Fiatalok böllérversenye

Ahány mesemondó, annyiféle sárkány

A Cigánd Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2021 telén a roma legendák sárkányait bemutató könyvet jelentetett meg.

CIGÁND. A „Sárkányviadal – A sárkány alakja a roma népmesékben és az életükben” című kötet a hazánkban élő cigányság hiedelemvilágából ad ízelítőt, bemutatja a legendás roma sárkányokat és az ellenük küzdő hősöket. A könyvet a cigándi Kántor Mihály Általános Iskola diákjai illusztrálták.

Gazdag világ

A magyarországi cigány népi elbeszélések a változatos hagyományoknak megfelelően gazdag sárkányvilágról tanúskodnak.

Megfi gyelhető, hogy még egy szűkebb közösségen belül is a mesemondók a maguk sárkányát más-más testalakkal, tulajdonságokkal ruházzák fel. Ez nagymértékben függ a mesemondó életkorától, életútjától, olvasottságától, habitusától, s nem utolsósorban a közönség elvárásától: ki milyen sárkányról szeretne hallani. A legfontosabb, hogy minél félelmetesebb legyen… E lények fantasztikus alakja azt üzeni, hogy a cigány emberek fantáziája végtelen, csakúgy, mint érzéseik, érzelmeik világa.

Dancs-Oláh Attila, a Cigánd Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szerint a magyarországi cigány mesemondók évszázadok óta szőnek meséket a legendás sárkányokról. Az ország minden táján találkozhatunk e különleges teremtményekkel és a velük szembeszálló leányokkal, legényekkel. Meséikben a sárkányok próbák elé állítják a hőst, megküzdésre sarkallják, a fi zikai erejét, bátorságát edzik, leleményességre, kreativitásra késztetik. Új látásmódra, új nézőpont kialakítására sarkallják, amikre napjaink fi atalságának égetően nagy szüksége van – tette hozzá az elnök.

Scholtz Róbert, a könyv szerzője bízik abban, hogy a Sárkányviadal maradandó élményt nyújt mindazoknak, akik személyes indíttatásból vagy foglalkozásukból eredően meg akarnak ismerkedni a cigány népi kultúra örökségével. ÉM

A kötet borítója FOTÓ: OLVASÓNK

Meséinkben a sárkányok próbák elé állítják a hőst

DANCS-OLÁH ATTILA

Fiatalok böllérversenye

Karcsán a huszonéves fi atalok szakértő kézzel kanyarították a húst.

KARCSA. Első alkalommal, de hagyományteremtő céllal rendeztek bodrogközi fi atalok számára böllérversenyt Karcsán. A disznókat a hatályos jogszabályoknak és a sertéspestis miatt érvényben lévő járványügyi előírásoknak megfelelően vágták le egy arra kijelölt helyszínen, majd szállították a településre, a helyi általános iskola és a Nagy Géza Művelődési Központ közötti udvarra.

Kilenc csapat jelentkezett a megmérettetésre – mondta el lapunknak ifj abb Milinki László, a szervezők, vagyis a Karcsai Fiatalok Társasága Egyesület elnöke. Hozzátette: közösségük rendkívül összetartó, számtalan programot szerveznek már közösen, és az utóbbi időben sokat gondolkodtak azon, hogy milyen rendezvénnyel tudnák összefogni a térség fi ataljait ebben a téli időszakban. Ez indokolta aztán, hogy az ilyenkor szokásos disznóvágás köré szerveznek egy vidám programot. Ezért hirdették meg a böllérversenyt, ahol egyebek mellett a leggyorsabban kisütött tepertőt, a leghosszabb, szakadás nélküli kolbászt és a „legdisznóbb”, vagyis a legjobb, sertésből készült ételt díjazták. Milinki László hozzátette: a környékbeli települések fi ataljaival is kiváló kapcsolatot ápolnak, véleménye szerint ennek is köszönhető a jelentkezők szép száma. Kiemelte: a sikernek köszönhetően a későbbiekben is szeretnék megrendezni fi atalok számára a böllérversenyt. Megemlítette azt is: a biztonság kedvéért egy rutinos, hozzáértő felnőtt segíthette a csapatok munkáját. A karcsaiak mellett Pácinból, Alsóbereckiből, Felsőbereckiből, Sátoraljaújhelyről és Ricséről érkeztek fi atalok, volt olyan település, ahonnan több csapat is nevezett.

A perzselés után kezdődhet a feldolgozás

FOTÓ: BÓDISZ ATTILA

Hagyományőrzés is

A jobbára huszonéves fi atalok szakértő kézzel kanyarították a húst, fűszerezték a hurkát, a kolbászt, sütötték a tepertőt, a pörcöt. Több fi atal lány is részt vett a különleges versenyen, a legtöbben az egyik pácini csapatot erősítették. Köztük Séra Fiametta, aki elmondta: számukra nem különleges ez a helyzet, hiszen rendszeresen vesznek részt disznóvágásokon. Hozzátette: a szomszédos településről érkező megkeresésre azonnal igent mondtak, olyan baráti körrel neveztek, akikkel egyébként is gyakran vannak együtt.

Dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: jó látni, hogy a Bodrogközben még ma is vannak olyan fi atalok, akik őrzik a régi disznóvágások hagyományát, kezükben van a hagyományos feldolgozás rutinja. Hozzátette: talán nem is tudják, hogy a bodrogközi hagyományok egy fontos elemét tartják meg ezzel is. Emlékeztetett rá, hogy volt olyan ideológia, amely meg akarta szüntetni a házi disznóvágást, majd hazánk európai uniós csatlakozása idején is be akarták tiltani ezt a tevékenységet. Ám a disznóölés olyan mélyen gyökerező hagyomány a magyar vidék életében, amely túlélt minden eddigi nehézséget. Úgy tűnik, a Bodrogközben sok olyan fi atal van még, akik eltanulták szüleiktől, nagyszüleiktől a disznóvágás, -feldolgozás fortélyait. Nemcsak azt tudjuk biztosan ezáltal, hogy honnan származik a hús, amit a saját ízlésvilágunk szerint elkészítve fogyasztunk el, de őrizzük is eleink szokásait – fogalmazott a honatya.

Az esemény a disznóvágás után sem ért véget, mivel a zsűrizésre felkért Desperado Réka és Axel, a Kerozin együttes frontembere is fellépett, és előadásukkal szórakoztatták is a fi atalokat. A kiváló hangulatú verseny csapatai közül a legfi nomabb tepertőt a hazaiak, vagyis a Karcsai Fiatalok Társasága sütötte ki, a legfi nomabb hurkát a Berecki Team csapata készítette el, a leghosszabb kolbászt a berecki és sátoraljaújhelyi fi atalok alkotta Fekete Bárányok töltötték meg, és ők készítették el a „legdisznóbb” ételt is. A Pácini Szivacsok a leggyorsabban elkészült tepertő és a legszebb stand különdíját vitték el. BSZA

A környékbeli települések fiataljaival is kiváló kapcsolatot ápolunk

IFJ. MILINKI LÁSZLÓ

Komplexen szolgáltatnak

Meghívásos pályázaton újabb biztonsági szolgáltatást és takarítást nyert el a Jánosik és Társai Kft. Az Arago Green Tech Kft. sajókeresztúri központjában dolgoznak ezentúl a Jánosik Kft. takarító és biztonsági szakemberei – tájékoztatott Jánosik Lajos, a pályázatot elnyerő cég tulajdonosa.

Összesen közel 10.000 négyzetméteren takarítják az épület belső tereit és felületeit. Az Arago Green Tech a használt autóalkatrészek újragyártásával foglalkozó, a fenntartható fejlődés mellett elkötelezett, környezettudatos zöldmezős beruházás. A legkorszerűbb ultrahangos tisztítási eljárásokat, 3D-s fémnyomtató technológiát, precíziós megmunkálógépeket, modern gyártósorokat alkalmaznak termelőtevékenységük során. Ezért is volt fontos a pályázat elbírálásakor, hogy hasonlóan magas technikai színvonalon, fenntartható szemlélettel takarítást végző partnert találjanak. A Jánosik és Társai Kft.nek megvoltak a kiválasztásához szükséges referenciái. A legkorszerűbb takarítóeszközöket és környezetbarát, lebomló szereket tudják alkalmazni az épület tisztán tartásához. Az üvegfelületek tisztításához például ozmózis gépet használnak. Az elvégzett munka ellenőrzésére digitalizált, úgynevezett SLA-rendszert fognak alkalmazni, hogy objektív mérőszámmal tudják követni a vállalt követelmények teljesítését.

A takarítás mellett a biztonsági szolgálat ellátását is megnyerték. A csaknem havi 2000 órás szolgálat során a komplexum általános vagyonvédelmi feladatai mellett detektorkaput és csomagvizsgáló röntgent is működtetnek. Minden szolgálatot ellátó vagyonőr elvégezte az alapfokú sugárvédelmi tanfolyamot. Saját fejlesztésű elektronikus őrnaplót is alkalmaznak majd. A szolgálati helyek és a Jánosik Kft. között 24 órás felügyeleti központ segíti a gyors, megbízható kommunikációt, a szolgálati helyek felügyeletét, ellenőrzését, a szükséges intézkedéseket.

S860573

Nem merülhet feledésbe a népdalkincs

Marika gyerekeket tanít, három népdalkört vezet, és versenyeket szervez. Magas rangú kitüntetést kapott.

BOGÁCS. Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki a közelmúltban Benyovszki Máriát, méltatása szerint „a magyar énekkultúra ápolásáért és a település közművelődése fejlesztéséért”. A magyar-ének szakos pedagógus ezer szállal kötődik a zenéhez, a népi kultúrához. Nemcsak a bogácsi Bükkalja Általános Iskolában adja át tudását a gyerekeknek, hanem emellett három népdalkör vezetője is: a Bogácsi Pávakörnek, valamint a Bükk ábrányi és a Mezőnagymihályi Népdalkörnek. Munkáját számtalanszor elismerték már, de erre a legutóbbira egyáltalán nem számított.

Ezért érdemes

– Igazi meglepetés volt a díj. Azt ugyan tudtam, hogy felterjesztettek, de már két évvel ezelőtt is jelöltek, akkor a Magyar Kultúra Apródja címre. Azt azonban nem kaptam meg, és úgy gondoltam, hogy most sincs esélyem, hiszen a címre nagyon sok felterjesztés érkezik egy-egy évben. Egyébként sem törekedtem díjak elnyerésére, hiszen a munkámat ugyanúgy végzem, akár kapok érte elismerést, akár nem. De ennek ellenére óriási megtiszteltetésnek érzem a címet, hiszen tudom, hogy Bogácson kik kapták meg előttem. Mind elismert, tehetséges emberek, igazi patrióták. A legnagyobb kitüntetés azonban mégis az, hogy amikor felkerült a hír a közösségi hálóra, olyan egykori tanítványaim is rám írtak és gratuláltak, akikről azt hittem, hogy már rég elfelejtettek. Úgy fogalmaztak: boldogok, hogy a tanítványaim lehettek és énekelhettek Bogácson az énekkaromban. Ekkor úgy éreztem, hogy ezért érdemes csinálni, ezért érdemes küzdeni – fogalmazott Marika.

