54 Ritual, 2006); Sámánok határok nélkül (Daur beavató szertartás, 2009); A kitájok földjén (Daur gyógyító szertartás, 2009). Az altaji népek mellett az uráli népeknek is szentelt időt, akik kezdeti kutatásának központjában voltak, bár terepmunkát sosem végzett köztük. Számos cikket írt, sorozatokat szerkesztett és egy dokumentumfilmet is készített (Family of Shamans. A Nganasan Family Saga, 1998). Ezenkívül Hoppál Mihály, Anna-Leena Siikala finn és Napolskih udmurt kutatóval közösen indították az Encyclopedia of Uralic Mythologies angol–orosz kétnyelvű sorozatot, melynek eddig négy kötete jelent meg oroszországi szerzők tollából (hanti, manysi, szölkup, komi). Ezenkívül a koreai sámánhagyományok (kut szertartás) témakörében is kutatott és végzett terepmunkát. Vizsgálta a sámánhagyományok és az eurázsiai sziklarajzok kapcsolatát, és a sámánhagyományok, szibériai animista képzetek számos aspektusát. Hoppál Mihály tudományos pályája mellett a posztkommunista úgynevezett neosamanizmus újjáéledéséhez is hozzájárult, főleg Kína területén. Ezt magam is tapasztaltam közös kínai terepmunkáink alatt. Hoppál 1991-től rendszeresen jár ki Kínába, ahol nagy tiszteletnek örvend és nemcsak a Kínai Tudományos Akadémián keltette fel a kutatók érdeklődését, hanem számos helyi vezető véleményét is megváltoztatta a sámánhagyományokkal kapcsolatban. Miután 2004-ben Bai Gengsheng naxi nemzetiségű kutató támogatásával Changchun városában (egykori Mandzsúria) ISSR-konferenciát tartottak, sorra nyíltak meg a sámánhagyományokat bemutató, államilag támogatott múzeumok és kutatóintézetek. A kínai pártvezetés ugyanis a sámánhagyományokban ma már nem lát veszélyt. A szunnita iszlám (ujgurok, huizuk) vagy a tibeti buddhizmus (tibetiek, mongolok) terjeszkedése helyett inkább a helyi sámánhagyományokat támogatják. Véleményem szerint ehhez a folyamathoz Hoppál Mihály munkássága is hozzájárult. SOMFAI KARA DÁVID
Köszöntjük a hetvenéves Kósa Lászlót
Kósa László néprajzkutató-történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa 2012. július 17-én ünnepelte hetvenedik születésnapját. A jeles évfordulón a magyar néprajz és művelődéstörténet kutatásának és egyetemi oktatásának határainkon túl is nagyra becsült egyéniségét köszönthettük. Kósa Lászlót iskolateremtő kutatói és oktatói munkássága, a tudományos közéletben betöltött jelentős tisztségei és a tudományszervezésben vállalt feladatai egyaránt a