Issuu on Google+

1

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FŐISKOLA

Rétallérné dr. Görbe Éva

TANULÁS FELSŐFOKON TANULÁSMÓDSZERTAN Kísérleti jegyzet

ÁVF BUDAPEST 2009


1

Általános Vállalkozási Főiskola Írta és szerkesztette: Rétallérné dr. Görbe Éva Szakmai lektor: Dr. Szabó Katalin Egyetemi professzor, a közgazdaságtudomány doktora

Műszaki szerkesztő: Rétallér Orsolya Képszerkesztő: Rétallér Andrea Kézirat lezárva: 2009. július 31.

Kiadja az Általános Vállalkozási Főiskola Felelős kiadó: Antal János Készült a TIPICO Kft. gondozásában Felelős vezető: Pogány Károly


1

Tartalom ELŐSZÓ

5

1. ÚTIKALAUZ A FELSŐOKTATÁSHOZ

6

A felsőoktatási képzés általános jellemzői Óratípusok Előadás Szeminárium Gyakorlat Tréning, tréningszerű gyakorlat Konzultáció

Tantárgyi útmutató Beszámolók, vizsgák Írásbeli beszámolók Esszé jellegű dolgozatok Esettanulmányok Szóbeli beszámolók Referátumok Írásbeli vizsga Igaz/hamis vagy igen/nem kérdések Behelyettesítős feladatok Összekötős feladatok Problémamegoldó feladatok Esszé típusú ún. kifejtős kérdések Szóbeli vizsga

2. TANULÁSMÓDSZERTANI ÖNISMERET

6 8 9 11 11 12 13 13 15 15 15 16 16 16 18 19 19 19 19 20 20 22

KI MIÉRT TANUL? A TANULÁS MOTIVÁCIÓI Motivációs leltár 23 Külső motiváció24 Belső motiváció24

A motiváció fejlesztése Hogyan lehet a tanulás örömet nyújtó tevékenység?

25 27

KI HOGYAN TANUL? HOGYAN TANULOK ÉN? Tanulási stílusok 28 Érzékleti módozat szerint Érzékleti preferencia – kérdőív Társas, fizikai környezet és érzelmi feltételek Az egyén reakciómódja szerint Tanulási stílus diagnózis

29 31 32 33 34


2

Tanulási stratégiák Szervezett tanulás Mechanikus, reprodukáló stratégia Mélyrehatoló tanulási stratégia

Tanulási technikák, módszerek Saját tanulási technikáim feltérképezése Olvasás Ki a jó olvasó? Milyen olvasó vagyok én? Olvasási hibák, problémák Olvasási módok, technikák A leggyakoribb olvasási módok Az olvasási készség fejlesztése Mentális tényezők fejlesztése Szókincs fejlesztése A vizuális és motorikus tényezők fejlesztése - az olvasás sebességének növelése Gyorsolvasás Hogyan tanuljunk meg gyorsolvasni? A gyorsolvasás technikájának kialakítása A perifériás látás fejlesztése A fixáció szélesség növelése Ritmikus szemmozgás Tanulás tankönyvből Az ötlépcsős módszer Áttekintés (skimming) Kérdések megfogalmazása Aktív olvasás Megértés Redukálás Rögzítés, memorizálás Önellenőrzés Ismétlő áttekintés Jegyzetelés Az olvasott szöveg kijegyzetelése Előadásjegyzet Milyen a jó jegyzet? Vázlatkészítés Gondolattérkép Forrásalapú tanulás Könyvtárhasználat Könyvtári alapfogalmak Katalógus Osztályozási rendszerek Polcrendszerek Bibliográfia Olvasóterem

40 40 40 41 43 44 46 46 48 49 52 53 55 55 55 57 58 59 60 61 63 63 65 65 66 67 67 68 69 70 72 74 76 76 77 78 79 79 83 83 84 84 85 85 86 86


3

Könyvtári szolgáltatások 86 Mit keressünk a könyvtárban? 87 Internet használat 88 Adatbázisok 89 Keresés a hálón 90 A keresés alapfogalmai 90 Keresés katalógusokban 90 Keresés ingyenes keresőkkel 91 Keresés korlátozott hozzáférésű szakadatbázisokban 93 Praktikus tanácsok a kereséshez 96 Dolgozatírás 98 A dolgozatírás lépései, szabályai 98 Témaválasztás 98 Anyaggyűjtés, forráskutatás 99 Kivonatolás, kijegyzetelés 100 Vázlatkészítés 101 Formába öntés 101 A dolgozat tagolása 104 Formai követelmények 105 Idézés, hivatkozás 106 Vizsga 109 A vizsgára való felkészülés első lépései 109 Vizsgára való készülés vizsgaidőszakban 110 Vizsgaláz, vizsgadrukk 112 Vizsga alatt ajánlott magatartás, technikák 113

3. TANULÁSI SZOKÁSOK ALAKÍTÁSA

117

Az optimális külső feltételek megteremtése

117 117

Hol és milyen körülmények között tanuljunk?

Hogyan tervezzük, szervezzük meg tanulási munkánkat? Hogy osszuk be tanulási időnket? Hosszú távú tervezés Rövid távú terv, munkaterv Heti munkaterv Napirend

Az optimális belső feltételek megteremtése A tanuló egyén aktuális állapota Tanulói önkép

Új tanulási viselkedés kialakításának lépései Praktikák önbizalomhiány megszüntetésére

Időgazdálkodási ötletek, tanácsok Időrablóink azonosítása Időrablók Külső időrablók Amikor mi magunk vagyunk az időrablók Halogató taktikák

119 119 120 121 121 123 123 125 126 127 129 133 134 134 135 136


4

4. TANULÁSMÓDSZERTANI GYAKORLATOK HOGYAN TANULHATNÉK MÉG JOBBAN? Alapgyakorlat Szöveg megértési gyakorlat GYAKORLATOK AZ OLVASÁSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSÉHEZ Mentális tényezők fejlesztése Figyelemjavító gyakorlatok Keresztrejtvény Képemlékek-emlékképek Kövesse az utasítást! Sarah, Matt, Edith és a többiek Koncentrációs gyakorlatok Jelkeresés Hibakeresés számolás Problémamegoldó, kombinációs készséget fejlesztő logikai feladatok Csúcsforgalom Szervezés Társkereső

Vizuális és motorikus képességek fejlesztése A perifériás látás fejlesztése A fixációszélesség növelése Ritmikus szemmozgás

Gyakorlat a tanulási szokások megfigyelésére, tudatosítására, új szokások kialakítására Feladatmegoldások

139 139 141 142 142 142 142 142 143 144 146 146 146

147 147 148 149 151 152 156 161 165 168

IRODALOMJEGYZÉK

169

MELLÉKLETEK

175

1. melléklet: ÁVF útikalauz 2. melléklet: Tanulási orientáció 3. melléklet: Tanulási stílustár - Felder-Soloman 4. melléklet: Nemzetközi olvasásvizsgálat – PIRLS 5. melléklet: Hatékonyság rulez! 6. melléklet: Tanulási elvek vizsgálata 7. melléklet: Szókincsteszt 8. melléklet: Elektronikus Könyvtárak 9. melléklet: Közös könyvtári katalógus a neten 10. melléklet: Gondolattérkép minták 11. melléklet: Időtérkép/személyes időfelmérés 12. melléklet: Hogyan lesz valakiből perfekcionista? 13. melléklet: Önszervezési miniprofil

176 190 191 195 200 202 207 212 213 215 216 217 223


5

ELŐSZÓ Az Európai Tanács az „Oktatás és képzés 2010”c. munkaprogramjában kifejtett alapelve szerint az Európában folyó oktatást és képzést (minden szintjén) mind tartalmában, mind módszerében a mai kor társadalmi-gazdasági követelményeinek megfelelően át kell alakítani. A technikai-civilizációs fejlődés következtében a munkaerőpiacon egyre újabb és specializáltabb munkaerő iránti igény jelentkezik. Az elvárt speciális teljesítményhez a korszerű elméleti tudás mellett szakmai-gyakorlati készségekre, kompetenciákra is szükség van. A kifejlesztendő nyolc kulcskompetencia közé tartozik a „tanulás tanulása” is. A felsőfokú képzésben részt vevő hallgatónak igen sokféle és igen nagy mennyiségű ismeretet kell megtanulnia. Ez hatalmas erőfeszítést igényel, amelyre csak akkor lesz képes, ha megtanult tanulni. Idegrendszerünk biztosítja ugyan a holtig tartó tanulásra való képességünket, de ez épp úgy nem elég egy diploma megszerzéséhez, mint ahogy a futni tudás képessége önmagában senkit nem tesz alkalmassá maraton-futásra. A hatékonysághoz, teherbíráshoz a tanuló idegrendszernek is tanulásra, „tréningre” van szüksége. A mindenkori felelős oktatáspolitika számára kötelező feladat, hogy az oktatási-képzési célokra rendelkezésre álló erőforrásokat, társadalmi erőfeszítéseket rentábilisan használja fel. Ennek érdekében tehát meg kell akadályoznia a használhatatlan munkaerő képzését (vagyis a tudatlan diplomás munkanélküliek „termelését”), és a társadalmilag elvárt tevékenységre alkalmassá tevő tudás és kompetenciák (képességek, készségek) kifejlesztésére kell koncentrálnia. Ehhez olyan tanerőre és olyan tananyagra van szükség, amely fenti célok megvalósítását elősegíti. Mindezen célok azonban Kedves Hallgató az Ön együttműködése nélkül nem valósíthatók meg! A kívánatos szintű szakmai kompetencia elsajátításához ugyanis Önnek sokat, nagyon sokat kell tanulnia! Belátható, hogy az, aki nem rendelkezik a szakmájához szükséges megfelelő tudással, készségekkel, motivációval, nem képes társadalmilag hasznos munkavégzésre, nem nevezhető szakembernek. Érvényesülni legfeljebb deviáns módon (korrupcióval, törvények kijátszásával) tudhat. Rétallérné dr. Görbe Éva „Tanulásmódszertan” című jegyzete messzemenően megfelel a „tanulás tanulása” kulcskompetencia fejlesztési céljának. Ön Kedves Hallgató figyelmes és értő tanulmányozásával megismerheti az eredményes tanulás „titkát”, sikeresebb lehet tanulmányaiban. Tanulmányaihoz sok sikert kívánok!

Budapest, 2009-06-11 Dr. Szakács Ferenc


6

ÚTIKALAUZ A FELSŐOKTATÁSHOZ Alkalmazkodás a felsőoktatási képzéshez A felsőoktatási képzés általános jellemzői A következő részben összefoglaljuk azokat a sajátosságokat melyek a felsőoktatási képzést jellemzik, hogy minél több információja legyen a kezdéshez. Reményeink szerint az általunk összeállított útikalauz segítségére lehet abban, hogy, eligazodjon az útvesztőkben és sikerélményekkel teli útja legyen az Önre váró, több éves, diploma úticéllal megkezdett úton. A felsőoktatásban egy év két félévből áll, mely a szeptember-február illetve február-július időszakra terjed. Egy félév két szakaszra oszlik: a szorgalmi időszakra, mely általában 14-15 hét és a vizsgaidőszakra mely 5-6 hét. A szorgalmi időszakban folyik az oktatás, ekkor órarend szerint zajlanak a foglalkozások. A szorgalmi időszak végéig teljesítenie kell a félévközi jeggyel záródó tantárgyakat (félévközi jegyes tárgyak). Attól függően, hogy mennyi az óraszáma az adott tantárgynak, a szorgalmi időszak közben vagy végén vizsgát kell tennie a tárgyból. Ennek formáját a tantárgy felelőse határozza meg, és a tantárgyi útmutatóban, illetve az első órán ezt tudomására hozza a hallgatóknak. Lehet, hogy egy zárthelyi dolgozatot fog írni - esetleg több zárthelyi dolgozatot is kell írnia - és ezek átlaga adja a jegyét. Ritkábban szóbeli vizsgával záródik a tárgy, esetleg számítógépes vizsgáztatással kell számot adnia az ismeretek elsajátításáról. Előfordulhat, hogy házi-dolgozatot is be kell adnia, esetleg valamilyen témát is prezentálnia kell a tárgy teljesítéséhez. A vizsgák időpontja a félév elején már ismert, az órarendben fel vannak tüntetve az időpontok. Minden tantárgy esetén lehetőség van arra, hogy amennyiben először sikertelenül vizsgázott, javítóvizsgát tegyen. A félévközi jeggyel záródó tantárgyak esetében a javító vizsgák időpontja is megtalálható az órarendben. A kollokviummal záródó tantárgyakból a vizsgaidőszakban kell vizsgáznia. A vizsgarendet a szorgalmi időszak vége felé ismerheti meg, ekkor kerülnek kiírásra a vizsgaidőpontok. A szóbeli vizsgák esetén általában több időpontot is megad a vizsgáztató, ilyenkor Önnek kell eldöntenie, hogy melyik időpontban szeretne vizsgázni, és erre jelentkeznie kell. Az írásbeli kollokviumi vizsgák esetében nincs választási lehetőség, ilyenkor rendszerint egy-egy nagyteremben egyszerre vizsgázik mindenki, aki felvette a tárgyat. Sikertelen vizsga esetén javító kollokviumi vizsga egy alkalommal tehető.


7

Ha a javítóvizsga sem sikerül, akkor a tantárgyat újra fel kell venni. A tantárgyat leghamarabb a következő félévben lehet felvenni, de az is előfordulhat, hogy ha abban a félévben nincs meghirdetve a tárgy, akkor csak egy év múlva veheti fel. A félévközi jeggyel záródó tantárgyak esetében a tárgyat kötelező óralátogatással felvennie. A kollokviumi tantárgyak esetében mód van arra, hogy csak vizsgára vegye fel. Ilyenkor tehát nem kell látogatnia a foglalkozásokat, csupán vizsgáznia a vizsgaidőszakban. A tantárgyismétlést több okból is célszerű elkerülni: Vannak tantárgyak, amelyekre más tárgyak épülnek. Ilyenkor a felsőoktatási terminológia szerint azt mondjuk, hogy a tantárgy teljesítése előtanulmányi feltétele egy másik tárgynak. Tehát ha „elbukja” a tárgyat, akkor addig a következő tárgyat fel se veheti. Például Gazdálkodási és Menedzsment szakon: amíg nem teljesíti a Vállalkozás és szervezetpszichológia tantárgyat, addig nem veheti fel a Vezetési és szervezési ismertek tantárgyat. Ilyenkor tehát dominószerűen borulhat a mintatantervünk. A mintatanterv a tantárgyak teljesítésének optimális módja. A mintatantervet és előtanulmányi rendet érdemes alaposan áttanulmányoznia a tanulmányai megkezdésekor. Az intézmény honlapján ezek mindenki számára elérhetőek. Ha elcsúszik egy, netán több tantárggyal, akkor nagyon nagy valószínűséggel óraütközései lesznek, és ez nagymértékben nehezíti a tantárgyak teljesítését. Ilyenkor előfordulhat, hogy egy napra több vizsga is esik. Ez természetesen még jobban csökkenti a tantárgy teljesítésének esélyét, esetleg az elmaradt tantárgyat teljesíti, de egy új felvett tantárgy esik áldozatul. Ha belecsúszik ebbe a spirálba, akkor egyre nagyobb erőfeszítésekkel sem valószínű, hogy sikerélményei lesznek, egyre fokozódhat a szorongás és frusztráció és ez újabb sikertelenségekhez vezethet. A tantárgy halogatás során a hallgató gyakran azzal nyugtatja magát, hogy nem baj, hogy most nem sikerült, így legalább több időm lesz felkészülni. Ez az előzőekben leírtak miatt tévhit. Ne essen tehát ebbe a hibába! A tantárgyak egy része kötelező vagy kötelezően választandó tantárgy, más részük szabadon választható. A szabadon választható tantárgyak esetében Ön kap egy tantárgykínálatot, amiből szabadon kiválaszthatja az érdeklődésének leginkább megfelelő tárgyakat. A képzés időszaka alatt bizonyos számú kreditet ezekből a tárgyakból kell összegyűjtenie. (Alapképzésben ez rendszerint 9 kredit.)


8

A kredit a hallgatói tanulmányi teljesítmény mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű, amely a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat együtt tartalmazza. Az, hogy melyik félévben hány szabadon választható tárgyat vesz fel, Önre van bízva. Érdemes megfontolni a következőket: - Az első félév az alkalmazkodás, beszokás, szocializáció, új tanulási stratégia kialakításának az időszaka, ami nem mindig könnyű. Ezért ebben a félévben nem érdemes túlvállalnia magát. - A tárgyak teljesítésének tervezésekor azt is vegye figyelembe, hogy az utolsó évben szakmai gyakorlatot kell teljesíteni, szakdolgozatot írni, záróvizsgára készülni, vagyis nem szerencsés erre az évre túl sok szabadon választható tárgyat időzíteni. (A mintatantervben megtalálja, hogy az egyes tárgyakat mely félévekben veheti fel.) Vannak úgynevezett fakultatív tárgyak is, ezek teljesítésével nem jár kredit pont. Akkor érdemes felvennie, ha különösen érdekli a tematika, és a későbbiekben esetleg más képzésben alapozni szeretne rá. Mivel a felsőoktatási intézmények között átjárhatóság van, lehet, hogy egy másik képzésben, melyet esetleg később kezd el, kredit pontokra is váltható a teljesített tantárgy. Vannak olyan fakultatív tárgyak, melyeket idegen nyelven is felvehet. A szabadon választható tárgyak kínálatában is lehet ilyen.

Óratípusok A középiskolában a heti óraszám körülbelül 30 óra, és az otthoni, közelítőleg 10 óra tanulással (ami természetesen egyénfüggően több vagy kevesebb is lehet) kijön a tanuló 40 órás munkahete. A felsőoktatásban (nappali képzésben), ahol Ön főállású tanuló, a 40 órás munkahét sokkal nagyobb óraszámú önálló tanulást igényel. A felsőoktatásban a formális képzés mellett egyre hangsúlyosabbá válik az informális tanulás; az önálló tanulásra, esettanulmányok kreatív feldolgozására, szakirodalom-kutatásra helyeződik a hangsúly. Arra kell számítania, hogy nagyjából 16-18 órát fog órákon (előadásokon, szemináriumokon, gyakorlatokon) tölteni, és legalább kétszer annyit kell majd otthoni készüléssel, tanulással töltenie. Ezért is van különös jelentősége annak, hogy tanulási stratégiáját az önszabályozó tanulásnak megfelelően alakítsa ki. Ha Ön levelező vagy esti képzésben tanul, az az óraszám, amit otthon kell tanulással töltenie, sokkal nagyobb. Munka, család mellett megtervezni a tanulást komoly szervezési teljesítmény, ami nagy önfegyelmet, és bizony sok szabadidős elfoglaltságról való lemondást is igényel.


9

A tananyag egy részének a „leadása” a felsőoktatásban az előadásokon történik, és ez az óratípus ilyen-olyan okok miatt passzivitásra ítéli a tanulót. (Oka lehet a nagy létszám miatti korlát, az oktatók egy részénél a jó előadói képesség hiánya, a hallgatók készületlensége, érdektelensége stb.) Ha a felsőoktatásban tanuló ezzel a „hallgatói” attitűddel vesz részt az órákon akkor a tudása kevéssé lesz gyakorlatban alkalmazható. Hogy ez ne így legyen, a felsőoktatásban az előadási formán kívül gyakorlati foglalkozások: szemináriumok, konzultációk, gyakorlatok, tréningek is vannak. Az előadás során a tanár szervezett és rendszerezett Előadás ismerteket nyújt a tantárgy tematikájából. Vigyázat! Nem a teljes anyagot adja le, csak bizonyos témákat, anyagrészeket. Az egyetemi-főiskolai előadások magas színvonalú szellemi alkotómunkának számítanak, nem a tananyag mechanikus visszaadását jelentik. Ez az óratípus hagyományosan, a tárgyi tudás átadására szolgál. A felsőoktatásban a legtöbb előadáson, a szakok méretétől függően egyszerre 100-400 hallgató is részt vesz. Ezen az óratípuson a hallgató nagyrészt valóban hallgató (és jegyzetelő), aki a tanár interpretációját követi az adott témáról. Az órák 45-60-75-90 percesek szoktak lenni, köztük 10-15 perces szünetekkel. A nagy résztvevői létszám miatt az előadáson alig van lehetőség a véleménycserére, az interaktivitásra. A tanár a téma függvényében és előadói stílusának megfelelően esetleg megpróbálja valamilyen szinten bevonni a hallgatóságot, de erre csak korlátozottan alkalmas ez az óratípus. Egy 300 netán 600 férőhelyes teremben, ahol a tanár elérhetetlen távolságban, esetleg színtelen előadásmóddal, nehéz, elvont dolgokról beszél, könnyen elvész a hallgató figyelme. Az arctalan tömeg részeként ilyenkor nagy a kísértés arra, hogy a hallgató szellemi erőfeszítés helyett elábrándozzon, netán csevegésbe kezdjen a szomszédaival. Próbálja meg kikerülni ezt a csapdát! Ha kényszeríti magát a jegyzetelésre, akkor az esetleges holtponton túljutva már könnyebb lesz. Még a legrosszabb tanártól is lehet tanulni és emlékeztesse magát, hogy ezért jár főiskolára! A kérdezés lehetősége rendszerint az óra utolsó perceiben adott, ilyenkor a tanár meg szokta kérdezni, hogy van-e valakinek kérdése. Előadófüggő és tantárgyfüggő, hogy a tanár milyen eszközöket, technikát használ az előadás során. Ma sokan korszerű technikai eszközöket is alkalmaznak az órán, és ennek segítségével az auditív csatornán kívül a hallgatók vizuális tanulására is alapoznak. A PowerPoint-os bemutató alkalmas arra, hogy az anyagot kivetítve, a hallgatók a téma jól


10

strukturált, szemléletes vázlatát kapják. Ez segíti a jegyzetelést. Nagy veszély ilyenkor, és tapasztalataink szerint gyakran elkövetett hiba, ha a hallgató csupán a kivetített vázlatot jegyzeteli le az órán! A kivetített anyag (ha a tanár jól használja a Ppt anyagot) csupán vázlat, amit a hallgatónak a tanár előadását követve ki kell egészítenie. Egy-egy dián kb. 6-10 sor szerepel, és nem kerek mondatok, csupán címszavak. A tanár például, beszél egy fogalomról, és a dián csak a fogalom neve szerepel. Ilyenkor nyilvánvaló, hogy a fogalom definícióját, a tanár magyarázatát, az általa felhozott példákat is jegyzetelni kell, bár ez nincs a dián. A dia anyagon a tanár sokszor képekkel, illusztrációkkal vizuálisan is megerősít valamilyen jelenséget, módszert, technikát, törvényszerűséget, esetleg humoros képekkel pár perces „kikapcsolódási” lehetőséget is teremt. A tanárok egy része az előadás anyagát az óra előtt elérhetővé teszi a hallgatók számára, ilyenkor valamilyen Webes felületen letölthető, kinyomtatható az anyag. Ezzel azt szeretné elérni, hogy a hallgatók előzetesen készüljenek az órára, és/vagy azt, hogy a hallgatók a kinyomtatott anyaggal érkezzenek az órára és így a jegyzeteket az órán alapként használva, gyorsabban lehessen haladni az anyaggal. Az előadásokon előfordulhat, hogy valamilyen filmrészletet, oktatófilmet is láthat. Vigyázat! A filmet oktatási célból vetíti a tanár, tehát az abban foglaltakat is jegyzetelni kell. Lehet, hogy valamilyen jelenséghez példákat láthat a filmben, és ilyenkor a számonkérésnél gyakori kérdés, hogy pl. értelmezze az xy jelenséget és írjon rá példát a vetített film alapján. (hiszen nem csak az a fontos, hogy definiálni tudjon egy jelenséget, módszert, hanem hogy a gyakorlatban felismerje és észrevegye a törvényszerűségeket). Ilyenkor tehát egy-egy címszóval jelezze a jegyzetében, hogy milyen példát látott a filmben. (A címszóról eszébe fog jutni, főleg ha az anyag átolvasásánál ki is egészíti pár szóval.) Gyakori hiba, hogy a hallgató az hiszi, hogy a filmélményre biztosan emlékezni fog, és csak a számonkérésnél döbben rá, hogy „a csak ültem mint a moziban” részvétellel elbukta a kérdést. Az előadásból akkor profitálhat legtöbbet, ha aktívan követi az órát, gondolkozva, jól jegyzetel, és az óra után minél hamarabb átolvassa, kiegészíti jegyzeteit. A jegyzetelésről a Tanulási technikák című fejezetben olvashat részletesen. Az előadásokon a részvétel nem kötelező, csak ajánlott. A felsőoktatási törvény abból indul ki, hogy a felnőtt korú hallgató felelőssége, hogy hogyan készül fel egy-egy tantárgyból a vizsgára, és ezért az előadás látogatását nem teszi kötelezővé. Ez a döntési szabadság, ha nem jól él vele, könnyen visszaüthet, hiszen a tantárgy teljesítéséhez az órán elhangzottak is szükségesek. Dr. Szekeres Tamás (2008), a Széchényi István Egyetem rektora így ír erről: „A hallgatók egy jelentős része nem az egyéni tanulási utak


11

kialakításának lehetőségét látja a rugalmasabb rendszerben, hanem a követelmények minimális energiaráfordítással történő teljesítésére törekszik – többnyire sikertelenül.” Bánjon óvatosan és okosan az Önre „szakadt” szabadsággal! A középiskolával ellentétben az előadáson az oktató nem egy könyvet dolgoz fel és tanít meg a hallgatóságnak, hanem a szakirodalom széles spektrumára támaszkodva, tudása legjavát adva, rendszerező, összegző ismereteket nyújt. Ezért az órákról való hiányzást sokkal több idő bepótolni, mint részt venni azokon. A szemináriumokon más jellegű munka folyik, Szeminárium mint az előadásokon. Ez az oktatási forma elsődlegesen a hallgató és az oktató, illetve a hallgatók egymás közötti szóbeli kommunikációjára épül és itt a részvétel kötelező. Az órán való részvételt az oktató jelenlétet igazoló katalógussal (névsorral) ellenőrzi. (Az előadáson is előfordulhat katalógus, ha a tanár szeretné tudni, hogy ki látogatja az órákat.) A szemináriumi foglalkozások során a tanár jóval kisebb létszámú hallgatói csoporttal dolgozik, mint az előadásokon. (Ideális esetben 2025 fővel) Fő cél a nehéz tananyagrészek bővebb taglalása, magyarázata, közös megbeszélése, ismétlése, figyelem-felhívás, az alkalmazás gyakorlása. A feldolgozás során az oktató kiscsoportos feladatokkal gyakoroltatja az átvett részeket. Ez arra is lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy összehasonlíthassák ismereteiket, készségeiket, felmérhessék, hogy miben kell fejlődniük, javulniuk. Az előzőekből következik, hogy a szemináriumra fel kell készülni. A szeminárium előtti előadáson a tanár rendszerint felhívja a figyelmet arra, hogy miből kell felkészülni, és hogy a felkészülés során mire érdemes figyelni. A gyakorlat olyan órákból álló kurzus, amely során az önálló munkavégzés a legjellemzőbb követelmény. A Gyakorlat gyakorlat általában 15-25 főben maximalizált létszámú csoportos foglalkozás, amelyen a részvétel kötelező. Ahhoz, hogy önálló munkát tudjon végezni a hallgató a gyakorlaton, fel kell készülnie az előzetesen leadott anyagból. Ha valaki nem teljesíti a gyakorlatokat, túllépi a megengedett mértékű hiányzást, akkor nem vizsgázhat. A gyakorlatok értékelése többféle módon zajlik. (ZH, beszámoló, elemző dolgozat) A tantárgytól függően a gyakorlat állhat feladatmegoldásokból, helyzetgyakorlatokból, esettanulmányok feldolgozásából, laboratóriumi mérésekből stb.


12

Mit profitálhat a szemináriumokból, gyakorlatokból?

Ezek a kurzusok ösztönzést adhatnak (esetleg sikerélményt is). Lehetőséget kap arra, hogy a nehezebb anyagrészekkel is meg tudjon küzdeni. Kisebb csoportban, oldott munkalégkörben van mód arra, hogy kérdezhessen a tanártól és hallgatótársaitól, illetve lehetőség van arra, hogy megoszthassák tapasztalataikat, gondolataikat, ötleteiket. Kialakul a közösséghez tartozás, a kötödés élménye. Oldódik a tanulással kapcsolatos szorongás, kialakul a „nem vagyok egyedül” élménye, hisz megélheti azt, hogy mások is hasonló helyzetben vannak, hasonló problémákkal küzdenek mint Ön. A tanulócsoportok, az egymást segítő tankörök kialakulását segíti ez az oktatási forma, hisz alkalom nyílik arra, hogy kiegészítve egymás erősségeit szinergia hatás jöhessen létre. A tréning egy munkahelytől, Tréning, tréningszerű lakóhelytől távoli helyszínen, két-három gyakorlat napig tartó nagyon intenzív foglalkozást jelent, melynek során a résztvevők kipróbálhatják magukat különböző helyzetekben. (Klein Sándor, 2002.) A hagyományos oktatás (előadás, szeminárium, gyakorlat) mellett a tréning lehetőséget ad a résztvevői, probléma centrikus tanulás elvének alkalmazására. A felsőoktatásban előfordulnak olyan egy-két napos gyakorlatok, melyek nem bentlakásosak, tehát nem mindenben felelnek meg a tréning kritériumainak, de koncepciójában a tréning lényegi elemeit használják fel, ezért inkább tréningnek tekinthetőek, mint gyakorlatnak. A tréningek fő célja a készségfejlesztés, saját élményű, tapasztalati tanulás révén. A tréningen a résztvevők szimulációs gyakorlatokat végeznek, szituációs játékokban vesznek részt. A helyzetek szimulálását megbeszélés, elemzés, kérdőíves önértékelés követi. A foglalkozásokon a résztvevőké a főszerep, a tréner a folyamatokat katalizáló, segítő, koordináló szerepben dolgozik, aki személyre szólóan visszajelez a résztvevőknek, segítve így őket abban, hogy a jövőben tudatosabban tudják alkalmazni ismereteiket. Az üzleti életben a tréning a legkedveltebb, leggyakrabban alkalmazott, és leghatékonyabbnak tartott képzési formák egyike. (E miatt a legdrágább képzési formának is számít. Egy kétnapos tréning ára 120-300 ezer Ft/fő körül van.) Ha olyan szerencsés, hogy a képzésében tréning vagy tréningszerű gyakorlat is van, értékelje a lehetőséget és próbáljon minél többet profitálni belőle!


13

Az Ön aktív részvétele nélkül a legjobb oktató, tréner sem tudja készségeit fejleszteni, legyen tehát nyitott, befogadó. A tréning, tréningszerű gyakorlat 10-15 fős csoportokban zajlik. A kis létszám miatt, és a feladatokból adódó kötetlen helyzetből következően a tréning a legoldottabb hangulatú és a legkedveltebb oktatási forma a hallgatók körében. „Összekovácsolt egy korábban majdnem idegen csapatot. Jó hangulatban, észrevétlenül tanultunk egy csomó mindent. Szinte hihetetlen, hogy a két nap alatt mennyi mindenre rájöttem magammal kapcsolatban.” (Hallgatói vélemény, egy 2006-os két napos tárgyalástechnika tréning utáni anonim felmérésből.) Tréninget vagy tréningszerű gyakorlatot olyan tantárgyak képzési anyagába szoktak beilleszteni, melyek készségfejlesztési célokat is megfogalmaznak. A tréningeken való részvétel rendszerint kritériumkövetelmény, ez azt jelenti, hogy a tréning teljesítése nélkül nem abszolválható az adott tantárgy. Az egyik legnagyobb hazai egyetemen végzett kutatás eredményeként elmondható, hogy a végzett hallgatók elégedettségére az egyetemi képzésben a legnagyobb hatást a tanár-diák viszony gyakorolja. A kiscsoportos oktatási formákban kínálkozik leginkább alkalom a pozitív, konstruktív, emberközeli viszony kiépítésére. A felsőoktatás tömegesedése nem kedvez e személyesebb kapcsolati forma kialakításának, ezért ismét arra biztatjuk, hogy használja ki, és értékelje a lehetőséget, amit az intézmény nyújt Önnek a kiscsoportos foglalkozások keretében. Bizonyos tantárgyaknál lehetőség van arra, hogy az órarenden felüli óraszámban konzultáción vehessen Konzultáció részt, konzultálhasson, ha problémája van, illetve lehetősége legyen arra, hogy gyakorolhasson feladatokat. A konzultációt (főként az egyetemeken) gyakran demonstrátorok tarják. Ők olyan tehetséges, a tantárgyban kiváló teljesítményt nyújtott hallgatók, akiket a tantárgyat gondozó tanszék bevon az oktatási tevékenységbe. Konzultációs lehetőséget a tantárgyfelelős is meghirdethet, ha a hallgatók igénylik, vagy az oktató szükségesnek tartja. A konzultáció a levelező és távoktatásos képzésben különösen fontos óratípus, hiszen itt a hallgatóknak az anyag döntő részét önállóan kell feldolgozniuk. A konzultációra tehát az anyag áttanulmányozása után, konkrét kérdésekkel érdemes érkezni.

Tantárgyi útmutató A tantárgyi útmutató a tantárggyal kapcsolatos minden fontos információt tartalmazó dokumentum, melyet a tárgyat meghirdető tanár a hallgató rendelkezésére kell bocsásson a tantárgy felvétele előtt. Az intézmény honlapján a félév megkezdése előtt minden meghirdetésre kerülő tantárgy útmutatóját megtalálja. A szabadon választható tantárgyaknál különösen fontos, hogy ezt már a félév megkezdése előtt


14

áttanulmányozza, hiszen ez segítheti Önt abban, hogy megalapozott döntést hozhasson a tantárgyválasztásban. A tantárgyi útmutató tartalmazza a tantárgy oktatásának általános célját, specifikus célkitűzéseit, kredit értékét, a tantárgy tematikáját, az óraszámot és óratípust, a tantárgy teljesítésének feltételeit és módját, a kötelező és ajánlott irodalmakat, a tantárgyfelelős nevét és elérhetőségét. A kötelező irodalom anyaga a számonkérés része. A kötelező irodalom sohasem fedi le a tantárgy teljes követelményrendszerét. Az ajánlott irodalmakat (szakkönyveket, cikkgyűjteményeket) azért ajánlja a tárgyat oktató tanár a hallgatók figyelmébe, hogy elmélyedhessenek egy-egy témában. Cél lehet az is, hogy a tantárgy keretein belül írt beszámolóhoz, házi-dolgozathoz megfelelő forrásanyaggal rendelkezzenek. Ha a hallgatók a kötelezően kijelölt anyagokon túl nem olvasnak, vagy csak kevés igényes szaknyelvi szöveget olvasnak, akkor ez gyenge íráskészséghez vezet, mely akadálya lehet a színvonalas szakmai és tudományos munkának. Általánosságban elmondható, hogy minél gyorsabban fejl��dik egy tudományterület, annál inkább eltolódik a hangsúly a könyvekről a szakcikkek irányába. Számos olyan folyóirat és újság van, mely hasznos háttérismereteket biztosít a felsőfokú tanulmányok során. A gazdaságtan, menedzsment területén tanulmányokat folytatók számára alapkövetelmény az alábbi folyóiratok közül legalább néhánynak a rendszeres figyelemmel kísérése: Napi gazdaság, Világgazdaság, Figyelő, HVG, Vezetéstudomány, Európai Tükör, Harvard Business Manager, Manager Magazin. A kiegészítő olvasmányok révén mélyítheti el tudását egy adott tantárggyal kapcsolatban. Ezek segíthetnek megérteni a kötelező irodalom anyagát, illetve más szemszögből is rávilágíthatnak a tankönyvben megfogalmazott gondolatokra. A tantárgyi követelményeket a tantárgy felelőse határozza meg és teszi közzé a tantárgyi útmutatóban. Ebből kiderül, hogy pontosan milyen követelményeket támaszt az oktató, mit kell teljesíteni, hogy a hallgató sikeresen zárhassa a tárgyat. A tantárgyi követelmény szinte minden esetben túlmutat a legfontosabb elméleti összefüggések elsajátítását szolgáló tankönyvek lehetőségein. A felsőoktatásban a gyakorlati alkalmazáson van a hangsúly. Ha a tantárgy zárthelyi dolgozattal, vagy kollokviumi írásbeli vizsgával zárul, akkor a hallgatónak joga van a megírt, kijavított, értékelt dolgozatát megtekinteni. A tantárgyfelelősnek a megtekintésen rendelkezésre kell bocsátani a megoldókulcsot, hogy a hallgató számára egyértelműen kiderüljön az értékelés objektív szempontrendszere. A megtekintésre mindenképpen érdemes elmennie, hisz ez nagyon fontos alkalom lehet a tanulásra! Itt pontosan kiderül, hogy hol és mit hibázott, milyen típusú kérdések azok melyekben esetleg gyakran hibázik, mire kell legközelebb odafigyelnie, miben kell fejlődnie stb.


15

Beszámolók, vizsgák A szorgalmi időszakban, néhány alapozó tárgyat leszámítva, nincs az alaptudásra irányuló folyamatos számonkérés, ez pedig olyan illúziót kelthet, hogy nem szükséges rendszeresen tanulni, a felsőoktatási képzés könnyebb, mint a középiskola. Ez az előadások kihagyásához vezet, illetve késlelteti az egyes tárgyakkal való foglalkozást. Tehát felléphet az a veszély, amit az előadás nem kötelező látogatása kapcsán jeleztünk, és amit a szabadsággal való visszaélésnek aposztrofáltunk. Az ideális az lenne, ha a szorgalmi időszakban a tantárgyak kötelező irodalmát felderítő olvasás keretében megismerné, és ilyen módon felfedezné a tantárgy tematikai határait, kapcsolódásait más tárgyakhoz, megismerné a terminológiáját. Ebben az esetben lényegesen könnyebb, és tartósabb lenne az anyag elsajátítása a felkészülésre szánt napokban, közvetlenül a számonkérés előtt. A tantárgyak egy része, különösen a készségfejlesztő tantárgyak, valamilyen beszámolóval záródnak (írásbeli vagy szóbeli) a szorgalmi időszak vége felé, amikor a feladat gyűjtőmunkán alapuló szintézis, vagy/és valamely téma, probléma önálló feldolgozása.

Írásbeli beszámolók Az esszé jellegű dolgozatok Esszé jellegű dolgozatok megnevezése lehet tantárgyi dolgozat, szemináriumi dolgozat, házi dolgozat, projekt, recenzió vagy egyszerűen esszé. Az esszé műfaját tekintve értekező próza, olyan filozófiai-szaktudományi értekezés, amelynek lényege, hogy egy témát átfogóan, megfelelően felépítve, részletesen bemutasson szerzője. Ebből következően az esszé műfaja tág teret ad az adott tárgykörhöz tartozó önálló véleményalkotásnak. Az angol nyelvben az esszé szó (essay) szó próbát is jelent és így nevezik egy dolog értékének vagy természetének kipróbálását vagy tesztelését is. Például a diák képességeinek próbáját (vizsga), illetve az első nekifutásra készült valamit, például egy kísérletet, vagy egy vázlatos alkotást.

A dolgozattal szemben támasztott elvárás, tantárgytól függően lehet szakirodalmi forrás feldolgozás, összefoglalás, szintézis. Azoknál a tantárgyaknál, témáknál ahol lehetőség van saját megfigyelésekre, vizsgálatra a dolgozattal szembeni elvárás lehet a szakirodalmat felhasználó, gyakorlati szempontú feldolgozás. A dolgozat megírásához a tantárgyfelelős meghatározza a tartalmi, formai követelményeket és megadja az értékelési szempontokat. (A dolgozatírás alapjairól a Tanulási technikák, módszerek című fejezetrészben olvashat.)


16

Az esettanulmány a valóságos esetekből Esettanulmányok kiválasztott olyan adatokon alapszik, amelyek alkalmasak arra, hogy helyesen tudjunk bemutatni egy speciális jelenséget, vagy pedig gyakorolni egy különleges döntési eljárást. Tartalmaznia kell egy eset (probléma, helyzet stb.) részletes leírását, fontos, specifikus jellemzőit. Az esettanulmányok szerves részét képezik a gyakorlatorientált felsőoktatási alapképzésnek. Ezek megoldásával a hallgatóknak lehetőségük nyílik az elméletben tanult ismereteik gyakorlati alkalmazására, felmérhetik probléma-megoldó képességüket, kreativitásukat. Az esetek egy részében egy készen megkapott esettanulmány elemzése, megoldási javaslat kidolgozása a feladat. Ezt a hallgatói létszám függvényében esetleg prezentáció formájában elő is kell adni. A beszámolásnak lehet az is a módja, amikor a hallgatónak magának kell egy esettanulmányt, esettanulmány jellegű házi-dolgozatot elkészíteni. Az esettanulmány felépítésénél hármas szerkezetet kell követni: tények leírása, rögzítése; élmények, reagálások beleszövése a folyamat leírásba; tanulságok, következtetések megfogalmazása.

Szóbeli beszámolók A referátum (kiselőadás, prezentáció) a szóbeli Referátumok beszámoló olyan típusa, amikor a hallgató(k) egyénileg vagy csoportmunkában a téma releváns szakirodalmának felkutatása, szintetizáló összegzése, esetleg konkrét helyzetre adaptált feldolgozása, megírása után bemutatja(ják), előadja(ják) munkáját(jukat). (Például a tárgyalástechnika tantárgy esetleges záró feladata lehetne a következő: Egy saját élményű tárgyalás feldolgozása, elemzése és prezentálása a tárgyalástechnika főbb kérdései mentén.) A referátumnak van egy szűkebb dokumentációs jelentése is. Ennek értelmében a referátum maximum 20 soros tartalmi kivonat, önálló művekről, folyóiratcikkekről.

A referátumnak rendszerint megadott időkerete van, pontosan meghatározott, hogy mennyi időnk van munkánk bemutatására. Az elvárt időtartam leggyakrabban 15 perc, s csak ritkán éri el a 30 percet. A munka szakmai színvonalán kívül a bemutatás minősége is meghatározó. A referátum során tudásunkat, felkészültségünket verbális, vizuális, metakommunikációs és technikai eszközökkel mutatjuk be. A referátum során tehát több csatornán kommunikálunk, ebből következik, hogy nemcsak tartalmilag, hanem az alkalmazott kommunikációs módokra is fel kell készülnünk. Ne feledjük el, hogy a technikai segédeszközök csak segítői a szóbeli ismertetésnek, túlzott alkalmazásuk elvonja a figyelmet mondanivalónkról, sőt követhetetlenné is teheti előadásunkat. Tehát a vizuális szemléltetés ne legyen öncélú, csak akkor


17

alkalmazzuk, ha alátámasztja, kiemeli, vagy könnyebben követhetővé teszi, esetleg színesíti mondanivalónkat. A referátum csak alapos felkészülés esetén lehet sikeres. Minden prezentáció vagy kiselőadás előtt gondoljunk arra, hogy a jó előadások is igényesen megírt vázlaton alapulnak! Amikor vázlatosan megírtuk a szövegtartalmat és elkészítettük az illusztrációkat is, következik a begyakorlás. Ez azért is fontos, mert ebben a folyamatban javíthatjuk címszavakban megírt vázlatunkat, pontosan bejelölhetjük az egyes részekhez felhasználni tervezett illusztrációs anyagokat, kontrollálhatjuk testbeszédünket, és mindez segít az elkerülhetetlen lámpaláz csökkentésében. Vigyázat! Ne olvassuk fel az előzetesen megírt dolgozatot, ne írjuk le a teljes szöveget, amit mondani akarunk, mert akkor erőltetett, betanult, „felmondjuk a leckét” hatást kelthet az előadásmódunk. Mérjük az időt is, hogy a megadott időkeretet be tudjuk tartani. Az előírtnál rövidebb referátum azt a benyomást kelti, hogy az előadó nem vette komolyan feladatát, míg az előírtnál hosszabb a lényeglátás hiányára vall. A referátumnak legyen eleje: bevezetés, közepe: kifejtés és vége: zárás. Az első néhány másodperc alapvető fontosságú a közönség (tanár, hallgatótársak) figyelmének megragadásában, valamint az előadó és a közönség közti viszony kedvező kialakításában. Kezdhetjük például egy megdöbbentő kijelentéssel, egy kérdéssel, sejtelmes mondattal, amely elgondolkoztatja a hallgatóságot. Figyelemfelkeltő nyitás lehet a referátum céljának megjelölése is. Az elején pontosan határozzuk meg, hogy miről fogunk beszélni. A referátum középső, kifejtés részében taglaljuk a problémafelvetést, a felhasznált források, módszerek rövid ismertetését és a kiemelendő problémákra – lehetőleg más-más oldalról – igyekezzünk többször utalni. Ugyancsak ebben a részben ismertessük a saját következtetéseinket. A befejezés lényeges eleme a bemutatásnak, éppen ezért hangsúlyos kell legyen. Az összefoglalás, zárás célja a tartós hatás elérése, motiválás a továbbgondolásra. Néhány lehetséges módszer: a fő gondolat dramatizálása, a legfőbb előnyök, hátrányok, következmények hangsúlyozása, egy jól megválasztott „ütős” idézet. A siker első feltétele egy szóbeli bemutatás során (akárcsak a szóbeli vizsgán) a jó fellépés. Érdemes figyelni arra is, hogy megjelenésünk megfeleljen az ilyenkor elvárhatónak. A hallgatóság figyelmét, a téma érdekes megközelítésén túl, nagyban befolyásolja az előadó stílusa. Minden előadás során kiemelkedő jelentősége van beszédtechnikánknak. Kellő hangerővel, jól tagolva, érthetően és a témához igazodó tempóval


18

adjuk elő mondanivalónkat. Különösen ügyeljünk arra, hogy az illusztrációs eszközök felhelyezésekor, cseréjekor megfelelő áthidaló mondatokkal tartsuk fenn beszámolónk folyamatosságát. Testtartásunk legyen nyitott, beszéd közben a hallgatóság felé forduljunk, és nekik beszéljünk. Folyamatosan figyeljük a visszajelzéseket: lanyhuló figyelemnél egy részletesebb magyarázat, érdekesebb probléma előhozása, humoros megjegyzés, vagy a hallgatók megszólítása, kérdésfeltevéssel bevonása az ajánlott taktika.

Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga során (akár papíralapú akár számítógépes vizsgáról van szó) a hallgatók rendszerint kijelölt helyre ülhetnek le, csak a vizsgához szükséges eszközök maguknál tartásával, miután személyazonosságukat valamilyen fényképes dokumentummal igazolták. (A személyazonosság igazolása az elektronikus index bevezetése óta a szóbeli vizsgán is szükséges.) Az írásbeli vizsga során a felügyelő tanárok fegyelmezett magatartást követelnek meg a hallgatóktól, és a szabályok betartását szigorúan ellenőrzik is. Az írásbeli vizsga során a következő feladattípusokra, kérdésekre lehet számítani: Ezek olyan feladatok, amelyeknél Többszörös választásos feladat több alternatíva közül kell kiválasztanunk a helyeset. Előfordulhat, hogy a lehetőségek között több jó válasz is van. Ahhoz, hogy az ilyen típusú feladatoknál megtaláljuk a helyes választ, nagyon fontos a kérdés pontos nyelvi elemzése. A vizsgázók gyakran nem amiatt követnek el hibát, mert nem tudják a helyes választ, hanem azért mert a kérdés megfogalmazásában nem értettek meg egy utalást. És bizony az ilyen típusú kérdések lehetnek „becsapós” kérdések, hiszen az oktató a biztos tudást kívánja felmérni és lehet, hogy szándékosan épít be „csapdákat”. A hallgatók egy része azt gondolja, hogy amikor egy vizsgán nem kell fogalmazni, akkor könnyű dolga van az embernek, hiszen nem kell felidézni az ismereteket, csak felismerni a helyes választ. Ez azonban csak részben igaz, hiszen ha vizsga jól szerkesztett (és rendszerint ilyen) akkor a sok, látszólag hasonló válaszlehetőség közül a helyes kiválasztása alapos tudást igényel. Logikus gondolkodással vagy kizáró technikával ugyan szűkíthetjük a lehetőségeket, de alapos tudás nélkül a végső válasz megadása nem is olyan egyszerű. Ha nem tudjuk azonnal eldönteni, hogy melyik a jó válasz egy kérdésre akkor érdemes továbbmenni, mert előfordulhat, hogy egy másik, vagy a többi kérdés alapján következtetni


19

tudunk a helyes válaszra. Az ajánlott stratégia az ilyen típusú vizsgasor esetében, hogy olvasson el előbb minden kérdést, válaszolja meg azt, amiben biztos, majd térjen vissza a nehezebbekre. Ha nincs büntetés, pontlevonás a helytelen válaszok után, akkor abban az esetben, ha nem tudja a választ, találgasson! Az igaz/hamis kérdések olyan Igaz/hamis vagy igen/nem egyszerű állításokat tartalmaznak, kérdések melyek kétféle dolgot kapcsolnak össze. Az oktató arra kíváncsi, hogy tudja-e, hogy mikor és milyen körülmények között igaz egy állítás. Az ilyen típusú kérdésekben kulcsszavak vannak, és ezek felismerése vezet el a jó válaszhoz. A kulcsszó az a szó, vagy szócsoport, amelytől egy állítás igaz lesz vagy hamis. Például a következő állítások esetében, Ön mit válaszolna? És melyek voltak a kulcsszavak, melyek eldöntötték a válaszait? Csak az emberi lények képesek a gondolkodásra, az állatok nem. Kulcsszó …………………………

Igaz/Hamis

Ha egy személy arckifejezését alaposan megfigyeljük, nagyon jól meg lehet állapítani, milyen érzelmeket fejez ki. Kulcsszó …………………………..

Igaz/Hamis

Az ilyen típusú feladatokban olyan állítást talál, Behelyettesítős amelyekből kimaradt a kulcsszó vagy kifejezés. feladatok Általában csak egy szó hiányzik. Akkor is érdemes valamit beírni, ha csak körül tudja írni a hiányzó kifejezést. Általában az ilyen típusú feladatnál nem jár pontlevonás a találgatásért. Ilyenkor a feladat az, hogy összetartozó szavakat Összekötős vagy rövid mondatrészeket, esetleg teljes feladatok mondatokat kell összekapcsolni. Az összekötős feladatnál hasonló stratégiát érdemes követni, mint a többszörös választásos feladatban, vagyis először olvassa végig az összes lehetőséget. Ezek után nézze meg a baloldalon szereplő szót, vagy kijelentést, majd a jobb oldalon menjen végig az összes lehetőségen, amíg meg nem találja a megfelelőt. Ha nem biztos a válaszban lépjen tovább és csak azokat kösse össze, amelyekben egészen biztos. Így minimálisra csökkentheti a választási lehetőségeket azokban az esetekben, melyekben nem biztos, vagy amelyeket nem tud. Ezekben a típusú feladatokban valamilyen Problémamegoldó problémára, feladványra kell választ adni. Ez feladatok lehet valamilyen esetleírásra megfogalmazott pár szavas, soros válasz vagy hosszasabb kifejtést igénylő megoldás. A természettudományokkal kapcsolatos feladatokban ezek matematikai megoldásokat, számításokat, grafikai ábrázolásokat igénylő levezetések.


20

Ilyenkor az a feladat, hogy egy kérdésre Esszé típusú pontosan, tömören, szabatosan ún. kifejtős kérdések megfogalmazott, jól megszerkesztett módon szakszerű választ adjon. (A „konyhanyelv” nem elfogadható.) Előfordulhat az is, hogy egy meghatározott témát kell részletesen kifejtenie. Az esszé jellegű feladatokban utasításokat talál, melyek értelmezése elengedhetetlen a feladat helyes megoldásához. A leggyakrabban a következő utasításokkal találkozhat: „értelmezze”, „fejtse ki”, „hasonlítsa össze”, „határozza meg”, „vázolja���, „sorolja fel”, „nevezze meg”, „adjon rá gyakorlati példákat”, „érveljen mellette”, (vagy ellene), „foglalja össze”, „bizonyítsa be”, „magyarázza meg”, „indokolja”. Nagyon fontos, hogy mielőtt elkezdi kidolgozni a kérdést, értelmezze! Tapasztalataink szerint gyakran azért lesz nulla pontos egy-egy ilyen jellegű kérdés, mert a hallgató nem a kérdésre válaszol. Ilyenkor fordul elő, hogy a megtekintésen, a dolgozat megoldókulcsában elolvasott helyes válasz kapcsán nem győz bosszankodni, hogy pedig ezt tudta. És a figyelmetlen olvasás, vagy a nem megfelelő értelmezés miatt mégis „elbukta” a kérdést. Az írásos vizsgán rendszerint a fenti kérdéstípusok kombinációjával találkozhat, tehát a vizsgasor többféle típusú kérdésből áll össze. Bizonyos tantárgyaknál az is előfordulhat, hogy ún. beugró kérdésekkel találkozik. Ezek olyan kritérium kérdések melyek megválaszolása nélkül nem teljesíthető a tantárgy. Vagyis ha ezeket nem tudja jól megválaszolni, akkor hiába tudja a többi kérdésre a választ. Például, a matematikai tárgyaknál ezek lehetnek nagyon fontos képletek, vagy a számvitelnél a legfontosabb szabályok. Az írásos vizsga során javasolt stratégiáról, a vizsgasor megválaszolásával kapcsolatos praktikus ötletekről a Tanulási technikák, módszerek című fejezetrészben olvashat.

Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga során (a szóbeli érettségihez hasonlóan) a hallgató tételt (tételeket) húz, és a kihúzott tételt kell kidolgoznia. Ezek a tételek valamilyen nagyobb téma összefoglalását, esetleg valamilyen összehasonlító elemzést igénylő feladatok. Vizsga és tanárfüggő, hogy mennyi idő van a kidolgozásra. Ha ez az idő rövid, akkor egy vázlatot írjon, ha hosszabb felkészülési ideje van, akkor esetleg kidolgozhatja részletesen, de arra vigyázzon, hogy amikor felel, ne felolvassa, hanem szabadon adja elő a tételét! Ettől lesz igazán meggyőző a tudása. A szóbeli vizsgák száma a felsőoktatás tömegesedésével egyenes arányban csökkent, csökken. Egy 300-400 fős évfolyamot egy tanár jó néhány napig vizsgáztathatna szóban, így tehát, inkább az egyszerre megíratható írásos dolgozat jön szóba a számonkérésnél. A szóbeli vizsgának a hallgató számára több előnye lehet, de néhány hátránya is van az írásbelivel szemben.


21

Előnye lehet például, hogy a hallgató, a már előzetesen magáról kialakított pozitív összképpel nem a nulláról indul, esetleg már kivívta a tanár jóindulatát. Ha a hallgató aktívan részt vesz az órákon, jókat kérdez, tud válaszolni a feltett kérdésekre, esetleg szorgalmi feladatokat is vállalt, akkor ezzel biztosan jó benyomást keltett. Ilyenkor a tanár oldottabb légkörben, megelőlegezett bizalommal fogadja a feleletét, és ez természetesen befolyásolhatja a vizsgaeredményt. Egy jó tanárnak egyébként sem lehet célja, hogy összezavarja, megszégyenítse, megfélemlítse a nála vizsgázót, hanem igyekszik olyan hangulatot teremteni, amelyben a vizsgázó tudása legjavát nyújthatja. Előnye a szóbeli vizsgának, hogy a tanárt előzetesen megismerve, kiismerve lejátszhatjuk emberi játszmáinkat. Van például olyan típusú tanár, aki a vizsgán is nagyon szeret magyarázni. Ha a tudásunk kissé hézagos, akkor a tanár kiegészítésével, ha jól „végszavazunk” egész meggyőző feleletet kerekíthetünk ki a tételünkből. A tanár persze tudja, hogy kétszemélyes volt a produkció, de ha látja, hogy az alapfogalmakkal tisztában vagyunk, és emellett érdeklődőek és értelmesek, akkor értékeli az igyekezetet. A félig üres a pohár, vagy félig tele van analógiájára: a felét nem tudta, vagy a felét tudta és ráadásul …. . (okosan nézett ) És itt mindjárt el is érkeztünk a hátrányokhoz. A szóbeli vizsga szubjektívebb, mint az írásbeli. A tanár nemcsak az általunk kifejtett anyagot ítéli meg, hanem más dolgokat is figyelembe vesz. Például azt, hogy év közben milyen véleményt alakított ki rólunk, ahogy ezt fentebb taglaltuk. De ezen kívül az is számíthat, hogy hogy nézünk ki, szimpatikusak vagyunk-e a tanárnak vagy sem. És ez oda-vissza igaz. Ha nekünk nem szimpatikus a tanár (és ez ránk van írva), akkor a légkör máris nem a legideálisabb ahhoz, hogy legjobb tudásunkat nyújtsuk. És ha csak egy árnyalatnyi öntudatlan ellenségességet is érzünk a vizsgáztatóval szemben, már az is mutatkozni fog viselkedésünkben, ami a másik oldalon a legnagyobb természetességgel vezethet elutasításhoz. A szóbeli vizsgán tehát az emberi kapcsolatok, játszmák is szerepet kapnak. Ezzel nem árt, ha tisztában vagyunk, és a vizsgastratégiánk kidolgozásakor tudatosítjuk magunkban. A szóbeli vizsga alatti ajánlott viselkedéssel, a vizsgadrukk kezelésével, leküzdésével a Tanulási technikák, módszerek című fejezetrészben foglalkozunk. Az 1. számú mellékletben, az ÁVF útikalauzban, használati útmutatót kap a főiskolához, egy olyan hallgatótársától, aki tapasztalatai alapján összegyűjtötte és leírta Önnek a legfontosabb ismereteket.


22

TANULÁSMÓDSZERTANI ÖNISMERET „...önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás..." (Márai Sándor)

Ki miért és hogyan tanul? Ebben a fejezetben ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy egyrészt a tanulásról, másrészt saját magáról, mint tanulóról alkotott elképzeléseiről reális képet kaphasson. Ez azért fontos, mert ezek a feltevései - melyek tanulási tapasztalatain alapulnak és személyes érzelmeitől sem mentesek - meghatározzák azt, hogy milyen tanulási taktikákat, stratégiákat választ és azokat hogyan alkalmazza. Már a fejezet elolvasása előtt próbáljon meg magába nézni, próbálja meg végiggondolni és a legőszintébben (előítélet, taktika, elfogultság és félelem nélkül) számba venni, esetleg le is írni, Kaján Tibor hogy Ön hogyan tanul, milyen módszereket Önismeret használ. Igykezzen mindenre kitérni! A saját tanulás megértése kiindulópontja a tanulási hatékonyság növelésének. Ez az út vezethet oda, hogy saját tanulási folyamatainkat tudatosan irányítva (ha szükséges korrekciókat alkalmazva), kisebb energia befektetéssel, rövidebb idő alatt legyünk képesek használható tudást szerezni. A hatékony tanulás meghatározói: A tanuláshoz való viszony (motiváltság, a tanulás öröme) A tanulási szokások, a hatékony tanulási technikák, módszerek ismerete A tanuláshoz szükséges alapképességek megléte és fejlődése

Ki miért tanul? A tanulás motivációi Az a tanulás, melyet a személyes érdeklődés motivál, és a megtanulandó anyag aktív feldolgozását jelenti, automatikusan nagyobb teljesítményt eredményezhet. Ami érdekel minket, amit kedvvel tanulunk, azt sokkal könnyebben jegyezzük meg. Az érdeklődés teremti meg a szellemi érdekeltséget, motiváltságot.


23

Kutatási eredmények igazolták, hogy a tanulási motiváció négy egymásra ható motivációs faktor által írható le: - kíváncsiság, érdeklődés; - a siker elérésére való törekvés vagy a kudarc elkerülésére való igyekezet; - a szociális elismerés igénye (helyeslés igénye, függőség szükséglete, az érvényesülés, elismerés szükséglete, a büntetés elkerülésének szükséglete); - a megtanulandó anyag hasznosságának, értékének egyéni szempontú elismerése. (Réthy, 2008.) A motiváció a legnagyobb különbség azok között, akik a minimumot teljesítve, éppen csak “súrolva a lécet” átbukdácsolnak a főiskolán, és azok között, akik a legjobb eredményeket produkálják. A tanulás eredményességét - egy angol szakcikk szerint - az érdekeltség 25%-ban, a jó tanulási módszer 33%-ban, az intelligencia 15%-ban és az ún. egyéb tényezők 27%-ban határozzák meg. (Dr. Attila Schögl hivatkozása, 2000.)

Végiggondolta már alaposan, hogy Önt mi ösztönzi arra, hogy felsőfokú tanulmányokat végezzen?

? Motivációs leltár A következő oldalon segítséget nyújtunk ahhoz, hogy végiggondolja, és megpróbálja tisztázni, hogy az Ön esetében milyen szempontok játszanak szerepet a tanulásban! Gondosan olvassa végig a két kérdéscsoportot, és fontosságuk szerint rangsorolja az állításokat! 1-gyel jelölje az Önre legjobban illő állításokat! Nem léteznek jó vagy rossz válaszok. Ha átgondolja a kérdéseket, és őszintén válaszol rájuk, akkor tisztábban fogja látni az önmaga elé kitűzött célokat, és könnyebbé teheti a tanulmányait. (Diagnózist állíthat fel, melyhez mi jegyzetünkben a lehetséges „gyógymódokról“ tájékoztatjuk.)


24

Azért járok főiskolára, mert  Tudom, mi akarok lenni és ehhez szükséges a diploma;  A családom akarta, pedig nekem eszem ágában sem volt;  Azt gondoltam jó buli gondtalan diákéletet élni (és addig se kell dolgozni);  Jobban meg akartam ismerni és érteni az engem körülvevő világot;  Sok barátom tett így és velük akartam maradni;  El akartam kerülni otthonról;  A mai világban nem lehet létezni diploma nélkül;  Szeretek tanulni, és bizonyos tárgyak kifejezetten érdekelnek. A jó eredmény elérését nálam a következők motiválják: Be akarom bizonyítani magamnak, hogy képes vagyok jól teljesíteni; Hogy jó ajánlást kapjak, ha majd állást keresek; Hogy örömet szerezzek a családomnak; Hogy felülmúljam a vetélytársaimat; Igazolni akarom, hogy miért állok jó tanuló hírében; Hogy kivívjam társaim elismerését. Igazolni akarom, hogy miért állok jó tanuló hírében; (Allan Mundsack, James Deese és Ellik K.Deese: Hogyan tanuljunk című könyve alapján – 2006, Panem Kiadó, Budapest)

Az első témacsoportban, a 2-3-5 tényező külső motivációs tényező. A második témacsoportban, a 2-3-5-6-7 tényező utal külső motivációra. A többi tényező belső motivációra utal. A külső (extrinzik) motivációs tényezők azok Külső motiváció melyeknek a célja valamilyen jól definiálható, kézzelfogható cél, nyereség elérése. Ezek nagyrészt a következő kategóriákba csoportosíthatóak: szülői, tanári elvárás, kortárs-csoport hatása, anyagi ösztönzők, karrier elvárás. A belső (intrinzik) motiváció olyan késztetést Belső motiváció jelent, melyben maga a cselekvés (a tanulás), a benne rejlő öröm elérése a cél, így a tevékenység önmagában hordozza a jutalmat. Például örülni tudunk annak, ha meg tudtunk oldani egy feladatot, vagy élvezettel magyarázzuk hallgatótársainknak az órákon tanultakat. A belső tényezők csoportja: becsvágy, elismertség, önmegvalósítás, a tudásvágy, az intellektuális kiteljesedés öröme. (Gaskó Krisztina és szerzőtársai, 2006.) Nézze át a rangsorát és kiderül, hogy Önnél melyek a súlyponti tényezők! A tanulás annál hatékonyabb és sikeresebb, minél stabilabb tényezőkből álló motivációs bázissal rendelkezik. Ideális esetben a felnőttek tanulási folyamatában több és nagyobb befolyással rendelkeznek a belső motivációs tényezők, mint a külsők. Ha érdekli, hogy mi motiválja a brit egyetemi hallgatókat, akkor olvassa el a 2. sz. mellékletben szerepeltetett rövid kutatási összegzést.


25

A motiváció fejlesztése "Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi." (Albert Einstein)

A középiskolában kevesebb belső motivációra van szükség, mint felsőfokú tanulmányai során. A tanárok, mint külső motivátorok, megkövetelik, hogy a diák naprólnapra tanuljon. Házi feladatot adnak fel, röpdolgozatokkal, feleltetéssel ellenőrzik a rendszeres tanulást. A főiskolai képzésben jóval kisebb ez a külső ösztönzés. A hallgatónak elsősorban önmagára kell támaszkodnia, önmagát kell rávennie a rendszeres tanulásra. A tanárok nem fogják napról napra pontosan meghatározni, kiszabni a feladatokat. Félév elején ismertetik a tantárgyi célokat, követelményeket (a tantárgyi útmutatóban ezt le is írják) és utána senki nem fogja ellenőrizni, hogy hogyan halad a kijelölt olvasmányokkal, házi dolgozata elkészítésével, vagy egyéb tennivalókkal. Felnőttként kezelik Önt, és Önre bízzák a tanulás megtervezését, megszervezését és csak (főként a félév végén) a tanulás eredményességének értékelésében vesznek részt. A szakirodalom ezt a tanulást önszabályozott tanulásnak nevezi. Ennek során a tanuló önmagát kell, hogy motiválja, a tanulási tevékenységet önállóan, önmagáért felelősen tervezi, strukturálja, vezérli és kontrollálja. (Réthy, 2003.) A felsőoktatásban tehát a tanulás egész folyamatáért Önnek kell viselni a felelősséget. A felsőoktatásban az is megnehezítheti a tanulást, hogy a célok néha túlságosan megfoghatatlanok, és nehéz a mindennapi iskolai feladatokhoz kötni. A hallgatónak van egy elképzelése a jövőbeli pályafutását illetően: például közgazdász szeretne lenni. De mit is csinál pontosan egy közgazdász? Milyen ismeretekkel is kell rendelkeznie egy közgazdásznak? A hallgató néha nem érti, esetleg kifejezetten értelmetlennek látja, hogy miért kell neki ezt vagy azt a tárgyat tanulni (másképp fogalmazva, megfoghatatlanok a rövid távú célok) és ettől elbizonytalanodik. (Biztos, hogy jó helyen vagyok?) Ez megnehezíti számára a tanulást. Az egyetemi, főiskolai képzésnek nem csak az a feladata, hogy egy szakmára készítse fel a hallgatókat, hanem legalább ilyen fontos cél,


26

hogy megfelelő színvonalú műveltéggel rendelkező, gondolkodó embert faragjon a hallgatókból, hogy elemző módon tudjanak írni, olvasni, gondolkodni és új ismereteket befogadni. Minden, amit a főiskolán tanul, hasznos és fontos, mert ez teszi Önt művelt, gondolkodó, tanulékony emberré. Az iskolai ismeretszerzés, a feladatok rászorítják és rászoktatják a hallgatót a szándékos gondolkodásra, ami elől sokszor ki lehet térni, meg lehet úszni, de ne felejtse el, hogy a gondolkodóképesség fejlődését gondolkodás nélkül nem lehet megvalósítani. A gondolkodási képesség fejlesztésére elsősorban a tanulás szolgál! Ha valaki bármely tudományterületen elmélyült ismeretekkel, tapasztalattal rendelkezik, az növeli a képességét és esélyét arra, hogy tőle távol álló problémákkal is megbirkózzon. (Angyal Ádám, 2007.) Manapság a munkaadók többsége nem „kész” munkaerőt keres, hanem olyat, aki bizonyítottan tanulékony. Bármely munka tartalma napjainkban igen nagy részben tanulás. (Szabó Katalin, 2008.) A 80-as évektől kezdve az ismeretek elévülésének ideje egyre rövidül. Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy vannak olyan területek, ahol mire egy fiatal elvégzi az egyetemet addigra az első években szerzett ismereteinek nagy része már el is évült (például az informatika bizonyos területein) Éppen ezért a tudásintenzív iparágakban, ahol a hozzáadott érték jelentős, egyre nagyobb hangsúlyt kap az elvárásokban (a diploma megléte mellett) a tanulóképesség. Egy multinacionális cégnél így lehetett például egy Cambridge-ben elméleti fizikát végzett magyar diákból a Kelet-Európai befektetések pénzügyi szakértője. Az alkalmazó multinacionális cég annak bizonyítékát találta meg a Cambridge-i diplomában, hogy a jelölt tárgyalóképes angol nyelven, és képes az ismereteket magas szinten elsajátítani. (Az is szempont volt, hogy képes volt a képzéshez szükséges nem kevés pénzt önállóan megszerezni) (Klein Sándor, 2008.) Az eredményes tanulás nélkülözhetetlen eleme a tanulási szándék (akarjon tanulni), örömtelivé pedig akkor válhat a tanulás, ha azért akarja megtanulni az ismereteket, mert érdekli, amit tanul és szeretne több tudást szerezni, kitágítani a látókörét. A valódi tanulás az öröm és a hatékonyság j��leső érzésével jár. Ez leginkább kisgyerekeknél figyelhető meg, akik fáradhatatlanul tanulnak, és örömmel szívják magukba a világról szerzett ismereteket a „Mi ez?”, és később a „Miért?” kérdésekre kapott válaszok alapján. Az ő esetükben igazán látványos, hogy az érdeklődés, a tanulni vágyás, a világra való nyitottság mennyire gyors, hatékony és komplex tanulást tesz lehetővé. Ezt a fajta nyitottságot, érdeklődést, tanulni vágyást kell (kellene) megőriznünk magunkban és akkor a mai kor emberével szemben támasztott élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) természetes belső igényünkké is válik.