Jöttek a sikerek

Hozzátette: a népdalkörök tagjai is nagy örömmel fogadták az elismerést. – Azt mondtam nekik, hogy a cím őket is megilleti, hiszen ha ők nem lennének, nem állnának mellettem és nem támogatnának a munkában, akkor most én sem lehetnék a Magyar Kultúra Lovagja. 1984-ben kerültem Bogácsra tanítani. Abban az évben a Bogácsi Pávakörnek is a tagja lettem, 1991 óta pedig a vezetője. Azzal a gondolattal vettem át az együttest, hogy ha nekem adtak bizalmat, akkor szeretném jól csinálni, szeretném megállni a helyemet. Különböző népzenei táborokban vettem részt, ahol nagyon sokat tanultam a népdalokról, a népzenéről, különösen a Vass Lajos Népzenei Szövetség által szervezett táborokban. 1995-ben tagja lettem a szövetségnek, és aktívan részt vettem a munkájában. Például a Kárpát-medencei népzenei verseny szervezésében, ami a határon túli magyarságra is kiterjed, és kétévente hirdetjük meg. Aztán jöttek sorban a sikerek. Háromszor nyertük el a Bogácsi Pávakörrel a Vass Lajos-nagydíjat, egy alkalommal a bükkábrányiakkal is, amely a szövetség legmagasabb kitüntetése. A mezőnagymihályiak kiemelt nívódíjat érdemeltek ki ebben a versenyben. Tudni kell, hogy Vass Lajos volt a Röpülj, páva! mozgalom elindítója a ’60-as évek végén. Az ő emlékére alapították a díjat. Több Arany Páva díjunk is van, melyeket a KÓTA (Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége) minősítőversenyein nyertünk – sorolta Marika. Munkája révén a Bogácsi Pávakört 2015-ben a Csokonai Vitéz Mihály közösségi díjjal is elismerték a Palócföld népdalainak, népviseletének hiteles megőrzéséért.

Marika „lovagias tettei” között az is szerepel, hogy gyűjtötte a Palócföld dalait. Ezzel kapcsolatban elmondta, Bogács tulajdonképpen még a Palócföldhöz tartozik. Amikor a településre került tanítani, Kiss József volt a szakfelügyelője, aki Mezőkövesden a Matyóföld dalait gyűjtötte. Amikor elment órát látogatni, Marikát is erre biztatta. – Ennek hatására kerestem meg a Bogácsi Pávakört, és mivel az iskolában gyerekeket tanítottam, gyerekdalokat kezdtem el gyűjteni azoktól az idős asszonyoktól, akik még emlékeztek ezekre. Az általam „megmentett” dalok aztán bekerültek a Daloló Bükkalja kötetbe, melyet Barsi Ernő szerkesztett. A palóc hagyományokat a népviseletünkben is őrizzük. Az 1976-ban alakult Bogácsi Pávakör viseletét fel kellett újítani, azonban nem akartunk stilizált ruhát, ezért rekonstruáltuk a népviseletet. A pávakör idősebb tagjai még emlékeztek rá, hogy milyen ruhát hordtak a nagyszüleik – sorolta Marika, akitől megtudtuk azt is, egyáltalán nem véletlen, hogy az életét a népi kultúrának, a népdalok megőrzésének és újratanításának szentelte.

Benyovszki Mária a magyar kultúra lovagja lett FOTÓ: BUJDOS TIBOR

Népdalok bűvöletében

Harsányban nőtt fel, és még gyerek volt, amikor a Röpülj, páva! mozgalomnak köszönhetően ott is megalakult a népdalkör, Engi István vezetésével. Mivel Marika édesapja és édesanyja is szeretett és tudott is énekelni, tagjai lettek az együttesnek. – Egyszer-kétszer én is elkísértem őket próbára, ahol Pista bácsi megdicsért, hogy szép hangom van, és biztatott, hogy foglalkozzak az énekléssel. Engem persze nem kellett biztatni, hiszen nálunk az volt a szokás, hogy minden születés- és névnapkor együtt ünnepelt a nagy család, aminek a közös éneklés is a része volt. Ilyenkor felcsendültek a pávakörben tanult dalok, amelyeket természetesen én is megtanultam. Hozzám mindig is nagyon közel állt ez a dallamvilág – fogalmazott Marika.

Olyannyira, hogy Miskolcon, a Zrínyi Ilona Gimnázium ének tagozatán folytatta a tanulást, majd a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán (akkor így hívták) szerzett magyar–ének szakos tanári diplomát. Tagja volt a főiskola népzenekarának, és megnyerte az intézmény népdaléneklési versenyét. Így aztán nem is csodálkozunk pályafutásán, elért eredményein.

Marika úgy fogalmazott, ha valaki szeretettel, szívvel teszi a dolgát, akkor azt nem érzi nehéznek, küzdelemnek. Ezzel ő is így van. Hozzátette: nagyra értékeli népdalköreinek tagjait, hiszen azon túl, hogy szeretnek énekelni, értékmentést is végeznek. Nem akarják, hogy feledésbe merüljenek népi kultúránk legszebb kincsei, de soha nem azért dolgoznak, hogy elismerést kapjanak.

