mégIS 2000/2

Az im ádság

In terjú l á g e r P éter m lifé r túrral

ZSINAT „Játszani tovább az evangéliumi gyermek lelkületével!"

k

o

z

o

k

fontos az, lem feledkez­ tem meg róla4 M nem tem cső:

,A másik másságát n maaamba é

Kedves olvasó!

Jó lenne, ha most néhány percre elhagynád, félreten j néd a benned felgyülemlő stresszed, feszültséged, ésl Interjú intézetünk új rektorával /3/ néhány percre bezörgetnél a Mégis birodalmába, ahol Ismerkedjünk /4/ egy nyugodt, békés dialógust kezdhetsz velünk, saját| Beszélgetés házunk új prefektusával. magaddal, a jó Istennel. De előbb egy kis türelmet.

Betekintés egy pillanatba 15/ Biztosan TE is, mint mindenki más, felteszed magad j Tantárgyaink. Szemlélődés és cselekvés /6/ bán a kérdést: mi egyáltalán az élet értelme? Kutatsz Iskoláink 111 keresel, de hiába...M égis...tovább mész, szenvedsz Beszélgetés az új titkárral. Okumenizmus /8/ boldog vagy és rájössz hirtelen: „az élet értelme Felebaráti szeretet 191 élet”. Az elpazarolt, az elégetett, a mások örömére leélt| A zsinatról /10-11/ élet. Ez az úgy nevezett M égis élet. A Mégis öröm.

Teol-napok /12/ Látod, Mégis rájöttél! És akkor hogyan tovább?!

Puer natus /13/ Könnyebben, szabadon, lendülettel, M égis örömmel] Infantilizmus /14/ Ez az az élet, mely megtermi a M égis szeretetet. És en!

Női zarándoklat /15/ nek Mégis mi a titka? Hogyha bármi történik velünk!

Reményikről. A várakozás szentsége /16/ egyéni életünkben, tudjunk M égis örülni. Mennyire!

Karácsonyról /17/ szükséges mindannyiunk számára, bármi történjen ve­ Lexikon. Adventi vidámság 718/ lünk, hogy felvértezzen bennünket valami. S ez nemi más, mint a Mégis öröm, hogy Mégis örüljünk.

Kérjél TE is ebből az örömből, mert azt ígérte Jézus,! hogy „aki kér, annak adatik, aki zörget, annak meg ] nyittatok, aki keres, az talál.” Itt az ideje, hogy felfe j dezd, hát kérjél, zörgessél, és keressed a Mégis öröm) Kiad ja a gyulafehérvári forrását. Jézus mondta: „Jöjjetek énhozzám mindnyá j Római Katolikus Hittudományi Főiskola jan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és énj Főszerkesztő: Karácson Tibor nyugalmat adok a ti leikeiteknek” (Mt 11, 28).

Szerkesztők: Bodor Zoltán, Czikó László, Nem erre van szükséged? Sőt még ennél is többre!

Stanco Attila, Gödri István, Szabó Zsombor, Békességre, mert a békesség több, mint a nyugalom, Román János, Kicsi István Mert olyankor nyugalmunk nincs, de békességünk!

Korrektúra: Szabó Zsombor, Stanco Attila ; M égis lehet és M égis örülhetünk.

Tördelők: Bakos István, Gödri István, Ez az élet adja a M égis életet, a Mégis szeretetet. Táj Ozsváth Zsolt pasztald meg a másokért odaszentelt, elégetett életj Technikai segítők: Molnár Csaba, Mtcaci örömét, mely egyszerűen életet, lendületet, örömet!

Cristian nyugalmat, békességet, szeretetet ad neked és min-} Pénzügyi felelősök: Sebestyén Ágoston, Csíki denkinek.

Zoltán Mégis miért? Hogy szétszórhasd életedet, mint a| Felelős munkatárs: Tófalvi Géza magvetőnek a magot.

Főhat eng. szám: 282/1990 Ez az öröm, a M égis életöröm...

ISSN 1454-2684 Karácson T iborI

Szerk. címe: str. Bibliotecii nr. 3 2500 Álba lulia - RO Számlaszám: Banc Post Cod Card 4406600001108595 Cont D01251141II38050877033 A szerkesztők véleménye nem feltétlen azonos a leközölt munkák szerzőivel: azokat a kor­ rekt tájékoztatás jegyében közöltük

f^ A é a is 2 0 0 0 /2

Ismerkedjünk /

égis. Hogyan fogadta kinevezését?

Jä g e r P éter: Az Érsek úr m egkért, hogy vállaljam; több napig gondolkoz­ tam, majd Isten segítségében bízva, elfo­ gadtam. Á fégis: Mire terjed ki hatásköre?

J ä g e r P éter: A rektornak két m eg­ bízása van: ő a Papnevelő Intézet rekto­ ra. régense, ugyanakkor a H ittudom ányi Főiskola rektora is. A Papnevelő Intézet rektoraként képviselem a N agyszem i­ náriumot m inden ügy elin tézéséb en , ugyanakkor a rektor irányítása és veze­ tése alatt végzik feladatukat a többi elöl­ járók. A Hittudományi Főiskola rektora­ ként pedig vezetem és irán y íto m a Főiskola tanári testületét.

M é gis: Milyen tervei vannak a rektor úrnak a jövőre vonatkozóan?

Jäger Péter: Meg akarom valósítani azt. amiért a Papnevelő Intézet és a Hittudományi F őiskola m űködik: jó papokat, lelkipásztorokat form áljon. Ez négy fontosabb területet foglal magába: - humán nevelést, - lelki nevelést.

- szellemi, érteim ' képzést, - lelkipásztori képzést.

Ezek segítségével gondolom , hogy' sikerül a kitűzött célt minél jo b b an m eg­ valósítani. Az Egyház azt kívánja, hogy az egyházmegyék számára neveljünk hit­ ből élő, erényes, alapos tudással fel­ vértezett. a lelkek üdvösségéért buzgolkodó. önmaguk számára igénytelen, szociális gondolkodású, apostoli lelkü­ letű. mozgékony és önfeláldozó papi nemzedéket.

A humán nevelésre visszatérve, am it az Egyház a II. Vatikáni Zsinaton hangsú­ lyozott, és amit az Egyházmegyei zsinat is sürget, rendkívüli jelen tő ség e van azokkal kapcsolatban, akikhez küldetése szól: az emberekhez. A pap csak akkor hihető és elfogadható az emberek szám á­ ra, ha olyan emberséges, hogy az em be­ rek hidat találjanak benne Jézus K risz­ tushoz. Olyan emberi tulajdonságokról van itt szó, melyek a szabad, erős és kiegyensúlyozott személyiség alapfelté­ telei. Konkrétan, a II vatikáni zsinat a _____ következőket ajánlja: „A növendéH F M B I í p Ií p í

íiirv

Wp II n e v p l n i

hnßv

sze­

ressék az igazságot és a hűséget, min­ denkit tiszteljenek, m indenben legyenek igazságosak, adott szavukat tartsák meg, legyenek együtt érzők, tudjanak á ll­ hatatosak és kitartók lenni s végül, hogy helyesen ítéljenek a dolgokról és az em berekről s m indig a jó m ellett döntsenek.” (O. T 11).

M é gis: M i a véleménye a tanár-diák kapcsolatról?

J ä g e r P é te r: A kapcsolat egészséges kell legyen, s főleg a kölcsönös bizalom kell legyen ennek az alapja. A rektor feladata a növendékeket egyénileg meg­ ism erni és nevelni. K orunk papságra készülődő új nemzedéke jelentősen meg­ változott, ezért a korábbi nemzedékekkel összevetve nem kis különbségeket mutat.

Ezt a körülm ényt figyelembe akaijuk venni a nevelésben. Ez fogja a bizalm at is növelni. A papságnak van azon­ ban egy olyan l é n y e g i

magva, mely nem változhat, mivel mind a mai, mind a holnapi papnak kell hasonlóvá válnia. ví/égis: M ilyennek lát m inket, kispapokat?

J ä g e r P é te r: A kispapokban jóakarat van. jó papok akarnak lenni, bíznak az E gyházban és abban is, hogy itt az intézetben m egvan az a keret, amely nevelésüket, a jó nevelésüket biztosítja. Általában a növendékekben megvannak azok az emberi, erkölcsi, lelki és értelmi adottságok, amelyek alapján alkalm as­ nak tűnnek arra, hogy véglegesen a szent szolgálatra szenteljék magukat.

Á fé gis: Milyen újításokra gondolt?

Mi, diákok hol kellene javítsunk?

J ä g e r P é te r: - Szeretném, hogy a növendékek több hangsúlyt fektessenek lelki nevelésükre, főleg az imádságra, nemcsak a közös imádságra, hanem az egyénire is. A papnak küldetése van, hogy m ásokat az im ádságra neveljen, de csak akkor lehet mások im ádságra neve­ lője. ha ő maga megtanul imádkozni és Jézus iskolájában állandóan tanulja az imádságot.

- Szükséges, hogy m agunkat a csend tiszteletére neveljük. A csend ugyanis olyan lelki atm oszférát hoz magával, amely szükséges Isten jelenlétének megác o noVi C7Á1A önátíírliáchn7

a növendékek jobban megtartanák a csendet.

- O lyan légkört kell terem tenünk, am elyben a pap növendékek jobban elmé­ lyülhetnek a tanulm ányokban és az em berek üdvössége érdekében egyre mé­ lyebb ism ereteket szerezhetnek az isteni misztérium okról. Jussanak el arra a szív­ beli intuícióra, amely által Isten misztéri­ um át először ők maguk képesek látni, azután közölni tudják a testvérekkel. Az ilyen tanuláshoz szükséges kitartó szor­ galom. a rendelkezésünkre álló idő lelkiism eretes felhasználása és fegyelm e­ zettség.

- Jó volna, ha a növendékek képzésük­ ben állandóan Jézust, a Jó Pásztort tar­ tanák szem előtt.

- Fontosnak tartom , hogy a növendékek, tanárok és elöljárók őszintén és jóakarat­ tal együttműködjenek.

- Tisztelnünk kell egymást, és szeret­ nünk kell krisztusi szeretettel.

- K eressük a jó t és ne a rosszat. ^ /é g is : M elyik az a jelmondat, amely vezeti döntéseiben, munkájában?

J ä g e r P é te r: Az idén két je l­ mondatom van. Az első kínai mondás és nekem szól, mint új rektornak: "Wer sanft auftritt, kommt weit."- (Aki szelí­ den lép fel, az messze ju t el). A másik kispapjainknak szól: "Gebet Quelle der liebe" - (A z imádság a szeretet forrása).

Román János

Névjegy. Ismerkedjünk !

delinél. Beléptem a uagyszemitiáriirnibs, c l apám egyszer meg is jegyezte, hogy oly sokat ministrálok,. mintha papnak kcsziilnék Nagy on : m egéreztem az f / hívó szavát Őrá bízoknj rosszul eseti ez. a kijelentés, hiszen még gon- : dent. tanulmáityi eredm em ekét, érzel® ísieti megadta nekem azi <\ keq\ elm ei hou v a dőlni sem .szerettem volna arra., hogy en pap világot m egism erve, vegyes tapasztól«fokkal nehézségeket Tmlom azt, hogv nem akarj leszek ugyan , de nem kiábrándultán jöjjek a teoló­ künk rosszat sem niiféle témrt. Ha netalénn Azóta sok minden megváltozott bennem. giára' .Sok éven keresztül gondolkoztam papi m ásképpen gond olja. eitógadóm . és;: Édesanyámat egv hirtelen halálos betegség : me^hí vásottt elfogadásáról. Örömmel ileptem m egyek, ahol ( ) szerelne látni. be a kapun a beteljesedést érettem .

A teológiától nincs különösebb ehanl Az, intézettől. a taitara tntol és kollegáim tól FI fogadom mindazt amit meg kell. bogyte^ több jól k.iplam.. mint amennyire g<«td<rllam és aiucntiyibcti erőmből telik, p elft/tíieg Mi a un abban hogy ezt viszonozni is elvégezn i kötelességeim et ;Társaimtól | Unióin. A z A nyaszeiitegyliáz bolt-yep fen* aiiiiVit várok el. hogv elfogadjanak min; eni| defkezik a papkep/esról. és legalább úgy viszonyuljanak hozzáír,., A legnehezebb nvílátkozatü.Ú a/, isiéin gorid'amennyire én hozzájuk. viselésről szóló történeteket gondolom . A z Két ístenélm énycm volt. Kgytk itt a sz^ kiragadta a családból. Kkkor 13 éves voltain, tíz intellekriuitis. ember sok »zor a sajat ketelveiben egyházbati egy mmistrálás alkalmával, :t i: is nagyban hozzájárult ahhoz, bogv olyan etetis keleikedik ©s 1 sieti fiaik szagai meidiallam otthon az, egv ik karácsonyi uaaymíséö. abban nem kételkedni:, embert próbáló feladat i nehéznek, sói léheteilennek tartom a rés III valaki ikái egy napig iá kom olyan belegon­ leírásaikat A szó, a betű kevés ahhoz, b dolt ebbe. meg h t -erős is a nMigabi/lossAga. ki lehessen fejezni tökéleteseit: A haja*,:; meg retten a lelke. rövid ideig tartottak, viszőni erősítőkért{ Isiéit akar alá váj 'néni s/abad \ r-szaelm. A zt gálnak a nehez, elviselhetetlennek tűnő pillí h.'zu.lm. iioi'\ Iste« kiválasztott a papíagra, azt lókban akarni hogv pap leg'.ck. miközben én setninrlyen kedvet nem érzek arra, hogy kispapi. majd Kocs i k Zol t án papi irtunkat végezzek , nagy vakm erőség, moiidiitk ki wlágosan buti Nem hiszek .ifcbtm.

