Skip to main content

mégIS 1999/1

Page 1

M

R

Tantárgyaink — B evezetés a S zen tírá sb a ................3 Cserkészélet - R á n k vár a v ilá g ....................................... E M E I - Irodalm i O skola 99.............................................. Jubileum

E zred vég ...........................................................

Kedves Olvasó Kicsoda Jézus Krisztus szamunkra m a 1 Életbevágóan fontos ez a kérdés és a reá adott valasz. főleg most, amikor Európa új c\ angelizálásárói annyi szó esik. Tekintettel a 2000. Jubileumi cv előkészületére, a Szentatya szándéka szerint, nemcsak ebben az évben, hanem minden elkö\ étkezendő évben Jé/ns Krisztusra kell irányítanunk figyelmünket, mért Jézus Krisztus a világ egyetlen üdvözítője, tegnap, ma és mindörökké ugyanaz" (Zsid 13. 8) ■ Igaz. ez az év is. az Atya éve. a végére jár. de állandóan vis/szantalt Jézus Knszmsra hogy általa ismertük meg Atyáinkat, hogy

„Megfogyva bár..." S zo rvá n yp a szto rá ció..................6

A reverenda története - Ö ltözködjünk..........................7 Új titkár

Interjú ( 'siszér A lb ert fő esp e r e sse l............... H

K.M.B. - Új,•aevangélizálás..............................................10

Háló - ,, G yökereink és gyiirn 1lesein k! " ........................ 1 1 Hírvivő’ M édiatalálkozó Székelyudvarhelyen........... 11 Iskoláink —S ze n t L á szló G im n á ziu m ......................I I É letünk helye...—K ö zö sség .............................................12 Vallomás

Vers.....................................................................13

L enni vagy nem lenni —A b o rtu sz............................... / 4 M iért késik a zsinat - E g yh á zm eg yén k zsin a ta ........ 1

M égis ||

Kiadja a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola

^Főszerkesztő: Karácson Tibor ihOlvasó-tördelő-szcrkesztő: Máj la Géza. Czikó László :ljSzerkesztők: Csorba Mihály, Takó Islván. Márton József. Szabó Zsombor f| Korrektúra: Székely Szilárd.Takó Islván ^Technikai segítő: M olnár Csaba ||Pénzügyi felelős: Csiki Zoltán. Szentkirály József !Felelős munkatárs: Szőcs László SJ |íNyomda: S.C. ALTIP S.A. Alba-Iulia •| Fő hat. eng.szám: 282/1990 11ISSN: 1454 - 2684 IljSzerk. címe: str Bibliotecii nr. 3 2500 Alba-Iulia - RO IliKonlszám: Banc Post 11God Card 4406600001108595 ilíCont DO12511411138050877033

majd a nagy jubileum alkalmával a Szentháromságot dicsőítsük. Hamarosan megjelenik ud\ uzitu Istenünk embcrs/eretele K arácsom kor a betlehemi kisdedeié térdelünk, és megváltjuk Őt bittel Megváltjuk. hogy Ó a / engedelmes, aki tökéletesen teljesítene külde­ téséi Ő a másokért élő ember, aki a végletekig szeretett, es nemcsak az Ő követesére serként, hanem erőt ts ad. hogy a szolgáló szeretet inját járjuk az Ő nyomdokain. Ezáltal felismerjük Őt a legkisebb embertárs­ ban is. luszen O a legkisebbeket választotta jelenléte szentségéül, .. ..Nekem tettétek.. “ Karácson Tibor


TEOLOGIA

Bevezetés a Szentírásba / Biblikum

A gyulafehérvári szeuunárinm papnövendékei másodcvtől kezdve tanulmányaik végéig minden évben foglalkoznak szentírástudománnyal. Először egy-egy évig két féléven át ó- és újszövetségi bevezetőt illetve ezzel párhuzamosan héber és görög nyelvel tanulnak. majd utána három évig szeutítástitagyanfoitol. A Bevezetés a Szentírásba, vagy idegen szóval Biblikum. amint neve is kifejezi. ..bevezet" a Bibliá­ ba. a szentírás üzenetének megértéséhez szükséges alapvető ismeretek megszerzését szolgálja. Először általános kérdéseket tár­ gyalunk: a szentírás mibenlétéről, a köm vek gyűjteményének kiíilakulásáról. a szenürás erédeti szövegéiül és fordításiról a szentíráselemzés töilénetéröl és módszertanáról. majd röviden szentirási légészettel és kortörténettel is foglalkozunk Ezután pedig .az egyes szentirási könyvekkel kapcsolatosan kiilönkiilön táigv aljuk a sziikséges tudni­ valókat. A szent írás központi fontosság­ gal bira pap életében, és épiicn ezért a papságni készülök is így viszo­ nyulnak liozzá. A lelkipásztori szol­ gálat központi eleme, lászcn a pap minden tevékenységében Isten igéjére épít: evangelizáció. katekézis. lelkigöndpzíís ketelebcn egyaránt Isten szavát hiitieti. és szentségekszeiHelményck kiszolgáltatásakor, is mindig oh assa és magyarázza. Ing) .szelleme eltöltse a rábízottak szív ét. és ezáltal ..Jézus Krisztus fónséges ismeretére” (Fii 18) jussának Tudván hogy a rájuk váró feladat keletében alapvető táplálék és ir<inyító eszköz, lesz. Isten igéje, a papnövendékek belátják, lipgy kép­ zésiikben - felkészülésükben a leliető legteljesebb módon meg kell ismer­ kedniük a szeniírással. és magukévá kell lennfiik üzenetét, nemcsak értelmileg tanulmanv ózzak a szenlirast, azért is. mert..lelke” valamenynyi teológiai ágnak, és így m is tár­ gyak keretében is hasznosíthatják e téren szerzett ismereteiket, de lelki életükben is alapvatő tápláléknak tekintik. Naponta olvassák, tanul­ mányozzák. elmélkedik (és teszik ezt már első év től kezdve! X nehogy valamelyikiik ..lélektelen hirdetője legyen /majd/ Isten igéjének külső­ leg. mert nem Aolt/ lialígatója belsőleg‘(Szen( Ágoston).

A biblia üzenetének megértésénél különösen fontosak ezek az int. bevezető ismeretek. A mondanivaló ugyanis - jólleliet ezt nagyon sokan(ü!) így képzelik - nemcsak abból áll, hogv megtanuljuk a mese szerű szentirási történeteket, vagy elolvassuk és megértjük a szöveg szószennii tartalmát Mivel ..Isten a szentírásban emberek által emberi módon beszélt” - mondja a 11. Vatikáni zsinat -. ezért az. olvasó­ nak. aki „meg akaija látni, hogv mit akart velünk közölni tíz Isten ... figyelmesen megkell vizsgálnia, mit is akartak mondani a szentírók" (DV 12.). Azaz. olv asás közben ilyen és liasonló kérdésekre is válaszolnia kell: ki írta a szöv egeket, kinek irta. hogyan /pl. milyen műfajban' írta. miért irta. mikor írta. stb. Ahhoz, pedig, Iiqgy ezéket a kérdéseket akár egy rövid rész esetében is megválaszDUiassuk. sok-sok mellékismcretre van szükség. S amikor pedig a pa|> növendékeknek a szentírás üze­ neténél kell ilyen alapos felkészült­ ségre szert tennie, hogy aztán éitItesse a szöveget, amikormajd olv ás­ sa és magvaiTizza, akkor clképzellvető. liogv mennyire fontos a biblikum, mint lantátgy és milyen fontosságot tulajdonítanak neki a növendékek A biblikum neliézsége ott kez­ dődik. ahol valaki esik „tantáigy”nak tekinti. Sok más ága van a íiittndomáre íiak. melvekkel együtt a biblikumot is - jólleliet alapvető fófttosságú - meg kell tanulni. Csakliogv aki „csak megtanulni" akarja a benne közölt ismereteket, az igaziból solia nem lesz képes kiis­ merni a szentírás világát. Mert a bib­ lia világi külön világ, sajátos világ, koiban és léiben idegenből étkezik hozzánk bemte. mint baráti levélben az. üzenet. És a baráti lev elet igazán esakazértlieii meg. akibené! a baráti vonzalom a szerző irriut. ;ikit ér­ dekelnek barátja külső elelkönilméiwei is. melyek meghitáiozzák goiKlolkodiísmódját és így Itatással vaimáka lev él mondanivalójára. Aki nem így közeledik hozzá, annak hova tovább tieliéz. kiiios lesz a szenirástudoniám. Akiben ellenben kezdettől fogva él ez.a banili vonza­ lom annak évek múltával egyre tel­ jesebb élmény és lelki megújulás fonása teliét a szentírás olvasása, és mellette éppen a biblikum is.

