Issuu on Google+

1

Edutus Főiskola

KERESKEDELMI LOGISZTIKA E-book tananyag

Tatabánya, 2011/12. tanév I. félév


2 TARTALOM 1. A kereskedelmi logisztika, mint szaklogisztika 2. A nagykereskedelmi tevékenység színterei 3. A nagykereskedelmi tevékenység tárgyi feltételei 4. A nagykereskedelmi tevékenység folyamata 5. A kiskereskedelmi tevékenység logisztikája 6. Az áruk bolti tárolásának logisztikai kérdései 7. A bolti árumozgatás logisztikája 8. Az áru értékesítésre történő előkészítése 9. Az eladáshoz kapcsolódó logisztikai kategóriák 10. A bolti értékesítési módok logisztikája 11. A kereskedelmi tevékenységet segítő eszközök, eszközrendszerek 12. Kiskereskedelmi bolt tervezése 13. Az áruházak működtetésének logisztikai kérdései 14. A bevásárlóközpontok logisztikája 15. A kereskedelmi beszerzés elemzése 16. A kereskedelmi készletezés és értékesítés elemzése 17. Leltározás a kiskereskedelmi vállalkozásokban 18. Közlekedési számítások Ajánlott és felhasznált irodalom


3 Első témakör A KERESKEDELMI LOGISZTIKA, MINT SZAKLOGISZTIKA A kereskedelmi logisztika szaklogisztika jellege A kereskedelmi logisztika – szaklogisztika. Az általános logisztikai ismeretek kereskedelmi tevékenységre alkalmazott adekvát megközelítési módja. Természetesen alkalmazza az általános logisztika terminológiáit, kategóriáit, de már sok-sok év alatt kialakult a saját fogalmi és tipológiai rendszere is. A kereskedelmi logisztika a szaklogisztikák közül talán az egyik legjobban fejlődő terület (bár az utóbbi időben a szaklogisztikai tudományterületek hihetetlen gyorsasággal fejlődnek – gondoljuk csak a banklogisztikára, az egészségügyi logisztikára, stb.). A kereskedelmi tevékenység, mint az egyik legjelentősebb nemzetgazdasági ág, sokféleképpen csoportosítható. A logisztika ezt az ágazatok szerinti osztályozást részben követi. Jelen állapot szerint a kereskedelmi logisztika két területe ismert és kidolgozott, de várható a területek további tagozódása is. A két terület a nagykereskedelmi logisztika és a kiskereskedelmi logisztika. A nagykereskedelmi logisztikával keveset foglalkozunk, mert elsősorban didaktikai meggondolások alapján ezt a területet leginkább az általános logisztikában elsajátított ismeretekhez hasonlítjuk. A kiskereskedelmi logisztika sajátosabb tudományterület és egyben differenciáltabb is. A kereskedelmi logisztika két folyamatot alkalmaz: az értékesítési láncot és az áruforgalmi folyamatot. Az értékesítési lánc tehát azt mutatja meg, hogyan kerül a termelő által előállított termék áruként a fogyasztó „asztalára”. Az értékesítési lánc a kereskedelem feladatát jelenti. Ezek a beszerzés, a készletezés és az értékesítés.


4 Második témakör A NAGYKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG SZÍNTEREI A nagykereskedelemi tevékenység színterei Ha a nagykereskedelmi tevékenység színtereit tekintjük át, akkor azokat a helyeket vesszük számba, ahol a nagykereskedelmi vállalkozások az értékesítési tevékenységüket végzik. Ezek a színterek a következők: • raktárak, • mintatermek és • raktáráruházak. A nagykereskedelmi raktárak felépítése az utóbbi időben jelentős változáson ment végig. A raktártelepen a szórtan elhelyezkedő, gyakran különböző raktárak sok esetben alkalmatlanok voltak korszerű raktári technológia működtetésére. A mai, korszerű raktárak könnyűszerkezetes, téglatest alakú építmények. Sokszor kerítéssel körülvéve találhatjuk meg azt az épületkomplexumot, ami egyesíti raktári funkciókat. Ma már a raktár egy nagyüzemnek tekinthető. A mintatermek azt a célt szolgálják, hogy a kiskereskedők számára a nagykereskedő áruválasztéka bemutatható legyen. A mintatermek létesülhetnek a raktárhoz kapcsolódva, de gyakori az is, hogy attól különválva, belvárosi területen alakítják ki. A mintatermek gyakran belsőépítészetileg exkluzív módon kialakított létesítmények, amelyekben az áruk bemutatása mellett lehetőség adódik a kiskereskedőknek az áruk jobb megismerésére, sőt konzultálhatnak is a termékmenedzserekkel, akiktől az árura vonatkozóan minden fontos információt megkaphatnak. Erre azért van szükség, mert ma már olyan széles az áruk köre, olyan nagy az árusított áruk fajtájának száma, hogy csak áru főcsoportokra szakosodott szakemberek képesek igazán átlátni. A raktáráruházak tulajdonképpen a vásárlók számára kinyitott raktárak. Kényelmesebbek a vásárlási lehetőségek, mint egy raktárban, de azért a körülmények egyszerűbbek, mint egy kiskereskedelmi egységben. Az áruk gyakran egységrakományban vannak tárolva és elő is írhatják, hogy mennyi árut kell minimálisan megvásárolni, gyakran a legkisebb kiszolgálható egység a gyűjtőcsomagolás vagy a szállítói csomagolás. Érdemes megjegyezni, hogy a kereskedelemben a következő csomagolásmódokat alkalmazzák: fogyasztói csomagolás, gyűjtő csomagolás, szállítói csomagolás és egységrakomány. Sokszor alkalmaznak a raktáráruházakban vásárlói kártyát. A vásárlói kártya kiváltása általában ingyenes és kötelező. Legtöbb helyen ma már plasztikkártyát használnak. Az áruházba lépés előtt regisztrálva és kiváltva a kártya alkalmas a bejárat kinyitására és majd a vételár elszámolásakor a számla készítése gyorsabbá válik. Feladat: Írjon példákat a környezetéből, hol található nagykereskedelmi raktár, mintaterem, raktáráruház!


5 Nagykereskedelmi raktárak tervezése A nagykereskedelmi raktárak optimális elhelyezése igen nehéz, mert számtalan körülményt kell figyelembe venni. Nézzünk néhány tervezési módszert: • Intuitív tervezés, • Vogel-Korda módszer, • Logisztikai központokban történő elhelyezés. Az intuitív módszer lényege az, hogy az épülő nagykereskedelmi raktárnak olyan területet keresnek, amelyhez viszonylag megoldott a közlekedési kapcsolat, olcsó a telekár és esetleg EU-s forrás vagy önkormányzati támogatás segíti a megvalósítást. Ilyenkor hasznos lehet a lobby is. Látható, hogy nem nevezhető igazán tudományos módszernek. A Vogel-Korda módszer teljesen tudományosnak tekinthető. Lényege, hogy meghatározzuk az ellátandó helyek távolságát és az ellátáshoz szükséges forgalmi adatokat. Ezek ismeretében súlyozásos módszerrel meghatározunk egy középpontot, de ennek a helyét módosítjuk néhány tereptárgy adataival (pl. a közút paramétereivel). A módszer leginkább a koordináta geometria rendszerével és számítási módjával alkalmazható igazán egyszerűen. A raktár logisztikai központba történő elhelyezése igazán a legegyszerűbb feladat. A logisztikai központok eredetileg frekventált helyen alakulnak ki, legtöbbször a város szélén, ahol közúti kapcsolat teljes mértékben rendelkezésre áll. Itt nagyon kedvező lehet a betelepülő fizetendő bérleti díja is. Feladat: Értékelje a három tervezési módszert! Helyettesíthetők-e ezek a módszerek egymással? Elégséges-e a pontos tervezéshez, ha a három módszert alkalmazzuk vagy szükséges valamiféle egyéb elemzés is?


6 Harmadik témakör A NAGYKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG TÁRGYI FELTÉTELEI A raktárépületek külső képe Nagyon szembetűnő a különbség a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi raktárak között. A nagykereskedelmi raktárak általában a települések külső részén találhatóak. Feltétlenül ki kell alakítani a közúti kapcsolatokat, amelyek közül a mellékútvonalas és a kitérő utas rendszer terjedt el a legjobban. A régebbi raktártelepek több épületből állnak, az alapelvük, hogy az egyes árucsoportokat az igényüknek megfelelően külön tárolnak. Az egyes árucsoportok közötti ártalmas reakciók így elkerülhetők. De külön épületben található az iroda, a szociális helyiség is. Az újonnan épült nagykereskedelmi raktárak általában téglatest alakúak és egy légterűek. raktárépületen belül találjuk azokat a helyiségeket, amelyek a logisztikai tevékenység működtetésében részt vesznek. Az épületeket könnyűszerkezetes technológiával építik, általában az építés rövid időt vesz igénybe és a beruházási költség egy négyzetméterre számolva alacsony. A nagykereskedelmi raktárak terület szempontjából nagy változatosságot mutatnak a néhány száz négyzetmétertől a több tízezer négyzetméterig. A magasság különböző lehet, sokszor hat méter alatti normál, de már gyakori az e feletti ún. magas raktár alkalmazása is. Az épületek egyszintes, többszintes és átriumos kialakításúak is lehetnek, ahol belső galériarendszert is alkalmazhatnak. A nagykereskedelmi raktárakat a fokozott közlekedési balesetveszély és áruvédelem miatt kerítéssel körbe kell venni. Célszerű a telep területén a KRESZ betartásának szabályait számon kérni. Az épületeken – sokszor teljesen körben – rámpával ellátott rakodóterületeket alakítanak ki. A raktárépületek helyiségei A raktárak belső felépítése változatosságot mutat, a leggyakrabban azonban a következő területeket találjuk: • előtér, • tároló helyiség, tároló helyiségek, • segédanyag raktár, • komissiózó tér, • expedíciós tér, • iroda, • szociális helyiség.


7 Az előtér a beérkező áru fogadására szolgál. Előfordulhat, hogy ide a tehergépjárművek is beférnek. Az előtér sokszor az áruátvétel helyét is jelentheti. Itt helyezik el azokat az eszközöket, amelyeket az áruátvételnél használnak (pl. mérleg). Az előtérben, az áru fogadásakor célszerű, ha megfelelő számú targonca rendelkezésre áll. A rakodás gyakran szűk keresztmetszetet jelent a raktárban, ezért fontos az optimális targoncaszám meghatározás. Az optimális targoncaszám meghatározásához szükséges adatok (másodpercben vagy percben) a következők: • árulevétel ideje, • elszállítás ideje, • berakodás ideje, • visszaút ideje, • a targoncaműszak nettó időtartama. Az előtérben csak ha nagyon rá vagyunk kényszerülve, akkor helyezzünk el árut, ugyanis balesetveszélyes lehet és akadályozhatja a munkavégzést. A tárolóterület egy vagy több tárolótérből állhat. Ha hasonló tárolási körülményeket igénylő, kevés számú árunk van, akkor egy tárolótér is elég lehet. Ha szükséges, akkor áruvédelmi okokból belső elválasztó hálókat is lehet alkalmazni. Ha különböző tárolási igényű áruink vannak, akkor a nagyobb tárolóteret kisebb részekre fel kell osztani. Lehetséges az is, hogy hűtött tároló rekeszeket alakítunk ki. Ezeket hűtőkamráknak nevezzük. A hűtőkamrák hőmérsékletét egyénileg tudjuk szabályozni, így mindig alkalmazkodni tudunk a tárolt anyag igényeihez. A segédanyag raktárban olyan árut tárolunk, amely a raktározási feladataink végzésében segítségünkre lehet. Ilyenek lehetnek a csomagoló anyagok, kötöző anyagok, ragasztók, címkék, ládák, rekeszek, nyomtatványok, stb. Előfordul az is, hogy a targoncákat is ebben a raktárban tárolják. A komissiózó térben akkor történhet komissiózás, ha ezt a tevékenységet nem a tárolótérben végzik. A komissiózás az előre meghatározott megrendelői igények szerinti kigyűjtést jelenti. Ha ezt a tevékenységet komissiózó térben végezzük, akkor a tárolótérből a komissiózótérbe kivitt tárolási egységből a dolgozók kiveszik a szükséges árut, majd összekészítik a kiszállítandó egységrakományt. A komissiózó térben a komissiózáson kívül csomagolni is kell, ezért itt lehetnek elhelyezve a csomagológépek vagy az egységrakomány-képző eszközök. Az expedíciós térben az összekészített egységrakományokat helyezhetjük el, ahol sor kerülhet a revideálásra és a megjelölésre. A revideálás az áruegység ellenőrzését jelenti. A megjelölésre pedig azért van szükség, hogy nehogy téves árukiszolgálás legyen. A megjelölésre leggyakrabban címkéket alkalmaznak, amelyeket a címkézés tevékenysége során juttatják az egység csomagolására. Az iroda fontos szerepet játszik a működtetésben. A raktárvezetőnek, termékmenedzsereknek, az ügyintézőknek biztosít helyet a munkavégzéshez.

a

A szociális helyiség a fizikai dolgozóknak biztosít lehetősége az étkezésre és a tisztálkodásra.


8 A raktárak berendezése A raktárak lehetnek állvány nélküli és állványos raktározási rendszerűek. Az állvány nélküli raktárakban egységrakományok vagy ilyen módon nem tárolható darabáruk, valamint ömlesztett áruk tárolása folyik. Az áruk elhelyezésénél vigyázni kell, hogy a tárolási magasságot helyesen válasszuk meg, helyezzük előtérbe az áruk fizikai tulajdonságait, de a munkavédelmi szabályokat is be kell tartani. Az állványos tárolási rendszernél az állványok általában sorokban helyezkednek el, az állványokkal fő és mellékutakat alakítanak ki. Az utak sárga színű festékkel történő kifestése kötelező. Az állványok polcos vagy tároló ládás kialakításúak. A polcokon fogyasztói, gyűjtő vagy szállítói csomagolású árukat helyezhetnek el, a tároló ládás kialakítású tárolásnál általában az egységrakományokat konténerben vagy rakodólapon helyezik el. A ládák és rekeszek alkalmasak arra, hogy különböző árukat befogadóan ezeket az egységeket az állványokra tegyék. A rekeszek és ládák műanyagból, fából, papírból vagy fémből készülhetnek. A konténereket általában önmagukban, tartókra helyezve teszik az állványokra vagy önmagukban egymásra helyezve alkalmazzák az állvány nélküli raktárakban. A nagykereskedelmi egységekben a rakodólapokat (különösen a sík rakodólapot) használják leginkább, amelyre elhelyezett gyűjtő vagy szállítói csomagolású árukat pánttal vagy fóliával rögzítik. A fóliás csomagolást kézi vagy gépi kialakítással végzik, ezt palettázásnak nevezzük. Feladat: Hasonlítsa össze az állvány nélküli és az állványos rendszerek előnyeit és hátrányait! A raktári munkát segítő gépek, eszközök A raktári munkában gyakran alkalmaznak kézi és gépi eszközöket. A kézi eszközök közül a hidraulikus kézikocsit, a kézi kocsikat és a különböző kampókat használják leginkább. A hidraulikus kézikocsi a gyakorlati életben béka néven terjedt el. Hidraulikus emelésű, de leginkább a rakodólapok felemelésére és rövidebb szállítására használják. A gépi eszközök közül a targoncák, a felvonók, a daruk és a szállítószalagok a legelterjedtebbek. Feladat: Ismertesse az egyes eszközök használati módját!


9 Negyedik témakör A NAGYKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FOLYAMATA Az áruforgalmi folyamat A klasszikus értékesítési csatorna elemei sorrendben: termelő, nagykereskedő, kiskereskedő, fogyasztó. A termelő terméket állít elő, a nagykereskedő árut értékesít. Tehát a nagykereskedő szerepe kiemelkedő, mert a termékből árut állít elő. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan teszi ezt! Célszerű lehet az áruforgalmi folyamatból kiindulni, amelynek részei: • • •

Beszerzés Készletezés Értékesítés

Mivel azonban nekünk célszerű mélyebben vizsgálni a folyamatot, vegyük a folyamatot részletesebben! A nagykereskedelmi tevékenység folyamatai: • • • • •

Megrendelés Áruátvétel Tárolás Komissiózás Egységrakomány-képzés

Megrendelés közvetlenül a termelőtől írásban, szóban vagy egyéb módon történik. Mivel általában a termelőtől nagymennyiségű áru megrendelése történik, ezért tárgyév elején a termelő és a nagykereskedő keretszerződést köt és az évközi teljesítéseket az ebben a szerződésben feltüntetett mennyiségből írják jóvá. Előkészületet az áru fogadására az információs rendszerben történő rögzítést, ill. a fizikai előkészületeket jelenti. Az információs rendszerben az áru minden fontosabb – a termelő által közölt – adatának a felsorolása történik. A fizikai előkészületet a tárolási hely biztosítása, a rakodógépek és a személyzet biztosítása jelenti. A nagykereskedelmi raktárak szabad helyfoglalásúak vagy kötött helyfoglalásúak lehetnek. A tárolási hely biztosítására főleg a kötött helyfoglalási rendszer alkalmazása esetén kell odafigyelni. A biztosítandó rakodógépeket célszerű ellenőrizni, hogy megfelelő számban, ill. műszaki állapotban állnak-e rendelkezésre. A dolgozók szükséges létszámát főleg a kézi rakodás esetén kell helyesen kiszámolni. A rakodás lehet kézi, gépi vagy kombinált. Célszerű a gépi vagy esetleg a kombinált rakodást előnyben részesíteni. Az áruátvétel lehet mennyiségi és minőségi átvétel. Célszerű gondosan végezni ezt a cselekményt, mert hibás teljesítés esetén nagyon nagy kárunk lehet, hiszen nagy mennyiséggel dolgozunk.


10 A tárolás előtt az áru előkészítését a tárolásra tekintettel végezzük. Mivel az áru nagy valószínűséggel egységrakományban érkezik – így a saját lehetőségeink megvizsgálva el kell döntenünk, hogy egységrakományokat vagy kisebb csomagolási egységeket fogunk tárolni. Ha egységrakományokat tárolunk, akkor nincs sok feladatunk, hiszen akár változtatás nélkül is betárolhatunk. Ha kisebb egységet (szállítói, gyűjtő vagy esetleg fogyasztói csomagolást) raktározunk, akkor a beérkezett egységrakományt ún. egységrakomány bontás műveletével még szét kell szednünk. Az áru belső mozgatását igyekezzünk géppel végezni. Ez a vízszintes szállítást, ill. a függőleges tárolóeszközre helyezést jelenti. A tárolás – gazdaságossági megfontolásból – minél rövidebb ideig tartson. A komissiózás a vevői igények szerinti kigyűjtést jelenti. A vevő által megrendelt árukat a készletezési rendszer az elhelyezkedés alapján sorba rakja, így könnyebb kiszedni. A komissiózáskor egy dolgozó komissiózó targonca segítségével összegyűjti a szükséges mennyiséget, majd ládákba vagy rakodólapra rakja. A komissiózás nagy felelősséggel járó tevékenység. Az egységrakomány-képzés az expediáló térben történik a leggyakrabban. Különféle egységrakomány-képző eszközzel egységrakományokat kell képezni, majd azokat megjelölve és sorrendbe rakva felkészülhetünk a szállításra. Az áruterítés Az összeállított egységrakományokat el kell juttatni a kiskereskedőkhöz. Az áruk boltokba történő juttatásának két módja ismeretes: • •

slepptúrával és túrajáratok alkalmazásával.

