NeverAlone by MAGMA

Kiadó/ Editura/ Publisher: MAGMA, Székely National Museum Sepsiszentgyörgy/ Sfântu Gheorghe, 2015 Editor Responsible: Mihály VARGHA ISSN 2069-7899 contemporary medium periodical 2

NEVER ALONE

The itinerant* exhibition gathers several Romanian artists living abroad, who reflect upon the condition of being an emigrant through various artistic practices. The collection of artworks intends to provide a narrative record of the actual situation, where the involved artists describe this special condition, while contributing directly to it with their own specific cultural and emotional background. Migration recreates / alters social borders (in Romania and worldwide), it influences both political and economic discourses. At the same time, it has an impact on artistic production by generating new physical and ideological experiences, leading to a recontextualization of identity which affects one’s relations to others but also to his / her own self. The exhibiting artists try to break the trivial condition of being an emigrant through their artworks. They take a look at their own status from an external point of view, they transform it into the condition of the spectator, which implies that they are able to overcome stereotypes and prejudices, and to treat them with irony and great humor.

* MNAC, Bucharest (04.06.2015 – 01.11.2015) * MAGMA Contemporary Art Space, Sfântu Gheorghe (26.06.2015 – 24.07.2015) * B5 Studio and K’arte’s Room, Târgu Mureş (03.09.2015 – 04.10.2015) 3

SOHA EGYEDÜL

A SOHA EGYEDÜL vándorkiállítás* olyan romániai származású, külföldön élő művészeket mutat be, akik különböző művészi eszközökkel az emigráns-létre reflektálnak. A műalkotások a korállapot dokumentálására törekszenek: a kiállító művészek egy narratív beszámolót nyújtanak erről a különleges lét-állapotról, amelyhez ők maguk is közvetlenül hozzájárulnak saját kulturális és érzelmi hátterükkel. A kivándorlás jelensége megváltoztatja/újraalkotja a társadalmi határokat (Románián belül és világszerte), befolyásolja a politikai és gazdasági diskurzusokat. Ugyanakkor, a művészi alkotási folyamatokra is nagy hatással van, ugyanis új fizikai és ideológiai tapasztalatokat szül, és az identitás kérdését is új kontextusba helyezi, ezáltal határozva meg mind a társadalomhoz mind önmagunkhoz való viszonyunkat. Az alkotás folyamatában a művészek felülemelkednek hétköznapi emigráns-létükön és külső nézőpontból reflektálnak erre a helyzetre/létállapotra, ezáltal megteremtve a lehetőséget arra, hogy kilépjenek a megszokott sztereotípiák és az előítéletek köréből, illetve, hogy iróniával és humorral közelítsenek ezek felé.

* MNAC, Bukarest (2015.06.04 – 2015.11.01.) * MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér, Sepsiszentgyörgy (2015.06.26 – 2015.07.24.) * B5 Studio és K’arte Szoba, Marosvásárhely (2015.09.03 – 2015.10.04.) 4

NICIODATĂ SINGUR

Expoziţia itinerantă* reunește mai mulţi artişti români stabiliţi în afara ţării, care reflectă divers, prin diferite practici artistice, condiţia de emigrant. Colecţia de lucrări îşi doreşte să fie consemnarea unei situaţii de fapt, în care artiştii implicaţi descriu narativ această condiţie cu statut aparte, la care contribuie în mod direct cu un bagaj cultural şi emoţional concret. Dacă migraţia recreează/alterează graniţele sociale (autohtone sau din lume), influenţând atât discursurile politice cât şi economice, ele influenţează producţia artistică deopotrivă, generând noi experienţe de ordin fizic şi ideologic şi o recontextualizare identitară ce afectează atât relaţiile cu ceilalţi, cât şi cu sine. Prin lucrările lor, artiştii evadează din poziţia minoră şi rolul de emigrant, ridicându-se deasupra lor sau transformând această condiţie într-una de observator în care, implicit, se află şi posibilitatea de a ieşi din stereotipuri şi prejudecăţi, tratându-le cu ironie şi mult umor.

* MNAC, Bucureşti (04.06.2015 – 01.11.2015) * Spațiul Expozițional de Artă Contemporană, MAGMA Sfântu Gheorghe (26.06.2015 – 24.07.2015) * B5 Studio şi Camera K’arte, Târgu Mureş (03.09.2015 – 04.10.2015) 5

Irina BUCAN BOTEA A plAce of citizenship (30 min excerpt from 2h performance) film, Reina Sofia National Museum, Madrid, 2009 A Place of Citizenship documents a collaborative performance with twelve Romanian street musicians living in Madrid. After several exploratory workshops the musicians then led a performance at the National Museum Reina Sofia; following a creative structure negotiated during the previous rehearsal workshops. During the performance an anthem was created ‘on the spot’ through collaborative negotiations with the participating audience. The process encouraged the public to suggest words, phrases, ideas and sounds that might be included in a national anthem. A link between the Spanish audience and the Romanian performers was established wherein the composing of a new national anthem for Romania was ultimately transformed into the „anthem of the audience”, reflecting the politics of the room. The first word chosen by an audience member was: gitano (gypsy). Az állAmpolgárság helye (30 perces részlet egy 2 órás performanszból) film, Reina Sofia Nemzeti Múzeum, Madrid, 2009 Az állampolgárság helye egy olyan projekt dokumentációja, mely tizenkét román, Madridban élő utcai zenésszel készült közösen. A Reina Sofia Nemzeti Múzeumban tartott performanszt több kísérletezés és próba előzte meg, és a performansz során a zenészek a korábban kikísérletezett struktúrát / forgatókönyvet követték. A performansz során, a közönség együttműködésével, egy rögtönzött himnusz született. E folyamat alatt arra kértük a közönséget, hogy egy nemzeti himnuszba illő szavakat, mondatokat, gondolatokat és hangokat javasoljanak. A himnusz születési folyamatában a spanyol közönség a román zenészek között szervesen együttműködtek, így a rögtönzött új román himnusz inkább a „közönség himnusza” lett, világosan tükrözve a jelenlévők politikai álláspontját. Az első szó amit a közönség egyik tagja javasolt az a cigány volt (gitano). 6

