Múltidéző plakátkiállítás a Várkert Bazárban

FaragóGéza 1877-ben láttameg a napvilágot Budapesten, majd 21 évesen egy neves párizsi iskolában tanult iparművészetet. Miután hazatért, 1903-ban több területen is jelen volt alkotásaival. Ismert volt festőként, karikaturistaként, színházi jelmez- és díszlettervezőként is, ugyanakkor az igazi sikert a plakátjai hozták el számára. Olyannyira, hogy a szecessziós stílusú plakátművészet európai, alkalmazott grafikai színvonalú meghonosításának kiemelkedő alakja lett. Szakértők szerint munkái összetéveszthetetlen képi világgal rendelkeznek és különleges humorral fűszerezettek. Emellett plakátjai által ízelítőt kaphatunk a 20. század első harmadának korabeli hangulatáról.

Faragó ismert alakja volt a Bajcsy-Zsilinszky út, Teréz körút és Király utca háromszögének éjszakai életében, melyből sokszor ihletet is merített munkáihoz. A kiállításra összeválogatott 25 darab színházi- és kereskedelmi plakát az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár különgyűjteményéből szárazik. A korszak neves vállalatai számára készült reklámgrafikák mellett, sajtótermékek hirdetéséhez és saját kiállításához is készültek plakátok.

Faragó Géza megrendelői között volt a világhírű Törley pezsgőgyár is, mely plakátján egy estély után, feltehetően a hajnali órákban, flegmán cigarettázó urat ábrázol, amint pezsgőt kortyolgat. Készített még munkát a Corvin Áruház megnyitását reklámozandóan is. Az 1926-ban megnyílt áruház, egyike volt azon helyeknek, ahol Budapesten készruhát lehetett beszerezni, illetve modernségéhez hozzátartozott az is, hogy mozgólépcsővel rendelkezett. Ez a plakát a kor divatját is hűen tükrözi, ugyanis a rajta látható nőalak rövid estélyi ruhát visel, kalapja is az akkoriban jellegzetes cloche típus egyik változata.

A Tungsram gyár számára készített, a wolfram lámpát népszerűsítő hirdetésen a fény a szervező elem. A megjelenő női alak, aki egyes feltételezések szerint, a Tungsram cég kereskedelmi vezetőjének felesége, és a mellette lévő macska is felfelé, a fény felé néz. A csinos nőalakok ábrázolása ekkorra általánossá vált, Budapesten a hirdetőoszlopok mellett a villamosok, az utcai padok támlái, de még a fákat védő burkolatok is hirdetőfelületnek számítottak.

A Neuschlosz bútor plakátján is, a bútordarabok között egy impozáns kalapot viselő hölgy helyezkedik el, mögötte az ablaknyíláson át pedig füstölgő gyárkémény látszik, mintegy a korszerű ipar jelképeként. Az Albertiféle-fa- és szénkereskedés számára készített plakátja tulajdonképpen karikatúra is lehetne, humora az ember és állat kommunikációjában rejlik, ami Faragó több grafikáján is megjelenik. Emellett egyedileg próbálta az alkotásain feltüntetni a nevét is, ezen például az egyik fahasábba véset felirat hirdeti az alkotót.

Jellegzetes még a magyar csokoládégyártás egyik vállalkozásához készített plakátja is, ahol szintén ember és állat együttesen jelenik meg. A két háború között virágzott a hazai csokoládéipar, cukor-, szesz- és sörgyárak is csatlakoztak a gyártáshoz. Így született meg a Dreher és Maul Kakaó és Csokoládégyár, ahol először készült csokis parány. Ezek mellett még számos plakáttal és a hozzájuk kapcsolódó történelmi érdekességgel lehet találkozni a Faragó Géza plakátjait bemutató, múltidéző kiállításon, ami előreláthatólag június végéig lesz látogatható.