M indnyájan más em berek vagyunk, mindenről más és m ásként vélekedünk. Ez. alól nem kivétel egy ember sem. tehát mi kispapok sem H obbvaink. lelkiéletünk min­ degyikünknek m ásként alakul Úgy gondoltuk, hogy jó lenne bem utatni azokat a lelkiségi m ozgalm akat, amelyek­ ben aktiv an részt veszünk, vagy jobban ismerünk. Ezt az elm ein t szeretnénk veled is m egosztani Kedv es Olv ásó a most induló új rovat keretében Az igaz. hogy a cserkészet nem kifejezetten lelk­ iségi m ozgalom , viszont az a jellem ncvelő munka, amit a gyerm ekek és a fiatalok körében folytat, véleményem szerint alapja lehet egy későbbi valódi keresztény lelki életnek. Ránk vár a világ! - a cserkészinduló első verssza­ kában énekeljük. Talán joggal nevezhetném kispapi mottó­ nak is. mert ránk is vár a világ, szüksége van ránk. nem­ csak mint papokra, hanem talán egy kicsit úgy is. mint cserkészpapokra. Az. Egyház új pasztorációs tendenciája szerint a lelkipásztornak meg kell találnia azokat az utakat, amelyek segítenek a scrdiilőkorúak lelki gondozásában, és lehetőleg olyan út legyen, hogy felnőttként is kitartsanak Jézus és az evangélium igazsága mellett. A cserkészkedés jó segítség azok szám ára, akik a hitoktatás igazságait valóra akarják v áltani. A mai fiatal általában keveset küzd. nincsenek sem a világnak tőle. sem neki a v ilágtól komoly és értékes elvárásai. A cserkeszt mindig egy magasabb elvárásnak való m cglelelésv ágy. egy testi-lelki erősödni akarás jellem zi. Ezért használható fel nagyon eredményesen a pasztorációban. A szem inárium unkban is elindult a cserkészkedes. és célja az. hogy a kispapok papokként a plébániákon m eglévő cserkészcsapatokat m egerősítsék és továbbvigyék, ha pedig nincs, akkor csapatokat alapít­ sanak. mert ez, végül is a mi munkánkat könnyíti meg. Elsődleges célja a cserkészetnek, hogy a gyerm ekeket, fia­ talokat a hely es útra irányítsa. A 96. szám ú Szent Pongrác István cserkészcsapat 1997-ben alakult meg. m int független csapat. Addig a m edgycsi csapatban. F ehér H olló őrsként élték meg a kispapok cserkészéletet. K ezdetben kéthetente, aztán havonta, vagv félévente jártak el Medgvesre. Ez elég nehéz v olt így. de egyre több tagja lett a csapatunknak (jelenleg 36-an vagyunk, beleszám ítva a G róf Majláth Gusztáv Károly kisszem inárium cserkészeit is), míg végül meg­ alakulhatott a saját csapatunk. Kissé nehéz huszonévesként átélni azokat az élm ényeket, amit igazán a tinédzserek értenek meg. de a v idámság m indent megold. Vidámsággal oldjuk fel azt a kételkedést is. amit a ..zöld nyakkendős csodabogarak” iránt tanúsítanak társaink. A lényeg az. hogy mi tudjuk, mit akarunk, tudjuk, hová akarunk érni: teljesíteni akaijuk kötelességeinket Istennel, hazával és embertársainkkal szemben.


IRODALMI OSKOLA ‘99

TEOLÓGIA

Kíváncsian forgatom az EMEI (Erdélyi Magyar Egyliázirodalmi Iskola) régi és új jegy­ zőkönyveit A legújabb jegy/etek­ ben felbukkan még elvétve egy-egy ismerős név, aztán aliogyan lialadok visszafele az időben az. iskola tevékenység-történetének oldalain egyre kevesebb. A címerünkön az 1921. évszám áll temiészetesen Krisztus utáni időszámítás szerint, azonban a napokban fedezte fel egy kolléga, hogy bízom 1870-ben már működött a szemináriumban irodal­ mi iskola. Nekünk azonban elég ez a félévszázados múlt is alilioz, hogy minél tökéletesebben megőrizzük elődeink elképzeléseit, illetve tökéletesítsük azt a jelen kor elvárá­ sainak megfelelően Az iskola alapításának és működésének, elvárásainak létjo­ gosultsága vitatliatallan. Vrtatliatatlan volt a XIX. század végén, és elengedhetetlenül sziikséges ma is. a harmadik évezred küszöbén. Miről is van szó tulajdonképpen? Irodalmi képzettségünk meglehetősen hiányos. Temiészete­ sen a középiskolában mega­ lapozhattuk azt de részben a jelen­ legi oklatási rendszer, részben a diákok leszűkült érdeklődési körének, igényének következtében

alig találni manapság megfelelő képzettséggel rendelkező érettsé­ gizett egyéneket. Az iro­ dalomtörténetben való jártasság óriási előny ugyan. de. ha a dolgok gyakorlati oldalát nézzük, akkor igazi irodalmárrá egy embert erede­ tisége, alkotóképessége teszi. A kisiskolás fogalmazás óiák jutnak eszembe, ahol minél bátrabban próbáltunk meg kibontani egy témát annál jobban értékelt ben­ nünket a tanítónő, tanárnő. Az akkori füzeteimet ma is őrzöm, és mindig szeretettel forgatom picit büszkén egyszerűen csak azért, mert azokat én írtam. Benne voltam azokban a rövid fogalmazásokban önmagamat adhattam, azt, amit éreztem úgy. ahogy gondoltam. Aztán a középiskolában elmar,ídt mindez. Bár az irodalmat előny be részesítő iskolában jártam, mindössze két fogalmazást írt;un az öt év alatt. Gondolom a reál beállí­ tottságú iskolák fiai még kellemetlenebb helyzetben vannak ezen a téren Ezen hiányosságokat hivatott pótolni az iskola, mind­ amellett hogy az évek soián a különböző ünnepek megsz­ ervezését, különböző „idegen" előadók meghívását ic fpK óii-iita

Az volt a gyakorlat, hogy az iskola tagjai minden évben el kellett hogy készítsenek egy irodalmi igénnyel megírt tudományos dolgozatot a megadott témaköröknek megfele­ lően amelyek közül a legjobbakat, egy a diákok által választott zsűri elbírálása alapján, jutalmazták. Ezenkívül, ahogy már említettem az iskola gyakorlati szakosztálya szervezte meg a különböző ün­ nepeket. megteremtve ezzel az ünnepnek megfelelő liangulalot a szemináriumban A magunkról magunknak szerv ezett Mikitlások felejtlietetlenek inmdannyiunk szá­ m ira de kellemes emlékek fűződ­ nek egy-egy karácsonyi ünnepliez. Krisztus király ünnepén tartott előadáshoz, vagy éppen a 48-as szabadságiéirc megenilékezéseiliez. Három évvel ezelőtt született meg az ötlet hogy az isko­ la keretén belül létre kellene hozni még más szakosztályokat, több lehetőséget teremtve az önképzésre. Ugyanakkor a körökön belül kifej­ tett munka kisebb csapatokban , liatékonvabb és eredményesebb lehet, komolyabb hozzáállást igéméi, és több esélyt nyújt a si­ kerélményre. így az igényeket figyelembe véve megalakult a teológia pszichológia művészetek, folklór önképzőkör, majd később, a történelemmel behatóbban foglal­ kozni vágyóknak, a történelem önképzőkör. Az önképzőkörök egy' meghatározott korral foglalkoznak minden iskolai évben az illető tudomány területén és munkájuk gyümölcsét a nagy közösség elé tár­ ják egy kötelező előadásban amelynek formája a tagok lele­ ményességére van bízva. Ter­ mészetesen lia van rá lehetőség, még más előadásokat is tartliatnak. Fontos, hogy' mindenki képességei­ hez mérten részt vegyen a csapat­ munkában és minél érdekesebben adják elő meglátásaikat. Ezeket az előadásokat is egy zsűri bírálja és jutalmazza a megfelelő szempon­ tok szerint. A tapasztalat azt mutat­ j a hogy ez a módszer eredménye­ sebb. mint az é\i egy dolgozat megírása. Az idei év azonban még próbaidő. Az év végén szavazzák meg majd a tagok, hogy ezen szabály ok szerint működik tovább

kerékvágásba. Meggyőződésem azon­ ban hogy az önképzőkörök munkájukkal, előadásaikkal pozi­ tive alakítják szemináriumunk éle­ tét. Nagyon sok esetben kiegészítik az ismereteinket új horizontokat ny itnak meg, elősegítik közös­ ségünk alakulását, ugyanakkor passzív ismereteinket aktivizálják, előadási készségünket fejlesztik. Miért van szükség erre? Meit azt mondják, hogy mi is közösségeket alakítgatni készülünk, hogy a har­ madik évezred papjának nagyon széles látókörrel kell rendelkeznie, a mély imaélet mellet nagyon sok egyéb dologban jártasnak kell lennie. Lám-lám erre is van keret nálunk. Fehérváron csak élni kell vele. Ezenkívül nem győzőm hangsúlyozni, Iiogy az iskola nyitott minden ötlet megvitatására, meg­ valósítására. Jelenlegi gondolkodó­ ba ejtő ötletünk, hogy a tolifor­ gatóinknak külön létre kellene liozrti egy' önképzőkört. Tehetséges, írni vágyó kollegáimnak üzenem, mintegy válaszként az ötletre, hogv1 kispapi magazinunk szerkesztői nagy szeretettel várják, lesik az irományokat, és a jutalom sem marad el... Mert ugye a Mégis szeikesztésc. sőt a régebben „liébehóba megjelenő”, nagy sikerű (ma már lassan elfelejtett) faliújságunk szerkesztése is az Irodalmi Iskola liatáskörébe tartozik. Önképzőkörök, ünnepek megszervezése, előadások a teológián Tudom nem nagyon érdekel Téged. Kedves Olvasó. Az viszont igen, talán hogy a gyulafe­ hérvári római katolikus teológián küldetésükre készülő kispapok. miről, miként gondolkodnak. Mert igen is gondolkodnak, tervezget­ nek. lelkűk mélyén égnek a vágytól, liogy Téged is szolgáljanak, hogy Veled együtt dolgozzanak majd annak megvalósításán amire Jézus maga szólít fel bennünket. Ebben a készülődésben nyújt nekik segít­ séget az iskola is a maga szempont­ jai szerint. A legfontosabb elv,-hát Istenein - a végére szorult: mindig tartsuk szem előtt, liogy több is teli tőlünk. takóistván


TEOLÓGIA M égis: H ogyan ké szü l a jubileum i évre egy néprajzku­ tató, újságíró, költő és kiadó?