Un loc pentrU cetățenie (fragment de 30 de minute dintr-un perfomance de 2 ore) film, Muzeul Naţional Reina Sofia, Madrid, 2009 Un loc pentru cetăţenie documentează un proiect colaborativ realizat cu 12 muzicieni de stradă români ce trăiesc în Madrid. După câteva ateliere de repetiţie şi cercetare, muzicienii au condus un performance în cadrul Muzeului Naţional Regina Sofia, urmând o structură creativă negociată anterior. În timpul performance-ului şi cu ajutorul audienţei, a fost compus „pe loc” un imn, proces ce a presupus încurajarea publicului de a sugera cuvinte, fraze sau idei ce ar putea fi incluse într-un imn naţional. Astfel s-a creat o legatură între muzicienii prezenţi pe scenă şi publicul spaniol, în cadrul compunerii unui imn ce a devenit un „imn al audienţei”, reflectând astfel opţiunile politice ale celor prezenţi. Primul cuvânt ales de către audienţă a fost ţigan (gitano).

Simion CERNICA i’ (m) here to help AmericA! digital prints, 2011-2015 The project I’(m) here to help America! started after I moved to LA in the summer of 2011. The „new” America (US) rediscovered, the one after the recent economic crisis, looked tormented, like after an unsuccessful facelift surgery, that can no longer cover the increased social inequality and the growing distance from the „American Dream’” Today, America needs a different cure for improving economically and mostly, socially. By suggesting naive help from a recent immigrant, a poetic act in the urban concrete, a foolish gesture that is politically ineffective, the artist opens a virtual dialogue, an introduction into a discussion and topic that are almost invisible in the mainstream media. Taking in account the present US foreign policy (including military and economic actions), a controversial topic, we could optimistically say: If America would do better, the whole world will be better!

I started posting some improvised signs on cardboard, with hand written short slogans on the topic of help in various public spaces throughout California. They resemble the „aesthetic” of street signs of beggars, homeless, or ad hoc protesters. I documented and abandoned most of the signs after at the locations. Very often, the process of photographing the signs brought more attention to it, becoming a performance in public space. The project is on going and evolving toward different forms of materialization. AmerikA, itt vAgyok, hogy segítsek! digitális print, 2011-2015 A projekt szinte ösztönösen indult miután Los Angelesbe költöztem 2011 nyarán. Az újra felfedezett Amerika (USA), pontosabban a nemrég bekövetkezett gazdasági válság utáni Amerika olyannak tűnt, mint egy sikertelen plasztikai műtét utáni arc, mely már képtelen elrejteni az egyre mélyülő társadalmi egyenlőtlenségeket és az Amerikai álomtól való eltávolodást. Ma Amerikának egy újfajta kezelésre van szüksége: hatékony gazdasági és főképp társadalmi javulást eredményező kezelésre. A frissen érkezett bevándorló által felkínált utópisztikus segítségnyújtás egy poétikus, „gyerekes”, politikai és társadalmi szempontból irreleváns gesztus. Ugyanakkor ezáltal a gesztus által a művész egy olyan virtuális párbeszédet kezdeményez, mégpedig egy olyan témáról, mely jelenleg csak felületesen, vagy egyáltalán nincs jelen a közmédiában, mégpedig arról, hogy a látszat ellenére Amerikban is vannak politikai és társadalmi problémák. Ha az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikáját nézzük (katonai és gazdasági intézkedéseit egyaránt) – ami szintén sok vitát kavart –, akkor arra az optimista következtetésre juthatunk, hogy amikor Amerikában javul majd a helyzet, akkor a világ többi részén is fog! A projekt úgy kezdődött, hogy kézzel írott, a segítségnyújtás témájában írt szlogenekkel ellátott kartonlapokat helyeztem el California különböző nyilvános tereiben. Ezek a kartonok a kéregetők, hajléktalanok, illetve az ad hoc tüntetéseken résztvevők kartonjaira emlékeztettek. A kartonlapok nagyrészét, illetve a kihelyezés folyamatát lefotóztam, majd a kartonokat a különböző helyszíneken hagytam. Gyakran a dokumentálás és kihelyezés folyamata maga több figyelmet keltett mint a kartonok tartalma, így alakult a projekt automatikusan nyilvános térben történő performanszá. A projekt továbbra is folytatódik, és újabb és újabb kifejezési formákat ölt. 9

Din seria (sUnt) aici ca să ajUt america! print digital, 2011-2015 Proiectul a pornit instinctual după ce m-am relocat în Los Angeles în vara lui 2011. America (SUA) redescoperită, cea de după criza economică recentă, arăta ca după o operaţie plastică nereuşită ce nu mai poate ascunde adîncirea continuă a inegalității sociale şi distanţarea de „Visul American”. America are acum nevoie de o altă cură eficace de însănătoșire economică și mai ales socială, are nevoie de ajutor / help. Sugerînd un ajutor utopic venit din partea unui imigrant recent, un act poetic în concretul urban, un gest „copilăresc” ineficace politic sau social. Un dialog virtual, o auto-introducere într-o discuție ce rămâne deocamdată superficială sau chiar evitată în spațiul public sau mass media. Ținînd seama şi de politica externă actuală a SUA (inclusiv militară şi economică), un topic conflictual, am putea spune scurt și visător: dacă America va fi mai bine curând, şi restul lumii va face la fel! Am început prin a posta în spaţii publice mici pancarde cu diferite sloganuri, realizate sumar pe carton, într-o estetică ce mimează bannerele improvizate ale celor nevoiași, fără adăpost, sau a celor ce participă pe fugă la un protest. Am documentat fotografic, apoi am abandonat majoritatea cartoanelor în acele locații. Deseori, procesul de documentare a trezit mai multă atenţie în jur, devenind indirect un act performativ în spațiul public. Proiectul rămîne deschis şi va evolua şi către alte forme de manifestare.