Marika Aniszi Kálmán író, esszéíró, egyetemi oktató soraival zárta a beszélgetést, magyarázatot adva, miért dolgozik: „Aki közösségének egykori értékeit felragyogtatja – mai magunkat gazdagítva velük –, mindenekelőtt emberi, erkölcsi kötelességének tesz eleget.” HE

Disznótoros, pálinka és pogácsa jótékony célra is

Nyolcadjára rendezték meg a Vámos-Toros gasztronómiai fesztivált Sajóvámoson, ahol versenyeket is meghirdettek.

SAJÓVÁMOS. A koronavírus-járvány miatt tavaly elmaradt Vámos-Toros Napot idén a szokásokhoz híven, egy kicsit ugyan visszafogottabban, Guin ness-rekord felállítása nélkül, de megtartották Sajóvámoson. Szombaton már kora hajnalban sürögtek-forogtak a lányok, asszonyok és férfi ak nekilátván a fi nomabbnál fi nomabb disznótoros ételek készítésének, hogy ebédre minden elkészüljön.

A meggypálinka a legjobb

Váradi Lajos, Sajóvámos polgármestere elmondta, a kolbászfesztivál ötlete 8 évvel ezelőtt fogalmazódott meg, évről évre fejlesztették a rendezvényt, amit a járvány egy kicsit visszafogott, de reméli, hogy jövőre minden a megszokott kerékvágásba térhet majd vissza. Az önkormányzat idén a miskolci gyermekkórház javára szervezett adománygyűjtést. A vendégek az önkormányzat által feldolgozott sertésekből készült kolbász megvásárlásával járulhattak hozzá az adományhoz.

A Vámos-Toros Napon azonban versenyeket is hirdettek: keresték a legjobb pálinkát és a legjobb pogácsasütőt is. Demeter Zoltán országgyűlési képviselő a pálinkákat értékelte. Mint mondta, a zsűrinek nehéz dolga volt, de úgy gondolja, hogy nem is az a lényeg, hogy melyik az aranyérmes pálinka, ami ugyan büszkeséggel tölti el a gazdát, hanem az, hogy egy ilyen rendezvény közösséget kovácsol, és a pálinkaverseny is ugyanezt sugallja. – A legfontosabb az, hogy milyen közösségben, milyen szeretetben, hogy tudunk együtt lenni és egymásért – fogalmazott.

Dr. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a disznótorosok és a pogácsák zsűritagjaként azt mondta, hogy nagyon szoros volt a verseny, fej fej melletti volt a küzdelem, főleg a disznótoros ételekben, de hosszas tanácskozás után végül sikerült jó döntést hozniuk. A zsűri a külső megjelenés mellett az ízvilágra, a mértéktartó fűszerezésre helyezte a legnagyobb hangsúlyt, mert mégiscsak ez a legfontosabb.

A VIII. Vámos-Toros Nap győztesei: disznótoros ételek kategóriában a római katolikus egyház csapata nyert, a pogácsaverseny nyertese Körtvélyesi Edina, aki sajtkrémes pogijával nyűgözte le a zsűritagokat, Sajóvámos legjobb pálinkája pedig idén Kubik Zsolt meggypálinkája lett.

A fesztivál látogatói disznótoros reggelire és ebédre is befi zethettek: volt, aki hazavitte, mások a helyszínen fogyasztották el jóízűen a frissen sült disznóságokat. BLCS

Így torzítják el a valóságot

A Soros-alapítvány volt igazgatója elismerte, hogy létezik kettős mérce, és ha szocialista lenne a magyar miniszterelnök, akkor máshogy állna hozzá az Európai Unió.

MAGYARORSZÁG. A Magyar Nemzet egy ismeretlen e-mail-címről eljuttatott dokumentumhalmaz újabb részleteit hozta nyilvánosságra. Ebben a Soros-alapítvány egykori igazgatója, Andrej Nosko elismeri a Magyarország ellen alkalmazott kettős mércét, és a liberális riadóláncot, amit csordaviselkedésnek nevez. – Egyszerű realitás, a médiában zömében balliberális emberek dolgoznak. Ez annak köszönhető, amit kiválogatási elfogultságnak nevezhetnék – érzékeltette a nemzetközi sajtó jelenlegi helyzetét Andrej Nosko, aki 2018-ig a Soros György érdekeltségében lévő Open Society Foundations egyik igazgatója, divízióvezetője volt. Nosko tehát belülről ismeri a politika, a nemzetközi sajtó és az NGO-k (a nem kormányzati szervezetek) valóságot jelentős mértékben torzító működését.

A vele készített Skype-interjú egyelőre beazonosíthatatlan készítője feltette a kérdést: Ez a fajta elfogultság a médiában – vagyis hogy különböző mértékű figyelmet szentelnek például Magyarországnak és Romániának – maguktól a pártoktól érkezik? Nosko szerint erre a válasz egyértelműen igen. – Ez normális törzsi és csordaviselkedés. Egy csoportosulásból jönnek, és nem fogják bírálni a sajátjaikat – fogalmazott a volt igazgató. Úgy vélte, ha szocialista lenne a magyar kormányfő, akkor máshogy állna hozzá a média és az EU is.

