mégIS 2/1

Peres ügyek 'oldal)

stílusból a ra

Székely szent« százada (10. oldal)

Apostoli vizitáció a teol (3. oldal)

t i

I n tr f s i vá s é i

A ft T á t

T

E

O

L

()

(i

I

A

Itt m indenkire szükség van — a szem inárium ­ ib an tisztségeket betöltő kispapokról / 4

É letünk — kórus, olim pianyertesek K om árom ban, tantárgyaink / 6

Philosophia perennis — Aquinói Szent Tamásról röviden / 5 H

O

V

Peres ügyek

II

A

Z

dióhéjban az egyházmegyei

bíróságról / 7 Új hivatásokat az új E urópának! — két inter­ jú: Szegedi Lászlóval és Benkő Antallal a hivatásápolás kapcsán / 8 — 9 Székely szentek százada — erdélyi szent­ jeinkről (interjú Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel) / 10

V

1

L

A

G

Értékváltás Európában — interjú M ichael Selma rrer bécsi szociáletikussal / 1 4 — 15

Napló/jegyzet — irodalom / 16 Józsika nem sír - gyerm ekeknek / 17 A gyulafehérvári misehorról... elsökézböl — beszélgetés a püspöki borpince igazgatójával / 18 — 19

Sz<-’r k c

í-v/seí

I \ as/.\ó. x

Engedje meg. Kedves Olvasó, hogy öröm mel köszöntsük Önt, hisz íme, ism ét kezében tarthat egy újabb MÉGIST, és ezzel m integy újabb esélyünk adatott az. egymással való találkozásra. M i szeretnénk, ha Ön m ost nem csak egy folyóirattal, hanem életének új lendületet kölcsönző újabb „M égis”-éve! gazdagod­ na benne. Tudja, m i am ikor itt Fehérváron a kurzusok közli szünetekben gyakran összefutunk, vagy éppen a M ÉG IS újabb számán dolgozva dialogiz.álunk egymással, akkor igen sokszor Önre gondolunk és Önről beszélgetünk. Tudjuk, hogy korán kel, sokat dolgozik, hogy a jobbért, a szebbért fáradozik család­ jában vagy környezetében. A z t is érezzük, hogy a napi hajszájában nem egyszer nyugtalankodik és magányosnak, egyedit/maradottnak érzi magát. Ez.ért engedje meg, hogy mi, a „jövendőpapjai”, ina őszin­ tén megváltjuk: érdekel mindaz, ami Ö nnel történik! Jelen akarunk lenni világában! M ert néha a m i égtájunkon is hideg, erős szelek fújnak. É s van, hogy bennünk is bizony összezavaro­ dik m inden. Es nagyon erősen érezzük, tapasztaljuk, hogy közös a sorsunk, életünk, és szükségünk van egymásra! Kedves Olvasó! M i köszönjük, hogy együtt dönthetünk, a „M égis!" szellemében! Ö ntsünk is egymásba újra erőt, hogy hitünket, hétköznapjainkat egzisztenciális mélységekben éljük! Hisz Isten Országa ott van bennünk, nagyon mélyen. Ott, aliol létezésünk kezdődött és terem tm énnyé váltunk. Vagyis ott, aliol legelőször hallottuk az Isten terem tő személyes sz.eretetét: Fiam, jó, hogy vagy! Igen, ez van teremteti m ivoltunk gyökerénél! Ezért annyira f ontos, hogy akárm i húz a sötétség felé minket: ne legyen f ontosabb ügyünk, aktuálisabb kérdésünk, m int kap­ csolatunk egymással és az Atyával Jézus által a Szent/élekben. Idén a Szentlélek éve van. O az, aki sugallta, a pápa pedig m eghirdette az új evangeliz.áció szükségességét, amely éppen ebbe a mélységbe vezet el m inket: hogy ne annyira a plébániai anyakönyvek lapjai duzzadjanak, hanem ezekben a kapcsola­ tokban ú júlju n k m eg! A M É G IS hisz abban, hogy minden, ami életet hoz elevenséget, új életáramot köznapjainkban lehet örömünk forrása. É s m inden apró erőf eszítésünk lehet egy kis építőkocka Isten Országának örömet hoz.ó építésében. Kezdhetjük, Kedves Olvasó? M ert ha például itt a Teológián létrejön egy sikeres fórum első és hatod év között; vagy a vers-ön képzősök egy csésze kávé m ellett kedvenc költem ényeiket szavalják el; vagy egy első éves a szám ára élm ényt je le n tő Pszeudo A reopagita Dénes teológiájáról ad elő vasárnap délelőtt; vagy m egtartjuk az év energiatakarékossági napját; vagy nótaestre gyűlünk össze egy szom bat estén ház.i bárunkban; vagy gyertyát gyújt és együtt im ádkozik egy Bibliát olvasó kisközösség, akkor ez. nemcsak külsőleg teszi széppé itteni életünket, hanem fe l fakasztja ben­ n ü n k az élet igenlését és sz.eretetét, a többélet vágyát, a vilái; pedig színesebb, életünk békésebb, közösségünk mélyebb, egységünk természetfelettibb lesz.

a k t u á l i s

M /á ju s b a n apostoli vizitáció volt a gyulafehérvári Teológián. Szinte biztosra vehető, hogy am ikor ellenőrzésről, felmérésről vagy éppenséggel szá­ monkérésről hall az ember, borzongani kezd a háta. Most valami más történt ebben a szentszéki vizitációban. Msgr. Luigi Belloli püspök atya, aki a Római Nevelésügyi Kongregáció megbízásából érkezett hozzánk, igazán a Jó Pásztor baráti, józanul szelíd és meglepően fiatalos lelkesedésével fordult felénk. Ittléte alatt valami megmozdult, m egm ozdulhatott bennünk. Tulajdonképpen nem is ..vizitált". kontrollált; inkább azt éreztük, hogy sokkal fontosabb eszm ének az elkötelezettje: az élet és szeretetgyarapítás nagyvállalkozója. Nem voltak előrcszerkcsztett nézőszögei: az eredetiségekre figyelt, a jelenünket mondta ki. Helyzetfelmérő készsége, emberbe látó karizmája, közvetlensége sokunkat felrá­ zott közismertnek vélt állapotunkból Belloli püspök atya m indenkivel szeretett volna találkozni: m egbe­ széléseket folytatott a teológia elöljáróival és tanáraival, majd külön találkozott az évfolyam okkal és azok képviselőivel. Ugyanígy tárgyalt a M ajláth főgimnázium tanáraival és diákjaival is. Végül pedig ittlétének utolsó napján - az érsek atyával találkozott. Ezek a beszélgetések mérhetetlenül személyesek, görcsmente­ sek. közvetlenek és barátiak voltak. Éreztük, hogy nem oknyomozás, diagnosz­ tizálás folyik, hanem találkozás. Azzal a tudatossággal, hogy nyomatékkai tovább­ lépésre serkent papnevelési stratégiáink terén. Szeretett volna jobban belevonni az Optatam Totius. a Presbyteromm Ordinis szellemébe, de különösen felhívta a figyelmünket a Pastorcs Dabo Vobis elveire. Hogy három napos jelenléte szem i­ náriumunkban milyen gyüm ölcsöket hozott, az kiderülhet tanáraink itt következő reflexióiból. l)r. Székely Dénes, rektor: A vizitátor urat idézem: „L átom hogy látják a prob­ lémákat.” A m űvészet az. hogy meg­ találjuk a problémamegoldások módját. Sok időre és türelem re lesz szükség. Fontos dialógusban lenni a kispapokkal és párbeszédet folytatni egym ással. Látni kell. hogy minden tanár egyben nevelő is. Az. éles distinkció tanár és nevelő között már nem áll. Akinek köze van a pap­ neveléshez. az nevelő is. Ezeket a dolgo­ kat mi is tudtuk, nem mondott újat a viz-

Mégis: Hogyan értékelhetjük a viz.itációt? Schönberger Jenő, spirituális: Nem nekünk kell értékelnünk. Ez Rómára tar­ tozik. Mégis: M ilyen gyüm ölcsei lesznek ennek a vizitációnak? Nagy József, tanár: Nem csupán adminisztratív jellegű vizitációnak. hanem az Apostoli Szentszék személyes érdek­ lődésének tekintem c látogatást. Úgy érzem a vizitátor úr igazi valóságban ké­ pes volt belátni szemináriumunk életébe, jól látja, merre tartunk a Nevelésügyi Kongregáció által megjelölt irányelvekhez viszonyítva, ami a szemináriumok életének a II. Vatikáni Zsinat fényében történő megújulását illeti. A vizitátor úr megtette a maga meg­ jegyzéseit. Azok megvalósítása azonban most már rajtunk áll. A jövőben bizonyí­ tani fogunk, mennyire leszünk képesek erre. Utolsó szentbeszédében szerintem egészen nyilvánvaló volt a mondanivalója: alapvető szemléletváltást kell eszközöl­ nünk. At kell térnünk az autokratikusról a perichoretikus együttélési módra, sokkal inkább, mint eddig. Ne attól féljünk, nevelők és neveltek kölcsönösen, hogy a másik fél csak rosszat akar és ezért folyton csak védekezzünk, hanem próbáljunk behatolni egymás világába, próbáljuk jo b ­ ban megérteni, s így aztán másképpen, hatékonyabban segíteni egymást. Mindezt azonban nem elég megérteni, tudni, hanem gyakorolni kell. hiszen nem intelligencia kérdéséről, hanem életmódról van szó. És kihívásra, élethelyzetekre van ehhez szükség, melyekben gyakorol tatjuk az áttérést az autokratikusról a perichoretikusra. Éppen ezért kezdem é­ nyezzetek többet, am int tudomásom szerint biztatott is erre titeket a vizitátor úr. „Provokáljatok” . De több türelemmel, több

én is próbállak majd jobban megérteni, inkább elfogadni és segíteni titeket. Jenei János, prefektus: Jól esik az érdeklődés, hogy Rómában is látni akaiják. hogy velünk itt mi történik. A tényből, hogy figyelnek ránk. következik, hogy valamit tennünk is kell. Nevelőknek is. kispapoknak is. Úgy érzem, hogy' a vizitá­ tor úr kiemelte, hogy mit vár tőlünk az Egyház: imádságba való elmélyedést, lelkiekben, szellemiekben való gazda­ godást. egymás kölcsönös megismerését, jobb és több odafigyelést egymásra. A lecke fel van adva. A többi rajtunk áll. ki­ csinyeken és nagyokon egyaránt. Dr. Ágoston Ferenc, tanár: Jövetelük meglepetésszerű volt. Az jó. hogy szemé­ lyesen is látni akarták, hogy miben élünk. Belloli püspök egy kicsit közelebb hozta a Pastores Dabo Vobis-t. annak módozatait, hogy valóban érett papokat neveljünk. Be kel! látni, hogy egy kicsit másképp kell csinálnunk. Párbeszédben kell lennünk! A mindentudó nevelő képe megrendült Az autokratikus stílusból a dialógusra építő nevelésre kellene áttérni. Bizalmasan el kell mondani kölcsönösen az elvárásokat, hogy- életízűbbé váljon a kapcsolat és a nevelés. Szőcs E. László SJ, spirituális: A püspök lényegében a Pastores Dabo Vobis irányelveit ismételte. Ezt kellene itt jobban megismerni. Fontos lenne ezt a vizitációt rendszeressé tenni, ha mondjuk két évente jönnének el. személyesen. Nagy on jó volt. hogy a tanárokkal és a kispapokkal külön beszélgetett a vizitátor. Szóvá tette például, hogy túl zsúfolt itt a program. Itt lehetne valam it mozdítani. A pasztorációs hétvégeket is meg lehetne oldani egy jó szervezéssel, akár itt a közeli szórványplébániákon is. Bár lennének anyagi vonatkozású nehézségek, de ezeket is meg lehetne oldani. Ez nagyon fontos lenne.

Itt mindenkire s z ü k s é g van É vk ezd ésk o r több tá b lá za to t is k ifü g g eszten ek az intézeti h ird etőtáblára. E zek k ö zt az egyik é rte sítő arról, hogy a fo n to sa b b tis z ts é g e k r e k ik e t je lö lte k az elö ljá ró k . M ilyen tisztsé g e k e t tö ltü n k be az in tézetben ? M it je len t a tisztsé g e t b etöltők szá m á ra fe la d a tk ö rü k b e tö ltése?