study for loneliness on infinity HDV, 4’00’, 2015 Biking (performing) in a backyard of Los Angeles, between the nostalgia of growing up surrounded by Eastern Europe’s concrete and the 20th century Californian utopia. Beyond the fences, almost everything looks likes a Hollywood movie set. Covered with a cotton canvas (another unrealized painting), under the warm but unforgiving sun, the immigrant artist has to deal with the limits of his new country’s society, the art world, his biography and self-imposed limits. Now, in the times of aggravated drought in California, the artist decided to carry a water container on the bike, similar with the ones left in the desert by good Samaritans for the illegal immigrants. The water from this container leaks, leaving traces on the hot concrete, marking the infinity track, but also evaporates fast, like the artist’s limited time for action. Referencing California’s (and International) historical conceptualism and performance art, now and here, the artist chooses another person to do what he usually performs. The artist chose to film this sole performance in real time and instructed the „actor” to wear the artist’s shoes and sunglasses. The artist decided to not let the water and gravity distress his actions (like in an imaginary dialogue with Bas Jan Ader), but instead to be controlled elements in building his (poetic) solution of survival and artistic practice. tanUlmány a végtelenségig ragozott egyeDüllétről HDV, 4’00’, 2015 Kerékpáron pedálozva egy Los Angeles-i udvaron a kelet-európai gyermekkort mindenfelől körülvevő beton emlékei és a XX. századi kaliforniai utópiája között. A kerítésen túl minden egy hollywoodi díszletnek felel meg. Egy fehér vászonlepedővel (utalás egy újabb el nem készült festményre) védekezve a tűző Nap ellen, a bevándorló művész szembesül és nekifeszül a befogadó ország társadalmi, művészeti, saját élettörténete és önmaga által szabott határoknak. Most, a súlyos kaliforniai szárazság idején, a művész egy víztartályt is magához vesz. Ez a tartály emlékeztet a sivatagban szétszórt, illegális bevándorlók megmentésére szolgáló tartályokhoz. Ebből a tartályból azonban szivárog a víz, és 11

ahogy a művész biciklizik, a meleg cementen a víznyomok a végtelen jelét rajzolják ki. A jelek azonban szinte azonnal elpárolognak jelezvén a művész időbeli végességét is. A nemzetközi és kaliforniai konceptualizmussal és performance művészeti hagyományokkal való kapcsolat erőteljes, azonban a művész itt és most úgy döntött, hogy másvalaki fogja a művészt megtestesíteni a performansz során. A „színész” a művész napszemüvegét és cipőjét viselve biciklizik. A művész maga filmezi a történéseket. Ugyanakkor, az is fontos eleme a művész koncepciójának, hogy sem a víz, sem pedig a gravitáció ne akadályozó tényezőkként legyenek jelen a performanszban (utalás Bas Jan Ader-el folytatott képzeletbeli párbeszédre), sőt, ellenkezőleg, ezek szerves részét képezzék a túlélés és művészeti gyakorlat költői mejelenítésének. stUDiU pentrU singUrătate la infinit HDV, 4’00’, 2015 Pe bicicletă, pedalând (performând) într-o curte interioară din Los Angeles, între nostalgia betonului copilăriei urbane est-europene şi utopia Californiană de sec. XX. Peste gard, afară, aprope totul pare a fi un set de Hollywood. Protejându-se cu o pînză de bumbac (o altă pictură nerealizată), sub soarele mereu generos dar neiertător – artistul imigrant are de confruntat acum constrîngerile noii societăți, lumii de artă, biografiei, dar şi cele auto impuse. Acum, în plină secetă Californiană, și-a propus să ducă pe bicicletă un bidon de apă, asemănător celor lăsate în deșert pentru salvarea vieților imigranților ilegali. Bidonul nostru pierde apă, iar urmele lăsate se adună pe cimentul cald, marcând traseul infinit, dar se şi evaporă rapid, ca timpul limitat de acţiune al artistului. Chiar dacă în referință cu conceaptualismul şi performance art-ul Californian şi internaţional, acum și aici, artistul a ales ca altcineva să performeze ceea ce de obicei face el, mai mult să-i poarte pantofii şi ochelarii de soare, iar el să filmeze în timp real acţiunea. Totodată, artistul a decis să nu lase apa sau gravitaţia să-i „înfrangă” acţiunile (ca într-un dialog imaginar cu Bas Jan Ader), ci să fie elemente controlabile în construcția unei soluții (poetice) de supravieţuire şi practică.

Ioana Cojocariu Body – experience – knowledge video, 19’00”, 2013 loana Cojocariu’s work illuminates how similar body motions can have fundamentally different meanings depending the context in which they occur. The video sheds light on how we control and read our own bodies and those of the people around us, and how similar body language can take on entirely different meanings depending on the social status of the person. Viewers are invited to witness three lessons that all reflect the varying degree of vulnerability to which the human body can be exposed. Active actions are juxtaposed with passive, and voluntary choices with involuntary, in a world increasingly full of contradictions. A woman asking for money on the street instructs Ioana Cojocariu in how to bow her head and set her last hope on getting passers-by to show mercy. There does not appear to be any other choice. Helpless and motionless, she subordinates herself completely in order to get someone to comprehend her vulnerability. A yoga instructor shows the young woman how to assume the child’s pose, a relaxing position of rest intended to strengthen the heart and nervous system. The police demonstrate how she can use her body to effectively bring another to the ground in order to handcuff and render him/ her harmless. test – tApAsztAlAt – megismerés videó, 19’00”, 2013 Ioana Cojocariu munkája azt vizsgálja, hogy bizonyos mozdulatok, testmozgások jelentése mennyire függ a különböző kontextusoktól, amelyekben megtörténnek. A videó rávilágít arra, hogy hogyan értjük meg és kontrolláljuk saját testünket és hogyan befolyásoljuk a körülöttünk lévők mozgását. Továbbá megmutatja, hogy ugyanannak a testbeszédnek vagy cselekvéssornak teljesen megváltozik a jelentése az azt végrehajtó személy társadalmi státuszától függően. Három „leckét” láthatnak a nézők, melyek az emberi test sebezhetőségének különböző fokozatait mutatják be. Az aktív, szándékos cselekvések, illetve a passzív belenyugvás, a 13