Fábián Imre: Ki kell ábrándí­ tanom. ezért bocsánatot is kérek, engem ilyen érzések hogy ki vagyok - nem töltenek el. Az igaz. hogy harminc évet voltam aktív újságíró, hogy kct évig terveztem-szerkesztettcm a Kelet-N yugat irodalm i folyóiratot, a legkülönbözőbb műfajokban gyűjtöttem folk­ lórt. hogy írásaimat olvassák kicsik és nagyok, és kézira­ tokat készítek elő kiadásra... És mindezek ellenére én csak az vagyok, aki vagyok.... osztat­ lan, nem külön ez. külön az. És még mi minden kitelik ezen kivül belőlem?! Hozzáfűzném: sokszor! Mert vannak olyan időszakok, hogy egy levelet sem tudok megírni. A millenniumi év inkább alka­ lom: ha hihetek a hivatalos írá­ sos ígéretnek, jövő év nyarára a Literátor Könyvkiadó pályázattal elnyerte azt a támo­ gatást. aminek köszönhetően közzé tehetjük a teljes bihari népmesegyűjteményt. Több mint 200 népmese együtt, tündérmesék, tréfás mesék. Mit tagadjam: megszédülök, hogy ez ténylegesen sikerülni fog?! De ennél sokkal fonto­ sabbnak tartom a családi har­ móniát. Nagyobb kihívást jelent a gyerekek nevelése és útnak indítása, mint az alkotó munka. Ezt sikerült megvalósí­ tanom. Ezzel a jelenséggel a kispapok is találkozni fognak, amikor plébániákra kerülnek, s fel kell vállalniuk a fiatalok lelki gondozását. Mégis: M i lesz a feladata a harm adik évezredben a , keresztény egyházaknak?

Fábián Imre: Újabb ezer év igen nagy idő. Gondoljunk bele. hogy csak az utóbbi száz évben mi minden megváltozott a technika fejlődésének következtében, sajnos nem minden esetben az emberiség és a Föld javára. Hogy életteret nyeljünk, s változzon a jelenle­ gi környezet romboló gyakor­ lat, abban jelentős szerepkör jut az egyházra is. Nem csak a templom boltívei alatt, a

EZREDVÉG falakon kívül is meg kell tud­ nunk fogni egymás kezét, a szeretet érzése kell eltöltse az emberek szívét. Nagy kihívás: emberek és a történelmi egy­ házak tudnak-e együtt cse­ lekedni? A közelebbi jövőben - már ideliaza - egyházaink legna­ gyobb gondja lesz újrate­ remteni azokat az értékeket (anyagi javakban és mental­ itásban). am elyeket a dik­ tatórikus államhatalom elvett, eltörölt, tönkretett.

„...Jézus K risztus születésének 2000. évfor d u ló ja ren d k ív ü li n^gy ju b ile u m o t je len t, nem csu p án a k e re s z té n y ik n e k ,/ egész em |p|jpégiÉM k” olvassak II. 0 á n o s Pál pápa A harm adik évezred k ö zeledtével * kez.tjjéfű fe l] hívm ában. A m ai világunk vonalvezetését követve, egyre több aggodalom ju t kifejezésre ás Jettevó'dipa k/éüiilés ......... az Emberfia, ha egyszer visszatér, ijmfá talál-e hitet a fö ld ö n ? ” (Lk 18,8).

M it tehetek én? M it tehetü nk közösen?

M ég is: H ogyan ké szü l a ju b ile u m i évre eg y m egyéspüspök, je le n esetben Ön?

M artin Roos: Próbáljunk m egújulni és a harmadik évezredben helytállani. Ebben látom az egyház feladatát első­ sorban. M égis: M it szeretne a kispapok lelkére kötni^

M artin Roos: Úgy gondolom, hogy' a papi élethez fontos a nyitottság a Szent­ lélek felé. s továb­ bá a komolyság, a szorgalom, a lelkii s m e re t e s felkészülés arra a nagy feladat­ ra, amely rátok vár. Mert tulaj­ donképpen rajtatok múlik és tiétek az Egy ház jövője mind egyházmegyei mind általános anyaszentegy házi téren. M égis: H ogyan készül Ön a ju b ile u m i évre: m in i rá d ió ­ vezető, m in t m agánem ber, vagy m int keresztény?

Juhász. Judit: Sok várakozás van ebben a készületben, és ahogy az em ber visszanéz mindig a várakozás a leg­ csodálatosabb készülés: vala­ mire várni. Ezt a nagy -nagy fordulót, azt hiszem, én azzal a bizalommal várom, hogy hátha valam ilyen nagy ráébredése lesz az embereknek: másként is lehet élni. A magam életében pedig nagy boldogsággal várom az első pünkösdöt. Nekünk a 2000. pünkösdje új életet hoz, én az hiszem ennél szebben m egfogalm azni a reménységet nem is lehetne, mint egy' új élettel. És nagynagy felelősség, ha bele gon­ dolok. hogy az édesanyám c korban már temetőhfin nihem

H ogyan készül erre a jubileum ra egy szem ély? M ilyen távlatban dolgozhat sikeresen a Jf ' (m

közösség, K risztu s egzháza a r >* m

’

"

Ezekre

a választ m ikor m egk érdeztü k intézetünk vendégeit

hiszen 4X évesen meghalt. Én már négy évvel élhettem túl. ez azt mutatja, hogy nyilván azért élek. mert rengeteg feladatom van. Az ember keresi feladatát - bár néha menekülne is tőle, mert úgy érzi. hogy több a kel­ letnél. Ez a készülődés fela­ dataimra figyelmeztet, hogy minél többet próbáljak az embereknek adni abból, amit én átéltem. M ásrészt pedig. hogy tudjunk ünnepeket csinálni 2000től. igazi ünnepeket, ame­ lyek belülről fakadnak. Nem külsőségekkel, hanem azzal, hogy mit adhatunk töb­ bet magunkból. Végül is hogyan építhetünk fel magunk körül egy olyan világot, amely­ ben ott van a kisugárzásunk, a mi egyszem élyes kisugárzá­ sunk? Ha körbe megy az ember az utcán, csupa szürke arcot lát. Mily kevés az oly kisugárzó em berek száma, akikből valamiféle öröm árad. csendes öröm. Én azt gondo­ lom. hogy ha ezt jól csináljuk az ezredfordulón, akkor sok­ sok kicsi egyéni örömet fog hozni. M égis: M i lesz a feladata a harm adik évezredben a kato­

likus Egyháznak?

Juhász. Judit: A Szentatya nagyon szépen megfogalmazta ezt. úgyhogy nem sok okosat mondhatok hozzá. Meg kel­ lene újulnia ennek az Egyház­ nak lélekben is. nem csak fizikailag. Sok-sok fiatal tag kellene, hivatástudattal, bátor­ sággal. önfeláldozó képesség­ gel is. Az idősebb papoknak, akikre azért mégiscsak a legnehezebb teher hárul, nekik kellene nagyon megfiatalodni, hogy vala­ miféle frissességet áraszszanak. Az Egyháznak önbiza­ lomra van szüksége ebben az új évezredben, önmagában való hitben kellene megerő­ södnie. mert csak így tud másokat bátorítani arra. hogy van egy másfajta életforma is. mint amit a világ, a fogyasztói társadalom ránk kényszerített. Szükség van a tradícióra, szük­ ség van arra a konzervativiz­ musra, amely meg tudta tartani 20OO éven át az Egyházat, de mégiscsak szükség van egy olyan fajta nyitásra, amely mindenben a belső hitre épül.

Márton József


EGYHÁZ S okat

SZORVÁNYPASZTORÁCIÓ le-

hét hallani maJ napság szórványról. O p. Olyan vidékekről van szó ahol egy vallás, egy nép tagjai szétszórtan, d ia szpó ráb an élnek.* de m egtartják hitü­ ket, a n ya n ye lvű ke t. E g y­ házm egyénknek is m egvan a maga szó rvá nyte rülete, ahol elenyészően kis szá ­ mú katolikus él a többségi orto do x vagy p ro te s tá n s ^ töm egben. N ekünk. e rd é -§ | lyieknek azért is kell a szórványról beszélni, m ert a mi szórványban élő kato­ likusaink a legtöbb esetben nem csak vallási kis e b b ­ séget, hanem n em zeti kisebbséget is alkotnak. így a köztük szolgáló lelkipászttírn a k n em csak a hit ápolása a feladata, hanem nagyón gyakran a s z ó r­ ványban élő hívek szellem i és anyagi gondjait is fel kell vállalnia. A szórvány szolgálata tehát elkötelezett lelkületűi, apostoli tudattal rendelkező lelkipász­ torokat kíván, akik utat tu dn ak m utatni az e m b erekn ek, és m eg tu d já k erősíteni őket, hogy k e re s z té n y ­ ségükkel. anyanyelvűkkel m éltó m ó­ don képviselhessék a katolikus m a­ gyarságot a többségi nem zet és a többségi vallás fiai előtt. A szórványról sokféleképpen vélekednek a lelkipásztorok körében. Vannak, akik az egyházm egye bün­ tetőgyarm atát látják benne, am olyan paszto'rációs Gulágot. Tény, hogy a szórvány falvaiban helytállni és e re d ­ m ényesen, látván yosa n d o lg o zn i sokkal nehezebb, so kka l tö b b szenvedéssel jár, mint a tiszta kato­ likus és m agyar C síkban vagy G yergyóban, vagy a ká r é gy olyan szórványnak szám ító n agyvárosban is, m int K olozsvár, B ra ssó vagy Marosvásárhely. Vannak olyan le lkip á szto ro k is, akik a szórványt a töm bm agyarság és a töm bkatolikusság vé gvá ra kén t nézik és értékelik. M unkájukat is ez a hozzáállás jellem zi. Azzal a tudattal dolgoznak, hogy amíg a szórvány él, és élő kisközösségekként életükkel tanúskodni tu dn ak K risztus m ellett, addig a töm bben élőket nem fenyegeti annyira az elszórványosodás ve szé ­ lye. Ezzel a lendülettel d olgo zik a