A slepptúra esetén egy kisebb tehergépjármű rakterébe tetszőleges mennyiségű és választékú áruegységet helyeznek, majd általában egy megadott útvonalon a kiskereskedelmi egységeket felkeresve a szükséges igényt azonnal teljesítik is és azonnal ki is állítják a számlát. Gyakran az üzletkötők végzik a bemutató készlet összeállítását, a rakodást, a bolti igény felmérését és a áru rakodását is valamint a számlázást. Különösen kisebb tömegű, nagy forgási sebességű áruk esetében alkalmaznak slepptúrás áruterítést, ilyenek az alkoholos italok, édességek, kávék. A slepptúra költségét úgy optimalizálják, hogy költségoptimalizált útvonalat alkalmaznak és igyekeznek jól meghatározni a várható szükségletet. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy a perszonális kapcsolatos erősek, így az értékesítés maximalizálható. A túrajáratok összeállítását a leadóhelyeken megrendelt igény és a közöttük lévő távolság alapján minden kiszállítás előtt optimalizálják. A legelterjedtebb módszer az útvonaltervezés.


11 Az útvonaltervezés gyakorlati alkalmazása Első feladat A vállalkozásunk (Panoráma kft. 2800 Tatabánya Kossuth u. 120) Tatabányáról Debrecenbe szeretne árut szállítani egy VW Transporter 3,5 t (frsz.:KRK-255, gk.vezető Simon László) gépkocsival. A vevő a Puszta kft. (6525 Debrecen Hajdú u. 3-5.). A munkakezdés reggel fél 7 ó, a mai nap. A felrakodás ideje 40 perc, a lerakodás ideje 30 perc. Az üres jármű visszatér a telephelyre. A jármű üzemanyag fogyasztása 11 l/100 km. Az üzemanyag költség 400 Ft/l. A felrakodásnak és a lerakodásnak a költsége (a járművezetőn bérköltségén kívül) 10.000 Ft/alkalom. A járművezető bérköltsége 1.500 Ft/óra a bérjárulékkal együtt. A jármű egy kilométerre vetített amortizációs költsége 22 Ft. Feladatok: • • • • •

Tervezze meg az útvonalat hagyományosan! Tervezze meg az útvonalat GPS segítségével! Tervezze meg az útvonalat online útvonaltervező rendszer segítségével! Töltse ki a segédtáblát! Állítson ki útnyilvántartást!

Végezzen a hagyományos tervezés alapján közvetlen költségkalkulációt a kalkulációs tábla kitöltésével!


12 Segédtábla Tervezési mód

Út (km)

Idő (Óra)

Átlagsebesség (km/ó)

Hagyományos tervezés Tervezés GPS segítségével Tervezés online útvonaltervező programmal Segédtábla a hagyományos útvonaltervezéshez Sorszám

Összesen:

Viszonylat

Útjelzés

Távolság (km)


13 Kalkulációs tábla Költségelemek és a költségszámítás részletezése

Közvetlen költség (Ft)

Összes közvetlen költség:

Második feladat Vállalkozásunk a Siker kft (6000. Kecskemét, Petőfi út 20.) – amelynek Ön az egyik gépkocsivezetője – szállítást véget a KKL-712 frsz-ú OPEL 3,5-t teherbírású gépkocsival. A vevő a Hajnal kft. (8000. Veszprém Kossuth u. 3-5). A munkakezdés a mai nap, reggel 6 ó. Feladatok: • Tervezze meg az útvonalat hagyományosan Dunaföldváron keresztül! • Töltse ki a segédtáblát! • Végezzen a hagyományos tervezés alapján közvetlen költségkalkulációt a kalkulációs tábla kitöltésével!


14 Segédtábla az út tervezésére Sorszám Viszonylat

Segédtábla az adatok összesítésére Tervezési mód

Út

Távolság(km) Sebesség(km/ó) Idő(ó)

Út (km)

Idő (óra)

Átlagsebesség (km/ó)

Hagyományos tervezés Kalkulációs tábla a költségszámításra Költségelemek és a költségszámítás részletezése Felrakodás 2 óra, létszám 3 fő,1.000 Ft/ó bér, 30% járulék

Szállítás: 1 fő gépkocsivezető munkabére, közterhe, üzemanyagfogyasztás 10 l/100 km, üzemanyag ár 396 Ft/l. Az értékcsökkenés 20 Ft/km.

Pihenő idő 45 perc, melyre bért és közterhet kell fizetni a gépkocsivezető részére.

Lerakodás 1,5 ó, melyet a lerakóhely dolgozói végzik, de a gépkocsivezetőnek bért és közterhet fel kell számítani.

Visszaút (8 órán felül 25%-os bérpótlékot kell számolni)

Összes közvetlen költség:

Összes közvetlen költség (Ft)


15 Harmadik feladat Önnek egy árajánlatot kell készítenie egy Hyundai H-1 típusú kis gépkocsi szállítási tevékenységére vonatkozóan. A gépjármű rendszáma NLK-112, fogyasztása norma szerint 12 l/100 km, az üzemanyag diesel (alkalmazható ára 390 Ft/l). Készítsen útvonaltervet Békéscsaba és Eger viszonylatában! Útvonaltervező tábla Tervezési mód

Út (km)

Idő (óra)

Átlagsebesség (km/ó)

Hagyományos tervezés Tervezés GPS segítségével Tervezés online útvonaltervező programmal Segédtábla a hagyományos útvonaltervezéshez Sorszám

Összesen:

Viszonylat

Útjelzés

Távolság (km)


16 Kalkulációs tábla Költségelemek és a költségszámítás részletezése Összes közvetlen költség (Ft) Rakodás 2 ó, a gépkocsivezető + 2 fő rakodó, az óradíj 1.700 Ft/ó+ 40% járulék

Szállítás a hagyományos tervezés adatai alapján, az amortizáció 15 Ft/km.

Pihenőidő 30 perc

Lerakodást a leadóhely dolgozói végzik 2 ó

Visszaút

Közvetlen költség összesen Haszonkulcs 20% Ajánlati ár (nettó) Ajánlati ár ÁFÁ-ja Ajánlati ár bruttó


17 Ötödik témakör A KISKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG LOGISZTIKÁJA A kiskereskedelmi technológia meghatározása A kiskereskedelmi technológia az alapvető bolti munkafolyamat elvégzési módjának, ezen belül az egyes tevékenységek fajtájának és sorrendjének, valamint a technológiai eszközök megfelelő fajtáinak szükséges mennyiségben és helyen történő célszerű egymáshoz rendeltségét jelenti. A bolti (áruházi) technológia elemei és befolyásoló tényezői A bolti technológia elemei: • • • •

a munka tárgyát képező áru jellemző kiindulási és célállapota, valamint – az egyes technológiai tevékenységek eredményeként bekövetkező – állapotváltozása a vevők szükségletének kielégítése, illetve az értékesítés érdekében elvégzendő munkafolyamat tevékenységeinek sorrendje és teljesítésük módja a technológiai folyamat végrehajtásához szükséges technikai eszközök fajtái, alkalmazásuk feltételei és kapacitásuk a munka tárgyának, a munkafolyamatot alkotó tevékenységeknek, az elvégzésükhöz szükséges technikai eszközöknek és a munkafolyamatot megvalósító, a technikai eszközöket üzemeltető munkaerőnek (és a vevőnek) mennyiségi, térbeli és időbeli egymáshoz rendelése

A bolti technológia befolyásoló tényezői: • • • • • • •

a bolt (áruház) profilja a forgalmazott áruk fizikai jellemzői a bolt tevékenységi köre a bolt tevékenységének nagyságrendje a bolt technológiai adottságai (technikai eszközök) a bolt külső technológiai kapcsolatai és az értékesítési mód


18 Az áru termelő és fogyasztó közötti útjának alaptípusai Közvetlen típus: A termelők közvetlenül értékesítenek a fogyasztóknak. Ennek egyik válfaja, amikor ehhez nem szükséges saját bolthálózat, hanem csak pár mintaterem vagy átgondoltan szerkesztett, színvonalas katalógus. A nagy- és kiskereskedelem kikapcsolásával megoldható a tartós fogyasztási cikkek bizonyos részének értékesítése. Az agrár termelők saját elárusítóhelyeket hoznak létre, így jó minőségű, friss termékekkel szolgálják ki a vásárlókat. Egy-egy termelő áruskálája relatíve behatárolt, ezért kiegészítésként külső szállítók áruját is értékesíthetik. Az ipar szélesebb körben is megteremtheti saját mintabolt-hálózatát, Ez elősegítheti az új termékek piaci bevezetését, továbbá hozzájárulhat a fogyasztói igények közvetlen és jobb megismeréséhez. Közvetett típus: Egylépcsős (félig közvetlen): az áru kihagyhatja a nagykereskedelem raktárait, a termelésből közvetlenül a kiskereskedelembe kerülhet. Az élelmiszeripar bizonyos területein (sütő-, hústejipar) megszokott az úgynevezett művi kiszállítás. Itt a termelő nagykereskedelmi funkciót is ellát. A nagykereskedelmet általában a következő esetekben célszerű kiiktatni az áru útjából: • • • • •

nagy értékű termékek olyan egyedi termékek forgalmazásánál, amelyek speciális igényeket elégítenek ki azoknak az áruknak a forgalmazásánál, ahol kisszámú termelő áll szemben kisszámú fogyasztóval viszonylag szűk választékú termékeknél, amelyekből ugyanakkor a beszerzés nagy tömegű ahol a termelés és a fogyasztás tér- és időbeni eltérései nem nagyok, vagyis nincs szükség jelentékeny árukeverésre

Többlépcsős: Kétlépcsős: hazai viszonyok között ez a megoldás gyakori. Ekkor a termelő és a kiskereskedő közé belép a nagykereskedelem, hogy a leggazdaságosabban és technikailag kidolgozottan készletezzen, szállítson. A termelés és a fogyasztás helye és ideje eltér egymástól, de a termelési választék sem egyezik meg a kiskereskedelmi választékkal. A nagykereskedelem a széles és mély választék létrehozása érdekében összegyűjti és csoportosítja az egyes gyártók más-más időpontban előállított termékeit, létrehozva ez által a kiskereskedelmi választékot. Háromlépcsős: ritkán alkalmazzák. Ilyenkor a termelés egy adott szakmában rendkívül széles, s a gyártókkal történő kapcsolattartás speciális szakismeretet kíván. Ekkor a termelő és a nagykereskedelem közé belép a szaknagykereskedő.


19 Tranzitszállítás: az áru fizikailag kikerüli a nagykereskedelmi raktárt, de a nagykereskedelem diszpozíciói szerint kerül a termelőtől a kiskereskedelembe. Így csökkennek az áruforgalmazási költségek, nő az időmegtakarítás, ugyanakkor többletterheket ró az árusító egységekre, mivel a fogyasztói választék kialakítását nekik kell elvégezniük. A megrendelések feladásának változatai A kiskereskedelmi megrendelésnek számos folyamata van: •

• • •

• •

megrendelés a nagykereskedelmi egységben. A kiskereskedelem képviselője felkeresi a nagykereskedelmi raktárt, illetve annak mintatermét és ott személyesen választja ki a bolt számára szükséges árukat. Nagy előnye, hogy a nagykereskedelem teljes, aktuális kínálatát megismerve, olyan – esetleg új – cikkek is a bolt választékába kerülnek, melyeket eddig nem forgalmaztak. A rendelést a helyszínen írásban rögzítik. megrendelés üzletszerzőn keresztül. A nagykereskedelmi vállalatok ügynökei, üzletszerzői a raktárak árulistáival – mintadarabokkal – felkeresik a boltvezetőket, tájékoztatják a raktári készletek változásairól. A szóbeli tárgyalást követően a boltvezető írásban adja át az üzletszerzőnek a megrendelést, aki aláírásával „visszaigazolja” a rendelés elfogadását. írásban, megrendelő levélben. Amennyiben a szállítóvállalat a beérkező levélre nem válaszol, nem közli a teljesítés esetleges akadályait, úgy a rendelés érvényesnek minősül. táviratilag, telexen, faxon vagy telefonon, rádiótelefonon keresztül, ez gyorsítja az átfutási időt gépkocsivezetőkön, kocsikísérőkön keresztül– művi cikkek esetében kerül alkalmazásra, amikor a kiszállítást végző személynek adják át a következő szállításra vonatkozó igényeket. Tipikus esete a „kávé slepptúra”: a nagykereskedelmi raktárakban felrakják a gépkocsikra a különböző fajtájú és kiszerelésű kávékat, majd a boltban a boltvezető a pillanatnyi igényeinek megfelelően veszi át az árut a szállítmányból. mozgóraktár: a raktári áruválasztékból a helyszínre szállít bizonyos mennyiségű árut, melyből a boltvezető kiválasztja a szükségletének megfelelő terméket. számítógépen keresztül: a feldolgozás elektronikusan történik, elsősorban a nagyobb egységeknél, áruházaknál kezd terjedni ez az új árubeszerzési forma.

A bolti technológiai folyamat főbb folyamatelemei • • • • • • • • •

áru átvételének lebonyolítása áru árazásának megszervezése áru bolti tárolása és mozgatása áru értékesítésre történő előkészítésének megszervezése áru raktári és eladótéri helyigényének meghatározása áru eladótéri helyének kijelölése vételár elszámolása vevők útjának kialakítása személyzet mozgási útvonalának biztosítása


20 Hogyan helyezkedik el az áruátvételi tevékenység a bolti technológiai folyamatban? Az áruátvétel folyamata a következő lehet: • • • • • • •

Szállítólevél összehasonlítása a megrendeléssel (a kirakás esetleges megtagadása) Kirakodás megkezdése Érkező áru összehasonlítása a szállítólevéllel (mennyiségi hiányok dokumentálása) Átvétel igazolása Számla beárazása Az áru minőségi átvétele (minőségileg kifogásolt áru elkülönítése) Áru beárazása (ügyintézés)

Az áruátvétel fogalma Az áruátvételi tevékenység a bolti technológiai folyamat első részfolyamata. Nagy a jelentősége, mert az áru itt lép be a bolti technológiai és logisztikai folyamatba és a boltba érkező áru diszponibilitásában jogi szempontból személyi változás következik be, és ez olyan információs és ügyviteli folyamatok kialakítását teszi szükségessé, melyek továbbgyűrűzésükben a technológiai és logisztikai folyamatra is meghatározóak. Az áruátvételi munka szervezési kérdései A szervezési kérdéseket tekintve az alábbi lehetőségek adódhatnak: • Lehetőség szerint területileg és szervezetileg elkülönült áruátvételt kell megvalósítani. Ennek megfelelően az egyes szervezeti egységek részére egymástól elkülönülő, megfelelő nagyságrendű áruátvételi lehetőséget kell biztosítani. A területileg és szervezetileg elkülönülő decentralizált áruátvételi feltételek az elszámoltatás szempontjából tökéletes megoldásnak bizonyulnak, azonban az elkülönült technikai feltételek kihasználtsága alacsony, egymással nem helyettesíthetők, összesített nagyságrendjük a centralizált áruátvételnél lényegesen nagyobb. • csak szervezetileg decentralizálódik, területileg egy – a bolt teljes nagyságrendjének megfelelő – centralizált áruátvételi helyen bonyolódik le. Hatékonynak tekinthető, azonban különböző anyagi felelősségi körbe tartozó áruk párhuzamosan történő átvétele esetén az áruk keveredhetnek, az áruátvételt végző dolgozók szervezeti elkülönültsége pedig a közös területen torlódásokat eredményezhet. • a területileg centralizált áruátvételt végzők szervezetileg és anyagi felelősség szempontjából is elkülönülnek az önálló anyagi felelősséggel rendelkező osztályoktól. A bolti áruátvétel magas technikai és munkaszervezési színvonalon végezhető, de a bolt technológiai és logisztikai folyamata során az áru több anyagi felelősségi kört érint. Az áruátvételi szervezetnek az árut egy új anyagi felelősségi kört képező osztály részére kell átadnia, mely szükségszerűen az áru ismételt mennyiségi átvételével jár.


21 Az áruátvételi terület nagyságának meghatározását befolyásoló tényezők Az áruátvételi terület szükséges nagyságának meghatározása az áruforgalom adatai alapján, a belső munkaszervezés megoldásának figyelembevételével, tapasztalati adatok felhasználásával történhet. Az áruátvételi tevékenység átlagos átfutási idejének területnagyságot meghatározó szerepénél figyelembe kell venni, hogy az áruátvételi tevékenység mennyiségi és minőségi átvételből áll. Csak a mennyiségileg és minőségileg egyaránt átvett áru tekinthető ténylegesen átvettnek. A célszerűen elhelyezett bolti átvételi terület: közvetlenül megközelíthető a közúti áruszállító járművekkel, közvetlenül kapcsolódik az áruátvételt követő tevékenységek ellátására szolgáló területekhez, a bolt belső árumozgatási útvonalán az áruáramlási sorrend logikája szerint helyezkedik el, nem eredményez ellenirányú szállítást, közvetlenül kapcsolódik a visszáru – és göngyölegraktárakhoz, elhelyezkedéséből adódóan minimálisra korlátozza a belső szállítók bolton belüli mozgásterét. Az áruátvételi terület bolton belüli elhelyezkedésével szemben támasztott követelmények jelentősége a boltok nagyságával egyenes arányban változik. A mennyiségi átvétel lényege és lebonyolításának főbb változatai Legtöbbször a szállító képviselőjének jelenlétében történik, egyes esetekben a teljes mennyiségi átvételre csak a szállító távollétében kerülhet sor. Ilyenkor rendszerint valamilyen szállítói gyűjtőcsomagolásban érkezik az áru. A szállító jelenlétében csak a szállító telephelyén lezárt csomagok mennyiségi (többnyire bruttó súly szerinti) átvétele történik meg. Majd ezt követően, későbbi időben kerül sor a csomagok tartamának tételes mennyiségi átvételére. A tételes átvételig a gyűjtőcsomagok ideiglenes tárolásáról az áruátvételi munkaterületen gondoskodni kell. A minőségi átvétel lényege és szerepe a kiskereskedelemben A tételes vagy szúrópróbaszerű minőségi átvétel a szállító távollétében, a mennyiségi átvételt követően történik. Mindenesetre csak a mennyiségileg és minőségileg egyaránt átvett áru tekinthető ténylegesen átvettnek. Az áruátvételi tevékenység e két vetületének időbeni szétválasztása elsősorban az iparcikk szakmában jelentős. A centralizált áruátvétel fogalma Centralizált áruátvételt célszerű megvalósítani minden olyan esetben, amikor az átveendő áruk térbeli szétválasztása – az áruk jellegéből adódóan – nem kötelező. A centralizált átvétel a technikai feltételek hatékonyabb kihasználását eredményezi.