A pécskai egy házközség tagja vagyok,k hogv az Kién ismeri a tréfát tlven esetben. Isten teriilétileg a temesvári egybázmegyéhe? !a| meghivasa cs áldása nélkül p éd ig:::tbiíii pokol Zik, Jattuln)ái.\ai.inat l ’éeskan es cgjál m >\ ;i ktspapsag, mmt .iá papság, I S .t tipuvs gyém központjában, « tem esvári; ember ;i földi mennyországot akarta, & elérte e (leHérfröl elnevezett Rómiii K a i o l M iielvett a pokol legriasztóbb bugyit«!. im/.iumbati, a (icrliarditimbati végeztiiijj A z angyalok legszebb értik«: „B ékesség a Már:ki;»kor0 íri óta érlelődött btíiineS i « ^ földón a nwkttt Ilii < m l W u i e k ' ’ ! ij It) */ dolat^ hogy életvélom nak a papi tv.tr.ru fi/ einhei ne menjen harangozó mik se, vftlíis«l?ftní. li>S a tiujnt a gimnáziumi évelij nem hogy ; púpnak, • Ma a rewz-ukíimt . m ellé j erősödött m eg igazan, A lihoz, Iwgy butaság es lusiawig ts társulv« ti m ái kizárólag a papi hivatást válassza, in ég kell erezze tÉ o'.sten escdaiételébeii lehei bízni. bán Isten htvo szavát: Ig\ voltam v e l e « « Az apostolok ellenséges és pogány emberek korom óta nagy harissal volt rám. li<.’gy i | k ö zé: m e n te k :: I g a / :volt rájuk n ézve Jézus két nagyszülőm vallásos eletet élt. fo lttá mondasa: ..Mint bárányokat kiildelek titeket a lám m eg a keresztvetést, az imádságotfc| laikusok köze . hbgy szeressem az. Istent: A másik nagyi Mi nagyreszt baráti és katolikus emberek ztist a M ária-Radna-i zarándoklatok k<SZé megyünk. adja meg az flr kegyelmet. nekem így korán megismerkedhetíöiSÉ h »s\ ne farkasként batanyok közé A rossz pél­ tisztelettel és hatással volt rám az ott meg daadókkal kapcsolatban Jézu sa m alom követ és emberek im adsagos lelkülete i'edig me-aak| a tengeri em legette A jó papot az egész világ­ a koinmumsta időben a marxista iáéía on. l.idelvben m eg etősebben szeretik es éreztette hatásál. Ebbe próbáltak megbecsülik A gyerekek atyjukként tisztelik, bctenevelni az iskolában, valossagga v ilik Jc/us ig; reie a százszoros vis­ :A gimnáziumi évek akt" erősödött mcgl szafizetésről. és az orok elet ţiiţttlmaro!, nem a p.ipi hivatás Mar ott megjSiÉ elm élvíieni m agam a leológiai istnerefekfiei| B e l l a Cs a b a S í i l v e s z t e r volt álkatináin istennél ism erkedni.® Istenéi m érnem az volt. amikor megtají tormai válasszák^ am eivben sokat lehet termi az, 19SI novembei •!. születtem egVsZétti polgári Itattam, mit jelent n közösségi ima. MS|| emberekért, kevés idő alatt. c sa lid cl.só gyermekekért!., Sepsi^zcm gy t-r, egy ik osztálytársnőm vonalbaleset kolT ) 1rdeke s mód ott negyedik «szültvos koromb, ■n: gyón A íélsóhároms/.éki l-etnheijybéii ‘» v é t­ téberi éjveszlfetté a lábát és élet-lmjál közí ked tan g>. einiekkoii emlékein) nagyreszt éh­ gondoltam legelőször au«*. hogv mi w lenne Akkor értettem m eg. hogy mit jelent í&IS] be/ a községhez fűződnek Szüleim sokat fá­ igazából. h.i pap lennék, es egv film papi az, ember élete az Isten kezében van. radlak azért, hogy kedvező körülményeket b iz­ életről szóló hatósara ki is .mondtam az A teológián eltöltendő évek alatt szeM tosítsanak növekedésem hez Szép: gyermek kot­ ..rgeii t. l z. azóta nem változott, Voltak pil mindent megtenni azért, hogy igazán felk«| ta tekinthetek vissza, amely egy életre szólóan fart.if.sk, amikor gye.'ic.ébbiiek Cíe/teui só; ügy jek a rám váró éleire Szeretnék jó k áj?l|| felejt he lel le n marad szamomra. Nagymamám lenni tajiáraimmal é s ktspaptársaiinmsl| is «ott, hogy egvajtalan. de ez útit sem változta­ által részesültem vallásos nevetésben Korán kívánnám, hogy az illeni évek a társai tott dóütésem n így kefüliem nyolcadik osztá­ elkezdtem az okai szulgaktat, niint umwstians való egyetértés, szeretet bizalom es i gyerek, örömömre szolgait, hogy ott lehetek a ly után Gyulafehérvárra, a kisszemináriumba. m egbecsülés jegyében tbllyannak ■ am ely négy ( ’ alatt színien eiíwileüt ezt az. kpap m ellett a szentm ise alatt. IzJesérzést bennem Krcsi I stván i p f í n n / p

Ecsedt Ist ván

Ism erkedjünk

HÁZUNK ÚJ PREFEK TUSÁVAL /f/égis:Meg tudná-e fogalmazni egy pár szóban a ne' cicsi tervet Ön szerint milyen papságra van szükség az új w j évezredben? }:3 ^ Bara Zoltán: Saját nev elési tervem az. ami végső soron % J| Krisztus és az Egyház szándéka.

J | Hogy milyen papokra van szükség a második évezredben W J azt Anyaszentegyházunk több alkalommal is körvonalazta w Irányadó és mérvadó ebben mindenek előtt a II Vatikáni ff£ 9 ; Zsinat elvárása, II János Pál pápánk „Paslores dabo vobis” apostoli buzdítása, valamint a klérus kongregáció által kiadott „Papi elet es szolgalat direktormma . v >4/égis:Néhány szóban mit jelent ez?

JL , Bara Zoltán: Mint minden keresztény, így minden pap., ü kispap: Krisztus hordozó. Ezt pedig csakis Krisztusnak é s | E az Egy háznak való radikális önatadassal lehet naprol-napra |L T megvalósítani. A II. Vatikáni Zsinat Optatam Totius dekrétűm 4. pontja a papképzés lelkipásztori célját és a pap élet" programját ebben az egyetlen mondatban foglalja össze: H j Megjeleníteni az emberek előtt Krisztust! Éppen ezért a 1 ^ papnevelés minden része a lelki, az értelmi és a fegyelmi w j, nevelés - egységesen erre a lelkipásztori célra irányul Megjeleníteni: anny i, mint jelenvalóvá tenni - lelki, széllé- JL mi. értelmi, és fegyelmi síkon |I § 1 /f/e»is:Ezen kívül szükség van-e szabályzatra? f *W \ Bara Zoltán: Ott, ahol már ketten élnek együtt, az együt-l f i lelés elkerülhetetlen bizonyos szabályok nélkül. Minden Jl szabály-szabályzat az emberért van. Egyszóval értünk.; am it K risz tu sJ Segít azzá válni, | Világ ma elvár! az Egyház és a j tőlünk. Minden! ycd jjeltéhde: a kői- |ily e n vagy más: | szabály vagyl természetűi pi&HÖá. i^ je S u U e i, a feltétele: a| szabályzat! aszeretet. aj k ö 1 c s ö n ö s§ j; ib iz a lo m - mert; szabadság és a egészséges lelki.| csak erre lehet szellemi életet építeni - és csak ezen kellékekkel le h e ti örömmel Krisztus nyomába lépni, egy - egy közösségben 1LW tapinthatóan jelenvalóvá tenni Őt. Természetesen, itt is a : szeretet, a szabadság a bizalom - mint az élet b á rm e ly | területén - nem előjog, hanem bizonyítási próba. Áfégis:Mit üzen a diákoknak? M it vár el tőlük?

R Bara Zoltán: József Attila, tragikus sorsú költőnk Dunánál című versét így zárja: K "s rendezni végre közös dolgainkat ez a mi munkánk; és nem is kevés."

Ezt szeretném én is veletek együtt Rendezni - minden nap - közösségi dolgainkat ez a m i i munkánk és ezt kell nekünk együtt felvállalni Eyénileg és| közösségileg : megjeleníteni az emberek előtt Krisztust. | m : is: K öszönjük a beszélgetést, Isten keg yelm ét f kívánjuk az atya szám ára, p re fe k tu st szolgálata tel- | jesitéséhez.

N

IUI

E Bl EE1 E E

b

o

Romám J

ános

T T

!

M kr régebben ébren vagyok, de még nincs itt az ébresztő ideje. Fél hat körül lehet. Nem vagyok álmos, az agyam is tisz­ ta. Ilyenkor tele vagyok tenni akarással. Világrengető tetteken gondolkodom ...

De mi történik? Csaknem az óra? De igen! Gyengén szól.

Hangján nem érződik a koránkelés frissessége. Egyik szo­ batársam fáradt mozdulattal kikapcsolja, majd egy sóhajtással befordul a fal felé. Furcsa, de engem egyből elnyom az álom.

Az előbbi állapot eltűnt, egyáltalán nem készülők kiugrani az ágyból, ha lehetne, még az ágy alá is befeküdnék, csak ne kell­ jen felkelni.

1. már kimászőtt az ágyból, előkotorta a fij% f o g k r é me t és elcsoszoV |í mosdóba.

H. is ma- ^ tat már, csak én fekJ szem úgy, mskó. mint egy I. visszajön és felvilágosít. hogy már negyed...

A hideg víz helyrehoz. Elvezettel csapom újra és újra az arcomba, befolyik a szemembe, és furcsán pislognom kell... Épp csak beesek az imaszoba ajtaján, de elégedetten nyugtá­ zom, hogy még nem teljes a létszám ...

Próbálok emlékezni az esti punktára, de nehezen megy.

Annál hamarabb kezdenek el cikázni más gondolatok...

Belégzés Jézus... kilégzés K risztus... így sikerül egy kis rendet teremteni és neki fogni az elmélkedésnek, de már szól is a csengő. Szaladok, hogy időm legyen cipőt és reverendát venni...

Kezdődik a mise. Csoda, de eltűnik hajszoltságom... Arra is futja időm, hogy mise végén még vagy öt percet imádkozzak a társaimért és magam ért... Sokat segít a szomszédom csendes áhitata... Belépek az ebédlőbe. A többiek már a második szelet kenyeret eszik.

Sietni kell, mert kezdődnek az órák...

N e c s uk. gmídolkoAá^^han£m^cs^l£kYÉL^mbjíi^J^Jeígy&ki 30 A

I

m

J s ia /jr a

3 3

m V é

életem fonala K o lozsváron kezd őd ött el 1967 október

8 -án.

M indkét szü lőm va llá so s élete egy b izto s alapot fektetett le a továb­

Istent a saját eg y én i életem b en m egkeresni, m i az 0 terve és ál v e le egyesü ln i.

A kutatást nem csak a gondolád

nesre festette már kezdet óta az életem et, és ami erre az életre je lle m z ő , az hogy

próbáltam elérni, hanem több egyházi fel tót is elvállaltam , m int pl. hitoktató-

nagy érdeklődést szen teltem az em ber és

cse rn y ék , ig elitu rg iá k megtartása,

világ tanulm ányozására. F oglalkoztatott

rizálás, és m ég egyéb feladatokkal is pl

az élet és létezés kérdése. F.zek a gyer­

tam felfed ezn i Isten akaratát életemben.)

m ekkori élm én yek adták m e g az indító

M ásodik része a remete életnek é találás k ép ezte, vagyis rájöttem, m í

okot, hogy Istent m indenütt kutatva k e ­ ressem .

tem , hogy m i Isten akarata az én éle m it vár el Isten tőlem .

Arra, hogy ne csak gon d olk od ó, hanem c se le k v ő em ber is le g y e k , több pap ébresztett rá, kik a szolgálatra hívták fel

A harmadik része pedig a meg' k ö v etv e, az e g y esü lést alkotta, elfogt

figyelm em et. E szolgálaton tanakodva,

azt az életem b en .

A rem ete élet nagyon gazdag tapasf'

indíttatásra, elhatároztam , h ogy

végül is tisztázni akarom azt, am i Isten

tokát nyújtott, úgy isteni élményekben!

terve az én életem m el.

F elm on d tam a m u n k a h ely em e n ,

a világról lev ő fogalm ak kibővítéséber saját eg y én i életem értelmének kutat|J eredm ényeként.

elhagytam környezetem et, d olgaim at, és elvonultam a h eg y ek k özé rem etének. A városi é le tm ó d b iz o n y o s érte le m b e n

F on tos v o lt Isten hatalmas ere? jó v o ltá ró l g a z d a g fogalmakat gyűjti

eltér attól, am it egy h eg y v id ék i kisfalu

v ilá g b a n lé v ő ren dezett dolgoknak| tosságáról tapasztalatokat szerezni, i

nyújtani tud. Teljes önellátásra és talá­ lékonyságra kellett térjek, am i eg y en lő

ben Isten akaratát m egtalálni, amelyek

az ism eretlennel való szem b en ézéssel.

lettek és nem történtek tudta nélkül,!

D e a lé n y e g e az Isten re v a ló ráhagyatkozás, és a b elé vetett hit. M in d ez bebizonyította szám om ra, hogy aki Istenben bízik , az n em sz e n v e d hián yt sem m iben, sőt sz á z ­ szorosán m egtalálja azt, am iről lem ond.

A rem ete élet, am ely 8 é v ig tartott, három főrészre tagolódott:

.Emberi életünk a születés és halál közötti időt foglalja magában. Ezt szeretné mindenki tartalmasai!, értelmesen leélni. Ez az időszak feszültséggel telített idő. Feszültséget jelent a tér és idő korlátja, valamint e korlátokat túllép­ ni akaró vágy a végtelenre, az idő nélküli létre, magára az Istenre. Feszültséget jelentenek az alkati adottságokból származó megkötöttségek és az egyéni szabadság kihívásai. Feszültségek adódnak a társadalmi struktúrák befolyása és az egyén életterve, életideálja között. Feszült­ ség forrásává válik a mai világ „szétszórtsága” (média, reklám, piac, különféle szellem i áram­ latok) és az egyén értékkeresése. Feszültség érzékelhető az értelem keresése és az értel­ metlenség látszata között. Ilyen feszültségek erőterében kérdésessé válhat, hogy lehet-e. kell-e egyáltalán szabadságról, egyéni fele­ lősségről. törvényről, lelkiism eretről (lelk i­ ismeretességről). isteni hívásról, emberi vá­ laszról stb. beszélni. N em kell-e inkább hagyni, hogy az esem ények sodródjanak a maguk útján, hisz az ember lényegesen nem befolyá­ solja, befolyásolhatja élete, sorsa alakulását Isten előtti felelősséggel. katolikus erkölcsteológia nemmel

i

életem b en , kutatva azt m egtalálni vagy felism erni, és mer

biakra tekintve. Terem tőm nagyon s z í­

b első

&

sze n em csak em beri ésszel lehet kijT hanem sz ív v el is. M in dezek értelm ét és szerepét az emberié vittek rá, hogy vállaljam a m un kásságot, Istennek szolga' eg y en lő az élettel. Isten életével berniem.

válaszol minden ilyen kérdésre, és m egpróbál minden hasonló k é t s é g e t kiküszöbölni. Hiszi azt, hogy ma is lehet legyenek bár jóval összetettebbek a problémák - hiteles keresztény életet élni. Ma is történnek találkozások a lelkiism eret m élyén Isten és ember között. M a is lehet egy emberi élet középpontja Isten. Ma is igazán csak Isten adhatja meg mind az egyén, mind a közösség számára az élet értelmét.

Ezzel az optimista hozzáállással akar az erkölcsteológia a keresztény élet „hogyanjára”

(.Hogyan kelI élnem, ha Krisztusban hiszek?) válaszoln i. Ilyen optim izm ussal jelenti ki magáról, hogy az élet értelmével foglalkozó teológiai tudomány. A z ember életének kezde­ tén és végén Istent látja, és ugyanígy az ember földi életének lényegét az Isten szeretetteljes hívására adott szabad emberi válaszként fogja fel. Ebben áll élete értelme. Olyan válasz, am elyben az illető szem ély saját élettervét, saját boldogságának elérését fedezi fel Isten fényében. Olyan válasz, amelynek m egélé­ sében Krisztus a példa és a Szentlélek éltető ereje a mozgató rugó. Válaszában természetes adottságaihoz (szabadsága, értelem, erkölcsi érzéke) lényegesen hozzájárul természetfeletti hivatása és Isten kegyelm i segítsége.

Ezzel az alapvető hozzáállással, és a szem é­

IGfoAI lyes vonatkozás kiem elésével tárgyalja! likus erkölcsteológia a hagyományosai: fogalmakat és a keresztény erkölcs alapja „morális generális” keretén belül: a kér ‘ erkölcs bibliai alapjai; az erkölcsteológia ma, története, módszere; az erkölcsi cse| (szabadság, akarat, értelem); az et törvény; a lelkiism eret bűn és megtérd A „morális speciális” megpróbál kon eligazításokat adni az élet egyes felm erülő sajátos kérdésekre. Arra i (m eztet), hogy hogyan kell megélni azal elveket, hogyan kell a hívásnak az élet k " tushelyzeteiben a legjobban eleget teája módon tárgyalja a különféle erényeket ellenük elkövetett bűnöket. Beszél t donról, bioetikai kérdésekről (abortusz! názia, szervátültetések stb.), keresztényi m egélt szexualitásról, házasságról és a kapcsolatos erényekről.

A négy szemesztert felölelő kurzus! szeretne abban, hogy a hallgatók i szem ély es hivatásuk nagyszerűségéi találják annak megélésére a 1egmegfi utat. és később segíteni tudjanak más£ hogy felnőtt módon, felelősségteljesen’ élni Krisztustól kapott hivatásukat az azon a területén, ahol nap mint napi sokkal kell szembesülniük.

T ófalvi előa'

gia

A Segítő Wtári«

Katolikus Gimnázium

A

Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium rövid története „Csíksomlyó névre a székely szíve erősebben dobban, s bárhol éljen is ezen a földön, valami különös melegséget érez: az otthon melegét, az anya simogatását, óvó-védő szeretetét. Több mint 500 esztendeje, - mások szerint még ennél is több - hogy ez a szentély otthona és iskolája egy nemzetnek. Somlyó létével tanítja a székelységet életre, megmaradásra, újrakezdésre.” Innen indul a mai Segítő Mária Gimnázium története is.