József, aki im m ár tizenkilenc éve te l­ jesít szolgálatot az erdélyi szórvány­ nak ezen a részén. A nyárádtői plébánia csekély léle kszám ú kö zössé ge

sz á z e g y n é h á n y lélek) s z é tszó rta n lakik tíz fa lub an . A legtöbben M aroskeresztúron és N yárádtőn lak­ nak, a többiek pedig kisebb-nagyobb csoportokban m egoszlanak. Olyan filiája is van az egyházközségnek, ahol csak egy katolikus öreg néni él. A szórványban élők csak úgy m arad ha tn ak m eg, ha közösséggé válnak. Ezt felism erve Darvas atya a kö zö s s é g é p íté s re állt rá. A h ívek állandó látogatása, a közöttük, velük való é le t ö s s z e k o v á c s o lta a k iskö z ö s s é g e k e t. M aro s k e re s z tú ro n még a múlt rendszerben a hívek se gít­ ségével sikerült egy szép tem plom ot és egy tá g a s p lé b á n ia é p ü le te t felépíteni, ahol a hívek nem csak lelki, hanem s z e lle m i g o n d o z á s b a n is részesülnek. N yárádtőn könyvtárszo­ bát és sekréstyét alakítottak ki. Lőrincfa lván fe lú jíto ttá k a ká po ln át, és Terem iben m ost épül az új kápolna. A szórványban a tem plom és a plébánia nem csak a szív és a lélek p allérozásá­ nak a helye, hanem az értelem nek is. A z egyh ázkö zség be n 1 99 8/1 999-es évben, a ho gy ezt annak idején a boldog em lékű M árton Áron püspök atya kérte, népm űvelő program indult, am elynek keretében az egyházközség m inden korosztálya részt vett, vesz. A gyerm ekek és fiatalok vetélkedőket, kirándulásokat szerveztek, lelkigyako­ rlatok voltak, az érdeklődőknek külön­

m eghívott előadók, színészek, pro­ fe s s z o ro k . S zintén ezen program ke re té b e n m oldvai csángó gyer­ m ekeket táboroztattak immár hatodik alkalom m al. Darvas atya szívügye a m oldvai csángóság sorsa, lé s ezeken a táborokon ^keresztül szeretné, ha a ic s á n g ó gyerm ekek megfta n u ln á k , hogy magyarul |szólni nem szégyen és nem |b ü n , és ugyanakkor az le rd é ly i magyarok, jelen 'e s e tb e n a nyárádtői egy'u I házközség tagjai is megér­ te n é k . hogy a moldvai «csángók pont úgy részei az lE g y h á z n a k és a mag­ y a rs á g n a k , mint ők. ] U gyanezt a célt szolgálta ja z ún. magyar-magyar [tábor, ahol a felvidéki, vajjd a s á g i, kárpátaljai, erdélyi lé s m oldvai gyermekek Itá b o ro z ta k együtt. Német gyerm ekek is jönnek tábo­ rozni ide. A rendszeres hitoktatás is fo n to s ré szé t képezi a plébánia te v é k e n y s é g é n e k . Az iskolai hitok­ ta tá s nagy nehézségekbe ütközik, csa kn e m leh e te tle n . Ugyanakkor rem ényre ad okot az a tény, hogy 1995-ben az anyaegyházközség, N yárádtő 200 hívéből 14 egyetemista, főiskolás került ki. A n y á rá d tő i egyházközség ta g ja in a k so k nehézséggel kellett s z e m b e n é z n iü k a m últban és sok n e h é z s é g g e l kell megküzdeniük a jelenben is. Az egyre nehezebbé váló élet, a m un kan élkü lisé g, a másnem zetiségüekkel és másvallásúakkal való nem éppen zökkenőmentes kap­ csolat kem ény próbát jelent mind az em b e re kn e k, m ind a plébánosnak. Hogy a jelentkező munkanélküliséget e n y h íts e , D arvas atya létrehozott Lőrincfalván egy asztalosműhelyt és egy m ezőgazdasági egységet, ahol helybéliek dolgoznak. Ez a bázis az egyházközség anyagi megél­ h e té s é n e k fo rrá s a is. Az emberek­ n e k n a g y k a ta s z tró fá t jele nte tt az 1 9 9 8 -a s jú n iu s i/jú liu s i árvíz. T ö n k re m e n t a m u n k á ju k , és amit az á rv íz m e g h a g y o tt, azt a jég v e rte e l. A v íz h á z a k a t rongált m eg úgy, h o g y te lje s e n tönkre­ m e n te k .


ÖLTÖZKÖDJÜNK

EGYHÁZ

A

RÉV

£

E R E N D A

£

ö

TÖRTÉNETE

Honnan ered a reveren­ da viselete? Az ősegyház papjai is ebben já rta k? Vagy újkori szokás? Erre az é rd e ke s kérdésre p ró b á lu n k v á la s z t keresni a Mérleg 1987/4-es szám ában b e m u ta to tt kö n yv alapján. A könyv ugyan kánonjo­ gi disszertáció, de ugyanakkor nagyon részletes „pa pi d iva ttö rtén et”-et m utat be, szá m o s illusztrációval, régi ikonoktól és féstm ényektől a legújabb kori fényképekig. Bem utatja a francia papi viseletet, beleértve a sajá­ tos francia papi g a llé r- és k é p v is e le te t is. Tudtunkkal a folklórnak ezt a részét addig még nem kutatták tudom ányosan. Az első idők egyházi írói úgy vé le ked te k, hogy „a s ze rze te st nem a ruha te szi hanem a fogadalom ” . R uházati téren nem kívá n ta k e g ye b e t, csak azt, hogy öltözékük egysze­ rű és tiszta legyen. Egyébként a római birodalom „férfi d iva tjá t” követték m ind a s z e rz e te s e k mind a világi papok. Ez a bokáig érő-talár volt. Gallia provinciában is így volt a VI. század végéig. Ekkor, a folytonos népvándorlási harcok idején, a férfiak a harcra alkalm asabb, sza ba da bb m oz­ gást biztosító ruházatra té rtek át, és ebből az időből szárm aznak az első e g yh á zi e lő írá so k, melyek a papoktól m egkívánják, hogy ő rizzék meg a régi tö’lárviseletet. A papokat ugyanis nem állíthatták világi törvényszék elé; csupán egyházi bíróság elé. A ruházati m egkülönböztetésnek tehát gyakorlati oka is volt. A nép is egyre inkább m egadta nekik az „Isten em berének” kijáró tisztele­ tet. A talár színe nagyon sokféle lehetett, olyannyira, hogy Szent Bernát kifakad az olyan klerikuO \,

ivII~ —

- I' •' -

-- : - -I

szín ekb en pom páznak, „akárc­ sak a kurtizánok, vagy a bohó­ c o k ” . A fe kete szín a világ i papoknál csak a XVI. században vá lt á lta lá n o s s á . A ruh ab eli m egkülönböztetés egyébként a korszellem nek is m egfelel, amely a papságot elkülönült társadalm i osztálynak tekintette. Egyértelm ű szabászati előírásokat azonban még a Tridenti Egyetem es Zsinat sem hozott: a püspökökre bízta a papi öltözék szabályozását. Nap­ jainkban éppen a klerikális szem ­ lélet m egszűnése hozza m agá­ val, hogy a reverenda viselése világszerte eltűnőben van. Ö tödéves és végzős tá r­ s a in k a t ké rd e ztü k, hogy ők hogyan gondolják, fogják-e hor­ dani a reverendát. Kovács Péter: Fogom hordani a reverendát, de főképp a liturgikus cse le km é n yek alatt. Fontosnak tartom , hogy a liturgia és a szent cselekm ények alatt a pap rev­ erendát viseljen. Veress Sándor Levente: A tár­ sadalom különböző tisztviselői is (rendőr, katona, stb.) hivatásuk­ nak m eg fele lő ö ltö z e te t „m é ltósá gg al” hordják és ez te t­ szik nekem. Viszont a II. Vatikáni zs in a t sz e rin t ez litu rg iku s öltözék. Szurkos Csaba : A lkalom nak és h e lyn e k m eg fele lőe n hordani fogom a reverendát. Székely Szilárd: S zám om ra a reverenda a papi identitástudat egyik külső kifejezése. Szerintem fontos, hogy a reverenda ne csak külsőleg jelezze a benne lévő em b er hivatását, hanem a re­ verenda viselője valóban azzá vá ljo n , am i a reve re nd a v is e lé s é v e l e g yü tt já r: érző. im á d ko zó , az eget a fö ldd el összekötő em berré. Am i a re­ verenda használatát illeti: jó, ha a pap gyakran felveszi, de azért va n n a k o lya n h elyek, kö zö s­ ségek, helyzetek, ahol és am ikor nem a re ve re n d a a le g ild o ­ m osabb viselet. Konkrétan gon­ d olok itt egy olyan papra, aki kallódó em berekkel foglalkozik, hivatásából kifolyólag sokat van

L

I

i

$

Október 24 házban 29 harm adéves teológus ünnepelt. Az ünnepélyes püspöki mise keretén belül történt a beöltözés, mely egyúttal azt is jelenti, hogy ezután már hivatalosan is a papjelöltek közé tartoznak. Azonban számukra ez az iimiep nemcsak azt jelenti, hogy ettől kezdve viselhetik a reverendát. Ezen ünnepnek mélyebb mondanivalója, üzenete van: Bakos István: - „Ami mögöttem van. a/! elfelejtve, ami pedig előttem van. annak nekifeszúive futok egyenest a cél felé. Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért." ( Fii 3. 14) Ezekkel a gondolatokkal és egy számomra kedvelt ének szavaival kezdődött beöltözésem napja: ''Eljegyezlek magamnak igazsággal, szeretettel.'' Jézus, a Vőlegény, saját ruháját adta át lniszonkilenciinknek. akik kértük beöltözésünket. Lehel nagy ez a létszám, de úgy érzem, arra figyelmeztet • minket, hogy a látszatok ellenére, függetlenül a körülmények nehéz kihívásaitól, töreked­ jünk megőrizni elhívásunkat, amelynek útján járni kezdtünk. M olnár .János-. - Most is kellemes emlékként él bennem az októberi beöltözés. Nagyon megható volt számomra az egész.liturgia, de különösen a Püspök úr szavai, melyekben állapotunkat a jegy ességhez hasonlí­ totta. Igaz. hogy eddig is viseltünk reverendát, amikor szükséges volt. de ezen a napon mégis egy kicsit más érzéssel vettem fel. Remélem, hogy méltó leszek ezen ruha viselésére. K a r á c s o n T ib o r: - Mintha egy óriási tűz lobogó lángjai kövültek volna márvánnyá. Gondol­ kodom ... Micsoda magasságban vagyok, s ez. fogja meg valahogy az embert. Nyomban rádöbbenek valamire, reménység fog el és mintha valami dominál­ na bennem: közelebb kerültem egy lépcsőfokkal Jézushoz Magamra öltöttem ..Krisztus köntösét' Sőt. valami repdesne égőben: ezután az én e ..Az én e az. hogy annak akaratát cse­ lekedjem. ki en­ gem küldött.. (Jn 4. 34) Karácson Tibor


INTERJÚ

EGYHÁZ A VASÁRNAP katolikus hetilap 1999. június 20-i számában az Egyházzenei Bizottság (EZB) régi titkára, ft. Gál Alajos főesperes lemondásáról, valam int az új titkár megválasztásáról számolt be. Ft. Csiszér A lbert brassói főesperes június 1-től vette át meg­ bízását. Ebből az alkalomból kérdeztük...