27

Hogyan lehet a tanulás örömet nyújtó tevékenység? Akkor tanulhat örömmel, ha felismeri, látja a tanulás célját, jelentőségét. Akkor szeretheti meg a tanulást, ha tudja, hogy mit kell megtanulni és hogyan. Minél többet olvas és tanul, annál könnyebb lesz. Tanuljon másokkal! Nagyon hasznos lehet egy tanulócsoport. A hasonló gondolkodású diákok folyamatosan egyre jobb teljesítményre sarkallják egymást. Keresse meg az Ön számára legmegfelelőbb tanulási technikát! Bizonyított tény, hogy azok, akik elsajátították a hatékony tanulás módszereit, jobb eredményeket érnek el kisebb időráfordítással, mint azok, akik ezt elmulasztották. Egészítse ki saját ötleteivel! 

Ha sikerül megtalálni azokat a tényezőket, melyek az Ön számára is örömöt nyújtó tevékenységgé teszik a tanulást, akkor nem csak túlélni fogja a főiskolai éveket, hanem élvezettel fogja végigcsinálni! Túlélni, vagy élvezettel végigcsinálni? ÖNÖN IS MÚLIK! A tanulási sikerhez vezető lépcsőfokok

(Sisáné Murai Judit, 2007. alapján)


28

Ki hogyan tanul? Hogyan tanulok én? Tanulási stílusok, stratégiák, technikák, módszerek Egyedüli üdvözítő tanulási módszer nincs! Mindenkinek meg kell dolgozni azért, hogy saját, testre szabott módszerét megtalálja. Ezt elősegíti, ha a tanuló megismeri a saját egyéni tanulási stílusát, azt vagy azokat, amelyek a leginkább segítenek neki a tanulásban. Az, hogy hogyan tanulunk, részben személyiségfüggő, meghatározzák a tanuláshoz szükséges alapképességeink, de ezen kívül is számos tényező függvénye. Függ például attól, hogy mit tanulunk, miért tanulunk, milyen helyzeti tényezők (fizikai, társas tényezők) között, mellett tanulunk.

Tanulási stílusok A szakirodalmi definíciókat összegezve és kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy tanulásunk hogyanja, tanulási stílusunk voltaképpen az általunk leginkább előnyben részesített külső és belső tanulási feltételeket, módokat jelenti az információ felvételére, feldolgozására és előhívására vonatkozóan. A tanulási stílus tehát nem egyetlen fogalom, hanem több, egymással kapcsolatban álló tényezőből tevődik össze. A tanulási stílusban az érzékleti modalitások (melyik érzékszervünk dominál, amikor tanulunk), a társas, illetve fizikai környezet, az érzelmi feltételek, valamint az egyén reakciómódja fejeződik ki. (Tóth László, 2000)

ea zG elob kc Im gy á ió m s– pu élin lzí re v -r anaa ód efl klic t ek ikió ja us t í m v Ak ód Re t ivis ja f le ta

Érzékleti mo dalitások

lté te le k

k

Fiz

Az eg yé nr A

ezet

fe

et

z ok ítá s … ye g ng t n Ha gvilá ékkleör rsi me mkéa ői Fhiz

körny

M É ot

Ér Ki rdek ivác zeFe tart lő ió le ás dé lm lő s Ér i sfs é ze elg té lm te le i

T ársas

itív litáso k Vizu ális Kinesztet ikus T aktilis

yezet nül öred s Ekgy Társa Társakkal

Te kt Pr orizá áló ag ma ló tik us

Érzékleti m A oda ud

et ez y rn kö i ika

1. ábra: A tanulási stílus tényezői


29

A domináns tanulási stílusok személyenként változnak, mindenkinek a fenti tényezők egyedi kombinációjából áll össze tanulási stílusa. Megismeréséhez elegendő tanulási tapasztalat szükséges. Léteznek kérdőívek, amelyek segíthetnek egy-egy jellemző azonosításában, de ezeken túl a leghasznosabb ezek azonosítására a megfigyelés és az önmegfigyelés. Mindannyiunk tanulási stílusában vannak viszonylag erős és gyenge pontok, amelyek megismerése és tudatosítása rendkívül fontos. Ha ugyanis sikerül tudatosítani a gyenge pontokat, akkor kifejleszthetőek olyan tanulási stratégiák, amelyek segítségével ezek a hátrányok megszüntethetőek vagy jelentősen csökkenthetőek. Kutatók empirikus adatokkal is alátámasztották azt a feltételezést, hogy a saját tanulási stílus tudatosulása lehetővé teszi a saját tanulás eredményesebbé tételét. (Nelsonra és munkatársaira hivatkozik Andrea Honigsfeld, 2003.) Tanulási stílusunk azonosítása, meghatározása során az alábbi kérdésekre érdemes választ keresnünk: 1. Milyen módon fogadjuk be (perceptualizáljuk) legkönnyebben az információt – vajon legjobban a látás, hallás, mozgás útján tanulunk-e? 2. Milyen feltételekre (társas és fizikai környezeti, érzelmi) van szükségünk, amelyek segítenek az információ felvételében és elraktározásában? 3. Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt, illetve miként hívjuk elő a tárolt információkat?

Érzékleti módozat szempontjából lehetünk auditív típusúak, vizuális típusúak, motoros típusúak vagy taktilis típusúak. Az auditív típusú tanuló a verbális (szóbeli, beszéd, előadás) ingerekre figyel elsősorban, önálló tanuláskor hangosan szeret olvasni, legkönnyebben a szóbeli magyarázat alapján tanul. Nagyon gyorsan képes mind a beszélt, mind az olvasott nyelvet feldolgozni. Az ilyen típusú tanulók gyakran sokat beszélnek, mivel hangosan kell gondolkodniuk. Szeretik a zenét, emlékeznek a dalszövegekre és a beszélgetésekre. Inkább megjegyzik egy ember nevét, mint azt, hogy hogyan néz ki. (Gyarmathy Éva, 2006.) Az ilyen típusú tanuló számára hasznos lehet, ha tanulócsoportban tanul, ha valakivel megbeszéli az anyagot, és ha hangosan felmondja a tanult anyagrészt. Neki feltétlenül ajánlatos előadásokra járnia.


30

A vizuális típusú tanulók a tanulók leggyakoribb típusai, ők háromnegyed részét megőrzik annak, amit olvasnak és látnak. Ezek a vizuális tanulók kétféle típust alkotnak: néhányuk szavak formájában dolgozza fel az információt, míg a többiek azt őrzik meg, amit diagramok vagy képek formájában látnak. Azt lehet mondani, hogy az ilyen típusú tanulók szinte lefényképezik az olvasott, tanult anyagot. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy amikor emlékezetükből előhívják az anyagot akkor arra is emlékeznek, hogy a lap alján vagy közepén található a felidézett anyagrész. Az ilyen módon tanuló tanulónál hasznos lehet, ha különösen figyel az ábrákra, rajzokra, illusztrációkra, táblázatokra, grafikonokra. Feltétlenül ajánlatos jegyzetelni az órákon és vázlatot készíteni tanuláskor. A memorizáláskor jó módszer lehet, ha gondolattérképet készítenek. (A tanulási technikák között megtalálja ezt a módszert.). Fontosak, az előzetes áttekintés és az utólagos átismétlés. Hatékonyabbak a rövidebb, intenzívebb tanulási szakaszok. A motoros (kinesztetikus) stílusú tanulónál a mozgás fontos szerepet játszik. Az ilyen típusú tanulók szeretik a fizikai tevékenységeket, a cselekvést igénylő feladatokat. Ők azok, akik egy összerakós feladatnál inkább rögtön próbálkoznak és kitalálják, hogyan kell összerakni, minthogy elolvassák az útmutatót. Nem szeretnek egy helyben ülni. Az ilyen stílusú tanuló akkor tud könnyen tanulni, ha fel-alá járkálva olvas, mondja fel a tanultakat. Igen ajánlatos az ilyen stílusú tanuló számára a jegyzetelés, vázlatkészítés, ábrák, sémák készítése. A tanulók körülbelül tizenöt százaléka taktilisan tanul a legjobban. Meg kell fogniuk, testközelbe kell kerülniük, ha tárgyiasult anyagokról tanulnak, illetve le kell írniuk, rajzolniuk, be kell vonódniuk, ha nem „kézzelfogható” a megtanulandó anyag. Mindannyian egy domináns és egy másodlagos erősséggel rendelkezünk. Ha a fő perceptuális (érzékszervi-észlelési) erősségünk nem illik össze az előadáson vagy a gyakorlatokon/szemináriumon megjelenő tanítási módszerrel, nehézségeink támadhatnak a tanulással, hacsak nem tudjuk kompenzálni ezt másodlagos perceptuális erősségünkkel. (Bánhidyné Dr. Szlovák Éva, 2006.) A tanulás során az a legcélszerűbb, ha minél több érzékszervünket a tanulás szolgálatába állítjuk, ugyanis vizsgálatokkal igazolható, hogy azok a tanulók tanulnak a leghatékonyabban, akik egyszerre több érzékleti csatornát is alkalmaznak. Az emlékezés és felidézés annál jobb minél többféle módon történik a kódolás és a tárolás, minél többcsatornás a tanulás, de nem árt, ha tudatosul bennünk, hogy melyik érzékszervünk


31

dominál akkor, amikor a leghatékonyabban tanulunk! Ha ezt felismertük, akkor a tudatosan kiválasztott tanulási technikával még jobb eredmény elérésre leszünk képesek. Érzékleti preferencia kérdőív Az alábbi kérdőív kitöltésével érzékleti preferenciájára következtethet. Adjon minden állításnak egy értéket 0-tól 5-ig az alapján, mennyire igaz Önre! 0 = egyáltalán nem igaz, 5 = tökéletesen igaz 12345 1. Jobban emlékszem a mondanivalójára, ha látom a beszélőt. V 2. Vonzanak a rikító színek.

V

3. Szívesen hallgatok felolvasást.

A

V

4 Nehezemre esik néhány percnél tovább egy helyben maradni. K 5. Álmodozásnak tűnik, amikor valamiről képet akarok alkotni magamban.

V

6. Könnyebben emlékszem, ha hallhatóan kimondom a megjegyezni valót.

A

7. Úgy tudok megjegyezni valamit, ha újra és újra elmesélem magamban.

A

8. Sokat segítenek nekem az ábrák, képek, grafikonok.

V

9. Az eseménydús könyveket olvasom szívesen.

K

10. A testem valamelyik része mindig mozgásban van.

K

11. Az, hogy hangosan kimondok egy problémát, segít a megoldásban.

A

12. Szeretek kisebb tárgyakkal játszani, amikor figyelek, tanulok.

K

13. A grafikonokat, ábrákat nehezen tudom megérteni.

A

14. Sokkal jobban megértek bármit, ha felrajzolják, felírják nekem.

V

15. Ha beszélek, erőteljesen gesztikulálok.

K

Adja össze egyenként az A, K és V pontokat. Auditív A jellemzők összesítve:

A

Kinesztétikus K Vizuális

V

A három szám aránya mutatja az Ön érzékleti preferenciáját. (Gyarmathy Éva, 2006, Tanulói preferenciák és stílusok című publikációja alapján)


32

A tanulási stílust meghatározó tényezők körébe tartozik az is, hogy milyen feltételekre van szükségünk, amelyek segítenek az információ felvételében és elraktározásában, vagyis milyen társas, fizikai környezet és érzelmi feltételek jellemzik egyéni tanulási stílusunkat.

A társas és fizikai környezet Ezek a tényezők a tanulás külső feltételeit jelentik, és vizsgálatukkal arra lehet fényt deríteni, hogy ki milyen külső körülmények között tud legjobban tanulni. A tanulók egy része egyedül szeret tanulni, mások pedig társakkal. Vannak, akik igénylik egy tutor/mentor támogatását, ellenőrzését, mások pedig nem. Van, aki csendben tud tanulni és van, aki zene mellett. Van, aki szórt megvilágítás mellett szeret tanulni és van, aki irányított fény mellett. Van, aki akkor tud jobban tanulni, ha hűvösebb a környezet és van, aki melegben szeret tanulni. Van, aki csak ülve tud hatékonyan tanulni és van, aki fekve, netán állva, vagy járkálva. Hogy kinek milyen külső tényezők jelentik a legmegfelelőbb tanulási feltételeket, az viszonylag egyszerűen megállapítható abból, ahogy tanulni szokott. A belső feltételek, így az érzelmi feltételek tényezőinek számbavétele már sokkal pontosabb, szisztematikusabb vizsgálatot igényel és kevésbé behatárolható, mint a külső feltételek tényezői.

Érzelmi feltételek A motiváció és az érdeklődés szerepéről már írtunk a Tanulásmódszertani önismeret című fejezetben. Mivel ott a „Miért tanulunk?” kérdés kapcsán jártuk körül a témát, ezért úgy véljük, nem felesleges kiemelnünk, hogy a „Hogyan tanulunk?” kérdésnél milyen szerepe van ezeknek a tényezőknek. Ha a tanuló belsőleg motivált, tanulását az érdeklődés hajtja, akkor nem igényli az ellenőrzést, gyakran a visszajelzést sem. Ha külsőleg motivált, akkor tanulási stílusát meghatározza az a szükséglet, hogy tanulását felügyeljék, ellenőrizzék, számon kérjék. (Különben hajlamos a nem tanulásra.) Természetesen tanulási stílusunk érzelmi feltételeinek determináltsága függhet attól is, hogy mit tanulunk. A motivációval és érdeklődéssel szoros kapcsolatban van a következő tényező, a kitartás. A kitartás az egyéni tanulási stílus meghatározásában azt jelenti, hogy mennyire vagyunk képesek kitartóak lenni egy dolog megtanulásában, vagy egy feladat elvégzésében. Tanulási önmegfigyeléssel tudatosíthatjuk magunkban, hogy akkor tudunk-e például kitartóbban tanulni, ha először a könnyebb feladatok, tanulnivalók elvégzésével sikerélményt szerzünk magunknak, vagy éppen akkor tudunk kitartóbban tanulni, ha először a legnehezebb feladatot oldottuk meg sikeresen. Felelősség: Azt jelenti, hogy milyen mértékben vállaljuk a felelősséget saját tanulásunkért. Akinek a tanulási stílusában a felelősségvállalás nagyobb mértékű, az kevésbé konform módon tanul. Az ilyen tanulóra az önszabályozott tanulás jellemző (tudatosan és önállóan felépített tanulási


33

terv alapján kivitelezett fejlesztési folyamat). A felnőttek tanulási stílusában ez a tényező meghatározó. Ahogy ezt már a motivációról szóló részben írtuk, a felsőoktatásban tanulókkal szemben elvárás, hogy a tanulás egész folyamatáért saját maguk viseljék a felelősséget. Az eddigiekben áttekintettük, hogy egyéni tanulási stílusunkat hogyan befolyásolja az, hogy milyen módon fogadjuk be a legkönnyebben az információt, és hogy milyen feltételek játszanak leginkább szerepet az információ felvételében és elraktározásában. A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy az egyéni tanulási stílus milyen variációi lehetségesek az információ felvétele, rendszerezése, feldolgozása és előhívása vonatkozásában.

Tanulási stílusok az egyén reakciómódja szerint A téma egy jeles kutatója, Kolb (1984) szerint az egyének az információ rendszerezése és feldolgozása kapcsán kifejlesztenek néhány olyan tanulási képességet (domináns tanulási képesség), amelyeket a többi képesség fölé helyeznek. Kolb tapasztalati tanulási modellje feltételezi, hogy az egyének bizonyos tanulási szokásaikat (viselkedéseket) előnyben részesítik, és hogy ezeknek a preferenciáknak a mentén a felnőttek leggyakrabban a négyféle gondolkodási, tanulási stílus jegyeit mutatják. Kolb ezeket a tanulási stílusokat, a tevékeny, töprengő, elméleti és gyakorlati kategóriába sorolta. A tevékenyek, akkomodátorok (aktivisták) tanulását a konkrét, tapasztaláson alapuló (KT) tanulás jellemzi. Ők a tettek emberei. Impulzívak, azonnal belevágnak a dolgokba. Kezdeményeznek a tanulás során, aktívak a foglalkozásokon, bekapcsolódnak helyzetgyakorlatokba, problémamegoldó feladatokba. Társas lények, figyelnek másokra, és szívesen tanulnak együtt másokkal. Nyíltak és minden új iránt lelkesednek. Napjaik aktív tevékenységgel telnek és, ha az újdonság izgalma megszűnik, azonnal új kihívást keresnek. Nem szívesen tanulnak könyvből, a hosszadalmas, bonyolult tananyagon nehezen rágják át magukat. Nem a szorgosan gyűjtögetett tudásmorzsákra alapoznak, hanem ösztönös ráérzéssel, a hirtelen megvilágosodás állapotában fedezik fel az összefüggéseket. Az elmélkedők, megfigyelők, asszimilátorok (reflektív stílusúak) (RM) tanulásában fontos szerepet kap a megértésre törekvés. Szeretnek a háttérben maradni, értékelik a nyugalmat, a pártatlanságot, a megalapozott döntéseket. Alaposan megvizsgálják, elemzik az eseményekkel kapcsolatos adatokat, információkat és csak ez után alakítják ki saját álláspontjukat. Hallgatnak másokra, szívesen beépítik mások véleményét a sajátjukba. Távolságtartóak, toleránsak. Szeretnek magányosan, könyvből tanulni, szeretik a szívós munkával megoldható feladatokat. Erősségük a meggondoltság, alaposak, precízek. Gyengeségük, hogy nehezen döntenek, nem elég magabiztosak, kerülik a kockázatokat.


34

Az elméletiek, konvergálók (teoretizáló, absztrakt stílusú tanulók) (AE) tanulásában fontos szerepet kapnak a logikai kapcsolatok, a koncepciók, a gondolkodás. Kedvelik az analízist és a szintézist. Fontos számukra a tananyagban megnyilvánuló tudományosság, szívesen hoznak létre általános elméleteket. A tudományos megismerés jellemzi őket, a világot szívesen értelmezik szimbólumokban. Értékelik a rendszerezett munkát, a tervszerűséget. A problémákat vertikálisan, lépésről lépésre, logikusan gondolják át. Olyan maximalisták, akik nem nyugszanak addig, amíg a dolgok nem rendeződnek, és nem illeszkednek be egy racionális sémába. Erősségük a fegyelmezett magatartás és az objektivitás. A logikus felépítésű tananyagot erőfeszítés nélkül könnyen megtanulják, de a rendszertelen, leíró jellegű ismereteket nehezen fogadják be. Gyengeségük, hogy az érzelmeket nehezen kezelik, többnyire csak a hasonló stílusú tanulókkal, gondolkodókkal tudnak egy hullámhosszra kerülni. A gyakorlatiasak, divergálók (pragmatisták) tanulásában fontos szerepet kap a dolgok megváltoztatásának igénye, aktív, kísérletező (AK) módon tanulnak. Az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására törekszenek. Ügyesek a tervek, feladatok kivitelezésében és nyitottak az új tapasztalatokra, gyakran a megérzéseiket követik. Szeretnek foglalkozni a dolgokkal, gyorsan és magabiztosan reagálnak az ötletekre, gyorsan és könnyen hoznak döntéseket. A tanulásban szélsőségesek, az elméleti levezetésekben, fejtegetésekben csak gyengén teljesítenek, de a gyakorlatias munkákban kiválóak. A nem gyakorlatias beállítottságú emberekkel szemben türelmetlenek. Gyengeségük, hogy egyértelmű alkalmazási lehetőség nélkül bármit elutasíthatnak. Az elmélet csak addig érdekli őket, amíg gyakorlati haszna van. Hajlamosak rá, hogy kihagyják a visszacsatolást. Az emberi tulajdonságok nagyon bonyolultak, ezért az egyedi tanulási stílus nem jellemezhető egyértelműen egy alapstílussal, de jól használható eredményt kapunk, ha saját tanulási viselkedésünket tanulmányozva azonosítjuk a két legerősebb tanulási stílusunkat.

Tanulási stílus diagnózis Az alábbi állításokra adott válaszainak feldolgozása után megismerheti saját előnyben részesített tanulási stílusát. Nincs jó vagy rossz válasz. Gyorsan és az első benyomás alapján, őszintén döntsön. A kitöltésre 15 perc áll rendelkezésre. Ha az állítás inkább igaz mint hamis akkor I jelet, ha inkább hamis mint igaz akkor H jelet tegyen az állítás után. 1. Többnyire tudom, mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen. 2. Gyakran cselekszem, mielőtt a lehetséges következményeket mérlegelném. 3. Szeretem lépésről lépésre végiggondolva megoldani a problémákat. 4. Szerintem a szabályszerű eljárások és formális elvek korlátozzák az embert.


35

5. "Ami a szívemen, az számon": bátran kimondom, amit gondolok. 6. A gyors cselekvés gyakran eredményesebb, mint a gondos elemzésen alapuló. 7. Csak azt a munkát szeretem, amelyben bőven van időm az alapos előkészületre és kivitelezésre. 8. Általában ragaszkodom a saját véleményemhez, máséval gyakran vitázom. 9. Csak azzal szeretek foglalkozni, ami használható és működik. 10. Szívesen szerzek új tapasztalatokat és ismerősöket. 11. Ha valami új elvről hallok, rögtön azon gondolkodom, hogyan használható ez a gyakorlatban. 12. Fegyelmezett vagyok, egészségesen élek, a napirendem rendszeres. 13.A jól végzett munka büszkeséggel tölt el, erre később is szívesen gondolok 14. A rendezett, logikus gondolkodású embereket jobban kedvelem, mint a csapongókat 15. Gondosan elemzem a rendelkezésre álló adatokat, a lényeg nem kerüli el a figyelmemet. 16. Szeretek több változat gondos mérlegelése után dönteni, így biztos lehetek magamban. 17. Jobban vonzódom a szokatlan újdonságokhoz, mint a megszokott, bevált dolgokhoz. 18. Nekem fontos, hogy minden jól meg legyen szervezve, csak így tudok eredményesen dolgozni. 19. Nem ragaszkodom még a bevált dolgokhoz sem, ha jobbat, használhatóbbat találok. 20. Szeretem összeegyeztetni a tevékenységeimet az elveimmel. 21. A vitákban lényegre törő vagyok, csak a hasznosítható eredmény reményében vitatkozom. 22. Szeretem az embereket figyelni és erényeiket, hibájukat elemezve tőlük tanulni. 23. Jól boldogulok az új és különleges kihívásokkal. 24. Szeretem a könnyed, mindig aktív embereket. 25. Az apró részletekre is figyelve szeretek dönteni. 26. Külső kényszer alatt nehezen tudok bármit is kitalálni vagy elvégezni. 27. Mindig az első gondolat a jó, eszerint kell cselekedni és nem szabad jónál is jobbat keresni. 28. Gondos vagyok, nem vonok le elhamarkodott következtetéseket. 29. Szeretek sok forrásból meríteni. "Minél több az adat, annál megbízhatóbb az eredmény." 30. A komolytalan emberek távol állnak tőlem, nem szívesen dolgozom velük. 31. Szívesen meghallgatom mások véleményét, mielőtt a sajátomat kialakítom. 32. Gyakran kimutatom az érzéseimet. 33. Szeretem figyelni, hogy mások milyen alapon hoznak döntéseket. 34. Szeretek spontán módon, rugalmasan reagálni, nem szeretem az előre kitervelt dolgokat. 35. Az olyan feladatot szeretem, amelyhez ismerem a végrehajtási utasítást. 36. Nem szeretem, ha bármi miatt sietnem kell a munkámmal. 37. Mások ötleteit, gondolatait azok használhatósága alapján ítélem meg. 38. A csendes, elgondolkodó emberek nehezen viselnek el engem. 39. Kerülöm azokat, akik félvállról veszik a dolgokat.


36

40. Fontosabb a pillanatnyi lehetőségeket kihasználni, mint a múltról vagy a jövőről elmélkedni. 41. A rendelkezésre álló összes adat elemzésére alapozott döntés jobb, mint a megérzésre alapozott. 42. Mindenben törekszem a tökéletességre. 43. Általában sok jó ötletem van. 44. A megbeszéléseken inkább célratörő, a tárgytól el nem kalandozó vagyok. 45. A tevékenységemben gátló szabályokat néha megszegem. 46. Szeretek a háttérben maradni, pedig néha jobban látom a megoldást, mint a hangosan vitatkozók. 47. Gyakran feltűnik nekem mások következetlensége vagy érvelésének gyengesége. 48. Inkább beszélni szeretek mint hallgatni. 49. A gyakorlatias dolgokat értem meg könnyebben. 50. Egy leírt szöveg legyen tömör, ne menjen bele a részletekbe. 51. Az a jó, ha az egész nap logikus, értelmes tevékenységgel telik el. 52. Szívesebben beszélgetek speciális szakmai dolgokról, mint könnyű társalgási témákról. 53. A probléma gyakorlat felőli megközelítését jobban megértem, mint az elmélet felőlit. 54. Munka közben nem szeretek zenét hallgatni vagy beszélgetni, mert elvonja a figyelmemet. 55. Szeretem piszkozaton megfogalmazni a fontos levelet, mielőtt megírom. 56. Szívesen kipróbálom a tárgyakat, hogy lássam, hogyan működnek használat közben. 57. Szeretem a logikai ellentmondást tartalmazó kérdést megfejteni. 58. Szeretek a figyelem középpontjában állni és másokat irányítani. 59. Realista vagyok, kerülöm a spekulációkat és az álmodozásokat. 60. Szeretem a sokat latolgató embereket, ők ritkán tévednek. 61. A vitában elfogulatlan vagyok, ha az ellenérvek logikusak, nem védem tovább az álláspontomat. 62. A vitában úgy el tudok merülni egy-egy részleten. hogy nem is érdekel, kinek van igaza. 63. Munkám közben a jövőmre is gondolok, nem csak a mának élek. 64. Ha rosszul mennek a dolgaim, nem esem pánikba, hanem lépésről lépésre mindent rendbe teszek. 65. Nem építek légvárakat, csak a kivitelezhető ötletek foglalkoztatnak. 66. A fontosabb dolgaimat gondolatban már napokkal előbb kezdem elvégezni. 67. Többet hallgatom mások beszédét, mint amennyit én beszélek. 68. Nem szeretem azokat, akikre az észérvek nem hatnak. 69. Leginkább a kivitelezési munkákban mozgok otthonosan. 70. Nem bánom, ha rosszul is esik valakinek, hogy rászólok, de a munkát el kell végezni. 71. Legjobban a semmittevés fáraszt. 72. Gyakran kezdek el úgy dolgozni, hogy nincs előre elkészített tervem, majd közben kialakul. 73. Vágyaim eléréséhez minden törvényes eszközt igénybe veszek, "a cél szentesíti az eszközt". 74. Hamar megunom a hosszadalmas, nagy odafigyelést igénylő feladatokat. 75. Ha megtanulok egy új eljárást, az is érdekel, hogy mi annak az elve.


37

76. Szeretem kitalálni mások gondolatait. 77. Szeretem a rejtélyes dolgokat logikusan megmagyarázni. 78. Kerülöm a kétértelmű megfogalmazásokat. 79. Élvezem a drámai helyzetet, jól feltalálom magamat benne. 80. Nem nagyon érdekel mások problémája, mindenkinek elég a maga baja.

A kérdőív kiértékelése A válaszokat a négy alapstílusnak megfelelő oszlopba írjuk, + jellel jelöljük azokat melyekre "igaz" válasz érkezett. Az oszloponkénti "igaz" válaszok száma megad egy, az alapstílusok erősségére jellemző számot. (Te = tevékeny, Tö = töprengő, El = elméleti, Gy = gyakorlati) A pontszámok összesítése Tevékeny Töprengő

Elméleti

Gyakorlati

2

7

1

5

4

13

3

9

6

15

8

11

10

16

12

19

17

25

14

21

23

28

18

27

24

29

20

35

32

31

22

37

34

33

26

44

38

36

30

49

40

39

42

50

43

41

47

53

45

46

51

54

48

52

57

56

58

55

61

59


38

64

60

63

65

71

62

68

69

12

66

75

70

74

67

77

73

79

76

78

80

Te=

Tö=

El=

Gy=

A töprengő és tevékeny, valamint a gyakorlati és elméleti alapstílusok ellentétpárok, ezért képezzük az x = Tö - Te, és y = Gy - EI számpárt, majd ábrázoljuk ezeket koordináta-rendszerben. Az (x, y) szám pár egy kétdimenziós "P" preferenciaszámként értelmezhető, amely jellemző a tanulási stílusra.

A "P" preferenciaszám ábrázolása x = Tö-Te y = Gy-El A P értékétől függően három stíluskategóriát különböztetünk meg: 1. ?x ?? 5 és - y- ? 5 nincs preferált tanulási stílus 2. 5 < ?x? ? 12 vagy 5 <?y? ? 12 közepesen preferált 3. 12 < ?x? ? 20 vagy 12 <?y? ? 20 erősen preferált


39

Példa A P( 8, -17) azt jelenti, hogy a vizsgált személy erősen elméleti beállítódású, és ehhez járul a közepesen töprengő stílus. A tanulási stílus preferáltságának erőssége és irányultsága az 2.. táblázatból könnyen leolvasható. Az NP, KP, EP jelentése: NP: nincs preferált tanulási stílus KP: közepesen preferált valamilyen irányban EP: erősen preferált egy irányban (A kérdőív fordítását és értelmezését Garaj Erika kutatási beszámolójából vettük át. Garaj Erika, 2008)

A 3 sz. mellékletben saját tanulási stílusának újabb dimenzióit tárhatja fel az ún. Felder-Soloman kérdőívvel. Felmérheti a megértésre vonatkozó analitikus-globális preferenciáját (akkor tanul-e könnyebben, amikor a részletek előtt láthatja annak átfogó képét, vagy pedig akkor, ha először a részleteket dolgozza fel), illetve azt, hogy a megismerési folyamatra vonatkozóan vajon az induktív (egyes eseményekből von le általános következtetéseket) vagy a deduktív (az egyszerűből halad a bonyolult felé) módot alkalmazza-e a tanulási folyamat során. Ha a tanulás során az Önre jellemző erősségekre épít, és figyel a gyengeségekből adódó veszélyekre, tanulása biztosan eredményesebb lesz! Figyelem! A jegyzetben szereplő, önmegismerésre, önellenőrzésre szolgáló tesztekben előfordulhatnak olyan kérdések melyekre nem biztos, hogy mindig egyértelmű választ tud majd adni. Ilyenkor az Önhöz legközelebb eső válaszlehetőséget válassza, és a tesztek eredményeit inkább csak orientációs pontnak tekintse, melyen érdemes elgondolkoznia.


40

Tanulási stratégiák A tanulási stratégia az ismeret elsajátítás komplex módszer-együttese, ami tanulástechnikai elemekből épül fel, és egyéni. Egyszerűbben fogalmazva a tanulási stratégia tevékenységi terv, annak az útnak a megtervezése, ahogy legcélszerűbben, leghatékonyabban juthatunk el a tudáshoz. Nagyjából a következő kérdésekre adott válaszok alapján alakítható ki a tanulási stratégiánk: Mit akarok megtanulni? Honnan jutok információhoz? Hogyan használjam az információforrásokat? Hogyan dolgozzam fel az információkat? Hogy memorizáljam? Hogyan szervezzem meg a tanulást (hogy gazdálkodjak az idővel, környezettel, eszközökkel)? Középiskolai tanulási előélete során a hallgatók egy része megfelelő önismeret (és saját tanulási stílus ismeret) birtokában kialakította saját tanulási stratégiáit. Átgondoltan kidolgozta, vagy inkább ösztönösen rájött, hogy milyen lépéseken keresztül, és milyen technikák alkalmazásával tud legkönnyebben és leghatékonyabban tanulni. Kutatásokkal igazolt tény, hogy a tehetséges tanulók spontán módon alkalmazzák a hatásosabb tanulási stratégiai elemeket, ez jobb teljesítményüknek egyik oka (Balogh László, Vitális Emese, 2008.) A gyengébb tanulmányi teljesítmények mögött nagyon gyakran az áll, hogy a tanulók nem rendelkeznek megfelelő tanulási stratégiákkal. Sokan a nem megfelelő tanulási stratégia, technika miatt aránytalanul nagy erőfeszítések árán képesek csak lépést tartani. A szakirodalomban sokféle csoportosítását találhatjuk meg a tanulási stratégiáknak. Mi most egy, a gyakorlati fejlesztésben jól használható csoportosítást ismertetünk, (Kozéki, Entwistle, 1986.), mert véleményünk szerint ez adja a legjobb támpontot ahhoz, hogy végiggondolja, és ha szükséges fejlessze saját alkalmazott tanulási stratégiáit.

Szervezett tanulás: Ez a stratégia a rendszeresség, jó munkaszervezés követelményeire épül. Aki ezt a tanulási stratégiát követi, az kialakítja az egyéniségének, és a tantárgynak megfelelő módszerkombinációt, mely tartalmazza a sorrendiséget (mit mi után), a lényegkiemelést, az ismeretek feldolgozását (pl. elolvassa egyszer, kétszer, majd utána kiemeli a lényeget).

Mechanikus (reprodukáló) tanulási stratégia: A részletek megjegyzésére épül. A tanulás célja az ismeretek precíz, pontos rögzítése és reprodukciója. A megtanulandó tananyagnak vannak olyan részei, melyek nem minden esetben tartalmaznak logikai összefüggéseket és ezek mechanikusan sajátíthatóak el.


41

Ez voltaképpen ismételgetés (közismert kifejezésekkel magolás, biflázás) egészen addig, míg nem rögzül emlékezetünkben a tananyag. Ezzel a stratégiával nincs is baj, sőt pozitív a használata egészen addig, amíg csak azokat a tananyagokat tanuljuk ilyen stratégiával, melyek ezt a stratégiát igénylik. Képleteket, évszámokat, idegen szavakat. A baj ott kezdődik, ha akkor is csak mechanikusan ismételgetünk, amikor értenünk, értelmeznünk is kellene a tanultakat. Vannak olyan tananyagok, amelyek érthetőek, értelmezhetőek, tanulásukban fontos szerepet kap a megértés, mégis mechanikusan kell elsajátítani, mert az értelmezése mellett fontos az is, hogy szöveghűen tanuljuk meg. Ilyenek a definíciók és a memoriterek. Egy verset nemcsak meg lehet érteni, meg is kell érteni. Ugyanakkor csak mechanikus tanulással érhető el a szigorúan szó szerinti tudás. Itt tehát értelmezés is szükséges, de a mechanikus tanulás indokolt! Vannak olyan tananyagok is, amelyeknél viszont káros lehet a mechanikus tanulás. Ez olyankor áll elő, amikor értelmes tanulással elsajátítható lenne a tananyag minden lényeges eleme. Tehát a szöveg tanulása helyett a szövegből tanulást kellene megvalósítani. Ami miatt sokan ilyenkor is mechanikusan tanulnak az a rossz tanulási szokások miatti berögződés. Ha szokásunkká vált a mechanikus tanulás, akkor minden tanulási helyzetben, anélkül, hogy végiggondolnánk az alkalmazandó tanulási stratégiát és stílust, mechanikusan tanuljuk meg a tananyagot. Ha a végbement tanulás pusztán azt eredményezi, hogy később kérdésekre válaszolva fel tudjuk idézni egy olyanfajta értékelési szituációban, amely csupán másolja az eredeti problémát és annak összefüggéseit, akkor a tanultak csupán felszínes tanulást jelentenek. Hazai kutatások a mechanikus tanulási stratégia túlsúlyáról számolnak be a magyar tanulók körében. (B. Németh M., Habók A., 2006.) A felsőoktatásba bekerülő hallgatók nagy része tehát mechanikusan tanul és az első félévben nehézségekkel küzd a tanulásban, hiszen a felsőoktatásban az egy-egy tantárgy elsajátításához szükséges több száz oldalnyi irodalmat nem lehet ezzel a stratégiával elsajátítani.

Mélyrehatoló tanulási stratégia: Aki ezt a stratégiát alkalmazza az a dolgok átlátására, megértésére, rendszerezésére törekszik. Az új ismereteket igyekszik a régiekhez kapcsolni, önállóan próbál véleményt alkotni, nem fogad el minden értelmezést, kritikusan viszonyul a különböző megközelítésekhez. Ennek a stratégiának az alkalmazása során a széles áttekintés, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet. E stratégia lépései a következők: Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történik akkor, amikor elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb.


42

Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Világos, már értem….”. Ezt tesszük akkor, amikor lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmező kérdéseket teszünk fel velük kapcsolatban. Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan (vagy magunkban) elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk-megjegyzünk egy-egy kulcsszót, amiről eszünkbe jut a többi. Logikai szervezőket (ábrákat, sémákat) rajzolunk, hogy segítsenek felidézni a tanultakat – vagyis kialakítjuk a „megjegyzés mankóit”. Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már nem kell visszalapozni a könyvben, nem kell újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket kapcsolatba tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük, képesek vagyunk elemezni, összehasonlítani. E három fő tanulási stratégia úgynevezett elemi tanulási technikákból épül fel. Ezek egy-egy tanulónál sajátosan keverednek és eredményezik egyik vagy másik stratégia dominanciáját. A sikeres tanulás a helyzetnek, elsajátítandó ismeretnek megfelelően megválasztott tanulási stratégián is múlhat. A felsőoktatásban folyó kutatások alapján megállapítható, hogy az értelmezésre irányuló, mélyreható tanulási stratégiát követő hallgatók a legsikeresebbek tanulmányaik során. A legsikertelenebbek a felsőoktatásban azok, akiknek a tanulási repertoárjából hiányzik a szervezett tanulás. Ők azok, akik valószínűleg külsőleg motiváltak (pl. szüleik elvárásai miatt kezdik el tanulmányaikat), a saját tanulással kapcsolatos elképzelés megléte helyette inkább csak az oktatásra, illetve a társaktól kapott segítségre fókuszálnak, a tanulási orientáció szempontjából ambivalensek, bizonytalanok (pl. kétségeik vannak afelől, hogy ez a terület a megfelelő számukra), de az is lehet, hogy az alacsony önértékelés, a kudarctól való félelem gátolja őket. A középiskola végére a tanulási elképzelések és orientációk elkezdik átvenni a tanulás irányításában, ellenőrzésében a vezető szerepet. Ez a folyamat a felsőoktatásban tovább erősödik. A legtöbbször tapasztalt jelenség, hogy a felsőoktatásba átlépő hallgatónál az a tanulási stratégia, mely főleg a mechanikus tanulásra épült (a középiskolában a tanuló a lépésről-lépésre történő memorizálást alkalmazta, a nagyobb összefüggések keresése, értelmezése nélkül) a felsőoktatásban már nem vezet jó eredményhez. (Vermunt, Vermetten, 2004, Jan D. Vermunt, 2006, Kathleen McKinney, 2008)


43

Az is magyarázhatja a teljesítményromlást, hogy a tanulási stratégiák használatára nem mindig van egyformán szükség. Ha a tananyag jól szervezett és könnyen befogadható, kevesebb stratégia birtokában is elérhető a jó eredmény az előhíváskor. Ez lehet, hogy a középiskolában még működött (hisz jól strukturáltan, ütemezve kaptuk az ismereteket), de a felsőoktatásban, ahol a hallgatónak magának kell megszerveznie a tanulást, önállóan kell feldolgoznia nagy anyagrészeket, forrásalapú tanulásra kell berendezkednie, már nem elégséges. Ilyenkor szembesül(het) azzal a hallgató, hogy az eddigi tanulással kapcsolatos nézetei, illetve a tanulási stratégiája nem megfelelő, más utat kell választania a tudás megszerzésére. Jó esetben ekkor tanulási elképzelésében egyre erőteljesebben jelenik meg az önirányított, önszabályozott tanulás modellje és elkezdi kidolgozni azokat a lépéseket melyeken keresztül megvalósítható új, hatékony tanulási stratégiája. A felsőfokú tanulmányok sikere múlhat azon, hogy a hallgató tud-e, képes-e, akar-e az új feladatokhoz alkalmazkodni, ennek érdekében erőfeszítéseket tenni, a céloknak megfelelő tanulási stratégiákat és módszereket kialakítani. A képzés eredményét nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy a hallgató képes-e a felsőoktatás kínálta szabadsággal és önállósággal élni, a saját képzésébe aktívan bekapcsolódni. (Gaskó Krisztina és szerzőtársai, 2006.)

Tanulási technikák, módszerek Tanulási technikák alatt az ismeret elsajátítás konkrét, egyedi, egyszerű elsajátítási formáit értjük. A technikák között elsődlegesnek is nevezhetők: a hangos olvasás, a néma olvasás (a felnőttekre legjellemzőbb tanulási technika), a szöveg elmondása (a hangos elmondás segíti az ismeretanyag elmélyítését, önerősítő jellege van), a szöveg elmondása másnak (hasznos, mert összeszedettséget, koncentráltságot igényel), ismétlés, bármilyen módon (pl. hangos-néma ismétlés), a tanulási folyamat önellenőrzése, az ismeretek elmélyítése. A tanulási technikák nagyon sokfélék lehetnek. A felsőoktatási óratípusoknál leírt részben Ön például már megismerkedett néhány technikával. A leírtakból kiderült, hogy hogy lehet a leghatékonyabban tanulni az egyes óratípusok során. Ebben a fejezetben - a teljesség igénye nélkül - azokat a technikákat tárgyaljuk melyek ismerete, alkalmazása elengedhetetlen a felsőfokú képzésben. Bizonyos technikák esetében, például a dolgozatírásnál, nem vállalkozunk a minden részletre kiterjedő ismertetésre, csupán az „alapozásra”. (A tudományos dolgozatok megírásának részleteivel a Kutatásmódszertan című tantárgyban ismerkedhet majd meg.)


44

Mielőtt rátérnénk a tanulási technikák, módszerek részletes ismertetésére, végezzen egy kis önvizsgálatot.

Saját tanulási technikáim feltérképezése

Erős és gyenge pontok megismerése

Válaszolja meg a következő kérdéseket!

1. Van-e valami, ami akadályozza abban, hogy munkájában a legjobbat tudja nyújtani? 2. Ugyanolyan körülmények között szokott-e tanulni minden nap?

7. Ha ismeretlen szóval találkozik, meg szokta-e nézni a szótárban, ha nem derül ki a jelentése a szövegkörnyezetből? 8. Át szokta-e futni a fejezetet, mielőtt elkezdené részletesen olvasni?

3. Reggelente tudja-e már, hogy 9. Át szokta-e nézni a fejezetet a bekezdések címeire figyelve, mivel fogja tölteni a napot? mielőtt elkezdené részletesen olvasni? 4, Van-e az íróasztalán olyasmi, 10. El szokta-e olvasni a fejezet ami el szokta vonni a figyelmét elején vagy/és végén található összefoglalást, mielőtt magát a tanulás közben? fejezetet olvassa? 5. Tanulás közben át szokott-e 11. Együtt tartja-e az siklani grafikonokon, ugyanahhoz a tárgyhoz tartozó táblázatokon? jegyzeteit? 6. Gyakran készít egyszerű ábrákat az olvasott anyag lényeges pontjainak kiemelésére?

12. Az előadásokról vázlatos formában készít-e jegyzetet?


45

13. Olvasmányairól vázlatos formában készít-e jegyzetet?

18. Amikor memorizál mindent egyszerre akar-e megjegyezni?

14. Meg szokta-e próbálni egy mondatban vagy egy rövid bekezdésben összefoglalni az olvasott anyagot?

19. Időnként megpróbálja-e elemezni saját munkáját, hogy feltárja esetleges gyenge pontjait?

15. Miután elolvasott egy fejezetet és jegyzeteket készített, szokott-e összefoglalást írni az egész fejezetről?

20. Gyakran előfordul Önnel, hogy egy tesztkérdésre adott válaszról azt gondolja később, hogy az egy másik kérdésre a jó válasz?

16. Vizsga előtt éjszakába nyúlóan szokott tanulni?

21. Szokta-e tudatosan hasznosítani az egyik tantárgyban megszerzett tudást egy másik tanulása során?

17. A vizsgára való felkészülés 22. Ugyanolyan gyorsan készít során szokott-e memorizálni jegyzeteket órán, mint amilyen szöveget? gyorsan ír? (Allan Mundsack, James Deese és Ellik K.Deese: Hogyan tanuljunk című könyve alapján) Az Ohio Állami Egyetemen Luella Coles Pressey kutató 50 jó és 50 gyenge tanulónak tette fel a fenti kérdéseket. A jó tanulók tipikus válaszai a következők voltak: (1)nem, (2)igen, (3)igen, (4)nem, (5)nem, (6)igen, (7)igen, (8)igen, (9)igen, (10)igen, (11)igen, (12)igen, (13)igen, (14)igen, (15)igen, (16)nem, (17)nem, (18)nem, (19)igen, (20)nem, (21)igen, (22)nem. Ha őszintén válaszolta meg a kérdéseket, meg tudja állapítani, hogy milyen készségein kell javítania, esetleg milyen tanulási szokásain kellene változtatnia. Ehhez segítséget kap, ha figyelmesen áttanulmányozza az alábbi tanulási technikákat, módszereket, és további hasznos ismereteket szerezhet a Tanulási szokások alakítása című fejezetben.


46

Olvasás Egy, az olvasás fogalmát tágan értelmező definíció szerint: „Az olvasás: írott szövegek megértésének, használatának és értékelésének képessége“. (idézi Farkas Károly, 2003.) Az olvasás többszöri ismerkedés a szöveggel, beszélgetés a szerzővel, gondolkodás, vita, következtetés. Ezek a folyamatok sorban, strukturáltan és holisztikusan játszódnak le az olvasmány különféle egységeinél, kezdve a jelek felismerésétől a szócsoportokon át az olvasmány egészéig. (Farkas Károly, 2003) Az olvasásban tehát a magasabb szintű információfeldolgozási folyamatok a döntőek. Az olvasás személyiségformáló, gondolkodást, fantáziát, érzelemvilágot fejlesztő olyan emberi tevékenység, amelyet semmilyen más aktivitás vagy technikai eszköz nem pótol. Az olvasás, tanulás, tájékozódás, művelődés: végső fokon a társadalmi érvényesülés szempontjából nélkülözhetetlen kultúrtechnika. (Steklács János, 2005.) Olvasni sokféleképpen, igen széles sávban szóródó teljesítménnyel lehet.

Ki a jó olvasó? Ki tud jól olvasni? Erre a kérdésre 2002-ben, három olvasáskutatással foglalkozó szakember, Block, Gambrell és Pressley (hivatkozik rá Steklács János, 2005.) öt év kutatási eredményeire alapozva a következő választ adta: Jól tud olvasni, jó olvasó az, aki -

kapcsolatot teremt a releváns előzetes tudás és az olvasottak között, gondolkodási folyamatot (eljárást) választ, mentális képet alkot (szinte filmszerűen levetíti képzeletében az eseménysort), kérdéseket tesz fel, következtet, összefoglal, belátja, hogy mit ért meg és mit nem, felszámolja a zavaros dolgokat

Egy másik kutatócsoport, az elmúlt évtizedek egyik legátfogóbb kutatásait végző, RAND nevű kutatócsoport, az Egyesült Államokban végzett felmérések alapján a következő pontokban válaszolt a Ki a jó olvasó? kérdésre:


47

-

akinek pozitív hozzáállása van az olvasáshoz, aki elég folyékonyan olvas ahhoz, hogy az olvasottak jelentésére koncentráljon, aki felhasználja azt, amit tud, ahhoz, amit olvas, aki az olvasottak jelentését a szöveg, kritikai értékelésével árnyalja, elvonatkoztatja, kiterjeszti, alakítja, aki hatékony olvasási stratégiák variációit használja, hogy fokozza saját szövegértését, aki különböző szövegeket képes elolvasni, különböző célok elérése érdekében. (Patricia L. Donahue és szerzőtársai, 1998.)

A különböző kutatások eredményeit szintetizálva összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a jó olvasó szeret olvasni, az olvasás közben felhasználja addigi ismereteit, gondolkodási folyamatában kérdéseket tesz fel, következtet, összefoglal, belátja, hogy mit értett meg és mit nem. A jó olvasó a különböző szövegeket képes a céltól függően, a leghatékonyabb olvasási technikát és módokat választva és alkalmazva, elolvasni, megérteni. Ha érdekli, hogy milyen tényezőktől függ, hogy kiből lesz jó olvasó, akkor olvassa el a 4. számú mellékletben található recenziót a PIRLS 2001 vizsgálatról. A vizsgálatot 2001-ben és 2006-ban végezték el 35 ország 9-10 éves tanulói körében és a kutatás eredményeiből kiderül, hogy milyen sokféle szociokulturális és pedagógiai, módszertani tényezőtől függ a tanulók olvasási, szövegértési teljesítménye.

A következő megfogalmazásokat átgondolva, válaszolja meg magának, hogy vajon Önnek pozitív-e a hozzáállása az olvasáshoz? -

Csak akkor olvasok, ha kell. Szeretek másokkal könyvekről beszélgetni. Boldog lennék, ha valaki könyvet adna nekem ajándékba. Azt hiszem, unalmas dolog az olvasás. Élvezem az olvasást.

Ha Ön megtanult jól olvasni, és szeret is olvasni, akkor szerencsés. Általában ez a két dolog együtt jár. A felsőoktatásban többet kell olvasnia, mint valaha, ezért ha hiányosságai vannak ezen a téren, akkor fejlesztenie kell a készségeit. Ha jól tud olvasni, akkor is van mit fejleszteni. Minél jobban megy, annál nagyobb élvezetet fog adni az olvasás, annál jobban fog szeretni olvasni (és tanulni). A következő rész ebben kíván segíteni.


48

Milyen olvasó vagyok én? Olvasási készségek átgondolása Az olvasásnak az alapképességek között kiemelkedő jelentősége van. Hatékonyan, jól tanulni nem lehet úgy, hogy ne tudnánk hatékonyan, jól olvasni! Az olvasási folyamatok nem vizsgálhatóak direkt módon, ezért a kognitív pszichológia az olvasás sebességéből, a szemmozgás megfigyelésével következtethet az egyének olvasási képességeire és esetleges problémáira. A következő kérdések segítségével megállapíthatja, hogy vannak-e hiányosságai az olvasási készség bármelyik területén.

Körültekintően és őszintén válaszoljon! Ha valamelyik kérdésre nem tud válaszolni, jegyezze meg, és amikor legközelebb olvas valamit, próbálja meg megfigyelni

1. Olvasás közben mozgatja-e az 5. Gyakran előfordul, hogy vissza ajkait, mormolja-e a szöveget vagy kell lapoznia, vagy újraolvasnia esetleg hangosan olvas? valamit?

2. Gondolatban kimondja-e a szavakat olvasás közben?

6. Gyakran fordul elő Önnel, hogy amikor elolvas egy sort akkor a következő sor elejét „keresgélnie” kell?

3. Ujjával kíséri-e az olvasott szöveget?

7. Mindent azonos sebességgel és ugyanúgy olvas?

4. Egyenként olvas-e el minden szót?

8. Gyakran talál érthetetlen vagy ismeretlen szavakat a kötelező olvasmányaiban?

Minden egyes kérdés, melyre igennel válaszolt, egy hibát, problémát jelez.


49

Olvasási hibák, problémák 1. A hangos olvasás (vokalizáció) nem elég hatékony, erősen gátolja az olvasás sebességét. Az olvasás vizuális felfogáseleme, motorikus sebessége többszöröse a beszédnek A köznapi beszédben általában 150-200 szót mondunk ki percenként. Ha tehát olvasás közben együtt beszélünk a szerzővel, vagyis kimondjuk a szöveget, akkor soha nem lépünk túl a beszédsebességen.

Sokan nem is tudnak erről a szokásukról, mert előfordulhat, hogy az ajakmozgás teljesen hangtalan. Azonban amikor a szánkat mozgatjuk, akkor ugyanazokat a szájmozgásokat végezzük, mint mikor hangosan olvasunk. Mikor egy nehéz könyvet olvasunk, akkor előfordul, hogy a megértés érdekében le kell lassítanunk (főleg ha kifejezetten gyors olvasók vagyunk). Csak ebben az esetben segíthet a hangos olvasás. Azt mondhatjuk tehát, hogy az olvasás közbeni ajakmozgatás rossz szokás. Egy kis figyelemmel és akarattal viszonylag könnyen le lehet szokni róla. Néhány segítő technika: papírszeletet kell az ajkak között tartani, vagy a nyelvet a két fogsor közé szorítani, esetleg olvasás közben rágógumit rágcsálni. 2. Amikor gondolatban mondjuk ki a szerzővel az egyes szavakat szubvokalizációról beszélünk. Olvasás közben nem a szavakat, hanem a mögöttük rejlő gondolatokat, információ tartalmakat keressük. Ezeket azután hűen, tartalmi változtatás nélkül, egyéniségünknek megfelelően, más szavakkal más formában tudjuk felidézni, visszaadni. De ha az olvasmány szavaihoz kötődünk - és szubvokalizáció esetén ez a helyzet – ez erősen fékezi a gondolatok, a lényeg megragadását. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy nem tudatos és legtöbben tagadják is ezt a hibájukat. Emiatt a leküzdése sem könnyű. Ha valaki egy gyorsolvasási kurzuson eléri a 300 szó/perc sebességet, a hiba magától megszűnik. Ez kerülőút, az egyenes út ennél nehezebb. Leküzdéséhez tudatos gyakorlás szükséges. A módszer az, hogy egy-egy elolvasott szakasz után saját szavainkkal összefoglaljuk az olvasott gondolatokat, esetleg azokkal kapcsolatosan egyszerűen csak állást foglalunk. Jó módszer még, ha az olvasottakat megpróbáljuk grafikusan ábrázolni. 3. A szöveg ujjunkkal kísérése az igen lassú szavankénti olvasás tipikus tünete. Csaknem valamennyi szakkönyv hibaként említi, mert meggátolja, hogy a szem szükség esetén egyszerre fogjon át egy egész írott oldalt.


50

4. A szavak egyenkénti olvasása azért hiba mert azok, akik egymás után olvassák a szavakat, nehezen tudják felfogni a mondatok értelmét. Egyenként tökéletesen megértik a szavakat, de nem tudják kihámozni egy mondatrész, vagy egy mondat jelentését, üzenetét. A hibát voltaképpen az olvasás folyamata alatti haladás-megállás (szakkádokfixációk) váltakozásának nem megfelelő volta okozza. Olvasás során a szem, ugráló mozgásokkal halad előre a sorokon, a sor végén pedig a következő sor elejére ugrik. Tehát nem folyamatosan mozog, hanem néha megáll.A mozgásokat szakkádoknak nevezzük és ezek annyira gyorsak, hogy nem is tudjuk érzékelni. A szünetek, más néven fixációk, mindössze 1/4 -1/5 másodpercig tartanak, addig, amíg a látómezőbe eső betűsor azonosítása, felismerése meg nem történik. Minden fixáció alatt balra kb. 4 karakter, jobbra pedig kb. 10 karakterből emelünk ki információkat. (Ez írásrendszer függő, héberben, arabban balra több). Aztán szakkád kb. 8 karakterrel jobbra. A fixációk tehát átfedésben vannak. (Marton Magda, 1992.) Gyorsabban haladunk a szövegben, ha egy fixáció során minél hosszabb betűsort látunk meg és fogunk fel, és ha a fixációk minél gyorsabban követik egymást. A fixációk mennyisége olvasási készségünktől is függ. A jó olvasó szeme körülbelül háromszavanként kerül nyugalmi állapotba. Mivel a teljes olvasási idő kb. 90%-át a fixációk töltik ki, a mozgások sebessége elhanyagolható tényező. A fixációk sűrűsége tehát csökkenti a megértést, mert az agynak szavanként kell összeraknia az olvasottak értelmét, míg ritkább fixációknál a szem egyszerre egész szócsoportokat fog át, melynek értelmét az agy egyszerre ragadja meg. Figyelem! Az olvasási készség fejlesztése című alfejezetben részletesebben is olvashat arról, hogy milyen tényezők befolyásolják az olvasás sebességét. Ugyanott megismerkedhet a gyorsolvasás módszerének elsajátításához szükséges gyors szemmozgások technikájával, a látómező tágítását szolgáló gyakorlatokkal, miután megméri perifériás látását. 5. A már olvasott szóra, mondatra vagy egész bekezdésre való visszatérés a regresszió. Igen gyakori hiba. Olvasás közben előfordul, hogy szemünk gépiesen siklik tovább a sorokon, anélkül, hogy a szemmozgást szellemi tevékenység követné. Vagyis hiába fut tovább a szemünk a betűk során az elme leragadt, és már nem tudja megfigyelni az utána olvasottakat. Így elveszítjük a gondolat fonalát, és kénytelenek vagyunk az egyszer már elolvasott szövegre visszatérni. Az így elpazarolt idő lassítja az olvasást, és az állandó ismételgetésekből összerakott szöveg nehezíti a megértést, és a lényeg kihámozását. Nem a tanulásnál szükséges ismétlésekről van szó, hanem kizárólag a rossz szokásból, helytelen beidegződésből, vagy a koncentráció hiányából eredő regresszióról. A regressziót úgy küszöbölhetjük ki, hogy takarjuk a már elolvasott szöveget, Így nincs meg a fizikai lehetősége szemünk


51

visszaugrásának és ez egyben jó figyelmeztetés számunkra. (Hahó elkalandoztál!) Az is jó módszer lehet, hogy ellenőrizzük magunkat: bekezdésenként megállunk, és gondolatban visszaidézzük (esetleg el is mondjuk) az olvasottak lényegét. A legnagyobb különbség a jó és rossz olvasók között a regresszív mozgások gyakoriságában van. James I. Brown az „Olvasási problémák diagnosztizálása” című cikkében ezt írta: „Mintegy 12000 fényképfelvétel készült olvasó emberek szemének mozgásáról. A képek tanúsága szerint az egyetemi hallgatók 100 szó elolvasásához átlagosan 15-ször mozdítják visszafelé szemüket. Ez jobb teljesítmény, mint az érettségi előtt állóknál mért 100 szavankénti 20 visszafelé irányuló szemmozdulat, és lényegesen jobb, mint a tipikus általános iskolásé, aki 100 szó elolvasásához 52-szer mozog visszafelé szemével. A számadatokból kitűnik, hogy az olvasásra fordított időnek legalább egyötödét, de némelyiknél akár a felét is a visszafelé irányuló mozgás rabolja el. Az olvasási sebességnek ez a tényező a legnagyobb kerékkötője.”(idézi Paul R. Schelle, 1996.)

6. A sorváltáskor való „keresgélés” a rosszul olvasók egyik tünete lehet. A jó olvasók egyetlen szemmozdulattal váltanak az egyik sor végéről a másik sor elejére. A rosszul olvasók szemmozdulata gyakran túl rövidre, vagy túl hosszúra sikerül, vagyis alá és fölé lőnek, ezért utána csak korrekciós szemmozgás segítségével találják meg a sor elejét. 7. Azonos sebesség minden olvasmányfajtánál. Lényege, hogy igen alacsony sebesség mellett kevés felfogást eredményez. A lassú olvasás nem biztosítéka a jobb megértésnek, ellenkezőleg, pszichológiai vizsgálatok megállapították, hogy az olvasás gyorsasága egyenes arányban van a felfogás mértékével. A sebesség függ az olvasmány fajtájától és az olvasó szándékától. Téves az a felfogás, hogy a jobb megértés érdekében mindent egyforma gyorsan kell olvasni. Francis Bacon szerint: „..egyes könyveket csak kóstolgatni kell, másokat le kell nyelni, néhányat pedig meg kell rágni és emészteni.“ (Francis Bacon, 1987.)

A jó olvasó az olvasás ütemét az anyag természetéhez és nehézségi fokához igazítja, többféle olvasási tempóval rendelkezik és ezekre szükség szerint egy olvasmányon belül is át tud kapcsolni. Mérési adatok alapján, egy átlagos magyarországi diák egy könnyű tananyag esetében 150-250 szót olvas percenként. (Szabó Ferenc, 1993.) 8. Sok ismeretlen szó az olvasás során. Talán ezt az olvasási problémát a legkönnyebb korrigálni. Ha gyakran botlik értelmetlen, ismeretlen szavakba az olvasmányai során, akkor a szókincsét kell fejlesztenie. Az olvasási készség fejlesztése című alfejezetben megismertetjük egy-két módszerrel, mely segítségére lehet.


52

Olvasási módok, technikák Olvasási szándékunknak, célunknak megfelelően többféle olvasás van. Másképpen olvasunk egy tankönyvet, saját jegyzetet, regényt, verset, újságcikket, szerelmes levelet, internetes honlapokat, szórakoztató magazinokat, stb.

A legtöbb szakirodalom az olvasási célok három csoportját nevezi meg: élményszerzés, információszerzés, tudásszerzés. Ennek megfelelően három fajta szöveget célszerű megkülönböztetni: élménykínáló, informáló és tudáskínáló szöveget. Az élménykínáló szövegeknek nem az informálás és nem a tudáskínálat az alapfunkciója, hanem az élményszerző spontán szimulatív tanulás. Ez csak akkor lehetséges, ha a szövegértést nem akadályozza a köznyelvi fogalomkészlet és az olvasáskészség fejlettségét meghaladó tartalom, és csak akkor, ha a kínált élmények rezonálhatnak az olvasó korábbi élményeivel. Akkor válhatunk tehát ennek a másik világnak a részévé, melyet a könyvek történetei szolgáltatnak számunkra, ha megfelelő gyorsasággal fut szemünk végig a sorokon. És akkor érthetjük meg Márai Sándor gondolatát: Amíg könyveink vannak, nem vagyunk egyedül a világban….Élni lehet időszakokon át nélkülük, de az életnek értelmet adni nem lehet nélkülük." (Márai Sándor: Vasárnapi krónika) Az informáló szövegek a valóságos történésekről, eseményekről, azok megítéléséről, továbbá a döntésekhez, a véleményformáláshoz, viszonyuláshoz, a tevékenységek végrehajtásához kínálnak információkat. Ezek a szövegek csak akkor kínálnak valódi információt számunkra, ha rendelkezünk a keresés és megszerzés lehetőségével, készségével, az informáló szöveg tartalmának megfelelő köznyelvi fogalomkészlettel és olvasáskészséggel. A tudáskínáló szövegek az olvasó számára olyan új tudást tartalmaznak, amelynek a megértéséhez értelmezett, definiált fogalmak is kellenek. Ezek lehetnek implicit (nem kifejtett) köznyelvi, valamint szakmai fogalmak értelmezései. A tudáskínáló szövegek jellegzetessége, hogy nem alkalmazkodhatnak minden olvasó felkészültségéhez, ezért a szöveg fogalmainak egy részét az olvasónak kell értelmeznie és feldolgoznia a kontextus (szövegkörnyezet), a szótárak vagy másik személy segítségével. (Nagy József, 2004.) Az olvasási módokat a szöveg terjedelme alapján is csoportosíthatjuk. Másféle olvasást kíván egy internetes honlap megtekintése, egy szakcikk átfutása, egy krimi elolvasása vagy tudományos könyvek feldolgozása. Néhány száz betűből álló szöveg feldolgozása csak annyi koncentrálást kíván, amennyit az ebben kevésbé gyakorlott ember is könnyedén megtehet. A hosszabb olvasmányokhoz edzettség, nagyobb érdeklődés, a téma iránti elkötelezettség szükséges. Rövid szövegek teljes feldolgozására az egyszeri olvasás is elegendő lehet. Rövid távú memóriánk nagy hatásfokú, és ha abba belefér az egész olvasmány,


53

egyszerre tudjuk azt szemlélni. Hosszabb anyagokat többször kell elolvasnunk. Olvasási stratégiánk akkor hatékony, ha tudjuk, hogy mi a célunk a szöveg elolvasásával, mit akarunk megtudni, milyen mélységű ismereteket akarunk szerezni, és mindezek tisztázása után határozzuk meg az olvasás módját. (Steklács, 2005.) A hatékony szövegértő olvasásnak befolyásoló tényezője, hogy az olvasó az általa ismert olvasási módok, technikák közül mit választ az aktuális olvasási célhoz. A leggyakoribb olvasási módok A mindennapokban használt leggyakoribb olvasási módok a következők: 1. Átfutás: Általános benyomás szerzése. Tájékozódás, válogatás esetén szükséges. Kétféle módon lehet átfutni egy szöveget. Az egyik szerint azokat a kulcsszavakat és kifejezéseket kell megtalálni, amelyek a keresett információt tartalmazzák. A másik módszer szerint az ember az új információkat próbálja kiszemezgetni a szövegből. 2. Részletes, feltáró, aktív olvasás: Amikor szakaszonként, mondatrólmondatra haladva „dolgozzuk fel”, értjük meg és értelmezzük az olvasottakat. A tanulásnál ez az olvasási mód elengedhetetlen. 3. Böngészés: A feltáró olvasás és az átfutás keveréke. Amikor átböngészünk egy könyvet, a szemünk végigfut az oldalakon, itt-ott elkapva egy-egy szót vagy kifejezést. Amikor valami érdekes vagy fontos információra bukkanunk, azt alaposabban átolvassuk. A böngészésnek jó hasznát amikor a neten keresgélünk valamilyen témában vagy az ajánlott olvasmányok esetében. A félév kezdetén érdemes átböngészni néhányat az ajánlott irodalmak közül, és így ha a félév során egy téma felkelti az érdeklődését, nem kell sokáig keresgélni a választ. 4. Fürkészés: Az információ lokalizálására szolgál, hol találjuk meg a szövegben azt a különleges kifejezést, témát, adatot, számot, amire szükségünk van. A szem hihetetlen sebességgel tudja megtalálni a számunkra fontos információt, melyet aztán az agyunk értelmez. Milyen esetekben lehet szükségünk az információ lokalizálására olvasásaink során? Az egyik leggyakoribb alkalmazása a mindennapi életben figyelhető meg, mikor például a telefonkönyvből kikeresünk egy telefonszámot, a vasúti menetrendből a vonatok indulási és érkezési idejét vagy amikor a neten valamilyen adatot keresünk. Szakirodalom olvasásánál egy-egy résztéma, speciális adatok keresése esetén szükséges ez az olvasási mód. Ilyenkor nem nagyon érdekel minket a szöveg lényege, eszmei tartalma, „csupán” a részletekre figyelünk, csak néhány adatot keresünk. Ez tulajdonképpen szelektív olvasás, melyet az angol terminológia skippingnek nevez. Az olvasási sebesség ennél az olvasási módnál nagyon magas, a figyelem összpontosítása erős.