Példaként említette a szlovák Robert Fico miniszterelnökségét és elfogadottsági szintjét, hozzáfűzve, hogy kormányzása idején ölték meg Ján Kuciak oknyomozó újságírót. – Fico sokkal roszszabb dolgokat tett, mint a magyar miniszterelnök – jegyezte meg. Nosko szót ejtett arról is, amikor egy szlovák szocialista politikus bírálta a magyar médiatörvényt. – Jót szórakoztam – elég perverz szórakozás volt, már elnézést –, amikor a magyar médiaszabadságot Monika Benová szlovák szocialista képviselőnő bírálta, aki a magyarnál sokkal korlátozóbb törvényt szavazott meg a saját hazájában – jegyezte meg.

Andrej Nosko kedvenc példájaként megemlítette, hogy a szlovák Robert Fico és a román Victor Ponta voltak azok a szocialisták, akik a leghangosabban kritizálták Orbán Viktort, de amikor a sajátjaikat lehetett volna okkal bírálni, akkor néma csöndben maradtak.

Nosko a Magyarországon jól ismert Freedom House igencsak sántító „demokráciaértékelő” tanulmányairól is beszélt a felvételen. – Elég irritáló volt a Szlovákiával foglalkozó fejezetük. Elemzés helyett gyakorlatilag agitpropanyagot írtak. Ennek az a lényege, hogy amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó – fogalmazott hozzátéve, hogy ez alapján a Freedom House más országokat is „félreértékelhetett”.

A Magyar Nemzet már idézett az interjúból, ezekben Nosko arról beszélt, hogy a nemzetközi média Magyarországról és Lengyelországról szóló tudósításai torzítanak, elfogultak és felszínesek. MW

Csordaviselkedés, törzsi mentalitás – ezzel minősítette a nyugati sajtót Andrej Nosko

FOTÓ: VIDEA.HU

Az EBESZ is miattuk vizsgálódik

A választásokat megfigyelő EBESZ-delegációt Soroshoz köthető NGO-k hívták az országba – írja a Mandiner. A hír kapcsán a Telex már január közepén arról írt, hogy húsz NGO fordul az uniós testülethez. A kezdeményező szervezetek szinte kivétel nélkül Soros György szervezetéhez, a Nyílt Társadalom Alapítványhoz, valamint Brüsszelhez köthetők.

Röviden Magyar–német évforduló

BUDAPEST/BERLIN. Egy barátságban természetes, hogy vannak dolgok, amelyekről másként gondolkozunk, de Magyarország készen áll a következő három évtized közös munkájára is – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Annalena Baerbock német külügyminiszternek abból az alkalomból, hogy 30 éve írták alá a magyar–német barátsági szerződést. Az elmúlt harminc évben a német–magyar gazdasági kapcsolatok is sikertörténetté fejlődtek – tette hozzá a tárcavezető. Szijjártó egyúttal rámutatott, Magyarországon társadalmilag és politikailag is aktív még az a nemzedék, amely a demokráciát és a szabadságot nem örökölte, hanem azt kiharcolta. MW

Károly herceg lehet II. Erzsébet utóda

LONDON. II. Erzsébet brit királynő kívánsága az, hogy fia, Károly kövesse a trónon, annak felesége, Kamilla pedig felvehesse a királynői rangú hitves címet. Az uralkodó erről trónra lépésének 70. évfordulóján közzétett üzenetében szólt. A britek a Diana hercegné halálakor készült felmérések szerint eddig hallani sem akartak arról, hogy Kamilla majdan királynői rangban üljön férje mellett a trónon. A közhangulat Kamilla iránt azonban jelentősen enyhült az elmúlt évtizedekben. MW

Kocsis Máté: szülői jog a döntés

A gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazás gátat vethet a veszélyes törekvéseknek.

BUDAPEST. Amikor Brüsszel és a Soros-féle szervezetek támadják Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, akkor az a leghelyesebb, ha a magyar emberek döntenek – mondta az április 3-ai gyermekvédelmi népszavazásról Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kifejtette: mesekönyvekből, reklámokból, az internet különböző felületeiről olyan szexuális irányultságokkal kapcsolatos propaganda árad a kiskorúakra, amit távol kell tartani tőlük. Kizárólag a szülőknek van joguk dönteni gyermekeik neveléséről.

Felidézte, hogy az Országgyűlés tavaly fogadta el a pedofilellenes és gyermekvédelmi törvényt, amelyről komoly vita alakult ki, az unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a Soros-féle NGO-k és álcivil szervezetek széles körű támadást indítottak a szabályozás ellen. „Döntsenek az emberek, az a leghelyesebb” – fogalmazott a frakcióvezető.

A kormánypárti politikus érthetetlennek nevezte a baloldal miniszterelnök-jelöltjének kirohanását a gyermekvédelmi törvény ellen. „Minden anyát és apát felháborít az, amit Márki-Zay Péter mondott”, amikor megkérdőjelezte, hogy az apa férfi és az anya nő – tette hozzá.

Kocsis Máté a Márki-Zay Péter által kezdeményezett miniszterelnök-jelölti vitáról szólva azt mondta, a „vita nagyon beakadt a baloldali miniszterelnök-jelöltnek”. „Ez a vita annyira fontos dolog nála, hogy most vitában áll a nyugdíjasokkal, a vidékiekkel, a minimálbéresekkel, a fogyatékkal élőkkel, a munkavállalókkal, az újságírókkal, az elemzőkkel. MW

Betartják a benzinkutak a szabályokat

Folyamatos ellenőrzéssel ügyelnek a hatósági árplafon alkalmazására.