^

ZZX\Z\ b l Z O + t S Ó g Új

Hogyan fővárita kinevezését? Engedelmességgel. A szenátus ülésen közölték, hogy ; engem nevezlek ki. Az érsek úr megkérdezte, hogy vál­ lalom-e? Azt válaszoltam: elvállalom. A z is kiderül ebből a bemutatásból, ltogv Ön nagy gon­ dot visel a kerületében lévő egyházzenei-liturgikus éte­ I lire. M ondjon erről egy pár szót. M ilyen gyakorta vannak Hlyen rendezvények?________________________________ | Különleges rendezvényekről nem tudok beszámolni. ; meri ily enek nem voltak. Azt mondhatom csupán. hog\ a |liturgiát kispapi életem első napjától kezdve a szívemen fviseltcm. A liturgia a pap és a hívő számára egy aránt egy ^találkozási pont és idő. ahol a világfölötti Isten mintegy f fizikailag is megérinti őket. Tehát nekünk az oltárhoz al i r t ■ §olyan meghatottsággal kell odalépnünk es ott szolgálnunk, hogy az a hivőrc ( ts átragadjon, és azzal az élménnyel mehessenek ki a templomból, hogy találkoztak a Jóistennel. Ez ma egy H 9 '; ’nfclkopott kifejezés, mivel nagy on f§§ H Isokat használják, és vissza is élnek vele. Fiatal papok prédikációjában S ^ is m é lc lte n szerepel az Istennel való Sjgjtalálkozás. hát egyszer már meg is találni. Ez a liturgia. A I f i i Ikeriilctem ben működő plébánosok már tudják, hogy nagyon érzékeny gvagyok arra. hogy a kclyhck. cibórigSgumok. paténák tiszták, a szent cse-^ ,hez méltóak legyenek. Itt bent a városban énekkar működik, és a skántor úrral az első pillanattól kezdve nagyon jó összhangban tudtunk és tudunk dolgozni. Az énekkarnak mindig színvonalas fellépései vannak. Szórvány terület lévén a vidéki egyház zenei életéről nem tudok semmi olyant mondani, amit sajtó, rádió közölhetne, mert a sepsiszentgyörgyi plébániát kivéve a többi egyházközség állandó jelleggel, állandó fizetett kántort nem tud tartani. Ez a helyzet itt. Miután átvettem ezt a tisztséget, áttanulmányoztam az alapszabályzatot, amelyet bizonyos helyeken módosítottam. Kértem a főpásztor jóváhagyását, amit meg is kaptam. így az új szabályzat van most már érvényben. Ebben a lényeges módosítás két pontra vonatkozik. Amennyiben az Egyházmegyei Főhatóság szükségesnek véli. akkor a jövőben az egyházzenei bizottság haj­ landó a végzős papnövendékek, már felszentelt papok jnrisdikciós vizsgájánál, valamint a pünkösdi csíksomlyói búcsú megsz­ ervezésénél besegíteni, ha igénybe vesznek! A búcsúval kapcso­ latos ötletet azért óhajtottam ilyen formában betenni az alapsza­ bályzatba. mert minden évben a pap szemével és leikével vettem részt rajta, és figyeltem a dolgokat. Az a szomorú tapasztalatom, hoev évről-évre kevesebb az imádság és az ének és ha nem

m

a búcsú. Ezt minden áron ki kell védeni. Ezért tartottam fontosnak, hogy a zenei bizottság is jöjjön össze. Különben erről írtam egy elég terjedelmes levelet évekkel ezelőtt, mielőtt még ezt a tisztséget rám ruházták volna, az érsek úrnak, a ferences provinciálisnak, a Somlyói házfőnöknek is. és javaslatokat is tet­ tem. Azután azt tapasztaltam, hogy abból a levélből inspirálóvá bizony os dolgokat, amiket javasoltam, be is vezettek, de annyira sem méltattak, hogy legalább válaszoljanak, hogy megkapták a levelet. Ez a valóság, még ha fájdalmas is. Habár a teológia ügyeibe nem akarunk beleszólni, ha az egyházmegyei hatóság igénybe veszi felajánlott segítségünket, akkor a jurisdikciós vizs­ gánál is besegítünk, hiszen ez már az egyházmegyei hatósághoz tartozik. Ez már a teológia keretén kívül van. Ha tehát se­ gíthetünk. akkor kidolgoznánk egy any agot, amit minden induló lelkipásztortól a vizsgán számon kérnénk. s„. Mert az mégiscsak megengedhetetlen, hogy a végzett fiatal papok nem tudnak egy Münnepély es prefációt elénekelni. Nem is "'beszélve arról, hogy a nagyszombat éjjeli liturgiában a három alleluját nem tudják elénekelni________________________ | Ehhez kapcsolódna még egy kérdésem. H ogyan látja a teológia zenei illetve liturgikus képzéséi, miben kellene Ön szerint változtatni?_________________ ~] Mindenekelőtt üdvözlöm, amit a jelenlegi ^spirituális - ahogy hallom - a liturgia érdekében tesz De azt is hozzá kell tennem, ffhogy amint én sem vagyok szakképzett J p liturgikus, ő sem az! Olyan emberre lenne “ szükség, aki a liturgia szerelmese. Egy ilyen papnövendéket kellene kiküldeni a bencésekhez vagy olyan külföldi teológiára, ahol van liturgikus szakember, hogy liturgikát tanuljon. Mert aki szerelmese a liturgiának, azt úgy is fogja lead­ ni. és meg tudja szerettetni. A tanárok szeressék a liturgiát, és ne unja senki az ünnepély es püspöki nagy miséket. Megbotránkozva hallottam, hogy az egyik kispap a másikat lefizette, hogy asszisztáljon hely ette az ünnepélyes liturgián, vagy az ünnepi nagy heti liturgiáról kimentek, mert unták. Ha ilyenen rajtakapnak egy kispapot az elöljárók, minden okuk megvan rá. hogy azonnal eltávolítsák, mert nem papnak való. Itt kezdődik. No meg aztán most annyiféle ifjúsági, meg mindenféle mozgalom van. de a liturgia művelése egyházmegy e szerte tragikus. Pedig a II. Vatikáni Zsinatnak nem ez volt a szándéka. Amikor a liturgia ‘ megreformálásával kezdte első gyűlését, akkor ezzel már niegmutatta. hogy innen akarja az egy ház éleiének a megújulását. A forrás és a csúcs, ami fele törekszik az. egyház,. Igen. ez a forrás, és ezt a forrást nagyon felzavarták j Mindenki a kedve szerint változtat, módosít a liturgián - inkább rövidíti - . és összecsapja. Higgy e el nekem kispap, idősebb pap. hnpv n S7pn pq mp I nsn oa n! v po / p t1 ntpll lihíróin Imt n nÁnmlHB


EGYHÁZ 1999. április 18.-án, Gál A lajos főesperesplébános egy M ária szobrot avatott a székesegyházban. A szobor a tordatúri egyházközség tu la j­ dona, m egőrzés céljából adták át a székesegyháznak. XIV. századból való, E rdély legrégibb M adonna szobra. E red ete ism eretlen. N em lehet tudni, hogyan k erült Tordatúrra. Torda környékén nem v o lt olyan tem plom , amelybe beillett volna. F eltételezések v a n ­ nak, hogy a reform áció idején m enekíthet­ ték oda. M ost a székesegyházban, hozzá méltó helyre került, a kb. v ele egykorú déli hajóba, és így hívek és k ispapok a szobor előtt kérik Égi É d esan y án k segít­ ségét.

SZÉKESEGYHÁZ F

O

H

Á

S

Z

O. asszonyka-M ária népek közt a választott karonülő Jézussal hol jártál századokig? N énikék szürke köntösében voltál szegények titka falusi kis tem plom ban pór szíveknek öröm e? S m ost te a gyönge jöttél égi m agasságot emelni Em berség-K atedrálisba? Arcod sugarában bizonyság arról, hogy nem múlik, ami volt­ im ába fordul az igazság

