3 minute read
Design&Technika - Művészet és játék is egyben
Next Article
Művészet és játék is egyben
Napjainkban számos logikai és fejlesztő gyerekjáték létezik, melyek nevelő hatása korántsem ismeretlen számunkra, ugyanakkor nem volt ez mindig így. A 70-es években szűkös kínálat jellemezte a magyar piacot játékok terén, ráadásul az akkor elérhető termékeket nem a készség- és kreativitásfejlesztés, hanem a kereskedelmi és ipari érdekek határozták meg. Akkoriban úttörőnek számított Rubik Ernő bűvös kockája, melyet a mai napig a legnagyobb magyar találmányok között tartanak számon, emellett pedig a korszak neves képzőművészei is foglalkoztak játéktervezéssel, noha az ő munkájuk kevésbé vált ismertté.
Fajó János festőművész egyike volt azon magyar alkotóknak, akik számos, a használati- és műtárgy határán egyensúlyozó alkotásokat készített, melyek ugyan nem kerültek sorozatgyártásba és ezáltal a gyerekek mindennapi életébe, mégis fontos értéket képviselnek. A Deák Erika Galériában megrendezett, március 4-ig látogatható Fajó János: Vizuális játékok című kiállítás a művész gazdag életművére, játékaira és játékos szemléletére fókuszál.
Az 1937-ben született festő munkássága főleg a geometrikus formákból építkező képekről ismert, ugyanakkor meghatározó szerepe volt a művészet és a design forradalmasításában is. Ő alapította Magyarország első magántulajdonú grafikai műhelyét, a Pesti Műhelyt, valamint az első magyar nonprofit galéria, a Józsefvárosi Kiállítóterem vezetője is volt, továbbá tanított az Iparművészeti Főiskolán és pedagógiai témájú könyveket is írt.
Pályája elejére, az 1970es évekre, tehető a játéktervezés fellendülése, ami egy új szemlélet kibontakozásának, a játékok pedagógiai használatának köszönhető. A korszakban megjelenő logikai-konstrukciós-színvariációs játékok előzményének tekinthető a Bauhaus, Kassák Lajos művészete valamint Moholy- Nagy László és Vasarely alkotásai. A természeti formák geometriai alapformákra történő leszűkítése, azok variálása különféle kompozícióban vagy a két dimenzió és három dimenzió közti átmenet mind megjelenik Fajó munkáiban. A művészeti gondolkodás és látásmód mellett pedig meghatározó a játékosság is. Ahhoz, hogy izgalmas alkotásokat tudjon létrehozni, játszani kellett a színekkel, formákkal, arányokkal, a sík és a térbeliség találkozásával.
A kiállítás központi terében három játék látható a művésztől. Az első az 1966-os Szín és formaépítő játék, mely 36 kockából áll. A kockák oldalain különféle színek és mintázatok kombinációi láthatóak, melyekből változatos konstrukciók építhetőek, teljességgel az alkotói szabadságra bízva, hogy mi is lesz a végeredmény. Az 186 534 variációban kirakható játék elsősorban a gyerekek szín-és térlátásának fejlesztését tartja szem előtt, de a felnőttek számára is hasznos lehet az esztétikai érzék formálása szempontjából.
Az 1969-es Nyitott mű, vagy más néven Csúszójáték megnevezéséből is sejtethető, hogy ez egyrészt játék, másrészt műalkotás. Az alaptáblán különféle színű faléceket lehet vízszintesen mozgatva elhelyezni, ezáltal többféle színkompozíciót létrehozni. A 2000-es évekből is kiállításra került egy alkotás, mely a Fekete-fehér négyzetek elnevezést kapta. Ezek a szoborszerű, monokróm kockák már nem mobilisek, inkább szemléltető-szerű játék arról, hogy milyen sokféleképpen lehet felosztani egy kockát különböző formák felhasználásával.
Szerkesztő: Domi