MAGYARORSZÁG. Több mint kétezer töltőállomást ellenőrzött november 15-e óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a pénzügyőrök eddig mindössze 12 esetben állapították meg a hatósági ár megsértését – tájékoztatott Tállai András. Az ellenőrzési tapasztalatok pozitívak, a benzinkutak ügyelnek a jogszabályok betartására, az eddig meghozott határozatokban összesen 3,2 millió forint bírságot szabott ki a NAV – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára. A kormány november 15étől a nem prémiumbenzin és a gázolaj literenkénti árát 480 forintos felső határral rögzítette. A benzin literenkénti átlagára az árstop nélkül hozzávetőlegesen 510, a gázolajé pedig 530 forint lenne. A benzinárstop így egyszerre védi a családokat és a gazdaságot, valamint az infláció mérsékléséhez is hozzá tud járulni – jelentette ki az államtitkár, aki jelezte azt is, hogy a NAV ellenőrzéseinek elsődleges célja az ellátás biztonsága és a hatósági ár biztosítása. De a pénzügyőrök ellenőrzik a nyitvatartási időt, az esetleges üzemszünet alakulását, valamint az értékesített üzemanyagok körét, azok összetételét is, és a kezelőszemélyzet nélküli kutakat is felkeresik. Akik a szabályokat megszegik, százezertől hárommillió forintig terjedő bírsággal is számolhatnak. MW

Új jelző: vidéki bunkó

Márki-Zay Péter minden megnyilvánulásában sértegeti az embereket, aztán pedig magyarázkodik, letagadja az állításait. Folyamatosan arról beszél, hogy sok ostoba és bunkó ember él az országban, különösen vidéken.

MAGYARORSZÁG. Márki-Zay Péter minden nyilatkozatában, beszédében megpróbálja megosztani a társadalmat, egymás ellen hangolni az embereket – írja az Origo. A baloldali jelölt egy december 12-ei videójában – amikor magyarázni próbálta a migrációval kapcsolatos álláspontját – úgy fogalmazott: „...ez ugyanolyan félreértés, kedves liberális barátaim, mint amikor a fideszesek azt állítják, hogy én a vidékieket bunkónak nevezem. Nem! Az, hogy vannak vidéken bunkók, az nem azt jelenti, hogy minden vidéki bunkó”. Azt már láttuk, hogy ez mit jelent Márki-Zaynál; azt, hogy saját magát és néhány másik polgármestert nem tekinti bunkónak.

Márki-Zay Péter magyarázkodása önmagában is azt mutatja, hogy lenézi az embereket, hiszen alpári jelzőkkel illet egész társadalmi csoportokat, akikről úgy gondolja, hogy nem elég tájékozottak, vagy ahogy még nevezni szokta őket: tudatlanok, ostobák.

A baloldali jelölttől szinte minden héten lehetne idézni olyan mondatot, amelyben a vidékieket pocskondiázza. A migrációt elutasító kormányzati álláspont kapcsán például azt mondta: rendkívül sok szerencsétlen, megtévesztett, tájékozatlan vagy ostoba ember emiatt fog a Fideszre szavazni.

A baloldal jelöltje már az október 23-ai Békemenetre a fővárosba érkezőket is gyakorlatilag tudatlannak minősítette. „...a Telexnek a videóját ajánlom mindenki figyelmébe, ott azért nemcsak arról van szó, hogy ez nem egy szeretet- és békemenet volt, hanem gyűlölködés, de az is látszik, hogy tényleg vannak olyanok, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy hol vannak, buszokkal odavitték őket, tömeget demonstráltak, a polgármester kipipálhatta a házi feladatát...”

Január utolsó vasárnapján a közösségi oldalán közzétett videóban a sajtótanácsadójával, Simon Andrással beszélgetett többek között arról, hogy több lap is felhívta a figyelmet az elmúlt hetekben arra, hogy a baloldal jelöltje eltörölné a rezsicsökkentést, hogy sürgősségi osztályokat, szülészeteket zárna be, vagy hogy támogatja a fizetős egészségügyet. Ennek kapcsán Márki-Zay elmesélt egy történetet, miszerint egy vidéki kocsmában is szembesítették egyik állításával, amire az aktivistája úgy reagált, hogy ott helyben fizet egymilliót, ha be tudják bizonyítani, hogy ezt mondta, mire visszakoztak a beszélgetőpartnerei.

Márki-Zay szerint ebből az következik: „még egy vidéki kocsmában is meg lehet győzni ezzel embereket”. Tehát vitaképtelen és buta embereknek állította be őket. MW

MZP alpári módon sértegeti a különböző társadalmi rétegeket FOTÓ: MW

Gyarmathy Ferenc emléktára és más, gyűjteménybe kívánkozó adományok

A közönség ajándékai is gyarapítják a miskolci színészmúzeum gyűjteményét.

GYŰJTEMÉNY. A saját jubileumi albumából válogatott képekből rendezett családias hangulatú kiállítással idéz fontos pillanatokat negyedszázados múltjából a színészmúzeum. Az intézmény a Miskolci Nemzeti Színház rekonstrukciójának részeként született, 1996 őszén adták át. Az ünneplés, a Thália 25 című tárlat átnyúlt 2022-re. A város idei első tárlatnyitójának megható pillanata volt, amikor az ünneplő közönség soraiból ajándékokat kapott a múzeum. A kérdés adta magát: a helyi emlékezet fenntartása szempontjából fontos és meghatározó hely gyűjteményében mekkora részt képviselnek az adományok?