1440-ben Csíksomlyóra letelepedett ferencesek rendje nem tanító rend f „M inden évben útnak indítja a Oktatással, neve-, Szüzanya gyerm ekeit, hogy e léssel annyiban zűrzavaros világban tanúságot foglalkoztak, tegyenek K risztusról és erősítsék amennyiben a í n épüket a hitben. “ i rendbe lépő ifjakat nevelték. Az Egyházmegye szétzilálása azonban egyre szükségesebbé tette az oktatással való foglalkozást: nem csupán szerzetbe lépőkkel, hanem világiakkal is. A betelepítés következtében egyre fontosabb feladattá vált az oktatás komoly meg­ szervezése.

Az 1640-es évektől szervezettebb oktatás veszi kezdetét.

1626-ban Krakkóból Váradi János vezetésével ferencesek érkeznek Csíksomlyóra és előkészítik a talajt a magasabb oktatási lehetőségeknek. Iskola épül, amelyet 1661-ben a tatárok földúlnak. Az újjáépítéshez Kájoni János vezetésé­ vel fognak hozzá, és nemsokára fölépül a z új iskola. Az 1700-as évek közepén a tanítás mélypontra jut. A dolgokat nehezíti a kemény német befolyás is. Közben a Kájoni vezetésével fölépített épület használata is közveszélyessé válik. Próbálják megvalósítani a régi húzódó tervet: új isko­ la építését kőből. 1782- ben elkészül az épület, amely ma is látható, C sík sze re d ái gyerekotthon szálláshelye. A tanítás színvonalas é s kom oly k e r e s z té n y n e v e lé s t kapnak a

^

diákok.

t

1833-ban a gubernium elrendeli az iskolában a latin nyelv használatát még társalgás esetén is. Azzal indokolták ezt a lépést, hogy a diákok nem tudnak latinul és az eredmények szintjén visszaesést tapasztaltak. 1849-ben a forradalom leverése után három évre bezárják a gimnáziumot, mert a hatóságok úgy látták, hogy innen szállingóztak ki a környékre a forradalomi eszmék. 1851-ben újra indul a gim­ názium. 1858-ban Haynald Lajos püspök kezdeményezésére tanítóképző oktatás is indul, de ekkor az iskola még algimnáziumként működik. Később Főgimnáfciumi rangra emelkedik. 1873-1874-ben az erdélyi státus az iskolát vilá­ gi gondnokság kezére akarja adni. A vezetőséget is fel­ szólítják, hogy tegyenek meg mindent ennek a célnak elérése érdekében.

Az 1800-as évek végére a gimnázium épülete ismét használhatatlanná válik. Előtérbe kerül a Csíkszeredába való áthelyezés gondolata. Arra hivatkoznak, hogy a város ■■■■nanvnhh

I fih p tn s é n p t

a rí

a

ta n á r n k

pc

a

rliákn lf

1910. június 5-én felavatják a Csíkszeredái gimnáziumot.

Az épület modern, a tanításhoz minden eszköz megvolt. A háborús időben a gimnázium sorsa minden nehézség ellenére megfelelően alakul. 1947-ben megkezdődik az egyházi iskolák fölszámolása. 1948-ban a gimnáziumot is államosítják, és ezzel megszűnik egyházi iskolának lenni.

Az épületben folytatódott a tanítás a kommunista rendszer idején is. Az 1990-es fordulat után fölvette a Márton Áron nevet.

1991-ben Bálint Lajos érsek kezdeményezésére és a Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium vezető­ ségének közreműködésére, újraindult az 1948-ban meg­ szüntetett egyházi iskola is, amely a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium nevet vette fel. „Máriának, Jézus Anyjának tisztelete a somlyói diákság számára a legter­ mészetesebb m egnyilvánulása volt, hiszen a székely ember otthonról hozta hazájához és Máriához való tar­ tozását.” Talán ezzel a ténnyel lehet megmagyarázni, hogy az 1991-ben újraindított iskola - a csíksomlyói gimnázium utóda - a Segítő Mária Gimnázium (SM) nevet vette fel. Az újraindított Gimnázium úgy szerepel, mint a Gróf Majláth Gusztáv Károly Gyulafehérvári Líceumi Szeminárium C s ík ­ szeredái kirendeltsége.

Az indulás, a kezdet nem volt zökkenő mentes. A Segítő Mária Gimnáziumnak nem volt „saját épülete”, hanem a Márton Áron Gimnázium - az egykori egyházi iskola épületében kapott helyet. Az iskolának nem volt saját tanári kara, és nem voltak a tanításhoz szükséges pedagógiai eszközei. A Szűzanya azonban mindig segített a ne­ hézségek leküzdésében, így az elmúlt kilenc év alatt a gim­ názium komoly fejlő­ désen ment át. Az is­ kola fejlődése, és a szükséges körülm é­ nyek m egterem tése érdekében, nagyon sokat fáradoztak Pénzes József és Szakács Lajos igazga­ tók és a velük együtt működő tanárok, vala­ mint fáradozik mostani vezetősége és tanári kara is. A jelenleg püs­ pöki hivatal épülete is a gimnázium rendelke­ zésére volt bocsátva és kollégiummá volt át­ alakítva. Ma az előre­ haladás és más isko­ lákhoz való felzárkózottság jellemzi. Az elmúlt években sa­ já t kollégiuma is épült, amely jobban lehetővé teszi a diákok igazi keresztény szellemben való nevelését.

S

ebestyén

Á goston

—

—

gjjhdz Mindenből kihozni a tehető legjobbat! ÉL

„Nem önmagámért vállaltam a papságot” A / é g i s : H ol készültél fel a p ap ságra?

V í z i E le m é r : Teológiai tanulmányaimat Gyulafehérváron kezdtem 1992-ben, majd 2 év után Isten kegyelm éből a németországi Freiburgban folytattam és fejeztem be 1998-ban.

Tanulmányaim után egy fél évet a Jálics Ferenc SJ atya által vezetett griesi lelkigyakorlatos házban töltöttem, bekapcsolódva az ottani kisközösség életébe, m ely az „óra et labora” elvet követve. Ott a szem lélődő imamódot próbáltam megismerni, elsajátítani. Fontos volt szám om ­ ra ez az idő, hisz tanulmányaim után lélekben is intenzíven felkészülhettem a papságra.

Nagyon sok értéket tettem itt tarisznyám ba, m elyek életem et meghatározó és megtartó lényeges elemekké váltak.

Innen való távozásom után igen m ozgalm assá vált az életem. Három és fél hónapot a székelykeresztúri plébánián gyakorlatoztam, ahol különösen m egszerettem a pasztorációt. Ezt követte az ugyancsak három és fél hónapos pasztorális kurzus a freiburgi főegyházm egye papi szemináriumában. M eg kell em lítenem , hogy az ottani kiképzésben a szemináriumba költözés, csak a tanulmányok befejezése után történik, mint épp az én esetem ben is. Addig kollégium ban laknak a papságra készülők, melynek úgyszintén szemináriumi jellege van.

Bár a két ház összefügg egym ással, mindkettő külön vezetés alatt van, és ebből kifolyólag sajátos házi renddel és hangsúllyal rendelkezik.

H ely szem pontjából is elkülönülnek. Itt a diakónátusra készítettek, ill. készültünk fel, és tavaly. 1999. december 19-én itt részesültem a szerpapság rendjében. Diakónusként hazatérve, fél évre Sepsiszentgyörgy lett a következő állomáshelyem. Nagyon szerettem diakónus­ nak lenni. E szolgálat élénk ősegyházi vo­ natkozást nyújtott számomra. K üldetéséből ki­ folyóan valóban helye kell. hogy legyen a dia­ kónusnak a pasztoráció palettáján.

Röviden ennyit a papságra való felkészülés kereteiről. Elmondhatom, hogy a kiképzésnek ezen szakaszai számomra csodálatosan egy­ másba gördültek, és a láncszem ek so k szí­ nűségének ízlelgetésében m indig az Úr lábny­

om aira találtam . H ála neki m indenért.

M in dezek után érkeztem el életem nagy esem én yéh ez, amikor főpásztorom , dr.

Jakubinyi György érsek úr folyó év július 30án szülőfalum templomában pappá szentelt.

J / é g i s: H ogyan ért a kinevezés? ¥ iz í E le m é r :A papszentelésre készülve fontos volt számomra, hogy elvárások nélkül induljak, vagyis szabad legyek mindattól, ami azokat pozitíve illetve negative táp­ lálná. Nem önmagamért vállaltam ;a papságot. így tudtam, hogy ami Ivár rám, abban Isten akaratát kell Ikeresnem. Csakis általa kapott érjtelmet eddigi utam, épp így O az értelme mindenkori valóságomnak.

Gondviselésére bíztam magam.

A kinevezésem azonban m égis m eglepett, és elég g é am bivalens érzéseknek adott életet. N agy kihívást láttam benne. A z elém táruló út ism eretlensége félelem m el szem besített. Ú gy érzem, hogy m ost már nagyjából sikerült helyére tennem a dolgot. H iszem , hogy mindaz, ami történik, és pontosan úgy, ahogy történik, arra szolgál, hogy a közvetlen úton Istenhez vezessen. Kari Rahner fogalm azása szerint a leh etőség művészetét kell elsajátítani, mely arra céloz, hogy kihozza mindenből a lehető legjobbat. Ezt próbálom m egvalósítani jelm ondatom értelmében - Isten dicsőségére.

„M in d e n b e n tí«iJ k é r é«nentT

Á / é g j s : M iben áll titkári tevék en ységed?

V ízí Elem ér: Feladatom elüt a szokásos papi tevékenységtől, de ennek is megvan a maga változatossága, ami ugyancsak m ozgal­ massá teszi. Elsősorban a mindennapi irodai szolgálat tölti ki munkaidőmet. Itt hivatalból feladatkörömhöz tartoznak például a házassági ügyek, temetés, anyakönyvrendezés, m eg más vegyes ügyek rendezése, és minden, ami álta­ lában a titkári munka sajátja. Ehhez társulnak bizonyos utazások az érsek úrral. Lehetőségem van megismerkedni egyházm egyénkkel, pap­ jainkkal és alkalom adtán neves szem élyisé­ gekkel. Különösen örvendek annak, hogy a zalatnai plébánia vezetése által a pasztorációban is gyakorló teret kaptam.

Ki c s i I

stvá n

M m iB M m U S M H é® < §gW ® ég§m k§M -K ü \ö m x n a II. Vatikáni Zsinat után nagyon gyakran em legetett _______________________________________ fogalom . D e sajnos sok helyen most is szinte tabu téma. A z emberek, de néha mi kispapok is csak legyintünk egyet a szó hallatán, vagy m osolygunk és azt mondjuk, hogy úgy sem érdemes a dologgal foglalkozni.

D e mi is az ökumenizmus? Mi az öku­ menikus életforma? Lehet-e nálunk közöm bös ez a dolog? Ha valaki átelm élkedve elolvasta a Jn 17. fejezetét, nem lehet számára közöm bös a keresztények egységének kérdése. K ülönösen ha m egnézzük a 20-26 verseket. Ezekben imád­ kozik Jézus követőiért és egységükért. Jézus óhajtja, hogy követői mind egyek legyenek.

Nem furcsa egy kicsit, hogy az a Jézus, aki összekötő kapocs kellene legyen közöttünk,

egyek legyenek, amint mi is egy vagyunk!

17, 22). D e a Szentháromságban nem 4 valósul meg az egység, mert a három széf egyform a, vagy hogy eggyé olvadnak, hal azért, mert az egység a szeretetben valósul mf N em az a fontos, hogy egyformák legyif hanem a szeretet légköre hassa át kaj latainkat. A szeretetben valósuljon meg t ségünk.

JA kereszténység csak akkor tud eredme sen fellépni a világban és hitelesen hirdet evangélium ot, he megpróbálja ezt az egyse’ m egélni. A Jn 17. 21 szavak is erre vog nak: „hogy így elhiggye a világ, hogy te küj engem ” . Ezt ismerte fel a II. Vatikáni Zsiif amikor az Unitatis Redintegrationis hatá; így kezdi: „Ez a megosztottság kétség ellentmond Krisztus akaratának, botra® a világot és károsítja a legnehezebb ügyetj evangélium hirdetését minden emberi (IJ.R. 1).

D e hála Istennek voltak és vannak * emberek, akiknek szívügye a kérész® egysége. Akik átérzik ezt a hátrányos helf hogy semmiképpen sem természetes állap" keresztények megosztottsága. Említsünk dául egy Roger Schütz-öt . aki evangélif létére megalapítja a taizéi közösséget, í? gondoljunk G yökössy Endre lelkészre és dr torál pszichológusra, akinek szinte mii, írásában hangot kap ez a vágy; jeleli Szentatyánkra, aki minden lelkipásztora gatását összekap csolja ökumenikus jellj találkozókkal is. Mindezek mellett álland4 buzdítja híveit is. hogy vegyenek résztél® munkában az Isten akarata szerinti egység valósulása érdekében, M i t is tehetünk mi ennek érdekében! legtöbb esetben nem kell nagy dolgot cselei ni. Egy kedves m osoly, egy őszinte baráti,’ fogás, vagy egy csípős megjegyzésjel, gatása. ^Vagyon fontos az embertárs megism;.

Ezt a zsinat is sürgeti. Hiszen a legtöbb elő abból adódik bennünk, hogy nem isnr egymást. A másik másságát nem kinevel elvetni, ha­ r „A másik másságát nem ami nem kinevetni és elvetni, érték ben­ hanem ami é rté k benne, » ne. m a­ gamba épí­ gamba építeni és ez áltól gazdagabbá válni." teni és ez i által gazd; gabbá válni. D e talán a legfontosabbaz3J másik emberben, a más felekezethez,tartó: felfedezni Krisztust. Felfedezni az Istenié’ alkotott embert. Ha ez sikerül, megszűnik! niink az ösztönös ellenszenv és a másikéi’ sítása. Tanuljuk meg elfogadni a másik vaj és azt tiszteletben tartani. Kezdjünk el ne| lenséget, hanem testvért látni a más vallás’ resztényben. „ D e nemcsak értük könyörgök. h; azokért is, akik a szavukra hinni fognak b; Legyenek mindnyájan egy. Amint te ki bennem vagy, s én benned, úgy legyenek ö bennünk, hogy így elhiggye a világ, hl

Q

JA X X . század v é g i és a

f

r

XXI. század eleji em ber, a l i ­ beralizm u ssal fe rtő z ö tt em ber.

A sza b a d o ssá g m agával hozta a rohanást a birtok gyarap ítása után é s a szereteth iá n y t. A c s a ­ ládokban. a társadalom ban szeretetre k ié h e ze tt em berek s o ­ kaságával találk ozu n k . Sok an pedig azt m ondják, h ogy a s z e ­ retet csak a B ib lia tanításáb an van a világban n in cs sem m i j e ­ len tő sé g e, csak e g y k ife je z é s , am elynek tartalm a e g y v a ló t­ lanság. A zonb an m anap ság is az édesanya szereti g y e re k é t, és a házastársak is sz e rte ttel vannak egym ás iránt, és m ég ma is vannak igazi baráti k ap ­ csolatok.

M i is a sz e re tet valójáb an ?

A szeretetet m eghatározni s z o ­ rosabb értelem b en nem leh et.

Tágabb értelem b en a sz e re tet valam ilyen érték utáni sz e m é ­ lyes von zód ást je le n t. A k a to ­ likus teológia m e g fo g a lm a z á sa szerint, a szeretet a k e g y e le m által belénk o ltott erén y, a le g ­ igazibb jóakarat, az ü d v ö ssé g akarását je le n ti é s ann ak a tevékeny sz o lo g á la ta K risztu s példája szerint. Ez v o n a tk o zik saját és m ások ü d v ö s s é g é r e n ézve, v a g y is aki akarja a maga és más ü d v ö ss é g é t a n ­ nak a tettei árulkodnak a szeretetéről és sz e m é ly is é g é n e k alapvető b eirá n y o zo ttsá g á v á v á ­ lik a szeretet.