ám en Fábián Imre

Volt-e valami különös az életében, am i segítette abban, hogy ennyire megszerette a liturgiát? Semmi rendkívülit nem tudok mondani azon kívül, hogy én már óvodás korom óta m inistráltam Somlyón a kegytemplomban, a barátoknál. Ott minden vasárnap assziszten­ ciával volt a nagymise. amíg ott voltak a klerikusok vagy akár a novíciusok. Így belenőttem. Kiskorom óta az életem rcsze. és valahogy azt látnám természetesnek, hogy. aki pap akar lenni, már vigye magával a szemináriumba, hogy a liturgia a papi élet központja.__________ _____________________________________ A liturgiában tapasztalható visszásságoknak, fonákságoknak lehet-e egyik oka, hogy a zsinat szelleme elég késön ért el hoz.záitk nyugati államokhoz képest, s ezért vannak ún. gikszerek? Nem látom ezt így. Nyugaton járva ugyanezt láttam. A jelszó ott is ez: rövid legyen, hamar legyünk túl rajta. Legtöbb­ ször a második kánont végzik, még vasárnap is. Inkább az a helyzet, hogy a zsinatnak a szándékát nem fogták fel sem Nyu­ gaton. sem itt. ti. hogy a liturgián keresztül induljon be az a belső lelki eijedés. amelynek a krisztusi embert kell munkálnia a lelkekben.________________________________________________ Utolsó kérdésem, az lenne, hogy amióta átvette kinevezését, milyen m unkák, előrelépések, célkitűzések, elképzelések voltak?__________________________________________________ Miután kineveztek, kántorvizsgán vettem részt. Kintről idősebbek jöttek négyen, de abból egy teljesen felkészületlen volt. így gyakorlatilag három vizsgázott; aztán a kántoriskolából is voltak elég szép számmal. Én magánvéleményt nem tudok mondani róluk, de amikor hazafelé jöttünk a kántorom - aki már régóta zenebizottsági tag - annyi megjegyzést telt. hogy elég gyengén voltak felkészülve a kántoriskolások. Akik kintről jö t­ tek, azoknak a hittani felkészültségükhöz tudnék hozzászólni. A levelező tagozat mértékével m én é minősíthetetlennek találtam. Mert amit egy harmadikos gyermektől megkövetelünk elsőál­ dozásra. azt tudnia kell egy kántornak is. így nem lehet a gyer­ mekek elé állni, ha adott esetben neki kell hittanórát tartani. A másik pedig, amit az ezeréves kereszténységünk

dottam. hog> a segédpüspök úr milyen javaslattal állt elő' a tavaszi szenátusi ülésen. Hozzászólásokat kérek. A '1 f szenátusban senkinek nem volt konkrétuma, amivel alíJtJJ *** * püspök úr előterjesztéséhez hozzászólhatott volna. Nem; dicsekvés, hanem ez a valóság, hogy én amikor az érsek-1 y / \ ség lcküldte. hogy a segédpüspök úr milyen kérdésben szeretne a szenátus előtt egy tervet ezeréves! kereszténységünk megünneplésére, akkor ezt sok­ szorosítanám. s egy gondolatébresztő, kísérő levéllel kikiildtem a kerületem minden papjának, hogy szóljanak hozzá. Negyed­ része a választ be is küldte. A segédpüspök úrtól kaptam azután egy levelet, amelyben megkérdezte, hogy a zenei bizottság milyen programmal készül az ezeréves évfordulóra. Aztán meg­ mondtam neki. hogy addig nem készülhetünk, amíg a Jubileumi Bizottság egy koncepciót ki nem dolgoz. S ha ez meglesz, akkor abba mi is belekapcsolódunk. Nekem erre már van egy bizonyos anyagom. Várom hogy. segédpüspök úr mikor hívja össze a Jubileumi Bizottságot, hogy kidolgozzák, mit is akarnak csinál­ ni. és akkor aztán mi is belekapcsolódunk. Különben a szenátus ülésén a jubileummal kapcsolatosan tettem egy olyan előter­ jesztést. hogy jó volna, hogy jubileumi templomok legyenek és zarándoklat Csíksomlyóra a pünkösdi búcsún kívül, külön a fér­ fiaknak. külön a fiataloknak. Csak gyűljön össze ötszáz kato­ likus férfi az egész egyházmegyéből. Ennyi márpedig, hogyha csak a papság fele áll hozzá a gondolathoz, akkor is összejön. Ez egy erőt jeleni, és még valamit: hogy vagyunk, katolikusok vagyunk, és a katolikus egyház él. Ugyanakkor ezeréves kereszténységünk tanúságaként állíthatnánk egy emlékművet Csíksomlyón. Szent István alapította az egyházmegyénket. Szent István a védőszentje az erdélyi ferences provinciának is. ez a két tény kapcsolódik. Ahová felállították Domokos Pál Péter szobrát, pedig nem szabadott volna. - bár én is tisztelem, de nem ott a heh e Péter bácsinak -. ott kell felállítani Szent István szobrát! A jubileumi év nagy befejező ünnepségét Gvulafehárváron gondolnám. Kérdezett: Czikó László


EGYHÁZ

KATOLIKUS MAGYAR BIBLIATÁRSULA

XII. Pms pápa a ..Divino afflante

a betegnek belőle használni

Spiritu" kc/.detíí enciklikájában a S/.cn-

De ha a beteg nem veszi

tiras

ligvelem be az utasítá­

gyakori

o lv asására

buzdít:

..Ü dvösségünk szerző jét. K risztu st az

sokat csak a sujat

em berek

szem élyes elgon­

annál tö k életeseb b en

l’ogják

m egism erni, annál lángolóbban fogják

dolására alapoz,

szeretni, p éldáját annál hűségeseb b en

akkor komolv

fogják köv etni, minél nagyobb odaadással

p r o b Ié m a i

törekednek

adódhatnak.

a

S zentírás.

főképp

az

Újszövetség m egism erésére és elm élkedő olvasására."

En is részt vettem

Ennek a buzdításnak szellem ében

ezen

a szc-S

volt C síksom lyón a Dr. Jakab A ntal

m in á riu m o n .

Tanulmányi Házban nov. 19-21. közölt a

és

K.M.B. (K atolikus M agyar B ibliatársulat)

hogy

m ódszertani szem inárium a. A szem inári­

fontos

umot Nagy József tanár úr vezette, és kb.

i g é j é n e k

3X érdeklődő vett részt rajta. Ezeken az

i s m e r e t e ,

em bereken

szeretető.

látszott,

hogy

kom olyan

rájöttem , mi Íven Isten

M c n m i-

veszik a Szentírást, és naponta ebből a

vel

nagyszerű írásból töltckcznck. N agyon

jelentenie szám om ra a

sokan elm ondták, hogy szám ukra fontos

S zentirásnak.

Isten üzenete, és nagyon lényeges, hogy

tapasztalatom szerint fontos szem ­

jól értsék ezt az. üzenetet. A résztvevők

pont az is. hogy a Szenlírást közösségben

különböző m ódszerekkel ism erkedhettek

olvassuk. Hiszen valaki nagyon jól m eg­

meg: blúdes módszer, három szakaszos

fogalm azta: ..Akik egyedül álm odnak,

módszer, w estears m ódszer, hétlépéses

azok csak álm odnak. De akik együtt

m ódszer stb. A szentírási szövegből m eg­

álm odnak, azok alakítják a történelm et."

próbálták kihám ozni Isten üzenetét, és ezt

Eli azt hiszem, hogy ha mi. kispapok Isten

az

m ind en n ap o k

igéjét megértjük, és belőle nyerünk erőt a

életébe, term észetesen szem előtt tartva az

m unkánkhoz, az újracvangeiizálás sem

Egyház hivatalos Szentírás-m agyarázatát.

fog komolv problém ákat okozni nekünk.

Valaki itt feltehetné a kérdést, hogy m iért

Es ha életem et a Szentírás szav ai szerint

fontos az Egyház, hiv atalos m agyarázata,

rendezem be. talán lehetek példakép, és

és m iért nem

talán lehetek hivatást ébresztő em ber is.

üzenetet

álvinni

a

elég az én szem élyes

többet

kellene

A zonban

vélem ényem ? A választ egy példa segít­ ségével szeretném megadni: Ha valaki beteg és elm egy gyógyszert vásárolni, akkor a g y ó g y szer m ellé adnak egy utasítást is. hogy m ennyit és m ikor sznhnrl

Bili bók Géza

„ H ir d e s d a z E V A N d É L IV M O l', Á L L J ELŐ V E LE , A K Á R ALKALM AS, A K Á R ALKALM ATLAN. É r v e l j , in t s ,

b u z d ít s

N A d Y T Ü R E L E M M E L ÉS HOZ­ ZÁÉRTÉSSEL. ” 2 Tim 4, 2


VILÁG

ISKOLÁINK, KÖZÖSSÉGEINK á í-.

w-.

A HÁLÓ (Katolikus Közösségek Hálózata), a 80-as evek végén jött létre, azzal a céllal, hogy a magyar katolikus közösségek között élő kapcsolatot teremtsen. Ez a kezdeményezés hamar átlépte az ■ országhatárokat, és tevékenységét jelenleg a' Kárpát medence régióiban fejti ki, mely a határon túli magyarok vallási és nemzeti megmaradását egyaránt egyidejűleg ^ segiti elő. A HÁLÓ által felkínált szolgáltatások (előadá­ sok, lelkigyakorlatok, árvízkárosultak javára történő gyűjtés) között, talán a legfontosabb • tevékenység az egymásról nem tudó katolikus közössegek közti kapcsolat megteremtése. Eddigi tevékenységének csúcspontja a Har­ gitán megszervezett homoródfürdői tábor, ahol + kb. 65ü resztvevő volt jelen. Mottója: ^.Gvö - . *■ * kereink es gyümölcseink" . Enn^jg, í ■ ; a keresztényseg és a ma g yacsag színűségét. kívánta bemutatni lehetőséget adott az e g ymá s tSíc:^|sSte elő résztvevőknek a találkiMSíwwfa#. ismerkedés re . A Milleniumot 2000 együtt ü n n e p ü k Pannonhalmái bencések-kel . Témá j a'?**''* Kisközösségek, mint a 21. soss századi kereszténység reményei.

H

Részletes információ: Molnár Melinda 4150

Székelyudvarhely

Vám utca 4/4 Tel.F-.t:: 0 c £ - 2 1 63 8 1?