54

5. Kiragadás: Lényegkeresés, mire irányítja a figyelmet a téma, a szerző. Gyakran az olvasás célja az, hogy megtaláljuk a vezérgondolatot. A tanulás első fázisában, amikor felmérjük az anyagot, érdemes mindig a vezérgondolatot keresni. Hogyan lehet megtalálni a mondanivaló vezérgondolatát? Ez attól függ, milyen szintű könyvvel állunk szemben. A fő gondolatok vonatkozhatnak az egész fejezetre, alfejezetre vagy bekezdésre. Mivel a bekezdés a legkisebb egység, érdemes ezzel kezdeni. Az értelmező kéziszótár szerint a bekezdés: “...új gondolatcsoportnak új sorban és beljebb való kezdése.” Tankönyvek esetében általában a bekezdés egy gondolatra épül. Azt is érdemes tudni, hogy a tankönyvek szerzői gyakran nem kulcsmondattal indítanak, hanem egy példával, vagy párhuzammal, csak hogy bevezessék a fő gondolatot. Ezzel a fogással megpróbálják egy olyan elképzeléshez kötni a mondanivalójukat, mely ismerősnek tűnhet az olvasó számára. De nem szabad elfelejteni, hogy a lényeg a gondolat, és nem a példa vagy a párhuzam! 6. Kritikus olvasás: Az ilyen típusú olvasás talán a legnehezebb olvasási mód, ez igényli a legtöbb alapismeretet és a legéberebb figyelmet. Amikor ilyen módon olvasunk, akkor folyamatosan mérlegelünk és vetjük össze az olvasottakat előző ismereteinkkel. Ezt az olvasási módot alkalmazzuk például, amikor adott témáról különböző szerzőktől származó megfogalmazásokat gyűjtünk össze, és ezek alapján saját álláspontot alakítunk ki. A kritikus olvasás házi dolgozatok, projektek, tudományos dolgozatok, kutatások előkészítésénél elengedhetetlen! 7. Olvasás a tanulás szándékával, vagyis azért olvasom, mert meg akarom tanulni. Ennek az olvasási módnak az elsajátítása elengedhetetlen a hatékony tanulás szempontjából, ezért ennek a technikájával még foglalkozunk a tankönyvből való tanulás technikájánál. Amikor a tanulás szándékával olvasunk egy anyagot, akkor mindenki saját egyéni stratégiája függvényében birkózik meg az anyaggal. A különbség függ az egyéni képességektől és gyakorlattól, valamint attól, hogy ki hová helyezi a nagyobb hangsúlyt tanulás közben. Alaptézisként elmondható, hogy ha igazán biztos, megalapozott, mély tudást akarunk szerezni, körülbelül háromszor kell a szöveget elolvasnunk. A mindennapi életben mindegyik olvasási módot alkalmazzuk, kisebbnagyobb gyakorisággal és ne felejtsük el, hogy a legfontosabb az, hogy ezeket a technikákat mindig a helyzeteknek megfelelően alkalmazzuk!


55

Az olvasási készség fejlesztése Az olvasási készség fejleszthető, s erre mindenkinek, még a jó olvasónak is szüksége van. Az olvasás komplex készség, fejlesztése során a mentális, vizuális és motorikus összetevőit egyformán fejleszteni kell. E tényezők fejlesztése révén tökéletesedhet mind az olvasás pontossága, mind a gyorsasága. Mentális tényezők fejlesztése Az olvasottak pontos és gyors megértéséhez olyan mentális tényezőket kell fejleszteni, mint a figyelemösszpontosítás, emlékezet, problémamegoldás, lényeg megragadás és feltárás, összefüggések felismerése, rendszeralkotás, a szókincs terjedelme (hogy csak a legfontosabbakat említsük).

„Tapasztalat, tanulás, figyelem és gondolkozás: négy eszköz, minek szorgalmas használata által az ítélet napról-napra erősödik. Ezt is, mint a lélek és test minden más tehetségét szakadatlan gyakorlás fejleszti és neveli…” írja a témáról Kölcsey Ferenc máig érvényes, unokaöccséhez intézett intelmeiben. (kiemelés tőlem) A Tanulásmódszertani gyakorlatok című részben talál néhány gyakorlatot, melyek segítéségére lehetnek abban, hogy fejlessze mentális készségeit. A szókincs fejlesztése „A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van.” Babits Mihály

A magyar nyelv szókincsét nyelvészek 120 ezer szóra becsülik. (A magyar nyelv nagyszótára mintegy 110 ezer szót tartalmaz.) Az összes lexéma (jelentéssel bíró szókészleti elem) elérheti az 1 millió szót. (Kenesei István, 2004.) Egyéni szókincsünk mennyiségi és minőségi kialakulását számtalan tényező befolyásolja. Szegényes szókinccsel nemcsak az új ismeretek szerzése ütközik nagyobb nehézségbe, hanem az is nehezünkre esik, hogy szabatosan fejezzük ki magunkat. Szókészletünk erősen korrelál az olvasási képességgel és az IQ-val. Hogy egy szót valóban ismerünk-e vagy sem, gyakran nem is olyan egyértelműen meghatározható. Sok esetben, ha megfelelő szövegkörnyezetben találkozunk vele, akkor „megfejtjük”, de ez még nem jelenti azt, hogy beépül a szókincsünkbe.


56

Egy nagyon művelt felnőtt szókincse kb. 25 ezer szó. Egy, az egyetemisták szókincsét vizsgáló kutatás eredménye szerint, 1980-hoz képest egy átlagos egyetemista szókincse 2006-ra majd felére csökkent! (A kutatást a Gereben Ferenc - Nagy Attila szerzőpáros végezte 1980ban és 2006-ban.) Tegyen egy próbát szókincsének gazdagságáról! Oldja meg a 7. számú mellékletben szereplő szókincstesztet. Ismeretszerzésnél, olvasás közben az ismeretlen szavak, melyeknél elakad az olvasás, a megértést erősen gátló tényezők. Egyrészt lassítják az olvasás sebességét, hisz ilyenkor nem szócsoportot olvasunk, hanem az adott szót betűolvasással próbáljuk dekódolni, másrészt zavarossá, félreérthetővé tehetik a gondolatmenetet. Mivel az olvasás hatékonyságát rontja, ha szegényes szókinccsel olvasunk, ezért a szókincsfejlesztés az olvasási készség fejlesztés fontos része lehet. Hogyan gyarapíthatjuk szókincsünket? Gyakran találkozunk idegen szavakkal a mindennapi életben is, rádióhallgatás, filmnézés vagy akár baráti beszélgetések közben is felmerülhetnek olyan szavak, amelyeket nem ismerünk, vagy nem vagyunk egészen biztosak a jelentésükben. Figyeljünk tudatosan ezekre a szavakra! Változtassunk azon a szokásunkon, hogy csak úgy elmegyünk az ismeretlen szavak mellett! Az első adandó alkalommal keressük ki a szót az értelmező kéziszótárból, idegen szavak szótárából, szakszótárból. A szótár nagyon fontos tanulási eszköz! Minden művelt embernek szüksége van szótárhasználatra. Amikor kikeresünk egy-egy szót a szótárból, ne csak azt a jelentését nézzük meg, ami az adott kontextusra vonatkozik. A szavaknak rendszerint több jelentése is van, érdemes mindegyiket megismerni. Olvasás közben, ha a szövegkörnyezetből kiderül a szavak jelentése (tehát megértjük a mondanivalót), akkor nem érdemes lépten-nyomon megszakítani az olvasást a szótárazással, de… A szakasz vagy a fejezet végén feltétlenül vissza kell térni az ismeretlen vagy homályos értelmű szóra, és pontosan utána nézni, hogy jól értelmeztük-e. Meg tudná mondani mit jelent a releváns és mit a recenzió kifejezés? A 46. illetve a 47. oldalon szándékosan nem magyaráztuk ezeket a kifejezéseket. Utána nézett a pontos jelentésüknek?


57

A szakkönyvekben, tankönyvekben rendszerint található idegen szavak, kifejezések jegyzéke, vagy ami még gyakoribb, a fejezetek végén található szójegyzék a legfontosabb kulcsfogalmak, kifejezések gyűjteménye. Ne elégedjünk meg a szerző által kínált szógyűjteménnyel, hisz lehet, hogy nem tartalmazza az összes olyan szót, kifejezést, mely nem szerepel a szókincsünkben. Hasznos eszközök lehetnek szókincsünk bővítésére a szókártyák. Kb. névjegy méretű, vagy annál kicsit nagyobb (10x5, 12x7cm) kis kartonlapokra írjuk fel az ismeretlen szavakat, a hátoldalára pedig a jelentésüket. A kártyák akkor hasznosak, ha mindig kéznél vannak! Ezen a módon könnyebb memorizálni az ismeretlen szót és a jelentését. Ha szaktantárgyakat tanulunk, melyekben sok az idegen szó, akkor ez a technika jelentős segítség lehet a szakszavak, idegen szavak elsajátítására. (Idegen nyelv tanulásakor is hasznos segédeszköz lehet.) A tantárgy elsajátításának végére saját szójegyzékkel (glosszáriummal) fogunk rendelkezni, mely jelentősen megkönnyíti az ismétlést is. A szókártyákat számítógépes adattárolással is kiegészíthetjük, ahol betűrendbe szedve a szavakat könnyebben tájékozódunk is a saját szójegyzékünkben. A szakkifejezések rendkívül fontosak! Egyes kurzusokon a tananyag közel fele a szakkifejezések ismeretére épül. A szókincs bővítésének hasznos technikája lehet a szóelemzés. A legtöbb tudományágban rengeteg latin eredetű szóval találkozunk. A latin eredetű szavak olyan elemekből állnak, amelyek számos kombinációban újra előfordulnak, újabb és újabb szavakat alkotva. Az elemek három csoportja: szótő, előtag és a szó végéhez kapcsolt képző. Ha ismerjük egy adott előtag és szótő, vagy egy adott képző és szótő jelentését, akkor az ezek összetételével képzett ismeretlen szó jelentését is kitalálhatjuk. És végül a szókincs bővítésének egyik lehetősége maga az olvasás! Persze nem mindegy, hogy mit olvasunk. A nyelvileg igénytelen, szegényes szókincsű munkák nem fejlesztik szókincsünket. Szabó Katalin saját személyes tapasztalatai alapján a szókincsbővítés élvezetes lehetőségeként ajánlja figyelmünkbe századokkal ezelőtt élt nagyságok írásainak olvasását. Széchenyi István mondanivalója például ma is aktuális, stílusa, nyelvi ereje a ma olvasóját is megérinti. (Szabó Katalin, 1999.) A vizuális és motorikus tényezők fejlesztése – az olvasás sebességének növelése Az olvasás sebességének növelése főként a vizuális és motorikus képességek fejlesztése révén válik lehetővé. Kísérletekkel igazolták, hogy vizuális képességeink 1/5-ét sem használjuk ki. Tehát bőven van mit fejlesztenünk! Ahhoz, hogy a fejlesztés lehetőségeit ki tudjuk használni, tudnunk kell, hogy milyen tényezők befolyásolják az olvasás sebességét.


58

Egy átlagos fixáció ideje alatt elolvasható: 3-4 összefüggéstelen betű, 2 összefüggéstelen szó, 4 összefüggő szó. Tehát a betűk, szavak összefüggései befolyásolják az olvasás sebességét. Az összefüggő, értelmes szavak felfogása, olvasása sokkal gyorsabban történik. Az észlelés az egésztől halad a részletek felé. Ha olvasunk, nem a betűket látjuk, hanem a szavakat. Egy szó felismerése gyakorlott olvasók esetében kb. 200 ms. A szavak ismertsége is befolyásolja az olvasás sebességét. Az ismert szavak olvasása gyorsabb, mint az ismeretleneké. (De érdekes módon a főneveket is gyorsabban olvassuk, mint az igéket) Az olvasó érdeklődési körébe tartozó szavak olvasása rövidebb időt vesz igénybe, mint a számára érdektelenek. Érdekesség Olvassa el a következő szöveget: Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szímát, melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek, A tböbi bteű lheet tljees összevabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovallusk el mniednigyk bteűt mgaát, hneam a sózt eszgébéen ltjáuk.

Vizsgálatok szerint 6 órán át vagyunk képesek úgy olvasni, hogy a szem nem fárad ki. A kifáradást jelentősen csökkenti az érdeklődés és a motiváció! (Ha olyasvalamit olvasunk, tanulunk, amit szeretünk, akkor nem is érezzük, hogy mennyire elrepült az idő.) Az olvasási sebesség szépirodalmi műveknél, lektűröknél jóval nagyobb lehet, mint szakirodalmi műveknél. Tehát a szövegkülönbség, az olvasmányok fajsúlya is befolyásolja az olvasás sebességét. Az átlagos olvasó lektűrt kb. 250-300 szó/min sebességgel, különösen nehéz szakirodalmi szöveget 50 szó/min sebességgel olvas. A ritkább, bonyolultabb tipográfia lassíthatja az olvasás sebességét. Tapasztalatok szerint az 50-60 karakter hosszú sorok ideálisak az olvasás szempontjából. Egy ilyen sorra átlagosan 3-4 fixáció jut. A Tanulásmódszertani gyakorlatok című részben talál olyan gyakorlatokat, melyek segítségére lehetnek abban, hogy fejlessze vizuális és motorikus képességeit. Mielőtt hozzálátna a gyakorlatok elvégzéséhez, olvassa el a következő részt, mely a gyorsolvasás módszerét foglalja össze. A módszer segítségével jelentősen növelheti olvasási sebességét! A gyorsolvasás során az Gyorsolvasás olvasási sebesség nagyobb 250 szó/perc értéknél és a megértés átlag feletti. A gyorsolvasó képesség így nem csupán az olvasás sebességét jelenti, hanem a különféle olvasási technikák tudatos megválasztását is.


59

A gyorsolvasás lényege: dinamikus, hatékony, gazdaságos, jó hatásfokú, koncentrált, az olvasmányhoz és az olvasás céljához igazított sebességű olvasási mód. (Farkas Ferenc, 2002.) Az olvasás sebessége azonban csupán egy eleme, és nem is a legfontosabb eleme a módszernek. Éppen ezért, vannak szerzők, akik a nem túl szerencsés gyorsolvasás kifejezés helyett a dinamikus olvasás megnevezést használják. A magyar szakirodalomban azonban a gyorsolvasás kifejezés az elterjedtebb. (Létezik egy másik, a gyorsolvasáshoz hasonló, az olvasási készségek fejlesztését szolgáló módszer, az ún. villámolvasás, mely a Silva féle agykontroll technikát és az NLP – neuro lingvisztikus pszichológia – bizonyos elemeit is beépíti a programjába.) A középiskolai oktatásban rá voltunk szoktatva, hogy minél többet memorizáljunk, miközben olvasunk. (Ezért szokott tekintetünk gyakran csupán egyetlen szóra fixálni) Ennek az a hátulütője, hogy az olvasási tempónk akkor is lassú, amikor nincs szükség arra, hogy memorizáljunk, csupán arra, hogy minél gyorsabban kiszűrjük a lényeget a szövegből. Annak ellenére, hogy olvasás közben egy időben szavak csoportjait látjuk, középiskolásként általában ahhoz voltunk szokva, hogy egyenként olvassuk a szavakat. (És ugye emlékszik, ezt olvasási problémaként határoztuk meg). (Ahelyett), (hogy) (így) (olvasnánk), (megállva) (minden) (egyes) (szónál) (a sorban) (elolvashatunk egy egész) (csoport szót gyorsabban). (Ha megtanulja) (a gyorsolvasás technikáját) (elkezd majd) (egyre több szót elolvasni) (ugyanannyi idő alatt). (Ahány szóval többet olvas egyszerre), (annyival kevesebb szünetet fog tartani), (és annyival gyorsabban fog olvasni). A gyorsolvasók így olvasnak. Ha Ön már jó technikával olvas, netán a gyorsolvasók körébe is tartozik, akkor is érdemes tovább olvasnia ezt a részt, mert tovább fejlesztheti olvasási sebességét. A 300 szó/perc olvasási sebesség csak mintegy fele annak a sebességnek, melyre az ember veleszületett adottságainál fogva képes lenne. Példánkból megtapasztalhatta, hogy hogyan Hogyan tanuljunk meg olvashat gyorsabban, ha egyidejűleg több gyorsolvasni? szót olvas. Fokozatosan gyorsíthatja a tempóját az egyidejűleg elolvasott szavak számának növelésével, és az információ elsajátítására használt idő csökkentésével. A gyorsolvasás egyik alaptétele tehát, hogy nem szavakat, hanem összefüggő szócsoportokat, gondolategységeket olvasunk, és ehhez szemünket és agyi funkcióinkat hozzá kell szoktatnunk.


60

Ezen alapszik a gyorsolvasás képességének fejlesztése, mely odavezet, hogy agyunk kapacitásának többségét lekötve (koncentrált figyelemmel), gyors szemműködéssel, sajátos olvasási technikával a legnagyobb eredményt érjük el, azaz a lehető leggyorsabban a legtöbb információt vonjuk ki a szövegből. Mivel a gyorsolvasáshoz megfelelően gyors szemműködés, sajátos olvasási technika is szükséges (a mentális képességek mellett) ezért ezeket kellően be kell gyakorolni. Mielőtt a gyakorlás lehetőségeire rátérnénk, fontos, hogy tisztán lásson a jelenlegi teljesítményét illetően. (Így viszonyítási alapja is lesz, hogy vajon a gyakorlás révén mennyit sikerült fejlődnie.) Az olvasási sebesség mérésére az általánosan elfogadott mértékegység a percenként elolvasott szavak száma. Érdemes tudni, hogy ezzel a mértékegységgel a különböző nyelveken azonos olvasási sebesség más és más mérőszámot ad. Az angol nyelv rövidebb szavakat használ, mint pl. a német, az orosz vagy a magyar. Míg egy angol szó átlagosan 5,7 betűt tartalmaz, addig az átlagos hosszúságú magyar szóban 7 betű található. Így az angol irodalomban megadott olvasási sebesség nem vethető össze minden további nélkül például a magyar nyelvre vonatkozó adatokkal. Lássuk tehát az Ön olvasási sebességét! Válasszon valamilyen élvezetes olvasnivalót! Tegyen maga elé egy stoppert, és mérje le, hogy mennyi idő alatt tud elolvasni 3-4 oldalt. Az elolvasott szavak számát ossza el a percek számával. Természetesen nem kell az összes szót megszámolnia, elég ha kiválaszt 10 sort és azt számolja meg, hogy ebben hány szó van, majd azt számolja meg, hogy hány sort olvasott. A szavak számát a sorok számával megszorozva majd elosztva 10-el megkapja az összszószámot. Egyszerűsítheti a dolgokat, ha számítógépről nyomtat ki egy szöveget, mert akkor a program megadja a szavak számát. Fontos! Értően kell olvasnia a szöveget! A megértést nem áldozhatja fel a sebesség érdekében! Vegye figyelembe, hogy az olvasáshoz tipográfiailag ideális a soronkénti 50-60 karakter. A szöveg választásakor és a gyakorlás utáni teljesítmény felméréskor erre is figyeljen. (Tehát hasonló beosztású és fajsúlyú szöveget olvasson.) Az olvasási próba után rögzítse az eredményét! Ehhez kell majd viszonyítania a gyakorlás utáni adatait. A látómező tágítását szolgálják a A gyorsolvasás technikájának szemműködés megfelelő gyakorlatai, kialakítása aminek során arra törekszünk, hogy egy pillantással minél több jelet legyünk képesek meglátni és felfogni. Tehát perifériás látásunkat kell tágítanunk, gyakorlással növelnünk a fixáció szélességét, és mindezt ritmikus szemmozgással. Ezáltal elérhető lesz, hogy egy hosszabb sort is képesek legyünk kéthárom fixációval elolvasni, és így növelni olvasási sebességünket.


61

Elvileg azzal is növelni lehetne az olvasási sebességet, ha kevesebb ideig kellene fixálni, vagyis gyorsabban felfognánk a fixált szót, illetve gyorsabban ugrana a szemünk az egyik fixációról a másikba. Gyakorlatilag azonban ez az út a nehezebben járható, ugyanis a felfogási idő csökkentése bonyolult szellemi fejlődési tételez fel (nagyobb fogalomkincset, gyorsabb asszociációt stb.), a gyorsabb ugrásokhoz pedig fürgébb, aktívabb szemmozgató izmokra volna szükség. (Nem lehetetlen a fejlesztés, de csak viszonylag hosszabb idő leforgása alatt érhető el eredmény.) Nézzük tehát a rövidebb út lehetőségét! Perifériás látásunk folytán jó esetben több szót is látunk egyszerre. Ez egyértelmű azzal, hogy az olvasott sornak a képe megjelenik a retinán, és itt elektrokémiai folyamat révén ingerlődnek a látóidegek végződései. Az idegek az ingerületet a látóközpontba továbbítják, ahol a látott kép tudatossá válik. Esetünkben ez azt jelenti, hogy megértjük az éppen látott szó vagy szavak értelmét. Ezután kap parancsot a szem, hogy a sor mentén ugorjék tovább. A perifériás látás fejlesztése

A szem hátsó részén: a retinán találhatóak azok az idegsejtek, melyek a fényt elektromos impulzusokká alakítják át. A retina középső területét, ahol ezek a sejtek szorosan egymás mellett találhatóak, fovea centralisnak hívják. Ez a látószögnek körülbelül 2 fokát fedi le, és ez a terület szolgáltatja a legjobb vizuális részleteket, amilyenekre például a grafikus formák (betűk) azonosításához szükség van. (1 fok kb. 4 karakter)

Látóideg

A foveát a parafoveális terület veszi körül, azt pedig a pedig a periféria. 1981.) periféria. (Bálint(Bálint Péter,Péter, 1981.)

Fovea centralis

Ezek a területek is jelentősek a szöveg globális megértése során, ugyanis olyan információt is hasznosítunk az olvasás során, mely a nagy élességű foveális területen kívül esik (parafoveális információ). Az olvasás során a foveális területen, a fixáció pontja körüli 2 fokban kb. 8 karaktert dolgozunk fel, a parafoveális területen a fixációs pont mindkét oldalán 55 fokban 20-20 karaktert képes a szem „befogni”. Tehát kb. ennyi az emberi szem perifériás látóképességének a határa. (Crystal, D. 1998.)

Ön vajon mennyit hasznosít perifériás látóképességéből? Ezt könnyen megállapíthatja egy egyszerű próbával, majd fejlesztheti is perifériás látóképességét gyakorlással. Takarja le egy kis kartonlappal a következő szópiramist, úgy hogy csak a legfelső sorát lássa. Villantsa fel egy gyors kézmozdulattal (a másodperc törtrészére) a második sort, és már takarja is le újra, s közben próbálja meg felfogni a betűket s visszamondani magában, hogy mit látott. (A mozdulatot egy kicsit gyakorolni kell, hogy kellően gyors és pontos legyen.)


62

Minél lejjebb halad így, annál hosszabb szóval, majd szócsoporttal találkozik. Egy bizonyos hosszúság után már nem lesz képes egyetlen fixációval felfogni az egész sort. Ez lesz perifériás látóképessége határa. Ezt kell fejlesztenie a gyorsabb olvasáshoz. (Ha nem biztos magában, kérjen segítséget valakitől, aki ellenőrzi, hogy valóban egy fixációval fogja-e fel a jelsorokat.) A szópiramison mindaddig gyakorolhat, ameddig újdonságot jelent a következő sor. Ha már fejből tudja, akkor folytathatja a gyakorlást a második szópiramison. 1 a 2 már 3 tanár 4 lemezek 5 temesvári 6 kecskebékát 7 mozdulatlanul 8 megemelhetetlen 9 hajlíthatatlanságot 10 ne egyél ma semmit 11 ideje már eltávoznunk 12 drótkerítést vontak körbe 13 magasan szálló madárhad 14 gyorsolvasással ismerkedünk 15 kellemes emberekkel beszélünk 16 ezt már talán nem tudja felfogni!

1 a 2 még 3 lábas 4 lampion 5 biológiát 6 felhőtlenül 7 vaskereskedés 8 felelőtlenséggel 9 megmenthetetlenül 10 nagy sajnálkozással 11 tizenegy fehér galamb 12 ma este korán lefekszem 13 tegnapelőtt és holnapután 14 nem ízlett neki a mézes tea 15 borzasztóan hideg volt tegnap 16 perifériás látása már megfelel! Forrás: Oroszlány Péter, 2007. (147, 165 o.) Perifériás látóképessége további fejlesztését szolgáló gyakorlatokat talál a Tanulásmódszertani gyakorlatok című fejezetben.


63

Az agyi folyamatok, tehát az ingerközvetítés és a látóközpontbeli folyamatok, addig tartanak, amíg a szem áll, vagyis az olvasás művelete csak a fixáció tartalmára korlátozódik. Az egy fixációval kiolvasható betűk vagy szavak száma, az eredetihez képest, kellő gyakorlással a kétháromszorosára növelhető. A fixáció szélesség növelése

A gyorsolvasás tanulásának legnagyobb lehetősége éppen ennek az úgynevezett fixációs szélességnek a növelésében rejlik. Átlagos olvasó tíz-tizenkettő betűnyi szakaszt olvas el egyetlen fixációval. Nagyjából egy hónapig végzett rendszeres gyakorlással akár húsz-huszonöt betűhelyes szakaszt is ki lehet olvasni egyetlen fixációban. (Tehát ahelyett), (hogy így) (olvasná el) (ezt a szöveget) (helyette, ) (kétszeres sebesség elérése esetén) (már ilyen gyorsan is elolvashatja) 5 fixáció helyett egy sort akár két fixációval is. Ebből az adatból is látható, hogy csupán a fixációs szélesség fejlesztésével elérhető a kétszeres olvasási sebesség. Hiszen a húszhuszonöt betűhelyes szakasz elolvasásához is lényegében azonos időre van szükség, mint a kisebbéhez, viszont egy sorban elegendő két-három ízben fixálni a megelőző öt-nyolc fixációhoz képest. Mindezek után érthetővé válik, hogy miért nő meg a megjegyzett információk aránya is gyorsolvasás közben. A nagyobb léptékű szem előre ugrások révén ugyanis jobban lehet a szöveget áttekinteni, és könnyebben felismerhetők a nyelvtani és a logikai összefüggések. Így például mérések igazolták, hogy nagyobb fixációs szélesség esetén az összetartozó nyelvtani szerkezetekben a végződéseket alig kell megfigyelni, ugyanis ezek a nyelvtani összefüggésekből adódnak. A fixációszélesség növelésére szolgáló gyakorlatozás során figyelni kell a fokozatosságra. A tanulást viszonylag kisebb fixációs szélességű gyakorlatokkal kell kezdeni, majd később a szemet egyre nagyobb feladatok elé kell állítani. Ezt az elvet követő gyakorlatokat talál a Tanulásmódszertani gyakorlatok című fejezetben. A ritmikus szemmozgás célja, hogy a szemmozgás ütemét és a fixációk idejét egyenletesebbé tegyük. Begyakorlása, ha az előbbi két gyakorlattípustól függetlenül, önállóan végezzük, mechanikus művelet. Ritmikus szemmozgás

Az első gyakorlatok, melyeket a Tanulásmódszertani gyakorlatok című részben talál, ilyen típusúak, majd talál néhány kombinált gyakorlatot is.


64

A szemműködést fejlesztő gyakorlatok végzésénél fontos a fokozatosság és a rendszeresség. A gyorsolvasást meg lehet tanulni, az mindenki számára hozzáférhető, de nem megy magától -

türelem szorgalom kitartás kell hozzá

Időt kell rá szentelni, sokszor kell elvégezni a segítő gyakorlatokat és már tanulás közben, a napi munka során is törekedni kell az újonnan tanultak alkalmazására. (Be kell idegződnie minden új szokásnak, hogy rutinná válhasson) Végül, ha rutinná vált, akkor is gyakorolni kell!


65

Tanulás tankönyvből Tankönyv feldolgozása, memorizálása Előkészületek Ilyenkor először fel kell idézni azokat az ismereteket, amelyeket az adott témáról tudunk. Amit tudunk máris: kulcsszavak és asszociációk segítik a megértést és emlékezést. A hatékony tanulás ráhangolódással kezdődik. Ha ez nincs meg, ha hiányzik az érdeklődés, nem vagyunk kíváncsiak egy szövegre, sokkal nehezebb hatékonyan olvasni. Az érdeklődés lényege a figyelem bizonyos általános irányulása. Ami érdekel, arra figyelünk, és amire figyelünk, azt könnyebben megjegyezzük. A tanulás érzelmi viszony: nehéz olyat tanulni, amelyet nem szeretünk. Számos olvasáspszichológiával foglalkozó szerző, így például Dansereau és munkatársai arra buzdítanak, hogy az írásos szövegből való tanulást probléma megoldásos folyamatnak tekintsük és az olvasott szöveget több lépcsőben dolgozzuk fel. Ez a megközelítés kizökkenti az olvasót a többé-kevésbé passzív befogadó szerepéből és átvezeti az aktív problémamegoldó szerepkörbe. (idézi Werner Metzig-Martin Schuster, 2003.) Az angol nyelvű irodalomban a PQRST-módszer - Prewiew, Question, Read, Self-Recitation, Test vagy SQ3R megnevezéssel találkozunk.)

Az ötlépcsős módszer Öt lépés a hatékony tanuláshoz

5. Ismétlő áttekintés

4. Önellenőrzés

3. Aktív olvasás: megértés, redukálás, rögzítés 2. Kérdések megfogalmazása 1. Áttekintés, átolvasás


66

Az áttekintés (lényegfeltáró olvasás) első 1. Áttekintés átolvasást, felderítő olvasást jelent, ami megkönnyíti a későbbi teljes olvasást. Az olvasmánnyal először ismerkedünk, hogy megtaláljuk benne a számunkra fontos, lényeges mondandót. Az áttekintés célja a gondolkodás beindítása, benyomásszerzés és annak áttekintése, hogy mit tartalmaz a szöveg, a számunkra fontos elemek szétválasztása a lényegtelen elemektől, azaz az adott szöveg olvasása során az információ javának a kiszűrése. Az áttekintés révén átfogó képet kapunk a megtanulandó anyagról, mielőtt még nekilátnánk a tanulásnak. Ezt a lépést ahhoz hasonlíthatjuk, mint amikor egy hosszú utazás előtt tanulmányozzuk a térképet. Mielőtt belevágunk valamibe, tudnunk kell, hogy mire számíthatunk. Az áttekintés tehát “barátkozás” a könyvvel. Ezt a fajta olvasást az angol nyelvű irodalmakban (gyakran a magyar nyelvűekben is) skimmingnek nevezik. Tapasztalatok szerint a legtöbb diák nem veszi komolyan az áttekintést, pedig az anyag feltérképezése megkönnyítheti az olvasást, a hatékony tanulást segítve. Egy könyv átfutásának folyamata a következőképpen néz ki: Cím, szerző és kiadó Megjelenés éve, hányadik kiadás, milyen nyelven írták, fordítás-e Önálló mű vagy csak részben Előszó Tartalomjegyzék Befejezés (összegzés) Irodalomjegyzék A könyv átlapozása, átfutása (20 oldalt kb. 3-4 perc alatt lehet átfutni.) (Dezső Zsigmondné, 1972.)

Vagyis egy könyvet lépésről lépésre haladva kell áttekinteni. Amikor először vesszük a kezünkbe, átfutjuk az egészet. (átlapozzuk) Áttekintjük, átböngésszük az előlap információit, aztán érdemes elolvasni az előszót. Ebből megtudjuk, hogy a szerző milyen céllal írta a könyvet, milyen közönségnek szánta, esetleg milyen jelöléseket használ az olvasó segítésére, milyen háttérismeretekre van szüksége az olvasónak stb. A tartalomjegyzékből megtudhatjuk, hogy pontosan miről is szól a könyv. A könyv átlapozásával benyomást kapunk a könyv tartalmáról. Elolvassuk a vastag betűs kiemelt vagy bekeretezett részeket, a tipográfiailag kiugró szavakat, adatokat, sorokat, és tetszőlegesen belebele olvasunk a szövegbe ott, ahol épp megakad a szemünk. Tesszük mindezt a felfedezés kíváncsiságával, mindenféle teljesítménykényszer nélkül.


67

Ezután a célunkkal kapcsolatos úgynevezett beindító szavakat keresünk. A beindító szavak olyan kulcsszavak, amelyeknek központi szerepük van a szövegben, lényegesek, feltűnőek, gyakran előfordulnak az anyagban. Tulajdonképpen ezek a szavak hordozzák magukban a könyv lelkét, vezérgondolatát. Ezzel a módszerrel komoly mennyiségű információt lehet begyűjteni egy könyvből. Ha mindezek után elkezdjük a részletes olvasást, akkor már van egy struktúra, egy váz a fejünkben, ami megkönnyíti a további részek megjegyzését. (Oroszlány, 2007.) Tehát már nagyjából tudjuk, miről is szól a könyv és ekkor jött el az ideje, hogy elgondolkozzunk, és kérdéseket tegyünk fel a tanulás céljának (saját magunk által történő) tisztázására. Erre az információra van-e szükségünk? Célunkkal 2. Kérdések megfogalmazása kapcsolatosan ez az, amit tudni akarunk? Fontos-e, szükséges-e most a számunkra a könyv témája? Ha igen, minden rendben, folytathatjuk a könyv olvasását. A kérdések megfogalmazása minden egyes olvasott szakasz elején is meg kell, hogy történjen. A szakasz témáinak címei, esetlegesen a kiemelések alapján fogalmazzuk meg a kérdéseinket, amelyekre a szakasz olvasásával majd választ tudunk adni. Ennek a lépésnek a lényege, melyet a 3. Aktív olvasás mély feldolgozás lépésének is Megértés, redukálás, rögzítés neveznek, hogy teljes figyelemmel, aktív érdeklődéssel kisebb szövegrészenként olvassuk és dolgozzuk fel a könyvet és igyekszünk mindent megérteni és meg is jegyezni a lényeget. Fontos, hogy mindent olvassunk el! (A grafikonokat, táblázatokat, ábrákat is alaposan tanulmányozzuk. A csupán illusztrációként szolgáló rajzokat is érdemes alaposan megnézni, mert segíthetnek majd a tartalom felidézésében.) Tehát végigolvassuk a teljes szövegrészt (egy-egy fejezetet vagy alfejezetet), de ekkor is változó sebességgel olvasunk. Ha olyan részhez érünk, amit fontosnak tartunk, esetleg úgy gondoljuk, hogy az számunkra új információ, akkor lelassítunk. Amikor viszont olyan részhez érünk, amit nem tartunk olyan fontosnak, akkor a szemünket gyorsan végig futtatjuk a sorokon. Tehát az olvasási sebességünket dinamikusan változtatjuk. Az aktív olvasás a megértés, a szöveg lényegre való redukálásának, valamint a rögzítésnek a szakasza. Ez a fajta olvasás kommunikációs viszony, kölcsönös kapcsolat. (Részese vagyok az olvasmánynak)


68

Nagyon gyakori tanulási hiba az értelem nélküli tanulás, a magolás. Ez könnyen szokássá válik, és látszólag sikeres is lehet. Hosszú távon mindenképpen káros, hiszen mellőzi a gondolkodást. A főiskolán, egyetemen, ahol nagy anyagokat kell megtanulni és a vizsgán, az összefüggéseket kell felismerni, ezzel a tanulási technikával biztosan nem lehet boldogulni. Az aktív olvasás alapos és elemző jellegű gondolkodási folyamat kell legyen. Így leszünk képesek értően olvasni. Megértés

A gondolkodási folyamat során épül be az új ismeret a meglevő ismeretanyagba, ilyenkor a szövegben levő információt összekapcsoljuk a hosszú távú memóriában már korábban eltárolt információval. Következtetéseket fogalmazunk meg a megértés elősegítésére, és mivel ez annyira természetes folyamat, ezért ennek nem is vagyunk tudatában. Balogh László szerint a megértés különböző gondolkodási tevékenységek összefoglaló elnevezése és főbb típusai: a dolgok lényegének kiemelése, összefüggések feltárása, felismerés. (Balogh, 2000.)

A legfontosabb tényezők melyek a szövegértést nehezíthetik, illetve könnyíthetik: Előzetes ismereteink a tartalomról, szerkezetről és a szerzőről. A szöveg mérete, tulajdonságai, illusztrációja. Szókincsünk gazdagsága. Megértjük-e az ismeretlen szavakat, meg tudjuk-e találni azok jelentését. Szeretjük-e az ilyen típusú szövegeket. Érdekel-e, ami a szövegben le van írva. Sokat segíthet a megértésben a szöveg bizonyos kérdésfeltevések alapján történő feldolgozása. A kérdésfeltevés lényege, hogy elvezesse Önt a tananyag fő gondolatához és segítse az ismeretei szerves részévé tenni. Ha tanulás közben kérdéseket teszünk fel, jobban fogunk emlékezni is az anyagra, mint ha csak elolvasnánk. A kérdésfeltevés ugyanis aktív folyamat, gondolkodni kell hozzá, és így a figyelmünk koncentráltabb lesz. Amíg nem szoktuk meg a kérdések megfogalmazását, jó módszer, ha magát a címet, az alcímeket, az egyes bekezdések egy-egy gondolatát alakítjuk át kérdéssé, vagy egyszerűen a szavak jelentésének tisztázásából indulunk ki. Ha olvasóként kérdéseket teszünk fel, akkor ez a fajta gondolkodás ébren tartja az érdeklődésünket és segít a figyelmünket az olvasottakra összpontosítani.


69

Kutatási eredményekkel igazolták, hogy egy hosszabb szöveg valamennyi bekezdése után feltett konkrét, tényszerű szinten megfogalmazott kérdések megválaszolása már önmagában is feltűnően javította diákok tanulási teljesítményét a záróvizsgán. (Werner Metzig, Martin Schuster, 2003.) Ha Ön most olvasás közben él a kérdésfeltevés módszerével, akkor számos kérdést megfogalmazhat. Miért is hasznos ez az egész kérdésfeltevés? Miféle kérdéseket kell feltennem? Hány oldal elolvasása után célszerű ezeket feltenni? Vannak olyan tankönyvek, melyekben a szerző kérdések mentén fejti ki a fő gondolatokat. Ha át tudja venni a szerző gondolatmenetét, akkor ez nagymértékben megkönnyíti a megértést és a tanulást. (ilyen könyv például a „Vállalkozás és szervezetpszichológia”) De ne felejtse el, hogy a legjobb kérdéseket saját maga tudja feltenni, mert Ön tudja, hogy mit akar megtanulni és Ön az, aki tisztában van azzal, hogy mi az, amit már tud! Amikor a tanulás szándékával olvasunk, akkor a szöveget redukálnunk kell a lényegre. A tanulás egyik alapvető titka, hogy a lényeget kell megtalálni a szövegekben. Ahhoz, hogy kiszűrjük a lényeget, különválasszuk a fontosat a jelentéktelentől, előbb teljes, átfogó képet kell kapjunk az olvasmányról. (Ezért is olyan fontos az első lépés, az áttekintés.) A tények (pl. adatok, dátumok, definíciók) nem redukálhatók. Gyakran azért tanulhatóak meg nehezen, mert önállóan nincs értelmük, s ezért nem illeszthetőek jól bele a már meglévő tudásba. A hosszú távú emlékezetbe történő belerendeződés egyszerűbb, ha a megtanulandó tényeket kiegészítjük pótlólagos információkkal, úgy hogy azok értelmes összefüggésekké váljanak. Ezt elaboratív technikának nevezzük. Míg az információ redukciója minden tanuló legtermészetesebben használt technikája, addig az elaboratív technikákat csak kevesen alkalmazzák. Redukálás

Az információ redukálásának technikái: - A legfontosabb gondolatok, fontos részletek, szakkifejezések aláhúzása, kiemelése (szövegkiemelővel) Csak akkor érdemes az aláhúzás, kiemelés technikáját alkalmazni, ha már megértettük az anyag általános szerkezetét. Hasznos, mert összpontosítja a figyelmet az adott részre, gondolkodásra késztet. (El kell gondolkodni, hogy mi a fontos) Az aláhúzás, kiemelés újraolvasásnál, ismétlésnél is nagyon sokat segíthet, hisz gyorsan áttekinthetővé teszi a lényeget. Ne húzzunk alá teljes mondatokat! Bekezdésenként átlag 6-10 szó aláhúzása valószínűleg elég a lényeg kiemeléséhez. Természetesen ez a tanult anyag függvényében lehet több is.


70

- Egyéni jelrendszer, egyéni rövidítési rendszer kialakítása Jelölésekkel tagolás (fontos, nehéz, nem értem stb.) Például szélesebb margójú könyvek, jegyzetek szélére a lényeges gondolatok, kulcsszavak kiemelése. A kulcsszó egyetlen szó vagy kifejezés, mely a legnagyobb jelentést hordozza, tehát a legfontosabb információt hordozza. -

Jelölésekkel tagolás (fontos, nehéz, nem értem stb.)

-

A lényegtelen részek áthúzása

- Új címsorok (címek, alcímek) fogalmazása fogalmak közötti kapcsolatok meghatározása: fölérendelt fogalmak - alá, mellé rendelő fogalmak - A leglényegesebb fogalmak kijegyzetelése, vázlatkészítés. Az egyik módja, hogy aktív maradjon tanulás közben, a tankönyv olvasása közbeni jegyzetelés. Ha röviden leírja magának, amit a szerző mondani akart (redukálja az információkat), akkor hamar beépítheti az anyagot a saját ismeretanyagába. A jegyzetelés, vázlatkészítés technikájával a 71. oldalon részletesen foglalkozunk. Amikorra sikerül a megtanulandó szöveget értelmes méretekre csökkentenünk, addigra egy sor feldolgozási folyamaton már túl is vagyunk. Ezt a tudásanyagot most már akár meg is szilárdíthatjuk. Mielőtt belemélyedne ennek a technikájába, kikapcsolódásként olvassa el 5. számú mellékletben szerepeltetett Hatékonyság rulez! című anyagot, melyben egy „sorstársa” megosztja Önnel olvasási élményeit!

Szemantikai szinten döntő jelentősége van és szoros a kapcsolat a szövegértés és az emlékezés között. A redukálás technikái a bevésés, rögzítés célját is szolgálják. A kiemelés, a kulcsszavak megkeresése, a jegyzetkészítés, vázlatkészítés a bevésés szellemi segítői. (Oroszlány, 2005.) A tudatos bevésés, rögzítés hasznosságát kísérletekkel igazolták. Azok a hallgatók, akik használták a bevésés valamelyik módszerét, a tanulás után néhány héttel az anyag 65%-ára, akik nem, csupán 25%-ára emlékeztek. A szöveg olvasása mellé ilyenkor egy-egy olyan cselekvést rendelünk, mely feltétlenül aktivitást igényel. Márpedig az a mindennapi tapasztalatokból is nyilvánvaló, hogy saját aktív cselekvésünkre emlékszünk a legjobban. Tanulás közben az új ismeretanyag először a rövid távú memóriába kerül be. Emlékezetünk ezen részének kapacitása igen véges, hét (±2) egységet képes raktározni. Ha a rövid távú memória betelik, az új ismeretek kiszorítják a régieket, és a korábbi emlékeket elveszítjük. Rögzítés, memorizálás


71

A rövid távú emlékezetből kiinduló tanulás látszólagos, igen félrevezető tanulás. Olvasás közben (vagy egy előadás során) az éppen felfogott anyag a rövid távú memóriában található, ezért könnyűszerrel felidézhető. Az embernek ilyenkor az az érzése, hogy már meg is tanulta az anyagot, további erőfeszítésekre nincs is szüksége. (Ez a veszély a könnyen érthető, evidensnek tűnő témák, információk esetében fokozottan fenyegeti a hallgatót!) Ilyenkor néhány óra után az anyagot már el is felejtjük, és egy számonkérés, vizsga során meglepődve tapasztaljuk, hogy az annyira evidensnek tűnő ismeretekről nem tudunk számot adni. A megértést tehát ne tévesszük össze a tudással! A megértett anyagot rögzíteni kell! Tartósan úgy építhetjük be az információt agyunkba, ha a rövid távú memóriából továbbítjuk azt a hosszú távú memóriába. Ezt ismételgetéssel, többszöri átolvasással, régebbi ismeretek közé illesztéssel, úgynevezett „kontextus kereséssel” könnyíthetjük meg. A kutatások bebizonyították, hogy az agyunknak, annak is a hipocampus nevezetű struktúrájának kell elvégeznie az új információk bevésését, rendezését, és ehhez időre van szüksége. Tehát ahhoz, hogy a tárolás megtörténjen, hogy az új és a már meglévő információk, az agy elkülönült részeiben elhelyezett emlékek összekapcsolódjanak, mindig bizonyos időegységre van szükség. Ezért van az, hogy az előzőleg megtanult, este átnézett anyagra sokkal jobban emlékezünk. Innen ered az a régi mondás, hogy ha este a könyvet a párnánk alá tesszük, akkor éjjel a fejünkbe száll. A rövid távú és hosszú távú memória közötti adatforgalom fejlesztésére több technika létezik. A helyes technika megválasztását nagyban befolyásolja önismeretünk: hogyan szoktunk, szeretünk és tudunk tanulni? Sok kérdés felmerülhet azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudjuk jobban rögzíteni az olvasott anyagot: Egészében tanuljuk-e az anyagot vagy részenként? Olvassuk-e el a teljes megtanulandó szöveget többször egymás után, vagy osszuk kisebb egységekbe, és az így kijelölt részeket külön-külön egymás után igyekezzünk-e emlékezetünkbe vésni? A válasz részben a megtanulandó anyag természetétől és terjedelmétől, részben a képességeinktől, szokásainktól és lelki sajátosságainktól függ. Néhány figyelembe vehető szempont: -

a többszöri olvasás segíti a pontosabb felidézést legtovább az olvasottak vázát vagyunk képesek megjegyezni a gyorsabban, gyakorlottabban olvasók sokkal többet képesek felidézni.


72

A kognitív lélektani kutatások arra is rámutatnak, hogy az emlékezetben való megtartás erősebb, ha a tanult anyagnak van önmagunkra való vonatkoztatottsága („self reference”). Vagyis ha általánosabban fogalmazunk, akkor azt mondhatjuk, hogy az érzelmi részvétel, a személyes élmény rendkívül fontos a tanulásban. Ha valamely esemény, vagy tény egy személy számára jelentőséggel bír, fontos, s ezt követően információs adatforrás alapján feldolgozza, akkor ez mélyebben rögzül. Csak a forró vasaló hagy nyomot az anyagon! Nincs ez másként a tanulással sem. Az emocionálisan „forró” tananyag automatikusan rögzül.” (Werner Metzig, Martin Schuster, 2003.) Például egy orvostanhallgató a saját betegségére előzetesen szedett gyógyszerek biokémiai jellemzőit, hatásmechanizmusát biztosan könnyebben tanulja meg, és mélyebben rögzíti. Gyakran magunk is átélhetjük, miként ad szárnyakat az érdeklődés, személyes érintettség az információ bevésésének. Ha Önnek, kedves Hallgató van valamilyen szenvedélye, meglepően sok információval találkozhat, melyet az adott témakörben csak úgy mellékesen képes megjegyezni. Persze a tananyag gyakran csekély mértékben biztosít teret a lehetséges szubjektív jelentések felkutatásához, de érdemes megpróbálni „bevinni” valamilyen személyes vonatkozást a tanulás során. Erre jó technika lehet például, ha valamivel az olvasottak közül nem értünk egyet és vitába szálluk a szerzővel, természetesen úgy hogy megpróbálunk érveket felhozni ellene; megpróbálhatunk választ keresni arra, hogy milyen kapcsolatban állhat a mondanivaló a kedvtelésünkkel; fogalmazzunk meg kérdéseket melyekre tankörtársaink feltehetően nem tudnának válaszolni. Egy-egy szövegrész után érdemes megállni, átgondolni, felidézni (visszalapozás nélkül) az 4. Önellenőrzés olvasottakat, kérdéseket feltenni, és ezeket megpróbálni megválaszolni. Ha nem tudunk rá válaszolni, akkor lapozzunk vissza és olvassuk át újra az adott szövegrészt. Az önellenőrzés mondhatni legősibb formája a felmondás. Olvasás közben érdemes időnként megállni (és a könyvbe nem belenézve) saját szavainkkal (nem feltétlenül hangosan) elmondani a lényeget. Igen gyakori tanulási hiba a tankönyv figyelem és koncentráció nélküli olvasgatása, ami a tanulás érzetét, illúzióját kelti. Vegyük észre, ha ebbe a hibába esünk! A megkísérelt felmondás figyelmeztethet a hibánkra, rájövünk, hogy fogalmunk sincs, mit is olvastunk. A felmondás elősegíti az emlékezeti rögzítést és a hiányosságokra is rámutat, kiderül, hogy hol felejtett ki, esetleg hol értett félre valamit.


73

Nehezebb szövegek olvasásakor, megértésekor, feldolgozásakor a tudatos, irányított szünet, elgondolkodás, a tervszerű visszaugrás, ismétlés, felmondás nélkülözhetetlen. A tanulásra vonatkoztatva nagy igazság a régi latin mondás: „repetitio est mater studiorum” – az ismétlés a tanulás anyja. Az ismétlések befejezésével az újabb információk kiszorítják a rövid távú memóriából az előzőket és az új elemek ismétlésével a folyamat továbbfut. Az egyszerű ismétlés (az ismételt olvasás) igen csekély mértékben hatékony. Minden esetben hatékonyabbnak bizonyul az olyan ismétlés, amely az információnak az újraszervezés, az átstrukturálás, a feldolgozás és a redukció értelmében felfogott mélyebb feldolgozásával kapcsolódik össze. Néhány gyakorlati tanács az ismétléshez: -

ha egyszerre túl sokat akar ismételni, nagyobb a veszélye, hogy nem fogja észrevenni a lényeges dolgokat

-

fejezetről-fejezetre, gondolatról-gondolatra haladva érdemes ismételni, haladjon például a főcímek alapján. Az emlékezet jobb, ha az ismétlés részletekben történik és nem nagyobb anyagrészek után.

-

érdemes az ismétléseket hosszabb időközökre felbontani (tehát ne rövid időn belül ismételjünk többször)

-

az újabban tanult anyagot az első időkben sűrűbben kell ismételnünk (kezdetben a felejtés jóval gyorsabb, mint később)

-

minden fejezetből jegyezze fel az öt legfontosabb gondolatot

-

készítsen sematikus rajzot

-

ismételjen lefekvés előtt

Az első ismétlésnek és a felmondásnak az önellenőrzésen túl az is a feladata, hogy megakadályozza a felejtési folyamat elkezdődését. (Minden igyekezet ellenére elkerülhetetlen, hogy bizonyos mennyiségben bekövetkezzen a felejtés, ezért is szükséges a teljes anyag átismétlése, ami az ötödik lépés lesz az anyag megtanulásakor.) Ha az olvasottakat saját tapasztalataihoz kapcsolja és megpróbál példát, példákat találni rá, nemcsak azt ellenőrzi, hogy megértette-e az olvasottakat, hanem egyúttal alkalmazza is az ismerteket. A tankönyvek többségében a fejezetek végén kérdéseket talál, melyek segítik, irányítják a tanulást, és lehetőséget biztosítanak az önellenőrzésre. A válaszok azt mutatják, hogy megértette-e az új ismereteket, sikerült-e gondolkodási képességét fejlesztenie.


74

Az önellenőrzésre szolgálnak a tankönyvekben levő feladatok is. Ezek megoldása segíti a megértést, vagy a gyakorlati alkalmazást.

Ha nem sikerül megoldania a feladatot, esetleg nem tud a feltett kérdésekre válaszolni, olvassa át, gondolja át újra a témakört. Ha ez után sem boldogul, beszélje meg egy társával (néha már a probléma megfogalmazása és elmondása is meghozza a megoldást) Ha ez sem segít, konzultáljon a tanárával. Ne lépjen tovább, amíg a feladatot meg nem oldotta! Ha keményen és céltudatosan dolgozott az 5. Ismétlő áttekintés áttekintés, kérdésfeltevés, aktív olvasás és önellenőrzés alatt, akkor az ismétlő áttekintés nem fog gondot okozni. Felmerülhet azonban az a kérdés, hogy mikor és milyen gyakran érdemes erre sort keríteni. A válasz megint csak egyénfüggő. Ha megfelelő tanulási önismerettel rendelkezünk, akkor képesek vagyunk felmérni azt is, hogy mennyi ismétlésre van szükségünk és ennek függvényében érdemes ismétlési tervet készítenünk. A legtöbb diák, aki tervezetten, jó időbeosztással tanult, a vizsga előtti napon átismétli a teljes anyagot. Ez az ismétlési módszer igen intenzív és hatásos. Ha előzőleg alaposan és kellő mélységgel dolgoztuk fel az anyagot, ellenőriztük magunkat fejezetről-fejezetre, kiemeltük a kulcsszavakat, saját jelzésekkel áttekinthetővé tettük a lényeget, jegyzeteket készítettünk, akkor csak elő kell hívnunk a memóriánkból az anyagot. Ha alaposan megtanultuk az anyagot, akkor ez nem fog problémát okozni. Az ismétlő áttekintés előtt a diákoknak gyakran van olyan érzésük, hogy semmire nem emlékeznek és erre a vizsgadrukk még „rátesz egy lapáttal”. Az ilyenkor ajánlható technika, hogy vizsgáztassuk magunkat. A tematikát nézve tegyünk fel magunknak kérdéseket: Mit is kellene válaszolnom, ha ezt a kérdést kapnám a vizsgán? Ha jó technikával, gondolkodva és elég időt szánva a tanulásra dolgoztuk fel az anyagot, akkor a kérdéseket meg tudjuk válaszolni, és ettől megnyugszunk. Persze ilyenkor még bele-bele nézhetünk a könyvbe, jegyzeteinkbe. A helyes ismétlő áttekintés valahogy így fest: - Egy nagyobb anyagrész, tétel, fejezet, téma átolvasása. Ha előzőleg feldolgoztuk az előbb leírtak szerint, akkor ez gyorsan megy. - Újbóli felidézés fejből. Magunkban elmondjuk, félhangosan elmormoljuk, a fő vázlatpontokat esetleg leírjuk, skicceljük stb. Erre idővel, kialakul saját technikánk mely tanulásstílus függő.


75

- Ellenőrizzük, hogy helyes volt-e az emlékezetből felidézés, vagyis átfutjuk a felidézett anyagrészt. Ha a felidézés során bizonytalanok voltunk valamiben, akkor azt a részt gondosabban átolvassuk. Itt kell beszélnünk a felejtésről is, hiszen esetenként már az is segíthet, ha tudjuk, mit kell elkerülnünk. A felejtésnek különféle fajtái vannak: - Spontán kiesés, amikor nem rögzítettük eléggé az információkat, nem ismételtük, nem gyakoroltuk. - Hibás felidézés. Ennek oka az előzőhöz hasonló. - Interferenciafelejtés. Több esemény egyidejű történése zavarja a bevésést. Ez állhat elő például olyankor, amikor egyszerre több vizsgára készülünk, azért mert tantárgyismétlések miatt erre kényszerülünk, vagy azért mert rosszul osztottuk be a vizsgáinkat. Értelemszerűen ezt tanácsos elkerülni. - Felejtés kémiai anyagok hatására. Ezek lehetnek drog, alkohol, gyógyszer, koffein, serkentőszerek. A tanulót a vizsgaidőszakban az utóbbi három veszélyeztetheti, ha abba a hibába esik, hogy ezek fogyasztását túlzásba viszi. - Traumás felejtés baleset miatt (fejet ért ütés következtében) vagy organikus felejtés valamilyen idegrendszert érintő betegség miatt.

Záró megjegyzések az ötlépcsős módszerhez A tanulás során mindenki egyéni módszere alapján közelíti meg a megtanulandó anyagot. A könyvekből való hatékony tanulásnak a fent leírt alapszabályait azonban érdemes figyelembe venni, ugyanis aki jól tanul, lényegében ezeket, az alapszabályokat alkalmazza, csak esetleg sajátosan (és gyakran nem is tudatosan). Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy milyen tanulási elveket vesz figyelembe, és kikísérleteznie, megtalálnia, hogy milyen lehet az az optimális technika, mely a leghatékonyabb a számára! Tanulságos lehet, ha áttanulmányozza a 6. számú mellékletben szereplő legújabb amerikai kutatások eredményét, mely a tanulási elvek alkalmazásának hatékonyságát mutatja be. /Learning principles -A Somerville Work-Learning Research Kutatóintézet 2001-2007 vizsgálatának eredményei/


76

Jegyzetelés „Zűr vala gondolatod, de leírtad s mely csoda! most már Benne külön látunk: szárazat és vizeket.…” (Vörösmarty)

A jegyzetelésnek két fajtája van: az olvasott szöveg kijegyzetelése és az előadásjegyzet.

Az olvasott szöveg kijegyzetelése Miért érdemes kijegyzetelni az olvasott szöveget? Mert: - segít a feldolgozott anyag értelmezésében - segít az összpontosításban - segít az anyag megjegyzésében - segít az ismétlésben - a tanulásban való előrelépés szimbóluma (mutatja, hogy mennyit haladtunk) és így fenntartja a lelkesedést A tankönyvi szöveg kijegyzetelése a legjobb módszerek egyike arra, hogy aktívak maradjunk tanulás közben, és ezáltal biztos ismeretekre tegyünk szert. A jegyzetelési technika három tanulási csatornát is mozgósít: a vizuálisat, az auditívet (ha hangosan olvasunk vagy előadáson jegyzetelünk) és a kinetikusat. Tehát az agyunkat többoldalúan aktivizálja. A jegyzetelés szervezés és kiemelés és ehhez koncentrált figyelem szükséges, beiktatott szünetekkel. A tanulási folyamat szerves része a saját kézzel írott jegyzetek készítése! Legfontosabb szabályként a következő intelem fogalmazhatóa meg a jegyzetet készítőhöz: „Ne másolj, hanem alkoss.” (Oroszlány, 2007. 217o.) Az olyan jegyzet, ami arra szorítkozik, hogy szolgai módon bizonyos mondatokat, szakaszokat kiragadva (kimásolva) rövidítse le az olvasott anyagot, nem túl hasznos. A jegyzetelés gondolkodást is igényel, meg kell értenünk az olvasottakat, meg kell ítélnünk, hogy mi a fontos és mi nem, és ha csak lehet, saját szavakkal megfogalmazva kell megragadni a lényeget. (A saját nyelvre történő lefordítás, átfogalmazás idegen szóval parafrazeálás.)


77

Előadásjegyzet Az, hogy mennyit tud jegyzetelni, és mennyire jó jegyzetet tud készíteni egy-egy előadáson, az leginkább Öntől és az előadótól függ. Vannak előadók, akik logikus, jól strukturált, jól felépített előadásokat tartanak, megfelelő tempóban beszélve (és vannak, akik nem). Tehát van olyan előadás, melyet könnyű jegyzetelni, és van, amit nehéz. Mit kell Önnek tennie, hogy jó jegyzeteket készítsen az előadásokon? Először is részt kell venni az előadásokon és gyakorolni a jegyzetelés technikáját, hiszen ez nem velünk született készség. Csak akkor tud jó előadásjegyzeteket készíteni, ha megtanul odafigyelni. Meg kell tanulni kiszűrni a lényeget. Gyakori hiba, hogy mindent le akarunk írni (szó szerint akarjuk jegyzetelni a hallottakat), mert nem tudjuk kiszűrni a lényeget. De ugyanígy hiba, ha csak egyegy mondatot, szót ragadunk ki és később ezt nem tudjuk mihez kötni. Minden előadó más és más, és mindenki másképpen próbálja meg felhívni a figyelmet a lényegre. Néhány jó tanács a lényeg kiszűréséhez egy, a University of Virginia hallgatói számára írt könyvből (Allan Mundsack, James Deese és Ellin K. Deese, 2006. 61o.) 1. „Az olyan bevezető mondatrészek, mint „A lényeg az, hogy….” Vagy „Ne feledjék, hogy… „ közvetlenül rámutatnak a lényegre, 2. Ha az előadó többször elmond valamit, az feltehetőleg fontos. 3. Ha az előadó legalább három különböző módon mond el valamit, az valószínűleg még fontosabb. 4. A beszéd ritmusában bekövetkező változás is figyelemfelkeltő eszköz. Ha az előadó beszéd közben lassít, és nagyobb nyomatékkal mond valamit, az fontos.” Figyelnie kell arra, hogy ne a „nem jegyzetelés módszerével” jegyzeteljen, vagyis ne kövesse el azt a gyakori hibát, hogy amikor ismerősnek tűnik a szöveg, nem jegyzetel. A felismerés nem egyenlő a tananyag tudásával, a vizsga- vagy tesztkérdések megválaszolásával. Ilyenkor fordul elő, hogy ellenőrzés, vizsga idején nem tudunk a kérdésre válaszolni.


78

!

Kutatások bizonyítják, hogy a hallott információk 1/3-a el sem jut az agyig, 1/3-a két-három napig beépül a rövid távú memóriába, és csak 1/3-ra emlékezünk egy hét múlva is.

Mit kell Önnek tennie, hogy jól tudja hasznosítani az előadásjegyzeteit? Jegyzetei áttekintésére az előadás után a lehető legrövidebb időn belül kerítsen sort! Így olyan információkkal tudja kiegészíteni, amelyeket elfelejtett leírni (vagy nem volt ideje leírni), de még frissek az emlékezetében. Emelje ki a legfontosabb fogalmakat, gondolatokat! Aláhúzással, színek használatával tegye még áttekinthetőbbé a jegyzetet. Ha nem értett meg valamit az előadáson (például egy ismeretlen fogalom miatt), csak gépesen leírta, akkor minél előbb próbálja meg értelmezni. Keresse ki az ismeretlen szót, vezesse le az előadáson túl gyorsan levezetett számítást saját maga, egészítse ki saját megjegyzésekkel!

Milyen a jó jegyzet? A jó jegyzet áttekinthető, tartalmaz minden fontos mondatot és tényt úgy, hogy az anyagot részekre bontja, az egyes részeket címszavakba foglalja. A gondolatokat olyan mértékben kell rövidítenünk, hogy a jegyzeteinket bármikor megértsük. Tehát ha szükséges, mondatokban kell fogalmaznunk a jegyzetben, nem elég csak címszavakat leírnunk. Az áttekinthetőséget két módszerrel érhetjük el: A részletek hierarchiájának jelölésére az egyenrangú fogalmakat, az azonos szintű címeket, mondatokat egymás alá tördeljük és az alárendelteket mindig kissé beljebb írjuk. Jegyzeteléskor tehát nem folyamatos szöveget írunk. Az új gondolatokat új sorban kezdjük. Kiemeljük a kulcsszavakat (nagyobb betűvel írjuk, aláhúzzuk, beszínezzük, bekeretezzük stb.) – így az anyagon másodlagos tagolást lehet végezni. A kulcsszavak kiemelésével a minimumra csökkentjük azokat a szavakat, melyek az ismétléskor az információk maximumát idézik fel bennünk. Tehát a kulcsszó megkeresésekor, kiválasztásakor azt kell szem előtt tartanunk, hogy a legfontosabb információt


79

tartalmazza, a mondanivaló lényegét hordozza, ami majd az emlékezetünkbe idézi a részleteket is. Ha a kulcsszavakat értelemszerűen elrendezzük, akkor az anyag átismétlésekor vázként szolgálnak a felidézéshez. Ez az ún. kulcsszó vázlat, melynek alkalmazásával ismétléskor könnyebben eszünkbe jutnak a részletek.

Vázlatkészítés A vázlatkészítés technikája hasonló a jegyzetkészítéséhez, de a vázlatban csak a leglényegesebb momentumokra szorítkozunk. Csak kulcsszavakat, fogalmakat, adatokat emelünk ki benne, jól áttekinthető hierarchikus rendben. Jó vázlatot akkor tudunk készíteni, ha teljesen megértettük és már mélyen feldolgoztuk az anyagot. A jó vázlat sokban hasonlít a tartalomjegyzékhez. (De nem azonos azzal!) Sajátos vázlatforma a gondolattérkép.

Gondolattérkép Lényege, hogy a kulcsszavakat vizuálisan megjelenítve képszerű vázlatot készítünk, melynek segítségével az információkat hatékonyabban tudjuk rendszerezni, és tovább meg tudjuk tartani az emlékezetünkben. Ezt a fajta vázlatot grafikus rendezőnek, hálótervnek, ismerettérképnek, gondolatláncnak, asszociációs térképnek is szokták hívni. A gondolattérkép az asszociációt segítő technika, és mivel az emberi gondolkodás nagy része asszociációkra épül, ezért ennek a technikának az alkalmazásával sokszorosan hatékonyabb lehet a tanulás. Az egyik dologról eszünkbe jut a másik. Tudjuk, hogy az asszociációk ezért segítik a megjegyzést. Az ábrák, képek rengeteg információt hordoznak, így egy elem által sok elemet tudunk könnyedén megjegyezni. A gondolattérkép egy nagy, összetett kép. Egyszerre ad lehetőséget asszociációra, téri ingerre, és csoportosításra, egészek alkotására, ezért rendkívül hatékony tanulási technika. Ha magunk alkottuk meg a vizuális elemeket, akkor megvalósul az aktív, saját részvétel. (Amiről már tudjuk, hogy a hatékony tanulás egyik alapfeltétele) A gondolattérkép készítésének lépései: - kulcsfogalmak, gondolatok meghatározása - a közöttük levő kapcsolatok kimutatása - az értelmezhető szerkezet kialakítása


80

A gondolattérkép készítésének fő szabályai

- fektetve legyen a papír előttünk – vizuális mezőnknek ez felel meg. - a központi kép hordozza a fő témát - automatikusan fixál a szem és az agy a központra, figyelmet kelt. Szót is lehet képpé tenni. - a nagyobb ágak a központba kapcsolódnak és a nagyobb témákat jelzik - lehetőleg egy kulcsszó kerüljön egy vonalra – szabaddá teszi a további asszociációkat, és nem folyik egybe a sok szó! - nyomtatott betűket használjunk – a nyomtatott betű képként tud tárolódni! - kevéssé ferdén legyenek a szavak, ábrák (max. 45 fok). - a központi vonalak vastagabbak legyenek (ha később kiderül hogy valami fontos, és a periférián van, vastagítva fontossá tehető)! - határok ölelhetik körül a nagyobb ágakat (mint a felhők, formájuk emlékeztető lehet) - használjunk minél több képet és színt - változó nagyságok, dimenziók segítik a hangsúlyozást. - a kódok időmegtakarítást jelentenek, a nyilak vezetik a szemet, irányt adnak a gondolatoknak - a hierarchikus elrendezés logikai rendet teremt (Gyarmathy Éva, 2001.) Lássunk egy egyszerű gondolattérképet Gyarmathy Éva nyomán, a gondolattérkép készítéséről!


81

Próbálja ki ezt a tanulási technikát! Készítse el saját gondolattérképét a teljes témáról. A fő gondolatok legyenek például a következők: Mi a gondolattérkép? Miért érdemes készíteni? Hogyan készítsünk ilyet? Engedje szabadon fantáziáját és kreativitását. Használjon bátran színeket, szokatlan formákat, alakzatokat is! Valószínűleg ösztönösen eddig is használt hasonló technikát, rajzolgatott, „firkálgatott”, sémákat alakított ki tanulás közben. A technika részletes ismeretében (és tudatos használatával) reményeink szerint még hatékonyabban fogja alkalmazni ezt a technikát a tanulás során.