M in d já r t az e le jé n e m líte n ü n k k e ll a f ő m a g is z te r s z e r e p é t. Ő h iv a to tt a d iá k o k ré s z é rő l a ta n á r o k és d iá k o k k ö z ö tti k ö z lé s t m e g v a ló s í­ ta n i. M o n d h a tju k , h o g y a k ö z ö s s é g é le té b e n o r o s z lá n ré s z e v a n . A z 1996 - 9 7 -e s ta n é v b e n , v a la m in t az 1997 9 8 - a s ta n é v e ls ő f é lé v é b e n S z é n é g e tő I s t v á n B a r n a b á s h a to d é v e s t ö ltö tte b e a „ k o m ­ m u n ik á c ió s c s a t o r n a ” s z e r e ­ p é t ta n á r o k és d iá k o k k ö z ö tt. I s tv á n tis z ts é g é v e l k a p c s o la t­ b a n a k ö v e tk e z ő k é p p e n n y i­ l a t k o z o t t: „ S z á m o m ra a f ő m a g is z te r i t i s z t s é g b e t ö l ­ té s e k ih ív á s t j e l e n t k is p a p tá r sa im és ta n á r a im jo b b m e g is ­ m e r é s é r e , to v á b b á s z o lg á la ­ to t. m ely s z ív ü g y e m m é te s z i a p a p n e v e lé s és h iv a tá s g o n d o ­ zás m in ő s é g i ja v ítá s á n a k re á lis le h e tő s é g e i t.” E gy m á s ik fo n to s tis z ts é g a m a g is z te r e k é . A z e ls ő é v e s k is p a p o k n a k a h á z ir e n d b e ta r ­ tá s á b a n és a k ö z ö s s é g b e v a ló b e i l l e s z k e d é s b e n s e g íte n e k . P ál F e ri, ö tö d é v e s m a g is z te r rö v id e n n y ila tk o z o tt: „H a m ár k i v á l a s z t o t t a k , p r ó b á ld úgy végezni fe la d a to d , hogy le g y e n k e d v e s k is p a p tá r s a id . t a n á r a i d , v é g s ő s o r o n p e d ig I s te n e l ő t t . ” A m i in té z e tü n k n e k k ü lö n s z ín t ad . a z t ta lá n m a g u n k n a k is, de m ég in k á b b a n n a k az em b e rn e k k e ll k ö s z ö n n i, a k in e k v e z é n y le te a la tt f e l ­ c s e n d ü l a z é n e k a jk a in k o n . C z ik ó L á s z ló im m á r m á so d ik éve c a n tu s m a g is te r. Őt k é rd e z tü k : „A c a n tu s m a g is-

tis z ts é g e t v is e lő a fe le lő s az in té z e t z e n e i é le té é r t. N e k i k e ll a z e n é t k ö z ö s s é g e t f o r ­ m á ló v á te n n i.” S a jn o s a te o ló g iá n s in c s m in d ig m in d e n k in e k é n e k lő kedve. E lő f o r d u l, hogy é p p e n b e te g s é g m ia tt! N o s. ily e n ­ k o r? H á t e l k e ll m e n n i a b e te g s z o b á ra , ah o l b e te g s z o ­ b á s a in k nag y s z o lg á la tk é s z ­ sé g g e l. T e rm é s z e te s e n az oly a n e s e te k b e n , a m e ly e k nem ig é n y e ln e k o rv o s t, g y ó g y sz e rt is tu d n a k a d n i. „ B á r nem re n ­ d e lk e z ü n k k e llő is m e re te k k e l a m e d ic in a te r ü l e t é n , az e g y s z e rű b b e s e te k b e n s e g í t ­ h e tü n k . L e h e tő s é g e t j e l e n t sz á m u n k ra , hogy jo b b a n m e g is m e rjü k tá r s a in k a t, p r o b ­ lé m á ik a t, é s g y a k o r o lju k a s z o lg á la tk é s z s é g e r é n y é t.” A m á s o ló b a rá to k s o r s á t a „nyom da” veszi le v á lla in k r ó l. A n y o m d á sz fe la d a ta a je g y z e te k s o k s z o r o s ítá s a , n y o m ta tv á n y o k és k é z ir a to k f é n y m á s o lá s a . D om okos A ttila f e la d a tá t a b b a n lá tja , hogy a k ö zö sség é rd ek éb en v á lla lt m u n k á já v a l hoz­ z á já ru lh a t a n n a k h a té k o n y a b b növekedéséhez. A kár m ás h e ly e k e n , n á lu n k is vannak o ly a n sz e m é ly e k , a k ik „ h á tté ri s z o l­ g á la to t” te lje s íte n e k . N á lu n k a s e k r e s ty é s e k lá tjá k el a kulisszák m ögötti s z o lg á la to t. Ő k k é s z ítik elő a k e llé k e k e t, ö l t ö z t e t i k a s z e m é ly e k e t a s z e n tm is e á ld o z a t b e m u ta tá ­ sá h o z . A k ö v e tk e z ő v a llo m á s D a rv a s E m il 1e lk ü le té t

jó é r z é s a l e g s z e n t e b b áldozat e lő k é sz ítő jé n e k le n n i.” A k ik a p c s o ló d á s szín-] h e ly e a c o e lib á r . Hatos M ih á ly k é r d é s ü n k r e , hogy m ire jó a b á r. ezt v álaszolta: „ J ó , ha v a n egy hely, a h o l k u ltu r á lt körülm ények k ö z ö tt m eg le h e t in n i egy k á v é t, ü d ítő t, s el lehet f ü s tö ln i egy c ig a r e ttá t.” E ze k v o lta k a fontosabb f e la d a tk ö rö k . E m e lle tt tevé­ k e n y k e d n e k m áso k is: postá­ sok. b o r b é ly o k . ruhafe­ le lő s ö k („ g a ty a m a g is z te r ”) k ö n y v k ö tő k , szám ító g ép szak ­ é r tő k . k u lc s á r o k , sp o rt- és s z e rs z á m fe le lő s ö k . É s m ég v a la m i: az ő te v é k e n y s é g ü k és a rész­ l e t e z e t t te v é k e n y s é g e k ki­ e g é s z ítik e g y m á st. Szent Pál a p o s to l az e lső k o rin tu si le­ v e le a la p já n nem mondhatjuk, és n em is m o n d ju k , hogy: „ N in c s s z ü k s é g e m rá d .” Itt m in d e n k ire sz ü k sé g van. S U m n

í7//«/i/íim

EBIBBZÄF

A filozófia Fiatalokkal beszélgetve sokszor terítékre kerü l a kérdés, m it tanulunk a teológián? K íváncsiságukra akarván válaszolni, sorozatot indítunk, melyben szaktanáraink m utatják be az általuk leadott teológiai tár­ gyakat. Kétéves filozófiai tanulm ányaink bem utatásával kezdjük az ismertetést.

Hittudományi Főiskola hatéves tanrendjében foglalt tár­ gyak között a filozófia is szerepel. Az Egyházi Törvénykönyv előírása szerint a filozófiai tanul­ mányokra eső idő két teljes évnek feleljen meg (250. kán.). M int a legtöbb helyen, nálunk is az első két év alatt tanulmányozzák a hall­ gatók a filozófiát. Ezt a két évet még „biennium philosophicum”nak is nevezik. A filozófia vagy bölcselet külön tudomány akár­ csak a matematika, fizika, kémia. Aki csak távolról is találkozott vele. legalább azt sejti róla, hogy általában mélyebb és átfogóbb kérdésekkel foglalkozik, mint más tudományok, és feleletet akar adni olyan kérdésekre is, melyekre a szaktudományoktól hiába kérünk felvilágosítást: mi az ember, az életnek, sőt általában a létnek igazi mivolta, célja és rendeltetése. A tudományos bölcselet területe nem a létnek egy-egy szelete, mint a szaktudományoknak, hanem a megismerhető valóságnak egész köre. mégpedig nem lexikonszerű feldolgozásban, hanem a dolgok gyökeréig menő és a legegyeteme­ sebb összefüggéseket nyomozó felfogásban. Ezért a bölcselet al­ kalmas arra. hogy általános műveltséget adjon. Éppen mert nem reked meg egy szaktudomány szűkös keretei között, mert az ész gondolkodása segítségével túl­ megy' a közvetlen adottságokon, keresi a legmélyebb és legegvetemesebb szem pontokat és összefüggéseket, ezért pótolhatat­ lan iskolája az alapos elmélyedő gondolkodásnak. U gyanezért a filozófia kiválóan alkalmas arra is, hogy segítsen eligazodni a világ és a lét nagy kérdéseiben. így' a filozófia a bölcsesség iskolája is lesz. amint görög neve is mutatja (philo-sophia annyi, m int böl­ csességkedvelés. szerető böl­ csességkeresés). A filozófia tehát a fp k i n t i

lp o fn h h

tokában a bölcsesség, de tudatában van korlátainak és ezért iparkodik megszüntetni azokat. Nem tudat­ lan annyira, hogy ne ismerné tudatlanságát, de nem is tudós annyira, hogy ne kelljen töreked­ nie a bölcsességre. Minthogy a filozófia a létező létére, tehát legáltalánosabb való­ ságra figyel, azt kutatja, ami a létező létezőségét biztosítja, am inek következtében a létező van, tehát a létező legelső alapját keresi (M. Heidegger). Ezért nevezi A risztotelész a létezők létét, amelyet a filozófia keres „legfőbb létezőnek” vagy „első oknak”, ami nem más. mint az „isteni” (theion). Az igazi filozófia tehát Istenhez vezet. így lesz a filozófiából, mint a „bölcsesség szeretetéből”, istenszeretet és istenmegismerés, így lesz belőle teológia és hitből fakadó alázatos életmód, mely sosem feledi Szent Ágoston mondását: „Aki teremtett téged, egészen magának is akar téged.” A két éves filozófiai kur­ zusunkban foglalkozunk logikával, amely a helyes gondolkodás szabályait adja elő; a kritikában vagy ismeretelméletben a megis­ merés igazságával nézünk szembe; az ontológiában vagy általános metafizikában a létezőt mint létezőt tárgyaljuk, a kozmológiában az anyagvilág végső összefüggéseit kutatjuk, a filozófiai pszi­ chológiában vagy antropológiában az embert és szellemi lelkét tanul­ mányozzuk. a teodiceában vagy filozófiai istentanban az Istent, a létezők végső megalapozóját ker­ essük, az etikában pedig az emberi erkölcsi tettek objektív normáit ele­ mezzük. M indezekben segít­ ségünkre van a „philosophia perennis”, a keresztény gondolkodók örökérvényű filozófiai öröksége. Jó tehát, ha a teológus, aki pap akar lenni, két évig filozófiát és filozófiatörténetet tanul, mert ez tökéletesíti emberi képzettségét, élesíti elméjét és alkalmasabbá tp.C7 i 3 fp n ln c riíii tn n n lm íín v r i1<nra

THOMAS AQUINAT T EOL OGI AJ A é~l skolasztikus teológiának három célja volt: ki akarta emelni a Szentirásból és a Szenthagyományból a keresztény tanítást, a/.l spekulációval ki akarta dol­ gozni és egységes rendszerbe hozni így működött Tamás is. Ó riási tanulm ányokat végzett a S/.entírástudomány terén, elsőrendű kommentárokat írt. melyekben magyarázza a keresztény tant. és mindig az értelmi tartalmakat méltatja. Szükségesnek tartom c pozitív teológiai irányzat kiemelését, mert az emberek általában mikor sko­ lasztikáról hallanak, absztrakt fogalmi játékokra és agyafúrt, értéktelen okoskodásokra s a fogalmak hiposzlatálására gondolnak. A skolasztikának óriási feladat jutott, meg kellett alkotni először a keresztény hitfan, azután a hittudomány rendszerét Aquinaltis előtt sikeres híttani összefoglalást Petrus Lombardus ajándékozott a keresztény világnak I.ibri sententiarum néven. Tamás megpróbálkozott a lombardus/i mű magyarázatával, tisztázott sok nézetet a leiekről, bűn­ ről. hiposztalikus egyesülésről (Krisztus emberi ter­ mészetének a Logosszal), továbbá a kegyelemről. Hogy ezt lielyesen értsük, gondoljunk arra. hogy mily óriási munkába került a csoda vagy az áteredő bűn fogalmának dialektikai kidolgozása, vagy az isteni akarat és az. em ber szabadságának összeegyeztetése, hogy lehetséges-e. hogy a világ öröktől fogva legyen, s hogy Isten azt öröktől fogva teremtette-e? Szent Tamás ezekre a kérdésekre az első rendszerezett összefoglalásban, a Summa Tftetílogiüe-ben adta meg válaszát. A felépítés szép vonala párosul a szeréin mértékkel és a finom francia ízlés tapintatával, mely a tárgyak kiválasztásában, a tárgyalás bőségének meghatározásában nyilvánul meg. Jellege archítektorukus, magát a művet dómhoz hasonlíthatjuk. A Summa három részből áll. Az első szól Istenről, te­ kintve Őt, mint tetemtőt és gondozót, a második rész az emberről, mint Isten képmásáról, a harmadik rész Krisztusról, személyéről, müvéről és érdeméről. Itt tárgy-alja az egyes szentségeket is. A szaracénokkal és egyéb keleti vallásokkal szemben írta meg a Summa cantra Gentilcs c. munkáját. Ezt a művet a/, a monu­ mentális távlat jellem zi, m e ly b e Isten műveit az üdvtörténetben nagyszerűen be tudja állítani Nem mellőzhetők az egyház legnagyobb kincséről, az Oltáriszcnségről írott nutvek sem. Ö sszefoglalva Thomas Aquinatusnak. mint teológusnak szerepét, m éltán mondhatom, hogy munkája a legnagyobb szellemi munkateljesítmények sorában álL Ez a munka a legnagyobb misztériumnak egy' gy őzelmi énekében csendült ki, mely ének el nem múlt, hanem a kereszténység imájává s himnuszává lett, és azzá a teológiává, mely végsősoron SZERET á c

r a

i

n r > n

Cn&kkang <rl z idcn április 25-én került sor az udvarhelyi főespercsség által - immár harmadik alkalom mal - m egrendezett Egyházzenei K órustalálkozóra. A ren­ dezvényt az egyházzene fiatal művelői számára szervezi meg évente a főesperesség. S ha liturgikus zene. akkor Liturgia is: a találkozó szentmisével indult, melyet Baróti László gyulafehérvári kisszemináríuuu iskolaigazgató és László Attila helyi káplán celebrált. Az udvarhelyi katolikus ifjúsági enekkar leány hangjai és a két jelenlevő gyulafehérvári kórus felelgcttek egymásnak az ősi egyházi énekmód szerint, a V ili. gregorián misét énekelve, így adván meg a tónust a mise után kezdődő előadásoknak. Ez évben hat ifjúsági kórus előadá­ sait hallgathatta meg a közönség a találkozón. A műsort a talán legszínvonalasab­ ban éneklő udvarhelyi Jubilate leánykar indította Ezután lépett fel a gyulafehérvári kisszeminaristák férfikara. A találkozó legszínesebb repertoárja az övék volt. Megemlítendő, hogy tapasztalt együttes­ ről van szó: a tavaly Franciaországban, e tavaszon pedig Bécsben turnéztak. Utánuk következett az igen nagy lét­ számú Csíkszeredái Segítő M ária Katolikus Gimnázium vegyes kórusa csi­ nos előadással. A találkozó legfiatalabb együttese az udvarhelyi Reform átus Gim názium kórusa volt. A tavaly őszön alakultak. Előadásuk egyszerű, összeszedett, kidol­ gozott. jövőre nézve ígéretes volt. A rendezvény legszimpatikusabb és legkisebb kara a már említett udvarhelyi katolikus ifjúsági lánykar volt. A műsorukon szereplő darabokat sok csil­ logással. könnyedséggel és gördülé­ keny séggel szólaltatták meg. A rendezvény szeniorja intézetünk kórusa volt. az egyetlen részt vevő főiskolás kónis. Kodály, Halmos, di Lasso es Szendrei darabokkal léptünk fel. Sikeresen. A találkozó záróakkordjaként a résztvevők emléklapot kaptak a rendezők részéről és kis vendégségben is részesül­ tek fáradságuk díjaként. A kórus az emberi hang lehetőségeinek, harm óniáinak m űve­ léséért és közkinccsé tevéséért van. Létmódja az előadás, a művészek által fölfedezett és újraalkotott zenei valóságdimenzió hű m egszólaltatása a műélvezők számára. Köszönjük a ren­ dezőknek. hogyr megteremtették az oly ritka fórumot mindkét oldal, zeneművelők

