míg a városokban tízből kilenc otthon csatlakozik rá a gyűjtőhálózatra, addig a községekben csupán a házak mintegy hatoda.

E helyzetjelentés tulajdonképpen ki is jelöli a stratégia cselekvési irányait: vezetékrekonstrukció, a szennyvízhálózatra való „rákötési hajlandóság” növelése, a vízminőség javítása ott, ahol szükséges, valamint az ivóvízbázisok „klímasérülékenységének” vizsgálata.

FORRÁSOK

A fejlesztési terv szerint a rövid távú, legfeljebb egyéves feladatok elvégzésére a szolgáltatók és az ellátásért felelősök önkéntes megállapodásával létrehozott, úgynevezett vízközműalap szolgál, amely egy elkülönített számlán kezelt pénzügyi eszköz. A víziközmű-szolgáltatás korszerűsítését – így például a hálózati vízveszteség csökkentését és az ólomvezetékek cseréjét – hazai, valamint európai uniós forrásokból tervezi a kormány. A hatékonyságnövelő lépésekhez nem kapcsolódó, a csapadékvíz-elvezetéssel és -gazdálkodással összefüggő infrastrukturális beruházások megvalósítása pedig elsősorban a Versenyképes Magyarország operatív program 2021–2027 terhére várható.

HZ

VAGYONPOLITIKAI NAGYÜZEM

CSOPORTKÉP A FELZÁRKÓZÓ TELEPÜLÉSEK PROGRAM EGYIK KÖZSÉGÉBEN. AZ INGYENESEN ÁTADOTT INGATLANOK AZ Ő LAKHATÁSUKAT IS SEGÍTHETIK

TULAJDONJOG | Önkormányzatok, egyházak és szeretetszolgálatok a fő kedvezményezettjei azoknak a vagyongazdálkodási törvénymódosításoknak, amelyeket tavalyi utolsó ülésén fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára. A jogszabályok nyomán az állam megannyi ingatlanját adta át ingyen, jellemzően közfeladat-ellátási, népességmegtartási célokra.

Az egyik legnagyobb volumenű vagyonjuttatás a 2019 februárjában indult, legkülönfélébb kistelepülési beruházásokat támogató Magyar falu programhoz kapcsolódik. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter indítványára született parlamenti döntéssel, a hosszú távú településfejlesztési programok megvalósítása érdekében, január elsejével ingyen önkormányzati tulajdonba kerültek azok az állami ingatlanok – a hozzájuk tartozó ingóságokkal –, amelyeket a kormány erre a célra kijelölt.

FALVAK

A Magyar Közlönyben karácsony előtt jelent meg az a határozat, amely tartalmazta a helyhatóságoknak adományozott, összesen 1,9 milliárd forint nyilvántartási értékű ingatlanok

listáját. A mind a tizenkilenc megyét lefedő lajstromba több mint ezerhatszáz tétel került be. Adódik persze a kérdés, hogy az önkormányzatok mire használják majd ezt a rengeteg házat, telket. Az elfogadott törvényjavaslat indoklásában olvasható kormányzati válasz szerint a térítésmentes vagyonátadás mint „új eszköz” célja a Magyar falu program által támogatott, ötezer lelkes vagy az alatti lakosságszámú települések népességének megőrzése, annak folyamatos növelése, valamint a helyi fejlesztések elősegítése. A hasznosításra vonatkozó más szűkítő feltételt nem írt elő a jogszabály, de ebből a magyarázatból is következtetni lehet arra, hogy milyen lehetőségek előtt állnak e helységek, hiszen szó lehet akár bérlakások, akár közösségi házak, akár oktatási, illetve szociális intézmények kialakításáról. Sőt, a közelmúltból is ismertek olyan példák, amikor kisebb községek azzal csábítottak letelepedésre sokgyermekes családokat, hogy ingyen kínáltak nekik otthont a faluban, megmentve ezzel például a helyi iskola működését. Az önkormányzatoknak most arra is joguk van, hogy értékesítsék a nekik átadott ingatlanokat, de fontos kikötés, hogy az ebből származó bevételt csak ugyanilyen célokra használhatják fel.