J3. szeretetn ek vannak k ü lö n ­ böző formái: Isten sz e r e te te , am ely a v ilá g m e g te r e m té ­ séb en . a k o z m o sz fe n n ta r ­ tásában é s a m e g v á ltá s b a n m utatk ozik m eg; az e m b er sz e r e te te , a m e ly le h e t m e g ­ kívánó. vagy jóakaró szeretet; term észetes sz eretet, a m e ly e t Isten o lto tt te r m é sz e tü n k b e .

P éld áu l az anya szerti g y e ­ rekét; a term é sz etfe le tti s z e ­ retet, a m ely a m e g s z e n te lő k e g y elem b en K risztusban ka­ punk. A z em b erszeretet k ü lö n ­ böző lehet: h itv e si, felebaráti szeretet.

JA fe ln ő tt felebaráti szeretet jóakaró sz e re tet, am ely m anapság

e lv o n tn a k

tű n ik ,

&

szm

il F E L H Í V Á S ■ M

újabban h averságok n ak n e v e z ­ zük a h ázastársi é le te t e g y ü tt­ é lé sn e k h ív o g a tju k , a fiú k a lán y o k k a l v a ló k a p cso la tu k a t e g y sz e r ű e n csa jo zá sn a k hívják.

JAz ó s z ö v e ts é g i parancsok ö s s z e g z é s é t J é zu s íg y adja m eg: „ S z e r e s d U r a d a t, I s t e ­ n e d e t t e je s s z ív e d b ő l, te je s le lk e d b ő l é s te lje s elm éd b ő l!

S z e r e sd fe le b a r á to d a t, m in t ö n m a g a d a t! ” (M t 2 2 . 3 7 ) A z utóbbi fe lh ív á s ma is fe lh a n g ­ zik é s h ív , h o g y m eg teg y ü k .

De

hogyan?

E gy

baráti

ö s s z e jö v e te le n fe lk er ü lt a f e le ­ baráti sz e r e te t té m a k ö re é s m in d e n k i n y ila tk o z o tt, h o g y h o g y a n is g o n d o lja ezt a p rob­ lé m á t. A p r a g m a tista típ u sú em ber feleb aráti sz e re tete azt j e le n t e t t e , h o g y az ü g y fe lé t nem csa p ja be ö tv e n sz á z a ­ lé k k a l, csak h ú ssza l. A z orv o s p e d ig a b e te g e k m e g g y ó g y ítását értette alatta attól fü g ­ g ő e n , h o g y m ily e n s z o c iá lis állap otú az ille tő . E gy c sa lá d ­ apa fe lk iá lto tt: A z én fe le b a r á ­ tom m in d en em ber, m indenk it sz e r e te k a v ilá g o n ! E kkor a fe le s é g e elsírta m agát a hátá­ nál. G o n d o lh a tju k , h ogy m e n ­ n yire g y a k orolh atta a h itv e stársi szeretet.

r£ ;í E B A R Á T I S Z E R E T E T !

len nü nk m in d e n k iv el szem b en .

N em csak fig y e lg e tn ü n k kell m á so k a t, h a n em te lj e s l é ­ n yü nk kel oda k ell fig y e ln ü n k a p rob lém áik ra é rz ék en y lelk ü lette l. M eg kell b ocsátan u n k az e lle n ü n k v é tő k n e k h etv en h é tssz e r h é tsz er , m ég akkor is ha n a g y o n n eh éz. Le kell ráz­ nunk m agun król az e lő íté le te k fe rtő z ő ragályát. E ln é z ő e k kell le g y ü n k m á so k h ib á iv a l é s g y ö n g e s é g e ik k e l sz e m b e n , h i­ s z e n té v e d n i em b eri d o lo g .

S e g íten ü n k kell a b e te g e k e n , az e lh a g y a to tta k o n , a tá r sa ­ d alom p e r em é re k is z o r íto tt e m b erek en , m ert ők is rás/.o-

ni annak e lle n é r e ,...’’-G y ö k ö si Endre sza v a iv a l é lv e . Ez lenne az é le t sz e r e te tte lje s e b b és jobb m ó d ja .é s ezá lta l Isten sz e r e te té t visz.iik a v ilá g b a .

X X III. János pápa gond olatát m e g s z ív le lv e : „A z é le t job b m ódja: b iz a k o d n i az U rban, m egőrizn i a sz ív b ékéjét m in­ den t a jó o ld a lró l n é z n i, tü relm esn ek len n i, a jó t c s e ­ le k e d n i m in d e n k iv e l és a r o ssza t kerülni !” Ez az igazi sz e re tet gyak o rlá sa am ire oly nagy sz ü k sé g e van a ma em ­ b erén ek . F on tolju k m eg újra és újra a b ib lia i felh ívást: „ S ze­ resd fe leb arátod at, m int önm a­ gadat"

K iss At til a

S o k em ber csak e lm é le tb e n s z e r e t ú g y a n , de te tte i nem á r u lk o d n a k , h o g y k o m o ly a n g o n d o lta v o ln a a d o lg o t. az oka ennek a k órk ép ­ nek?

JAt. em ber szeretetre b e á lított lé n y é s ha nem kapja m eg, ak k or m en ek ü l: van aki az a lk o h o l, van aki a d rog. ső t van aki az ö n g y ilk o s sá g b a m enekül a sz e r e te tle n s é g e lö l. H a valaki s z e r e te tte l van k ö zn y ezete iránt, akkor m a g á h o z v o n z a a k ö z ö s s é g m inden tagját és ott b o ld o g s á g , b éke van.

J L/o g y a n o r v o so lju k e z t a n e h é z h e ly z e te t? fa g y o n

fig y e ln ü n k

kell

Isten ig éjére: „A m it akartok, hogy v e le t e k te g y e n e k az e m b e r e k , ti is azt te g y é te k v e lü k ! ”(M t 7 ,1 2 ) N e m e lé g c sa k f ig y e ln ü n k a s z e n tír á s

rulnak

a

C n vo-jA vol

sz e r e te tíin k r e . ten n í'in l-

IM I

. ......

JL

J A szeptember végi zsinati ülésszakok m ost C síksóm lyón történt. az így már számukra hogy konzervatívabban gondolkodik a pap- s érdekes módon a jelen­ kapcsán közbeszéd lárgvá lett a zsinat. D e nem újdonság, mert a lényege vagy egyes kon­ ság. Azonban m , e/. a zsinat tulajdonképpen már 2-3 éve e). krét javaslatai beszélgetéseik során elhangzot­ levő papok közül m égis inkább a fiatalab­ i kezdődött A .„szinódus” sz ó zsinati utat. tak, és amikor majd megjelenik hivatalosan a bak és az öregebbek vettek aktívan részt. A j. középkorúak többnyire hallgattak, nem volt { zsinati folyamatot jelent Á ..szttn“ „ho- zsinati könyv, akkor valójában nem sok újat fog % dós" szavuk azt jelentik: együtt járunk az mondani, hiszen tartalmát lényegében a hívek sók javaslatuk, inkább csak szavazgattak; ■ J^m i a világiak jelenlétét illeti a zsinaton. Ü már átbeszélték. És folytatódni fog tovább m é­ j j úton.

J4inióta lejárt a II Vatikáni Zsinat, azóta gis a zsinat, és hogy elérje a célját, kell is. hogy ok is a maguk módján aktívan vettek reszt, k az Egyház szorgalm azza, hogy a zsinat folytatódjék, mert egyébként fele úton m egál­ Érződött az, hogy mennyire engedte közel * | szellem ét, határozatait, m eglátásait helyi lunk A híveknek tovább kell tárgyalniuk, : őket a papság, mennyire dolgoztak együtt I egyházak szintjén tárgyalják újra. Itt,; együtt kell látniuk, hogyan ültetik át: gyakorlat­ velük az egyházm egyében. Azok, akikul eddig nem dolgozlak együtt aktívan.a pa-jw Erdélyben elsőként a int főegs háztne- ba hivatalossá vált egvkon javaslataikat..

2Tbben a keretben szem lélve ezt a 4 -5 napöl. pokkal, visszafogottabban, szerényebbenP T gyénk indította cl ezt a zsinati folvamatot.

0 ezt a zsinati utat. Ilyen értelemben tehát azt hiszem , hogy ennek a hosszú folyamainak a nyilatkoztak, de közülük is sokan elmond-f* r „felsőbb rendelkezésre" kezdődött el a zsi- fókusza, koneentrátiima volt, ami most lezajlott ták vélem ényüket, mert szükségesnek lát-; J j ivat. de valójában az egyházi élet terme* Cstksumlyón Több értelemben állja a helyét ez ták. Voltak olyanok is, akik eddig is aktívaká ■*V s/ctes velejárója A kommunista éra vitán a hasonlat. E lső sorban a napoknak a lelkölete voltak, és megtanulták már, hogyan kell ezértelmében. Majdnem teljes egészében ott vol­ zel a papsággal egy üti dolgozni. Ezek sok-1" szem be kellett néznünk aZzal, hogv a Zsimit szellem ét, ren delk ezéseit szabadott tam a munkanapok alatt és valóban egy igazi kai term észetesebben, határozottabban nvi-1 hogyan vállaljuk m ost fel. Ezért hirdette: közösségi hangulat jellem ezte ezt a pár napot : latkoztak é s tudtak dolgozni úgy. hogy all m eg az Érsek úr már j ó ;2-3 évvel ezelőtt, Sokan ismertük már egym ást előzetesen . munka gyorsabban és eredményesebben! | liógy bei ndi Íja a fccgyház.meayei zsin atot.: : Örvendtünk annak, hogy találkozhattunk, hogy menjen, Ezek a világiak jó „anyagof'jel«u-| Akkor kezdődött el tulajdonképpen a z.si- együtt dolgozhattunk, bár néha kissé fárasztó; lenek egyházunknak, akikkel később is le-! . nat. M egfelelő struktúrával működött, el- munka volt Nem volt olyan, hogy egy m egjegy­ bet dolgozni a helyi egyház megújításáért. | JA zsínát: azonban, amint már lwi)gsű%‘ „ döntötték, hogy inilyén témakörékben itt- zésre m cgsertődiek valaki Megtörtént például.

Ivoztain, egy hosszú folyamat. Szerintem| Hogy a legjobb paptestvéremnek a vélem énye f c dul el az egyházm egyében a hívek találkoóriási felelőtlenség lenne most, hogv lejárt | \ [ zása Azért, hogy ezeket a témaköröket ellen szavaztam , de c /e ti nem doh össze a világ Volt olyan is tiogv az égvik paptestvéremmel ez a nagy munka, az egészét abbahagyni. A y j t m egbeszél te ssé k , m egfelelő dokumentum tervezeteket adtak ki. Ezek kapcsán a hívek együtt álltunk a mikrofon e le, én javasoltam zsinat valójában most kezdődik. Ha nem| ^ e lm o n d t á k a muguk javaslatait, és javasla- egyet, ö pont az ellenkezőjét javasoltó. és az én folytatjuk, akkor azok az emberek, akik az: Q iái ka' jegyzőkönyvbe véve beküldték egy velem enyem kerüli tnegszavazasra, de ezért: elmúlt három év során álmodoztak, kon­ J S kozpoiiti trodaba. amely aztan feldolgozta egyáltalán n<sm; haragudott mc-g. lehát ennvire krétan is javasoltak, olyanok lesznek, mint | 1 okét lehát a zsinati folyamat szerintem . bensőséges testvéri, közösségi légkor volt füg- az a kisgyérek, akinek a kezébe " ilyen értelemben már vagy 2-3 év es folya- getlcnöl attól, hogy ez egyesekben tudatosult, játékot, és amikor a legjobban el volna vele játszani, akkor veszik ki ' 1 mát cs nagyon remélem, hogy.m ég tovább: másokban kevésbé. bői.

A hasonlat rossz olyan szempontból,P Z z a pár nap igazi képe volt helyi egyházunk­ J J is iog tartani: Lehetett volna jogibb vonatH | kozású, intézm ényesebb zsinatát szervezni, nak: Nem \oltak jelen ..teológusok ', akik rész­ hogy a zsinat nem játék, de jö olyanlT L. m égis azért választottuk ezt a módozatot, letesen ismerik az egyház, tanítását, de volt a értelemben, hogy az evangéliumi gyermek J 1 : 1 hogy általa egyfajta evangelizálási lehető­ résztvevőkben bizonyos teológiát képzettség és lelk ű id ével kell mennünk tovább előre. " ség is adódjék. Azáltal, hogy összegyűltek józan együttérzés az egyházzal. N yilvánvaló Isten m egengedte, hogy itt. Európa keleti a hívek és tárgyaltak a témáról, magukévá tették.; volt, hogy bitiestvereik nevében vannak ott, cs szélen a zsinati folyamatot mostanáig j megvalósítsuk, akkor ezt a játékot ki kell; a zsinat szellem ét. A munkád ok umentumak az egyházm egyéért próbáinak valamit tenni. 'ligyanakkoi pozití ven csalódtam a papsá­ szánt, be kell: fejezni már úgy kínáltak számukra az. anyagot, hogy N agy J ózsef’ zsinati módon kezdjenek el gondolkodni. Ami gunk gondolkodásm ódjában is. A zt hittem,:

s

*

N

B

B

katolikus Anya-

M i a z s i n a t é r t e l m e ? “ '“ ?;!“ !:” Jak u b in yi G yörgy:

S ok szor tel­

tették nekem a kérdést, hogy mi értelme volt a zsinatnak, egyálta­ lán mi eélt akartunk elérni. Sokan kétkedve néztek rá, mások egysze­ rűen fölöslegesnek tartották, ismét mások alig várták legyen zsinat, hogy valami: új jöjjön az. egyház­ m egyébe. Nem tekintetlek arra. hogy valami állóvizet kell m eg­ mozgatni. Meglepett a beállítása az ilyen kérdésnek, mert szám om ­ ra olyan természetes volt az, hogy ^ ^ ^ e d d i g i szokás szerint a

egyetem es .zsi­ n a to t tartottak, utána az egyházm e­ gyékben igyek eztek egyházm e: gyes zsinatokon feldolgozni azt, am i az egyetem es zsinatból a részegyházat is érintette, vagy helyi al­ kalmazásra vár. Éppen ezért olyan term észetes letl volna, hogy a II Vatikáni Zsinat után minden egy­ házm egye tartsa m eg a maga e g y ­ házm egyei zsinatát. Mivel a zsinat idején m ég a kommunista rendszer ■volt a világ egy részén, hogy ne csak K clet-B ufópáról beszéljek, éppen ezért ez lehetetlen volt, Még

1963-tól. amikor a zsinat teliben volt. A spirituálisunk, Tyukodi atya ( ^ 1997) mindig hallgatta a Vatikáni Rádió a zsinati beszám o­ lóit és a punktáiban úgy szűrte be­ le, hogy a kispapokon kívül senki néni tudta, hogy most éppen a z s i­ natról van szó és a megújulásról, arról az új szellem ről, amit XXIII. János Pál pápa karizmatikus m eg­ látása alapján a Szentlélek segítsé­ gével megindított az Egyházban.

JA.ll. Vatikáni Zsinat határozata­ it rögtön lezárása után nálunk is kezdték megvalósítani az adott kö­ rülmények között, a lehetőségek­ hez mérten. Gondoljunk csak arra, hogy az anyanyelvi liturgiával

1991-ben a Szematyánk elő látogatott Magyarországra és Magyar Püspöki Karnak tartót;te szédében nagyon kérte a ma| püspököket, hog> most már i reszüoj ka és a kommunizmus o kása után itt az. idő, hogy min magyar egyházmegye megtett maga zsinatát, amelyen a II. káni Zsinatot helyibb szinten váltva a hívek elé tárják.