A HATÉKONYABB TANULÁS ÉRDEKÉBEN

???

KÉSZÍTSEN MINÉL TÖBB GONDOLATTÉRKÉPET !

???

CÉLJAI ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN

A 10. számú mellékletben megnézhet néhány gondolattérképet.


82

Néhány kiegészítő, de nem mellékes, megszívlelendő tanács a jegyzeteléshez és vázlatkészítéshez:

Nem árt, ha saját jegyzetünket, vázlatunkat el is tudjuk majd olvasni, tehát ÍRJUNK OLVASHATÓAN! Olyan lapra, füzetbe jegyzeteljünk, készítsünk vázlatot, amit később kedvünk lesz kézbe venni. (A gyűrött, szakadt sajtpapírok könnyen a papírkosárban landolnak…) Az órai jegyzetekre mindig írjuk fel a dátumot és az előadó nevét. Ez jegyzeteink rendszerezéshez és a tároláshoz nagyon fontos. Az egy tantárgyhoz kapcsolódó jegyzeteinket, vázlatainkat tároljuk együtt! Legjobban saját jegyzetből lehet tanulni! A jegyzetelés során nem az információ dokumentálásáról van szó, hanem az értelmezéséről, feldolgozásáról, saját logikánk szerinti rögzítéséről. Ha saját jegyzetből tanulunk, akkor a saját gondolatmenetünket nem kell megfejteni. (Többek között ezért is, törekedni kell az órákon való részvételre.) Ha nincs saját jegyzetünk, akkor más jegyzetének lemásolása csak akkor lesz igazán jól használható, ha átbeszéljük a készítőjével. (Vagy ha nagyon hasonlóan gondolkodunk) A jegyzetet, vázlatot nem csak elkészíteni, hanem hasznosítani is kell. A mindennapi tevékenységhez és előismeretekhez kapcsolódó információkat könnyű, a „bemagolt” anyagot nehéz lehívni. A jegyzet, vázlat elkészítésekor még nem tanuljuk meg az anyagot! (Bánfalvi Mária és szerzőtársai, 2007.)


83

Forrásalapú tanulás A felsőoktatásban a tanításról a tanulásra helyeződik át a hangsúly. Az alaptudást képező ismeretanyag jelentős hányadát, gyakran önálló tanulással kell megszerezni. Az önálló tanulás egy fontos formája a forrásalapú tanulás, mely a tudáshoz vezető kreatív, fejlesztő célú tanulási módszer. Ennek lényege, hogy a tanulók nem a kijelölt tankönyvből, oktatói magyarázattal, feldolgozással kapják a tanuláshoz szükséges információkat, hanem információforrásokból maguk szerzik meg, gyűjtik össze, dolgozzák fel azokat. Az információforrások nagyon sokfélék lehetnek a nyomtatottól az elektronikusig, a múzeumoktól, a filmekig. Az információs eszközök használata révén megnövelhető és megújítható a tudásalkalmazási szint. Az információs műveltség, mely napjainkban már a középiskolásokkal szemben is elvárható, az információ megtalálásának és felhasználásának képessége, az egész életen át tartó tanulás alapköve. Az információs műveltséggel rendelkező személy tudja, hogyan kell tanulni, mert tudja hogyan szerveződik a tudás. Az információs műveltséget a forrásalapú tanulásra, az önálló felfedezésekre, valamint a problémamegoldó tanulásra kell alapozni. (Varga Katalin, 2008.) Az információs műveltséggel bíró ember: képes megtalálni a releváns információt; azt rendszerezni és válogatni belőle, az adatokat tudássá, véleménnyé, meggyőződésé konvertálni, képes új belső meggyőződésekre jutni. (McKenzie, Jamie, 2009.) Az információforrások legnagyobb tárháza a könyvtár és az Internet.

Könyvtárhasználat Óh, ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember: mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember így él: emberben Könyv, s a Könyvben az Ember. Babits Mihály: Ritmus a könyvről

A könyvtár az ÖNÁLLÓ SZELLEMI MUNKA színtere! Az igényes szakirodalom összegyűjtéséhez, amely nélkülözhetetlen a legtöbb tantárgyi feladat megoldásához, nagyon lényeges a megfelelő könyvtár A könyvtárak logikus elvek alapján működnek, melyeket, ha eddig nem ismert, most mindenképpen meg kell ismernie. Ha megtanulja a tárolás rendszerét és a hozzáférhetőség módját, egyéni tudásának potenciálja sokszorosára nő.


84

Könyvtári alapfogalmak A könyvtár célja, hogy az információkat tárolja és kérésre rendelkezésre bocsássa. A katalógusok az információrengetegben való tájékozódást segítik a könyvtárakban. A katalógus a könyvek felsorolása valamilyen rendszer szerint, mely lehetővé teszi a könyvtári állomány könnyebb áttekintését. A dokumentumok leírását leggyakrabban katalóguscédulákra rögzítik. A betűrendes katalógus a könyveket a szerzők neve alapján ábécé rendben csoportosítja. A szakkatalógus a könyveket tartalmuk szerint csoportosítja. A tárgykatalógus alapja a mű tartalmát tömören összefoglaló tárgyszó, és a tárgyszavak a katalógusban betűrendben sorakoznak. Katalógus

Ma már a legtöbb könyvtárban számítógépes katalógus működik, mely a szakirodalom kutatásának kiindulópontja. (a főiskola katalógusát a www.corvina.avf.hu alatt éri el.) A számítógépes katalógusokban az adott intézmény által feldolgozott dokumentumok meghatározott szempontok szerint feltárt ismérveire (szerző, cím, tartalmat leíró tárgyszavak, kiadási adatok stb.) lehet rákeresni. Tehát olyan adatokhoz, bibliográfiai rekordokhoz jutunk, amelyek alapján a keresett, illetve a megfelelőnek látszó dokumentum könnyen megtalálható. A katalógusban leggyakrabban szerző vagy cím szerint keresünk. A cím szerinti keresést csak akkor alkalmazhatjuk, ha pontosan ismerjük a keresett mű címét. Amennyiben a teljes címet nem ismerjük, illetve a cím szerinti keresésünk nem járt sikerrel, célszerű alkalmaznunk a cím szava vagy szavak szerinti keresést, ahol is a cím és az alcím valamennyi szavára rá lehet keresni. A cím szava/szavak mező alkalmazásának alapfeltétele, hogy legyen legalább egy olyan kifejezés a címben, amelyre biztosan emlékszünk. A katalógus keresőfelülete nem egy űrlap, amelynek minden sorát ki kell töltenünk. Ugyanakkor az is hibás megközelítés, ha azt hisszük, hogy egy keresési szempont megadása minden esetben elegendő, illetve biztosan eljuttat a kívánt eredményhez. Célszerű a keresőkérdések kombinálása, illetve a különféle szűrések, szűkítések alkalmazása, amelyek közül kiemelhetők a nyelv, illetve dokumentumtípus szerintiek. Az elektronikus katalógusoknak két megjelenési formája van, ami azonban rendszerint egy adatbázist takar. Létezik ugyanis egy általában DOS-alapú, csak belső használatot lehetővé tévő könyvtári katalógus, illetve ennek egy internet-alapú változata (ugyanazzal az adattartalommal), amely távolból is elérhető /OPAC – Online Public Access Catalogue/. Léteznek elektronikus könyvtári katalógusokat könyvtártípusok szerinti rendszerezésben tartalmazó internet-oldalak (pl. HUNOPAC), valamint közös katalógusok is (pl. MOKKA, ODR), amelyek használatával egy időben több könyvtári katalógusban keresünk. A lehívott könyv adatainak segítségével lehet majd megtalálni a keresett könyvet a könyvtár állományában.


85

Egy könyvtár teljes állományát valamilyen rendszer szerint tartják nyílván. A legáltalánosabban használt osztályozási rendszer az Egyetemes Tizedes Osztályozás és a Kongresszusi Könyvtári Osztályozási Rendszer. Osztályozási rendszerek

Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) A legtöbb könyvtárban saját nyilvántartási rendszerük mellett feltüntetik az ETO-t is. Az ETO egy olyan osztályozási rendszer (Melvil Dewey, amerikai könyvtáros dolgozta ki) amely a tízes számrendszerre épülve az emberi tudás, ismeretek és tevékenység egészét felöleli. Mivel a Tizedes Osztályozás számokat használ, független a nyelvi és írásbeli különbségektől, ezért világszerte használják (jelenleg a világ 50 országában ezt a rendszert alkalmazzák) A tudományokat ebben az osztályozási rendszerben tíz nagy csoportra bontották, és az egységeket számjegyekkel jelölték 0-9-ig. (A Természettudományok például az 5 jelölést kapta) A tíz nagy csoportot további tíz-tíz egységre tagolták, és ezeket a kisebb csoportokat az első számjegy után írt második számjeggyel jelölték (pl. a fizika az 53 jelölést kapta). A bontás tovább folytatható, és egyre szűkebb csoportokat kapunk (pl. a villamosság 537 jelöléssel van ellátva és ezen belül a villamos áram, például az 5373 csoportba van sorolva.). Erre az osztályozási rendszerre támaszkodva jönnek létre a virtuális könyvtárak is. A 8. számú mellékletben megtalálja néhány hasznos virtuális könyvtár fő paramétereit. Kongresszusi Könyvtári Osztályozási Rendszer Az Amerikai Egyesült Államokban ez a rendszer a legelterjedtebb. Ebben a rendszerben az általános felosztást az ábécé betűi, a részletesebb felosztást pedig számok segítségével végzik. Minden tárgyi kategóriában betűvel jelzik a szerző nevét, majd sorszámmal különböztetik meg az azonos kategóriába sorolható, azonos betűvel kezdődő könyveket. Például Michael Grant The Army of Caesars (A Cézárok hadserege) című könyvének azonosítója DG 89,G7 1974b, ahol D a történelem, a G pedig az ország/régió jele. A 89 egy meghatározott történelmi tárgykörre utal, míg a G7 a könyv speciális száma, melyben a G a szerző vezetéknevének kezdőbetűjét jelzi. (Allan Mundsack, James Deese és Elin K. Deese, 2006.) Minden osztályozási rendszerben vannak szubjektív megítélési elemek is, és mindig vannak lefedetlen, köztes területek. Ezért érdemes elsősorban a témát nézni! A polcrendszerek elrendezését tekintve megkülönböztetünk szabadpolcos és zárt-raktáras könyvtárakat. A szabadpolcok minden könyvtárlátogató számára hozzáférhetőek. Az ilyen polcrendszeren tartalmuk szerint csoportosítják a könyveket, a rendezés alapja az ETO, és a könyveket e számok sorrendjében találjuk Polcrendszerek


86

meg a polcokon. Minden ismeretközlő mű háromjegyű számot kap és ez a számjegy, mint raktári jegy rákerül a könyvek gerincére is. (A szépirodalmi műveket külön csoportban, a szerzők nevének betűrendjében helyezik el.) A zárt rendszerbe csak külön engedéllyel szabad belépni. Zárt polcok esetén katalógus segítségével keresheti meg a szükséges könyvet, és a könyvtárostól kell kérnie. A könyvtárak nagy részénél a könyvek egy része szabadpolcon, más része raktárban található. Vannak olyan egyetemi és főiskolai könyvtárak, ahol vannak fenntartott polcok is. Ezeken a könyveket kurzusok szerint rendezik el. Így a kurzus minden hallgatója számára könnyen elérhetőek a kötelező és ajánlott olvasmányok. Ezeket rendszerint csak belső olvasásra tartják fenn. A bibliográfia a tájékozódás fontos segédeszköze, mely voltaképpen egy-egy téma irodalmának, az írásművek egy csoportjának rendbe sorolt jegyzéke. Mivel általában nem korlátozódik egyetlen könyvtár állományára, mint a katalógus, ezért gazdagabb lehet annál. Vannak bibliográfiák, melyek a folyóiratokhoz hasonló rendszerességgel, és ahhoz hasonló formában jelennek meg, és a frissen megjelent könyvekről informálnak. Ezek a kurrens bibliográfiák. (például a Magyar Nemzeti Bibliográfia kéthetenként megjelenő füzetei) A retrospektív bibliográfiák egy alkalommal jelennek meg, és hosszabb időre visszatekintve, az adott időszak alatt megjelent könyvekről adnak információt. (például a Magyar Könyvészet) Bibliográfia

A nagyobb könyvtárakban több olvasóterem is van a különböző tárgyköröknek vagy funkcióknak megfelelően. Tudta például, hogy a főiskola könyvtárában külön folyóirat olvasó van? Az olvasótermekben számítógépek is használhatóak, de az is gyakori, hogy külön számítógépterem is működik. Olvasóterem

Könyvtári szolgáltatások A könyvtár célja, hogy az összegyűjtött irodalmat az igénylők rendelkezésére bocsássa. Ez történhet kölcsönzés útján. Ilyenkor a szabadpolcos rendszerből közvetlenül kiválasztott, vagy a katalógusból kikeresett, és a zárt rendszerből kikért könyveket az előzetes kölcsönzési adminisztráció elvégzése után hazaviheti meghatározott időtartamra. Ha a keresett könyv éppen ki van kölcsönözve, akkor könyvtári szolgáltatásként lehetőség van, előjegyzésre is.


87

Ha a keresett könyv nincs meg a helyi könyvtárban, rendszerint könyvtárközi kölcsönzésre is lehetőség van. Ez azt jelenti, hogy a áthozzák a könyvet egy másik könyvtárból. A könyvek egy részét és a folyóiratokat csak helyben lehet olvasni, ez az olvasótermi szolgáltatás keretében lehetséges. A könyvtárak egy része akusztikai dokumentumokat is gyűjt, és lehetőséget biztosít ezek meghallgatására. A számítógépteremben vagy az olvasóteremben elhelyezett számítógépeken tájékozódási lehetőség, Internet elérési lehetőség is biztosított a könyvtárakban. Mit keressünk a könyvtárban? Élménykínáló könyvek Szépirodalmi, művészi, szórakoztató könyvek Ismeretközlő művek Ezek a könyvek az előzetesen használt kategóriánk szerint (lásd: Olvasási módok, technikák) tudáskínáló szövegek. Az alapján, hogy a valóságnak mekkora területével foglalkoznak, megkülönböztetjük az egyetlen szűkebb részterülettel, kérdéssel foglalkozó műveket: a monográfiákat, és a tudományok széles területét átfogó, összefoglaló könyveket, a kézikönyveket. Az ismeretközlő műveket tárgyalásmódjuk alapján ismeretterjesztő és szakirodalomra oszthatjuk A segédkönyvek speciális eszközök, más művek megértését segítik. Ebbe a kategóriába tartoznak például a lexikonok, szótárak, bibliográfiák, atlaszok. Ezek a kategóriák inkább csak akadémiai kategóriák, a valóságban nem mindig határolódnak el élesen. Időszaki kiadványok (periodikák) Ez a gyűjtőfogalom az ismétlődő időközökben, periódusokban megjelenő írásműveket jelenti. Legismertebb fajtái az újságok, melyek naponta, vagy hetente jelennek meg és a folyóiratok, melyek havonta, kéthavonta vagy negyedévente kerülnek kiadásra.


88

Internet használat Barabási Albert-László írja az Interneten végzett kutatásait a nagyközönség számára bemutató könyvében, hogy az egész világon elterjedt axióma szerint a Föld bármely két lakosa maximum hat ismerősön keresztül mindmind kapcsolatban áll egymással. (Barabási Albert-László, 2008.) Azaz egy kis világban élünk, és ez a világ azért ilyen kicsi, mert a társadalom nagyon sűrű háló. És ma már tudjuk, hogy az ismeretségi hálózatok nem az egyedüli kis világok. A linkek felfedezésével a világ összes számítógépét összekapcsoló sűrű hálót sikerült „megszőni”. Így jött létre a World Wide Web (WWW), az az óriási virtuális hálózat melynek pontjai a weblapok. A világháló illetve a hálózat fogalmak az Internet szinonimájaként gyakran használatosak, a világháló sokszor a WWW vagy Web megfelelőjeként is elhangzik. A pontos meghatározás szerint azonban a Web az Internet multimédiás felülete, azaz annak egy része, és egyben az egyik leggyakrabban használt alkalmazása vagy szolgáltatása. A Web hatalma a linkekben rejlik: mindegyik link egy webcím (URL), amely egy egérkattintással lehetővé teszi az egyik lapról a másikra történő átlépést. Ezek a linkek összefonják a különálló dokumentumok gyűjteményét, és egy hatalmas hálózattá alakítják őket. A lényeges kérdés nem a Web mérete, hanem a távolság két dokumentum között. Akárcsak a társadalmi hálózatokban levő véletlen kapcsolatok, itt is a véletlen kapcsolatok teszik lehetővé, hogy a hatalmas, Interneten felhalmozott tudásanyag, amely kontinenseken szerteszét szórva található, megjelenésüket is hónapok, évek hosszú sora szakítja el egymástól, mégis egységes egészet alkotva tűnjenek elő, hála a Googlenak és más keresőrobotoknak. A nagy hálót, melyben az egymás mellett sorjázó hálószemek közül egyiket-másikat irdatlan távolságokban levő más hálószemekhez rendel összekötni a véletlen, ugyanúgy zsugorítják az Internet világát rövid "egérutak" segítségével, mint ahogy Földünk kétmilliárd lakóját hihetetlen közelségbe hozza a "hatlépéses" szabály. A világhálón felhalmozott tudásanyag egyik legfontosabb alapját adja a forrásalapú tanulásnak. A világhálón elérhető, ismeretforrások:

a

tanuláshoz

leggyakrabban

használt

On-line irodalom (szakirodalom és szépirodalom) On-line folyóiratok és magazinok Elektronikus katalógusok Különféle szervezetek weblapjai (pl. az EU hivatalos honlapja) Egyetemek weblapjai Levelező listák


89

Adatbázisok A nagytávolságú hálózatokon keresztül elérhető sok ezer adatbázis segítségével a felhasználók olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek nem találhatók meg szűkebb környezetükben. Az is lényeges, hogy sokkal több szempont szerint lehet bennük keresni, mint akár a legjobban megtervezett hagyományos katalógusban, indexben, tárgymutatóban. (Az adatbázis voltaképpen egy számítógépes fájl, amelyben a tartalom strukturált, ez teszi lehetővé a több szempont szerinti keresést.) A különféle felépítésű és tartalmú adatbázisok ma már nélkülözhetetlenek az önálló tanulási folyamatban, bármely önálló feladat kidolgozást, megoldást igénylő gyűjtési, kutatási tevékenységben. Az adatbázisok egy része nyilvános és ingyenes, másik része (a legtöbb gazdasági és tudományos adatbázis) kereskedelmi jellegű, melyekre elő kell fizetni. Az adatbázisok az alábbi szerkezettel jellemezhetőek: - Az adatok mezőkben vannak tárolva. - Egy objektum összetartozó adatai (mezői) egy rekordban helyezkednek el. Pl. egy könyv adatlapja - A rekordok sorozata adatállományt alkot. Egy adatbázis egy vagy több ilyen adatállományból áll, melyek között természetesen kapcsolat van. - Az adatbázisban a visszakeresést indexek és tezauruszok segítik. Az indexek olyan alfabetikus szójegyzékek, amelyek sorba rendezve tartalmazzák az egyes mezők tartalmát. A tezaurusz az adatbázis fogalmainak rendszerezett jegyzéke, tükrözi a preferált fogalmakat és a fogalmak közti hierarchiát. Az adatbázisokat különböző szempontok szerint lehet osztályozni. A rekordok szerkezete és tartalma szerint lehetnek: Bibliográfiai adatbázisok: egy-egy adott témakör publikációit, ezek bibliográfiai adatait és többnyire egy rövid kivonatát tartalmazzák. Ezek az adatbázisok ma már nélkülözhetetlenek a szakirodalomban való eligazodáshoz. Gyakorlatilag minden szakterületen találunk egy vagy több fontos bibliográfiai adatbázist. Katalógus jellegű adatbázisok: valamilyen katalógus, lista vagy jegyzék formájában sorolnak fel bizonyos dolgokat. Például névjegyzékek, intézmények, szervezetek adatainak listái.


90

Faktografikus adatbázisok: többnyire számokat és esetleg rövid szöveges adatokat tartalmazó gyűjtemények, melyek gyakran táblázatos formában jeleníthetők meg. Lehetnek bennük például gazdasági-pénzügyi információk, statisztikák, laboratóriumi mérések. Teljesszövegű (full-text) adatbázisok: a publikációk bibliográfiai adatai mellett azok teljes szövegét is tartalmazzák. A full-text adatbázisok többnyire különböző kézikönyvek, tudományos folyóiratok anyagát teszik hozzáférhetővé. Az Interneten tárolt információ mennyisége robbanásszerűen növekszik. A Web rendszerében a dokumentumokat szolgáltató szerverek száma milliós, a tárolt dokumentumoké pedig százmilliós nagyságrendű, s mindezen számok, nagyjából hat havonta duplázódnak. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy megtanuljunk jól keresni a neten. A következő részben ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy Ön el tudjon igazodni az információk dzsungelében. Keresés a hálón A Web rendszerekben tárolt dokumentumok többsége sz��veges formátumú, melyek egy része "sima" szöveg, a többsége viszont megjelenítési és Web kapcsolati utasításokkal teletűzdelt speciális formátumú szöveg, ún. hipertext (HTML). Alapvetően a keresés ezekre a formátumokra korlátozódik. Ezeket a dokumentumokat egészíti ki kép, videó, hang és számos más formátumú anyag (pl. Postscript, PDF), melyek letöltésére és megjelenítésére a Web böngészők (Firefox, Internet Explorer, stb.) használhatóak. A keresés alapfogalmai

Az információgyűjtés hogyanja kapcsán három fogalom ismert: szörfölés (surfing), böngészés (browsing) és keresés (searching). A szörfölés során véletlenszerűen barangolunk, egyik linkről a másikra. A böngészést katalógus rendszerek és keresők segítségével folytathatjuk. A kereséshez keresőmotorokat, metakeresőket veszünk igénybe. A katalógus rendszerek hasonlóak a könyvtári katalógusokhoz, kísérletet tesznek a Weben tárolt anyagok katalogizálására. Katalógusban akkor érdemes keresgélni, ha egy meghatározott szakterület irodalmára van szükségünk, és kevésbé vagyunk jártasak az adott területen. Ilyen helyzet lehet, ha például egy tantárgy keretein belül Ön megkap egy témát a tanárától. A katalógusokban való keresés tehát alapvetően böngészést (browsing) jelent, amikor a keresett dokumentumot a katalógus kategóriáival írjuk le, és ezek mentén Keresés katalógusokban


91

végighaladva találjuk meg. Ha a keresett dokumentum jól katalogizálható, akkor egy általános célú katalógus rendszerben a nyomára lehet bukkanni. A siker itt a katalógus kategória pontos megállapításán áll vagy bukik, illetve azon, hogy a dokumentum mennyire tartozik az "általános érdeklődésre számot tartó anyagok" közé. A 9. sz. mellékletben megtalálja néhány fontosabb katalógus és könyvkereső motor egyszerű elérését. A katalógus rendszerek jelentősége csökkenőben van, mert a katalógus létrehozása után rendszeres karbantartását sokszor elhanyagolják, a hivatkozások gyakran mutatnak megszűnt oldalakra. A keresőprogramok, keresőoldalak a Web módszeres és rendszeres végigjárására vállalkoznak, így sokkal teljesebb képpel rendelkeznek a Weben tárolt dokumentumokról. Persze fontos tudnunk, hogy ezek a programok csak azokon a nyilvános oldalakon keresnek, melyekhez hozzáférési joguk van. Találatvesztés származhat abból is, hogy a honlapok szerkezetében mélyen levő tartalmak nem biztos, hogy átmennek. Kereső rendszerekkel akkor tudunk jól keresni, ha valamennyire már „otthon vagyunk” egy témában. Ilyenkor tudunk ugyanis megfelelő kereső kifejezéseket, kulcsszavakat és tárgyszavakat találni, melyek segítségével a kereső a legrelevánsabb oldalakat találhatja meg. Keresés ingyenes keresőkkel

A kulcsszó nem azonos a tárgyszóval! A kulcsszó a szövegben található kifejezéseket jelöli. A tárgyszó nem feltétlenül jelenik meg explicit módon a szövegben, viszont nagyon fontos, mert azt jelzi, hogy miről szól a szöveg. A tárgyszavas keresés alapvető szabálya a rugalmas fogalomhasználat. Azok a szavak melyek a tárgyszó állományban megjelennek, gyűjtőfogalmak, melyek tovább bonthatóak. A szakkönyvek igényesen elkészített indexei (tárgymutatói) is nagy segítséget jelentenek a keresésben. Az egyre nagyobb számban megjelenő wiki (wikipédia) oldalak - bár tudományos hivatkozási alapként ugyan nem elfogadottak - jól használhatók kulcsszavak „beszerzésére”. A keresőkben egy tartalom szerinti, ún. index adatbázis készül el automatikusan, mely a végiglátogatott helyek dokumentumait tartalmazza valamilyen kivonatos formában - ez az ún indexelés (indexing). A keresés azután ezen index adatbázisban történik a felhasználó által megadott szavak alapján. A rendszer egy találati listát ad vissza, amely a megadott szavakra illeszkedő dokumentumok címeit és rövid kivonatát (a dokumentum elejét, vagy a leginkább illeszkedő részét) tartalmazza. A világ legnagyobb szabadszavas keresője a Google. (http://www.google.com) Nagy előnye a magyar felhasználók szempontjából – régi nagy riválisával, a Yahoo-val szemben, hogy igen könnyedén lehet a találati listát csupán a magyar találatokra szűkíteni.


92

A Google nemcsak azonosít minden weboldalt, ami a megadott kulcsszó szerint releváns lehet, hanem rangsorolja is őket. Feltételezve, hogy bármely tárgykörön belül a leghasznosabb és legérdekesebb információkhoz csatlakozik a legtöbb más weboldal (vagyis ezek rendelkeznek a legnagyobb számú linkkel), a Google azon az alapon rangsorolja a weboldalakat, hogy hány link vezet hozzájuk. (Woodot idézi Szabó Katalin, 2002.) A Google több kategóriában a legkiemelkedőbb keresőoldalnak bizonyult. Nemcsak különböző honlapokra, hanem képekre, termékekre, hírekre is rákereshetünk a Google segítségével. Az opciók közül fontos az ún. Tárolt változat, mely lehetőséget nyújt arra, hogy régebbi, már nem létező oldalakhoz férjünk hozzá. A Google Scholar (http://scholar.google.com) a Google tudományos keresője, amelyet tudományos publikációk keresésre optimalizáltak. Olyan lektorált tudományos dolgozatok, cikkek, disszertációk, könyvek stb. keresését biztosítja, amelyeket tudományos kiadók, egyetemek, szakmai szervezetek adnak ki, illetve – az ún. láthatatlan vagy mély web tartalmakba belekeresve – különböző szakterületi adatbázisok tartalmaznak. Felhasználói felülete hasonló a Google alap keresőjéhez, keresőalgoritmusa is hasonló, de nem a hiperlinkeket használja fel egyegy publikáció fontosságának meghatározásához, hanem azt, hogy más cikkek milyen gyakran hivatkoznak rá. A keresések a publikációk teljes szövegében történnek, szűkíthetők szerző, év vagy megjelenési hely alapján, a találatoknál a kereső megjeleníti a cím és az esetleges online elérhetőség mellett azt is, hogy milyen más tudományos munkák hivatkoznak rá, és milyen könyvtárakban található meg A Google Scholar, Google Tudós néven már magyar nyelven is létezik, de egyelőre még csak kísérleti, béta változatban, így több funkciója csak angolul, vagy más nyelven érhető el. A keresés a Google-ban megszokott módon történik: a szóköz jelentése AND (és), használható az OR (vagy), de számos – a szakirodalmi adatbázisokéhoz hasonló – keresési funkciót találunk az Advanced Scholar Search (Speciális keresés) űrlapjain. A találati listában egy-egy tanulmány többféle internetes előfordulása is megjelenhet, s ezek között lehetnek teljes szöveggel elérhetők. Ezt a találati elemnél megjelenő [PDF] jel is mutathatja. A könyveket hasonlóképpen a [BOOK], a csak hivatkozások között talált műveket pedig a [CITATION] jel vezeti be. A magyar webtartalom optimális megjelenítését hivatott biztosítani a tango (www.tango.hu), mely a Startlap-csoport tagjaként jött létre. A legújabb kereső, mely egyben az első tudományos kereső, a Wolfram Alpha. Ez a tudásbázison alapuló kereső kérdésekre ad választ, és Stephen Wolfram, matematikus ötlete alapján fejlesztették ki. Akkor lehet hasznos, ha a felhasználó tényeket akar megtudni valamivel kapcsolatban. (Képes például olyan kérdésekre válaszolni, mint a Mount


93

Everest magasságának és a Golden Gate-híd hosszának az összevetése, vagy ha kíváncsi arra, hányan beszélik a magyar nyelvet, a "language hungarian" kifejezés beírása után erre is választ kap.) Míg a Google és a hozzá hasonló keresők alapvetően az index-adatbázisra és a keresőszavakra építenek, a Wolfram Alpha egy hatalmas tudományos adatbázist és a hozzá kapcsolódó matematikai modellt használ. A kereső a legtöbb válasznál grafikont is rajzol és összehasonlító információkat is képes megjeleníteni. A Google lekörözésére, a Microsoft nagy erőkkel és költségekkel ugyancsak mostanában indította el új keresőjét a Binget (http:// www.bing.com). Független tesztelők szerint a képkeresője jobb, mint a Google képkeresője, de a többi funkcióban, ez a jelenleg kísérleti verziónak tartott kereső nem versenyezhet a Google keresővel. A szabadon elérhető keresőoldalak nagy veszélye, hogy az így elérhető információforrások tudományos értéke bizonytalan. Éppen ezért szükséges, hogy kritikusan kezeljük a forrásokat és mérlegeljük, hogy mennyire tekinthetőek hitelesnek, aktuálisnak, mennyire objektívek: tényekre támaszkodnak, vagy csak egy vélekedést tartalmaznak. A nyomtatásban megjelenő publikációk esetében a kiadó vagy a kiadvány adatai jelenthetnek garanciát. Tapasztalataink szerint a felsőoktatásban résztvevő hallgatók nagy többsége szinte valamennyi feladatát az Internet szabadon elérhető keresőivel oldja meg, és gyakran elmulasztja a források ellenőrzését. E miatt a megoldott feladatok szakmai színvonala igen sok kívánnivalót hagy maga után. A színvonalas munka érdekében a hallgatóknak ismernie kell (kellene) az előfizetéses online tudományos adatbázisokat is, és a kidolgozandó téma függvényében képesnek kell lenni kiválasztani a legeredményesebben használhatóakat. A legtöbb intézmény, könyvtár egy vagy több előfizetett tudományos szakadatbázissal rendelkezik. A hozzáférés módját tekintve ezek az adatbázisok lehetnek internet alapú, online hozzáférésűek vagy csak belső hálózatról elérhetőek. (Intézményünk könyvtárában Ön például a CSA Illumina Információszolgáltatón keresztül, a következő adatbázisokhoz férhet hozzá: Arts&Humanities, Natural Sciences, Social Sciences, Technology. ) Keresés korlátozott hozzáférésű szakadatbázisokban

A továbbiakban néhány olyan adatbázissal ismertetjük meg, melyekhez a legtöbb felsőoktatási intézményben illetve nagyobb könyvtárakban hozzáférhet.


94

Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti program keretein belül, központi beszerzésen alapuló adatbázisszolgáltatás. Közgazdasági témájú kutatásokban felhasználható tartalma viszonylag kevés. Csak a szolgáltatás igénybevételére jogosult intézmény IP-címtartományából érhető el. Az alábbi adatbázisokhoz biztosít hozzáférést: Web of Science A Web of Science (WoS) az ISI (Institute for Scientific Information) Bibliográfiai interdiszciplináris adatbázis és hivatkozási (idézettségi) indexszolgáltatás. Tudományos szempontok szerint rendszerez, valamint sokoldalú keresést biztosít körülbelül 8700, nagy hatású folyóiratot szemléz. A Web of Science három adatbázisa három fő tudományterületre osztva rendszerez: - Arts & Humanities Citation Index: Bölcsészettudományi és művészeti index, mely több mint 1100 teljes folyóirat anyagát tartalmazza, valamint a vonatkozó cikkeket kb. 7000 társadalomtudományi és tudományos folyóiratból. - Science Citation Index Expanded & SciSearch: Természet- és műszaki tudományos index. Sciences Citation Index & Social SciSearch: Társadalomtudományi index, mely több mint 50 kategóriában tartalmazza kb. 1700 folyóirat teljes anyagát, valamint több ezer vonatkozó cikket a vezető tudományos és műszaki folyóiratokból. Science Direct A ScienceDirect az Elsevier tudományos kiadó fulltext és adatbázis szolgáltatása. Fő profilja a természettudományos, műszaki és orvosi folyóiratok nyomtatott és elektronikus formában való terjesztése. Teljes szövegű hozzáférést biztosít a saját kiadású papíralapú folyóiratok elektronikus változatához, illetve más kiadók e-folyóirataihoz. Az elektronikus adatbázisok mellett az EISZ rendszere az alábbi forrásokat biztosítja a látogatók számára: Akadémiai Kiadó Folyóirattár Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő több mint 50 folyóirat érhető el ingyenesen, 1999-ig visszamenőleg. A cikkek kutathatók szerző, cím és absztrakt szerint, és a teljes nyomdaival megegyező tartalom (fulltext) letölthető PDF formátumban. Az új folyóiratfüzetek már hetekkel a nyomdai megjelenés előtt olvashatók online formában. Akadémiai Elektronikus Könyvtár A szolgáltatás az Akadémiai Kiadó Angol-magyar, Magyar-angol, Német-magyar, Magyar-német, Francia-magyar és Magyar-francia nagyszótárát, az Idegen szavak és kifejezések szótárát, a Környezetvédelmi lexikont, a Magyar-angol környezetvédelmi szótárt, az angol-magyar pénzügyi és műszaki szótárakat, valamint az Európai Uniós terminológiai szótárt tartalmazza.


95

Tesztre készen Az Akadémiai Kiadó és az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) nyelvvizsga előkészítő tesztlapjai. A Scriptum Kiadó szakszótárai Különféle tematikus szakszótárak érhetőek el melyekben a keresési lehetőségek széles körűek (pl. címszó, kifejezés, jelentés, szófaj stb.) PsycINFO A PsycInfo az APA (American Psychological Association – Amerikai Pszichológiai Társaság) online adatbázisa. Az adatbázis folyóiratcikkek, könyvek, könyvfejezetek, kutatási jelentések, disszertációk leírását, összefoglalóit és hivatkozásokat (citációkat) tartalmaz a pszichológia és társtudományai köréből. SpringerLink A Springerlink a világ egyik legszéleskörűbb online gyűjteménye természettudományos, technológiai és orvosi folyóiratokból. Infotrac General Business File/Business&Company Resource Center Az adatbázis közel 1500 vezető angol és amerikai szakfolyóirat és napilap friss és archivált anyagát tartalmazza. Az anyagok nagy része teljes szöveggel elérhető. Ezek az anyagok nyomtathatóak normál internetes megjelenésben, vagy pdf file-ban, az eredeti nyomtatott folyóirat-változatban. Arra is lehetőség van, hogy e-mail-ben elküldhessük a cikket. A legértékesebb találatokat akkor kapjuk, ha a kutatott témakört egyszerű kifejezésekre, illetve szókapcsolatokra bontjuk és AND-el összekapcsoljuk. (Czakó, 2009.) EBSCO-adatbázisrendszer Ez az adatbázisrendszer egy nemzeti licence keretében történő beszerzés révén, szinte valamennyi magyarországi szakkönyvtárban megtalálható. Könyvek anyagát, folyóiratok cikkeit és kutatási eredményeket összefoglaló, publikációkat tartalmaz, ezért a szakirodalmi gyűjtés „kincsesbányája”. Egyszerű keresésnél csak kulcsszavas keresést kínál, ezért a hatékony keresés a felhasználótól kellő témában való jártasságot követel meg. Az adatbáziscsomag üzleti-gazdasági tárgyú kutatások szempontjából legrelevánsabb részei: Academic Search Premier Nagy számú, lektorált folyóiratot tartalmaz. Business Source Premier Vezető gazdasági és üzleti folyóiratok anyagát tartalmazza. Különösen hasznosak a gazdasági témájú kutatásokhoz az itt elérhető országjelentések. (Az Economist Intelligence Unit, a Global Insight, az ICON Group és a Country Watch országjelentéseit tartalmazza.) Masterfile Premier Communication and Mass Media Complete


96

Praktikus tanácsok a kereséshez Nincs bevált, mindenki által követendő módszertan. Mindenki saját magának alakítja ki kedvenc stratégiáját. Minden keresés egyedi: még ugyanaz az ember sem biztos, hogy valamit kétszer ugyanúgy talál meg, sőt az sem biztos, hogy másodjára megtalálja, amit első alkalommal igen. Az alább leírt lépések inkább jó tanácsok, ezért is érdemes végigolvasni és kipróbálni, mert jó trükköket tanulhat az ember menet közben. Fogalmazza meg, hogy mit keres! Ha egy konkrét megkapott feladathoz keres irodalmat, akkor meg kell próbálni minél előbb túllépni a konkrét feladat címének kulcsszavain. Az eredményes keresés előfeltétele, hogy ismerjük a témánkhoz kapcsolódó fogalmakat, azok szinonimáit. Ehhez először az alapirodalomnak tekintett könyveket kell átolvasnunk, elolvasnunk. Tantárgyi feladat esetén, ez a tantárgy kötelező esetleg ajánlott irodalmait jelenti. A kulcsszavak, tárgyszavak kiválasztásához, ha adatbázisban keresünk, akkor ezek különböző felépítésű fogalomgyűjteményei is segítséget nyújthatnak. Ilyen fogalomgyűjtemény a már említett index (alfabetikus szójegyzék) illetve a tezaurusz (az adatbázis fogalmainak rendszerezett jegyzéke). A sikeres keresés alapja a megfelelő kulcsszavak kiválasztása. A rosszul megválasztott kulcsszavak könnyen vezetnek a "nem találok semmit" és a "2,342.983 találat" két szélsőséges végeredmény valamelyikéhez. Az információval gyakrabban az a baj, hogy túl sok is van belőle, és olyan érzésünk támadhat, mintha tűt keresnénk a szénakazalban. Ha nem egy vagy két nagyon szűk területre összpontosítunk, akkor nem leszünk képesek minden kapcsolódó publikációt elolvasni. Ha az első "hirtelen" keresés, alapkeresés ilyen eredményre vezetett, akkor a kereső rendszerek módszeresebb használata következik. Itt már a felsorolt kulcsszavak mindegyikére szükség van: a lehető legpontosabban kell körülírni a keresett dokumentumot. Ehhez általában az összetett keresést (advanced search) kell igénybe venni. A keresés esetenként többször is megismételendő a találattól függően. A két szélsőséges eset (minden vagy semmi) között kell eltalálni azt, amikor a visszaadott dokumentumok száma ésszerűen kicsi; vagy azt az esetet, amikor a találati lista elején van, amit kerestünk. Például, ha az egyik élettudományokban legismertebb PubMed cikkadatbázisba (az EBSCO-n keresztül elérhető) beírom a glia szót (mert az agy glia sejtjeiről szeretnék olvasni) akkor kijön kb. 63 ezer találat angol nyelven. Ennyi cikket természetesen nem tudnék elolvasni, ezért szűkítem a keresést, mert mondjuk engem csak a szem ideghártyájában (a retinában) található glia sejtek érdekelnek, ezért a „glia retina” keresést adom meg. Még mindig kb. 3 ezer találatot kapok. Mivel engem, a retinát érintő betegség a zöldhályog (a glaucoma) érdekel, és az hogy ebben milyen szerepe lehet a glia sejteknek, ezért beírom a „glia retina glaucoma” keresést, ami már egy kedvező 100 körüli találathoz vezet. Az egérrel ráklikkelve megjelenítem a cikkek absztraktját (összefoglalóját). Ez alapján


97 30 olyat találok mely engem leginkább érdekel. Ezek közül 12 olyan cikk van, mely teljes egészében letölthető. A többinek utána tudok nézni a Nemzeti Periodika Adatbázisban. Ennek segítségével megtudhatom, hogy a cikk megtalálható-e valamely hazai könyvtárban.

Az összetett keresés a George Boole angol matematikus által kidolgozott egyszerű logikai műveleteken: az AND (és), OR (vagy), NOT (nem) választásán alapul. A leglényegesebb elem ebből az az eset, amikor az együtt előforduló fogalmakat (A és B) keressük. A keresőprogramok általában egy ablakot mutatnak, és abba a fenti logikai operátorokkal viszünk olyan kombinációkat, ami a megfelelő műveket ki fogja keresni. Pl. felsőoktatás és könyvtár esetén, azokat a helyeket kapjuk meg ahol a két szó, felső-oktatási könyvtár együtt fordul elő. Célszerű az egyes keresők súgóját áttanulmányozni, mert hasznos keresési tippeket kaphatunk. A szabadszavas keresők közül a leggyakrabban használt Google például másképpen, kifejezésként, összetartozó egységként kezeli az idézőjelben megadott szóhalmazt, mint tenné idézőjelek nélkül. Sokak számára még ma is újdonságként hat, hogy pl. ha például Budai Nagy Antal nevét egyszerűen a szokott módon írom, akkor minden oldal felesleges találat lesz, melyben szerepelnek ezek, mint önálló szavak. Találat ugyan, de számomra felesleges, amiben pl. egy Budai úti ház szerepel, nagy kerttel, közel az Antal forráshoz. Ezeket a hamis találatokat megtakaríthatja a „Budai Nagy Antal“-t helyesen, idézőjelekkel írva. Hasonlóképpen csökkenthető a hamis találatok száma a – mínusz jellel. Ezzel megadható, hogy azokat a találatokat, amik megfelelnek ugyan a feltételeimnek, de szerepel bennük a mínusz jellel letiltott szó, nem kérem megjeleníteni. Ha pl. neves sportolónk, Papp László életével kapcsolatosan keresek, a „Papp László“ –sportcsarnok módon megadott feltétel biztosítja, hogy ne jelenjenek meg a róla elnevezett sportcsarnokkal kapcsolatos találatok. Ez a két kiragadott példa is illusztrálja, mennyi időt megtakaríthatunk a keresési feltételek pontos megfogalmazásával és kedvenc keresőnk által nyújtott lehetőségek kihasználásával. Az áttekintő jellegű úgynevezett „review” cikkek nagyon hasznosak lehetnek, mert néhány száz cikk alapján szintézist adnak. (így nem nekünk kell összegyűjteni az ismeretmorzsákat) Az irodalmi források neten keresztül történő gyors megtalálásának és letöltésének képessége egy meglehetősen fontos és hasznos, ugyanakkor nem veleszületett képesség. Ez a képesség gyakorlaton alapuló készségfejlődés révén érhető el. Ne mulassza el tehát gyakorolni, hogy információs műveltsége magas szintű legyen!


98

Dolgozatírás „A gondolkodó ember, aki nem tudja kifejezni a gondolatait, ugyanazon a szinten van, mint az az ember, aki nem gondolkodik.”

(Pericles)

Az írás a művelt, iskolázott emberek egyik legfontosabb készsége. Az értelmiségi pályán levő embereknek érthetően kell tudniuk közölni gondolataikat szóban és írásban is. A dolgozatírás szabályait a középiskolában megtanultuk, de a felsőoktatási követelmények többet jelentenek, már csak azért is, mert általában nagyobb terjedelműek. Ahhoz, hogy jó szakmai dolgozatokat tudjunk írni a különböző tanult tantárgyakból, az szükséges, hogy képesek legyünk befogadni az anyag magas szintű előadását, megértsük az elolvasott anyagokat (a felhasznált irodalmakat), képesek legyünk gondolatokat összegezni, és végül képesek legyünk szakszerűen, választékos stílusban, érthetően megfogalmazni a saját gondolatainkat, tapasztalatainkat és tolmácsolni a különböző szerzők mondanivalóját. A szakmai dolgozatok célja elsősorban az, hogy adott témában képesek legyünk az ismereteinket alkalmazni, problémákat megoldani. Megírásával nem csak az anyaggyűjtés során kivonatolt szakirodalmakat kell „összegyúrnunk” (pláne nem összeollóznunk), hanem egyéb képességeinkről is számot kell adnunk. A leglényegesebbek ezek közül: a szakirodalomban való tájékozottság, a feltárt anyagok problémaérzékeny, kritikus feldolgozása, bemutatása, érvelési képesség, íráskészség, a tudományos munka leglényegesebb módszereinek és technikáinak alkalmazási képessége. Ahogy azt már az első fejezetben olvashatta, a felsőoktatásban a szakmai dolgozatok megnevezése lehet tantárgyi dolgozat, szemináriumi dolgozat, házi dolgozat, projekt, recenzió vagy egyszerűen esszé. A leggyakrabban talán a házi dolgozat megnevezéssel fog találkozni. A szakmai dolgozatok elkészítésének vannak olyan fontos irányelvei, amelyeket ajánlott betartani.

A dolgozatírás lépései, szabályai A témaválasztás tekintetében előfordulhat, hogy Témaválasztás kötelező témát kapunk, de gyakoribb az, hogy több téma közül választhatunk, esetleg egy tantárgy tematikájából teljesen szabad kezet is kaphatunk a témaválasztásban. A hallgatók többsége arról a témáról tud igazán jó dolgozatot írni, ami érdekli, amihez kedve van, amit alaposan ismer. Amikor lehetőségünk van a témaválasztásra, akkor érdemes olyan témát választani, amiről többet szeretnénk megtudni, amit jobban meg akarunk érteni, tehát ami érdekel minket! Ezen kívül a téma kiválasztásakor gondoljuk át a következő szempontokat is: szerteágazó, vagy


99

koncentrált-e a kiválasztandó téma, mennyire hozzáférhető a szakirodalma; van-e módunk a témában valamilyen saját vizsgálatra. Fontos mérlegelni az időtényezőt is és tisztázni a következő kérdéseket: mennyi időnk van a beadási határidőig; ha kiselőadást, prezentációt is kell tartani az adott témából, a félév során mikor kerül sorra az előadás; az írásos változatot előtte, vagy utána kell-e beadni. A beadási határidőt szigorúan be kell tartani. Az időbeosztáshoz szükséges a dolgozat terjedelmi követelményeinek tisztázása is. Legtöbbször erre vonatkozóan információt találunk a tantárgyi útmutatóban, vagy az oktató az első órákon, a feladat ismertetésekor meghatározza ezt a paramétert is. Ha nem esik róla szó az órán, nyugodtan rá lehet kérdezni. A házi dolgozatok terjedelmi követelménye legtöbbször 8-10 oldal körül van, a címlap és irodalomjegyzék nélkül. A megadott terjedelmi követelményektől eltérni nem érdemes: ha kevesebbet írunk, nem lesz elegendő a jegy megszerzéséhez, ha pedig jóval többet, akkor azzal az értékelő türelmét tesszük próbára, és ritka kivételtől eltekintve valószínűleg csak a lényegre való koncentrálásunk hiányát bizonyítjuk. Ha alaposan elmélyedtünk a témában, és a dolgozat terjedelmén túlmutató részterületeket is megismertünk, feldolgoztunk, akkor írjunk belőle tudományos diákköri dolgozatot (TDK), sőt egy jó házi dolgozat kiinduló alapja lehet tanulmányaink lezárását jelentő szakdolgozatunknak is. Az anyaggyűjtést, forráskutatást, Anyaggyűjtés, forráskutatás tapasztalatszerzést a témának és a tanári instrukcióknak megfelelően végezzük. Anyaggyűjtés alatt nem csak a szakirodalmi források módszeres összegyűjtését és kivonatolását értjük, hanem minden egyéb, arra irányuló tevékenységet, amely révén többet megtudhatunk a témánkkal kapcsolatban. Tehát anyagnak minősülhet például egy oktató, kutató szóbeli közlése, vagy egy a témában elhangzott rádióműsor, interjú is. Kezdjük azzal, hogy olvassunk a témáról! A kötelező irodalomjegyzet rendszerint az alapot adja, háttérismeretet szerezhetünk belőle. Ez alapján kell a további forrásmunkákat megkeresni a könyvtárban és internetes kereséssel. A forrásművek bibliográfiát is tartalmaznak, melyek további olvasnivalókhoz adnak ötletet. Ha komolyan nekilátunk az olvasásnak, és az előző részben megismert technikákat és forrásokat jól használjuk, akkor egyre több olvasnivalót találunk magunknak, és gyakran a bőség zavarával küzdünk. Az irodalomból először a témához legközelebb állókat dolgozzuk fel, például azokat, amelyeket mindenki idéz. Ezeket alapműveknek tekinthetjük. Nagy valószínűséggel ezek szerepelnek az adott tantárgy tantárgyi útmutatójában, mint ajánlott irodalmak. A témában megjelent alapművek esetében nem baj, ha öt évnél régebbiek, de annál értékesebb lesz a dolgozat minél inkább, friss, a témában megjelent publikációkat is feldolgoz. Házi dolgozatok esetében legalább 5-8 forrást ajánlott


100

feldolgozni. Persze ez egy általános ajánlás, a források száma erősen témafüggő lehet. (Szakdolgozat esetében, szintén erős függésben a témától, minimum 20-25 forrás feldolgozása ajánlott.) Az anyaggyűjtés a téma megközelítésének első érlelődési ideje. Közben, akarva-akaratlanul, új szempontok kerülnek előtérbe, a meglévők más összefüggésbe helyeződnek. A dolgozat témájától, típusától, hosszától és összetettségétől függően a szakirodalmi forráskutatáson kívül egyéb kutatási módszerekkel is kell dolgoznunk, anyagot és tapasztalatot gyűjtenünk (pl. interjúk, kérdőívek, statisztikai tanulmányok) A jegyzet terjedelmein túlmutat ezek részletes ismertetése. A témában tájékozódhat Majoros Pál Kutatásmódszertan című könyvéből. Olvasás közben jegyzeteket kell Kivonatolás, kijegyzetelés készíteni, de ilyenkor a jegyzetelés módszere más, mint a tanulás céljából történő olvasásnál. Ilyenkor a teljes könyvet, tanulmányt, cikket stb. átnézzük, és ez után csak a minket érdeklő részekről készítünk jegyzeteket. Ezek inkább összefoglaló jellegűek legyenek, és a mi szempontunkból legfontosabb információkat, gondolatokat, idézeteket tartalmazzák, melyeket egészítsünk ki saját megjegyzéseinkkel, menetközben felmerülő ötleteinkkel. A jegyzeteknek a forrás legfontosabb bibliográfiai adatait is tartalmazniuk kell: szerző pontos cím, kiadás helye, ideje, ha folyóirat, akkor annak neve, évszáma és nagyon fontos, hogy azt is feljegyezzük, hogy hányadik oldalról származik a kiírt gondolat, idézet. Ez a későbbiekben a korrekt hivatkozásokhoz nagyon fontos lesz! Ha elmulasztjuk az adatok rögzítését, később kétszer annyi fáradtsággal tudjuk pótolni, vagy esetleg meg se találjuk a forrásban. Mivel jegyzeteinket valószínűleg nem abban a sorrendben fogjuk használni, ahogy a gyűjtést végeztük, érdemes cédulákat, kártyákat használni, melyeket aztán témakörök szerint tudunk rendezni. A füzetbe írásnak is vannak előnyei, hiszen ilyenkor minden információt megtalálunk egy helyen. A laptopok széles körű elterjedése óta a kijegyzetelés gépesítése is megfigyelhető, előnyeit, úgy véljük nem szükséges ecsetelni. Jó technika az is, ha a fontosabb szakirodalmakból jegyzetet készítünk, a lényeges idézeteket, adatokat pedig, a pontos forrás megjelölésével, cédulákra írjuk fel. Sokszor készítünk fénymásolatot a fontosabb tanulmányokról, szövegrészletekről. A bibliográfiai adatokat itt se felejtsük el ráírni a lapokra! A fénymásolatok előnye, hogy rendszerezve egy nagyobb volumenű, de jól kezelhető otthon használható, kiinduló anyagunk lesz, melyben tetszőlegesen aláhúzhatjuk, kijelölhetjük a fontosabb részeket, és készíthetünk hozzá széljegyzeteket. A fénymásolt szövegek feldolgozás nélküli felhalmozása azonban azt a hamis illúziót keltheti,


101

hogy már alig van teendőnk, és kész a dolgozatunk. Az a veszély is fennáll, hogy a fénymásolatokat felületesebben olvassuk át, mint azokat a forrásokat, amelyeket csak a könyvtárban nézhetünk meg. Egy előzetes vázlatot már az anyaggyűjtés Vázlatkészítés szakaszában lehet készíteni, ahol az összegyűjtött, átnézendő anyagokat témák szerint csoportosítjuk, vagy használhatóságuk alapján rangsoroljuk őket. Ezáltal kirajzolódik, hogy a dolgozatban mely részekhez találtunk már elegendő, és melyekhez kevés anyagot. Az írás megkezdése előtt át kell gondolni a dolgozat szerkezeti felépítését, és a fő- és melléktémákat átlátható, logikus rendbe szervezni. Meg kell tervezni a dolgozatot! Először az egész dolgozat felépítésére vonatkozóan, később külön a fejezetekre is. Ahhoz, hogy jó vázlatot tudjunk írni, már „benne” kell lenni a témában, tehát már kell legyen egy bizonyos tárgyi tudásunk, kitekintésünk a teljes területre és ezenkívül már meg kell tudjuk fogalmazni a pontos célunkat is. Mit akarunk feltárni, megvizsgálni, mire keressük a választ, mit szeretnénk bebizonyítani stb. A vázlatban röviden szerepelhet a dolgozat egyes részeinek tartalma, és az, hogy bizonyos részeknél melyik szakirodalomra kívánunk utalni, vagy honnan szeretnénk szó szerint idézni. Minél részletezőbb a vázlat, annál gördülékenyebb módon fog menni az egyes résztémák kibontása, vagyis annál gyorsabb lesz maga az írás. Az elkészített vázlat irányvonalat mutat és megakadályozza, hogy elkalandozzunk a tárgytól. Az irányvonaltól természetesen menet közben némiképp el lehet térni, kis kitérőket tenni, hisz a dolgozat írása közben felmerülhetnek új ötletek, és ilyenkor az is kiderülhet, hogy további forrásmunkákat is fel kell dolgoznunk. De ha átgondolt volt a tervezés, a célkitűzés, akkor a vázlat végig segíteni fogja a tervszerű munkát. Fontos odafigyelni a hármas egység betartására: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Ezt a tagolást már a középiskolában megtanultuk, és mivel ez univerzális szabály, itt sem lehet eltérni tőle. A mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy az Formába öntés írást elkezdeni a legnehezebb. A legtanácstalanabbak akkor vagyunk, és rögtön alkotói válságba esünk, ha egy üres papírlap, vagy üres képernyő előtt ülünk. Ha a kivonatolás, kijegyzetelés során összeállítottunk egy nyersanyagot akkor ez lehet a kályha, amelytől indulunk. De vigyázat, a szakirodalomból vett gondolatok, információk logikus egymás után helyezése még nem egyenlő magával a dolgozattal! Az összeollózott, saját szavainkkal átfogalmazott alapszövegekből, idézetek csoportosításával, sorba rendezésével és legfőképpen értelmezésével hozzuk majd létre a saját szövegünket. Szinonimákat kell keresnünk, összekötnünk gondolatokat, átstrukturálnunk a kijegyzetelt szövegeket és hozzátennünk saját


102

gondolatainkat. Írásunkban mindig egyértelművé kell tenni, hogy mit vettünk át más szerzőktől, és mi a saját gondolatunk. Tapasztalataink szerint ennek a kivitelezése a hallgatók többségének nehézségeket okoz, ezért ezzel külön is foglalkozunk az Idézés, hivatkozás című részben. A szakirodalmi feldolgozásban több szerző azonos tárgyról szóló véleményének összevetését, szintézisét kell elvégeznünk. Elengedhetetlen, hogy tisztázzuk a választott téma fontos fogalmi meghatározásait. Ki kell választanunk azt a fogalmi meghatározást, melyet leginkább magunkénak érzünk, és amelyet a saját vizsgálatban használni fogunk (ha van saját vizsgálati része a dolgozatunknak). A cél nem lehet a jelenségek puszta leírása, de nem elvárás a téma minden részében újszerű és eredeti feldolgozása sem. A feldolgozott anyagot úgy kell rendszerezni, hogy saját gondolataink és szempontjaink is megjelenjenek ennek során. Csak akkor írjunk valamiről, ha van róla mondanivalónk. Nem szerencsés semmitmondó dolgokról hosszasan értekezni. Fontos, hogy ha valamiben állást foglalunk, akkor érveljünk: fejtsük ki az okokat, állítsunk fel bizonyítékokat. Törekedjünk arra, hogy a munkánkban szereplő állítások, adatok kellően alá legyenek támasztva, megbízható forrásokra tudjunk hivatkozni. Tehát ellenőrzött szekunder kutatási eredményeket hozzunk példaként. Források alapján saját szöveget alkotni nem könnyű, hosszú tanulási folyamat után lehetünk jók benne. Legtöbb esetben a dolgozattal szemben elvárás, hogy a feldolgozott elméletet kösse össze a gyakorlattal, vagyis valamilyen vizsgálati módszerrel saját, primer vizsgálatot is végezzünk. (A tapasztalati úton, empirikusan beszerzett adatokat, tényállásokat primer információnak hívjuk. A feltárásukra vonatkozó felméréseket primer kutatásoknak, vizsgálatoknak nevezzük.) A saját vizsgálatban valamilyen problémamegoldásról van szó vagy az önálló vizsgálat alapján valamilyen önálló következtetésről. A saját vizsgálat ritkán éri el egy kutatás színvonalát ezért ajánlatos kutatás helyett vizsgálatnak nevezni. A primer vizsgálatok legintenzívebben használt technikája a személyes megkérdezés, melynek legelterjedtebb módja a kérdőíves módszer. Például, ha a friss diplomások elhelyezkedési lehetőségeiről írunk, akkor kérdőíves vizsgálattal, első kézből szerezzünk információkat az érintett réteg képviselőitől, és ezeket az információkat elemezzük. A szöveg egyik alapkövetelménye a következetesség. Ne legyenek egymásnak ellentmondó állítások, és formai szempontból is legyen a dolgozat következetes. Folyamatosan olvassuk át az elkészült mondatokat, csiszolgassuk, és utólag nyugodtan javítsunk bele a már késznek tűnő részekbe. Ha szükséges, húzzunk is a szövegből! Fontos a szaknyelv használata. A


103

szakmai dolgozat tudományos igényességgel megírt mű kell legyen, szakmai „közönség” számára készül. Nem lehet „konyhanyelven” fogalmazni, ún. „formális hangnemet” használjunk. Ez nem hosszú, elvont szavak és szakkifejezések bonyolult alkalmazását jelenti, hanem olyan személytelen, közérthető megfogalmazást, ami a lehető legvilágosabban fejezi ki mondanivalónkat. Fontos a szabatos, világos, érthető fogalmazás. A megfelelő stílus elengedhetetlen része a helyes nyelvhasználat és a helyesírási szabályok betartása. Írjunk magyaros mondatokat, kerüljük a germanizmust (pl. „a könyv ki van adva”). Idegen szavaknál ügyeljünk a pontos írásra, az ékezetek megfelelő alkalmazására. Ne használjunk minduntalan idegen eredetű szavakat, amikor van rá megfelelő magyar kifejezés. A helyes szóhasználat és a szakkifejezések megfelelő ismerete elengedhetetlen. Végül a stílusra vonatkozóan még néhány tanács: Írására legyen jellemző az EGYSZERŰSÉG (érthető, inkább rövid, mint hosszú mondatok), a VILÁGOSSÁG (pontos fogalmazás), és a BEFEJEZETTSÉG (a gondolatok lezárása, a konklúziók megfogalmazása, tanulságok, összefoglalás, zárszó). A tárgyilagosság megköveteli, hogy személytelenül, az egyes szám első személyű megnyilatkozásokat kerülve fogalmazzuk meg mondanivalónkat. A dolgozat nézőpontja úgyis megegyezik annak írójáéval. Kerüljük a személyes indulatokat (pl. „nagyon meglepett”, „különösen izgalmas volt számomra”) és a túlzó értékítéleteket. Legyünk szerények, de ne álszerények. A „véleményem szerint”, „úgy gondolom”, „szerintem”, „ahogy én látom”, „úgy vélem”, „számomra” kifejezések majdnem mindig behelyettesíthetők személytelen igealakokkal („úgy tűnik”, „úgy látszik”, „az derült ki” stb.). A tudományos alázat nem azt jelenti, hogy más szerzőktől átvett gondolatokat személytelen formában egymás után teszünk: merjünk egyéni kijelentéseket tenni, de úgy, hogy közben nem helyezzük saját személyiségünket az előtérbe. Csak nagyon indokolt szituációkban fogalmazzunk E/1. személyben, például a bevezetésben ha a téma választást személyes indokok is motiválták, vagy magára az írásra vonatkozó megjegyzéseknél (pl. „amint fentebb bemutattam”). (Majoros Pál, 1997.) Használjon a szövegben kiemelést, a kulcsgondolatokat dőlt betűvel, a címeket, vagy azokat a szavakat, amelyek a szöveg struktúráját adják, vastaggal jelölje ki. Ha színez, ne legyenek rikítóak a színek, a tompa kék, egészen halvány és nem rikító sárga, barna, esetleg a tompa, sötétebb bordó domináljon. A külalak, az esztétikai szempont nagyon fontos, mert a dolgozat minőségének egyik kritériuma. A dolgozat íróját reprezentálja, azonkívül hozzájárul a dolgozat érthetőségéhez, növeli az értékét. Hasznosak lehetnek az ábrák. A bírálók értékelni szokták, ha gazdagon illusztrált az anyag. De… Az ábrák kapcsolódjanak a témához. Felesleges ábrákkal pontosan az ellenkező hatást érheti el, koncepciótlannak és amatőrnek tarthatják. Az ábrák szépek legyenek! Rossz hatást kelt egy amatőr módon szerkesztett ábra még akkor is ha


104

kapcsolódik a témához. Tehet a dolgozatba folyamatábrát is. Pl. ahelyett, hogy felsorolná, mondjuk a tankönyvből tanulás lépéseit, tegyen bele öt szövegdobozt (árnyékkal ellátva, színezve), és egy-egy nyilat közéjük. (A nyíl is lehet a szimpla vonalka helyett pl. satírozott alakzat) Az ábrák legyenek számozva, alatta cím és pontos forrás. Vannak ábrák, amiket nem ajánlott szövegbe tenni, inkább a mellékletbe. Általános szabály, hogy azokat az ábrákat ami nehezítené a szöveg megértését, mert elvinne egy más irányba vagy ami egész oldalas lenne, az mellékletbe való. A dolgozatok szerkezetét természetesen befolyásolja a téma, a terjedelem és több hasonló megfontolás, így általánosan érvényes szabályt nehéz felállítani. Mindazonáltal vannak szempontok, melyeknek mindenképpen meg kell jelenniük a dolgozatban. A dolgozatunknak legyen eleje, közepe és vége. Nem kell feltétlenül külön részben, például „Bevezetés”, „Befejezés” vagy „Összegzés” címmel szerepeltetni, de legyen íve a gondolatmenetnek, amit logikusan egymásra épülő, lehetőleg címmel ellátott szövegegységekkel (fejezetekkel) juttassunk kifejezésre. A struktúra követhető legyen, ne legyen nagyon mély a strukturális felosztás, és az egyes részek, fejezetek között legyenek átvezetések. A dolgozat tagolása

A bevezetésnek szánt rész lehet előszó-szerű is, vagyis rávezető, ráhangoló gondolatok a téma egy szélesebb merítéséből. Jól mutat, ha egy témába vágó idézettel, mottóval kezdődik. Ez a rész, jó ha tartalmazza a következőket: A témaválasztás indoklása. Ez lehet személyes is, sőt jó ha van személyes motiváció. Mi adja a téma aktualitását? Miért jelentős a téma? Mit akar a dolgozat írója vizsgálni? Mire kíváncsi? Itt kell behatárolni a vizsgált területet. Megfogalmazza a vizsgálat célját, hipotézisét, kezdeti feltevését, amit bizonyítani akar. Leírja a módszertant. Milyen vizsgálati módszerekkel fog dolgozni. Hogyan akarja igazolni az előzetes feltevését, hipotézisét, ha van ilyen. A dolgozat felépítésének leírása, ennek indoklása. Milyen főbb funkcionális egységekből áll, illetve az egyes fejezetek létjogosultságának indoka. A dolgozat fő része (tárgyalás) a következőket tartalmazza: Szakirodalmi áttekintés, a munka elméleti háttere (az előzőekben taglalt szempontok szerint) A saját vizsgálat bemutatása, elemzések, következtetések, eredmények bemutatása. A saját vizsgálatban valamilyen problémamegoldásról van szó vagy az önálló vizsgálat alapján valamilyen önálló következtetésről.