sorsszerűség szembeállítása egy gazdag ellentmondásokkal teli világot tükröz. Egy kolduló nő Ioana Cojocariu edzője lesz, arra tanítva őt, hogy hogyan hajtsa le a fejét és hogyan keltsen szánalmat a járókelőkben. Nincs más választása. A művész mozdulatlanul ül, kiszolgáltatja magát, abban a reményben, hogy hátha valaki észreveszi és megérti sebezhetőségét. Egy yoga oktató a gyermekpózt mutatja be neki – egy relaxáló pozíciót, mely a szívnek és az idegrendszernek kedvez. Egy rendőr pedig arra készíti fel, hogy milyen mozdulatok szükségesek ahhoz, hogy valakit a földre terítsen, lebilincselje és hatástalanítsa. corp – experiență – cUnoaștere video, 19’00”, 2013 Lucrarea Ioanei Cojocariu ilustrează cum acţiunile corpului pot avea semnificaţii fundamental diferite, în funcţie de contextul în care acestea au loc. Aruncă o lumină asupra cum ne controlăm şi ne înţelegem propriile corpuri dar şi pe ale celor din jurul nostru, şi cum limbaje corporale similare pot avea înţelesuri distincte în funcţie de statutul social al unei persoane. Vizitatorii sunt invitaţi astfel să fie martorii a trei lecţii care reflectă diverse grade de vulnerabilitate, la care corpul uman poate fi expus. Acţiunile active se juxtapun celor pasive, alegerile voluntare cu cele involuntare, într-o lume tot mai plină de contradicţii. O femeie care cerşeşte pe stradă devine instructorul Ioanei Cojocariu, învăţând-o cum să-şi aplece capul şi să-şi pună ultimele speranţe în mila trecătorilor, în lipsa unei alte alternative. Fără ajutor şi în totală nemişcare, Cojocariu se subordonează complet, în scopul de a găsi înţelegere la cei din jur faţă de vulnerabilitatea ei. Un instructor de yoga îi arată cum să adopte poziţia copilului, o postură de relaxare care beneficiază inima şi sistemul nervos. Un poliţist îi demonstrează cum să-şi folosească corpul pentru a pune pe altcineva la pământ, ca să-l încătuşeze şi să-l imobilizeze.

Csaba CSIKI joB LED display, 100 x 20 cm, 2015 The notion of ‘work’ has almost disappeared from the Romanian language. The lack of jobs on the national job market has dissolved the raison d’être of this particular word. Job = job joB (munka) LED kijelző, 100x20cm, 2015 A munka fogalma román nyelven már alig létezik. A munka sajátos problémaként megszüntette a/z (nyelvi) identitás létjogosultságát. Job = job joB panou publicitar LED, 100 x 20 cm, 2015 Cuvântul „muncă” aproape că nu mai există în limba română. Lipsa locurilor de muncă în țară a eliminat necesitatea acestei denumiri lingvistice aparte. Job = job

let’s go to the BeAch / vAmos A lA plAyA video loop, 1’35’’, 2010 Between fantasy and reality, the only difference is a zoom. If fantasy seems unreal, it will turn out that, on a closer look, reality can no longer be a complete object, it’s just a series of abstractions. Seen from close by, things no longer belong to you. So then you go back to what you knew best, to the place where you are still at home. You look into the distance once again and try to imagine what that place is really like... irány A tengerpArt / vAmos A lA plAyA videó loop, 1’35’’ Képzelet és valóság közt egyetlen különbség a megközelítés. Ha a képzelet nem tűnik valóságosnak, közelebbről nézve kiderülhet, hogy a valóság sem képviseli már a teljes tárgyat, csak egy sor absztrakciót. Közelről szemlélve, a tárgyak már nem tartoznak hozzád. Így visszamész arra a helyre, amit a legjobban ismersz, ahol még otthon érzed magad. Visszanézel a távolból még egyszer és próbálod elképzelni, hogy milyen is az a hely a valóságban... Hai la plajă / vamos a la playa video loop, 1’35’’, 2010 Între fantezie și realitate singura diferență e un zoom. Dacă fantezia pare ireală, se va demonstra, la o privire mai deaproape, că realitatea nu mai poate fi un obiect complet, e doar o serie de abstracțiuni. Privite de aproape, lucrurile nu-ți mai aparțin. Și atunci te întorci la ce știai mai bine, la locul unde încă ești de-al casei. Te uiți în zări și mai încerci o dată șă-ți imaginezi cum e de fapt acolo… moltreAf hesAmilAte you! installation, yacht, 100x25x20cm, 2015 The text made up of these words is a mistery, and the fact that the last word (you) has a concrete meaning, immediately places the reader in a problematic situation: one has to look for the meaning of the words, which actually have none. Because these 17

words do not exist. The absurd in this case is the verbalized migration, and the chaotic letters function as imaginary migration. MOLTREAF HESAMILATE YOU! installáció, jaht, 100X25x20cm, 2015 Ezekből a szavakból felépített szöveg egy rejtély és az a tény, hogy az utolsó szó (you/te) konkrét értelemmel bír, az olvasót egy problematikus helyzet elé állítja, éspedig: a szavak értelmének hiábavaló keresése, melyeknek tulajdonképpen semmi értelmük nincs. Mert ezek a szavak nem léteznek. Jelen helyzet abszurditása a migráció verbalizálása, a betűk rendetlen sorrendje pedig egy képzeletbeli migráció szimbóluma. MOLTREAF HESAMILATE YOU! instalație, iaht din pânză, 100x25x20cm, 2015 Textul construit din aceste cuvinte este un mister şi faptul că ultimul cuvînt (you/tu) are un înţeles concret, imediat, îl pune pe cititor într-o situaţie problematică şi anume: căutarea aiurită a înţelesului cuvintelor, care de fapt nu au niciun sens. Căci aceste cuvinte nu există. Absurditatea în acest caz este emigraţia verbalizată, iar dezordinea literelor este simbolul unei emigraţii imaginare.