'Természetesen ez nem csat: magyarországi püspöki k' szólt, még csak nem is.Kis deneében élő és nnikócó sr‘ püspököknek, hanem minden]) pöknek kötelessége a fí. Vati Zsinatot egyházmegyéjébe ^•» v.1 4 nu <>U»nm>5>.

ha egyházm egyei zsinatot: tartannk. Ezért amikor 1094-ben át\ ettem az egyházmegye v ezetését akkor a-pap» szenátuson. - hiszen mar több belvrol javasoltak, hogv zsinatot kellene tartani. N em en tá­ laltam ki, hanem maga az egy­ házmegye óhajtotta ezt. - ezért élőbb a paptestvéreket hivatalosan ts megkérdeztem, és mind am ellett voltak, hogy igenis tartsuk m eg az egyházmegyei zsinatot, annál is inkább, mert a gyulafehérvari föegviiázinegvebeii 19 13 -ban volt az utolsó egyházmegyei Zsinat M in­ denkeppen időszerű volt e s m eg kellett tartani

JA másik kérdés pedig az, hogv mit varunk a zsinattól hogyha azért kell megtartani; ál tálános egy hazmegyet szabály szerint. Iwuv a / egyetemes zsmat döntései t, har táro/alait helyi szinten m egvaló­ sítsuk. Említettem már, hogv több elvárás volt a zsinattal szemben, mert sajnos a II. Vatikam Zsinatot mindenki ürügynek használja arra, hogy a maga szetnelves elgűiKioíflsait ugv adja a t trnnt zsinati hivat alos -egyházi tanítás vagv óhaj. S így figyelemmel kísért a korahéli baloldali katolikus sajtót. Ilyen hangok is elhangzottak, hogy a jelenkoii egyház,megyei vezetés el­ ten a zsinat eredeti vonalától, és mert mindenki jobban akarja tud­ ni, tnmtinaga az egyedüli illetekes pápa es a zsinatot niagyarazo bizottság, hogy t k mit akart a zsi­ nat és próbálja mindenki a maga elgondolását hclom agyarázni. mintha az eredeti zsinat szándéka Iett volna. s majd később ferdítet­ tek, tekertek, fe z e i szemben nem csak hivatalból, mint K>pásZtör. de egyem tneggyozodessel vallom azt. hogy a II Vatikáni Zsinat amit

olyan tém ával. illetve részlet témá­ összehívását:, mar -íkkor kerestünk val. : ami az. l.gvh az m egfelelő v e m é ly t, aki vállalja a lam toh n atalah oz tartozik. Ide Zbtftat kooi Im„i > .t A zsinati tailozik 3 papneveles is A zsinat m egbízott a munkálatok m egszer­ után rögtőn majd 10 évre rá ismét vezését. majd a zsinat levezetését kiadott egv-egv utasítást, mstrukis volt szíves felkérésre elvállalni eiot. hogyan kell átszervezni a dr. Czirják Árpád érseki helynők úr. de a zsinati munkálatok m e g -: papüevelést, hogy m egjeleljen a ü.

Vatikani /s m a t elvárasának, szerve ze^L1- n termesz elcsen én is ezeket itt mmd idejében megkap­ reszt vettem, hiszen a főpásztor az tunk. A z akkori elöljárók,: a egyházm egyében az ceyedúít tör­ püspökkel az e le n igyekeztek vényhez» es az egyházm egyéi zsh ezeket a dokumentumukat min­ nat csak tanaesado szeri,-: épjpert denben életre váltani, lehat az ezért kellett i ész létezni az ügyeket egyházm egyei Zsinat ezen a.'téren JA célunk teli il ;iz egvhazm egyei újai. lényegeset nem tudott m on­ zsinattal az volt. liogv minden té­ dani, hanem újra leszö g e zte a ren alkalmazzuk a II, Vátikáni Zsi­ katolikus elveket és azt, hogy arra nat tanítását maradéktalanul egy­ keli figyelni, hogy a papnevelés a házm egyei életünkben és megújul-

akar. azt hitelesen csakis az :en Anvaszentcgyhazaiíi m agyaráz­ hatja elén á pápává} és a l.anitohivatallal.

junk. hogv a világ színe előtt a III. évezred' förduUíjMii tiuelesen tud­ juk bemutatni hogyan n éz ki Krisztus követése .> í,ntolikits egy­ ház támlása szerint a mi minden­ napi eleiünkben, táv: tudnám oszszefoglalni a z ;ir»ntot

ZLirn a II. Vatikáni Zsmat célki­

M égi.s. Itfo zo tl a zsm a t valam i­

tűzésé volt az volt a mi egyház­ megyei célkitűzése is figveíni az

lyen h a tá n tza io t a p a p n eveléssel kapcsolatban ?

idők jeleire é s megújulni minden szinten, hogy eleget tudjunk tenni keresztény életünkkel a mai idők kihívására Íz t kellett azután le­ bontani. aprópénzre, ezert

J a k u b in y i G yörgy;

J4m i a pap*

nevelést illeti, a mi lócgyl.it/m egyei zsinatunktól nem várhatunk sem tili szenzaeiót, A zért nem , mert a Zsinat tanácsadó szerv és a

mai papi életre ne vei jeti. 199(M*en a Szentntva kiadott egy buzdító levelet. . Pastores dabo vobis kezdettel libben m indent m eg lehel találni. Üzen nem is akartunk és nem is változtathattunk volna, hanem azt kellett m egn ézn i, hogy a pajinevelcs érv e m b e n lévő egy­ házi előírásait hogyan tudjuk jo b ­ ban é s életszerűbben es erdéívicv.!>bcn m egvalósítani.

M é g is:

JA sa jtó b a n

ta lá lu n k

olyan vélem ényeket, m ellyel a zsi­ n at m eg in t f o r m a liz m u s b a f o g s ü lly e d n i M i az é rse k l r r* L'*Í4iL'/n>/t'S JHBr

gyón köszönöm ezt a kérdési is, meri őszintének kell Tenni: Kezünkben vannak a/, evangéli­ um ok. A z Ur Jézus: eletel, üzenetet, ahogyan a Szentlélek sugallta, a szentírók leírták. Tizeket az evangélium okat már Assisi Szt. leren e kommentár nélkül akarta m egvalósítani - az Lgvhaz nem togndta el - Regulát kellett irma. aprólékos előírásokat, amihez « nőm szokott hozzá. így Vagyunk mi is. M eg van a nagy zsinati lendület, azt m s /.e r iie n csatornázni kell. kanaJíz.álni.

Aprólékos előírások kellenek.

J i szemináriumi nevelésbén például meg kell hatarnzni. hogv kinek m ihez van joga. milyen kőtel essege van a tanmenet, vizs­ gák kapesán Egvszer treiasan azt mertem m ondani - meg tanai koromban - hogy mindé/ az erede­ ti bűn kóvetkezménve, mert ha nem lett volna eredeti buti. aitinira m eghíznánk egym ásban, hogy mindenki beszámolná arról, hogv mit tett. hogv tett. m ennure tudia az anvagot stb így vannak u zsinatrdokuinemuiüok is A hoz/aallastóf függ, hogy ebből kinél és mennyire fesz kurzív elet. Biztos, hogy le s / olyan hivő vagv pap is, aki azt Tiiond|a hogv az egesz lörmasag volt, vizeiket ne zavarták és nem : foglalkoznak v e le . Mások pedig lelkesen fogják fogad in és, igyek szen ek majd az egy­ házközségi életben életre váltani Ü gy gondolom, hogv ez nagyon regi tói tenet. egyidős uz em beriséggel. pontosabban csak a íbjínbeesett emberiséggel; mtnilén döntés, szabály, törvény előírá­ saivá! így van. Klet csak akkor lesz b e lő le , h<t van hozzáállás, megértés es életreváltas Igv pedig ezután nem lehet'garantálni sem­ mi iől , hogy egyáltal ár. vállalja-e a zsinat és mennyiben vállalja cs utána, iia vállalta is. mennyiben sikerül azt hűségesen megvalósí­ tani ..

Mégis: '.Köszönjük a beszfgetést.

S t a n c o A t til a

Manapság sokat beszélünk a pasztoráció lén y eg es és sürgős feladatairól. E zek a feladatok bizonyos szempontból áttekinthe­ tetlenek, és az egyház életének egy bizonyos szakaszában nem is tud minden igényt és kihívást betölte­ ni, fogadni. A teológiának van vá­ lasza a mai kérdésekre. A válasz korszerű m egfogalm azása pedig nem egyszerű. Hallatni akarjuk szavunkat, a teológiára ma is szük­ ség van, hiszen a kinyilatkoztatás örök érvényű, tehát a mai ember kérdésére adandó választ keres­ nünk. minduntalan m egfogalm az­ nunk kell. M indezt term észetesen közösségben. A z ilyen válaszkere­ sésekre nagyon m egfelelők azok a teológiai napok, am elyeket a ta­ valy indított el a Babes-Bolyai Tu­ dományegyetem Római Katolikus Teológiai Kara.

Nagyszámú kispap jelent meg 2000 november 10 és 1 1 -én a má­ sodik alkalomm al m egrendezett teológiai napokon. A rendezvény során többször elhangzott a család fontossága az egyházban, és ez a tény igazolta, hogy a központi . tém aválasztás nagyon ak-

tuális volt, és bíztatta a kar hall­ gatóit és a résztvevőket: Egyrészt, a mai teológia kielégítő választ ad, ha ez halló fülekre talál, másrészt a keresztény család élete is példa ar­ ra, hogy akik Istenre alapozták közös életüket, azok a nehézsége­ ket, konfliktusokat építő elem ek­ ként tudják belekalkulálni minden­ napjaikba.

A rendezvény első előadását Székely János budapesti profeszszor tartotta A házasság az IJjszövetség-teológia tükrében címmel.

Ezen előadás kellően megalapozta a későbbi előadásokat. Dr. Marton József teológiai tanár, dékán olyan dokumentumokat tárt fel. amelyek most láthattak napvilágot, neveze­ tesen boldogem lékű Márton Áron püspök beszédrészleteit a család­ ról és a család katekéziséről. Egy rövid szünet után dr. Molnár Lajos teológiai tanár a keresztény házas­ ság szentségi jellegét foglalta vere­ tes egységbe. Feltárta, milyen kö­ rülm ények játszódtak közre, és m elyek azok a zsinatok, amelyek nyilatkoztak a házasság szentségi jellegéről. Őt követte Jean-Yves Brachet francia atya, aki a család­

etika aktuális kérdéseit boncolgatta. V égső kö­ vetkeztetésként a követ­ kezőt mondotta: „Csa­ ládetikai kérdésekre csak úgy fe­ lelhetünk, ha a forráshoz térünk vissza: milyen terve van Istennek velünk.” Másnap a reggeli szent­ m ise után Pierre Clermidy jezsuita atya beszélt a házassági előkészítő lehetőségeiről és problémáiról. K i­ hangsúlyozta, hogy a házasság ko­ moly előkészítési időt kíván, saj­ nos sok jegyes nem akar komolyan felkészülni. Ennek oka többrétegű lehet, viszont tény: vannak, akik a fontos kérdések elől menekülnek, vagy olyanok, akik mások vélem é­ nyét a családi életről kész és m eg­ határozott tényként kezelik. Rövid szünet után dr. Ágoston Ferenc nagyszebeni plébános egy kérdést bocolgatott vegyesházasság vagy ökum enikus házasság? A téma m élységét és időszerűségét a sok kérdés és az építő vita is bizonyí­ totta. A rendezvény egy fórummal záródott, amelyet dr. H olló László egyetem i lelk ész vezetett, és amely A család az eszm ény és a valóság feszültségében cím et vi­ selte. A különféle korosztályokat m egjelenítő szem élyek önmagukra való reflektálásukkal, félelm eik és

örömeik feltárásával, valamin] kérdések megválaszolására törtfl igyekezet felpezsdítette a hang tót. Minden résztvevő pról| megérteni, a feszültség nemr|, hiszen nem vagyunk tökélete^ ezért mindennap törekednünk az eszményihez közelebb k e f A család kisegyház - mondlj pápa. és valóban a keresztény cializaeiót csak a családi mikrótarsadalom biztosítha] Ezért szinte szükségszerűen áőj ben kell részesítsük pásztói gyakorlatunkban a családpasi ciót. „C G A 1 Á D E T IK A I ÚGY

KÉRDÉSEKRE j

FE L E L H E T Ü N K ,

P .Á S H O Z

TÉRÜNK

HA

Aj

VISSZA:

TE R V E V A N ISTENNEK VELÜN

,v e v e r 5 * 4 bán nem csalódtam, hanem még in­ kább gazdagodtam és egyes dolgo­ kat, tényeket újabb megvilágításban látok. N ovem ber 10-11 -e közöli kíváncsian léptem be az egyetem dísztermébe. Amint mindnyájan ér­ zékelhetjük, a világban a család inSJ tézm énye valamilyen formában válságba került, hiszen sokan kritizálják H l és fölöslegesnek tartják. Ellenben ép­ pen a család révén az em beriség új '"fi értékekkel gazdagodik és mintegy :;|§ szeretettel, jósággal lesz telítve e vi| p lag. Azt is észrevehetjük, hogy sok Í | | házaspár elválik egy pár év után. EI-'5 lenben nem kell m egfeledkeznünk •’ ' '-'5 . »9 ,.1 J8

Kolozsvár pár napra a teológiai tudományok központja lett és a Babes-Bolyai tudom ánye­ gyetem Római Katolikus Teológiai Kar által m egszervezett teológiai napokra nagy érdeklő­ déssel mentem el. H iszen már itt a szemináriu­ mi hirdető táblán észrevehettem , hogy m ilyen aktuális téma lesz feldolgozva: A keresztény ^ ^ ^ c s a l á d eszm ény és valóság. Elvárásaimm im * m m m m m

arr<^ a ín y r ő l sem , hogy sok házaspár nem válik el. Ami a problémák összességét fedi, az két szempont. am elyet sok jegyes, aki házas­ ságra szeretne lépni, szem előtt tart és engedi befolyásoltatni magát: lehetséges-e még az életre való elköteleződés és a másik ne­ hézség az életre való nyitottság elutasítása.

M ost e jubileumi évben még inkább az evan­ gélium fényénél kell átvilágítanunk a házas­ ságról és családról vallott nézeteket. Ezen elő­ adások is ezt akarták elősegíteni és sikerült is rádöbbenteni a hallgatókat, hogy mindnyájan,

runk emberének a nagyszerű boldogság gyógyulást.

A szeretetet. a szerelmet mindig úgy i (címeznünk, amely önátadásként fejezi és amely nemcsak a másik házastársat, gítja. hanem lelke mélyén magát az finaj zókat is. és am ely nyitott egy új embei ajándéka számára is. Érdekfeszítő előadásokat hallhattunkj lyek a keresztény család voltát taglalták a h elyzetben, de nemcsak, hiszen pi Székely János budapesti előadó tanár ah ság jelenlétét az ó - és újszövetségbei elem Egy-két előadást emelnék ki. amely n gadott, illetve újabb megvilágításokkal g gított. Pierre Clermidy jezsuita atya A hl gi előkészítő lehetőségeiről és problér beszélt. N agyon jónak tartottam ezen is, hiszen, mint a jövő papjai a házai lentkező fiatalokkal behatóbban kell koznunk. A z előadó jezsuita erre is igj felhívni a figyelmet: a házasság fontos lezettség. am ely előkészítési időt igényi gyón szépen bontotta ki a házasság szelj nek elemeit: olyan szentség, amely azt! hogy Isten a házastársakkal van és fold vendőbeli házastársak közösségek ki gyenek, amelyek a húsvéti titokból forr^ A jegyesekkel való foglalkozásokra

Puer natus est nobis.

W m xz. néhány témát is ajánlott. Értékesnek és fon­ tosnak tartottam ezen előadást, hiszen az Egyház közösségekből áll és mi keresztény családokkal, elkötelezett családokkal kar­ öltve segítenünk kell az újonnan alakuló kisközösséget: a családot.

Másik előadás, amely tetszett: A keresz­ tény házasság szentségi je lleg e , am elyet Molnár Lajos tanár úr ismertetett. A hallga­ tókat elkalauzolta a történelem folyamán jelentkező egyházi nyilatkozatokra, ese­ ményekre, amelyek a házasság kérdésével foglalkoztak. A lutheri állításra: a házasság evilági dolog, a Tridenti Zsinat reagált és e zsinat házasság teológiája modern volt ab­ ban a korban. Továbbá a tanár úr felhívta a figyelmet, hogy a házasság lényege a je l­ szerűség: ahogyan K risztus szerette az Egyházat.