105

Ennek a résznek az a funkciója, hogy megmutassa milyen szinten alkalmazza a dolgozat írója az elméletet, milyen szinten épül be az elméleti tudás az elsajátított ismeretanyagba. Voltaképpen ez a dolgozatírás fő célja. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szakirodalmi kitekintésben feldolgozott elméletet kösse össze a gyakorlattal! Témától függően mindenképpen vonatkozzon: - egy konkrét cégre, - egy megtörtént esetre, - egy konkrét gyakorlati problémára, - vagy/és a felállított hipotéziseket bizonyítsa a kutatás segítségével. A bevezetőben megfogalmazott kérdésekre adott válaszok. A záró, összegző rész a teljes dolgozat összegzése. Ez a rész tartalmazza a levont következtetéseket, a felvetett probléma legkedvezőbb megoldási alternatíváját, illetve az elemző munka eredményét is. A szöveget ne formai alapon tagoljuk, hanem tartalmi szempontok szerint alakítsuk ki a fejezetek hosszát. Nem baj, ha az egyik terjedelme csak harmada a másikénak. Ne írjunk feleslegesen, helykitöltés végett különböző töltelékszövegeket, hogy a fejezetek hosszát közel azonossá tegyük. A túl rövid részekre osztott szöveg pedig áttekinthetetlen, darabjaira esik szét. A tagolást elősegíti, ha belső címeket adunk a fejezeteknek. Kivételesen használjunk csak bonyolult belső címeket. A kifejtés nem a cím, hanem az azt követő fejezet feladata. Egy-egy új gondolat a fejezeten belül lehetőleg új bekezdésbe kerüljön. A bekezdéseknek nincs átlagos terjedelmük. Lehetőség szerint tartózkodjunk a túl rövid, például egy mondatból álló, vagy a túl hosszú, egész fejezetet alkotó bekezdések írásától. (Gyurgyák János, 2003.) A dolgozatot szövegszerkesztővel készítsük el. A kézzel írott dolgozatok csak akkor fogadhatók el, ha erre az oktató kifejezetten engedélyt ad. A szakmai dolgozat részei, formai szempontból, a következők: címlap, főszöveg és jegyzetek, bibliográfia, esetleg egyéb mellékletek (képek, táblázatok, grafikonok), a mellékletek jegyzékei (pl. képjegyzék). Formai követelmények

Ha a szöveget fejezetekre osztjuk, ezek címét lehetőleg emeljük ki valamilyen módon (vastag vagy dőlt szedéssel), és a fejezetek között hagyjunk ki egy-két üres sort. A címlapon mindenképpen szerepelnie kell a dolgozat szerzőjének, a címnek, és a dátumnak. Továbbá illik feltüntetni az oktató nevét (pontos titulussal). Meg lehet még említeni az intézményt, a tantárgy nevét, a félévet (pl. 2009/2010. I. félév). A tantárgyleírásban, tantárgyi útmutatóban az esetek többségében szerepelnek a formai elvárások is a dolgozattal kapcsolatban. Az is lehet,


106

hogy az szerepel, hogy a szakdolgozat formai elvárásainak megfelelően kell elkészíteni a dolgozatot. (Erről részletes instrukciót lehet találni az például az intézmény honlapján.) Ha a tantárgyfelelős nem határozza meg a formai követelményeket, az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni: A betűméret minimum 10-es, de legfeljebb 12-es legyen. A 10-es kissé nehezen olvasható, a 13-as pedig már túl nagy: egyből felhívja rá a figyelmet, hogy a dolgozatíró ezzel szeretné a terjedelmet az elvárt mennyiségűre kinyújtani. A betűtípusnál legelterjedtebb a Times New Roman, de természetesen lehet mást is használni. Az a fő, hogy elsősorban ne a dolgozat külalakjával akarjunk hatást gyakorolni tanárunkra. Egyes, másfeles, vagy legfeljebb dupla sorközt használjunk. A szimpla sorköz például alig hagy helyet a tanár megjegyzései, javításai számára, a dupla viszont, épp ellenkezőleg, szellősnek hat. A margó: balról és jobbról 2,5–3 cm körüli legyen, itt is vigyázzunk, hogy ne a margó indokolatlan, és egyben nagyon feltűnő megnövelésével próbáljuk felduzzasztani a terjedelmet. Az oldalszámozás elvárt és egyben hasznos dolog, éljünk vele. A sorszámot általában a lap aljára, középre szokás elhelyezni. A címlapot viszont ne számozzuk meg, itt állítsunk be nullát, majd jelöljük be a megfelelő helyen, hogy az első oldalon ne mutassa a szövegszerkesztő az oldalszámot. A szöveg elrendezésének legtetszetősebb módja a sorkizárt formátum, lehetőleg ezt alkalmazzuk. Nagyobb terjedelmű idézeteknél, illetve verseknél egy üres sor után, szélesebb margóval következhet, középre igazítva, az idézet. Tartsuk be a tantárgyfelelős által megadott terjedelmet. Ez alatt a címlap, a mellékletek és a bibliográfia nélküli részt értjük. A lapoknak csak az egyik oldalára nyomtassuk a szöveget. A lapokat összetűzve, vagy borítóban, dossziéban adjuk be. A szó szerint idézett szövegrészeket (citátumokat) betűre pontosan, az eredeti helyesírás és szórend szerint kell leírnunk, ugyanis ez a korrekt hivatkozási mód. Ha esetleg hiba van a műben, akkor a hibát szögletes zárójelbe foglalt latin [sic!] (jelentése, így) szócskával jelezzük. Ha az idézetnek csak egy részét használjuk fel, akkor a kihagyott rész helyére zárójelbe tett három pontot kell tennünk. A dolgozatban felhasznált idézeteket idézőjelbe kell tennünk (vagy tipográfiai módszerekkel kell elkülönítenünk), és meg kell jelölnünk a pontos forrását. Idézés, hivatkozás

„…a hallgatók kevés szemináriumi dolgozatot írnak, legtöbbjük csak a szakdolgozat elkészítésekor kerül szembe az írás problémájával.


107

Nagyon szerencsés az a hallgató, akinek (…) témavezető tanára nemcsak azt mondja el mit kell írnia, hanem azt is, hogy hogyan.” (Gyurgyák János, 2003. p. 220) Ha az idézőjelen belül szintén idézőjelet kell használnunk, akkor ún. lúdlábat használunk, méghozzá az idézet mindkét végén befele mutató lúdlábat) „…a szerző maga »szedi«, azaz maga írja be a szöveget a számítógépbe, következésképpen a korrektornak nincs mivel összevetnie a szöveget, azaz a »levegőbe olvas«." (Gyurgyák János, 2003. p.265) Csak abban az esetben idézzünk szó szerint, ha gondolatainkat a saját szavainkkal nem tudnánk jobban kifejezni! Az idézetek halmozása nem pótolja az érvelést, és széttördelheti a dolgozat logikus gondolatmenetét. A különösen hosszú idézetektől pedig nehézkes lesz a megfogalmazás. A szakirodalomból vett, szó szerinti idézetet soha ne közöljük idézőjel, és forrásmegjelölés nélkül: ezt nevezik ugyanis plágiumnak! Ha az idézeten belül egy különlegesebb kifejezést, fontos részletet ki akarunk emelni, ezt többféleképpen, például dőlt szedéssel, vastagítással tehetjük meg. A kiemelés tényét az idézet végén, szögletes zárójelben, vagy a jegyzetben közölni kell: „Kiemelés tőlem: X.Y.” Sok esetben érdekes lehet, hogy egy bizonyos idézetre mely más szerző művében találtunk rá. Ezt a jegyzetben szintén meg kell említeni: az idézet forrásának megadása után, zárójelbe odaírjuk, hogy „Idézi: X.Y.” A tartalom szerinti idézés, vagy parafrázis használata a szakmai dolgozatok elkészítésének egyik alapvető eljárása. Ilyenkor a kijegyzeteléskor saját szavainkkal átfogalmazzuk a szerző által írtakat. Figyelem, ettől ez még nem lesz a saját gondolatunk, tehát ilyenkor is szükséges a szerzőre hivatkozni! A hivatkozásokat sorszámozott lábjegyzetben, vagy a hivatkozott rész után zárójelben (végjegyzet), a forrás pontos megjelölésével (szerző, cím, kiadás éve, kiadó, oldalszám) kell elkészíteni. Szó szerinti idézésnél oldalszámot is fel kell tüntetni, míg tartalmi idézésnél elég a pontos forrás. A hivatkozás módja különbözik könyvnél, újságnál/folyóiratnál, Internetes forrásnál. Könyveknél: Végjegyzettel - Dolgozat szövege (Kotter, 1999, p. 32) Ennél a hivatkozási módnál a könyv részletes bibliográfiai adatait csak az irodalomjegyzékben szerepeltetjük. VAGY


108

Lábjegyzettel - Dolgozat szövege1 Folyóiratoknál: Szörényi Ágnes: Tévképzettek, Munkanélküliek friss diplomával, In. Figyelő, 2003. október 23., p.57 (vagy ahogy a folyóirat címlapján szerepel a dátum megjelölés, pl. Munkaügyi Szemlénél: XV. évfolyam, 2. szám, p.121) Internetről letöltött cikk: Szerző, URL cím + Letöltés időpontja: 2009. június 20. 22 h 34 A tartalmi idézésnél, a jegyzetek sorszámának pontos elhelyezése biztosítja, hogy a szakirodalomból vett megállapítások elkülönüljenek a saját kijelentéseinktől. Egy szó után elhelyezett utalás csak a szóra vonatkozik, egy mondat végére elhelyezett jegyzetszám az egész mondatra, a bekezdés után elhelyezett utalás a teljes bekezdésre. A tudományos dolgozat írásához további hasznos tudnivalókat talál Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon című munkájában. (A szerző a könyv második fejezetében foglalkozik részletesen a témával.)

1

Kotter, John, 1999, Változások irányítása, Kossuth Kiadó, Budapest, p. 32


109

A vizsga Első olvasatra talán furcsának találja, hogy a vizsga szerepel a tanulási technikák között, hisz a vizsga a tanuló számára elsősorban egy minősítést, jegyszerzést jelentő alkalom. De a vizsga nemcsak erre szolgál. A vizsga egyfajta tanulási eszköz, technika is, mely tükröt tart elénk, mellyel ellenőrizhetjük tudásunkat, és az eredmény függvényében változtathatjuk, korrigálhatjuk tanulási szokásainkat. A hibáinkból nagyon sokat tanulhatunk – feltéve, ha helyesen ismerjük fel őket. A tanár, aki vizsgáztat minket (ha hiteles, objektív, és ha elfogadjuk a véleményét) szintén segítséget nyújt a reális szembesítésben. A következő részben leírtakkal a vizsgára való sikeres felkészüléshez és a vizsga helyzetek sikeres megoldásához szeretnénk hozzásegíteni.

A vizsgára való felkészülés első lépései A felkészülés azzal kezdődik, hogy elkezdjük beszerezni a konkrét tudnivalókat a vizsgáról. (Mikor lesz pontosan, írásbeli-e vagy szóbeli, milyen típusú kérdések várhatóak, ki fog vizsgáztatni stb.) A felsőoktatásban, egy tantárgy tanításának kezdetén, az első órán, az oktató ismertetni szokta az elvárásokat. Ilyenkor olyan praktikus információk is el szoktak hangozni, melyek esetleg a tantárgyi útmutatóban nincsenek leírva. Érdemes ezeket a vizsgán is nagyon hasznos tudnivalókat tágra nyitott füllel meghallgatni és elraktározni (lejegyzetelni) Azután nem árt végig gondolni gyenge pontjainkat (önismeret!), hogy megelőzzük a kudarcot. A teljesítményt követelő helyzeteket (és a vizsga ilyen helyzet) a szorongó, bizonytalan emberek hamarabb tekintik önértékelésüket veszélyeztető szituációnak, intenzívebben kezdenek el szorongani és a bizonytalanságuk gátat jelenthet. A vizsgahelyzetben még gyakorlatlan hallgatók szintén ilyen helyzetbe kerülhetnek. A vizsgakövetelményekről, a vizsgáztatók tulajdonságairól szerzett információk segíthetnek a bizonytalanságérzet csökkentésében. Össze kell gyűjteni az összes tananyagot: tankönyvek, órai és egyéb jegyzetek, próba vizsga feladatok, tesztek, stb. Fordítsunk figyelmet a felkészülés időbeosztásra, a tanulási menetrendre.

megtervezésére,

az

Az ideális az lenne, ha már a szorgalmi időszakban folyamatos tanulással készülnénk a vizsgákra, és a vizsgaidőszakban jóformán csak


110

ismételnünk kellene. Ez persze igen ritkán valósul meg, és ezért a vizsgaidőszakban a felkészülés sokkal intenzívebb. A diákok többsége az anyag nagy részét a vizsgaidőszakban sajátítja el. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a vizsgaidőszakban rendelkezésre álló napokat maximálisan ki tudjuk használni. Ehhez azt is fel kell tudnunk mérni, hogy mennyi időre van szükségünk, hogy egy-egy vizsgára fel tudjunk készülni. Azt is érdemes átgondolni, hogy hogyan osszuk be a vizsgáinkat, például a nehezebb vizsgán essünk-e túl először, vagy a könnyebb vizsgákkal kezdjük. Lássuk tehát a sikeres felkészülés további lépéseit.

Vizsgára való készülés vizsgaidőszakban Ahhoz, hogy a vizsgaidőszakban rendelkezésre álló időt optimálisan ki tudjuk használni elengedhetetlen egy időterv készítése. Az időterv kidolgozásához feltétlenül figyelembe kell venni a következőket: Szükséges, hogy reális tanulási önismerettel rendelkezzünk. Mekkora anyagmennyiséget vagyok képes megtanulni egy nap, a biztos tudáshoz hányszor kell ismételnem, mennyire vagyok jó az adott tárgyban, könnyen vagy nehezen megy nekem, stb. Valamilyen szintű előismeretünk kell legyen a megtanulandó anyagról. Nehéz vagy könnyű; megvan-e minden szükséges anyagom: tételek, előadásjegyzetek, könyvek; várhatóan boldogulok-e magamban, vagy esetleg szükségem lesz tanulótársakra. A tanulásnak több fázisban kell történnie: előkészítés, rögzítés/bevésés, ismétlés. Az egyes fázisok során a tudásanyag lépcsőzetesen egymásra épül, a többszöri ismétlés miatt jobban bevésődik, kialakul a tudásanyagon belüli összefüggésrendszer, és az eleinte hatalmasnak tűnő vizsgaanyag végül tudássűrítménnyé szűkül. Így kezelhető mennyiségű információvá alakul a sok könyv, jegyzet, szakirodalom és a folyamat végén kulcsszavak alapján fel tudunk idézni nagyobb mennyiségű információt, ismeretet. Minél mélyebb szintű a feldolgozás, annál hatékonyabb az anyag megőrzése és felidézése. Egyénfüggő, hogy az egyes fázisokra mennyi idő szükséges, de általában elmondható, hogy az előkészítő fázisra (anyag tömörítése, lényeg kiemelés, kijegyzetelés, tétel kidolgozás stb.) a felkészülési idő kb. felét célszerű fordítani. A rögzítés/bevésés fázisban, amely a tanulásra szánt idő kb. negyede, ismétlés és a rendszerezés történik. Ismeretlen új anyag ebben a fázisban már nem kerülhet a megtanulnivalók közé! Fejezetről fejezetre, tételről-tételre haladva ismételjünk, oldjuk meg a feladatokat, válaszoljunk az önellenőrző kérdésekre.


111

Érdemes megnézni a régi vizsgakérdéseket, de ne ragadjunk le ezeknél, mással is találkozhatunk a vizsgán. Ennek a fázisnak a vége felé célszerű próbavizsgát szimulálni, akár írásban, például próbateszt kitöltésével, akár egymás kikérdezésével. Ebben a szakaszban történik a hibák és hiányosságok kiértékelése, illetve azok pótlása, kijavítása. A már meglévő, saját magunk által készített kivonatos jegyzetanyagot célszerű tovább tömöríteni, kivonatolni. Ilyenkor ajánlatos például egy jó gondolattérkép készítése, melyen az egyes témakörök összefüggései is látszanak. Ezek az összegző kivonatok ismereteink vázát jelentik, azt a gondolatmenetet, amelynek logikája és kulcsszavai köré tudásanyagunk felépül. Az ismétlési fázisban (kb. az idő 10%-ában) már csak a rögzítési fázisban saját magunk által készített kivonatos anyaggal foglalkozzunk! Ebben a szakaszban újra áttekintjük a teljes anyagot, és ha hatékonyan, jól tanultunk akkor az „aha, emlékszem, tudom” élménye, érzése biztonságérzetet, önbizalmat adhat számunkra, amely jelentősen csökkenti a vizsgadrukk érzését. A felkészülési idő kb. 10%-át ne táblázzuk be! Ez lesz a vésztartalékunk, melyet váratlan, előre nem látható eseményekre, netán csúszásokra teszünk félre, hogy ebben az esetben se borulhasson fel a tervünk. Jó, ha tudjuk!  Ha van egy világos listánk a tennivalókról és az időbeosztásról, és kipipáltuk, mit végeztünk el, akkor eltölt minket a jól végzett munka öröme, szorongásunk enyhül és motiváltabbak leszünk a további tanulásra.  Ha jól megtervezzük a felkészülést, 6-8 óra tanulás egy nap elegendő lehet. Az időmennyiség reális, ha jól kihasználjuk a reggeli, délelőtti órákat, és elegendő időt hagyunk a pihenésre és a rekreációra (felfrissülésre). A vizsgaidőszak fokozott megterheléssel járó időszak ezért ilyenkor különösen fontos, hogy figyeljünk életvezetésünkre, táplálkozásunkra, a megfelelő pihenésmennyiség biztosítására.  A legjobb terv se ér semmit, ha nem tartjuk be! Minden a következetességen múlik. Ragaszkodni kell a terv betartásához, hogy ne fussunk ki az időből. Ha nap mint nap újraosztjuk az anyagot, akkor az egy napra eső anyagmennyiség növelésével egyenes arányban csökken a teljesíthetőség esélye!


112

Vizsgaláz, vizsgadrukk A vizsgaláz, vizsgadrukk a vizsgán, vagy már azt megelőzően jelentkező lámpaláz, szorongás, stressz állapot. A vizsgaláz mértékét több összetevő befolyásolja: a természetes feszültség egy feladat megoldása előtt az énkép, önbizalom a felkészülés mértéke (Michael Ben-Menachem, 2006.) Nincs olyan ember, aki valamilyen szinten ne szorongana a vizsgáktól. Egy bizonyos mértékig a feszültség szintjének növekedése egyenesen hasznos lehet. Egy egészséges mértékű szorongás, feszültség megadhatja a „kezdő rúgást” mely készülésre hangolja a tanulót. A kissé megemelkedett izgalmi szint magán a vizsgán is hasznos, hiszen a szervezet egészét aktiválja, és a teljesítmény javulását eredményezheti. A racionális, tudatos gondolkodásunk csak a jéghegy csúcsa és rengeteg információ, emlék, tudás rejtőzik mélyebben a tudatalattinkban. A hosszú távú emlékezetet az asszociációk jellemzik, az asszociáció és a kombináció az előhívási "pályákat" tartják karban. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy amikor gondolkozunk, előzőleg tárolt információk után kutatunk az emlékezetünkben akkor az agyban a megfelelő idegsejtek (bonyolult neurokémiai folyamatok révén) a megfelelő irányokba küldenek impulzusokat, a szunnyadó idegsejtek aktivizálódnak, az idegcsoportok összekapcsolódnak és sor kerül a sikeres előhívásra. Olyan ez, mint amikor egy csomó villanykörte együtt felgyullad, fény derül a homályból, és az ismeretek hirtelen felszínre törnek. Ha egészséges mértékű a vizsgaláz, amit átélünk, és az előzetes felkészülésünk alapján van mire emlékeznünk, akkor a tanár kérdésére esetleg olyasmi is beugrik, amin talán magunk is meglepődünk, hogy ezt honnan is tudjuk. Azoknak a diákoknak a többsége, akik jól felkészültek a vizsgára, és ennek ellenére nagy vizsgalázzal kezdik a vizsgát, már az első percekben megnyugszanak, ahogy megkapták az első kérdést és elkezdenek válaszolni rá. Sok félelem, feszültség a válaszadással egy időben oszlik el és válik semmivé, hiszen az ember addig fél, amíg nem tudja pontosan, hogy mi vár rá! Ha viszont a szorongó diák minden különösebb felkészülés nélkül megy neki a vizsgának, akkor a vizsgán masszív félelemérzet telepszik rá, a vizsgahelyzet kudarcélmény lesz számára. Így aztán a következő vizsgahelyzet elé még nagyobb szorongással tekint, és végül kialakul egy ördögi kör melyből igen nehéz lesz kitörnie. A vizsgadrukk állapotában több fiziológiai folyamat megy végbe a szervezetünkben, mely általában a stressz helyzetek velejárója. A létrejövő élettani változások ilyenkor extra energiát szolgáltatnak, és gyors alkalmazkodást, védekezési reakciót tesznek lehetővé.


113

A legalapvetőbb változások az akut stressz-hatásra a fokozott adrenalinhatás miatt: szapora szívműködés, gyorsult, kapkodó légzés, légszomj, gombócérzés, a száj kiszáradása, fokozott izomfeszülés. Ezt követően egy paraszimpatikus hatású kompenzációs folyamat indul be, amely miatt fokozódhat a bélperisztaltika, vizelési inger, remegés, kipirulás és verejtékezés jelentkezhet. Vannak olyan típusú emberek, akiknél akut stressz-hatásra inkább a szív-, légző rendszeri tünetek jellemzőek és vannak olyanok, akiknél inkább az emésztőrendszeri panaszok. Fokozott, kóros mértékű szorongás esetén a gondolkodásunk is beszűkülhet, ilyenkor csökken a gondolkodási, asszociációs képességünk. Kis mértékben a legtöbb diák érzékeli ezeket a tüneteket, de felül tud kerekedni rajtuk. Igazán problémát akkor jelent, ha olyan mértékű vizsgadrukk jelentkezik, hogy az rontja a teljesítményt. A nagy mértékű teljesítményszorongás gyakran összefügg a szülői mintával vagy a neveléssel. Ahol maga a szülő is maximalista, perfekcionista, ez az elvárásrendszer könnyebben ültetődik át a gyerekekre is. A diákok kb. 10-20%-a olyan szintű feszültséget él meg a vizsgára való felkészüléskor, és magán a vizsgán, amely rontja teljesítményét és amely már kóros stressznek tekinthető. Az ilyen mértékű szorongás okairól, kezeléséről bővebben olvashat a következő fejezetben, A tanulói önkép és a Praktikák önbizalomhiány megszüntetésére című részben. Vizsga alatt ajánlott magatartás, technikák A vizsgák mindig különböznek egymástól, így bizonyos fokig még akkor is tapasztalatlanok vagyunk egy-egy új vizsgahelyzetben, ha életutunk során már szereztünk némi vizsgarutint. Van néhány általános szabály, taktika, amit a vizsga során érdemes megfontolni, kipróbálni, mert ha másoknál működött, akkor valószínűleg nálunk is beválik. Jellegéből adódóan a szóbeli és írásbeli vizsgán javasolt stratégia, technika sok mindenben eltér egymástól ezért ezeket külön tárgyaljuk. A szóbeli vizsgán, ahogy ezt az első Magatartás szóbeli vizsgán fejezetben már említettük, az emberi kapcsolatok, játszmák is szerepet kapnak. Jó esetben Ön előzőleg már minden alkalmat megragadott, hogy megismerje a vizsgáztatót, és ideális esetben pozitív benyomást is sikerült keltenie magáról. (eljárt az előadásokra, szemináriumokra, megkereste a tanárt fogadóórában stb.) Ezt a benyomást kell erősítenie, a vizsgán való jó megjelenéssel, fellépéssel. Ezt az alkalomhoz illő öltözettel, ápolt megjelenéssel, udvarias, magabiztos (vagy legalábbis annak tűnő) fellépéssel tudja elérni. Ha lehetősége van arra, hogy eldönthesse melyik tétellel, témakörrel kezdődjék a vizsga, akkor kezdje azzal, amit a legjobban tud.


114

Építse fel a mondanivalóját, és ne csak elmondja, hanem adja elő! A vizsgáztatók jó néven veszik, ha logikusan felépített, választékos stílusban megfogalmazott, szakszerű feleletet hallanak, és nem nekik kell harapófogóval kihúzni a tudásmorzsákat a vizsgázóból. Vigyázzon, ha a felkészülési idő során részletesen kidolgozta, leírta a témát könnyen abba a hibába eshet, hogy csupán felolvasni fogja, nem előadni! Ugyanaz a tudásanyag magabiztosan előadva, vagy halkan elmotyogva, felolvasva egy-két jegy különbséget jelenthet az értékelésnél. A szóbeli vizsga hátrányainál, az első fejezetben, említettük a szubjektivitást. A nem meggyőző előadásmód, fellépés a bizonytalanság, a nem elég biztos tudás érzetét keltheti a vizsgáztatóban. Egy téma kifejtésekor jó, ha kitérünk saját megfigyeléseinkre, a gyakorlatban megfigyeltek alapján, vagy saját tapasztalatainkból hozunk fel gyakorlati példákat. Ezzel egyszerre két legyet ütünk egy csapásra: a vizsgáztató nem fogja unni a mondandónkat (gondoljunk csak bele hányszor hallja a tananyagot egy és ugyanazon a módon…) és bizonyítjuk, hogy nem csak „bevágtuk” az anyagot, hanem aktívan beépítettük a meglevő tudásanyagunkba (ez meggyőzően bizonyítja intelligenciánkat). A jó vizsgázót az jellemzi, hogy a tanultakról át tud váltani azokra a pontokra, melyek kapcsolatot teremtenek a vizsgaanyag és a hétköznapi tudás között. Ezért is elengedhetetlen, hogy folyóiratokat, napilapokat is olvasson, tájékozott legyen általános és a szakterületét érintő aktualitásokban. Ha a vizsgáztató kérdez, akkor igyekezzünk pontosan megválaszolni a kérdést. Ha olyan kérdést kap melyet nem ért pontosan, nyugodtan kérdezzen vissza, hogy hogy is értette a vizsgáztató a kérdést, vagy kérjen esetleg segítséget. A vizsgáztató által feltett kérdések gyakran hosszúak, és esetleg több részkérdést is magukban foglalnak. Mielőtt elkezdjük a feleletet, pontosítsuk, hogy melyik részkérdésre válaszolunk. Ha hosszú a kérdés, meg is kérhetjük a vizsgáztatót, hogy ismételje meg a kérdést. A vizsgáztatók gyakran nem egyszerűen az anyagra kíváncsiak, hanem mindennapi problémákat vetnek fel, amelyek révén lehetséges a tanultak értelemszerű alkalmazása. Ilyenkor nemcsak a tanultakat kell felidéznünk, hanem arra is rá kell jönnünk, hogy annak mely részei lényegesek. Ha bizonytalan a válaszban gondolkodjon hangosan, a vizsgáztató így látni fogja, hogy jutott el az előadott következtetéshez. Ha jó úton jár, csak hiányzik egy-két mozaikkocka, akkor ilyenkor a vizsgáztató segíteni tud Önnek. Többnyire nem szerencsés dolog, rögtön kertelés nélkül kijelenteni, hogy nem tudjuk a választ. Gyakran előfordul, hogy a feltett kérdésre mindennapi tudásunk alapján is válaszolhatunk, és némi tanári segítséggel talán kikerekedik egy elfogadható válasz. Tehát ne adjuk fel rögtön, de vigyázzunk, hogy ne éljünk vissza a vizsgáztató jóindulatával és idejével.


115

Kritikus helyzetek praktikák

kezeléséhez

javasolt

Ha a vizsgáztató látszólag nem ránk figyel (noteszában, irataiban lapozgat, telefonját nézegeti stb.) szemünk se rebbenjen, ne jöjjünk zavarba, folytassuk barátságos arccal. A reakció több mint valószínű nem nekünk szól, egyszerűen csak arról van szó, hogy a vizsgáztató is ember és az egész napos vizsgahelyzetben ő is elfáradt és kicsit lazít. Ha a vizsgáztató túl hosszan beszél, felléphet bennünk egy szorongás, hogy mindent elmond, amit mi is tudunk. Ilyenkor érdemes udvariasan bekapcsolódni a monológba, esetleg a jegyzeteinkre mutatni, hogy igen ezt kifejtettük a felkészülési idő során. Ne lepődjünk meg, ha a vizsgáztató elkéri a felkészülés során írt vázlatunkat. Előfordulhat, hogy miután átolvasta, nem hagyja, hogy a teljes témát elmondjuk, hanem egy terület kifejtésére kér fel minket. Ezért is érdemes jól áttekinthető, már szemre is tetszetős, logikusan felépített vázlatot írni. Az írásbeli vizsgát a hallgatók Írásbeli vizsgán ajánlott technikák általában jobban kedvelik, mert nem kell „szerepelniük” és e miatt kisebb mértékű vizsgadrukkot élnek meg. Az írásbeli vizsgán többféle típusú feladattal találkozhatunk, de van néhány általános szabály, technika, praktika, ami mindegyik esetében segítségünkre lehet a sikeres megoldásban. Ha megkaptuk a feladatlapot a kérdésekkel ne „essünk neki” rögtön a kidolgozásnak, először nézzük át a feladatlapot. Fussuk át az egészet, mert így felmérhetjük, hogy milyen hosszú, hány feladatot, kérdést tartalmaz, milyen típusú feladatok vannak, és ebből nagyjából kiderül, hogy mennyi időnk van egy-egy részre, hogy kell beosztanunk az időnket. Ilyenkor érdemes azt is felmérni, hogy melyik kérdés mennyit ér, tehát melyek a fajsúlyosabb feladatok. Mindig azt írjuk le először, amit tudunk! Nem kell ragaszkodni a megadott sorrendhez, mert lehet, hogy épp az elejét nem tudjuk jól, és akkor időt veszítve, pont arra nem lesz időnk, amit a legjobban tudunk. Az esetleges időveszteségen túl azért is azzal érdemes kezdeni, amit jól tudunk, mert belendülünk, és szorongásunk oldódik, ha már látjuk az alakulóban levő feladatlapunkat. Lehetőleg egyetlen kifejtős kérdést se hagyjunk válasz nélkül. Ha nem tudjuk a pontos választ, akkor próbáljunk józan ésszel, következtetéssel kikerekíteni valamit, ami


116

logikusan, értelmesen hangzik. A kifejtős kérdésekre adott helytelen válaszért nagyon ritkán jár pontlevonás. Ezért ha van időnk, próbáljuk meg, hátha lesz valami értékelhető benne. A feladatok kidolgozása előtt fontos, hogy nagyon gondosan olvassuk el és értelmezzük az utasításokat! Ha nem az utasításoknak megfelelően válaszolunk, értékes pontokat veszíthetünk. Az értékeléskor a kérdésre adott választ pontozzák. Ha marad időnk, esetleg kiegészítő tudásunkat is megcsillogtathatjuk, de plusz pontot erre több mint valószínű nem kapunk. Esetleg két jegy közötti határesetnél van némi esély arra, hogy az értékelő ezt javunkra írja, de ez igen esetleges és legyünk tisztában vele, hogy erre nem jár nekünk pont. A pontozási szabályokat a feleletválasztós kérdéseknél azért is érdemes figyelmesen áttanulmányozni, mert ha a találgatásért nem jár pontlevonás, akkor ennél a feladattípusnál is megpróbálhatjuk azokat a kérdéseket is megválaszolni, amelyekben nem vagyunk biztosak. A dolgozat beadása előtt érdemes átnézni, átolvasni az egész dolgozatot, ellenőrizni a leírtakat. Amikor újraolvassuk a válaszainkat, időnként erős kísértést érzünk arra, hogy megváltoztassuk egyik-másikat. Ha rájöttünk, hogy hibáztunk, akkor változtassuk meg, javítsuk ki, de ha egy kérdésnél sokat tépelődtünk, hogy melyik lehet a helyes válasz, akkor ne bíráljuk felül a választásunkat. Találgatásnál, az esetek nagy részében általában az első a helyes! (Vigyázat, van olyan vizsga ahol a javítást el se fogadják!) A dolgozatnak esztétikus külleműnek kell lenni - rendezett, strukturált, áttekinthető, olvasható legyen - erre folyamatosan figyeljünk. Ha javítunk, kiegészítünk akkor azt jól értelmezhetően, a lehető legrendezettebben tegyük. Ha beadás előtt marad időnk, vegyünk elő színeseket, készítsünk kereteket, aláhúzásokat. Itt hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy a vizsgához szükséges eszközöket (tollak, ceruzák, vonalzó, számológép, egyéb megengedett segédeszközök) maradéktalanul vigyük magunkkal. Addig, amíg a szóbeli vizsgán az alkalomhoz illő megjelenés, fellépés jelenthet egy jó belépőt, addig az írásbeli vizsgán a dolgozat külleme, amely miatt a tanár jó érzéssel veszi kézbe, jelenthet jó indítást az értékeléshez. A szóbeli vizsgán a tudásanyag magabiztos előadásával győzhetjük meg a tanárt a biztos tudásunkról, az írásbeli vizsgán a tartalom mellett a rendezettség, strukturáltság bizonyítja a biztos tudást. Az agyonjavított, ide-oda beszúrt kiegészítések lerontják az összhatást, még ha tartalmilag rendben is van a dolgozat. A helytelen szerkesztés zavaros gondolkodásra és a téma szegényes ismeretére utalhat. Egy tanulmány szerint a csúnyán, rendezetlenül dolgozatokra átlagosan egy jeggyel rosszabbat adtak, mint a szépen, rendezetten, áttekinthetően írt dolgozatokra. Külön érdekesség, hogy a tanulmányban résztvevő vizsgabiztosokat megkérték, hogy a szépírást ne vegyék figyelembe az értékeléskor. (Allan Mundsack, James és Ellin Deese, 2006. hivatkozása)


117

3. TANULÁSI SZOKÁSOK ALAKÍTÁSA A HATÉKONY TANULÁS FELTÉTELRENDSZERE

Egy indiai bölcsesség szerint a gondolatból lesz a cselekvés, a cselekvésből lesz a szokás, a szokásból lesz a karakter, a karakterből lesz a sors. Szokásaink sorsunk alakítói. Bármilyen teljesítmény (így a tanulási teljesítmény is) nem egy cselekedet, hanem egy szokás, szokásrendszer eredménye. Tanulási szokásainkat kezdetben szoktatással alakították ki szüleink, tanítóink. Később természetesen mi is alakítottunk ezeken a szokásokon, és kialakultak jó és rossz tanulási szokásaink. Ha valami szokásunkká válik, akkor rutinszerűen cselekszünk, nem ellenőrizzük, korrigáljuk cselekvésünket. Ezzel a résszel arra szeretnénk bíztatni, hogy lépjen ki ebből a rutinból, gondolja át, vizsgálja meg, elemezze tanulási szokásait, és ha szükséges alakítsa át azokat. Ha van elég bátorsága szembesülni rossz szokásaival, lehetővé válik, hogy kiküszöbölje ezeket, és új szokásokat alakítson ki! "Az egyetlen igazi hiba az, amiből semmit nem tanulunk." John Powell

Azt, hogy mennyire vagyunk sikeresek a tanulásban, milyen a tanulási teljesítményünk, képességeinken, tanulási stratégiánkon, technikáinkon és motivációnkon túl nagyjából a következő külső és belső feltételek határozzák meg (és ezek mentén alakulnak ki tanulási szokásaink): hol és milyen körülmények között tanulunk, hogy osztjuk be az időnket, hogyan tervezzük, szervezzük meg tanulási munkánkat, milyen az aktuális állapotunk milyen a tanulással kapcsolatos önértékelésünk. Ahhoz, hogy a leghatékonyabban tudjunk tanulni (a lehető legkisebb befektetéssel, legrövidebb úton) érdemes végiggondolni, hogy tanulási munkánk során milyen külső és belső feltételrendszert kell megteremtenünk, milyen tanulási szokásrendszert érdemes kiépítenünk.

Az optimális külső feltételek megteremtése Hol és milyen körülmények között tanuljunk? A tanulás fizikai környezete alapvető fontosságú a tanulás egész folyamatára nézve. Az ideális külső feltételek megteremtése nélkül hiába dolgoztuk ki bevált tanulási stratégiáinkat, módszereinket, ugyanis azok hatékonyságát a nem megfelelő környezet jelentősen ronthatja. (Például


118

rekkenő hőségben, poros, zajos környezetben aligha vagyunk képesek hatékonyan tanulni) És hogy milyen az ideális tanulási hely és környezet? Kinek milyen. Az egyéni tanulási stílusok taglalása során már említettük, hogy igen eltérő lehet, hogy ki milyen fizikai és társas környezetben tud legeredményesebben tanulni. Mégis megfogalmazható néhány általános irányelv arra vonatkozóan, hogy hogyan tudjuk a tanulás optimális külső feltételeit biztosítani. Jó, ha van egy állandó tanulóhelyünk. Ennek legfőbb kelléke egy asztal és egy szék. (Lehet kedvenc fotelünk, kanapénk is az állandó tanulási „kuckónk”, de írófelületre akkor is szükségünk van,) Szét kell tudnunk teregetni a könyveinket, jegyzeteinket, tehát megfelelő térre van szükségünk, ahol senki és semmi (pl. telefon) nem zavar. Figyelem! A tanulás feszültséget jelent, fiziológiailag mérhető módon, például az izomzat megfeszülése révén. Tehát az izmainknak is tónusban kell lenniük. Túlságosan ellazulva hosszabb ideig nem fogunk tudni tanulni. (Elalszunk kedvenc fotelünkben.) A tanuláshoz szükséges anyagok, eszközök legyenek kézközelben. Nem szerencsés, ha tanulás közben folyton fel kell állnunk és keresgélnünk az éppen szükséges anyagokat, eszközöket. Praktikus, ha egy polc, falitábla van a tanulási helyünk közelében, ahol rendszerezve tudjuk tárolni tanulási eszközeinket. Legyen naptár, határidőnapló vagy más rendező eszköz a közelünkben, ahol a legfontosabb feladatainkat feltüntethetjük és ütemezhetjük! Legyen egy óra is nálunk! Ha túl sok minden van körülöttünk, az elvonhatja a figyelmet. Nagy egyéni különbségek lehetnek a rend igénye tekintetében, de általánosságban elmondható, hogy rendezett környezetben hatékonyabb a tanulás. Fontos, hogy tanulóhelyünk legyen hangulatos. (legyen kedvünk odatelepedni.) A hangulatosságnak fontos eleme a világítás. Legegészségesebb, ha természetes fénynél tanulunk, tehát tanulóhelyünk lehetőleg ablak közelében legyen. Ha mesterséges fényre van szükség akkor jól megválasztott mesterséges megvilágítást kell alkalmazni, melynek ne legyen se túl éles fénye, se túl kevés fényereje és megfelelő szögben világítsa meg munkafelületünket. Nem elhanyagolható a falak, tárgyak, környezet színének, árnyalatainak befolyásoló hatása sem a hangulat alakulására.


119

A helység hőmérséklete és oxigénellátottsága is lényeges körülmény. Figyelni kell tehát arra, hogy se túl meleg, se túl hideg ne legyen tanulóhelyünkön, és rendszeresen szellőztessünk. A megfelelő tanulási állapotot, koncentrált figyelmet úgy tudjuk elérni, ha a zavaró hanghatásokat, forrásokat kiküszöböljük. Egyéni különbségek mutatkoznak abban, hogy ki milyen zajszint mellett képes a hatékony tanulásra. Legtöbben teljes csendben tudnak maximálisan koncentrálni. Vannak, akik zene mellett is képesek, vagy így képesek a még hatékonyabb tanulásra. Bizonyított tény, hogy a hangos zene negatív hatású, mert túlterheli az idegrendszert. A legújabb kutatási eredmények azt igazolták, hogy bizonyos ütemű zenének jótékony hatása lehet a tanulási képességekre. A klasszikus és barokk zene, az átlagosan 60-70 leütés/perc ütemének köszönhetően elősegítheti a tanulást, mert megegyezik az agy alfa tevékenységével (812 ciklus/szekundum), ami az ún. nyugodt éberség állapota. A zene egyrészt segíthet megnyugodni, oldhatja a szorongást. Másrészt a jobb agyféltekét aktiválva elősegítheti az információ hatékonyabb befogadását, és abban is segíthet, hogy az új információ könnyebben átkerüljön a hosszú távú memóriába.

Hogyan tervezzük, szervezzük meg tanulási munkánkat? Hogy osszuk be tanulási időnket? Ennek a kérdésnek a megválaszolását két dimenzióra kell bontanunk: hosszú távú és rövid távú tervezés, időbeosztás. Hosszú távú tervezés „Annak, aki nem gondol, és nem tervez jó előre, a gond kopogtat ajtaján.” (Konfucius)

A tanulási tervünk átgondolását, elkészítését, időnk beosztását a félév elején kell elkezdeni. A tervezés a stratégiai gondolkodást fejleszti. A jól felépített terv kezdőpontot ad, cselekedtet, nyomon követést kíván, értékel. A tervezéshez tudnunk kell, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre, milyen hosszú a félév (hány hét), mit kell megtanulni (hány tárgyunk lesz és egy-egy tárgyon belül mit is fogunk tanulni). Félév elején számot kell vetni azzal, hogy milyen követelményrendszert kell teljesíteni az egyes tárgyakban (tantárgyi útmutató gondos áttanulmányozása), milyen feladatokat kell elvégezni, milyen határidős feladataink vannak, mik a pontos határidők, milyen nehézségű anyagot kell megtanulni, és érdemes azzal is kalkulálni, hogy mennyire érdekel minket az, amit tanulnunk kell. Érdemes átgondolni, hogy mit szeretnénk elérni az egyes tárgyak teljesítése során, miben szeretnénk fejlődni, amihez a tantárgyi ismeretek


120

hozzásegíthetnek, hol tartunk most, és hova szeretnénk eljutni a félév végére. Vagyis meg kell fogalmaznunk a céljainkat. A tanulási célkitűzések szorosan összekapcsolódnak a tanulás motivációival is. Evidens cél a tárgyak sikeres teljesítése, de nem szerencsés, ha a cél csupán ennyi. Erőfeszítést, tudatos átgondolást követel meg tőlünk, de érdemes leírni a célokat. Például milyen kompetenciánkat szeretnénk növelni, fejleszteni, összevetve azzal, hogy hosszú távú elképzeléseinkhez, például karrierterveinkhez hogyan, miben tud a kitűzött cél elérése segíteni minket. Ha céljaink csak gondolatainkban léteznek, nagy valószínűséggel megmaradnak az ábrándozás szintjén! A cél legyen reális és elérhető; mindig egy konkrét területre vonatkozzék; legyen egyszerű és világos; legyen mérhető. Az elérni vágyott célok kitűzésekor tekintettel kell lenni a személyes feltételekre, és az eddig elért eredményekre. Reális önismeret birtokában képesek leszünk hasznos, fejlődésünket segítő tervet készíteni. A fejlődés legnagyobb gátja, akadálya, ha nem vagyunk tisztában gyengeségeinkkel, vagy nem vagyunk hajlandóak szembe nézni velük! Minél önállóbban képes valaki saját maga elé célt állítani, minél önállóbban képes ezzel összevetve kiinduló helyzetét meghatározni, minél önállóbban tudja programozni a cél felé vezető utat, tud ehhez eszközöket, módszereket választani s a haladás eredményét mérlegelni – annál önállóbb és sikeresebb tanulásában. (Durkó, 1993.) Rövid távú tanulási terv, munkaterv "Mindig könnyű megtenni a következő lépést, és mindig lehetetlen megtenni két lépést egyszerre." (Seymour Cray) Ha tisztáztuk, hogy mik a teendők, elvárások, feladatok, mit szeretnénk elérni, akkor meg kell terveznünk azokat a lépéseket, cselekvéseket melyeken keresztül el tudjuk érni a megfogalmazott célokat, és amelyek segítenek bennünket a heti, illetve a napi menetrend kialakításában. A szervezés és a tervezés mindig a cél elérésének eszközét jelenti. Az egyéni tervezés első lépéseként valamennyi elvégzendő feladatot, határidőt számba kell venni, és fel kell jegyezni. Néhány megválaszolandó kérdés:  A tanrendnek megfelelően mit kell még tennem? (Például könyvek beszerzése, könyvtári kölcsönzés.)  Milyen módon érhetem el kitűzött céljaimat? (Például látogatom az órákat, részletesen jegyzetelek, az órák után kiegészítem a jegyzeteimet, elolvasom a témához kapcsolódó részt a kötelező irodalomból, megválaszolom a fejezet utáni kérdéseket, naponta megtanulok öt idegen szót, a gyakorlatokon önként jelentkezem feladatokra, részt veszek tanulócsoportos felkészüléseken, prezentációs készségeim


121

 fejlesztéséhez keresem a lehetőséget a nyilvános megszólalásokra stb.) A heti munkatervnek napokra lebontva kell Heti munkaterv elősegítenie a különféle tevékenységek súlyozását. A heti tervben mérlegelni kell a tanulásra, különböző kötelezettségekre, szabadidőre jutó időt. Célszerű beírni az állandó elfoglaltságainkat, hogy tisztán lássuk, hogy mennyi a tanulásra szánható összes időmennyiségünk. Érdemes elkészítenünk átlagos heti időmérlegünket. Ön tudja, hogy például a szorgalmi időszakban mennyi az egyéni tanulásra fordítható heti átlagos időkerete? A 10. sz. mellékletben talál egy mintát, melynek segítségével átgondolhatja, kiszámíthatja. Ha már tudjuk a tanulásra szánható időmennyiségünket, akkor be kell osztanunk a rendelkezésre álló időt, törekedve a rendszeres tanulásra. A tanulási napirend elkészítéséhez vegyük figyelembe a szervezet fiziológiailag meghatározott Napirend teljesítményingadozásait a napszakok függvényében. A következő ábrán a legtöbb embernél látható napszaki ingadozásokat láthatjuk.

2.ábra (Werner Metzig, Martin Schuster, 2003 alapján)

Természetesen ezek az időpontok széles individuális szórást mutathatnak, ezért ha eddig esetleg nem tudatosult Önben, akkor tanácsos megfigyelnie saját bioritmusát, teljesítményének csúcs-, illetve mélypontjait. Általánosságban elmondható, hogy ennek a teljesítőképességbeli ingadozásnak mindenki kisebb vagy nagyobb mértékben ki van téve. Ez egyrészt függ az egyén napi állapotától, másrészt pedig attól a kategóriatípustól, amelyet a tudomány korai ritmusú egyénnek (reggeli ember, „pacsirta”) illetve késői ritmusú egyénnek (reggeli morcos, "éjszakai bagoly") nevez és amely belső (biológiai) óránkkal van összefüggésben. Az első csoportba tartozók kora reggel tudnak jól dolgozni, és délután, illetve kora este előbb lesznek fáradtak, kimerültek. A második csoportba tartozók csak késő délután aktivizálódnak igazán, ezért


122

éjszakába nyúlóan tudnak dolgozni. Ez azt jelenti, hogy a görbe ennek megfelelően balra vagy jobbra eltolódhat. Mivel az izgalmi állapot összvolumene a nap folyamán növekszik, ezért a szorongásra hajlamos egyének reggel tudnak jobban tanulni, mert ilyenkor az izgalmi állapot szintje alacsonyabb. A napirend elkészítéséhez fontos, hogy meg tudjuk becsülni, hogy mire mennyi időt kell szánnunk. Ehhez tudnunk kell, hogy milyen gyorsan tanulunk. Hány oldalt vagyunk képesek megtanulni egy nap alatt az anyagból? Gyakori hiba, hogy túlbecsüljük haladási sebességünket, és a vizsgaidőszakban naponta újraosztjuk a megtanulandó oldalszámot. Ilyenkor szokott az előfordulni, hogy nem marad elég idő az ismétlésre. Házi dolgozat elkészítésénél vagy egyéb írásos feladat teljesítésénél is fontos annak a megbecsülése, hogy mennyi idő alatt vagyunk képesek teljesíteni a feladatot és milyen előkészítő munkákat (például könyvtárban keresés, irodalom feldolgozás, kijegyzetelés, saját vizsgálat előkészítés) igényel a feladat megoldása. Elengedhetetlen, hogy reálisan becsüljük meg az egy-egy feladat teljesítéséhez szükséges időt! (Az Időmenedzselési ötletek, tanácsok és az Időrablók című fejezetben részletesebben is foglalkozunk az időtervezéssel.) A feladatok ütemezésénél jó, ha figyelembe vesszük az emlékezés, felejtés élettanát is. Például az előadásanyagok átolvasásával, kiegészítésével történő tanulás jóval hatékonyabb, ha lehetőleg még aznap történik meg, amikor az előadáson részt vettünk. (lásd: Rövid távú – hosszú távú memória) A heti munkatervbe érdemes beiktatni olyan időpontokat is, amikor az esetleges csúszásainkat be tudjuk hozni, mert különben borulhat az egész tervünk. A legjobb terv sem alkalmas semmire, ha nem használjuk! Elkészült munkatervünket jól látható helyen, tanulóhelyünk közelében helyezzük el (ragasszuk fel a falra, tűzzük ki falitáblánkra) és rendszeresen vessük össze a tervet és megvalósítását, vagyis kontrolláljuk magunkat. A betervezett tanulási egységeket minden alkalommal jól látható jelöléssel igazoljuk, vagy nyitva hagyjuk, esetleg különböző színekkel jelöljük. Ha kipipálhatjuk azt, amit már elvégeztünk, láthatjuk, hogy jó úton haladunk! Az elvégzett munka öröme pedig új lendületet adhat. Első heteink munkaterve feltehetőleg nem lesz tökéletes. Valószínűleg elsőre még nem fogjuk tudni teljesen reálisan kiszámítani az egyes feladatokra fordítandó időt, illetve váratlan események is késztethetnek arra, hogy módosítsuk a munkatervünket.


123

Ha jól csináljuk, a későbbiekben nem kell olyan szigorúan betartanunk az előírásokat, hanem csak egyfajta emlékeztetőül fogjuk használni. A tanulás külső feltételeire vonatkozó javaslatokat általános keretnek tekinthetjük, ezeket mindenkinek egyéni szükségleteihez kell igazítania. Összefoglalva a tanulás külső feltételeire vonatkozó általánosan érvényes javaslatokat: a hatékony tanulás megvalósításához megfelelő tanulási környezet szükséges. A tanulást tervezni kell. A tervet és a megvalósítást rendszeresen össze kell vetni egymással.(önkontroll) A rendszeresség elősegíti a kedvező tanulási szokások kialakítását (ritmus kialakítás)

A tanulás optimális belső feltételeinek megteremtése A következő részben áttekintjük, hogy milyen belső feltételeknek kell teljesülnie annak érdekében, hogy tanulásunk hatékony és eredményes legyen. Belső feltételeken az egyén aktuális (testi és lelki) állapotával kapcsolatos tényezőket és a tanulással kapcsolatos önképet értjük.

A tanuló egyén aktuális állapota A legoptimálisabb testi-lelki állapot a tanulásra az, amikor kialudva, kipihenten, egészséges táplálkozást követő jó komfortérzettel, jó fizikális állapotban, energikusan, kedvvel, érdeklődéssel vagyunk képesek tanulni. Éhesen sose kezdjünk tanulni, mert az éhség erősebb, mint az érdeklődés vagy a kötelességérzet, és elvonja a figyelmünket a tanulásról. Sokan kávét isznak tanulás közben, bízva abban, hogy a kávé serkenti az agyműködésüket. Valójában az agyműködést a glükózban, nátriumban és káliumban gazdag ételek (zöldségek, gyümölcsök) és italok (zöldség- és gyümölcslevek) és az oxigén serkenti. Veszélyes különböző serkentőszerekkel, „csodapirulákkal”, energia italokkal meghosszabbítani a napjainkat. Alvásra szükségünk van! Olyan ördögi körbe kergethetjük így magunkat, ami a teljes kimerüléshez vezethet, és a vizsgán felléphet a „se kép se hang” effektus. A tanulás kezdetén a ráhangolódás, lelki felkészülés fontos tényező. Ebben az elhatározás, az akarat, a munkakezdés idejének betartására vonatkozó tervek, a magunkkal való megállapodások (és ezek betartása) a lényegesek. (A ráhangolódást önmagunk motiválásaként is felfoghatjuk.) Nagy veszély az ilyenkor a fellépő halogatás! Mindannyian roppant kreatívak tudunk lenni a halogató praktikák területén. (A halogató taktikákról a fejezet végén részletesen olvashat.)


124

A tanulás feszültséget jelent, fiziológiailag mérhető módon. A feszültség (izgalmi állapot) és a teljesítmény közötti kapcsolatot fordított U alakú görbeként írhatjuk le. Teljesítmény Feszültség NYUGALOM, IZGALMI ÁLLAPOT, SZORONGÁS

3.ábra. A tanulási teljesítmény és az izgalmi állapot közötti kapcsolat Ahogy a görbéről leolvasható, a tanuláshoz közepes szintű fiziológiai izgalmi állapot az ideális. Sem szorongva (negatív izgalmi állapot), sem eufórikus állapotban (pozitív izgalmi állapot) nem lehet túlságosan hatékonyan tanulni. Ha a tanulást megelőzően intenzív érzelmeket élünk át, eltart egy ideig, amíg megnyugszunk és tanulásra képes állapotba kerülünk. Aki nem osztja be jól az idejét, és a vizsga előtt fokozódó szorongással próbálja behozni a lemaradását, egyre kevésbé fog tudni hatékonyan tanulni. (Ilyenkor inkább azt a megoldást érdemes választani, hogy az anyag egy része sötét lyukként szerepeljen a tudásában és a szerencsében bízva, a rendelkezésre álló időben a normál menetben megtanulható anyagra koncentráljon.) A fáradtság jelentősen csökkenti a tanulás eredményességét és hatékonyságát, akár a tanulás kezdete előtt, akár a tanulás közben jelentkezik. Sokszor az unalmat, az érdektelenséget is fáradtságként éljük meg. Az igazi fáradtságon kizárólag pihenéssel tudunk segíteni, a fásultságunkkal járó „álfáradtságon” pedig úgy tudunk úrrá lenni, ha tudatosítjuk magunkban és kidolgozzuk személyre szabott aktivizáló módszereinket. (pl. váltogatjuk a feladatokat, új tanulási technikákat alkalmazunk, vagy kidolgozzuk önmotiváló, jutalmazó taktikáinkat A tanulás közben felmerülő fáradtság ellen a helyesen közbeiktatott szünetekkel tudunk védekezni. A legjobb, ha akkor tartunk szünetet, amikor sikerült a tananyagból egy meghatározott mennyiséget elsajátítanunk. Ilyenkor a szünetben rögzül a tanult anyag. A szünetek pontos megtervezése, beleértve a szünet végét is, olyan beállítódást eredményez, amely megkönnyíti a tanulás folytatását a szünet befejeztével. A szünetben valamilyen aktiváló tevékenységet érdemes végezni, ami megmozgat, ellazít. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a szünetek annál hasznosabbak, minél jobban eltér a szünetek alatti tevékenység a tanulás során tanúsított magatartástól. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a mozgásnak milyen fontos szerepe lehet a tanulási teljesítményre.


125

Paul Ginnis (2007) egy 500 kanadai diákra kiterjedő vizsgálat eredményeire hivatkozva kiemeli, hogy azok, akik mindennap egy órát töltöttek a tornateremben, a vizsgákon messze fölülmúlták azokat, akik nem sportoltak. A hosszabb tanulási szünetekre tehát ajánlatos némi sportolást is beütemezni. Ha a szünetet kitöltő tevékenység kellemes és nehezen megszakítható, akkor fellép az a veszély, hogy a szünet végén sokkal nehezebben térünk vissza a tanuláshoz. (Vagy esetleg vissza se térünk.) Persze lehet kellemes kikapcsolódással jutalmazni magunkat, csak arra kell figyelnünk, hogy a sikeres munkának megfelelő arányban alkalmazzuk. Ha a munkarendünket úgy tervezzük meg, hogy a jutalmazásokat is betervezzük, akkor ezzel az önkontrollt is segítjük. Hogy mennyi ideig tanuljunk, és milyen hosszúak legyenek a szünetek, arra nincs egységes recept. Egyénfüggő, ki kell kísérletezni. (A két óránként 15−20 perces szünet, a felsőoktatásban tanulók számára egy körülbelüli kiinduló arány lehet.) Rövid megszakításokat (1-3 perc) is be lehet iktatni fél óránként, amikor nagyokat nyújtózva megmozgatjuk izmainkat, megdörzsölgetjük (masszírozzuk) a szemünket, iszunk valamilyen frissítő folyadékot. Tanulási szokásaink kialakításánál tehát vegyük figyelembe, hogy éhesen, szomjasan, fáradtan, kialvatlanul, érzelmileg felfűtött állapotban csak igen rossz hatásfokkal lehet tanulni!

Tanulói önkép Az, hogy mit gondolunk saját tanulási képességeinkről és készségeinkről, vagyis, hogy milyen a tanulással kapcsolatos önértékelésünk, meghatározza, hogy hogyan és milyen eredményesen tanulunk. Ha elégedettek vagyunk eddigi eredményeinkkel, és úgy érezzük, tanulási szokásaink rendszerint sikeresek, vagyis egészséges önbizalommal rendelkezünk, az egyértelműen kedvező hatást gyakorol a későbbi tanulási teljesítményünkre is. A tanulással kapcsolatos önértékelésünk tapasztalatainkon alapul, tanulástörténetünk tehát jelentős szerepet játszik sikerélményeinkben, vagy abban, hogy „leírjuk” magunkat, és beletörődjünk abba, hogy bérletünk legyen a szamárpadba. A tanulással kapcsolatos negatív önértékelésnek az a legnagyobb veszélye, hogy önmagát beteljesítő jóslattá válhat, vagyis a tanulással kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalataink és érzéseink annyira meghatározóvá válhatnak életünkben, hogy egyre több kudarcélményhez vezethetnek. Ez az ördögi kör odavezethet, hogy amikor elkezdünk tanulni, máris szorongani kezdünk, és előrevetítjük a sikertelenségünket. Ilyenkor szinte beszűkült tudatállapotban ülünk a könyv felett, és nem vagyunk képesek hatékonyan tanulni. Szakirodalmi adatok bizonyítják hogy a szorongó tanulók kevésbé rugalmasak a tanulási stratégiák alkalmazásában, ennélfogva pedig rosszabbul tanulnak. (Werner Metzig, Schuster Martin, 2003.)


126

Ahogy azt láttuk, a feszültség és a teljesítmény közötti kapcsolatot leíró görbén a szorongás nem megfelelő állapot a hatékony tanulás megvalósításához. A perfekcionisták (a tökéletességre való törekvők) is küzdenek a szorongással. (A perfekcionizmusról a 12. számú mellékletben olvashat egy tanulmányt a „Hogyan lesz valakiből perfekcionista?” címen) A kudarctól szorongók: gyakran folytatnak negatív belső dialógust önmagukkal („soha nem leszek képes rá”, „úgyis olyat fognak kérdezni, amit nem tudok”, „nem fog eszembe jutni” stb.) gyakran alakítanak ki magukban olyan belső képeket, melyek a sikertelenség pillanatában mutatják őket irreálisan magas célokat, vagy túlságosan alacsony célokat tűznek ki maguk elé (az első esetben felmentést ad a nagyon nehéz cél, a második esetben biztos elkerülhető a sikertelenség) rosszkedvvel, szorongással, kétségbeeséssel élik meg a napjaikat, és gyakran másokat okolnak, tesznek felelőssé kerülik a tudásuk ellenőrzését a vizsgákon izgatottabbak, szorongásuk miatt nem képesek magabiztosan prezentálni amit tudnak, és e miatt általában rosszabb jegyet szereznek, mint amilyeneket képességeik alapján elérhetnének Ha a fenti jegyek közül többet magára nézve igaznak talált, akkor lehet, hogy Ön is a teljesítménykényszertől szorongók közé tartozik. DE! Ez az ördögi kör megfordítható! A korábbi rossz szokásból fakadó tapasztalatok befolyásolják életünket, ugyanakkor az ember flexibilis, és átprogramozhatja magát, új viselkedést, szokásrendszert alakíthat ki.

Új tanulási viselkedés kialakításának lépései Általában az új tanulási viselkedés (szokás, módszer) kialakításának öt lépése van: 1. Az új viselkedés szükségességének érzése. Elégedetlenség azzal, ahogyan valamit csinálunk. 2. A kívánatos viselkedés felismerése, azonosítása. 3. Az új viselkedésformák gyakorlása. 4. Visszajelzés keresése és visszajelzés. 5. Az új viselkedés integrálása a jártasságok, képességek, készségek közé. (Bánfalvi Mária, 2007.)


127

Berögződött szokásainkon nem könnyű változtatni, elszántság és akaraterő szükséges hozzá. Fontos, hogy türelmesek legyünk. Ha valamilyen szokásunkon változtatni szeretnénk, pontosan meg kell határoznunk a magunk számára, hogy mi az, és hogyan szeretnénk másképpen csinálni. Egyszerre csak egy-két szokás megváltoztatását tervezzük meg, és ha azt megvalósítottuk, akkor lépjünk tovább. Az új szokást kivétel nélkül minden esetben alkalmazni kell, egészen addig, amíg teljesen nem rögzült. Ha akár csak egyszer is elmulasztjuk alkalmazni, máris a helyébe lép a régi. Mit tehetünk abban az esetben, ha amiatt szorongunk, mert bizonytalanak vagyunk a tanulásunk sikerességét illetően, hogyan programozzuk át magunkat? Itt se tudunk általános, mindenki számára biztosan hatékony csodareceptet adni, de összegyűjtöttünk egy csokorra valót a különböző fogásokból, és azt javasoljuk, hogy próbáljon ki minél többet közülük, ha úgy érzi, hogy Ön is a kudarctól szorongók nehézségeivel küzd.

Praktikák önbizalomhiány megszüntetésére "Képes vagy rá, ha úgy is gondolod." Buddha

1. Változtassa meg a belső párbeszédet! A negatív belső párbeszédet fordítsa át pozitívvá! Készítsen egy kétoszlopos táblázatot. Az első oszlopba jegyezze fel negatív belső dialógusait, amelyeket a tanulással és vizsgákkal kapcsolatban magában folytat. Minden negatív megfogalmazáshoz alakítson ki valamilyen alternatívát, amely segítő, építő jellegű. Ez után azt kell gyakorolnia, hogy a negatív belső párbeszédet a megtalált pozitív megfogalmazással helyettesítse Pl. „Nincs tehetségem a matekhez.” helyette „Lépésről lépésre meg fogom érteni a mateket.” „Egy hang se fog kijönni a torkomon” helyette „Mély lélegzetet veszek, és nyugodtan fogok beszélni.” „Semmi nem fog eszembe jutni.” helyette „Alaposan átrágtam magam az anyagon, biztos, hogy valami eszembe jut.” Ez az önszuggesztív technika lehet, hogy elsőre furcsának és fölöslegesnek tűnik Önnek, de érdemes kipróbálnia, mert bizonyítottan hatásos. A gondolkodás verbális oldala (bal agyfélteke) egyszerű mondatokkal képes megnyugtatni a gondolkodás érzelmi oldalát (jobb agyfélteke). A mondatoknak nem szabad tagadó alakot tartalmazniuk, a kívánatos állapotot kell leírniuk!


128

2. Változtassa meg belső képeit! Alakítson ki magában szabad perceiben, akár elalvás előtt is egy belső képet, amelyen akkor látja magát, amikor sikeresen megold egy problémát. A kialakított képzetek a valóságos viselkedés modelljévé válnak. Ne habozzon ezt az elsőre kissé idegennek, esetleg nevetségesnek tűnő módszert kipróbálni, mert a vizualizálás önmagunk befolyásolásának egyik legerősebb eszköze. 3. Készítsen önellenőrző kérdéseket az adott témához! Sok könyvben már szerepelnek ilyenek, de előfordulhat, hogy nincsenek, vagy nem egy könyvből tanulunk, vagy egyáltalán nem is könyvből tanulunk. Igazából mindig azokból a kérdésekből tudunk a legtöbbet tanulni, amelyeket magunk fogalmazunk meg, tehát még akkor is érdemes kitalálni ilyeneket, ha rendelkezésünkre áll az általunk használt taneszközökben. Fontos, hogy azokra a kérdésekre feltétlenül térjen vissza, amelyekre elsőre nem tudott választ adni! 4. Szervezzen „beszélgetőkört” tanulótársaival! Akár vitát is kezdeményezhet egy-egy témában, ha az anyag lehetővé teszi. Fontos, hogy ezekre az alkalmakra előre készüljön: alaposan át kell olvasni az anyagot, sőt, lehetőleg meg is kell tanulni, és kérdésekkel kell készülni a csoportos beszélgetésre. 5. Írjon próbadolgozatot a témából, vagy kérjen meg valakit, hogy felmondhassa neki az adott anyagot! Kérje meg, hogy dolgozatát/feleletét értékelje is (jeggyel és szöveggel egyaránt)! Az objektív, pártatlan vélemény mindenkit megnyugtat, és ezért biztonságérzettel tölt el. 6. Találjon ki olyan címeket, amelyekről egy-egy rövid dolgozatot lehetne írni, vagy a szóbeli vizsga alkalmával meg lehetne kérdezni! A legegyszerűbb formája ennek, ha a tananyag egyes részeit fogalmazza át címekké. Igazán akkor segíthet magának a tanulásban, ha olyan címeket fogalmaz meg, amelyekkel a tananyagon belüli, gondolkodást igénylő (pl. összehasonlításokra, vitatható területekre irányuló) kapcsolatokat kell megkeresni. Bármilyen címeket talál is ki, ne álljon meg itt, hanem felsorolásszerűen, a kulcsfogalmakat megkeresve dolgozza ki az egyes témákat, és ezeket rögzítse írásban is! Nagy segítség lehet az egyes témákról készített jegyzet a vizsgákra való készülés során. Már maga a tudat, hogy lehetőségeink teljesen kihasználtak, semmit sem mulasztottunk, s minden lépést idejekorán megtettünk, önbizalmat ad. (A javasolt praktikákat Werner Metzig, Schuster Martin: Tanuljunk meg tanulni! és Gaskó Krisztina, Hajdú Erzsébet, Kálmán Orsolya, Lukács István, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, 2006, Hatékony tanulás című könyve alapján állítottuk össze).

Ha az eddig olvasottak alapján szükségét érzi megreformálni tanulási szokásait, akkor a Tanulásmódszertani gyakorlatok című fejezetben a 124. oldalon található feladat is segítségére szolgálhat.


129

Időgazdálkodási ötletek, tanácsok Mindannyiunknak, minden nap, rendelkezésére áll egy 86.400 egységből álló tőke. Ezt aznap el kell „költenünk”, be kell fektetnünk, nem vihetjük át másnapra. Ha aznap nem használtuk fel, időtolvajok zsákmányává válik, akkor elvész és ez csakis a mi vesztességünk lesz.

1 nap 24 h 1 h 60 perc 1 perc 60 másodperc 1 nap = 86.400 másodperc A döntő kérdés tehát nem az, hogy mennyi időnk van, hanem az, hogy mit kezdünk vele, hogyan használjuk ki! Az idővel való gazdálkodás naptári keretét a napi, heti, szezonális, éves ciklusok alkotják. Végső soron e ciklusokban az életidő egészével gazdálkodunk. Az idő erőforrás, mellyel hatékonyan kell gazdálkodni, másrészt korlát, mely céltudatos cselekvésre kényszerít. A 11. sz. mellékletben található időtérkép kérdéseinek végiggondolása segíthet Önnek meghatározni, hogy milyen szinten gazdálkodik az idejével. Négy fő oka lehet annak, ha nem tudjuk eredményesen kihasználni az időnket: 1. Ha nem látjuk át, nem tisztázzuk saját feladatainkat és céljainkat, és ezért a mások által ránk zúdított vagy önként felvállalt, de számunkra lényegtelen tevékenységekkel, vagy „lötyögéssel” töltjük el a napjainkat, miközben saját fontos feladatainkra nem marad időnk. Ilyenkor a nap végén ugyanolyan fáradtságot érzünk, mintha keményen dolgoztunk volna fontos feladatainkon, de valójában nem jutottunk semmire. Ebben az esetben a céltudatos cselekvés hiányzik. 2. A második ok, ha látjuk a feladatainkat, céljainkat, de úgy érezzük, hogy nincs elég időnk rá, mindig van valami, amit előbbre sorolunk. Ilyenkor tologatjuk őket magunk előtt, és azzal nyugtatjuk magunkat, hogy „Majd ha lesz rá időm, foglalkozom vele.” 3. A harmadik ok, hogy nem ütemezzük be a kijelölt célt, illetve feladatot, bár az időnk megvan rá. Ekkor történik az, hogy nyakunkon a vizsga, és még nem tanultunk semmit. 4. Ha mindez megvan, a negyedik ok még akkor is megakadályozhat minket a céljaink elérésében. Ilyenkor időtolvajok, időrablók akadályoznak meg abban, hogy a munkatervünkbe bejegyzett teendőinket elvégezzük.