Tatiana FIODOROVA 10 BAgs installation, bags, dimensions 64x52, photoprint and vinyl letters, 2015 i go video, 4’ 01’’, 2004 – 2015 The project 10 bags by Moldovan artist Tatiana Fiodorova is the result of her artistic research during the past 10 years. The artist was born and raised in the Soviet Moldova, but her creative formation happened during the years 2000 – a difficult period of transformation and transition from communism to a liberal market economy. The focus of her artistic quest is: the lost Soviet identity and the formation of the new Moldovan „man” who is faced with social, political and economic problems. The currently exhibited work is a combination of different previous projects such as project 10 Bags (2012), the performance I go (2009) and the project Moldavian News (2011– till now).

10 szAtyor installáció, szatyrok mérete: 64x52, print, öntapadós betűk, 2015 elmegyek videó, 4’ 01’’, 2004 – 2015 A moldvai Tatiana Fiodorova 10 szatyor című projektje egy 10 éves művészeti kutatás eredménye. Tatiana még a szovjet Moldvában született, de akadémiai és művészi képzésben a 2000-es évek folyamán részesült – abban a nehézségektől, változástól terhes periódusban, amikor a kommunizmust fokozatosan felváltotta a szabadpiac világa. Fő kutatási témája az elvesztett szovjet identitás, illetve az új társadalmi, politikai és gazdasági problémákkal küzdő „moldvai ember” fejlődéstörténete. 10 plAse instalaţie, sacoşe, dimensiuni 64x52, fotoprint şi litere plotate, 2015 plec video, 4’ 01’’, 2004 – 2015 Proiectul 10 plase, al artistei moldovence Tatiana Fiodorova este rezultatul unei cercetări artistice întinsă pe o perioada de 10 ani. Deşi născută şi crescută în Moldova sovietică, formarea ei academică şi creativă s-a produs în cursul anilor 2000 – o perioadă dificilă de transformare şi tranziţie de la etapa de comunism către o economie de piaţă liberă. Tema sa principală este identitatea sovietică pierdută şi formarea a unui om nou, ce este pus în faţă unor noi probleme sociale, politice şi economice.

Ciprian HOMORODEAN QUiero traBajar / Want to Work print & hand drawn ads, variable dimension, 2013 Some hundreds of printed, hand drawn and copied job-wanted ads, variable dimension. „Quiero Trabajar” tackles the tricky question of European immigration laws. The project is about people searching for work, when no offer is available. Dolgozni akarok / QUiero traBajar különböző méretű, nyomtatott és kézzel rajzolt hirdetések, 2013 Több mint száz kézzel rajzolt és fénymásolt álláskereső hirdetés, különböző méretben. A „Quiero Trabajar” az európai bevándorlást szabályozó törvények kényes problematikáját veti fel. A projekt arra a helyzetre világít rá amikor az emberek munkát keresnek, miközben valójában nincs munka. vreaU să mUncesc / QUiero traBajar anunțuri printate și desenate de mână, dimensiuni variabile, 2013 Mai multe sute de desene de mână şi fotocopii cu anunţuri de căutare de loc de muncă, de dimensiuni variabile. „Quiero Trabajar” abordează problematica legilor de imigraţie europene. Proiectul este despre oameni care îşi caută de lucru, când nici o ofertă nu este disponibilă.

tAke the Book, tAke the money, run! 100 pag. handmade book, Ink on paper, 32,4×24,4 cm, 2010 This is a book about stealing your way out of the financial crisis. Get your basic necessities, keep your social standing, round up your annual income… Keep your head up in the material world even if you can’t pay for it. Learn how to spot the ideal occasions for getting things without money, and practice how to do it without getting caught. Steal without stress! 22

viDD a könyvet, viDD a pénzt, szalaDj! kézzel készített 100 oldalas könyv, print, 32,4×24,4 cm, 2010 Ez a könyv arról szól, hogy a lopás hogyan segít kijutni a pénzügyi válságból. Szerezd meg alapvető szükségleti tárgyaidat, őrizd meg társadalmi rangodat, gyarapítsd éves jövedelmedet... Járj emelt fővel a materialista világban még akkor is ha nem tudsz fizetni bizonyos dolgokért. Tanuld meg felismerni azokat az ideális helyzeteket, amikor pénz nélkül is meg tudsz szerezni dolgokat, és gyakorold ezt anélkül, hogy elkapnának. Lopj, ne agyalj! iA cArteA, iA BAnii, fugi! carte de 100 pagini, realizată manual, cerneală pe hârtie, 32,4×24,4 cm, 2010 Aceasta este o carte despre posibilitatea de a te sustrage crizei financiare. Fă-ţi rost de obiectele de necesitate bazică, păstrează-ţi standardele sociale, completează-ţi veniturile anuale… Păstrează-ţi capul sus în lumea materială chiar dacă nu îţi poţi permite. Învaţă cum să reperezi ocaziile ideale pentru aţi procura obiecte fără bani şi practică cum s-o faci fără să fi prins. Fură fără stres!