Telepi György emlékkelyhe, Somló István gitárja

Mikita Gábor színháztörténész-muzeológustól kaptunk választ.

A múzeum törzsanyagát is két adományozó gyűjteménye adja. A múzeum alapítója, Gyarmathy Ferenc színművész elsősorban a művészek személyes emlékeit – így elsősorban az egyéni pályákat tükröző, dokumentáló tárgyakat, iratokat – gyűjtötte. 2001-ben újabb jelentős emlékanyaggal gazdagodott a múzeum: a színház nyugdíjas gazdasági igazgatója, Kerékgyártó László a teátrum elmúlt fél évszázadának működését dokumentáló anyagot – plakátokat, műsorfüzeteket, előadásfotókat – adott át, s ezzel harmonikusan kiegészítette Gyarmathy Ferenc személyes emléktárát – vezetett vissza a kezdetekig Mikita Gábor. – Az adakozások a múzeum megnyitását követően is folyamatosak: így például Ónodyné Ágoston Éva dédapja, Telepi György relikviáit ajándékozta: a tárgyi gyűjtemény legértékesebb darabjai közé tartoznak azok a jubileumi emlékkelyhek, amelyekkel a budapesti Nemzeti Színház tagjai köszöntötték Telepi Györgyöt, a sokoldalú színművészt, az első jelentős magyar színpadtechnikust. Farkas Szilvia táncművész férje, Ábrahám István színművész emlékeivel – gyermekkori hegedűjével, premierajándékaival – gazdagította az emléktárat. A Somló-színészdinasztia emlékei is ajándékozás útján kerültek a gyűjteménybe: a szegedi színművész, Somló Gábor édesapja, Somló Ferenc hagyatékából adott át néhányat, Somló István özvegyétől pedig férje gitárját kaptuk meg, ami korábban sokszor megszólalt múzeumi rendezvényeinken – idézte fel a gyűjteménygyarapodás állomásait a színháztörténész-muzeológus. A felsorolás a jelenig vezet. A legutóbbi két jelentős adomány két festmény: Kiss Tiborné Phersy Erzsébet felajánlása Csürös Béla alkotása, amely Kolbay Ildikó primadonnát ábrázolja az 1920-as évekből, míg Reinecker Szandra mai alkotó saját készítésű Törőcsik Mari-portréját ajánlotta fel a múzeumnak.

A színészmúzeum 1996 ősze óta része a kulturális életnek – a vándorszí-

nészet korától napjainkig követi a helyi színjátszás történetét FOTÓ: MW

A színészmúzeum negyedszázados történetét idéző kiállítás megnyitójának megható pillanata volt, amikor Csuto-

rás György a családi örökségbe tartozó színházi látcsövet adományozta a gyűjteménynek FOTÓ: BUJDOS TIBOR

Thália-ház, Színészmúzeum: Miskolc, Déryné utca 3. Látogatható: hétfő kivételével mindennap reggel 9 és délután 5 óra között

Dajka Margit aranycipellője a Szerelmi lázból

A magánszemélyektől kapott emlékek mellett kiemelkedő volt a Dajka Margit Alapítvány adománya: a magyarországi pályáját Miskolcon kezdő színésznő relikviagyűjteményét pesti emlékszobájának megszűnésekor kapta meg a miskolci színészmúzeum. – Az alapítvány vezetői, Ambrus Asma és Horváth Károly színművészek egy korábbi, általunk szervezett konferenciasorozat résztvevőiként ismerték meg a működésünket, s úgy gondolták, itt lesz legjobb helyen a műtárgygyűjtemény, melynek darabjai között találjuk többek a művésznő utolsó színpadi jelmeze mellett a Szerelmi láz című fi lmben hordott aranycipellőjét vagy a Huszárik Zoltán – a miskolci színházban is forgatott – Csontváry-fi lmjében is szerepelt bohócát – tette hozzá Mikita Gábor.

Azt a tényt is az olvasók fi gyelmébe ajánlotta, hogy az elmúlt években kiemelt feladat lett a színház művészeti törekvéseit, előadásait dokumentáló anyagok gyűjtése, így a fotótár és a szcenikai tár – pályázati úton, illetve ajándékozás útján történő – bővítése. A szcenikai gyűjtemény az 1950-es évekig vezet vissza: Tállai Katalin édesapja, Ütő Endre díszletterveit adományozta. A több mint félszáz díszletterv a legkülönbözőbb műfajokon keresztül mutatja a klasszikus festőiskolára épülő technika világát. Wegenast Róbert látványtervei közül kiemelkedő Az ember tragédiája 1963-as miskolci előadásához készített tervsorozat egyik lapja, amely mai szemmel nézve is meglepően izgalmas, modern megoldást tükröz. Az elmúlt időszakból többek között Bozóki Mara, Juhász Katalin, Laczó Henriette és Zeke Edit terveit, egy-egy makettjét őrzi a múzeum.

Fényorgona, ügyelőpult a színháztól

Hozzájárul-e a miskolci színjátszás emlékének megőrzéséhez és ápolásához maga a színház, a Miskolci Nemzeti? Ha igen, mivel? – tettük fel a kérdést.