A XX. századi II. Vatikáni Zsinat tanítása a házasságról már egészen új fényben tár­ gyalja a szentséget: a házasság szem élye­ sebb szemlélete, ami nagyon fontos, hogy e szentséget szövetséghez hasonlítja és nem szerződéshez, a házasság felbonthatatlansága. mint szabadság és így tovább.

Nyilván más előadások is nagyon értéke­ sek voltak, azonban m eg szeretném említeni még a fórumot is, am ely m integy az előadások csúcsa volt. A fórum témája: A család az eszmény és a valóság feszült­ ségében. Jól sikerültnek tartom, hiszen miután a m eghívottak saját tapaszta­ lataikat, él-m ényeiket ismertették, ezután egy kötetlen, szép beszélgetés alakult ki kérdés-felelet által.

Ami szem élyesen megérintett, az a fiatal házaspár Pál-Jakab István és Imola beszá­ molója addigi családi életükről, és hogyan igyekeznek megélni házasságukat Istennel együtt. Nyilván náluk is akadtak nehéz­ ségek és akadnak, mint minden más család­ nál, ellenben miután Isten került a közép­ pontba. már könnyebb túllépniük a nehéz­ ségeken és szabadon, örömmel járják a csa­ ládi élet útját. A beszám olójuk nagyon mély és szem élyes volt: érződött, hogy mindazt, amit velünk m egosztanak, átélt tapasztalatok. Csodálatos volt hallani arról is, hogy házasságuk kezdetén egy jezsuita atya segített lerakni az alapokat Istennel együtt, és azután is több pappal kerültek mély kapcsolatba, s így m egosztva tapasz­ talataikat. egym ást segítették és segítik továbbra is. Összegezve az eddigieket, érdemes volt részt venni a teológiai napokon és mi kíspapok. akik részt vettünk, gazdag élm é­ nyekkel térhettünk vissza. Impulzusokat kaptunk, hogy majd mi is körülbelül ho­ gyan segíthetünk fiatal jegyeseknek, csalá­ dosoknak. Jó volt tapasztalni, hogy vannak fiatalok, akik segíteni akarnak, illetve tevé­ kenyen részt akarnak venni az Egyház éle­ tében, hogy így aktív tagok legyenek.

(gyermek született nekünk: az Emberfia, Fiú adatott nekünk: Is­ ten Fia, halljuk a kará­ csony ünnepi szentm i­ se introitusában.

Talán minden ember legkedvesebb ünnepe a Karácsony: a hatal­ mas Isten egészen kö­ zelinek, egészen em ­ bernek, sőt gyermek­ nek mutatkozik, "így ajánlja fel nekünk szeretetét" (Róm 5, 8).

5ok kedves szokás alakult ki az évszáza­ dok folyam án, ami h elyes és szép, azonban ugyan­ akkor meg kell őriznünk az ünnep vallá­ so s, keresztény tartalmát. ^Karácsony elsősor­ ban úgy mutatkozik, mint évforduló. A n­ nak emléknapja, hogy az Úr Jézus belépett a világba. Tehát egy tör­ téneti ténynek az ün­ neplése: Jézus szűzi születése B etleh em ­ ben Szűz Máriától („ex Maria Virgine”).

Karácsony esem ényei nem csak történeti szempontokat em líte­ nek, hanem örök igaz­ ságokat ünnepelnek: örök születést. Ez az ünnep alapvetően a hitre szólít fel és m eg­ erősíti a M essiás által magának m egkívánt istenfiúi cím valóságát és teljes értelmét.

JA názáreti Jézus, aki Betlehem ben szü­ letett, igaz. Isten és

igaz ember. Krisztus azért jött közénk, hogy mi emberek, be­ fogadjuk őt szívünk m élyére, hogy ő növe­ kedjék bennünk, míg el nem éri a teljesség mértékét. A z örök Ige felveszi a mi embersé­ günket, hogy istensé­ gét közölje velünk.

JA karácsonyi ünne­ pi nagym ise, régi ne­ vén aranyos m ise, ma­ gasztos dísszel és han­ gos vigadozással ün­ nepli az isteni Fény teljes ragyogását: „Tudja m eg az én néezen a napon, hogy én. aki az ősidők-

t ő I

fogva

látja benne a mindenség Királyát, aki által minden lett és akiben minden összefoglaltatik: a fejedelem ség az ő vállán. Isten üdvözí­ tő tervét, a nagy hatá­ rozatot hirdeti. D e m i­ vel ő nem csak mondja az Igét, azért nemcsak hirdetője, de rögtön m egvalósítója is e nagy határozatnak.

JA szentm ise szent­ leckéjében a szent író az ószövetségi szentí­ rásból bizonyítja Jézus Krisztus mindent fe­ lülm úló elsőségét és istenségét: „én atyja leszek, ő m eg a F i­ am ... Imádja Ót Isten m inden angyala" (Zsid 1, 5-6). A z evan­ géliumiban Szent János tanítja, hogy az Ig e ,

szóltam , ím e, jelen vagyok" (íz 5).

JA gyermekben im ­ már az Üdvözítőt re­ méljük, aki beteljesí­ tette a nemzetek ősi vágyát, s m egkezdi történelmi küldetését, m ely egykor majd a mennyei királyságban válik teljessé.

JAz ünnepi szentm i­ se introitusa Izajás próféta jö v en d ö lését idézi már a beteljese­ dés örömével: „Gyer­ mek született nekünk és Fiú adatott nékünk, kinek az uralom az ő vállán, és hivattatik neve a nagy elhatáro­ zás követének”.

S á r Jézus még gyer­ mek. de hitünk m eg­

aki k e z d e t­ ben Istennél volt, s maga is Is­ ten volt, ő lett testté, hogy közöttünk lakoz­ zék (Jn 1. 1; 14). A z offertórium így szól Jézusról: „Tiéd az egek és tiéd a föld, a föld kerekségét és ami azt betölti, te alkottad, igazság és (igaz) ítélet a te trónusod alapja”.

'Ujjongj, Jeruzsálem (Exsulta filia Jerusa­ lem - Zak 9, 9), Isten ősi városa, mert akit vártál, akit prófétáid hirdettek, akiről megígértetett, hogy Dávid

királyi székében fog ülni: ma valóban eljött - halljuk a communio felhangzó szavaiban.

D e még inkább vigadj, mert eljött a Királyod, aki az Igazság Kirá­ lya, az Irgalmasság Királya, az Ü dvösség Királya. És vele együtt örvend a termé­ szet, minden föld: „énekeljetek és vigad­ jatok és dicséretet mondjatok”.

JM\\y csodálatosan tudunk ünnepelni ezekkel a szent szöve­ gekkel. Mennyire mé­ lyen megadják Kará­ csony misztériumának sajátosságait az introitus, olvasmányok, offertórium, communio felhangzásakor. Ilyen csak egyszer van egy évben, a sokféle ked­ velt karácsonyi népé­ neknek a bőséges ün­ neplése során jó helyet találha­ tunk.

Ne n y u g o d j unk bele abba, hogy három-négy - v „népszerű” népé­ neket ism ételgetünk az egész ünnepkör alatt, s főleg ne kará­ csony szent ünnepén, s m éghozzá m essze nem is a legértékeseb­ beket. Ragadjuk meg az alkalmat, és Jézus születésének ünnepét éljük meg a maga tel­ jességében. elmélked­ ve arról, hogy: „Gyer­ mek született nekünk!

Fiú adatott nékünk!”

N y u s z i - CM

!A nyugati társadalom mai ismert gondol­ kodásmódjának első „modern” gyökereit a felvilágosodás korában rakta le. A törté­ nelem folyamatait személyes emberi életek mozaikjai rakják össze, azt a színes képet és állandó fejlődést, melyet nemzedékek adnak át egymásnak M ár az okorban meg­ fogalmazták. azt a tényt, hogy egy emberi élet túl rövid ahhoz, hogy az értelem ön­ magában maradandót alkosson. Ennek elle­ nére születtek oly an lángelmék, akik való­ ban maradandót hagytak hátra. Sok tud ó sa XX. századot az. ember nagykorusodásának idejeként jellemezte. Növekszik az igény önmagunk megértése és megismerése iránt.

Diadalmaskodik az ész és a felfedezések egy re nagyobb önbizalmat kölcsönöztek legtöbbször saját karrierjüket építő tudó­ soknak. akik egyszerűen eldobtak olyan ér­ tékeket. melyek tartalommal töltötték meg az embert. Természetesen ezek nem tűntek cl. csak átalakultak és a résztudományok boncolgatásainak részévé váltak. Ilyen fejtegetések tárgya lett a szeretet kérdése.

Ha Istennel v aló kapcsolata megromlik m embernek, akkor egy ben emberi kapcsola­ tai is meddőek. A XIX. században nagy feltűnést keltett S. Frcud pszichológiai irányzata. Ő vizsgálódásának tárgyát az ember tudatalatti tevékenységében keresi és önmagát keresve mondja ki. hogy az em ­ ber jelenlegi állapota az ösztönök irányítá­ sa alatt áll. Azonban ő nem determinálta az embert, csak arra mutatott rá. hogy milyen következményei vannak annak a folyamat­ nak. melyet ma cllaicizálódásnak neve­ zünk. Ez azt jelenti, hogy egyedül vagyunk és ezt semmi nem tudja feloldani. Jung rá-

mutat arra az ősképre, mely mindig jelen van minden kor emberének köztudatában (archetípus). Vagyis, minden ember lelké­ nek mélységeiben jelen van istenképűsége.

Mircea Eliade úgy fogalmazza meg ezt a tén y t hogy az ember mindig arra a „bol­ dog-paradicsom i" állapotra vágyakozik, melyben Istent színről-színre láthatja.

Tény, hogy van választási lehetőségünk és ez a szemléletünkön múlik. Sokkal egysze­ rűbb gyakorlati megny ilvánulás ez a ta­ pasztalat. Mindenkiben benne van a töké­ letesség utáni vágy. de tapasztalja önmagá és körülményei tökéletlenségét. Ezért szün­ telenül megoldásokat keres az ember. Az a Szellemi lázadás, amely jellem zi ny ugatot és a reklámoktól, kampányoktól hangos társadalom, mely a földi öröklétet hangoz­ tatja megfordította az ember - ember iránti szerctetet a tárgyak szeretetére, melyeket csak használni kellene, ezze! szemben gyakran em ber embert használ ki. Amikor önmagát tette önmaga mércéjévé az emberi értelem egy tudatliasadásos állapotot idé­ zett elő. Istent száműzte és közömbösnek minősitette. Ami még az ateizmusnál is ve­ szélyesebb, kezd egyre jellemzőbb lenni az etikai kiábrándulás. Nem ismerik el a tarta­ lommal megtöltött tekintélyt és egyre liangoztatottabb. hogy az emberhez hozzá tar­ tóznák bűnei és figyelme a sikeres élet ön­ megvalósításában kell beteljesedjen. Ennek hatásait leginkább a nevelésben lehet meg­ figyelni. Figyelmeztető jel. hogy egyre ko­ rábbi életkorra tevődik ennek a mérgező hangulatnak a hatása. M ár a gyerekek játszák a felnőttet. Legtöbben a szerctetet ajándékkal azonosítják. jPigyelemre méltó József Attila verse: „Nekem mindegy: van Isten, vagy nincsen S bizony isten hinnék benne.

De meg annyi szabad időm sincsen.

Ha megsegít, csak neki jobb.

Ha nem segít, rosszabb se lesz.

Ha van. hát a mostaniról Ugvse lehet rosszabb.

Ha van: kutyába se vesznek.

Ha nincs: kutyába se vesznek.

Se nem jobb. se rosszabb.”

J% n y it lehetne még elemezgetni azokat a társadalmi, filozófiai okokat, melyek az Istentől való eltávolodást jellemzik. Mégis Úgy tűnik, hogy az ember nincs megelé­ gedve önmagával, környezetével és azt akar tenni, amit jónak lát. mégis tulajdon­ képpen szíve legmélyén azt az űrt próbálja betölteni, mely kiált benne Isten után.

M é g is mi a megoldás? Melyik az az út.

latéban és ezért választanak a tömegek pc daképnek olyan sztárokat, akik helyett élnek és sokszor szentesítik az önzést, bűi Én mégis azt gondolom, hogy igazit nem úgy léteznek ezek a belső feszült! az emberben és nem ott van a problé megoldása, ahol sokan keresik.

J4zért nem képes találkozni igazán; em ber az emberrel, mert nem tál; Jézussal vagy elutasította az ő szereti Fel kellene ébredni és ráeszmélni vé; hogy a szellemtudományok által befe: társadalmi kép a síró és otthonra vá gyermek vágyakozását takarja. Annyi tffl dent kell elsajátítania az életben mindeff nek, és a szeretet ápolását elhanyagof Ezt is tanulni kell és ebben egyedül lehet az igazi forrás, mert a saját erőtá Hidasunk véges. Jézus egy új e j ébredését akarja. Fontosnak tartj kérdési kutatást életünk mélységeid ahol elkerülhetetlenül találkozunk vá Fölemeli az embert és a bűnösben megláj a szentet. Akik megismerték őt, fel: váltak és felelősen szerettek tiszta ki lélekkel, de he mi nem akarunk fele! kedni szűklátókörüségünkőn. ő nemk| szerit és tudja, hogy eljön a találkozást! je, amikor mindannyian lélekben len lenedve és mindazt elveszítve, amibe paszkodtunk. ott álunk, és akkor éi meg, hogy semmink sincs rajta kívül, denre vannak válaszok és kibúvók, de zából az ő jelenléte a ráfigyelésünk rozza meg önmagunk megértését. Mim kinek megvan a maga helye, ahol felaí vannak és senki sem fontosabb a m ái Közös erőfeszítéssel óriási dolgokat v szolt meg az ember, de a bábeli zíírz| bán élő tömeg csak pusztítani tud. Ebi tömegben él a keresztény és itt kell | példájával és Jézusban való szabadsáj szeretnie. Az ellentmondások világába! nyers erő bűvöletében él ez a sze| melyet gyengeségnek tartanak és ta megszégyeníti az erőst. íz é r t, am ikor karácsonyra várako; és a szívünkben felébredő fényre. ei| jük, hogy hasson át mindannyiunkat jelenlétének tudata. Igazán csak a szívíf lát helyesen az ember. Ha ott zűrzavara akkor ars poeticájának választhatja József Attila sorait Szeressünk tettetés kiil és egész szívvel, mert akkor Jézus: bennünk. Lassan megláthatnánk, hogv m űanyag világ mögött észrevenné úji emberiség a mezei virágokat és öss: bán lenne lelke szellemével. Ez nagy fi dat, senki nem él helyettünk.

\ Mégis: Kinek az indítvá­ nyára született m eg az ötlet, h ogy megrendezzék ezt a zarán doklatot?

W alter Ilona: A nők szentévi egyházm egyei

^ /N D O K L A T

zarándoklata a jubileumi szentév egyházm egyei szintű lelkipásztori programjának része volt. Ezt a programot az e célból létrehozott Előkészítő Bizottság állította össze, m ég 1999 őszén. A z advent I. vasárnapjára kiadott érseki körlevél­ ben közzé is tették. N égy zarándoklatot tervez­ tek Gyulafehérvárra: a papoknak, katekétáknak és hittanosoknak nagycsütörtökre, a ministránsoknak hivatások vasárnapjára, a férfiaknak au­ gusztus 28.. Isten Szolgája Márton Áron szüle­ tésnapi évfordulójára s a nőknek Szent Erzsébet napjára, ami az idén éppen vasárnapra esett. Őszintén szólva, kezdettől fogva aggódtam , hogy a későőszi hideg miatt nem igazán sikerül ez a zarándoklat.

M égis: M ilyen szem p o n to k vezették Ilona testvért a szervezésben?

dából. Ditróból, Gyergyórem etéről, Gyergyószentm iklósról, Borszékről, M aroshévízről, M a­ rosvásárhelyről és Dicsőszentmártonról érkez­ tek, összesen 660-an. Közöttük a brassó-bolonyai. türkösi. C síkszeredái és marosvásárhelyi nőszövetségek külön csoportjai. A kézdivásárhelyi zarándokok érkeztek elsőnek. Szívbemarkoló látvány volt, amint zászlóval, énekelve vo­ nultak be a még üres székesegyházba. Voltak egyéni zarándokok Gyulafehérvár környékéről és term észetesen Gyulafehérvárról, a hívek és a két tanintézet diákserege. Néhányan Kolozsvár­ ról is jöttek. Hányan lehettünk összesen? Csak azt tudom, hogy az ezer nyomtatott programfü­ zetből az utolsó csoportoknak mutatóba se ju ­ tott. Szép volt a szentély előtti oszlopokhoz tá­ masztott, egyre gyarapodó számú zászlók sora.