F i d cd H fi m p i a

Kát lett manapságkóaistakilkozókal hangverseitycket szervezni és az önmagára adó kórusnak ezeken megjelenni. Ezzel párhuzam-osan kezdett liagvománnya válni a Theolimpiák megrendezése is. amelyre az idén április 24-26 között került sor a Komáromi napok alkalm ából Komáromban. Szlovákiában M int ahogy a rendezvényeken történni szokott, meghívásokkal kellett megjelenni a Komáromi Napokon is. így vettünk reszt mi is. a gyulafehérvári teológia válogatott focicsapata a második leologiaközi sportversenyen a debreceni, kolozsvári, sárospataki, budapesti, valam int a házigazda Kálvin János Komáromi Református Teológia csapataival egy üti. A három napos. 60-70 résztvevővel büszkélkedő rendezvény' első ropja isten­ tisztelettel kezdődött. Esi l&dcaz Ünnepélyes megnyitó a főiskola udvarán, ahol a hely­ beli kórus is bemutatkozott egy kis reper­ toárral. Az előadás alatt magasba emelkedett az, olimpiai zászló es lángra gyűlt az olimpiai fákíva. Ezután mindenki számára izgalmas és fontos esemény következett: a sor­ solás Több sportág (foci. asztalitenisz, sakk, kosárlabda, röplabda) volt felkínálva, altol a csapatoknak lehetőségük volt bizonyí­ tani. Asztalitenisszel kezdődött a ver­ seny, ahol a teológiánkat Karácson Tibor és Pinkovszki Olivér párosa juttatta az. első hely re kémény erőfeszítéssel győzve le a tavalyi sárospataki nyertes csapatot. Ebéd után következett a focibajnokság mely kieséses rendeszeren alapult. Itt is sikerűit fölényes győzelmeket aratnunk (Fehérvár — Komárom; 15 - 3). Ezen eredménnyel biztosítva voltunk a döntő lejátszására a kolozsváriakkal, akik a sárospataki teológusok fölött győzlek. Az. első nap csúesponfja azonban a sportcsarnokban megrendezett röplabda és kosárlabda vetélkedő volt. A siker ímnak volt köszönhető, hogy' nem az ..Essünk túl rajta mennél hamarabb!” elv érvényesült, hanem ..Dőljön le a fal, játsszunk és drukkoljunk, rajta!” eszme uralkodott.

11

a győzelem volt a fontos egy csapat részére sem. hanem inkább az. hogy az együtilétet szebbé tegyük, nemesebbé. Es si­ került is. Felem elő érzéseket fakasztott: m indenki szívében a terem hangulati Talán ez a jó hangulat. felszabadultsi seg ített leg in k áb b hozza, hogy a m érk ő zések után a második helyei foglaljuk el a dobogón A m ásodik nap délelőttjén játszó­ dott le a k isd ö ntő és a nagydöntő. N agyon színvonalas játéknak voltunk tanúi a kisdöntőn. melyei Sárospatakjai szott K om árom m al. A döntő szoros, erős érdekfeszítő játszm a v olt Az credmená is erről ta n ú sk o d ik Fehérvár Kolozsvár 3 - I. félidőben döntetlen. Szem Gcigely írja: ..Hacsak nem létezik a szívni egy égő törekvése, a világ vizén nem kerekedik felül " Mindegyikünkben megvi az égő törekvés. Figyelmességet és ö ssz csz cd c ttsc g ct terem tve sikerüli felü lk erek e d n ü n k és ismét megsz rezniink az ..éllovas” helyét. A kolozs­ váriakról is elm ondható, hogy nagyon jók \ ollak. O kos. éssszerű. nyugodt lab­ dajátékukkal jó ideig sakkban tudtak tar' tani minket. A d élu tán folyam án folyt le a Focigála. m elyen különmeghívottak íí részt vetlek: a városi rendőrség \álogatottja. ;iz ifjú református lelkészek valamint? politikusok csapata. A gálával párhuzamosa zajlott a sakkverseny . Hatos Mihály har­ madik helyével a negyedik nagy győze$ met is m egszereztük az öt díjlehetősi között. A harm adik, utolsó nap is istentisztelettel kezdődött Ezután történt meg £ díjkiosztás, és a /áróünnepség. Innen vonul tünk át a Szent A ndrás székesegy liazba| tizenegy órás szentm isére Ezzel ért \ege a T heoíim pia A sportrendezvényeken túl kuitural programok is kínálkoztak Lehetőség \ol! ugyanakkor a Theoíimpia arra is. hoo egymás vallását, szellemiségét és ezek m élységeit k ö lcsö n ö sen megismerni Nemcsak fizikailag hárem szellemileg és leli ileg is gazdagodtunk. Tudtunk adni egymá| nak valam it, olyat, ami nem kc/zclfogl? ami nehezen de ugyanakkor könnyeiül tönkretehető, valam i olyat, ami meg: marad örökre Emléket élményt mert a| en te r olyankor a legboldogabb, ha átep heti em lékeit. ..Szeretetet, batorsago. ló k e d v e f. mert ha az ember bátor;? jókedvű, akkor az élet mindent megad neki. am it v ár tőle. „Szabadsagot éf boldogságot". Szent Ágoston így leje ezt ki: ..A boldogság látszólagos forrásai az. alvók álm ai “ Igen. három napon keresztül egy színes, sikeres, szép. eb?

E

G

Y

H

egyházi struktúrák

Á Z

P irit Vivai

Intézetünkben az egyházjog nem tartozik a közkedvelt tan­ tárgyak közé. Talán, mert túl száraz, talán mert nem tulaj­ donítunk elég jelentőséget neki. mert nem látjuk tisztán a jog pasztorális jelentőségét. Mindig nagy kérdés volt szá­ momra. hogy mire hivatott egyházmegyénk bírósága, melyek azok a jogi kérdések amelyekkel a gyakorlatban, a pásztoráéíóban majd szembe­ találjuk magunkat. Ezért ke­ restem föl K erekes László tanár urat, aki teológiai jogtanár és bírósági helynök is egyszeinélyben. Ami a bíróságot illeti, érdekes helyzetről tájékoztatott a bírósági helynök úr. Ez telje­ sen más mint a „kinti" pasztoráció. ugyanis itt a hívekkel csak közvetve érintkeznek. A pasztorális vonatkozása az egyházjognak, hogy próbál megoldani helyzeteket, próbál lehetőségeket biztosítani az elváltak és az újraházasodottak számára. Ami a bíróságot illeti, az nagy mértékben irodai, papír­ munka. T ehát itt is. hason­ lóan a civilbírósághoz, az eljárást le kell folytatni. Állandóan napirenden kell lenni az ügyekkel. N agyon nehéz párhuzam osan ugyan­ olyan intenzitással öt vagy nyolc ügyet vinni. Általában a pernek a lefolyása ugyanaz mint a civil bíróságon. Van keresetlevél, vannak tanúk, vannak felek, van ügyvédi védelem. Ami a házassági jognál eltérő, az két szempont. Az egyik szempont az. amit az egyházi törvénykönyv előír a házassági peres eljárással kapcsolatban.

akkor is. ha az alperes nem jelenik meg, védi a házasság érvényességét. Egy másik szem pont, hogy a világi bíróság felbontja a házasságot, az egyházi bíróság pedig megállapítja, hogy az kezdettől fogva érvénytelen volt. Az egy­ házi bíróság nem csak hidegen megítéli az ügyeket, hanem igenis a szívén hordja, a házasságok felbonthatatlanságát és egységét szem előtt tartva. Itt nem az a cél. hogy minden házasságra kimondják az érvénytelenséget. Az egy­ házi bíróság mindig akkor lép. amikor az esetet már máskép­ pen nem lehet orvosolni. Természetesen a házassági peres eljárásokon kívül még mindazon ügyekkel foglalkoz­ nak. am elyeket maga a megyéspüspök, a legfőbb bíró az egyházmegyei bíróságra bíz. Ilyen például a büntetéseknek a kiszabása, vagy az anyagi javak kezelése, de ilyen ügyeink még nincsenek. A reverzális kérdése elég gyakori probléma, különösen a vegyesvallású vidékeken. Ezért beszélgetésünk második felé­ ben a közelm últban történt előrelépésekről faggattam a tanár u rat Az. ő véleménye, hogy eléggé viperafészek az egész reverzális. Ugyanis van nálunk egy erdélyi és katolikus hagyomány. Szembe kell néznünk azzal, hogy nálunk is vannak m ásvallásúak is. ahogyan a világon bárhol. Éppen ezért született meg a reverzális alapja az egyházi törvénykönyv 1125-26. kánon­ jaiban. Az 1983-as törvénykönyvben csupán azt találjuk, hogy a katolikus félnek meg

érdekében, hogy a hittől való eltávolodás veszélyét elkerülje, és hogy a házasságából szár­ mazó mindkét nembeli gyerekét a katolikus vallás szerint keresztelteti. és ugyan­ ezen vallás szerint neveli. Ennek módját az 1126. kánon a püspökkari konferenciákra bízza. A régi gyakorlat szerint a katolikus fél megígéri, hogy mindenben eleget tesz a fent említett egyházi előírásoknak és ha valamelyik gyermeküket nem katolikus lelkésszel kereszteltetik meg, vagy valam elyiket saját hibájából nem a katolikus vallásban nevelnék, m éltatlan lesz a szentségek felvételére. 1995-ben viszont megjelent egy körlevél, amelyben az egy­ házmegyei hatóság a vegyes házasságra vonatkozó öku­ menikus direktórium előírását hozta. Abban benne van. hogy ha a katolikus fél tényleg min­ dent megtesz, hogy a gyerekeit a katolikus vallásba keresztelje meg és nevelje, viszont emiatt a családnak a békéje forogna kockán, a gyerekek más val­ lásiévá keresztelése nem vonja maga után ezt az egyházi bün­ tetést. Tény az. hogy megtalál­ ható az egyházi törvénykönyvben a büntetés az 1393. kánonban. Ha visszatekintünk az elmúlt negyven évre. akkor mindazokra, akik más isko­ lában és nem katolikus vallás­ ban nevelték a gyereküket, mert üldözték őket vagy hason­ ló, akkor rá lehetne húzni ezt a büntetést. Ez nem áll. A fő érték itt is a család egysége, békéje, felbonthatatlansága. A körlevél m egjelenése után semmi lépés nem történt, hogy a reverzális form a is áta­ lakuljon. A tanár úr felter­ jesztett egy új reverzális for­ mulát a főegyházmegyei hatósághoz. Term észetesen maradt az írásos forma, de abban a formában, amelyet a magyar püspöki kar is használ. Annyi az eltérés a között, ami megjelent a körlevélben és amit a magyar püspöki konfe­ rencia használ, hogy ott csupán két személy írja alá a reverzális formulát: maga a katolikus fél és maga a plébános. A kato­ likus fél megígéri, hogy min­ dent megtesz, a plébános pedig igazolja, hogy a nem katolikus félnek ezt a tudomására hozta. Nálunk a püspöki konferencia

írásbeli form ulához a bizo­ nyíthatóság kedvéért. Tény az. hogy ez az új for­ mula sokkal jobb. mert nem sérti senkinek a vallásos érzését, míg a régi sértette a katolikus felet, mert nem volt pontosan olyan ahogyan azt az egyházi törvénykönyv megkö­ veteli, és a nem katolikus felet is. Itt azt kellene megnézni. és igazában ez lenne az egész reverzálisnak a megoldása hogy mi az érték. Az értek az. hogy biztosítsuk a katolikus vallás megmaradását. Tény az. hogy kizárólag törvényekkel ezt nem tudjuk elérni. Ha törvényt törvényre halmozunk önmagáért és nem az értékek biztosításáért, akkor a törvény egy idő után teher lesz a közösség számára. A reverzális a legutolsó út a katolikus hit megőrzésére. Az egész attól függ. hogy maga az illető lelkipásztor, szent szolgálatot teljesítő személy, mennyire tudja a keresztény hitet vonzó­ nak bemutatni. Mindenütt lehet látni, hogy amelyik faluban példás életet él a katolikus lelkipásztor, ott a vegyes házasságokban a gyermekek katolikusok. A lényeg tehát a hívek tudatos keresztény életre nevelése és a felnőtt keresztény hit kialakítása. Végül a bírósági helynök is igazolta a fenti kijelentésemet, m iszerint sokan vannak, akiknek, ha az egyházjogról vagy az egyházi törvénykönyvről hallanak, beleborzong a hátuk. Ha azonban valaki misszióba akar menni, akkor vegye a kezébe a Szentírást és élje. mert nem az egyházi törvénykönyvvel kell menni missziózni, vagy újraevangelizálni. Amikor már egy közösség létrejött, és itt az értelmes, szabad egyénekből álló közösségről van szó. akkor a zökkenőmentes keresztény élet érdekében szükség van az. egyházjogra. Mikor már min­ denki felnőtt keresztény hittel rendelkezik, akkor fontos tud­ nia. hogy mi az ő kötelessége és mi az ő joga. Az egyházjog szerepe te hat a pásztó rációban, hogy ezeket a törvényeket úgy alakítsa, hogy az a közösség számára ne teher legyen, hanem biztosítsa az együttélést, a békét, a rendet a közösségen belül.