Mikita Gábor válasza: – A színházzal mindig harmonikus volt az együttműködésünk, de természetes, hogy a teátrumok világában mindig az esti előadás, a következő premier a legfontosabb… A múltidézés elsősorban a nagyobb jubileumok kapcsán kerül előtérbe. A korábbi vezetés folyamatosan fi gyelt a hagyományok őrzésére, például nem egy közös megemlékezéssel vagy a szoborpark elindításával. Most pedig a 200 éves évforduló olyan kiemelkedő eseménye a magyar színházi életnek, amelyre már készül a társulat – gondoljunk a drámaíró pályázatra vagy a bérletek átnevezésére. A tárgyi emlékeket illetően már a múzeum megnyitását is segítette a színház olyan relikviák átadásával, mint a fényorgona vagy az ügyelőpult. A színházi működés legfontosabb dokumentumai – az úgynevezett aprónyomtatványok, a színlapok, műsorfüzetek és így tovább – természetesen folyamatosan bekerülnek a gyűjteménybe.

Közel 30 ezer felvétel, első nagyítások

– A fotótár legnagyobb anyagát Klein József, Kerényi László, Jármay György, Veres Attila felvételei alkotják. Az ötvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig, egy-két évad kivételével, rendelkezésünkre állnak a színház fotográfusainak negatívjai, közel 30 ezer felvétel. Ezeknek csak töredéke került annak idején a színházi kirakatba, valamint a sajtóba, így a kiállításainkon vagy kiadványainkban közzétett képek megjelentetése felfedezésszámba megy. Így például a Latinovits- vagy Bessenyei-emlékkiállítasainkon a képanyag nagy része először jelent meg nagyított formában, s került a közönség elé – árulta el Mikita Gábor. BA

Az elmúlt években kiemelt feladat lett a színház művészeti törekvéseit, előadásait dokumentáló anyagok gyűjtése

MIKITA GÁBOR

Még nem tudni, beköszönt-e Miskolcra a Bartók Tavasz

A fővárosi programok már ismertek, vidéki helyszíneket egyelőre nem neveztek meg.

BARTÓK TAVASZ. Komoly- és könnyűzenei koncertek, ősbemutatók, premierek és kiállítás is várja a közönséget a 2. Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Heteken 2022 áprilisában Budapesten és több vidéki városban, köztük Miskolcon – erről tudósított a sajtó Káel Csaba, a fesztivált szervező Müpa vezérigazgatója tavaly decemberi sajtótájékoztatója alapján. A fesztivál hivatalos honlapján azóta belekezdtek a részletes programismertetőbe, ám a helyszínek felsorolásában egyelőre egyetlen fővároson kívülit sem szerepeltetnek.

A Bartók Plusz helyett

Miskolcon ez az operafesztivállal összefüggésben is érdekes körülmény. Mint ismert: a mostani polgármester, Veres Pál és az őt támogató közgyűlési erők a választási kampányban még azt a vállalást tették, hogy „vissza kell állítani az operafesztivál régi rangját”, nem tisztázva, mit jelent ez, hiszen az operafesztivál közkeletű értékelés szerint 2001-es indulását követően néhány év alatt a közép-európai operaélet fellegvárává tette Miskolcot, amelynek neve a legutóbbi időkig forgalomban volt az opera iránt érdeklődő nemzetközi közönség körében.

Veres Pál polgármestersége idején viszont a város már nem tudta megrendezni a Bartók Pluszt. Ebben a járvány is közrejátszott. És miután a polgármester tavaly a sajtóban nyilvánosságra hozta, hogy a miskolci operafesztivál jövőjét nem önálló fesztiválként, hanem a fővárosból szervezett Bartók Tavasz rendezvénysorozat részeként képzeli el, távozott a fesztiváligazgató – Kesselyák Gergely lapunkban megjelent írásában jelezte, ez korszakvég: „Bármennyire fáj is, kimondom, hogy amit én mint alapító »miskolci operafesztiválnak« hívtam, az itt és most véget ért.”

Szerettük volna megtudni: ha folynak tárgyalások róla, hogy Miskolc bármilyen módon a Bartók Tavasz része legyen, kivel tárgyalnak, miután az operafesztivált korábban szervező társaságot végelszámolásba vitték. Ha lesznek a Bartók Tavasznak köszönhetően rendezvények Miskolcon, azokat a Müpa szervezi ide, vagy Miskolc, esetleg Miskolc és a térség által kiállított produkciók bemutatásáról is szó van? Kérdéseinkre a Bartók Tavasz kommunikációs részlege ezt a választ küldte: „A vidéki nagyvárosok programjait még nem jelentettük be, ez a március első heteiben esedékes következő sajtótájékoztatónk tárgya lesz. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak, az országos program főszervezője a Müpa, ám minden vidéki helyszínünkön – így Miskolcon is – a kulturális élet több meghatározó szereplője, szervezete a partnerünk a fesztivál szervezésében és megvalósításában.”

Emlékeztetőül, hogy mit adott a Bartók Plusz Operafesztivál a közönségnek 2019ben: tíz nap alatt 97 programot rendezett 62 társulat/együttes, 229 alkotó/fellépő közreműködésével. „A közreműködők szuperlatívuszokban beszéltek az operafesztiválról, és a látogatottság is ezt támasztja alá” – értékelte akkor Kesselyák Gergely fesztiváligazgató. Azt mondta: ezt szeretnék túlszárnyalni, 2020-ban a huszadik fesztivállal. 2020-ban a fesztiválon fellépett volna José Carreras is. A Bartók Pluszt 2020-ban a koronavírus-világjárvány elleni védekezésre tekintettel mondták le. BA