A z ünnepi szentm isének kiem elkedő m ozza­

W alter Ilona: Várható volt, hogy ilyenkor megmozdulnak olyanok is, akik m ég sohasem jártak Gyulafehérváron. A zarándoklat köz­ ponti eseménye, a közös imádság és az ünne­ pi szentmise m ellett fontosnak látszott, hogy lehetőséget teremtsünk mindazon je le s helyek megtekintésére, am elyek Gyulafehérvárat az egyházmegye szívévé teszik: a székesegyhá­ zat és az érseki palotát, ahol ez a szív dobog, a Teológiát, ahonnan évről-évre új életerő arad az egyházm egyébe, és a kriptában voltj püspökeink sírját, hogy ki-ki leróhassa ke­ gyeletét és háláját azok iránt, akik tisztán megőrizték és átörökítették nekünk az igaz hitet. S ha már kimondottan nők részére ter­ vezték a zarándoklatot, azon igyekeztünk, hogy a női jelleg valóban kifejezésre jusson benne.

n agyobb élm én yt?

W a lte r Ilona: Hatalmas élmény volt az

M égis: E z utóbbit m ivel s ik e rü lt elérn i?

W alter Ilona: Szentháromságnak szentelt év lévén ez a szentév. a szentm ise előtt egy órás közös imával hódoltunk a Szenthárom­ ság egy Isten előtt. Nem csak a magunk nevé­ ben. Sajátosan női magatartással, am ely a jó ­ ból való részesedésbe mindenkit bele akar vonni, imánkba beleöleltü k fő eg y h á zm e­ gyénk egész hívőseregét. D e ezen túl egyházközségeink szent védnökeit is közös imára hív­ tuk, hogy hódolatunk égi közbenjáróink imájá­ val egyesítve kedvesebbé, igazabbá, méltóbbá lehessen. A szentm isén vállaltunk m inden olyan szolgálatot, amit nők végezhetnek: előéneklés, felolvasás, egyetem es könyörgések, áldozati adományok átadása. A m egfázott, elfáradt za­ rándokokat forró teával igyekeztük felüdíteni, melyet a Teológián, m eleg teremben fogyaszt­ hattak. S hogy a szűk időkeretbe m inden programpont beleférjen, a csoportok egy-egv kísérőt kaptak, aki segített könnyen és időre eljutni a célpontokhoz.

M égis: A székesegyh ázat alaposan m egtöltöt­ ték a zarándokok. Kik jö tte k el?

W alter Ilona: Tizenhat szervezett csoport je ­ lentkezett be. K ézdivásárhelyről, B rassóból.

J J J T ü r k ö s b ő l , Székelyudvarhelyről, Ka-

Sokan eljöttek. Minden napra más-más imaprogramot ter­ veztünk. A z elsőn a Szentlélek Úristent hívtuk.

A m ásodikon a Szűzanya pártfogásáért esdekeltünk. (Utólag jutott tudomásunkra, hogy ezt a keddi napot a zsinatolók is a Szűzanyának szentelték.) Ezek után kézenfekvő volt, hogy a szentek közbenjárását kérjük. A z az ötletünk tá­ madt, hogy a Mindenszentek litániájába szőjük bele azokat a szenteket, akiket egyházközsége­ ink népe pártfogójává választott. Hiszen nekik m ost „hivatalból’' is mellénk kell állniuk. A m i­ kor azonban a sematizmusból kiírtuk a szent védnököket, kiderült, hogy egy egész litániára való számban vannak. így készült el egy sajá­ tosan erdélyi egyházm egyei „Mindenszentek litániája”, m elyet a zsinat harmadik napján elimádkoztunk a székesegyházban. Az imának váratlan hatása volt. IJgy éreztük, valóban velünk imádkozott az egész egyházm egye. Egyegy szent segítségül hívásakor ugyanis bemondtuk, hogy az illető szent hány egyházközségnek a pátrónusa. Döbbenet és csoIdálkozás vett erőt mindenkin, amit elétárult az egyházm egye eme különleges, a pártfogóul választott szentekből kirakott színes tnozaikképe.

Ebből a "litániából" született meg a női zarándoklaton elhangzott hódolat a Szentháromságnak. M ost egyházm egyénk „saját’’ szentjeit arra hívtuk, hogy imádják velünk a teljes Szenthárom ságot. M eggyőződésem , hogy m eghívásunk visszhangra talált, s gyarló imádásunk m ennyei pártfogóink imájával |m egerősítve jutott Isten színe elé. Nagyon ünnepélyes, felem elő légkör töltötte be a székesegyházat, azt hiszem , mindenki érezte.

M égis: M i je le n te tte Ilona testvérnek a leg­

nata volt a felajánlási körmenet...

Jelképesen az oltárra szándékoztunk helyezni mindent, ami a női lét sajátja: a szépség, a lelki erősség, az életadás és áldozatkészség ajándé­ kait. Hálából. S a kéréssel, hogy az áldozat ere­ jéből ezek a képességek valódi, hatékony aján­ dékká legyenek a világ számára minden nőben.

M égis: A p ro g ra m kü lön legessége v o lt az az érdekes litán iaszerü im á d sá g a Szen th árom ság tiszteletére. E rre az alkalom ra készü lt? H o­ gyan szü letett az ötlete?

W a lte r Ilona: Ebben az egyházm egyei zsinat a ludas! A zsinat munkálatai idején mi, gyulafe­ hérvári hívek is igyekeztünk belekapcsolódni abba az imahadjáratba a zsinati munkálatok si­ keréért, m ely minden bizonnyal az egész egy­ házm egyét átfogta. A munkálatok négy napján egy-egy imaórát tartottunk a székesegyházban.

egész nap. D e ha választani kell, ... a bor­ székiek. M eghibásodott a busz. A délelőtti gyönyörű élm ényekből semmi sem jutott nekik. Akkor érkeztek, mikor szentmise után már majdnem üres volt a templom. Nagyon megsajnáltam őket. Szentmisét kértek. ígér­ tem, intézkedni fogok. Sikerült is délutánra beütemezni egy rendkívüli - s az egyik ked­ ves, orgonáim tanuló gimnazista fiú jóvol­ tából - énekes szentm isét. Szentgyónásra is volt lehetőségük. D e még előtte, a székesegyházról szóló történelmi és művészeti bemutatóra újra összegyűlt zarándokseregnek is elbeszéltem az esetüket. Kértem, imádkozzunk együtt, hogy a délelőtti kegyelemáradásból ők is részesed­ jenek.

A nap záróaktusát jelentő ünnepi zsolozsma után, - m eglepetésem re ekkor sem jutott ülő­ hely mindenkinek - egyszer csak elém áll két zarándok. K öszönik ezt a gyönyörű napot, mondták, élm ényekkel gazdagon, lelkileg feltöltődve indulnak haza.. . Borszékre.

Gö d r i I

stv á n

___ _____________ I sten élm én y e k

vívódások

hit

R e m é n y i k PORTRÉ „A virág a gyüm ölcsért nyílik, és a gyüm ölcs a virágból fakad. Egymás nélkül nem teljesek. A gyüm ölcs a virág értelme, a virág a gyüm ölcs ígé­ rete. Olyan ez a rokonság, mint a költészet és a filozófia viszonya. K ie­ gészítik egymást. A költészet a gondolat szépsége, sugara, a filozófia a gondolat m élysége, aranya. A nagy gondolkodók többnyire a szép gon­ dolatnak is hívei voltak, és költőink legnagyobbjai a gondolat m élységé­ ből bányásztak.” - írja Erőss Alfréd 1944-ben, Rem ényik Sándor költé­ szete kapcsán. A z azóta eltelt több mint öt évtized távlatából m ég inkább bizonyosak lehetünk ebben.

Rem ényik Sándor 110 éve született K olozsváron evangélikus család­ ban. Iskoláit szülővárosában végezte, jogi fakultáson is tanult, de gyenge fizikuma miatt nem fejezhette be tanulmányait.

Reményik a Trianon utáni nem zedék iránymutató költője lett, egyike volt azoknak, akik igyekeztek a m agyar öntudatot erősíteni. Ám Reményik nagysága nem csak ebben áll. O maga, a költő három típusát különbözteti meg: szerelm es, hazafias, filozófusköltő. O pedig leginkább a harmadik típushoz tartozott. F ilozófus, a szó legm élyebb értelmében, és filozófiájával leginkább Isten után kutatott. Habár vallására nézve evan­ gélikus, költészete a vallások határai fölé em elkedik, és egyaránt olvas­ hatja bárki. írja is. hogy: S olyan mindegy, hogy a toronycsúcsokra Keresztet tűznek-e vagy csillagot.

Szem élyes istenélm ények, vívódások, hitetlen hitének útvesztői adják az ihletet vallásos költészetéhez. Ebből a szempontból egyetem es, hisz bárki megjárhatja ezt az utat, bárki, akinek a lelkében felmerül egy jobb élet utáni vágy.

Ezért is nagy Reményik, mert egyéni élm ényeit egyetem essé tudta for­ málni olyan módon, hogy az, mindenki számára, aki olvassa, újra egyéni­ vé válik.

Mégis Reményik költészetét legjobban az Akarom című vers jellem zi.

Ez nem csak költői hitvallás lehet, hanem bármely keresztény számára egész életprogram.

S zabó Z

AKAROM Akarom fontos ne legyek magamnak.

Reményik Sándor

sombor

emberiség, hogy tér és idő mechanikus ha­ Mire is várakozunk advent idején?

Jézus születésére, arra. hogy a teremtett tárait képes elmosni a minőség, a jóság, világban maga a teremtő Isten is testet a szépség és az igazság ereje. Elég, öltsön. Arra várakozunk, ami már réges ha a nagy drámákra vagy a nagy rég megtörtént. zenem űvekre gondolunk.

Ez a magatartás, ez a várakozás nem , Ih y É új. A felületen az ember köznapi életét * 3 2 3 mindenkor könyörtelenül meghatá­ rozza az idő három - múlt. jelen, jö ­ melyek titok­ vő - látszatra összebckithctctlen fá­ zatos módon attól zisa A felületen igen. De nem a ^..,— .. nagyok, hogy többek közt alkalmat mélyben. Ott a mélyben mindig is tudta az adnak arra is. hogy a jövőre emlékezzünk és a múltra vára­ kozzunk.

A minőség ideje időtlen.

A m ikor Bach passióját hallgat­ juk: hóimét szól ez a zene? A múltból? A je ­ lenből? A jövő­ ből? Egy bizo­ nyos: m érhetet­ lenül több. mint kegyeletes meg­ em lékezés és sokkalta több. mint reménvke-

A végtelen falban legyek egy tégla, Lépcső, min (elhalad valaki más, Ekevas. mely mélyen a földbe ás, Am a kalász nem a / ő érdeme Legyek a szél. mely hordja a magot, 1 De szirmát ki nem bontja a virágnak, I S az emberek, mikor a mezőn járnak, A virágban hadd gyönyörködjenek.

Legyek a kendő, mely könnyet töröl, s Legyek a csend, mely mindig enyhetaí A kéz legyek, mely váltig simogat, J Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok Legyek a fáradt pillákon az álom.

Legyek a délibáb, mely megjelen És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,' Legyek a délibáb a rónaságon.

Legyek a vén föld fekete szívéből j Egy m ély sóhajtás fel a magas égig, .j Legyek a drót. min üzenet megy végig És cseréljenek ki. ha elszakadtam.

Sok lélek alatt legyek a tutaj.

Egyszerű, durván összerótt ladik, j M it a tengerbe visznek mély folyók.

Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír, M íg le nem teszi a művész a vonót, j

szerre szól mindenfelől.

Az adventi várakozás lényege szerint: vj rakozás arra. Aki van. ahogy a szerel misztériuma sem egyéb, mint vágyakoá az után. aki van. aki a miénk. Persze erről] f l I 0 I Í § várakozásról

m 1 & &

<01 &

crrő1 a vágyÉ

^ ® y dásról csak da dogva tudunk beszélni. Annál is inkáb mivel Isten valóban megtestesült köző tünk, vállalva a lét minden súlyát és ml osztottságát. És mégis túl idő és tér vastö vényén, melynek - megszületvén hemben - maga a teremtő Isten is kési séggel és véghetetlen önátadással veteti alá magát. Advent idején mi arra váralí zunk és az után vágyódunk: ami megtörtéi és akit kétezer esztendeje jól-rosszul al zi'tnk között tartunk. Vágyódunk utána várakozunk rá. azzal, hogy Isten beles; letett az időbe, módiinkban áll kiemelked az időből.

Az adventi várakozás hasonlít a megea lékezéshez. de valóban mindennél távolab áll tőle. Valódi várakozás. Pontosan új ahogy a szeretet mindennél világosabbí vágyakozik az után, akit magához ölel örök újszülöttként a karjai között tart.

M it jelent számomra a karácsony?

ka rácsony körül mindig elgon­ dolkodtam azon, hogy m i is a ka­ rácsony, miért éppen most ün­ nepeljük, mikor kezdték el ün­ nepelni. Aztán az évek során megtudtam egyet s mást a ka­ rácsony történetéről, lénye­ géről. De mégis rá kellett jö n ­ nöm. hogy nem az információk tömkelege teszi számomra fo n tossá a karácsonyt. M indenkinek a saját egyéni karácsonya a legfonto­ sabb és ezt a sokszínűséget szerettem volna egy helyre gyűjteni.

Kicsi litván :

nekünk, bár én meg sem érdemiem. A z ­ tán a Csendes éj kórus-feldolgozása már teljesen érzékelteti a kará­ csony szépségét.

M ár négy évet itt tanultam a Majláth gimnáziumban, úgy, hogy a karácsony olykor vaká­ ciót jelentett, amikor otthon együtt van a család, és m inden­ ki örül egymásnak. A családi hangulat is jó ilyenkor, kisebb ajándékainkkal, ami szeretetünk je l­ képe, próbáljuk m eglepni egymást. Ezért nagyon is át tudom érezni, ha szívvel veszek részt a Karácsony ünnepén, hogy „mindenek nyugta m ély”, ezt pedig nem más adja. mint a szeretet.

S ls ő hangzásra könnyű kérdésnek tűnik, mindenki azt mondja, ó hát ez nem is kérdés.

De ha mélyebben belegondolok, igenis nehéz olyan egyedi eredetiséget felfedeznem a kará­ csonyban. ami számomra tényleg fontos. A z emberek sok mindenért fontosnak tartják: van, aki azért, mert együtt van a család, van, aki azért, mert jó műsorok vannak a tévében, a gye­ rekek főleg azért, mert ajándékot kapnak. Volt hittantanárom még hozzátett egy érdekes vá­ laszt, amit a címben szereplő kérdésre egy is­ merősétől kapott: „Pulykát eszünk.” Ez így ér­ dekesnek tűnik, de ez valóban így van? A fent felsorolt „fontosságoknál” le szabad - e merül­ nünk? Én már kiskorom óta járok templomba, és már akkor hallottam Jézusról. Am i akkor fontos volt számomra, a karácsonyi evangélium . Ott­ hon volt még egy külön könyv, röviden ö ssze­ foglalta Jézus születését, képek kíséretében.

Sokszor végignéztem . Nem m ondom , akkor másik nagy élm ényem volt az angyaljárás is, aztán már később lázadoztam is a zsidók ellen, hogy Máriát és Józsefet kizavarták Betlehem ­ ből, hogy engedhették m eg, hogy Jézus ott szü­ lethessen meg egy istállóban.

Ami még sokat jelentett akkor és ma is, az a karácsonyi jászol, istálló ami a templomban a Szűzanya mellékoltár alatt van. Sok időt töltöt­ tem el gyerekként előtte, de azután is igyek ez­ tem minden évben egyszer meglátogatni ezt az érdekes jelképet.