E - m a i l :henikol@freemail.hu

- ezt a nevet viseli az a k á rp á t­ m e d e n ce i a lka lm i kiadvány, am ely a "'■""'M édia a közösségért - kö zö ssé g b e n cím ű p ro g ra m á ltal m eg re ndezett m édiatalálkozókról tudósít. ^ Ez a program 1996-tól szerveződik a határon túli m a g ya rla kta te rü le te k e n , Felvidéken, Vajdaságban, Erdélyben és Kárpátalján. E program középpontjában a m édiaközpontok s z e rv e z é s e és beindítása áll. A m édiaközpontok szelle­ mi m űhelyként m űkö dve e lő s e g ítik a környékbeli m agyar közösség gondjainak megoldását: ö n a z o n o s s á g u k m e g ő r­ zését és hitük elm élyítését. Ezredvégi kihívásokra a d o tt v á la s z o k m eg­ találásában is fontos szerepe van: a keresztény értékközvetítés leh etősé ge i­ nek keresése; az E va n g é liu m

eszközökön történő közvetítése; híddá válni a társadalom és Egyház, nem zet és nem zet, anyaország és határon túli ma­ gyarság között stb, 1997-töl m inden nyáron m édiatalálkozót szervez ez a közösség a Pannonhalm i F őapástságban. A nyári tá b o r m ellett időközben beindult G árdonyban a „M ű­ helym unka" szakm ai továbbképző. M ind­ ezek m ellett regionális találkozók jöttek létre. 1999. szeptem ber 2 3 -2 6 között a szé­ ke ly u d v a rh e ly i S zent M iklós P lébánia a d o tt o tth o n t a le g u tó b b i reg io n á lis ta lálkozó na k. A ta lálkozó „F e lké szü lé ­ sünk kereszténységünk és állam alapítá­ sunk m egünneplésére” cím et viselte, és ko m o ly p ro g ra m m a l ka pcso lta be e tém akörbe a résztvevőket. Czikó László (folytatás a 13. oldalon)

Nagyvaradon egy 1910-es felmérés alapján több katolikus oktatási intézmény működőit, például a premomici rend főgim­ náziuma, az orsoiták leány- és tanitonökcp/öjc. a vmccs nővérek iskolája stb. Tudjuk sajnos, hogy abban a bizonyos rendszerben ezen intézményeknek meg kellett szűnniük, nem csak a nagyváradi egyházmegyében, hanem az égés ország területén. Aztán jött a várv várt fordulat. A sok évig tárté kényszerű bezárás után mindenütt nyitogatm kezdték a kapukat az egyházmegyei középiskol ak. A nagyváradi Szent Lász­ ló gimnázium 1991- ben indította az első évfolyamokat. Kicsit nehéíí volt iskolaépület nélkül, saját tanárok nélkül, bentlakás nélkül; Viszont volt lelkesedés, jó szándék, s szerintem ez volt a fontos. Az évek sora alatt aztán fokozatosan rendeződött az isko­ laépület sorsa, lassan létrejött a bentlakás, majd a könyvtár, később az informatika-terem. Ter­ mészetesen most sem tökéletes minden, mert még sok meg­ valósításra váró feladat van. Bízom benne, hogy a nehézsége­ két sikerül megoldani, ha abból a kezdeti lelkesedés nem alszik ki végleg. Az emberek kicsit érdeke­ seknek tartottak bennünket ,.szentlacísokat" Nem tudtak hova helyezni. Egyesek számára szenteskedöeknek tűntünk, mások gyengébbeknek tartottak minket, ismét mások irigykedtek. Pedig emberileg nézve nem különböztünk senkitől, talán annyiban, hogy mások,- többek akartunk lenni, nem az ember előtt, hanem Isten szemében Lehet, hogy nem voltunk soha jobbak mint más növendékek; sem okosabbak, de jót akartunk tenni. Úgy gondolom, ha mindenki megpróbálná a jót teniu. mcgpróbálb


COMMUNIO

VILÁG

fAz ezredvégi ember számára fontos a barátság, a kapcsolat, a jvalahova-tartozás, amely válasz is lehet a nagy elmagányoisodáira. Ezért fontos a vallásgyakorláson túl is az együttlét, »amelynek közösségi élményt is kell jelentenie, hisz a ma emberének erre van szüksége. Teológiánkon az irodalmi iskola pszichológiai szakosztálya [foglalkozott a közösségen belüli magatartásformák és prob­ lémák témájával. Ennek rövidített változatával ismerkedhetnek a Kedves Olvasók.

fejlődik. ennek

a

tál elérhető. Itt kerülnie kell a kisarkítá-

' közösség biztos támasz lehet

sokat. Segítségére lehet Jézus jelleme, aki

A legelső

alázatosan alávetette magát az Atya

Senki

közösség, amelybe az ember beletartozik,

kibontakozásában.

akaratának, de nem engedte

‘sem különálló sziget,

a család. A gyermek ezért tartozik olyan

mindenki a kontinens egy része, a száraz­

szorosan anyjához. Óriási ez a biztonság

földnek darabja. Ha egy göröngyöt mos el

számára. Ilven értelemben lehet a

a tenger. Európa kisebbedik. éppúgy,

közösség megtartó erő az

mintha egy hegyfokot mosna el a tenger,

ifjú- és felnőttkorban

vagy a barátod házát, vagy saját birtokod.

Fontos a bizton­

Manapság divatos téma a közösségről

ságérzetet

Az olyan közösség, amely többet törődik saját magával.

tökéletességének, látszatával,

mint a

benne élő emberekkel, növekedésükkel, s z. a -

hovatartozás bázisa, ahol m egtaláljuk

v a t o I ó l é g k ö r

otthonunkat, önazonosságunkat. Alap­

megteremtése. Negatív

gadja önmagát, határozott célt

negatív

behatásait érvényesülni.

biztonságának

beszélni. Mit értünk rajta? A közösség a

köve az egyén. Ha az egyén elfo­

környezetének

belső

szabadságukkal,

hasonlít

;i

szónokhoz, aki nagyobb gondot fordít beszédének szépségére, mint arra. hogy a hallgatóság érti-e.

jelenség, ha valaki úgy érzi.

Szembetűnő hatással van az elis­

senkihez sem tartozik. Ez m ára gye­

sem tudja visszahúzni. Az ilyen

merés is. Elm aradhatatlan az égvén

rekkorban problémák okozója. Lehet az

személyekből álló közösség el tud fogad­

számára. A közösség am ikor feltétel

elszigetelődés forrása is. így felelősséggel

nélkül elfogadja tagjait, a szeretetnek nyit

nyer élete. így a negatív környezet

ni másokat. Az embert olyanként kell

■itat.

elfogadni amilyen. így Isten terve szerint növekedhet. Közösségünk sajátos módon Ezért

kockázatos,

ziikségleteínek

ha

negérzésére. így az elis­

valakinek problémái vannak önismereté­

merésre is szükség esetén,

vel. Nehezen fog másokat meghallgatni.

la a közösség egyensúlyra

Először önmagunkat kell elfogadnunk. Ez

Srckszik, ez nem jelenti a

képessé tesz másokat is elfogadni. Ha az

libák feltétlen elnézését,

ember és közössége között ilyen kapcso­

hasonló az. eset. ha folyton

lat alakult ki. mindenki jól fogja érezni magát.

A

nehézkes,

sak követelményeket állít,

problém ákkal

agy amikor csak a hibákat

küszködő közösségeknél ez az alapvető

langsúlyozza.

nehézség. Ilyenkor beszélünk a szeretet

E m b e rtá rs a in k b a n

hiányáról.

nmagunkra

Helyes fejlődéshez az „erősnek" szükségük van a ..gyengére". Méginkább fennáll

ez

hivatásunkban.

Nincs

közösség, ahol az erős jellem űek mellett ne leimének gyengébbek, akikről szeretet­ tel gondoskodunk. Enélkiil beszélni a szeretetről elméleti. Az igazi közösség hely. ahol önazonosságunkat megtaláljuk. Hely azok számára is. akik önazonos­ ságuk Mivel

nélküli

az emberek

ogékonyak lesznek mások

arra hivatott, hogy megértse az embertárs problémáit.

A feltétel

zeretetben

m egtalálásának

útján vannak.

önazonosságunk

állandóan

tartozunk azok iránt, akik a peremre szorultak. Az okokat feltárva lehetőség adódik az igazi segítségnyújtásra. A

közösség

befolyásolja

ismerünk,

mint tükörben. Ha keményen lépünk fel valakivel szemben, valószínű, hogy a reakció is hasonló lesz. A barátságos hangulat jobban eléri célját. A gyermek -

az

szülő kapcsolatban a gyermek reak­

egyén személyiségének alakulását úgy is.

ciójából tudja lemérni a szülő nevelése

ha tömegemberré alakít. Az egyén a kö­

hatékonyságát. Ha makacs a gyerek,

zömbösséget vagy érdektelenséget, mint a

önmagában keresheti a lübát. A közösség

közösség hibásan beidegződött szokásait

életében is ezek az önmegismerés mércéi.

átveheti. Ezt semlegesítheti, ha törekszik egyénisége megőrzésére. Ez erős aknmi-

folytatás a 13. oldalon


VILÁG

ABORTUSZ

• / H

Kedves Olvasó! Fel akarom liivni a figyelmedet a meg nem született gyerm ekek védelm ére. Vagyis korunk egyik nagy problémájára: az abortuszra. Azt hiszem Te is ludod. hogy mit jelent ez a szó: abortusz Nem más. mint az. em ber általi'?:* erőszakos t c r - ;|ii* h ességm egsza- ' kítás. a in i^ p l ellenkezik Isten tervével. ellenke­ zik a te rm é sz e t-llll tel. es ellenkezik magával az cmberrel is. Felteheted a kérdést vajon az olyan embert lehel a? éppen egy anya vagy eg> orvos - . | | | | | aki nem adja meg a legkisebb esélyt sem a megszíile- | | tendő em berké­ nek. lehet-e egyáltalán cmbcinek nevezni'.' Kalkuttai Teréz Anya. századunk leg­ nagyobb asszonya hirdette meg a világ nagy nyilvánossága előtt, hogy az ember által elkövethető legsúlyosabb bűn az anyaméhben élő és fejlődő gyermek meg­ gyilkolása. Egyik tanárom mondta, hogy az ember saját magával azt tesz. amit akar. de nincs joga utódai életét tönkretenni, sem pedig elvenni azt. Tudjuk, hogy m ára fogantatás első pillanatától kezdve a magzat emberi élettel bír. magában hor­ dozza Isten tervét. És akármilyen parányi is legyen az az élet. kioltása ellenkezik az ötödik parancsolattal: ne ölj! Isten adta nekünk a létet szü-leink segítségével, és csak Neki van joga visszavenni az Általa adott életet. Ha az ember bele akar szólni ebbe az isteni műveletbe, komoly prob­ lémákat idéz elő. Teljesen tudománytalan és felelőtlen azt állítani, hogy a magzat nem személy.