22 A decentralizált áruátvétel lényege A decentralizált áruátvétel kialakítását két tényező: az áruk útjának kötelező elkülönítése és az anyagi felelősség megosztottsága teheti szükségessé. (Pl. élelmiszer kiskereskedelem – egymásra fertőzésveszélyes áruk elkülönítése.) A decentralizált áruátvétel megvalósítását szükségessé teheti a bolton belüli megosztott anyagi felelősségi rendszer. Ez esetben a bolton belül önálló anyagi felelősségű szervezeti egységek vannak, melyek technológiai és logisztikai folyamata az elszámoltatás biztonsága érdekében szükségszerűen elkülönül egymástól. Ez elsősorban iparcikk kiskereskedelmi gyakorlatban fordul elő. Az áruátvételi munka szervezésének technikai feltételei Az áruátvétel zömmel árumozgatási és rakodási feladat. Az áruátvételhez kapcsolódó függőleges kézi árumozgatás építészeti vagy gépi megoldással kiküszöbölhető. Az építészeti kiváltást eredményezi a bolt gazdasági bejáratához épített rámpa. A rámpa és a gépkocsiút közötti szintkülönbség szabvány szerint 112 cm, ez a bolt földszinti padozatának megemelésével vagy a gépkocsiút lesüllyesztésével érhető el. Ez csak a nagy alapterületű, tőépítkezéses és egyedülálló épületben valósítható meg. Kisebb alapterületű boltoknál jó szolgálatot tesznek a függőleges árumozgatást segítő gépi megoldások. Árumozgató gépek: • szállítói láncok kialakításának következtében a szállító járművekre szerelt emelőberendezések: egységrakományok emelésére alakították ki, illetve bármilyen alakú teher vagy árumozgató eszköz emelésére alkalmas hidraulikus emelőhátfal. Ezek csak a velük ellátott gépkocsik rakodását könnyítik, szemben a bolthoz tartozó gépi emelőberendezésekkel. • bolthoz tartozó gépi emelő-berendezések: villás targonca, szállítópálya A törekvések előtérbe helyezik a nagy terjedelmű és súlyú rakategységek mozgását, ami csak a szállítói láncok teljessé tételével és az árurakodás gépesítésével érhető el. A gazdasági bejárat fölött esővédő előtető is létesíthető. A vízszintes árumozgatási feladat nagyobb belső szállítási útvonal esetében igényli a gördített árumozgatást. Feltételei: • az áru jellegének megfelelő teherbírású és kialakítású szállítóeszköz • a gördített áruszállítás célszerű szállítóeszközének megfelelő ajtónyílások • a küszöbök és lépcsők nélküli árumozgatási útvonal • a gördülősúly (áru + szállítóeszköz) dinamikus igénybevételét tartósan elviselő burkolat


23 Az ideiglenes tárolás gyakran szabályszerűtlenséget, torlódást, balesetveszélyt és áruromlást von maga után. Az áruátvételi terület az áru folyamatos átáramlására szolgál, ami állandóan szabad közlekedő-utakat igényel. Az itt elhelyezett áru a teljes áruátvételi folyamatot akadályozza, ezért a helyiség padozatán célszerű festeni az árutárolásra és a kizárólag közlekedésre használható területeket. Az így kijelölt közlekedési területeken áru még ideiglenesen sem helyezhető el. A táramérleg teherlapját célszerű a padozat szintjéig lesüllyeszteni, ez lehetővé teszi a gördített rakomány bruttó mérlegelését (bruttó súly – göngyöleg és áruszállító kocsi = nettó súly). Így nem kell ismételten átrakni az árut. A mennyiségi átvétel helyét célszerű a gazdasági bejárathoz közvetlenül kapcsolódóan elhelyezni és építészetileg elválasztani a minőségi áruátvételi helyiségektől, területtől. A gyakori áruszállítás miatt télen nehezen biztosítható a folyamatos munkavégzéshez szükséges, munkavédelmi előírásokban rögzített klimatikus állapot. A mennyiségi áruátvétel céljára szolgáló terület elhatárolása fokozza a tulajdon védelmét. Sajátos problémakör az éjszakai szállítás, ilyenkor az áruátvételi zsilipet használják. A szállítók éjszaka berakodják az árut a zsilipbe a bizonylatokkal együtt, reggel pedig a bolt alkalmazottai a másik oldalról átveszi az árut, amelyet a mellékelt bizonylatokon igazol. A bizonylatok begyűjtése napközben történik. Az áruátvételi és árazási feladatok térbeli és időbeli összevonásának indokai A logisztika alapelve, hogy az áru az áruátvételtől az eladótér felé egyenesen, ellenirányú mozgatás kényszere nélkül haladjon. Cél, hogy az árut minél kevesebbszer kelljen kézbe venni, továbbá az azonos technikai feltételeket igénylő – időben felváltva végezhető – feladatokat térben célszerű összevonni. Az áruátvétel és az árazás alapvetően azonos kialakítású munkahelyet igényel és időben váltakozva végezhető feladatok. Az árazás elvileg két ponton helyezhető el: az áruátvételt közvetlenül követi: a teljes áruszállítmányon egyszerre tüntethető fel a fogyasztói ár. Így biztosítható, hogy a terhelési bizonylaton és az árun azonos ár szerepeljen. A nagytömegű, azonos fajtájú áru egyszerre történő árazása nagyobb hatékonyságú munkavégzést tesz lehetővé, hátránya azonban, hogy árváltozáskor át kell árazni. tárolást követő árazás: nem kell átárazni, azonban ez az értékesítést akadályozhatja. Az árut jelentős ideig a raktárban tárolják, az elszámolást terhelő bizonylatok az árazás későbbi időpontjában nehezen kereshetők vissza. Ezáltal az elaprózott mennyiségekben történő árazáskor az árun feltüntetett ár és az elszámolás terhelésénél alkalmazott ár egyezősége kevésbé biztosítható. Amennyiben az egység pénztárterminállal rendelkezik, az áruk egyedi beárazása szükségtelenné válik, árváltozáskor is csupán be kell táplálni a megemelkedett árakat.


24 A tevékenységek megszervezése, lebonyolítása az értékesítés előkészítése során Megkülönböztethetők az áru értékesítésre alkalmas állapotának ellenőrzésére, az áru állapotának megváltoztatására irányuló tevékenységeket. Az áru eladótéri elhelyezését, az eladótéri munkát segítő áru-előkészítési feladatok a bolti technológiai és logisztikai folyamat függvényébe kerülnek megszervezésre. Pl. az önkiszolgálással értékesítendő ingek eladótéren kívüli csipeszelése, az áru eladótéren kívüli előrecsomagolása, darabolása, vagy a hús, csemegeáru előre szeletelése. Ezeket a feladatokat azért kell az eladótéren kívül végezni, mert ez által lehetőség nyílik a munkaerő racionális felhasználására, a bolt kapacitásának növelésére. A technikai feltételek kialakítása az értékesítés előkészítéséhez Az eladótérben végzendő minden olyan műveletelem, amely csak az áruval függ össze, de függetleníthető a munkavégzés helyétől és a vevő jelenlététől, alkalmas arra, hogy az eladótéren kívül elvégzendő előkészítő tevékenységgé váljon. Az ilyen tevékenység részére az eladótéren kívül általában olyan munkahely alakítható ki, ahol a homogén jellegű munka a korábbinál nagyobb hatékonysággal végezhető el. Az áru eladásra történő előkészítése közvetlenül az áru eladótérbe szállítását megelőző feladat. Ezért az áru-előkészítésre szolgáló munkahelyeket térben úgy kell elhelyezni, hogy az áru eladótérbe történő szállításának útvonalába essenek, és ne tegyék szükségessé az áru célszerű mozgásirányával ellentétes irányú mozgatást. Az áru-előkészítő és az egyéb rendeltetésű tevékenységek közötti funkcionális kapcsolatoknak különös jelentőségük van az élelmiszerboltok, ezen belül is a nem előrecsomagoltan boltba érkező, romlandó áruk esetében. Az ilyen áruk előkészítő munkahelyét az eladási helyhez minél közelebb helyes kialakítani, s közöttük lehetőség szerint közvetlen kapcsolatot biztosítani. Nagyobb alapterületű boltokban az áru-előkészítési tevékenység rendszerint külön helyiségben történik. Az egymásra kémiai, fizikai vagy biológiai szempontból káros hatást gyakorló áruk egymástól csak térben elkülönítve készíthetők elő az eladásra.


25 Hatodik témakör AZ ÁRUK BOLTI TÁROLÁSÁNAK LOGISZTIKAI KÉRDÉSEI Az áru bolti tárolásának megszervezése Bolti tároláson – bővebb értelemben – a bolt által átvett áruk átvételétől értékesítésig tartó megőrzését értjük. Szűkebb értelemben a bolti tárolás fogalmán az áru olyan hosszabb rövidebb ideig tartó statikus állapotát értjük, mely esetben az áruhoz a vevő közvetlenül nem férhet, az árura csak állagmegóvása érdekében irányul valamilyen tevékenység. Hagyományos értékesítés esetében az áruk zöme a vevőtől elzárt raktárban, míg az önkiszolgáló boltokban a teljes bolti készlet 60-80%-a az eladótérben kerül elhelyezésre. A folyamat továbbfejlődéseként a vevő a raktár egyes részeibe is bemehet, és ott vásárolhat az előrecsomagolt árukból. E tendencia az eladótér és raktártér közötti merev elhatárolás megszüntetése irányában hat. A minta utáni értékesítés szinte egyáltalán nem igényli a bolton belüli raktározást. A tárolandó áruk fajlagos térigénye eltérő nagyságú tárolási feladatot ró a boltra. A legtöbb árucsoportnál kimutatható szezonális ingadozás, ez időbeni eltolódással a raktári készletek nagyságát is megszabja. Ha a bolt profiljába eltérő szezonalitású árucsoportok tartoznak, az árucsoportok készleteinek ingadozása egymást kiegyenlíti. A kiegyenlítődés a tárolási feladat nagyságának stabilitását, a gazdaságos tárolást teszi lehetővé. Az áru állagának és mennyiségének megóvása érdekében igen sokrétű követelményt kell a tárolás során kielégíteni. a legfontosabbak a tárolóhely klímájára vonatkoznak. A megfelelő klimatikus viszonyokon túl biztosítani kell, hogy az áruk együtt tároláskor ne okozzanak egymásban kárt. Az élelmiszerek egy része együtt tároláskor előidézheti más áru romlását. Az ilyen áruk egy légtérben történő tárolhatóságát közegészségügyi előírások szabályozzák, be nem tartásuk pénzbírságot vagy a bolt azonnali bezárásának elrendelését vonhatja maga után. Az áruk egy részének használati értékét azok illata, aromája adja meg, más áruk pedig hajlamosak a környezetükből szagot átvenni, ezáltal minőségük, használati értékük romlik. Az ilyen szempontból megengedhetően együtt tárolható áruk körére általánosítható elvet nem lehet kimondani, azt mindenkor a megfelelő áruismerettel rendelkezve kell meghatározni. Az áruk egy részének minőségét, erkölcsi értékét tisztaságuk közvetlenül befolyásolja, más áruk jellegüknél fogva hajlamosak más áruk szennyezésére (szóródás, porlás, elfolyás). Az ilyen árukat rendszerint nem szabad együtt tárolni.


26 A minőség megóvása érdekében rendkívül fontos a termék jellegének megfelelő tárolási mód meghatározása (máglyázás, polcon tárolás vagy függesztés). Meghatározásánál figyelembe kell venni az áru és a csomagolás mechanikai teherbíró-képességét és a terméket érő mechanikai hatások nyomán bekövetkezhető minőségváltozást is. Fontos a tűz- és betörés-biztonsági előírások betartása, ezek kiterjednek az épületekre és a belső áruáraml��sra is. A tűz jelzését és oltását biztosító berendezés megközelíthetőségét sem áruval, sem berendezéssel eltorlaszolni nem szabad. A tárolóhelyiség belső közlekedőútjain árut még ideiglenesen sem szabad elhelyezni. Az árurakatok, állványok és a mennyezet között minimálisan 60 cm-es üres űrszelvényt kell hagyni a locsolhatóság biztosítására. Nagyobb raktárakban a kétirányú menekülés lehetőségét kell biztosítani. Kiskereskedelmi egységek egybefüggő, közös légterű tárolóhelyiségeinek a 2000m2-es tűzszakasz határt meghaladó területeit több tűzszakaszra kell osztani, közöttük lángbiztos zárási lehetőséggel. Az áru tárolási helyének kijelölésekor figyelembeveendő tényezők Megvizsgálandó, hogy a közegészségügyi előírások vagy elszámoltatási rend szerint az áru együtt kezelhető-e más termékekkel vagy elkülönített áruáramlást igényel-e. Fontos számba venni, hogy a beszállított áru az értékesítésig milyen munkaműveletek elvégzését igényli és milyen sorrendben. Célszerű végig gondolni, hogy az azonos áruval kapcsolatos különböző tevékenységek vagy a különféle árukkal kapcsolatos azonos tevékenységek térben milyen mértékben vonhatók össze, az áru csomagolási egységének súlya, terjedelme az áru beszállításakor és a belső mozgatáskor (áruáramláskor), az áru belső mozgatásánál használatos eszközök, és üzemeltetésük technikai feltételei milyenek, ill. milyenek az áru tárolásával kapcsolatos klimatikus viszonyok.


27 Hetedik témakör A BOLTI ÁRUMOZGATÁS LOGISZTIKÁJA A bolti árumozgatás lehetséges módjai és eszközei? A kézi árumozgatást megkönnyítik a segédeszközök. A legjelentősebbek a gördített áruszállítást lehetővé tevő különböző kézikocsik. A kiskereskedelemben legelterjedtebb árumozgató kocsik raklapja 70x100 cm-es, kerekei 10-15 cm átmérőjűek. A kézi hidraulikus teheremelő jelentősége az utóbbi időben – a rakodólapos szállítói láncok elterjedésével – megnövekedett. A vízszintes irányú gépesített áruszállítás lehetősége a bolti kiskereskedelemben rendkívül korlátozott, és szinte kizárólag a raktárig terjedő áruszállítói útvonalon képzelhető el. A boltok, áruházak jelentős része gazdasági megfontolásból vagy kényszerűségből többszintes kialakítású, ez az áru szintek közötti mozgatását teszi szükségessé. A teherfelvonók paraméterei közül a bolti technológiai és logisztika folyamat szempontjából különösen fontos azok teherbíró képessége, a járószekrény belmérete és ajtómérete. A bolton belüli árumozgatás megszervezése A manuális gördített áruszállítás útvonalában az ajtókat küszöb nélkül kell építeni. Kerülni kell a szintkülönbségeket, a nem vízszintes árumozgatási útvonalat. Különlegesen indokolt esetben 10%-osnál nem meredekebb lejtővel a szintkülönbségek áthidalhatók, ennél meredekebb lejtőt balesetvédelmi okok miatt nem szabad alkalmazni. Lejtő alkalmazása esetén fékkel ellátott árumozgató kocsikat célszerű alkalmazni A boltok, áruházak jelentős része gazdasági megfontolásból vagy kényszerűségből többszintes kialakítású, ez az áru szintek közötti mozgatását teszi szükségessé. A teherfelvonók paraméterei közül a bolti technológiai és logisztika folyamat szempontjából különösen fontos azok teherbíró képessége, a járószekrény belmérete és ajtómérete.


28 Nyolcadik témakör AZ ÁRU ÉRTÉKESÍTÉSRE TÖRTÉNŐ ELŐKÉSZÍTÉSE Az áru értékesítésre történő előkészítésének tartalmát és mértékét befolyásoló tényezők Az áru előkészítésének formáját számos tényező befolyásolja. Néhány ezek közül: • • • • •

az áru beszállítási és eladási mennyiségi egységei közötti eltérések az áru minőségi és fajta szerinti osztályozásának szükségessége az áru értékesítési módja a bolt technikai és munkaszervezési megoldásai az áru beérkezési és értékesítési állapotának különbségéből eredő, szükséges árukezelési folyamatok (pl. összeszerelés)

Az áru előkésztésének formái: • • • • • • • •

szeletelés (pl. csemege áruk) darabolás (pl. sajt, dinnye) összeszerelés (pl. bútor) előrecsomagolás (pl. tőkehús) átcsomagolás (pl. magyar nyelvű használati utasítással való ellátás) címkézés (pl. árcédulával történő ellátás) válogatás (pl. gyümölcs) osztályozás (pl. zöldség)

Feladat: Ismertessen még ezeken kívül más áru előkészítő tevékenységet!

Az előkészítő tevékenység térbeni elhelyezése, a munkahelyek kialakítása Az eladótérben végzendő minden olyan műveletelem, amely csak az áruval függ össze, de függetleníthető a munkavégzés helyétől és a vevő jelenlététől, alkalmas arra, hogy az eladótéren kívül elvégzendő előkészítő tevékenységgé váljon. Az ilyen tevékenység részére az eladótéren kívül általában olyan munkahely alakítható ki, ahol a homogén jellegű munka a korábbinál nagyobb hatékonysággal végezhető el.


29 Az áru eladásra történő előkészítése közvetlenül az áru eladótérbe szállítását megelőző feladat. Ezért az áru-előkészítésre szolgáló munkahelyeket térben úgy kell elhelyezni, hogy az áru eladótérbe történő szállításának útvonalába essenek, és ne tegyék szükségessé az áru célszerű mozgásirányával ellentétes irányú mozgatást. Az áru-előkészítő és az egyéb rendeltetésű tevékenységek közötti funkcionális kapcsolatoknak különös jelentőségük van az élelmiszerboltok, ezen belül is a nem előrecsomagoltan boltba érkező, romlandó áruk esetében. Az ilyen áruk előkészítő munkahelyét az eladási helyhez minél közelebb helyes kialakítani, s közöttük lehetőség szerint közvetlen kapcsolatot biztosítani. Nagyobb alapterületű boltokban az áru-előkészítési tevékenység rendszerint külön helyiségben történik. Az egymásra kémiai, fizikai vagy biológiai szempontból káros hatást gyakorló áruk egymástól csak térben elkülönítve készíthetők elő az eladásra.


30 Kilencedik témakör AZ ELADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ LOGISZTIKAI KATEGÓRIÁK Az eladótér és a raktár szükséges nagyságának meghatározási módjai Általánosságban nagyon nehéz meghatározni azokat az elveket, amelyek segítségével meg lehet határozni a bolti raktár nagyságát. Sok bolt egyáltalán nem rendelkezik raktárral, mert egyrészt az áru utánpótlás felgyorsult vagy a vállalkozások egy részének nincs is pénze olyan nagytömegű árura, ami az értékesítési folyamat biztonságát elősegítené. Sok boltot, ha átalakítanak, akkor az eladóteret bővítik a raktár kárára. Azonban vannak olyan esetek, amikor viszont elképzelhetetlen raktár nélküli bolt, pl. műszaki boltok, cipőboltok, élelmiszerboltok esetében. A pénztári kapacitás tervezése és a pénztárhelyek kialakítása Ennek meghatározása két okból is rendkívül fontos. Egyrészt a pénztárhelyek kialakítása és üzemeltetése a bolt legköltségigényesebben létrehozható munkahelyei közé tartoznak, másrészt kapacitásuk jelentősen befolyásolhatja a bolt teljes áteresztőképességét. A tervezést tapasztalati normatívák alapján hajtják végre. Az egy vásárlás átlagos Ft értékének ismeretében a tervezett forgalomból következtetni lehet a várható vevőszámra. A csúcsforgalmi órák vevőszámának aránya az átlagos óránkénti vevőszámhoz viszonyítva megmutatja, hogy a pénztárkapacitást milyen vevőszámhoz méretezzük. A pénztárkapacitást az átlagos forgalmú hónap csúcsforgalmi vevőszámához kell méretezni. A tapasztalati normatívák kidolgozása minden esetben szervezői feladat. Ügyelni kell a normatíva kialakítására felhasznált adatok és a normatíva alkalmazási körülményeinek (profil, időpont, munkamegosztás) megközelítő azonosságára. A pénztárak áteresztőképessége A pénztárakkal beszélhetünk.

összefüggésben

zártpályás

és

nyíltpályás

értékesítési

rendszerről

A zártpályás önkiszolgáló eladóterek pénztári kapacitása növelhető a manuálisan elvégzett munkák gépesítésével is. Ezt célozza az elektronikus pénztárgépek egyes típusaihoz kapcsolható érmevisszaadó automata. Az önkiszolgáló értékesítési mód két változata között a pénztárhelyek számát és üzemeltetését tekintve lényeges eltérések tapasztalhatók. A zártpályás önkiszolgáló eladótér pénztárhelyeinek üzemeltetett kapacitása a forgalom igényeihez viszonylag jól igazítható. A szabadpályás önkiszolgálás pénztárhelyei nem a forgalomhoz, hanem meghatározott eladótérhez kötődnek, így a forgalomhoz rugalmasan igazodó üzemeltetésükre kevés a lehetőség. Elfecsérelt munkaidőt és rendkívül magas pénztárgép-igényt eredményez, ha a gépek folyamatos kihasználtsága nem biztosítható.


