2 minute read
Design&Technika
Előremutató megoldások a Tokiói Olimpián
Az olimpia és paralimpia szervezésének iránya egyre inkább a zöldebb, fenntarthatóbb megoldások felé tolódik a költséges és sokszor nagymértékű pazarlással együtt járó események helyett. Tokyo 2020 célja, hogy olyan játékok kerüljenek megrendezésre, ahol minimálisra csökkentik az erőforrás felhasználás mértékét. Törekednek arra, hogy a beszerzett tárgyak nagy részét a jövőben újrahasznosítsák, vagy valamilyen módon újrahasználják.
Ennek a gondolatnak a szellemében épült meg az olimpiai falu közösségi tere, az Olympic Village Plaza, Nikken Sekki építész tervei alapján. Az épületben felhasznált ciprus, cédrus és vörösfenyő faanyag Japán különböző régióiból származik, ami a sokszínűséget és a harmóniát fejezi ki. A tervező az adományozott fák által olyan szerkezet kialakítására törekedett, ami a hagyományos japán épületek esztétikájából merít, ezáltal elősegítve a tradíciók megjelenését. A játékok után az építmény szétszedésére kerül sor, majd a faanyagot helyi építési projektekben fogják hasznosítani. A sportolók szállásán is megjelenik a környezetbarát gondolkodás. Az ágyak újrahasznosított kartonból készültek, melyek az alapanyag ellenére strapabíróak, a játék után pedig különféle papírtermékként lesznek hasznosítva. Az ágyneműk anyagai a későbbiekben újrafelhasználásra kerülnek, továbbá a szobákban és más közösségi terekben is fokozott figyelmet kapott a szelektív hulladékgyűjtés.
Az olimpiai fáklya, ami az ország gazdag tájain megy keresztül a játékokat megelőző hónapokban, a legmodernebb technológia alkalmazásával, varrat nélkül egyetlen alumínium darabból készül. Az alapanyag jelentősége, hogy a 2011-es földrengés és szökőár áldozatainak épített ideiglenes szállásokból származó hulladékot használja fel. A rózsaarany színű fáklya fő motívuma Japán legismertebb virága, a cseresznyefavirág. A fáklyavivők egyenruhája pedig a Coca-Cola által gyűjtött műanyag palackok újrahasznosításával készült.
Az érmek szintén a fenntarthatóság jegyében születtek meg. Alapanyagát az egész országban, kampány keretében gyűjtött elektronikus eszközök újrahasznosítható fém alkatrészei adják. A medál egyik oldalán a Tokyo 2020 logó látható, a másik oldalon pedig a győzelem görög istennője jelenik meg, ezzel is utalva a játékok görög történetére. Az első három helyezett által használt pódium elsőnek számít a maga nemében, az olimpia történelmében. A dobogó a nagyközönség által gyűjtött műanyaghulladék hasznosításával készült, modern technológiát alkalmazva, 3D nyomtatással. Oldalán három dimenziósan jelenik meg az olimpiai logót alkotó „ichimatsu moyo” kockás minta.
Végezetül következzen a nyitó- és záróünnepség során főszerepet kapó olimpiai láng üstje. A gömb alakú forma a Napot, az abból kinyerhető energiát és vitalitást szimbolizálja. Az üst használatakor, abból panelek választódnak le, mintegy megidézve a cseresznyefa virágzás eseményét. Magát a lángot hidrogén energia táplálja, mely előállításához szükséges víz elektrolíziséhez napenergia biztosítja a villamos áram szükségletet. Ahhoz, hogy hagyományos olimpiai lángként működjön nátrium-karbonáttal kellett színezni, hogy jellegzetes sárga fényt kapjon.
Szerkesztő: Domi
Forrás: olympics.com ; dezeen.com