E

G

Y

H

Á

Z

r

ü j h i v a t á s o k a t az új Európának A h iva tá so k szá m á t te k in tv e n eh éz id ő k et é t á t m a n a p ­ ság az E gyh áz, A szen ta tya k ife je ze tt szán déka, h o g y a m e g h ird e te tt h á ro m éves elő k észü leti sze n t időben tö b b e t im á d ­ kozzu nk a h iv a tá ­ so k kegyelm éért. Az. itt k ö v e tk e ző k é t in terjú G öd ö llő M á ria b esn yő n k é szü lt, az l. N em zeti H iva tá sg o n doz.ó K on feren cián . M in d k e ttő a zt su ­ gallja, hogy é letet k e ll le h e ln i a h iva tá sg o n d o zá s egész, terü letéb e, és tan ú sítja, hogy az. eva n g éliu m i ra d ik a litá s n em utópia, h an em m egszerezh e lő tapaszta la t. A va ló sá g g a l va ló szem b en ézés és an n ak teljes vá l­ lalása, v a la m in t a krisztu si k ö zö sség h ez való újabb vissza térés azonban ehhez, tö rtén elm i e lő felté­ tel, h ogy legyen ek ú j h iva tá so k a h a r­ m adik évezredben .

H.i-vatás és k ö z ö s s é g Mégis: A Szegedi atya könyvei a népegyház helyett m ódfelett sürgetik a mély és hiteles Isten­ élm ényekre épített, m egújult közösségek szük­ ségességét... Szegedi László: A mai magyar egyház népegy­ házi struktúrákban gondolkodik. A népegyházi forma a népvándorlás korában született meg. amikor a népek primitívek voltak. Ezt az egyházat az egyszerű ember tekint élv tisztelete és a hatalom támogatása tartotta fenn. Mi ezer éven keresztül ebben a formában éltünk és úgy látszik, nem is tudunk, nem is akarunk lemondani róla. Pedig Isten garantálja, hogy a hatalom részbeni birtok­ lására épülő régi szép idők nem jönnek vissza soha többé. Ma már az is biztos, hogy a népegy­ házi struktúra egy pusztuló ág. Megújult, igazi krisztusi közösség ott jön létre, ahol valamit meg­ tapasztalnak a krisztusi életből és ez a Szentlélek műve. Gondoljunk Ábrahámra. Mózesre, Illésre, vagy Jézus Krisztusra. Pál apostolra. Szent Benedekre. Efraim testvérre. Ők nemcsak egy alkalmi élményt éltek át Istennel, hanem ettől kezdve egész életüket eimek fényében élik. Egyegy ilyen ember körül jön létre igazi közösség. Ezt nem a tekintély vagy hatalom tartja össze. A lényeg Krisztusban testvérré válni. A testvéri hoz­ záállás pedig nem elsősorban tanulás, kor. ha­ talom kérdése, hanem valóban hozzáállásé. Mégis: H ol tartunk m ost és hogyan kellene ezt ma jobban kihangsúlyozni a hivatásgondozás, kispapnevelés terén ? Szegedi László: Amit a pesti Központ istákról hallottam, az rendkívül reménnyel tölt el. Igaz.

tatják. hanem elősegítik. Van három közöss® kettő fokolárés jellegű, egy pedig ’ dicsőítő közösség. A megújulást a kispaf körében felülről nem lehet elrendelni cs ef deni. Tőled hallva, örülök, hogy nálatok is hal erre a kispapság egy rcsze és hogy a tanárok is vannak nyitottak rá. Ezt a Szentlélek mert a kispapok és tanárok szívét nálatok megérintette a Szentlélek. Roppant fontos, akik így éreznek és élnek, ne legyenek erőj, kosak, de legyenek öntudatosak, közösségekben sajnos sok a debaráló hangadf a ravaszok élthez felszabadulnak A „jái visszahúzódnak. Az. lenne a jó. ha a pozitív1 lítottságúak válnának hangadókká és a több' ezekhez felzárkózna. Kell hozzá tapint' óvatosság és türelem, de kell hozzá tűz is. Mégis: De már fiatalok között is egyre t<'M\ türelmetlenség, a lázas útkeresés, a jobb \ sóvárgás, és mégis marad a „ez mindig így va ismert hatás... Szegedi László: Ez valóban mindig így vo ennek a jövőben nem szabad így lennie. M nem abban a szituációban vagyunk, mint rég| Az nyugtasson meg benneteket, hogy közösségünk tapasztalatából mondom — t kevesen vannak fiataljaim között, akik órii erőfeszítések mellett is lelkesedéssel járnak í házmegyeszerte. Nyitottak és elkötelezette' Nekik nem az eredmény, a nagy szám szá Jézus a központ! Ő a legfontosabb! Ő itt' most egv jót beszélgetünk, elmélyülünk tf néhányan. Kemény munka ez. de sok áldás, é! közösség születik belőle. Nagyon fontosak: szentségimádások. a közbenjáró ima. Biztosi lehetünk, hogy ha elég nyitottak vagyunk megszületik a Szentlélek vezette közösség. , Mégis: Laci bácsi, m i jogosít fel bennünketn optimizmusra? Arra, hogy biztosak legyűrikJ hogy ez nem utópia? Szegedi László: Az optimizmusra minket sem? nem jogosít fel. az optimizmus az egy természet magatartás és mi rohadunk szét. Nekünk neme mizmusra van alapunk, hanem reményre f Istenben. Az Isten elkötelezte magát végleg af emberiséggel és mindig ad újabb indítást, m több kiáradását a Szemléteknek. Es mindig lé* hoz. egy újabb kis magot, amely a romokon i sír. hanem újat kezd. amit Isten ki is fogviráj tatni. Természetes alapon mi csak kétségbeesf’ nénk. De a Szentlélek munkáin hrnnr- v.m •

E G Y H Á Z

N

H i v a t á s és bf>/ ös 5 i

Mcgis: Helytálló-e az. a nézet, m i­ szerint a hivatás kegyelm ét befogadó, öntudatosulásának ezen ú j pontján, egy­ ben m eghívást kapott, hogy mélyebb önis­ meretre jusson, hogy talentum ait m in él inkább kam atoztatni tudja Isten népe üdvösségére? Ben kő Antal SJ: Bizonyos fokig igen. De én azt hiszem, hogy ez nem egy­ oldalú. A hivatás egy folytonos növekedés. De mindig kétoldalú. A hivatásban kapunk egy indítást, megéreztük az Isten szavát, szembesültünk önmagunkkal. Ez tehát az egyik oldal, de ugyanakkor ezáltal egyben Krisztust magát is jobban megismerem. Hogyha tehát hivatásomban jobban megis­

m ertem magam, jobban megismertem Krisztust is. S e kettőnek mindig jobban össze kell forrnia. Mégis: Ism erős tapasztalat, hogy a szem inárium okba jelentkezők is koruk gyermekei, nagy százalékban önm aguk betonbunkerében élnek. M égis közösség­ re vágyódnak és a jövőben ők lesznek a keresztény közösségek pásztorai. Hogyan lehet őket jobban segíteni a krisztusi közösség tapasztalatai fe lé ? Beiikő Antal SJ: Ez az egyik legne­ hezebb kérdés. Egyrészt, ha én Krisztussal azonosulok, és az ő egész életfelfogását követem, akkor rájövök, hogy én végső­ soron nem önmagámért élek, hanem Isten Országáért. Ő azért jött, hogy az Atya akaratát teljesítse, az Atya felé fordul. Erre a krisztusi szemléletre rá kell vezetni

mindenkit, aki hivatást kapott. A második inkább egy gyakorlati szemponl: ha indi­ viduálisan is, de el kell kezdeni élni másokért! Legyen az börtönpasztoráció vagy gyermekekkel való foglalkozás, mert ez végül is arra a tapasztalatra vezet, hogy lássuk, milyen fontos az emberekkel kap­ csolatba lépni és köztük egy kisebb közösségben dolgozni. Ha én Krisztusén dolgozom, akkor másokkal és másokért dolgozom. Mégis: Végül pedig, m i a leg­ fontosabb a m a kispapja számára? Beiikő Antal SJ: In persona Christi - Krisztus személyiségét magunkévá tenni, hisz az ő küldetésében járunk. Egysze­ rűbben: Őérte és Őbenne élni. Kérdezett: Szénégető István Barnabás

A mi véleményünk... Hogyan tekintenek az előttük álló életfeladatra végzőseink? Milyennek tű n ik a hivatás „életnagyságból”? Erről kérdeztük a hatodéveseket, m integy tükökröt tartva fe n ti interjú elé.

Mégis: Ha azt m ondom Jézus, m ilyen hangokat pendít meg benned ez a név küszöbön álló p a p i életed szemszögéből? Szénégető István: Jézus neve a legszebb név a Földön, amely mindent magába foglal. Szerintem a legszebb életet kínál­ ja fel itt a Földön. Büszke vagyok rá, hogy Őt követem és tudom, milyen torz lennék, k i nem „hallanám ” lényét bennem, köztünk: A barátom vagy. Én választottalak ki téged... titeket... Jézus nem mítosz, hanem élő személy, akinek Szíve és Neve van. Tulajdonképpen Vele beszélek meg mindent, szenvedéseimet, bűneimet, jó és rossz napjaimat. M indennap érzem közelségét, az írásokon keresztül hallom hangját. Életemmel Őt akarom megvallani az emberek előtt. S ami nagy reménnyel tölt el: hogy egyszer János apostollal én is szívére hajthatom fejemet. Biztos vagyok benne, hogy olt nyugszik meg minden. Mégis: Optimista vagy m ost kez.dődő papi életedre gondol­ va ? Mi jogosít f e l erre az optim izm usra? Kádár Sándor: Optimista vagyok, természetesen! Életem­ ben minden kegyelem, ennek nagyon örvendek és hálás vagyok a Jó Istennek, hogy megadta számomra ezt a felismerést. Örömem és optimizmusom belőle forrásozik. Bodó György: Igen. optimista vagyok, hiszen hogyan is lehetne egy papi életet borúlátóan elkezdeni? Ami először is feljo­ gosít erre az optimizmusra az az életszerűség. Hiszem, hogy lehet az evangéliumot a mai kor emberének életszerűen hirdetni. Azokkal az elképzelésekkel és vágyakkal, akarom életté tenni a krisztusi örömhírt, melyek a felkészülési évek folyamán bennem megfogalmazódtak, hogy az másokban is optimizmust, élni akarást szüljön. Egy másik szempont, ami feljogosít az optimizmusra az az, hogy ma is megvan az emberek szívében a közösség utáni vágy, és hogy érdemes olyan közösségnek az összefogásán fáradozni,

.. - 1. _ i — --- 1.......i

'

- ’ '*'

*'

És egy harmadik dolog, ami derűlátóvá lesz: szeretek koc­ káztatni. M inden nap új kihívást, újabb és újabb kockázatokat kíván meg. Hiszem, hogy ezekből valami jó és szép származik majd. Mégis: Hogyan képzeled el a közösséget, am it alakítani fogsz? M ilyenné szeretnéd azt fo rm á ln i? M ilyen eszme vezet a közösségalakításban? Orbán László: Szabadságunknak köszönhetően a közösségnek több szintje van. Mindenki olyan mértékben kap­ csolódik be egy közösség életébe, amilyen mértékben akar. vagy amennyire hivatást érez erre. Van a közösségnek egy sajátos esete, amit jézusi közösségnek nevezünk. Lényege, hogy valóra válik benne Jézus Ígérete: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, én is ott vagyok közöttük” (Mt 18,20). Ilyen közösségnek a létrejöttét szeretném szolgálni. Alapvetően magunknakvaló, önző emberek vagyunk. Mégis, sok olyan embert láttam, aki egy közösségbe bekerülve átalakult, elkezdett másokért élni. elkezdte ajándékozni az Életet Ez csak annak a Jézusnak köszönhető, akit a kereszten elhagytak a tanítványai és úgy érezte, hogy az Atya is megfeledkezett róla Jézus ezt a szakadékot is betöltötte szeretettel, és így összekötötte a mennyet a földdel. Őt akarom követni. Mégis: Milyen érzésekkel nézel küszöbön álló papi életed elébe? M ilyenekkel nézel vissza, a diákévekre? Bec/e Titusz: Habár a reményeim megvannak a jóra. azért megpróbálok reálisan tekinteni a jövőmre. Érzéseimről inkább nem beszélek. Az elmúlt hét évről eléggé vegyes érzelmek kerin­ genek berniem. Az a fő. hogy nagyon sok jó érzés is maradt, amit kincsként őrizhetek meg magamnak. Mégis: M it vársz el a jövőtől? Felkészültnek érzed-e magad? Szám olsz-e az esetleges kudarcokkal? Becze Titusz: Ez egy jó kérdés. Azt hiszem csakis jót, még akkor is. ha a külső körülmények az ellenkezőjét mutatják. Hogy felkészültnek érzem-e magam? Nem egészen, de ez nem is olyan nagy gond. hiszen Istennek is kell teret hagyni. Az esetleges kudarcokkal is számolok.