31 A pénztárak kedvező elhelyezése A pénztárak elhelyezésének szabályai: • • • • • •

• • •

a pénztárakat zónaszerűen, a kijáratnál egy helyre összpontosítva kell elhelyezni a pénztárzóna elhelyezése merőleges legyen az állványok irányára, biztosítva ezáltal a pénztárak közvetlen megközelíthetőségét a pénztárfülkéket az eladótérrel szembefordítva kell elhelyezni a pénztárzóna előtt minimálisan 2-3 m-es szabad közlekedőterületet kell biztosítani, lehetőség szerint kizárva a keresztirányú vevőforgalmat a pénztárhelyeket egymás mellett, 70-100 cm-es szabad vevőutak biztosításával kell elhelyezni úgy, hogy a nem vásárló „vevők” soron kívül, de ellenőrizhetően hagyják el az eladóteret a pénztárak asszimetrikusan (nem középen), az eladótér valamelyik sarkában (lehetőség szerint a kisebb oldal mentén) helyezendők el. Hatalmas, egybefüggő eladótereknél ugyanakkor sajátos, egyedi szempontok érvényesülhetnek, melynek végeredménye eltérhet az előbbiektől. a pénztárak mögött megfelelő csomagolóteret kell biztosítani a vevők részére a pénztárzónát a be- és kijárathoz kapcsolódóan úgy kell kialakítani, hogy a távozó vevők által lerakott kocsit vagy kosarat az érkező vevők a bolt személyzetének közreműködése nélkül elvehessék a pénztárhelyek üzemeltetéséhez szükséges elektromos energiát lehetőség szerint a mennyezeti elektromos hálózatból kell biztosítani

A vevők útjának kialakítása A vevő útjának jó megszervezése egyaránt fontos az impulzív vásárlások, a bolt kapacitásának növelése, valamint a vevő kényelmének biztosítása érdekében. Kis alapterületű, elaprózott bolthálózat esetén általában a vevő útjának és bolti tartózkodásának lerövidítése, ezáltal a bolt áteresztőképességének a növelése a cél. Ha a vevőút lerövidítése a cél, akkor is biztosítani kell, hogy a vevő a számára indirekt módon lerövidített úton minden szükséges árut megvehessen, megtaláljon. Megfelelő nagyságú, kevésbé elaprózott bolthálózat és széles választékú árukínálat esetén a vásárló bolti tartózkodási idejének növelésével a teljes választék megtekintését, ezáltal az impulzív vásárlást és az összforgalom növelését lehet célként kitűzni. A vevő bolton belüli útját építészeti megoldásokkal, a berendezések és az áru megfelelő elhelyezésével befolyásolhatjuk. A vevő útjának növelését, az eladótér egyenletesebb leterhelését érhetjük el, ha a vevőforgalom szempontjából frekventált árucsoportokat (vagy tevékenységeket) szétszórtan helyezzük el. Ez azonban nem eredményezheti az egymással szorosan összefüggő tevékenységek térbeli szétválasztását. Ha a vevőút növelése a célunk, akkor biztosítani kell, hogy a kényszerűen meghosszabbított úton a vevő figyelmét lekössük. Ne kényszerítsük a vevőt olyan út megtételére, mely üres falakkal, állványhátfalakkal stb. határolt. A vevő útját a berendezés elrendezésével is befolyásolhatjuk. Azonban a túl hosszú gondolák vagy túlságosan labirintusos berendezés-elrendezés, épp az ellenkező hatást váltja ki a vásárlóból, mint amit el kívántunk érni. Mindenkor figyelembe kell venni a vagyonvédelmi szempontokat. A vevő mozgási útvonalát el kell választani az üzemi területtől.


32 Tízedik témakör A BOLTI ÉRTÉKESÍTÉSI MÓDOK LOGISZTIKÁJA Az értékesítési módok Értékesítési módnak nevezzük az áruk fogyasztók számára történő kiszolgálásának módját. Az értékesítési mód megválasztása egyrészt a marketingcéloktól függ, másrészt pedig az áru jellemzőitől. A logisztikával kapcsolatos marketingcélok azt jelentik, hogy a vevők szeretnek kényelmesen vásárolni, szeretnek az áruval közelebbről megismerkedni (szeretik az árut egyes esetekben megtapintani, megszagolni, jól megvizsgálni, felpróbálni, stb.), szeretik (vagy nem?) az eladóval a perszonális kapcsolatot, szeretnek gyönyörködni egy szép szakboltban vagy áruházban járkálva az épületben ill. a sorok között. Az áru jellemzői viszont határt szabhatnak az egyes értékesítési mód választásnak. Egyes áruk beszennyezhetik a vásárlót, veszélyt jelenthetnek az egészségére, másrészt pedig a vevők a szakszerűtlen tevékenységükkel ronthatják az áru minőségét, kárt okozhatnak benne, eladhatatlanná tehetik. A fontosabb értékesítési módok a következők: • • • • •

Hagyományos értékesítési mód, Önkiszolgáló értékesítési mód, Preszelekciós értékesítési mód, Minta utáni értékesítési mód, Kombinált értékesítési mód.

A hagyományos értékesítésű bolt eladóterének alapvető berendezési tárgyai A berendezések csak alárendelt, passzív szerepet játszanak. A faliállványok az eladó állandó jelenléte és a vevő általi megközelíthetetlensége miatt árutárolási funkciót töltenek be. A faliállványok kialakításukban, szerkezetükben, jellegükben azonosak az önkiszolgáló boltok faliállványaival, legfeljebb az állványok alsó részén helyeznek el szekrényeket. Az eladóasztal – pult – a legtipikusabb bútordarab. Funkciója az eladó értékesítési munkafeltételeinek (bemutatás, darabolás, mérés, csomagolás, pénzkezelés) biztosítása. Az egyes munkahelyek pultjai kialakításukban szakmánként eltérőek. Az élelmiszerboltok pultjait a jobb árubemutatás érdekében a vevő felőli oldalon rendszerint 2 sor üvegpolccal növelik, ezeket egészségügyi okokból homloküveggel védik. Igény szerint hűtött és hűtetlen kivitelben készülnek. A pult belső, alsó oldala tartalékáru és csomagolóanyag tárolására szolgál. Az ún. norvég pultok belső, alsó része is hűtött.


33 Az iparcikkboltok kiszolgáló pultjai magasítás nélküliek. Alapvetően két típusa különböztethető meg. Telepult vevő fölötti homloklapja és fedlapja nem átlátszó – az áru jellegétől függően készülhet fiókos és polcos kivitelben. Az angolfiókos pultokat a kis terjedelmű, értékesebb, bemutatást fokozottan igénylő és nem nehéz áruk eladásánál használják. Homlok- és fedlapjai üvegezettek, a bennük elhelyezett 3-4 sor fiók felfelé csökkenő mélységű. Ezáltal a vevő láthatja a pult fiókjaiban elhelyezett árut. Jellemző alkalmazási területe az óra-, ékszer-, ajándék-, illatszer-, divatáru, stb. boltok. Vizsgáljuk meg a hagyományos értékesítési tevékenység folyamatait, amelyek a következők: • áruajánlás, • eladás és • vételár elszámolás. Megkülönböztetünk egy, kettő és háromütemű értékesítési módot. A kereskedelmi logisztikában számunkra az a fontos, hogy hány helyen történik a logisztikai tevékenység. Az együtemű értékesítés során a három tevékenységet egy helyen végezzük. A kétütemű értékesítésnél a tevékenységeket páronként végezzük, a háromütemű értékesítés során mindegyik tevékenységet külön-külön helyen végezzük. Az ütemszám növelése általában a folyamat gyorsítása irányába tart, bár több munkaerő, nagyobb hely szükséges és az is igaz, hogy a vevők számára esetleg az ütemszám növelés kevésbé komfortos. Az önkiszolgáló értékesítési mód jellemzői, az önkiszolgáló eladótér berendezési tárgyai Önkiszolgáló módon csak olyan áru értékesíthető, melynek mennyiségi osztása megfelel a leggyakoribb vásárlási mennyiségnek, így nem szükséges a bolti személyzet további, az áru mennyiségi osztását eredményező tevékenysége. Az önkiszolgáló értékesítésre minden olyan árucikk alkalmas, melyet terjedelménél, súlyánál fogva a vevő könnyen, saját maga és az áru épségének veszélyeztetés nélkül képes mozgatni, csomagolása biztosítja az áru védelmét, és az árucímkével együtt tartalmaz minden olyan információt, mely a vásárlói döntéshez szükséges. Zártpályás önkiszolgálás esetében nem célszerű olyan árut értékesíteni, mely terjedelménél fogva nem fér el a vevő által kötelezően használandó kocsiban vagy kosárban, illetve az áru odahelyezése a termék állagának romlásához vezethet. Az eladás elszemélytelenedése feleslegessé teszi elsősorban az eladói munkahely szerepét betöltő pultokat, s egyben új funkcióval, az árubemutatással ruházza fel az árutároló berendezéseket.


34 Ezek nyitott berendezések, mert ilyen módon csak az az áru adható el, amit a vevő lát, és amelyhez hozzá is férhet. Legfontosabbak az áruállványok, amelyek nemcsak nagytömegű áru tárolását, hanem az értékesítést elősegítő árubemutatást is lehetővé teszik. Méretezésük és kialakításuk folytán alkalmazkodniuk kell a vevőkényelmi szempontokhoz. Biztosítani kell a vevő számára a választék gyors áttekintését és közvetlen hozzáférését az áruhoz, mely követelmény előnyben részesíti a szabadpolcos vagy függesztős kialakítást. A nagytömegű áru elhelyezése szükségessé tette, hogy az áruk a vevőtérben is elhelyezésre kerüljenek, így alakultak ki a középállványok. Legalább két oldalon alkalmasak árutárolásra, bemutatásra. Némely típusoknál a gondolák végeit is árutárolásra alkalmas polcokkal vagy felakasztható huzalkosarakkal látják el. Iparcikk áruk többnyire igénylik a függesztett árubemutatást (pl. nyakkendő, konfekció, kötöttáru, szerszám, stb.), különféle konzolok, árufüggesztők biztosítják ezt. A konzolok nagy teherbírású alkatrészek, az állványok oszlopainak perforációiba akaszthatók, míg az árufüggesztők általában az állványok perforált hátfalára vagy egyéb kiegészítő elemeire kapcsolható kisebb teherbírású alkatrészek. Konzolokat különösen ruházati boltokban alkalmaznak, az árufüggesztők alkalmazása iparcikkboltokban terjedt el. Az állványokra szerelhető vitrinek nagy értékű, kis terjedelmű, eltulajdonításnak vagy állagrongálásnak fokozottan kitett áruk bemutatására és tárolására szolgálnak. Az önkiszolgáló rendszer kizárólagosan ritkán valósítható meg, rendszerint kombinálni kell más kiszolgálási formával is. Ezért találkozhatunk hagyományos eladást lehetővé tevő pultokkal is. Élelmiszerboltokban teljesen megegyeznek a hagyományos kiszolgálású boltok pultjaival, iparcikkek vonatkozásában pedig lényegesen kisebbek, megszakításos elhelyezésükkel nem zárják el a vevőt az árutól. Rendszerint csak kiegészítő funkciójú munkaasztal szerepét töltik be. Az önkiszolgáló eladóterek pénztárpultjai funkcióban eltérnek a hagyományos bolt pénztári munkahelyétől. Oka, hogy az önkiszolgáló pénztári munkahelyen az áru mindig jelen van, ott történik a vásárolt mennyiség megállapítása, a vásárlási érték pénztárgép segítségével történő regisztrálása, a pénzkezelés és sok esetben bizonyos csomagolási feladatok ellátása is. Megkülönböztetünk zártpályás önkiszolgálásnál használt végpénztári munkahelyet és a szabadpályás önkiszolgálás pénztári munkahelyét. A preszelekciós értékesítési mód jellemzői A preszelekció (előzetes kiválasztás alapján történő eladás) lehetővé teszi a vevő részére a teljes választék jellemző tulajdonságainak megismerését, az áruk kiválasztását, majd megvásárlását. Jelentősége abban rejlik, hogy kiküszöbölődik az árubemutatás, áruajánlás tevékenysége. Élőmunka kímélő értékesítési mód, mely a hagyományos eladással összehasonlítva, nagyobb termelékenységet eredményez.


35 Az eladótér funkcionális felosztása gyakorlatilag azonos a hagyományosan értékesítő eladóterével, azzal a különbséggel, hogy a vevőtér ezúttal nem kizárólag a vevő mozgására, hanem az előzetes kiválasztás alapját képező áru bemutatását szolgáló berendezések elhelyezésére is szolgál. A vevőtér funkciójának bővülése az eladótérből való részesedési arányának növekedését is eredményezte. A növekedés oly mértékű, mely lehetővé teszi az árubemutató berendezések elhelyezését és a vevő szemlélődéséhez szükséges közlekedőterület biztosítását a vevőtérben. Alaprajzi funkcionális felosztását az áruutánpótlás gyakorisága határozza meg. Az eladótér raktárhoz legközelebbi területén mindenkor az eladói munkaterület helyezendő el. A preszelekció alapján történő értékesítés árumintáknak, vagy magának az értékesítendő árudarabnak a bemutatásával történhet. A vevő a minták alapján kiválasztott és megvásárolni kívánt áruval a vételt – illetve a vételár kifizetését – megelőzően, az eladó révén kapcsolatba kerül, azt megszemlélheti, kipróbálhatja. A vásárlás így egy konkrét árudarabra vonatkozik, s a vevő az általa megvásárolt árut azonnal birtokba is veheti. Alapvető berendezéseiként egy sajátos egycélú berendezéstípus jelentkezik. Legjellegzetesebbek a vitrinek, dobogók és a különféle árufüggesztők. Az áruminták bemutatását szolgáló berendezések többnyire különlegesen igényes kivitelűek, az alapvető célon túlmenően vásárlási hangulatkeltő, belsőépítészeti funkciót is betöltenek. A minta utáni értékesítés jellemzői A preszelekció sajátos változataként is felfogható. A vevő nem egy általa előzetesen megszemlélt konkrét árudarabot, hanem a mintához hasonlót vesz meg. A ténylegesen megvásárolt áruval csak az adás-vételi ügylet megkötése után kerül kapcsolatba. Vevő az árut a fizetés tényét igazoló bizonylat ellenében, a pulthoz kapcsolódó, vagy attól távollévő raktárban kapja meg. Gyakori, hogy az árut a vevő lakására szállítják, és ott adják át. A minta utáni értékesítés szükségtelenné teszi az áruk beszállítását az üzletbe, az eladótér feltöltését, az áru eladásra történő előkészítését, a csomagolást. A szükségtelen, vagy éppenséggel módosuló bolti technológiai és logisztikai folyamatokat az eladható, diszponálható készletre vonatkozó információs folyamatok váltják fel. A központi készletből minta után történő értékesítés gazdaságos készlettartást és magasabb szintű raktártechnológia alkalmazását teszi lehetővé. Sajátos értékesítési megoldást jelentenek a catalogshowroom-ok: a minta alapján történő vásárlás előtt a vásárló egy katalógusból tájékozódik. Ez a kiszolgálási forma egyesítette a minta utáni értékesítés mintatermi rendszerét a csomagküldő kereskedelem katalógusos választék-bemutató megoldásával.


36 Az értékesítési összevetése az áruk egyes körével és jellegével A hagyományos értékesítésre bármelyik bolti forgalomban lévő áru alkalmas. Lényegéből adódóan a legmunkaigényesebb, a legkisebb termelékenységet eredményezi. Alkalmazása csak elkerülhetetlen esetben célszerű. Ilyen pl. az árunak csak a vevő jelenlétében elvégezhető mennyiségi osztása, az előrecsomagolás hiánya, a különleges áruismeret igénye, az áru rendkívüli védelmének szükségessége vagy a túlságosan kicsi eladótér. Az önkiszolgáló értékesítésre minden olyan árucikk alkalmas, melyet terjedelménél, súlyánál fogva a vevő könnyen, saját maga és az áru épségének veszélyeztetés nélkül képes mozgatni, csomagolása biztosítja az áru védelmét, és az árucímkével együtt tartalmaz minden olyan információt, mely a vásárlói döntéshez szükséges. Zártpályás önkiszolgálás esetében nem célszerű olyan árut értékesíteni, mely terjedelménél fogva nem fér el a vevő által kötelezően használandó kocsiban vagy kosárban, illetve az áru odahelyezése a termék állagának romlásához vezethet. Preszelekció alapján történő értékesítést célszerű alkalmazni minden olyan esetben, amikor az eladásra kínált választék rendkívül mély, azonban az áruk eladásához valamilyen formában szükséges a bolt személyzetének közreműködése. Ilyenek elsősorban az iparcikkek, a többnyire nem naponta vagy rendszeresen vásárolt árucikkek: • • • • •

a darabolást igénylő iparcikkek (textília, burkolóanyag) nagy értékű, kipróbáláshoz szakértelmet igénylő műszaki cikkek (szórakozató elektronika) fokozott vagyonvédelmet igénylő cikkek (ékszer, óra) a bemutatáshoz összeszerelést és sajátos technikai feltételt igénylő, egyébként szétszerelten csomagolt áruk (csillár) nagydarabos, nehezen mozgatható iparcikkek (bojler, szőnyeg, jármű)

Minta utáni értékesítést célszerű alkalmazni olyan áruk esetében, melyek terjedelmüknél vagy súlyuknál fogva alkalmatlanok arra, hogy a fizetést követően a vevő saját maga szállítsa el a boltból. Ennek az értékesítési módnak feltétele a szállítókészség és a minőség garantálása, valamint az esetleges bolti mulasztás miatt a vevőt ért kár feltétel nélküli vállalása és gyors elhárítása. Kombinált értékesítési mód Az önkiszolgáló rendszer kizárólagosan ritkán valósítható meg, rendszerint kombinálni kell más kiszolgálási formával is. Ezért találkozhatunk hagyományos eladást lehetővé tevő pultokkal is. Élelmiszerboltokban teljesen megegyeznek a hagyományos kiszolgálású boltok pultjaival, iparcikkek vonatkozásában pedig lényegesen kisebbek, megszakításos elhelyezésükkel nem zárják el a vevőt az árutól. Rendszerint csak kiegészítő funkciójú munkaasztal szerepét töltik be.


