3 minute read

Design&Technika - Művészet és játék is egyben

Művészet és játék is egyben

Napjainkban számos logikai és fejlesztő gyerekjáték létezik, melyek nevelő hatása korántsem ismeretlen számunkra, ugyanakkor nem volt ez mindig így. A 70-es években szűkös kínálat jellemezte a magyar piacot játékok terén, ráadásul az akkor elérhető termékeket nem a készség- és kreativitásfejlesztés, hanem a kereskedelmi és ipari érdekek határozták meg. Akkoriban úttörőnek számított Rubik Ernő bűvös kockája, melyet a mai napig a legnagyobb magyar találmányok között tartanak számon, emellett pedig a korszak neves képzőművészei is foglalkoztak játéktervezéssel, noha az ő munkájuk kevésbé vált ismertté.

Advertisement

Fajó János festőművész egyike volt azon magyar alkotóknak, akik számos, a használati- és műtárgy határán egyensúlyozó alkotásokat készített, melyek ugyan nem kerültek sorozatgyártásba és ezáltal a gyerekek mindennapi életébe, mégis fontos értéket képviselnek. A Deák Erika Galériában megrendezett, március 4-ig látogatható Fajó János: Vizuális játékok című kiállítás a művész gazdag életművére, játékaira és játékos szemléletére fókuszál.

Az 1937-ben született festő munkássága főleg a geometrikus formákból építkező képekről ismert, ugyanakkor meghatározó szerepe volt a művészet és a design forradalmasításában is. Ő alapította Magyarország első magántulajdonú grafikai műhelyét, a Pesti Műhelyt, valamint az első magyar nonprofit galéria, a Józsefvárosi Kiállítóterem vezetője is volt, továbbá tanított az Iparművészeti Főiskolán és pedagógiai témájú könyveket is írt.

Pályája elejére, az 1970es évekre, tehető a játéktervezés fellendülése, ami egy új szemlélet kibontakozásának, a játékok pedagógiai használatának köszönhető. A korszakban megjelenő logikai-konstrukciós-színvariációs játékok előzményének tekinthető a Bauhaus, Kassák Lajos művészete valamint Moholy- Nagy László és Vasarely alkotásai. A természeti formák geometriai alapformákra történő leszűkítése, azok variálása különféle kompozícióban vagy a két dimenzió és három dimenzió közti átmenet mind megjelenik Fajó munkáiban. A művészeti gondolkodás és látásmód mellett pedig meghatározó a játékosság is. Ahhoz, hogy izgalmas alkotásokat tudjon létrehozni, játszani kellett a színekkel, formákkal, arányokkal, a sík és a térbeliség találkozásával.

A kiállítás központi terében három játék látható a művésztől. Az első az 1966-os Szín és formaépítő játék, mely 36 kockából áll. A kockák oldalain különféle színek és mintázatok kombinációi láthatóak, melyekből változatos konstrukciók építhetőek, teljességgel az alkotói szabadságra bízva, hogy mi is lesz a végeredmény. Az 186 534 variációban kirakható játék elsősorban a gyerekek szín-és térlátásának fejlesztését tartja szem előtt, de a felnőttek számára is hasznos lehet az esztétikai érzék formálása szempontjából.

Az 1969-es Nyitott mű, vagy más néven Csúszójáték megnevezéséből is sejtethető, hogy ez egyrészt játék, másrészt műalkotás. Az alaptáblán különféle színű faléceket lehet vízszintesen mozgatva elhelyezni, ezáltal többféle színkompozíciót létrehozni. A 2000-es évekből is kiállításra került egy alkotás, mely a Fekete-fehér négyzetek elnevezést kapta. Ezek a szoborszerű, monokróm kockák már nem mobilisek, inkább szemléltető-szerű játék arról, hogy milyen sokféleképpen lehet felosztani egy kockát különböző formák felhasználásával.

Szerkesztő: Domi