m

E

G

Y

H

Á

Z

Sz é ke l y s z e nt e k s z á z a da Az elm últ két év fo lya m á n két erdélyi szárm azású szen tet kanonizált az egyház.: Pongrác Istvánt, akit a kassai vértanúk között tart szám on az erdélyi történelm i tudat és báró A por Vilmost, a II. világháború győri mártírját. Az esem ények kapcsán beszél­ g ettünk Ja k u b in y i György érsekkel. A z első székely és a második erdélyi boldog Mégis: Novem ber 9-én A por Vilmos p ü sp ö kö t boldoggá avatták Rómában. É rsek atya szem élyesen is je le n volt a segédpüspök úrral együtt. M ii jelent személyesen érsek atyá­ nak, de m it je le n t ez Altorjának, Segesvárnak, az egész egyházmegyének ez az esemény? Ja ku b in yi György: Nagy öröm volt számunkra, hogy rövid két éven belül, az erdélyi egy házmegye megkapta máso­ dik boldogét. Az első. az alvinci születésű Pongrác Szent István volt. akit már 1905-ben boldoggá avattak két társával együtt. Majd pedig 1995-ben Kassán avatták szentté mind­ hármukat. Báró Apor Vilmos püspök személyében most boldogot kaptunk, és rem éljük, hogy nemsokára meglesz a szenttéa­ vatás is. mert két újabb imameghallgatás, csoda szük­ séges. és ezután a szenttéa­ vatást is meg lehet tartani. Az egyházmegye szám ára azért öröm ez. mert — bár Pongrác Szent István is erdélyi magyar volt — mondhatjuk azt. hogy boldog Apor Vilmos az első kanonizált székely. Ő az „Altorjai Báró” előnevet hordta. így kapcsolódik

unokaöccse most is mintagaz­ daságot vezet, miután feloldot­ ták a kommunista kényszer­ lakhely alól. és a demokrá­ ciában visszanyerhették bir­ tokaikat. A boldog püspök pedig azért született Seges­ váron. mert az édesapja főis­ pán volt Nagyküküllő várme­ gyében. am elynek akkori székhelye Segesvár volt. Sajnos azt is el kell mondani, hogy származása tulajdonkép­ pen el is távolította tőlünk, mert éppen a kiterjedi rokon­ ság m iatt nem nálunk Gyulafehérváron, hanem Győ­ rött jelentkezett kispapnak 1910-ben, am ikor leérettsé­ gizett K alocsán. Azért ment Győrbe, mert távoli rokona. G róf Széchényi Miklós volt ott a püspök és az ő közelében szerette volna papságát megél­ ni. A m ikor egy év múlva. 1911-ben a rokon püspököt áthelyezték nagyváradi me­ gyéspüspöknek, őmaga is vele ment. így négy év múlva Nagyváradon szentelték pappá. Győri püspöki kinevezéséig. 1941-ig nagyváradi egyház­ megyés pap volt. Trianon után a nagyváradi egyházmegye m agyarországi részében te l­ jesített szolgálatot, hiszen egész papi életében egy' helyen volt káplán meg plébános. Gyulán. Boldog Apor Vilmos m indenkit szolgált, nemcsak magyarokat, nemcsak katoliku­ sokat. és kitűnt a zsidók védelmében is. és nemcsak a katolizált zsidókat — ahogy egyesek tévesen beállítva mondták — . hanem a hitükben megmaradt zsidókat is segítette és mentette. R e n e s z á n s z a s z e n te k tis z te le té b e n M égis:

É rsek atya véle-

körében m ennyire élő tapasz­ talat ez a hittétel, hogy a szen­ tek élnek, jelen vannak a m i életünkben, és ha a m i vérünkhöz tartoztak itt a földön, akkor különösképpen is valós ez. a lelki kapcsolat? Jakubinyi György: Kato­ likus vagyok és a szentek tisztelete egyszerűen a vérem­ ben van. Viszont megértem azt, hogy a zsinat utáni időben, rosszul értelmezett ökumenizmus címén bizonyos katolikus körök a szentek tiszteletét hát­ térbe szorítják. Vadkinövések mindig is voltak, de az is igaz, hogy a helyes szentek tisztelete is mindig a kereszténység része volt. Amikor nálunk a szentek tisztelete alábbhagyott, éppen protestáns részről Walter Nigg protestáns svájci lelkész kezdte megírni a szentek életét. „Die Heiligen kommen wieder” (A szentek visszatérnek) címmel. Én úgy lúszem. hogy ma. a jelenlegi pápa vezetésével a szentek kultuszának reneszán­ szát éljük. Ezt mutatja az is. hogy bekerült a Guinessévkönyvbe a világrekorddal, ő a legtöbbet boldoggá és szenttéavató. az eddigi 268 pápa között Boldog vagy szent ? M égis: A szenttéavatások történeti tanúsága szerint IX. Gergely pápa óta van ez. a dis­ tinkció, hogy „boldog” és „ szent”. E n n e k lényegében milyen spirituális előzm énye van? Ja k u b in y i György: A „boldog” megszólítás eredeti­ leg a szenteknek kijárt, ezért a liturgikus szövegeinkben, minél régebbiek azok. nem is fordul elő a „szent” meg­ szólítás. A boldoggáavatást

komolyabbá tegy ék a szenttéa­ vatások előtti kivizsgálást. Azelőtt egyszerűen a vox populi avatott valakit szentté, azzal hogy jártak a síijához. közben­ járását kérték, majd pedig megindult a csodaáradat. Ez maga utón vonla a zarándokla­ tok erősödését, és utána, mikor már kész tények elé állították a hivatalos egyházat, akkor a helyi püspök utólag jóváhagyta az illető szent kultuszát. így például Szent Ágostont soha senki sem avatta szentté, és ki vonná ma kétségbe, hogy szent, ott van a naptárunkban és kijár neki a szent megszólítás. Amikor aztán a Szentszék látta, hogy' az ilyen vidéki szenttéa­ vatás nem mindig felelt meg a hitbeli követelményeknek, a jogi gondolkodás hatására, a szenttéavatások jogát fenntartot­ ta magának. A Liturgikus Kongregáció közlönyének, a Notitiae-nek legutolsó számá­ ban olvasható egy tanulmány a szenttéavatásokról, abban írja, hogy ma nagyon erős a mozga­ lom. és a Szentszék fontolgatja, hogy a boldoggáavatást, mint közbeeső fázist eltöröljék. Á ldással cvaiigelizálu n k Mégis: Köszönjük az. inter­ jút. Kérhetnénk-e egy áldási, hogy B oldog Apor Vilmos közbenjárására ez a mi Lapunk, és m i m agunk is, az evangeliz.áció m egújult eszkö­ zei lehessünk? Jakubinyi György: Benedictio Dei omnipotentis. Patris et Filii et Spiritui Sancti ascendal super vos et maneat semper! Ámen. Kérdeztek: Szénépetn István

E G Y H Á Z

iskoláink

A harmadik évezrednek nevelünk keresztényeket Iskoláink m inda n n yiu n k szántára létfontosságúak. A fia ta l nem zedék ezek­ ben a m űhelyekben kovácsolódik életrekésszé, fe ln ő tté . K ato liku s in téz­ ményeink a kereszténység világnézeti és gyakorlati szellem ében nevelik fia ta l­ jainkat. L apunk sorozatot indít, m elyben sorra szeretnénk bem utatni az. országban m űködő ka to liku s középiskolákat. A felvételizők döntését is sze re tn é n k megkönnyíteni cikkeinkkel. A gyulafe­ hérvári G ró f M ajláth Gusztáv Károly Líceumi Szem inárium m al kezdjük.

fiíjPPPFPFF * a,

*!. 1 ** * * w * * C 1 1 1

fiatal nemzedék nevelése nem­ csak a társadalmi, de a legfontosabb egy­ házi problém ák közé is tartozik. Köztudott, hogy a magyar oktatást a bencés szerzetesek alapozták meg, és hogy az Egyház mindig is meghatározó szerepet játszott az oktatás és a nevelés fejlődésében. Csak a szekularizálódás hozta magával, hogy manapság eimyire szétvált a profán és a vallási oktatás. Egy évvel ezelőtt a magyar oktatás millenneumát ünnepeltük. A dicsőséges múlt. a feltérképezhetetlennek tűnő je le n nem feltétlenül a legfelhőtlenebb jövőt garan­ tálja. Mégis fontos a számvetés. Fontos , olyan szempontból, hogy' tisztán láthassuk iskoláink perspektíváit, ugyanakkor nélkülözhetetlen a különböző problémák kiküszöbölése, megoldása érdekében, de I az évszázadok alatt kialakított pozitív. I hatékony gyakorlat továbbfejlesztésének érdekében is. Rovatunkban éppen ezen meggondoi lásból szeretnénk bem utatni oktatási I intézményeinket, amelyek a TanügymiI niszlérium által meghatározott célok megI valósítása mellett valamivel többre hivaI toltak. Egy iskola minőségét, szellemét nem feltétlenül oktatási szabályai, törvényei, a felvételi vizsga szigorúsága határozza meg, de még a tanárok felkészültsége sem. hanem mindenekelőtt az iskola tanulói, hallgatói. Megszámlálhatatlan szempont létezik, amelyet figyelembe kell vennünk [egy oktatási intézmény bemutatásában.

Egyetlen szempont azonban m essze­ menően megelőzi az összes többit. A leglényegesebb kérdés tehát, hogy az iskolát többé-kevésbé sikeresen elvégző diáknak milyen esélyei vannak helyt állni a társad;Jóm­ ban. a továbbtanulásban, mennyire életképes, megtalálja-é a helyét miután kiszabadul az isko­ la biztonságot jelentő falai közül (vö. „Non scholae, séd vitae discimus”)? Nekünk azonban iskoláink bem u­ tatásakor nem áll szándékunkban egyetlen intézm ényt sem „felm agasztalni”, sem pedig fölötte ítéletet mondani. Egyszerűen a tényeket próbáljuk feltárni, remélve, hogy sikerül józan ítéletalkotásra serken­ teni az Olvasót. Ezen sorozatunkat a gyulafehérvári Gr. M ajláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium bemu­ tatásával kezdenénk. M ár csak azért is. mert ez az intézet áll mind térben mind pedig struktúrájában legközelebb hozzánk. - Iskolánk története visszanyúlik a X III. századba, am ikor itt. Gyulafehérváron megalakult a káptalani iskola, amely elsősorban papképzéssel foglalko­ zott - kezdi Baráti László igazgató úr. akit megkértünk, hogy tájékoztasson az iskola történetéről, jellegéről. - De itt tanultak azok a világiak is, akik később az Egyház és a lakosság peres dolgait intézték. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy Erdély egyik legrégibb iskolájáról van szó, amely a történelem folyam án nagyon sok áta­ lakuláson ment keresztül, de szellemisé­ gét, és az egyházhűségre való nevelés célját nem adta fel soha. A II. világháború után egy ideig a püspökség épületének ún.

őszétől új iskolaépületben kezdte a tanévet. Ez az új épület is csak átmeneti tartózkodási hely et jelent, amíg a Majláth püspök úr által építtetett iskolaépületei vissza nem kapja az egyház­ megye. E bben az ép ü letb e n je le n le g az 1 Decembrie 1918 egyetem működik. Az új iskolaépület az USA-beli katolikus püspöki kar támogatásával épült. Ehhez tartozik egy kápolna és a tanári lakások. Az intézet elsősorban azokat a fiúkat fogadja, akik papi hivatás gondolatával foglalkoznak. De mivel ezekből nem telik be egy osztálynak a létszáma, ezért olyanok is felvételizhetnek, akik egy­ szerűen csak keresztény nevelést óhaj­ tanak. A felvételin az állam által meghatározott kritériumok a mérvadók. - Iskolánkban jelenleg minden tár­ gyat szakképzett tanár tanít - folytatja az igazgató úr. - Itt végzett diákunknak lehetősége van arra, hogy érettségi vizsga után akárm elyik más egyetemre felvételizhessen, ami a múlt rendszeiben nem volt lehetséges, mert a kommunista hatalom nem ismerte el az iskola által kiadott érettségi diplomát. Az érettségi diplomán kívül még egy diplomát kapnak végző­ seink. amelynek birtokában az elemi isko­ la I-IV. osztályában hittant taníthatnak, amennyiben az érsek úrtól kérik ezt. és amennyiben az illető iskolában felveszik mint hitoktatót. Javadalmazása ugyanúgy történik, mint a megfelelő fokon lévő tanü­ gyi kádereknek, (folytatás a következő oldalon) Takó István és Székely Szilárd János

E

G

Y

H

Á

Z

All VATIKÁNI ZSINAT A

A harmadik évezrednek nevelünk keresztényeket —

folytatás az elő ző oldalról

A kisszem inárium ot az is m eg­ különbözteti a többi humán líceumtól, hogy intenzív zeneélet (kórus) és kán­ torképzés is folyik az órarendben szerep­ lő énekórákon kívül. A kórus Fodor László volt enyedi kollégiumi tanár úr szakértelm ét dicséri. Ez a kórus középiskolai szinten Erdély szerte megállja a helyét, énekelt a Strassbourg-i Európa Parlament épületében, és az idén kórustalálkozót szervezett G yulafe­ hérváron. A kántorképzés Geréd Vilmos kolozsvári karnagy irányítása alatt folyik azok számára, akik kántorok szeretnének lenni. - Hangsúlyozni szeretném figyelmeztet az igazgató úr. - hogy iskolánk megszűnt kántoriskolának lenni, valójában sosem volt az. Azért kellett ezt a nevet viselnie az elmúlt rendszerben (Római Katolikus K ántoriskola), mert másként nem maradhatott volna fenn. A kántorképzés problémája nincs megoldva egyházmegyénkben, ezért szükség lenne egy kántortanító-képző felállítására, amely felvállalná ezt a tevékenységet. A modem ifjúság nevelésében nagy szerepet játszik a szellemi képzés mellett a lelki nevelés. Sok középiskolából ez tel­ jesen hiányzik, legjobb esetben az iskola pszichológiakabinetet tart fenn, ahol az iskola pszichológusa kezeli azokat, akik hozzá fordulnak. - A lelki nevelés azért fontos. - mondja Dániel Ernő. aki a kisszeminárium spirituálisa, lelkivezető­ je, - mert ebben a korban egzisztenciális i-prHficpV tnpnilnek fel a serdülő fiatalban.