37 Az önkiszolgáló eladóterek pénztárpultjai funkcióban eltérnek a hagyományos bolt pénztári munkahelyétől. Oka, hogy az önkiszolgáló pénztári munkahelyen az áru mindig jelen van, ott történik a vásárolt mennyiség megállapítása, a vásárlási érték pénztárgép segítségével történő regisztrálása, a pénzkezelés és sok esetben bizonyos csomagolási feladatok ellátása is. Megkülönböztetünk zártpályás önkiszolgálásnál használt végpénztári munkahelyet és a szabadpályás önkiszolgálás pénztári munkahelyét. Egyéb értékesítési mód Az egyéb értékesítési módok logisztikájával – szándékunk szerint – e keretek között csak kisebb mértékben foglalkozunk. Ide tartozik értelmezésünk szerint a csomagküldő kereskedelem, automata gépek és az automata boltok rendszere. A csomagküldő kereskedelem jellemzői. Az értékesítési munkafolyamat három önálló szakaszra tagolódik: • áruajánlás katalógusok, CD-ROM-ok útján, • megrendelés postai úton • a megrendelések teljesítése a központi raktárakból, rendszerint postai kiszállítással. A vásárló az otthonában, a kínálatot ismertető nyomtatványokat kényelmes körülmények között lapozgatva eszközölheti vásárlásait, a katalógushoz mellékelt megrendelőlap kitöltésével, illetve visszaküldésével. A csomagküldő kereskedelem fogalma. Olyan értékesítési mód, mely katalógusok, nyomtatványok, esetleg CD-ROM-ok segítségével ajánlja áruit, a vevő pedig postai úton rendeli meg és kapja kézhez a kívánt cikkeket, fölöslegessé téve ezzel a vevő és eladó személyes találkozását. A csomagküldő kereskedelem szerepének értékelése a hazai és külföldi gyakorlatban. Forgalmi részaránya a bolti kereskedelemhez viszonyítva az Egyesült Államokban a legnagyobb (11%), ezt követi Németország és Anglia (8%), Franciaország, Belgium és Hollandia (2-3%). A csomagküldő kereskedelem forgalmának növekedési üteme általában meghaladja az illető országok kereskedelmi forgalmának növekedési ütemét. Azokban az országokban a legfejlettebb, ahol általában is magas színvonalú a kereskedelmi tevékenység. A technika, az életszínvonal és a postai szolgáltatások minőségének fejlődése, valamint a fogyasztói szokások változása várhatóan a csomagküldő kereskedelem további térhódítását fogja eredményezni Árukínálatuk gyakorlatilag megegyezik a nagy áruházak kínálatával, így számottevő versenytársaikká válnak a fogyasztók széles rétegeinél. Szerepük egyaránt jelentős a városi és a ritkán lakott települések körében. A csomagküldő kereskedelem működtetésének feltételei. A katalógussal, mint az üzemeltetés leglényegesebb feltételével szemben a következő követelményeket kell támasztani: A katalógus pontos, korrekt jegyzéke kell, hogy legyen a kapható választéknak, hogy a következő katalógus megjelenéséig a kínált és a vevő által megvenni szándékozott áru valóban rendelkezésre álljon, az igény teljesíthető legyen. Ez igen gondos előkészítő, prognosztizáló munkát igényel.


38

A katalógusnak tartalmaznia kell az összes szükséges információt az egyes cikkekről (forma, méret, méretválaszték, szín, ár, stb.) A katalógus kivitelezésének, minőségének, grafikai, nyomdai megoldásának olyan színvonalúnak kell lennie, hogy pontos, színhelyes tájékoztatás mellett vásárlásra ösztönző is legyen. A katalógusok előállítási költsége igen magas, mivel azonban reklámcélokat is szolgál, így viszonylag alacsony áron árulják. A nyugati országokban mind gyakrabban találkozhatunk elektronikus katalógusokkal is. Az egyes termékcsoportokat egy rövid videofilm is bemutatja. Az egér segítségével mozoghat a vevő a katalógusban, a megrendelés is közvetlenül a képernyőn keresztül történik. Másik lényeges feltétel a megfelelő választékstruktúra kialakítása. Igen gondos, előrelátó és felelősségteljes beszerző munkára van szükség. A cikkek minőségének megbízhatóságára vonatkozó vizsgálatokat még a forgalomba hozatal előtt megkezdik, de az ellenőrzés a forgalmazás időszakában is folyamatos. A készletek tárolására, a megrendelések feldolgozására nagy, központi automatizált, elektronikus számítógéppel irányított raktári rendszereket alkalmaznak. Ez feltétele a megrendelések pontos és gyors teljesítésének. Fontos a magas színvonalú postai szolgáltatás és a jó úthálózat, melyek nélkül a gyors és pontos házhozszállítás nem lenne megvalósítható. A csomagküldő kereskedelem hatékonyságának tényezői. Nincs szükség a forgalom lebonyolításához igényesen kialakított, drága és esztétikus megoldású kiskereskedelmi egységekre. A drága belterületi telkeken lévő szaküzletek helyett olcsóbb telkeken elhelyezkedő raktárakból bonyolítható a forgalom. Elmarad a vevőkkel való időigényes, személyes foglalkozás, nincs hullámzó vevőjárás. Folyamatos, egyenletes leterheltségű nagyüzemi munkaszervezéssel oldható meg a kiszolgálás. A bolti dolgozók magasabb kvalifikáltságával ellentétben, a raktárakban a munkakörök jelentős részével szemben alacsonyabb igények támaszthatóak, ez munkabér megtakarítást eredményez. A koncentrált raktárkészletek növelik a készlethatékonyságot. A kereskedelmi automaták szerepének értékelése az ellátásban. A múlt század utolsó két évtizedében jelentek meg az első értékesítő automaták az USA-ban. Főbb típusai: • kiejtő, • rekeszes, • folyadékadagoló, • speciális és • kombinált automaták.


39 Döntő többségük a helyi ellátási igényeknek megfelelően, élelmiszereket árusít. Igen elterjedtek a hideg és meleg italokat árusító automaták. Jelentős szerepet töltenek be az ellátásban a nem folyadékárusító automaták is (cukorka, rágógumi, szendvicsek, saláták, fagylalt, pékáru, cigaretta, stb.). Iparcikkeket is lehet automatákon keresztül árusítani: pl. levélpapír, képeslap, bélyeg, közlekedési eszközök jegyei, könyv, újság, stb. A kereskedelmi automaták ellátásban betöltött szerepe főként a tömegfogyasztási cikkek területén jelentős és elsősorban a gyorsasága miatt vált közkedveltté. De nem elhanyagolható az az előnye sem, hogy a bolti nyitvatartási időtől függetlenül is hozzájuthat a vásárló a kívánt árucikkhez. Leggyakrabban a különböző nagy forgalmi csomópontokon helyezik el. Hatékonyan üzemeltethetők még hivatalokban, oktatási intézményekben, gyárakban, áruházakban, boltokban, szállodákban vagy ezek közelében. Telepítésüket meghatározza az ellátásban betöltött kisegítő szerepük: a rendkívüli, lökésszerű csúcsforgalom lebonyolításának elősegítése, valamint az, hogy lehetővé tegyék a záróra utáni vásárlást. Telepítésük történhet szabad térre vagy zárt térre, elhelyezésük lehet egyénenkénti vagy csoportos. Az értékesítő automaták üzemeltetési feltételei. Alapvető feltétele a hibátlan és folyamatos működtetés, ami technikai zavaroktól mentes, nívós műszaki állapotú gépparkban kihelyezett, jó minőségű áru esetén valósulhat meg. A gép működtetése érmék bedobásával történik. Megfelelő címletű, jó minőségű, kopásálló érmékre van szükség. A forgalmazott cikkek mérete, alakja, illetve csomagolása a géptípus adottságaihoz kell, hogy alkalmazkodjon, továbbá lehetővé kell, hogy tegye a vásárlás eladó nélküli lebonyolítását. Tájékoztató feliratokkal és ábrákkal kell ellátni. Biztosítani kell a folyamatos árufeltöltést friss termékekkel. A gépek lehetnek saját tulajdonban, de bérelni is lehet. Az üzemeltető vagy maga végzi saját apparátussal a szervizelést és az árufeltöltést, vagy pedig szakcégre bízza ezeket. Az automaták rentabilitását a következő tényezők befolyásolják: • beruházási költségek • az amortizáció, az alkatrészek pótlása, a műszaki karbantartás • energiaköltség • szállítási költség • munkabér A nagyobb kapacitású gépek általában gazdaságosabbak.


40 Automata élelmiszerboltok Japánban Az automata élelmiszer boltok működése Japánban. Az „A” típusú berendezések főként ún. száraz (hűtést nem igénylő) árukat, a „B” típusúak hűtött illetve mélyhűtött termékeket kínálnak. A bolt automata berendezései komputerrel vannak összekötve. A dolgozók zöme az árufeltöltést szervezi, illetve a vásárlás utáni becsomagolást, dobozolást végzi, de szükség van számítógép-kezelőre, sőt gyakran eladótéri tanácsadóra is. A berendezések árubemutató felületére láncos futószalagon szállítják az egyes termékeket. Ha a polcról fogynak az árucikkek, ezt egy detektor érzékeli, s a futószalag automatikusan feltölti azt. A vevő a bevásárlókocsiba összegyűjtött termékeket az ún. irányítópult szélén lévő scannerberendezéshez viszi, amely regisztrálja a volument és az árat. A vásárló a scanner nyílásába helyezi a hitelkártyáját, amely automatikusan leemeli a számlájáról a megvett termékek ellenértékét, s átutalja azt a kereskedelem számlájára. A szalagos konvejor a megvásárolt termékeket eljuttatja a csomagolóba, ahol becsomagolják az árut. A vevő a megvásárolt termékeket a bolt kijáratánál vagy a parkolóban kapja meg. Ezzel a módszerrel meg lehet takarítani az áruátrakást és más munkaigényes műveletet.


41 Tizenegyedik témakör A KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, ESZKÖZRENDSZEREK POS pénztárterminálok alkalmazása Naprakész képet kapni a készletekről, az értékesítésről; a fogyasztói igényeket folyamatosan követni, azaz jó áruforgalmi munkát végezni tételes, cikkelem, illetve választékelem mélységű adatfeldolgozás nélkül nem lehet. A kereskedelem számítástechnikai fejlesztésének egyik célja, hogy a nagyobb egységekben – főként az áruházakban – ilyen korszerű, pénztárterminálokkal kiépített értékesítési módszer („értékesítési pont” rendszer) kerüljön bevezetésre. A pénztárterminál olyan pénztárgép, mely a hagyományos pénztári műveletek elvégzésén kívül cikkenkénti értékesítési adatokat rögzít, és biztosítja az adatok további elektronikus adatfeldolgozó egységre juttatását. Egyik lehetséges funkciója az árlekérdezés. A leolvasott kód alapján megkeresi a cikk tárolt egységárát, megnevezését, majd a cikkelem tárolt egységárával kiszámítja a fizetendő összeget, kinyomtatja a cikk nevét, árát, a vásárlás időpontját, stb. A pénztárterminálok alkalmazása: • • • • •

növeli a kiszolgálás kulturáltságát és korrektségét; az áru megnevezésének kinyomtatása a blokkot „emberi olvasásra” alkalmassá teszi; az árukód gépi olvasása és a gépben tárolt ár számlázása megszünteti a téves árat; a visszajáró pénz kinyomtatása a vevő számára megkönnyíti a pénzelszámolást; a vevő felé fordított megjelenítő bizalmat kelt és segíti a pénztárműveletek ellenőrzését.

A vonalkód-olvasók típusai A vonalkódok olvasása lényegében három egymás utáni műveletet jelent: • • •

Optoelektronikai jelérzékelés, érzékelt jel átalakítása, átalakított jelek feldolgozása.

A legegyszerűbb eszköz a fényceruza: alig nagyobb egy töltőtollnál, működtetése gyorsan megtanulható. Pénztárterminálhoz kapcsolva használják, egyes változatai hordozhatók (leltározó eszközök). A kódok leolvasásakor a hegyét végig kell húzni a kód teljes hosszúságán úgy, hogy a mozgatás során minden függőleges vonalat és közt metsszen. Egyik hátránya, hogy az alkalmazónak lényegében mindkét kezét igénybe veszi. Nincs lehetősége, hogy csomagoljon, a nehezebb árut felemelje, valamilyen adatot beüssön a pénztárgépbe stb. Megbízható eszköz, azonban bizonyos idő után elhasználódik, mivel a ceruza hegyén lévő rubingolyót állandóan nyomó igénybevétel éri. Ez a festékanyagtól egy idő után bepiszkolódik, vagy elkopik.


42 Az érintés nélküli kódolvasás tipikus eszköze az olvasópisztoly. Mozgó vagy mozdulatlan tárgyakon lévő vonalkódok egyaránt leolvashatók a segítségével, általában 15-20 cm szélességig lehet a kódot érzékelni vele. Célszerű alkalmazni olyan helyen, ahol nem egyenletes a leolvasási felület. Beépített vonalkód-olvasók estében az olvasó-berendezést beépítik a pénztárgép pultjába. Ez esetben a kódot hordozó árucikk mozog el az olvasó előtt bizonyos távolságban. Infravörös vonalkód-leolvasó alkalmazása során a vonalkód leolvasása 0,5 másodpercig tart, vagyis lerövidíti a pénztárnál való várakozási időt, és tovább csökkenti – gyakorlatilag kizárja – a hibalehetőséget. Az „értékesítési pont” rendszer alkalmazásának előnyei Az ún. értékesítési pont rendszer alkalmazásának számos előnye van: • megnő a pénztárak áteresztőképessége, • könnyebb, gyorsabb a pénztáros munkája, az árbeütés kiküszöbölésével elkerülhető az ár nem kellő ismerete vagy a bizonytalanság miatti várakozás, megszűnik a téves áralkalmazás, • elmarad a cikkek egyenkénti árazásának, illetve átárazásának költsége, feleslegessé válnak az árváltozással kapcsolatos jelenlegi tetemes bolti munkák (készletfelvétel, átárazás, készletérték különbözet kiszámítása), árváltozáskor pusztán be kell táplálni a számítógép törzsadat-tárolójába az új árakat, • csökkennek a leltározási költségek (a hordozható adattároló és a fényceruza segítségével leltározható a bolti készlet), • a naponta kimutatott cikkelem mélységű készlet megteremti a hatékony készletgazdálkodás, a hálózati egységek önállóságának alapját, • a rendszerre alapozva olyan áru-utánpótlási szisztéma valósítható meg, amely lehetővé teszi a keresletnek megfelelő árukészlet folyamatos feltöltését az áruháztól távolabb telepített központi raktárból, • javítja az információszolgáltatást, pl. az áruház forgalma értékben, az áruforgalom cikkenként, a minimum készlet figyelése, egyéb információk, stb. Az EFT-POS pénztárterminálok működésének lényege A hitelkártyák erősítik a fogyasztók vásárlási hajlandóságát. A hamis kártyáktól a hologram és a mágnescsík védi az igazi tulajdonost, de ehhez a kereskedelmi egységnek rendelkeznie kell egy EFT-POS (Electronic Funds Transfer – Point of Sale) pénztárterminállal, amely maximum 3 másodperc alatt rá tud kapcsolódni a kártya „tisztaságát” kimutató központi számítógépre. A nyugati államokban, ha az ipari hitelkártyát drágállják a kereskedők, akkor csinálnak ők maguk. Ezek a különböző ügyfélkártyák.


43 Az EFT-POS pénztárterminál ellenőrzi a kártyán lévő mágnescsíkot vagy hologramot, valamint a fizetőképességet és már ki is adja a blokkot. Tehát a hitelkártyával vásárló vevő nem tartja fel a sort, mindez jelentősen fokozza a pénztár átbocsátóképességét. Nyugaton gyakran olyan kedvezményeket is adnak a hitelkártyával vásárlóknak, hogy csak bizonyos idő (6-8 hét) múlva vonják le az összeget a számláról (késleltetett fizetés), vagy meghatározott érték felett több havi részletre adják a vásárolt terméket (részletfizetés). A rendszer működésének lényege az ügyfél fizetőképességét nyilvántartó számítógépes központ, a boltokban és áruházakban elhelyezett kártyaolvasó terminálok, valamint az ezek közötti összeköttetést biztosító telefon, rádió vagy még inkább műholdas kapcsolat. A hazai mielőbbi tömeges elterjesztéséhez a szükséges EFT-POS pénztárterminálok külföldről beszerezhetők, a kapcsolatot megteremtő kommunikációs vonalak létrehozása pedig ugyancsak nem jelenthet gondot. A hálózatok gyors kiépítésének fontos feltétele, a pénzintézetek folyószámla-nyilvántartási rendszerének elektronizálása már jórészt megvalósult. Az elektronikus pénztárca alkalmazásának előnyei Az elektronikus pénztárca készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, de itt a „pénz” magán a kártyán van. Ez valójában egy műanyag lapocskába ültetett mikroprocesszor, ebben a chipben van kódolva a tárolt „elektronikus pénz” volumene, mellyel a vevő közvetlenül fizethet az elfogadó helyeken. Elfogadásakor nem kell kapcsolatba lépni a kibocsátó bankkal, mivel a pénz kódoltan van a kártyán, így a kereskedelem költséget takaríthat meg. Az EFT-POS pénztárterminál ellenőrzi a kártyán lévő mágnescsíkot vagy hologramot, valamint a fizetőképességet és már ki is adja a blokkot. Tehát a hitelkártyával vásárló vevő nem tartja fel a sort, mindez jelentősen fokozza a pénztár átbocsátóképességét. A vevő számára előnyös, hogy míg a hitelkártyák esetében a forgalom után a bankok jelentős jutalékot számolnak fel, ez ennél a fizetési módnál nem áll fenn. Az elektronikus áruvédelmi rendszerek működése és a kereskedelem számára hasznos tulajdonságaik A kiskereskedelmi egységekben a jogtalan árueltulajdonításból fakadó veszteségek az utóbbi időszakban folyamatosan emelkednek. Bolttípusonként változik, de átlagosan a termékek mintegy 0,5-3%-a távozik az üzletekből fizetés nélkül. Az elektronikus áruvédelmi rendszerek célja, hogy zuhanásszerűen csökkentse a hálózati egységekben a vásárlói lopásokból fakadó veszteségeket. Feladatuk elsősorban nem a tolvajok megfogása, hanem a lopások megelőzése.


44 Az elmaradt veszteségek hozzájárulhatnak a profit növeléséhez, ez azonban csak akkor jöhet létre, ha az elektronikus áruvédelmi rendszerek a termékeltulajdonítási kísérleteket megbízhatóan jelzik. Felépítési elve az, hogy az áruházak, boltok készletét speciális, elektronikus címkékkel vagy markerekkel reparálják. Többször használatos címkék: árura különleges zárszerkezettel rögzítik, megfelelő segédeszközzel nyithatók és fizetés után eltávolítják az áruról. Egyszer használatos címkék: öntapadósak, külsőleg teljes mértékben megegyeznek a szokványos árazó-címkékkel, azonban parányi áramkört tartalmaznak, amely a fizetés elmaradása, így a címke hatástalanítása esetén riasztást vált ki. Az aktív címkéket a bolt, áruház eladóterének kijáratánál lévő detektorok érzékelik, amelyek nagy megbízhatóságú elektronikus egységekhez kapcsolódnak. Riasztáskor rögtön hang és/vagy fényjelzés következik be. Ekkor még a megtévedt vevő – a nála lévő védett termékkel – az antennák hatósugarában van, az azonosítás tehát nem jelent gondot. A boltban, áruházban kialakított kereskedelmi technológiába az áruvédelemnek teljes mértékben bele kell illeszkednie. A legkorszerűbb rendszerek szinte semmilyen többletfeladatot nem adnak az eladóknak. Állandó innováció, egyre tökéletesebb megoldások, csúcstechnológiák jellemzik napjaink modern elektronikus áruvédelmi rendszereit. Többféle technológia létezik, amelyek meghatározzák az adott rendszer működési elvét és részben a felhasználás lehetőségeit is. Ismerünk elektromágneses, magnetoakusztikus, mikrohullámú és rádiófrekvenciás elven működő rendszereket. Ezek közül a rádiófrekvenciások a legtöbbet ígérők. A berendezések 1,9-10,5 MHz-es tartományban funkcionálnak. A biztonsági címkékbe meghatározott frekvenciára hangolt rezgőkör van beépítve, amely a kisugárzott rádiófrekvencia-jelben adott változásokat hoz létre. Ezt a vevőkészülék érzékeli, és amennyiben a saját címkéjét érzékeli, riasztást generál. Az antennák egymástól való legnagyobb távolsága 1,8 m, ami lehetővé tesz a kényelmes vevőközlekedést, de biztosítja az egyértelmű azonosítást is. Rendkívül megbízható detektálás és a téves riasztások elenyésző aránya jellemzi. A biztonsági címkék a kereskedelem által szabadon nyomtathatók, hatástalanításuk a deaktivizátortól 25 cm-es távolságra is lehetséges. Nem alkalmazhatók közvetlenül fémfelületeken, de a zsebbe, csomagokba, sőt a testhajlatokba rejtett áruk esetén is megbízható detektálást nyújtanak.