István LÁSZLÓ stAr video loop, 3’06”, 2011 Star is a piece that visualizes the act of getting rid of something unwanted whilst using a suggestive symbol that changes the context to a socio-political one. The act of unsuccessful flushing underlines another act, one of correcting or rewriting history and the possibility of the facts surfacing again. It also works as a time-traveling exercise through the artists memories, memories about guilt and shame, mistakes and wrong doings, actions that are motivated by desire and curiosity. This particular memory symbolizes the permanent trace of these actions, the strong symbol of the star depending on its color was a reward or punishment. This memory is a reconstruction of the act of attempting to get rid of the black star but being unable to do so. csillAg / stAr videó loop, 3’06”, 2011 A Csillag egy olyan alkotás mely egy nem kívánt dologtól való megszabadulás folyamatát jeleníti meg, miközben egy olyan szimbólumot használ mely a kontextust társadalmi-politikai jellegűvé alakítja. A csillagot nem viszi le a víz. Ez a kudarc egy másikra utal, mégpedig a történelem megmásításának és átírásának kudarcát, ugyanis a tények újra és újra a felszínre törnek. Az alkotásra úgy is tekinthetünk, mint egy időbeli utazás-gyakorlatra: lelkiismeretfurdalásról, szégyenről, hibákról, törvényszegésekről, vágyaktól és kíváncsiságtól vezérelt cselekvések emlékei közötti utazás. Az itt megjelenített különleges emlék a fenti történések szimbóluma: a csillag egy sokoldalú jelkép, de itt a színétől függően jutalmat vagy büntetést jelentett. Ez az emlék a fekete csillagtól való megszabadulás kísérletét és annak kudarcát rekonstruálja. steA / stAr video loop, 3’06”, 2011 Stea este o piesă care vizualizează actul de a scăpa de ceva nedorit în timp ce se foloseşte un simbol sugestiv care schimbă contextul într-unul socio-politic. Eşecul actului de a trage apa peste, subliniază un alt act, cel de a corecta sau de a rescrie 24

istoria şi posibilitatea ca faptele să refacă suprafaţa din nou. Lucrarea functionează şi ca un exerciţiu de călătorie în timp prin memoria artistului, memorii de culpabilitate şi de ruşine, eroare şi acţiuni greşite, motivate de dorinţă şi curiozitate. Această memorie specială simbolizează urma permanentă a acestor acţiuni, simbolul puternic al stelei care în funcţie de culoarea sa putea să fie o recompensă sau o pedeapsă. Această memorie înseamnă şi o reconstituire a actului de a scăpa de steaua neagră şi incapacitatea de a o face.

Tibor Karoly LIŢIU syncopes video loop, 9’51”, 2003 Between dreams and reality, along the train tracks, this is the meeting point of unstoppable and vague energies: a point in the middle of suspended time and space, between leaving and arrival. szinkópák videó loop, 9’51”, 2003 Álom és valóság között, sínek mentén, sínek mellett, fékezhetetlen és tétova erők találkozása ez, indulás és érkezés felfüggesztett idő-tér egységének morajló belsejében. sincope video loop, 9’51”, 2003 Între vis și realitate, de-a lungul căii ferate, acesta este punctul de întâlnire ale unor forţe de neoprit și ale unora ezitante în unitatea timpului și spaţiului suspendat dintre plecare și sosire.

Between installation, mirror, soil, video, 2015 Never alone in front of oneself, in the mirror, surface of reflection and of projection as the installation proposes, inviting us to a „between” experience, characteristic of the experience of immigration, as well as of the artistic experience. The external becomes internal without overlapping it, the spectator as actor without any possibility of direct intervention, movement which traces that of the desire of the somewhere else, soil waiting to become territory are only a few of the tracks with which this work opens itself to the spectator, reminding him/her nevertheless the threshold where desire and its accomplishment crushes with the frontier waiting to be transgressed. köztes installáció, tükör, föld, videó, 2015 Önmagunk előtt soha nem vagyunk egyedül, a tükörben, egy tükröződő felületen és mely vetítési felülete az installációnak, egy „köztes” tapasztalatra hív bennünket, jellemzően a bevándorlás és a művészi élmény tapasztalatára. A kültér beltérré változik anélkül, hogy átfedés alakulna ki, a néző lehetőségektől és közvetlen beavatkozásoktól megfosztott szereplő. A mozgás, mely követi a valahol máshol lenni vágyát, a talaj mely arra vár hogy terület legyen, csak egy pár irányvonala a 27

műnek melyet a nézőnek felkínál, ugyanakkor emlékeztetve őt a küszöbre ahol a vágy és annak teljesülése megütközik egy határban, mely arra vár hogy átlépjék. Între instalaţie, oglindă, pământ, video, 2015 Niciodată singur faţă de sine, în oglindă, suprafaţă de reflecţie şi de proiectare cum o propune instalaţia care ne invită la o experienţă «între doi», caracteristică imigraţiei, dar şi experienţei de artă. Exteriorul care devine interior fără a se confunda cu el, spectatorul ca actor fără putere de intervenţie directă, mişcarea care trasează elanul dorinţei de un „altundeva” şi pământul care aşteaptă să devină teritoriu, nu sunt decât câteva piste prin care această lucrare se deschide la spectator, amintindu-i în acelaşi timp pârgul unde dorinţa şi împlinirea ei se izbesc de o frontieră care aşteaptă să fie transgresată.

Xandra POPESCU & Larisa CRUNŢEANU fAke mirror video, 3’27’’, 2015 We live in the rhythm of the layers containing us, the rhythm of two realities advancing and receding in the same time. Two worlds cannibalizing each other in an illusion of separation. According to Debord separation is the alpha and omega of the spectacle1. At the foundation of his concept of the society of the spectacle is the affirmation of a radical transition of direct experience towards representation. The image as index of looking becomes the opposition of knowledge. To look means to remain outside, contemplating a reality that has ceased to find an ideal unity. The two video frames intersect in a tight angle, paradoxically passing behind each other.