130

A következő részben összegyűjtöttük azokat a módszereket, fogásokat, intelmeket, melyek következetes alkalmazása, betartása, megfogadása segítségünkre lehet a fenti hibák kiküszöbölésében. Hangsúlyozzuk, hogy a leírt javaslatok általános keretnek tekinthetőek, Önnek kell kiválasztani, egyéni szükségleteihez igazítani az Ön számára leghasznosabbnak tűnőket. Minél rövidebb távra tervezünk, annál kidolgozottabb tervet érdemes készíteni. Időgazdálkodási szakértők azt tanácsolják, hogy csupán időnk 50-60 százalékát táblázzuk be. A tartalékot legtöbbször felemésztik a váratlan események és az a tény, hogy általában alábecsüljük egy-egy tevékenység időigényét. (Seiwert, 1999. és Alan Lakein, 1995.) Az idő hatékony beosztását elsősorban az gátolja, ha nem tudjuk kiválasztani, hogy melyik a sürgős és fontos munka, illetve melyik az a teendő, amelyet később is ráérünk elvégezni. Az időgazdálkodási képesség egyik kulcstényezője a fontossági sorrend gyors és pontos meghatározása, illetve szükség esetén a rugalmas átszervezés. Ez a képesség nem velünk született, tanulnunk kell az iskoláink segítségével és önmagunk fejlesztésével. Az ABC módszer segítségére lehet: "A" típusú az a feladat, amit muszáj megtenni, a "B" csoportba azok kerülhetnek, melyeket meg kellene tenni, a "C" típusba pedig azok tartozhatnak, melyeket jó lenne megtenni. Ez után minden csoportban sorrendbe állítjuk a feladatokat. Így a legeslegfontosabb az lesz amit A1-gyel jelöltünk. (Alan Lakein, 1995.) Más módszerekkel is rangsorolhatjuk feladatainkat, a lényeg, hogy rangsoroljuk és tevékenységünket, a fontos dolgokkal kezdjük, a kevésbé fontos dolgokat hagyjuk a maradék időre. Vigyázat! A sürgős feladat hajlamos kiszorítani a fontosat! A 80/20-as szabály, más néven Pareto-elv magyarázatot ad arra, hogy miért olyan fontos a fontossági sorrend felállítása. A 80/20as szabály szerint eredményeink 80 százalékát a ráfordított idő és erőfeszítés 20 százaléka hozza meg. Az élet minden területén igazolódni látszik ez a törvényszerűség. A megbeszélésre szánt idő 20 százaléka eredményezi a döntések 80 százalékát; az ügyfelek 20 százalékához kötődik a forgalom 80 százaléka; az újság 20 százaléka tartalmazza a hírek 80 százalékát; a telefonhívások 80 százaléka, a hívók 20 százalékától jön. A számok kis mértékben változhatnak, de ez a feltűnő arány(talanság) megmarad. Az időgazdálkodásban tehát azoknak a tennivalóknak próbáljunk elsőbbséget adni, amelyek abba a bizonyos termékeny 20 százalékba tartoznak! Ha komolyan vesszük fontossági sorrendünket, annak fegyelmező ereje van. Világosan


131

megmutatja, hogy mit kell még ma megtennünk. Ez valamennyire visszatart attól, hogy: - Túl sokat csevegjünk! - Mások munkáját - segítőszándékkal - átvállaljuk, csak, hogy ne kelljen a sajátunkat csinálni. - Megóv attól, hogy olyan munkában merüljünk el, amit ugyan szeretünk csinálni, de nem is fontos, nem is sürgős. - Megóv attól, hogy túl sokat vállaljunk és kikerüljük azt a hibát, hogy e miatt semmit se fejezzünk be. Ha úgy érezzük, hogy semmire sincs időnk, készítsünk részletes heti időmérleget. Egy hétig legalább félóra pontossággal jegyezzük fel, hogy mikor, mit csinálunk. Időmérlegünk vezetéséhez fegyelmezettség szükséges, de napi fél óránál többet nem igényel. Az eredmény pedig gyakran meglepő lehet. Rádöbbenhetünk téves elképzeléseinkre. A néha leülök tévézni helyett kiderül, hogy naponta több órát töltünk a TV előtt, vagy kikapcsolódásként néha MSN-ezek helyett kiderül, hogy naponta több órát chatelünk,, esetleg a betegre tanulom magam eszménkről derül ki, hogy valójában napi egy óra se jön ki a tanulási tevékenységünkre. Az időbeosztás készítése kapcsán érdemes megfigyelni, hogy az időkényszer milyen hatással van ránk. Vannak, akik, ha "körmükre ég a munka” szárnyakat kapnak és az időnyomás hatására gyorsabb sebességre képesek kapcsolni. Őket az időhiány facilitálja, serkenti. (Ők vannak kevesebben.) Másoknak (a többségnek) időkényszerben jelentősen csökken a teljesítményük. Annyit sem képesek elvégezni, mint ha nem szorítaná őket az idő. (Nagyobb a valószínűsége, hogy mi is a többséghez tartozunk!)


132

A napi, heti munkatervezésnél érdemes figyelembe venni a következőket is: - Szakítson magának tíz perc időt a munka után, hogy a következő napot megtervezze. Készítsen napi, heti áttekintést. Egy kis önellenőrzéssel vizsgálja meg, hogy mit ért el és mit nem. Ezzel zárja a napot, hetet és vonjon le belőle a tanulságot. - Nézze meg a határidős tervén heti, havi, fél éves tervében, hogy mi maradt elintézetlenül, mit kell még megtenni. Az idő szempontjából tudatosnak és érzékenynek kell lennünk. Mindenkinek joga, hogy időtőkéjét megóvja a tolvajoktól. Kifizetődő dolog azon elgondolkodni, hogy egyéni időtőkénkből hány százalék megy veszendőbe. Időrablók leselkednek ránk mindenütt. A legnagyobb időrablók a legtöbb esetben mi magunk vagyunk: ha halogatunk és szervezetlenül, cél és terv nélkül dolgozunk. Azonosítsuk és kezeljük időrablóinkat!


133

Időrablóink azonosítása Ritkán

Néha

Gyakran

A következő kérdések segítenek abban, hogy a munkaidőnket ellenőrzés alatt tartsuk, és felismerjük, mi, vagy ki rabolja az időnket.

Mindig

IGAZ

Amikor tanulok, a telefon gyakran megzavar. A telefonbeszélgetések majdnem mindig szükségtelenül hosszúra nyúlnak. A családtagjaim, barátaim, szobatársaim gyakran megzavarnak a munkában, hogy elmondják gondjaikat, vagy beszélgessenek velem. Barátaim, ismerőseim gyakran megzavarnak a munkámban azzal, hogy bejelentkezés nélkül érkeznek. Az étkezések (a tanulás szüneteiben) elnehezítenek, és elálmosítanak. Tanulókörös megbeszéléseim csoporttársaimmal indokolatlanul hosszú ideig tartanak. Megbeszéléseink rosszul vagy egyáltalán nem előkészítettek. Egy egész halom elintéznivaló áll az asztalomon. Nehezen határozom meg és tartom be a határidőket, ezt csak nyomásra tudom megtenni. A fontos feladatokat az utolsó pillanatra hagyom, ami nagyfokú odafigyelést követel tőlem. Nem tudom világosan meghatározni a céljaimat és a fontossági sorrendet. Ezek mind zavarosak és változók. Túl gyakran foglalkozom másodlagos kérdésekkel. Nem szoktam napi munkatervet készíteni. Nem ruházom másra a feladataim egy részét, akkor sem, ha az indokolt lenne. Hajlamos vagyok „túl jól csinálni” a dolgokat. Túlságosan belemerülök a részletekbe. Gyakran olyan problémákat oldok meg, amelyeket mások is éppolyan jól meg tudnának oldani, de én felvállalom helyettük. Az egyes oszlopokban szerzett pontok összege: Minden egyes oszlop végeredményét meg kell X0 X1 X2 X3 szorozni a megadott értékkel! Összesen: Forrás: T-Kit, Európai Ifjúsági Központ, Budapest Módszer időrablóink azonosítására c. ábra alapján


134

0-25 pont között: Az időrablók minden nap rabolnak. Időtervezés híján, az időrablók elveszik a rendelkezésre álló időt.

35-45 pont között: Elég jó az időbeosztás, de van néhány gond s gyenge pont az ellenőrző rendszerben, amelyen keresztül az időrablók fegyveres támadást hajthatnak végre a rendelkezésre álló idő ellen.

26-35 pont között: Működik ugyan egy időrablók ellen telepített biztonsági rendszer, de ez a rendszer nem működik megfelelően, vagy elég rendszeresen ahhoz, hogy igazi biztonságot nyújtson.

45-54 pont között: Nem valószínű, hogy a rendelkezésre álló idő az időrablók kezére jut. Gratulálunk! Példa azok számára, akik szeretnék megtanulni, hogyan osszák be az idejüket.

Időrablók A leggyakoribb külső időrablók Előre nem látható félbeszakítások. (pl. telefonhívások, váratlan látogatók) Váratlan helyzetek, kríziskezelés – “tűzoltás” a fontos feladatok végzése helyett. Világos szabályok hiánya, vagy a szabályok be nem tartása. (pl. amikor órákig várakoztatnak, mert nem tartják be az ügyfélfogadási időt, vagy nincs jól szabályozva a félfogadás: egyszerre sok ügyfelet hívnak megadott időpontra) Rosszul szervezett munkafolyamatok – azért nem tudjuk saját munkánkat elkezdeni, mert az előző munkafázis a tervezett időre nem fejeződött be. Pl. a közösen készített prezentáció rá eső előkészítő részét, csoporttársunk nem fejezte be. Kevés vagy pontatlan információ – pl. azért nem tudjuk elkezdeni egy házi dolgozat elkészítését, mert nem kaptuk meg hozzá a pontos elemzési szempontokat. Nem eléggé hatékony megbeszélések, késve kezdett, unalmas vagy eredmény nélkül végződő értekezletek. A késők, akik miatt várakozni kényszerülünk. A fecsegők és vég nélkül panaszkodók. (akik tanácsért fordulnak hozzánk, de soha nem fogadják meg a tanácsainkat) Munkahelyen, a személyes ügyeikkel „ránkzúduló” munkatársak (akik nem barátaink!).


135

Amikor mi magunk vagyunk az időrablók. Nem tudunk világosan kommunikálni – nem összeszedetten, zavarosan, terjengősen kommunikálunk. Ilyenkor nemcsak saját, hanem mások idejének elrablói is vagyunk! Halogatjuk a döntéseket, és ezzel elpocsékolunk egy csomó időt. A következő csapdába esünk: gondolkodunk a feladaton, problémázunk, félretesszük, újra elővesszük, töprengünk, problémázunk és így tovább… Vegyük észre, hogy ez nem a megalapozott döntésekhez szükséges, tervezett információgyűjtésről szóló folyamat. Rosszul becsüljük meg egy-egy munka időigényét – ennek az lesz a következménye, hogy állandó csúszásban leszünk, és nem leszünk képesek tartani magunkat saját tervezésünkhöz. Túl sokat akarunk egyszerre – ilyenkor lép fel az az effektus, hogy mindennel félig vagyunk kész. Időrablás újra és újra belezökkeni egy-egy félbehagyott feladatba. Félbehagyunk egy-egy lelkesedésünk.

feladatot,

mert

elfogy

a

kezdeti

Nem tudunk nemet mondani – hagyjuk, hogy mások rabolják az időnket, vagy túl sok feladatot vállalunk magunkra. Gyenge szervezés - szétszórtak, rendetlenek vagyunk, hiányzik belőlünk az önfegyelem. Nem ruházzuk át a feladatokat másokra – annak az érzésnek az eluralkodása rajtunk, amikor úgy gondoljuk, csak az van jól megcsinálva, amit mi csinálunk ( - pedig a párunk is majdnem olyan jól ki tud takarítani mint mi). Vezetőknél ilyenkor az az érzés lép fel, hogy több idő elmondani a feladatot és utána ellenőrizni, mint ha maga csinálja meg (és akkor biztosan jól meg van csinálva). Halogatás - nem akkor csinálunk meg valamit, amikor kellene, hanem amikor már a “körmünkre ég” a feladat. Ilyenkor lép fel az, hogy inkább a sürgős (eddig halogatott), mint a fontos feladatok elvégzésével telik el az időnk. Pedig néha az is előfordulhat, hogy annyi idő alatt amennyit arra pocsékoltunk, hogy rávegyük magunkat a munkára, már meg is csinálhattuk volna a feladatot. A halogatás voltaképpen elhárító mechanizmus, mely azért következik be, mert az eredeti dolog fenyegető, kellemetlen, kínos és ha azt egy kevésbé fenyegetővel helyettesítjük be, akkor csökken a szorongás. A halogatással legszorosabban összefüggő


136

személyiségjegy a lelkiismeretesség, és a legszorosabban kapcsolatban álló motivációs erő a kudarctól való félelem. Halogató taktikák „A halogatás időlopás." (Dickens)

Ahhoz, hogy ráismerjünk saját halogató taktikáinkra, trükkjeinkre és praktikáinkra, szükséges, hogy felfrissítsük tudásunkat gyenge pontjainkról. Amikor nehezen fogunk hozzá a tanuláshoz, ami gyakran megtörténik velünk, akkor jönnek elő a halogató praktikák. Ebben mindannyian nagyon kreatívak tudunk lenni. Például az „átültetem a virágokat” effektus. Nagyszerű gondolat, valóban ez a legjobb alkalom! De kedvez ez a sokféle házimunkának is, nem beszélve a ceruzahegyezésről, a jegyzetek agyonrakosgatásáról, vagyis minden olyan tevékenységről, ami semmi esetre sem kapcsolódik a tanuláshoz. Ilyenkor fontos telefonon hosszú beszélgetéseket lebonyolítani a barátokkal, melyeket esetleg el lehet nevezni „konzultációnak” is. Melyek saját halogató trükkjeink? Ismerjük meg őket! Még rengeteg időm van. Három hónap múlva lesz csak a vizsgaidőszak. Vagy a híres óra trükk: majd hozzáfogok pontosan tízkor. Addig még megnézem az e-mailjeimet. De mire felocsúdok már elmúlt tíz óra. Na jó, akkor elkezdem fél tizenegykor. De azt is elmulasztom valahogyan. Tanulni pedig, mint az köztudott, legjobban egészkor lehet elkezdeni, ezért megvárom pontosan a tizenegy órát! Vagy azt gondolom, hogy „akkor megy legjobban a tanulás, ha szorít az idő” trükk. Mert az ám az igazi hajtóerő! Csak még tíz percet szundítok trükk! Meg kell néznem még előtte néhány könyvet trükk. Gyűjtse össze, gondolja át, írja le saját halogató trükkjeit!


137

Hogyan lehet harcolni a halogató taktikák ellen? 1. Tudatosítsuk, hogy halogatunk! 2. Tudatosítsuk a halogatás hátrányos következményeit! 3. Fogjunk hozzá a tanuláshoz! További tanácsok Aki túl sok időt tölt TV nézéssel, csak bizonyos programokat engedjen meg magának. Tanulás előtt be ne kapcsolja a TV-t! Aki túl sokat csetel, tanulás előtt semmiképpen se kapcsolja be a számítógépet! Aki túl sokat vállalt magára: állapítson meg fontossági sorrendet, szüneteltessen bizonyos tevékenységeket, delegáljon feladatokat. Aki szorongó, túl nagynak érzi a feladatot és e miatt páni félelemmel néz a tanulási feladat elé fogjon hozzá időben, hogy érzékelje, van eredménye a munkájának. Aki mindig tökéleteset akar nyújtani, kétféle dolgot tehet: reális célokat tűzzön ki maga elé, a munkát kisebb egységekre bontsa. Aki hanyagolja azokat a tárgyakat, amiket nem szeret, vagy amiben nem érzi jónak magát: kérdezze meg önmagától: miért utálom? Miért nem értem? Keressen legalább egy okot, amiért elfogadja a tantárgyat. Nyisson új lapot! De fontos, hogy ne áltassa magát, nem fog holnaptól megváltozni. Kis lépésekkel haladjon, a kis lépés is lépés! Hogyan tartsuk magunkban a lelket? A megoldás alapja a reális feladat felmérés. Azután jöhet a „bot”, vagy a „mézesmadzag” technika. Bot technika: büntetést helyezek kilátásba a magam számára, pl. megfenyegetem magam, hogy nem megyek el addig buliba, amíg nem teljesítettem a feladatom. Mézesmadzag technika: jutalmat helyezek kilátásba, pl. ha befejezek egy tanulási egységet ehetek egy csokit, megnézhetek egy filmet, ha befejezem a napi penzumomat elmehetek találkozni a barátaimmal (Bánfalvi Mária és szerzőtársai, 2006.) A 13 sz. mellékletben található önszervezési teszt segítségére lehet néhány halogató trükkje azonosításában is.


138

4. TANULÁSMÓDSZERTANI GYAKORLATOK HOGYAN TANULHATNÉK MÉG JOBBAN? Alapgyakorlat Szöveg megértési gyakorlat

139 139 141

GYAKORLATOK AZ OLVASÁSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSÉHEZ

142

Gyakorlatok a mentális tényezők fejlesztésére Figyelemjavító gyakorlatok Keresztrejtvény Képemlékek-emlékképek Kövesse az utasítást! Sarah, Matt, Edith és a többiek Koncentrációs gyakorlatok Jelkeresés Hibakeresés számolás Problémamegoldó, kombinációs készséget fejlesztő logikai feladatok Csúcsforgalom Szervezés Társkereső

Gyakorlatok a vizuális és motorikus képességek fejlesztésére A perifériás látás fejlesztése A fixációszélesség növelése Ritmikus szemmozgás

142 142 142 142 143 144 146 146 146

147 147 148 149

151 152 156 161

Gyakorlat a tanulási szokások megfigyelésére, tudatosítására, új szokások kialakítására

165

Feladatmegoldások

168


139

TANULÁSMÓDSZERTANI GYAKORLATOK HOGYAN TANULHATNÉK MÉG JOBBAN? E könyv olvasása során találkozott tanulásmódszertani önismereti feladatokkal, gyakorlatokkal. Ha elvégezte azokat, akkor van mire alapozni a most következő gyakorlatokat. Ez a rész önismereti gyakorlatokon kívül készségfejlesztési gyakorlatokat is tartalmaz. Természetesen ideális lenne, ha mindet elvégezné. Nem feltétlenül az itt található sorrendben. De arra törekedtünk, hogy a gyakorlatok fokozatosan vezessék be a hallgatót, az érdeklődő olvasót a tanulási készségek fejlesztésébe. Az első feladat megvizsgálni önmagát, valóban érdekli-e a tanulási készség fejlesztése, akar-e időt és energiát belefektetni. Úgy gondolja, hogy elérte azt a szintet, amit már nem tud felülmúlni? Úgy érzi, hogy céljai érdekében szükséges a tanulási hatékonyság fokozása, van még mit tanulni ezen a területen, és szeretné javítani teljesítményét? Ha tisztázta magában ezeket a kérdéseket, akkor mehetünk tovább.

Alapgyakorlat: Az itt következő feladat során ki kell deríteni, hogy melyek azok a problémák, jelenségek és esetek, amelyek hátráltatják a tanulásban. 1. Készítsen elő egy noteszt, ami legyen mindig kéznél. 2. Minden nap legalább egyszer - legcélszerűbb lefekvés előtt gondolja végig a nap eseményeit, és gyorsan jegyezze le, milyen akadályokkal, kérdésekkel, problémákkal találkozott, amelyek hátráltatták, illetve megoldatlanok maradtak? (Napközben is írhat bele.) Ez a folyamat nagyon rövid, praktikusan 2-5 percet vesz igénybe. A lejegyzés nem hosszú, egy előre elkészített táblázatba is be lehet írni, akár jelekkel, rövidítésekkel is a napi történéseket. (Ez a módszer nemcsak a tanulási hatékonyság elemzéséhez, hanem a mindennapi élethez és a munkahelyi problémák, akadályok megismeréséhez is alkalmazható módszer.) A kis táblázatot például a következő formában lehet előkészíteni: Szükséges Akció módszer, fogás Pl. Kommunikációs Együttműködés Dicséret Mi kapcsolat- eszköz – telefon Elutasítás Segítségkérés történt felvétel Feladat Terv

Felhasznált Módszer

Várható következmény


140

De lehet más struktúrát és kategóriákat is kialakítani, az egyéni felhasználás, a cél és tartalomnak megfelelően. Például valaki azt szeretné tudni, melyek azok a tipikus tényezők, amelyek legtöbbször hátráltatják, és amelyek miatt nem tud lépést tartani az idővel. Ebben az esetben esténként a következő kérdéseket veheti sorra: Elvégeztem-e mindent, amit arra a napra beterveztem? Mit nem tudtam teljesíteni? Pl. egyéni konzultáció a tanárral

Miért?

Akadály(ok)

Időhiány

Csevegés Sorbanállás Késés Csetelés stb. Kint volt a kötet Nem találta meg a katalógusban Fáradtság Lustaság Szórakozás

Könyvtári kölcsönzés

Késés Info hiány

Egyéni tanulás mennyisége

Figyelem hiány

A miért-eket és az akadályokat természetesen nagyon konkrétan kell megnevezni, és minden „apróságot” számba kell venni. Nincsen lényegtelen elem, elhanyagolható apróság. „Sok kicsi, sokra megy”! Az akadályok többfélék lehetnek: külső, tőlem függő, tőlem nem függő, egyéni, személyes akadály, belső természetű, szokás, tulajdonság, hiányosság, eddig is tudatában voltam, nem voltam tudatában, stb. 3. Egy hét elteltével megvizsgálhatja az akadályok listáját, majd egy hónap elteltével összesítheti. A listából kiderülhetnek a leggyakoribb, tipikus akadályok és azok természete. 4. Az ellenszerek megtalálása, kiküszöbölése, a hátrányos körülmények hatásának csökkentése izgalmas egyéni feladat. A napi maximum öt perc befektetés elenyésző idő a megtérülés hasznosságához képest.


141

Szöveg megértési gyakorlat: Feladat: 1. Válasszon ki egy megtanulandó fejezetet. Ne legyen hosszú rész, egy vagy két oldal. 2. Olvassa el a tanulás szándékával, annyiszor, ahányszor általában szokása. Amikor úgy érzi, tudja az anyagot, csukja be a könyvet. Gondolja végig a tanultakat, és helyezze magát a vizsgáztató tanár helyébe. 3. Azután fogalmazza meg az anyagrészre vonatkozó lehetséges összes kérdést, amit feltenne egy vizsgázó hallgatónak. Pontosan fogalmazzon és írja le a kérdéseket! A kérdéseknek nincsen limitje, kérdezhet apró részletekre, és nagyobb témára is. Fontos, hogy a kérdések foglalják magukba az egész szöveget. Térjen ki az összes összetevőre, tartalomra. Igyekezzen a könnyű kérdések mellett nehéz kérdéseket is feltenni! Ha nem sikerült kérdéseket feltenni, vagy csak nagyon kínlódva és keveset, ugorjon vissza a második lépésre. 4. Amikor elkészült a kérdésekkel, ne nyissa ki még a könyvet, hanem vegye sorra egyenként a kérdéseket, és válaszoljon rájuk, saját maga! Gondoljon a téma és ezen ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságára is. Ez utóbbi, a gyakorlati alkalmazási asszociáció rögzíteni fogja az ismereteket, és előhívásuk az asszociáció útján könnyebb lesz. 5. Minden egyes kérdésre adott válaszát osztályozza le. Legyen kíméletlenül őszinte és szigorú. 6. Most már kinyithatja a könyvet. Vegye sorra a kérdéseket és a válaszokat. Mit tudott helyesen? Mit nem tudott helyesen? Pontatlanságok, hiányosságok, figyelmetlenségek, felületességek, félreértések, tévedések, stb. Ez a gyakorlat párosan is elvégezhető. A párban tanulás előnyei és hátrányai itt is érvényesek. Ezért jó, ha először egyedül próbálkozik meg vele. Ez a gyakorlat arra is kitűnő példa lehet, hogy a tananyag témája milyen asszociatív kérdéseket vet fel, milyen további problémákat indukál. Ezek a kérdések bizonyíthatják legjobban az anyag megértését, és biztosíthatják leghatékonyabban a felidézését. A szövegnek a gyakorlati alkalmazhatóság kontextusába helyezése által a tanulási hatékonyság jelentősen megnövekedik. A feladattal gyakorolja a pontos kérdésfeltevés, fogalmazás technikáját is azonkívül, hogy a problémaérzékenység készségfejlesztéséhez is hozzájárulhat. (Bánfalvi Mária és szerzőtársai, 2007.)


142

GYAKORLATOK AZ OLVASÁSI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSÉRE Mentális tényezők fejlesztése  Figyelemjavító gyakorlatok  Koncentrációs gyakorlatok  Problémamegoldó, kombinációs készséget fejlesztő logikai feladatok Figyelemjavító gyakorlatok Mindenféle tanulás alapfeltétele a koncentrált figyelem – olvashatja majd valamelyik következő szövegben. Tegye próbára megfigyelőképességét, figyelme erejét és terjedelmét! Néhány egyszerű gyakorlat, figyelmi játék következik. KERESZTREJTVÉNY A táblázat 1-től 40-ig terjedő számokat tartalmaz. Csupán a szem segítségével meg kell keresni sorrendben valamennyi számot. A megoldás átlagideje 2-3 perc.

Forrás: Bizám György – Herczeg János, 1972. (18 o.)

KÉPEMLÉKEK – EMLÉKKÉPEK Járja végig képzeletben iskolája minden folyosóját, és idézze fel magában, milyen tárgyak, képek, tablók vannak a falakon! Vannak-e arcképek és kit ábrázolnak? Miről szólnak a faliújság hírei, képei? Vannak-e virágok, hol és milyenek? Milyen színű a fal és milyen állapotban van? Milyenek a világítótestek és hol vannak a villanykapcsolók? Milyen a kövezet mintázata, milyen a felülete? Írja le a kérdésekre vonatkozó válaszait, megjegyzéseit! Forrás: Oroszlány Péter, Könyv a tanulásról, 2007. (51 o.)


143

KÖVESSE AZ UTASÍTÁST! Nézzen az órájára, és mérje, mennyi időt fordít ennek a gyakorlatnak az elvégzésére. Nem kell sietnie, ráér nyugodtan gondolkodni, annál fontosabb viszont, hogy különös gonddal és figyelemmel dolgozzon, pontosan kövesse az alábbi, pontokba szedett utasítást! 1. Mielőtt bármibe belefogna, először fussa át az egész gyakorlatot! 2. Vegyen elő egy lapot! 3. Írja fel a következő mondatot: Az utasításokat előbb mindig gondosan végig kell olvasni, a részfeladatok teljesítése előtt átfogó képet kell kapni az egészről. 4. Próbálja megfogalmazni a magatartás szó jelentését! 5. Keressen minél több, a magatartás kifejezéshez illő jelzőt! 6. Alkosson egy-egy mondatot, melyben helyes, illetve helytelen magatartás szerepel, de a magatartás szó helyett használja annak szinonimáit! 7. Egy kis számolás, illetve logika következik: írja fel az alábbi számsorok logikus folytatását: 2 1 3

4 6 6

8 4 5

16 9 10

32 7 9

64 13 18

8. Nézzünk meg néhány szóalkotást: minden szópár közé olyan szót kell találnia, mely az első szó utótagjaként, a másodiknak pedig előtagjaként egy-egy – egymással semmiféle összefüggésben nem levő – összetett szót hoz létre (pl. ügy-fél-bolond) káposzta………mosás pálya………hölgy bika………bosszú cigány………bor 9. Magyarázza meg néhány szóval, miért kell az írott utasításokat különös figyelemmel elolvasni, illetve azokat pontosan követni! 10. Most anélkül, hogy visszapillantana a feladat elejére, hunyja be a szemét, és úgy próbálja felidézni, mi is volt az 1. pont utasítása! 11. Ha az 1. pont utasítását pontosan követte, azaz mielőtt a megoldásba belefogott volna, előbb gyorsan – de azért figyelmesen – végigolvasta a gyakorlatot és így jutott el idáig, jutalmul már nem is kell az egyes feladatokkal vesződnie, tegye meg csupán azt – emlékeztetőül -, ami a 2. és 3. pontban áll! Forrás: Oroszlány Péter, Könyv a tanulásról, 2007. (52 o.)


144

SARAH, MATT, EDIT ÉS A TÖBBIEK A koncentráltabb figyelem begyakorlása (is) önmegfigyeléssel kezdődik. Figyeljük meg mi az oka, ha olvasás közben rájövünk, hogy fogalmunk sincs mit olvastunk, szemünk minduntalan visszatér a már elolvasott részekre. Mi az oka, mire gondoltunk, hová kalandoztunk? Vagy beszélgetés közben, rövid hallgatás után, egyszercsak egész más témáról kezdünk el beszélni. Milyen gondolatok után jutottunk el idáig, az új gondolatig? Különösen azoknak lehet hasznos, akiknek gyakran csaponganak fegyelmezetlenül a gondolatai. Az önmegfigyelés és saját fegyelmezetlenségünk tudatosítása megkönnyíti gondolatainkat kordában tartani. Az állandó önkontroll nemcsak olvasás közben lehet hasznos, hanem beszédünk, írásunk kifejezésmódját is tökéletesítheti a rendszeresebb és fegyelmezettebb gondolkodás. A gyakorlathoz egy könnyű irodalmi olvasmányt, egy krimit választottunk. Figyelni ebben az esetben is kell, mert ha nem jegyzi meg a szereplők nevét, nem ismeri fel az összefüggéseket, elmulasztja a bűntény felderítéséhez szükséges részleteket, nem éri el a célját, elmulasztja a kikapcsolódást, a könnyű logikai játék élvezetét. A következő kis gyakorlat választ ad arra is, mennyire emlékszik számokra, nevekre, összefüggésekre, és milyen mértékben tud olvasás közben képekben gondolkodni. Tehát, következik az olvasás: „Amikor Sarah, a háziasszony leszaladt a lépcsőn, a huszonnégy meghívott vendég közül hatan már a kandalló köré gyűltek és Lombard ügyvéd is, aki sosem hordott kalapot, éppen az utolsó hópelyheket rázta ki, hullámos, vörös hajából. A szalonban Matt pipázva dőlt a kandallónak. A színpadon megszokta ezt a kissé beállított pózt, melyről tudta, hogy igen előnyös a számára. Huga, Edith, feltűnően hasonlított hozzá, azzal a különbséggel, hogy Matt érdekes sápadtsága helyett bőrét aranybarnára festette a déli nap. Férjével, Mark Woodland kapitánnyal két hete tért haza nyolc hetes tengeri útjukról. Edit élénk beszélgetésbe merült Gabriellával, gyerekkori barátnőjével, akivel régi emlékeiket elevenítették fel. Intézeti éveik óta jó barátnők voltak és Gabriella mesterkedésének volt az eredménye az is, hogy bátyja, Mark, a morcos medve és Edith összekerültek. Sarah egy pillanatra megállt az ajtóban és egy röpke pillantással megállapította, hogy a két barátnő megint összebeszélt és úgy választotta meg öltözékét, hogy Edith ezüstszürke ruhája ne csak barna bőrét és vörösbe játszó szőke haját emelje ki, hanem jól hasson a fekete Gabriella tűzpiros bársonyruhája mellett is. Mielőtt a vendégek észrevették volna, Sarah leszaladt a konyhába, ahol megkérdezte, megérkezett-e az öt láda vörösbor és megkérte a szakácsnőt, hogy egyelőre tíz üveggel bontson fel, a sültet pedig három tálra osztva hozza be.”


145

Kérem, takarja be a szöveget, és feleljen az alábbi kérdésekre: 1. Milyen évszak van? 2. Hány vendéget hívtak és ebből hány volt már a szalonban? 3. Hogy hívják a kandallónak támaszkodó férfit és mi a foglalkozása? 4. Neki milyen kapcsolata van Mark Woodlanddal? 5. Hány hónapos tengeri úton volt a házaspár és mikor tértek vissza onnan? 6. Hány láda vörösbort rendeltek és abból hány üveggel bontottak fel egyelőre? 7. Milyen színű hajhoz milyen színű ruhát választott a két barátnő? 8. Milyen rokonsági kapcsolat fűzi őket össze? Nos, jól emlékezett mindenre? Ha válaszolt a kérdésekre, ellenőrizze a helyes válaszokat: 1. Tél 2. 24 6 3. Matt, színész 4. sógora 5. 2 hónap, két hét 6. 5 ládából 10 üveggel 7. vörösbe játszó szőke, ezüstszürke ruha, fekete haj, tűzpiros bársony 8. sógornők A felidézéshez és a jó emlékezethez ne felejtsük el az állandó gyakorlás és az ismétlés fontosságát. Gyakorlás nélkül semmiféle jártasságot, ügyességet de szellemi képességet sem szerezhetünk meg. Azokat az ismereteket pedig, melyeket hosszabb időre meg akarunk őrizni, ismételni kell. A 24 óra alatt olvasottaknak gyakran 80%-a is kiesik az emlékezetünkből, ugyanakkor, ami megmaradt, viszonylag jól rögződik. Vagyis, amire még másnap emlékezünk, azt tudni fogjuk még az ötödik, hatodik napon is. Ebből az következik, hogy eleinte gyakrabban kell ismételgetni, később az ismétlések között nagyobb szüneteket is tarthatunk. Viszont a hosszabb időre áthúzódó ismétlés hatékonyabb, azaz többet ér, ha valamit egy hétig mindennap egyszer átnézünk, mintha ugyanazt egyetlen nap alatt, akár tíz-húszszor is átismételjük. Forrás: Dezső Zsigmondné, Gyorsolvasás, 1972. (70-71.o.)


146

Koncentrációs gyakorlatok A figyelem összpontosításának képessége a tanuláshoz való helyes viszony kialakításán túl gyakorlással is fejleszthető. Minden olyan tevékenység fejleszti, amelynek véghezvitele koncentráció nélkül elképzelhetetlen. Nagyon hasznos a művészetekkel való foglalkozás, a zenetanulás, a rajzolás, de egyszerűbb feladatokkal is tréningezhetünk. Az alábbi feladatok erre szolgálnak: (Megoldások a 153. oldalon) JELKERESÉS Számolja meg, hányszor fordul elő a következő szám és betűhalmazban a 628 szám- és az ipo betűcsoport! 8493729382716172834549687383736382102546280 0928347652526261362809383765398722491875645 0092874657389877398172635421kjhgfpemvndppipoi lsjfheufdhdzewgipojfdnvhfuzrhdbncksijzezkdgdhdgezdb snsksipoiipokfjrufhjfmvnvjkdjeiimvnevoopldkggf85746 3298172685769483276279595200234567065756784 192538428jfurjnvkdjieudjdkflopikfjdshskaléaépiokfjsn ajkxnanjankakl9847463498284373262628ipo092847 56492837popo847386629kdjd8kfjdheioslpowiuszatkfl jduejsnmcnxbsvwjdhdkfo2254628dkjsiii8474635ndhd ipokfdjduehdsztegd75645342ipokjfhdgsvsnmckc6j628 6288628kfjdhdzejfdikfjrtugkitlgopdpoipoipjgn8756nvjk 56492837popo847386629kdjd8kfjdheioslpowiuszatkff jduejsnmcnxbsvwjdhbkfo2254628dkjsiii8476535nvbcj ipokfdjduehdsztegt75645342ipokjfdhdsvsnmckc6j628 6288628kfjdhdzejfdikfjrtugkitlgopdpoipoipjgn8756mvjk 834983726348573982938347464738292837362673 jdncbfazgopeoqiusjdufnvbcnmdlfkogplrofkdiwjsunahajskdl 8475jtug9f8k43mfnvjfhu37e8rir95857463idkjf837e89r9ii kjh3457rtuzv87re7jrifkfjfhdhezrgf875645374829rifkfi9 834983726348573982938347464738292837362673 jdncbfhzgopeoqiusjdufnvbcnmdlfkogplrofkdiwjsunahajskdl Forrás: Oroszlány Péter, 2007. (58-59 o.)

HIBAKERESÉS – SZÁMOLÁS Adja össze az alábbi műveletek hibás eredményeit, az összeget szorozza meg 648-cal, a szorzatot ossza el 27-tel! 3 + 12 = 15 4 + 18 = 22 16 + 8 = 23 12 – 7 = 5 13 + 3 = 10 16 – 5 = 11 16 + 9 = 28 19 – 6 = 13 16 – 9 = 7 7 + 7 = 23 15 + 9 = 25 16 + 6 = 22 12 – 6 = 6 14 – 8 = 6 19 + 5 = 24 14 + 9 = 23 15 – 2 = 13 18 – 4 = 12 14 – 9 = 5 11 + 4 = 14 15 + 10 = 10 14 + 6 = 20 7 + 18 = 25 16 + 4 = 22 5 + 17 = 22 15 – 8 = 7 6 + 15 = 22 13 – 4 = 9 13 – 2 = 11 12 – 9 = 3 18 – 7 = 13 16 – 2 = 13 15 – 4 = 11 2 + 11 = 13 5 + 13 = 18 12 + 9 = 21 12 – 4 = 16 18 – 8 = 10 13 – 5 = 8 6 + 8 = 15 Forrás: Oroszlány Péter, 2007. (60 o.)


147

Problémamegoldó, kombinációs készséget fejlesztő logikai feladatok CSÚCSFORGALOM A csúcsforgalomnak az idegrendszerre gyakorolt hatását tanulmányozza egy pszichológus. Az 55, a 15-ös, a 25-ös és a 33as villamoson beszélgetett egy-egy utassal. A megkérdezettek neve Aladár, Péter, Vilmos és Lajos volt, foglalkozásuk pedig lakatos, villanyszerelő, kárpitos és marós. Sajnos, a csúcsforgalom legjobban a pszichológus idegeit viselte meg. Így aztán nem csoda, ha a végén elfelejtette, melyik embernek mi a foglalkozása. Pedig ez igencsak fontos volna a vizsgálataihoz! Emlékképei főleg ahhoz kötődnek: melyik emberrel milyen villamoson beszélt. Ezért elhatározta, hogy ezt is tisztázza. Így bizonyára ki fog derülni mindegyik kísérleti alanynak a foglalkozása. Az alábbiakra emlékszik: 1. Vilmos villamosának a száma nem 1-el kezdődött. 2. A 33-ason vasmunkással beszélt. 3. A marós olyan villamoson utazott, amelynek számában a jegyek összege ugyanannyi, ahány betűből a keresztneve áll. 4. Lajossal olyan villamoson beszélt, amelynek száma két azonos jegyből állt. 5. A villanyszerelő keresztneve más betűvel kezdődik, mint a foglalkozása. 6. Péter az iránt érdeklődött a pszichológustól, hogy át tud-e szállni közvetlenül a 25-ösre. 7. Ekkor a pszichológusban hirtelen felvillant Lajos utolsó mondata: „Rossz villamosra szálltam, átszállok az 55 –re!” Állapítsuk meg, melyik villamoson milyen nevű és foglalkozású emberrel beszélt a pszichológus! Megoldás a 153 oldalon Forrás: Bizám György – Herczeg Ferenc, 1999. (36 o.)


148

SZERVEZÉS A jó kombinációs készség és áttekintőképesség megkönnyíti hétköznapi szervezési tennivalóinkat. Milyen szervezőnek ismered magadat? Mindig megtalálod-e a legjobb megoldást? Talán nem árt egy próba! Mérd a munkaidőt! Marci, Berci, Karcsi, Tercsi, Ancsa, Jancsi, Bence, Jenci kirándulásra indulnak a Zempléni-hegységbe. A menetrend szerint a vonat 7 óra 15 perckor indul a Keleti pályaudvarról. A jegy megváltása Marci feladata, s ez az indulás előtti nap délutánjára marad. A pénztárnál derül ki, hogy a vonat korábban, 6 óra 30 perckor indul. Marcinak értesítenie kell erről barátait, de egyiküknek sincs telefonja. Nekivág hát az útnak otthonról villamossal, autóbusszal, gyalog, és sorban felkeresi őket. Egyetlen útszakaszon sem haladhat végig kétszer; barátai otthonát csak egyszer érintheti! Hány másodpercet tölt utazással, ha sikerül a legésszerűbb útvonalat választania?

Megoldás a 153 oldalon Forrás: Oroszlány Péter, 2007. (245 o.)


149

TÁRSKERESŐ Helgának – bár csinos és fiatal -, úgy tűnik nincs szerencséje a férfiakkal. Elhatározza ezért, hogy egy társkereső céghez fordul. A partnerközvetítő irodában rögtön elhalmozzák ajánlatokkal, összesen nyolc - igen jól szituált – férfiember fényképét nyomják a kezébe. Helgáról persze tudni kell, hogy rendkívül válogatós, így a nyolc férfi közül egyik sem nyeri el maradéktalanul a tetszését. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy mindegyikükben talál legalább egy vonzó tulajdonságot, vagy a hajszín, vagy az arcszőrzet, vagy a szemüvegviselet tekintetében, azonban – mint ahogy már említettük – összességében egyikük sem bizonyul megfelelőnek. Az alábbiakban bemutatjuk a szóban forgó nyolc jelöltet. 1. A képek közül kettő szőke fiatalembert ábrázol. Egyikük bajuszos, másikuk mindenféle arcszőrzettől mentes, és egyikük sem visel szemüveget. 2. Vörös hajú jelöltekből ugyancsak kettő akad, az egyik szakálas, szemüveges; a másik bajszos, és nem visel szemüveget. 3. Szintén kettő a barna fiatalemberek száma a jelöltek sorában, mindkettő szemüveges. Egyikük bajuszos, másik arcát nem díszíti semmiféle szőrzet. 4. Az utolsó férfi közül az egyik kopasz, szakállas és szemüveges, míg a másik őszbe hajló, szakállas és nem visel szemüveget. Mindezek alapján meg tudja-e mondani, milyen férfira vágyik a csinos és fiatal, ámde roppantmód válogatós Helga?

Forrás: G. Nagy László, 1999. (125 o.)


150

JÓTANÁCSOK, útmutatásul arra, hogy mit tehet figyelmi képessége növeléséért.

1. Ne ossza meg figyelmét! Kísérletek bizonyítják, hogy egyszerre csak egy dologra tudunk igazából figyelni. A figyelem gyors váltogatása bizonyos tevékenységeknél – például az autóvezetésnél – nélkülözhetetlen, a szellemi erőfeszítésnél azonban mindenképpen a teljesítmény csökkenésével és gyors fáradással jár. 2. Élvezettel merüljön bele a tanulásba! Ha valódi érdeklődés és kíváncsiság vezeti, figyelme biztosan nem kalandozik el más területekre! 3. Tanulás előtt tegye rendbe az íróasztalát! Ne hagyjon elöl semmi olyan tárgyat, amely tanulás közben elvonhatja a figyelmét, más irányba terelheti gondolkodását. 4. Ha nehezére esik elkezdeni a tanulást, csináljon meg bemelegítésként néhány koncentrációs gyakorlatot; ez átlendíti a kezdet nehézségein. 5. Dolgozzon ki magának feladatokat figyelmi képessége fejlesztésére. Nézzen meg alaposan minden tárgyat, személyt, mintha most látná először őket. Törekedjen a látottak és hallottak minél pontosabb visszaadására szóban és írásban! 6. Figyelje meg önmagát, hogyan viselkedik a tanítási órákon! Mennyire használja ki a tanulás lehetőségét az iskolában? A jó időgazdálkodás alapja, hogy amit az iskolában megért és megjegyez, azzal otthon keveset kell foglalkoznia. Mi akadályozza meg ebben? Nem tudja követni a magyarázatot? Zavarják a társai, vagy éppen Ön zavarja őket? Vegye észre, mi tereli el figyelmét a tárgyról, és gondolja meg, mit tehetne ez ellen! 7. Otthoni munkáját is elemezze, mintha kívülről látná önmagát! Mennyire célirányos a tanulása, mennyi közben a „lötyögés”, a fölösleges időtöltés, ábrándozás, regressziós olvasás, mi akadályozza a folyamatos tevékenységben, mennyi ideig tud koncentráltan dolgozni? Készítsen időmérleget: írja fel, mivel, mennyi ideig foglalkozik. Fűzzön hozzá megjegyzést: elégedett-e koncentrációs teljesítményével, tudott-e folyamatosan dolgozni. Ne hagyja, hogy az idő kifolyjon a keze közül! 8. Ha felismer iskolai és otthoni munkájában jellegzetes hibákat, próbálja meg azokat tudatosan elkerülni. Alakítsa tovább úgy tanulási szokásait, hogy a koncentrált figyelem természetes tulajdonságává váljon! (Oroszlány Péter, 2007.)


151

Vizuális és motorikus képességek fejlesztése A gyorsolvasás technikájának begyakorlása  A perifériás látás fejlesztése  A fixációszélesség növelése  Ritmikus szemmozg��s Használati útmutató A szemműködést fejlesztő gyakorlatok végzésénél fontos a fokozatosság és a rendszeresség. A gyakorlás során takarnia kell a szövegrészeket, és nagyon gyors mozdulatokkal kell váltania. A hosszabb szócsoportok felismerésekor nagy a kísértés a villámgyors oldalpillantásokra, és ha a kezünk nem elég gyorsan dolgozik, erre van is lehetőség. Ezért jó, ha legalábbis addig, amíg bele nem jön, valaki ellenőrzi a szemmozgását. Egyszerre nem kell sok feladatot végezni, napi 10-15 perc gyakorlás elég. Hogy meddig? Ez természetesen egyénfüggő, de átlag egy hónap az ajánlott rendszeres gyakorlási idő.

NE FELEJTSE EL!

A gyorsolvasást meg lehet tanulni, az mindenki számára hozzáférhető, de nem megy magától -

türelem szorgalom kitartás kell hozzá

Időt kell rá szentelni, sokszor kell elvégezni a segítő gyakorlatokat és már tanulás közben, a napi munka során is törekedni kell az újonnan tanultak alkalmazására. (be kell idegződnie minden új szokásnak, hogy rutinná válhasson) És végül, ha rutinná vált, akkor is gyakorolni kell!


152

A perifériás látás fejlesztése Az első gyakorlat lényege, hogy egymástól bizonyos távolságra lévő három számot kell úgy felismernie, hogy pillantását a középső számra fixálja. Szeme tehát sem jobbra, sem balra nem mozdulhat el, mégis mindhárom számot azonosítania kell. A már begyakorolt kartonhúzogatós módszerrel villantsa fel a számhármasokat! 5 3 2 6 2 4 6 3 7 1 4 4 7 2 3 7 0 3 8 7 6 2 5 4 2 3 2 6 1 0 2 4 2 8 6 7 5 3 2 6 2 4 6

3 0 8 8 3 5 3 9 3 1 3 7 6 3 7 3 4 6 6 6 0 4 5 1 6 6 4 6 1 3 4 4 5 0 1 4 3 0 8 8 3 5 5

8 8 5 3 6 4 2 2 7 7 1 9 5 5 9 6 8 9 9 5 0 1 6 7 8 6 7 3 7 8 2 4 7 8 0 3 8 8 5 3 6 4 1

9 4 7 1 9 6 3 8 5 6 6 1 3 7 8 7 1 5 2 7 1 8 7 4 7 9 5 8 8 3 8 8 3 6 2 9 4 7 1 9 6

3 2 4 4 5 3 7 2 2 4 4 7 6 3 2 2 7 9 3 1 7 3 7 4 5 2 5 0 5 6 0 5 6 6 9 3 2 4 4 5 3

6 8 2 7 2 4 8 9 8 8 3 3 4 1 7 9 7 8 6 0 7 6 3 9 4 9 7 2 3 3 3 2 7 3 8 6 8 2 7 2 4

Forrás: Oroszlány Péter, 2007. (147 o.)


153

A következő feladat már ismerős, csak betűk is kerültek a számok közé. Figyeljen arra, nehogy jobbra-balra villanjon a szeme! 3 8 4 6 5 2 3 1 2 7 9 7 1 5 7 4 6 1 4 4 9 7 6 5 2 3 6 3 7 5 4 3 7 0 4 7 3 6 2 8 6 4 7 6 5 6 0 0 2 4 1 5 5 6 4 1 3 2 6 8 3 6 0 2 4 3 6 6 2 1 1 1 0 3 8 7 4 4 4 4 4 2 5 7 7 0 8 5 1 0 4 6 2 E Z K L N M V K N R X B O C G W M H T L B U Q R É Á É Forrás: Oroszlány Péter, 2007. (165-166 o.)


154

Új gyakorlattípus: szótagokra bontott szavakat kell összeolvasnia egy rövid felvillantással úgy, hogy a középső szótagra fixál! ér ne nö trom rit ház ce ma far fal be asz ját nagy ba ka för fo hó nap úsz em ke fe ab vi töl lám zon le le te szem nagy test fe ren ké pa szán

ke héz ve bi mi te ru dár ka fes tű tal szó pa rá rá ge lyó e su kál ber vés ke lak rág tő pa go me ve á ü ma vés nyő ge mé tak kó

zett ség lés ta kus tőn za dal sok ték ket nál tér pa tom csony teg víz sés gár hat ke ke te ba zik toll test ra zek lek zik veg ma rem fa teg nyek part zik


155

Továbbfejlesztjük az előző gyakorlatot: most három rövid szót kell egy fixációval fölfognia, miközben tekintetét a középső szóra fixálja. A felvillantásos technikával dolgozzon most is! Menj Máj Nem Tedd Ha Úgy Friss Ezt Jöjj Ő Az Itt Így Van Ezt Kék Kéz Ezt Új Száll Így Fut Vár Már Polc Föl Mese Szem Jaj Jó Szép A

Már Szív Lesz Lesz Ez A A És El Mit Volt Az Nem Itt Nem Az És Nem Meg A Meg A A Nem Tár Fenn Nem Orr De Lesz A Hű

El Vese Jó Már Kell Jó Máj Azt Ma Ír Rég Est Kell Ész Cél Ég Láb Áll Új Dal Úgy Ló Lány Fáj Könyv

Fáj Kell Száj Kár Már Táj Eb

Forrás: Oroszlány Péter, 2007. (167-168 o.)


156

A fixációszélesség növelése Ebben a gyakorlattípusban egyre hosszabb jelcsoportok szerepelnek, melyeket egy fixációval kell felfognia. Takarja le a teljes oszlopot, és sorról sorra haladva villantsa fel az egyes jelsorokat. A visszatakarás után idézze emlékezetébe azokat. Figyelmét mindig a betűsor közepére irányítsa. Csak akkor térjen rá az egyre hosszabb jelcsoportokon való gyakorlásra, ha a rövidebb jelcsoportok felismerése és visszaidézése nem okoz már gondot. 857 8475 34236 987768 523 2738 92837 172637 837 1119 82881 657242 302 3300 83455 127645 238 9823 34768 120234 546 1245 13243 978652 199 6669 93696 342587 246 3689 78866 245900 402 5669 11447 338821 374 6590 44119 454477 975 9753 97862 438787 652 2356 87654 987654 876 3982 57575 448833 199 6669 93696 342587 246 3689 78866 245900 402 5669 11447 338821 723 6546 76452 386278 879 8763 56478 987346 876 2356 45678 345678 954 3489 98432 789476 Dfg Lkju Dfghj Ertzui Ncv Xcvb Lkhfd Zuoipu Bnm Vcxf Qewrt Ertzjk Nvj Fdjk Fdjkf Doiure Lin Mfob Nboir Uwgdfg Ldo Nmwb Slsdj Helkjd Ujh Fzew Gdpso Uhqbdm Dlc Ivnd Kshnm Lkgkbw Ehb Toiz Owvtk Sshlkj Rrb Urf Íűpsa Éáwldj Peo Dóüd Üóímc Nfhsjk Szl Áéfo Rdfgh Kfjfés Poe Iwőd Áfúgr Idjsns Jdz Hwis Dűskd Jhfugj Fkó Djdh Söshe Wzstrí


157

Hosszabb szavakat kell most egy gyors villantás közben felismernie és visszamondania. Lendületesen, nagy koncentrációval dolgozzon! Lényeges, hogy tekintetét körülbelül a betűsor közepére fixálja. Fűszerpaprika Déligyümölcse Közművelődési Anyagbeszerző Alkatrészgyár Segédmunkások Nyomdaüzemébe Olajtüzeléses Technológiája Statisztikája Ratifikálását Hangversenyen Csehszlovákia Helytörténeti tizennégy éves Szemináriumra Füvészkertnek Nemzetvédelem Személyiségek Idegesítőbben

Vezéregyéniség Háromszorosára Háromnegyednyi Sziklanövények Információkban Kéményseprőnek Magyarázgatták Színorgiájából Megszüntethető Székesegyházat Ügyfélforgalom Személyenkénti Konyhakötényke Mérlegkészítés Költségvetését Letartóztatták Búcsúztatására Visszacsatolás Frontátvonulás Műemlékvédelem

Gyógynövényeink Külügyminiszter Gépkereskedelmi Villanyszerelőt Csapatbajnokság Külkereskedelem Ifjúságpolitika Visszapillantás Ízlésfejlesztés Szerszámgépipar Versenyképesség Termékcsoportja Visszavághatunk Tapasztalatokat Programbeszédet Vitamindúsabban Könyvesboltokat Telefonkagylóba Személyfelvonók Tangazdaságban

Most már szócsoportokkal is dolgozhat. nemzeti ünnep majd megkövet ritmikus tánc ötéves tervet nagy az ínség jövő héten is esti főműsort nem nagy híve nehéz emberek A négy évszak nem zártad be már bent volt nézz be hozzá még nincs meg kívánt szöveg már zárva van kis éji zenét

így nem teljes már célnál van jövő kedden is a kör kerülete szürke és csúf a 9. században népek meséiből a tájábrázolás magas hegyeken úgy kell tenni ünnepelt költő keskeny nyílás atyai pártfogó a polgárháború a nap híreiből több ideje van itt az alkalom

kölcsönös érdek semmi esetre se nem az a fontos bő választékban közösségi érzés jelentős összeg csak így tovább nincs már szava ez nem is olcsó ez is benne van ez itt a lényeg minden méretben nem is öreg még hófödte csúcsok szerencsés szám el kell osztani nagy festő volt


158

szorgalmas tanuló kiváló minőségben nemsokára érkezik hatéves gyerekkel az ülés kényelmes egy esti újságban az isaszegi csata kérdés és felelet nem lehetséges ez gazdaságpolitikai tegnapi látogatás a harmadik emelet csak azért fontos táncdalfesztivál vándor énekmondó mesterséges hold füstköd száll alá nemdohányzó fülke jövőnk terveiben Sikeres embereket holnapután kérjél megszakítás nincs lázas munka folyik az őszi hónapokat olvasásgyakorlat ki kopogott ötkor? Patak két partja tegnap aláíratták a hó végét megéri fizetési mérlegét igen keresett áru lehullott virágok én nem voltam ott ez nem lehetséges tévénézés közben meredek hegyoldal eliramlik az élet felugrott a lóra zokniban aludtak elszáradt kőrisfa fűtőtestek nélkül a dráma művészete csónakban evezni

a hitetlenség terhével fixációszélességet mér gyümölcstelen életeket holnapután megérkezhet ezen az összegen belül ebben nincs neki igaza a rend helyreállítását a forgalom emelkedését más területek rovására szívélyes fogadtatását őszinte baráti légkört a mára virradó éjszaka folytatás a 3. oldalon korszakos fejlődéssel sokrétű kapcsolataiban a kapcsolatok javulása közszükségleti cikkek párizsi csúcstalálkozó ezzel a lehetőséggel kicsi anyagi áldozatot néhányan szólaltak fel ez nem is azért fontos a kísérlet eredményeit erről már sok szó esik néhány mérési eredmény az iskolai szakköröket sok érdekes beszámolót méltánytalannak tartja gyermekgondozási pénzt a szó szoros értelmét nem korszakos fejlődés gyógynövény teakeverék lámpagyújtás kilenckor kétségtelen előnyökkel egyénileg gazdálkodók fenyegető támadásokkal leesett a barackfáról matracon aludtak mind világító égitestekkel csak tiszta forrásból tízemeletes épületeket összetört cserépedény kesztyűbe dudálni


159

holnapután este eljöhetsz ebédre fzekérrel mentek Debrecenen keresztül politikai baklövés villanyoltás után senki nem mert szólni dinamikus olvasással hiába könyörögtek fel-le sétál magában görkorcsolyázva tanul különös tekintettel ne olvass sötétben rendíthetetlenül áll közösen alkották emberi okok miatt nevelgeti kicsinyeit mézeskalácsot evett szeret torkoskodni el is felejtette erős napsütésben ősz húrja zsong messzeségek vándora szarvasokat látott szenzációs hírek nem esett télen hó rövidesen befejezi elmegyek ma hozzád nagymama főzte nyári táborozás megtanulok angolul van még elég idő fantasztikus álom kitartó szorgalom érdeklődés nélkül Sokáig fenn volt kicsi és nagy együtt három évvel ezelőtt zeneszó mellett üzenet helyett ma nincs hírünk a távoli jövőben hajnali áhítat

ketten lesznek ott itt ülök a széken lóháton vágtatott a kislányom hegedül növekvő szegénység kilakoltatás előtt soha ne légy rest mert nem jött időben erdőszéli házikóban séta közben tanul kerek szemekkel szeretve tisztelt rendetlenségben él kórusban énekelnek fényképezőgép nélkül három gyermeket szült szüret lesz a hegyen szíves vendéglátás keveset tanulhatott bő vizű patakok őszi lombok alatt ismeri a gyógyfüveket tele a hátizsák megjelent a hírlap új és újabb mesék korcsolyázni voltam boldog mosollyal illő alázattal holdtölte után kicsit hideg a víz szép fehér falak könyv nélkül is tudja felismerhető betűk szelíd szemeivel megedzett akarat haragra gerjedt piros almát evett a legjobb akarattal hangtalanul lépdel szemembe nézett Európában éltek csökkenő népesség sohasem késő még


160

álomba zuhantan komolyzene gitáron meglepő fordulat optimista hangulat szemlélődve élt szárnyaló elmével magasan jár a nap információéhség türelemmel viselte tüskés rózsabokor pápaszemes kígyó csengő hangon szólt késő este jöttek repülőgépen utazott ritmikus szemmozgás a narancsligetben gyakran sétálgat megírták a lapok számítógépemmel vígan kerekeztek hőmérsékleti skála illemtant tanulnak nagy sikert aratott ne mondj le semmiről!

izgalmas gondolat az égből jött eredményes tárgyalás tiszta forrásból mitől lesz boldog egyre magasabbra későn tavaszodik vakító fényözön papucsban járt-kelt jámbor jószág határozott fellépés megesett az eset elcsevegték az időt párás ma a levegő baráti üdvözlettel tele a könyvespolc jó levegőt szív kosárral kezében szabad szárnyalás zongorahangolónál ne csak beszélj! egy füst alatt alaposan megtanulta kétkezi munkával

Tovább növeljük a fixációszélességet: most már egészen hosszú szavakat és szócsoportokat kell egy fixációval felismernie a felvillantásos technikával. Demokratikus köztársaság a panaszok és javaslatok azt kellene megvizsgálni külkereskedelmi kérdések a legfontosabb előírások mihelyt lehetőség nyílik erre nincs semmi szükség rövid időt engedett arra holnap erről is szó lesz szarvasmarha-tenyésztést az elektromos hálózatban sarkvidéki eredetű hideg tűzszüneti megállapodása

Amerikai Egyesült Államok elítéli a testi fenyítést ez a nézet téves és káros felmerül bennünk a kérdés a keleti löszös területen képtelen és merev módszer majdnem szabályos köralak hallani olyan hangokat is ez mindenképpen helytelen a reggeli órákban érkezik gazdasági előnyük sokféle kell hogy jusson mindenre maradjunk most a jelennél


161

amennyit teljesíteni tud olyan jól elhelyezkedett éppen ez volt a szándéka érdekes ifjúsági regénye arra csábítják a mesélőt ötletes műszaki megoldás a csatorna alatt húzódik A felhasználási területe

a kulturális irányításért az oktatás fejlesztéséről nem lesznek kissé rövidek sokat kellett utána járni II. Napóleon uralma alatt az új módszer termelékeny a hajó- és légitársaságok az ellenzék tábora már nő

Forrás: Oroszlány Péter, 2007. (148-152 o.)

Ritmikus szemmozgás Ha a ritmikus szemmozgás automatikus szokássá válik olvasás közben, szinte viszi előre a szemet a könyv sorain. Most nem soronkénti felvillantással kell dolgoznia, az egész szöveget láthatja egyszerre. Ha végzett ezzel a feladattal, gyakoroljon még azokon a fixációszélességet növelő anyagokon is, melyeknél a szavak két vagy három oszlopban helyezkednek el a lapon! A D Is Hó Sem Már Megy Hogy Nélkül Tollam Gyorsabb Embereld a tekintélyes Asztalfiókokat Pedagógusoknak Politikai légkörben programozott tankönyv

B C Jó Úr Néz Még Mert Nézd Otthon Deszka Rohanást Birkahús Levélírók Valóságosan Gyertyacsonk színházi előadás személyes okokat

E F Le Ló Azt Fel Haza Üveg Jutott Döntés Türelmes Szervezetei Gémkapcsokat Orgonabokorban Fényképezőgéppel angol pénzegységgel utópisztikus tantervek


162

KÉPZETTÍPUSUNKNAK MEGFELELŐ MÓDOT VÁLASSZUNK A TANULÁSRA! A helyes, a függvénye.

gazdaságos tanulás A tanulás szempontjából

sok tényezőnek az embereket

három csoportba tartozók legjobban és

oszthatjuk. legkönnyebben azt értik

Az első csoportba és jegyzik meg,

amit láttak. típusú tanulók.

Ezek az ún. látási, A látási típusú

vizuális vagy optikai egyén

úgy segít magán egyes sorokat.

a legkönnyebben, ha Jó ha erre a célra

tankönyvében aláhúzogat 4-5 féle színű ceruzát

tart asztalán. maga elé képzeli felidézése (lapja, piros ceruzával a megtanult szöveg következik, a fennhangon tanulás kifárasztja.

Mikor a tanultakat a könyv megfelelő bekezdés vége, aláhúzott sor) után értelmi része. hogy az optikai típusú felesleges, sőt káros

emlékezetébe idézi, helyét s csak a hely margó felső széle, merül fel előtte A dolog természetéből tanulóra nézve mert csak jobban

A második csoportba

tartozó egyének

nem a látott, hanem

a hallott dolgok iránt tanulásnak már sokkal Nem a szemükkel, hanem akusztikai típusú a dolgokat a tanár nem figyelt,

a legfogékonyabbak. nagyobb jelentősége a fülükkel tanulnak.

Ezeknél a fennhangon van, mert Az ilyen úgynevezett

tanuló rendkívül magyarázata után mulasztását szinte

könnyen érti meg De ha az iskolában képtelen pótolni.

A harmadik csoportba vagy kinetikai jönnek-mennek, gesztikulálnak, szinte nem bír nyugodtan, megy a munka. sajátságait ismerjük, vagy a tanulóknak sétálva tanulni, vagy nem olyan egyszerű megértjük, hogy nincs társukat azon a címen az hangosan tanul. hogy megfelelő adottság célravezető.

tartoznak típusú tanulók. mozognak, hangosan kézzel-lábbal tanulnak. helyén ülve tanulni, Ha a három akkor belátjuk, arra a kérdésére, a hangos vagy csendes dolog választ adni. igazuk azoknak Tartják Általában mellett minden

az úgynevezett mozgási Ezek tanulás közben beszélnek, Az ilyen típusú egyén sétálva sokkal jobban különböző típus hogy a szülőknek hogy például célszerű-e tanulás helyesebb-e, Ugyancsak azt is a diákoknak, akik korlátoltabbnak, mert azt mondhatjuk tanulási mód


163

A gyakorlatbtn

tiszta típusok, tehát

száz százalékig optikai

vagy akusztikai típus kombinált típusokkal,

igen ritka. hol az egyik

Többnyire hol a másik elem

túltengésével az akusztiko-vizuális

találkozunk. típus.

Leggyakoribb

Az elmondottakból

következik, hogy

a praktikus tanulás

egyik fontos megfelelő módon

feltétele az, tanuljunk.

hogy egyéniségünknek Ezért igyekezzünk

eldönteni azt, Ennek eldöntésében

hogy melyik típushoz sokszor szüleink is

hajlunk inkább. nagy segítségünkre

lehetnek. eltolódás,

Akinél akusztikai az tanuljon hangosan,

irányban van inkább felolvasva.

A tanár magyarázatára kell figyelnie.

az ilyen tanulónak Aki viszont az optikai

kettőzött buzgalommal csoport felé hajlik,

az különös gonddal A táblán vázol valamit, kísérleteket mutat. a fejébe, írja le akkor biztosan típushoz van hajlama, egyéniségének legjobban elég fantasztikus. igyekezzenek lehetőleg mérsékelni,

figyeljen, mikor a vagy mikor képeket, Ha egy-egy nehezebb többször egymás után tudni fogja. az rendszerint magától megfelelő tanulási Ezeknek csak mozgásaikat mert módszerük

tanár egy-két vonással falitáblákat, szöveg nem megy azt a részt, Akinek a kinetikai megtalálja az módot, mely néha azt a tanácsot adjuk, gesztusaikat igen fárasztó.

Ha adott esetben, megfelelő módon ahogy lehet. nem kizárólagos, csak maximális eredményt ad.

bizonyos oknál fogva tanulni, tanuljunk A típusnak megfelelő legelőnyösebb, mert

nem tudunk típusunknak másként, úgy tanulási mód minimális munka árán

Forrás: Oroszlány Péter, 2007. (152-153)


164

Olvassa el többször is az alábbi szöveget a soronkénti három fixálás, a ritmikus szemmozgás gyakorlására. Kérjen meg valakit, hogy ellenőrizze szeme működését! Olvasás közben

szemünk mozgása

szükséges és fontos

akárcsak lépéseink,

amikor sétálunk.

De soha nem szabad,

hogy ez elterelje

Figyelmünket

Az olvasott gondolatokról,

Mint ahogy

sétánál sem emeljük

egyik lábunkat

és nem helyezzük

a másik elé

tudatosan, szándékosan.

Ez csak akadályozná

automatikussá vált

cselekvésünket.

"Egy pillanat"

cirka ennyi.

A szócsoportok hossza

nem egyforma, azt az értelem

határozza meg.

Ilyen gyakorlatok

mindennapi olvasása

Hozzászoktatja

lassan szemünket

ahhoz, hogy

Egyszerre

értelmes

szócsoportokat fogjon át.

Nem vitás,

hogy mindez

nehéz

és fáradságos munka,

amihez erős akaratra,

sok türelemre van szükség.

A kitartás és a

szorgalmas

gyakorlás

azonban meghozza

a kívánt eredményt.

De ne feledje,

hogy az olvasás

sebességének növelése

nem pusztán

mechanikus folyamat.

A gyorsolvasás kulcsa

a figyelem

teljes összpontosítása

az olvasott szövegre.

Az emberek

száz- meg százféle

vallást követnek,

amelyek gyakran

ellenségesen,

sőt

nekikeseredetten

állnak egymással szemben;

pedig az erény

valamennyi ember

számára ugyanegy!

Nem más a zsidónak,

mint a kereszténynek,

nem más a mohamedánnak,

mint a kínainak;

És az emberek

Dőre

vakságukban

mégis áthághatatlan

falakat emelnek,

amelyek elválasztják

egyik emberfiát

a másiktól!

Gyakran fájdalommal

ötlött eszembe:

ugyan miért nem

létesültek még

szellem-, vagyis inkább

Erkölcsgyakorló

intézetek, ahol

vallásra való

tekintet nélkül

mindenki gyakorolhatná

a kötelességteljesítést,

a helyes cselekvést stb.,

szóval minden erényt,

hiszen annyi

uszoda, lovagló-,

vívó-, akrobata-,

torna- és testnevelő

iskola és intézet van,

melyek által

kétségtelenül

"ügyesedik" az ember,

de attól még

Nem válik

egymagában "jobbá"!

Még ortopéd-intézetek

is vannak, ahol

Kiegyenesítik

az elferdült

testűeket; ilyenféle

lélekgyógyító intézet

nincs sehol;

holott bizonyára

több szellemileg,

mint testileg

elferdült és sérült

emberfia népesíti

be a világot -

és erre a magasztos célra

sem az iskola,

sem a fegyház,

sőt még a katolikus egyház

sem elegendő.


165

Gyakorlat a tanulási szokások megfigyelésére, tudatosítására, új szokások kialakítására. A szükséges idő 1-2 óra. Akkor kezdjen hozzá, ha van aktuálisan ideje és elegendő türelme hozzá. Vagy ha kíváncsi az eredményre! Első lépés: Gondoljon az elmúlt év két eseményére, amikor sikeres volt a tanulásban, vagy valamilyen képességének bizonyításában. Amikor valamilyen értelemben a „csúcson” volt. Írja le ezeket az eseményeket, történéseket, hogy pontosan mit tett. Legyen olyan specifikus, amennyire csak lehet. Így: 1. ESEMÉNY: Mi történt? Mit csinált? Mit tett?

2. ESEMÉNY: Mi történt? Mit csinált? Mit tett?

Töltse ki a táblázat első oszlopát. Próbáljon minél több Önre jellemző jártasságot, képességet összegyűjteni. Ügyesség, jártasság, képesség

Hol tanultam meg?