45 A pénztárak biztonságának fokozása A modern áruvédelem mindinkább összeötvöződik a vonalkódra épülő, számítógépes áruforgalmi rendszerekkel. A legtökéletesebb deaktivizátorokat jelenleg már ráépítik a vonalkód-olvasó scannerekre, így a megvásárolt termék azonosító vonalkódjának beolvasásával egyidejűleg a biztonsági címkék hatástalanítása is megtörténik. Ugyanaz a címke szolgálhat az áruvédelemre, amelyik a termékazonosító- és árinformációk hordozására. Ez a kereskedelem számára jelentős megtakarítást tesz lehetővé. Az áruvédelemmel foglalkozó cégek és a pénztárterminálokat gyártók mindinkább együttműködnek, hogy komplex, integrált rendszereket tudjanak kínálni a kereskedelemnek. A biztonsági címkéket már a gyártás során elhelyezik a termékekben vagy a csomagolásban. A rendszerek jó működésének feltétele, hogy ne pusztán csak a technikai megoldások legyenek nívósak, hanem az azokhoz kötődő szolgáltatások is (magas színvonalú garanciális és szervizszolgálat, az üzemeltetők alapos kiképzése, állandó tanácsadás, know-how átadása a kereskedőknek). A hazai kiskereskedelemben ma még ritkán alkalmaznak videomegfigyelő rendszert. De ahol mégis, ott is csak egyes részlegekre terjesztették ki. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a kamerák jól látható helyen való elhelyezése már önmagában is visszatart az áru eltulajdonításától. Nehézséget okozhat viszont az úgynevezett beláthatatlan részek, mint például a próbafülkék vagy a be- és kijáratok videó ellenőrzése. A hitelkártyás vásárlás jellemzői képernyőről, számítógép segítségével Feltétele, hogy a vevők hitelkártyával rendelkezzenek. Azokat a termékeket lehet megvásárolni ezen az úton, amelyeknek a bemutatása túlságosan helyigényes lenne, vagy nem tartoznak a vállalat normál választékához. A képernyőn az eredetivel mindenben megegyező képeket lehet bemutatni. A vásárlók a billentyűzetet használva tájékozódnak az eges cégek kínálatáról. A termékcsoportok és termékek behatárolása, valamint az ún. komputer menü segítségével a fogyasztó a keresett áruig „lapozhat”, a készülék ezután az adott terméket a lemezről bemutatja. A vevő döntött a vásárlásról, megadja a kért mennyiséget, a szállítási határidőt, a szállítási címeket. A hitelkártya visszaadásakor a vásárló nyomtatott bizonylatot kap az általa leadott valamennyi megrendelés összes adatával. A szállítás a központi raktárból 2 napon belül megtörténik.


46 Tizenkettedik témakör KISKERESKEDELMI BOLT TERVEZÉSE Egy bolt tervezésekor külön kell a külső környezetet és a belsőt tervezni. A külső tervezéskor azt vizsgáljuk meg, hogy egy bolt logisztikailag alkalmas-e adott árutípus értékesítésére. Alapvető elemzés a piac felmérése. A kereskedelmi logisztikában az érdekel bennünket, hogy földrajzilag milyen kiterjedésű a piac. Gondoljunk arra, hogy egy lakótelepi vegyesbolt egy ház lakóit tudja ellátni, egy lakótelepi ruházati bolt az egész lakótelepet, egy városi ékszerbolt a város lakóit képes ellátni. Tehát látható, hogy földrajzilag a piac eléggé különböző lehet. Hogyan kezdjük az elemzést? Célszerű az infrastrukturális viszonyokat először megvizsgálni. Fontos vizsgálati szempont a vasútállomás közelsége, a helyközi és a helyi autóbusz közlekedés (természetesen, ha szóba jöhet, akkor a villamos, a HÉV, ill. egyéb megállókat is figyelembe kell venni). Meg kell vizsgálni, hogy hol találhatók települési parkolók és ezek milyen messze vannak. Egyes esetekben a közlekedési vállalattal is le kell tárgyalni parkolóhely igénybevételi lehetőséget, pl. bérlet formájában. A közelebbi környezet vizsgálatakor fontos, hogy a bolti közúti kapcsolatait is számba vegyük. Sokféleképpen csoportosíthatjuk a boltokat az elhelyezkedésük szerint, így beszélhetünk: • zsákrendszerű, • átmenő rendszerű és • blokkszerű boltról. A zsákrendszerű bolt esetén a vevői bejárat és az árufeltöltés bejárata megegyezik. Ilyenkor az áruutánpótlást úgy kell megoldani, hogy a vevői forgalmat ne zavarja. Az átmenő rendszerű boltoknál a vevői bejárat az utcafronton, az árufeltöltés bejárata pedig az ellenkező oldalon van. A blokkszerű boltnál lehet külön ajtó az árufeltöltésnek, de ez gyakran nem használható az elhelyezkedése miatt. Különösen fontos a vevői út esztétikai kialakítása. Ennek természetesen összhangban kell lenni a többi külső elemmel. Sokan alkalmaznak aszfalt, műkő és viacolor burkolatot.


47 A bolt tervezésénél azt kell eldönteni, hogy 1) egy adott épület mennyre alkalmas kereskedelmi egységnek (jelen esetben boltnak), ill. 2) új beruházás esetén hol célszerű boltot kialakítani. Egy lehetőség vizsgálata esetén mindig kívülről, a környezet felől közelítjük és vizsgáljuk a leendő, ill. az adott kereskedelmi egységet. A környezetben vizsgáljuk a megközelítési lehetőséget – természetesen az áruforgalom és a vásárlói megközelítés szempontjából is. Megvizsgáljuk a közúti közlekedési lehetőségeket, a vasútállomást, a busz (helyi és helyközi megállóhelyeket), a közeli parkolókat, járdákat. Ne felejtsük el: a kereskedelem sikere néha métereken múlik. Lehet, hogy egy park, más épületek, átjárók feltérképezése elkerülhetetlen. Vizsgálandó, hogy a bolthoz tartozik-e parkoló, biciklitároló, kis tér, ahová esetleg árutárolók kihelyezhetők. A bolt külső részén a bejárati ajtók, az ablakok és a portál vizsgálandó. A bejárati ajtó lehet be- és kijárat, egyben vagy külön. Fontos, hogy kézi vagy elektronikus mozgatású. A könnyű nyithatóság fontos, hogy ez a vásárlók részére kényelmet jelentsen. Az ablakok egy bolton nem kifejezetten előnyösek, a besütő nap károsíthatja az árukat, ill. segíthetik a betörést. A portál a bolt elülső, kiemelt része, amelyen többek között a cég felírat, a kirakat és a cégér is található. A portál színe, kialakítása, anyaga nemcsak marketing szempontból, hanem logisztikai szempontból is fontos. A portál kialakítása során vizsgálandó, hogy a vevők hogyan tudják megközelíteni, lépcső, kapaszkodó, ferde járda, stb. Mivel marketing megfontolásból a bolt külső képének mutatnia kell a boltbelső hangulatát, ezért megfelelő anyag kiválasztása rendkívül fontos. Természetes és műkő, beton, fa, üveg, fém, stb. alkalmazását kell megtervezni.


48 Első feladat Vállalkozásunk egy 10*30 m-es bolttal rendelkezik, amely beépített, de átmenő rendszerű – azaz az árufeltöltéshez a vevői bejárattal (a rövidebbik oldallal) szemben ajtó áll rendelkezésre. Kerékpár boltot szeretnénk létrehozni. Tervezze meg a bolt környezetét! A bolt belső beosztása (még) tetszőlegesen változtatható – ezt is tervezze meg! Méretarányos rajzot készítsen! Milyen értékesítési módot választana? Milyen bolti berendezésekre lenne szüksége? Ezeket hol szerezné be? Második feladat Egy 25*25 m-es négyzet alakú építményt kell ruházati bolttá alakítania. Falak nincsenek, azt is önnek kell megterveznie. A fűtés padlófűtés, ablakok körben vannak, az ajtó helye is megválasztható. Az épület szoliter, tehát körbejárható. Tervezze meg a bolt környezetét! A bolt belső beosztása (még) tetszőlegesen változtatható – ezt is tervezze meg! Méretarányos rajzot készítsen! Milyen értékesítési módot választana? Milyen bolti berendezésekre lenne szüksége? Ezeket hol szerezné be? Harmadik feladat Jellemezze azt a szakboltot, amelyet a szemináriumi foglalkozáson a tanára vezetésével megszemlélt! Jellemezze a következő elemeket: • Környezet: utak, járdák • Vezető út (a bejáratig tartó út) • Közvetlen környezeti díszítő elemek • Sorosan, tömbösen beépített épület vagy ún. szoliter • Buszmegálló, vonat, metró, villamos, stb. távolsága • Parkoló: személygépkocsi, kerékpár • Árufeltöltés • Portál anyaga, formája, tartalmi elemei • Kirakat (nyitott, zárt, félig nyitott-félig zárt) • Ajtó: hol, egy vagy kettő, külön be, ill. kijárat és ún. ki-bejárat • Milyen a bolt kisugárzása? • A bolt belső felépítése, helyiségei • A különböző helyiségek jellemzői (előtér, eladótér, raktárak, szociális helyiségek, előkészítő helyiség, stb.) • A bolt területének ajzata • Bolti berendezések, azok elhelyezése


49 Negyedik feladat Jellemezze azt a szakboltot, amelybe szívesen jár vásárolni. Nevezzük ezt a boltot az Ön „kedvenc” boltjának. Jellemezze a következő elemeket: • Környezet: utak, járdák • Vezető út (a bejáratig tartó út) • Közvetlen környezeti díszítő elemek • Sorosan, tömbösen beépített épület vagy ún. szoliter • Buszmegálló, vonat, metró, villamos, stb. távolsága • Parkoló: személygépkocsi, kerékpár • Árufeltöltés • Portál anyaga, formája, tartalmi elemei • Kirakat (nyitmzéseott, zárt, félig nyitott-félig zárt) • Ajtó: hol, egy vagy kettő, külön be, ill. kijárat és ún. ki-bejárat • Milyen a bolt kisugárzása? • A bolt belső felépítése, helyiségei • A különböző helyiségek jellemzői (előtér, eladótér, raktárak, szociális helyiségek, előkészítő helyiség, stb.) • A bolt területének ajzata • Bolti berendezések, azok elhelyezése


50 Tizenharmadik témakör AZ ÁRUHÁZAK MŰKÖDTETÉSÉNEK LOGISZTIKAI KÉRDÉSEI Az áruházak, mint kereskedelmi nagyüzemek jellemzői Az áruházak – egy épületen belül – széles kereslet és nagy vásárlóerő lekötésére, nagyszámú vásárló igényeinek szolgálatára vállalkozó kereskedelmi létesítmények. Méreteik valamennyi árucsoport gazdag választékának koncentrált kínálatát teszik lehetővé, ami a vásárlóknak előnyös bevásárlási, a kereskedelemnek előnyös kínálati körülményeket teremt. Az árubeszerzéseknél nagyvevőként lépnek fel, a legfejlettebb módszereket alkalmazhatják mind itt, mind az értékesítésnél, kedvezőek a feltételeik a gépesítéshez, az elektronika bevezetéséhez. Az áru értékesítéséhez széleskörű szolgáltatást tudnak kapcsolni. Nagyszámú dolgozót foglalkoztatnak, sokoldalú munkamegosztásra, szakmunkaerők alkalmazására, folyamatos továbbképzésre van lehetőségük. Tömeges forgalmuk jó feltételeket teremt a nyereséges gazdálkodáshoz, ami helyes anyagi ösztönzők alkalmazásával az értékesítési kultúra sérelme nélkül fokozható. A nagy árbevételek lehetővé teszik az aktív reklámtevékenységet, az intenzív marketing munkát, mely tovább fokozza a forgalom-koncentrációt. Az áruházak csoportosítása a forgalomszervezés szempontjából valamint a főbb jellemzőik Az áruházak csoportosítása forgalomszervezés szempontjából: • nagyáruház, mely egy tulajdonos pénzéből épül, annak egységes vezetésével egybefüggő üzemként működik. Ez a „klasszikus” áruháztípus, itt az osztályok a vevő előtt csak oly mértékig különülnek el, hogy számadásilag a forgalmi és anyagi felelősség megvalósulhasson. Az egybefüggő osztályos felépítés annyira jellemzője a nagyáruháznak, hogy angol nyelvterületen még ma is „department store”-nak, „osztályos üzlet”-nek hívják • közösségi áruház: önálló kereskedők működési formája egy épületben. Az áruházépület úgy jön létre, hogy a jövőbeli árusítók egy szervezőnél a beruházási költséget előre lejegyzik a szükséges területre, vagy pedig egy vállalkozó saját tőkéjéből épít egy nagy áruházépületet, és amikor kész, bérbe adja a benne levő üzlethelyiségeket, árusító és raktár területeket. Emellett igyekeznek az elkülönülés látszatát kerülni és az épület szerkezetei is úgy alakítják ki, hogy a vevőben az áruházi összetartozás képe kialakuljon


51

Telepítés helye szerinti áruházak és jellemzőik •

• • • • • • • • • • •

belvárosi áruházak, ellátási központok áruházai: nagyvárosokban történelmileg alakultak ki olyan utcák, terek, melyek mellé a kereskedelem azért települt, mert a városi élet fő funkciói ezeken vagy ezek körzetében bonyolódtak le. Ezek az áruházak versenyképességükkel kezdetben sok kiskereskedőt tettek tönkre addig, amíg a bevásárlóközpontok konkurenciájával nem kellett szembenézniük. A társadalmi mobilitás körülményei között a jövőben csak úgy tudnak fennmaradni, ha épületeik nagyságát megnövelve további forgalmat koncentrálnak és épületeikhez kapcsolódóan parkolóházakat működtetnek (vásárlás igazolása esetén ingyenes parkolással) alközponti, elővárosi és lakótelepi áruházak: feladata az, hogy ellátási alközpontok és kisvárosnyi lakótelepek számára tegyék lehetővé lakóhelyük közelében a napi és időszaki szükségleti cikkek beszerzését, mindenkor a hely jellegéből adódó áruszükségletek kiemelésével (pl.: kertészkedéshez szükséges termékek) bevásárlóközponti áruházak és egyéb autós áruházak (szupermarket – hipermarket, lakberendezési, építési, kertészeti vagy más szakáruházak): autóval sok irányból megközelíthető forgalmi csomópontba települnek, a parkolási lehetőség bőséges, nem ritkán az üzlet alapterületének 2-4-szerese, a bevásárló kocsik szabadon a járműhöz tolhatók, a gépjárművel nem rendelkező vásárlói réteg érdekében városi és távolsági autóbusz járatok is felkeresik vagy az áruház saját bevásárló járatokat szervez. diszkont áruházak, nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházak: csak a leggyorsabban forgó áruk választékát tartják a kezdeti időszakban legtöbbször egyszerű épületben működtek, ma viszont már egyre inkább új egységekben üzemelnek kevés berendezést használva, néha göngyölegből, rakodólapról árusítanak, a kisebb árukat egyszerű állványokra rakják teljes önkiszolgálással, minimális személyzettel dolgoznak, csak fizetett szolgáltatást vállalnak, vagy még ilyet sem árukínálatukban előfordulhat a szavatossági idejének vége felé járó, de még fogyasztható áru, divathullámban el nem kelt cikk, tömegében túltermelt, ezért árán el nem adható áru, nem szabványos termék, stb. raktár áruházak: bontatlan kartonokban, ládákban, nagy csomagokban helyezik ki az árut, melyet a nagyvásárlók maguk szednek össze egy erre kiképzett bevásárló kocsira, és számlázás, majd fizetés után saját járművel maguk szállítják el. Az árakban az egyszerű körülmények, bontatlan csomagokban történő vásárlás, házhozszállítás elmaradása, stb. csökkentő tényezőként hatnak.


52 Az áruházak feltöltése, és az árufogadás A földszint az áruház legértékesebb területe, mivel ennek felkeresése a vásárló számára a legkönnyebb. Emiatt előnyös, ha az áru a pinceszinten érkezik. Fordítókoronggal, rámpakiegyenlítő szerkezettel, rakodógépek alkalmazásával a kirakási idő lerövidíthető. A torlódások elkerülésére az árufogadás idejét fuvarozási szerződésekben szabályozni. Ennek alapja egy olyan ütemterv, melyben az osztályok igényeit és a fuvarozók lehetőségeit egyeztetve, sorolják az egyes szállítók érkezését. Az éjszakai szállítás, előnyei mellett, lényegesen emelt költségeket jelent a fogadó áruháznak. Az áru egyszerű otthagyása és bezárása a fuvarozó részéről az iparcikkeknél nem járható út (nagy érték miatt). Ez a „zsilipes” éjszakai szállítás az élelmiszereknél előnyös, viszonylag lassú elterjedésének mégis valós okai is vannak. Az áruház készleteinek legfőbb raktározási helyei A készleteket tárolhatják az áruház épületén kívül; az áruházépület üzemi területének raktáraiban; az eladótér kéziraktáraiban; az eladótér magasállványainak felső soraiban. Áruházon kívüli tárolás: • saját külső raktárban • termelőknél, importőröknél. Az áruházi vállalatok több áruház közelségében központi raktárt tartanak fenn, amely az áruházak munkáját segíti és az árut – eladásra előkészítve, napi ütemezés szerint szállítja az áruházakba, ahol egyenesen az eladótérbe helyezik ki, árusításra Áruházi épületben történő raktározás: • központi raktár: leghatékonyabb, szakosított tárolás. Nagyobb áruházakban külön szinten, az egységes, nagyrakterű raktár olcsóbb építészeti megoldás és áttekinthetőbb a tárolás. • osztályraktár: nagyterű raktárban dróthálós szakaszolással vagy külön helyiségekben. Akkor előnyös, ha az áru útjának szerves részét képezi • Az áruházak üzemi területen kívül kialakított raktárain kív��l az áru egy kisebb hányadát eladótéri kéziraktárakban tárolják. Az áruház egyes szintjein elhelyezett árucsoportokhoz kapcsolódó szolgáltatások • • • • • • • • •

információ gyermekmegőrző fodrászat takarékpénztár gyorstisztítás, ruhaigazítás étterem, bisztró gyorstalpaló, kulcskészítő csomagmegőrző, üvegvisszaváltó toilettek


53 Egy nagyáruház létszámának, a dolgozók munkaidőalapjának és a változó forgalom melletti beosztásuknak a megállapítása Az osztályok, részlegek eltérő profilja, szolgáltatásainak különbözősége eltérő munkaigényességet takar az áru egyedi értékétől, fizikai jellemzőitől függően. Így egymás mellett levő osztályokon is azonos létszámmal különböző forgalmat és eredményt lehet elérni. Fejlettebb munkaeszközök alkalmazására is mód nyílik: elektronikus mérlegek, ármegjelöléshez gépek, automata üvegvisszaváltó, szőnyegforgató, gépi olló stb. A nagyüzemi jellegből adódóan a munka mélyebb elosztására, tagolására nyílik lehetőség: eladói, pénztárosi, csomagolói funkció, eladópénztáros funkció, pénztáros-csomagoló funkció, árufeltöltési funkció, raktárfeltöltési funkció, raktárkezelői funkció és kisegítő funkciók. Az áruházi üzem összetettségéből következik, hogy egyes részei különböző nyitvatartási idő mellett dolgozzanak. Sokoldalú hasznosításra az az áruházépület alkalmas, melynek egyes részei elkülönítetten is megközelíthetők. Technikai védelmi eszközöket alkalmazása Az őrzés részben épületen kívül történik, részben pedig a belső területek rendszeres bejárásával. Ez a tűzvédelmet is segíti. Forgalmi időben a vagyonvédelem a kereskedelmi munka minden fázisába beépített feladat. Sajátos probléma a kifizetett és kifizetés nélkül eltulajdonított áruk megkülönböztetése, ezért az értékesebb árut csak jellemző csomagolásban adják ki. Erősíthető az ellenőrzés technikai vagyonvédelemmel is. Infra és radar sugarakkal zárás után tudják az épülethomlokzatokat és az eladótereket védeni, ipari televízióval a nem jól belátható állványsorokat, zugokat, lépcsőházakat. A drága árukhoz zsinórt csipeszelnek, melyek a próbálást lehetővé teszik, de az árutól csak az eladó tudja, kulcs segítségével leválasztani, mert különben riasztó jelet ad. A sokféle védelmi feladat megkívánja, hogy szervezeti kerete is legyen. Ezért az áruházaknál rendész, nagyobb áruházi vállalatoknál ellenőrzési-rendészeti osztályok végzik a kereskedelmi folyamatba be nem építhető ellenőrzési munkát. Főbb technikai igények egy nagyáruház tervezőivel szemben a technológia helyes működése érdekében A kedvező épület többszintes, de önkiszolgáló áruházakban, ahol bevásárlókocsikat alkalmaznak, földszintes épület a célszerű. A szintek közötti mozgást mozgólépcső vagy mozgólejtő (15%-nál nem nagyobb hajlásszög esetén) segíti. Idősek, mozgássérültek, nehéz csomaggal közlekedők számára a felvonó minden áruházban indokolt igény.