We advance towards the invisible with the illusion of a dialogue. On both the stages, figures of the other are being introduced continuously, rejecting any dramaturgical development. In the exhibition paradigm, Fake Mirror proposes a dialectical operation. Thus, Fake Mirror’s thesis is positioned in the visible spectrum. The corresponding antithesis is a Shepard Tone — an auditory illusion in which sounds seem to descend forever. 29

If the thesis manifests itself as externality2 and comfortable image, the antithesis responds with an effect of urgency – the Shepard Tone can generate a fight or fligh3 instinct – activating a need for opposition, or run. For those who suffer from anxiety or panic attacks, the antithesis can be extremely unpleasant, causing sensations of faint or nausea. If you experiment such symptoms, please leave the room, sit in a quiet place and put your head between your knees. Between the ascendant visual trajectory and the descendant aural trajectory, on the line formed by the intersection of the two plans colliding into an angle below one degree, at the border with the sincope (in its double meaning: from medicine – loss of consciousness, and from music – moving the accent of a measure), the synthesis emerges as a simultaneous suspension of both the body and the place. hAmis tÜkör videó, 3’27’’, 2015 A minket magukba záró ritmusok alapján élünk, két, egyidőben egymáshoz közeledő, egymástól távolodó valóság ritmusában. Két világ mely felfalja egymást az elkülönülés illúziójában. Debord szerint az elkülönülés a spektákulum alphája és omegája.4 A spektákulum társadalmának fogalma a közvetlen tapasztalat reprezentációvá válásának a radikális folyamatára alapszik, pontosabban ennek az állítására. A kép, mint a látás jelölője a megismerés ellentéte. Látni azt jelenti kívül maradni, szemlélni egy valóságot mely már nem keresi az ideális egységet. A két videó keresztezi egymást egy hegyesszögben, holott ugyanakkor egymás mögé kerülnek. A párbeszéd illúziójával haladunk a láthatatlan felé. Mindkét színpadon a másik alakja folyamatosan vezetődik be, bármiféle dramaturgiai fejlődést elutasítva. A kiállítás keretén belül a Fake Mirror (Hamis Tükör) egy dialektikus műveletet kínál fel. Ezáltal a Fake Mirror tézise a látvány spektrumába helyezhető el. A megfelelő antitézis a Shepard Tone (Shepard Tónus) – egy akusztikus illúzió, melyben úgy tűnik a hangok folyton süllyednek. Ha a tézis külsőként5 és kényelmes képként nyilvánul meg, az antitézis egy sürgősségi hatással válaszol – a Shepard Tone az Üss vagy fuss (Fight of Flight6) ösztönt 30

gerjesztheti – az ellenállás vagy a menekülés szükségét aktiválva. Azok számára akik szorongásban vagy pánikrohamban szenvednek, az antitézis kimondottan kellemetlennek bizonyulhat. Ha erre utaló jeleket észlel, kérjük hagyja el a termet, keressen egy nyugodt helyet és helyezze fejét a térdei közé. Az emelkedő vizuális pálya és a süllyedő aurális pálya között, a két sík kereszteződési vonalán, egy foknál kisebb szögben, a szinkópa határán (úgy orvosi – a tudat elvesztése – , mint zenei – a hangsúly áthelyezése egy ütem keretén belül – értelmében), a szintézis mint a test és a helyszín egyidejű felfüggesztéseként érvényesül. oglinDa falsă video, 3’27’’, 2015 Trăim în ritmul straturilor care ne conțin, în ritmul a două realități care se apropie și se depărtează în același timp. Două lumi care se canibalizează reciproc într-o iluzie a separării. Despre separare, Debord spune că este alpha și omega spectacolului 7. La baza conceptului său de societate a spectacolului stă afirmarea unei tranziții radicale a experienței directe înspre reprezentare. Imaginea ca index al privirii, devine opusul cunoașterii. A privi înseamnă a rămâne în exterior, în contemplarea unei realități care nu mai accede la o unitate ideală. Cele două planuri video se intersectează într-un unghi strâns, trecând, paradoxal, fiecare în spatele celuilalt. Înaintăm înspre invizibil în iluzia unui dialog. Iar pe ambele scene, alteritatea se produce într-o anunțare continuă, refuzând orice evoluție de tip dramaturgic. În paradigma expozițională Fake Mirror propune o operație dialectică. Astfel, teza Fake Mirror este poziționată în spectrul vizibil. Acestei teze îi corespunde ca antiteză un shepard tone - iluzie sonoră în care sunetele par să coboare la infinit. Dacă teza se manifestă ca externalitate8 și imagine confortabilă, antiteza răspunde cu efect aural de urgență – the Shepard Tone poate genera un răspuns de tip fight or flight9 – activând fie nevoia de a te opune, fie aceea de a fugi. Pentru cei care suferă de anxietate sau atacuri de panică, antiteza poate fi extrem de neplăcută, cauzând senzații de leșin sau greață. Dacă experimentați 31

astfel de simptome, părăsiți sala, așezați-vă într-un loc liniștit și puneți capul între genunchi. Între traiectoria vizuală ascendentă și traiectoria aurală descendentă, pe linia formată din intersecția celor două planuri la un unghi mai mic de un grad, la granița cu sincopa (în sensul ei dublu: din medicină – pierderea conștiinței, și din muzică – deplasarea accentului unei măsuri), sinteza se instaurează ca suspensie simultană a corpului și a locului.

Guy Debord - The Society of the Spectacle

Jean Luc Nancy, The Visible and the Invisible: “In recognizing transcendence, being-at-adistance, being “always further on” (p. 217), as the very manner of being of the visible, we come to recognize that the visible is not a multitude of spatio-temporal individuals that would have to be connected and combined by a mind constitutive of relations; it is a field, a relief, a topography unfolding by differentiation, by segregation, which holds together not by laws, but “through the reflections, shadows, levels, and horizons between things.“

http://en.wikipedia.org/wiki/Fight-or-flight_response

Guy Debord - A spektákulum társadalma, Balassi Kiadó, Budapest, 2006, 6 old. Fordította Erhardt Miklós. 4