A karácsonyi élm ényeim ben az utóbbi időben az éjféli mise foglal központi helyet. A misére menés, a téli táj, a hó, a fehérség, valamint a fé­ nyekkel kivilágított város, a kidíszített fenyők­ kel mutatkozó park. már annyira felkészít, hogy nem nehéz átélni az éjféli misét. Ehhez a felké­ szüléshez hozzájárul a pásztorjáték is. Ezeket is szeretem, voltam nézője és résztvevője is ezek­ nek. de mindkét szempontból nagyon szép. N á ­ lunk éjféli mise előtt, az utóbbi időben, a pász­ torjátékot hivatásos színészek játsszák. Ennek már olyan varázsa van. hogy a szentm isén nyu­ godt lélekkel át lehet élni Jézus születésének hangulatát.

Ezután felcsendül a M ennyből az angyal, és az emberi lélek üregeiben átitatódik a szeretet. ^ ^ ^ M i n d ig arra gondolok, hogy mennyire

S zics Csaba S s z e m b e jutottak az angyal-váró karácsonyes­ ték, amikor mamámmal és öcsém m el énekelni indultunk a szom szédba, s mire hazajöttünk, csodák csodája, ott állt a szép karácsonyfa a szobában, és alatta voltak az ajándékok, ame­ lyeket az angyal hozott. És ez olyan jó volt...

Aztán, mikor már egy-két éve mindig úgy jött az angyal, hogy nem találkoztunk, összeszed­ tem a bátorságot, és írtam neki egy pótlevelet, amelyben kértem, legyen szíves egyszer jöjjön úgy, hogy találkozunk is. A levelet becsem ­ pésztem a szokott helyre. Végül meggondoltam a dolgot, gyorsan kivettem a levelet, és eldob­ tam. Közben felvilágosítottak az osztálytársa­ im. így kiderült az igazság, de megmaradt az ünnep varázsa, akkor is, amikor a karácsonyfát nem ő díszítette fel, hanem mi.

Az angyal-váró karácsonyok után kezdett fontossá válni, hogy azon a szép estén elmenjek a templomba és ott ünne­ peljek. Annyira jó volt szívből énekelni a D icső­ séget, a M ennyből az an­ N f t? gyalt! Akkor volt a leg­ szebb. amikor jöttünk ki a templomból, sűrűn ha­ vazott, és amíg hazáig ér­ tem, néhányszor elestem a friss hóban.

M ikor nagyobb lettem, az osztálytársaim m al egym áshoz énekelni mentünk. Ennek is m eg­ volt a szépsége. Amikor rájöttem, hogy kezdünk elmenni a lényeg mellett, és az egész nem arról szól. ami valójában, nem éreztem jól magam. Elkedvtelenített a dolog. Rájöttem arra, hogyha nem figyelek Jézusra, aki azért született, hogy engem m egváltson, az egész „ünneplésem”, és minden, amit ilyenkor teszek, nem ér semmit.

T öbbféle karácsonyom volt. Jó és nagyon jó.

H ogy mit jelent számomra ez az ünnep? Azt, hogy Isten nagyon szeret, és ekkor m ég inkább m acához akar ölelni. És ezt a m asa egysz-

mekként, rám m osolyogva. Ilyenkor nagyon emberi, és ez nagyon jó!

A pásztorok azért tudtak annyira örvendezni Jézus születésekor, mert ők már régóta várták a szabadítót, akit Isten m egígért népüknek. Én is várom Őt. Szeretném, ha ez a várakozás, az A d­ vent. komoly készülésben telne, a Vele való találkozás és a Karácsony meghozná ezt a ta­ lálkozást azzal, aki azért jön, hogy engem is megkeressen.

Vakon Zsolt

A ján d ék ozok . Bármit. A fontos az. hogy nem feledkeztem m eg rólad. Ma nem is feledkezhetem m eg, hisz karácsony van! Jézus m egszüle­ tett Betlehemben. Isten önmagát ajándékozta értem, és ajándékozza minden nap. Szeretetből.

Minden másodpercben ajándékként kell fogad­ nom az életet. Alkalmat kaptam arra, hogy én is ajándékozhassak minden nap. Szem élyessé tett dolgaimat, pihenésre szánt időmet, mosolyt, jó szót. Minél több szeretetet viszek bele. annál nagyobb az ajándék.

Erre tanított meg engem a Karácsony.

A JÁ N D É K O Z N I. Antal József

ftisk orom b an . elemi és középiskolás éveim elején, a karácsonyt úgy vártam, hogy advent idején különböző áhítatgyakorlatokat végez­ tem: apró lemondások, jócselekedetek. Ha va­ lahányszor nem tudtam ezeknek „eleget tenni’', úgy éreztem, hogy üres a szívem , nem vagyok kész az Úr születését méltón ünnepelni, E gyik ilyen sikertelen adventi várakozás után, az éjféli szentmisén vettem részt. Úgy éreztem: „üres” advent után. hogyan lehet kará­ csonyt ünnepelni? Valami érdekes dolog történt akkor: az Úr megértette velem , hogy nem az a lényeg, amit én tettem , ahogyan én készültem, - persze ez is elősegít­ heti a várakozást - ha­ nem nyissam meg szí­ vemet. lelkemet és éle­ temet, hogy lakást ve­ gyen nálam. O úgyis jön , ingyen, feltétel nélkül, csak arra vár. hogy befogadjam.

E z a karácsony szá­ momra: befogadni éle­ tembe újra és újra, nem csak karácsonykor, ha­ nem minden nap a hoz­ zám jönni akaró Jézust és embertársaimat.

C/ábor llem ér S lsősorb an azért ünnep és öröm számomra, mert együtt van a család. D e nem csak fizikaiF o ly t a t á s

-*

F o lytatás a z elő ző o ld alró l

lag vagyunk közel egym áshoz, hanem szív­ ben és lélekben is. A karácsonynak ezért egy különös varázsa van számomra: az az érzésem mintha a gyermekké lett Istenem-ber minden évben újjászületne lelkűnkben és ugyanolyan szeretetteljes, b en ső ség es és m eleg légkört teremtene a mi lakásunkban, mint kétezer évvel ezelőtt abban az egyszerű istállóban. (%obb (Van (Dórin

$

mostani karácsony már nem a gyer­

mekkori. de m égis Jézus születése az öröm, a szeretet ünnepe marad számomra.

A z ünnepi hangulat, a karácsonyi fenyő, az éjféli szentm ise, a szép szokások megmarad­ tak ugyan, de m ost már más szemmel nézem ezeket.

E z az a néhány nap, amikor több békét, több szeretetet tapasztalok magam körül; ilyenkor feledkezem meg mindennapi gondjaimról és nagyobb türelemmel „szenvedek el mást”, sőt képes vagyok egy kis ajándékkal, vagy akárc­ sak egy jó szóval megajándékozni felebará­ taimat. S mindezt csak azért mert karácsony van! A karácsony kell az emberek életében, vagy inkább úgy is m ondhatnám , hogy milyen kár. hogy egy évben csak egyszer van karácsony.

S z a b ó Z so m bo r

íg y i s l e h e t

VIDÁMNAK LENNI E g yszer egy disznótorból a kántor illn-

Szentírás - A zon ókori szövegek ö ssze fo g la ló neve, am elyeket az Egyház Isten ál­ tal sugalmazottnak tekint. Két részét szokás m egkülönböztet­ ni. A z ószövetség 46 könyve elsősorban héber, kisebb rész­ ben arám és görög nyelven író­ dott. Legújabb részei a Kr. e. II. sz.-b ól származnak (vö.

Septuaginta). A z újszövetség 2 7 könyve a „K risztus-eseményt” követő száz évben ke­ letk ezett, valam ennyi görög nyelven. A z Ó szövetség Izrael történetét beszéli el szám os v o ­ natkozásban és rengeteg kü­ lönb öző irodalm i műfajban (monda, krónika, prófétai be­ széd. zsoltár, dal. törvény, pél­ dázat stb.). A z Ú jszövetség a K risztus-esem ényről és az ős­ egyház életéről számol be (vö. evangélium ).

„amikor” az egyén alkalmassá válik az Istennel való teljes és végleges közösségre. Ez rész­ ben tisztulást jelent a m ég m eg­ maradt kisebb-nagyobb bocsá­ natos bűnöktől, másrészt gyó­ gyulást az élet során el­ szenvedett testi-lelk i sérülé­ sekből. N em igaz a sűrűn han­ goztatott vád, am ely szerint a

M ennyország, üdvöss« - A z evangélium szerint mi den ember egyetlen végső cs a; teljes életközösség a Szét háromsággal; a mértéket ne) ism erő szeretet és tökélet boldogság örök állapota, pasztalat hiányában nehéz rí állító mondatokat megfog m azni. Isten igazmondá alapján hisszük, hogy mind eg y es embernek örök cél van, s O, aki a Lét teljessége a Legfőbb Jó, úgy rendez hogy a cél ne puszta vágy m radjon. hanem elérhető áli és csak általa beteljesíthető ális lehetőség.

Evangélium - Jézus üzene­ te, tanítása Isten szeretetéről, az üdvösségre szóló m eghívás­ ról.

Egyház - A világon min­ denkor élt vagy élő keresztény hívők közössége. Nem tévesz­ tendő össze a papokkal vagy a Tanítóhivatallal.

Eucharisztia - 1. A szent­ m ise eln ev ezése; 2. Oltáriszentség: Jézus valós, testi je ­ lenléte a kenyér és a bor színe alatt. A z Eucharisztia az egész katolikus hit „csúcsa és forrá­ sa”.

ták, de valamilyen fogyat kosságuk, sebzettségük. tév elképzésük még nem teszi hetővé számukra a szenth rom ságos Szeretet tökélet közösségbe való bekapcsol dást. A tisztítótűz az üdvöss „előszobája” és nem „hartr dik út” a pokol és a mennyi szág mellett.

tisztítótüzet a katolikusok ta­ lálták ki maguknak, biztosítan­ dó a post mortem megtérés le­ hetőségét. A megtérés helye és ideje a földi élet; a tisztítótűz azok számára adott lehetőség (tehát nem büntetés), akik az alapdöntést m eghozták Isten mellett, a m egváltást elfogad­

minált állapotban ballagott hazafelé. Ú t­ közben beleesett egy mély árokba. Elkez­ Tisztító tű z - A római ka­ dett énekelni: tolikus vallás szerint a földi - A mélvsébből kiáltok hozzád. Uram... élet vége után, az üdvösséget Megpróbált kimászni az árokból, de minél m egelőző állapot, „ahol” vagy erősebben próbálkozott, annál mélyebben csúszott a sárba, pocsolyába. Gondolta, és félek... neki már ott kell elpusztulnia. Erre éne­ IV!íkor az asszony meglátta féijét része­ kelte: - Circumdederunt me... gen és sárosán, adott neki egy fülest, mire lW ire végig énekelte a circumdederunt- a kántor elénekelte: - Zálogát adtad anyukám, örök szereteot a hideg mocsárban, vízben kijózanodott. tednek...

Elkezdte hát énekelni: A z asszony erre hangos sírásra fakadt.

- Feltámadt...

Erre a kántor: A m ikor kikecmergett az árokból, ide- Kezdődnek Jeremiás siralmai... oda tántorogva, kacskaringókai írva, bi­ A z asszony levetkőztette, a fürdőszobá­ zonytalan léptekkel haladt a kántorlakás felé. Becsengetett. Amikor meghallotta a ban lemosta, tiszta pizsamát adott rá. majd felesége lépéseit, rákezdte: belenyomta az ágyba. A kántornak még ott Reszket minden tagom, borzadok is ének jutott az eszébe, egy karácsony i ének: - Aludi kisded csendességben. éfökáá

K á rh o z a t, pokol - Vég lapot, az ember örök cí meghiúsulása. Ha valaki af di élet végén, az utolsó dön pillanatában is makacsul ner mond Isten meghívó szerete re, akkor Isten tiszteletben ta 'ja ezt a döntést. Az illető így örökkévalóságban nélkülö: fogja minden szeretetnek m a szikráját is, vagyis mérhet lenül fog szenvedni a hálálta félelem től - és elsősorban m eg nem büntethető önvádt hogy sorsát saját maga vála totta.

adj helyet édes álomnak...

R e g g el sehogy sem akart felkelni, késett a hajnali miséről. Antikor a nistránsok meghúzták a csengőt, ak vették észre, hogy a kóruson sötét van orgona körül. Szaladtak a kántor Akkorra már a templom elé ért.

- Siessen kántor úr! Glória van!

- Nekem nincs tudomásom róla— ví szolt a kántor, és felsietett a kómsra. N végére ezzel a szöveggel énekelte el a fejező éneket: - Ó fényességes szép hajnal, későn keltünk fel a pappal, ró rátét tartottunk nappal... \ín\!Árc.

fe 'ü M T I I

á K IC I/h n T ÍT á

B

K e lle > < n te .&

ha'ióuC&O'Mft é<i J z & ty u e lw ie h b z n

>a^daa ú i é v e t!

A rejtvény fősoraiban Szent Maximilian Kőibe gon­ dolata van elrejtve.

J

VÍZSZINTES: 1 A GONDOLAT ELSŐ RÉSZE. 14. Apró léptekkel való haladás. 15. Hitler szem é­ lyneve. 16. Meglapulva rejtőző. 17. H i-... 18. Tömjén része! 19. Spanyol, kambodzsai és ománi gkj. 20.

Részben hazaér! 21. A magasban tart. 23. N ői becenév. 25. Magyar zen eszerző (F erenc). 27.

Bosszúságot kifejező szó. 28. Ománi és török gkj.

30. Határrag. 31. Hátvéd igéje. 33. Indíték. 35.

B eszéd tárgya. 37. Üzem anyag angolul. 38.

Zenedarab! 39. Miniszoknya. 41. írás között lévő tér.

43. Könyv angolul. 44. Afrikai állam. 46. Fény olaszul. 48. Fagyos test cseppfolyóssá alakul. 50.

Balra középen! 52. Vizsla része! 53. Márvány közepe! 54. Azonos betűk. 55. Hangosan angolul. 57.

Széken pihen. 58. Estebédet fogyasztó. 61. Olasz város.

FÜGGŐLEGES: 2. Arab államból való. 3.

Sütkérező. 4. Deutérium, kén és foszfor vegvjele. 5.

Megvan! 6. A hónap kilencedik napja:(lat.). 7. Észak­ afrikai állam. 8. G.Á.O. 9. Végső rész! 10. A z ír képviselőház. 11. Népiesen juttat. 12. Ném et nyár.

13. Hangosan éltet. 14. A GONDOLAT MÁSODIK RÉSZE. 17. Padlót tisztító. 21. Vas vegyjele. 22. Az imént említett dologról. 24. Attila egyik beceneve.

26. Kilogramm. 29. Szarvasfajta. 32. Szekérrész! 34.

Könyv végéhez ér. 36. A m ely időre. 37. Idea. 40.

Patkolással foglalkozó szakmunkás. 41. Ón vegyjele.

42. Tör. 45. A nagy varázsló 47. Lóg. 49. Kábítószer.

51. Gullit szem élyneve. 55. Részben lazít!. 56.

Adidas egynemű hangzói. 59. Sárdarab! 60: Esőben áll. 62. Szamárhane.

2

3

4

5

T 6

7

V E N Y s

1

9

10

11

12

13

0 H

15

.

,s

16

m

20

1$

m

P

23

25-

25

m

F

22 27

• 32 J 33

X

m

_

m

35

, 3y

30

|

■

35

4ö

M

d

47

4 s....

43

H 53

------1► 0

*

43

45

5S

3"

5ö

*

■

I f i *

SS

m

« 9 A

”

1N

Józséfóftftila

arácsony húsz foki

Hogy jó mj

^ ^ ■

■

1

id » » M l

S ö t S iK s é n # * > * ..

* .

,

f

' isztá| jénll§e j

|

i

‘

m

á m

%

1

p az őiszü » ty ü q v a ^ á a a k*í Ifc g o t '•

jm S f ^

. ^ ■ hh Hhé 1£1£ S W

42SÉ-1

k «3