54 A belső szintviszonyokat úgy kell kialakítani, hogy az áru egységrakományokban is gördíthető legyen, küszöb, lépcső ne akadályozza, szilárd padló, elég széles ajtók. A belső terek világítása, légcseréje ablakokkal nem oldható meg, legfeljebb szalagablak (a korszerű áruházakban). Legkedvezőbb a mesterséges légcsere és a mesterséges világítás. Építészetileg drágább, de technológia szempontjából kedvezőbb a kevés oszloppal rendelkező vagy oszlop nélküli eladótér. A mennyezetet úgy kell kialakítani, hogy ezen média elhelyezése szervezetten, rongálások nélkül lehetséges legyen és a médiumok gyorsan cserélhetők legyenek. Fontos a térhangosítás (háttérzene, reklámszövegek): ideális a mennyezetbe sűrű hálóban beépített, kis körzetben hangosító hangszóró A mennyezetbe van építve a kötelező tűzvédelmi megoldás, az esőztető szerkezet is. Az áruházak fő funkcionális területarányai Az eladótér aránya az összterületből 50% felett legyen. Ha a raktározási, előkészítési és egyéb funkciókat ún. üzemközpontba vonják össze, akkor mindössze 8-10% az eladótéren kívüli egyéb helyiségek aránya. Elektronikus eszközök (hardver) melyek segíthetik az áruház kereskedelmi munkáját és amelyek jelentik a jövő útját A fejlett számítástechnika lehetővé teszi az állandó, bonyolult mozgásban lévő hatalmas árukészlet áramlásának operatív irányítását és az irányítás mind magasabb fokú automatizálását. Mindezeknek az alapja az áruk kódolt megjelölése, ezek gépi leolvasása, programozott rendszerezése. Az egyes cikkfajták fogyásának adataiból képződő idősorokra alapozva normatívákat lehet felépíteni. E rendszer operatív segítséget nyújt a forgalomhoz szükséges készletek jobb tervezésében, a pontosabb megrendelésekben, a szállítások ütemezésében, az árak nyilvántartásában, a pénztári elszámolás automatizálásában. A gépi adatok birtokában is mindig szükség lesz egyéni megítélésre, ugyanúgy, mint ma, de ez már a vevők igényeinek jobb közelítésével történhet. A számítástechnika más ügyekben is segítséget nyújthat: • mély költségelemzések, osztályszámadások segítségével osztályérdekeltség növelésére, a nyereségérdekeltség fokozására • személyi kártya kiadásával – humán igazgatás korszerűsítése • elektronikus leltározó gépek • elektronikus táv-adatközlő mérlegek

mód

van

az


55 Tizennegyedik témakör A BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK LOGISZTIKÁJA A bevásárlóközpont fogalma A bevásárlóközpont történelmi kategória. A társadalom fejlettségi fokának megfelelően jelent meg és formálódott, míg a mai tökéletességig eljutott. A telepített üzletek létrejöttéig a piacok voltak a vásárlási központok. Jellemzők: • • • • •

egyesített szervezés és tervezés alapján megvalósított, nagy alapterületű közösségi létesítmény, alapvető időszakos és ritka kereskedelmi szükségletek, vendéglátási, szolgáltatási, szórakozási, sport, stb. igények kielégítésére, jellemzően néhány nagylétesítmény (áruház, stb.) mellett, a keresletnek megfelelő nagyságú és áru-összetételű szaküzlettel, vegyes profilú üzlettel, szolgáltató létesítménnyel várja a lakosságot, kiegészítve ezeket a pénzügyi, egészségügyi, szellemi igények, pihenés, játék, szórakoztatás, igazgatás adott helyen hasznos intézményeivel, közlekedési csomópontban fekszik, nagyszámú parkolóhellyel tudja fogadni az érkezőket, emellett a gépkocsival nem rendelkezők számára tömegközlekedési kapcsolata is van.

A bevásárlóközpontok kifejlődése A napi cikkeket árusító telepített üzletek megjelenésekor az időnkénti vásárok fedezték a lakosság időszakos és ritka áruszükségletét. A továbbfejlődés során a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító üzletek mindenütt a piacok köré települtek, majd a hely fogytával a környező főútvonalak mellett továbbhúzódtak. A kínálat és a választék bővülésével a belterületi üzlethelyiségek szűkké váltak az áru bemutatására, így a kereskedőknek vállalniuk kellett a történelmi központoktól való elszakadást. A városi- vagy regionális bevásárlóközpontokba való költözés azért valósulhatott meg, mert a lakosság – mobilitásának növekedésével – követni tudta az üzletek helyváltoztatását. Az áruválaszték igényesebb elemeit mindinkább csökkenő mértékben találja meg, illetve keresi helyben a lakosság. Emiatt a kereskedelmi hálózat hierarchikusan összpontosítódik. Ha egy városban a lakosságszám indokolja, ez a koncentrálódás az adott településen belül megy végbe. Amennyiben a kereslet erre nem nyújt fedezetet, az összpontosítódás egy ellátási terület egészén jön létre. A bevásárlóközpontok az átvitt kereslet fedezetéül „továbbadott üzletterületeket” sajátjukéhoz kapcsolják, a szélességében és mélységében is gazdag választékot nagy alapterületen kínálják.


56 Ma már a modern bevásárlóközpontok nemcsak az áruszükségletek fedezésére vállalkoznak, hanem vendéglátási, szolgáltatóipari, szórakoztatási, sport, egészségügyi, utazási, banki, fogadási, postai, hivatali, vallási, kegyeleti, gyermek-felügyeleti és más igények kielégítésével foglalkozó egységeket és intézményeket is maguk köré csoportosítanak. A közösségi központ Ma már a modern bevásárlóközpontok nemcsak az áruszükségletek fedezésére vállalkoznak, hanem vendéglátási, szolgáltatóipari, szórakoztatási, sport, egészségügyi, utazási, banki, fogadási, postai, hivatali, vallási, kegyeleti, gyermek-felügyeleti és más igények kielégítésével foglalkozó egységeket és intézményeket is maguk köré csoportosítanak. Ezzel a bevásárlóközpontok – főként az Egyesült Államokban átformálódnak közösségi központokká, ahol a lakosságnak lehetősége van szükségletei legmagasabb fokon való, koncentrált kielégítésére. Ez az erősödő tendencia az új bevásárlóközpontok létesítésénél, „leépülő” bevásárlóközpontok revitalizációjánál alapvető szemponttá válik. A történelmi fejlődés – tradicionális üzletközpontok és modern bevásárlóközpontok terén – Budapesten A fővárosban lakik az ország minden ötödik lakosa és az ipar, közintézmények, idegenforgalom is erősen ide koncentrálódik, ezért a nappali lakosság számaránya még nagyobb. Ennek tudható be, hogy az áruforgalomnak mintegy egyharmada Budapesten bonyolódik le. A forgalom történelmileg kialakult központjai eredetileg a társadalmi érintkezés, csere és a kereskedelem helyei voltak. Mivel térszerű elhelyezkedési lehetőségük hamar elfogyott, a főútvonalakon tradicionális „szalag üzletközpont” formájában fejlődtek tovább vagy – kedvező esetben – a járműforgalom elől elzárható „bevásárló utca” más néven „sétáló utca” két oldalán alakultak ki. Feladat: Ismertesse saját városának környezeti jellemzőit!


57 Szempontok kisebb bevásárlóközpontokba való településkor •

• • • •

• • • • • • •

Versenytársak: a bevásárlóközpontban a lakosság szempontjából nagy előnye, hogy a kínálat teljességével találkozhat egy fedél alatt, és nem kell nagy távolságokban, sok üzletet felkeresnie. Ez fontos ajánlás a kereskedő számára is, de csak addig, amíg a konkurencia nem lépi túl az egy versenytárs által arányosan elérhető, ún. elegendő forgalomrészt. Ez a helyzet a telítettség. Nem szabad elfelejteni, hogy a túl merész versenyvállalás csődbe visz. Telekárak, bérleti díjak: mérlegelni kell, hogy a létesítés ráfordításai vagy a havi bérlet költsége megkereshető-e a várható forgalomból. Ennek megfontolásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a környék lakossága milyen árszínvonalat bír el. Munkaerő-ellátás, bérek: hozzá lehet-e jutni az adott területen megfelelően képzett munkaerőhöz a telephely kalkulációjában elviselhető áron? Ha nem, lehet, hogy a kereskedő sok gondot vállal magára. Adózás: az egyes kerületek, városok, községek részben eltérő tételekkel adóztatnak. (Pl. építményadót vetnek-e ott ki, biztosít-e az önkormányzat adómentességet legalább az indulás évtizedére?) Reklám: van-e lehetőség gyakorta eljutni a hirdetés különböző formáival a bevásárlóközpont fogyasztó-rétegét jelentő lakossághoz. Akciók esetén biztosítható-e a reklámozott előnyök gyors tudatosítása a potenciális vásárlók körében? Van-e vagy lesz-e intézményesített reklám a bevásárlóközpontban? Üzleti szolgáltatások: van-e saját postahivatal; van-e bank az épületben vagy a közelben; étkezés milyen formában lehetséges; takarítás hogyan van intézményesítve; karbantartás milyen fokú és az elszámolása hogyan történik; vagyonvédelem milyen szintjét biztosítják szervezetileg és milyen további nívójának kiépítésére van lehetőség; a biztosítás mire terjed ki, mire kell egyénileg biztosítást kötni; hogyan történik a közös költségek felosztása, elszámolása; raktározásra van-e lehetőség. Helykiválasztás Jó árukörnyezet: fontos, hogy az egymás mellett lévő üzletek árukínálata nem üsse egymást, (pl. finom ruházati cikk mellett autósbolt), inkább egészítsék ki egymást (pl. bútorüzlet mellett szőnyegüzlet). Sarok: a sarokfekvés legtöbbször felértékeli a helyet, néha 30-50%-kal is. Napos-árnyékos oldal: a vásárlók jó rész nem kedveli az erős napsütést, szívesebben sétál az árnyékos oldalon. Emellett, ha kirakat is van, nagy gond az árukár elleni védelem. Földszint – emelet – mélyszint: ha mozgólépcső van, kevés az értékeltérés, egyébként a földszint magasabb értékű. Felsőbb emeletekre jó vevőtájékoztatással lehet a vásárlókat felcsalogatni. Kellemes környezet: jó belső atmoszféra, virágdísz, szökőkút, vevőpihenők, gyerekjátszók, nívós toalettek. Sok mindent befolyásol, vagy eldönt az, hogy hol lehet – a parkolással együtt – jelentős telekigényt biztosítani. E téren az elöregedett városrészek, a múlt túlterjeszkedő, korszerűsíthetetlen gyártelepei sok esetben kedvező megoldást kínálnak. Még nagyarányú bontások árán is, mert a kiépített közlekedés, az infrastruktúra és a lakossági tömegkapcsolat felbecsülhetetlen előnyt jelentenek.


58 Nagy bevásárlóközpontok megalapozásához szükséges tanácsok • •

• • • • •

a régió térképén kijelölik a központ telephelyét és azokat a pontokat, melyeket a bevásárlóközponttól 15-30-45-60 perc autóúttal lehet elérni. A határpontokat összekötve szabálytalan gyűrű alakú zónákat nyernek megkérdezéssel mintákat képeznek: mennyi az egyes zónák területén a főbb jövedelmi kategóriákban a lakosságszám, milyen ezek jellegzetes pénzköltési modellje a fontosabb árucsoportokban, és ebből vélhetően mennyit tudna az új központ magához vonzani piackutatást végeznek, hogy a terület közösségi fogyasztóinak mekkora hányada, milyen intézményi formában irányítható át az új bevásárlóközpont érdekeltségébe. felmérik, milyen a kereskedelemmel való ellátottság az egyes zónákban, mekkora fejlesztések várhatók és összességében mennyi a szórakozási, egészségügyi, szolgáltatási célú látogatások valószínűsíthető vásárlóerő-lekötése mindezek összegzése után becsülik meg végül az autós lakosságtól várható forgalmat. Vizsgálják, hogy a tömegközlekedési eszközöket használókat miképpen vonzhatják minden kategóriában a tényből indulnak ki, de prognosztizálják legalább 15-20 évre előre a várható változásokat, a zonogramm minden tényezőjére vonatkozóan a koncepciót teljessé teszi a környezeti hatásvizsgálat. Minél nagyobb a létesítmény, annál több zavaró tényezővel kell számolni az ember- jármű- és árutömegek mozgása, helyfoglalása, stb. terén. Mai szemlélettel ezek kiküszöbölése, elviselhető mederbe szorítása a társadalommal, az ott élőkkel szemben kötelezően vállalandó feladat. A zonogrammos és egyéb számítások biztosabb alapot teremtenek a döntésekhez, emellett azonban a kereskedelmi érzéken alapuló megítélés minden végső elhatározást megelőz.

A bevásárlóközpontok szervezésének gazdái Egy beruházás-szervező vállalat telephelyet keres, erre tanulmánytervet készít és engedélyeket szerez. Majd a költségek felosztásával meghirdeti a jegyzést, a befizetésekre és a bankhitelekre alapozva, megépíti a létesítményt. A forma azonos a társasházakéval, a fontosabb kérdésekben a közgyűlés rendelkezik, a működés és fenntartás ügyeiben a közös képviselő (vagy üzemeltetési vállalat) jár el. Egy befektető vállalat teljes tervet készít, telephelyet és engedélyeket szerez, majd építkezésbe kezd. A létesítmény árusítóhelyeit bérbe adja, ritkább esetben eladja. A jó szakmai összetétel a siker feltétele, ezért a cégek összeválogatásánál határozott elgondolás szerint jár el. Egy organizátor cég jegyzést szervez közös vállalat (Kft., Rt.) alapítására bevásárlóközpont(ok) építése, birtoklása, fenntartása céljából, nagyobb vállalkozás esetén pedig konzorciumot hoz létre. Működése az előbbivel azonos, lényegében szakmai befektetőt jelent a bevásárlóközponthoz kapcsolódóan.


59 A bevásárlóközpontok főbb építményi formái • • • •

Üzletbokor: az üzletek egy terülten, viszonylag szétszórva helyezkednek el. Az áruutánpótlás vagy az áruszállításra elkülönített utakon hátulról, vagy árufeltöltő alagútból történik. Szalag („strip”) központ: az üzletek egy utca vagy tér két oldalán helyezkednek el. Passzázs vásárlóudvar: fedett térben van elhelyezve, belső utcájának két oldalán találkozhatunk üzletekkel Galéria vásárlóudvar: fedett térben van elhelyezve, a tereket körbefogó földszinti és emeleti utcák mellett sétálva ismerhetjük meg a kínálatot.

Egy jó bevásárlóközpont belülről • • • • • • •

minél nagyobb, tisztán átlátható terek létesüljenek, elősegítve a kínálat jobb érvényesülését belső térelosztás könnyen változtatható legyen, nem merevedhet meg nyitáskori formájában, mert ez leértékelődéhez vezet széles, tetszetős folyosók szép terek díszes galériák kellemes pihenők belső kertek, szökőkutak

A bevásárlóközpont hatása a környezetére Minél nagyobb a létesítmény, annál több zavaró tényezővel kell számolni az ember- jármű- és árutömegek mozgása, helyfoglalása, stb. terén. Mai szemlélettel ezek kiküszöbölése, elviselhető mederbe szorítása a társadalommal, az ott élőkkel szemben kötelezően vállalandó feladat. A világ legnagyobb bevásárlóközpontjai USA: Mall of America 400.000m2-nél nagyobb bérbe adható területtel. Nagy-Britannia: Gateshead-i METRO-Centre 225.000m2 bérbe adható területtel. Franciaország: hat 90.000 m2-nél nagyobb bevásárlóközpont, Párizs szívében „les Halles” 57.000m2 Ausztria: Shopping City Süd 136.000m2; Duna túlsó oldalán 74.000m2; HUMA 50.000m2 Németország: 30 db 40.000m2 feletti A bevásárlóközpontok üzemeltetésének a formái Az üzemeltetésre vagy az alapító vállalkozik vagy szakosított bevásárlóközpont üzemeltető vállalat végzi. Az alapító okirat határozza meg, hogy közös szolgáltatások díját méréssel vagy átalány formájában osztják el. A közös vagyonvédelem, takarítás-tisztogatás és karbantartás határa az üzletbérlők területe, de egyedi igények esetén ügyleti és karbantartási szolgálattal a bérlők rendelkezésére állnak, eseti számlázással.


60 Kiemelkedő része az üzemeltetésnek a külső és belső reklám, az időpontban is összehangolt akciók, vásárok, műsorok szervezése, lebonyolítása. Az üzemeltető vállalat tehát „gondos gazdaként” a kereskedők fontos partnere, a bevásárlóközpont vonzóerejének nem kis része az üzemeltető munkájának eredménye. A gyári bevásárlóközpontok szerepe a fogyasztók és a versenytársak szemszögéből Ez a kereskedelmi forma kikapcsolja az áru útjából a kis- és nagykereskedelmet. A gyártók bevásárlóközpontokba (Factory Outlet Center) tömörülve közvetlenül értékesítik a fogyasztóknak a főként márkás cikkeket. Az árak 30-40%-kal is elmaradhatnak a megszokott kiskereskedelmi árszinttől. Az elegáns, nagy márkaboltok az utolsó előtti divatnak megfelelő, formatervezett cikkeket kínálnak. Gyakran feltüntetik a leggyakoribb kiskereskedelmi árat is, ezáltal szuggerálva a fogyasztóban az előnyös vásárlás tényét. A siker talán legfőbb titka az, hogy a potenciális vásárlók itt nap mint nap átélhetik a szezonvégi kiárusítások izgalmát, s egyidejűleg lehetnek divatosak és takarékosak. Emellett a vevők a különböző üzletekben még felfedező-képességüket is próbára tehetik. A jövőben kontinensünkön elsősorban Németországban, Svájcban és Olaszországban várható gyári bevásárlóközpontok létesítése. A berlini polgármester és a brandenburgi tartományi miniszterelnök egybehangzóan kijelentették, hogy a jövőben minden jogi eszközt igénybe vesznek az ilyen és hasonló bevásárlóközpontok létrejöttének megakadályozására, mert ezek egzisztenciális fenyegetettséget jelentenek a belvárosi kiskereskedőknek.