Hogyan tanultam meg?


166

Második lépés: Amikor összegyűjtötte a legfontosabb képességeit, jártasságait, azokat amiben a legügyesebbnek érzi magát, válaszolja meg a táblázat következő két oszlopában szereplő kérdéseket. A/ Hol tanultam meg ezeket a képességeket? Kitől? Iskolában? Munka közben? Tevékenység közben? Könyvből? Barátomtól, barátnőmtől? Stb. Hasznos lehet visszaemlékezni az időperiódusra, élete melyik szakaszában tanulta, s a legkorábbi és legkésőbbi időpontra, amikor már tudta. B/ Hogyan tanultam meg? Azaz, milyen tanulási folyamat közben? Valaki mondta? Valakit utánozott? Kikísérletezte önmagából? Véletlenül, vagy szándékosan? Érzelmi vagy intellektuális csatornán keresztül? Stb. Harmadik lépés: Kezdjen egy új lapot, és írja le, mi mindent ismert meg önmagáról: hogyan tanul. Használja fel az első és második lépés adatait. Amikor elkészült, és felírt mindent, amit megtudott önmagáról, gondolja végig a következő kérdéseket saját tanulási folyamatáról. Írja le valamennyi plusz hozzátennivalóját is a kérdésekkel kapcsolatban. A/ A tanulás (viselkedés, módszer) öt fázisa mennyire azonos az Önével? B/ Különböző dolgokat különböző módon tanul? Ha igen, miket és hogyan? C/ Gondoljon olyan személyekre, akiket jól ismer. Ők hogyan tanulnak? Van valami, amit Ön nem használ, nem alkalmaz ezek közül? D/ Tanul abból, ha mondanak, vagy mutatnak valamit? E/ Az emberek utánozása, vagy megfigyelése által (sikereket, kudarcokat) tanul Ön belőlük?


167

F/ Mi a szerepe az érzéseknek és az érzelmeknek az Ön tanulásában? A tanulás fájdalmas, nehéz, fáradságos, kínos, vagy kellemes? Vagy milyen? Negyedik lépés: Ez a lépés egy olyan feladat, amely tovább mélyíti a tanulási mód megértését, ugyanakkor kreativitást és leleményességet is követel. A feladat elvégzéséhez fél óra szükséges. 1. Válasszon ki egy személyes ügyességet, vagy képességet, amit szeretne növelni. 2. 10 perc alatt tervezzen meg egy kis tanulási eseményt, ami nem venne igénybe 10 percnél többet. Használhat bármilyen forrást önmaga körül, és bármilyen eddigi belső felismerést, tapasztalatot. Legyen bátran kalandvágyó, kreatív és nyitott a gyakorlat befogadására. 3. Végezze el a tanulási gyakorlatot. Ne legyen tíz percnél hosszabb. 4. Értékelje a gyakorlatot: a/ Működött-e? b/ Miért igen? Miért nem? c/ Mi segítette a tanulási folyamat megértését? Forrás: Bánfalvi Mária, 2007. (144 o.)


168

FELADATMEGOLDÁSOK JELKERESÉS Az ipo betűcsoport és a 628 számcsoport 11-11 alkalommal szerepel a jelhalmazban. HIBAKERESÉS - SZÁMOLÁS A hibás eredmények összege 246, a szorzat eredménye 159.408, a végeredmény 5904. SZERVEZÉS A legrövidebb útvonal: Marci – Berci (10) – Jenci (2) – Karcsi (3) – Tercsi (7) – Ancsa (10) – Bence (6) – Jancsi (6) – Marci (8) Összesen 52 perc, ami 3120 másodperc. CSÚCSFORGALOM Lajos – lakatos – 33-as villamoson utazott Aladár – marós – 15-ös villamoson utazott Péter – villanyszerelő – 55-ös villamoson utazott Vilmos – kárpitos – 25-ös villamoson utazott


169

IRODALOM 1. Alan Lakein, 1995, Hogyan gazdálkodjuk időnkkel és életünkkel? Bagolyvár Könyvkiadó 2. Allan Mundsack, James Deese, Ellik K.Deese, 2006, Hogyan tanuljunk? Panem Kiadó, Budapest 3. Andrea Honigsfeld 2003, Magyar tizenévesek tanulási stílusbeli preferenciái: a kor, a nem és a teljesítményszint hatásai. Magyar Pedagógia 103.évf. 2.szám, 175-187o. 4. Angyal Ádám, A felismerés és annak 23-féle támogatása. Vezetéstudomány, XXXVIII.évf. 2007.12.szám 5. Dr.Attila Schögl, 2000, Az ember feje nem káptalan? Emlékezetfejlesztés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 6. Dr. Balogh László, 2000, Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 7. Dr. Balogh László, 2007, A tanulók egyéni tanulási módszerei fejlesztésének pszichológiai háttere. http://mek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0026/bal ogh_pedpszich0026.html 2007.07.27., 13h25’ 8. dr. Balogh László, Vitális Emese, 2008. Egész életre szóló tanulási képességek kialakításának követelményei a tanárképzési programban. http://mek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0012/ balogh_pedpszich0012.html , 2008. 06.11., 21h12’

9. Bánfalvi Mária, Karcsics Éva, Szakács Ferenc, Nagy István, Görbe Éva, 2007, Tanulásmódszertan. Általános Vállalkozási Főiskola (kézirat) 10. Bándidyné Dr. Szlovák Éva, 2006, BMF Tanulási tanácsadás.

(Kézirat) 11. Barabási Albert-László, 2008, Behálózva. Helikon Kiadó, Budapest. 12. Dr. Bayerle Alajos , 2007, A tanulás tanítása. http://www.ejf.hu/hefop/jegyzetek/a_tanulas_tanitasa.pdf, 2007. 07.15., 21h32’


170

13. Bednorz,Peter, Schuster Martin, 2006, Bevezetés a tanulás lélektanába. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

14. Bizám György-Herczeg János, 1972, Játék és logika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 15. B.Németh Mária., Habók Anita, 2006, A 13 és 17 éves tanulók viszonya a tanuláshoz. Magyar Pedagógia, 106 (2), 83-105. 16. Crystal, D. 1998, A nyelv enciklopédiája. Osiris, Budapest. 17. Czakó Dezső, 2009, Internet-, adatbázis-és könyvtárhasználat. http://elib.kkf.hu/okt publ/c 001.pdf 2009.06.05. 14h32’ 18. Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (szerk.), 2007, Általános pszichológia 2. Tanulás- emlékezés-tudás. Osiris, Kiadó, Budapest.

19. Dezső Zsigmondné, 1972, Gyorsolvasás. Kohó-és Gépipari Minisztérium Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete, Budapest, 1972. 20. Durkó Mátyás, 1993, Új hangsúlyok a nevelés-felfogásban az önnevelés értelmezése kapcsán. In: Felnőttnevelés és társadalom. Debrecen, 1993. pp. 29-46. 21. Farkas Károly, 2003, Gyorsolvasás – számítógép. Új Pedagógiai Szemle, 2003/4, 34-45 o. 22. Fehér Ottó, 2005, Gondolattérkép. http://web.axelero.hu/siriusbt/gondterk.html, Letöltve,

2007.08.11., 17h 32’ 23. Garaj Erika, 2008, Tanulási stratégiák és modellek hagyományos és tudásalapú szervezetekben. Kutatási beszámoló. Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, http://indy.poliod.hu/program/multimedia/html/jo8.html, http://www.spec.hu/tanulstilus.htm, letöltve 2008.06.11., 12h43’ 24. Gaskó Krisztina, Hajdú Erzsébet, Kálmán Orsolya, Lukács István, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, 2006, Hatékony tanulás. Bölcsész Konzorcium HEFOP Iroda 25. G. Nagy László, 1999, A világ legnépszerűbb logikai rejtvényei. Magyar Könyvklub, Budapest.

26. Gyarmathy Éva, 2001, Gondolatok térképe. TaníTani, 18-19. (108-115. old)


171

27. Gyurgyák János, 2003, Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest. 28. Hetesi Erzsébet, Kürtösi Zsófia, 2008, Ki ítéli meg a felsőoktatási szolgáltatások teljesítményét és hogyan?, Vezetéstudomány, XXXIX. évf., 2008.6. szám 29. Jan D. Vermunt, Balancing Support for Student Learning, 2006, in. Elen, Richard E. Clark szerk., Handling , Complexity in Learning Environments 2006, Emerald Group Publisching,167-185 o. ,books.google.hu/books?isbn=0080449867books.google.hu/books ?isbn=0080449867, letöltve 2008. 06.24., 14h12’

30. Kálmán Orsolya, 2004, A hallgatók tanulási sajátosságainak változásai a felsőoktatás évei alatt. Magyar Pedagógia, 104. évf. 1.szám, 95-114 o. 31. Kathleen McKinney, Correlates of Success in the Sociology Major.Illinois State University, academics.georgiasouthern.edu/ijsotl/v2n1/articles/McKinney/Art icle_McKinney.pdf, letöltve 2008.06.22, 18.24’

32. Katona Nóra, Oakland, Thomas, 1999, Tanulási stílus-egy integratív megközelítés. Alkalmazott pszichológia, I. évfolyam, 1.szám, 17–29 o. 33. Kenesei István (szerk.), 2004. A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest. 34. Klein Balázs, Klein Sándor, 2006, A szervezet lelke. SHL Könyvek, Budapest. 35. Klein Balázs, Klein Sándor, 2008, Fejlesztés., Humánpolitikai Szemle, 2008/4. 36. Klein Sándor, 2002, Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft., Budapest. 37. Kolb, D., 1984, Experiential Learning. Experience as the Source of Learning and Development, New Jersey, Prentice Hall 38. Kovácsné Sipos Márta, 2003, A tanulás fortélyai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 39. Kozéki Béla, Entwistle, N.J., 1986, Tanulási motivációk és orientációk vizsgálata magyar és skót iskoláskorúak körében. Pszichológia, 2., 271-292o.


172

40. Malan Sharon, Engelbrecht Petra, Michaels Wynoma, The Development of a Hybrid Problembased Learning (PBL). University of Stellenbosch, www.pbl2008.com/PDF/0053.pdf, letöltve 2008.06.22, 16h23’ 41. Marton Magda, 1992, Információfeldolgozás szavanként és folyamatos szövegolvasáskor. Pszichológia, 12, 155-172. 42. McKenzie, Jamie, Filling the Tool Box: Clasroom Strategies to Engender Student Questioning. http/fromnowon.org/toolbox.html, letöltve 2009.05.13. 22 h.

43. Michael Ben-Menachem, 2006, Vizsgaláz, Háttér Kiadó, Budapest. 44. Michael LeBoeuf, 1994, Az önszervezés iskolája. Bagolyvár Kiadó

45. Mihály Ildikó (szerk.), Nemzetközi olvasásvizsgálat – PIRLS 2001. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-07-vtmihaly-nemzetkozi, letöltve, 2007.07.15., 21 h 42’ 46. Nagy Attila, 2001, Olvasásfejlesztés, könyvtárhasználat – kritikus gondolkodás, Szócikkmásolástól a paródiaírásig. Osiris, Budapest. 47. Nagy József, 2004, Olvasástanítás: A megoldás stratégiai kérdései. Iskolakultúra, 3. sz. 3-26. 48. Noszkay Erzsébet, 2006, Új utak, új módszertani megoldások a felsőoktatásban. Vezetéstudomány, XXXVII. Évf., 10.szám 49. Oroszlány Péter, 2002, Dinamikus olvasás. AKG Kiadó, Budapest. 50. Oroszlány Péter, 2005, Tanulásmódszertan – tanácsok, módszerek, gyakorlatok a tanulási képesség fejlesztéséhez. Metódus - Tan Kiadó, Budapest. 51. Oroszlány Péter, 2007, A tanulás tanítása. Független Pedagógiai Intézet, Budapest. 52. Oroszlány Péter, 2007, Könyv a tanulásról. Független Pedagógiai Intézet, Budapest. 53. Patricia L. Donahue, Kristin E. Voelkl, Jay R. Campbell, and John Mazzeo, 1999, NAEP 1998 Reading Report Card for the Nation and the States


173

http://nces.ed.gov/nationsreportcard/pubs/main1998/1999500.asp 2007. 07.16. 10h31’ 54. Paul Ginnis, 2007, Tanítási és tanulási receptkönyv. Az izgalmas és élvezetes tanulás eszközei. Alexandra, Budapest. 55. Paul R. Schelle, 1996, Villámolvasás. Domján Kft,, Budapest. 56. Rétallérné dr. Görbe Éva, 2007, tantárgyértékelés, Hallgatói vélemények Kézirat, Általános Vállalkozási Főiskola

Tárgyalástechnika tartalomelemzése.

57. Réthy Endréné, 2008, A különböző tanári teljesítményvisszajelzések hatása a tanulók személyiségfejlődésére és tanulmányi teljesítményére. http://mek.niif.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0036/ balogh_pedpszich0036.html 2008.01.24. 18h17’ 58. Rita L. Atkinson és társai, 1999, Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. 59. Seiwert, L. J., 1990, Az időgazdálkodás abc-je., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 60. Sisáné Murai Judit, 2007, A tanulás külső feltételei www.keri-r.sulinet.hu/download/tananyag/kuls_feltetelek.pps, 2007.02.18. 20 h32” 61. Steklács János, 2005, Funkcionális analfabetizmus. Akadémiai Kiadó, Budapest. 62. Schuster Martin, 2005, Vizsgadrukk: a vizsgára történő felkészülés legeredményesebb módszerei. Medicina, Budapest. 63. Schuster Martin, én., Hogyan küzdjük le félénkségünket? Medicina Könyvkiadó, Budapest.

kreatívan

64. Szabó Ferenc, 1993, Gyorsolvasás. Hatékony olvasás. Göncöl Kiadó, Budapest 65. Szabó Katalin, 2002, Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest. 66. Szabó Katalin, Portfólió élet a tanuló vállalatban. htttp://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/kozgazd/szervezet/portf ol/portfol.mek letöltve:2008. 04.11,. 19h34’ 67. Dr. Szekeres Tamás, 2008, Korszerű pedagógiai módszertan a felsőoktatásban. Humánpolitikai Szemle, 2008/5, 3-11o.


174

68. T-Kit Európai Ifjúsági Központ, Segédanyag, Szervezetmenedzsment, 2. fejezet: Önmagunk menedzselése http://www.training_youth.net/INTEGRATION/TY/Publications/t kits/tkit1/hungarian/2_managing_self.pdf 69. Tóth László, 2000, Pszichológia a tanításban. Pedellus Kiadó, Debrecen. 70. Varga Katalin (szerk.), A 21. század műveltsége – E-könyv az információs műveltségről. htttp:/www.lib.pte.hu/elektkonyvtar/ekonyvek/elibraray/21szazad/ 03.htm, letöltve: 2009.05.14., 22 h.

71. Vass Csaba, 2007, Olvasáslélektan. Kézirat. http://www.ejf.hu/tanszekek/konyvtartudomanyi/olvtudIkoll.20 07.08.05. 16h32’ 72. Werner Metzig, Martin Schuster, 2003, Tanuljunk meg tanulni! Medicina, Budapest

Irodalmi idézetek Babits Mihály, 1980, A gazda bekeríti házát. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca. Kölcsey Ferenc, 1981, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz. Magvető Kiadó, Budapest. Francis Bacon, 1987, Esszék. Európa Kiadó, Budapest. Márai Sándor, Vasárnapi krónika. Vörösmarty Mihály


175

MELLÉKLETEK

175

1. melléklet: ÁVF útikalauz

176

2. melléklet: Tanulási orientáció

190

3. melléklet: Tanulási stílustár - Felder-Soloman

191

4. melléklet: Nemzetközi olvasásvizsgálat – PIRLS

195

5. melléklet: Hatékonyság rulez!

200

6. melléklet: Tanulási elvek vizsgálata

202

7. melléklet: Szókincsteszt

207

8. melléklet: Elektronikus Könyvtárak

212

9. melléklet: Közös könyvtári katalógus a neten

213

10. melléklet: Gondolattérkép minták

215

11. melléklet: Időtérkép/személyes iőfelmérés

216

12. melléklet: Hogyan lesz valakiből perfekcionista?

217

13. melléklet: Önszervezési miniprofil

223


176

1. melléklet: ÁVF útikalauz Összeállította: Zalai Zsófia, III. éves GM szakos hallgató A felsőoktatásban már komoly, felnőtt, önálló embernek tekintenek bennünket, és ennek megfelelően kell viselkednünk. Saját magunk osztjuk be az időnket, és önálló döntéseket hozunk. Ezek a körülmények igen kecsegtetőek, ám könnyen a visszájára fordulhatnak. Ha nem érezzük a felelősség súlyát, „csúszás”, vagy ismételt tárgyfelvétel lehet az önállóság eredménye. Sokszor hallani ilyen-olyan rémhíreket, például: „képtelenség ezt a tárgyat elsőre elvégezni”, vagy „ez a tanár nagyon szeret buktatni”. Nem szabad mindent elhinni! Általában azok mondják ezt, akik nem látogatják rendszeresen az órákat, illetve akik nem készülnek fel megfelelően egyegy vizsgára. A követelményeket pontosan tudhatja mindenki, aki végigüli a foglalkozásokat. Nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy diák csak a félév végén, a vizsgán látta először az oktatót. Ez rendkívül előnytelen, kiváltképpen a szóbeli számonkéréseknél – ugyanis, bármilyen sokan is vagyunk az előadóban, az arcokat meg tudják jegyezni a tanárok. Ti is tudni fogjátok nemsokára, mely társatoktól érdemes információt gyűjteni: legtöbbször attól, aki az első sorok valamelyikében ül, figyel és jegyzetel. Az egyik legnehezebb feladat az idő és az energia beosztása. Mindkét tényező nagyon fontos a mindennapok megszervezésében. Érdemes a szemeszter elején egy olyan heti tervet készíteni, amiben benne vannak a tanórák és az utazással töltött idő. Minden olyan tevékenységet vezessetek fel a beosztásba, ami rendszeres – nem csak a kötelező elfoglaltságokat, hanem azokat is, amelyekről tudjátok, hogy gyakran részt vesztek benne. A szokásos délutáni kutyasétáltatás és a barátnőkkel való kávézás is idetartozik. Ha megvan a terv, látni fogjátok, mikor és mennyi szabadidőtök van. Ha az elegendő a tanulásra, akkor csak ütemezni kell a felkészülést. Ha nem, el kell gondolkodnotok azon, mely heti teendőkből tudtok lefaragni, illetve melyeket lehet elhagyni. Mérlegelni kell a dolgok súlyát és sürgősségét a megfelelő beosztás elkészítéséhez. Első a kötelesség! Ne felejtsétek el azt sem, hogy bármikor adódhat olyan helyzet, amit nem láttatok előre, amivel nem számoltatok. Ezért jó, ha a feladatok a határidő előtt 1-2 nappal készen vannak. Ahhoz, hogy egy jól működő, optimális tervet tudjunk készíteni, ismernünk kell magunkat és a szokásainkat. Az emberek többsége azt gondolja, tisztában van vele, „hogyan működik”, pedig ez nem feltétlenül van így. Bizonyos szokásokat úgy alakítunk ki, hogy a másoknál bevált módszereket egy az egyben átveszünk anélkül, hogy a saját belső ritmusunk szerint adaptálnánk azokat. Tartsuk szem előtt: ami másnak jó, az nem feltétlenül jó nekünk is! Ugyanez a helyzet a tanulással is. Bizonyos emberek teljes csöndben, egyedül szeretnek tanulni, míg mások inkább társaikkal együtt. Fel kell ismernünk, mi melyik típushoz tartozunk! (Erről a témáról bővebben olvashatsz a Tanulási stílusok című fejezetben.) Hasznos, ha feltárjuk saját preferenciáinkat, ám olykor ezeket bizonyos mértékben háttérbe


177

kell szorítanunk, ha egy közösség részei vagyunk. Például, ha korán fekvő vagy, de szeretnél bulizni a barátaiddal, alkalmazkodnod kell a szórakoztatóipar sajátosságaihoz és a társasághoz. Az önismerethez figyelembe kell venni a környezetünk visszajelzéseit. Fontos tudnunk, hogy kik azok, akik őszinték velünk és valóban segítőszándék vezérli őket véleményük kifejtésekor. Önmagunk megismerése nem igényel túl sok időt, de nagyban megkönnyíthetjük általa az előttünk álló főiskolai éveket. Akárhová is sodor az élet, mindig mindenhol alkalmazkodni kell a vállalati, vagy intézményi sajátosságokhoz. A légkör, a szokások, az eljárások mind-mind egyediek. Így van ez az Általános Vállalkozási Főiskolán is. Természetes, hogy egy bizonyos idő elteltével úgy fogunk „működni”, ahogy ezt elvárják tőlünk a tanárok, dolgozók, de saját magunk és az ő érdekükben is érdemes ezt a „betanulási” időszakot rövidre zárni. Ehhez nem kell különösebb erőfeszítéseket tenni, csupán meg kell jegyezni, amit látunk, hallunk, tapasztalunk. Ha tisztában vagyunk a miértekkel, azzal nagyban megkönnyítjük a magunk életét. Például nem árt tudni, melyik tanárnak mikor van fogadóórája, máskülönben előfordulhat, hogy feleslegesen utazunk az iskoláig és vissza, haza. Jó tudni, mely eljárások díjkötelesek, hol tudunk csekket kérni, és így tovább. Sok kérdésedre a választ, és nagyon fontos információkat a Térítési és juttatási, a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatban, valamint a Szervezeti és működési szabályzatban találsz. Ezek az ÁVF honlapjáról elérhetőek, további határozatokkal együtt. [Hallgatói információk  Szabályzatok] Ha ezekből a dokumentumokból nem kapod meg a szükséges tájékoztatást, a Főiskola dolgozói segítenek neked eligazodni a kisebbnagyobb ügyekben. Tekintsük át, mely kérdésekkel kihez kell fordulnod! Nyelvtanulás, nyelvvizsga A diploma megszerzésének feltétele egy-vagy két nyelvvizsga. (ez szakonként eltérő) Azok, akik még nem rendelkeznek a szükséges bizonyítványokkal, azok felvehetik valamely idegen nyelvet tanóraként. A kurzus térítésmentes felvételére akkor vagy jogosult, ha még nem teljesítetted a minimumot. A Szabályzatban és az Idegen Nyelvi Lektorátus oldalán [Szervezeti egységek  Idegen Nyelvi Lektorátus] ki tudod keresni a Rád vonatkozó előírásokat. Az ügyintéző a III. emeleten, a 303-as szobában fogad Téged. Ha azon szerencsések közé tartozol, akiknek más nem kell „hajtani” a nyelvvizsgáért, akkor nyelvtudásod fejlesztésére nyílik lehetőséged kedvezményes áron. Erről is tájékozódhatsz az imént ismertetett forrásokból. Ösztöndíj Az ÁVF (más felsőoktatási intézményekhez képest) igen magas ösztöndíjban részesíti az arra érdemes hallgatókat. Erre az első elvégzett félév után nyílik lehetőséged. A tanulmányi átlag alapján megítélt ösztöndíjon felül lehetőség van egyéb kedvezmények és juttatások


178

igénybevételére. Ezeknek egy részét pályázat útján lehet elnyerni, míg a másik részük automatikusan, a hallgatói jogviszony fennállásával jöhet létre. Az alábbi táblázatban tagozatod alapján kikeresheted, hogy mely támogatási formára vagy jogosult, illetve melyikre szerezhetsz jogosultságot: Ösztöndíjak, támogatások, kedvezmények Alaptámogatás Intézményi ösztöndíj Jegyzet, illetve sport és kulturális támogatás Kollégiumi támogatás Költségtérítés kedvezmény Költségtérítés utáni adókedvezmény Köztársasági ösztöndíj Lakhatási támogatás Pénzbeli szociális támogatás Szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj Tanulmányi ösztöndíj

államilag támogatott költségtérítéses nappali levelező Esti nappali levelező esti

Van Van

van -

van -

van

-

-

Van -

-

-

van

van

van

-

-

-

van

van

van

Van Van Van

-

-

van -

-

-

Van

van

van

van

van

van

Van

-

-

-

-

-

A tanulmányi átlag kiszámítása a következőképpen történik: ∑(kredit*érdemjegy)/kredit = kredit index ahol az érdemjegy legalább kettes. Ha van olyan tantárgyad melyet nem sikerül teljesítened, elesel az ösztöndíjtól. Ha egy kollokviummal teljesítendő tárgyból csak a javítóvizsgát sikerül letenned, akkor jár az ösztöndíj. A következő táblázat az egyes tanulmányi átlagokhoz tartozó ösztöndíjakat mutatja: Kategória 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Kredit index Minimum maximum 3,51 3,75 3,76 4,00 4,01 4,25 4,26 4,50 4,51 4,75 4,76 5,00

Még egy ok, hogy jól tanulj...

Tanulmányi ösztöndíj (Ft/hó) 12.000-15.000 15.000-20.000 20.000-25.000 25.000-30.000 30.000-37.000 37.000-45.000


179

Az ösztöndíjjal kapcsolatos kérdésekben a Tanulmányi Osztály (TO) előadói lesznek segítségedre. Hogy melyikükhöz tartozol, és mikor van az illető fogadóórája, azt a II. emeleten található TO faliújságjain és a Szervezeti egységek  Tanulmányi Osztály menüpont alatt megtalálod. Ugyanitt találsz formanyomtatványokat is, melyek tanulmányozásával, előzetes kitöltésével rövidítheted az ügyintézés menetét. A TO munkatársai nem tudnak felvilágosítást adni azt egyes tárgyakkal kapcsolatos követelményekről, vizsgaidőpontokról, vagy a tanárok napirendjéről. Az ő feladatuk, hogy a tanuláshoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat elvégezzék. Tőlük kaphatsz például iskolalátogatási-igazolást, és náluk kell leadni a passzív félév engedélyezése iránti kérelmet is. Ha valamilyen személyes okból kifolyólag egyetlen tárgyat sem veszel fel az adott félévben, akkor abban a félévben passzív hallgatói jogviszonyban állsz. Költségtérítés A Gazdasági Igazgatóság a földszinten, a 600-as előadó mögött található. Költségtérítés befizetésével kapcsolatos kérdésekben fordulhattok hozzájuk Tanszéki ügyintézők Az egyes tanszékekhez egy-egy ügyintéző tartozik. Ők azok, akik választ adnak a tanárok elérhetőségének időpontjairól, és a tantárgyakkal kapcsolatos kérdésekről, például: vizsgaidőpontok, konzultációs időpontok, megtekintés, és így tovább.

Tanulmányok Bizonyára tanulmányoztad már a mintatantervet és az előtanulmányi rendet. Előbbi azt mutatja, melyik félévben mely tárgyakat kell felvenned, utóbbi pedig arról ad tájékoztatást, mely tárgyra épül egy másik. Ha egy kurzust nem teljesítesz az adott félévben, a következőben vagy nem tudod felvenni a ráépülő tárgyat, vagy párhuzamosan kell teljesítened mindkettőt. Gyakran előfordul, hogy egy-egy tárgyból a következő félév során már nem lesz lehetőséged óralátogatásra, csak vizsgáznod kell belőle. Ezek a számonkérések többnyire a szorgalmi időszakban, jóval az adott szemeszter kollokviumai előtt vannak. A második félévtől a kurzusokra előzetesen jelentkezni kell. Minden félév vizsgaidőszakának elején felkerül egy, a teendőkről szóló ismertető a honlapra. Ugyanez ez az ismertető megtalálható az aula több pontján is. MINDIG TARTSD BE A HATÁRIDŐKET! Ha elmulasztod valamelyiket, anyagi és időbeli veszteség érhet. Lehetőséged van arra, hogy egyszerre több iskolába is járj, illetve hogy a Főiskolán több szakot végezz párhuzamosan. Ha engedélyt kaptál rá és bizonyos órákon nem tudsz részt venni, kedvezményes tanulmányi rendet kérhetsz. Vannak kötelezően teljesítendő tárgyak, amelyeket a már említett mintatanterv tartalmaz. Ezeken kívül vannak szabadon választható és kötelezően választandó tárgyak. Az előbbiek közül érdeklődésed szerint


180

fel kell venned legalább annyit, hogy az előírt kredit pont meglegyen. A kötelezően választandó tárgyak azokat a kurzusokat takarják, amelyeket mindenképpen teljesítened kell az általad választott szakirányon. Vannak úgynevezett fakultatív tárgyak is, melyeket magyar és idegen nyelven is hallgathatsz. Kredit pont jár értük, ám a képzésért fizetni kell. Most már sok mindent tudsz a kiszolgáló folyamatokról, úgyhogy ideje rátérnünk a felsőoktatás lényegére: a tanulásra! Óratípusok Különböző óratípusok vannak a felsőoktatásban. A leggyakoribbak: előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció, tréning. Ezekről részletesebben az első fejezetben, az Óratípusok című részben olvashatsz. A már említett mintatanterv szerint kell felvenned a tárgyakat. Célszerű ehhez tartanod magad, hiszen a tervezet úgy van kialakítva, hogy felkészüléssel kényelmesen teljesíteni tudj minden kurzust. A csúszás következményeiről már többször szót ejtettem… Azt, hogy mely órákat látogatod rendszeresen és melyeket nem, azt Te döntöd el. DE! Vannak olyan órák, amelyeken kötelező a részvétel, ezért katalógust vezet az oktató. Vagyis lehet hiányozni, de nem szabad! Az órák 75 % - án kötelező a részvétel, máskülönben a kurzus teljesítésének lehetőségétől elesel. Bármennyire is magától értetődőnek tűnik – oda kell figyelnünk a viselkedésünkre! Az órákon nem beszélgetünk, nem rágózunk, nem eszünk, iszunk. Mindig köszönünk a tanárnak, előreengedjük, és így tovább. Ne felejtsd el: saját magadért felelsz és csakis TÉGED fognak megítélni a viselkedésed alapján! Számonkérés Többféle számonkérés létezik: szóbeli, vagy írásbeli kollokvium, zárthelyi dolgozat, házi dolgozat, vagy ezeknek a kombinációi. Előfordul, hogy egy házi dolgozat egyestől eltérő eredménye esetén mehetsz csak vizsgázni az adott tárgyból. Fogsz találkozni olyan tárggyal is, amelynek teljesítése kritérium követelmény. Ezekhez általában nem tartozik kredit pont, de feltétele a tanulásban történő előrehaladásnak. A házi dolgozatoknál és egyéb, önállóan létrehozott műveknél mindig meg kell jelölni a felhasznált forrásokat. Ha ezt elmulasztod, könnyen előfordulhat, hogy megvádolnak plagizálással! A vizsgákon mindig legyen nálad fényképes igazolvány! Ezen kívül tollat, zsebkendőt, ételt, italt is bevihetsz magaddal. Az oktatók nem szeretik, ha a diákok a táskáikat, mappáikat beviszik, ezért célszerű lerakni azokat a ruhatárba. Ha mégis nálad marad, akkor meg fognak kérni rá, hogy tedd ki a sor végére, vagy hagyd a terem egy bizonyos pontján. Az írásbeli vizsgákra nem kell külön jelentkezned, ám a szóbelikre igen! Te választhatod meg, mely időpontban szeretnél vizsgázni. Nem tanácsos a vizsgaidőszak végére tenni a beszámolót, mert akkor már kevés az idő a javításra. A jelentkezési időszakokról több forrásból is tájékozódhatsz! Eredmények A félévközi jeggyel értékelendő tárgyak eredményeinek a szorgalmi időszak utolsó napjáig fel kell kerülniük az ETR-be. A kollokviummal megszerzett érdemjegyeket pedig a vizsgaidőszak legvégéig kell ugyanott feltüntetni. Neked az a feladatot, hogy ellenőrizd: minden adat


181

valós. Kaphatsz úgynevezett megajánlott jegyet is. Ilyen értékelés születhet kutatómunkából, órai aktivitásból, vagy bármi olyan teljesítményből, amit tanárod elismer. Ha a megajánlott jegyet elfogadod, valószínűleg nem kell vizsgára menned (a részleteket az adott tantárgy felelősétől fogod megtudni). Lehetőséged van arra is, hogy órai munkával plusz pontokat szerezz, amik javíthatják a beszámolód jegyét. Jegyezd fel, mikor és miért kaptál pontot, és szükség esetén emlékeztesd a tanárod, hogy rendelkezel ilyesfajta elismeréssel. Ne feledd: saját magadat kell menedzselned! Bizonyos vizsgáknak a részét képezheti/képezhetik úgynevezett beugró kérdés/kérdések. Ezek megválaszolása alapfeltétele az adott számonkérés egyestől különböző értékelésének. Ha nem tudod a választ, a tanár a dolgozat többi részét már meg sem fogja nézni. Előfordulhat az is, hogy egy számonkérés több részből áll, és minden részegységnek egy bizonyos százalékát kötelező megfelelően megoldani. Vagyis hiába oldod meg az „A” részt tökéletesen, ha a „B”-ből egy kérdésre sem tudsz helyes választ adni. Az ilyesfajta követelményekről az oktató tájékoztat. Íme: itt egy újabb indok arra, hogy látogasd rendszeresen az órákat! Minden hallgatónak joga van megtekintenie a dolgozatát. Érdemes élned a lehetőséggel, több okból kifolyólag. Először is: lehetséges, hogy az általad elvárttól rosszabb eredmény a pontszámok helytelen összeadásából származik - ilyen előfordulhat. (a tanár is hibázhat) Továbbá, azt se hagyd figyelmen kívül, hogy a hibákból sokat tanulhatsz! A javítóvizsgán, vagy egy másik tárgy teljesítése során is hasznosíthatod az új információkat, csakúgy, mint a jövőben, a választott szakmádban való tevékenykedés esetében. A javítóvizsga térítésmentes, ám az ismétlő javítóvizsgák már díjkötelesek. Fizetned kell abban az esetben is, ha sikeresen teljesítettél egy tárgyat, ám az eredmény javítása érdekében újból elmész vizsgázni. Erre félévenként egy alkalommal van lehetőséged és a tanulmányi előadódhoz kell fordulnod a tudnivalókért (például az érvényes tarifáért, csekkért). A szóbeli számadás eredményei a feleletet követően azonnal megszületnek. Az írásbeliké általában néhány nappal a megírásuk után. A jegyeket az alábbi információforrásokból érheted el: az adott tanszék hirdetőtáblája, az ETR, vagy az ÁVF honlapja, a Felvett tárgyak menüpont alatt, a megfelelő kurzus dokumentumai között. (Kivételes esetekben a tanárok alkalmaznak egyéb eszközöket is. Például kis létszámú kurzusoknál, vagy ha a tanár csupán óraadó, előszeretettel használják az e-mailt, mint információs csatornát.) Legalább negyvennyolc órával a javítóvizsga előtt ismertetni kell a hallgatókkal az eredményeket! Kreditátvitel Ha Főiskolánkon, vagy más intézményben szakképzésben, vagy felsőfokú képzésben vettél részt, lehetőséged van arra, hogy „befogadtass” kurzusokat. A tantárgybefogadás lényege, hogy azokból a tárgyakból, amiből máshol már vizsgáztál, nem kell újra számot adnod, sőt, órára sem kell járnod. Akkor tudsz élni ezzel a lehetőséggel, ha a korábban teljesített kurzus tematikája legalább 75%-ban megegyezik az ÁVF által meghirdetett tárgyéval. A kérelem a TO oldaláról tölthető le,


182

ám azt mindig a tárgyat meghirdető tanszékre kell kitöltve, a szükséges mellékletekkel ellátva leadni! Záróviszga Most ez még távolinak tűnik számodra, de említést kell tennünk erről is. Egyrészt azért, mert a Főiskolán megtanult összes ismeretedre szükséged lesz a sikeres teljesítéshez, másrészt azért, mert minden olyan tárgy befolyásolja a végeredményt, amelyért kredit pont jár. Az oklevél végső minősítése az alábbi három részeredményből tevődik össze: 1. záróvizsga 2. szakdolgozat megvédése 3. alapképzés esetén az érdemjegyének átlaga

összes,

kredit

pontot

érő

tárgy

A súlyozás: 30-40-30%. Ne felejtsd el: a diploma kézhezvételének feltétele a megfelelő nyelvvizsgákkal való rendelkezés! Lássuk, milyen lehetőségeket nyújt a Főiskola, a tanórákon kívül, ismereteid elmélyítésére! Könyvtár Az ÁVF könyvtárában bizonyos könyveket csak helyben lehet olvasni, de a legtöbb kölcsönözhető. A kölcsönzés minden beiratkozott, ETRkártyával rendelkező hallgató számára ingyenes. A szakirodalmat két hétre, a szépirodalmi műveket egy hónapra veheted a birtokodba. Utóbbihoz olvasójegy szükséges, melynek kiváltása szintén térítésmentes. A könyvtár nyitvatartásáról a könyvtár honlapján, a könyvek meglétéről és elérhetőségéről pedig az elektronikus katalógusból tájékozódhatsz. [Szervezeti egységek  Könyvtár] Tudományos Diákkör Ha egy-egy tudományág valamely területét behatóbban kívánod tanulmányozni és eredményeidet meg is mutatnád másoknak, lehetőséged van arra, hogy egy szaktanár segítségével, útmutatásával megírd és előadd tudományos értekezésedet. A TD Konferencián (TDK) való szerepléssel felhívhatod magadra a figyelmet, úgyhogy érdemes egy igényesen kidolgozott művel nevezni a Konferenciára. A tudományterületekről, időpontokról, a jelentkezésről és minden egyéb felmerülő kérdésről az ÁVF honlapján, a Szervezeti egységek  Tudományos Diákkör menüpont alatt találsz további információkat. Számítógéptermek A Villányi úti épület második emeletén találhatóak a géptermek. Ha éppen nem folyik oktatás bennük, lehetőséged van arra, hogy használd a gépeket. Ehhez mindössze annyit kell tenned, hogy becsöngetsz az Informatikai Igazgatóságra (202-es szoba), és megkérdezed, szabad-e valamelyik terem. Ha igen, a neved megadása után kinyitják Neked az adott termet. Innentől kedve Te felelsz azért, hogy semmi se szenvedjen kárt, illetve ne tűnjön el. Ha befejezted a munkát, és nincs más a teremben, „visszaadod” a termet. Ha közben más is bejött és dolgozik


183

valamely terminálon, akkor neki kell átvennie a termet: felíratja a nevét a Tiéd helyett. A számítógépeket az ETR-kód segítségével tudod használni. Ez azért fontos, mert minden hallgatónak saját könyvtára van, ahol a munkáit, saját dokumentumait tárolni tudja. Ehhez senki más nem fér hozzá, ezért minden egyes alkalommal, amikor abbahagyod a munkát, ki kell jelentkezni. Bizonyos tárgyakból a vizsgát, vagy zárthelyi dolgozatot is a saját felhasználói neved alatt kell letenned. Nemzetközi Igazgatóság – Csereprogramok, külföldi ösztöndíjak A Nemzetközi Igazgatóság ügyintézője a negyedik emeleten, a 408-as szobában vár Téged a kérdéseiddel. Érdemes figyelni az Igazgatóság faliújságját, mert sok ígéretes lehetőségről tájékozódhatsz, ha elég szemfüles vagy. Többek között a külföldi partnerintézményekkel kötött megállapodás alapján meghirdetett Erasmus-ösztöndíjak jelentkezési feltételeiről és határidejéről. Használd ki a lehetőségeidet, amíg a körülmények engedik! Jegyzetellátó A tantárgyi útmutatók pontosan meghatározzák, mely jegyzetekből, könyvekből tudod elsajátítani a szükséges ismereteket. Ezeknek a megnevezése, kötelező irodalom. A szakonként, évfolyamonként összeállított teljes tankönyvlistát megtaláljátok a honlapon [Hallgatói Információk  Jegyzetellátó], illetve az árusító hely közelében elhelyezett paravánokon. A Jegyzetellátó a földszinten, a ruhatár mellet elhaladva, a 300-as előadón túl található. A konkrét árusítási időpontok ott és a honlapon is fel vannak tüntetve. Jó, ha tudod: a szorgalmi időszak első néhány hetében kedvezményes áron vásárolhatod meg a jegyzeteket! Mielőtt beszereznéd az összes könyvet, egytől-egyig, hallgasd végig az oktató bemutatkozó előadását, mert hasznos információt nyújthat az adott jegyzettel kapcsolatban. Információs pavilon (Infopavilon) A bejárat mellett, az ebédlő felé található az Infopavilon. Általában itt kell majd leadnod a házi dolgozatokat, illetve itt tudsz csekkeket, nyomtatványokat kérni. Az Infopavilon feladata tehát a diákok és a tanárok munkájának támogatása. Eligazító, porta Az eligazítóban dolgozók adnak felvilágosítást az érdeklődőknek arról, hogy mit, vagy kit hol találhatnak meg a főiskolán, ők felelnek a termek kulcsaiért, továbbá vigyáznak a rendre. NAGYON FONTOS! MINDIG FIGYELD A HONLAPOT! A Téged érdeklő információk 90%-ra megkapod a választ, ha elég figyelmes vagy! Ha nem jársz utána a dolgoknak, komoly hátrányba kerülhetsz, tanulmányi és anyagi szempontból is!


184

Egyéb lehetőségek az ÁVF-en Karrier Iroda A legtöbben – kíváncsiságból, vagy szükségből – belekóstoltunk már a munka világába. Az ÁVF Karrier Irodája többek között segítségedre lehet abban, hogy állást találj, vagy alkalmazkodj a munkaerő-piaci elvárásokhoz. A 409-es szoba mellett levő faliújságokon több ajánlatot is találhatsz. Érdemes időről-időre újra megnézni a pályázati kiírásokat, hátha a gyakran frissülő hirdetmények között ráakadsz a Neked valóra. További tájékoztatásért keresd fel az Iroda honlapját [Szervezeti egységek ? Karrier Iroda], ahol segítséget kapsz az önéletrajz és a motivációs levél megírásához, továbbá pályázati kiírásokat találsz. A továbbtanulási lehetőségekről is tudomást szerezhetsz ugyanitt. Ha személyesen szeretnél információt kapni, keresd fel az Iroda vezetőjét hétköznap a 409-es szobában! XXI. A Főiskola újságja számos érdekes cikkel és hasznos információval jelenik meg a szorgalmi időszak minden hónapjában. Ha szeretnél Te is a csapat tagja lenni, keresd fel a lap munkatársait a 425-ös szobában (a lift mögött)! Hallgatói Önkormányzat Noha az „egyéb” kategóriába került, korántsem mellékes a HÖK szerepe! A HÖK képviseli a hallgatók érdekeit a Főiskola különböző döntéshozó testületeiben, biztosítva a diákok érdekeinek figyelembevételét. Ha hallgatói jogaitok sérülnek, tanácsot kérhettek képviselőitektől, mit tegyetek a sérelem orvoslásának érdekében, illetve hova fordulhattok. A HÖK munkatársai nem csak a hivatalos ügyek intézését igyekeznek segíteni, de kéréseink, véleményünk, igényeink ismeretében szakmai és szórakoztató programokat is kínálnak nekünk. Ha megadod az e-mail címed és a jelszavad, ők felvesznek Téged a levelezőlistájukra. A levelek figyelmes elolvasásával sok hasznos ismeret birtokába juthatsz. A képviselőket a 410-es irodában, illetve az előadókban keresheted – ők, ugyanis, a társaid közül kerülnek ki, ezzel is elősegítve a mind teljesebb alkalmazkodást a Te szükségleteidhez. Ők is hasonló cipőben járnak, mint Te és, valószínűleg, bennük is felmerülnek azok a kérdések, mint benned. Keresd őket, bátran, mert szívesen segítenek nekünk! Ők felelnek a szociális és lakhatási támogatások kiírásáért és elbírálásért is. A pályázatokat mindig időben meghirdetik, a már említett levelezőlistán és a faliújságon, valamint az ÁVF honlapjának kezdőlapján is. Figyelj jól és tartsd be a határidőket! A HÖK honlapja elérhető az ÁVF weblapjáról. A hallgatói jogokról a Tanulmányi és vizsgaszabályzat ad felvilágosítást. Diákhitel, diákigazolvány A 101-es szobában érdeklődhetsz a fenti ügyekkel kapcsolatban. Itt érvényesítheted az adott félévre az igazolványodat, itt igényelhetsz újat, ha elvesztetted, vagy megrongálódott és itt tudsz ideiglenest kérni. A fogadóórákról a honlapon, illetve a szoba ajtaján, vagy a mellette levő hirdetőtáblán tudsz tájékozódni.


185

Testnevelés Ha még nem sportolsz rendszeresen, itt az ideje, hogy elkezdd! Több okod is lehet rá: egyfelől jobban megy a tanulás, ha a szervezetedet „felrázod”, másfelől erősebb és ellenállóbb leszel mindenféle egészségre ártalmas tényezővel szemben. A Főiskolának saját tornaterme nincs, de a környező iskolákkal együttműködve lehetőséget kínálnak nekünk az ottani létesítmények igénybevételére, kedvezményes áron. További információkat a tantárgyi útmutatóban találsz, és a sporttitkárt is felkeresheted a kérdéseiddel. A díjakról a Térítési és juttatási szabályzatból tájékozódhatsz. Kondíciód javítására az iskola alagsorában található konditerem is lehetőséget nyújt.

Viselkedéskultúra az ÁVF-en Meglehet, hogy a következő rész nem tartalmaz sok újdonságot számodra, de – ha másért nem is - ismétlésképpen érdemes végigolvasnod! Már volt szó arról, hogy a Főiskolán a saját ügyeidben neked kell intézkedned. Ezen okból kifolyólag igen gyakran fogsz kapcsolatba kerülni intézményünk dolgozóival. Hogy milyen kép alakul ki Rólad bennük, az csakis rajtad múlik, ezért igyekezz mindig, minden körülmények között udvarias és türelmes lenni! Megeshet, hogy számodra kedvezőtlen hírekkel szolgálnak, de ők nem „ellenségek”! A tanárok és a belső munkatársak is egy nagy közösség részei, melynek tagjai azonos feltételek mellett, ugyanazon célok eléréséért küzdenek. Az oktatók nagyobb része munkaidőn túl, sőt, sokszor hétvégén is azon fáradozik, hogy a hallgatók számára a lehető legtöbbet, legjobbat nyújtsa. Olykor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ők is emberek, akiknek családjuk van, és, bizony, ők is fáradtak a mindennapi teendőktől. Gondolj arra, hogy vannak napok, amikor ráérsz tíz órára, vagy délre iskolába jönni, de nekik legkésőbb nyolc órakor fel kell venniük a munkát. Vannak olyan oktatók, akik több intézményben is tevékenykednek egy-egy szemeszterben, ami még több kihívást – még több fáradtságot jelent. A kutatásokról nem is beszélve… Ha kellőképpen rugalmas és empatikus vagy, akkor biztosan meg fognak kedvelni! Bizonyos élethelyzetek minden egyes napon előfordulnak, ezért nagyon fontos, hogy adott esetben az érvényes illemszabályokat ismerd. Tekintsük át ezeket! Megérkezés Mielőtt belépnél az épületbe, mindig vedd le a sapkád! Ne álld el a bejáratot! Ne dohányozz az ajtó környékén, mert a füst beáramlik a ki- és belépők mellett az épületbe!


186

A kabátod mindig tedd a ruhatárba! Ha így teszel, nem kell egész nap magaddal cipelned a felesleges darabokat. A szolgáltatásért nem kell fizetned. Mindig köszönj a dolgozóknak! Akkor is, ha még sosem láttad az illetőt, illetve nem tanít Téged! SOHA NE KÉSS! Az idő drága kincs – nem csak neked, hanem annak is, akivel találkozód van. Tiszteld meg a másikat azzal, hogy nem rabolod az idejét! Ha szükséged van néhány percre, hogy ráhangolódj a tanulásra, mielőtt bemész az órára, akkor ezt is vedd figyelembe az érkezés időpontjának megtervezésekor, a közlekedés sajátosságaival együtt… Kapcsold ki, vagy némítsd le a telefonod! Tanóra (előtt, alatt és után) Mindig köszönj az oktatónak és a társaidnak: amikor belépsz a terembe, és amikor elhagyod azt! Az óra megkezdése előtt készítsd ki a szükséges eszközöket! Ha még nem tetted meg, némítsd le a telefonod! Ne egyél, igyál az órán! Ne rágózz! Ne beszélgess! A termek kialakításának köszönhetően az előadó sokkal jobban hall Téged, mint gondolnád…! Akkor van vége az órának, amikor a tanár azt jelzi. Ne könyökölj! Ha valami miatt nem tudsz koncentrálni, esetleg elfog az unalom, ügyelj arra, hogy ne látszódjon rajtad! Biztosan Te sem örülnél, ha valakit ásításon érnél, miközben beszélsz… Tiszteld meg tanárodat azzal, hogy nem zavarod őt munkája közben! Ne hagyj szemetet magad után! Lehangoló látványt tud nyújtani a terem egy-egy óra után… Minden terem bejárata mellett a folyosón, a nagy termekben belül is, találsz szemetest. Folyosó Ne álld el az utat! Ha társaiddal beszélgetsz, ügyelj arra, hogy mások akadálytalanul tudjanak közlekedni! Ne állj az irodák, termek ajtajába se! A liftek előtti tér a kényelmes be- és kiszállásra szolgál. Ne képezz akadályt! Engedd előre a tanárokat, dolgozókat a liftben és az ajtóban! Ha beszállsz, vagy kiszállsz a liftből, köszönj a benne tartózkodóknak! Légy óvatos a lépcsőn! Ne ott beszélgess, és ne rohanj, nehogy összeütközz valakivel! Ne hangoskodj! Zavarnád vele a dolgozókat és a társaidat is! Ügyintézés Minden dolgozó meghatározza és közzéteszi fogadóórájának időpontját. Tartsd magad ahhoz!


187

Mindig kopogj! Ha nyitva az ajtó, akkor is kopogj és kérdezd meg, bemehetsz-e. Miután bebocsátást nyertél, mutatkozz be és – ha van jelentősége – mondd el azt is, mely szakra jársz! Csak akkor ülj le, ha hellyel kínálnak! Kérésed, illetve mondandód előadásakor nagyon figyelj arra, hogy pontosan és kellőképpen részletesen fejtsd ki a problémát, mert csak így kaphatsz megfelelő segítséget! Ha nem fogalmazol elég körültekintően, hátrányos helyzetbe kerülhetsz! Soha ne vágj mások szavába! Türelmesen és figyelmesen hallgasd végig partnered! Miután a végeztél, ne felejtsd el megköszönni a segítséget! Köszönj el, mielőtt kilépsz a szobából! Konzultáció Ha oktatóval szeretnél beszélni valamilyen ügyben, kérj időpontot! Vannak, akik szigorúan tartják magukat a fogadóórákhoz, de vannak olyanok is, akik ebédszünetben is hajlandóak időt szakítani a diákokra. Nem csak személyesen, de e-mailben, illetve telefonon is felveheted a kapcsolatot az illetővel. Természetesen, a konzultáció során ugyanazokat a szabályokat kell betartanod, mint ügyintézéskor! Fogalmazz pontosan és érthetően! NE KÉSS el a találkozóról! Akár a tanszéki ügyintézővel, akár az oktatóval kerülsz kapcsolatba, udvariasan köszönj, mutatkozz be, mondd el, hogy melyik szakra jársz és mi ügyben vagy ott. Mondd el azt is, hogy előre megbeszélt konzultációra jöttél. Mindig légy felkészült! Ha nem vagy kellőképpen tájékozott a saját dolgaidat illetően, nem fogod elnyerni oktatód szimpátiáját. Telefon Köszönj és mutatkozz be! Mondd el, kit keresel! Ha megtaláltad az illetőt, kérdezd meg, nem zavarod-e! Ha beszélgetésre alkalmas időben hívod, röviden, de pontosan mondd el, mit szeretnél! Mindig hallgasd végig a másik felet! Amennyiben a beszélgetésnek van következménye a jövőre nézve, zárásképpen pár szóban foglald össze a teendőket, illetve az eredményt! Ezzel ellenőrizheted, mindent jól értettél-e és egyben visszajelzést adsz a partnerednek. Ha nem találod az irodájában az illetőt, de valaki más felvette helyette a telefont, udvariasan kérdezd meg, mikor hívhatnád újra a célszemélyt! Ha valakit személyesen keresel fel, ám az illető éppen telefonál, ne lépj be a szobába, illetve maradj hallótávolságon kívül!


188

E-mail Mindig töltsd ki a levél tárgyát! Így később könnyebben megtalálod azt, amelyiket éppen keresed. Megszólítás: Tisztelt xy / Tanárnő / Tanár Úr! Mindig írd le, ki vagy és honnan (itt: melyik szakról)! Amilyen tömören csak tudod, foglald írásba a megkeresés okát! A levél zárásakor az alábbi formulák egyikét használhatod, a tartalomnak megfelelően: Előre is köszönöm! Várom válaszát! Tájékoztató jellegű levelet valamilyen jókívánsággal illik zárni, például: Kellemes hétvégét kívánok! Elköszönéskor például az alábbi szavakat használhatod: üdvözlettel, köszönettel, tisztelettel. Mindig legyen ott a neved az üzenet végén! Számolj azzal, hogy a címzett nem feltétlenül olvassa az e-mailt a feladás napján, ezért ha sürgős ügyben keresel valakit, célszerű telefonálni! Könyvtár Táskád, kabátod nem viheted be a könyvtárba! Célszerű azokat a ruhatárban elhelyezned. Jegyzetfüzetet, könyvet és tollat, továbbá iratokat, az EHAkártyádat beviheted magaddal. Tilos enni és inni a könyvtárban! Köszönj, amikor belépsz, és amikor távozol! Ne hangoskodj, mert zavarod az olvasókat, a koncentrálásban! Vigyázz a könyvekre! Ne írj beléjük, ne gyűrd a lapjaikat! Számítógéptermek Köszönj be- és kilépéskor! A termekben tilos enni és inni! Ne hangoskodj, mert zavarod a többi tanulót! Őrizd meg a gépek és a kiegészítők épségét! Semmit sem szabad kivinned a teremből! Kapcsold le a gépet, ha távozásod után nem lesz oktatás az adott teremben! Köszönés „Jó reggelt / napot / estét kívánok!” Mindig tedd hozzá az utolsó szót is a köszönéshez! „Csókolom!” – ezt a formulát legfeljebb férfiak mondhatják nőknek, a „Kezét csókolom!” rövidítéseként. Soha ne legyen rajtad sapka, és ne tedd zsebre a kezed, amikor köszönsz valakinek, vagy beszélsz vele! Mindenkinek kijár a tisztelet, kortól, nemtől, beosztástól függetlenül! A köszönés nem kerül semmibe, viszont ha nem teszed, rossz képet alkotsz magadról!


189

Egyebek Illik tudni iskolád pontos nevét, elérhetőségét! Jó, ha tudod a történetét, a rektor és az igazgató nevét! Tájékozódj a képzésekről is! Mindig köszönd meg a segítséget, útmutatást, tanácsot! Figyelj az öltözékedre! Bizonyos ruhadarabokat nem illik az iskolában viselni. A viselt holmi legyen kényelmes! Ha nem érzed jól magad benne, nem fogsz tudni koncentrálni az órákon. A lányok ne vigyék túlzásba a sminkelést! Kézfogásod ne legyen túl kemény, se túl lágy! Nézz a partnered szemébe, miközben kezetrázol vele! Igyekezz megjegyezni beszélgetőpartnered nevét! Dohányozni kizárólag a bejárat előtt, az arra kijelölt helyen, illetve az első emeleti teraszon szabad! Soha ne füstölj az ajtó közelében! Figyelj oda a szóhasználatra! A szavaid minősítenek Téged… Ügyelj a gesztusaidra! Ne hadonássz, ne grimaszolj! A mosoly erősen ajánlott…! 


190

2.sz. melléklet - Tanulási orientáció

A tanulási orientációnak négy fő típusát állapították meg brit hallgatók beszámolói alapján. A tanulási orientáció arra vonatkozik, hogy a tanulók általában milyen személyes célokkal, motívumokkal, elvárásokkal, szándékokkal, attitűddel, kétségekkel kezdik el tanulmányaikat. A kutatást végzők szakmai, akadémikus, személyes és szociális orientációt határoztak meg és a hallgatók érdeklődése, motivációja mentén ezeket az orientációkat még további altípusokra osztották.

A szerzők megállapításai szerint a hallgatókra a nyolcféle tanulási orientáció típusból egyszerre több is jellemző lehet, tehát elképzelhető, hogy például egy hallgató számára a felsőfokú tanulmányainak egyszerre célja, hogy elvégezze a képzést a szakemberré válás érdekében (belső szakmai orientáció), s hogy egyúttal önmagát, személyiségét is fejlessze (belső személyes orientáció). Forrás: A melléklet idézet Gibbs, G. – Morgan, A. – Taylor, E. (1984): The World of the Learner. című könyvéből és Gaskó Krisztina, Hajdú Erzsébet, Kálmán Orsolya, Lukács István, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, 2006. (137 p). könyvéből vettük át.


191

3. sz. melléklet - Tanulási stílustár (Felder-Soloman) Kérdésenként húzza alá az „a” vagy a „b” választ! Minden esetben csak egy választ jelöljön meg. Ha mind a kettő illik Önre, válassza azt, amelyik gyakrabban fordul elő! 1. Jobban megértek valamit, ha a) kipróbálom b) végiggondolom. 2. Azt hiszem, inkább a) ragaszkodom a meglévő, már bevált dolgokhoz. b) kitalálok új dolgokat. 3. Ha arra gondolok, hogy mit csináltam az előző nap, leggyakrabban a) képeket látok magam előtt. b) szavak jutnak az eszembe. 4. Hajlamos vagyok arra, hogy a) megértsem a részleteket, de a dolog egészét zavarosnak találjam. b) megértsem a lényeget, ha nem is értek minden részletet. 5. Ha valami újat tanulok, szívesen a) beszélek róla. b) gondolok rá. 6. Tanárként olyan tantárgyat tanítanék szívesebben, ami a) tényekkel és kézzel fogható dolgokkal foglalkozik. b) elméletekkel és eszmékkel foglalkozik. 7. Szeretem, ha a tananyagot a) képekkel, ábrákkal, grafikonokkal vagy térképekkel illusztrálják. b) részletesen leírják vagy elmondják. 8. Ha megértem a) a részleteket, akkor megértem az egészet is. b) az egészet, akkor azt is értem, hogy milyen részletekből áll. 9. Ha többen együtt dolgozunk, akkor a) szívesen veszek részt a munkában, és ötleteket is adok. b) csendben vagyok, és figyelem, hogy a többiek mit csinálnak. 10. Szívesebben tanulom a) a tényeket. b) az elméleteket. 11. Ha egy könyvben vannak képek és táblázatok, én inkább a) átnézem a képeket és a táblázatokat. b) az írott szövegre figyelek. 12. Ha egy problémát kell megoldanom, a) általában lépésről lépésre jutok el a megoldásig. b) gyakran már az elején látom a megoldást, de gondot okoz, hogy kitaláljam a megoldáshoz vezető lépéseket. 13. Ha valamilyen tananyagot olvasok, azt szeretem, ha a) új tényeket ismerek meg, vagy megtanulom, hogyan csináljak meg valamit. b) új ötleteket, gondolatokat kapok, amelyeket aztán továbbgondolhatok. 14. Ahhoz, hogy szívesen tanuljak együtt másokkal, a) már előre ismernem kell közülük néhányat, b) nem kell ismernem őket. 15. Azokat a tanárokat szeretem, akik a) az órán gyakran szemléltetnek. b) érthetően magyarázzák el a dolgokat.


192 16. Amikor egy történetet vagy egy regényt olvasok, a) a cselekményt figyelem, és olvasás után próbálom kitalálni, mi is volt a mondanivaló. b) olvasás közben általában rájövök, hogy mi a történet tanulsága, és utána már a részletek nem foglalkoztatnak. 17. Amikor a házi feladattal foglalkozom, a) rögtön hozzákezdek a megoldáshoz. b) először végiggondolom a problémát, és csak utána kezdem a megoldást. 18. Jobban szeretem a) a bizonyított dolgokat, mert akkor biztosan tudhatom, hogy mi az igaz. b) ha ugyanarra a kérdésre különböző elméletek léteznek. 19. A legjobban arra emlékszem, amit a) látok. b) hallok. 20. Fontosabb nekem, hogy a tanár a) lépésről lépésre, aprólékosan magyarázza el a tananyagot. b) átfogó képet adjon az egészről. 21. Jobban szeretek a) csoportban tanulni. b) egyedül tanulni. 22. Általában azt tartják rólam, hogy a) gondosan ügyelek a részletekre. b) találékony vagyok. 23. Ha új helyre kell mennem, jobban szeretem, ha a) magam nézem meg egy térképen. b) részletesen elmondják, hogy merre menjek. 24. Általában a) ha figyelmesen és kitartóan tanulok, egy idő után megértem a lényeget. b) többször belekezdve tanulok, néha össze is zavarodok, aztán hirtelen megértek mindent. 25. Előbb inkább a) kipróbálom az új dolgokat, b) végiggondolom, és csak azután látok hozzá. 26. Az olyan írókat kedvelem, akik a) világosan fogalmazzák meg a mondanivalójukat. b) érdekesen, újszerűen fogalmaznak. 27. Inkább emlékszem a) az órán látott képre, táblai vázlatra. b) arra, amit a tanár mondott. 28. Tanulás közben inkább a) a részletekre, adatokra, tényekre koncentrálok és nem a nagyobb összefüggésekre. b) először az összefüggéseket próbálom megérteni, és csak utána figyelek a részletekre. 29. Könnyebben emlékszem arra, a) amit csináltam. b) amire sokat gondoltam. 30. Ha egy feladatot kell megoldani, arra törekszem, hogy a) jól bevált módon csináljam. b) új megoldásokat találjak. 31. Adatok elemzésénél jobban szeretem a) a táblázatokat vagy a grafikonokat. b) az eredményeket összegző szövegeket.


193 32. Ha dolgozatot írok, inkább a) kidolgozom az egyes részeket, és utána rendezem össze a dolgozat szövegét. b) először átgondolom a mondanivalómat, és csak utána látok neki az írásnak. 33. Ha többen együtt tanulunk, akkor jobban szeretem, ha a) az elhangzott ötleteket rögtön meg is valósítjuk. b) előbb mindenki egyedül gondolja végig a dolgokat, és csak azután találkozunk és hasonlítjuk össze egymással az ötleteket. 34. Szerintem eredményesebb, ha az ember a a) tapasztalataira épít. b) a képzelőerejében bízik. 35. Ha egy bulin találkozom valakivel, később inkább arra emlékszem, a) hogyan nézett ki. b) mit mondott. 36. Amikor egy tantárgyat elkezdek tanulni, jobban szeretek a) a feladatra koncentrálni és mindent megtanulni belőle, amit csak lehet. b) kapcsolatot teremteni, a tananyagot összekapcsolni a más tantárgyakban tanultakkal. 37. Inkább a) közösségi embernek tartanak. b) visszahúzódó embernek tartanak. 38. Az olyan tantárgyakat kedvelem, melyekben a) konkrét dolgok (tények, adatok) vannak. b) elméletek, eszmék, elvek vannak. 39. Ha szórakozni akarok, inkább a) TV-t nézek. b) olvasok vagy beszélgetek. 40. Ha az órán, mielőtt megtanulnánk, elmondja a tanár az új anyag lényegét, az a) esetleg segíthet. b) egészen biztos, hogy nagyon hasznos nekem. 41. Ha csoportban közösen oldunk meg feladatot, és a csoport minden tagja ugyanazt a jegyet kapja, azt a) jónak tartom. b) nem értek egyet vele. 42. Ha hosszú számításokat végzek, és megkapom az eredményt, a) általában gondosan ellenőrzöm a számításaimat. b) fárasztónak találom az ellenőrzést, kényszeríteni kell magam arra, hogy megcsináljam. 43. Azokat a helyeket, ahol már jártam, a) könnyen és elég pontosan fel tudom idézni. b) erősen kell koncentrálnom, hogy részleteiben magam előtt lássam. 44. Mikor egy csoportban problémamegoldáson dolgozunk, inkább a) a megoldás menetén gondolkodom. b) a megoldás következményein és alkalmazási lehetőségein gondolkodom. A kérdőívet Felder és Silverman kutatásai alapján Richard Felder és Barbara Soloman állította össze (Felder és Silverman, 1988). Kolb dimenzióit kiegészítették további három dimenzióval: az információ érzékelésére (vizuális-verbális), a megértésre vonatkozóval (analitikus-globális), valamint a tanuló által kedvelt megismerési folyamattal (induktív-deduktív).


194

A kérdőív közvetlenül mér az ötből négyet: a konkrét-absztrakt, a vizuális-verbális, az aktív-reflektív és az analitikus-globális dimenziókat. A következtetésre (induktív-deduktív) pedig másik két dimenzióból, a konkrét-absztraktból és az analitikus-globálisból juthatunk el. Feltételezhető ugyanis, hogy azok, akikre a konkrét megközelítés és az analitikusság egyaránt erősen jellemző, és kevéssé az absztrakció és globális megközelítés, inkább az induktív utat kedvelik, míg a döntően absztraktak és globálisak otthonosabban mozognak a deduktív következtetések világában. A kérdőív adatainak elemzése: Mind a négy vizsgált dimenzióra 11-11 kérdés vonatkozik a következő szerkezetben: • Aktív-reflektív dimenzió: az 1., 5., 9. és így tovább minden negyedik kérdés „a”állítása az aktív, „b” állítása a reflektív válasz. • Konkrét-absztrakt dimenzió: a 2., 6., 10. és így tovább minden negyedik kérdés „a”állítása a konkrét, „b” állítása az absztrakt válasz. • Vizuális-verbális dimenzió: a 3., 7., 11. és így tovább minden negyedik kérdés „a”állítása a vizuális, „b” állítása a verbális válasz. • Analitikus-globális dimenzió: a 4., 8., 12. és így tovább minden negyedik kérdés „a”állítása az analitikus, „b” állítása a globális válasz. Számolja össze dimenziónként, hogy hányszor választotta az „a” lehetőséget és hányszor a „b”-t! Az „a” válaszok számából vonja ki a „b” válaszok számát! Ha az eredmény pozitív szám lesz, akkor Önre inkább jellemző az aktív, a konkrét, a vizuális vagy az analitikus tulajdonság. És minél nagyobb ez a pozitív szám, annál inkább meghatározó tanulásában a megfelelő tulajdonság. Ha eredményül negatív számot kap, akkor természetesen a reflektivitást, az elvontságot, a verbalitást, illetve a globalitást tartja fontosabbnak a tanulásában. Amennyiben tanulásában mind a konkrét, mind az analitikus jellemző meghatározó, akkor feltehetően otthonosabban mozog az induktív következtetések világában. Ha ezzel ellentétesen, tanulása inkább absztrakt és globális jellegű, akkor könnyebben sajátítja el a tananyagban található dedukciókat. Forrás: A kérdőívet és az értelmezést Gaskó Krisztina, Hajdú Erzsébet, Kálmán Orsolya, Lukács István, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, 2006. (74-75 o., 154157 o.) könyvéből vettük át.