' j y

-SÚ3

I I 1

és így nincs joga. hogy tagja legy en az em ­ beri közösségnek. Az ember a fogantatás pillanatától jelen van a magzatban, és ugyanaz a személy marad a fejlődés minden

fázisában. Sztálin és Hitleri emberirtása eltörpül ahhoz; a gonosztetthez képest. 1 ami a \ ilág abortusz-!; klinikáján végbem egy:! évente ion millió elet elpusztítása. Olvastam, hogy A nieri-| kában élő asszisztensnői nem tudott pár hétnél to-| vább segédkezni eg\ ilyen:: orvosnál, am ikor látta.| hogy az darabokban szedte ki az anyaméhből a már;:; teljesen kifejlődött emberis testrészeket. Az asszisz-; tensi munkáját nem tudtál összeegyeztetni lelkiisme-l; relével és női méltósága-:; val. mivoltával. írja. hog\ | sokszor vert méu a szívük. I

í ' d n r n

amikor a szemétkosárba dobták Őket. Kínában (ahol a legősibb a civilizá­ ció!) ölik meg napjainkban a legtöbb gyer­ meket az anyaméhben. Szép kis civilizá­ ció. A legújabb sta.C tisztikai adatok szerint §111 évente 35-50 millió mag­ zatot g\ ilkolnak meg. a|§ ||m it államilag engedé­ lyeztek vagy állampa>. :nmcsra teljesítettek. Ma­ gyarországon az elmúlt otven évben több mint 5 millió abortusz, történi. Ma nem az. AIDS. nem a drog. hanem a magzati ^ g y i l k o s s á g járványa el­ lem harc a legsürgősebb I f i leiadat. I lii Azon kívül, hogy a m agzatelhajtás halálos bűn. kérdezd meg ma­ gadtól mit tudok lenni az abortusz ellen? Egyál­ talán tudok-e tenni valamit ellene? Vagy ! |§ passzíva n várom, hogy hel> ettem mindent mások oldjanak meg. I l i i Gondolkodj el. hogy saját 'erejűdből mit tudsz tenni. I l i i hiszen kötelességed ••-védem az liléiét.


VILÁG

ZSINAT

„Megfogyva bár. de törve nem...” (folyta tá s a 6. oldalról) A m e z ő g a z d a s á g i e g y s é g a l k a l m a z o t t a i és az ö n k é n t e s e k derekasan kivették részüket a mentésből, a segélyek kiosztásából. A bajban nem számított a vallási és nemzetiségi hovatartozás. Igyekeztek az elszenvedett

ezek ellenére keresni kell az együttm űködés útját. Sokak szemében a szórvány beolvadó emberek, felmorzsolódó családok nemzetiségi és vallási agóniájának a színhelye, és jelenleg lassú haldoklásának vagyunk tanúi. Ú gy néz ki

mondják

hogy néhány

károk arányában elosztani az érkezett segítséget. A z újjáépítésből is derekasan kivette az E g y h áz a részét. D a rv as atya Csíkból hívott mestereket, akik az újjáépítést irányítót-___________________________

évtizeden belül teljesen megszűnik ezeken a tájakon Isten magvar nvelvü dicsérete, és a katolikus szentmisét sem lesz akikért itt felajánlani. De végezetül hadd álljon előttünk Dar­

ták.

vas-Kozma Józ se f jövőképe:

Az Egyháznak tudnia kell. hogy

Ami

,_A plébánosnak a szórványban

Istentől van. csak annak van jövője

jó gazdának kell lennie. Isten azért adott

/. erdélyi szórványok olyanok, mint

m itak ar

képességekét, hogy azokat használju k,

emberi testben a mirigyek: ezek

forrásainkat felkutassuk. Nem sekrestyés-

nélkül élni nem lehet, s ha betegek. iatt az egész szervezet szenved es

papnak szenteltek lök hanem az életbe

végül elpusztul

küldtek, hogy megszenteljük azt. Ima

A szórványainkra,

munka, pihenés, minden Isten dicsőségére

mint előretolt bástyákra, végvárakra.

szolgáljon. Ezáltal

K apisztrán

sz e n te lő d ü n k

meg.

es

Hunyadi

lelkületű

berek kellenek Szükségesnek tar­

Szüleimtől m egtanultam , h ogy nekünk nem siránkoznunk és so pánkodnunk kell

tom. hogy minden fölszentelt pap

ha nem

belső

c se le k ed n ü n k

könyvének első három

N e h e m iá s

m is sz ió t

végezzen,

mert

igazából itt tanulhatja meg értékelni

fe jezetében az

újrakezdés, az átalakulás, az é

az elveszett egy bárányt, hogy a nagy

példáját látom. A sült galam bra hiába

ny ájn ak

várunk. Isten bennünk és általunk csele k­

lehessen.

szik. Célom, hogy önfenntartók, önellátók

keresztények élnek Erdélyben, addig

legyünk

szórványok is lesznek. A szórvány be­

N e legyünk kiszolgáltatottak

függőségben élők

m ég

o d a ad ó b b A m íg

pásztora katolikus

li hívő nagykorú keresztény. Naponta

Éljünk meg a saj

zsírunkból. A Példabeszédek könyvében olvasom: nagy cél (vízió) nélkül

szembesül a más vallásiakk al, és állandóan választ kell adnia Krisztusnak,

elpusztul a nép"

szavával es példájával: Nincs meg ez a tömbben élő katolikusoknál. L any­

mondotta D arvas-K ozm a József.

A sz órvány m elegágya lehet a k onflik tusbólvzeteknek. de

hák lesznek. Isten őket is ébresztgeti a szekták útján, hogy személyes

ugyanakkor nagy lehetőség a másság elfogadására, a tanúságtételre. Nem

választ adjanak. Ezért a lel kiségi mozgalmakra elengedhetetlen szükségük

ritka a nemzetiségi, vallási feszültség, am ely néha a tettlegességig is fajul­

van. Enélkül sz órvánnyá válnak. Ezt üzenem a szórványból” .

hat. T öbbek között példa erre a m arosk eresztúri

kato likus tem ető Összeállította: Székelv Szilárd

kerítésének sorsa, amelyet 42 méter hosszúságban romboltak le. De m in d­

M a iip r r k é s i k a

s s s iis ím r nagy

Nagyon sokan Júrcsálják, hog\> az eredeti elképzeléstől eltérően egy évet csúszik zsinatunk befejezése. É hben a k érd ésb en h a llg a ssu n k m eg néhány vélem ényt: Jakubinyi György’: Az egyházm egyei zsinat huszonkét témát dolgoz fel plébániai szinten, évente négyet. 1999 ben kellett volna befejezni és m egtartani a tulajdonképpeni egyházmegyei zsi­ natot. amelyen zsinati könyv for­ májában véglegesítik a huszonkét témára vonatkozó javaslatokat. A főpásztor jóváhagyásával emelke­ dik törvényerőre. Mivel a tapasztalat szerint a nyári mezei munkák ide­ jén gyéren látogatták a „zsinati napokat", zsinati bizottságu nk jobbnak látta évente csak két témát dolgozni fel. Ezért tolódott ki a zsi­ nat. Isten segítségével 2000. Szent Mihály búcsún szeretnénk lezárni az egyházmegyei zsinatot.

j u b ile u m i év. am elyen keresztül k ü lö n ö s m ó d o n töl tekezhettink Isten kegyelméből. A jub ileu m i évben m éltó k ép p e n fejezhetjü k be z s i ­ natunkat. Befejezzük az évezredet, és Isten segítségével átlépjük „a r e m é n y k ü sz ö b é t", am ely nagy lehetőségeket biztosít m in dannyi­ unknak. Tévedés lenne azt hinni, hogy a zsinat csak abból a néhány napból áll. a m ik o r a kijelölt képviselők, konzultorok elfogadjak a végleges d okum entum csomagot, a m e ly é v tiz e d e k r e m eghatározn i hivatott főegyházmegyénk életét. A zsinatról igazi értelem ­ ben csak a k k o r be sz élhetü nk, am ikor a híveink cselekvő módon bekapcsolódnak annak m unkálatai­ ba. A m ik o r átelmélkedik, átgondol­ ják a n n a k célk itűz éseit, saját telk ü k ö n á tszű rik, és m e g lá tá ­ saikkal alakítják, gazdagítják azt. Ebb en az értelemben az

igazi te v é k e n y s é g é n e k a fe n n ­ tartása. Így lehet főegvházmegvénk minden kris/tushivője egyházának felelős tagja, aki cselekvő m ódon is reszt vállalhat annak életéből életének ügyintézéséből. S ha majd a befejezés meg is történik nem nevezhetjük annak. Zsinati befejezésünk lesz az igazi kezdet. Célkitűzéseinek, ter­ veinek a megvalósítása mindatinviunkra vár. amelyet esak évtizedek­ ben tudunk megtervezni. Bárhogy is nézzük a zsinati idő a k eg yelem ideje. Használjuk ki eselekvő m ódon és éljünk annak lehetőségeivel. E hhez kérjük a Szentlé­ lek Isten világosságát és segítségét. Á g o s to n F e r e n c : A kérdésre egyszerűen azt válasz ol­ hatnám . hogy nem késik. Igaz. h o g \’ a kezdetkor szó volt 1999 ről is. mint a zsinat befejezésének időpontjáról, de 1996-ban. amikor a zsinat f o r g a tó k ö n y v e elkészült, mLL'm»' n vcnvifi nlr»U(»L' mór OníHi-tv»

A zsinati előkészület befejezéséhez, közeledve (az utolsó két d o k u m en tu m te rv ez e te t most beszélik át), azt mondhatom, hogy szükség volt ennyi időre. Ahol az előkészületet komolyan vették, ott nagyon sok embernek gyarapodott a vallásos ismerete, és a m eg ­ beszéléseken résztvevő személyek közelebb kerültek egymáshoz, az e g y h á z k ö z s é g közösségibb. „II. vatikanibb " lett. Készítette: Karácson Tibor


I Ä5s4:-ss'i- : rí

-Mä‘i

iB E L gH l

| j E ■"

Ä i

I

IfÉ N E P E K E T , É sT ^O L D O G J

u

b

i l

e

u

m

i

e

s

z

t

k

n

d

ő

%*

t

JO T S Wi

-NAK ’

Ír-//•:

•-..


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
mégIS 1999/1 by mégIS - Issuu