61 Tizenötödik témakör A KERESKEDELMI BESZERZÉS ELEMZÉSE Az áruforgalom szakaszai Az áruforgalom jelenti a kereskedelmi tevékenység gerincét. Egyszerűen kihagyhatatlan a kereskedelmi folyamatból. Az áruforgalom szakaszai időrendi sorrendben a következők: • • •

Beszerzés Készletezés Értékesítés

Az áruforgalmi mérlegsor alkalmazása Az áruforgalmi mérlegsor mutatja meg egy kereskedelmi vállalkozás készletállományának változását. Az áruforgalmi mérlegsornak egyszerű és bővített alakja van. Alkalmazása: Mennyiségi és értékbeli adatok alapján történhet: csak beszerzési vagy csak eladási áron Az áruforgalmi mérlegsor egyszerű alakja Az áruforgalmi mérlegsor egyszerű alakja a legegyszerűbb kereskedelmi tevékenység áruforgalmi folyamatát írja le. Nyitókészlet + Beszerzés = Értékesítés + Zárókészlet Első feladat Egy kereskedelmi vállalkozás tárgyévi nyitókészlete 6.400 eFt, beszerzési értéke 82.700 eFt, az értékesítés 85.100 eFt. Mekkora a zárókészlet? Második feladat Alkalmazza az áruforgalmi folyamatra vonatkozó összefüggéseket! Töltse ki a táblázatot! Árufőcsoportok Nyitókészlet Beszerzés Értékesítés Zárókészlet Pékosztály 12.000 132.000 23.000 Csemege 346.000 75.000 160.000 Vegyi 30.000 89.400 46.000 Italok 123.600 175.000 200.000 Összesen (Ft)


62 Az árufogalmi mérlegsor bővített alakja Általában a kereskedelmi folyamat áruáramlása bonyolultabb, ennek kifejezésére alkalmazzuk az összetett formát. Nyitókészlet + Beszerzés + Egyéb készletnövekedés = Értékesítés + Egyéb készletcsökkenés + Zárókészlet Első feladat Egy bolt adott napi reggeli nyitókészlete egy cigaretta féléből 80 doboz, 100 dobozt beszereztek napközben, bizományba pedig 50 dobozt kaptak. Értékesítettek napközben 165 dobozzal. • Mennyinek kell lenni a záráskor? A beszerzéshez kapcsolódó mutatók alkalmazása A beszerzéshez kapcsolódóan a következő négy mutatót alkalmazzuk: • A beszerzés-értékesítés aránya • Az árufedezeti mutató • A készletváltozás mértéke • Az értékesítés-beszerzés aránya Első feladat Számítsa ki az előbbi mutatókat az előzőekben ismertetett adatok alapján! Második feladat Egy kereskedelmi vállalatnál a nyitó áruállomány értéke 30.000 eFt, a beszerzés egy adott időszakban 50.000 eFt értékben történt. Az értékesítés 72.000 eFt értékben történt. Számolja ki az alábbi mutatók értékét! Mekkora a beszerzés-értékesítés aránya Mekkora az árfedezeti mutató Mekkora a készletváltozás mértéke Mekkora az értékesítés-beszerzés aránya Az árufedezettség mérése Árufedezetségi mutató a szerződéssel lekötött áruérték és a beszerzési előirányzat hányadosa. Első feladat A beszerzési előirányzat egy vállalatnál egy évre 238.000 eFt áru. Egy adott időpontban szerződéssel alátámasztott (lekötött) áruérték 152.000 eFt. Mekkora az árufedezetségi mutató?


63 Második feladat Töltse ki a táblázatot! Árufőcsoportok Lekötött áruérték (eFt) Pékosztály 8.000 Csemege Vegyi 33.000 Italok 27.500 Összesen (Ft)

Beszerzési előirányzat (eFt) 11.500 48.000 41.000

Feladat: Szövegesen is értelmezze a kiszámított (kitöltött) értékeket!

Árufedezettségi mutató (%)

0,85 0,65


64 Tizenhatodik témakör A KERESKEDELMI KÉSZLETEZÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS ELEMZÉSE A kereskedelmi készletezéssel kapcsolatos mutatók A kereskedelmi készletezéssel kapcsolatosan az alábbi mutatókat alkalmazzuk: • Forgási sebesség napokban • Forgási sebesség fordulatokban Mind a két mutatót használhatjuk statikusan és dinamikusan. Első feladat Statikus készletgazdálkodási feladat. Egy vállalkozás tárgyévi átlagkészlete 3,1 mFt, értékesítése 83.400 eFt. A napok száma 360 nap. Mekkora a forgási sebesség napokban? Mekkora a forgási sebesség fordulatokban? Hogyan lehet növelni a forgási sebesség fordulatokban mutató értékét? Második feladat Dinamikus készletgazdálkodási feladat. Vállalkozásunk árbevétele tárgyidőszakban 165.000 eFt volt, a tárgyévi nyitókészlet 7,2 mFt, a zárókészlet 6.400 eFt. A következő időszakra a forgási sebesség fordulatokban mutatót 2-vel szeretnénk növelni, az értékesítést pedig 10%kal. A napok száma 360 nap, mind a két időszakban. Mekkora a tárgyidőszaki forgási sebesség fordulatokban? Mekkora a tervidőszaki értékesítés? Mekkora a tervidőszaki értékesítés? Harmadik feladat Kereskedelmi készletgazdálkodással kapcsolatos statikus feladat. Egy adott vállalkozás I. félévi gazdálkodása a következő táblázat szerint alakult. A hónapok 30 naposak. Töltse ki a hiányzó adatokat! Az árbevételi és az átlagkészlet és az FSN adatokat egész értékre kerekítse, az FSF adatokat pedig egy tizedesre! Hónapok I. II. III. IV. V. VI. I.félév

Árbevétel (eFt) 12.500 15.000 16.200 13.400 11.000

Átlagkészlet (eFt) 3.400

FSN (nap)

FSF (ford)

10 5.100 5.000 4.760

8 2,5


65

Negyedik feladat Kereskedelmi készletgazdálkodással kapcsolatos dinamikus feladat. Egy kereskedelmi vállalkozás tárgyidőszaki (tárgyévi) készletállománya 23,56 mFt, amellyel elért 189.740 eFt árbevételt. A tervidőszakra (tervév) a forgási sebesség fordulatokban mutatót 3-mal szeretnénk növelni, a készletállományt pedig 5%-kal. Mindkét időszak 360 napos. Számolja ki az adott értékeket! Írja be a mértékegységeket is! Adat, mutató

Tárgyidőszak Összeg Me.

Tervidőszak Összeg Me.

Árbevétel Átlagkészlet Forgási sebesség napokban Forgási sebesség fordulatokban A kereskedelmi értékesítés elemzése A kereskedelmi értékesítéssel kapcsolatos mutatók a következők: • ELÁBÉ-színvonal • Árrés-színvonal • Költség-színvonal • Eredmény-színvonal • Haszonkulcs • Termelékenység Az ÁFÁ-val kapcsolatos fontosabb szabályok A kereskedelmi értékesítéssel kapcsolatosan 5%-os, 18%-os és 25% ÁFA-kulcsú értékesítést különböztetünk meg. Az általános 25% (20%) kulcsba tartozik az áruk nagyobb része, a 18% (15,25%) ÁFA kulcsú áruk csoportjába a tejtermékek és a gabona termékek tartoznak. A humángyógyszerek és a könyvek, újságok az 5%-os (4,76%) ÁFA kulcsú csoportba tartoznak. Számítási feladatok Első feladat Egy kiskereskedelmi vállalkozás éves bruttó árbevétele 56.600 eFt, amelynek 30%-a 18% ÁFA-kulcsú áruk értékesítéséből származik. Ezen áruk haszonkulcsa 8%, költségszínvonala 10%.


66 A 25% ÁFA-kulcsú áruk árrés-színvonala 30%, a logisztikai költségek összege 2 mFt, amely az árucsoporthoz tartozó költségek 40%-a. A vállalkozásban 7 fő dolgozik. • Töltse ki a táblázatot (matematikai szabály szerint egész számra kerekített értéket használjon)! • Határozza meg az átlagos haszonkulcsot! • Határozza meg az összes költséget! • Határozza meg az átlagos eredményszínvonalat! • Határozza meg a termelékenységet! Eredmény levezetés

18% áruk

ÁFA-kulcsú 25% áruk

ÁFA-kulcsú Összesen

Bruttó árbevétel -ÁFA =Nettó árbevétel -ELÁBÉ =Árrés -Kereskedelmi ktgek =Eredmény (eFt) Második feladat A második feladat ún. lyukas-tábla feladat. • • • • •

Töltse ki a táblázatot (matematikai szabály szerint egész számra kerekített értéket használjon)! Határozza meg az átlagos haszonkulcsot! Határozza meg az összes költséget! Határozza meg az átlagos eredményszínvonalat! Határozza meg a termelékenységet (a dolgozók száma 6 fő)!

Eredmény levezetés

18% áruk

Bruttó árbevétel -ÁFA 136.400 =Nettó árbevétel 108.000 -ELÁBÉ =Árrés -Kereskedelmi ktg- 4.000 ek =Eredmény (eFt)

ÁFA-kulcsú 25% áruk

182.000 25.000

2.520

ÁFA-kulcsú Összesen


67 Harmadik feladat Értékesítéssel kapcsolatos egyszerűbb számítási feladat. Egy kereskedelmi vállalkozás éves nettó árbevétele 94.120 eFt, az átlagos haszonkulcs 25%. A logisztikai költségek összege 5,1 mFt, a nem logisztikai költségek összege 2.980 eFt. Az átlagos dolgozói létszám 12 fő. Számolja ki a táblázat hiányzó értékeit, ill. adja meg ezek mértékegységét! Gazdasági adat, mutató Nettó árbevétel ELÁBÉ Árrés Költségek Eredmény Költség-színvonal Termelékenység

Érték

Mértékegység

Negyedik feladat Értékesítéssel kapcsolatos számítási feladat. Egy kiskereskedelmi vállalkozás éves bruttó árbevétele 324.000 eFt, amelynek 20%-a 18% ÁFA-kulcsú áruk értékesítéséből származik. Ezen áruk haszonkulcsa 12%, költségszínvonala 10%. A 25% ÁFA- kulcsú áruk árrésszínvonala 30%, a logisztikai költségek összege 2,1 mFt, a logisztikai költségen kívüli kereskedelmi költségek összege 6.100 eFt. A vállalkozásban 10 fő dolgozik. Töltse ki az eredmény levezetéssel kapcsolatos táblázatot (matematikai szabály szerint egész számra kerekített értéket használjon)! Eredmény levezetés

18% áruk

ÁFA-kulcsú 25% áruk

ÁFA-kulcsú Összesen

Bruttó árbevétel -ÁFA =Nettó árbevétel -ELÁBÉ =Árrés -Kereskedelmi ktgek =Eredmény (eFt) Számítsa ki a következő kereskedelmi jellemzőket százalékban egész értékre kerekítve! Sorszám 1 2 3 4 5 6

Mutató, kereskedelmi adat Átlagos haszonkulcs Átlagos ÁFA kulcs (ÁFA/Nettó árbevétel) Átlagos ELÁBÉ-színvonal Átlagos költség-színvonal Átlagos eredmény-színvonal Termelékenység (eFt/fő)

Érték


68 Ötödik feladat Ún. lyukas-tábla feladat. • Töltse ki a táblázatot (matematikai szabály szerint egész számra kerekített értéket használjon)! • Határozza meg az átlagos haszonkulcsot! • Határozza meg az összes költséget! • Határozza meg az átlagos eredményszínvonalat! • Határozza meg a termelékenységet (a dolgozók száma 7 fő)! Eredmény levezetés

5% ÁFA-kulcsú áruk

Bruttó árbevétel -ÁFA 24.800 =Nettó árbevétel 16.000 -ELÁBÉ =Árrés -Kereskedelmi ktg- 6.000 ek =Eredmény (eFt)

25% ÁFA-kulcsú áruk 140.000

Összesen

25.000

5.500

Hatodik feladat Egy vállalkozás összes bruttó bevétele 160.000 eFt, melyek 20%-a 5% áfa-kulcsú értékesítésből, 30%-a pedig 18%-os értékesítésből, a többi pedig 25% ÁFA kulcsú értékesítésből származik. Az árrés-színvonal az 5% ÁFA kulcsú áruknál 10%, a haszonkulcs pedig a többi árunál 15%. A kereskedelmi költségek aránya 8%. Töltse ki a táblázatot! • Határozza meg az átlagos ÁFA kulcsot! • Határozza meg az átlagos haszonkulcsot! • Mekkora az átlagos eredményszínvonal? • Ha 10 fő az átlagos dolgozói létszám, akkor mekkora a termelékenység? • A kereskedelmi terület nagysága 600 m2. Mekkora az 1 m2-re eső forgalom? • Mekkora az átlagos vásárlási érték, ha az éves vásárlási tranzakciók száma 150.000? Eredmény levezetés

Bruttó árbevétel -ÁFA =Nettó árbevétel -ELÁBÉ =Árrés -Kereskedelmi ktgek =Eredmény (eFt)

5% ÁFAkulcsú áruk

18% ÁFAkulcsú áruk

25% ÁFAkulcsú áruk

Összesen


69 Tizenhetedik témakör LELTÁROZÁS A KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOKBAN A leltározás szabályozása A vállalkozásoknak a számviteli törvény szerint Leltározási és leltárkészítési szabályzatot kell készíteni. A leltározás folyamata • • • • • • • •

Leltározási terv készítése Leltározási egységek kijelölése A leltározás időbeni ütemezése A leltározási bizottságok kijelölése A leltározás módszerének a meghatározása A leltárra történő előkészítés A leltározás dokumentumai A leltár értékelése

Kapcsolódó fogalmak: • • • • • • •

Nyitóérték Beszerzés Értékesítés Zárókészlet Könyv szerinti érték Leltár szerinti érték KÁLÓ

Első feladat A kiskereskedelmi egység elszámolása során az alábbi adatokat állapították meg! Töltse ki a táblázatot! Sorszám

Árufőcsoport

1. Csemege(x) 2. Zöldség(x) 3. Tőkehús(x) 4. Italok 5. Konzervek Összesen: (Ft) (x=lédig áruk)

Nyitókészlet

5.410.000 1.100.000 654.000 2.430.000 700.000

Beszerzés

Értékesítés

15.620.000 4.670.000 3.690.000 3.640.000 430.000

18.700.000 5.200.000 4.100.000 5.340.000 930.000

Zárókészlet Leltárérték

3.050.000 230.000 80.000 200.000 160.000


70 Számoljon leltáreredményt! A KÁLÓ mértéke 5%. Foglalja össze a teendőket! A táblázatba dolgozzon! Árufőcsoportok Leltár elszámolás 1

2

3

4

5

Második feladat Töltsön ki leltárfelvételi jegyet, ill. ívet megadott adatok alapján! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………….. Harmadik feladat Szervezzen meg egy éves leltárt! Készítsen leltározási jegyzőkönyvet megadott paraméterek alapján! A paraméterek a következők: A cég neve: …………………………………………………. A cég címe: …………………………………………………. A leltározási terület: …………………………………………………. Időpont: …………………………………………………. A leltározást végzi: …………………………………………………. A leltározott anyag: …………………………………………………. Leltár eredmény: …………………………………………………. Egyéb: ………………………………………………….


71 Tizennyolcadik témakör KÖZLEKEDÉSI SZÁMÍTÁSOK A közlekedési számítások jelentősége Közlekedési számításokat azért végzünk a szállítási gyakorlatban, hogy objektíven meg tudjuk ítélni a szállítási tevékenységünk. A mutatók egy része természetes mértékegységben, másik része pénzértékben mutatja a szállítási tevékenység hatékonyságát. Az első típushoz pl. az állásidő, az összes idő, a menetidő, stb. tartozik. A második típushoz tartozó egyik legismertebb mutató a tonnakilométer. Azt fejezi ki, hogy egy tonna teher, egy kilométerre milyen költséggel szállítható. Első feladat A KLM-860 frsz. Ford-Cargo típusú 4,49 t teherbírású kamionnal – amelynek Ön a vezetője – a mai nap Budapestről üresen indulva 3,5 t göngyöleget (érték nélkül) kell Székesfehérvárról Siófokra szállítania, majd üresen vissza kell térnie Budapestre. Budapest Székesfehérvár 60 km, tovább pedig Siófok 50 km. Az induló km-óra állás 8520 km, az indulási időpont 7ó 40 perc. A felrakodási idő 2ó 10p, a lerakodási idő 1ó 40p. Időszükségletek: BudapestSzékesfehérvár 1ó 15p, Székesfehérvár-Siófok 50p. Feladatok: Töltsön ki belföldi fuvarlevelet! Számolja ki az alábbi mérőszámokat, határozza meg • az állásidőt! • az összes időt! • a menetidőt! • a rakott km-t! • az összes km-t! • az átlagos menetsebességet! • az üzemi sebességet! • a menetidő tényezőt! • a futás-kihasználási tényezőt! • a raksúlykilométert! • a tehergépkocsi áruszállítási munkáját! • a dinamikus teherbírást! • a terhelési tényezőt! • a kihasználás %-át!


72 Második feladat Az ABC-123 frsz. Opel-Combo típusú 1,5 t teherbírású kistehergépjárművel – amelynek Ön a vezetője – a mai nap Budapestről üresen indulva 3,5 t göngyöleget (érték nélkül) kell Egerből Miskolcra szállítania, majd üresen vissza kell térnie Budapestre. Budapest Eger távolság 110 km, tovább pedig Miskolc 60 km. Az induló km-óra állás 85.400 km, az indulási időpont 7ó 30perc. A felrakodási idő 30p, a lerakodási idő 40p. Időszükségletek: Budapest-Eger 2 ó, Eger-Miskolc 1ó. Feladatok: Töltsön ki belföldi fuvarlevelet! Számolja ki az alábbi mérőszámokat! • Határozza meg az állásidőt! • az összes időt! • a menetidőt! • a rakott km-t! • az összes km-t! • az átlagos menetsebességet! • az üzemi sebességet! • a menetidő tényezőt! • a futás-kihasználási tényezőt! • a raksúlykilométert! • a tehergépkocsi áruszállítási munkáját! • a dinamikus teherbírást! • a terhelési tényezőt! • a kihasználás %-át!


73 AJÁNLOTT ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Bottyán László: Kereskedelmi logisztika, MÜTF, e-book tananyag, 2010 2. Demeter Krisztina – Gelei Andrea – Jenei István – Nagy Judit: Tevékenységmenedzsment, Aula, 2008 3. Knoll Imre: Interdiszciplináris logisztika a gazdaságpolitikában, Kovásznai Kiadó, Budapest, 2006 4. Horváthné Herbáth Mária – Stágel Imréné: Alapozó kereskedelmi ismeretek és gyakorlatok, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Budapest, 2006. 59186.o. 5. Prezenszki József (Szerk.): Logisztika I. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 2003 6. Prezenszki József (Szerk.): Logisztika II. Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 1999 7. Sándor Imre: A marketingkommunikáció kézikönyve, ANT Stúdió bt. Budapest, 2003 8. Szegedi Zoltán: Logisztika menedzsereknek, Kossuth Kiadó, Budapest, 1998 9. Szegedi Zoltán – Paul Marer – Philippina Waisvisz (Szerk.): Vállalati esettanulmányok 1. kötet, Aula Kiadó, Budapest, 1999


Bottyán László: Kereskedelmi logisztika