K

is s z m

im

t

m

—

szabadság, hit. remény, bizalom, szeretet. Nem mindegy, hogy kap-e választ ezekre a kérdésekre, és az sem mindég}', hogy honnan kapja. Ezért feladatom at úgy határoznám meg, hogy segítségnyújtás ezen problémák közötti eligazodásban. A spirituális segít a rábízott fiatalnak abban, hogy az életről kialakuljon egy képe. Segít ennek a képnek a kialakulásában, de nem határozza meg ezt a képet. U gyanakkor segít az élethivatás tisztázásában is. és arra biztatja az ifjút, hogy működjön közre a hivatás kegyelmével. Ha egy kívülálló betekintést nyer a kisszem inárium életébe, elámul azon, hogy a fiúk minden perce be van osztva. Egy viszonylag nagy közösség egy ilyen szűk helyen nem tud másként tanulni, dolgozni, pihenni, csak ha bizonyos nor­ máknak. szabályoknak eleget tesz. S hogy ez gördülékenyen menjen, az intézet fegyelmi prefektusa. Dávid György az, aki a belső szabályzat m egtartását ellenőrzi. A prefektus segítségére van a négy magiszter, akik a kispapok közül kerülnek ki. Mindegyik magiszter egy osztályt felügyel. Feladatuk a tanulási idő kihasználásának ellenőrzése, az osztá­ lyokon belüli esetleges konfliktusok feloldása illetve megoldása. Ebben nekik a duktorok segítenek, azok X l-X ll-es diákok, akiket a tanári kar erre kijelöl. A katolikus oktatás fontossága nem kérdéses. Katolikus iskoláink egészséges jellem ű és lelkületű em bereket szeretnének nevelni. Ilyen emberekre nagy szüksége van a mai rohanó világ­ nak. Szükség van olyan elhivatott keresztényekre, akik Isten országának építőiként élnek, akik életükkel hirdetik az evangéliumot. Rövid összefoglalónk végén, ame­ lyet a teljesség igénye nélkül állítottunk össze, köszönetét szeretnénk mondani Baróti László igazgató úrnak, Dániel Ernő spiri atyának és Dávid György «At-öföVin1c úm ot ami prt infhrmá ni (Síkkal

A z egyház, jelenlétét az, iskoláztatás­ ban a katolikus iskola teszi különösképpen kézzelfoghatóvá. Ez az iskola, éppen úgy, mint a többi, a m űvelődés céljait és az ifjúság jellem ének alakítását szorgalmazz«. • Vannak azonban sajátos feladatai M egteremti az. evangéliumi szabad­ ság és szeretet légkörét az iskolai közösségben, segíti a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibon­ takoztatásával együtt növekedjék bennük az az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek. Végül, az egyetem es kultúrát úgy kapcsolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye já rja át a világról, életről és em berről fokozatosan szerzett ismereteiket. ((HE S )

A kisszem inárium ok a bontakozó | hivatásokat ápolják. Bennük sajátos vallási neveléssel, elsősorban lelkivezetéssel arra készítsék fel a növendékeket, hogy a Megváltó Krisztust odaadó lélekkel és tiszta szívvel kövessék. A z elöljárók atyai | vezetése alatt, amelyet a szülők közrem űködése is támogasson olyan életet éljenek, amely a serdülök korával, lelkivilágával és fejlődésé? összhangban van és mindenben alkalm azkodik a józan lélektan törvényeihez; kellőképpen ismerjék tehát az, életet és tartsák fenn az érintkezést családjukkal. A növendékek tanulmányait úgy kell : elosztani, hogy azokat máshol hátrány n élkü l folytathassák, ha más életm ódot választanak. Hasonló m ódon kell ápolni a serdülők és fiatalem berek bontakozó hivatását az. olyun intézetekben, am elyek az adott helyzetben a kisszem inárium ok célját is szol­ gálják, nem különben azokét is, akik m ás iskolákban, egyéb tanintézetek­ ben tanulnak. Sok gondot fordít­ sanak a kései hivatások számára | létesült intézetekre és müvekre, (Ü T 3)

Merre tart a Batthyaneum ?

7 ' ■‘JL ílo k z a to s é p ü le t á ll a g y u la f e h é r v á r i K a to lik u s 1I ittu d o m á n y i I n té z e t b e n tla k á s á ­ val s z e m b e n F e lir a ta . B a tth y a -i n eu m . b ü s z k e s é g e t é s b iz t o n ­ s á g é r z e t e t k e lt b e n n e m v a l a ­ hányszor e ls é t á l o k e lő tte . M ú ltu n k j e l e n v a n . te h á t m i is je le n v a g y u n k . Z á r ts á g a p e d ig k ív á n c s is á g o m a t in g e r t i: M i f o ly h a t a fa la k m ö g ö tt ? Az 1 7 9 4 -tő l (ú ja b b k u ta tá ­ s o k s z e r in t 1 7 9 8 -tó l) fe n n á lló . B a tth y á n y i Ig n á c á lta l a la p íto tt k ö n y v tá r a t lé t r e h o z ó j a közk in c e s é k ív á n ta te n n i. U g y a n íg y a k ö n y v tá r é p ü le té b e n s z in té n á l t a l a te r e m t e tt c s i l l a g á s z a t i o b s z e r v a tó r iu m o t is. B a tth y á n y i s z á n d é k a k is s é k é s v e lé p e t t é le tb e a h i i á l a u tá n tö b b m in t h ú sz é v ig e lh ú z ó d ó ö r ö k ö s ö d é s i p e r m ia tt. 1 8 1 7 -b e n a k ö n y v tá r v é g re k ö z h a s z n á la tú in té z m é n y ­ e iv é v á lt. 195 1 -b e n a ro m á n á lla m b ir to k á b a v e tte a z a d d ig egyházi tu la jd o n b a n le v ő k ö n y v tá r a t. 1 9 7 4 -b e n p e d ig b e z á r ta k a p u it a tu r is ta f o r g a lo m e l ő t t . J e l e n l e g is e b b e n a z á lla p o tb a n v an . n o h a az 1989ben b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á s v a la m e n n y it e n y h í t e t t a s z i ­ g o ro n A B a tth y a n e u m j e l e n l e g , lé v é n , h o g y ré g i k ö n y v e k tá ra , in k á b b a tu d o m á n y o s é le t k ö z p o n tjá b a n á ll. 6 9 0 0 0 k ö te te ,: k ö z ö ttü k a h íre s C o d e x A u re u s. v a la m in t a h a ta lm a s k é z ir a t és ő sn y o m tatv án y gyű jtem én y (1 6 7 8 k é z i r a t ; 6 0 7 ő s n y o m ta tv á n y ) ig e n c s a k v o n z z a a tu d ó s o k a t. A

g a tá s á n a k te k in te té b e n a m a g y ­ a ro rs z á g i s z a k e m b e re k . A M a ­ g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia , a L is z t F e re n c Z e n e tu d o m á n y i A k a d é m ia , v a la m in t a k ü lö n ­ b ö ző m a g y a r e g y e te m e k k u ta tó ­ in a k n e v e i b ő s é g g e l o lv a s h a tó ­ ak a lá to g a tá s i k a ta ló g u s b a n . Ám a n y u g a ti k u ta tó k is je le n vannak: Németország. F r a n c ia o r ­ sz á g . D á n ia s z a k e m b e re i. A k ö n y v tá r ig a z g a tó n ő je s z e rin t a lá to g a tá s le h e te tle n ­ sé g e az e g y s z e rű tu r is ta s z á ­ m ára e ls ő s o rb a n a n n a k k ö s z ö n ­ h e tő . h o g y n in c s e n e k m eg a m e g fe le lő v é d e lm i k ö rü lm é n y e k a k ö n y v e k é p s é g e é rd e k é b e n . A z o n b a n e b b e b e le já ts z ik a fe n t e m líte tt k ö rü lm é n y is: a B a tth y a n e u m ré g i k ö n y v e k e t ő r iz , m e ly e k a közem ber s z á m á ra h o z z á f é r h e te tle n e k s z a k tu d á s ille tv e n y e lv tu d á s h iá n y á b a n . A k ite r je d t tu d o m á n y o s k a p c s o la to k és a n y u g a ti v ilá g fig y e le m e l le n é r e a B a tth y a ­ n e u m e lé g g é s z e g é n y i n t é z ­ m ény. S z in te k iz á r ó la g a N e m z e ti K ö n y v tá r á lta l k iu ta lt ö s s z e g e k b ő l él. A h a ta lm a s g y ű jte m é n y k e z e lé s é r e m in d ­ ö ssz e h áro m sz e m é ly t fiz e tn e k . H ogy ez e lé g te le n , az is m u ta t­ ja . hogy a k ö n y v tá r m u n ­ k a k ö z ö s s é g e k é t ú ja b b á llá s lé te s íté s é t k é r te a R om án N e m z e ti K ö n y v tá r v e z e tő s é g é ­ tő l. Egy k ö n y v tá r o s és egy in fo rm a tik u s s z a k e m b e r a lk a l­ m a z á s á ró l v an szó. S ha m ár az in fo rm a tik á n á l ta rtu n k , h a d d e m líts ü k m eg az I n te r n e th e z v a ló c s a tla k o z á s te r v é t is. J e le n le g ez le h e te tle n , n em csak in f o r m a tik u s szak -

is . N in c s e n e k m e g fe le lő t e l ­ je s ítm é n y ű gépek, a katalógusok és az a d a tb ázis ö ssze állítása pedig fo ly a m atb an van. A z u tó b b i m ű v e le t ig en b o n y o lu lt. A h h o z u g y a n is, hogy a könyvek és k ö n y v g y ű j­ te m é n y e k s z á r m a z á s i h e ly é t m e g á lla p íts á k , re n g e te g u tá n a ­ já rá s s z ü k s é g e s . Egy p é ld a erre a C r is to p h o r u s M ig a z z i b é c si é rs e k h a g y a té k á b ó l s z á rm a z ó , B a tth y á n y i á lta l 1 7 8 3 -b an m e g v á s á ro lt g y ű jte m é n y k a ta ló ­ g u sá n a k az e lk é s z íté s e . A hhoz, hogy e k a ta ló g u s te lje s leg y en , a k u ta tó n a k A u s z tr iá b a n k ell te te m e s id ő t tö lte n ie , m ivel ez a k o lle k c ió s z á rm a z á s i h e ly e. E h h e z p e d ig p é n z és k a p c s o la ­ to k k e lle n e k . N em k is m unka a m in te g y n y o lc e z e r k ö te t e re d e ­ té t p o n to s a n f e lté r k é p e z n i. N e h é z s é g e t je le n t az is. hogy a k ö n y v tá r a t 18 17 k ö rü l á tr e n ­ d e z té k . s a p o lc o k o n is so k at k e ll k e r e s g é ln i a h h o z . h o g \ e g y -e g y p é ld á n y e lő k e rü ljö n . M in d a z o n á lta l so k a t s e g í­ te n e k az ide lá to g a tó , itt k u ta tó k ü lf ö ld i s z a k e m b e re k . K u ta ­ tá s a ik e re d m é n y é t re n d s z e re s e n m e g k ü ld ik a k ö n y v tá rn a k , s ez nag y s e g íts é g e t je le n t a k ö n y v tá r m u n k a k ö z ö s s é g é n e k K ü lö n ö s e n a m a g y a ro rs z á g ia k v is e lik s z ív ü k ö n a k ö n y v tá r so rs á t. A z id é n f e n n á llá s a és e g y ­ b e n a l a p í t ó j a h a lá lá n a k k é tsz á z a d ik é v fo rd u ló já h o z é r k e ­ zik a B a tth y a n e u m . A je le n tő s e s e m é n y a lk a lm á b ó l tu d o m á ­ nyos k o n fe re n c iá t sz á n d é k o z ik re n d e z n i a k ö n y v tá r ig a z g a tó n ő ­ je.

—

I

Értékváltás

N y u gat- E li rop á b an a tá rsa ­ d a lo m tu d o m á n y az, értékek á tm in ősít lé sé rő l beszél. E zzel a té m á v a l k a p cso ­ latosan ta rto tt n ek ü n k k é t napon k e re sztü l elő a d á so k a t M ic h a e l S ch n a rre r b é c si etik a p ro fesszo r az e lm ú lt év dec. 5-én. A vele való in terjú b a n p ró b á lju k m e g o szta n i az o lva só va l a n y u g a ti vilá g d ilem m á já t , az értékváltást.

