4 minute read

Sorozatajánló

Squid Game

Teljesen váratlan népszerűséggel robbant be a koreai Nyerd meg az életed (Squid Game, Ojing-eo Geim), ami az utóbbi évek egyik legelborzasztóbb, mégis legokosabb Netflix sorozata, azonban csak az erőszakos műfajok kedvelőinek ajánlható jó szívvel.

Advertisement

A Nyerd meg az életed író-rendezője, Hwang Dong-hyuk már 2009-ben megírta a Netflix jelenlegi legkapósabb szériájának történetét, de egyetlenegy stúdió sem adott neki lehetőséget az elkészítésre. Most valószínűleg valamennyi bánhatja, hogy lemondott az azóta menten kultikussá vált sztoriról. A kilencrészes sorozat 2021. szeptember 17-én került adásba: azóta 90 országban vált a legnézettebb műsorrá, illetve vált a streaming szolgáltató valaha volt legeredményesebb adásává, hiszen egy hónap alatt 111 milliós nézettséget ért el.

Hwang Dong-hyuk egy égető kérdést, a társadalmi egyenlőtlenségeket vette górcső alá saját életének nehezebb időszakai által ihletve.

Dél-Koreában a társadalmi olló igen nagy: a helyi munkaerő mindössze 1%-a tartozik a legjobban keresők közé, 40%-uk azonban alacsony jövedelműnek számít. Az ország élen jár az időskorúak közötti szegénységben, a fiatalok, az úgynevezett Sampo generáció tagjai pedig tömegesen mondanak le a randizásról, házasságról és gyerekvállalásról a családalapítás magas költségei miatt.

Egy ilyen atmoszférában született tehát a megírása óta csak még inkább aktuálissá váló történet, melyben egy titokzatos szervezet a társadalom lecsúszottjainak, köztük a többmilliós tartozást felhalmozó, szerencsejáték-függő Seong Gi-hunnak (a koreában igazi szupersztárnak számító Lee Jung-jae a Ház a tónál eredetijéből, az Il Maréből lehet ismerős) felkínálja, hogy elindulhatnak egy különleges vetélkedőn, ahol gyerekjátékokat játszva nyerhetnek 45.6 milliárd wont (kb. 12 milliárd forint).

Azonban a vesztesek nem szimplán kiesnek, hanem meghalnak.

A Squid Game tehát a gyerekkor iránti nosztalgiát ötvözi a túlhajszolt kapitalizmus kegyetlenségével, kilátástalan rémálommá torzítva az idővel megszépített emlékeket arról a felhőtlen életszakaszról, amikor még gondoskodtak rólunk, nem kellett felelősséget vállalni tetteinkért, egy-egy hibás döntés után pedig bármikor újra lehetett kezdeni a játékot.

Ennél streaming platformra alkalmasabb szériát már rég láttam. A Nyerd meg az életed ízig-vérig darálást kívánó alkotás, ami mikor beszippantja a nézőt, a végéig el sem ereszti.

E mellett a csigalassú, enyhén frusztráló első két epizód is visszatekintve tökéletes kezdés volt. A főbb karakterek életének bemutatásával képesek voltak megalapozni mindannyi- juk jellemét, motivációját olyan módon, hogy koherens viselkedést tudtak mutatni a későbbiekben. Az általuk okozott kellemes meglepetések, vagy a karakterük pozitív mivoltának egyre szélesebb körű elvesztése is mind-mind logikus következményei voltak a történteknek, a majd tovább mögött kifejtett lezárás kivételével.

Az interakciók a szereplők között sokrétűek és érdekesek voltak, többek között remek összjátékkal főszereplőnk Seong Gi-Hun (Lee Jung-Jae), Sang-Woo (Park Hae-Soo) és 1-es versenyző (Oh Young-Soo) között. Mindannyian tesznek a részek során bicskanyitogató lépéseket, viszont ezáltal is képesek mindvégig emberiek maradni, érzelmes drámát nyújtva. Az írók a kimondatlanul meghúzott morális határvonalat remekül tudták tartani mindvégig, jól mozgatva a nézői szimpátiámat.

Az előzetesben is látható kreatív képi világ is javára vált az élvezhetőségnek, kiugró színekkel, egyszerű, de nagyszabású díszletekkel operálva. A zene is kellemesen játékosra sikeredett, miközben a furcsaságának köszönhetően mindvégig baljós, mintsem paródiás lett volna a hangulat, miközben iszonyúan nyomasztó.

A magyar szálról olyannyira nincs szó a hazai sajtóban, hogy csak egy hegedűművész üzenetéből értesült az Index arról, hogy a sorozat zenei aláfestését egy magyar zenekar kölcsönözte, sőt, a felvételeket is Magyarországon készítették. A Budapest Scoring szakemberei évek óta együtt dolgoznak a dél-koreai filmesekkel. A zenekar nevéhez fűződik az Élősködők című, négyszeres Oscardíjas mozi hangszerelése és a filmzene felvétele is. A Squid Game-projekt nem sokkal az Élősködők után valósult meg.

A Squid Game koreai zeneszerzője Csong Dzseil, akivel a Budapest Scoring évek óta együtt dolgozik, és akinek a kompozícióit is Budapesten, a Hungaroton és a Pannonia stúdiókban vették fel a Budapest Scoring Orchestra zenészei.

A nézőben furcsa, bizarr érzést kelthet, hogy édes és kellemes hangzású dalokra végzik ki a játékosokat. Már az Élősködők alatt is szokatlannak találták, hogy egy ilyen nyomasztó műsorhoz miért vidám, klasszikus zenéket választanak a rendezők aláfestésként. Nagyon brutális képsorok vannak a szériában, melyek a zenei aláfestéssel még megdöbbentőbbé válnak, s nagyon is elérik a hatásukat.

Ha sikerül átlendülnünk a feliratok pár centiméteres kerítésén, még annyi, de annyi lenyűgöző filmmel ismerkedhetünk meg.

– mondta Bong Joon-Ho a 2020-as Oscar-gálán, ahol történelmet írt azzal, hogy koreai szatírájával, az Élősködőkkel begyűjtötte a legfontosabb díjakat. Ő ugyan alapvetően a moziról beszélt, de jelenleg épp a streaming-platformoknál zajlik áttörés: a globális birodalmát agresszíven tágító Netflix például az ügy egyik legfontosabb élharcosává vált az utóbbi években. A versengéstől hajtva hatalmas erőkkel dolgoznak azon, hogy ledöntsék a terjeszkedés előtt álló nyelvi akadályokat. Látható sikerrel: a nézői preferenciákat letapogató és manipuláló ajánló algoritmusok, valamint a közösségi média virális természete lehetővé tette, hogy egy-egy sorozat pár hét alatt meghódítsa a fél világot. Ehhez még sok millió dolláros marketingkampányra sincs szükség, hiszen a hashtagek és TikTok-mémek elintézik a feladat nagy részét.

KINEK AJÁNLJUK KINEK NEM

• Akik szeretik a drámákat.

• Akik bírják a kivégzések alatti dallamos aláfestő zenéket. • Akiket frusztrál a thriller műfaja.

• Akiket zavar a sok gyilkolás.

• Akik élvezik a szimmetriát és az elvontabb látásmódot. • Akik nem bírják az ázsiai nyelvet.