SZERETETSZOLGÁLATOK

A Magyar falu programmal egy időben útjára indított, Felzárkózó települések elnevezésű program ugyancsak haszonélvezője volt a decemberben megszavazott törvénynek. Az ország háromszáz legnehezebb sorsú településének helyzetbe hozását célul tűző akció lebonyolítója, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hatvanhét ingatlant kapott az államtól. Ezek többsége Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében fekszik. Jól mutatja e térségek hendikepjét, hogy az átadott vagyon együttes értéke összesen 49,3 millió forint, ami Budapest belvárosában a jelenlegi árakon egy körülbelül ötven négyzetméteres lakás ellenértékével egyenlő. A karitatív szervezet a most támogatott programja során e háromszáz településen közösségfejlesztést végez, gyermekházat vagy tanodát működtet. Ugyanakkor a fő cél a megkapott ingatlanokkal a megfelelő életkörülmények biztosítása a mélyszegénységben élők számára.

Szintén a máltaiakat, valamint a Magyar Református Szeretetszolgálatot érintő módosítás, hogy az új esztendő első napjával az általuk létrehozott MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft.-hez kerültek a Nemzeti eszközkezelő (NET) programban megmaradt, üresen álló ingatlanok is, amelyeket eddig a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. kezelt. A kabinet szerint e lakásállomány további lehetőséget adhat a gyakran kilátástalan helyzetben lévő családok lakhatási problémáinak a megoldására.

Az már nyáron eldőlt, hogy a nonprofit kft. veszi át a NET programos ügyfeleket és lakásaikat. Az eszközkezelő segítségével 2012 után nehéz helyzetbe került adósok tízezrei menekültek meg a kilakoltatástól, és maradhattak bérlőként az otthonukban. „Nyolc év után a program lezárásáról döntött a kormány, a lakóknak pedig kedvezményes visszavásárlási lehetőséget kínáltak, amivel 22 800 bérlő élt, több mint négyezer esetben viszont továbbra is megmaradt a bérleti viszony” – idézte fel a honlapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, hozzátéve, hogy a szóban forgó 4620 ingatlan ezerkétszáz településen található. Beszédes adatként említik, hogy a házak, lakások átlagos értéke alig hárommillió forint, nagy részük pedig felújítandó. Az átlagos bérleti díj tízezer forint. Hangsúlyozták, hogy a cél nem a fizetési kötelezettségek kikényszerítése, hanem az érintettek fizetőképességének a megőrzése – mentorálással, kríziskezeléssel, mobilitással, az elérhető támogatások felhasználásával és folyamatos szociális kíséréssel kiegészítve.

Az eszközkezelő segítségével 2012 után nehéz helyzetbe került adósok tízezrei menekültek meg a kilakoltatástól.

EGYHÁZAK

A fent említetteken túl az állam egyházak és hozzájuk kötődő civil szervezetek javára is lemondott több ingatlanjáról. Az egyik legismertebb ezek közül az egykori Rendőrtiszti Főiskola – mostani nevén Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara – épülete a XII. kerületben. Az intézmény lobogóját a Farkasvölgyi úton – a Pestre költözés miatt – 2017-ben vonták le, azóta kihasználatlanul áll a komplexum. A Dunamelléki Református Egyházkerület, valamint a győri és a tihanyi bencések ugyanakkor közös kérelemmel fordultak a kormányhoz, kérve az ingatlan birtokukba adását. A területen közös beruházásként felsőoktatási keresztény diák otthont kívánnak létrehozni. Az állam rábólintott a kezdeményezésükre, és elidegenítési tilalom, valamint hasznosítási kötelezettség fenntartása mellett rendelkezésükre bocsátotta a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonkörbe tartozó tulajdonát.

A további vagyonjuttatások között található az a még épülőfélben lévő biatorbágyi iskolaépület, amely a befejeztét követően az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítványé lesz. A Pest megyei városban a kabinet, az önkormányzat és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet együttműködésében jön létre a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium. A kormány tervei szerint az invesztícióval az egész magyar szakképzés számára modellértékű, a gazdasági szereplőkkel szorosan kooperáló intézmény születik meg.

Gyarapodik a Tiszántúli Református Egyházkerület vagyona – egy berekfürdői üdülővel –, valamint a Don Bosco Szalézi Társaságé is, mégpedig az újpesti Kornis Klára gyermekotthon épületével. Az utóbbi fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság az intézmény kiköltözéséig térítésmentesen használhatja az ingatlant.

HELMECZI ZOLTÁN