http://en.wikipedia.org/wiki/Fight-or-flight_response

Guy Debord - The Society of the Spectacle

http://en.wikipedia.org/wiki/Fight-or-flight_response

Domokos VÁNCSA domes cyberformance, Second Life, video documentation, app. 10’00”, 2015 The dome is one of the biggest virtual shapes created and puzzled together by our visual sensory perception. It took some time until the sky seen as a skin shifted towards understanding and mapping the infinite thickness of it. In the „Domes” (a happening), participants with their invasive tools try to annihilate problems projected around them on this skin-like structure, dealing mostly with symptoms. The problems keep coming back, thanks to a persistent painter. kupolák cyberformance, Second Life, videó dokumentáció, kb. 10’00”, 2015 A kupola az egyik legnagyobb virtuális forma, amit vizuálisan el tudunk képzelni és be tudunk fogadni. Sok időbe telt, amíg a vékony hártyaszerű ég fokozatosan végtelen vastagságú szubsztrátummá változott. A Kupolák egy olyan virtuális performansz, amelyben a résztvevők agresszív fegyvereikkel próbálják megoldani a köréjük projektált problémákat. Persze mindez inkább tünetmentesítés mint valódi megoldása a problémáknak. Egy kitartó festőnek köszönhetően újabb és újabb kihívások jelennek meg a hártyaszerű háttérben. domuri cyberformance, Second Life, documentație video, ap. 10’00”, 2015 Domul este una dintre cele mai mari forme virtuale create și asamblate de percepția noastră vizuală, senzorială. A durat ceva timp până când cerul văzut ca o membrană subțire s-a transformat gradat într-o grosime infinită de neperceput. În happeningul „Domuri” participanții anihilează problemele proiectate în jurul lor pe această structură subțire cu armele lor invazive, tratând mai mult simptomele – ce nu se vede, nu există. Problemele revin datorită unui pictor persistent. 35

BreAd And fish digital performance, Second Life, 2010 Second Life is an online 3D virtual world (not game), where users create virtual representations of themselves, called avatars and are able to interact with other avatars, places or objects. They can explore the world (known as the grid), meet other residents, socialize, participate in individual and group activities, build, create, shop and trade virtual property and services with one another. This performance is a recontextualization of a biblical story, where Jesus multiplied bread and fish for the hungry crowd. The wish to create more from less and share it with the needy is losing itâ&#x20AC;&#x2122;s meaning in a virtual space. Even Second Life simulator deleted after a few minutes the fish and bread Kakukkfu created on the ground, because they were overwhelming their servers. 36

kenyér és hAl digitális performansz, Second Life, 2010 A Second Life egy virtuális 3D világ (nem egy játék), melyben a felhasználók az avatárnak nevezett virtuális reprezentációikon keresztül interakcióba lépnek a többi avatárral, helyszínnel vagy tárggyal. Ily módon felfedezhetik ezt a világot, melyet „grid”-nek neveznek, ismerkedhetnek, részt vehetnek egyéni és csoportos tevékenységekben, építhetnek vagy kereskedhetnek virtuális tárgyakkal és szolgáltatásokkal. Ez a performansz annak a bibliai történetnek a rekontextualizálása, amelyben Jézus az éhes tömegnek megszaporítja a kenyeret és a halat. Az a vágy, hogy a kevesebből mind többet és többet hozzunk ki és azt a rászorulókkal osszuk meg, egy virtuális térben értelmét veszti. Még a Second Life szimulátora is törölte pár perc után a Kakukkfu által megalkotott kenyereket és halakat, mivel azok leterhelték szervereiket. pâine si peşte performance digital, Second Life, 2010 Second Life este o lume virtuală 3D (nu un joc), unde utilizatorii prin reprezentările lor virtuale numite avataruri interacționează cu alţi utilizatori, locuri sau obiecte. Ei pot explora lumea (cunoscută sub numele de „grid”), să socializeze, să participe la activități individuale și de grup, să construiască sau să facă comerț cu obiecte virtuale și servicii. Performance-ul este o recontextualizare a unei poveşti biblice în care Isus multiplică pâine şi peşte pentru mulţimea înfometată. Dorinţa de a face mult din puţin şi de a împărţi cu nevoiaşii îşi pierde sensul într-un spaţiu virtual. Până şi simulatorul Second Life a şters după câteva minute peştii şi pâinile create de avatarul Kakukkfu, pe motiv că suprasolicită serverele lor.

Szabolcs VERES rectificAtion sound, mp3 player, loop, 10’13”, 2015 A new place offers plenty of new possibilities: meeting new people, building new relations, and facing new living conditions. However, it can also lead to an unpredictable outcome. hiánypótlás hang, mp3 lejátszó, loop 10’13”, 2015 Egy új hely számos új lehetőséget teremt. Új emberek, kapcsolatok, terek de mindez sokszor beláthatatlan következménnyel járhat. rectificAre sunet, mp3 player, loop, 10’13”, 2015 O ţară nouă poate aduce noi oportunităţi: oameni noi, relaţii noi și spaţii noi. Dar totul poate să aibă și consecinţe imprevizibile.

n 45˚52’10.5” e 25˚47’31.2” instalation, active monitor, mp3 player, sunflower seeds, 2015 The sound-installation consists of a speaker which can play low-pitched frequencies, and its diaphragm is filled with sunflower seeds. The speaker’s diaphragm is activated by a sound designed by the artist particularly for this purpose. Depending on the volume of the sound, the seeds start to move around the diaphragm, fly out and spread over the floor around the speaker. n 45˚52’10.5” e 25˚47’31.2” installáció, aktív hangfal, mp3 lejátszó, napraforgó magok, 2015 A hanginstalláció egy mély hangok kibocsátására alkalmas hangszóróból áll, melynek tölcsérében egy nagyobb adag napraforgómag van elhelyezve. A hangszóró membránját egy erre a célra szerkesztett hang rezgésbe hozza, így hangerőtől függően a magvak átveszik a rezgés intenzitását és véletlenszerűen elhagyják a tölcsért, szétszóródnak a padlón a hangszóró köré. n 45˚52’10.5” e 25˚47’31.2” instalație, difuzor activ, player mp3, semințe de floarea soarelui, 2015 Instalaţia consistă dintr-un difuzor a cărui sunete sunt emisii de joasă frecvenţă, iar diagrama lui este umplută de seminţe de floarea soarelui. Sunetele sunt semnale de radioficare, sub forma unor apeluri de căutare, iar titlul lucrării este dat de coordonatele GPS ale locului unde se află instalat difuzorul.