Mégis: Előadásaiban hallottuk hogy van egy bizonyos értékkáosz, a m ai világban. Hogyan m utatkozik ez, a jelenség az, ifjak ko n krét életében ? M.S.: A fiatal generációnak sok problémája van. mert egy nagy változás következett be, és mindenki azt kérdezi, mi történik itt most körülöttünk. Milyen fajta hagyomány okai vehetünk át az elődeinktől? A második világháború utáni korban élünk és az életszínvonal mindegyre magasabbra hágott, különösen N yugat-N ém etországban és Nyugaton. Lehet, hogy nem annyira jellemző ez a keleteurópai országokra, ez is igaz. A fiatalabbak kérdik: melyek a jelenlegi lehetőségeink. Mint etikus, próbálok irányvonalakat adni az embereknek, arról hogy mi lehetséges és mi nem. Mi az oka a mai értékváltásnak? És ez eléggé bonyolult. Például, hallhatták az legutóbbi előadásban, ha a nők munkájának a kérdését nézzük, nagyon bonyolult a helyzet. Nagyon nehéz erről beszélni ma. mert nagyon sok dolog közrejátszik ebben a folyamatban. Nem elég azt mondani, hogy a feleség szeret dolgozni. Ez nem minden. Beszélni kell ugyanakkor az ország politikai és gazdasági helyzetéről. Melyek a nemek közötti viselkedési szabá­ lyok? Partneri a kapcsolat vagy inkább alárendeltségi a családban? Vajon az apa a feje a családnak, vagy pedig partnere a feleségnek és a gyerekeknek? És én azt hiszem, hogy nagvon-nagyon szükséges ezt figyelembe venni, és beszélni róla. Máskülönben nem leszünk képesek megra­ gadni az értelmét, miért van ez így ebben a helyzetben, vagy miért nincs így. Általában nem beszélünk tisztán erről, mivel nem tudjuk meghatározni. Ez azt jelenti, hogy kijelentéseink körvonalakkal bírnak: tudjuk, mit értünk az illető fogalmon. Ma reggel az első előadáson elkövettem például egy hibái. Azt hittem, mindenki számára világos, mi az. hogy posztmodem. Az én fejemben ez na-

ezzel a háttérrel bíijatok. És a rektorotö: figyelm eztetett: ..Te a posztmodernríj beszéltél. Mi ez? Mit jelent?” Nyugaton» tizenkét éves fiatalok szájából lehet hall „Én posztmodem pasas vagyok.” És mindenki tudja, hogy a posztmodern val mi nagyon nyitottat jelent: többet tanuld gyerekként, mint a szüleim. Például kor júterezni tanulnak, és mindenki lianyalf vágódik, hogy a gyerek többet tud, mint ő. Tehát, az értékváltásban különböző tenden­ ciákat észlelünk. És csak akkor tudhatji| meg. hogy miről szól. ha ismerjük ezeket az irányzatokat. Például a viselkedésmintái idősek és fiatalok között, férj és felesé között Mégis: H ogyan lehet kitörni ebből ű: helyzet bői ? M. S.: Az irányvonalak a tudatváltoztatf felé mutatnak. Az embereknek tudniuk kell, hogy az individualista felfogás nem fogja! meghozni a boldogságot, amelyet várnak M indenki arról beszél, hogy szabadság kell neki. Ez a jövőnk és ebben a szabadságba’ leljük meg boldogságunkat. Ez azonba egyáltalán nem igaz. Csak akkor lesz jó tár-t sadalom. ha összekapcsolod a saját| lehetőségeidet, azt. amit tenni akarsz az ettől különböző kötelességekkel. Csak akkor tudó a problémákat kezelni, ha be tudod építeni a kötelességeket és felelősségeket. Mégis: M int aktív realisztikus típusú ember... M. S . : Igen. mint aktív realisztikus. így iga^ Aktív realisztikus... ahogy én ezt a típuf jellemeztem, nem hangzik olyan dramatiká san. szerényen hangzik. Azonban van egy nagy előnye: azt mondja, hogy a dolgo pozitívan kell néznünk. Ha állandóan azj mondogatjuk, hogy „Ez rossz! Ez nem tet­ szik!”, a társadalom negatívvá és a közérzet alapvetően rosszá válik. Jó. azt imételgeted hogy ez nem tetszik, az nem tetszik, de akkoj mi pozitív az életedben? Semmi Ez. közeljaj a nihilizmushoz. Ez hülyeség. Az életben sok

Európában

mondanunk: „Ez szintén fontos számomra!” A médiáknak jutott a kulcsszerep az elkövetkezendő időben. Ok befolyásolják a társadalmat, mert ők teremtik meg az emberek véleményét. Ez szerintem nagy gond. mivel ők mondanak valamit és mindenki ennek az álláspontnak megfelelően cselekszik. M ani­ pulálják az embereket. És a médiák nyomás alatl vannak. Például N yugaton azért az újságért adnak pénzt, amelyben botrány van. Ám a botrány az legtöbbször negatív. És a po­ zitív dolgokat általában elhanyagolják. Nem beszélünk a szép dolgokról. Az nem érdekli az embereket. Csak a rendkívüli esetek érdeklik az embereket, és az olvasónak vagy rádióhall­ gatónak úgy tűnik, hogy a társadalom rossz. Ám ez nem igaz. Ez csak egy oldala a tár­ sadalomnak. Ez csak azéri van, mert az ilyen információknak jobb a piaca. Mégis: A zt hallottuk az. előadások alatt, hogy létezik egy bizonyos zűrzavar am ikor m eg kell állapítani, hogy m i az. igaz. és m i a hamis, m i jó és m i a rossz. Mos, ki m ondja m eg nekünk, mi micsoda ? M. S.: Elsősorban a lelkiismeretem. Ám a jó lelkiismeret előfeltétele az, hogy megtanítot­ tak, hogy m egkapod az érzékel annak megítélésére, hogy mi történik körülötted, és azután megvan m ár a lehetőséged, hogy különbséget tégy jó és rossz között. És ez azt jelenti, hogy te tudod a te szüléidről, vagy nevelőidről, hogy jó emberek, hiszel nekik és ők megmutatják, hogy mit kell tegyél. Azután a szívemre és az értelmemre kell hallgassak. Ez a három vagy négy dolog, a nevelés, a szív és az ész úgy gondolom, képessé tesznek, hogy elég jól eldöntsd a kérdést . Mégis: A m ezeket befolyásolja a f e n t em lített zűrzavar... M. S.: Midenkit befolyásol ez a zűrzavar. Rendszerint Nyugaton hallom az embereket, hogy nem tudják, mit kellene tenniük. És azt kerdem tőlük: „Meghallgattad-e a szivedet? Mi a te tehetséged, az, ahol nagyon ügyes V ílPV ?”

O

n p in tn H n m

m r\nHia ” P c

oH /nr

azt mondom neki: „Végy ki egy-két hét szabad időt és menj el lelkigyakorlatozni. Állj szóba magaddal úgy igazán, és mint keresztény, állj szóba az Istennel. Imádkozz életed jó szám­ bavételéért. Mi a döntésed?” Különösen azok­ nak a fiatalem bereknek, akik papok szeretnének lenni és egész életükre dönteniük kell. szükséges efölött elmélkedni. És mielőtt döntést hoznál, ezt igazán meg kell lenned. Meg kell hoznod a különböző döntéseket, el kell választanod a pozitív és a negatív dolgo­ kat. Én sokat beszélgettem fiatal kispapokkal, akik szüleik nyomása alatt álltak. Az apa vagy anya tetszése szerint való cselekvés nem szabad döntés. Soha. Egy másfajta nyomás az, amikor egy rokon pénzt ad, és elvárja ennek fejében, hogy a fiatalember pap legyen. Hát ez az. élet. A mások által manipulált élet. És ha azon a ponton vagy. hogy azt mondd. „Igen. pap leszek! ', azt is figyelembe kell venned, miért akarsz pap lenni. És. ha igazán be­ csületes vagy magaddal szemben, akkor képes leszel egy jó élet-döntést hozni. Ha az én életemben valaki nyomás alá helyezett, mindig megálljt mondtam. És ez nagyon etikus dolog. Ha nem vagy igazán tisztában a döntéseiddel, mondj először megálljt: „Több időre van szük­ ségem.” Nagyon szomorú lesz egy plébánia hívei számára, ha öt-hat év papság után azt mondod: „Sajnálom, elmegyek. Meg szeretnék nősülni.” Tehát az irányvonalat, amelyet vársz, nem lehet megadni, mint egy receptet. Nem lehel úgy felfogni, mint a főzést: teszek ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit és nagyon jó ebéd lesz belőle. Úgy gondolom, a tegnap a fundam entális órán jól mondtam, hogy a törekvés, irány sokkal fontosabb, mint egy' dolog. Nem minden kispap mondta fél óra gondolkodás után, igen. ő pap lesz. Ez nagyon ritka. Az embereknek szükségük van egy ten­ denciára: „Igen. lehetek pap. mert azonosítani tudom magamat a papsággal.” (folytatjuk) Kérdeztek: Nem es István és Cz.ikó László

„A nevem M ichael Schnarrer, a volt Kelet-Németorsz,ágb ól származom. 1965-ben szület­ tem Drezda mellett Szászországban Először asz­ talosmesterséget tanultam. A zután öt évet tanultam M agdeburgban és Erfurtban. 91-ben az. Egyesült Államokba m entem és három évig a flarvard Egyetemen tanultam, etikában szakosodtam. A licendátust ott tettem le etikából, amely megadta nekem azJ a nagy alkalmat, hogy bepillantást nyerjek a politikába, jogba és üzleti életbe. 1994 után Becsbe m entem . Azóta ott vagyok Becsben, m int az etikai és Társadalomtudományi Intézet segédtanára. A m últ évben fejeztem be az első tézisemet. Ez nagy siker volt, a ném et nagykövettől átvehettem a Kutschak díjat ezért a munkáért. Könyv form ájában is m egjelent ez a dolgozat, címe: M unka és értékváltás a posztmodern Németországban. A m ú lt évtől dolgozom a m ásodik tézisemen, amelyet m ost fejezte m b e p á r h e te . A n o r m á k r ó l és a te r ­ m é sze tjo g ró l írtam . ”

NAPLOJEGYZET Felebarátod ökre, liáza, után kívánságod ne légyen: Ilyen szegénységekre vágyni nagy szegénység és csúnya szégyen! Orrodba édes illatot gyú jts, szívedbe békét és mosolygást, szemedbe fé n y t, hogy az utolsó napon is tudj örülni fo lyvá st •képp szólj csak és ne m ondj mást: köszönöm, hogy tápláltatok, hús, alma, búza, lencse, borsó! A m in t j ó volt hozzám a bölcső', tudom, hogy j ó lesz a koporsó. Ki m ost lefekszik, nem kívánta, hogy fö ld je legyen, háza, ökre, de am it látott, gyönyörű volt, és véle m aradt mindörökre. És övé m aradi m indörökre. físida J e n ő

óta Camus Pestis-ének N 'apók * annál az epizódjánál időzöm, ahol nyil­ vánvalóvá válik, hogy súlyos kor fészkelte magát a városba. Mennél töb­ bet gondolkodom a jelenéten és annak a mesteri lélekrajzán. annál több párhuzam bukkan elő olvasmányaim közül. A pestis váratlanul éri Orant A kép azonos az evangéliumban olvashatóval: ..Mén amint a vízözön előtti napokban csak ettek, ittak és nősültek és férjhez mentek, egészen addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, s nem is gondol­ tak rá. amíg cl nem jött a vízözön és el nem ragadta mindnyájukat: igv lesz az Emberfia eljövetele is." A lét megszokott kereteibe merülve az. ember hajlamos arra. hogy a valóság, saját valósága dim enzióiról ne vegyen tudomást. Holott ezek épp az. élet valódibb tájai felé lendítenének bennünket. lvan lljics haldoklik. Jó ideig azon­ ban még nem hiszi, nem képes elhinni, hogy ez a sztori valóban az ő személyére szabott halálról szól Tolsztoj szűkszavú, mégis rendkívüli realitásérzékkel ecseteli emberi komolytalanságunk és tudatlanságunk ezen oldalát A pestis ugyanígy az. emberi sebezhetőségre és hitelességre hívja fel Oran lakóinak a figyelmét, am ikor betör a városba.

szerelm eik szeszlángocskait most egyszerre hatalmas űrrel, fenyegettetéssel és addigi életük hazugságával kell szembenézzenek Különös, hogy mindezen kérdések a szeretet köré pola­ rizálódnak. annak a valódiságát kérdő­ jelezik meg az. em berek magukban, annak a hiány át szenvedik meg a legjob­ ban a szorongattatásban. Furcsa - mon­ dom - mert az Evangélium v égső mon­ danivalója és felhívása az egyre hitele­ sebb szeretet. .A világvégi iiéle megfestésénél Jézus a fele baráti szeretet cselekedeteit követeli a fellámadottakon (Ml 25. 31-46). Érdekes módon, mert Iván lljics nem tud meghalni, míg rá nem jön arra. amit clete során elmulasz­ tott. s ami egyedül képes átemelni őt a túlvilágra. A végső mondanivaló, világnézettől függetlenül, egybecseng Az élet valódi dimenziói: szinte kényszerítenek, hogy tovább lássunk a/, ornuik hegyénél. Különösen ma. amikor annyi infor­ mációs csatorna tágítja töméntelen új dologgal a tudatunkat Mérhetetlen men­ nyiségben menetel lelkünk mélyrétegei felé a rengeteg emberi szenv edés, s vele együtt az örökérvényű törekvés a szabadulás felé. S hogy mennyire erről beszél Camus, álljon meg itt egy nem sokkal későbbi megjegyzés ugyanonnan: ..Az ostobaság mindig rendületlen, s erre rá is jönne az ember, ha nem gondolna

JÓ ZSIK A NEM SIR !