195

4. sz. melléklet - Nemzetközi olvasásvizsgálat – PIRLS Az alábbi olvasmány a megjelölt e-mail címen található, Mihály Ildikó beszámolójából készült kivonat. Az iskolakezdést megelőző tényezők olvasási teljesítményére gyakorolt hatásaira szeretnénk felhívni az Ön figyelmét. Jövendő (esetleg már gyakorló szülőként) jó ha tisztában van ezekkel a tényezőkkel. ÖNÖN IS MÚLIK, HOGY JÓ OLVASÓVÁ NEVELI E A GYERMEKÉT! Nemzetközi olvasásvizsgálat – PIRLS 2001 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-07-vt-mihalynemzetkozi A PISA 2000-vizsgálat óta a hazai közvélemény érdeklődésének középpontjába került az, hogy miért olvasnak a nemzetközi átlagnál jóval gyengébben a magyar gyerekek. 2001-ben az IEA szintén végzett olvasásvizsgálatot 35 ország 9-10 éves tanulói körében. Érdekes módon a magyar tanulók ebben a vizsgálatban lényegesen jobb eredményeket értek el. Az alábbi tanulmány ismerteti a PIRLS 2001 vizsgálat legfontosabb eredményeit. A kutatás talán legérdekesebb eredményei azok, amelyekből kiderül, hogy milyen sokféle szociokulturális és pedagógiai, módszertani tényezőtől függ a tanulók olvasási, szövegértési teljesítménye. A vizsgálati eredményeket eddig két kiadványban összesítették: az egyik általános tájékoztatást ad az egyes országok kulturális, társadalmi és gazdasági helyzetéről, az egyes oktatási rendszerek sajátosságairól és az olvasási teljesítményekről; a másik a vizsgálat technikai és pénzügyi lebonyolítását részletezi (a teljes anyag az interneten is hozzáférhető). Általános érvényű megállapítások A részletes elemzés előtt a szakértők összefoglalták a legáltalánosabb megfigyeléseket és tanulságokat. Első lépésben a vizsgálatban használt legfontosabb fogalmakat tisztázták. Az olvasás-szövegértést úgy definiálták, mint „a társadalom által megkívánt, és/vagy az egyén által értékelt képességet, amely lehetővé teszi írott nyelvi alakzatok megértését és alkalmazását”. Különbséget kell azonban tenni – magyarázzák – az irodalmi művek megismerését célzó élményszerző, illetve az információszerzésre törekvő olvasási tevékenység között. Az előbbi esetben az olvasó mintegy belekerül egy képzeletbeli események, cselekmények, jellemek által megtestesített világba, az utóbbi esetben pedig a valódi világ legkülönbözőbb aspektusaival kerül kapcsolatba. Az élményszerző olvasásban Svédország és Anglia tanulói produkálták a legjobb eredményeket, míg az információszerző olvasásban Svédország mellé Hollandia és Belgium iskolásai is felzárkóztak. (Általában elmondható az is, hogy a tanulók minden országban valamivel jobban teljesítettek az élményszerző, mint az


196

ismeretterjesztő szövegekkel kapcsolatos feladatokban; a két teljesítmény közti különbség azonban változó.) A 2001-es PIRLS-felmérésben – az összteljesítményt illetően is – Svédország került az élre, 561 ponttal. 23 ország (közöttük Kanada, Litvánia, Magyarország és Olaszország) a nemzetközi átlag fölött, Szlovénia és Norvégia az átlag szintjén (500 pont), 10 ország pedig a nemzetközi átlag alatt teljesített. A legrosszabb eredményt (327 pont) – a kis közép-amerikai ország, Belize hozta. (Az összesítésben Magyarország 543 pontos átlaggal a 8. helyre került, maga mögé utasítva – másokkal együtt – az Amerikai Egyesült Államokat és Franciaországot is. Az élményszerző olvasásban tanulóink a 6., az információszerző olvasásban, a 9. helyen állnak.) Az eredmények tükrében bebizonyosodott, hogy pozitív összefüggés áll fenn az olvasás-szövegértés adott szintje, valamint az iskolakezdést megelőző, ezt segítő tevékenységi formák (olvasás, mesemondás, éneklés, betűjátékok stb.) rendszeres gyakorlása között, mint ahogy észrevehető volt azoknak a tanulóknak a jobb teljesítménye is, akik otthonukban több mint 100 gyermekkönyvet birtokolnak, mint akik 25 könyvnél kevesebbel rendelkeznek. Teljesítménynövelő szerepük van a szülőknek és az általuk olvasással eltöltött idő mennyiségének is (ebben a tekintetben pozitív példának a heti hatórányi olvasásmennyiséget tartják). A jó átlagteljesítmények mögött természetesen ott van az iskola is, azzal, hogy mekkora hangsúlyt helyez az olvasás tanítására, és hogy ezt a funkcióját miként látja el (Franciaország, Görögország és az USA például heti kilenc órát szán az anyanyelvvel való foglalkozásra, Macedónia mindössze hármat). Vagy éppen azzal, hogy igénybe vesz-e szakértői segítséget az olvasási nehézségek felmerülésekor. (Ilyen lehetőséggel a vizsgált iskolák csak 12 százaléka rendelkezett.) A tapasztalatok szerint nagy szerepe van az olvasási teljesítmény alakulásában annak is, hogy a tanárok hangosan vagy csendben olvastatnak-e a tanulókkal, maguk is felolvasnak-e nekik, valamint hogy az iskolai mindennapok során milyen e két olvasási forma aránya, alkalmazásának gyakorisága. Minden bizonnyal szerepet játszik az olvasási készségek alakulásában az is, hogy van-e az iskolának könyvtára, sőt még inkább az, hogy az osztályteremben tartanak-e könyveket. (Cipruson, Hongkongban, Skóciában, Új-Zélandon saját osztálykönyvtárak létesültek, ám a tanórákon nem nagyon használják őket.) S végül a felmérésből az is kiderül, hogy a tanulóknak Bulgáriában, Kolumbiában, Görögországban, Iránban, Kuvaitban és Macedóniában nincs megfelelő számítógépelérhetőségük. Ennek hiánya az olvasási eredményekre is káros hatással volt a Moldovai Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban és Törökországban is. A szakemberek a vizsgálat során bizonyítékokat gyűjtöttek az olvasási teljesítmények szintje és a tanuló olvasás iránti attitűdjének összefüggéseiről is (ebben is akárcsak az olvasási teljesítményben a lányok nyújtottak jobb és meggyőzőbb teljesítményt).


197

A vizsgálat igen nagy figyelmet fordított a lányok és a fiúk teljesítménye közötti különbségekre is. Ugyanazt a következtetést vonták le, mint korábban a többi hasonló felmérés során: a lányok mindenütt jobban olvasnak, mint a fiúk; a különbségek nemzetközi átlaga 20 pont, Kuvaitban viszont 48 pontos az eltérés! Máshonnan szemlélve a dolgot: a legfelső teljesítmény negyedben 29% a lányok és 21% a fiúk aránya; a középsőben ugyanez az arány 55/45%; a legalacsonyabb teljesítményt nyújtók kategóriájában pedig 29% a fiúké és 21% a lányoké. (Hazánkban majdnem pontosan ugyanezek az arányok érvényesülnek: a felső negyedben a lányok előnye 6%, a középsőben 8%.) Az olvasási teljesítmények részletes vizsgálata (Terjedelmi okok miatt mi itt csak az iskolakezdést megelőző tényezőket ismertetjük – a teljes anyagot elolvashatja a megadott címen.) Az élményszerző olvasás során a legjobb teljesítményeket Svédország, Hollandia, a Cseh Köztársaság és Olaszország, a leggyengébbet Irán, Kuvait, Marokkó és Törökország tanulói nyújtották. Magyarország a nemzetközi átlag közelében vagy fölötte helyezkedik el; egy esetben azonban – az állattörténet értelmezésekor – tanulóink is bekerültek a legrosszabb eredményeket produkálók kategóriájába. (Ebben az első helyezést egy példa kapcsán a romániai, egy másik kapcsán pedig a bulgáriai gyerekek szerezték meg.) Az információszerző olvasáshoz kapcsolódó feladatokban a legjobb és a legrosszabb teljesítmények az előzőhöz hasonlóan alakultak (csak annyi az eltérés, hogy a legjobbak közé ezúttal Hongkong tízévesei is fölzárkóztak). Általában megfigyelhető, hogy minden országban az élményszerző olvasással kapcsolatos teljesítmény szintje néhány ponttal meghaladja az ismeretszerző olvasás eredményeit, így az elemzés során a szakértők leginkább e kettő közép-értékével számolnak. A vizsgálatban – a tanulóknak kiadott háttérkérdőív és a szülői kérdőív segítségével – az olvasással kapcsolatos otthoni tevékenységekre is rákérdeztek. Az olvasás terén elért sikerek ugyanis – vélik a szakértők – leginkább a korai években alapozódnak meg; meghatározó szerepe van a családi környezetnek is. A szülői kérdőív arra kérdezett rá, hogy milyen típusú tevékenységeket folytattak a szülők gyermekeikkel az iskoláskort megelőzően, vagyis felolvastak-e, meséltek-e, énekeltek-e nekik, játszottak-e velük betű- és szójátékokat stb. Ezeknek a tevékenységeknek az értékelésénél három szintet alkalmaztak: a gyakran, a néha vagy a soha (illetve majdnem soha) kategóriáit. Anglia és Skócia esetében a tevékenységi formák 80% fölötti gyakorisággal fordulnak elő, míg az adatok szerint a török és az iráni szülők soha nem foglalkoztak így gyermekeikkel. (Az országok közötti rangsorban e téren Magyarország a 10. helyet foglalja el.) A legtöbbet olvasó-mesélő szülők Angliában és Izlandon (82%), ÚjZélandon (76%) és Svédországban (70%) vannak; a hazai arány 59%,


198

Olaszországé 37%, Kolumbiáé pedig 27%. Egyértelműen kitűnik tehát mindebből az, hogy valóban van összefüggés a szülők meseolvasása és a gyermek későbbi olvasási teljesítménye között, mint ahogy ugyanilyen nyilvánvaló a pozitív kapcsolat a többi, fentebb már említett, ún. „előkészítő” tevékenység vonatkozásában is. Külön témaként kezelték a szakértők a családi könyvtárak meglétét, illetve nagyságát. Minden esetben pozitív kapcsolatot lehetett megállapítani a könyvek mennyisége és az olvasási teljesítmény minősége között. E vonatkozásban külön jelentőséget tulajdonítottak – mint már jeleztük – a gyermekek saját könyveinek is. Három szintet különböztettek meg: az egyes családok közötti különbségeket a 25 darab alatti, a 25–100 közötti, valamint 100 darab fölötti könyvmennyiség alapján határozták meg. A nemzetközi átlag a felső és az alsó szinten egyaránt a megkérdezettek családjának 13%-a, a középső szinten pedig 74%-a körül alakult. Ha a különbségeket nem csupán a gyermekkönyvekre, hanem a családi könyvtár egészére vonatkoztatva tekintjük, akkor a kép így alakul: 200-nál több könyve van Norvégiában a családok 45%-ának, Svédországban 42%-ának, Izlandon és Magyarországon 40%ának, Bulgáriában 30%-ának; 101 és 200 közötti könyvmennyiség tekintetében az arány – például – a Cseh Köztársaságban 24%, Magyarországon 22%; a 26 és 100 könyv kategóriájában a ciprusi családok 43%-ot, a csehek 37%-ot, a görögök 44%-ot és a magyarok 27%-ot képviselnek; 11 és 25 könyv a kuvaitiak 27%-át, a magyarok 7%-át jellemzi; 0 és 10 közötti könyv van Argentínában a családok 45%-ában, Kolumbiában 47%-ában, Iránban 49%-ában, a Moldovai Köztársaságban 36%-ában és Romániában 28%-ában. Csoda-e, ha az utóbbi esetekben a tanulók olvasási teljesítménye nem a megfelelő szintet mutatta? A szülők iskolai végzettségének és foglalkozási státusának meghatározó hatásait ez a vizsgálat is kimutatta – a PISA 2000-hez hasonlóan. A számítógépnek a családi otthonban való megléte vagy hiánya szintén befolyásolja a teljesítményt. A nagyon magas szintű teljesítményt produkáló Svédországban a családi otthonok 95%-ában, Norvégiában és Hollandiában 92%-ában, Kanadában 88%-ában, Dániában pedig 85%ában van számítógép. Argentínában a tanulók 62%-a, Marokkóban 61%a, a Moldovai Köztársaságban pedig 92%-a jelezte, hogy nincs számítógépük. Más kérdés, hogy a náluk jobban teljesítő Romániában is 81%, Bulgáriában pedig 82% a számítógép nélküli családi otthonok aránya. (Később azt is látni fogjuk, milyen meghatározó szerephez jutnak az iskolákban meglévő vagy – másképpen fogalmazva – inkább az onnan is hiányzó számítógépek!) Az otthoni saját íróasztal birtoklása is – érdekes módon – ugyancsak jellegzetes differenciáló tényezőnek bizonyult a különböző országok


199

között. A holland gyerekeknek ugyanis 98%-ban, az angoloknak 85%ban, a németeknek 93%-ban és a görögöknek 83%-ban van saját tanulóasztaluk. Nincs íróasztaluk – 58%-ban – a gyerekeknek Iránban és Marokkóban; ez azonban – valószínűleg – nemcsak a gyermekek tanulmányaihoz fűződő szülői viszony eltérő normáit érzékelteti, hanem egyúttal az iszlám világában a gyermekekkel kapcsolatos egyéb, kulturális és értékszempontú különbségeket is jelez. A szülői kérdőívek tudakozódtak arról is, hogy felnőttként milyen gyakran és mennyit olvasnak a szülők. A nemzetközi átlagok azt jelzik, hogy – legalább az egyik szülő – heti 10 órát olvas a családok 17%-ában, 6 és 10 óra között 24%-ában, 1 és 5 óra között 41%-ában, és 1 óránál kevesebb olvasás jellemzi a családok 19%-át.

***

A 10 éves magyar tanulók olvasási átlagteljesítménye nem ad okot semmiféle aggodalomra; nem úgy, mint a PISA-vizsgálat célcsoportját jelentő 15 éveseké. De nem szabadulhatunk attól az érzéstől, hogy a két életkor közötti időben történik valami az iskolákban – vagy nem történik meg az, aminek meg kellene történnie –, ami ezt a vitathatatlanul nagy teljesítményromlást előidézi. Mindenesetre a PIRLS-vizsgálatnak, amely öt éven keresztül fogja figyelni és ellenőrizni a tanulók olvasásteljesítményének alakulását, megvan az esélye arra, hogy – sok egyéb hasznos megfigyeléssel együtt – ezt a kérdést is megválaszolja majd. Forrás: Mihály Ildikó, 2003, Nemzetközi olvasásvizsgálat – PIRLS 2001. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-07-vt-mihaly-nemzetkozi


200

5. sz. melléklet – Hatékonyság rulez! Hatékony olvasásra aktuális példa – egy informatikus hallgató „tollából” Hatékonyság rulez! http://informatika.unicorvinus.hu/root/users/bkovacs/pubblog.nsf/d6plinks/BKOS Na. Asszem ma rájöttem valamire. Mégpedig arra, hogy hogyan lehet hatékonyan cikket olvasni. Reggel sikerült egészen sokáig elhúzni az időt mindenféle netes kereséssel. Ez egyből adta is az ötletet, hogy hogyan kellene ezt a cikkolvasást csinálni. Lehet, hogy a tapasztaltabb kollégáknak ez nem lesz új, de nekem az, mivel még nem láttam ezt így sehol összeszedve. Mindemellett tisztában vagyok azzal is, hogy ez lehet, hogy csak nekem működik ebben a formában. A lényeg az, hogy lehetőleg ne legyenek zavaró körülmények. Csend sem árt, ugyanezen okból. Azaz tehát: Akksit a gépbe, minden kábelt kihúzni: ez azt jelenti, hogy kb. 4 órám van elvégezni a feladatomat. Különösen a hálózattól érdemes megszabadulni! El az asztaltól, rákucorodni az ágyra: nem egész nap a székemen ülök, lehet feküdni, törökülésben ülni, stb. Nem gémberedek el annyira, de legalábbis másként. A jegyzetelésben nálam első lépés a kiemelés. Fogom a cikket, és kisárgítom a lényeget. Az alanti olvasási sorrend szerint haladok. Ezután rárakom a billentyűzetet a gépre, majd a kisárgított gondolatokat leírom cédulákra, amit már menet közben, vagy utólag tematizálok, magyarán beosztom, hogy milyen területhez kapcsolódik az eddigiek közül, vagy új területet adok neki. Ezt FreeMind-ban teszem. Minden cédulánál rögzítem az oldalszámot is. A cikket ellátom egy azonosítóval, ami általában a szerzők vezetéknevei és az évszám kisbetűkkel egybeírva. Beleírom a FreeMind-ba a teljes hivatkozást is, illetve ezt az azonosítót odaírom az összes cédulához az oldalszám elé. Ezt az egy műhöz tartozó cédulahalmot jól elmentem az eredeti művel és a sárgítással együtt (Notesba), illetve bemásolom egy közös FreeMind doksiba, ahol majd szétszórom őket téma szerint, itt már nem törődve az eredeti művekhez tartozással (ezért írtam bele a hivatkozást minden cédulába). Ez a nagy halom lesz a Mű maga. Na, ez elvileg Szabó Katalin-kompatibilis technológia PC-re hangszerelve. Bár az aktív jegyzetelést nyilván nem lehet kisárgítással implementálni, de az is megoldható mellette egy papíron, vagy magára a cikkre jegyzeteléssel.


201

Természetesen ez papíron is megoldható. Könyvtári könyvet azért ne sárgíts. Olvasási sorrend: Első az abstract (ha van), hogy lássam, nagyjából miről fog szólni. Utána jön egy kis elgondolkodás, hogy vajon eddig mit tudok erről, illetve mit akarok megtudni róla. Ezzel jól felkeltem az érdeklődésemet. Vagy legalábbis megpróbálom -- a cikktől függ. A következő lépést úgy híják, hogy skimming. Ez azt jelenti, hogy átfutom a cikket, hogy milyen a szerkezete, mennyire tagolt, stb, szóval igyekszem vele megismerkedni, megbarátkozni. Ezután jöhet a konklúzió a végén, mert általában ott összefoglalják, amit kisütöttek. Ezután a végétől visszafelé haladva addig, amíg mélyebb fejtegetéshez vagy modellhez nem érek, mert általában itt is összefoglalások vannak. Általában ennél a pontnál már tudok mindent, hogy miről szól a cikk. Ezt követően pedig az elejétől végigolvasom, hátha találok benne valamit, ami a végéből megtudottat kiegészíti, kibővíti, illetve gyűjtök hivatkozásokat, amelyek mentén tovább lehet menni. Ez már sokkal gyorsabban megy, mintha ebből akarnám kihámozni a lényeget. Valamint az a csapda is elkerülhető, hogy a cikkben említett 28 jó hipotézist kisárgítom -- aminek nagy részét aztán a cikk végén elvet. Ma eme technikával sikerült 2 cikket (egy 25 és egy 40 hasznos oldalt tartalmazót) 2-2 óra alatt feldolgozni. Azaz egy akksitöltéssel :) Így aztán a nap hátralevő részét teljesen nyugodtan töltöttem kedvenc tanszéki számonkérésem programozásával, illetve néhány film megnézésével. Filmekben ma a laza műfaj volt jelen, ami a Johnny English illetve a Jay és Néma Bob visszavág alkotásaival képviseltette magát. Természetesen a Johnny English Rowan Atkinsontól elvárható módon nagyon fárasztó volt, pedig még Natalia Irgumburgum is szerepelt benne. A másik, fantasztikus duót felvonultató film szintén illeszkedett a szellemi irányvonalhoz, bár másképpen hatott. Ezután még kicsit programotam, most meg feküdni kell, mese nincs. Forrás: http://www.esettanulmanyok.hu/index.php?page=user_messages&oldalszam=3&us erid=624


202

6. sz. melléklet – Tanulási elvek vizsgálata (A Somerville Work-Learning Research Kutatóintézet 2001-2007 vizsgálatának eredményei) A legfrisebb kutatások megpróbálják kimutatni és százalékban kifejezni az egyes tanulási elvek alkalmazásának hatékonyságát. Amerikában, Massachusetts-ben, a Somerville Work-Leraning Research kutatóintézetében 2001-2007-ben történt vizsgálatokban (melyek még mindig tartanak, és az interneten olvasható: google, „leraning principles research” cím alatt), megvizsgáltak nyolc tanulási elvet, és a következő eredményeket kapták: Tanulási elvek: százalék:

Hatékonyság-növelési

1. A tanulás és gyakorlás (telj.) kontextusainak összekapcsolása

10-55%

2. A felidézés (ismeret előhívás) gyakorlása, tesztelése

30-100%

3. Megfelelő visszacsatolás

15-50%

4. Időközi és értelmes ismétlések

30-110%

5. Az ismétlés és gyakorlás időelosztása

5-40%

6. A tananyag és a módszerek variálása

még nincs eredmény

7. A figyelem elterelésének elkerülése

25-50%

8. A tanulási célok helyes alkalmazása

5-45%

(A kutatók felhívják a figyelmet, hogy a tanulási elvek túlegyszerűsítése veszélyes lehet. Az elvek alkalmazásánál fontos a feltételek, az alkalmazás határainak betartása, és annak figyelembe vétele, hogy csak bizonyos helyzetekben alkalmazhatók. Azonkívül figyelmeztetnek, hogy a tanulási elvek közötti intervenciók kiválthatnak előre nem látható kedvezőtlen hatást.)


203

A megvizsgált nyolc tanulási elv tartalma: 1. A tanulás és a teljesítmény kontextusának összekapcsolása. A kutatók abból indultak ki, hogy a tanulás analíziséhez szükséges megvizsgálni mind a tanulási mind az alkalmazási (gyakorlati), vagyis a teljesítési szituációt. A tanulásban mindkettőnek kritikus szerepe van. A tradícionális oktatás a tanulási szituációra fókuszál, arra, hogyan emlékezzünk minél jobban, minél több információra. Mert ha az információ elveszik a memóriából, hiábavaló volt a tanulás. A memória előhívása nélkül viszont a teljesítés (a gyakorlati alkalmazás) lehetetlen. Az emlékezetet sokféleképpen lehet tárolni. A tanulási elvek egyik releváns módszere az un. memória-nyomok (stimuláló „végszó” elmélete). Például, ha nem jut eszünkbe egy név, segíti a felidézést, ha megmondjuk a név kezdőbetűjét. Az ember tanulási rendszere nem hasonlít a komputeréhez. Érzékelési rendszerünk nem csupán a tanulási üzenetet továbbítja és raktározza el. A tanulási helyzet érzékelésében mi nemcsak a megtanulandó „üzenetre” koncentrálunk, hanem a háttér ingerekre is. Mindkettőt integrálva, az emlékezetünkbe együtt raktározzuk el őket. Memóriánk tehát a kettőt összekapcsolja, és amikor a háttérinfókra gondolunk - mivel össze vannak kapcsolva -, eszünkbe jutnak a tanulási „üzenetek”. Például, ha az elromlott kávéfőzőre gondolunk, eszünkbe fog jutni, hogy meg kell javíttatni. Hatékony tanulási stratégia tehát, hogy a tanulási szituáció foglalja magában a háttérstimulust is, ami aztán a teljesítési helyzetben szintén „rendelkezésünkre” fog állni. Amikor a tanuló érzékeli a háttér stimulust, sokkal valószínűbben fog emlékezni arra, amit akkor tanult, és képes lesz majd alkalmazni a teljesítési (gyakorlati, vagy vizsga) helyzetben is. Például, a jegyzőkönyv készítés szabályaira jobban fog emlékezni a vizsgán, ha a könyvből elsajátított szabályokat egy valóságos helyzetben már gyakorolta, pl. egy bázisintézményi értekezleten. Kutatások igazolták, hogy a vizuális ingerek, a szagok, a zene, a gyógyszeres állapotok (pl. fájdalomcsillapítók,stb), és a hangulatok erős kontextusi hatásokat hoznak létre. Például Mozart zenéjének hallgatása tanulás közben nagyon erős kontexthatást hoz létre, minek következtében a tanulók többre fognak emlékezni. Mozart és nem jazz! Mozart hallgatása jó hatással van a gyakorlati teljesítményekre is. A kontextus effekt hatásosabb, ha a kontextus háttér minél eltérőbb, minél kiugróbb. Például, a pilóta már jól tudja, mert már jól begyakorolta a biztonsági cselekedeteket. Ilyenkor a kontextusnak nincs további hatása.


204

A kontextus effektus erősebb, ha kevésbé ismerős anyagot kell megtanulnunk, vagy a háttér ingerek („végszavak”) és a tanulandó materia között specifikusabb a kapcsolat. Például vezetői stílus tanulmányozása egy értekezlet közben a bázisintézményben. Az általános háttér és az info közötti kapcsolat 5-40%-os javulást, míg a specifikus kapcsolat 20-90 %-os javulást eredményez. 2. A felidézés (ismeret előhívás) gyakorlása, tesztelése. A teszt nemcsak a tudás felmérésének az eszköze, mely serkentőleg hat a tanulásra, hanem az alkalmazható tudás fejlesztésének leghatásosabb módszere. Az alkalmazás helyzetében emlékezni kell az ismeretekre. Azok a tesztek, amelyek alkalmat adnak a gyakorlásra, jelentősen növelik az alkalmazás teljesítményét. A siker kulcsa az, hogy a tanuló a munkaszituációval azonos, vagy hasonló feltételeknek megfelelő módon tudja mozgósítani a memóriáját. Vagyis a teszt feltételei hasonlítsanak a munka feltételeire. (Például az ÁVF-Napok rendezésénél többek között ez az elv érvényesül.) A kutatás azt mutatja, hogy a hagyományos teszteknek a tanulás promócióján kívül nincsen facilitáló hatása. Nem elég kérdéseket feltenni egy-egy képesség kialakításához, megerősítéséhez. De ha mégis használjuk, akkor a felismeréses, választásos (multiple choises) módszernél jobb az ismeretelőhívásos teszt, mert reálisabb és mélyebb kognitív folyamatokra kényszerítik a tanulót. Fontos tehát a tradicionális tesztelés túlhaladása. Például a szimulációk és a jól megtervezett esettanulmányok nagyon előnyösek, az ismeretek előhívását, a hatékonyabb emlékezést jól elősegítő gyakoroltató módszerek. 3. Megfelelő visszacsatolás. A visszacsatolás segíti a tévedések, a miszkoncepciók korrekcióját. Ha a tanuló helyesen válaszolt, és jól teljesített a gyakorlatban is, a feedback-nek nincsen nagyon sok előnye. A jó válaszból magának a tanulónak származik előnye, a feedback nemigen tesz hozzá. De, figyelem: ha a tanuló csak tippelt, és kitalálta, abban az esetben a feedback segíti tisztázni a tévedést. Ugyanúgy segíti kijavítani a helytelen válaszokat is. Jó válaszok esetében a plusz dicséret hatása jelentéktelen, mint ahogy rossz válaszok esetén a bátorításnak sincs hatása, a kutatás szerint. Általában a késleltetett feedback 10-25 %-kal hatásosabb, mint az azonnali. Kivéve olyan szituációban, amikor az elméleti tanulást azonnal gyakorlat követi. Ilyenkor a hibás gyakorlat megismétlését kiküszöbölendő, szükséges az azonnali visszajelzés.


205

4. Időközi és értelmes ismétlések. Általánosságban a mai napig vitatják, hogy vajon az ismétlés-e a tanulás leghatásosabb eszköze. Mert úgy tartják, hogy az ismétlés bemagolás, megértés nélkül. De az ismétlés korrigálhatja a tanuló tévedését, a helytelen értelmezést is. Azontúl pedig gyakorolhatja a már megtanult ismereteket. Sajnálatos, hogy az ismétlésnek nagyon rossz a reputációja, valószínűleg azért, mert gyakran rosszul alkalmazzák. Az ismétlés akkor unalmas, ha nem értelmesen, nem változatosan, vagy nem jó időközökben alkalmazzák. Ha az ismétlés teljesen elmaradt, akkor a kezdeti ismétlések a teljesítményt 30-110 %-kal növelik. A következő ismétléseknek kisebb a hatása, általában további 15-40 %-kal növelik a teljesítményt. 5. Az ismétlések és gyakorlások időelosztása. Az időelosztás a hosszútávú memóriát szolgálja. Elősegíti a tanultak elmélyítését, megelőzi az unalmat és a fáradtságot. A hosszabb időtávolság akkor jó, ha logisztikailag lehetséges. A 24 órán túli ismétlés nagyon hatékony lehet, de a rövidebb időintervallum is hasznos, ha a hosszútáv nem praktikus. Mondjuk közeleg a vizsga időpontja. Az ismétlések a hosszútávú memória facilitálói, de ha az ismereteket azonnal kell alkalmazni, akkor az ismétlésnek nincsen értelme, mert a gyakorlás után a tanuló az ismereteket úgyis rendszeren használja. 6. A tananyag és a módszerek variálása. Különösen akkor előnyös, ha a teljesítési (gyakorlati) szituáció változatos, vagy ismeretlen. Például a szervezeti kultúra elemzése esetében. A változatosság következtében a tanulók többféle szituációban és gyorsabban képesek alkalmazni az ismereteket. Például a döntés előkészítés gyakorlása. A változatosság akkor a legcélszerűbb, amikor az anyag leglényegesebb elemeit rövid időn belül többször kell megismételni. Például a telefonos kommunikáció gyakorlása. 7. A figyelemelterelés elkerülése. Az érdekes rajzok, az animációk, a sztorik károsíthatják a tanulást, mert érdekességüknél fogva elterelik a figyelmet. Természetesen az érdeklődést fenn kell tartani, de csak olyan demonstrációkkal, amelyek relevánsak az anyaghoz. Mindent, ami nem közvetlenül kapcsolódik az anyaghoz, kerülni kell.


206

8. A tanulási célok megfelelő alkalmazása. A célok irányítják a viselkedést. Mások a tanulók és mások az instruktorok céljai. A tanulót a célok segítik ahhoz, hogy a legfontosabb részekre koncentráljon. Másrészt abban is segítik, hogy a memóriájában helyet biztosítson az új anyag befogadására. A célok akkor segítenek a legjobban, ha specifikusak, és világosan vannak megfogalmazva. A célnak tartalmazni kell a kulcs szavakat. A célok lehetnek állítások, de lehetnek kérdések is. A tanulási célkitűzés során az előkérdések megfogalmazása figyelemkeltőbb mint a tanulási célok puszta állítása. (A tanulási cél és egy-egy tantárgy célja nem ugyanaz.) A tanulási célokat a tanulási esemény előtt közel kell kiadni, mert elfelejthetik a tanulók. A cél kétélű fegyver: mivel bizonyos anyagra fókuszál, előfordulhat, hogy az anyag többi részét nem tartjuk olyan fontosnak. (A nyolc tanulási elvről szóló legújabb amerikai kutatások eredményeinek ismertetése eddig tartott. A közben említett példák többsége saját, az AMT gyakorlatából való. Az anyag az interneten megtalálható, de kinyomtatása nem megengedett. Itt csak a kutatás ismertetésére vállalkozhattunk. B.M.) Forrás: Az anyagot Bánfalvi Mária, 2007. kéziratából vettük át.


207

7. sz. melléklet – Szókincsteszt Feladat: Válassza ki a felkínált lehetőségek közül a helyes megoldást. Mondjon a helyes jelentéssel /szóval/ egy példa mondatot! 1. machinál a. teljesen elgépiesít b. mesterkedik c. felzaklat d. összekeverget 2. üptre a. nyakra-főre b. ügyesen c. hirtelenjében d. készre 3. komparatív a. összehasonlító b. átmeneti jellegű c. baráti d. javító 4. mezsgye a. virágágyás b. határ c. közigazgatási egység d. barázda 5. kompenzál a. valamihez hasonlít b. ellensúlyoz c. hajózik d. lebonyolít 6. úzus a. medve b. időrabló tevékenység c. bosszantó hiba d. szokás 7. dedukció a. óvoda régiesen b. aláírás, autogram, szignó c. következtetési mód d. ajánlás 8. kvázi a. sajt b. nyakravaló c. szinte d. sörféle 9. presztízs a. előjáték b. tekintély c. bemutató d. sajtótermék


208

10. glossza a. kesztyű b. kecskebőr c. cikk d. versforma 11. pszeudo a. szabálytalan b. lelki c. hamis d. csendes 12. orientalista a. eredetkutató b. keletszakértő c. tájékozódó d. repülésirányító 13. agnoszkál a. munkát felügyel b. haláltusáját vívja c. holttestet azonosít d. ügynökséget vezet 14. kontó a. folyószámla b. részére, számára c. folyamat d. felsejlő körvonal 15. gemma a. ikerszó b. labdamenet c. ékkő d. kapocs e. 16. profilaxis a. nagypapás oldalszakáll b. az arc oldalnézete c. betegség megelőzése d. időjárás-előrejelzés 17. barrikolt a. dúsan hímzett b. tölgyfahordóban érlelt c. sebtében összetákolt d. társasjátékot játszó 18. generalizál a. örökléstant kutat b. általánosít c. nagyjavítást végez d. rovart írt 19. rosszmáj�� a. gúnyos b. beteg c. sértő d. erkölcstelen


209

20. pomádé a. rang b. kenőcs c. gyümölcs d. gazdag díszítés 21. selma a. finom textilnemű b. huncut c. lakkféle anyag d. beszédhibás 22. javakorabeli a. középkorú b. idős c. ifjú d. érett 23. titán a. szellemóriás b. hajó c. forradalmár d. tündér 24. nekifohászkodik a. imádkozni kezd b. nekilát c. segítséget kér d. elindul 25. árkus a. szemfüles alak b. földmunkát végző c. ív papír d. tanár 26. kiókumlál a. kigondol b. megnéz c. kihímez d. megtanul 27. ménkű a. lóápoló eszköz b. szikla c. villám d. tűzcsiholó 28. adathalászat a. közvélemény-kutatás b. információgyűjtés c. illegális adatgyűjtés d. internetes keresőprogram 29. lajtorja a. vízhordó b. létra c. hosszú lista estélyi kabátka d.


210

30. kocsány a. hintóféle b. aszpik c. szár d. mocsaras rét MEGOLDÁSOK 1. machinál – latin e. b. teljesen elgépiesít Mit machinál a szobában? 2. üptre – német e. a. folyamatosan, nyakra-főre Jönnek a turisták üptre, hogy fényképezzék a tájat. 3. komparatív – latin e. a. összehasonlító Komparatív nyelvészetet tanult. 4. mezsgye – bolgár e. b. határ, szántóföldön határjelölő földcsík Élet és halál mezsgyéjén járt. 5. kompenzál – latin e. b. kiegyenlít, ellensúlyoz Nem képes rá, hogy vétségét valamivel kompenzálja. 6. úzus – latin e. d. szokás, jogszokás Az úzus szerint megosztották a zsákmányt 7. dedukció – latin e. b. az általánosból az egyesre való következtetés A felismerést a dedukció útján szerezték. 8. kvázi c. szinte, körülbelül Kvázi tíz métert kellett gyalogolnia. 9. presztízs – francia e. b. tekintély, erkölcsi súly Az ő presztízse volt a legmagasabb a cégnél. 10. glossza – görög, latin e. d. rövid ironikus hangú újságcikk. Rendszeresen glosszákat ír. 11. pszeudo – görög e. c. áll, hamis Ez csak pszeudoművészet. 12. orientalista – latin német e. b. a keleti népekkel foglalkozó szakértő, tudós Vámbéry Ármin híres orientalista volt. 13. agnoszkál – latin e. c. holttestet azonosít A balesetáldozatát nem sikerült agnoszkálni. 14. kontó – olasz e. a. számla, folyószámla, feljegyzett tartozás A barátja kontójára vásárolt.


211

15. gemma – latin, olasz e. c. homorúan csiszolt ékkő A sírból egy gemma került elő. 16. profilaxis – görög e. c. betegség megelőzése A fogászatban fontos a profilaxis. 17. barrikolt – francia e. b. tölgyfahordóban érlelt bor Keresettek a barrikolt vörösborok. 18. generalizál latin, német e. b. általánosít A tudomány általában generalizál. 19. rosszmájú – Finnugor e. a. gúnyos, fölényes, csúfondáros Rosszmájú megjegyzéseket tett. 20. pomádé – olasz e. b. olcsó hajkenőcs Haja csillogott a pomádétól. 21. selma – szláv e. b. huncut, csintalan férfi vagy gyerek Nagy selma a János. 22. javakorabeli a. középkorú, életének delén lévő férfi Javakorabeli férfi lépett be. 23. titán – görög e. a. görög isten, szellemóriás. Gyakran gúnyosan is használják. A cikket egy ifjú titán írta. 24. nekifohászkodik b. habozva, kelletlenül nekilát valaminek Nekifohászkodott a tanulásnak. 25. árkus – latin e. c. egy ív nagyságú papír Nagy árkus papírt vett elő. 26. kiókumlál – latin e. a. kieszel, kigondol valamit Az anyám ókumlálta ki a tervet. 27. ménkű c. menykő, villám Csapjon bele a ménkű! 28. adathalászat c. illegális adatgyűjtés Fellépnek az adathalászok ellen. 29. lajtorja – német e. b. létra Kerített egy lajtorját valahonnan. 30. kocsány – török e. c. szár Kocsányon lóg a szeme. Összeállította: Gébler József Az összeállítás a Reader’s Digest Szókincstár rovata alapján készült.


212

8. sz. melléklet - Elektronikus Könyvtárak

Magyar Elektronikus Könyvtár – http://mek.oszk.hu Ezen az oldalon a legnagyobb hazai nyomtatott és elektronikus könyvadatbázisokban lehet keresni. Csak szerző vagy cím szerinti keresés lehetséges, és ezek nem kombinálhatók. Külföldi szerzőknél általában legcélszerűbb csak a vezetéknevet beírni, a címek esetében pedig csak 2-3 jellemző szót. Ha ezután egy másik sorra kattintunk, akkor a beírt szavak minden sorban megjelennek. Az adatbázisok nevére kattintva azok honlapja nyílik meg egy új ablakban, részletesebb keresési lehetőségekkel. Digitális Irodalmi Akadémia – http://www.irodalmiakademia.hu A DIA program szeretné elérhetővé tenni a magyar szépírók nagyjainak alkotásait, azaz tényleg forrásértékű szövegekkel feltölteni. Bibliotheca Hungarica Internetiana – http://www.neumannhaz.hu/tei/bhi A Neumann János Digitális Könyvtár állományának különleges része a Bibliotheca Hungarica Internetiana (BHI) című Magyar Szövegtár. A digitalizált kötetek gyűjteménye felöleli a klasszikus magyar irodalom számos jelentős alakjának műveit (kritikai és ún. népszerű kiadások), valamint a különböző műveltségterületekhez tartozó alapvető szakirodalmi munkákat. Gutenberg Project – http://www.promo.net/pg Angol nyelven feldolgozott, bedigitalizált szép- és szakirodalom. Bibliotheca Universalis – http://www.kb.nl/gabriel/bibliothecauniversalis/en/bibliotheca_universalis_accueil.htm Számos nemzeti könyvtár linkje, rengeteg bedigitalizált szöveg, hang- és képanyag, mindez ingyenesen hozzáférhető a neten. Silent Library – http://slp.dwalin.ru Elektronikus könyvtár, amelynek könyveit önkéntes munkatársak digitalizálják és korrektúrázzák, és ahol bármelyik látogató lehet munkatárs. Forrás: http://emc.elte.hu/~gacsanna/acadwr/konyvt.html


213

9. sz. melléklet - Közös könyvtári katalógus a neten http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm#elib - HUNOPAC Magyarország legteljesebb könyvtár gyűjteménye. A honlapról elérhető még két további könyvtári portál. Az itt található közös könyvtári katalógusok közül az ODR (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer) használható a legkényelmesebben könyvkereséshez. A találatokat egyszerű és részletes módban is megnézhetjük. Néhány fontosabb katalógus egyszerű elérése http://nektar1.oszk.hu/librivision_hun.html – az Országos Széchényi Könyvtár katalógusa http://saman.fszek.hu – A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógusa http://opac.ogyk.hu – A Magyar Országgyűlés Könyvtárának katalógusa http://catalogue.bl.uk/F/?func=file&file_name=login-bl-list – A British Library katalógusa http://catalog.loc.gov – Könyvtárának katalógusa

Az

Egyesült

Államok

Kongresszusi

http://www.bnf.fr/pages/catalogues.htm – A Bibliothèque Nationale Katalógusa (francia) http://opac.sbn.it

A

Biblioteche

Italiane

katalógusa

(olasz)

http://www.ddb.de – A Deutsche Bibliothek katalógusa (német) http://www.bne.es – A Biblioteca National de España katalógusa (spanyol) http://portico.bl.uk/gabriel/en/services.html – Minden európai ország nemzeti könyvtári katalógusának elérhetősége

A legfontosabb könyvkereső motorok http://www.konyvkereso.hu – Több mint tizenegyezer könyvet tartalmazó adatbázis, részletes keresőjével a szokásos paramétereken (ISBN, Kiadó stb.) kívül pontos árra, illetve ártartományra is kereshetünk. Ingyenes regisztrációt követően


214

http://mek.oszk.hu/html/konyvkereso.phtml – A kilenc legnagyobb hazai könyvadatbázisban (nyomtatott és elektronikus) keres szerzőre és címre, az adatbázisok egy kattintással elérhetőek erről a lapról. http://www.amazon.com – Több millió dokumentum keresését és megvásárlását teszi lehetővé. Egyes könyvek használtan is megrendelhetőek. http://www.libri.hu – A Libri hálózat üzleteinek készletében keres a szokásos paraméterekkel (cím, szerző, kiadó, fordító). Antikváriumok a neten http://www.antikva.hu – Több mint tízezer könyvvel rendelkező online antikvárium, téma szerinti böngészési lehetőséggel. Keresőjének nagy előnye, hogy rendelkezik "csak a raktáron lévő kiadvány keresése" funkcióval. A könyvek interneten megrendelhetőek. http://antikvarium.hu – Felépítésében és működésében az antikva.hu oldalra emlékeztető adatbázis. Hátránya, hogy szerzőre kereséskor olyan találatokat is kigyűjt, amit például a keresett személy lektorált, így nagyobb szórással dolgozik, mint az antikva. Forrás: http://emc.elte.hu/~gacsanna/acadwr/konyvt.html


215

10. sz. melléklet - Gondolattérkép minták


216

11. sz. melléklet - Időtérkép/személyes időfelmérés A következő felmérés azt mutatja meg, hogy Ön mennyi időt tölt különböző tevékenységekkel. Amikor kitölti az alábbi kérdőívet, becsülje meg, hogy mennyi időt tölt egy-egy dologgal. Ha megvan az összeg, szorozza meg 7-tel. Ezzel megkapja hogy, mennyi időt tölt az adott dologgal heti szinten. Miután megkapta ezeket az összegeket, adja össze a végösszegeket. Vonja ki az összeget 168-ból (egy hét összes óráinak száma). Alvással eltöltött órák száma /nap: …........... X 7 = …........... Személyi higiéniával (tisztálkodás, testápolás) eltöltött órák száma /nap: …........... X 7 = …........... Evéssel eltöltött órák száma (beleértve az előkészülés/előállítást is) /nap: …........... X 7 = …........... Utazással eltöltött órák száma /hétköznapokon: …........... X 5 = …........... Utazással eltöltött órák száma /hétvégén: …........... Előre eltervezett/mindennapos/menetrend szerinti társasági tevékenységekkel eltöltött órák száma (pl: összejövetelek, klubok, templom stb) /hét: …........... X 7 = …........... Megbízásokkal, házimunkával, apró munkákkal, szépségápolással eltöltött órák száma /nap: …........... X 7 = …........... Munkával eltöltött órák száma /hét: …........... Órára járással eltöltött órák száma /hét: …........... Randikkal, összejárásokkal eltöltött órák száma /hét : …........... Most adja össze őket: …........... Vonja ki ezt a számot 168-ból: 168- …........... = …........... A fennmaradó órák száma azoké, amiken megengedheti magának, hogy tanuljon. (Personal time survey, fordította: Rétallér Andrea) Forrás: academictips.org/acad/timemanagement.html


217

12. sz. melléklet - Hara Estroff Marano: Hogyan lesz valakiből

perfekcionista? A perfekcionizmus, a tökéletességre való törekvés könnyen az önmaga érdekei elleni, az ön-legyőző (self-defeating) magatartás végső eredménye lehet. A perfekcionisták a siker rabszolgái – akik miközben szüntelenül a kudarcaikkal vannak elfoglalva, egész életükre szólóan kétségekre és depresszióra lesznek kárhoztatva. Ráadásul ez a magatartás a modern világban gyorsan aláássa a teljesítményt. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a perfekcionizmus az emberiség elleni vétek. A fajok túlélését alkalmazkodási képességük teszi lehetővé – és ha létezik valami, ami egy perfekcionistét jellemez, akkor az a rigiditás, a merev magatartás. Korlátozza, beszűkíti az embereket egy olyan világban, ahol jobban mint bármikor, éppen több rugalmasságra és nagyobb bizonytalanság tűrésre lenne szükség. A perfekcionizmus a siker rabszolgáivá teszi az embereket. A szakemberek mostanra már tudják, hogy perfekcionisták lesznek, és nem születnek, általában életük egy korai időszakában. Azt is tudják, hogy számuk növekvőben van. Ennek egyik oka a gyermekekre nehezedő teljesítmény – nyomás, mivel mostanában vannak szülők, akik saját státuszukat gyermekeik teljesítménye révén vélik elérni. A gyermekek a sürgető nyomást a hibáikért kijáró kritikaként érzékelik, s végül is a nyomásban a kritika mindig implicit. A perfekcionizmus a szülői kontroll egyik formája is, és a szülői kontroll az új gazdaság és globális piaci körülmények között szorosabb mint valaha, realitások, amelyek mélyen kizökkentik a mai felnőtteket. „Nem értem”, mondta egy diák zavarodottan, öt másik egyetértő társa nevében is egy Northeast-i bentlakásos kollégiumban, ebédidőben, asztal körüli beszélgetés közben. „A szüleim tökéletesen elégedettek voltak a négyessel és a hármassal az iskolában. De tőlem megkövetelik az ötöst.” A többiek egyetértettek. A mai féltő gonddal nevelő szülők nemcsak hogy beleszólnak gyermekeik életébe, de az iskolában a tökéletességet is elvárják tőlük. És ha létezik valami, ami tenyészti a pszichológiai distresszt, akkor ez az. A perfekcionizmus beszivárog a pszichébe, és egy mindent átható, pervazív személyiség stílust alakít ki. Megakadályozza az embert, hogy részt vegyen kihívásokat jelentő tapasztalatokban, nem képesek felismerni, valójában mit szeretnek, mit szeretnének csinálni, vagy nem tudják felfedezni, felépíteni saját identitásukat. A perfekcionizmus csökkenti a játékosságot, és az ismeretek védekezésére koncentrál, a valóban elsajátítandó feladatra nem fog tudni odafigyelni.


218

Íme, a kozmikus ördögi kör: mivel csökken a kockázatvállalás képessége, a perfekcionizmus csökkenti a kreativitást és az innovációt – és éppen ez nem segíti az adaptációt a globális piacon. De ez még nem minden. A perfekcionizmus a negatív érzelmek szilárd, állandó forrása: ahelyett, hogy elősegítené a pozitív várakozásokat, a perfekcionista csapdában vergődők pont arra koncentrálnak, amit szeretnének elkerülni, vagyis a negatív kritikára, a kritikus értékelésre. A perfekcionizmus tehát egy véget nem érő hibázási lista. Önmagukba zárkózott emberek, akik folyamatosan az önértékelésükkel vannak elfoglalva – munkájuk gyümölcse pedig a kérlelhetetlen frusztráció, szorongás és depresszió. Ezt Randy O. Frostnál, a Smith College professzoránál jobban senki sem tudja. Az utolsó két évtized kutatásai alapján meghatározta a perfekcionizmus dimenzióit. A perfekcionizmus tehát így „hangzik”: „Ha valaki a munkában vagy az iskolában jobban teljesít egy feladatot, mint én, akkor úgy érzem, hogy kudarcot vallottam az egésszel.” „A többiek úgy látszik, kevesebbet várnak el önmaguktól, mint én.” „Szüleim azt akarják, hogy én legyen mindenben a legjobb.” „Kiskoromban büntetést kaptam, ha nem csináltam tökéletesen valamit.” „Mindig lemaradok a munkámmal, mert újra és újra kezdem előről az egészet.” „Számomra nagyon fontos, hogy rend legyen.” Mindegyik fenti kijelentés a perfekcionizmus egy-egy aspektusa: A hibázásokkal kapcsolatos félelmek: a perfekcionisták hajlamosak a hibát azonosítani a kudarccal, és azt hiszik, hogy a kudarc miatt a többiek rossz véleménnyel lesznek róla. Magas egyéni standard: a perfekcionisták nem csak nagyon magasra helyezik a mércét, de túlzott hangsúlyt helyeznek rá, önértékelés helyett. Szülői elvárások: a perfekcionisták azt hiszik, hogy szüleik nagyon nagy célokat tűztek ki eléjük. Szülői kritika: a perfekcionisták úgy érzik, szüleik túlságosan kritikusak (voltak) velük szemben.


219

Kételyek saját tevékenységül iránt: a perfekcionisták nem bíznak benne, hogy képesek elvégezni feladataikat. Szervezet: a perfekcionisták tulajdonítani a rendnek.

hajlamosak

túl

nagy

jelentőséget

Önmagában a magas standard (vagy a rend igénye) nem perfekcionizmus. Szükséges, de nem elegendő kritérium. „A legtöbb sikeres ember magas mércét állít önmagának”, mondja Frost. „Ők azok, akik leginkább boldogok.” Ami az ember életét a tökéletesség hajszolása miatt büntetéssé teszi, az a hibák elkövetése miatti félelem mértéke. A hibák és kétségek miatti aggodalom a perfekcionizmus abszolút előfeltétele. A perfekcionisták rettegnek a hibázástól, mert úgy érzik, hogy a többiek rosszat fognak róluk gondolni. A teljesítmény aspektus intrinsic önmaguk megítélésének szempontjából. Bizonytalanság gyötri őket minden feladatvégzéskor, mert nem hiszik el, hogy be van fejezve. „Az emberek általában nem feltétlenül gondolják úgy, hogy hibáztak,” magyarázza Frost, „csupán bizonytalanok, nem biztosak benne, kételkednek a minőségében.” A bizonytalanság csupán bénító a szülői kritika és a szigorú elvárások közepette. De egy dolog a tökéletesség utáni vágy, más dolog annak megkövetelése. „A túlságosan követelő és kritizáló szülők nagyon sok nyomást gyakorolnak gyermekeikre, hogy teljesítsenek,” mondja Frost. „Vizsgálataink, bizonyítják ennek összefüggését a perfekcionizmussal.” Átvitele, közvetítése nagyon finom, szövevényes és bonyolult. Modelláló hatása van, a minta hat, mert a hibák miatt túlzóan aggódó szülők gyerekei is ilyenek lesznek. Azonkívül léteznek interperszonális hatások is, melyeket a gyermek életében megjelenő egy-egy túlságosan kritikus és szigorúan követelő autoritataív figura közvetít. A hibázás miatti félelem reflexió, amit Frost a perfekcionizmus leglényegesebb eredőjének nevez, a ki nem mondott hit vagy kétség, ami így bukkan fel a gyermekben: „Biztosan nem vagyok alkalmas”, vagy „Teljesen értéktelen vagyok.” Következménye a hyperkritikusság, és a minden körülmények közötti merev ragaszkodás a teljesítés szigorú standardjéhez. A perfekcionizmusnak ez az eleme kötődik leginkább a pszichopatológiához. Ez azért következhet be, mert a gyermekben kialakult az a meggyőződés, hogy a dicséret, a helyeslés, a jóváhagyás egyedül teljesítményének a függvénye. A feltételhez kötött szeretetet ki sem kell mondani. Egyszerűen lehet kommunikálni „a egész környezet működési módján keresztül”, állítja Frost. „Ha egy szülő kizárólag akkor lelkesedik, amikor gyermeke valamit teljesít, vagy sok időt tölt el egy munkával, akkor a környezet kimondatlanul, mégis demonstrálón kommunikál.” A tökéletesség miatti nyomás nem egyeztethető össze a gyermek fejlődési szükségleteivel. Ha a gyermek önérték tudata a teljesítményén nyugszik, akkor megtanulta, hogy annyit ér, amennyit a teljesítménye. Belülről vezérelve meg akar felelni ennek a lehetetlen gondolatnak, a


220

tökéletességnek, ezért szolgálatkész, előzékeny, készséges és önmagára fókuszáló emberré válik. „Különbséget kell tenni a kiváló és a tökéletes között,” magyarázza Miriam Adderholdt (pszichológiatanár a Davidson Community Collegeban, Lexingtonban, North Carolina-ban, és a „Perfectionism: What's Bad About Being Too Good? Szerzője). A kiválóság azt jelenti, hogy az ember élvezi, szereti amit csinál, jó érzés tölti el mindazzal kapcsolatban, amit megtanult, és biztos önmagában. A tökéletesség a 98%-os érzés, mert mindig talál hibákat, függetlenül attól, hogy mennyire jól csinálta meg. A gyermek hiába szerzett csupa ötöst és csak egyetlen négyest. Mindössze annyi kellett, hogy a szülő felemelje egyik szemöldökét, s máris átment az üzenet. De az igazán szubverzív aspektus mégis az, hogy a perfekcionizmus a hibák eltitkolásához vezet. És szerencsétlenül, ez a stratégia akadályozza meg, hogy az ember döntő fontosságú visszajelzést kapjon – visszajelzést, ami egyrészt megerősítő, másrész korrekciós -, mivel nem lesz lehetősége a téves hit ellensúlyozására, hogy megítélése kizárólagosan tökéletes teljesítményének függvénye. A hibák eltussolása végül oda vezet, hogy ezek az egyének elkerülnek minden szituációt, amelyben a hibázás elkerülhetetlen. Sportolóknál gyakran tapasztalható, hogy bizonyos szint elérése után hirtelen teljesen feladják a sportot. Frocst college-diákok íráskészségének vizsgálatáról írta: „Azt találtuk, hogy a hibázástól legjobban félő diákok nagyon gyengén teljesítettek az írástesztekben. Az emberek úgy tanulnak meg írni, hogy megmutatják a többieknek, nézzék meg, milyen. A perfekcionisták elkerülik ezt a lehetőséget. Ők távol maradnak olyan kurzusoktól, ahol írásaikat másoknak is meg kell mutatni. Azért nem tudják fejleszteni íráskészségüket, mert nem mennek el a megfelelő környezetbe.” Hasonló módon akadályozza a perfekcionizmus nyomása a szociális- és érzelemszabályozó készségek fejlődését, melyek segítenék, hogy megállják helyüket az életben. A perfekcionizmus más módon is önérdek-ellenes (self-defeating). A hibázás miatti folytonos félelem ténylegesen aláássa a teljesítményt. Gordon L. Flett és Paul L. Hewitt kanadai pszichológusok sportolókon tanulmányozták a tökéletes teljesítmény miatti félelmek negatív hatását. Felfedezték az ún. „tökéletességi paradoxont”. Igaz, vannak sportok, melyek megkövetelik a tökéletes teljesítményt, de lerontja, ha állandóan azzal van elfoglalva, hogy tökéletesnek kell lennie. A túlzott félelem a kudarctól megnehezíti a gondolkodáson alapuló elméleti tanulmányokat, mint amilyen például a matematika, különösen a legjobb memóriával rendelkező tanulók esetében. Ezek a diákok


221

hajlamosak leginkább arra, hogy nyomás alatt leblokkoljanak, ami aztán erodálja memóriájuk kapacitását. Az érzelemnyilvánítás kontrollja (Érzelmeskedés) Belgiumban, a Leuven-i Katolikus Egyetem fejlődéspszichológusa, Luc Gossens és kollégái azonosították a pszichológiai kontroll két forrását. Egyik forrása a szülők saját perfekcionizmusa, a túlzott félelem, hogy hibázhatnak. Gyermekeiktől ezek a szülők csakis magas teljesítményt fogadnak el. Indirekt, burkolt technikákkal – egy sóhaj, egy stratégiai hallgatás, egy felemelt szemöldök – kontrollálják gyermekeiket, akik ettől maguk is önkritikusok lesznek. A kontroll másik forrása a szülők szeparációs félelme. Ezek a felnőttek ugyanis túlzottan kötődnek a gyermekeikhez és félnek azok növekvő önállósága miatt. A gyermek folyamatos fejlődése a szülő számára érzelmi veszteséggel, a szülői ház elhagyásával fenyeget. Az ilyen szülők bűntudat-csapdát állítanak gyermekeiknek, csak olyankor dicsérik meg viselkedésüket, amikor gyermekük a közelükben és a függőségükben marad. A szülők hajlamosak gyermekeiket függőségben tartani, ha saját felnőtt kapcsolataik nem kielégítőek. A szülők, akik akár az elvesztéstől való félelem, akár a státusz szükséglet miatt pszichológiai kontrollt gyakorolnak, elsődlegesen saját, és nem gyermekeik fejlődési szükségleteit tartják szem előtt. Összegezve: Fiataloknál a teljesítésre ösztönző nagy nyomás ipso facto tapasztalat, és úgy élik meg, mint szülői kritika. A gyermekek a gyengébb teljesítményt kudarcnak fogják föl, amely csökkenteni fogja szüleik szeretetét, megbecsülését, elismerését, melyek által egyáltalán tartják őket valamire. A tökéletességre irányuló nyomást a gyermek drágán fizeti meg. A perfekcionizmus legnagyobb mégis az okozhatja, hogy elfedi a sikeres élet valódi titkát. A siker nem azon múlik, hogy mindent helyesen és hibátlanul csináljunk, hanem inkább azon, hogy hogyan kezeljük a problémákat. Ez az a pont, ahol a kreativitásnak, a szenvedélynek és a kitartó munkának működésbe kellene jönni. A gyermekek kiszolgáltatása a tökéletesség hajszolásának, egy illúzió csapdájába ejtésével egyenlő. Mint az anorexiás, aki szó szerint meghal, hogy minél soványabb legyen, a perfekcionizmus is egyre többet és többet emészt fel önmagából. A perfekcionizmus sok paradoxona között van még egy: a perfekcionizmus ultimátumszerűen önpusztító, mert az ember pszichikai energiáinak összes forrását annak rendeli alá. A cikkhez tartozó „ablakokban”:


222

HOGYAN KRITIZÁLJUNK? Soha ne mondd gyermekednek, hogy a második legjobb nem elég jó. Ha csalódást érzel a gyermek teljesítménye miatt, legyél konstruktív. Kérd meg őt, mondja el, hogyan értékeli teljesítményét. „Elégedett vagy vele?” „Miért?” „Milyen tapasztalatokat szereztél?” „Mit csinálnál másképpen legközelebb?” Kérdezd meg őt, mire van szüksége, hogy úgy csinálhassa legközelebb, ahogy szeretné. Lehet, hogy több alvásra, pihenésre lenne szüksége, vagy meg kellene tanulnia, hogyan rendezze fontossági sorrendbe a feladatait. Biztosítani kell őt a támogatásodról, verbálisan és nonverbálisan. Legyél empatikus vele. „Ugye, nehéz volt a feladat?!” Ha utolsó percre hagyja a feladatot, és következésképpen nem sikerül a teszt, ne döfd bele a kést azzal, hogy „Ugye, megmondtam!”. Inkább támaszkodj az ő csalódottságára. „Látom, nem vagy elégedett a történtekkel, ugye, jól gondolom?” Kérdezd meg: „Mit tennél másképpen legközelebb, hogy úgy sikerüljön, ahogyan szeretnéd?” HOGYAN DÍCSÉRJÜNK? A helytelenül adott dicséret megerősíti a tökéletesre való törekvést. Jutalmazd a folyamatot és az erőfeszítést, ne a produktumot. A fókusz áttolása az erőfeszítésre rávilágít a mesterszint kulcsára. Amikor egy gyermek kiváló eredményt ért el, állj ellen, hogy „Valóban, jól gondolkoztál”. Legyél specifikus: „Nagyon jó, ahogy összefüggést találtál az X és az Y között.” Vagy kérdezz rá, mi keltette fel az érdeklődését abban a feladatban. Ha dicséred az intelligenciáját, okosságát, akkor a legközelebbi kudarcnál el fogja veszíteni az önbizalmát, s érdektelenné válik. De a legközelebbi próbatételnél az erőfeszítés elismerése energetizálni fogja. Az elismerés mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében a mentális egészség kulcsa. Agyunk úgy van felépítve, hogy generálja a pozitív érzelmi állapotokat – és tompítja a negatívokat – amint folyamatosan és keményen értelmes célokért dolgoztatjuk. Ne adj materiális jutalmat a teljesítményért cserébe. Helyette gratulálj neki. Kérdezd meg, hogyan ért el ilyen jó eredményt, és minek tulajdonítja a sikerét. Ugye azt szeretnéd, hogy gyermeked pontosan értse, mekkora erőfeszítés szükséges, és milyen helyzetekben. A külső jutalmak megölik a belső motivációt és a cselekvést inspiráció nélküli „munkává” teszi. Forrás: Hara Estroff Marano: A Nation of Wimps, Broadway Books, 2008. Ez a részlet megjelent a Psychology Today című magazin márciusi/áprilisi számában.) (Fordította: Bánfalvi Mária)


223

12. sz. melléklet - Önszervezési mini-profil Ez a teszt segít meghatározni, hogy milyen szinten van személyes szervettsége és kontrollja. Ez az információ szintén fontos segítség lehet annak meghatározásában, hogy milyen képességekkel rendelkezik a többletmunka, vagy az olyan munkahelyi, stressz és személyes tényezők kezelésében, amelyek igénybe veszik az idejét. A következőkben néhány olyan támpontot kap, amely összehasonlítási alapul szolgál jelenlegi időbeosztásával és személyes szervezési készségével kapcsolatban. (Mivel a sokféle feladat és projekt feletti kontroll gyakorlásának képessége személyenként különböző lehet, ezt az információt csak iránymutatásként kell kezelni.) 1. Mivel állandóan félbeszakítanak, úgy érzem, nehéz Soha időt találnom saját feladatom megfelelő minőségű Szinte soha elvégzésére a nap folyamán. Néha Majdnem mindig Mindig 2. Rengeteg papír, „post-it”, és egyéb dolog van az Soha asztalomon, a irattálcám pedig mindig dugig van. Szinte soha Néha Majdnem mindig Mindig 3. Nagyon ritkán jut időm rendes ebédszünetet tartani Soha hét közben. Szinte soha Néha Majdnem mindig Mindig 4. Nehéz NEM-et mondanom olyan feladatokra, Soha amelyek elveszik a munkaidőmet. Szinte soha Néha Majdnem mindig Mindig 5. Csak nagyon ritkán vezetek határidőnaplót. Soha Helyette inkább papírfecniket, „post-it”-et (vagy a Szinte soha memóriámat) használom arra, hogy emlékezzek a Néha dolgokra. Majdnem mindig Mindig


224

6. Az asztalom és a környéke rendezetlen. Zűrzavar Soha uralkodik rajta, ezért beletelik egy kis időbe, míg Szinte soha megtalálok valamit. Néha Majdnem mindig Mindig 7. Tudom, hogy az életemből több időt kellene Soha magamra fordítanom, de ezt azzal hárítom el, hogy Szinte soha nincs elég időm (és hogy egy nap majd biztos lesz). Néha Majdnem mindig Mindig 8. A környezetem, ahol tanulok, rendezetlen, és Soha időnként kaotikus. Szinte soha Néha Majdnem mindig Mindig 9. Azon kapom magam, hogy halogatok, amikor túl Soha sok a tennivalóm, és kevés rá az időm. Ha valami Szinte soha fontos feladatom van, a gondolataim Néha elkalandoznak. Majdnem mindig Mindig 10. Az elmúlt 14 napban tökéletesen megfeledkeztem, Soha vagy jelentősen elkéstem egy találkozóról, Szinte soha megbeszélésről, vagy valamilyen fontos dologról. Néha Majdnem mindig Mindig 11. Éjjel sokáig fennmaradok, hogy behozzam előző Soha napi lemaradásomat. Szinte soha Néha Majdnem mindig Mindig 12. Hétvégén rendszerint a heti elmaradásaimat Soha próbálom behozni. Szinte soha Néha Majdnem mindig Mindig 13. Úgy érzem, feladataim rutinszerűek, és időnként Soha unalmasak. Szinte soha Néha Majdnem mindig Mindig


225

14. Több, mint 4 csésze kávét iszom, és több, mint 4 Soha cigarettát szívok el egy nap. Szinte soha Néha Majdnem mindig Mindig 15. Vasárnap esténként rámtör a depresszió (ha arra Soha gondolok, hogy hétfőn újra iskolába kell menni). Szinte soha Néha Majdnem mindig Mindig

Pontszáma: Értékelés Soha – 1 pont Szinte soha – 2 pont Néha – 3 pont Majdnem mindig – 4 pont Mindig – 5 pont 1 – 21: Kiváló Amennyiben valóban őszintén válaszolt az itt feltett kérdésekre, akkor pontszáma azt jelzi, hogy kiváló személyes szervezési készséggel rendelkezik, és alacsony a stressz szintje. Valószínűleg Ön természetéből adódóan jól szervezett, és szereti kontrollálni munkáját és idejét. Szép munka! Talán segíthetne néhány olyan kollegájának, akik nem olyan jól szervezettek, mint Ön, azzal, hogy megtanítja őket arra, hogy milyen fontos a tervezés és a fontossági sorrend felállítása. 22 – 35: Jó Amennyiben valóban őszintén válaszolt az itt feltett kérdésekre, eredménye azt jelzi, hogy jó személyes szervező készséggel rendelkezik, és stressz szintje, ha nem is a legalacsonyabb, de ahhoz közelít. Bizonyára örömét leli a tanulásban, munkában. Egyes napjai talán hektikusak, de pillanatnyilag úgy látszik, hogy jól boldogul. Ha plusz


226

feladatot kapna, bizonyára érezné, hogy stressz szintje megemelkedik. Az a javaslatunk, hogy próbálja meg továbbra is megtartani időbeosztását és ezen a szinten tartani a személyes stresszt. 36 – 51: Tényleg ilyen nehéznek kell lennie a munkának? Amennyiben valóban őszintén válaszolt az itt feltett kérdésekre, eredménye azt jelzi, hogy jelenleg talán küszködik néhány személyes szervezettséggel és az időbeosztással kapcsolatos problémával. Eredménye közepesen magas személyes stressz szintről árulkodik, amire oda kell figyelni! Lehet, hogy az a jelentős nyomás, amit munkája során érez, saját szervezetlenségéből adódik. Az olyan stratégiák, mint a napi tervezés, a fontossági sorrend felállítása, vagy a határidőnapló vezetése, valamint, ha minden nap hagy időt saját fontos tevékenységeire, sokat segíthetnek abban, hogy mindennel elkészüljön, és jobban érezze magát. 55 – 75: Veszély zóna Amennyiben valóban őszintén válaszolt az itt feltett kérdésekre, eredménye azt jelzi, hogy jelenleg van néhány komoly gondja a személyes szervezettséget és az időbeosztást illetően. Milyen állapotban vannak jelenleg az Ön személyes kapcsolatai? Jut ideje partnerére, hobbijára, barátaira? Vagy az időhiány jelenti a legtöbb esetben a kibúvót? Mi lesz annak a következménye, ha most nem lassít egy kicsit? De én nem érzem a stresszt. Jól boldogulok az életben! Talán tényleg nem érzi a stresszt és a nyomást Ebben az esetben nem ért egyet az eredménnyel. Azért mielőtt a szemétbe dobná, kérdezze meg az Önhöz legközelebb álló személyeket, hogy mondják el őszintén, mit gondolnak az Ön stressz és személyes kontroll szintjéről. Gyakorta a minket jól ismerő emberektől kaphatunk igazán őszinte értékelést arról, hogy milyen is a személyes szervező és időbeosztási készségeinkről. Ha úgy érzi, hogy értékelésünk megállja a helyét, azt tanácsoljuk Önnek, hogy haladéktalanul tegyen valamit. Forrás: The High-Tech Personal Efficiency Program, Kerry Gleeson, John Wiley & Sons, 1998. (fordította Rétallérné dr. Görbe Éva)


Rétallérné dr Görbe Éva: Tanulás felsőfokon. Tanulásmódszertan