i í e d v e s Gyermekek, niár alig vár­ tam. hogy a MÉGIS gyerm ekoldaláh szólhassak Hozzátok, mert valami na­ gyon fontosat szeretnék Nektek elmesél­ ni Nem is túl régen történt az éri kedves kis városkámban. Olyan szépen sütött a nap. hogy a fák. virágok önfeledt kacagását színia hallani lehetett Minden gyermek boldogan szaladgált és örült a itiszta kék égnek, no meg annak, hogy- már közeledett a nagy Nyári Vakáció. A város közepén volt egy Nagy Bevásárlóház. De ha látnátok, hogy ott mekkora a sürgés­ forgás. jövés-m enés, zsíbongástolakodás. hát nagyon elcsodálkoznátok. Egyszer a nagy összevisszaságban feltűnt egy szegéin kisfiú, úgy hívták, hogy Józsika De ez a Józsika olyan erősen sín. hogy hangját nagyon messzire cl lehetett hallani... A felnőttek ott mentek el mel­ lette, de senki sem vette őt észre. így egyre csak síri. sírt. Sokan még rá is kiabáltak, hogy hallgasson, sőt, valaki még félre is lökte, s egészen a sarokba állította. Szerencsére éppen akkor jölt liazafelé az. iskolából a kis Dénes. Be akart m enni vásárolni, mert igen szerette, hogyha minden nap vehetett valam it magának az üzletekben. Észre is vette a síró Józsikát. jó erősen megbámulta, de arra gondol), hogy úgysem ismeri ezt az idegen gyermeket, meg olyan szegényes a külseje, hogy jobb. lm gyorsan elsiet. S azzal továbbment. Később Jancsi is arra járt kishúgával De ő még nem sokszor járt Bevásárlóházba. s ahogy látta az egyre

megijedt. De aztán felbátorodott, mert azt gondolta, hogy ő semmi esetre sem tudna segíteni egy ilyen gyermeken, hát ő is továbbment. Amúgy is sietni akart haza. hogy megnézze a tévében Tóni és Jerryt. És a kicsi Józsika könnyei csak hull­ tak, hulltak, és egyre súlyosabbak lettek... De mi történt ekkor.’ Hát. tudjátok, éppen arra járt egy piros arcú. vidám kisfiú is. úgy hívták, hogy Lacika. Kezében nagy adag hófehér vattacukor s még dúdolgatott is hozzá. Amikor észrevette Józsikát, megállt. Hosszan végigm érte szemével és nagyon megsajnálta. Hirtelen eszébe jutott, hogy a vasárnapi gyermekmisén azt hallotta, hogy az a fontos, hogy szeressünk, s az. a legeslegjobb. ha MI kezdjük el. Oda is ment egészen közel hozzá és megsimogatta az. arcát „Te miért sírsz?” -kérdezte kíváncsian. Józsika először csak bámulni tudta a nagy fehér cukorgömböt, de aztán arcocskája egvre simább és tisztább lett. majd felemelte mutató ujját, s szégyen­ lősen csak ennyit tudott mondani: „cukorgömb!” Ahogy egymás szemébe néztek, mintha az egész világot újra teremtették volna... M inden olyan más lett... Erre mindketten hang­ osan kacagni kezdtek. Lacika azonnal odanyújtotta a cso­ dacukrot. majd karoncsíptc őt és azzal kijöttek a nagy tolongásból. S , aztánmind csak sza­

ladgáltak.cicáz.tak. játszadoztak és ángy­ on boldogok volak. Még akkor is kacarásztak. amikor búcsúzkodtak. és ha jól láttam, jó erősen átölelték egymást. Gyermekek, amikor én czl láttam. Rálok gondoltam és röglön leírtam Nektek. Ugye tetszett ez a kis történet? Biztos vagyok benne, hogy ti mind Cukorgömbös Lacikák vagytok, akik észre-veszitek és felvidámítjátok a síró Józsikákat. Jézus mind-annyiunkat nagy­ on szeret, és az is fontos, hogy mi is szeressük egymást. Legyetek bátrak és tegyetek minél több jól egymással J r A És ha Ti valamikor ..Cukorgömbös Lacikák” tudtatok lenni, és ezt nekünk szívesen megírnátok, akkor mi nagvon-nagyon várjuk a Ti leveleitekéi. r* Józi

i

„K enyér a testnek, bor a léleknek, f ü s t a szellemnek.” (H a m v a s Béla)

Ahol forr a jókedv... borász, próbál valami olyant előállítani, amivel vendégeket meg tud kínálni. És ez egy bizonyos elismerés. Ezért a rollandiból egy keveset csinálunk, amit muskotállyal összekeverünk, vagy zalagyöngyével, attól függ. hogy milyen az évjárat a kövér szőlőből. A többit már szüret alatt úgy szedjük, hogy mindent egy helyre összepréselünk, és utána már az első fejtésnél próbálom kialakítani, hogy ne legyen nagy eltérés a borok minősége között.

— A gyulafehérvári m isebor m in d ­ annyiunk számára fo g a lo m és valam i­ képpen vonzó. Szeretném , ha Csaba bácsi egy kis eligazítást adna arról, miről is van szó. A zt szeretném kérd ezn i elsősorban, hogy az érsekség épülete alatt lévő pincék mióta szolgálnak borpinceként? — A borpince történetéről egész pontos leírás nincsen, de így hagyományokból vagy elbeszélések alapján feltevések vannak. Tudnivaló, hogy a pince kialakítása valam ilyen cél érdekében történt, s ennek m egfelelően, tudva, hogy a hegyaljai vidék híres bortermő vidék, biztosan már nagyon régtől fogva számítottak erre. s mivel a szentmise egyik lényeges kelléke a bor. ezért a Szent István alapította püspökség óta már kellett léteznie valahol egy bortároló helynek. A püspökség alatti pincékről egészen késői feljegyzések vannak csak. Például a legnagyobb pince is, amely pil­ lanatnyilag a legszebbnek számít, csak 1968-tól van nyilvántartva hivatalosan, mint borpince. Hogy azelőtt volt-e benne bor. nem lehet tudni. Attól a pillanattól fogva állandó borpince lett, mert akkor költöztették ki a püspökség borpincéjét a Battvaneum könyvtár alól, ahol egy csodálatosan szép. nagy borpince volt. Ezt központi fűtéshez szükséges helyi­ ség címén elvették. Akkor a püspökség a borpincével együtt átköltözött mostani helyére, és akkor rendezték be a ma is legnagyobb borpincét. A püspöki iroda alatti pincéről régebbi, még az 1800-as évekből van feljegyzés, hogy ott bort tároltak. A volt elődöm. Kellner Feri bácsi, akit én 1974-ben fölváltottam, és

volt szerencsém vele közel tíz esztendőn át dolgozni, nagyon sok tapasztalatot, élményt és történelmi tudást adott át nekem. A Kellner család a püspökség területén belül lakott és mindenes munkát vállaltak. Feri bácsi elbeszélése alapján, ami szájhagyományból eredezik. mert írás nincs semmiről, valamikor a nagy fejedelmek ideje alatt a nagypince börtönként szolgált. M ár az ő ideje alatt kerestük a levéltárban, hogy valahol, valam ilyen form ában utalás van-e erre. de nagyon kevés az utalás mind a borpincékre, mind a püspökség szőlőjére vonatkozóan. — K erüljünk közelebb a pincékhez, jelenleg hány fa jta bor található a pincékben, és milyen m inőségűek? — Hét fajta szőlő van. amiből bort készítünk, de nem készítjük külön-külön fajtaként, mert fönnáll az a veszély, hogy egyes fajták sokkal jobban kimagaslanak minőségileg, mint az átlag fehérvári bor. Nem tehetem meg azt. hogy egyes papok egy nagyon-nagyon jó minőségű bort kapjanak a plébániára, míg más plébánia egy egészen más minőségűt. Fajta szerint ami nekünk van. pl. egy szürkebarát vagy egy raj mű rizling. vagy egy kövér szőlő, ami jó években egészen kimagaslik, egy királyleányka vagy egy zalagyöngye. nem lehet ezekből különkülön bort csinálni úgy, hogy a minőség azonos legyen, s ezért próbálok, úgy 80% -ban egységes bort csinálni. Mindenki szinte ugyanazt a típusú bort Lapja egy év leforgása alatt. Persze szük­ ség van kevés protokollborra, mert presztízskérdés is. hiszen ha a? pmhpr

— Tudtomm al a gyulafehérvári egy­ házm egye papsága a bort innen vásárolja. Kérdésem kettős lenne: elégséges-e az. egyházmegye számára, illetve m ás vásárlóknak árúsítanak-e ebből a készletből? — Valóban az egyházmegye nagyrészt innen viszi a bort. sőt nagyon sok plébá­ nia van a B ánátból; vagy fönt M áramarosról. Nemcsak katolikusok, hanem ortodox plébánia is. folyamodik hozzánk. Ezért szükséges volt a nyolc­ vanas évek közepén újraültetni az egyik szőlőt, az úgynevezett Csillagda részt, amely már elég öreg volt. és a ter­ méshozamban ez nagyon érződött. Oda telepítettünk egy egész új telepítményt, ahol pillanatnyilag 28700 tő új szőlő van beültetve, és a legöregebb tő tíz éves. Ez a szőlős most indult be igazán a ter­ mésre. K ivált az idén a rossz nvár ellenére is megmutatkozott, hogy ezentúl a termés az évjárat jóságának függ­ vényében fog növekedni. A fiatal szőlő az azzal tudja magát megszerettetni, hogy megfizeti a befektetést, amit az ember ráköltött. Ennek ellenére volt egy időszak, amikor muszáj volt korlátozzuk a bort, mivel nem volt elég a plébániák­ nak. de most hál’lstennck oda jutottunk, hogy két éves tartalékkal dolgozunk, plusz a kiadás alatt levő bor három éves. Ez azt jelenti, hogy ha valamilyen ter­ mészeti csapástól megmenekülve min­ den évben el tudjuk érni azt a ter­ m éshozam ot. am it az em ber elvár, ak k o r egyelőre biztosítva van a bor a plébániák részére. — A k é t sző lő s k ö r ü lb e lü l mekkora te r ü le tr e rú g ? — A szőlővel ténylegesen betelepített terület tizenkét liektár. Az összterület tizennyolc l i n l r * A ™ - .- —

—

1

1 *

levő rés/., út. ösvény, hiányos parcel­ lák. úgy. hogy ténylegesen csak tizenkét hektáron gazdálkodunk. — A m iko r a bort kóstoló a bor gyűrűjét nézi, m it néz. tulajdonkép­ pen. M it lehet megállapítani ebbó'l ? — A bor analízise, minőségi ellenőrzése, sajátosságainak megál­ lapítása külön művészet. Ezt tanulni kell, szeretni kell, gyakorolni kell. Abból, hogy a pohárba kitöltött bor­ nak van karimája vagy nincs, még nagyon keveset tud az ember megál­ lapítani. Általában népiesen úgy mondják: „Jó karimájú bor, ez jó kell legyen.” Valóban van egy je l­ legzetessége a karimának, mert karimája csak a fajbornak van. Csúgör bornak, nem beszélve a hamis borról, soha nem lesz karimá­ ja. A gyenge évjáratú bornak vagy a beteg bornak sem lesz karimája. A karima tehát arra vall. hogy a bor jó. Viszont csak a karimáról ezt nem lehet egyértelműen megállapítani. Ez csak egy szemléltető: ránéz az ember és tetszetős a szemnek. A bor minőségének megállapítása a szag. íz. zamat, finom ság, lágyság, puhaság érzékelésével. ízlelésével történik. Szemre csak azt lehet mon­ dani. hogy tiszta, karimás, ennyit. — Em lítette a romlott bort. M ilyen a romlott bor ? — Inkább hibás bornak hívják ezt a szaknyelvben. Ebben nagyon-nagy011 sok m inden közrejátszik, a préselés, borkezelés, tisztaság, pin-

szőlő is. A bor egy nagyon kényes „szem ély” . Mi, borászok úgy kezeljük a bort. mint egy személyt. Nekünk a bor egy lény. amellyel pontosan úgy kell társalogni, pon­ tosan úgy kell kezelni, mint egy lénvt. Mert hogy ha nincs meg a közvetlen kapcsolat a bor és a borász közölt, akkor történhet meg. hogy hibás lesz a bor. Nem éppen a teoló­ gia újságjába illik de elmondom, egyik nagyhírű, elismert tanárom. Dr Csávossy György szavait, amelyIvel minket tanított: „Ha azt akarjá­ tok. hogy mindig jó borotok legyen, akkor sim ogassátok. Mert a bor olyan, mint a szép asszony, minél többet sim ogatod, annál jobbá válik ” És ez valóban így van. Ha az ember szereti, és mellé áll. még a hibás borból is tud jó bort csinálni Viszont lianyagsággal. nemtörődöm­ séggel és durvasággal még a jó bort is el lehet rontani, és hibás, „romlott bor" lesz belőle — M elyik az Ön kedvenc bora ? — Nehéz kérdés, mert annak elle­ nére. hogy borász vagyok, nem vagyok borivó ember. Szeretem ízlelni kóstolni a bort. társaságban meg is iszom, ám nem vagyok az az ember aki csak a bort issza, az a min­ dene. Viszont bárm ilyen jó bort tudok élvezni. Élvezem a tisztaságát, élvezem a szüzességét. Vagyis azt. hogy a fajta jellegzetességét vissza­ adja, szeretem a zamatokat, melyeket a tanultak alapján meg tudok külön­ böztetni. Nagyra becsülök egy fehérvári szürkebarátot, amelvik

neveL, m ert uralja a borokat. Ez nagyon nehéz, viszont nagyon sok sajá­ tossággal elhalmozott bor. íze. illata megtölti a szájai és az orrot, különösen ha evés előli fogyasztja, az az érzése, hogy pirítós ke­ nyeret evett Aztán az ún. neuburgi. amelynek borá­ ról azt mondták, hogy tel­ jesen szüzes, tehát nem lehetett semmivel össze­ téveszteni, annyira jel­ legzetes volt. Ez a fajta sajnos majdnem teljesen eltűnt, vidékünkről a kom­ munista idők alatt, amikor nem a minőségre, hanem a hozamra adtak a vezetők. Itt volt a gárdi muskotály, amiről azt mesélték, hogy ha az ember kibontott egy üveggel, az egész szoba megtelt a muskotályillattól. Melyik a jó? Hát ezzel úgy vagy ok, mint az ember az ételekkel. Nem tudnám azt mondani, hogy' csak egy kedvencem van. Minden bort élvezek, szeretek, és megadom a helyéi, amely megilleti. Előbb, vagy hátrább, vagy a közép felé, de nem tudom azt mondani, hogy ezt nem szerelem. Nagyon szépen köszönöm a Mégis Magazin nevében, és kívánok további j ó munkát és kitartást.

—■

— Köszönöm én is az érdeklődést, és ad ja Isten, hogy felszentelt papok­ ként is ízlelhessék a fehérvári bor jóságát és édességét. Czikó László

még I S

—

fe lir a t a kalkuttai g y e r m e k o tth o n

S h is h u B h a r a n f a lá r ó l -

az. emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak, M ÉGIS SZERESD ŐKET! Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedetedet. M ÉGIS TÉGY JÓT! Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket nyersz, M ÉGIS ÉRJ CÉLT! A jó, am it teszel, holnap már f eledésbe megy, M ÉGIS TEDD A JÓT! A becsületesség s őszinteség sebezhetővé tesz. MÉGIS LÉ G Y BECSÜLETES ÉS NYÍLT! A m it évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt, M ÉGIS ÉPÍTS! Az embereknek szükségük van segítségre, de ha segítesz, támadás érhet, M ÉGIS SEGÍTS! A legjobbat add a világnak, am id csak van, s ha verést kapsz cserébe, M ÉGIS A LEGJOBBAT ADD A VILÁGNAK, AMID CSAK